IX. Évfolyam.
Budapest 1899. deczemtoer hó 23.
103—104. (857—858) szám.
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI E G Y E S Ü L E T HIVATALOS KÖZLÖNYE. MAG Y. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Az egyesületi tanács felügyelete^alatt:
B u d a p e s t (Köztelek), Ű l l ő i - ú t 2 5 . s z á m .
Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Lapunk mai karácsonyi ünnepi számát a szokottnál is díszesebb kiállításban küldjük szét a magyar gazdáknak. Eddigi kilencz évi működésűnkre a legnagyobb megelégedéssel tekinthetünk vissza,; mert törekvéseink iránt a gazdaközönség kezdettől fogva fokozódó mértékben nyilvánította megelégedését és bizodalmát, a mit a gazdaközönségnek az a páratlan felkarolása bizonyít legjobban, a melyben lapunkat részesítette. Törekvésünknek sikere: hogy a „Köztélek"
a magyar mezőgazdasági érdekek hű tüköré és pártatlan előharczosa legyen, csakis a gazdaközönség további fokozottabb pártfogásától függ. Hisszük, hogy valamint lapunk a múltban becsülettel igyekezett feladatát a magyar mezőgazdaság érdekeinek előmozdítása munkájában betölteni és ebben a működésében eredményeket is ért el, ugy a gazdaközönség a jövőben sem fogja pártfogását tőlünk megvonni, sőt a mai folyton súlyosbodó gazdasági helyzetben még nagyobb számban fog tömörülni azon zászló köré, a melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a gazdai érdekek elősegítésére kibontott s melynek diadalra juttatása terén hivatalos lapjának nem kis része van. Ezért kérjük, ezért reméljük a gazdaközönség szellemi és anyagi támogatását a jövőre is. Lapunk beosztásában a múlthoz képest semmi változás nincs. Iparkodni fogunk azt „szellemi részében és külső kiállításában" a folyton fokozódó méltányos igényeknek megfelelöleg tökéletesbiteni. A „ K ö z t e l e k " lap szervezete a következő : A „ K ö z t e l e k " az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület tanácsának felügyelete alatt áll. Szerkesztőség: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztötitkára. Társszerkesztő: Buday Barna az 0. M. G. E. titkára. Szakvezetők: Növénytermelés: Kerpely Kálmán a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Trágyázás: Cserháti Sándor a m.-óvári m. kir. gazd. akad.tanára. Gazdasági üzlettan: Hensch Árpád a m.-óvári m. kir. gazd. akad. tanára. Kertészet és szőlőmivelés: Angyal Dezső a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet igazgatója. Állattenyésztés: Kovácsy Béla a kassai m. kir. gazd. tanintézet igazgatója. kUattáplálás: Cselkó István a m.-óvári m. kir. gazd. akadémia tanára. Gazdasági jog: dr. Szilárd Ferencz köz-és váltóügyvéd. Állategészségügy és gyógyászat: dr. Hutyra Ferencz a m. kir. állatorvosi főiskola rektora. Talajjavítás, vizszabályosás és, rétmiyelés: Kvassay Jenő földmiv. min. tanácsos, a m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnöke. Mezőgazdasági építészet: Száhlender Gyula a m.-óvári m. kir. herczegi urad. építésze. Gazdasági vegytan: dr. Liebermann Leo az orsz. chemiai intézet igazgatója. Gazdasági ipar: Zalka Zsigmond a kassai m. kir. gazd. tanintézet tanára. Gazdasági növénytan (növénybetegségek, magismeret, élettan): Mezey Gyula a magyar-óvári kir. gazdasági akadémia tanára. Gazdasági rovartan és a kártékony rovarok, elleni védekezés: Jablonowski József az áll. rovartani állomás vezetője. Halászat: Landgráf János országos halászati felügyelő. Gazdasági gépészet: i|j. Sporzon Pál a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Mint külön havi melléklet jelenik meg a „Gazdatisztek Lapja" Jeszenszky Pál OMGE. titkár szerkesztésében, „Baromfiak" Kreblay Emil baromfitenyésztési felügyelő szerkesztésében és Sierbán János m. kir. állattenyésztési felügyelő szerkesztésében a „Tejgazdaság". Közgazdasági czikkeinket, a melyek az összes aktuális kérdéseket felölelik, elsőrendű szakerőink és publiczistáink irják. IUusztráezióinkat elsőrendű művészeink: Vastagh Géza, Büttner Helén, Goró Lajos, Meissl Ágost, Németh Lajos, Vladár Ernő, Zombory János készítik. Gabonatudósitásainkat a legnagyobb részletességgel a szerkesztőség állítja egybe; szesztudósitást Goldfinger Gábor szeszgyári hivatalnok ád, a budapesti marhavásárról, valamint a lóvásárról szóló tudósításainkat a székesfővárosi vásárigazgatóság adja, a heti vásárok árjegyzését pedig a Központi Vásárcsarnokban működő: „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete" szolgáltatja. 205 munkatársunk nevét lapunk más helyén közöljük. Azt hisszük, hogy a fenti óriási szellemi erő legjobb ajánlata „Köztelek" részére és a magyar gazdaközönség csak saját érdekében cselekszik, ha vállalatunkat felkarolja és terjeszti.
A „KÖZ TELEK"
M n i •HLajmmWk. 4 4 oldal.
szerkesztősége.
1910
KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 23.
1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
A magyar gazdákhoz! Ha vissszatekintünk a folyó év jelentékenyebb közgazdasági eseményeire, mindenesetre egy meddő és tagadbatlanul káros következményű jelenségre kell rámutatnunk. És ez abban áll, hogy Ausztriával való kiegyezésünk kérdéseiben a végleges megoldás minden jőigyekezet daczára sem következett be, söt e kérdések politikai báttere még zavartabbá vált. •Nemcsak az e tekintetben még mindig fennálló bizonytalanság, de különösen az osztrák részről tanusitott ideges s izgatott magatartás sajnálatosan bénitólag hat gazdasági életünkre s nincs is kilátás rá, hogy Ausztriával való gazdasági viszonyunk az állandóság jellegét közállapotaink teljes megnyugtatására megnyerje. Ezen kétségtelenül nehéz helyzetben kénytelenek vagyunk kizárólag a saját szilárd ellentállő képességünkben és* a köztevékenységre hivatott erők fokozott érvényesítésében keresni a gazdasági fejlődés biztosítékait. Örömmel mutathatuk rá, hogy ezek a biztosítékaink gyarapodtak az év folyamán, még pedig ugy a kormányzati, mint a társadalmi tevékenység eredményesebb működése révén. Igen számottevő nyereséget jelent az,- hogy a földmivelésügyi kormány közelebb igyekezett jutni a mezőgazdasági élet bajaihoz, sikerrel kereste a társadalmi orgánumokkal : a gazdasági egyesületekkel való együttes működés feltételeit s különösen a kisgazdák érdekében kifejtett hatályos intézkedéseivel biztató akcziót inditott a szocziális mozgalom leszerelésére. Ám még jelentősebbek előttünk azok az eredmények, a melyekben az alkotásokra képes, harmonikus társadalmi tevékenység nyilványult meg. Ezek elsője a szép sikerrel lefolyt első országos mezőgazdasági kiállitás, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének első müve, melylyel életképességének a nagy. nyilvánosság előtt is fényes tanújelét adta. A Gazdák Biztositő Szövetkezete is a Szövetség kezdeményezése volt s bízvást elmondhatjuk, hogy hivatást • teljesitett akkor, mikor ennek az intézménynek életrekeltésével megtestesítette az önsegély elvét a biztosítás terén is. Mindé mozgalmaknak erkölcsi istápolója s tulajdonképpeni végrehajtója az OMGE. volt, mely különösen a Szövetség keretében, de önállőlag is sokszorosított erővel igyekezett hivatásának megfelelni. A szövetkezeti eszme további fejlesztése áll a gazdatársadalom jövő feladatai között is, fejlesztése még pedig olyanformán, hogy az önsegély forrásaihoz elsősorban a kisexisztencziák jussanak hozzá ; de most már a földmivelő osztály felsőbb rétegeinek sorsát is fokozott figyelemben kell részesítenünk. A középbirtokos osztály helyzete, a földnek magyar kézben való tartása oly feladatok, a melyek megoldására egy tervszerű társadalmi programm keretén belől kell az előkészületeket megtenni. Ezen feladatok, nehézségeinek mérlegelése fokozott mértékben figyelmeztet bennünket a gazda-közvélemény megteremtésének szükséges voltára, mert czélhoz csak akkor juthatunk, ha a gazdatársadalom teljes erkölcsi nyomatékával megnyilatkozik ott és akkor,, a hol és a mikor a tettek ideje elérkezett. Nemcsak a produktív ténykedés, de ellentállásunk szilárdabbá tétele végett is utalva vagyunk arra, hogy álláspontjaink javára a gazdaközvélemény összes megnyilatkozásait biztosítani iparkodjunk. Mert hova-tovább szokásossá vált törekvéseink meggyanusitása abból a szempontból, hogy mi agráriusok a kereskedelem és ipar érdekei ellen harczolunk. E méltatlan vádak, melyek a nyilvánossághoz utat törtek, csak azt czélozhatják, hogy törekvéseink erkölcsi jogosultságát kérdésessé tegyék, talán éppen azok előtt, akiknek támogatására első sorban is számitunk. Hiszen szóval és tettben mi hirdetjük azt, hogy a közgazdasági tényezők békés, harmonikus együttműködése elengedhetlen előfeltétele a gazdasági haladásnak. Ám ezen elvnek tiszteletben tartása még nem zárja ki azt, hogy behunyt szemmel nézzük a kinövéseket és visszaéléseket, a kartelek garázdálkodásait, a mezőgazdaságra káros tőzsdei manipulácziókat, a jogszerű ürügy alatt becsempészett idegen búzával való visszaélést, az uzsora felburjánzását és a hamisításokat, amelyek különösen a borkereskedelem terén végtelen károsodást okoztak gazdáinknak. Ezen erkölcsi törvényeket és a köz anyagi érdekeit sértő visszaélések ellen igenis küzdeni fogunk a jövőben is még fokozottabb erélylyel és a gazdatársadalom támogatását kérjük, hogytörekvésünk hatályos legyen. Vizsgálva a sok irányban leküzdendő nehézségeket, kettős éberséggel kell helyt állaniok mindazoknak, akik az ország mezőgazdaságának boldogabb révbe juttatásán fáradozunk. Reményünk nőtt a társadalmi tetterő és munkaképesség legközelebbi megnyilatkozásai után, hogy ez a czél elérhető; de hogy azt csakugyan és mielőbb elérjük, evégből a társadalmi élet mezején folytatnunk kell a tömörülést, még sok munkaerőt kell megnyernünk és sok közömbösséget kell még leszerelnünk. Bizalommal fordulok gazdatársaim támogatásáért, amely támogatásnak tettleg ugy kell megnyilatkoznia, hogy minden gazda gazdasági egyesülétének működéséből részét kivegye és igyekezzék-egyéni erejének legalább morzsáit latra vetni mezőgazdaságunk felvirágoztatása érdekében. Budapest, 1899. karácsonykor. G r ó f
D e s s e w f f y az OMGE. elnöke.
A u r é l ,
103—104. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HÓ 23.
1911
Szegedi országos mezőgazdasági kiállítás. A gazdatársadalomnak az alkotmányos korszak beköszönte óta képezte törekvését a mezőgazdasági érdekképviselet megteremtése. Az elmúlt harmincz év alatt a tervezeteknek különböző nemei jutottak fölszinre, de közülök a megvalósulás stádiumába egyik sem léphetett, mert vagy tisztán társadalmi alapon nyugodott a tervezet s ez esetben a kormányzati körök állottak ellene a megvalósulásnak, vagy hivatalos szervezet létesitését tervezték, amidőn ismét a gazdatársadalom, hiúsította meg létrejövetelét, nehogy olyan szervezet eröszakoltassék a gazdatársadalomra, amelylyel a független társadalmi működés és az önsegély amúgy sem érhető el. Az érdekképviselet törvényes rendezése tehát még ma is csak az óhajtások sorába tartozik. Ámde a folyton rosszabbodó mezőgazdasági viszonyok és a mezőgazdaság súlyos helyzete az érdekképviselet megalkotását kétszeres szükséggé tették és a mezőgazdasági körök társadalmi szervezetei: a gazdasági egyesületek az 'ezredéves ünnep alkalmából megalkották a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségében a társadalmi érdekképviseleti szervezetet. Bármily szerény legyen is ez a kezdet, bármily csekély anyagi eszközökkel rendelkezzék is, a gazdasági egyesületek körében csoportosult szellemi erők a kormányzat jóakaró támogatása mellett elismerésre méltó eredményeket érhetnek el, mint azt a szövetség első nyilvános nagyobb alkotása : a szegedi első orsz. mezőgazdasági kiállítás sikere bizonyítja. A szegedi
mezőgazdasági
sikerét elsősorban tehát nem abból a szempontból kell megítélnünk, hogy az egy valóban jól sikerült, a tanulságokra bő alkalmat nyújtó kiállítás volt, hanem főleg abból, hogy a szegedi kiállítás rendezésével az ország gazdaközönsége életképességének olyan jelét adta, mely a társadalmi érdekképviseletnek erejét, életrevalóságát és akczióképességét bizonyítja. A gazdákra nézve ezzel egyetemben azonban még azon biztató tudat is összekapcsolódik, hogy a kormányzat nemcsak észreveszi, de méltányolja, sőt segiti is a társadalmi azon törekvéseket, melyek a mezőgazdasági érdekek elősegítésére irányozvák. Nagy dolog, ez, ha meggondoljuk, hogy csak néhány év előtt is éppen a kormányzat volt az, amely a társadalmi törekvéseket meghiúsítani igyekezett. Hogy a beállott változás nem csupán a viszonyok változásának, hanem e mellett Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter helyes meggyőződésének is köszönhető, azt szívesen elismerjük. A jelenlegi földmivelésügyi minisztert, aki az OMGE.-ben évek hosszú során át tanulta megismerni a gazdatársadalom önzetlen és hazafias törekvéseit, nem lehet immár azokkal a jelszavakkal félrevezetni, amelyekkel a mezőgazdasági törekvések és ezek zászlóvivői: a gazdasági egyesületek ellenesei, elődjeit félrevezették és a gazdatársadalom ellen fordították, megbénítván ezzel a gazdatársadalom legjobb törekvéseit és megfosztván a kormányzatot legtermészetesebb és legjobb munkatársától. A szegedi kiállítás az egész ország kiállítás |
| gazdaközönségét egy néhány napra az Alföld nagy metropolisában gyűjtötte egybe. Az ország különböző vidékén, különböző viszonyok között élő, de ugyanazokkal a nyomorúságokkal küzdő gazdák egymással megismerkedhettek, eszmét cseréltek, a szellemi kapcsolat, mely a közös bajok és közös törekvések révén távolról eddig is fennállott közöttük, most baráti viszonynyá fejlődött) amely a gazdatársadalom minden tagját szorosabban kapcsolván egymáshoz, működésében egymást serkenteni és támogatni készteti. A kiállítás keretében megtartott különböző kongresszusok erre a legkedvezőbb alkalmat szolgáltatták és az ott kifejtett és megismert nézetekneknek az életbe való átmenetele képezi a kiállítás legmaradandóbb értékű emlékét. A szegedikiállitás fényes napjai az ország gazdaközönségének valóságos ünnepnapjait képezték. Méltó, hogy ezeknek maradandó emléket emeljünk. Az OMGE. mely ezen kiállítás szervezésében és intézésében a főszerepet játszotta és a legnagyobb áldozatokat hozta, tagjainak kedveskedik akkor, midőn mai ünnepi számában a magyar mezőgazdasági társadalom ezen szép és nagy munkáját behatóan ismerteti, hogy ebből az ismertetésből a megelégedés érzete fakadjon mindazok kebelében, a kik a kiállítás létrehozatala érdekében közreműködtek, a kik látogatásukkal a kiállítást megtisztelték, a kik tanulmányozásukkal a kiállításból hasznot merítettek. A szegedi kiállítás olyan fényes és eredményes kezdet vala, a mely a leg-: szebb reményekre jogosít.
1910 KÖZTELEK, 1 8 9 8 . D E C Z E M B E R HO 2 3 .
A terménykiállitás. Irta : Cserháti Sándor. A terménykiállitás egy kiállításnak sem képezi vonzó, mutatós részét. A laikus közönség rendszerint gyorsan elhalad a nagyszámú, üvegekben elhelyezett magvak mellett. Az hogy a terménykiállitás nem mutatós, m a g á b a n véve még n e m baj, mert végre is a kiállításoknak főczélja m é g s e m az, hogy a közönséget szórakoztassák, h a n e m , hogy a szake m b e r n e k minél bővebb alkalmat n y ú j t s a n a k a tanulmányozásra, tapasztalataik bővítésére. A hazai kiállítások terménykiállitásai, sajnos, azonban erre a czélra sem alkalmasak, mert azokon n e m látni egyebet, mint több-kevesebb magmintát, melyekre rá van írva, hogy buza, rozs, árpa, zab, tengeri, repcze stb. és egyéb semmi. Az ily kiállításon ugyan mit tanuljon a g a z d a ? Ez a kifogás a hazai terménykíállitások ellen n e m u j keletű. A szegedi kiállításnak terményexportját rendező bizottsága megkisérlette, az eddigi eljárással szakítva, a kiállítás ezen részét tanulságosabbá tenni. Azon nézetből indult ki, hogy ha a termények csoportonkint állíttatnak ki, együtt az összes buza, rozs stb. minták és ezen mintákon rajta lesz a termesztett féleség neve, hl. súlya, a termelésének főbb momentumai, a tanulmányozni akaró gazdának ez bő alkalmat szolgaitat erre. Minden szédiigetés nélkül be kell vallanom, hogy ezen első kísérlet gyengén sikerült, mert daczára annak, hogy a terménykiállitásb a n való részvétel a gazdának költséget n e m okozott és daczára, hogy több ezer felszóllitás küldetett szét, kevés gazda vett részt a kiállításban, aminek főoka az volt, hogy egyes gazdasági egyesületek, elsősorban az alföldiek, gyűjteményes kiállításokat rendeztek, a melyekben a terménykiállitás nagy részt foglalt el, a gazdák jórésze tehát azt hitte, hogy elegendő lesz ha egy helyre küld magot. Nagyon természetes, hogy szívesebben tett eleget a megyei gazdasági egyesület felszólításának. A gyűjteményes kiállításokban a termények a szokásos módon voltak kiállítva, ott
1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
litás teljesen lehetetlenné vált. A gyüjtemé- | könnyen, mint a magyar buza, hátránya, hogy nyes kiállítások jóformán csak az Alföldre szo- ' szintéD későbben érik, mint a magyar buza, a ritkozván, szintén nem nyújtottak bő anyagot a | külömbség azonban csak néhány napot tesz
József főherczeg megnyitja a kiállítást. tanulmányozásra. Arról, amit megfigyelhettem, a következőkben számolok be. A kiállított buza m a j d kizárólagosan magyar buza volt, a mi nagyon természetes. A legtöbb idegen buza későbben érik mint a magyar és ez alkalmatlanná teszi a hazai viszonyok közötti termelésre, h á r o m helyről volt kiállítva orosz buza, melyék azonban semmi figyelemreméltó tulajdonság által nem tűntek ki. Néhány mintában képviselve volt azon buzaféleség, mely kopasz buza elnevezés alatt
ki. A magyar búzának egy u j a b b változata a vörös Tcalászu buza, mely az utóbbi időben szintén kezd terjedni, több mintában volt látható. Ezen búzának keményebb a szalmája és n e m pereg oly könnyen a magja, mint a fehérkalászu búzáé. Ez utóbbinak javított alakja az alacsleai buza, Miklós Ödön alacskai birtokáról, mely a tulajdonos kiállításában volt látható, szép telt szeme, szép hosszú kalászai által tünt ki. Elsősorban a felvidéken figyelmet érdemlő változata a magyar búzának. A rozs főleg két változattal volt képviselve, a közönséges hazai és a montagne rozszsal, mely utóbbi meglehetősen el van terjedve és a magyar rozszsal szemben előnye bővebb termőképessége, teltebb szeme, a többi idegen rozsfélékkel szemben pedig, hogy teljesen fagyálló. Hátránya, hogy a szalmája vékony és ezért könnyen megdűl. Ez u j a b b idegen rozsfeleségek közül, amelyek hazánkban is már nagy mértékben termesztetnek csak az imperial rozs volt egy mintával képviselve, teljesen hiányzott a tchlanslaclti rozs, mely tudoraásom szerint különösen Debreczen vidékén egyre nagyobb mértékben terjed.
Szegedi halászcsárda. t anuJirányoziii való kevés akadt, sőt részben ehetetlenné volt az téve az állal, hogy egyéle növény nem lévén együtt, az összehaaon-
Dunántul egyre nagyobb mértékben terjed, melynek előnyei, hogy bővebben terem, n e m fogja a rozsda annyira és nem dűl meg oly
Az OMGE. által évente Budapesten megtartatni szokott sörárpakiállitás az idén a szegedi kiállítással kapcsolatosan rendeztetett, aránylag nagyon kevés résztvevővel, összesen 38 termelő állított ki 48 mintát. A minták egyrésze igen szép sörárpa volt, sőt olyan, mely a sörárpa elnevezést nem érdemelte meg, csak nagyon kis számban fordult elö. Mint minden hazai sörárpa kiállításon, ugy a szegedin is tapasztalni lehetett, hogy hazánkban nagyon sokféle á r p á t termesztenek. Összesen 9-féleség volt bemutatva, melyek között azonban a Hanna á r p a dominált. 48 kiállított mintából 25 volt H a n n a árpa, ami örvendetes tanúbizonysága annak, hogy ezen hazai viszonyaink közé leginkább beillő idegen árpaféleség egyre nagyobb mértékben terjed, ami elsősorban az orsz. magy. kir. növénytermelési kísérleti állomás működésének köszönhető. A katalógus bizonysága szerint a H a n n a á r p a leginkább t e r j e d a sörárpa termelő vidékeken, így a duna-balparti megyékben 15 minta közül 10 volt Hanna-árpa, a tisza-jobbparti
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1 8 9 9 . D E C Z E M B E R HÓ 2 3 . 1911
megyékben 6 minta közül 4 volt Hanna-árpa. I alakja méltó feltűnést keltett. A Az első dijat is Hanna-árpa nyerte el. A féle czukorrépa az első magyar Hanna-árpán kivül a Chevalier-Árpa volt leg- | féleség, melyet Vásárhelyi József
Vásárhelyiczukorrépalétesített a
A dohánykiállitás tanulságai. Irta : Kerpely Kálmán. A szegedi kiállításon a dohánvkiállitást a szegedi, aradi, debreezeni és szolnoki dohánybeváltó hivatalok körzetében termesztett legkiválóbb dohányokból a jövedéki igazgatóság állította egvbe. Az egvbeállitott anyag nagyon alkalmas volt az összehasonlításra, de különösen arra, hogv az alföldi dohányok minőségét tanulságosan összehasonlítani és ebből a jövő törekvések czéljára r e á m u t a t n i lehessen. Tanulságos volt azért, mert az Alföld különböző dohányait alkalmunk volt egymással összehasonlitani; de másrészről főleg azért, mert útmutatással szolgálhatott arra nézve, hogy hazai dohánvaink nemesítésének és javításának melv iránvban kell haladnia s melyek azon hibák, melveknek kiküszöbölésére törekednünk kéli. A kiállítás részletes bírálata helvott ezeket a tanulságokat a k a r o m röviden
Temesmegyei gazdasági bizottság gyűjteménye.
A kiállított különböző féleségű nagylevelü dohányok összehasonlításánál kitűnt, hogy minőség tekintetében a szegedi rózsadohány felette áll valamennyi dohánynak. Ez volt határozottan a legszebb, de n e m azért, mintha talán a legmagasabb beváltási átlagot ez érte volna el, h a n e m valóban szép minőségénél fogva. A szép és jó dohány j e l l e g e i : a pirosas b a r n a szín, a vékony és rugalmas levél, a finom borda (már amennyiben erről magvar dohánvoknál általában sző lehet) a szegedi .rózsadohánynál voltak a legjellegzetesebbek. És daczára ennek, a mintacsomókon kiirt átlagos beváltási árak összehasonlításánál kitűnt, hogy a szegedi rózsadohány átlagos beváltási á r a 3 — 4 — 5 frttal alacsonyabb volt, mint az olyannyira előtérbe helvezett zsiroslevelü, vastag levelű s bordájú, feketés b a r n a szinü dohányoké.
több mintával képviselve, de már csak 12 növénytermelési állomás közreműködésével, mintával, holott még csak ezelőtt néhány melynek jóságát legjohban bizonyítja azon köévvel ezen féleség dominált az árpa-ki állí- rülmény, hogy a hazai czukorgyárak nagyon tásokon. * '* érdeklődnek ezen mag iránt. Zabból különböző féleség volt látható, Gróf Teleky Arvéd drassói uradalma, az legnagyobb számmal a magvar zab. Az ide- egyetlen hazai uradalom, mely a vetőmagtergen féleségek legtöbbje bos°zu és vastag szal- meléssel szakszerűen foglalkozik, főbb terméTehát a finom, vékony levelű (de azért májával tűnt ki. A duppaui zab, mely a nyeit, luczernát, lóherét, duppaui zabot, k ü - rugalmas, szívós), finom bordájú és szép szinü magyar zabon kivül hazai viszonyaink között lönféle tengerit és különböző fümagvakat mu- dohány kevesebbet érne, kevésbé jól használleginkább bevált, csak 2 mintával volt kép- tatott be, melyek kiváló szép minősége általá- ható anyagot adna, mint a zsíros, vastag viselve. nosan figyelmet keltett. levelű sötétszinü d o h á n y ? ezt elhinni sehogyAz összes terménvek között legnagyobb Végül az orsz. m. kir. növénytermelési sem tudom. A világos b a r n a , finom levelű aránvu volt a tengeri kiállítás, mely feltüntette kísérleti állomás szárított példányokbán bemu- dohánv, a mellett hogy jó szivartakarót és jó a hazánkban legáltalánosabban termesztett tatta az általa sikerrel terjesztett, illetve meg- szivarburkot szolgáltat, alsóbb osztályaiban tengeri féleségeket külön gvüjteményben érés honosított növények közül azokat, amelyek az igen jó szivarbél és könnyű, Ízletes pipaszerint csoportosítva és külön az ország kü- Alfölre birnak jelentőséggel, az illmici árpát, dohányt képes adni, mig a zsiros, sötótszinü lönböző vidékein termett magyar tengeriket. a duppaui zabot, a szöszösbükkönyt, nyulsza- dohányokból kiválogatott szivartákarón kivül A kiállítás tanúsága szerint a kisbirtokosok még általánosan a közönséges hazai tengerit termelik és "pedig rendszerint annak éppen n e m kifogástalan alakjait. A közép- és nagybirtokon azonban igen számos tengerifélét termesztenek, melyek közül kiválnak a : Pignoletto, a közönséges sárga, mely különösen az Alföldön domináí és a Irífogu tengerik, melyek közül a sárga elterjedtebb mint a f e h é r ; a legkorábban érő tengerik közül a székelyt sokkal á l t a l á n o s a i b a n termelik, mint a cinquantinót. Külföldön gazdasági kiállításokon a terménykiállitás legnagvobb és legérdekesebb részét a vetőmagtermelők és magnemesitök kiállítása szokta képezni. Nálunk sajnos a termelés ezen ága még nagyon fejletlen és ennek megfelelőleg a kiállítás ezen része nagyon kis méretű volt; összesen 4 kiállítóval volt az képviselve. József főherczeg alcsuthi u r a d a l m a a m a már országszerte ismert alcsuthi tengerit állította ki, melvet folytonos és gondos kiválogatással oda fejlesztettek, hogy m á r alig van r a j t a javítani való. A jövőben inkább csak a már szerzett jó tulajdonságok állandósítása lehet a nemesítés feladata. Volt még egy tengeri, mint nemesitési termék bemutatva, csiktapolczai Lázár László lapusnyaki tengerije, melynél feltűnt a cső egyenletes benőttsége és a vékony csutka. A Jíöldmivesiskolai tanulókjnunkaközben. tengeri értéke felől végleges ítéletet mondani n e m lehet, mert az most van kísérletezés alatt. Vásárhelyi László lökösházi földbirtokos pukát és a homoki borsót, nemkülönben azon | az alsóbb osztályokban sokkal kevésbé értébemutatta a Vásárhelyi-féle czukorrépamagot ős burgonyafílék" gumóit, amelyekkel az állomás j kesithető anyagot nyerünk. A világos dohány e magból nőtt répákat, melyeknek kifogástalan k i t e r j e d t kísérleteket folytat, I anyagának mindén osztálya j ó ; ellenben a
j ^ i
j p p i l p
1914 zsíros, sötét dohánvnál az elenyésző csekély szivartaka'-ó százalékon kivül a többi jóformán csak ráadás. És a beváltási átlagok utóbbiaknál mégis magasabbak, minek magyarázatát következőkben keresem. A világos szinü, vékonyabb levelii dohány, a raktári kezelés alkalmával tagadhatatlanul kényesebb,szivartakarónak pedig vékonyabb volta miatt nem tartják oly jónak, okul hozván fel, hogy sovány dohány. Ez a sokat hangoztatott „soványság* és „zsirosság" valóban már kerékkötője dohányaink javításának. Pedig a szegedi rózsadohány finomabb szerkezetű levele, nemhogy sovány, hanem igenis vékonyabb, finomabb, de azért rugalmas és SZÍVÓS. Természetes, hogy a soványság czimén vajmi kevés lesz szivartakarónak, vagy válogatott anywgnak beváltva, ami azután az átlagos beváltási ár nagyságában kifejezésre kell, hogy jusson. Másrészt a vékonyabb, finomabb dohánylevél a raktári kezelésnél kényesebb, nagyobb gondot kell reá fordítani, alacsonyabb máglyákba kell rakni és több-ször kell átforgatni ; az Isten szabad ege alá rakott asztagolást pedig nem türi. Kezelése tehát több gondot, több helyet, több munkát igényel, mert ellenkező esetben tetemes százaléka tönkre megy. De szerintem, ezt a máskülönben kitűnő dohány bűnéül felróni nem lehet, mert az már a finomabb, értékesebb dohányok általános tulajdonsága, hogy a raktári kezelésnél kényesebbek, mint a zsiros, vastag levelű dohányok. Ezért hallottam oly gyakran, hogy a gazdát a zsiros dohánytermelésére buzdítják, ez az oka annak, hogy a beváltásnál a sötétszínű zsiros dohányt minden másnak felette helyezik. Ez a raktári kezelésnél nem oly kényes, a máglyákban erősebben felmelegedő anyag nincs oly könnyen romlásnak kitéve s a szivartakaró anyagtól eltekintve, a kazalozást nemcsak türi, hanem jóformán meg is követeli, mert csak ily nagy tömegben való felmelegedéssel adhat tulajdonképpen valamirevaló használható anyagot. Nagyon jól tudom, hogy ilyen zsírosabb, nehezebb anyagra is szüksége van a gyártásnak, de ezzel szemben a természettől fogva kényesebb, de finomabb dohányt háttérbe szorítani nem szabad, mert akkor a minőségi termelés helyett valóban csak a mennyiségre fog a gazda dolgozni. Nézetem szerint tehát a kezelésnek kell a dohány természetéhez alkalmazkodnia, nem pedig a kezelest megkönnyítő dohányokat égig magasztalni, csak azért, mert ezek kevesebb gondot igényelnek kiképzésükhöz. A beváltás alkalmával láttam nem egyszer, hogy a világosabb szinü finomabb levelű anyagot a soványság czime alatt alsóbb osztásokba a zsiros, sötétszinü, vastaglevelű s határozottan durvább dohányt a magasabb osztályokba sorolták. Meggyőződésem, hogy a szegedi rózsadohánynal, mint világosabb, könnyebb, finomabb (helytelenül soványnak mondott) anyagnál, a helyenkint tapasztalható s alapjában véve egyáltalán nem indokolható ellenszenv okozza, az alacsonyabb beváltási átlagokat. Pedig az ilyen finom levelű anyagnál figyelembe kellene venni még azt is, hogy holdankinti hozama jóval mögötte áll a zsiros dohánynak, nem mintha kevesebbet teremne, hanem mert egy mázsára sokkal több levél megy belőle, mint amabból. Hogy a szegedi rózsa dohány az Alföldön termesztett egyébb nagyleveiü dohányoknál pl. a kere-ztezett pensylvániainál, a kigyósi kubánál (melyek már csak nevükben amerikai dohányok) általában jobb anyagot ád, annak okát következőkben igyekezem megmagyarázni. Minden dohány, melynek levelei a tövön sürüen és felfelé állanak és amely ezenkívül lcorán érő, jobb minőségű anyagot szolgáltat
KÖZTSX.FK,
DECZEMBER * ö
23
103—104
SZAM. 9-lK
ÉVFOLYAM.
mint az, melynek levelei ritkás állással szétKomlókiállitás. terülnek vagy pedig későn érő. Irta : Csérer Lajos Ennek demonstrálására felhoztam az eredeti amerikai, a szegedi rózsa és a közönHogy hazánkban 363 hektáron termelnek séges alföldi magyar dohányt. Ezek közül a komlót, arról alig van egy néhány gazdának sürü bokrot alkotó eredeti amerikai „Biq. tudomása, de hogy az Alföldön is találhatni Frederick" adta a legjobb eredményeket, ezt komlóskerteket, arról jóformán csak maguk követte a hasonló alkotású szegedi rózsa- az ottani termelők tudnak. A szegedi kiállítás dohány s a legrosszabb eredményeket adta a egyik czélja éppen az volt, hogy bemutattaskevésszámú szétterülő levelekkel biró közön- sék: hogy a sikföldön is lehet komlót termelni séges magyar dohány. és hogy a termelt komló helyenként jó minőA szegedi rózsadohány fejlődésében a ségű is, ami kitűnik a jury Ítéletéből, amely többi nagyleveiü magyar dohánytól lényegesen több alföldi komlót részesített kitüntetésben. elüt, nemcsak a levelek sürü, zárt állásában, Másik és talán még jelentékenyebb főInnem az érés idejében is, amennyiben a czélja az volt a komlókiállitásnak, hogy a koránérő dohányok sorába tartozik. hazai sörgyárosoknak módjuk legyen tájékoA korai érés különösen az alföldi klimát zódniok a magyar komlótermelésről s együtt tekintve, a sikeres termelés egyik alapfeltételét látva a hazai jelesebb termékeket, kedvet kapképezi. A koránérő dohány a nyári forróságtól janak ahhoz, hogy gyáraikban a magyar komés szárazságtól kevesebbet szenved, másrészt lót közvetlenül is felhasználják s ne vásárolják pedig korai érésénél fogva idejekorán kerül a azt Csehországon keresztül másodkézből. A kiállított komlótermelési kimutatásokból szárüópajtába. Idejekorán, vagyis akkor,mikoraz időjárás a dohány szép színesedésének még s térképből kitűnik, hogy a hazai komlótermekedvez, mert bizonyos fokú melegre, a rendes lésnek 3 főcsoportja van: az egyik a legszínesedés elérésére a dohánynak okvetlenül jelentékenyebb terület a Küküllő mentén terül el, a másik kissé kezdetleges, de a Bánát szüksége van. egvoldalu szemtermelésének megszüntetése A szegedi rózsadohánynak sürüen és fel- czéljából annál inkább fontos torontáli terület felé álló levelei szintén nemességre vallanak, s a harmadik a finom s hazánkban legkorábbi mert állásuk s elhelyezésüknél fogva finomabb terméket adó vasmegyei terület. A többi hazai lemezű s bordájú levelet képes szolgáltatni. A komlósterület kisebb-nagyobb kertek formájáritkásan álló és szétterülő levelekkel biró ban eloszlik, az egész ország területén. Vannak dohány nemcsak durvább anyagot ád, ha"em komlósültetvények Trencsénben, Ungban, Háa földön szétterülő alsó 4—5 levele tönkre romszékben (itt van az ország legmagasabban megy; a kánikulai forróság, a szél,jégeső stb. — 585 méterre a tenger szine felett — fekvő *több kárt tesz bennök. komlóskeríje) s Baranyában. A terület nagysáEzen rövid fejtegetésemmel csak arra gok igen változók: találunk nagybirtokon komkívántam rámutatni, hogy a magyar dohányok lóskerteket a bélyei, futtaki, mozsgói s nagyjavításánál mely irányban kell do'goznunk. lánghi uradalmakban kertjeik, 200 kath. holdon Gzélunk legyen a jónak bizonyult féleségeknek felül vannak s együttvéve az ország komlós„fajtahü" továbbtenyésztésé, és a degenerált területének egyharmadát teszik; találunk aztán féleségeknek feljavítása. 20 holdtól lefelé egy pár 100 ••ölig sokféle A szegedi rózsadohánynak jó tulajdon- nagyságú kerteket. ságait nemcsak megtartani, hanem fejleszteA szegedi • kiállításra beküldött kiállítási nünk is kell, amit elsősorban is gondos mag- anyagban minderv terület képviselve volt. Hogy termeléssel fogunk elérhetni. Ki kell válogat- miért nem nagyobb számban ? annak oka egynunk a koránérő, felfelé és sürüen álló, hibát- részt az előző (1885. és 1896-iki) kiállításokon lan levelekkel biró töveket és csakis ezeket előfordult mellőzések (sok kiállító pl. nem szabad magtőkének meghagyni. Ezen eljárással találta a sajat komlóját!) okozta kedvetlenséga szegedi rózsadohányt nemcsak fentartjuk ben volt, másrészt pedig az ország sok kertjéfajtujellegében, hanem okvetlenül nemesíteni is ben olyan komló termeltetik, amely a kiállítás fogjuk, amint azt a dohánytermelési kísérleti idejére nem érett s száradt meg, sőt pl. állomás csabai fiókintézetében végzett kísérle- Erdélyben az idei esős nyárutó hátráltatta a tek igazoltak. Mérem állítani, hogy az Alföld szárítást s igy sajnos, a jury működésének nagvlevelű dohányai közül a szegedi rózsa az, idejéről elkéstek a termelők. mely még legtisztább állapotban található fel; Általán a komlótermés szempontjából a szamosháti, keresztezett, pensylvániai, kigyósi kuDa olyannyira kevertek, hogy az illető fajta abnormis ősz hatása meglátszott a kiállított inkább csak nevében él, határozott fajtajelle- tobozokon. Nagyrésze barnult, rókás és erős szagú volt. Egészségesek a korai komlók volget alig mutatnák s az eltérés inkább az egyes termelési helyek eltérő klimatikus és talajvi- tak s tényleg ezek vitték el a dijak elsejét. A szonyai szerint válik jellegzetessé. Ezeknél is díszoklevéllel a mozsgói uradalom tökéletes csak a fajtahü tövek gondos kiválasztásával komlóját tüntette ki a jury. Az uradalomnak fogunk czélt érhetni, ezek is csak ily módon s különösen Oderszky Lajos tiszttartónak kölesznek nemesithetők, amint azt a dohányter- szönhető, hogy most már Somogyban is alamelési kísérleti állomáson ugy a szamosháti kul a példa nyomán egy pár kisebb kert. A hozzáértő, a különben szükkeretü kidohánynyal, mint az u. n. fehérvirágu muírkotálydohanynyal végzett magtenyésztési kísérle- állításból is meríthetett tanulságokat: így első sorban az Alföld különböző eredetű fajtáit tek mutatták. összemérve, azon igazság tűnt elő, hogy ha az Házai dohányaink javításánál tehát, az Alföld erős talaján s melegégalja alatt bőterokszerű magtermelésnek, a fajta hü tőkék mésü fajtákat ültetünk, ugy azok a kitűnő szigorú kiválasztásának fontos szerepe jut. tenyészfeltételek mellett még bővebb terméseSajnos, hogy e tekintetben eddigelé vajmi ket adnak, de határozottan a minőség rovására! kevés történt, pedig a jóminőségü a fajtahü Itt a tobozok nagyok, durvákká válnak s magnak termelése a dohánynál épp oly fontos azokban kevés s a sörfőzők előtt nem kelletényező, mint minden más kultur növényünk- mes illatú komlóliszt terem. A mennyiséggel nél s míg utóbbiaknál ennek szükségét gazdáink pedig csak jó árak mellett lehet behozni azt nagyrészt felismerték, addig a jóminőségü s a jövedelmet, amit a minőségen elvesztettek. fajtahü dohánymagnak termelésével jóformán Mégis egy pár uradalom tervszerűen inkább a mitsem törődtek. mennyiségtermelésre rendezkedett b é ! Nem kevésbé fontos tanulság aztán az, A dohánytermelés javítását czélzó törekvéseink alapját az okszerű magtermelés képezi, hogy mesterséges szárilássál függetlenítheti mamelyre az eddiginél jóval nagyobb gondot kell gát a gazda az időjárástól. Szépen kitűnt ez a nagy-lánghi uradalom kiállított komlómintáfordítanunk. jából, mely mesterségesen szárittatván, valamennyi minta közt a legegyenletesebb szinü
103—104.
SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
volt. A tavaszon épült fel a csőszi gazdaságb a n egy cseh-rendszer szerint a fűtött s z á n t ó i f j Voigt Ede uradalmi intéző buzgólkodása folytán. Az első hazai mesterséges száritót a bélyei uradalom építette fel m á r 1898-ban, a régebbi s szilva-aszaló m i n t á j á n induló kísérletek csak ideig-óráig éltek Erdélyben és Vasban. Véleményem itt az, hogy a komlónak mégis csak a természetes (nap) meleg a legtermészetesebb száritója, de a szárítás idején beálló nedves idő esetére jó, h a rendelkezésre áll a mesterséges szárító. S mig Bajorországb a n még erősen állják a természetes szárítást (hisz ! a 4 — 5 emeletes padlásu házakat is azért építették igy az ősök!), addig Csehországban, m a m á r a kisbirtokos is fűlött komlószáritót told l a k ó h á z á h o z ! Az erdélyi kiállítók között különösen szép komlót mutatott be br. Kemény Béla szent-erzsébeti birtokáról, Somogyi Albert Héjjasfalvárói, ki azonfelül a komlótermelésben előforduló eszközök szép modell gyűjteményét is bemutatta. A torontáli komlókból az a tanulság tűnt elő, hogy sötét s nem szellős ház- és istállópadláson, kukoricza-góréban s nyilt agyagszérün n e m lehet jó szinü és illatos komlót száritni. Volt itt olyan minta is, amelynek a leve csurgott a ládikából. A b a j o n segítendő, osztott ki ugyan e nyáron a földmivelésügyi kormány szárító minta-rámákat, de mit értek ezek, ha minden előzetes utmutatás d a c z á r a a tót telepes atyafi egy arasznyi vastagságban rakta fel a zöld és nedves k o m l ó t ! E vidéken pedig a komló stabilitását sem igen tisztelik a t e r melők (hisz! 30—35 évig is kitart egy jó komlóskert!) h a n e m egy jó esztendő h a t á s a alatt a termő terület 6 0 — 7 0 % - a l emelkedik, de egy-két rossz esztendő után bizonyos fatalizmussal vágják ki a komlóst, mintha kukoricza-szár l e n n e ! A telepítést eltanulták mesterüktől Mártis Albert lajosfalvi tanítótól, de a gondos mivelésben már húzódva követik. Nem kevésbé fontos tanulsága a kiállításnak aztán az, hogy túlontúl sok fajtával találkozunk. Igaz, a m u n k a s idő megosztás szempontjából m á r egy 5 holdas komlótelepnél is ajánlatos, ha két d a r a b b a n kétféle érésű, de egy f a j t a komló ültettetik: de aztán ez a fajta lenne elterjedve mindenütt. Szerencse, hogy évek multán a komló honosul, s így hasonló klímájú s talajú vidékek komlója szinte egyféleségüvé válik. A komlóskertek fele karós, fele pedig m a g a s és középmagas sodrony rendszer szerint kezeltetik. Ezek modelljét a keszthelyi gazdasági intézet mutatta b e ; ott, ezenkívül a kolozsvári s kassai gazd. intézeteken s az algyógyi földmives-iskolán több rendszerű s többfele fajta bemutatására minta-komlósok állitattak föl, u j a b b a n pedig az erdélyi részekben egy mesterséges minta-száritót akarnak felépíteni állami támogatással. Végre felmerül a kérdés, van-e jövője a magyar komlótermelésnek? Erre szépen válaszol a statisztika! A hazai 100 és egynehány sörgyár évente 6502 q komlót i g f n y e l ; termelünk pedig 2720 q t, vagyis 3782 q tal kevesebbet. Ezen mennyiséget tehát most is külföldről vagyunk kénytelenek behozni. Tegyük fel, hogy igaz a sörfőzők véleménye, hogy a finomabb sörhöz csak a finom cseh komló jó, vegyük az iménti összeg felét beszerzendő külföldi komlónak, akkor a hazai fogyasztás még mindég 1841 q-tal van hátrányban. Ezen mennyiséget pedig megteremné 472 kat. hold uj telepítés. De csak ott telepítsünk u j komlóst, ahol elegendő szakértelem, pénz és m u n k á s vari, ahol válogatott termőhelyet, jó fajtát, helyes és időszerű mivelést adhatunk a k o m l ó s n a k ; ahol idejében való szedést, kényes igényű szárítást s rendes raktározást végezhetünk, mert a komló csakugyan nem „piros kuko-
ricza-szár*.
KÖZTELEK,
1899
DECZEMBER HŐ
2§.
Len és kender. Irta: Füredy l a j o s . A kiállított óriási hosszúságú, többnyire 3 — 4 méteres kenderkórókevékről (kiállítva gr. Gsekonics Endre zsombolyai uradalma, az adai m . kir. földmivesiskola és egynéhány bácsmegyei kistermelő által) lathatták a gazdák, hogy a jó olaszországi k e n d e r m a g jelentékeny hozamot biztosit a gazdának. A kiállítók a nyerskenderkórót mindannyian a kenderkikészitő-gyárak czéljaira termelik és ezek közt pl a zsombolvai uradalom az elmúlt évben is körülbelül 50 méterm á z s a holdankinti termésátlagot ért el, ami a gyár által mázsánkint 2 írtjával beváltva, kitesz k. holdankint 100 frtot és ez a példa nem áll egyedül az Alföldön, ugy, hogy ott most m á r az összes nagy uradalmak felkaroltak e termelési ágat, különösen Békés-, Csongrád-, Torontál- és Bácsmegyékben. Ha azonban összehasonlítjuk a kendercsoportnak eme kiállított példányait h a z a i kendertermelésünk legnagyobb r é s z é v e l : sajnosan fogjuk tapasztalni azt az igazságot, hogy a kender, elfajzott régi magvainkból termelve, gyárak h i á n y a b a n még most is sok vidéken mostohagyereknek tekinthető. Sajnos, hogy a külön kenderkiállitásban kevés termelő volt képviselve, h a n e m inkább csak a gyűjteményes kiállít ásókban elszórva, ami miatt az összehasonlítás nagyon meg volt nehezítve. A lencsoportban is csak 5 kiállító vett részt, t. i. Sabran-Pontevés herczegnő csicsói uradalma, Fiedler János az első magyar lenkikészitőgyár tulajdonosa (Nagy-Tany, Komárommegye), gr. Andrássy Dénes u r a d a l m a (Krasznahorka-Váralján, üömöimegye). Miklóska Kálmán földbirtokos (Vereskő, Gömörmegye) és végül a lentermelési m. kir. szaktanár. A külön lenkiállitás hivatva volt bemutatni azt, hogy egy elhanyagolt kultúrnövény újbóli felkarolását sikeresen kezdeményezzük és hogy a kormány e tekintetben nagyobb munkálatba fogott bele, hogy e termelési ágat felkaroltassa és hogy a helyes irányba is terelve, szélesebb alapokra fektesse, amire azért is nagy szükség van, mert tudvalevőleg hazánkból lenvászonnemüekért évenkint milliók vándorolnak ki a külföldre. A len csoport kiállítói közt mindenesetre első helyen kell megemlíteni S a b r a n Pontevés herczegnő u r a d a l m á n a k gyűjteményét, amely b e m u t a t t a az uradalom termését kórós, gerebenezett, áztatott és tilolt állapotban. Legérdekesebb volt azonban az uradalom lentermelésének monográfiája, amelyben le van irva, hogy ez az uradalom volt Magyarországban az első, amely a lent nagyban kezdte termelni és azt kórós állapotban Csehországba, Wekelsdorfba szállította egy ottani lenkereskedőnek, Fiedler Jánosnak, aki a z é r t ott helyben 4 frt 5 0 krt fizetett egy métermázsáért, amelyből az 1 frtnyi szállítási költség levonása u t á n a termelőnek még mindig 3 frt 50 kr maradt, mig végre ugyanez a kereskedő utóbb megtelepedett Magyarországban és a komáromdunaszerdahelyi vasútvonal mentén, N.-Tany állomás mellett, egy lenbeváltó intézetet épített „első magyar lenkikészitögyár" neve alatt. Ez a gyár működését 1898. oktober havában meg is kezdte, Komárommegye számos birtokosait a termeléi-nek megnyerte és a kiállítók közt ezúttal szerepelvén, a második dijat nyerte el. A fentirt kiállítók t e h á t azok, akik a magyarországi lentermelés úttörői és ezzel áttérhetünk az általuk kezdett előmunkálatok folytatásához, vagyis a kormány lentermelési szakközégének kiállítására. Ismeretes, hogy a földmivelési miniszter külön lentermesztési szaktanart alkalmazott, akinek kötelessége, hogy vándorelőadásokon a gazdaközönséggel megismertesse a leniermelés jővedeln ezoségét, a lentermelés helyes irányát és egyúttal szemeik elé t á r j a az eddigi
iöíg hibás eljárások hátrányait Ez a szaktanár a f. évben Észak-Magyarország különböző , vármegyéiben 82 szakelőadást tartott, ezenkívül számos lentermelési . kísérleti teret rendezett be, melyeket a kormány által egyenesen Oroszországból vásárolt vetőmaggal vetett be és éréskor a letakaritási és szárítási eljárást személyesen b e m u t a t t a . E kísérleti lerek első termésének eredménye volt a szaktanár altai ber mutatott lengyüjtemény. E kis gyűjtemény minden kötegén r a j t a volt a termelő neve és lakóhelye, továbbá meg volt jelölve a használt vetőmag és műtrágya minősége és világosan lathatók voltak az ugyanegy kísérleti téren hasznait különböző trágyaszerek és vetőmagvak utáni terméskülönbözetek. L-gjobbak voltak Gömör- és Szepesmegyék termései, annyira, hogy Gömörmegyéből két kísérletező, gr. Andrássy Dénes Krasznahorkáról és Miklóska Kálmán ; Vereskőről mint önálló kiállítók is szerepeltek, általános elismerést aratván kezdeményezésűkért. Be volt még mutatva a len nyüvése után a Belgiumban divatos száriiási eljárás, valamint több hazai hőforrásban kiázott lenminta, végül pedig a régi helytelen eljárások u t á n nyert hazai termények. A kender- és lenkiállitás egészben n e m volt imponáló hatású, de egyet mindenesetre bizonyított, hogy ugy az egyes gazdák, valamint különösen a kormány ezen két fontos gazdasági növény termelésének emelésére és javítására dicséretreméltó módon törekednek.
Gyűjteményes kiállítások. Irta : Szilassy Zoltán. A gyűjteményes kiállítások n e m c s a k számra, h a n e m sokoldalúságukra és belső értékükre való tekintettel is egyik legjelentékenyebb r é s z é t képezték a szegedi kiallitásnak. Ezek a gyüjtemenyes kiállítások jelezték legjobban azt a nagy érdeklődést, amelylyel a szegedi kiállítás iránt nemcsak az Alföld, de az ország többi részének a gazdaközönsége is viseltetett. Mert b á r igaz, hogy az élő állatok kiállítása az egész szegedi kiállításnak több mint felét foglalta el és oly impozáns volt, aminőt e n e m b e n hazánkban eddig még n e m tapasztalhattunk, de az allatkiállitással a kiállítóknak — egész helyesen — bizonyos, ü z leti érdekei is össze vannak kapcsolva, mivel a kiváló tenyészeteket a tenyészállatok keresői az efféle kiállításokon ismerhetik meg legjobban, addig a gyűjteményes kiallitásoknak az oktatás lévén czéljuk, a létrehozatalukra fordított aldozatok az üzleti érdekek legcsekélyebb mértékével sem voltak összekötve, sőt a résztvevő gazdasági egyesületeknél ez egyenesen ki volt zárva. Annál nagyobb eii-meréssel kell fogadnunk a gyűjteményes kiállítóknak áldozatait és fáradságat, melyet kiállításuk létrehozatalára fordítottak. A gyűjteményes kiállítások czélja volt, hogy az azokban résztvevő egyes uradalmak gazdálkodásuk módszereit, eszközeit és et 1ményeit, a gazdasági ej>ye ületek pedig működésük területének mezőgazdasági és háziipari viszonyait és a saját egyleti tevékenységüket és annak eredményeit bemutassák. A gyűjteményes kiállítások ezért nagy >n is tarka képet tüntettek a szemlélő elé és az összehasonlításnak és a tanulságoknak oly nagy anyagát tárták föl, amely n e m egy néhány napos, h a n e m hosszabb időtartamú kiállításnál is méltán számot keltő lehetett volna. Épen ezért nagyon bajos volna e helyütt az egész csoportot b e hatóan ismertetni s meg kell elégednünk a legkiválóbbak fölemlitésével. Az uradalmak gyűjteményes kiállításai között kétségkívül az első helyet foglalta el József fóberczeg Ö fenségének, a szegedi kiállítás védnökének alcsuthi és kisjeriői uradalmainak kiállitasa. Ez aN kiállítás nemcsak a legnagyobbak közé tartozott és m á r Ízléses külsejével felhívta a látogatók figyelmét, h a n e m
1916
KÖZTELEK, 18991 DECZÉMBER fíO 23.
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.
kiállított anyaga ritkán föltalálható tanulságokbán bővelkedett. Ezek közül különösen ki kell emelnünk az országszerte annyira ismeretes és elterjedt alcsuthi tengeri nemesítésére vonatkozó kiállítást, amely tanulságosan mutatia be magát a nemesitési eljárást a kiválasztással és eredményeivel. Az alföldi gazdákra a híres kisjenrii uradalomnak táblaiatokban kitüntetett kiváló terméservdmenyti birtak sok érdekkel, valamint a bemutatott tenyészállatok fényképei, mig az egész ország gazdaközönségét méltó csodálatra indíthatta a főherczegi uradalmak kerteszetének gvümölogyüjteménye Az egész gyűjtemény a legkitűnőbb példája volt annak, hogy miként lehet érdekes, tanulságos és egyúttal tetszetős kiállítást is rendezni pusztán gazdasagi vonatkozású tárgyakból, ugy, hogy az ne csak a kiallitóra hozzon fényt és dicsőseget, hanem abból a szakközönség is tanulságokat meríthessen. József főherczeg uradalmainak kiállítása mellett szerény kiterjedésben, de a legjobb ízlés rafinériájával voltak kiállítva Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, a kiállítás diszelnöke komárommegyei uradalmainak termékei és az uradalmak gazdasagi viszonyait feltüntető tárgyai. Ez aránylag kicsiny, de a kiterjedt uradalmak viszonyainak főbb adatait mintegy komprimálva tartalmazó kiállítás mutatta, hogy a főldmivelésügyi miniszter mint gyakorlati gazda is az ország gazdaközönségének méltó vezetője, mert a rossz természeti viszonyok között elert eredményeket mesterséges eszközökkel kell uradalmain kierőszakolnia. A miniszter részvétele az ország gazdaközönségére annyiban megnyugtató, mert az a földmivelésügyi miniszter, a ki a gazda helyzetét nemcsak a zöld asztaltól ismeri, hanem magából a keserves mindennapi küzdelemből is, a gazda érdekeinek képviseletében és országos intézésében nagyobb érzékkel bír és nagyobb eredményeket is erhét el, de a földmivelésügyi miniszter kiállitasa a gazdaközönség részere azt a bíztatást is nyújtja, hogy a miniszter valamint hivatalos állásából kifolyolag a gazdák érdekeivel törődik, ugy mint gazda is a gazdákkal együtt érez és a gazdák tarsadalmi mozgalmait nemcsak helyesli, hanem azokból a maga részét is kivenni kivanja. Pallavicini Sándor őrgróf csongrádmegyei uradalmainak gyűjteményes kialtnása az uradalmak sokoldalúságával lepte meg a szemlélőt, igazolva azt, hogy t.z Alföldön a kellő körültekintéssel és a megfelelő szellemi és anyagi eszközökkel a belterjesség legmagasabbfokán álló gazdálkodási rendszer is jövedelemmel jár. Milelós Ödön alacskai gazdaságai kivált a buza nemesítésének bemutatásaval nyújtottak tanulságot, Teleki Arvéd gróf drassói uradalma pedig a vetőmagtermesztés bemuiatasával. Külön kell kiemelnünk két, az ország különböző részében egészen ellentétes viszonyok között gazdálkodó közép birtokosok kiállítását, melyek mindegyike díszoklevél és tíszteletdijkitüntetésben részesült. Ezek egyike Vásárhelyi László aradmegyei, lökösházi földbirtokos, aki fiával Józseffel a ezukorrépamagtenyésztést tudományos és gyakorlati alapon Magyarországon elsőnek kezdeményezte és máris elismerésremélto eredményeket ért, bebizonyítván, hogy a kellő készültséggel a ezukorrépamag tenyésztésének annyira nehéz és komplikait ii ivelete hazankban is sikerrel hajtható végre. A másik Bo>hy György hevesmegyei gyöngyösi földbirtokos, aki ismét nehéz gazdasagi viszonyok között a termelés sokoldalú f< Ikatolasaval, a háziiparok bevezetésével gdzdasúgat a belterjesség oly fokára emelte, mely példáuyképül szolgálhat hasonló sorban levő gazdatársainak. A gazdasági egyesületek gyűjteményes kiállításai sorában nagyon bajos fokozatokat fölállítani, azt lehet mondani, hogy mindegyikükben volt oly részlet található, a mely magaban állott és ez által nemcsak a kiállítás altalános kepenek változatosságát emelték, hanem egymasnak jó és követendő példákat is nyújtottak. Bár az igazsághoz híven meg kell jegyeznünk, hogy azllető gazdasagi egyesület működési területének gazdalkodasi viszonyai ugyan mindenütt kimerítően voltak bemutatva, de maguknak a gazdasági egyesületeknek gazdálkodas fejlesztésére kifejtett működése és az ennek alapján elért eredmények nem voltak eléggé felkarolva, illetve kitüntetve. Ez a momentum a jövőben rendezendő hasonló kiállításoknál mindenesetre nagyobb súlyt érdemel, bár az is igaz, hogy ez a legnenezebb.
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. A gazdasági egyesületek gyűjteményei között különösebben kiváltak: a Délvidéki földmivelők egyesületének gyűjteménye, amely tisztén az egyesület kisgazda tagjainak termékeiből és háziipari czikkeiből telt ki, ékes bizonyságául az egyesület áldásos működésének a délvidékek kisgazdái körében. A, Torontálmegyei gazdasági egyesület kiállításában a megyei nagybirtokosok gyűjteményei szépen és érdekesen jelentek meg, ezenkívül a vármegye gazdasági viszonyait érdekesen feltüntető adatok nagy számban voltak. A Jász-Naqy-Kun S:olnok megyei gazdasági egyesület a kisgazdák körében általa annyira segített háziipari tárgyak bemutatásával remekelt, a Pest-Pilis-SoltKii-Eunmegyei gazdasági egyesület rendkívüli ízléses kiállítása a vármegye kisgazdáinak terményeit, gazdasági eszközeit és épületeit, valamint az egyesületnek az állattenyésztés fejlesztésére, a szőlőtermelés terjesztésére kifejtett munkálkodásának adatait mutatta be. Aradmegye gazdasági egyesülete a vármegye mezőgazdasági és háziipari terményei mellett a nagyszabású vasipar és márványbányászat termékeit is érdekesen csoportosította. A gyűjteményes kiállításon résztvett hatóságok közül ki kell emelni a Temesmeqyei gazdasági bizottság nagyszabású gyűjteményét, amely a mezőgazdasági termelés mellett a rnegye területén oly általános és elterjedt háziipari tárgyakkal tündöklött. A bemutatott szőttesek, varrottasok, szőnyegek ezen háziiparnak magas fokát jelzik és útmutatással szolgálnak arra, hogy mindenütt ott, ahol hasonló háziipar a mezőgazdasági népesség körében elterjedve van, kellő felkarolás és vezetés mellett m a j d n e m a műipar fokára emelhető, n e m is remélt jövedelmet biztosítván mivelőinek. A szarvasi járás mezőgazdasági bizottságának kiállítása e n e m b e n valóban mintaszerű volt. A laikus közönség talán észre se vette a szerény kiállítást, amely azonban térképekben, tervrajzokban és fényképekben behatóan mutatta be, hogy a szarvasi j á r á s mezőgazdasági bizottsága mily czéltudatossággal és mekkora eredménynyel működik ezen fontos mezőgazdasági vidék kisgazdái gazdálkodási rendszerének megjavításán. A gyűjteményes kiállításokkal egysorban volt bemutatatva a m.-óvári m. kir. növénytermélési kísérleti állomás munkálata a különböző mütrágyafélék hatásáról. A falrafüggesztett táblákon elhelyezett szárított növények és az asztalokra állított tenyészedényekb e n levő élő növények szemmelláthatólag és kézzel foghatólag bizonyították, hogy a műtrágyáknak h a t á s a az Alföld legkiválóbb talajain is jelentékeny, ez a hatás azonban nagymértékben fokozódik és a jövedelmezőség biztosítására m a már teljesen nélkülözhetetlen a gyengébb talajokon. A gyűjtemények csoportjában foglaltak helyet a magkereskedők kiállításai is, melyek között Mauthner Ödön ismert czége egy nagyszabású gyönyörű kiállítással szerepelt. De megemlítésre érdemes Radivaner és Rónai magkereskedők szerényebb méretű kiállítása is, mely czég a nagyközönségnek kiállításon ez alkalommal először mutatkozott be. Végül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által a budapesti m. kir. vetőmagvizsgáló állomás segítségével egybeállított azon gyűjteményes kiállításról kell említést tennünk, amely az amerikai lóhere- és luczernamagvakat és az ezekkel hamisított magvakat mutatta be, valamint egész sorozatát a hamisított abraktakarmányoknak. Ebben a gyűjteményben különös érdekes ég volt az őrgtóf Pallavicini Sándor u r a d a l m a öntözött rétjének növényzete és egy közönséges rét növényzete összehasonlítva, amelyből az alföldi gazdák láthatták, hogy egy jól öntözött rét nemcsak m a j d n e m háromszor akkora termést szolgáltat, mint a közönséges rét, h a n e m a növények minősége és j ó s á g a következtében a széna értéke' 4— 5-ször jobb, mint a közönséges rété.
KÖZTELEK, 1 8 9 9 . D E C Z E M B E R
HÓ
23.
Főbb részleteiben vázoltuk csak a gyűjteményes kiállítások csoportját. Ez a vázlat is azonban ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar gazda a lét nehéz viszonyai között n e m letargiával és fatalizmussal v á r j a sorsát, h a n e m erős munkával, határozott törekvéssel
Darányi Ignácz földmivelési igyekezik jobbítani ott, ahol a jólétet a természet kedvező viszonyai önként n e m nyújtják. Ettől az erős munkától és szilárd törekvéstől bizton várható a magyar gazdát boldogító eredmény.
Földmives iskolák. Irta: Magyar Kázmér. Külön 20 m. hosszú 16 m. széles, közepén ketté választott csarnokban, az egyik fele a gyűjteményes nagyterem, a másik fele 5
1911 gazdasági és kerti termeivényeibői rendezett kiállítást, lk részében pedig a párisi világkiállításra készített képek, szobrok modellek h e lyeztettek el, — e két részt galambduczos székely kapu választotta el egymástól, mely nemcsak a rendezés technikai czéljából állít-
uradalmainak gyűjteménye. tátott fel, h a n e m azért is, hogy e kiválólag s tán egyetlen igen szép építkezési tárgyunk iránt, a figyelem ugy a földmivesiskolák berendezésénél, mint birtokosságunk és kis gazdáink körében is felhivassék. A többi termek egy u j a b b földmivesiskola ebédlő-, háló-, mosdó-, t a n - é s munkatermét mutatták be élethű berendezéssel, 8 tanuló b e n t lakásával, akik a m u n k a t e r e m b e n folyton dolgoztak. Ezenkívül a csarnok mellett voltak elhelyezve egyes iskolák nagyobbméretü gazdasági eszközei, szintén a tanulók kézi munkái és
Palíavicini Sándor őrgróf törzsgulyája. kisebb t e r e m r e osztva, volt a", földmivesiskolák kiállítása elhelyezve. A nagy terem 3 /t része m a g á b a n foglalta a földmivesiskolák tanügyi felszereléseit és berendezési tárgyait, a tanulók kézi munkáját, a mezőgazdasági háziipar köréből és az iskolák
30 drb gyümölcsfa a külömböző műveleti módok bemutatásával. Részt vettek a kiállításban a hódmezővásárhelyi, az adai, a csákóvári, a lugosi, a kecskeméti, a nagyszentmiklósi, a csabai és a, szabadkai földmivesiskolák.
1910 Ezen egész alcsoportot a földmivelésügyi miniszter rendeztette s versenyen kivül volt. LJj szempontok e kiállításnál: a gyűjteményes rész különleges rendezése, melyben a szakszerűség érvényre jutása mellett a művészi ízlésnek kiváló szerep jut s e két mozzanat az érdeklődés lekötésére felette alkalmas ; továbbá az emiitett 5 teremben a földmivesiskola tanügyi részénele élethű bemutatása, ami a laikus és szakegyén előtt könnyen áttekintő s magyarázó világos képet nyújt a berendezések felől: Itt kiemelendő még a gyakorlatias szempont is, mely azzal emeltetett érvényre, hogy a kisgazda viszonyai között annyira fontos mezőgazdasági háziipar gyakorlása a bentlakó 8 földmivesitkolai tanuló napi foglalkozása által szemléletileg bemutattatott. A gyűjteményes nagyteremben igen sok az örvendetes, a tanulságos tapasztalat. A tanügyi felszerelések körében a hazai művészet és műipar termékeit látjuk; — gyümölcsminták kiválóan sikerült példányokban szebbek. tökéletesebbek, mint a minőket eddig a külföldről szállítottunk s ezenfelül a hazai gyümölcsfajokat és gyümölcspéldányokat is bírjuk, a minőkkel eddig nem rendelkeztünk, mert a külföldön nem készítették. Padlicska István szobrászművész készítményei ezek, aki többféle alma, körte, baraczk, cseresznye és megyfajtákat mutatott be s a melyekkel a földmivesiskolák el vannak látva. További újítás a vetítőgép alkalmazása a földmivesiskolákban. Maga a gép angol gyártmány, de a vetítésnél használt képek, már magyarok, hazai viszonyainknak megfelelőleg saját állatfajtáink, gazdasági berendezéseink tanítását lényegesen megkönnyítők ; Zamboni Károly által készített szines fotogrammáink a külföldi legszebb példányokkal kiáltják a versenyt. Rovartani készítményeink sem külföldiek már, az anyagot a földmivesiskolák gyűjtik, a rovartani állomás pedig feldolgozza azokat. A növénytan tanításánál a Kálazdy nővérek remek készitményü münövényeit emiitjük s meglepő a művészi kivitelű sorozata azon gyomoknak, melyek irtását a mezőrendőri törvény rendeli. A földmivesiskolák tanulóinak kézügyessége eddigelé inkább csak az ojtás, szemzés, fametszés terén továbbá a kosár- és s'éprükötésnél fejlesztetett, a kiállításon azonban már ezeken kivül az igen jövedelmező kefekötés nagy lendületét, a faragó és bognár munkák örvendetes haladását is észleljük. A tervszerű és következetes tanítás a magyar gazdaelein ügyességét és ambiczióját meglepő módon fejleszti s ennek eredményeként ott láttuk a temesmegyei paraszt rostát, a hódmezővásárhelyi, adai, szabadkai szekér és kocsi stb. alkatrészeket, vonószéket, gyalupadot, számos kézi eszközt, valamennyi földmivesiskolai tanuló munkája, a lugosi hatalmas ökrösszekeret, vasaláson kivül szintén a földmives iskolai tanulók munkája. A hódmezővásárhelyi könnyű paraszt kocsit külön is kiemeljük, a párisi világkiállításra ezt a kormánybiztos külön lefoglalta. Mint ujitást emiitjük fel a földmivesiskolai internátusok és tanügyi helyiségek berendezésénél a magyar izlés — styl — keresztülvitelét a bútorzat és felszerelés minden egyes tárgyánál, a mit csak dicsérettel emiithetünk 1'ei, mert a mellett, hogy ez fiatalságunk Ízlését nemesiti s a rendhez szoktatást elősegíti, ezenkívül a magyar stílű és magyar készitményü tárgyakhoz szoktatott fiatal gazda az életben háztartása, szokása körében a magyarságában erősödik, idegen, külföldi dolgok beszerzésére, az ügynökök által nem lesz oly könnyen befolyásolható mint eddig. A földmives fiukat nevelő és képző émez intézmények kiállításában a kisgazda és birtokos saját szempontjából is talált érdekes és követésre alkalmas mozzanatokat. A kézimunka, a háziipar alkalmazása a mezőgazdaságban, a kisgazda családja, cselédje, a nagyobb gazda
KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 23. szegödményesei részére, a téli idő produktív kihasználására. Ezen kivül néhány igen egyszerű eszközt is felemiitünk. Ezek a szabadkai falocsoló szerkezeti modellje; egy szamár két oldalán elhelyezett 25—25 literes bádog viztartány, melyek közül az egyik felülről nyitható ajtóval van ellátva, a két tartányt alul gummi cső köti össze, — a közlekedő edény törvénye szerint csak az egyik tartányba merik a vizet s mindkettő teli lesz, viszont az öntözéshez az egyik tartányon lent alkalmazott hosszú gummicső nyittatik meg s ezen mindkét edény víztartalma kiürül; igen gyakorlatias homokos és hegyes vidéken egyaránt. A csabai gyümölcsfa védő 1 5 méteres czirok szálakból készített koszorú, a sima czirok szálat a nyul nem tudja elrágni -, ugyancsak a csabai csiráztató, ez apró czirok darabokból készített szegletes kosár, mohával bélelve, földdel ellátva s védett helyen tartva, benne a mag kikel, a növény növekszik ; belőle az utófagyök elmultával a növény rendes helyére kerül s 2—3 héttel megelőzi a rendes vetést. Önműködő zár, kisebb kifutók, major kapuk elzárására felette alkalmas, stb. Meg kell emlékeznünk a rendezés körében, a kegyelet megnyilatkozása felől is, mely két nagy úttörő és nagy alapitó érdemeinek szólott; ugyanis gróf NákáKristóf és gróf Kun Kocsárd olajfestményü arczképei díszítették a gyűjteményes termet; az első 1800-ban a nagyszentmiklósi földmives iskolát alapította, utóbbi pedig 1000 holdas birtokát a magyar kultura czéljaira az EMKÉ-re hagyta, melyen földmives iskola létesíttetett.
Az élőállatkiállitás. Irta : Jaskó Géza. A A szegedi országos mezőgazdasági kiállításnak kétségtelenül fénypontját képezte a pompás élőálíatkiállitá", amely ugy a kiállított állatok nagy számánál, mint a bemutatott anyag minőségénél fogva minden eddigi magyarországi állatkiállitást túlszárnyalt. Aki csak futólag végigment az istállók hosszú során, nem győzött betelni evvel az állattenyésztőre, de a laikusra is egyaránt érdekes látnivalóval, aki pedig behatóbb tanulmánytárgyává tehette a bemutatott különböző állatfajtákat, az kétségtelenül sok hasznosat tanulhatott. A kiállítás ügybuzgó rendezősége meg is könnyítette az áttekintését ennek a roppant anyagnak, amennyiben minden egyes állatfajt jnegyék és kiállítók szerint, a hivatalos katalógus számának megfelelő számozással ellátva, csoportokba rendezetten mutatott be. Az egyes állatkiállitási csoportok ismertetését a hivatalos katalógus nyomán haladva, a lókiállitással kezdjük meg.
I. Lókiállitás. A lovak —• mintegy 400 darab — öt istállóban helyeztettek el, m5g pedig külön az egyes kiállítók és külön a gyűjteményes, csoportos kiállítók (megyei gazd. egyesületek, községek, tanyák kisgazdái) lovai. A kiállított anyag legnagyobb része az Alföldről, a DunaTisza közéről került ki. Mit sem változtat ez azonban a'kiállítás országos jellegén, mert a bemutatott anyag ugy változatosság, mint minőség tekintetében, méltó képviselője volt az egész ország lótenyésztésének. A sok jó közül, megyénkint menve, megemlékezünk a legjobbakról, ugy, amint következik : 1. Egyes kiállitók : Az egyes kiállitók között az aradmegyeiek közül első helyen kell említenünk a
1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. Yojnieh Simon (I. díj) és Korbuly István félvér tenyésztését, amelyek a külem egyöntetűsége dolgában semmi kívánni valót sem hagynak fenn. Hatalmas, nagytestű félvéreket állított ki ifi. Kintiig János és József kir. herczeg Ö fensége. Előbbi I. dijat, utóbbi elismerő oklevelet nyert. Sok bámulója akadt azután a gróf Zichy Nep. János és neje által kiállított két almásszürke Percheronnak, melyek a kiállításon jóformán az egyedüli képviselői voltak a nehezebb testű nyugoti igás lónak. Csanádmegyéből Návay Lajos félvér tenyésztése nyert elismerő oklevelet. Csongrádból a versenyen kivül álló Pallavicini őrgróf tulajdonát képező lipiczai lovak, nemkülönben félvértenyésztése emelendő ki. Lovai ugy a törzs hatalmas méretei, mint a szép fej- és nyakalakulásuknál fogva elsőrendű anyagnak bizonyultak. Feltűnést keltettek dr. Beregi József és Mór szürke és deres lovai, amelyek közül különösen az egyik „Stella" bizarr tarkaságánál fogva szinte unikum számba ment. Nagyon szép Noniusokat mutatott be Ujhely Jakab, de ezen a téren az ős hájduváros Debreczen vitte el az I. dijat. Remekbe menő kollekcziót mutatott be Nonius kanczákból, csikókkal egyétemben a város törziméneséböl, amely a kisgazdák apaállat-szükségleteit fedezi. A jász-nagy-kun-szolnokmegyei tenyésztők közül gróf Szapáry Gyula nyerte a II. dijat angol félvér kanczáival, amelyek egyöntetűség és szép termet dolgában mi kívánni valót sem hagynak. Torontálból ugy a Fényi uradalom, mint báró Oerliczy Ferencz igen szép félvér anyagot hozott fel, utóbbi a II. dijat nyerte. Biharból Kernáts János állított ki egy igazán szép, a Wesselényi híres méneséből származott félvérmént, amely nagy méreteinél, arányos alkotásánál fogva a gazdák figyelmét méltán magára vonta. Szabolcsból Erdödy András egy lipiczai származású hintós lovával nyert elismerő oklevelet. Erdélyből, Nagy Küküllőmegyéből báró Szentkereszthy Pál félvértenyésztése keltett feltűnést. A II. dijat nyerte. Külön kell végül megemlékeznem — s ezzel az egyes kiállítókkal végzek is — Miklós Ödön Borsódmegye, Alacskáról kiállított 6 darab arabs félvér lováról. A lókiállításnak egyik fénypontját képezte ez a kollekczió, amely nemcsak az istállóban vonta magára és érdemelte ki a szakértők figyelmét és elismerését, hanem a szabadban előhajtva is. 2. Gyűjteményes kiállitók. A csoportos lókiállitásban a legelső hely a mezőhegyesi tájfajtát illeti, amely a meszszebb vidékről érkezatt gazdákra a legtanulságosabb is volt. Eddig még nem nyilt alkalom bemutathatni az ország szine előtt azt a szép tenyésztési eredményt, amely mindössze 6 év óta éretett el. Az üdvös befolyás, amelyet a mezőhegyesi ménes a környék lóállományára gyakorolt, megtermette a maga értékes gyümölcsét. Az egyes kistenyésztők kezében levő kanczaanyag, a jól megválasztott csődörökkel behágatva, ugy"külső, mint belső tulajdonaira nézve egyöntetű nagytestű, hatalmas izomzatú utódoknak ad élótet, amely több generáczión át tulajdonaiban megszilárdul. Ez a megszilárdulás ma is már észlelhető, ámbár még nagyon sok a kívánalom ebben a tekintetben. Gáncsoskodásnak azonban távolról sincsen helye, mert az eddigi eredmény is felülmúlt minden várakozást. A magyar lótenyésztés történetébe a mezőhegyesi tájfajta megteremtője gróf D'Orsay Olivér ménesparancsnok hervadhatatlan érdemei kitörölhetetlenül vannak beiktatva. Az I. dijat Diósszilágyi János Makóról érdemelte ki hatalmas nagytestű, izmos nyakú, a Nonius jelleget határozottan magukon viselő lovaival.
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. A Bács-Bodrogmegyei gazd. egyesület csoportos kiállításában Rácz György kulai birtokos szép nagytestű angol lovaival, Sztantsics József (Szabadka) é3 Sztepancsev György (Zenta) két hatalmas izomzatú csődörével elismerő oklevelet nyert. De a többi kistenyésztő is pl. ifj. Csifcsák Ferencz angol telivér, Schadt Mihály Nonnius csődörével igen jó lovakat mutatott be. A lékésmegyei csoportos kiállításból ifj. Renner Ferencz, a biharmegyeiéből Özv. Hódy Jánosné tenyészetét emeljük ki, mint igazán figyelemreméltókat. A hódmezővásárhelyi gazdasági egyesület Csongrád vármegye félvér és telivér tenyész tését mutatta be valóban igen szép példányokban. A III. dijjat és oklevelet Pest-Pilis-SoltKis-Kun vármegye és Csongrád vármegye vitte el jórészt angol és Nonius félvérlovaival. II. SzarvasinarliakiállitásA szarvasmarhakiállitás két részre oszlott. Külön állíttatott ki nyilt karámokban a magyar marha s külön a fedett istállókban a kényesebb természetű nyugoti származású marhafajta. Tizenkilencz karámban és kilencz istállóban több mint kétezer marha mutattatott be az ország minden részéből. A hazánkban tenyésztett nyugati'marhafajták majdnem kivétel nélkül képviselve voltak. Növelte a kiállítás érdekességét még az a körülmény is, hogy egyes tenyésztők oly keresztezési produktumokat állítottak ki, amelyek valóban páratlanoknak mondhatók s amelyek minden gazdára egyaránt nagy értékű tanulságot szolgáltattak. Hogy az ismertetésben itt is egy bizonyos sorrendet tarthassunk, lépjünk be az I. számú istállóba, amelyben a simmenthali marhák állíttattak ki. A kiállított anyagj ugy minőségre, mint mennyiségre nézve imponáló volt. Az oroszlánrész mindazonáltal itt is, mint a kiállitásos jelleggel biró tenyészállatvásárokon Döry Vilmos felső leperdi, tolnamegyei tenyészetének jutott, aki igazán a tökély legmagasabb fokát érte el vöröstarka, zsemlye, — egész chamois szinü hatalmas nagy testű egyedeivel. Különösen feltűnt a II. sz. istállóban felállított „Darázs" nevü bikája. Impozáns kinézésű, a bika jelleget határozottan magán viselő, alkat tekintetében mi kifogáso'ni valót nem hagyó állat ez, amelynek hamvas, egész világosba átmenő szine a helyes beltenyésztésre vall. Amig Dőry az I. dijat, díszoklevelet és tiszteletdíjat nyerte el, addig gróf Apponyi Géza ugyancsak elsőrendű és nem sokban eltérő kollekcziójával a II. dijat és kiállítási oklevelet nyerte. Igen szép példányokat állított ki özv. báró Jeszenszky Jánosné Tolnából és Meller Dávid Somogyból. Utóbbi majdnem egészen fehér szinü egyedeket küldött fel, amelyek azonban talán túlságosan is csontosak ésszegA II. sz. istállóban volt feltalálható a legszebb berni marha. A Dőry-féle remek simmenthali tenyészettel épen szemben volt felállítva Eehsiein Fülöp lugosi tenyésztő berni marhákból álló kollekcziója. Á landóan sok bámulója volt „Migor 2" nevü bikájának, amely hatalmas méreteinél, imponáló szép külsejénél fogva valóban elsőnek mondható az elsők között. A kiállító nemcsak az I. dijat és díszoklevelet, de báró Ocrliczy Ferencz tiszteletdiját is elnyerte. Igen jó közepes anyagot mutatott be a Krassó-Szörény vármegyei gazdasági egyesület. A pénzdijakat jórészt az ezen megyebeli kis gazdák nyerték. A III. sz. istállóban gróf Hunyady Imre berni tenyészete érdemel figyelmet, amely nem áll ugyan a tökélynek ama magas fokán, mint az Eckstein-féle, de szintén igen jó kondiczió-
KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HÓ 23. ban levő s különösen a tejelő jelleget jól magukon viselő egyedeket mutat be. Ebben az istállóban volt képviselve a zsombolyai uradalom részben berni, részben freiburgi marháival. A freiburgi marha tudomásunk szerint egyedül csakis gróf Csekonics Endre zsombolyai uradalmában tenyésztetik s épen azért a kiállítás eme része az ezen marhafajtát még nem ismerő más vidékről jött gazdákra felette tanulságos volt. A pinzgani fajtából igen sok tenyésztő álli'ott ki, valóban igen szép, elismerésre méltó példányokat. A sáros-megyei gazd. egyesület ugy kis, — mint nagy tenyésztői ezen a téren mutatták be főleg szarvasmarhatenyésztesüket. Alapi Salamon Géza nyerte az I. dijat és díszoklevelet csoportos kiállításával s ugyancsak dicséröleg kell nyilatkoznunk Pillér Kálmán tenyészetéről. A községek közül Berzevicze község és Eperjes szab. kir. város bikái keltettek feltűnést. A kassai gazd. tanintézet három tuberkulirozott bikája szintén figyelemre méltó szép alkotású állat. Az erdélyi szász gazdasági egyesület és a krassó-szörény vármegyei gazd. egyesület csoportos kiállításában csakis kisgazdák szerepeltek. Az erdélyi tenyésztés, amint azt a kiállított példányokból láttuk, magas fokon áll. Nagyon szép 1 éves bikákat állított ki Lovag Welteni Wiener Pozsonymegyéből. Az V. és VI. sz. istállóban a bonyhádi táj fajta mutattatott be, részint tiszta vérben, részint keresztezve szimmentbálival. Első helyen kell hogy említsük a baranyamegyei és pestmegyei gazd. egyesületek kollektív kiállítását, amelyekben mintegy 40 község és kisgazda szerepelt. A kiállított állatok közül a dunántuliak inkább magukon viselték a tejelő jelleget, amennyiben a csontozat vékonyabb, az állatok valamivel szikárabbak és nagyobb tőgyüek, mig a pestmegyeiek inkább a szimmentháli tipust viselik magukon. Az egyes tenyésztők közül első dijat nyert, mint a legjobb bonyhád-szimmentháli keresztezést kiállító gróf Apponyi Géza tolnamegyei uradalma, mig a II. dijat ős kiállítási oklevelet Perczel Dezső bonyhádi tehenészete nyerte. A kiállított borzderesek legnagyobb részét a montafoni fajta képviselte s csak egy tenyésztő, gróf Széchényi Ferencz állított ki algauiakat és Pich Oswald tenyészállatkereskedő wintschgauiakat. Mindenesetre kár, hogy az országban oly nagyszámú inntháli és egyéb borzderes tenyészetek a kiállításról hiányoztak. A bemutatott roontafoniak közül ugy a Miklós Ödön borsodmegyei, mint a Kohner Zsigmond és Adolf szolnokmegyei tenyészete elsőrendűnek mondható. A kiállított algaui tehenek külem tekin tetében kevés kifogásolni valót hagynak fenn. Pick Oswald wintschgaui állatai a régi jók. A VII. és VIII. számú istállóban voltak elhelyezve a különböző keresztezési produktumok, amelyek a kiállítást látogató gazdaközönségre tanulság dolgában a legnagyobb értékkel birtak. Be volt mutatva kuhlandi és szimmentháli, szimmentháli és magyar, szimmentháli és hollandi, pinzgaui és riska, szimmentháli és bonyhádi keresztezés stb., amelyek közül a szimmentháli-magyar keresztezés bir nagy fontossággal. A keresztezések között leginkább figyelemre méltó volt az a valóban páratlanul sikerült keresztezési kollekczió, amelyet őrgróf Pallavicini Sándor esongrádmegyei uradalma mutatott be. I. dijat és díszoklevelet nyert szimmentháli-magyar keresztezésü teheneivel és tinóival. Kiállított ugyanis egy telivér mustra magyar tehenet, amely szimmentháli bikával folyattatott s amelynek piros tarka, foltos szutyaku borja (félvér szimmentháli, magyar) mellette látható. A gulyabeli mustratehenek mind ilyen módon kereszteztetnek szimmentháli bikával s
1911 ilymődon a telivér, de rosszul tejelő magyar anyagból fél, majd a további keresztezéssel, később beltenyésztéssel igen magas vérű s inkább a szimmentháli jelleget magán viselő jó tejelőtehenészet létesül. Kétségtelen, hogy az ilyen keresztezés okszerűen keresztülvive, a tenyészanyag gondos megválogatásával, nagyon szép eredményhez vezet, amennyiben az ilyen tehenészet egyesitheti mindkét fajtabeli • állat jó tulajdonait. Ugyancsak ez a tenyésztő 10 db éves tinót mutatott be, amelyek valóban az állattenyésztési tudomány remekbe készült példányai. Futólagos megtekintésre magyar tinóknak vélné az ember, hatalmas czimeres szarvaikat látva, de az egyenletes rőt szin, a foltos szutyak, a nagy izmos törzs, amely elől és hátul egyforma széles, a szimmentháli keresztezésre mutat. A magyar marha erős csontozata, a magas termet, a nyugoti marháénál hosszabb lábak azonban még ezeken a kiállított tinókon, jól láthatók. Ez a váz kapcsolatban a gyors fejlődéssel valóban alkalmas anyag a hústermelésre. Ezekkel a tinókkal, hizóba kötve azokat, nagyon érdekes és tanulságos etetési kísérleteket lehetne tenni abban az irányban, vájjon a hizóba fogott ilyen marha jobban értőkesiti-e a takarmányt, mint a magyar s főleg mely takarmányokat, mennyivel marad a szimmentháli mögött — egy és ugyanazon hizlalási időt véve fel — élő- és vágósuly dolgában és hogy a hus minőség tekintetében hagy-e valami kifogásolni valót hátra ? A IX. számú istálló jórésze már magyar marhával van tele, még pedig a királyhágóntuli erdélyi tipusu marhafajtával. Itt mint elsőrendű anyag elsősorban is a gróf Teleky Arvéd drassói uradalma által kiállított bikák tűnnek fel, amelyeket a „ Köztelek" olvasói képekben bemutatva már igen sokszor láthatták. A többi magyar marha a karámok-ban volt elhelyezve künn a szabad ég alatt. Valóban festői látvány terült el a kiállítást látogató gazdaközönség előtt,- amint az utolsó istállóból kiérve a 19. karámban elhelyezett magyar marhakiállitást megpillantotta. Különösen magyar szemnek kedves ez a látvány, mert mi érezzük elsősorban, hogy micsode kincset birunk ebben az állatfajtában. Az a két-három erdélyi tenyésztő, aki merész kézzel, kellő szakavatottsággal, lelkesedéssel hozzáfogott a sokak által megvetett magyar marhának uj haszonirányokban való kiformálásához, — anélkül, hogy a magyar marhát eredeti őstulajdonaiból kivetkőztetné,— nagyon hasznos munkát végzett, amely nemcsak, hogy önmaguknak hozta meg fáradozásuk jutalmát, de mint példaadás a magyar nemzeti közvagyon gyarapodását is előmozd totta. A magyar fajta állatok ismertetését sem kezdjük a nézetünk szerint legjobbnak méltatásával, hanem sorrendet tartva, körüljárva a karámokat, kiemeljük a sok jó közül a legjobbakat. Megjegyezzük azonban, hogy a magyar marhakiállitás javarésze szintén csak a Duna-Tisza közéről és Erdélyből került ki, mig az északi vármegyék Bihar, Borso d, Abauj stb. és a felvidék jóformán képviselők nélkül maradtak. A magyar marhakiállitás nagy méreteinél fogva maga is egy egész tanulmányt képezett. Az alföldi jellegű magyar marha között egyaránt jók voltak a Vojnieh Simon és Puthon Leopoldina bárónő bácsmegyei állatai. A versenyen kívül álló s két külön karámot elfoglaló Pallavicini Sándor őrgróf csongrádmegyei kiállítása, mint valóban elsőrendű anyag méltán feltűnést keltett. Egy külön karámot foglalt elDebreczen város gazdaközönségének kiállítása, a régi jó hirü törzsgulyából. A szathmármegyei hires csegöldi gulyából, — báró Vécsey József tulajdona, — ismét remek állatokat láttunk. Különösen tetszett
192(3
KÖZTELEK, 1 8 9 9 . N O V E M B E R H ö
23.
í03—104
SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
indult hanyatlásnak, sőt helyenként igen elsőrendű, kiváló tenyésztők vállvetve fáradoznak azon, hogy az ős magyar m a r h a f a j t á t az őt megillető első helyen megtartva, semmi kényes, tuberkulotikus idegen fajtától elnyomni ne engedjék.
III. Juhkiállitás.
Szilaj magyar
bika' megfékezése. (Természet után Zombory Lajos). „Fegyver" és „Csegöld" bika, — 2—2 1 /a évesek, — amelyek az ős magyar bika jelleget legjobban magukon viselték. Délmagyarországot a zsombolyai gulya, Északmagyarországot b á u Sennyei István zemplénmegyei tenyészete képviselte, mindkettő a legjavabeli állatokkal. Hogy természetesen a mezőhegyesi gulya is
képviselve volt, nem egy jó fajtabeli állattal, azt szinte említeni is felesleges. Az erdélyi tenyésztők közül Lészai Ferencz magyar-gorbói tenyészete tejelő tipusu teheneivel megérdemlett nagy feltűnést keltett. ü g y a báró Szentkereszthy Pál, mint az Ugrón Zoltán tenyészetei egyöntetűségüknél fogva II. dijat nyertek. Kétségkívül azonban még m a is a legjobb tenyészet Erdélyben a gróf Vass Béla mezőzáhi tenyészete, amely ugy nagyság, mint f o r m a dolgában elsőrendűnek mondható s amely joggal nyerte az I. dijat és díszoklevelet, mert ehhez hasonló szép állatokat a királyhágón innen is keveset látni. Nem bocsátkozhatunk azonban helyszűke miatt további részletekbe, örvendve látta mindenki, hogy a magyar marhatenyésztés n e m
Lovak elővezetése. (Természet után: Zombory Lajos.)
A szarvasmarhakiállitás Jtőszomszédságában volt a juh- és sertéskiállitás is, mindkettő igen czélszerüen összerótt, fedett akiokban. A j u h kiállítás m a j d minden hazai juhfajta tenyésztési ágára kiterjeszkedett. Az Electorál-Negrettitől elkezdve a nemezes, gyapjas raczkáig és angol birkáig a birkák : minden változatában gyönyörködhetett a kiállítást látogató gazda közönség. Itt is természetesen főleg a gazdag Alföld tűnt ki első rendű állataival, de képviselve volt a Dunántul és Erdély is. A finom gyapjas merinók között, az első helyet gróf Károlyi Imre-féle mágocsi nyáj foglalta le. Hasonló szép a gróf Hunyady Imre ürményi kiállítása is, amely legfeljebb csak a bőr kisebb fokú ránczoltságában és az orrhát csupaszabb voltában tér el az előbbitől. A rambouillet birkák között a versenyen kivül álló őrgróf Pallavicini Sándor csongrádmegyei tenyészete tűnik ki, nemcsak a bemutatott állatok gyapjának finomsága, tömött, sürü növése és a jó fürttető alakulásnál fogva, de az állatok nagytestüsége által is. Hasonlóan az elismerés hangján szólhatunk a Mílkó Vilmos h á r o m kos-áról amelyek állítólag 25 kg. gyapjút szolgáltattak a kiállítási nyíró géppel lenyírva, valamint P f a f f György kollektiójáról is. A hazai fésűs birkák közt a csanádi püspöki uradalom (I. dij és díszoklevél) és Kohner Zsigmond és Adolf szászbereki birkái, mint igen kiváló finom gyapjas, nagytestű állatok figyelmet keltettek. A merino-precoce tenyésztés terén Erdődi gróf Pálffy József pozsonymegyei és Tornyai
1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 9-IK É V F O L Y A M . Schossherqer Henrik Hevesmegyei tenyésztők járnak elől. A zsombolyai uradalom s z a r v a t h n czigájá birkákat állított ki, amelyek nemcsak az I . dijat, de a díszoklevelei; is elnyerték. Tény, hogy ilyen szép nagytestű s amellett hatalmas b u n d á j u kosokat, anyákat, ürüket n e m egyhamar láthatni. Összehasonlítva a kiállított czigája gyapját a raczka gyapjával a külőmbség nagyon is szembetűnő a czigája j a v á r a s igy indokolt az a tenyésztési kísérlet, hogy a raczkák? gyapja czigája keresztezéssel javíttassák. Ebben az irányban eléggé érdekes egyedeket mutatott be gróf Zichy Nep. J á n o s Bácsmegyéből és a Osakovári magy. Mr. földmivesiskola. Igen szép magyar raczkákat állitolt ki a Temesmegyei mezőgazdasági bizottság. Kár, hogy az erdélyi és a Debreczen vidéki típus n e m került bemutatásra. A juhkiállitásnak szinte látványossága volt a Tnronyi lovag Biedermann Rezső Hampshire-down kollekcziója, amelylyel I. dijat és elismerő oklevelet nyert. Elég jó volt a Feszty Adolf Sopron-megyei Bambouillet• Oxfordschiredown keresztezése is. Összegezve a mondottakat örömmel konstatálhatjuk a juhtenyésztés terén is az okszerűség kiváló eredményeit. IV. S e r t é s k i á l l i t á s . Ha visszatekintünk a sc-rtéskiállitásra, örömmel látjuk, hogy a sertésvész pusztításainak, bár sertésállományunk óriásilag csökkent s a gazda közönség nehezen kiheverhető kárt szenvedett, mégis mint éppen e kiállítás mu-
KÖZTELEK,
1 9 8 9 . D E C Z E M B E R HÓ
23.
1921
Dőry Vilmos „IV. Fáni" nevü szimmenthali tehene. tatta, a gazdák fáradhatatlan buzgalommal igyekeznek a kárt pótolni és a sertésanyagot javítani. Az a 723 drbból álló gyönyörű sertéscsoport, amit Szegeden láttunk, m á r külsőleg is m u t a l j a a kiállítás sikerét, de mindezt jóval felülmúlta az a m a r a d a n d ó belső értékű hatás, amely az alapos szemle uián a tenyésztő gazdában keletkezett. S épen ez az, ami a kiállítás rendezésekor azon nagyszabású, minden tekintetben sike-
rült kiállítások után kétséges volt, amelyeket még azon időben tartottunk, midőn tenyészetünk legjobban virágzott. Mert a sertéskiállitás fényesen oldotta meg azon feladatát, hogy igazolja sertésállományunk folytonos fejlődését. Képviselve volt ott ugyanis hazánk minden vidékének tenyészete. Minden kiállító bemutatta, a mit szorgalmával elért s a biráló bizottság helyzete éppen azért n e m volt könnyű ily kiváló tenyészetek között fokokat megállapítani, ily re-
Pallavicini Sándor őrgróf gulyájának bevonulás. (Természet után: Zombory Lajos.)
KÖZTELEK,
1899
DECZEMBER H ö
23
103—104.
SZÁM. 9-ÍK
ÉVFOLYAM.
Noha a sarkadi uradalom kiváló tenyészete a kiállításban s a j n á l a t u n k r a képviselve n e m volt mégis igen nehéz helyzete volt a biráló-bizot ságnak az első dij megítélésénél, amennyiben két oly tenyészet állott egymással szemben, mely már évtizedek óta elsőnek van az egész országban elismerve és ezek helyét folyton meg is tartja. M i r a régebbi időkben kivált két biharmegyei tenyészet az rgész országban. Az egyiket Csernovits alapította, ki tenyészanyagát közvetlen Milos szerb fejedelemtől kapta, a másiknak fejlesztője a naguváradi nagyprépostság volt. Róluk aztán rövidesen a k é t t e n y é s z irányt Csernovits- és préposti f a j n a k nevezték. A Csernovits fajtát tenyésztette tovább előbb Palázsházy Bertalan, m a j d később lovag Wertheimstein Alfréd, akinek jelen kiállítása is képviselte azt, mig a préposti fajt Loiassy Ferencz és Kornstein testvérek mutattak be.
Alapi Salamonjai a pinzgaui tehene, mek példányok felett összehasonlító ítéleteket mondani. A kiállítás m a g a két részből állt u. m . : a) tenyész-serté:<ek, b) hízó-sertések csoportjából. Ez utóbbi osztály azonban igen gyéren volt képviselve, ami» tekintve a hízott sertések Szegedre való szállításának b a j o s voltát, a vele egybekötött nagy koczkázatot igen természetesnek is tűnik fel. A mamalieza f a j t a sertéseknél első helyen kell megemlékeznem a kisjenöi föherezegi uradalom tenyészetéről, amely gyönyörű példányaival, remek mélytestü sertéseivel általános
feltűnést keltett. 1 Ezen tenyészetet, — mint ált a l á n o s a n tudva v a n — m é g a boldogult József n á d o r alapította, ki 1833 b a n Milos szerb fejedelemtől 9 koczát és két kant kapott ajándékba. Ezen tenyésztés kitűnően tápláltatván, helyesen és értelmesen vezettetvén, mindig megtartotta első helyét, ugy, hogy általánosan tenyészanyagul lett elfogadva s alig van egyáltalában Magyarországon mangalicza sertésnyáj, amelyben kisjenői vér n e m kering. Közvetlen mellette említem fel őrgróf Pallavicini Sándor tenyészetét, kinek kiváló sertései azonban szintén versenyen kivül állva, kitüntetésben n e m részesülhettek,
Pihenő a^ karámok előtt. (Természet után £Zombory Lajos.
Mindhármuknak, de különösen Wertheimsteinnek és Lovassynak tenyészete a mangalicza fajtát, mint p a r excellence zsirsertésta legmagasabb tökélyre emelte. Külön-külön nézve a két tenyészet egyaránt remeknek, kifogástalannak mondható, de egymás mellé állítva csak mint egyenrangúak szerepelhetnek. Ezt a felfogást osztotta a bíráló-bizottság is, amikor mindkét tenyészetet egyformán az első dijjal — díszoklevéllel — tüntette ki. A második dijjal Kornstein testvérek lettek kitüntetve. Bihariak vitték el tehát az első dijakat, ugy, hogy e kiállításnak is, mint a megelőzőknek t a n ú s á g a szerint a biharmegyei tenyészetekben maradnak a mangalicza f a j jellegzetes jellemvonásai leginkább állandók, itt tartják meg legjobban kiváló tulajdonságaikat, minélfogva tenyészanyag beszerzésére is leginkább alkalmasak. Láttunk ugyan a kiállításban igen szép
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9 - I K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
fajjószágot, u. m. a Vécsey Vilma grófnő füzesgvarmati, gr. Wenckheim Dénes dobozi, br. Gerliczy F e r e n c z deszki, a mezőgazdasági ipar részvénytársaság kaposvári, gr. Ponqrácz Jenő bashalmi, Strausz testvérek szícsényi tenyészetét, melyek mind kitüntetésben is részesültek, de mindamellett n e m hasonlíthatók össze az előbb említettekkel, meglátszik rajtuk, hogv nem Biharban, a mangalicza f a j ezen szűkebb h a z á j á b a n fejlődtek. A mennyire sikerült a mangalicza kiálli tás, ép oly kevéssé mondható az a nyugati fajtákéról, a yorkshire-berkshire és pólandchina csoportról. A yorkshirei sertések között egyetlenegy s^ép tenyészetet, Eckstein Fülöpét láttuk képviselve, a mely első díjban is r é s z e s ü l t ; mig a póland china csoportban br. Wenckheim Viktor eredeti Amerikából importált tenyészete — a melynek kiállításáért a yuri köszönetet szavazott — keltett csak feltűnést. Láthatjuk tehát ebből a kiállításból, hogy ami extensiv gazdálkodási viszonyaink között a gazdak nem igen igyekeznek mangalicza tenyészetüket a nyugoti fajták valamelyikével felcserélni. Ami nagyon természetes is. Ameddig a sertésre elsősorban, mint tarló-, ugarérté-
1 8 9 9 . D E C Z E M B E RHÓ23.1911
Kohner Zsigmond és Adolf IV2 éves „Egyed" nevü montafoni bikája.
A baromflkiáílitás. Irta: Hreblay Emil.
Gróf Károlyi Imre electoral-negretti kosa.
Ha tekintjük hazánk nagyarányú baromfitenyésztését és azt, hogy nálunk a baromfitenyésztési viszonyok egészen mások, mint külföldön, azon meggyőződésre jutunk, hogy az eddig rendezett baromfitsiállitasok alig voltak egyebek a külföldieknek szolgai utánzásánál. Ott a sporttenyésztők a lehető legnagyobb szélhámossággal a kiállítási dijakra pályáznák s az egyes kiválóbb példányokat a külföld mind e n kiállításán szerepeltetik, de ezen riehany kiváló egyeddel végződik is a f a j t á j u k száma, mert hisz a természet kivételeket leterít, de a fajtát a kivételekből létesíteni igen nehéz. Ez tehát egy mezőgazdasági államnak czéljn nem lehet, hogy lehetetlenségig magas határt szabjon a gyakorlati életben megállni hivatott tenyésztési ágazatnak s ennél fogva a folyó évben első izben rendezett országos mezőgazdasága kiállítás baromfikiallitásának csak az lehetett czélja, hogy hazai anyagot mutathassunk be, összehasonlítva a külföldről hozott nemes fajtákkal s azok keresztezési eredményével. Az összehasonlítás, a szemtől-szembe való
kesitőre lesz szükség, mig a téli hó alatt való legeltetés is f e n n m a r a d , a mikor a kondás is alig tud saját magának egy kis nyughelyet teremteni, addig a kényesebb természetű istálóhoz szoktatott angol fajták a nagy magyar Alföldön nem számíthatnak általános elterjedésra. Még leginkább beillik ott az amerikai poland-china, amely extensiv viszonyokhoz szoktatva, erősebb természeténél fogva a legeltetést jól türi. Mangaliczával való keresztezése is igen jól bevált, amennyiben igen szép, hatalm a s utódok esnek utána, amelyek mint jobb husáruk igen keresettek. Azonban oly vidéken, a hol a kisgazdák tejtermeléssel összekötött sertéstenyésztést űznek, különösen Felső-Magyarországon a yorkshire- és berkshire-fajták tenyésztése indokolt és czélszerü, sőt ezen irányban ott a fejlesztés felette kívánatos és jövedelmező, m e r t egyedüli m ó d j a a tejtermelés mellék-produktumai értékesítésének. De még hosszú időkig a nemes tisztavérü mangaliczafaj fog nálunk dominálni, amelynek fejlődésére kell t e h á t továbbra is első sorban a legfőbb igyekezetet fordítani. £ z esetben az eredmény mint eddig is, ugy ezentúl sem m a r a d h a t ki.
Turonyi Biedermann Rezső lovag 5 hónapos hampstire-down báránya.
1924 megismerése a tenyészanvagnak és ha ugy tetszik, az u j a b b a n megállapított köztenyésztési iránynak s/abadon való megbirálása képezték az — első — a külföldi kényszerzubbonyt magáról lerázott baromfikiallitás czélját. Tulajdonképpen a kiállítás h á r o m főrészből állott. Első volt a hazai fajták tiszta vérb e n való bemutatása, második a külföldi n e m e s fajták, harmadik a kettő közötti keresztezések eredményei. Hazai fajtánk, ugy a tyúk és lud, mint a kacsa és pulykafélékből a szegedi baromfikiállitáson lett legelső alkalommal kel ő figyelemben részesítve s jóformán felfedezve, mert ha eddig meg is volt, bizonyos körök érdekében állott, arról, a mi hazai, jó és olcsó, hallgatni, de pártolni a mi külföldi, drága és rossz. A hazai magyar fehér tyúkokat nagy mennyiségben állította ki jeles gazdatársunk, Hauer Béla ur neje, mig a sárga magyar tyúkokat Hauer Géza igazgató neje mutatta be remek gyűjteményben. A magyar kendermagos tyúkot régi tenyésztője Szalag János állattenyésztési felügye ő helyett ezek jelenlegi tenyésztője Böszler Károly igazgató szerzett magánuk ezek kiállítása által hervadhatatlan érdemeket. A magyar s z á r m a z á s ú ludak, kacsák és pulykák szinten szép gyűjteményekben voltak bemutatva. De még j o b b a n tetszettek a kiállítás látogatóinak a hazai magyar baromfiak és a külföldi n e m e s baromfiak közt történt párosi-
Langsán kakas és magyar tyúk ivadékai. ások utáni utódok, melyeket különösen két gyesület, az aradi gazdasági egylet és a Délvidéki földmivelők gazd. egyesülete szedett össze és állított ki. A telivérü n e m e s baromfiak tenyésztői is fényesen kitettek magukért és remek példányokkal vettek részt a kiállításon. Érdemük nagy e kiail tóknak, mert ezek teszik tenyésztésükkel n i g y részben lehetsegessé azt, hogy a végrehajtó közegek a kormánynak azon intenczióját teljesíthessék, hogy a kisgazdák közt évente sok ezer nemes hímnemű baromfit cserebe kioszthassanak. A köztenyésztés nemesítésére kijelölte a k o r m á n ^ : a tyúkfélék közül a plimutot, a lang«ánt és a brámát. E/.ek tenyésztését kiváló tökeiyre vitték m a már hazánkban igen sokan. A pulykafélék nemesítésére a franczia fekete pulykát és az amerikai bronzpulykát, a vízi szárnyalok nemesítésére pedig & pekingi kacsát és az tmdeni ludat. Az egészséges baromfitenyésztési irányról kiki meggyőződhetett a szegedi kiállításon, csak azt nem tudjuk, hogy a gazdák kellően fel is fogták-e annak nagy horderejét, hogy a guzdalözonség csupán azon fajtákat tenyészsze, melyeket a gyakorlati életben eddig jóknak ismertünk fel s jövedelmi szempontból ezidöszerint kizárólag hasznosak Azt hisszük, hogy igenis kiki megismerte és felfogta azon előnynek nagy horderejét, ha a követendő baroriifitt nyésztési irány szorgos betartásaval külföldre egynemű árut szállíthatunk p á r év múlva s felismerte
FŐZTELEK,
1 8 9 9 D E C Z E M B E R HO ZS.
mindenki annak hátrányát, ha ezután is ide-oda kapkodva százféle, nagyrészt gazdasági szempontból véve hasznavehetetlen baromfiakkal tovább és m e d d ő n kísérletezünk. Fő elv legyen a gazdasági tenyészeteknél az, hogy jól kiszemelt bimállatokat használjanak mélvtestü húsos tojókra s ha a hazai fajtákból kiválasztás után elérhető nagytestű himek előállítása kissé hosszadalmasnak t ű n n e
Fehér magyar tyúk és kakas. fel, akkor nyuljunk az ajánlott külföldi fajták hímjeihez azon czéiból, hogy azokkal a kistestü magyar baromfiakat megnemesitsük, megnagyobbítsuk. Láttuk és tapasztaltuk, hogy azedzettség, fürgeség, élelmesség, gyors fejlődés, husizletesség, bő tojóképesség s kitűnő töllminőség, t e h á t mindazon jó tulajdonságok, melyeket
Magyar tyúk és világos brama kafcas ivadékai. hazai viszonyaink között különösen meg kell becsülni, együttesen a magyar baromfiban sokkal fokozottabb mértékben találhatók fel, mint bármely m a s külföldi baromfifajtában, miért is ez utóbbiak a köztenyésztésben tisztán tenyésztve, a magyar baromfiakkal a versenyt fel nem vehetik. Viszont azonban azt is láttuk, hogy a magyar kistestü baromfiak a külföldi nemes
KopasznyaLii tyúk és langsánkakas ivadékai. hímekkel keresztezve remek szép eredményeket létesítettek s igy bizonyos kívánalmak elérése czeljából, minők a testsúly növelése, a tojás minőségének, nagyságának fokozása czéljából a külföldi fajták ezidőszerint m é g nem mellőzhetők. A megkezdett baromfitenyésztési irány üdvös lesz, ha azt minél szélesebb körben a közönség követni fogja s idegen országból ismeretlen baromfifajtákat ide be n e m hoz.
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9 - I K ÉVFOLYAM'
Halászat. Irta : Murák özy Endre. A szegedi kiállításon a halászat, mint mezőgazda-ági termelés és mint ősfoglalkozás mutattatott be. Egyik irány sincs jelenleg fejlődése tetőpontján, mert mig a termelés okszerű alapokra fek etve mostanában kezd emelkedni, az ősfoglalkozás a folyószabályozások és lecsapolások következtében éppen ellenkezőleg, hanyatlott s hogy teljesen tönkre ne menjen, támogatásra, ir ányításra szorul. A csoport szerényebb kiterjedése tehát csak ezen állapotnak volt hü tükre. Abban a tekintetben azonban a csekély számú résztvevő kiállításából is lehetett okulni, hogy a halászattal úgyis mint termeléssel, ugy is mint ősfoglalkozással érdemes foglalkozni. A halgazdaságok a termelt egy-, két-, hároméves halanyag kiállításán tul az üzemhez szükséges eszközök, hálók és szállítóedények bemutatására is kiterjeszkedtek. Csaknem minden más h a l f a j t á t kizárva, a kiállításon ponty uralkodott, mint amelynek tenyésztése Alföldünkön legindokoltabb, legszokottabb. A bemutatott példányok tulnyomólag az u. n. cseh pontyok leszármazottjai voltak, n é hány ivadékon át m á r hazai tavainkban t e nyésztve. Szépen fejlett, húsos, zömök testük, hozzávéve azt is, hogy gyorsan nőnek, nagyon ajánlólag szól ézen alfaj mellett. Láttunk közöttük tükrös pontyokat is, ezek azonban nálunk m é g n e m oly keresettek.
Kopisznyaku tyúk és plimut kakas ivadékai. A bemutatott halanyag általában minden figyelmes szemlélőt meggyőzhetett arról, hogy Alföldünk ezen a termelési téren is elsőminőségü árut produkál. Ha pedig a területegysegenként termelt mennyiségről is felvilágosítást szereztünk s összehasonlítottuk azt ausztriai s németországi tavak ösmert eredményeivel, azt tapasztaltuk, hogy tavaink fölötte állanak azoknak. Itt ugyanis rendes körülményék között évente égy hektár u t á n 60—80 kg. halhusprodukczióra számítanak, rendkívüli jó t a vak termelése 150 kgra is felmehet (Susta: „Die E r n a h r u n g des Karpfen etc.") Nálunk ezek a számok igy a l a k u l t a k : általánosan lehet számítani 120—130 kgot hektáronkint, rendkívüli jó tó produkálhat, amint produkált is, 400—450 kgot. Eltekintve a földminőségétől, ezen reánk kedvező különbséget melegebb s valamivel hosszabb nyarainknak is , köszönhetjük. A pontyon, mint főhalon kivül a simontornyai tógazdaság fogas süllőt is mutatott be, amelynek kiállítása már csak abból a szempontból is felette érdekes volt, hogy ez a rendkívül kényes hal élve érkezett meg abból a 300 km. távolságból, sőt edzettsége annyira ment, hogy még a szegedi artézi kut n e m éppen kifogástalan vizét is kibírta néhány nap o n át. Ez mind csak azt bizonyítja, hogy a n é h á n y ivadékon át tavakban való lartás a legkényesebb halfajt is ellentállóbbá változtatja. A tógazdaságok lehalászó eszközei nem mutattak lenyeges eltérést az ősfoglalkozásnál szokásosaktól. A halszállitó eszközök gyakor-
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. lati alkalmazásánál a z t ü n t ki, hogy a 0*4—0"5 köbméternél nagyobb térfogatú hordók nehéz kezelésük miatt n e m oly alkalmasak a több fel- és lerakással j á r ó szállításokra, mint a kisebbek. Az ősfoglalkozás, mint tiszamenti halászat jelent meg a kiállításon, bemutatva a Tisza gazdaságilag fontosabb halfajtái egynéhányát, a pontyot, a süllőt, a kecsegét, a harcsát stb. s a fogásuknál használatos szerszámok közül az öreg hálót, dobóhálót, keczét, varsát, tapogatót és horgokat, mind hamisítatlan ősiségükben. Ez a gyűjtemény meggyőzhette az érdeklődőket arról, hogy az ő^oglalkozás tud eredményeket felmutatni, gyümölcsözővé lehet tenni, csak meg kell akadályozni a régi jó időkben n e m nagyjelentőségű, de a folyók mostani megrendszabályozott állapotában annál inkább veszedelmes, kizsákmányoló, rablóhalászatot. Az ut is meg volt jelölve, amelyen haladva czélhoz lehet érni, ott láttuk ugyanis 'Magyarország halászati térképén feltüntetve a nyilt vizeken már megalakult halászati társulatokat. Meg kfll azoknak alakulni az összes folyókra, működésbe kell lépni s azzal n e m csak gát van fektetve a hanyatlás elé, de le van téve az emelkedés, a virágzás alapja.
KÖZTELEK, 1 8 9 9 . D E C Z E M B E R HÓ
23.
hettek volna az első dijért, juhturöspecziálitásaink pedig versenyen kivül állanak. S hogy e czikkekben minő óriási lendületet vett u j a b b a n a termelés, felemiitjük, hogy egyik kiállító Gerber Ulrik m a g a évenkint mintegy 500,000 kilogramm kemény sajtot, Makoviczky P é t e r liptó-rózsahegyi nagykereskedő pedig 250,000 kg. juhturót hoznak forgalomba, melyből tekintélyes rész a külföldön értékesül. Beszerzett és megbízható informácziók szerint h a z á n k b a n jelenleg mintegy 50 tejbérlő svájczi sajtgyáros van letelepedve, akik összesen mintegy egy millió kg. kemény, legnagyobbrészt emmentháli módon készült sajtot termelnék. Juhturó értékesítésével az északi vármegyék különböző városaiban körülbelül 35 nagyobb kereskedő foglalkozik, kik évente közel három millió kg. juhturót hoznak forgalomba, melynek a fele része külföldre szállíttatik. Ezen kereskedők legnagyobb része mint kiállító részt vett a kiállításon és bemutatták kelendő ezikkeiket. Végül még felemlítjük a kiállított sok féle lágy csemegesajtokat is, mint olyanokat,
1911 nyokat bemutatni, a magyar méh, mint elsőrendű m é h f a j tenyésztésének eredményével b e számolni, n e m k ü l ö n b e n a méhészeti ismeretek terjesztését irodalmi termékek, táblázatok, ábrák, tanulságos kimutatások, stb. kiállításával elősegíteni. A méhészeti kiállítás négy csoportra oszlott. A I. csoport az élőméheket, a II. a méht e r m é k e k e t és azok felhasználását, a III. a kaptárokat, mézpörgetőket és eszközöket, a IV. a taneszközöket, az irodalmi szakmunkákat, méhesek terveit és fényképeit ölelte fel. A kiállításra küldött tárgyak a csoport főépületét t ö m ö r e n megtöltötték, az élőméhek pedig a főépület mögött fák á r n y é k á b a n épült méhszinben voltak elhelyezve; a s z a b a d b a n duczok, pavillonok, kaptárcsoportok állottak. Az itt b e m u t a t o t t kép a méhest ábrázolja, mely mintegy 15 m é t e r hosszú, 2 1 /a m é t e r széles, hátul és oldalt zárt falu, elül nyilt szín volt. A méhcsaládok egy része különféle rendszerű kaptárokban e színben volt elhelyezve, melyből élénk zsongással röpködtek a méhek. A méhestől j o b b r a Matosek Bálintstomfai tanitó Gravenhorst fóle duCza és Menkó Mihály szegedi mükertész 12 családra berendezett pavillonja, Vojdicsek Ferencz s a j á t találmányú
Tejgazdaság. — Irta: Sierbán János. — A tejgazdasági kiállításon bemutatott tejgazdasági gépek közül, mint számba-vehető ujitás feltűnt a turbinás szerkezettel ellátott „ Alfa-Separator" lefölöző gép, mely a gőznek közvetlen h a t á s a alatt, minden gép és regulator nélkül, a fölöző gép egyenletes mozgása és tökéletes m u n k á j a által a szakemberek osztatlan elismerését érdemelte ki. Ennek előtte, különösen a kisebb lefölöző gépek h a j t á s á r a kizárólag kézi erő alkalmaztatott, a folyó évben azonban 70—100 liter űrtartalommal biró gőz-gépek készíttetnek, a melyeknek üzembetartásánál sem vizsgázott gépész, sem fütő nem szükséges. Az ezen kis, két lóerőnek megfelelő kazánban fejlesztett gőz h a j t j a a turbinával ellátott czentrifugot és azonkívül felhasználható az erő a lefölözött tej, vagy zsir szivattyúzására, a tejes edények tisztítására, az előmelegítésre stb. stb. Minden esetre igen gyakorlati ujitás a mellőzhetetlen gőznek erőmüvi felhasználása, a mi egyébként is mindeddig bevált, a hol m á r eddig is alkalmaztatott. A legtöbb falusi tejszövetkezet u j a b b a n ilyen kisebb gőzgépek-, illetve kazánokkal rendezkedik be, mert ez által az üzem sokkal tisztább és egyszerűbb, a berendezés pedig nem okoz jelentékeny költségtöbbletet. A tejgazdaság rohamos fejlődése csak ugy vált lehetővé, hogy a tejgazdasági gépek a mai színvonalon állanak, a szegedi kiállításon bemutatott berendezés a kor színvonalán állott és czélszerü, valamint gyakorlati alkalmazhatóságát tekintve, nagyban hozzájárult a tejgazdaságok okszerűbb üzemviteléhez. Igen tanulságos volt továbbá az uradalmak és sajfgyárosok részéről bemutatott kemény és lágy sajt, valamint a juhturótermelés. Hazánkban n a p r ó l - n a p r a növekszik a tej és tejtermékek fogyasztása s mig néhány évvel ezelőtt úgyszólván minden tejtermék külföldről importáltatott, m a m á r a behozatal rohamosan csökken és növekszik kivitelünk. A kiállításon vaj nem volt ugyan kiállítva, mert ez nagyobb költségeket okozott volna, de annál tekintélyesebb volt a sajtkiállítás s csak örömmel regisztrálhatjuk, hogy a külföldi szakemberek és kereskedők mintegy meglepetéssel konstatálták, hogy ezen a téren óriási nagyot haladtunk. A kiállított óriási emmentháli és gróji sajtok bármely külföldi kiállításon versenyez-
Méhészeti kiállítás minta méhese. melyeket a magyar közönség legszívesebben fogyaszt. Egyes u r a d a l m a k a legjobb hírnévnek örvendő franczia csemegesajtokat a legtökéletesebben utánozzák, miáltal hozzájárulnak ahhoz, hogy e téren függetlenítsük magunkat a külföldi termeléstől. Azok, akik a tejgazdaságnak hazánkban való fejlődése iránt érdeklődnek és a kiállítást n e m csak felületesen szemlélték meg, h a n e m felfogva és belátva ezen termelési ágazat végnélküli fontosságát, a szegedi tejgazdasági kiállítás alkalmával meggyőződést szerezhettek arról, hogy azon esetre, ha a haladás e téren a mostanihoz hasonlóan fog tovább fejlődni, aránylag rövid idő alatt, évenkint sok millió forinttal fogjuk a külföldi fogyasztóközönséget megadóztatni, ami tekintettel két millióra m e n ő tehénállományunkra, könnyen érhető el.
Méhészet. Irta: Kovácg Antal. A kiállítás czélja v o l t : a h a z a i m é h é s z e t h a l a d á s á t , fejlettségét, az e téren elért vívmá-
kaptára, balra pedig Baranyay Géza k u r t a keszi birtokos, a komáromi méhészegylet elnökének szintén szabadban fölállítható Berlepsch rendszerű pavillonja, végül a méhes előtt Tóth János, méhészeti szaktanár itatója állott. A méhesben Joó István komáromi kereskedelmi méhteleptulajdonos kaptárai, Kalauz András zólyom-radványi czipész tönkkaptára, SZÍVÓS Gyula szegedi vasúti ellenőr szüzsejtgyárra berendezett kaptára s több benépesített Berlepsch-féle kaptár volt látható. A méhesben egy olasz népecske kivételével minden család magyar m é h f a j volt. Ez a körülmény is igazolja, hogy a mi kitűnő honi fajunk mellett nincs szükségünk külföldi behozatalok u t á n kapkodni. Elégedjünk is meg a mi szorgalmasan gyűjtő, jól szaporító magyar méhünkkel. Aki ennek a tenyésztésével n e m boldogul, idegen fajokkal még kevésbbé számithat jövedelemre, A kaptárrendszerek sokféleségével is igy vagyunk 26 év tapasztalata bizonyítja, hogy a Berlepsch kaptárából a mi mindenféle viszonyaink figyelembevételével alkotott Grand-féle
1926 kaptár nálunk a legmegfelelőbb. És mégis sokan vannak még mindig, akik inkább föltalálási viszketegségből, mint arravaló hivatottságból különféle lehetetlenségeket alkotnak kaptárrendszereikkel s azok hangzatos dicsérésével a közönséget hiábavaló költekezésbe zavarják. Maradjunk meg a 26 év meggyőző eredményei által legjobbnak bizonyult Grandféle kaptár mellett, melyben e haza méhészeinek úgyis mintegy s/4 része méhészkedik. A különféle pörgeiök anyagán, hajtószerkezetén, motolláján sok módosítást láttunk. Jó pörgetőket készítenek Kühne Ferencz, budapesti első magyar kereskedelmi méhteleptulajdonos, Fóliák József budapesti ^bádogos és ILly János uj • pécsi asztalos, kiknek pörgetői nagyon jól müködneíc, egyszerű szerkezetűek, tartósak, melyeken a szükséges javítást maga a méhész is megteheti. Mostanság inkább az önforditó pörgetők kezdenek fölülkerekedni, melyeket a méhészközönség czélsierüségi és kényelmi tekintetekből kedvel. A rákosvölgyi méhészegyesület ilyen szerkezetű pörgetője mindenkinek a figyelmét magára vonta a kiállításon. A viaszolvasztók tökéletesítésére irányuló kísérletezés bemutatása nem volt egyéb, mint
KÖZTELEK, 1899 DECZEMBER HO 23 A csoportos kiállítók közül különösen megragadta a figyelmet a méhészeti egyesületek nemes versenyrekelése, miből sok üdvös eredmény szokott ügyünk előbbrevitelére háramolni. Elsősorban is a Magyar Országos Méhészeti Egyesület el említjük meg, mely az általa olcsó elárusitás végett készíttetett kaptárok, továbbá méz, mézes üvegek és bödönök, szaklapok, nyomtatványok stb. bemutatásával újból szaporította érdemeit. A Komárommegyei Gazdasági Egyesület méhészeti szakosztálya szintén elismerésre méltó igyekezetet fejtett ki a kiállítás becsének emelésén. A délvidék két méhészegylete, nevezetesen a fehértemplomi, mint ujabb időben alakult és a régi gárdából való, de kitartással működő verseczi méhészegyletek, egyaránt dicséretes ügyszeretettel vettek részt szép küldeményeik által a kiállításon. A földmivetésügyi minisztérium különféle kasok- és kaptárokkal, pőrgetővel, viaszolvasztóval, müléppréssel, mülénpel, egyéb eszközökkel, preparatumokkal, gyűjteményekkel s más szemléltetési tárgyakkal, mint nagybecsű és tanulságos dolgokkal járult a kiállítás gazdagságához s mindazon értékes tárgyakat a gödöllői állami méhészeti gazdaságnak adomá-
Kertészek kiállitása. hiábavaló erőlködés. A lépekből (sonkolyból) nyozta. A szegedi kiállítás fényes sikere ismét belegkönnyebb és legegyszerűbb kezelés mellett bizonyította, hogy hazai méhészetünk európai mégis a legjobban kiválasztja a viaszt a Kühne színvonalon áll. A 11 év előtt megkezdett Ferencz és Tichy Miklós módosításával javított adatgyűjtések a legautentikusabb bizonyítékai, Büttner-féle viaszolvasztó. hogy alig egy évtized alatt mivé fejlődött Az eszközök készítésében és forgalomba- hazai méhészetünk. Mig ugyanis 1887 ben 6551 hozatalával ne csupán üzleti érdek legyen az község adatai szerint kasban 295.373, kaptáriránymutató, hanem a könnyed kezelés, egy- ban 60,186 méhcsalád volt az országban, s szerűség és a czélzott siker biztosítása veendő ezek után 9749 77 métermázsa méz termett, mindenekelőtt figyelembe. Gzélszerüség, olcsó- melynek értéke 30 frttal számítva 292,493 frt ság és tartósság tekintetében mindenesetre 10 kr (a viasz értéke azon évben nem lett dicséret illeti Kühne Ferencz, budapesti első összeszámolva) addig 1889-ben 11.839 község magyar kereskedelmi méhtelep tulajdonost, ki- adatai szerint kasban 449.309, kaptárban hez a kaptártól kezdve a távolsági szögecskéig 205,248 méhcsalád volt s az ezek után nyert mindenért bizalommal fordulhat a méhész. Ott 37.477 5 metermázsa mézértéke 30 írtjával volt Szénássy Ferencz, veszprémi kereskedelmi 1,124.325 írt és 225.106 klgr. viasz 1 frtjával méhtelep tulajdonos is, az ő mindinkább tökéle- 225 106 frt, együtt 1.394 431 frt jövedelmet tesz ki. A méhcsaládok száma tehát e 11 év tesedő eszközeivel. Kölln József, magyar-pécskai méhész, ki alatt közel 300 ezerrel szaporodott, a méhterszintén rendezett be kereskedelmi méhtelepet, mékek értéke pedig l,10l.937'90 forinttal gyarapodott. jó kaptáraival mutatkozott be. Ott ékeskedett Ambrózy Béla báró „A méh" czimü remekmüve, méhészeti irodalmunk valódi gyöngye, a méhtenyésztési ismeretek gazdag kincztira.
103-104
SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
Kertészet és gyümölcstermelés. Irta: Buday Barna. A kertészeti és gyümölcstermelési csoport czélja az Alföld kerti kultúrájának bemutatása volt, ezt a czélját azonban csak részben valósíthatta meg, miután a kiállítás a nyári gyümölcs idény végén nyilt meg, amikor már igen sok virágféleségnek is ideje mult. Mindazonáltal kisebb méretek között szakszerű szempontból is elég figyelemreméltó anyag gyűlt egybe. A faiskolai kiállításnál a bajai gyümölcsészeti egyesület gyümölcsfaalany gyűjteménye, utána rögtön a Niemetz-féle kollekczió mutattak be szép kulturát, a többi kiállítók azonban különös figyelemre. nem tarthattak számot. A friss gyümölcskiállitásnál elsősorban Kecskemét város gyümölcsgyüjteménye hivla fel az érdeklődést. Az itt kiállított gyümölcsöket a városi tanács egyenesen a piaczról vásárolta össze, ez a kollekczió tehát az Alföld gyömölcstermelésének igazi képét tükrözte vissza s kereskedelmi szempontból is jelentősége volt, mert az itt bemutatott fajták a köztermelés anyagát képezik. Minden tekintetben méltán versenyzett ezzel a nagykörösiek kollektív kiállítása is. Kistermelők gyümölcsterméséből állított össze egy impozáns gyűjteményt a pestmegyei gazdasági egyesület is, Halas városával egyesülten s ez a két gyűjtemény máris teljes tájékozást nyújtott azoknak, a kik az alföldi viszonyok közé bevált gyümölcsfajtákat kívánták tanulmányozni. A bajai gyümölcsészeti egyesület saját telepéről mutatott be kiválóan sikerült fajta gyűjteményt, Szeged vidékét pedig a Barcsay Károly feltűnően gazdag gyűjteménye képviselte, melylyel nagy buzgalomról s kitűnő szakértelemről adott számot. Nyomon követte őt Vásárhelyi Gyula, ki nagybányai telepének renoméját jelentékeny sikerekkel gyarapította ezúttal, mert azt alföldi viszonyok közé legjobban beváló gyümölcsfajtákat kétségtelenül ő mutatta be. Daczára e nagyarányú gyűjteményeknek, ez a csoport az összehasonlító tanulmányozásra nem adott elég anyagot. Sok féleséget láttunk, melyeknek jelentősége az Alföldön nincsen. Ez zavarta meg azt is, hogy konstatálhassuk, mely fajták az uralkodók; mert megesett többekkel, hogy a kisarányban termelt s jelentéktelen fajtákból szebb példányokat küldöttek be, mint azokból, a melyeknek termelése nagyarányú, sikere biztos. Szakszerű szempontból mindenesetre az volna a legczélszerübb, ha minden kiállító csak 4—5 olyan fajtát küldene be, a melyekkel különösen excellál. Ebből lehetne megtudni a nagyközönségnek, hogy bizonyos gyümölcsfajtáknak hol van a vidéke, hol keresse azokat. Ezúttal be kellett érnünk azzal, hogy láttuk az Alföldnek termelési anyagát s regisztrálhatjuk, bogy még most is sok exczentrikus fajtát termelnek, a melyeknek fokozatos kiküszöbölésére kell törekednünk. A gyümölcs és zöldségkonzervele között remekül sikerült gyümölcskonzerveket állított ki özv. Étsy Vilmosné, aki jelenleg állami támogatás mellett Kecskeméten tanítja a gyümölcskandirozást. Kézzelfogható példát adott arra, hogy a hires frauezia meg tiroli kandirozott gyümölcsök előállítása nem ördögi dolog, pedig tenger pénzt dobunk ilyen nyalánkságokért idegenbe Bátran állithatjuk, hogy az Étsyné ezukrozott gyümölcsei izletesebbek voltak a külföldinél, a markunkban van tehát a titok, amelynek felhasználásával gazdaasszonyaink kiszoríthatják az idegen versenyt. Alig ajánlható eléggé figyelmükbe az Étsyné tudománya. Jól sikerült befőtteket is láttunk, de a gyümölcsés zöldségaszalványok nem állották ki a kritikát. A gyümölcscsomagolási eszközök és módok kiállítása igen érdekes tanulmányokra adott anyagot, amennyiben ebben a csoportban Weinhagen Eduárd berlini gyümölcsnagykereskedő a külföldön divó csomagolási módokat
r
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. DECZEMBERHÓ23.1911
gazdag kollekczióban mutatta be. Az itt látott megvédve rakják egyenként a szines papirosba cm., magassága 29 cm. Ezen csomagolási mód csomagolási módok közül néhányat a Hofman csavart almát, vagy körtét szorosan egymás csakis luxus-gyümölcsnek, illetve melegházi Jenő ur szakszerű leírásai nyomán alább is- mellé a ládába. Itt ügyelnek arra is, hogy az gyümölcsnek való, mert sokba kerül. Igy csoegyes sorok is papirfoszlányok által el legye- magolják a francziák a korai csemegeszőlőt és mertetünk. Különösen kitűnt ebből a kiállításból, nek egymástól választva. Minden rétegre pedig finom kerti epret. A kosárkák vastag papirfehogy a külföldi termelő igen nagy súlyt fektet ismét foszlányokat tesznek. Ily csomagoló el- déllel vannak ellátva, belsejükben pedig a az áru egyöntetű minőségére, az áru osztá- járás mellett ezután természetes, hogy a gyü- gyümölcs vattarétegekre kirakva. Mikor kilója lyozására és végre az áru csomagolására. Az mölcs a legszebb állapotban érkezik rendeltetési az eper- és szőlőnek 1—2 frt, igen czélszerü osztályozásnál és egyöntetű tömegtermelésnél helyére és a fogyasztó közönség asztalára, igy csomagolni, mert az áru jól meg van védve példaképünk lehetne az amerikai termelő. Ez mert habár faérett állapotban szedik is le és ütés, zúzódás ellen, de maguk a kosarak is osztályoz legszigorúbban. Forgalomba semmi csomagolják el a gyümölcsöt, mire az a fo- többször használhatók szállításra, mert a kalitka biztosítja épenmaradásukat. áron sem bocsájtana kevert gyümölcsöt, hanem gyasztó asztalára keiül, tökéletesen beérik. csakis olyant, mint a minő a jelzett osztályEzen csomagolásmódot nevezhetjük ideáMegjegyezzük, hogy a Weinhagen féle kinak szigorúan megfelel. Nagyon természetes, lis csomagolásnak és olyannak, melyet terme- állítás tárgyai a m. kir. kertészeti tanintézet hogy ily eljárással könnyű volt meghódítani lőinknek okvetlen el kellene sajátítani, mert tulajdonába men'ek át (Budapest,!, Ménesi-ut), az európai piaczokat is. Az amerikai, csoma- csak ezzel érhetik el, hogy finom fajgyümöl- ahol az érdeklődők mégtekinthetik. Honi kisérgolásánál figyelembe veszi a gyümölcs neme cseinket drágán értékesítsék. Az Andrássy-ut letet is láttunk néhányat. Ezek a rekeszes mellett a szállítási módot is. Nagy távolságba gyümölcskirakataiban látható, darabonként tél rendszert fogadták el s az egyes rekeszeket szállítva, különösen ha a gyümölcs többszöri derekán 1—2 forintos kálvilalmák és tiroli faj- faládácskákkal, vagy fonott kosárral töltötték átrakodásnak van kitéve, szorosan csomagol. körték igy vannak csomagolva. ki. Ezeknek azonban egyelőre nem tudható be Ez okból szeretik ott leginkább a hordós csoA tiroli csomagolás, mint a leírásból lát- gyakorlati jelentőség, a magas előállítási dijak magolást. Ily hordókba* rakják a teljesen hibát- hatjuk nemcsak zúzódás, de fagy ellen is meg- miatt. lan gyümölcsöt, különösen az almát. A hordó védi az értékes asztali gyümölcsöt és hogy kiMost még a diszkertészeti csoportot isalakja olyan, mint a minőben nálunk is sok- fizeti magát az ily gondos eljárás, bizonyság a mertetjük röviden, amelyet képben is bemutaféle ipari terméket szállítanak. Magassága tiroli gyümölcskereskedés világforgalma. A téli tunk. A diszkertészeti kiállítás keretéül egy 70 cm., a fenék és tető átmérője pedig 42 cm. szezonban, a mikor, nagy városokban gyakoriak téres park szolgált, melyet Mayer Miklós Szeged közönséges vékony fenyődeszkából van készítve és nyirfaabroncsal ellátva. A hordó megtöltése előtt a tetőt lezárják és a fenékoldalról kezdik a megtöltést, ugy, hogy az első sorba a válogatott almát rakjak, ezt a sort mutatványrétegnek nevezik s erre azután szorosan egymás mellé rakják a többi gyümölcsöt mindaddig, mig meg nem telik a hordó. A megtelt hordót ismételten vigyázva megrázzák és a rázás folytán támadt hiányt pótolják, még pedig körülbelül a hordó szélétől számítva, 2—3 ujjnyival magasabbra rakva a gyümölcsöt. Az igy előkészített hordóra ráhelyezzük a tetőt és hordósajtóval leszorítják a tetőt és ezzel a kiálló gyümölcsréteget. A sajtóval nem szabad tulnagy nyomást kifejtenünk, csak épen olyant, a melylyel a hordóban levő almát szorosan egymás mellé nyomhatjuk. Ilyen hordó a fenék leszegezése ulán igen nagy távolságra szállítható és átrakható akár többször is a nélkül, hogy a gyümölcs megromlana. Nyílásokat (szelelő lyukakat) a hordón nem hagynak, mert a gyakorlat arra tanította az amerikai termelőket, hogy csomagolás elő'.t az almát szellős helyen 6—8 napig kiizasztva és azután szárazon becsomagolva kell szállítani, igy a gyümölcs állandóbb, sőt a légmentesen elzárt gyümölcs a tengeri utazás után is még hosszabb ideig raktározható. A sajtolás által az alma ugyan szenved kissé, mert egy része az érintkezési felületen be lesz nyomva, ez azonban figyelembe nem jöhet; mert szárazon és légmentesen lévén csomaGépészeti kiál'itás bejárója. golva, nem kezd el rothadni. A tiroli hordós csomagolás ugyanolyan, mint az amerikai, csakhogy a kivitel kevesebb gonddal történik, mert itt csak a másod- és harmadosztályú gyümölcs lesz hordóban forgalomba bocsájtva. Tirolban ugyanis a termelő 4 osztályt különböztet meg a gyümölcsnél; még pedig: 1-ször a kabinet csemegegyümölcsöt, mely a legszebb példányokból lesz összeválogatva; 2-szor a ládagyümölcsöt, melyhez a kifogástalan első osztályú válogatott áru soroltatik ; 3 szor a jobb minőségű hordóáru és 4-szer a gyengébb minőségű hordóáru, mely az előbbi osztályok kiválogatása után marad fenn. Tirolban a hordókat nem fenéktől, hanem a hordó felső nyílásán kezdik megtölteni, azért a tiroli áru kinézésre sohasem olyan szép, mint az amerikai hasonnemü áru. A bemutatott tiroli ládacsomagolás azonban páratlan. Az ezen csomagoláshoz használt ládák íélhüvelykes fenyődeszkából készülnek, egy ilyen láda hossza 68 cm.; szélessége 33 cm. és magassága 35 cm., ugy, hogy helyesen csomagolva rendesen 50 kilót nyom. Mielőtt a csomagoláshoz hozzáfognak, a láda 4 belső oldala és a fenék vattával vagy papirfoszlányokkal lesz kirakva. Csak igy minden oldalról
a társas összejövetelek, nagyon keresett a szép és finom gyümölcs. Hogy nálunk is terem ily áru, azt tudjuk régen, de lálhattuk a szegedi gyümölcskiállitáson is ; ugy, hogy csak a helyes qsomagolást kellene gazdáinknak elsajátítani, hogy gyümölcsöseik jövedelmét talán megtízszerezzék. Kétségtelenül legnagyobb gonddal és legizlésesebben csomagolják a tiroliak kabinetgyümölcsüket. Egy dobozba, mely vékony, gyalult fenyődeszkából készült, 48 cm. hosszú, 48 cm. széles és 11 cm. magas, helyezik vatta és szines, szegélyezett selyempapir közé legelsőrendű gyümölcsüket. Rendesen két sorgyümölcs van benne, leginkább alma, körte és baraczk. Az ilyen gyümölcs, mint közvetle; gyorsszállitmány kerül forgalomba igen magas ár mellett, valószínűleg azért nevezték el ajándékdoboznak. A csomagolandó gyümölcs csak közvetlen rendelésre lesz szállítva, tehát eltérőleg a rendes szállítmányoktól érettebb állapotban lesz a dobozba elhelyezve. A franczia szőlő- és eper-kosárkák a franczia izlést és csínt rögtön elárulják. Ezek négyesével egy léczből készült kalitkába vannak téve. A kalitka hossza 78 cm., szélessége 62
városi főkertész tervezett. Az ő müve volt a czentrum gruppája is; ennek központján 3 méter magas hatszögletes pavillon foglalt helyet, melynek egész felületet sokszínű szőnyegvirág takarta. A czentrum körül a sokszínű Pelargonium, Althernauthera, Lobelia és Sedum csoportozatai virultak; ezek között két lant, két piramis s két kulcs élőnövény figura vonta magára a figyelmet. Jobbrólbalról Bednárcz Károly (Ó Kanizsa) igen sikerült Pelargonia Hybridjeit állította ki cserépben. Két gruppát íoglaltak el a Novotny György (Szabadka) Kannái, melyek Józsaf főherczeg érdeklődését is felkeltették. A csoportozat mindenütt coleus szegélyzettel volt körülvéve. Farkas József és Balog Sándor (Szeged) szép virágzó szegfűikkel kötötték le a figyelmet; ha még megemlékezünk a Niemetz (Temesvár) tűlevelű fákból állott gyűjteményéről, a kimagaslóbb objektumokkal körülbelül készen vagyunk. Mint e rövid vázlatból is látszik, szakszerű szempontból ez a csoport nem sok ujat nyújtott, de szép látványt s kellemes sétahelyet biztosított a látogatóközönségnek s ezzel el is értük a czélját.
1910
Szőlőszet és borászat. Irta : Dr. Drucker Jenő. Élénk emlékezetében van még mindenkinek, aki a budapesti millennáris kiállítást meglátogatta, azon két Ízléses csarnok, mely a szőlészetnek és borászatnak volt szentelve. Magyarország szőlőmivelésének újjászületése méltóképpen lett ezen csarnokokban az érdeklődő nagyközönségnek bemutatva. A jövő évi párisi nemzetközi kiállítás előkészületei viszont már évek óta folynak, egész hivatalos apparatusok lesznek mozgósítva, hogy azon nagy konkurrencziát, melyet a bortermelés terén előrehaladottabb nepizetek kétségtelenül támasztanak, méltóan leküzdhessük. A mult és jövő ezen figyelemreméltó nozsalmainak behatása alatt kellett a szegedi országos kiállítás szőlészeti és borászati csoportja számára közönséget szerezni. A kiállítások iránti tagadhatlan elfásultság általában véve ugyan a szőlősgazdaközönségben még nincs meg, mert az egész szőlőrekonstrukczió sokkal ujabb keletű, sokkal több uj eszme gyakorlati keresztülvitele kerül első bemutatásra, sokkal erősebb a verseny az uj szőlőbirtokosok közt a szőlőtermelést az eddiginél nemcsak nagyobb területen, de okszerüebben bevezetni, semhogy a szőlősgazdákat egy kiállításban való részvételre megnyerni felette nehéz dolognak volna mondható. így történt azután, hogy a szegedi kiállítás szőlészeti és borászati csoportja a millennáris kiállítás hasoncsoportjához képest — ha a résztvevők száma a borkiállításban lényegesen keT vesebb volt is — félreismerhetlen haladást mutatott fel ; mig a párisi kiállítással szemben viszont a részvétel mérve tekintetében birja ki a versenyt. Az első benyomás, melyet ezen csoport, minden szakemberre kétségtelenül gyakorolt, nem a tárgyhalmaz impozáns megnyilatkozása volt, hanem a szigorúan vett gyakorlati szempont predominálása. Ezen csoportban nem a ritkaságok, a különlegességek, a laikus közönség ítéletének megvesztegetésére szolgáló kuriózumok léptek előtérbe, hanem az értékesítés, a nagy fogyasztás, a kereskedelmi forgalom számára és a modern szőlőmivelés helyes irányítására szánt tárgyak. A csoport iránti érdeklődés kétségtelen jelét adták a kiállítás látogatói is azáltal, hogy az itt kiállított különféle szőlészeti és pinczészeti eszközök, gépek, bor és gyümölcs szemlélésénél igen nagy számmal kértek felvilágosításokat és a maguk használatára készítettek jegyzeteket. És ez előrelátható is volt. A nagy magyar alföld mezőgazdasági élete az utolsó évtizedben lényeges átalakuláson ment keresztül és a végtelen puszta száz és száz holdja, mely az előtt csak kevéssé kihasznált legelőszámba ment, ma a legintenzívebb kulturának részese. Már pedig kiállító közönségnek túlnyomó része az alföld gazdáiból került ki, a kiknek legtöbbje ma már néhány hold szőlőterülettel is bir, nem is szólva arról, hogy minden nagyobb alföldi városban, s igy Szegeden is nem csekély számmal vannak olyan parasztgazdák, akik 10—20 és még több holdat kitevő szőlőterületet mondhatnak sajátuknak. A kiállítás rendezésénél e gyakorlati szempont lehető betartása, figyelemben részesült. A szőlészeti csoport rendező-bizottsága kezdettől fogva súlyt helyezett arra, hogy a homoki szőlőmivelés teljes egészében legyen a kiállításon bemutatva, súlyt heiyezett arra, hogy lehetőleg csakis oly tárgyak, oly szőlőés borféleségek kerüljenek bemutatásra, melyeknek a gyakorlati életben, illetőleg a kereskedelmi forgalomban jelentőségük van és ebből magyarázható, hogy daczára annak, hogy legnagyobb termelőink veitek a kiállításban részt, ugy a borban, mint a szőlőben a fajoknak
KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 23.
1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
sokfélesége a nézőket tévedésbe nem ejthette azok forgalmi jelentősége felől. A borászati csoportban részt vevő kiállitók száma, daczára a rendelkezésre álló rövid időnek, a 200-at tetemesen meghaladta. Természetes, hogy ebből az oroszlánrészt a borkiállitók tették ki. A bor egy évek hosszú során át eltartható ital, melynek értéke a legtöbb esetben korával növekszik, a mellett minden pinczetulajdonosnak régi időktől bevett szokása, hogy sikerültebb évjáratokból egy bizonyos mennyiségű bort fenn szokott tartani. Ebből származik azután, hogy az egymást követő kiállításokon egy és ugyanazon, évjárat köz ismert minőségű fajai a borbiráló-bizottság előtt megjelennek és legtöbb esetben nemcsak korban gyarapodva, hanem minőségben is megjavulva, ujabb és ujabb kitüntetésben részesülnek; a fajok pedig jelentékenyen megszaporodnak.
hozni, hogy a telepítés többi részével a versenyt elbírják. Folytonos érdeklődés tárgyát képezték a mintaszőlőtelep előtti gyepen felállított viharágyuk is, melyek a szölőszeti csoport tulajdonképpeni „great attraction"-ját képezték. Az érdeklődés fokozása czéljából gondoskodott a rendezőség, hogy ezen viharágyuk a nap különféle szakaiban megszólaljanak és ilyformán a közönséget a kiállítás bármely részéből idevonzzák. Ezen intézkedés már azért is czélszerünek látszott, mert a szölőszeti és borászati csoport kiállítása a főutaktól távol esett és ennek következtében a közönség egy részének figyelmét elkerülte volna.
Mig azért a borféleségek között még számos régi, filloxéra előtti időkből származó faj szerepelt, addig a szőlő (gyümölcs) kiállításon jóformán kizárólag csak uj ültetések termései jutottak közszemlére. Ebből magyarázható azután, hogy alább kifejtendő okokon kivül a gyümölcskiáliitásban jelentékenyen csekélyebb számmal szerepeltek szőlősgazdáink. A szőlőkiállitásban ugyanis mindössze körülbelül 60 termelő óhajtott részt venni, de mire a kiállítás megnyitásának időpontja elérkezett, a számuk egyharmaddal csökkent. A kiállítás megtartásának ideje általában nem kedvezett a szőlő beküldésének, mert szeptember első napjaiban még normális időjárás mellett sincsen legtöbb csemegef»junk tökéletesen megérve, pedig az idei esős és hűvös augusz'usi időjárás a szőlő vegetáczióját körülbelül még 10 nappal hátráltatta. Közbejátszott azonkívül a szőlőmoly, a peronoszpóra és az oidium eddig soha nem tapasztalt mérvben való fellépése, mely bajok legérzékenyebben a homoki birtokosokat, vagyis azokat, akikre a szőlőkiállitásnál első sorban kellett számítani, sújtották. Számban legcsekélyebb, de jelentőségre nézve félette fontos volt a szőlészeti és pinczészeti eszközök bemutatása, melyre az érdiószegi és tarczali vinczellériskolákon kivül néhány gyáros és kereskedő vállalkozott. Az idők jelének tekinthető, hogy különösen a védekező eszközök és anyagok szerepeltek túlsúlyban, aminthogy az állami kiállításban bemutatott térképek is elsősorban a szőlő különféle veszedelmeinek terjedését érzékitelték meg. A felsorolt tárgyakon kivül különösen megemlítést érdemelt a szölőszeti csarnok előtt berendezett minta szölötelep, mely hivatva volt a látogató közönségnek az amerikai alanyfajokat fajtiszta példányokban és a homoki szőlőmivelésnél legjobban ajánlható bor- és csemegefajokat bemutatni. A szőlőtelep berendezésére nézve a csoport bizottsága és a terület tulajdonosa közti hosszas alkudozások éppen nem váltak előnyére, mert az ültetésre legalkalmasabb idő eltelt anélkül, hogy a földforgatáshoz is hozzá lehetett volna látni. Kettőzött szorgalmat és gondos munkát igényelt azért a tőkék elültetése, azonban a kedvező siker teljes kárpótlást nyújtott. A tőkék elültetésénél a munkálatok vezetésével megbizott állami szakközeg a közeli Tisza-folyó medréből kocsiszámra hozatta a televénydus agyagot és igy az általa eszközölt ültetések sikerülte m ; nden várakozást felülhaladt. Kevésbbé sikerültnek volt mondható például a királyhalmi szőlőtelepitő részvénytársaság által előzőleg történt ültetés, melynél a tőkék régi helyéről hozott néhány zsák homok szolgált az ültetőgödrök kitöltésére. Ezen utóbbi ültetéseket, daczára a májusi folytonos esőzéseknek, melyek a mintaszőlőtelep vegetácziójára felette kedvező befolyással voltak, a későbbi hónapokban is csak folytonos locsolással és műtrágyázással lehetett oly állapotba
A viharágyuk közül az egyik stájer, a másik magyar, Emmerlifig Adolf-féle gyártmány volt és örömmel konstatálhattuk azt, hogy a magyar gyártmány ugy czélszerüségénél, mint olcsóságánál fogva a másik felett határozott előnyökkel rendelkezett. Ezen eszközök Magyarországon mindeddig ismeretlenek voltak, de az utolsó évek jelentékeny jégverései, valamint a kartellbe lépett biztositó-tárjaságok folytonos dijemelése, mely a szőlöbiztositás diját oly magasra csavarta fel, hogy a rizikóval szemben az a szőlősgazdáknak többé előnyösnek nem volt mondható, rájuk terelték a gazdák figyelmét. Az érdeklődés kézzelfogható bizonyítéka volt az is, hogy a vihar-ágyukból néhány nap alatt több száz darab rendeltetett meg és bizonyára mire az uj szőiőévad elérkezik, a viharágyuk egy óriási száma fogja egyes vidékeken a szőlősgazdák koczkázatát csökkenteni. Hogy ezen viharágyuknak milyen óriási jövőjük van, mutatja azon nagy elterjedés, melyet ilyenek főleg Felső-Olaszországban néhány év alatt elértek. A mult hó elején lefolyt nemzetközi jégvédelmi kongresszuson csodálkozással értesültek a külföldi tagok, hogy magában FelsőOlaszországban a jégiiző ágyutelepeknek száma már több ezerre rug és azok szaporodása az eddig elért kedvező eredmények után minden kétséget kizárólag várható. A szegedi országos kiállítással egyidejűleg megtartott első szölőszeti és borászati kongresszus is nem csekély mértékben járult hozzá a szölőszeti csoport kiállításának sikerültéhez és élénkítéséhez, mert nemcsak a kongresszus programmjában felvett előadások hosszú sorozata, hanem annak kapcsán a tárgysorozatába felvett fogatos, szölökapáló eszközök versenye a jelenle\ők figyelmét nagymértékben lekötötte. És habár a verseny megtartásának helye a talaj kötöttségénél fogva ezen czélnak teljesen nem is felelt meg, s úgyszintén a szakértők által várt újdonságok e téren teljesen elmaradtak, mégis alkalmat nyújtott a jelenlevőknek, hogy a már létező szőlőkapáló eszközök sokféleségéről és munkaképességéről maguknak tiszta képet alkossanak. Éppen ezen irányban sokfelé még igen nagy tájékozatlanság uralkodik és számos nagy szőlőtelep rendeztetett be az utolsó években, melyek a fogatos eszközökkel való mivelés kellékeit magukban egyesitik és mégis panasz hangzik fel azok tulajdonosai részéről, hogy napszámoshiány miatt a szőlőket kellő mivelésben részesíteni alig képesek. Nem újdonság kell ezen a téren, hanem az, hogy szőlősgazdáink ezen létező és a gyakorlatban bevált fogatos eszközökkel minél nagyobb számban ismerkedjenek meg és akkor a magyar szőlőmivelésnek ezen sajgó sebe is mielőbb be fog gyógyulni. Ezek volnának a szegedi kiállítás szölőszeti csoportjából vonható legfőbb tanulságok, melyeknek megszivelése szőlősgazdáink körében és figyelembe vétele egy ujabb országos kiállítás alkalmával a legmelegebben ajánlható.
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9-IK ÉAFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HŐ 23.
mezőgazdasági vasutaknál használhatók, jól sikerült modellekben voltak láthatók s elég tanulságos képét nyújtották a mezei vasutak Irta : Ifj. Sporzon Pál. berendezésének. Közvetlen e mellett állott Mikor a kiállítás eszméjét pengetni kezd- szabadban a Benton-Oillet Londoni czég uj lóták, előttünk volt a külföld gazdasági kiállí- és juhnyíró gépe. Ez az újdonság sok látogatót tásainak emléke, azok leirása, terjedelme s gyűjtött maga köré s meg is érdemelte a figyelmivel Magyarország az utolsó évdizedekben a met, mert valóban ügyes szerkezet s munkája mezőgazdasági gépészet terén is nagy lépéssel olyan, aminőt az eddig használt nyiró eszköhaladt előre, ugy gyártás, mint különösen zökkel alig tudnánk elérni. Érdekes volt látni, fogyasztás terén, nem lehetett másként számí- mikor a gépen — akár a bicyklin — rajt ült tani, minthogy a gépkiállítás valóban impo- a hajtó munkás és a gépek kezelője — egy záns módon fog sikerülni. Nálunk, hol már a csakis angolul értő munkás — nyirta a juhkisgazda is kezd rákapni a vasekére, különös kiállitásról idehozott különböző juhokat. Persze értéke lelt volna a nagyszabású gépkiállításnak, hogy nagyott nézett, mikor az ő megszokott elsősorban is éppen a kisgazdák érdekében, czérnás gyapjas angol birkája helyett amolyan kik csakis ily kiállítások alkalmával juthatnak jóféle zsíros, tömött gyapjas ezerránczu merinoolyan helyzetbe, hogy végig nézhessék és kos került keze alá. De — dicséretére legyen megismerhessék a különböző mezőgazdasági mondva — ezt is lenyirta szépen, tisztán és gépeket. Hogy a vérmes remény nem valósult ami fő seb nélkül. Igaz, hogy nem 5 perez meg, az nem a kiállítás rendezőségén mult, alatt, amint hirdette, de hát nem is ilyen hanem éppen nálunk, a legjobb üzleteket birkát vettek alapul az 5 perczes munkára! csináló nagy gépkereskedők nem minősíthető, Még érdekesebb volt s közderültséget keltett, kicsinyeskedő eljárás m. Nem akarok neveket mikor ló helyett, — melyet senki sem akart felhozni, a gazdaközönség ismerheti őket, kik odaállítani nyírásra — a gép körül ácsorgó távollétükkel tündököltek, de arra felhívom a gyerekeket kezdte csábítgatni az öreg ángol, előgazdaközönség figyelmét, hogy az ilyen eljárás- ször csak pénzért, de mikor néhányat már sal szemben megérdemelnék a mellőzést. Utó- megnyírt, volt ajánlkozó ingyen is, bőven! S végre is a gazdák pénzén gazdagodtak meg ez faktum, hogy 5 perez alatt ugy le volt s mikor alkalom nyilt volna arra, hogy nyirva a fattyú, hogy a kalapja fülig szaladt viszonozzák ezt — az ő vagyoni állapotukhoz a fejébe. mérten igazán csekély — áldozattal, akkor Innen átvezet utunk a tulajdonképpeni kicsinyes okokból, melyek szellőztetését nem tartom idevalónak — megvonták részvételüket. kiállításhoz, melyet Kühne Ede mosoni gépA szégyen és a harag pirja öntött el, mikor gvára kezdett 300 négyzet méter területen a kiállításon ott láttam a keservesen összeku- 100-féle géppel. A jól ismert gyár minden porgatott garasait e czé-lra feláldozó kis falusi gyártmánya ki volt állítva, szépen s Ízlésesen mesterembert ekéjével s rostájával, ki biztos elrendezve. Tetszett is a kiállítás mindenkinek tudatában volt annak, hogy hazafias köteles- és néhány nap múlva sürün olvashatta a séget teljesít mikor eljön s bemutatja szerény közönség a gépekre akasztott czédulákról: működését rá nézve nagy áldozatok árán ; s .eladatott". Szükségtelen részletesen felsorolni mikor azt láttam, hogy azok a nagy gyárosok, a Kühne által kiállított gépek jóságát, dicsérik kik milliókat szereztek itt nálunk, távollétük- azok magukat legjobban. E kiállításon volt a kel tüntetnek. Személyesen jártam végig őket, Nick Ede gödöllői kor. uradalom igazgatója nehogy a mellőztetés lehessen elmaradásuk által szerkesztett burgonyakiszedő gép modellje oka. Ugy a központ, mint a rendezőség több is látható. Amennyire a szerkezet után Ítélni izben felkérte őket Ievélileg és élőszóban is. lehet s szabad, a gép be fog válni s ha munÖk jobbnak látták nem jönni. S ez volt az kája is oly helyes lesz, mint szerkezete, akkor oka, hogy a gépkiállítás nem sikerült ugy, nagy lépéssel mentünk előre a burgonyakiszedőmint ahogy sikerülhetett volna — nagyság te- gépek terén. Elhagyva Kühnét szembe állunk a magyar államvasút gépgyár mezőgazdasági kintetében. osztályának kiállításával, mely egy nálunk Kötelességemnek tarlottam ezt a felvilá- használt 6-os és a Keletre szállított 20 as gosítást előre bocsájtani, mert a gazdaközön- cséplőgép-készletet állított ki. A 6 os gőzgépen ség nem tudhatja, kinek a hibáján mult az, bemutatta, miként fűtik azt naftával. Ezeken hogy a gépkiállítás kisebb lett mint a minőre kivül bemutatott egy marokrakó arató-gépet s egy fükaszáló-gépet, melyek ékes tanúbizonytervezve volt. A mi hiányzott a nagyságból, azt kipó- ságai a magyar mezőgazdasági gépipar fejlőtolta a kiállított gépek sokfélesége és anyaga. désének. A naftafütés és lokomobil mellett egy A 2400 négyszögméternyi területen 48 kiállító igénytelen faalkotmány állott, mely sokaknak 570 különböző gépet és eszközt állitottt ki, feltűnt éppen igénytelen, sőt mondhatni ügyetugy hogy a mezőgazdasági gépek minden cso- len alakjával. Egy láda, benne víz s a láda portja néhány egyeddel képviselve volt s igy egyik végén felnyúló facsatorna, fent kifolyóa közönség tényleg megláthatta a nálunk eddig vályúval. A ládában egy kerék s felette kis, használatban levő mezőgazdasági gépek mind- durván összeeszkábált vashenger. Ez volt Overmars Karácsonyi gróf uradalmi mérnökéegyikét eredetiben. Mivel azonban Magyaország gazdaközön- nek vizemelő turbinája, mely amely semmitségének csak egy része jelenhetett meg a ki- mondó volt nyugodt állapotában, oly érdekes állításon, talán nem lesz érdektelen ha végig veze- és feltűnő volt munkájában. Az igénytelen kis csak ugy ontotta a vizet a tem a t. olvasót ugy, mint azt tettem ott, mikor gépecske favályuból s szinte hihetetlennek tetszett, a kiállítást bemutattam az érdeklődőknek. mennyi vizet képes emelni a kis turbina kerék. A gépkiállítás bejárója közepén egy 17 Különösen érdekes ez a lecsapoló és rétöntöző méter magas állványra szerelt szélkerék volt társaságok számára. felállítva, melynek alja a kiállítási sorsjegyiroda számára volt berendezve. Bár nem szorosan Jobboldalt a MAV. gépgyár kiállításától a gépkiállítás keretéhez tartozott e kerék, mert az első fedett szin alatt láttuk a Magyar kiállításra bejelentve nem volt, mégis említést Mezőgazdák Szövetkezete géposztályának kiállíteszünk róla, mert a szélkerekeknek ujabban, tását. Ugy az ügyes elrendezés, valamint a miután azok a villamos erő előállítására — kiállított anyag dolgában méltán feltűnő része accumulatorok töltésére is használhatnak, mint volt a kiállításnak. ilyeneknek még fontosabb szerepük lesz a jövőÉrdekessé tette főképp az üzemben beben, mint volt eddig, mikor még csak vizeme- mutatott takarmányos kamra-gépberendezés, lésre lehetett igazán haszonnal^alkalmazni. mely egy Bánki-Csonka-féle petróleummotorral A szélkeréktől jobbra kis fedett bódéban hajtott darálógép, szecskavágó és répavágóból állt a Boessemann és Kühnemann czég gazda- állott. A répavágó Göndör Sándor gépész találsági mezei vasutjának mintája, villamos üzemre mánya, újdonság gyanánt szerepelt s tényleg szerelve. Mindazon kocsi alakok, melyek a az is, mert az eddigi répavágógépek szerkeze-
1929 tétől eltérőleg összeállított szerkezete határozottan jó munkát végez. Ugyanezen szin alatt állott a Szilágyi és Diskant czég rostakiáilitása, a jó hírű Leszik-féle Viktória rostákkal; Mandel Ede és Társa eketalyigái, melyeknél tanulságosan volt összeállítva a 2 és 4 évig használt eredeti Sack eketalyiga kopása és az uj Mandel-féle eketalyiga különböző beállítása és használhatósága. Tovább menve találjuk a Bajzáth István urad. gépész által kiállított cséplőkosár betétjének két eredeti példányát, melyek használata különösen beaszott, vagy szívós gabona cséplésénél bizonyult jónak. Itt álltak Palencsár gépszijjai is és egyetemes csavarkulcsa. Mindkettő figyelemreméltó újdonság. E mellett Weiser J. G. nagy-kanizsai gépgyáros szép kiállítása tűnt ki, mintaszerűen elkészített gépeivel. Weiser az ő kiállított gépeivel nemcsak magukat az illető gépeket akarta bemutatni, hanem egyúttal azt is, hogy gyárában minő jó és szép munkát tud készíteni. És ez teljesen sikerült is neki. Weiser mellett a Nicholson gépgyár r.-t. nagyobb kiállítása tünt fel, melyen a kisebb gazdasági gépektől kezdve egész a nagy cséplőgépkészlet és utilokomotivig képviselve láttuk a mezőgazdasági gépek legtöbbjét. Végül a fedett szín utolsó részletét Geittner és Rausch gyára töltötte be, kiterjeszkedvén a színen kívül is elhelyezett malomkő-kiállitásával és fecskendő, kut, létrák, tejgazdasági szerek, mezőgazdasági eszközök s berendezések, házi berendezések változatos, szépen kidolgozott s ízlésesen kiállított tömegével. A szin mellett jobbról Hoffherrés Schrantz folytonosan működő széna és szalmaprése dolgozott rendszerint nagy érdeklődő közönségtől körülállva. A szint elhagyva Szűcs Zsigmond nagy kiállításába érünk, ki a Bacher, Melichár és J"hnston czégeket képviseli hazánkban. Elől Báchernek érdekesen és tanulságosan összeállított ekéi és talajmivelő gépei állottak. Majd a Johnston aratógépgyár kévekötő és marokrakó aratógépei, fükaszalői s végül a Melichár gépgyár vetőgépei következtek. Különösen az ekékvoltak azok, melyek a szakértő figyelmét lekötöíték, mert az eredeti Sack-ekéknSk eddig nálunk éppen a Bacher-féle Sack-rendszerü ekék a legerősebb versenytársai és méltán. Elhagyva Szűcs kiállítását, szemben találjuk a fedett gépcsarnokot és a rendezőség hivatalos helyiségét. Ez utóbbiba csak az ablakon nézünk be, már ugy a szokás miatt — mert a látogató közönség ezt hűségesen megtelte — de bizony a legpuritánabb berendezésen s az izzadó rendezőn kivül más látni való alig akadt benne. A gépcsarnok előtti szabadterületen az Umráth és Tsa gyár helyezte el kiállítását, bemutatva kisebb gazdasági gépeit csinos kiállításban és tanulságosan összeállitva. A csarnokba belépve jobbfelől mindjárt a Polke- féle gépek gyára szép csendesen s egyenletesen járó 6 lóerős benzinmótorja dolgozott. Mellette a Schember czég mezőgazdasági mérlegei, kezdve az irodai magtármérlegtől egész a nagy szekér hídmérlegig voltak képviselve különböző szerkezetekben. Schember mellett a Fuchs G. mérleggyár gyártmányai állottak szintén érdekes és jó választékban. Ezután állottak Béhán Soma szarvasi rostakészitő jóhirü gabona és aranka rostái, melyek el is keltek a kiállításon. Behán mellett láttuk a Stadel-íé\e földmérő taligát, teleaggatva az „eladatott" czédulákkal. A csarnok másik végét Kollerich Pál és fiai heremag és aranka rostái foglalták el, munkában bemutatva működésüket. Mig a többi szabad részt Fuchs és Schlichter tejgazdasági gépgyár kiállítása töltöltötte be, különösen tej szállító edényeinek sokféleségével tűnve ki. A csarnokból kijövet, Umrath kiállításának folytatásaként állt Kemény János uj talajmivelő gépe, melylyel kezdve a nehéz grubbe-
1910
KÖZTELEK,
rozástól a gabona kapálásig minden talajmivelö és kapáló munka elvégezhető. E géppel a rendezőség kint a szántóföldön is végzett próbákat s bár jelenlegi alakjában még n e m is m o n d h a t ó tökéletesnek, de mindenesetre érdekes ujitás s z á m b a megy. Kemény gépe mellett feküdt Johler láncz boronája és DemkóBelánszky utgyaluja, Mindkettő a mi viszonyaink közt jól használható eszköz, különösen az utgyalu. Elhagvva a szin előtti tért, magunk előtt látjuk az Első Magyar Gazd. Gépgyár B. T. impozáns nagy kiállítását, melyben e gyár b e m u t a t j a gyártmányait kezdve a kisebb gazdasági gépektől a gőzcséplőkészletekig, ezek közt a Párisi világkiállításra szánt 1000-ik gőzcséplőkészletet és az ü z e m b e n tartott utilokomotivot. Ez utóbbi általános érdeklődést és nagy vonzerőt gyakorolt a kiállítást látogató közönség számára. Különösen az ilyet még nem látott kisgazdák, no meg az asszonyok bámulták meg a sürün füttyengető előre-hátra j á r ó nagy gőzmasinát. Feltűnt a kiállított borssjtók különfélesége és szép kivitele. E kiállításon Söllingeni vasművek,
tul egy n é m e t ezég, a mutatott be olyan gyü-
1898. DECZEMBER
HO
23.
a ZicJcmund és Tsa újvidéki gazd. gépgyár kiállítása állott, sikerült gépeivel. Ennek szoms z é d j a a Stahel és Lenner triőr-gyár volt hat különböző nagyságú és rendszerű triőrrel, mely gyár kizárólag triőr gyártással foglalkozik s mint ilyen nagy és jó hírnévre tett szert. Ugyanc?ak e szin alatt voltak még Babb Pál rostakészitő rostája zsákoló szerkezettel, Veszeley Z-igraond többsoros kézi permetezőivel, melyek különösen a burgonya és répa permetezésére használhatók előnyösen. Beretka János és Regyessy Mihály ekéikkel, Virág, Tóth, Dörner ős Holló részint ekék, részint egyéb kisebb gazd. gépekkel. A szin előtti teret Lábassy Mihály,szent-miklósi ekegyárló, — ki örökös latin czitátumaival állandó z a v a r b a n tartotta a rendezőt, — foglalta el jól készült s az Alföldön jó hírnévnek örvendő egyes, kettős ekéivel s grubberjével. Itt állottak még Oters & Bauer petróleum lokomobilja, Wolff benzin lokömobilja egy Robey-féle cséplőgépet hajtva. Mindkét benzin-, illetve ypetróleum-lókomobil folytonosan ü z e m b e n állott ós nagy érdeklődés tárgyát képezték. S
most
szíves
olvasó,
ha
megnézte
103—104.
SZAM. 9 - I K
ÉVFOLYAM.
országos gazdasági kiállítás folyvást élénken látogatott ipari csoportja. Már künn a parkban a csarnok tágas előterét is több száz négyszögmóter kiterjedésben a csoporthoz tartozó külön kis kiállítások foglalták el, megadva a csarnokba lépés előtt is a legszebb és legváltozatosabb kiállítási képet. E külső szabad területen helyezkedtek el sor s z e r i n t : Tápé község egy csinos gyékénypavilonnal, melyben szemlélhetőleg b e m u t a t t a a község n é p e által oly szorgalmasan gyakorolt gyékényszövést. A szegcdi keramit és mütéglagyár diszes kis csarnoképitményt állított elő és azon mutatta be keramit és mütéglagyártmányait. Azonkép igen szép nyílt csarnokot emelt itt értékes készítményeinek a gyakorlati alkalm a z á s b a n való b e m u t a t á s á r a Egressy Péter apátfalvi tégla- és fedélcserépgyára. Ugyancsak diszes négy külön kiállítás volt a csarnoktól balra eső szabad területen* Első a Bóthmán Imre szabadkai vasbutorgyáros diszes vaspavillonja, második a szegedi téglagyár részvénytársaság előkelő szabású oszlopos fala és csarnoka, ^melyben be voltak mutatva a gyár kiváló készitményei. Beljebb Landesberg Mór első szegedi czement-, gypszés t e r a k o t t a á r a gyára épített szép oszlopos nyito'.t verendát, melynek anyagában és a felhalmozott ezikkekben tüntette föl gyárának sokféle készítményét. Befejezte itt a külön kiállítások sorát a Molnár Márton szegedi acetylénpavillonja, melyben a tulajonos acetylén-késiülékeit és fölszereléseit, m u t a t t a be esténkint fényes megvilágításával az ötödik csoport ezen szabad területének. «. Végül a szabad területen elhelyezet kiállítások között volt Tauszig és Klmgne szegedi útépítők által szemlélhetően b e m u t a t ó t útépítés. Az iparcsarnokban vezérlő elemül a házi- és népipar jelentkezett, melynek készítményéit a bejáratnál kezdte elhelyezni a csoport, benyújtva a csarnok jobb és részben a balszárnyába, ahol a kapcsolatos iparok textil része kapott helyet és ebben a selyemtermelési kiállítás. A mezőgazdasági ipar a csarnok középrészét foglalta el, részint gépekkel, részint mezőgazdasági terményekkel, mig a kapcsolatos iparok két szárnyban és a főcsarnokhoz épitett, csupán fedett részben voltak elhelyezve, teljes kiállítási csínnal.
Házi és mezőgazdasági iparok csarnokának belsője. möles és szőlőpréseket, minőket még magyar mezőgazdasági gépkiállításokon eddig látni n e m lehetett. Mindkettő víznyomású sajtó volt, az egyik 165,000 kg. a másik kettős 212,400 kg. nyomással dolgozva kézi és motorikus h a j t á s r a berendezve. Ugyanezen czég gyümölcszuzó gépet is mutatott be, melynek elmés zuzóké szüléké a szakemberek előtt általános tetszést aratott. íme, egy idegen gyáros, ki Badenból, Karlsruheből Németország közepéből nem sajnál több 10Ó0 kgot kitevő gépeket nagy költséggel lehozni egészen idegen — rá nézve m a j d n e m teljesen ismeretlen nép és viszonyok k ö z é — nagy áldozatok árán egyszerű írásbeli felszólítás alapján ! Példát vehetnének róla a magvar pénzen meggazdagodott és távollétükkel tüntető gépkereskedő urak ! És ez a gyáros, mint levelében irja, teljesen meg volt elégedve a kiállítás eredményével. Ezután következett a második nyitott szin, melynek első részletét a jól ismert Fáirbanhs-féle mérleggyár foglalta el különböző, szépen kiállított és jól készült mérlegeivel.
velem még a „ k a t l a n á t , melyben a gépkiállítás látogatói közül bizonyára többen töltöttek egy-egy jó kis pihenő negyedórát, a szegedi homoki buczkán termett hamisítatlan sillerből készült „kurta spriczczer" ós a dudás (vulgó „kecske") nyöszörgő, sivitó hangjai mellett, akkor végig vezettem a gépkiállításon, mely, ha terjedelmére talán nem is nagy, de ugy anyagára, mint tartalmára nézve tanulságos és érdekes volt.
Házi és mezőgazdasági iparok. Irta : Kulinyi Zsigmond. Diszes, nagy kupolás csarnok fogadta be a kiállításnak ötödik : házi-, népipari, mezőgazdasági ipari és kapcsolatos ipari csoportját. A csarnok belsejének a főbejárattól látható részét m u t a t j a be képünk,tehát csak egy részletét az egészben 1200 d m é t e r területű nagy i p a r c s a m o k nak, melynek, kupolás középrészében és ahoz csatlakozó négy s z á r n y á b a n volt elhelyezve az
Ebben a keretben a h á r o m alcsoport gazdagon és értékésen kidomborodott egyenkint is. Nyoíczvanhárom kiállító ..volt a házi és népipari alcsoportban, de nyoíczvanhárom czim alatt sok gyűjteményes kiállítás helyezkedett el, elől a magyar kereskedelmi muzeumnak mintegy az egész házipart föltüntető gyüjtemével. Gyűjteményesen mutatta be e csopot egyes szépen díszített fülkékben az aradi, budapesti, debreczeni, nagyváradi és szegedi kereskedelmi és iparkamarai kerületek házi- és népiparát, külön fülkékben Szentes város kollekczióit és néhány községét. Képviselve voltak ebben a csoportban a háziipari szőtesek legelőkelőbb gyűjtői ós értékesítői, művészi kivitelű készítményeikkel a a szegedi nöipariskola, a torontáli szőnyeggyár és népipari czikkekkel főleg az Alföld népipari készítményeinek nagyobb telepei, részint exportőrjei. Huszonkilencz kiállítót számított a mezőgazdasági ipari csoport, melynek legnagyobb kiállítói Pauksch H. és Rock István budapesti gépgyárosok voltak és amelyben szépen voltak képviselve az előkelő szegedi paprikagyárak, továbbá több malom, olajgyár, szeszfőzők és a Dungyerszky-féle bácskai iparvállalatok. Változatos és tartalmas volt száznegyven kiállítójával a kapcsolatos iparágak csoportja, melyben leggazdagabban volt képviselve a kocsigyártó és szijgyártóipar, aztán a kádár-,
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. lakatos- és agyagipar. Ez utóbbiból nagy külön fülkében értékes és az egész alföldi agyagiparra nézve tanulságos gyűjteményt állított ki a hódmezö-vásárhelyi agyagipari műhely. Kivált e csoportban a kenderkikészitő és kenderipar, mely gazdagon képviselve volt a Bácskából és Szegedről. Sok versenyképes és exportképes czikk volt ebben a csoportban a kenderárukon kivül is, aztán gazdag gyűjtemények kosárfonóczíkkekből is. Általános figyelmet keltettek a szegedi kamara kerületéből kiállításra sorakozott müszövök kitűnő készítményei, a legmagasabb igényeket is kielégítő damasztáruk, melyek előállítását egy szövőszéken szemlélhetőleg is b e m u t a t t a a csoport. Az ötödik főcsoport egészben eredményesen illeszkedett bele a nagy mezőgazdasági kiállítás keretébe és annak szerencsés kiegészítését képezte. Élénken látogatta a kiállítás közönsége ezt a csoportot és nagymérvű volt abban a kiállítók eladási forgalma. Élénk kelendősége volt e csoportban úgyszólván az összes kiállított készítményeknek, de különösen a házi- és szövőipari czikkeknek, kocsiknak, szíjgyártó, késas munkáknak s t b , ugy hogy az ipari csoport eladási és megrendelési forgalma a mindössze rövid kiállítási t a r t a m alatt legalább 30—40 ezer forintot tett. Az első szegedi országos mezőgazdasági kiállítás fényes sikerében így elég szép része volt az ipari csoportnak is és az u j a b b gazdasági kiállításoknál természetesen n e m lesz jövőre sem nélkülözhető ebben a csoportban különösen a házi- és népipari czikkek minél teljesebb és gazdagabb bemutatása, mert a házi- és népipari foglalkozás mindinkább szükségszerű kiegészítése m a g á n a k a mezőgazdasági munkának.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 500. k é r d é s . A tél folyamán itt helyen egy fűzfa erdőm kiirtásából előálló 600—1000 öl hasitvány tűzifámat hol lehetne értékesíteni, illetve kinél. A Tiszapartra szállítva helyben ölenként 6 frtért ó h a j t a n á m eladni. B. Gy. 501. k é r d é s . Bérletem jövő tavaszszal április 24-én letelik. Van a gazdaságban mintegy 2000 szekér jól kezelt m a r h a - és juhtrágya. Tisztelettel kérem mennyi pénzértéket képviselhet ezen kb. 12,000 mm. t r á g y a ? Különösen mit érhet ez az utánam jövő bérlőnek, vagv tulajdonosnak ? Cs. L. 502. kérdés. Szeszgyárunk e hó folyamán üzemét megkezdi. A nyert, egyelőre burgonya — utóbb tengeri — szeszmoslékot hizlalasra használjuk. Miután a szeszmoslékkal való hizlalást gyakorlatilag n e m ismerem, ez okból tisztelettel kérdem, mily módon eszközöljem czélszerüen — tisztán — vagy megfelelő abraktakarmány hozzáadással — avagy keverve valamely törekfélével ? Bendelkezésemre áll zabosbükköny, őszi és tavaszi törek és tengeridara. Beállított m a r h á i m részben kimustrált szilaj, részben fiatal nyugati fajú ökör. Hizlalást 3 időszakra osztom 6 hónapi tartammal. Továbbá fejősteheneknél miként és mennyit használjak a szeszmoslékból, hogy a tej minőségére káros hatással ne legyen. M. Gy.
Felelet. Lovak és marhák takarékos kiteleltetése. (.Felelet a 499. sz. kérdésre.) Miután nem fejezi ki határozott számokban, hogy hány állatja s mennyi t a k a r m á n y a van, amennyiben t. i. csak annyit mond, hogy kevés a takarmánya s olyat vásárolni n e m tud, csak annak a jelzésére
KÖZTELEK,
[899. DECZEMBER HÓ_23.
szorítkozhatunk, hogy könnyű igáslovakkal 3 — 4 5 kg. zabot, 3 — 4 kg. szénát és lega'ább 1'5 kg. szalmát, 1—3 éves csikókkal 6—9 kg. szénát és kellő mennyiségű szalmát, az 1 éves csikókkal pedig némi zabot is tanácsos etetni. A zsombolyázott zabosbükkönyt juttassa főleg az ökrök és gulyabeli teheneknek, a lóherét ped ; g lehetőség szerint a növendékmarhának. A takarmány részletesebb elosztását csak önm a g a eszközölheti, mert hiányos informácziőja fo;ytán n e m vagyunk eléggé tájékozva. Cselfcó. F ű z f a é r t é k e s í t é s e . (Felelet az 500. kérdésre.) A fűzfát legszívesebben felhasználják a tégla- és mészégető kemenczékben. így a híres apatini téglát, melyet külföldre is elhordanak, leginkább nyár- és fűzfából égetik, mert nagy lángot ád, mely a kemencze egész menynyiségén átcsap s igy a hő n e m konczentrálódik egy helyre, hogy ott megolvassza, ü r e g e s mázzal vonja be a téglát, h a n e m egyenleteseben s egyformán égeti ki azt. Az egyenesebb, göcsnélküii fát gömbölyű állapotban nagyon szeretik a faczipőkészitők, melyek szintén Apatinban találhatók fel. Legjobb lesz meghirdetni a fakészletet, hogy vevő találkozzék. A Duna mellett egy köbméter f ü z h a s á b f a ára tő vön az erdőn 1 frt 20 kr. s igy m é t e r öle 4 frt 80 kr, mihez a termelés (25—34 kr m 8 -ként) és szállítás még hozzászámítandó, ugy, hogy a 6 frt méterölenként az oltani viszonyoknak is körülbelül megfelel raktározott állapotban. Földes János k. főerdész. I s t á l l ó t r á g y a p é n z é r t é k e . (Felelet az 501. számú kérdésre.) Az istállötrágya értéke gazdaságok és vidékek szerint nagyon különbözően alakul, aszerint a mint a szántóföld a trágyát kisebb vagy nagyobb mértékben igényli, illetve értékesiti. Pénzértékének kiszámításánál a t r á gyában foglalt növényi tápanyagokat, u. m. a nitrogén, foszforsav és kálit szokás alapul venni és ezen anyagok értékét a műtrágyákban foglalt ezen anyagok piaczi ára szerint kiszámitani. Ez az eljárás azonban csak ott tekinthető érvényesnek, ahol a műtrágyákat tényleg általánosan alkálmazzák, de ott is rendesen túlságos magasnak fog az igy kiszámított érték tetszeni. Sokkal helyesebb, ha az istálló trágya értékét azon terméstöbblet értéke szerint állapítjuk meg, mely terméstöbbletet alkalmazása által elérhetünk, levonva a terméstöbblet értékéből a trágya kiszállítására, elterítésére s esetleg alászántására forforditott költséget. Ha az istállótrágya értékét ezen az alapon kiszámítjuk, sok esetben arra az eredményre jutunk, hogy az istállótrágya m é t e r m á z s á j á n a k értéke viszonyaink között 15 és 25 krajczár között váltakozik, h a b á r helyenként 10 krra is leszáll, másutt meg 30 krra is emelkedik. P o n t o s a b b a n csak helyi viszonyok kellő figyelembe vételével lehetne ezen tekintélyes mennyiségű trágya értékét megállapítani, de annyi valószínűnek látszik, hogy a 12000 métermázsa trágya legalább 1200 forintot megér, akár az u j bérlő, akár a birtokos veszi azt át s ezt azt értéket is csak azért tettük oly alacsonyra, mivel a közfelfogás egy 10 métermázsás szekér trágya értékét ritkán 1 forintnál többre becsüli. Hensch Árpád. Szeszmoslék t a k a r m á n y o z á s a . (Felelet az 502. sz. kérdésre.) A „Köztelek" 87-dik számának „Marhahizlalás szeszmoslékkal" czimü közleménye tájékoztatja a moslék ilynemű értékesítésről s emiatt itt csak a fejőstehenekkel való etetéséről emlékezünk meg. E kérdés mérlegelésénél tekintetbe kell venni, hogy a tejből készitünk-e v a j a t s hogy meddő, hasas vagy szoptató tehenek etetéséről van-e szó. Az első dolog azért bir fontossággal, mert a moslék hátrányosan hat a vaj szilárdságára ; ugyanis a burgonyamoslék kemény, a tengerimoslék pedig lágy v a j a t eredményez s ezért csak akkor tanácsos a vajkészitésnél nagyobb mennyiségű moslékot etetni, ha oly takarmányféléket is alkalmazunk,
1931 melyek ellenkezően hatnak a v a j szilárdságára. Igy pl. a burgonyamoslékkal repczepogácsát, buzakorpát vagy rozslisztet, a tengeri moslékkal pedig nagyobb mennyiségű s z a l m á t ' v a g y hüvelyes magvakat (pl. borsót) czélszerü etetni. Sok mosléktól továbbá keserű ízt is nyerhet a vaj, m e r t a kihűlt moslék nagyon alkalmas talajul szolgál a különféle baktériumok számára, melyek ismét a tejbe s v a j b a is eljutnak. Kőzépnsgf tehenekkel 3 0 — 5 0 1. moslékot szokás fejenkint s naponta etetni. Legföljebb 30 1. moslékot akkor etetünk, h a h a s a s s á g b a n előrehaladt szoptató állatoknak burgonyamoslékot, vagy h a oly teheneknek, melyeknektejét vajtermelésre használjuk, tengerimoslékot adunk. A hasas és szoptató tehenekkel azért n e m czélszerü 30 1. burgonyamosléknál többet etetni, mert ez a moslék kevés ásványi anyagot és sok szabad tejsavat tartalmaz s emiatt oly tejet eredményez, mely n e m hat a cson'ok fejlődésére e l ő i y ö s e n s mely a szopós állatoknál h a s m e n é s t okoz. Ellenben 50 1.-ig fölmehetünk a burgonyamoslék etetésével a meddő s a hasasság kezdetén levő teheneknél, még akkor is, ha vajjá dolgozzuk föl tejüket, mig a tengeri moslékkal csak akkor, ha n e m készítünk a tejből vajat, de megjegyzendő, hogy miután a zsirban gazdag tengerimoslék hizlalja a teheneket, többnyire előnyösebb, ha azt minden körülmények között csak 30 1. maximális adagban etetjük. A tej mennyisége és zsírtartalmára nem h a t az emiitett adagokban etett moslék hátrányosan, ha arra ügyelünk, hogy az össztakarmány (moslék, széna, szalma s konczentrált takarm á n y együttvéve) a tehenek tejelőképességéhez mért mennyiségű fehérjét, zsírt és szénhydrátot tartalmazzon. Megemlítjük, hogy a moslékkal tartott tehenekkel valamivel több fehérjét kell etetni, mint m á s tehenekkel, mert a moslék nagyon sok vizet tartalmaz, mely nincs sejtekbe zárva s emiatt jelentékenyen fokozza a fehérjeszétbontást. A moslék etetése a fejősteheneknél ép ugy történik, mint a hizóállatoknál, tehát itt is részint szálastakarmányt forrázzunk vele le, részint pedig langyosmelegen itatjuk, a tisztaságra a z o n b a n még nagyobb figyelemmel vagyunk a teheneknél, mert a jászolban visszamaradó s az alom közé jutó moslék végtelenül elszaporitja az istállóban a baktériumokat. Csélkó.
Y E G Y S S E C Mai s z á m u n k t a r t a l m a : Előfizetési felhívás. — A magyar gazdákhoz. Gróf 'Dessewfty Aurél. — Szegedi országos mezőgazdasági kiállítás. — A terménykiállitás. Cserháti Sándor. — A dohánykiállitás tanulságai. Kerpely Kálmán. — Komlókiállitás. Csérer Lajos. — Len és kender. Füredy Lajos. — Gyűjteményes kiállítások. Súlassy Zoltán. — Földmives iskolák. Magyar Kázmér. — Az élőállatkiállitás. JasTcó Géza. — A baromfikiállitás. Hreblay Emil. — Halászat. Muraközy Eridre. — Tejgazdaság. Sitrbán János.' — Méhészet. Kovács Antal. — Kertészet és gyümölcstermelés. — Buday Barna. — Szőlőszet és borászat. Dr. Drucker Jenő. Mezőgazdasági gépészet, i f j . Sporzon Pál. — Házi és mezőgazdasági iparok. Kulinyi Zsigmo-d. — Levélszekrény. — Vegyesek. — Kereskedelem. — Tőzsde.
A „Köztelek" karácsonyi száma utolsónak jelenik meg ebben az évben, amennyiben a küszöbön álló ünnepekre való tekintetből, keltös számot adunk. A „Közteleka legközelebbi, újévi száma tehát e hó 30-án fog megjelenni.
1910
U j rovatvezetők. Olvasóink mindenesetre megelégedéssel vehetik tudomásul, hogy a „Közteleku rendes munkatársai gárdáját két kiváló erővel sikerült gyarapitanunk, akik a „Köztelek", hasábjait közleményeikkel eddig is megtisztelték, de a jövő évi folyamtól kezdve mint rovatvezetők még fokozottabb mértékben fogják munkásságukkal a szerkesztőséget támogatni. Ugyanis Monostori Károly ur az álláttenyésztési rovat eddigi vezetője buzgalommal betöltött rovatvezetői tisztjétől magánviszonyai miatt megválván, az állattenyésztési rovatot két rovatra osztottuk föl. Egyik tulajdonképpeni tenyésztési rovat s ennek vezetőjéül Kovácsy Bélát, a kassai gazd. tanintézet igazgatóját sikerült megnyernünk, a másik az állattáplálás, melynek vezetését Cselkó István a m.-ővári m. kir. gazd. akadémia tanára volt szives elvállalni. Amidőn ezt olvasóink tudomására hozzuk, két uj rovatvezetőnket közönségünk nevében is szivélyesen üdvözöljük rovatvezetőink disi.es soraiban.
KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 23.
1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
Bernátné, Schrecker János, Schuhmayer Mátyás, Sierbán János, Dr. Sigmond Elek, Sommer Miksa, Somogyvári Somogyi Ferencz, ifj. Sporzon Pál, Sporzon Vilmos, Strausz Rezső, Szabó N. János, Száhlender Gyula, Dr. Szakáll Gyula, Szalay János, gróf Széchenyi Imre, Székely Gábor, Dr. Szilárd Ferencz, Szilárd Imre, Szilárd Gyula, Szilassy Zoltán, Szobonya Bertalan, Szokolay Kornél, Szontagh Andor, Sztankovics János, Thaisz Lajos, Thallmayer Viktor, Tomka Emil, Tordav György, Tóth Gyula, Tóth József, Treitz Péier, Ugrón Zoltán, Uitz István, Újhelyi Imre, Unterberger Ignácz, Vető Zsigmond, Virágh Elek, Sz. W a r g a László, Weiszmáhr Sándor, Werner László, Wilíing Nándor, Windisch Richárd, Zalka Zsigmond, Zimmermann Ágoston, Zórád István, gróf Zselénszki Róbert. Allatforgalmi korlátozások. Kérődzőknek és sertéseknek Maggyarországból Ausztriába való bevitelére nézve az osztrák belügyminiszter folyó évi deczember hó 9-én kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe : A sertésvésznek osztrák területre történt behurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába bevitele jelenleg a következő magyarországi területekről tilos. Baranya vármegye mohácsi járásából, Bihar vármegye központi és mezőkeresztesi járásaiból, Csanád vármegye központi járásából és Makó városból, Csongrád vármegye tiszáninneni járásából, Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye ráczkevei, monori, biai, pomázi, gödöllői és váczi járásaiból, Somogy vármegye nagyatádi járásából, Sopron vármegye soproni járásából, Szabolcs vármegye kisvárdai járásából, Vas vármegye szombathelyi, németujvári és szentgotthárdi járásaiból és Szombathely városból, továbbá Budapest (Kőbányát beleértve), Hódmezö• Vásárhely, Nagyvárad, Pozsony (az alsó-ausztriai lajthabrucki ker. kapitányság távirata alapján Sopron és Szeged önálló törvényhatósági joggal felruházott városok területéről. A sertésvés uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele Mosón vármegyének az Au-ztriával szoszédos nezsideri járásának egész területéről.
Olvasóink szives figyelmébe ajánljuk Schottola Ernő czég lapunk mai számába beiktatott hirdetését.
A „Köztelek" 1899. évi munkatársai. Alább közöljük azon munkatársaink névsorát, akik a folyó évben szives közreműködésükkel lapunk szellemi nívójának emeléséhez hozzájárultak. Angyal Dezső, dr. Baintner, Bálintffy Pál, Balogh Sándor, Baly Kálmán, Bárány Imre, Barna Balázs, Baross Károly, Bársony István, Bartha Gergely, dr. Bartóky József, Batta Sándor, Bédv Károly, Benes József, Berger Károly Lajos, Bernát István, Blantz Jenő, Berzsenyi Gyula, Bogyai Zsigmond, Bogyó Samu,. Both László, Bottá István, Brummel Gyula, Buday Barna, Chriastélyi Béla, Dr. Csay László, Cselkó István, Csérer Lajos, C-erháti Sándor, Csikós Mihály, Csurgay József, Dedinszky Adél, Dedinszky Béla, Dr. Degen Árpád, Demeter Andor, Dérezy Péter, Dr. Ausztria ellen viszont jelenleg a követMágocsi-Dietz Sándor, Dióssy Imre, Dorner kező állatforgalmi korlátozások vannak érvényBéla, Erendits Emil, P. Farahó János, Feiler ben Ausstriából történt járványbehurczolási Alfréd, Fejér Viktor. Fittler Sándor, Alföldi esetek miatt: A ragadós száj- és körömfájásFlatt Károly, Földes János, Foltényi Elemér, nak a vorarlbergi Feldkirch kerület Dornbirn ifj. Frey Gusztáv. Forster Géza, Friedmann Adolf, községéből Magyarországba történt behurczoGerlóczi Géza, Gerő Ödön, Ghyczy István, lása miatt a Feldkirch és Bregenz kerületek Grünhut Antal, Dr. Győry István, l l a u e r Géza, egész területéről származó hasitott körmű állaHegedűs András, Hegyi Dezső, Henseh Árpád, toknak Magyarországba való behozatala tilos. Herczogh Hugóné, Hevesi Gy., Hirschfeld A sertésvész uralgása miatt tilos a sertésekAndor, Horváth Jenő, Horváth Miklós, Hreblav nek a Magyarországgal szomszédos alsóEmil, Dr. Hutyra Ferencz, .Fablonowski József, ausztriai Lajtha melletti brucki kerületből Jaensch Emil, Jankó Szilárd, Jaskó Géza, Jász- Magyarországba való behozatala. A bevitelre berényi András, Jattka Ferencz, Jeszenszky szánt állatok hatóságilag kiállított marhalevePál, Igali Szvetozár, Igaliné Karnász Olga, Juhi lekkel látandók el, a melyek igazolják, hogy Miksa, Justusz Wladimir, Káldy János, Kálnay a származási helyen és az ezzel szomszédos László, Károly Bezső, Keller Gyula, Kerpely községekben, illetőleg a határos községekből Kálmán, J. Kherndl Imre, Kiss József, Zilahi álló körzetben, a szállítást megelőző 40 nap Kiss Lajos, Kiss Mihály, Klein Gyula, Klein alatt nem uralkodott ezen állatokra nézve, József, Kolozsváry Károly, Dr. Körmendy Endre, ragadós és bejelentési kötelezettség alá tarKosinszky Viktor, Kovácsy Béla, Krenédits tozó betegség. Ha az ily helyről származó állaFerencz, Kiizma Gusztáv, Kvassay Jenő, l á - tok közt a rendeltetési ' állomáson járvány dányi György, Leitgeb Imre, Lejtényi György, jelenléte állapittatik meg, ugy az ilven Liebbald Béni, dr. Lieberman Leó, Liebhardt állatszállítmány, — a mennyiben az állaMárton, Linhart György, Lintner Sándor, Löehe- toknak a vasul i állomással vágánynyal rer Andor, dr. Lütz Ferencz, Major Győző, egybekötött nyilvános Vágóhidra való elszállítása Mandeville Frigyes, dr. Marék József, Merényi meg nem engedtetnék, a származási hely feladó Elemér, Merza Márton, Mezey Gyula, Mez- állomására visszaküldetik. A tilalom ellenére riczkyné Szalay Alix, Mihók Sándor, dr. Mik- behozott állatszálitmányok az 1888. évi VII. lós Gyula, Milhoffer Sándor, Möller Istvánné, t.-cz. 155. szakaszához képest elkobzandók. id. Molnár Lajos, Monostori Károly, Moskovicz Tévedés. Lapunk mult (102.) számában a Mór, IVagyváthy Kálmán, Neuratyll Oszkár, Novoszel János, Osztrovácz György, P á l Miklós, „ Mire kell a gazdának a répamagvak megváifj. Pályi Sándor, Pásztor István, Páter Béla, sárlásánál ügyelnie ? czimü czikk a gazdasági Dr. Pécsi Dani, Pfanhauser Alfréd, Dr. Plósz növénytani rovat helyett, amelyben ugyané czim Béla, Pókay Dezső, De Pottere Brúnó, Praz- alatt (a 96. és 97. számban) már két közlenovszky Ágost, Dr. Rácz István, Rázsó Imre, ményt hoztunk, tévedésből a növénytermelési id. Rédly Gyula, Répássy Miklós, Dr. Rodiczky roTatban látott napvilágot, igy tehát a 102. Jenő, Röszler Károly, Rovara Frigyes, Rubinek számban a fenti czim alatl megjelent czikkre Gyula, Sárközy Aladár, Schmidt Oszkár, Schmorl vonatkozó megjegvzéseknél „Rovatvezető" alatt a növénytani rovat vezetője értendő.
NYILTTÉR* m i
v v • v • v v v v v v m 1 1
m
Szuperfoszfát c h Ű Í 8 ( d é t r o m \
k é n s a y á s ' k á l i k é n s a v a s - á m m o n
és egyéb mütrágyaféléket, továbbá
a
rézgálicz
98-99%
jegcczckben és ő r ö l v e valamint egyéb p e r m e t e z ő
a n y a g o k a t
legjutányosabban ajánl a
„HUNGÁRIA! műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság Budapest, V., Fürdő-utcza 8. szám.
Megjelent az „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
f 1898. ivi forgalom: 26,239m
L
Felhívjuk • t. e z . g a z d a k ő z B n a é g figyelmét
jMÉCZiöta,/ LZ aukcziókra felküldött éa
H E L L E R M . s
TÁRSA,
BUDAPEST, V„ EriSíM-tér 13. ,
í ó á — Í 0 4 . SZÁM. 9-TK ÉVFOLYAM. 1900. é r .
X V f f l . év f o l y a m .
Mezőgazdasági Szemle mezőgazdasági havi folyóirat, Szerkesztik:
Cserháti Sándor és dr. Kosutány Tamás. A januári szám t a r t a l m a : 1900, dr. K o s u t á n y T a m á s t ó l . Hizlalási k í s é r l e t e k N é m e t o r s z á g b a n , Cselkó I s t v á n tól. H a z á n k b a n divó v e t é s f o r g ó k r ó l , H e n s c h Árpádtól. A gabonarozsda, Rovara Frigyes és C s e r h á t i S á n d o r t ó l . A Mandel-féle k é t t e n g e l y ű eketalyiga, ifj. S p o r z o n Páltól. A gipsz, G y á r f á s Józseftől. I r o d a l m i szemle, a p r ó k ö z l e m é n y e k , k ö n y v i s m e r t e t é s , levélszekrény. Előfizetés egy é v r e félérre
l O korona. 5 korona.
A z előfizetési ö s s z e g a M e z ő g a z d a s á g i Szemle k i a d ó h i v a t a l á n a k , M a g y a r - Ó v á r , k ü l d e n d ő be. 9086
Mutatványszámok ingyen és lÉratve.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti tennénybiiományi czég jelentése.)
Hapi jelentés a gabonaüzletről 1*99. d e c z e m b e r 22 A „Cuicinatti Price Curr. nt" newyorki jelentése szerint az időjárás a vetésekre e héten is kedvező volt, az elmúlt hét ki'átásai nem változtat. Az ország belsejében búzát gyéren kínálnak, az eladók tartózkodóak, mivel jobb árakat remélnek. Tengeri jó. keresletnek örvend, takaimányczélokra s szilárd. Az exportálható mennyiséget julius 1-éig 120 millió bushelre teszik. Nálunk az időjárás ismét hűvös, sőt zord, ami, miután a hó jórésze elolvadt, nem éppen kedvezőnek mondható. Az üzlet a közelgő ünnepek s csekély érdeklődés folytan lanyha. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a kereslet gyér, a forgalom minimális, az eladott néhány ezer mmazsa tartott árakon kelt el. Rozs gyér forgalom mellett változatlan, Budapest távolságában 6 15—6-25 frtig kél el. Árpa változatlan üzlettelen. Tengeri szilárd Bud pest távolságában 4-55—4-60 frtig, Kőbányán 4-75 frtig, tiszavidéki állomásokon 4-25 — 4-40 frtig kél el. Zab kevés forgalom mellett szilárd. Helyben 5 frtig, príma zab 5.30-ig kél el. Határidők minimális forgalom mellett változatlanok. Délelőtt 12 órakor jegyez: Buza áprilisra 1900. 0.— , októberre Bozs áprilsra októberre Tengeri májusra 1900. —. Zab áprilisra Káp.-repcze aug.-ra
—
7.96—97 8.03-04 6'4í—47 6-53-55 4 99— 5 01 5-08-09 —. .—
Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e hét az üzletmenet változatlan élénk volt és a jobb kereslet folytán szeszárak szilárdan záródnak. Elkelt finomított szesz azonnali szállításra nagyban 56—56-25 frlig adózva és 21-5Ö frig szabadraktárra szállítva. A vidéki szeszgyárak által finomított szesz nagyban szabadraktárra szállítva 20-75—21 frton olt ajánlva és ez áron több tartány zárulva is lett.
KŐZTELEK, 1899. DÉCZEMBÉR HÓ 2& Élesztös7esz gyér készletek és szilárd irányzat folytán szilárd és 56 25 frton jegyeztetett adózva ési-21— 21-75 frtig adózatlanul szabadraktárra. Mezőgazdagági sseszavdrak által kontingens nyersszesz azönali szállításra 17-50—17-75 frton volt ajánlva és több tétel ez áron el is kelt. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18. < 18-50 forint Bécsi jegyzés 1919.10 frt kontingens nyeri szeszért. Prágai jegyzés 54.75 frt adózott és 18 25— 18.50 frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 10.50-10 75 frt kiviteli szeszért 90% hektoliterje. A kivit? re több kocsirakomány finomított szesz lett vásárolva Üszküb és Dél-Törökország felé szállítva. Vidéki szes/.gyárak közül Kenyérmező, Baja, Marosvásárhely, Győr, Arad változatlanul a többiek 25 krral drágábban zárultak. Bw^iyctii tar tatarak l hffm- Finomított szexi 5656 25 frt, élesztöszesz f 6 25 - 56 50 frt, nyers55 EO frt, nyersszesz ndóin*1*szesz adós TI 55' (exkontingens) •— frt, denaturált szeoi 17 75 —18.25 Kontingens cvernnzesz —. —. Az üzlet jellege szilárd. a* ara* monotonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.
i|á3
esege 1-—1 2, máma 40-—60-—, ezompó 0-00—0-70. angolna 00 —, apró kevert 0M2—0-20, lazacx pisztráng 00-—. Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0 08—0-08, efölözött 0-06—0-06. teiszin 00-—, tejföl 0-25—0-28, tflVAnvaj (tea) 1 kg. 1 1 5 - 1 30. L rendű 0 90—1-—. II. r. 90 1 , olvasztott 0-55-70, MargarinI. rendű — 0-—. II. rendű 00-—, tehéntúró 008—0-12. juhtaró 56-60, liptói 0-56—0-64 juhsajt 0, emmenv hali sajt 11-—, groji sajt 0 40—0"70. Mázt és kenyérnemfl. Fehér kenyér 1 kg. frt 13 0 -13 0, barna kenyér 10 0 - 1 1 0 , rozskenvér 11-0 ^110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, I —•—, g _ • _ , 8 —•—, 4 —•—, 6 —-—. Hflvelyesek. Lencse magyar 1 qtrt 8—12, stokeraui 18-28, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 10—17. bab fehér apró 6 - 9 nagy 6.0—8-0, szines 9-0-10-0. Tojás. Friss alföldi (1440 db.) forint 4 VO—50 — erdélyi (1440 db.) 46-0—47 0. meszes 37—38 orosz tojás ou uo. —, tea toiás 4 50—4 40 törött tojás 00-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0 00 1 q 2 5-3.0, Petrezselyem 100kötés 0—00, 1 q 7. 8 —, zeller 100 db 0-80—1.80, karalábé 070—1.20, vöröshagyma 100 köt 00.—, 1 q 4 30—4.50, foghagyma 100 köt. -.—.—, 1 q 16.—20.—, vörösrépa 100 drb 0.70—1-20, fehérrépa., fejeskáposzta 8 10.—, kelkáposzta 100 db 1 5-3.0, vöröskáposzta 7. 10.—, fejessaláta 1.20— 2.—, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 2.20— 2.60, sárga 2.50—2.60, külföldi —. , fekete retek 100 drb 1. 1.40, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.80—2.50, Vörös cóhere. A lefolyt hét forgalmának hangu- zöld papr. 00-—, tök főző 0-0, zöldbab 0 , latát átlag szilárdnak mondhatjuk. Meglehetős mennyi- zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. ségek keltek el, nagyszemü, viólaszinü minőségeknek —, tengeri 100 eső —.—.—, karfiol 100 drb 8.—10.— ára emelkedő volt és könnyen érhettek el magasabb paradicsom 1 kg. 0, .—, spárga 0. 0.—, torma árakat. Külföldi jelentések értelmébben orosz lóheréből 1 q 16—17. csekely mennyiseg került piaezra, Amerikából magaGyflmfilrs. Fajalma 1 q frt 8—14 köz. alma 6—8, sabb árakat jeleznek. Luc:erna jobb keresletre talált, mint a meg- vajkörte 30—40, közönsége! körte 14—18, szilva magva. 0—,vörös —.—.—,meggy faj , közönelőző héten. Provenceből illendő árak mellett olyan válóO. séges , ringló , baraczk kajszin , minősgü árut ajánlottak, melyeket joggal nevezheőszi , dinnye görög nagy 10 drb — •—0-—, kicsi tünk elsőrendűnek, Olaszország szintén jó áruval volt , sárga faj 1 q. —.0 0, közönséges . a piaczon képviselve s árigényei ^mérsékeltek voltak s .0, csemege 30-45, dió (faj papirminthogy a magyar áruért is csak a piacz helyzetének szőlő 1 kg. —.0 héju) 24—28, közönséges 18.0—24.—, mogyoró 20—24, megfelelelő árakat igényeltek, a hangulat élénk lett. gesztenye magyar 0 olaBz 14-IS. narancs messiRéti komocsin emelkedő irányzattal mozgott és "»i 100 db 07—1-60 pugliai —•—•—, mandarin t-60— néhány tétel 22—26 frtnyi árak mellett kelt el. 51, czitrom 0 9J—1'—, füge hordós 1 q 17—20, koTakarmányrépamag. A hó eléjén kelt tudó- 2.xorui 17—20—, datolya 38—40 mazsolaszőlő 38—75, sításunk óta a helyzet tetjesen áttekinthető lett és •gres 1 lit 00-—, eper 1 kg. 00 — kr. ennek egészen tiszta képét nyújtja a piacz alakulása. italok. P«mrika és I. rendű 1 q. frt Most már majdnem biztonsággal föltehető, hogy 70 80FSszerek n. rendű 60-70 csöves , (szágyönge a termés. A kezdetbeni árak nem bírtak fön- ntott) . köménvmag , borsókmaga maradni és majd nagyobb, majd kisebb mértékben om. mák 1 q. frt 25-EO, méz csurgatott 40— ladoztak le, de a legutóbbi napokban a termés szük sejtekbe" 1 —• •—, szappan szin 28- 30, voltáról nyert biztos meggyőződés, melynek élénk ke- 52 tozönséges 22 23 -, fehérbor tsztali palaczkban 1 lit reslet lett a következménye, a legutóbbi héten az 00-—, vörös asztali palaczkban 00-—, házi áraknak fellendülését idézte elő és a fölfelé irányuló pálinka palaczkban —* —, ásványvíz palaczkbrn mozgalom mmdig tart. Megbízható észak-németországi mag a termelő helyeken fajta- és minőséghez mérten Hideghnsvásár a Gara y-téri élelmi piaczon métermázsánként 45—53 frtjával kel. Belföldi áru cse1899. deez. 22 én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság kély termelése miatt alig jöhetett számba és az a ielentése a ,Köztelek' részére.^ Felhozott Budapestről kevés, a mi termeltetett, 30-40 frt közt került eladásra. 58 árus 77 db sertést, 0 árus 28 db süldőt, 3000 kg. Bükkönyt kerestek és 6—7 frtjával fizették. friss hust, 800 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten: 400 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyaVörös lóhere 64-72 frt. húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — Luczerna 35—42 , kg. töpörtőt. Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 10 árus (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen 196 darab sertést, Czeglédről 9 árus 160 drb sertést, tése. Budapest, 1899. deczember 21-ről Nagy-Székelyről 4 árus 123 drb sertést, Madocsáról 1 árus 8 drb sertést, Gyönkről 2 árus 29 drb sertést, Has. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt' 52 £6> Szabad-Szállásról 2 árus 12 drb sertést, Kis-Kőrösről 0. oszt. 50-52 IH.: oszt. 46- 50 eleje I. oszt. 46 47' 1 árus 5 drb sertést, Zsombolyáról 1 árus 20 drb H. oszt. 44 -46 01. oszt 40-44, borjúhús hátug» . sertést, Szent-Lőrinczről 1 árus 10 drb sertést, Monoroszt. 60-66. 11. oszt. 50-60, eleje 1. oszt. 46-54, i . ról 5 árus 17 drb sertést és 101 süldőt, Dunaföldvár42 -46 birkahús hátulja l. oszt 34 - 40 II. oszt. ról 5 árus 37 darab sertést, Dunapatajrót 5 árus 23 34 eleje I. oszt. 28- 30. II. oszt. 26- 26, báránj darab sertést, összesen 46 árus 650 darab sertést és _ i í db 0. 0-—, hátulja • •—, sertéshús roagyu 101 süldőt. szalonnával elsőrendű 1 q 40-46, vidéki 30—40, sza Forgalom élénk. Arak a következők: Friss serionná nélkül elsőrendű 38-48, vidéki 36-44, sertéstéshús 1 kg. 44-52, 1 q 3800—4000, süldőhus 1 kg. hús pörkölt —-0 , sertéanus szerb szalonnával — 56-60, 1 q 4400- 4600, füstölt sertéshús 1 kg. 60—68, , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magvat 1 q 5800 6200, szalonna zsírnak 1 kg. 44-48, 1 q , idegen (vsdóri) —, sonka nyers 1 Vg füstölt szalonna 1 kg. 60—68, 1 q 48-60, füstölt beíf. csonttal 0 60-0-75, csont nélkül 0-70 4100-4200, , háj 1 kg. 50—52, 1 q , disznózsír 1, - 0 85, sonka füstölt külf. osont nélkül —• •—, kg. 54—56, 1q , kocsonyahús 1 kg. 30— 40, onna sózott 1 q 44-0—45 0, füstéit 50 —52-, sertés1 q , füstölt sonka 1 kg. 60—80, 1 q hordóval 51-0—51 0, hordó nélkül 49-0-50-0, kolbárz krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. nyers 1 kg. , füstölt 64-72. szalámi belföldi 1-0 hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. krig. -175. külföldi , malacz szopós élö 1 db 22— Hideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. itt 0-60—0.70. deczemberhó 22 én. (A székeslővárosi vásárigazgatóság Daru,un. u, Elő. Tyúk 1 pá- M 110 -1 31 jelentése a „Köztelek" részére). Felhozott Budapestről e*Mce 050 -0 80. ksfpan hizett 1 7 0 - 2 20 «f.»any 1 50, 76 árus 274 db sertést, 4 árus 35 db süldőt, 7600 kg. 6 . rucza bízott 2 50 - 3 — . sovány 1 30 2 —. •• inoti 5' 6 80. sovány 2 50—3—, pulyka hízott 4'50 friss hust, 500 kg. füstölt hust, 6500 kg. szalonnát, 4500 kg. hájat. 6 — DOvauy 2 50 3 50 0) Tisztított Tyúk I db ír. 70 0-80, 1 kg , ciirV» 1 db 0 40—0 60, 1 kg Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 2 árus 44 drb , kappan hizott 1 db 0 70 - 0 90 1 kg. —• •—, sertést, Szalk-Szt.-Mártonról 1 árus 10 drb sertést, récze hízóit 1 db 0-80—1-10, 1 Kg. 52-60, félkövér 1 ál Soltról 7 árus 37 drb sertést, Dunapatajról 8 árus 42 00-—. lud hizott 1 db t-80-2'60, 1 kf 52—0-58 drb sertést, Ráczkevéről 2 árus 12 drb sertést, Ordasfélköv. 1 db 00-—, 1 kg. , pulyka hizou ról 1 árus 6 drb sertést, Duna-Vecséről 2 árus 10 drb i db o0-—, 1 kg. 5 2 - 6 0 félkövér 1 db 00 —, sertést, összesen 23 árus 161 drb sertést. 1 kg. , ludmáj 1 db 50—1-—, 1 kg. 1.20—l'öO, Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser1 ídzsir 1 kg. 08—1-—. idei liba 1 db --. téshús 1 kg. 42—54, l q 3700—4000, süldőhus 1 kg. HaL Elö. Harcsa i kg. frt 0 91-110, csuka 0 50 56-58, 1 q 5000- 6000, füstölt sertéshusi kg. 54-64, - 0 80, poaty (dunai) 0-70—0 90, süllő —• —, W 1 q 5000—5600, szalonna zsírnak 1 kg. 46 -48, 1 q 4200—
: KÖZTELEK, 1ES9. DECZEMBER HÓ 23. 4300, füstölt szalonna 1 kg. 54-56, 1 q 500C—52C0, háj 1 kg. 50—54, 1 q 47C0—4900, disznózsír 1 kg. 54—56, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 24-36, 1 kg. 1600 26C0, füstölt sonka 1 kg. 72—76, 1 q krig. Budapesti takarmtayvás&r. (IX. kerület Mesíeraísi», 1899. decz. 22 A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek' részére). Felhozatott a szokott községekből 185 szekér réti széna, 40 szekér muhar31 szekér zsupszaima, 12 szekér alomszalma, 0 székéi takar aaiiyszalina, — szekér tengeriszár, — wkér egyék takarmány, (íabosMikkÜnv, Stb.V 500 jsák szecska. A forgsloro élénk Arak ff-Vént a kővetkezők: réti eiéna 210 »00, mnHr 220—280, isupsz&kna 140- 170. alomszalma 110—130, egyéb takarmány . lóhere . ; •aksmányszalma 10.0kéve tengeriszár 600-700 Ifczeroa »»rju ——-— szslmaszecskí 160—190. széns . , zahosbükkönr 250 - 270 C*sie» , suly 361,400 kg. Állatvásárok. Budapesti szuróinarhavásár. Deczember hó 21 -én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: 219 drb belföldi, — drb galicziai, drb tiroli, 10 db növendék élő borjú, 106 db élő bárány ; 89 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, 31 drb bécsi ölött, — drb növendék borjú, 88 drb ölött bárány, — drb élő kecske, — drb olött. A vásár hangulata élénk volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 4 0 - 4 6 frtig, kivételesen 47 frtig dbonkint, —• írtig,. kivételesen frtig súlyra, növendék borjú 20—22 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra. Ölött borjú:. belföldi 44—48 frtig, tiroli forint. galicziai frtig, növendék borjú - — — frtig dbkint, ölött bárány 6-50—7'50;frtig, bécsi ölött borjú — 4 6 , f r t , kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 7'50- 8-50 frtig, kivét. — frtig, élő kecske —••—'•— frtig páronkínt.
hizott magyar ökör középminőségü 27 — - 3 0 —, alárendelt minőségű magyar ökör 2226 —, jobb minőségű magyar és tarka tehén 20-32-—, kivételesen tarka tehén —• •—, magyar tehén középmin., 2132 —, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20'— 32, szerbiai ökör jobb minőségű 23-29-—, kiv. — •—, szerbiai ökör középminőségü 19 —22 —, szerbiai ökör alárendelt minőségű —•—-—•—, szerbiai bika 21 — 32-50, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 17.—22—, kiv, 24 50 frtig métérmázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1899: decz. 21 -ért. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek'" részére). . A forgalma közép. volt. Felhajtatott összesen 4:9 db. Eladatott 268 db. Jobb minőségű lovakból hátas 8 db, eladatott 2 db, 140—150 frtérí, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, nehezebb kocsiló eladatott — db — — — írtért, (hintós) 10 db, eladatott 2 db 150-180 írtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 45 db, eladatott 23(^)100— 130 írtért, ponny 4 db, eladatott 4 db 20—40 írtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 120 db, eladatott 80 db 50-92 írtért, könnyebb félék (parasztló stb.). 200 db, eladatott 141 db 22—40, 'rtért; alárendelt minőségű lovakból 42 db, eladatott Í4 v db 7—-19 frtéít. Bécsi vágóra vásároltatott 76 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 10 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.
1 0 3 - 3 0 4 . SZÁM. i n g a t l a n o k á r v e r é s e i (20000 f r t felül.) Decz, 28. DJCZ. 29. Decz. 29: Decz. 30. Decz. 30. Jan. 2: •Sxu & Jan. 7. Jan. 9.. Jan. 11. Jan. 15. Jan. 15. Jan. 15.
Kőbányai sertésvásár. 1899. deczember 22.(Elsd magyar sertéshizla>ó - részvénytársaság telefon jelen- Jan. 24.. tése a „Köztelek' részére.) A vásár csendes volt. Heti átlag- írok : Magyar válogatott 320—380 kilógrammos Jan. 30, nehéz 43 0—43'50, 280—3C0 kg. nehéz 42' 42'50 kr, öreg 300 kg. tuli 41-0-41-60 kr, vidéki sertés Jan. 31. könnyű — kr. Szerb 40-0—41-5 kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4°/o szokásos. — Eleségírak: Tengeri ó 6" — Pebr. 15 Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1899. I engedmény — iorint, árpa 6"— ío~int Kőbányán átvéve. Hehi évi deczember hó, 21 én. {A budapesti közvágóhíd és I állomány: Deczember 15 én maradt 24238 da-ab Felmarhavásárigazgatóság jelentése a »Köztelek" részére. hajtás: Belföldről 1218 da-ab, Szerbiából 1231 darab, Felhajtatott: 142 db, úgymint: jármos ökör elsímin. — Romániából drb, egyéb államokból darab. (?b, közép 42 rib, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér Összesen 2449 db. F ő ö s s z e g 2f@87' db. Állomány 0 drb, tark» 70 db. tenyészbika f) drb, tarka tinó —, Ss felhajtás együtt drt>. Kihajtós: budapesti fofVhér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 30 db, gyasztásra (I—X. kerület) 922 drb, belföldre Budapest hizlalni való ökör — db, üsző fehér — db. kCrnrékére 604 drb, Bécsbe 1466 drb, osztrák tar••• ' Jármos és hizlalni váló ökrökben igen' csekély tományokba 389 drb, Ausztriába — db. Sémet biro" forpa'om u , n ; fejős teh'nek foígalmá á közelgő ünne- daioinoa — darab egyéb országokba — dara v , összesen pi kre való tekintettel valamivel gyengébb'. 34Í6 db. A száppanjtyárakban feldolgoztatott: szálláKövetkező árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos sokban elhullott 2 darab, waggonokból kirakott hulla ökör koaeuuuu. jármos ökör—-.i—— 355 pár., 6 darab, borsókásnak találtatott 7 darab, összesen 15 «£> Maradt állomáuy 23201. urb. A részvény-szálláiiárendelt minőségű jármos ökör — —, Jármos sokban 5167 drb van elhelyezve. Az egészségi és tran-1 75 é. s. mm., frtig pároniint. bivaly otószáliásókban maradt XII/19. 2101 db. Felhajtás: Szeriobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., biából 1231 db, Romániából — drb, összesen 3332 drb. bekötni való Ökör frtig. Fejőstehenekért és Elhajlás: 1232 drb, maradt állomány 2100 art) és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 80—115, bonyhádi tehén 120 -160' pedig 21 0 drb szerb és — db román. Az egészségügyi 1 szemlénél jan. 1-töl máig 447 drb a fogyasztás alól kikiv. — frtig, tinó — —— frtig páronkint. és technikai czélokra feldolgoztatott. Budapesti vágómarhavásár. 1899. évi deczember 21-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek' részére.) Felhajtatott: 2620 db nagy vágómarha, nevezetesen: 14&9 db magyar és tarka ökör, 585 db magyar és tarka tehén, 303 db szerbiai ökör, — db szerb ökör, 38 db boszniai ökör, 39 db szerbiai tehén, 135 db bika és 61 db bivaly. Minőség szerint: 496 darab elsőrendű hizott 1932 db középminőségü és 192 db alárendelt min. tehén db elsőrendű hizott ökör, db középminőségű ökör és — db aJárenaelt min. ökör; — db eisőrcndü hizott téhén, db középminőségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén. Az aránylag nagy felhajtás mellett az árak általában mégis változatlanok maradtak, mért a konzervgyár részére még 250 drbot vásároltak s az idegen vevők abban a feltevésben, hogy a jövőbeli felhajtás kicsiny lesz, iparkodtak készleteket szerezni, az. irányzat azért élénknek még sem mondható.. Következő árak jegyeztették: Hizott magyar ökör jobb minőségű 3G- -83 - , kivételesen — —
becsórtékan
(Kivonat a hivatalos lapból.) atkviha- dr. Rosen- 26000 Eperjesi tóság berg Theofil kir. tvszék. a tkvi ba- Hrabovszky 23723 Kisvárdai tóság Guido kir. jbiróság 38614 atkviha- Beer Budapesti tóság Vilmos kir. tvszék 23743 Ny.-szeredai a tkvi ha- Sitnény kir. jbiróság tóság ' György atkviha- Szmetana 23853 Perlaszi tóság Antal kir. jbiróság 2f000 a tkvi ha- Tukovits Győri tóság Márton és neje kir. tvszék 5616.1 Marosvásárhelyi atkviha- Désy tóság Zoltán kir. jbiróság 24693 atkviha- Lövy Budapesti tóság Albert kir. tvszék 2472J atkviha- Lövy Budapesti tóság Albert kir. tvszék 72861 atkviha- Dittrich Budapesti tóság Gyula 216782 atkviha- Müller Budapesti tóság Lajos kir. tvszék a tkvi ha- Csávolszky 306416 Budapesti tóság Lajos kir. tvszék 21824 atkviha- Baki Czeglédi tóság Borbála kir. tvszék atkviha- Matkovics 22000 Szabadkai tóság Antal kir. tvszék 26488 atkviha- Niklesz Budapesti tóság János kir. tvszők atkviha- Perich 149004-80 Budapesti tóság Károly kir. tvszék atkviha-MiiKer ; 2.16782 Budapesti • tóság Lajos kir. tvszék
Sovány serlésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó részvénytársaság heti jelentése. 18S9. deczember 22-én.) A sovány sertésüzlet irányzatában a lefolyt héten sem mutatkozott élénkebb forgalom, ami főleg annak tulajdonitható,, hogy a zsirsertések ára, daczára a hideg idő beálltának, nem emelkedett. Lényegtelen foigalom mellett az árak alig mutatnak eltérést a mu'ltheti áfákhoz'képest. j Árjegyzéseink a következők voltak : Sertésvészen átment malaczok árai : 80—100 kg. súlyban (páronk.)35—37 krig. 100—120 , „ „ 34—36 , 120—160 „ „ „ •Sertésvészen nem átment malaczok árai 100—120 kg. súlyban páronkint 25—30 , pusztán átvéve 4% levonással.
Rendelések megtétele előtt kérjük minden I1 szakbavigé kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni.
1
R é s z l e t e s &rje g y l é k k e l |1 éa tzakazirü fatvliágosltással dljmeiUsM (zol- 1j g álunk.
ra^ngn
Tavaszi MŰTRÁGYA szükségletünk beszerzése végett forduljunk a
Mcgyar Mezegazdák Szövetkezetéhez, Budapest, V., Alkotmány-u. 31.
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
1911
KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HÓ 2 3 .
| VintsGhgauí liasas tehenek | fejelés! képesség ^ 2500—3000 melyet több oldali b i z o n y l a t o k k a l kaphatók
gzairad, önműködő kiegielőkégztilékkel. R é p a v á g ó k ,
I
k é s z ü l é k e k 1
I P I C K O S W A L D n á i VIII. Külső Kerepesi-út 1. sz.
D a r á l ó k
I Gőzfüllesztő
liter, igazolhatok,
K o r o n a - d n p l a - f e g y v e r !
'
K o r o n a fegyver, d u p l a - f e g y v e r , h á r o m r a v a s z n stb.
1
legújabb, legkényelmesebb berendezéssel.
srt G. szabadalma. U
M
R
A
T
H
é s
T
Á
R
S
A
« «B U D A P E S T E N , ** V. ker., V á c z i - k ö r u t 60. sz. G ő z c s é p l ő k é s z l e t e k 10 l ó e r ő i g . I p a n - m o z g o n y o k 100 l ó e r ő i g .
sspopa,az oic
A filloxéra, a
iés sok más
szSföbeiegséggel
való küzdelem tudománynyá tette a szőlőművelést. A k i n e m tanul, a z n e m ért h o z z á , aki n e m ért h o z z á , a z n e m —
— — — — Tanulni pedig csak olvasással
szüretel.
lehet.
Az amerikai szőlők, a szénkénegezett és a homoki szőlők müveléséhez nem ért a .régi szőlőműves, de megtanítja reá a
„
B
o
r
á
s
z
a
t
i
L a p o k :
6
6
m s l y már 31 é v e j e l e n m e g minden v a s á r n a p . Az ország első szaktekintélyei,
a legelőkelőbb szőlőtermelők és borászok irják meg benno, jövedelmező legyen ezentúl is a szőlőművelés.
SZERKESZTI és K I A D J A : l a r @ g g
K
á
'
r O 1y
FL
?
mit hogyan koll tenni,
hogy
' FELELŐS SZERKESZTŐ: D r «
D R M O K ^ R
J E N Ő .
Tartalma gazdag, kiállítása fényes, előfizetési ára mégis olcsó! Ha csak egy kézfogást tanul belőle, a légkisebb szőlőtermelő, vagy agy kérdésre- kap: csak: választ, benno,. busásan van fedezve' , előfizetési ára.
Azért o l v a s s a , p á r t o l j a , t e r j e s z s z e , a j á n l j a , s z e r e s s e minden s z ő l ő t e r m e l ő a
„
B
o
r
á
s
z
a
t
i
L a p o k " - a t .
A minden vasárnap megjelenő, gazdag tartalmú és dúsan illustrált lap előfizetési ára:
E g é s z évre
forint, félévre 3 forint £ > 0 k r a j e z á r , negyedévre X forint E z k i k e r ü l a. l e g - s z e g - é « . y e " b b " b e r n a e l ő
""
krajezár.
erszényéből.
Előfizetési pénzek postautalványon a
~
;
;—
„ B o r á s z a t i L a p o k " kiadóhivatalába, Üllöi-ut 25. sz. küldendők. T e s s é k mutatványszámot kérni, ingyen
küldjük!
KÖZTELEK,
1910
1 8 9 8 . D E C Z E M B E R HO 2 3 .
103—104.
K i J H i t r i : B„ A l a k u : í l858
M O S O N B A N .
ÉVFOLYAM.
(törvényileg védve)
gazdasági g é p g y á r a
1858.
SZAM. 9-IK
-
( D r . Weissenberg II.)
A beálló téli idényre ajánlja legjobb rendszerű és leggondosabb kivitelű:
E g y e d ü l i , b i s t o s ó v s z e r a fertőző borjavérhas ellen (
Szecskavágóit, répavágóit, daráló gépeit,
Mindig biztos hatása, egyszerű alkalmazás! Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelen.
W
S z á m o s
eredeti
angol „Rapid'darálók
IVZenge
kukorieza-morzsolóit, tak ármány füllesztőit.
nyilatkozat.
B . vegyész T i c h a u
0.-S.
Ismertető füzetek ingyen és bérmentve. Magyarországi vezérképviselő :
A czég ajánlkozik
PS" teljes t a k a r m á n y k a m r a b e r e n d e z é s e k TK33 tervezésére és eszközlésére. F Ő R A K T Á R : B u d a p e s t , ¥1., V á c z i - k ö r u t Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
K
a
l
m
á
r
'
V
i
l
m
o
s
Kaszab és Breuer
Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira CSONKA
szab.
Budapest, KülsS Váczl-út 91. Patkoló anyagok is ciavar-inür gyén.
nndizv,).
Mechwart-féle gőzekék é s petroleumekék. Hengerszékek,
kőjáratok
és
teljes
malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket kivánatra megküldjük.
T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási 4» erőátviteli b e r e n d e z é s e k . > - ,
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK,
házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. B O W E R - B A R F F - f é l e szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxydált szivattyúk rozsda ellen védve. Árjegyzékek i n g y e n és b é r m e n t v e .
W "
G
A B V
•
Vadfogó c s a p d á k W c b c r II. liaynaui világhírű g y á r á b ó l , m e d v e , f a r k a s , r ó k a , vidra, borz, g ö r é n y stb., e s e t l e g e l e v e n e n és sértetlen " Megrendelhetők :
Landesmann Lipót magyarországi vezérképviselőnél
BUDAPESTEN,
VII., Damjanich- utcza
8992 25/a.
legújabb javított rendszerű tizedes, dós és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommerlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
M S UllkJj
W l P I l II lüll,
,
B u d a p e s t , V I . , T e r é z - k ö r u t 3.
57/a.
I GANZ és TÁRSA. él
elismerő
«ü
Egyedüli készitője :
erü hajtásra,
(BÁNKI
( B o r j t i v é s * ) .
V W a M s c h g a s s e 14. « . Schwarzenbergstrasse 6.
csomagolás, bécsi indóház! ól szállítva: tartány ca 25 kiló, kilónként. 40 kr., tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kilós, 4 kiló 1 pléhsselenczében 2 frt - . , 4 kiló ^ czében 3
JustE.A.i BECS
XII/2.
K w i z d a Ján. F e r e n c , „_ ét kir. o»ztr.-m«W„ romín Mr. t» bolplr HS
1Ö3
1 0 4 . S Z Á M . 9-1K É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1987
1899. UECZEMBER HÓ 2 8 .
Csakis
Hazai Ipart pártoljuk.
FUCHSÉSSCHLICHTER.
M i n d e n
Egy év a &
f a j t a
—
—
1
^
^
S í i j j a l kitüntetett
,Westfalia£ - Separator igtartőaabb fogia-
erdei csemetéket erdők é s s ö v é n y e k a l a k í t á s á h o z , szép é s o l c s ó : f e n y ő , e r d e i f e n y ő , f e k e t e fenyő, szomorú fenyő, D o u g l a s f e n y ő , vörös f e n y ő , vörös é s f e h é r é g e r f a , a k á c z f a , fehér juhar, berkenye és bodzafa csemetéket ajánl
Guts verwaltung
B OR O WNA
p o s t a : BOCH1VIA., Galiczia. _ Árjegyzék
—
kívánatra
8989
ingyen.
—
E á c z György nagybirtokos Jolánfalvi
szőlőtelepén Kula,
^ Z L Í —
"1e s z á l l í t o t t
és
kertészetében
(Bácsmegye.) á r o n
IcapHató.
—
Fajtisztán telepitett szokványszerü és peronospora mentes a m e r i k a i é s e u r ó p a i szőlővesszők, b o r é s v á l o g a t o t t csemege f a j o k b a n . G y ö k e r e s f á s - é s sima z ö l d o j t v á n y o k . G y ü m ö l c s f á k és vadonczok. Szép ú t s z é l i f á k . Élösövény, Maciura a u r e n t i a c a és Gleditsia. Magas t ö r z s ű r ó z s a f á k , c s e r j é k s t b . 9082
posta-,
távírda-
é s vasúti
161204/99 szám. G III. Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. Uj személydijszabás életbeléptetése a murányvölgyi h. é. vasúton. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint az előbb említett vasúton jövő évi január hó 1-től kezdve uj .gzemély és podgyász-dijszabáslép életbe, mely által a jelenleg fennálló menetdíjak részben lej ebittettek, részben pedig felemeltettnek, E díjszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Csengeri-utca 33. sz.) 20 fillérért kapható.
A N T O M
T O M S
WIEN OBER-St. VEIT, XIII/7, Einsiedeleigasse 3. Gazdasági, borásza i és tejgazdasági gépek és eszköwik. Lapulifi kiaaoruvatajaban megrenaemeto.
A sertés javitásaés hizlalása
m m gazdák
é s hizlalók használatára. Irta K. Ruffy Pál. Ara portómentes kflldéggel I forint 10 kpajciár.
Móczár Andor kunfélegyházi szölö-nagyb i r t o k o s immúnis vesszőIskofája 500 fajban termelt gyökeres
szölövesszöre
megrendeléseket elfogad.
K í v á n a t r a á r j e g y z é k e t k ü l d az intézőség. K n l a ,
rövid g y a k o r l a t i utasítás modern méhes kezelésre. IRTA: THUYMER JÁNOS.
állomás.
Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
SANGEHHAUSENI Nlagirarorsziigi
Árjegyzékkel
bérmentve
SZOlgál.
423$
GÉPGYÁR
gyártelepe
B U D A P E S T , K Ü L S Ő T Á C Z I - Ü T 1443. Í Z Á M , Első és egyedüli magyal' special gépgyár. e Y Á R T H Á a r i T O K : az összes m e z ő g a z d a s á r i i p a r á g a k Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a számára szükséges gépek. Nevezetesen: C z u k o r g y á r a k , S ö r g y á r a k , M a l á t a g y á r a k és Szeszgyárak teljes berendezése és átalakítása. a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és ezukorgyárak gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és Szeszgyárak berendezése h o n i b b lejáratn törlesz- minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, Va lőerőtől kezdve téses kölcsön m-llett. egész 30 lóerőig gyártjuk. 8173 • Minden sza/cbavüré felvilágosítással, tervetekéi, költségvetéssel készséggel szolgálunk. -
HOFFMEISTER-GŐZMOTOR
/938
KÖZTELEK,
1 8 9 9 DECZEMBEK HO 2 3
ÉS A F E L Ü G Y E L E T E
ALATT
' 103—104
SZÁM. &-IK EVEOLYAM.
ÁLLÓ
könyvkiadó v á l l a l a t kiadásában
a következő
gazdasági könyvek és füzetek jelentek meg: Linhart György. A gabonafélék üszög- és rozsdabetegségei különös tekintettel a Cselkó és Kossutány Takarmányozástan fttzve 2.40 kötve 3 védekezésre. Cserháti Sándor Talajismeret .. 1.60 , 2 Dr. Krötzer László. Uj szölőojtási eljárás. Hilgard-Treitz Szikes talajok „ —.80 „ 1 - Mezey Gyula. Védekezés a fontosabb szőlőbetegségek ellen. Domokos Kálmán Gazdasági építészet l-ső rész 2.40 3 Dr. Muraközy Károly. A takarmányfélék meghamisítása tekintettel az uj törvényre. Száhlender Gyula Gazdasági építészet Il ik rész „ 2.«0 „ 3 Jablonovsky József. A nagyobb rovarkárok meggátlásáról. Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan „ 2.B0 „ 3 László Ede. A homoki borokról. Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés 2 60 „ 3 . -Dr. Rátz István, A sertésvész. Acsády Jenő Mezőgazdasági Ut, Vasút- és Hidépitészet 2.60 3. Dr. Rodiczky Jenő, Juhtenyésztésünk emelése és a gyapjú értékesítése. Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés „ 2.— „ 2.4< Egybefüzve 1 frt. Beiwinkler Vilmos Fíjbaromfi-tenyésztés » ' -» ».— , 5.1897. évi Gazdasági E l ő a d á s o k . Az 1895. évi III. Országos Gazdakongresszus töiténete, szervezete és Cserháti Sándor. Az okszerű talajmüvelés. határozatai 1—6. kötet kötve 6.— fűzve .">.Hensch Árpád. A belterjes gazdálkodás Magyarországon milyen viszonyok között 1 A III. Országos Gazdakongresszus határozatai németül ... indokolt. A III. Országos Gazdakongresszus határozatai francziául IMolnár István. M?zőgazdasági gyümölcstermelés és a gyümölcsértékesítés módjai. Gazdasági egyesületek monográfiája 1S95 „ 5 . -Rovara Frigyes. A repabogár irtása. Rubinek Gyula Parasztszoczializmus 1 K. Ruffy Pál. A szarvasmarha és sertés gazdasági hizlalása. „ Kiegyezésünk Ausztriával , 1 Ára 1 frt. Szabadverseny, kartelek, szövetkezetek — •">( Mözögazdasági érdekképviselet .. ... — .51 Buday Barnabás Adatok Magyaro szág gyümölcstermeléséhez ... — .»< Hirsch Alfréd Vetőmagvak termelése és kezelése —5( Gazdaságtörténelmi Szemle 1894., 1895., 1896. 1897. 1898. és 1899. évi évfolyamai, ára évfolyamonkin t 2.(Mezőgazdasági tiirténnlmünk krtiforráaal vannak letéve ezen füzérekben) Tátray János. Az állítok átöröklö betegségei és hibái . . . . . . ára —,2( Gál Jenő. A mezőgazdaság! válság. (Magyar, német, franczia kiadásban} „ Í . -A f ö l d m i v e l é s ü g y i m i n i s z t é r i u m , a m a g y a r t u d o m á n y o s a k a d é m i a György Endre. A kisbirtoki hitelszervezet hiányai. (Magyar, német, franczia kiadásban) ., 1 . -t ö r t é n e l m i b i z o t t s á g a és a „ M a g y a r K ö z g a z d a s á g i T á r s a s á g ' ' Galgóczy Károly. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emlékkönyve, erkölcsi és a n y a g i p á r t f o g á s a m e l l e t t — egyesület története a legújabb időkig III., IV., VI., VII. füzete
GAZDASAGTÖRTENELMI SZEMLE,
1893. évi Gazdasági E l ő a d á s o k . Kovácsy Béla. A moderi takarmányozásról. Rovara Frigyes. A répatermelésről. Bernát István. Mezőgazdasági hitel és a szövetkezetek. Lázár Pál. Néhány szó a leggazdaságosabb motorokról. Cserháti Sándor. A műtrágyázás terén tett legujnbb tapasztalatokról. Dr. Horváth Géza. Védekezés a kártékony rovarok ellen. Pirkner János. A magyarországi havasi gazdaságról. Landgraf János. A halászat mint termelés. Egybefüzve ezen előadások ára 1 frt. 1894. évi Gazdasági E l ő a d á s o k . Cserháti Sándor. A kulturnövényféleségek megválasztása. Szabó Ferencz. Eszmék a mezőgazdasági könyvvitelről. Baross Károly. A mezőgazdasági politikáról. Sierbán János. Takarmányok konzerválása. Pirkner János. Szarvasmarhatenyésztésünk és az import kérdése. Deák Tamás. A szülő ojtása és a szőlőojtványokkai való tenyésztés. Dr. Rátz István. A baromfiak fertőző betegségeiről és az ellenök való v Dr. Hutyra Ferencz. A szarvasmarhák gümökórja. Egybefüzve 1 frt. 1895. évi Gazdasági E l ő a d á s o k . Cserháti Sándor. Ujabb tapasztalatok a trágyázás köréből — ... fűzve Engelbrecht Károly. A szőlöojtványok metszéséről Sierbán János. A kendertermelésröl és áztatásról Imreh Lajos. Útmutatás a komló telepitésére Kvassay Jenő. A hazai öntözések mai állásáról ... ... Luczenbacher Miklós. Lótenyésztés emeléséről ... Dr. Szilágyi Gyula. A Gazdasági szeszgyár üzemének ellenőrzése „ Ara 1 frt. 1896. évi G a z d a s á g i E l ő a d á s o k . Cserháti Sándor. A magyar gazdák öt évi növénytermelési kiserletefböl tapasztalatok. Kerpely Kálmán A zöld trágyázás elmélete és gyakorlata.
Ezen felsorolt
müvek
kaphatók
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI SZERKESZTIK:
EGYESÜLET.
Ifj. PAIKERT ALAJOS ós TAGÁNYI KÁROLY. A letűnt századoknak a levéltárakban és tudományos munkákban elrejtve levő gazdasági vonatkozású adatai közzétételére és hozzáférhetővé tételére szolgál e tudományos folyóirat. É r t e k e z é s e i a l e t ű n t i d ő k g a z d a s á g i i n t é z m é n y e i t a legr é s z l e t e s e b b és l e g s z a b a t o s a b b a d a t o k k a l m u t a t j á k b e . A d a t a i g a z d a s á g t ö r t é n e l m ü n k l e g f o n t o s a b b forrásait eredeti f o r m á j u k b a n m u t a t j á k be. Vegyesek rovatában a fontosabb, főleg latin nyelvű apróbb a d a t o k v a n n a k földolgozva. I r o d a l o m í ö v a t a a s a j t ó t e r m é k e k g a z d a s á g t ö r t é n e l m i és egyéb gazdaságtörténeti vonatkozásait ismerteti.
A„Magyar
Gaudaságtörténelmi
Snemle"
augusztus és szeptember hó kivételével
megjelenik havonkint összesen 10 füzetben. Előfizetési
Hirdetések
ára
egész
felvétetnek
évre
2 forint.
a ki
adóhivatalban:
B u d a p e s t , I X . , Í í l l ó ' i - u t 25. sz.
Az előző évfolyamok: 1894,1895,1896,1897,1898, és 1899. évekről. 2 forintjával megszerezhetők.
és megrendelhetők
a pénz
előleges
beküldése
az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület"
melleit
pénztáránál
Budapest, IX., „Köztelek" I. emelet. —
•
A
müveket bérmentve k ü l d j ü k ; s minden megrendelés után 2 5 % e n g e d m é n y t adunk.
/
1 0 3 — 1 0 4 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HÓ 23. 1911
Üveghuta bérbeadása és tűzifa eladása. A kolozsvári m. kir. erdőigazgatóság a fogarasi m. kir. ménesbirtok igazgatósággal egyetértőleg közhírré teszi, hogy FelsőPorumbák község határában a ménesbirtok tulajdonát képező
üveghutának 3, 6, esetleg 12 évre leendő bérbeadása és az üveghuta üzeméhez szükséges és az 1900. évtől kezdődő tiz éven át kihasználandó 413*29 kat. holdon levő bükktüzifának tövön való eladása iránt a fogarasi m. kir. állami ménesbirtok igazgatóságánál, Fogarason folyó évi deczember hő 38-án délelőtt 11 érakor zárt Írásbeli ajánlati tárgyalás fog tartatni. Kikiáltási ár a vevő által saját költségén termelendő tűzifáért, tekintet nélkül a választékokra és fanemre ürméterenként negyvenöt (45) krajczár. Az egy koronás bélyegjegygyei ellátott, sajátkezüleg aláirt és a boritékon: Ajánlat a felső-porumbáki üveghuta bérbevételére és az üzemhez szükséges bükktüzifának tövön való megvételére" felírással ellátott zárt írásbeli ajánlatok legkésőbb
folyó évi deczember hó 28-án délelőtt 11 óráig a ménesbirtok igazgatóságához Fogarason adandók be, illetve ugy adandók postára, hogy az ajánlatok fent kitett időre a ménesbirtok igazgatóságához beérkezzenek, mert később érkező ajánlatok és utóajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Ajánlattevő köteles ajánlatában ugy az üveghutáért megajánlott évi haszonbért, mint a famennyiségért megajánlott vételárat külön-külön kitenni, a megajánlott árakat számokkal és betűkkel is kiirni, s ezen összegek 10°/o-át készpénzben, vagy állami letétül elfogadható értékpapírokban bánatpénzül mellékelni. Ajánlattevő köteles ajánlatában kinyilatkoztatni, hogy az árverési, valamint a haszonbéri és tűzifa eladási szerződési feltételeket ismeri, s azoknak magát feltétlenül aláveti. Az árverési, valamint a haszo'nbéri és tűzifa eladási szerződési feltételek a kolozsvári m. kir. erdőigazgatóság és a fogarasi m. kir. állami ménesbirtok igazgatóság hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. A részletes szerződési feltételek az általános árverési feltetelek kiegészitő részét képezik, s ugy az általános árverési felt ételek, valamint a részletes haszonbéri és tűzifa vásárlási szerződési feltételek is ajánlattevő által kir. közjegyző előtt aláirandók s az ajánlathoz csatolandók. A földmivelésügyi m. kir. Minister ur fentartja magának azt a jogot, hogy a benyújtott írásbeli ajánlatok közül szabadon azt választhassa elfogadásra, a melyet saját belátása szerint a legmegfelelőbbnek talál. Fogaras, 1899. november hó 23-án. 9092
A kolozsvári m. kir. erdőigazgatóság ós a fogarasi m. kir. állami ménesbirtok igazgatósága.
G R A E P E L HUGÓ gép- és rostalem czgy ár, malomépitészet
Budapesten,
VKülső
Váczi-ut
46.
A j á n l :
Olajsajtókat viznyomással és kezi hajtásra Olajmagzuzógépeket Olajmagpörkölögépeket Olajmagpépgyurógépeket Olajmaghajalöjáratokat és teljes
Olajgyári berendezéseket.
Á r j e g y z é k e k i n g y e n é s "bérmen/b-sre.
1910
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . D E C Z E M B E R HO
,Hazai pobróczok'
a n. é. gazdaközönség ü g y elméibe a j á n l v a ! Czégtink a legnagyobb uradal[d vagy bordó szinben, 130/ telep) Állandó szállítója I Nagyobb szükségletnél eredeti nagyságú mintákkal szolgálunk; a székesfőváros legnagyobb pokrócztelepe, gyári árak: I drb közönséges atrapa méterje csíkkal, 110/160 cm. 1.35; 120/130 4.60; 160/205 om. ... 0
96
160/200'cm'. A' '-! S z é t k ü l d é s k é t s z e r n a p o n t a utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. 3 0 forinton felüli rendeléseket bérmentve küldőnk. L e v é l - v a g y s-űrg-öxiycsina:
„SZŐWYEQEáZ BUDAPEST" Az
Első magyar setéshizlaló részv. társ. (alapíttatott 1860.)
Budapest—Kőbányán, a j á n l j a a t. g a z d a k ö z ö n s é g és s e r t é s h i z l a l ó k n a k a H i z l a l d a állom á s m i n d k é t o l d a l á n f e k v ő , m i n t e g y 35000 d a r a b s e r t é s b e f o g a d á s á r a a l k a l m a s és czélszerüen b e r e n d e z e t t
szállástelepeit, m e l y e k csatornázva, k i t ű n ő vízzel b i r ó á r t é z i k ú t t a l , vízvezetékkel, s z ü k s é g e s e l e s é g r a k t á r a k k a l , 2 g ő z m a l o m m a l és szállóval vannak ellátva. F o g l a l k o z i k : szállások b é r b e a d á s á v a l , szemes és d a r á l t eleség beszerzésével, bizományi bevásárlás és eladással, f o l y ó s z á m l á r a fizetéseket t e l j e s í t . — A s e r t é s e k k é n y e l m e s e l h e l y e z é s e mellett, ügyfeleinek i g e n m é r s é k e l t árakon, a l e g m e s s z e b b m e n ő előnyöket n y ú j t j a és a l e g s z o l i d a b b kiszolgálásról g o n d o s k o d v a v a n . ( U t á n n y o m a t n e m dijaztatik.) 8430 191,159/99. számhoz. CIII. Magy. kir. államvasutak" Hirdetmény. (Uj személy- és podgyász-dijszabás életbeléptetése a Kaposvár—Fonyódi helyiérdekű
Ezen dijszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery-utcza 33. sz.) 20 fillérért kapható. Budapest, 1899. deczember !2. Az igazgatóság. , (Utánnyomás nem dijaztatik.)
HIRÜETÉSEB
relvetetneh & fcia«íoMvataJl>a«
BUDAPEST,
fmiSi-nt W 4 I h
23.
HANP lli™ R E
M l
SÖHNE
SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekével bul&ndó ragy»k tlviUUmi; ípúgy
cnélyrigolozást
szőlő-telepitésekhez,
Érdeklíátk kéretlek, hegy a l n t i eniaenkez ferdaíjanak. gfaszántási villalkozs
WOLFF ERNŰ.
BUDAPEST-KELENFÖLD,
T . C z , Van szerencsénk i í j . lo-vagf P r o s k o - w e t a I m r e u r következő tenyészeteit szives figyelmébe ajánlani: Évek sora óta nem csupán a belföldön, hanem a külföldön is a legnagyobb és folyvást növekvő sikerrel elterjedt és mint szinte korszakalkotó tenyészet áltálánosan elismert
Kwassitzi eredeti Hauna-Pedipe vetőárpa, mely a következő tulajdonságok által tűnik ki: kiváló koraérettség, l e g d ú s a b b t e r m é s ós tele s z e m e k , l e g n a g y o b b k e m é n y i t ő l i s z t tartalom, legnagyobb kivonotkiaknázás, c s e k é l y proteinanyagok, finomliéjassá^, fotírozódás é s puhaság, vSTISgy. c s e k é l y kihullás l u l é r e t t s é s n é l . Az érdekeltek biztosítására egy f ö l t é t l e a i ü valódi vető-nag beszerzésénél, melyet egyedül mi gazdaságainkon, minden más fajta kizárásával tenyésztünk és kultiválunk, ezen tenyészetünket az olmützi kereskedelmi és iparkamara védjegybejegyzési hivatalánál R. Z. -g—g—sz. a. fennebbi v é d j e g y g y e l bejegyeztettük, a mire az érdekelteket különösen figyelmeztetni bátork idunt. Felkérjük, hogy megrendeléseit mielőbb hozzánk juttatni szíveskedjék, hogy a készletnek megfelelőleg a szükségletnek megfelelhessünk, minthogy 'árpánkat már több izben még újév előtt teljesen eladtuk. A megrendelések azon sorrendben eszközöltetnek, a mint nálunk beérkeznek. Kwassitzi eredeti Hanna korán érő rozs, mely szintén ugy bel-, mint a külföldön jónak találtatott. Ezen tenyészet is kiváló koránérettség által tűnik ki, ugy hogy learatása a kései rozsnemüek és az árpa előtt történik, a mi a gazdasági üzemnek nagy hasznára válik. Kwassitzi korán érő rozsunk jó termést ad, hosszú szalmát és a legtöbb finomhéjas, fodrozott, zöld szinü szemet tartalmazza (84° o zöld szem, szemben a petkusi rozszsal, mely 54%-ot tartalmaz). A zöld szemek tudvalevőleg értékesebbek — mert nitrogén tartalmuk nagyobb — mint a másszinüek. — A vetés, mint eredeti Hanna árpánknál, átlag 150 kg. hektáronkint. Végül Kwassitzi nemestenyésztésü ezukorrépamagunkra (Klein-Wanzlebeni fajta) bátorkodunk szives figyelmét felhívni, melynek előnyei ismeretesek. Felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. Kwassitzi czakorgyár részv.-társaság. Posta- és távirdaállomás : Xwas.itz. - Kaiser Ferdúands-Nordbalin állomás : Kwassit*
Állattenyésztők figyelmébe* Báró R i p h t h o f e n b r e c h e i s h o f l vegyészeti gyárában készített, arsenmentes, 40—42% foszforsavat tartalmazó, kiváló szakférfiak által kitűnő hatásúnak elismert
Takarmánymesz, mely az állatok erősítésére, testi fejlődésére nélkülözhetetlen tápanyag, nálam bármely mennyiségbén mindenkor megrendelhető. Árjegyzékkel és használati utasítással szolgátok.
Landesmann
Lipót
Budapesten
m a g y a r o r s z á g i vezérképviselö VII., D a m j a n i c h - u t c z a 25/a. Jegyzet: Vevő közönség-Unk kényelmére díjmentesen közbenjáróit bármely szükséges an.> ag-ui'. sr pm-k » / . isii ikknek beszerzésénél. 8 9 9 1
»s*m.
A j á n l j á k nagy raktárukat minden patkolás! czikkből és ezen szakmába vágó különleP gességekből. - Továbbá ajá " " szabadalmazott, kiváló szakf által legjobban ajánlott patkóikat igáslovak és paripák, úgyszintén ö k r ö k v a s a l á s á r a .
A j á n l j á k nagy raktárakat minden patkolás! czikkből és ezen szakmába vágó különlegességekből. — Továbbá ajánlják szabadalmazott, kiváló szakférfiak által legjobban ajánlott patkóikat igáslovak és paripák, úgyszintén ö k r ö k v a s a l á s á r a .
Különösen kiemeljük ozégünknek legújabban szabadalmazott rodvasalásait és kengyeleit.
103—104.
Különösen kiemeljük czégünknek legújabban | szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit.
H
4JK SLL R ' E IÍTN'G A S
í l í íZEÍ H .
T E T S
103—104 8Z»iK. > I K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899 DECZEMBER B ö 23.
V á r o s i teleffons 1556.
194 í
S ü r g ö n y c z i m : Hechvile telefon.
NecEhvBEe Ferencz é r c z á r u v pinczegazdasági gépgyár
Bécs, V|i.. Griesgrasse 14. szám. (fölargarethenplatz mellett.)
„Patent Austria" peronospora-fecskendő.
Kénfuvó.
192£
Könnyen hozzáférhető szelep! Pontos adagolás!
Szivattyuszerkezete nem vasból készült!
Szénkéneg- (filloxera) fecskendő . . . . . . ára 2 2 frt. Szénkéneglopó „ « 1 3 frt. Szénkénegkanna . 1 . . . ára 4 . 5 0 frt, 6 . 5 0 frt.. r
192£ „Patent. Austria" , peronospora-fecskendő, tojásdad alakú réztartány, ára 16 frt.
Szabadalmazott k é n fu v ó készülék. A geissenheimi (Rajna mellett) gyümölcsészeti és borászati kir. tanintézetben Dr. Lüstner G. és Seufferheld C. vándortanító urak által különböző szerkezetű:: kénfuvókkal (Vermorel, Torpile, diedesftldi kénfuvó, La ; Rapidé, Vulkán kézifuvő Universal, Nechvile Vindobona) végzett összehasonlító kísérletek eredményeképpen a
Nechvile Ferencz „Vindobona" szabadalmazott. kénfuv ójáról 900. J i n d o b o n a " Ismét
szabadalmazott kénfuvókészülék ára 16 frt. elárusítók és gazdasági egyesületek jelentékeny kedvezményben részesülnek.
a következő szakvéleményt nyilvánították: „A készülék rendkívüli könnyűsége daczára szilárd és tartós szerkezettel bir. Működése roppant könnyű, majdnem játszva funkczionál. A legtakarékossabban működik."
' Tessék árjegyzéket kérni a pinczegazdasági gépekről.
KÖZTELEK,
I I | I | I |
1 8 9 9 , DECZEMBER HO 23.
1 0 3 — 1 0 4 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
RIMAMURÁNY-SALGÓ-TARJÁHI! VASMŰ
RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.
É p ü l e t v a s g e r e n d á k , -vasúti kocsi- -és h a j ó é p í t é s i | t a r i á n y o k , vasszerkezeti és gép-idomvasak, valamint | m i n d e n n e m ű k e r e s k e d e l m i vasak, B e s s e m e r a c z é l , t o v á b b á | v a s ú t i e z é l o k r a való a n y a g o k n e v e z e t e s e n sinek és sinkapesoló s z e r e k , k o c s i - é s liintótengelyek, sodrony é s sodr o n y s z e g e k , k e r e s k e d e l m i é s m é r e t e s lemezek, h o r - | ganyozott é s l i u l l á m l e m e z e k , tetőlemez zsindelyek, | f e h é r l e m e z e k , f a s z é n - n y e r s v a s öntödei é§ k a v a r ezélokra, v a s ö n t v éÁrjegyzék n y e k s t b . gyártásai. és mintalapok ingyen. 8969
Budapest, Útbaigazítással,
Köztelek.
felvilágosítással szolgál m i n d e n a d ó z á s i v a g y műszaki kérdésben.
Hivatalos lapja a „Magyar
Szesztermelfi"
nélkülőzhetlen
támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi
tagdíj
egy évre
TERMELŐ"
Megrendelések csakis az igazgatósaihoz intézendők.
10 f r t . A „MAGYAR
előfizetési
ára egy évre
SZESZ-
5 frt. 7144
Budapest, VI., Andrássy-ut 2.
^layton & S h u t t l e w o r t h <s>
mérlegtzerkezeUk. A s z a b a d a l m a z o t t Falrbanfcs-mérlegek cz&zadoi rendszerűek, toló(élye* fémmérökirral bírnak s a h i d r a t e t t t e r h e t M i n d é * f l l t l l e r y e n l S e a mérlegelik. T a r t é M á r , p « ü t « u i « é s fcSnijjfl K e z e l é s f i k a é l fogra ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert l e g h U ü n ő b b m é r l e g e l t . G a z d a s á g i - , B i e k é r - , m a r k a - , aesék- é » r a k t á r i
által a legjutányosabb árak
mérlegeinket a ezélnak megfelelő szerkezetüknél fogva kSSlSnSaen a gazdák, gasdaaágafc é* uradalmak részére i legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű t i z e d e s mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesSinsk. Gyártásunk itasd felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.
FA1BAMS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: K M Váezl-tií 156.
Kiváló szakember vezetése alatt állott nagyméretű tenyészállat szállítónál több éven át alkalmazva lévén, abban a helyzetben vagyok, hogy
fény é s z - é s h a s z o n állatokat ,. valamennyi Tlrol-ban honos szarvasmarha fajtákat, különösen Ober-lnnthalit és Lechthalit, Etschthalit és Wippthalit, Zillerthalit és PusterthalDuxit ugy szintén Pinzgau-Möllthalit legeredetibb minőségben kívánatra önállóan szállíthatok vagy a bevásárlást jutalék ellenében eszközölhetem. Ennélfogva ajánlkozom a t, cz. birtoktulajdonosok, uradalmi intézőségskés gazdasági egyesületeknek, hivatkozással a legjobb referencziákra.
FRANZ EBERHARTER
FAJT
^MÍÉSZ-
Lincolni t S r z s g y á r o n k * TÜág legnagyobb i
8«46
Z e l i i m l i l l e r t h a l , Tirol.
locomobil- és C3épS%ép-gyára.
IARSCHALL L kocsi-, hajtó-, lovagiégözfürésze
é s istállószergyár,
é s fahajlstó
telepe
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: l a n d a u e r brooni, f é l f e d e l e s , n y i t o t t és
hintóit,
igen a
könnyű
vadászkocsijait
é s elegáns
legkülönfélébb
kivitelben é s
alakokban.
5 elsSrangu é r e m m e l kitüntetve.
T i s z t i és p o l g á r i ! © w i & g l é Géphajtószijak.
Lószerszámok,
urifogatok
eszközök!
é s gazdasági
lovak
Mintaraktár a kereskedelmi museum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.
részére. =
=
=
=
=
KÖZTELEK ISÖÖ. DECZEMBER HO 23
103—104 SZÁM. 9-IFC ÉVFOLYAM,
H
a
t
o
d
i
k
é
v
f
o
l
y
a
m
1943
.
Z
Z
Egy magyar ember sem nélkülözheti a legolcsóbb és legjobb magyar heti újságot, a
„FÜGGETLEN UJSáG" politikai és m e z ő g a z d a s á g i k é p e s
a „Magyar
népies földbirtokosok,
bérlők,
gazdatisztek,
hetilapot,
Gazdaszövetség" kisgazdák,
közlönyét, iparosok
és
magánzók
egyaránt
haszonnal
és
élvezettel
.
olvashatják
a „FÜGGETLEN UJSÁG"-©!, a magyar nép igaz barátját.
Előfizetési ára: Egy évre 6 korona. Félévre
3korona.
P o l i t i k a i i r á n y a a mezőgazdaság érdekeiért küzd, gazdasági czikkéi á folytonos tökéletesedésre adnak utmutatást, szépirodalmi k ö z l e m é n y e i a sziv nemesítésén, az elme szórakoztatásán kivül, a valódi m a g y a r n e m z e t i s z e l l e m n e k és vallásos iránynak istápolását és terjesztését tűzték ki feladatuknak.
A „Független Ujság"-ot a legelső magyar irókirják: Szépirodalmi résznek munkatársai: Bársony István, Buday Barnabás, Gerley Sev'ér, Hegedűs András, Móra István, Péterffy Tamás, Petrus Jenő, Pósa Lajos, Rexa Dezső, dr. Szilárd Perencz, Szilassy Czézár. — Lapunk gazdasági részének munkatársai: Baly Kálmán, urad. kasznár, dr. Bernát István, közgazdasági iró, Czájlik István, földmives isk. igazgató, Cserháti Sándor, gazdasági akad. tanár, Hajdú István, utad. kasznár, IIosszu Albert, földmiv. isk. tanár, Hrehlay Emil, m. kir. állattenyésztési felügyelő, Jankó Szilárd, Jeszenszky Pál, orsz. magy. gazd. egyleti titkár, Kerpely Kálmán, gazd. tanintézeti tanár, L'óherer Andor, közgazd. iró, Monostori Károly, állatorvosi tanár, Práznovszky Ágost, urad.- kasznár, Rovara Frigyes, urad. igazgató, Rubinek Gyula országos magyar gazd. egyes, titkár, K. R u f f y Pál, uradalmi főtiszt, Sporzon Pál, gazdasági tanint. tanár, Száhlender Gyula, urad. építészeti intéző, Szalay János, m. kir. állattenyésztési felügyelő, Szilassy Zoltán, orsz. xnagy. gazd. egyes, titkár, Stankovics János, gazd. tanintézeti tanár, Vasadi Balogh Lajos, lelkész, közg. író, Wimmer Károly, a „Borászati Lapok" v. t. szerkesztője.
UffffQtlQTl \)j*fáffgS
^
képeit
a legelső
magyar
művészek
kés3Ítik-
Levélszekrényében minden k é r d é s r e megbízhatóan és p o n t o s a n válaszol.
A
ETl'l 0 ' ö ' p t l p n n i Q á o 5 " Olcsóságával (egész évre 6 k o r o n a — félévre U g g ^ k I o I 1 w J O d g 3 korona) főleg a szerényebb viszonyuak igényein e k felel meg, de a legkényesebb igényeket is kielégíti.
Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, (Budapest, IX., Üllői-ut 2$. Köztelek) küldendők.
1944
KÖZTELEK,
1 8 9 9 . DECZEMBER HO 23.
1 0 3 — 1 0 4 . S 2 A M . 8-ik ÉVFOLYAM.
Z Iparosok és gazdaságok részére a j á n l j a a I
i l o i oi p r r.-t.
Knuth K á r o l y
•ezda-Altstadt.) legújabb szabadulni, szerkezetű giz-, patroleumés benzinmotorait és mozdonyait nagyszerű javításokkal és njitasokkal. Minden kiállításon és versenyen
mérnök és gyáros. QYÁR É S I E O D A :
első érmekkel^ és dijakkal kitüntetve.
BSJSUPEST,
Vezérképviselet: Gellért I g n á c z Budapest
VI®. í i e r . , «Har»s-siícaa C—8. •*&*» Elvállal: KiSzpontl-, víz-, léj- és gSzfiitések, lé® szesz- és vízvezetékek, csaíarnázássk, R t f i b letések, clasettek, szivattyúk, v
Sörárpa-vetömag-eladás. = Méltóságos g r ó f Z i c h y J a k a b u r f f i l e s i u r a d a l m á b a n | t ö b b száz i n é t o r m á z s a , jó. hirnevii, s o p r o n m e g y e i p r i m a 1
iörarpa-vetőmag §
Van szerencsénk ajánlani m'.sav u t o l t
•J n a g y b a n , v a l a m i n t k i s e b b m e n n y i s é g b e n is, m e g r e n d e l ő z s á k - §• 2 j a i b a n v a s ú t r a szállítva, m á z s á n k é n t k i l e n c z f o r i n t é r t eladó. §f B ő v e b b f e l v i l á g o s í t á s s a l , v a l a m i n t k í v á n a t r a m i n t á k k a l az K,
uradalmi
sThomasfoszfátlisztet
intézőség
szavaiéit 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommol és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekm, kiváltképen a rétekre. t e g j o S s b , £e(ííia£ásosa!.» és legoicséSíte í o s z T o r s a v t r á g y a tekintettel halasának tartósságára, felülmúlja az ö s s x e s s a s n p e r á ' w s a f á t o l i a t . — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért s z a v a t o s s á g o t vállalunk, nalaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál
k é s z s é g g e l szolgál.
Posta: Füles,
sack
r u d o l f
Sopronmegye.
|
egyeiUi lépTiselöje Magyarországi)!
A. csehorsaágá T h o m a s m ű v e k p r á g a i f o s z f á t l i s z t eladási i r o d á j á n a k vezérképviselősége a magyar korona orsz. térülőién
P R O P P E S t SAIMIJ Budapest, V á c z i - k ö r u t 52. s z á m .
E l ő r e bocsátva, h o g y Sack R u d o l f világhirtt g y á r t m á n y a i eredeti minőségben csak n á l a m k a p h a t ó k : Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet
szecskavágfó-, répavágó gépeimet. ÍSéai, j i r g ^ a j r - ém
tteztajsA.fpi
KALMÁR YILM0S, «.. S Í S t t . , Marté Ilin a legfinomabb doíiányaomesttő trágya kiz. eladása. Kalnlt.
A budapesti m a r h a v á s á r t é r i vásári-pénztár részvénytárs.: szarvasmarha, b o r j ú , j u h , kecske, b á r á n y és sertések
g^ÜT b i z o m á n y i
eSadásáw^S
foglalkozik.
g6xii»j-b4»r»
járgányaimat, — *ieSLetfbb takarmánypároló
A bizományába küldött állatokat — kisérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében megfelelő e l ő l e g e i n y ú j t hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények ezimzendők:
készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő á r j e g y z é k és készséges f e l y l l f t ^ o s l t á s o k .
8643
Vásárpénztár, Bedapcst, F e r e n c i v á r o s . Levél-, sürgöny, telefonczim : „VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST.'
Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az
-Separator Részvény-Társaság ezelőtt P f a n l i a w s e r
A.
Budapest, VIL, Erzsc!?8t-körut 45.
103—104.
SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1 8 9 9 . DECZEMBER
HÓ
2 3 . 1911
O^v®
Vetőmagot és műtrágyát a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél szerezzünk le * B
u
d
a
p e s t ,
A
I k o l
m á n v - i i .
I ALAPÍTTATOTT 1802.
3 1 .
ÉYBEN.
ALAPÍTTATOTT 1802.
ÉYBEN. í
Bánhegyi C. n
t
c
z
a
i
l
o
k
ó
m
o
t
i
v
o
k
,
I sGzcséplőgépek hajtására a rgherczegi TasmÜYefcből. A gépek ránár5 lásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások E r s l i a r a f f i g l i e i i ©
C a r a e r a l -
D ö p e c t i o n 1
in T e s e & e g a in S c f a l e s i e n , czimen.
4091
, A z a r a n y k a l a p á c s h o z " I V . , R o s t é l y - u t c z a 13. L ó s s e p s z á s t s w e p e t é k é s k e l l é k e k , j K é s z i s t r á n g o k , angol gyeplők, n y e r g e k , lovagló szerek. N y e r e g s z a p p a n , a n g o l b ő r l a k o k , s z e r s z á m m á z , Kwizda-fluid. j Halászati
czikkek.
i frt m
Ajánlja dus raktárát — Henri Pieper eredeti I „ - . KrUPP F»flye8-fele DIANA fegyverekből 1 S
v
MlöBleps aczélcsöTfi femereiböl,
eredeti g y á r i á r a k o n .
árjogyiékkel készséggel szolgálok.
""
TSSIS r«f«ro"cz!ájá-
Ké^zradásztölíénveVí, Srcdeíi-Sle"p--íölténpc\ " S T l n S M T
és
Árjegyzék ingyen és bérmentve.
k m m h n t á
ÍP5T
patkány
egérfogók.! '
Lapunk bekötési tájolaja
cs. és kir. udv. fegyverszállító
Rationell (kakas nélküli) fegyverekből,
Szabadalmazott
Szerszám n a g y k e r e s k e d é s m i n d e n i p a r á g részére. = ;
Seifert József, Pozsony,
J.
Vadászati, utazási és sportkiilönlegességek.
S i S M ^ S S S ^ - - Budapest, 1883. a c«. és kir. 'hadügyministerium által 3686 Abth 7 sz a Bécs' l f f l / ^ 'h®2',?"" 15''1 és kir. honvédelmi ministerium által 3064/572, XV.' sz. a' Bécs' 1882 mározins^fi™ ' ű kereskedelemügyi ministeriumtöl, Budapest, 1897. áp'riűs 2-án. ' '
k r é r t {paptómantesaa;
k i a d ó h i v a t a l u n k b a n .
KÖZTELEK,
1899. DECZEMBER HÓ 2 3 .
'-Í03—104._SZÁM^9-IK jVgOLYAM^
B U D A P E S T , József-körut 25.
PAUCESCH
. P A U C R S C H részvénytársaság fióktelepe.
Törzsgyárunk L A N D S S E R G
a|W. rendezett be a
gépgyár, vasöntöde, g ő z k a z á n - g y á r é s rézműves-műhely per
5 3 éves f e n n á l l á s a ó t a
mint, l e g k i v á l ó b b
legújabb rendszer szerint.
különlegességét
5 0 év óta k ö r ü l b e l ü l 1800 telepet á l ü toítunk fel.
l e g j o b b a n jövedel-
Sz H ü t j u k t o v á b b á a s z ü k s é g e s b e r e n d e z é s e k e t szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k s z á m á r a , á t v e s s z ü k régi s z e s z g y á r a k t e l j e s á t a l a k í t á s á t és e g y e s s z e s z g y á r i g é p e t v a g y k é s z ü l é k e t is legjutányosabban szállítunk.
Megkereséseket P a U C f e S C h . Budapest, Jézsef-körut 25. czimre kérjük. ( G y á r t e l e p : K6t>ány«.)
.
Hatsoros árpa
Actienflesellsctiart Stalilwsrte Weisseufels ezelőtt Goeppinger & Co. W e i s s e n f e l s , Oberkrain.
m
k e r e s t e t i k . M u s t r á t és legvégső ár megjelö"ését K. B. a l a t t a „Köztelek" kiadóhivatalához kérem. Kív á n a t o s v o l n a kalász? m i n t a is. 9077
Szabadalmazott
sajtojtó
ojtó por, ojtó táblák, vajfestékek, sajtfestékek, savfejlesztők állandóan kaphatók P I C H B E R T Á Hál létt,Karlsstrasse8. Böhmen
s z á n - c s e n g ő k ,
iáiról
A hordóban levő folyadék nem vészit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély.
KÖHLER Amerikai
Kapható
szabadalmazott Szálas takarmány — adagolásához ~ páratlanok a
EMIL
- W i e n , IV/1., Alleegasse 12. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. 9069
móló 1894. éii III. tönéjjraikt, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ára bérmei
Olajpogácsát,
aapraforgót, tökmagot, por pogácsát, lóheremagot és
A kőbányai Király-Söríözö,
Magy. kir. államvasutak.
s ö r e
G ó l i á t - M a l á t a * okban, vérszegénységnél, em m i i , gyengeségnél stb. kivált rel használtatik és egyúttal BUZA, ÁRPA, betakarításához szállit
A Budapest nyugoti pályaudvarról délután 12 óra 50 perezkor Dorogra induló 4106 és a Dorogról Budapest nyugoti pályaudvarra reggel 7 óra 25 perezkor érkező 4165. sz. személyszállító vonatoknak forgalma 1900. évi január hó 1-étöl kezdve Pilis-Csaba és Dorog állomások között megszüntettetik, minélfogva a nevezett vonatok jelenlegi menetrendük változatlan hagyása mellett, a jelzett naptól kezdve csak Budapest nyugoti pályaudvar és Pilis-Csaba állomások között fognak közlekedni. Budapest, 1899. deczember hó 13-án.
legkellemesebb üditö ital. Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaoxk: 19 kr., kis palaezk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vlöékro legkisebb szállítmány 30 palaczk. Betét: nagy • ládáért 1 frt 60 kr., kis ládáért 1 frt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bér•nentes visszaadásakor visszaszolgáítatik.
Polák Samud és Grüner Saseged.
K Ö T É L , Z S Á K és PONTYA
m., ^iertész-u raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb fűszerkereskedésben és poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kben is.
Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztátik.)
I l i i n I f f
e
m
I f m a i J M
i a
á c s
f
l/S)
M 3 á % . M M M m &
t
M
k
W
r i m - . i T T o w o t t e - k e n ö c s ,
é
M
K o c s i k e n ő c s ,
s
o a x d a s á g i
c z i k k e k .
Budapest, TI. ker., Vörösmarty-utcza II I
E l s ő r e n d ű
L ^
Ó Z
p
o ^
l
t T
r
Ó Z
C
46. Z
O
k
^
Ö n m ű k ö d ő kenőszelenczék stb.
:
103—104. SZAM. 9-flk ÉVFOLYAM. Hirdetési ár 15 szóig 30 kr., ezen felül minden szó 2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim közlésénél minden beiktatásnál 30 kr.
KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER Hü 23
KIS HIRDETÉSEK
C s a k oly levelekre válaszolunk, m e l y e k k e l Önálló, nőtlen, fiatal ispán, két évi tanfolyamról és egy évi szolgálatrőlbizonyitványnyal, ffllást
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Egy gazdasági számadásokbanTés leve^z'ésben^ magyar és nőmet nyelvlen jártas, egy nagyobb uradalomban alkalmazást nyerhet lakás és élelmezéssel egybekötött 400 forint évifizetéssel.Ezen állást elnyerni óhajtók küldjék be bizonyítványaikat a„Loósi uradalomnak" Nagy Loósra. (Sopronmegye). 9017 Kanász, .dolgozni köteles, azonnal fölvétetik ; pályázhatnak: kik már ily minőségben alkalmazva lásban jártasak. Czim. BunzI Pozson3' G y B r ? y u d v a r ' uj0£g
Mezőgazdasági véj^itt^zíplíSií^tlS'gMdls^ ?rada"omLnémfnt^nokyTOlt zettségnek "elegettett°mtelöbbí belépésre Írnoki, ellenőri vagy segédtiszti állást keres; a gazdaság minden nemeiben jártas ; állattenyésztés és gyóyéSlt meléT% unÖr8séztatén o'dai munkákban teUesnjártassággaÍ "megkeresések a „Köztelet?" kiadójába kéretnek . 9088
írnok Grófi kerestetik, jó Írással, ki az iro- uradalmi kertész, nős, gyüdai teendőkben jártassággal bir, w n ^ l belépésre^ fizetés mölcs-, szőlő- és kertészeti T február l-ére ' áífást \ I r e i bizonyitványmásolatok, melyek Réde, Veszprémmegye. 9081 Kerestetik: tagyobb béruradalom részére razdaságí intéző, lovásza.ester, spón.' Pályázók több évi gya:orlattal "gyszerü ajánlaaika*
válás:
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményi vétetnek fel e kedvezményes rovattan.
i szükséges leyélbélyeget vagy levelezőlapot
lóanyag kerül eladásra : Vemhes anyakancza Hátasló .... Ponny 3 éves méncsíkó ... 2 » , —
5 drb 1„ 2 , 1„ 2 „
Megtekinthetők:
Válaszúton (Kolozsmegye, posta- és vasútállomás). *?033
figyelmébe. A közeledő idény alkalmából ajánlok földbirtokos a és° Z béritoS gazdatiszteket, gépészeket, molnárokat, kovácsokat, szeszfőzőket és egyéb a szakmával rokon alkalmazottakat. T. oz. főnök urak részéU " e T ' n e m U d'Jrat 8474
Labrador 5 tétpej1Jegy telen
Spiegel Ármin szarvasmarha-kereskedő — Kaposvárott. Istállói: Dombovárott.
Krakauer
Ármin
mezőgazdasági _ személyzet
Baranya ós BoiyMWéti
tinó és üsző teljesen prima, 1—2 esetleg 3 éves, nálam minden mennyiségben
kapható olcsó áron. iagánbirtokhoz, esetleg bérlőhoz, ki a gazdaságban jártas s jelenlegtenagyobb uradaloma magyar, német "éstót nyelvet szóban és Írásban bírja, mostani ése czéljából óhajtja elhagy ni" rény igényű. Czim k kiadóhivatalban. 9093
Későbbi, úgyszintén j á r mos és beállítási ökrök szállítására vállalkozom. 8956 m : \ i t i K icwácz, Szalónak (Vasm.).
Intéző gy ispáni állást keres eg it intelligens fiatal embei 10 évi sz lgálatairól jó b
magyarfajtinó F e j ős tehenek.
: hasonlónak ajánlkozik
ökör.
bonyhád|6"vöröstarlfa 'tehen. mindig kaphatók BanerMór Előjegyzéseket: későbbi fix Kráhling Konrád ezégnél. Czi Mekényes, n. p. Lengyel, Toln szállításra helyben vagy a vá- megye, vasnti állomás Kur Csibrák vagy Baner Mór, Bud pest, ym, Tömö-utcza 24. s 8Z lg4IUnk r e f e r e n < l a
képen °
Az adat m. kir. földmivesiskolát ezelőtt 6 évvel végzett nős, családos, énzíbny'elvefteSs 83éves' munkaképes egyén megfelelő alkalmazást keres mint ispán, ki most is nagyobb gazdaságot vezet és jó bizonyítványokkal és ajánlattal rendelkezik, 1900.
Kolozsvárt, Nagy-utcza 1. sz.
főherczegi uradalom simmenthali
tenyé-
9975
szetéből 2évestuber-
Uradalmakhoz onnali belépésre ajánlkozik, lóknak vagy 'segédtisztnek,
culin, reactiómentes
t „Intelligens" jel alatt a
" -
László és társai gazdasági intézőségénél S065
alesuthi
tenyészbikák
oltalmatócsákig1* az "nvüághS tiszti
Vető- • • •
3 ábrával 2-ik tf
magvakból Ijuczerna, Répamag, Csomós ebir Franczia perje
lópokróczaim
nyújtanak, melyek számtalan előkelő gazda, lótulajdonos birX~aSL,Te1heft ateC jobb tópokróosiiak ismert p^okrőozok igen nagyok, tokkal ellátva? meleg árcrtakarónak is használhatok. Ara A. minőség 1 frt 60fcr.,B. miuff. *-gü 2 frt. Sárgaszőrü donMe Baker pobrticz különfeie szinü sávókkal és rajtokkal, Szétküldés jótállás mellett ut iniénz visszaadatik. EayodUli írós
fiimag.
Korán érő:
Megvételre estetik osiraképesbaltac g jótállás mellett. Ajá , az ár megjelölésével, Ságnak, n-p.Nagy-Dorogh.
Faiskolai t e r m é k e k b ő l |
állandóan gazdag választékban
igás
J. G, Schmidt e r f u r t i magtermetó, német cs. és porosz kir. udv. szállító
^Mó^gépgyára41'
tavaszi lbuza, d n p p a n i zab, székely tengeri,
ALLATOK, Eladó
Czim a kiadóhivatalban
magkereskedése
BUDAPEST,,
V., Nádor-utoza 8. sz.
tinók, ü s z ö k
VEGYESEK,
gyakorolt a gazdaság minc ágában, továbbá a kertéss méhészet és gyümöio^fateuyé
Ingyen és bérmentve I szétküldi |
Radwaner és Rónai
Budapest, VII., Sip-u. 14.
beállítási és jármos ökrök, ugy tehenek eladására.
Vöröstarka L ágábao gyakor-
I m a g ' v a k l
1—2—3 éves — vöröstarka —
li belépésre. Czim
ÁLLÁST KERESŐK,
küldenek.
T. cz.
gazdaközönség
Báró Bánffy Albert hitbizományok válaszuti méneséből k ö v e t k e z ő
Földmíveslskolát
k, Budapest, V
kiadóhivatalba.
1947
Vadgesztenye, Kőrisfa, tőlgysorffák és csemeték, fűzdugványok.
Schember C. é s Fiai
Magyar tenyészbikákból.
Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják általánosan ismert,
30 darab kiválóan fejlett példány.
Kapható: gr. T e l e k i Arvéd ú r drassói
uradalmában,
mezőgazdasági, k lágositással díjtalanul g:
L ó h e r e és
c s u p a s z (jnilgmi)
mázsa zsákkal együtt 17 50 kilő zsákkal együtt 9 5 kilós postacsomag zsá
árpát, répamagot
Wolf K l e i n és Spitzer Kis-Czelli kereskedők. t egyezség szerint elfogadtatnak.
•
luezernamagot,
^ e n Mép, válogatott vóitls(8) éve« '"""* 895?
növendék ökör és üsző borjakat
udva^hldmérleg
Soma
zsákkal együtt 1 kor. 80 fillér. mag- és terményügynök, Minták postafordultával. Gürtler külföldi cégek képviselője Károly földbirtokos, Gagy-Bátor és bevásárlója u. p. Gagy-Vendéglü, Abauj-
Budapest, Yfl, Korepesi-ut 10.
mag legjobban értékesíthető
HALDEK
magaagykereskedésében, BUDAPEST,Károlí-tfiMÍ,
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . D E C Z E M B E R
1910
HO 2 3 .
és
6ÖZ-UTIMOZOONYOXAT szerkezettel
éa
legolcsóbb
árak
mellett
szállít
JOHN FOtVLER a Go.
Telefon
50.
BUDAPESTHELEKFŰLB
!! L e g ú j a b b s z e r k e z e t ! ! T a r t ó s , szilárd, n e m k o p i k , n e m dől, d o m b o l d a l o n n e m f a r o l , az ekét e g y e n l e t e s e n vezeti, k e n é s e f o l y t o n o s és gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. P i l l a n a t alatt á l l í t h a t ó ! Megrendelhető: N y í r b á t o r b a n : Mandel Eduárd és társainál. B u d a p e s t e n : A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél ~
^
(Alkotmányutcza
— -
31, szám.)
Bácher és Melichar czégnél ( V I . Nagymezö-utcza 68.
Iroda, raktár, jaTííómüiiely.
Tavaszi vetésre első minőségi!
KAINIT nagyban
figye-
Szab. kéttengelyű „Boni" eketaliga.
etZ-UTINENGEREKET kgtSkéletesebb
SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
k i á l l í t á s o n „ u j és B.„ l e m r e m é l t ó " jelzővel k i t ü n t e t v e .
GÜZEKÍKET, •
103—104.
Hanna-Pedigree árpát,
és kicsinyben.
nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 106 f r t , z s á k b a n szállitva 130 f r t . A v a s úti s z á l l i t á s i k ö l t s é g a különböző t á v o l s á g ú r e n d e l t e t é s i á l l o m á sok szerint 130—140 f r t k ö z ö t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben mm.-ként z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l e g y e sületi t a g o k részére 2 f r t 80 k r . , n e m t a g o k n a k 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kaimt árát egyesütetük pénzt á r á h o z b e k ü l d e n i k é r j ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átvételénél fizetendők.
m e l y utótenyésztése az e r e d e t i K v a s s i t z i á r p á n a k . E z e n á r p a f a j m á r é v e k óta n a g y o n b e v á l i k ; m i v e l h o g y a m e l l e t t , h o g y d ú s a n fizet, oly m i n ő s é g b e n t e r e m , m e l y eli s m e r t finomságánál f o g v a s ö r f ő z é s r e • k i v á l ó a n a l k a l m a s 9069 és m i n t ilyen a l e g n a g y o b b á r o n adható el.
Czukorgyár Diószeghen, Pozsonymegyében. I
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
f
A J & I T L O K :
GÉPOLAJAT,
Kocsikenöcsöt, Petroleumot, . valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátsavtalanitott repczeolajat, stb. rányfestékeket, fedéllakot, minden czélra és minden égyéb gazdasági czikket. S z a l o n n á t IW Vetőmagot "W F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. Olasz azaponáriát tiszta vastag gySkerézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. | p é k b ő l Sr-3!we. MT" Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luczernát és e g y é b magvakat és kérek mintázott s z i v e s ajánlatokat. ""2JR!
Bt,fí
MŰTRÁGYÁT
KRAMER Telefon,
LIPÓT,
BUDAPESTEN,
V .
k e r . ,
A k a d é m i a - u t c z a l O . sz. Telefon.
S i i r g ö n y c z i m s „ C E R E S " (Budapest. Árjegyzékkel éa részletes k n l i n ajánlatokkal kívánatra szolgálok.
H I H L O M -
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket,
valamint
gépőníwényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít: .
Wörner J. és Társa Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz. .Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytáraság nyomása Budapest. (Köztelek).
f
f
