18.Tétel
A munkahelyén nemrég tűzjelző rendszert szereltek fel, ami a napokban riasztott is. Furcsának találták a helyzetet, mindenki bizonytalankodott, nem tudták, mit kell tenniük ebben a helyzetben. Kiderült, hogy egyik közvetlen munkatársuk az épületben meg nem engedett helyen dohányzott, ez okozta a kellemetlen helyzetet. Foglalja össze a fenti szituációban követendő magatartást! Információtartalom vázlata –
A tűzjelzés módjai, az észlelt tűz jelentése, a tűzjelző berendezés ellenőrzése
–
A tűzvédelmi szabályzat; tűzriadó és kiürítési terv
–
Tűzveszélyes tevékenységek
–
A dohányzás munkahelyi szabályozása
Tűzvédelem – alapfogalmak Tűz: égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, testi épségre, anyagi javakra Tűzvédelem: tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása Tűzszakasz: építmény, vagy szabadtéri terület azon egysége, amely a többi egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállóságú, illetve meghatározott tűztávolságok választanak el Tűzveszélyes tevékenység: az tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, parázslással, szikrával jár. Veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtérben lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze
Gazdálkodó szervezetek feladati, kötelességei a megfelelő tűzvédelem megteremtése érdekében
A tűzvédelmi törvény értelmében a gazdálkodókkal szemben alapvetően az alábbi öt fő követelmény fogalmazható meg:
Önmaguk kötelesek gondoskodni a tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelemről Megfelelő biztonságot kell nyújtaniuk azoknak, akiket foglalkoztatnak Rendeltetésszerű működésük során ne jelentsenek tűz- és robbanásveszélyt a környezetükre
1
Az általuk létrehozott termékek, illetőleg szolgáltatásaik - ha azokat megfelelően veszik igénybe - ne veszélyeztessék a fogyasztót befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteniük, amelynek a 30/1996 (XII.6.) BM rendeletben meghatározott esetekben mellékéletét képezi a Tűzriadó Terv A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezetettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról
A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék
Tüzjelző berendezés A tüzjelzö berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani Meghibásodás esetén azonnal intézkedni kell a javításra vonatkozóan:belsö tűzjelzőHálozat esetén a javitást végző szakszolgálat felé, a szolgáltató, illetve a tűzoltóság kezelésében Lévő készülékek javítása esetén az üzemeltető felé.
A tűzjelzésnek, kárjelzésnek minden esetben tartalmaznia kell: a)a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), b)mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, c)emberélet van-e veszélyben, d)a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát
Tűzjelzés módja Azokban a létesítményekben, ahol a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósághoz közvetlen tűzjelző telefon van kiépítve, a tűzjelzést lehetőleg ezeken a telefonokon kell végrehajtani. A közvetlen tűzjelző telefonokat naponta ellenőrizni és azt az erre a célra rendszeresített naplóban bizonylatolni kell. Városi, vagy városi jogos telefonnal nem rendelkező gazdálkodásiegységek, létesítmények az esetlegesen keletkezett tüzeket a112 - 1 2-es,illetve a140-10-es telefonszámon jelzik a Fődiszpécser Szakszolgálatnál,aki köteles a tudomására jutott tűzesetet a BudapestiTűzoltóparancsnokság hírközpontjába bekötött telefonvonalon azonnaljelezni. Az általános segélyhívó szám Magyarországon
A tűzriadó / tűzvédelmi / tervnek tartalmaznia kell: a)a tűzjelzés módját, b)a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját,
2
c)a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb), d)a Társaság létesítményi tűzoltóság riasztásának rendjét, e)a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra), f)a létesítmény szintenkénti helyszínrajzát, amelyben jelölve vannak a vízszerzési helyek, az építmények, szabadterek, helyiségek, veszélyességiövezetek tűzveszélyességi osztályba sorolása /piros színnel kiemelve az"A"-"B" osztályú helyiségek, övezetek, sárga színnel a "C" osztályúhelyiségek, tárolók, övezetek/ a kiadott egységes, egyezményes jelekkel. jelölve a közművezeték (víz, gáz, gőz, elektromos, stb.) központi elzárói, kapcsolói jelölve a közművezeték (víz, gáz, gőz, elektromos, stb.) központi elzárói, kapcsolói. Évente egy alkalommal előre tervezett időben tűzriadó gyakorlat tartása kötelező. Ennek időpontjáról értesíteni kell a szakigazgatósági tűzvédelmi előadót is. A tűzriadó terv- gyakorlat megtartásához előzetesen "Támadási terv"-et kell készíteni forgatókönyvvel és azt meg kell küldeni a szakigazgatósági tűzvédelmi előadónak tájékoztatásra. A tűzriadó terv- gyakorlat megtartását a létesítmény vezetője, vagy helyettese köteles ellenőrizni. A gyakorlatot jegyzőkönyvben értékelni kell. A tűzriadó tervet a főmunkakörű tűzvédelmi előadó készíti. A tűzvédelmi törvény alapvető követelményként határozza meg, hogy a gazdálkodó szervek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodjanak a jogszabályokban és műszaki követelményekben meghatározott tűzvédelmi előírások megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
Az üzemeltető, tulajdonos, fenntartó tűzvédelmi kötelezettségei: Alakítsa ki a tűzvédelemről történő gondoskodás stratégiáját, programját, amelynél minimum követelmény a hatályos tűzvédelmi előírások megtartása. A biztonsági stratégia tartalmának kialakításának során összhangot kell találni a biztonságos működés és a gazdálkodó szerv gazdasági, piaci érdekei között.
Mérje fel, vegye számba a működése során reálisan előfordulható tűzvédelmi, biztonsági kockázatokat A legalapvetőbb tűzkockázati elemek értékelése a 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján kötelező, amelynek a legfontosabb eleme a létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolása. A gazdálkodóknak, ha ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken Tűzvédelmi
3
Szabályzatot kell készíteniük, amelynek a 30/1996 (XII.6.) BM rendeletben meghatározott esetekben mellékéletét képezi a Tűzriadó Terv A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezetettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.
Tűzveszélyességi osztályok:
„Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „A” „Tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „B” „Tűzveszélyes” – jelzése: „C” „Mérsékelten tűzveszélyes” – jelzése: „D” „Nem tűzveszélyes” – jelzése: „E”
Tűz elleni védekezés: (Továbbiakban tűzvédelem) a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása.
Tűzoltási feladat: A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.
Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység: Ha a tűzveszélyes tevékenységet nem az arra kialakított helyszínen végezzük, akkor "alkalomszerű"nek tekintjük. Ennek következtében fokozottan veszélyezteti a környezetét. A legtipikusabb és talán leggyakoribb példája a hegesztés. Nem elég, ha a tevékenység végzésének szabályait, feltételeit előzetesen meghatározzuk, azt – a jogi, kártérítési felelősség miatt – írásban kell rögzítenünk abban az esetben, ha nem a saját tulajdonú létesítményben, épületben, szabadtéren végzünk ilyen munkát. A szabályok, feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. A munkát végző a tevékenység helye szerinti illetékessel köteles egyeztetni. Tehát: ha a mi alkalmazottunk végez más tulajdonában ilyen tevékenységet, akkor az engedélyt mi adjuk ki a saját alkalmazottunknak, akinek ezt láttamoztatnia, kiegészítetnie kell a helyszín szerinti illetékessel, pl. a létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával.
4
Tűzveszélyes helyek jelzése, jelzőtáblák A helység bejáratánál jól látható helyen a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra
Teremtsék meg a tevékenységük során keletkezhető tűz és műszaki baleset észlelésének, jelzésének, eloltásának, elhárításának szervezeti, szervezési, személyi és tárgyi feltételeit.
A tűzvédelmi törvény alapvető követelményként határozza meg, hogy a gazdálkodó szervek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodjanak a jogszabályokban és műszaki követelményekben meghatározott tűzvédelmi előírások megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
Az üzemeltető, tulajdonos, fenntartó tűzvédelmi kötelezettségei: E kötelezettsége körében az alábbi fő feladatai vannak:
Alakítsa ki a tűzvédelemről történő gondoskodás stratégiáját, programját, amelynél minimum követelmény a hatályos tűzvédelmi előírások megtartása. A biztonsági stratégia tartalmának kialakításának során összhangot kell találni a biztonságos működés és a gazdálkodó szerv gazdasági, piaci érdekei között. Mérje fel, vegye számba a működése során reálisan előfordulható tűzvédelmi, biztonsági kockázatokat A legalapvetőbb tűzkockázati elemek értékelése a 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján kötelező, amelynek a legfontosabb eleme a létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolása.
A gazdálkodóknak, ha ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók funkcióját és a feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Az áramtalanító főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak.
Tűzvédelmi oktatás Típusai:
5
Előzetes oktatás Rendkívüli oktatás Idegen dolgozók oktatása
Előzetes oktatás során a dolgozónak meg kell ismernie a következőket:
A tűzvédelemmel kapcsolatban a jogszabályok által biztosított jogokat és kötelezettségeket Belső előírások, utasítások rá vonatkozó rendelkezéseit A biztonságos munkavégzés tűzvédelmi vonatkozásait A munkájával, munkahelyével összefüggő ártalmak, veszélyek elhárításának módját Alkalmazott anyagok, eszközök tűvédelmi jellemzőit Tűzvédelmi, elsősegélynyújtási ismereteket
Rendkívüli oktatás:
Munkahely, vagy munkakör megváltozásakor Új munkaeszköz üzembehelyezésekor Munkaeszköz átalakításakor Új technológia bevezetésekor
Jelenleg érvényes hazai jogszabályok A Munka Törvénykönyve a munkavállaló és munkáltató felelősségi körének szempontjából vizsgálja a munkahelyi dohányzást, a munkavédelemi törvény a technikai és műszaki megvalósításokról rendelkezik, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, pedig a diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket szabályozza. Az Mt. 102. §-a kimondja, hogy "a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, továbbá az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani." A munkáltatónak ezen egészségének védelme a vendéglátó-ipari helyeken. A füstös légtérben történő egészségkárosodást okoz,
kötelessége és a nemdohányzó dolgozók gyakorlatban sokszor nem teljesül, például a nemdohányzó pultosnak vagy pincérnek a munkavégzés például hasonló mintha napi több szál cigarettát szívna el. A munkavédelmi törvény (38. § első és második bekezdése) egyrészt a munkahelyi dohányzási tilalomról illetve a dohányzóhely kijelöléséről rendelkezik, másrészt a nemdohányzók védelme érdekében a füstölgésre kijelölt hely elkülönítését, megfelelő műszaki felszereltségét és levegőztetését szabályozza. Hazánkban a dohányzási tilalom elrendelése a zárt munkahelyeken még várat magára ugyan várhatóan 2009-ben vezetik be Magyarországon is a "füstmentes munkahely" követelményt - de az egészséges munkakörnyezet, a stresszmentes és kiegyensúlyozott légkör egyre inkább a társadalom fókuszába kerül. A pozitív változások remélhetőleg nemcsak a fizikai környezetre hatnak majd, hanem egyaránt felfrissítik és felrázzák a gondolkodásmódot is.
6
Az Európai Unió szabályozásai életkorra, fogyatékosságra, szexuális orientációra, vallásra, származásra és nemre vonatkozóan ismerik el az esélyegyenlőséget. Minden más, például az önkárosító szerekre, így az alkoholra, vagy dohányzásra vonatkozó kérdés és megkülönböztetés nem számít jogellenesnek, és nem meríti ki a diszkrimináció fogalmát. Az Európai Bizottság ettől függetlenül az Unió tagállamainak hatáskörébe rendeli a diszkrimináció fogalmának megítélését, az ahhoz való viszonyulást és annak kezelését.
Magyarországon az a munkáltató, aki az álláshirdetésekben kiköti, hogy nemdohányzó jelöltek jelentkezését várja, megsérti az egyenlő bánásmód elvét és diszkriminál. A kizárólag nemdohányzó alkalmazottak iránti igény csak akkor jogszerű, ha kifejezetten dohányzásellenes egészségügyi projekt, kampány megvalósítására keresnek alkalmazottakat. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a dohányzók nem diszkriminálhatók az álláshirdetések, vagyis a munkaerő-felvétel szakaszában rossz szokásuk miatt. A munkavállalás folyamán viszont többletteher hárul a munkáltatókra a dohányzó kollégák alkalmazása esetén a kialakítandó külön helységek biztosítása miatt, fokozottabb figyelemmel kell legyenek a nemdohányzók egészségének megőrzésére is. Mindezek mellett számos kutatás által alátámasztott tény, hogy a dohányzó munkavállalók ténylegesen kevesebb időt töltenek munkavégzéssel, mivel egyrészt több a munka során beiktatott pihenőidő, másrészt a füstölgés kényszerű megvonása során a gondolataikat a káros szenvedély utáni sóvárgás tölti ki. Mindent összevetve elgondolkodtató kérdés, hogy ki vagy mi árt kinek, ha mondjuk a kiválasztási folyamatban a munkáltató saját és meglévő munkavállalóinak érdekét szem előtt tartva rákérdez, hogy végez-e valamilyen önkárosító tevékenységet a jelölt és ennek a tudatában mérlegel a jelentkezők között.
7
