MISKOLCI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG 24.K.27.384/2014/18. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2015/27 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2015.03.06. 3409/2015
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.382/2014/18. szám
A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Hálaszi Ügyvédi Iroda(5100 Jászberény, Bartók B. u. 8., ügyintéző dr„ Halászi György ügyvéd) által képviselt Miskolc Holding önkormányzati Vagyonkezelő Zrt (8530 Miskolc, Hunyadi J. u. 5. szám) l.r. felperesnek, dr. Horváth Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (1026 Budapest, Riadó u. 5. szám) l.r. alperes ellen közbeszerzés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, valamint dr Horváth Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (1026 Budapest, Riadó u. 5. szám) II.r. felperesnek a Halászi Ügyvédi Iroda (5100 Jászberény, Bartók B. u. 8., ügyintéző dr. Halászi György ügyvéd) által képviselt Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. (3530 Miskolc, Hunyadi J. u. 5. szám) II.r. és Fülöp Henrik ügyvezető által képviselt Rendszer Kontroll Kft. (3200 Gyöngyös, Kisfaludy u. 6. szám) III.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság l.r. alperes 2014. május 27. napján kelt D. 196/9/2014. számú határozatát h a t a I y o n 1
kívül helyezi és l.r. alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. A bíróság a II.r. felperesnek ll-lll.r. alperessel szemben a közöttük 2012. január 1.. 2012. május 18. és 2012. június 1. napján megkötött szerződések érvénytelensége tárgyában a pert megszünteti. A perben felmerült eljárási illetéket az állam viseli. A biróság kötelezi l.r. alperest, hogy fizessen meg l.r. felperesnek 15 napon belül 30.000,-(harmincezer) forint perköltséget. Az ítélet közigazgatási határozatot hatályon kívül helyező rendelkezése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az ítélet per megszüntetésére vonatkozó része ellen 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet írásban 4 példányban lehet előterjeszteni a Miskolcii Közigazgatási és Minkaügyi Bíróságon a Miskolci Törvényszékhez címezve. Indokolás: A bíróság az ügyben a következő tényállást állapította meg: Az l.r. felperes (II.r. alperes) mint megbízó, valamint a III.r. alperes mint megbízott között 2012. január 1. napján „Informatikai alkalmazásfejlesztési és konszolidációs projekt
vezetése" tárgyában megbízási szerződés jött létre. A szerződés 2012. január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időszakra határozott időtartamra jött létre. A megbízás tárgya: II alkalmazási és fejlesztési központ létrehozása, Tagvállalatok és a Holding rendszerének konszolidálása, Tagvállalati rendszerek felmérése, a speciális rendszerek külön kezelése mellett a rendszerek konszolidálása, a teljesítésről havonta jelentés készítése a vezérigazgató részére. A szerződés 2. pontjában a felek a megbízási díj összegét 650.000,- Ft/áfa/hó értékben állapították meg (szerződés iktatási száma: 10-86/100/2012., szerződés sorszáma: 399, a továbbiakban 399. számú szerződés). A megbízási szerződés alapján a megbízott III.r. alperes 12 havi részszámlát bocsátott ki „informatikai projekt vezetése" megjelöléssel bruttó 9.906.000,- Ft összegben, amelyből a felperes 11 részszámlát teljes egészében kiegyenlített. Az l.r. felperes, valamint III.r. alperes között 2012. június 1. napján 10-142/100/2012. iktatási szám alatt sorszáma: 412. (a továbbiakban: 412. számú szerződés) megbízási keretszerződés jött létre, amely alapján a felperes keretjelleggel eseti megrendelés alapján a III.r. alperest megbízta a levelezési rendszer ellenőrzése átvilágítása, jogosultságok ellenőrzése, átvilágítása, irodaépületek biztonságtechnikai ellenőrzése, informatikai átvilágítás megrendelés szerinti tartalommal, valamint meglévő biztonsági rendszerek és informatikai rendszerek felülvizsgálata tárgyában. A szerződés 3. pontja szerint a felek megállapodtak, hogy a megrendelésben szereplő tevékenység ellenértékében a megrendelés leadását megelőző egyeztetés során állapodnak meg, amely megbízási díjat a megrendelő az eseti megrendelésében írásban jelöli meg. A felek a szerződés 7. pontja alapján a szerződést határozott időre, 2012. december 31. napjáig kötötték. A megbízási szerződés alapján a III.r. alperes a felperes felé 2012. július 2. napján bocsátott ki számlát irodahelyiségek technikai ellenőrzése megjelöléssel bruttó 2.794.000,- Ft összegben. A felperes 2012. szeptember 26. napján a számlát kiegyenlítette. . Az l.r. felperes, mint megbízó, valamint IIl.r. alperes, mint megbízott között 2012. május 18. napján iktatószám: 10-161/100/2012. számon, szerződés sorszáma: 413. (a továbbiakban 413. számú szerződés) megállapodás jött létre, amelynek 1. pontja szerint a III.r. alperes vállalta a 2
felperes és tagvállalatai számára szükséges szoftver licencek beszerzésével és központi optimalizálásával szoftverek beszerzését, amely kiterjed a Microsoft egyedi és mennyiségi licencek biztosítására, ESET NOD32, vírusvédelmi licencek biztosítására, VM Ware szerver virtualizációs licencek biztosítására. A III.r. alperes a szerződés alapján vállalta a Holding és tagvállalatainál a szerződésben meghatározott szoftverek tekintetében a folyamatos, a licencek lejárati idejének megfelelő, vagy felmerülésükkor az igények alapján történő szállítását, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb központi licenc-menedzseri és optimalizálási feladatok ellátását az esetenként adott megbízói megrendelés alapján. A központi licenc-menedzseri és optimalizálási feladatok körében megállapította, hogy azok kiterjednek a Holding szintű licencigények összegyűjtésére és nyilvántartására, licencek Holding szintű optimalizálására mind a mennyiségi, mind a megfelelő licenctípus kiválasztása terén, javaslattételre a költséghatékonyabb licencbeszerzés kialakítására, a licencek optimalizálására a Holding csoportnál működő, vagy működtetni tervezett szoftvereknél. A felek a szerződést határozatlan időtartamra kötötték. A szerződés 5. pontja szerint a felek megállapodtak abban, hogy a jelen szerződés szerinti megbízási tevékenység díját az 1. pontban írt alapszerződés szerinti megbízási díj tartalmazza. A megbízott a szerződésben vállalt licencek biztosítását folyamatosan vállalta az eseti megrendelések alapján azzal, hogy az igény írásban történt bejelentése alapján a későbbiekben bővíthető. A szerződés alapján 2012. február 20. napján kelt számlájában ESET 'NOD vírusirtó megjelöléssel bruttó 1.885.950,- Ft-ot, 2012. július 19. napján kelt számlában központi licenckezelés megjelöléssel 13.936.663,- Ft-otf 2012. augusztus 10. napján kelt ESET'SMART licenc 2012. július 26. - 2013. július 26. megjelölésű számlában 4.849.749,- Ft-ot, 2012. november 13. napján kelt ESET MAIL Security for Microsoft Exchange Server 198 db tárgyú számlában 1.131.570,- Ft-ot, 2012. november 20. napján kelt Microsoft Open Value licence szerződés éves hosszabbítása 2010. szeptember 30-tól 2013. szeptember 30-ig megjelölésű 3.005.554,- Ft, 2012. december 4. napján kelt licence 2012. november 30. 2013. november 30. megjelölésű számlában1:358.900,- Ft-ot, 2012. augusztus 10-én kelt VM WARE szoftvercsomag 2012. július 26.- 2013. július 26. megjelölésű számlában 1.802.439,- Ft, mindösszesen 27.970.825,- Ft-ot számlázott a felperes részére, amely számlákat a felperes 2012. évben kiegyenlítette. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának 2014. március 21. napján érkezett bejelentése és az általa megküldött mellékletek figyelembevételével a Közbeszerzési Hatóság Elnöke 2014. április 17. napján hivatalból kezdeményezett eljárást a felperessel, mint beszerzővel szemben. A kezdemenyezésben az l.r. felperes (II.r. alperes) és III.r. alperes között 2011., valamint 2012. evekben létrejött szerződések kapcsán annak vizsgálatát indítványozta, hogy a megkötött szerződések a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos szabályozás figyelembevételével közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül jogsértően kerültek-e megkötésre. A hatósági eljárás során l.r. alperes a beszerzőt nyilatkozattételre hívta fel, valamint az ügyben tárgyalást tartott. l.r. alperes (ll.r. felperes) 2014. május 27. napján kelt .D/196/9/2014. iktatószámú határozatában az „Informatikai szerződések 2011. és 2012. években" tárgyban közbeszerzési eljárás mellőzése miatt indult jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy a felperes, mint beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 119.§-ára, a 18.§ (2) bekezdésére, 14.§ (1) bekezdés d.) pontjára tekintettel a Kbt. 5.§-át. Ezt meghaladóan a jogsértés hiányát állapította meg. A felperesi beszerzőt 2 millió Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. 3
Határozata indokolásában kifejtette, hogy a 2011. évben megkötött szerződésekre irányadó, korábban hatályos közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény figyelembevételével a 2011. évben megkötött szerződések esetén a kezdeményezést megalapozatlannak találta. A 2012. évben megkötött 399., 412., valamint 413. számú szerződéseket vizsgálva megállapította, hogy azok között a céljukat tekintve olyan mértékű a hasonlóság, amelyre tekintettel a felperesi beszerző a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzte. E körben felhívta a Kbt. 5§ 6.§ (1) bekezdés c.) pont, 7.§ (1) (2) (4), 10 § (1) (3), 11§ (1), 14.§ (1),. 18.§ (1)-(6) bekezdés, 119.§, 121.§-ában foglaltakat. Leszögezte, hogy a szerződő felek között létrejött 399. számú szerződésben megjelölt rendszerek konszolidálása az informatikai szakterületen több egymással összefüggő, egymásra épülő feladatra bontható, amelyek során első fázisként a meglévő folyamatok, rendszerek átvilágítására, felmérésére, ezt követően a meglévő rendszer állapotát leíró helyzetkép elkészítésére, a továbbiakban pedig az informatikai egységesítés megtervezésére, majd annak konkrét kivitelezésére kerül sor, amelyekhez tartozik a licencek optimalizálása. Mindezekre tekintettel a 399., valamint 413. szerződés közötti szoros összefüggés megállapítható. A - konszolidálási célt
szolgáló - hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződésekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merült fel, a funkcionális egység az egymásra épülő tevékenységekkel valósult meg. Ugyanígy megállapítható az összefüggés a felek között 2012. június 1 napján létrejött megbízási keretszerződéssel is, figyelemmel arra, hogy ezen szerződés az informatikai alkalmazásfejlesztési és konszolidációs projekt vezetés tárgyában kötött szerződéssel funkcionálisan műszakilag és célját tekintve is egyaránt összefügg. Ezért az egybeszámítási kötelezettség fennállt. A 2012. évben kötött szerződések becsült értékét 41.200.000,- Ft-ban határozta meg, megállapítva, hogy az az irányadó 8 millió Ft összegű nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladta, de nem érte el a 2012. évre irányadó 200.000,- Eurós, azaz 54.560.000,- Ft összegű uniós értékhatárt. A bírság kiszabása körében hivatkozott a Kbt. 152.§ (4) bekezdés a) pontjában foglaltakra, valamint a bírság összegének értékelése kapcsán a 152.§ (5) bekezdésében foglaltakat. E körben kiemelte, hogy a bírság kiszabásánál az irányadó értékhatár figyelembevételével mérlegelte a jogsértés súlyát, a beszerzések tárgyát és a nemzeti értekhatárt meghaladó értéket is. Merlegelte, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, amely súlyos jogsértésnek minősül. Mérlegelte, hogy a beszerzővel szemben 2014. évben D127/10/2014. számú határozatában jogsértést és bírságot mar megállapított. Felperes l.r. alperes határozatával szemben törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő. Felperes, keresetében elsődlegesen l.r. alperes határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a felperesnél nem állt fenn egybeszámítási kötelezettség a 399. számú „Informatikai alkalmazásfejlesztési és konszolidációs projekt vezetése" szolgáltatás megrendelés tárgyú szerződés, valamint a 412. számú szolgáltatási keretszerződés között. Nem állt fenn egybeszámítási kötelezettség a 399. számú és 412. számú szolgáltatás megrendelések, valamint a 413. számú licenc árubeszerzés viszonylatában. A 413. számú licenc árubeszerzés esetén annak megállapítását kérte, hogy a hatóság által megállapított 650.000,- Ft x 48 hó érték nem helytállóan került megállapításra. Másodlagosan az l.r. alperes határozatának hatályon kívül helyezését és l.r. alperes új eljárás lefolytatására utasítását kérte. I r felperes a Kbt. 18.§ (2) bekezdésében foglaltakat felhívva hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint megállapítható, hogy a 399. számú szerződés tárgya informatikai alkalmazásfejlesztés és 4
konszolidáció, míg a 412. számú szerződés tárgya biztonsági felülvizsgálat volt. A szerződés fő tárgya és célja alapján a két szerződés egyértelműen elhatárolható. Ezt támasztja alá, hogy a 412. számú szerződés szerint ellátandó tevékenység a 79417000-0 CPV kód alá sorolandó „biztonsági tanácsadó szolgáltatások" kategóriába tartozik. A 399. szerződés szerinti tevékenység CPV szerinti besorolása: 72000000-5 JT szolgáltatás tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás" kódba sorolandó. l.r. felperes hivatkozva a Közbeszerzési Hatóság Útmutatójában az új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazhatóságára hangsúlyozta, hogy a hatóság álláspontja szerint is a CPV kódok támpontot adhatnak a hasonlóság eldöntéséhez. Utalt arra, hogy a 399., valamint 412. számú szerződések számláiból is megállapítható, hogy a szerződések közvetett tárgya sem volt azonos, míg első esetben ez a tagvállalatok informatikai rendszere,a második esetben a Holding épülete és biztonsági rendszer© volt Ezt
támasztják alá a számlákon szereplő tevékenységek is. I.r. felperes kifejtette, hogy l.r. alperes a konszolidáció fogalmából kiindulva' a szerződéseket a felek szándékán túli tartalommal is megtöltötte. Nem vitatva a projekt szemléletet arra utalt, hogy azt az l.r. alperes a perbeli szerződések megítélése során helytelenül alkalmazta. Hangsúlyozta, hogy a szerződések közvetett tárgya,-a tevékenységek eltérő volta, valamint a műszaki, gazdasági, funkcionális egység hiánya miatt a';hatóság kiterjesztő értelmezéssel helytelen következtetésre jutott. Keresetében kiemelte, hogy a 413. számú szerződés árubeszerzésnek minősül, ezért a közbeszerzési hatóság által kiadott útmutató szerint sincs lehetőség az árubeszerzés szolgáltatási szerződéssel történő egybeszámítására, amelyre tekintettel a becsült értéket is tévesen állapította meg. Utalva arra, hogy a 413. számú szerződés esetén a becsült érték kiszámításánál 650.000,- Ft nettó havi alapösszeg figyelembevételére nem kerülhetett sor. A becsült érték nem helytálló voltára tekintettel helytelenül állapította meg a bírság alapját és ennek eredményeként a bírság összegét is. l.r. alperes érdemi ellenkérelmében a határozatát jogszerűnek tartva a felperesi kereset elutasítását kérte. E körben hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatában megadta mindazokat a jogszabályhelyeket, jogi és szakmai indokokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a perbeli 3 szerződés műszaki, gazdasági, funkcionális egységet alkotott, az egybeszámítási kötelezettség az l.r. felperes részéről fennállt. E körben hivatkozott az új Kbt. egybeszámítására vonatkozó szabályaiban foglaltakra, valamint az Európai Unió Bírósága 2012. március 15-én meghozott C-574/10. számú ügyben meghozott ítéletére is. I.r. alperes keresetet terjesztett elő az l.r. felperessel (II.r. alperes) és III.r. alperessel szemben a perbeli 399., 412., 413. számú szerződések tekintetében. Előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a II.-III.r. alperesnek a 2012. január 2. napján „informatikai alkalmazásfejlesztési és konszolidációs projekt vezetése" tárgyban kötött szolgáltatási szerződése, valamint a 2012. június 1. napján kötött szolgáltatási keretszerződés és a 2012. május 18. napján kötött licenc árubeszerzés tárgyú szerződések érvénytelenek. Kérte, hogy a bíróság alperesekkel szemben az érvénytelenség jogkövetkezményét alkalmazza. A bíróság szerződés érvénytelensége iránt indított pert 2014. november 4. napján kelt 24.K.27.720/2014/2. szám alatti végzésével egyesítette az l.r. alperesi döntőbizottság által hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti közigazgatási perhez a Kbt. 164.§ (6) bekezdése alapján. II.r. felperes a keresetében azzal érvelt, hogy határozata indokolásában részletesen kifejtettek 5
szerint megállapítható, hogy a II.r. alperes jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, amelyre tekintettel a Kbt.127.§ (1) bekezdése alapján a szerződést semmisnek kell tekinteni. A II. és III.r. alperes érdemi ellenkérelmében a felperes szerződés érvénytelensége iránt előterjesztett keresetének elutasítását kérte. II r. alperes érdemi nyilatkozatában kifejtette, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítását megelőzően az általa előterjesztett közigazgatási határozat jogszerűsége tárgyában kell dönteni. Érdemi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a határozat felülvizsgálata iránti kérelmével azonosan megállapítható,
hogy a 399. számú szolgáltatás tárgyú, valamint a 412. számú szolgáltatás tárgyú szerződések a hasonló és azonos időpontban felmerülésére vonatkozó feltetelek hiánya miatt nem egybeszámíthatóak, azok megkötése jogszerű volt, így azok nem ütköznek jogszabályba és nem semmisek. A 413., számú árubeszerzés jellegű szerződés esetén utalva a Kbt. 8.§ (1) bekezdésében foglaltakra hangsúlyozta, hogy az nem számítható egybe a másik két szerződéssel, így a szerződés érvénytelensége nem állapítható meg. Utalt arra is, hogy az árubeszerzési szerződés esetén azok megkötésekor megvizsgálta a közbeszerzési kötelezettséget, de az általa akkor ismert beszerzendő szoftver mennyiség és a szerződés ellenértéke tükrében a szerződés megkötésekor nem merült fel az, hogy esetlegesen a szerződés értéke meghaladná a közbeszerzési értékhatárt. Hangsúlyozta, hogy bár az árubeszerzési szerződést határozatlan időre kötötték, azonban a becsült érték megállapításánál az árubeszerzései jelleg elsődleges voltára tekintettel a 650.000,- Ft/hó ellenérték figyelembevétele a becsült érték számításánál nem helytálló. III.r. alperes érdemi nyilatkozatában a ll.r. felperes keresetének elutasitását kérte, csatlakozva a ll.r. alperes nyilatkozatához. Másodlagosan arra is hivatkozott, hogy a szerződések esetleges érvénytelenségének megállapítása esetén a szerződések hatályossá nyilvánítását kérte figyelemmel arra, hogy a szerződések szerinti szolgáltatások elvégzésre kerültek, a . szerződés alapján a teljesítés megtörtént, így a szerződés megkötése előtti állapot a szolgáltatások jellegéből adódóan már nem állítható helyre. . , , . . A bíróságnak a ll.r. felperes szerződés érvénytelensége iránt előterjesztett keresete vizsgálatát megelőzően az l.r. alperes által meghozott, közigazgatási határozat jogszerűsége kérdésében kellett állást foglalni. Annak eldöntése, hogy a II. és III.r. alperes közötti szerződések a közbeszerzésre irányadó törvényi szabályozás figyelembe vételével a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével jöttek-e létre, előkérdése a szerződés érvénytelensége megállapíthatóságának, tekintettel arra. hogy a ll.r. felperes hatóság az érvénytelenség megállapítására irányuló keresetét erre alapította. A bíróság álláspontja szerint az l.r. felperes l.r. alperessel szemben előterjesztett keresete, amely a közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányul, túlnyomó részt megalapozott. A bíróság az l.r. felperes ezen keresetéről a Pp. XX. Fejezetében szabályozott közigazgatási peres eljárás keretében döntött, - figyelemmel a Kbt. speciális rendelkezéseire - amelynek során azt vizsgálta, hogy alperes határozata az irányadó anyagi jogszabályban foglaltaknak megfelel-e, illetőleg megállapitható-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az ügy érdemére is kihatással volt. A bíróságnak ezzel összefüggésben a Kbt160.§ (4) bekezdése alapján azt is vizsgálnia kellett, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság részéről eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére sor került-e. A Döntőbizottság határozatában azt állapította meg, hogy a perbeli 3 szerződés megkötése során 6
az l.r. felperes, mint beszerző megsértette az új Kbt. egybeszámításra vonatkozó szabályait, amelyre tekintettel a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzte. A Kbt. 5.§-a szerint a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A bíróság megállapította, hogy a felperes a Kbt. 6.§ (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülhet, amennyiben a beszerzés értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri A Kbt. 7.§ (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 7.§ (2) bekezdése szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Kbt. 7.§ (4) bekezdése alapján a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Kbt. 8.§ (1) bekezdése szerint ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. A Kbt. 10.§ (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési értékhatárok a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). A Kbt 10.§ (3) bekezdésének I. fordulata alapján az egyes beszerzési tárgyakra irányadó nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben kell minden évben megállapítani. A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011 évi CLXXXVIII törvény 70.§ (1) bekezdés a) és d) pontja szerint a közbeszerzési értékhatár 2012. évben árubeszerzés. valamint szolgáltatás megrendelése esetében 8 millió Ft volt. A Kbt. 11.§ (1) bekezdése alapján a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 11.§ (3) bekezdése szerint tilos a becsült érték meghatarozásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A Kbt. 14.§ (1) bekezdése szerint a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A Kbt. 18.§ (1) bekezdése szerint tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A 18.§ (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy 7
időben merült fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A Kbt. 119.§-a alapján e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. § (3) bekezdés; 19 § (2) bekezdés].. Az idézett jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési törvény személyi hatálya alá tartozóknak amennyiben a közbeszerzés tárgya a becsült érték figyelembevételével a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, úgy a beszerzőnek a közbeszerzési törvény szabályai rendelkezései szerint kell eljárni. Mindezekre tekintettel a kérdéses szerződések esetén központi kérdés, annak eldöntése, hogy az adott szerződéseket figyelemmel az idézett Kbt. 18.§-ában foglaltakra együtt kell-e figyelembe venni (egybe kell-e számítani) és így a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartoznak-e........ Az idézett jogszabályhelyből megállapítható, hogy azon hasonló áruk beszerzése, vagy szolgáltatások megrendelése számítandó össze, amelyekre vonatkozó beszerzési igény egy időben merült fel. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján azon szerződések tekinthetők egyértelműen hasonló szerződéseknek, amelyek funkcionális szempontból és céljukat tekintve olyan mértékben hasonlóak, hogy azok ténylegesen általában egy projekt részei, vagy a költségvetési tervben, üzleti tervben egységes célként szerepelnek. Az egybeszámítás másik feltétele, hogy a beszerzési igény közel egy időben merüljön fel. A beszerzési igényre vonatkozó egyidejűség általában azt jelenti, hogy már a szerződés tervezésekor mindegyik szerződésben szereplő cél konkrét igényként felmerül, vagyis a szolgáltatást beszerző tudatában van annak, hogy ezekkel a beszerzésekkel számolnia kell. Általában szükséges feltétel, hogy azokat egy projektben meg is tudja/meg tudná valósítani. Felperes a 399. számú úgynevezett konszolidációs projekt tárgyában megkötött szerződés során egy a konszolidáció keretében a Holding és a tagvállalatai közötti egységes rendszer létrehozását irányozta elő és a rendszerek felmérése, a rendszerek egységesítésére vonatkozó tervezet a szerződés részét képezte. A rendelkezésre álló teljesítésre vonatkozó kétségbe nem vont dokumentumok szerint a határozott idejű szerződés alapján havi számlázásra került sor. Egy hónap kivételével a számlák alapján az l.r. felperes teljesített, amely számlák tartalmukban „informatikai projekt vezetését" jelentették. A 412. számú megbízás! keretszerződéssel összefüggésben, amely levelezési rendszer, jogosultságok ellenőrzése, átvilágítása, irodaépület biztonságtechnikai ellenőrzése, informatikai átvilágítás megrendelés szerint, meglévő biztonsági rendszer és informatikai rendszer felülvizsgálatát tartalmazta, mindössze egy számla kibocsátására került sor „irodahelyiségek technikai ellenőrzése" címén. A két szerződés vizsgálata és a rendelkezésre álló teljesítésre vonatkozó dokumentum alapján a bíróság álláspontja szerint kétségkívül nem vonható le az a következtetés, hogy az elsődlegesen biztonságtechnikai szolgáltatás nyújtása a 399.-számú konszolidáció tárgyában megkötött szerződéshez olyan mértékben hasonló lenne, amely szerződések egybeszámítása szükségképpen indokolt. Az l.r. felperes a szerződések CPV kódját megjelölte, mely kódok sem utalnak a két szerződés hasonlóságára.. A413. számú 2012. május 18. napján kelt megbízási szerződés elnevezésű megállapodás elsődlegesen licencáru beszerzésére vonatkozik. A kibocsátott számlák alapján megállapítható, hogy azok licenc-beszerzéseket illetve licencjogok érvényességének meghosszabbítását tartalmazzák. A bíróság álláspontja szerint a rendelkezésre álló teljesítési kimutatás alapján az 8
tényként állapítható meg, hogy a konszolidációs projekthez a licencbeszerzések kapcsolódhatnak, azonban a szerződések egybefoglalása körében annak is döntő jelentősége, van, hogy ténylegesen az egyes szerződések megkötésekor, illetve a szerződések tervezésekor a licencek beszerzésére vonatkozó igény felmerült-e, és amennyiben igen, milyen mértékben. A bíróság megítélése szerint általánosságban vonható le :a rendelkezésre álló adatok alapján arra következtetés, hogy a számítástechnikai rendszer konszolidációja során felmerülhet szoftverek beszerzésének szükségessége. Nem állapítható meg, hogy a konszolidációs-szerződés megkötésének időpontjában a licenc beszerzésére vonatkozó igény ténylegesen felmerült-e, illetőleg az, hogy szoftverigények teljes bizonyossággal fel fognak-e merülni, és amennyiben licenc beszerzésére kerül sor, azok milyen értékűek. A bíróság, megítélésé szerint ezt a rendszer teljes körű felmérését, majd az ezt követően végzett tervezés folyamatát követően lehet megállapítani.. A bíróság álláspontja szerint így a szerződések egybefoglalása körében nem kellően tisztázott a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az a tény sem, hogy ténylegesen a beszerzési igények egyidejűsége megállapítható. A beszerzett licenc termékek vizsgálatából vonható le következtetés arra vonatkozóan, hogy ezek a termékek a konszolidáció folyamatába épülnek-e be. Helytállóan mutatott rá az l.r. felperes' arra is, hogy általában az árubeszerzés árubeszerzéssel, a szolgáltatás szolgáltatási szerződéssel kapcsolható össze. Ez alól törvényi kivétel, amennyiben az árubeszerzéshez beállítás, üzembe helyezés is kapcsolódik. Ezért körültekintően kell értékelni és figyelembe venni, hogy adott esetben árubeszerzéshez tapadóan szolgáltatás megrendelés megállapítható-e. Jelen esetben az adott konszolidációs szerződés eltervezésének időpontjában a rendelkezésre álló adatok alapján még megnyugtatóan nem dönthető el, hogy a konszolidáció során felmerül-e, és amennyiben igen, milyen mértékben, milyen beszerzési igény. A hatósági eljárás során l.r. felperes következetesen állította, hogy a konszolidációs szerződés megkötésétől teljes egészében független a biztonságtechnikai feladatok ellátásra vonatkozó szerződés. E körben a szerződések CPV kódjait is megjelölte, amelyek az első szám kivételével eltérőek voltak. Mindezek értékelésével és különösen
ezen utóbbi szerzodes tárgyában kibocsátott teljesítésre vonatkozó számla figyelembevételével amely kizárólag irodahelyiségek biztonsági ellenőrzését tartalmazza, kétséges, hogy a két szerződés olyan funkcionális műszaki tartalmat takar-e, amelyekben egyértelműen tetten érhető a gazdasági, és műszaki funkcionális egység és az eltervezett közös cél. Döntő jelentősége van annak is, hogy a beszerző a konszolidációs szerződés (399. számú szerződés), valamint a licenc áru beszerzések (413. számú szerződés) esetében már a konszolidációs szerződés megkötésekor is tudatában volt-e' annak, hogy az adott szolgáltatasi szerződéshez árubeszerzés is kapcsolódik és milyen volumenben. A bíróság álláspontja szerint ennek teljes körű tisztázására a hatósági eljárás során nem került sor. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50.§ (1) bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló. adatok, bizonyítási eljárást folytat le. .................. . ...... A bíróság álláspontja szerint, a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megnyugtatóan állást foglalni arról, hogy a 399., 412,, valamint 413. számú szerződések esetén esetén a tervezés, a szerződés kötés időpontjában azok időbeli lebonyolítására figyelemmel és figyelemmel a már időközben végbement-teljesedésekre is, a teljeíitésre vonatkozó számlákban 9
megjelölt szolgáltatásokra tekintettel, azok funkcionálisán olyan műszaki gazdasági kapcsolatban vannak-e, amelyre tekintettel az l.r. felperesi beszerzőnek már -a szerződéskötéskor is számítania, kellett: valamennyi szerződés megkötésének szükségességére, illetőleg a 413. számú szerződés esetén az áru beszerzésének szükségességére. A bíróság rámutat arra, hogy a teljesítési bizonylatok és a szerződések alapján számítástechnikában jártas szakértő tud abban állást foglalni, hogy a rendszer konszolidációjához az l.r. felperesi Holding társaság esetén 412. számú keretszerződés, illetve a 413. számú elsődlegesen licenc árubeszerzésre irányuló szerződés olyan funkcionális és gazdasági kapcsolatban állt-e, amelyre a szerződés megkötésekor a felperesnek számítania kellett és azzal a szerződés megkötésekor tervezett is. E körben nem mellőzhető az adottprojektre vonatkozó részletes l.r. felperesi nyilatkozat beszerzése, amely nyilvánvalóvá tenne, hogy l.r. felperes a konszolidálás során konkrétan milyen tevékenységeket kívánt megvalósítani. Külön kell választani a számítástechnika területén felmerülő feladatok ellátását, az egyéb feladatoktol, és a rendszer konszolidálása körében pontosan meg kell határozni, hogy ez az l.r. felperes által megvalósítani kívánt projekt keretében' pontosan mit takart. Kizárólag szerver konszolidációt vagy egyéb tevékenységet is. Csak ennek ismeretében lehet abban állást foglalni, hogy a kérdéses szerződések egybeszámítása a szerződés kötés időpontjában indokolt volt-e. Az l.r. alperes által határozatban megjelölt érvelések általánosságban jelölik a konszolidáció mibenlétét, ebből azonban nem vonható le a jelen perbeli esetre az a konkrét következtetés, hogy ténylegesen az l.r. felperes a szerződéskötés során a Kbt. már idézett szabályainak jogtalan megsértésevei járt el. Az Lr. alperes által hivatkozott az Európai Unió Bírósága által 2012. március 15-én meghozott C-574/10. számú ítélet építési beruházással összefüggő közbeszerzés tárgyában született. Ebben kifejtette, bár a
konkrét építésí beruházás során, az egyes építési szakaszok megbontásra kerültek, megállapítható, hogy a szolgáltatások egységes projektre irányultak. A szolgáltatások gazdasági és műszaki szempontból összhangban álltak egymással és funkcionális folytonosságot mutatnak. Megállapította, hogy. ez alapján a szóban forgó építészeti szolgáltatások egységes közbeszerzési szerződésnek minősülnek, és mivel értékük meghaladja a 2004/18/EK irányelv 7. cikk b.) pontjában megállapított értékhatárt, a jogsértés megállapítható. Ezen bírósági ítélet nyomán is rögzíthető, hogy az Európai Unió Bírósága a közbeszerzések részekre bontásának tilalma megsértését úgynevezett „projekt szemlélet-tel vizsgálja. Ennek célja, hogy a szerződések részekre bontásával ne lehessen a közbeszerzési eljárást megkerülni. A bíróság rámutat azonban arra, hogy a jelen per az ismertetett ügytől lényeges ismérvek alapján különbözik. Jelen ügyben nem volt tényszerűen megállapítható, hogy az érintett 3 szerződés olyan gazdasági funkcionális egységet alkot, amely alapján valamennyi szerződésben megjelölt szolgaitatás (áru) egyetlen célt szolgál és e cél betöltésére csak együttesen alkalmasak. Nem volt tényszerűen megállapítható a beszerzési igény egyidejűsége sem. A bíróság álláspontja szerint e körben a tényállás tisztázatlansága olyan lényeges és az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősül, amelyre tekintettel a bíróság l.r. alperes határozatát a Pp„339.§ (1) bekezdés, a Kbt.160.§ (4), valamint 163§. (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban a hatóságnak fel kell hívnia az l.r. felperest, hogy a konszolidációval kapcsolatos projektre részletesen nyilatkozzon, csatolja a rendelkezésére álló ezzel kapcsolatos-dokumentumokat, a teljesítésre vonatkozó számlákat. Ezt követően szükség esetén 10
szakértő bevonásával kell állást foglalni abban, hogy a konszolidációs szerződés, valamint a keretszerződés és a licenc árubeszerzési szerződések olyan műszaki funkcionális kapcsolatban álltak-e egymással, amelyre tekintettel a szerződések értékének egybeszámítása és ez alapján közbeszerzési eljárás lefolytatása volt indokolt. Tekintettel arra, hogy a bíróság a Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, a bíróság az l.r. alperes által szerződés érvénytelensége tárgyában előterjesztett keresetet érdemben nem vizsgálta. A fentiekben részletesen kifejtettek szerint a bíróság azt állapította meg, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján minden kétséget kizáróan nem állapítható meg és l.r. alperes határozata e körben megalapozatlan. Ezért az l.r. alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és a Kbt. 163.§ (1) bekezdés 2. fordulata alapján a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszüntette. A határozatban megállapított jogsértés megalapozottan a rendelkezésre álló közigazgatási hatósági eljárás adatai alapján nem volt megállapítható, mely szerint a Kbt. 127.§ (1) bekezdés a) pontban foglaltak alapján a szerződés semmis, mert azt a közbeszerzési törvény jogtalan megkerülésével kötötték. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (3) bekezdése alapján tárgyi illetékfeljegyzési jogos, melyre tekintettel az eljárási illetéket az állam előlegezte meg. Az eljárási illeték a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban 21.000,- Ft, míg a szerződés érvénytelensége iránt a felperes által előterjesztett keresettel összefüggésben 90.800.- Ft (399.sz. szerződés pertárgy értéke: 812.500.-Ft, 412, 413.sz. Szerződések
meghatározhatatlan pertárgy érték, egyenként 21.000.- Ft) A pervesztes l.r alperes teljes személyes illetékmentességére tekintettel a bíróság megállapította, hogy a perben felmerült állam által előlegezett eljárási illetéket 6/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 14 § a alapján az állam viseli. A bíróság a pervesztes l.r. alperest kötelezte l.r. felperes felé perköltség megfizetésére a Pp.78.§-a alapján, amely jogi képviselet kapcsán merült fel. A bíróság ennek mértékénél figyelemmel volt a tárgyalások számára, jogi képviselő által kifejtett munkára, valamint a 32/2003. (VHL22.) IM számú rendelet 2-3.§-ában foglaltakra is. Az ítélet közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti részében a fellebbezés lehetőségét a Pp.340.§ (1) bekezdése, valamint a Kbt.160.§ (5) bekezdése zárja ki. A bíróság szerződés érvénytelensége tárgyában hozott döntésével szemben a Pp.163.§ (3) bekezdése alapján van helye fellebbezésnek. -
Miskolc, 2015. február 10. napján.
dr. Szilas Judit sk. bíró tisztviselő
11
