296
18 SZÁM. l S M j n m . énou
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
4°/ kamatozó tiszavölgyi sorsjegyek Évente 3 hazát
MÁRIACZELLI
Főnyeremény 1 0 0 , 0 0 0 frt
Legközelebbi húzás 1886 május 15.
±oi kamatozó magyar jelz. hitelbank sorsjegyek Főnyeremény 50.001) frt, a szeptemberi húzásnál ÍOO.OOO?* Legközelebbi huzas 1886 május lö-en. Ezen kamatozó s igy tőkeszerzésre is igen alkalmas sorsjegyeket a kereskedelmi te, karék- és h i t e l s s ö v e t k e s e t Budapest, G l s e U a t é r 8. ssAm, következő feltételek met lett sd el réssletflsetésre s pedig: .
s t
Évente 3 húzás. -
GYOMORCSEPPEK.
4°/o tisiavülgyi sorsjegyet
J e l e s h a t á s ú szer a g-yomor m i n d e n b e t e g s é g e i h e n és f olnlmnlhatatlan étvág^vhiány, g-yomoríryengezegrosszsxagu lehellet, síelek, sava n y u .'elböfőg-és, k ó l i k a , g j r o m o r hnrnt, gyomorég-és, húgykőképzödés, t ú l s á g o s nyálkaképződés, sár g a s á g , undor é s h á n y á s , főfájás, ha 11 a g y o m o r b ó l ered, gyomorgöros, sxéksxorulat, a gyomornak túlterhelése étel é s Ital által, f i liszta. lép- és májbetegség; és aranyérnél. E g y ü v e g c s e á r a használati uta sítással 3 5 krajczár. Köspontl ssétküldési raktár: B R A D Y K Á R O L Y „a* őrangyalhoz" ozimsett gyógy, •sertárában K r e m i i e r b e n .
A „máriaczelli gyomor cseppek*' kaphatók még valódi minőségben a követk. raktárban: Budapcttcn: F ő r a k t á r TOKOK JÓZSEF gyógyszerésznél k i r á l y - n t o z a 1 8 ; Pataky Károly gj9gyaz., Széchenyi-sétatér; Sakál Antal gyógysz., VIII, Maria Terézia-tér ; Sztnpa és Krlegner gyógysz. CaMn-tér; Wagner Jórs. gyógyt., városháztér ; grsi. • a nagy Kristófhoz! Egresy B . ŐZT. gysz., V, nádor-ntcza 2; dr. Molnár gyógysz. kerepes! ú t ; Hezslinszky Károly, VTH. kerület, Sándor ntcza 29. szám alatt, Filó J, VHI. Mátyás-tér, 2 . Vlessek Ede gyógvt. I, János-tér; Szőllösy I. gyógyt. Városmajor ; Eiazdorfer gysz. I. Falota-n. 9. gyógysz..afekete medvéhez*. Aeta-Fejérvár: Víziváros. Kochmeister utódjai; Thaümayer és Seitz. Sehön S. Ada: PanloTitz gyógyszert. Aleó-Dabat: Batz gyógyszertár Algyő : Wertheimer. Anina: Lodvig S. Apáti*: Bátaj gyógyszertar Arait Sehaffer t.l gysz. Tones F. és E. Földes gysz. Act: Kratoohwlll gysz. Arokuállát: Major gysz. Árpád: Havedy P . gyss. Baja: Lemér A. Bánfalva: Apró Endre. B.-Máaóet: Szép O. gysz. Borét; Kohnt S. gysz. Bártfa: Sokalski J, gysz. Btrtgtza**: Theodorovieg J. BetMterete: Keresztes. Békét- Gyula : Kr&tochwill A. B.-Bieike: OSUner gyss. B.-Starvat: Medveczky. Bonyhád: Tóth I. Baein: Meissl F. gysz. Bihar* Kallnpka J. Báet-Petrovoitello: Diátteg: Vaday gysz. Büd-Bst-Mihály: Lukács gysz. Ctab-Bendek: Weisa. Cianád-Palota: Mayer J. gyógysz. Ctegled: gyógysz. «a szent lélek hez*. Ctépa: Czibniks gysz. Ctik-Baereda: Bankó Gy. gysz. Meisels L. gyógysz. Debreeeen: Bothsehnek Emil gyógysz. GöltI gyógysz.; Tamási gyógysz.; Mihalovics gysz. Detta: Branmoller gysz. Diátteg: Krsnaz M. Dombé: Silberstein. Doroerma: Karesay gysz. Endrőd: Kalocsa gysz. Eperjei: Makoviozky gyss. Schmidt gysz. Edtlény : Hőrk gyógysz. Eger: Bnzáth L. gyógysz. Kóllner L. gyógysz.; irg. gyógyt. Értekujvár: Fleischer C. gyógysz. Farkatevae: Nóvák. Féltő-Balog: Trajtler gysz. Frányova: Stnez F. gysz. Gittája: Lnkinich I. gysz.Getttely: Takács L. gysz. Gödöllő: Cs. kir. ndv. gysz. Gyöngyöt: Bernen gyss.; Mérette gysz.; Vozáry gyss. I Gyöngyös-Mellék : Schön testv. Győr: Simon Ferencz gyógysz.; Némethy gyógysz.; Anvander Rezső gysz. Kant. Ignácz gyógysz.; Mehlsehmied J gyógysz. Stierling gyógysz. Holict : Mühlbsner gyógysz. H.-M.-Vatar hely: Adler Ferencz gyógysz.; Kiss Gyula gyógysz.; Németh gyógysz. Bánfalvy L. gysz.; Tost Béla gysz. Huttt: Keresztes gysz. H.-Btobottló: Trocsányi Imre. Hajdu-Böstörmény: Stenczinger K. H.-Nánát: Slachta gyógysz. Bloetka : Ooldberger M. Jáuberény: Merkl János gyss., Búza Béla gysz. Játt-Kiter: Mertz gysz. Jáu-Ladány: Oeszner gysz. Kadarkút: Beok Béla gyógysz. Kalocta: Honezkak Karoly gyógysz. Horváth; K. Kap •• talanfa: Papper L. Kaposvár: Babochay Ágoston gyógysz. Kapuvár .* Vavrecskay gyógysz. Karánsebei: Mflller F . gyógysz. Vlad M. gyógysz. Karctag: Tóth Kálmán gyógyszer. Kassa; Hegedfis gyógysz.; Gálík Géza I gysz. Megay gysz. Wandraschek gysz. Kecskemét: Katona Zs. Witz G. gyógysz. Molnár J. gyógysz. Kétmárk: Genersich gyógyszertár, Molnár L. Nogsch gyógysz. Kitbér: Koch Ad. Kit-Marja: Gollasz Frigyes gyógysz. Komárom: Kovács Aristid. Kirehner M. gyógysz.; Schmidtbauer L . I ysz. ; Kornádi: Solos Gábor gyógysz. Krompaeh. Mattusch J. gyógysz. Kun-Félegyháta: Bernitzky C. Kanhegyei: Witzfeld M. gysz. Kún-Bzt. : Márton: Bájtba Z. gysz. KirMartom: Gftssner F. gyógysz. Lébény: Batz M. Lekér: Bolyos Oynle gysz. Lőcse: Honthy S. gysz. Léva: Boleman E . gysz.; Medveczky gysz. Liebling: Bnchinek J. gysz. Lippa: Schannen gyss. Losonet: Pokorny gysz. Lövő: Sasa gyógysz.' Lúgot: Vértes Laj. gyógysz. Makó: Nagy Ad. Laurenazky. Marcsali: Kórós Vietor gyógysz. Marmarot-Btiget: Bnzáth M. Visy S. gysz. Marok: Haubelt János. Martonvátár: Grimm gyógysz. Melenete: Ledniczky ; gyógysz, Metőtúr: Csippek Ernő gyógysz. Mető-Káitony: Bácz gyógysz ! Mető-Követd: Fridély gyógysz. Meetentéf: Sznrkay József gysz. Mitkolet : ) Knmcz J. gysz.; Dr. Bácz v>y. Dr. Szabó g y s s . ; T/Jháay K. Berczy , László; Mitroviet: Ivanovios B., Czeisberger gyógyBZ. Jfoades.'Szendrey Jenő, Anber J. N. gyss. Mohol: Blau F. Motony: Hers 8 . N., Brodszky gysz., Munkáét: Gottier gyógyaz. Murassombat: Bölcs B . gyógysz. Nádasd: Banschenberger A. N.-Abony: Lukács gyógysz. Nagy-Atád: Pflsterer gyógysz. Nagybánya: Dawtdovits M. Nagy-Dorog: Merbel Fülöp. Nagy-Knyed: Kováta J. gyógysz. Nagy-Beeekerek: Menczer L . gyógysz. N.-Kanitta: Prager B . gyógysz. Nagy-Károly: Füleky Pál gysz. Jelinek --«z, N.-Kikimla: Bretner gyógysz., Neohold gyógysz. NagyKőröt: Medveczky gyss. Nagy-Mihály: Czibnr gyógysz. Nagy Mihályfalva: Mátrai István gyss. Wagj/-P'«r*ata; Vashegyi gyógyaz, Nagt-Salló: Zsorna gysz. Nagy-Sientmiklói: Mely Ján. Nagy-Tersmia: Metzger Ed Nagyvárad: gysz., Molnár Irg. gysz.. P'eyer K. gyógysz. Hering gyógysz, Nagy-Váttony: Dentsch Leó. Nemet-Cternya: BzihaKároly. Vyitra.'Kováte gysz. Tombor gyógysz. Nyék: Gahy gyógysz. Nyiregyhcta: Szopkó gyss. Korányi E. Lederec I. Obetttercme: Kohn H. OravicM: Tierann J. G. Ó-Kami—a: Szilágyi S . Orothdta: Palóeza L. gyss. Oulány : Seldler gyógysz. Polgárai: Ffmplff gyss. Pakt: Flórián. Paraja: Weber A. gysz. Pápa.- Bermüller A. Pítt; Beles gyss. Irg. gyógyt. Sipócz gysz. Kovács M. gyss. Periaas.- Ladeui gyss. Petrit: Vlidzi J. Peti várad: Dvorszky gyógysz. Pétrovmt: Ferencz István gyógysz. Pitrovottello: Tóthbetyar Istv. Podoliau Fay ) . gyógysz. Pniférdt: Kampis gysz. Porouló: Bolkó K Pessovae; Henriéi gyógysz.; Boltz gyss. Heim V. gyss. Tóth B. gyss. Pricits: Kohuth G. gysz. Puraok; Fekete gyss. Bottnyó: Pasteinez. Sadnoth: Jeney Jenő gysz. Bakai-Keretttwr: Kovács F. Békát: Ballon A. Bakimat: Szalóeaty gysz. Betíeta Bagy gysz. Bimattombat: Liszka gyss. Bovnt: Micsjsta E . Suliim; Friedmann gysz. Bárvár: Stnbenvoll gyss. gósd; Kellel gysz. Siófok: Szabados gysz. Simontornya: Beszédéé gysz. Stabadka: J e o gyss., Milassin ü l é s gyss. Stlmecsbánya: Sztankay gysz. Sarkad.' Trojanovito gyss. Sopron.- Gtaner J . gyss. Khndy gysz. Beekert gyes. Molnár L. Btomfa: Kitti gysz. S.-A.-Vihely: Zlinsky gysz. Statmar: Bossin gysz. Litteraty gysz. Böszörményi. Btarvat: Barts gyes. Btáttvár: Balths gyss. Steaerkeny: Homnng gyss. Stéged: Bareaay gyógyaz. Denteeh gyógysz.; Brehm Vilmos gyógysz. Kováta Alb. gysz., Fónagy gyógysz. Stsgtard: Bátory Elek gyógyaz. Stempet: Fleischer gyógysz. Stered: Wanehing F . Bttmtet: Várady gyógysz. Podhradszky gyógysz. Sótkut: Csernyos D . gyógyss. Stepet-Igló: Gartner gyógyaz. Stépte-Remete: Seholts L. Stt.-Jánoi: Magda gyógysz. Siklót: Dobó István gyógysz.; Teleky Antal gyógyss.; Petraeh J. gyss.) Bónay gysz. Stigetvar: Oseaadsl G., Salamon Gy. Btilvát: Gódry L. gyógyszertár Stilágy-Cteh: Félegyházy gyógyszertár Stolnok: Finy B . gyógyss. Boár gysz. Szolga.- Tolvey gyss. Btakaleta: Irg. gyss. Stombatasls; Bndolf gyes. Simon gysz. Stéket-Fehérvár: Braun gyss. Dieballa gysz. Körös gysz. Say gysz.; Bleger Béla gyes. B.-St.Lőrinci: Herzog D . tomorjn: Swoboda B. gysz. Ttmemár: Faykisa gyss. Steiner F . gyógysz lárczay István; Január C. M. Tamáli: Lakner gyógysz. Tapolcta: ( s e b e gysz. Tapió-Sscic.- Karxsnth gyss. Tatnád: Dnlka A. gysz. Tecti.- Máza I. Tokaj. Bainer gyógyszert. Tata.- Juestko gyógyszert. Tolna: Gezabós lyógyaserL, Bnehner K. gyógyss. Tomallya: Ursshry; gyszógyszert. Tarsoeka: Heflrasarn A. és D . ; Weiehhers D. Tiua- Vjldk: Boyko V. gyss. lörök-Btem: Bitek A. Vj-Arad: Orth 8 . Újbánya: Crna lllits gyógyszert. Ojvidék: Plavsie G. gyógyssert. Dimitriewits gyes. Maximoviet M. Ungvár: Bene, Krausx Ad., Mtttnlmann Fraenkel M. gyógysz. Táet: Ursziny gysz. fag-Bettterete: Boesányi gyes. Vanmmt: Gaal 8 . gyss. Vaittló: Horváth ryógyszert. Vatárút: Wttss Tág-Sellye: Zeller I. Vágimend: Bs. Kiteák. Vatknt: Husovttoch J. Vertéét: Herzog gyss. Moldoványi; Strach Seb. gyógyszert. Fesserszt t Boaroey, Ferenezy K. gyógyszert., Szili Horváth Pál gyss. Villány: Csaló gyógyss. Xssteer; Woidinger A. * 8 . Gallé tyógyss. Zemtm : Mszey gyes. Hlkolits M. Kletn L . Sívmbtly: Dnehon r x s . i Mávertnc gyógysz. V a l a m i n t E r d é l y , H o r v á t o r s z á g - é a sssuVavoala m i n d e n g-yósrysrzer-tárában.
N
K
_.4°/o magy, jelz. hit. sorsjegyet
2 4 h ó a l a t t i l e h z e t é s r e á 5 f r t " Í 0 kr 3 0 h ó a l a t t i l e f i z e t é s r e & 4 frt 5 0 kr,
a* h ó alatti lefizetésre á 6 frt 8 0 kr. 30 h ó alatti 0 kr. 30 hó alatti lefizetésre lefizetésre áá 5O frt irt 3a u sr.
^i n t^ n•f »u »c u t «= •m l u i ur™™=.» uc t l v u r» n m-x , ; ,, „ . o ui , A fenn emiitett sorsjegyek utáni 4°/» kamat, valamint az esetleges nyeremény, m a r az első részlet belzetése után a részletiv-vevőt illeti. - Vi lék. megrendelések postautalványnyal es2. közölhetők s posta fordultával elintéztetnek, ideig, nyugtául a feladóvevény szolgál. Utánvétel! megrendelések nem vétetnek tekintetbe. A Z I G A Z G A T Ó S Á G : G y u l a , elnöK. P e t e r d y L a j o s , vezérigazgató. B e n k e
Eskór, epilepsia.
Csalhatatlan szer dr. KillisCutöl Drezdából, arany érdem éremmel kitüntetve. Levelek igy intézendök : E. Schiller, Spediteur in Deutsch-Avri-
courtzur Abgabe an C Khlisch.
Fontos hölgyeknek! ÍConfonneMjemdknöpre 6 $>v 6
B a d e t n ffirdJ,
TRMAPI H
•aTanyttTla-forria legtartalzsasalibszikeny-iUvMij. tsénsaV' .vanyiviz. Oarod Usáriske ssikeny- éa la - Mzenyttották, kegy . vany-tartalsaa ál. s z é u s T a i lavaay > la,. U l a Radeini savanya. *• és legkizie. Vis kdlSnleges gyógyszer ITéiyiser ként hat: k ő s z v é s y s é l , e p e - , hólyag- és v e s e k ó r e k i é l , arany érnél, gorvélynél, golyvánál, i gasatnáL, g y o m e r b a j e k s á l és aluliban karntnál. O l e e ó fnrdók, l a k á s o k , TeadearlS.
RnktÁrxlr Bnd»Dfl»leii: ídesknty, Mnttonl h Wllln.
500 aranyat fizetek annak,
19-IK SZÁM. 1886. Előfizetett föltételek: VASÁKNAPI ÚJSÁG és 1 egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK e,ryott: /félévre ... 6 •
h a s z n á l a t a u t á n — e g y üveggel 40 kr.
szépítöje, Mily magas értékkel bírnak varrassál loglalkozó házi nök és házi leányok előtt, valamennyi fehérneműre, a j ó e l ő á l l i á s u c z é r n a g ' o m b o k , eléggé ismerete . Ennek folytán bátorkodik a 4 5 é v ó t a f e n n á l l ó é s j ó h i r ü b é c s i o s é r n a g - o m b - g y á r a t. hölgyeket figyelmeztetni, hogy csekélyebb gyártmányok n t á n z o t t gyári jegyekkel vannak kereskedés ben ; melyek j ó s á r i r a r é z z e l b e f u t t a t o t t k a r i k á k helyett f e h é r h o r g a n y k a r i k á v a l v a n n a k készítve ; továbbá sok c s e k é l y e b b gomb fajta legfinomabb angol Marschall-vászonczérnából ké6zültnek nyilvánittattk, mely azonban o l c s ó minőségű czérnából, sót g y a p j n s z á l a k b ó l is készíttetik, s igy l e g - k e v é s b b é s e m felel meg a feldicsért je es minőségeknek. Kéretnek tehát saját érdekükből a t. hölgyek, czérnagombok vásárlá sánál a f ö n n e b b i g y á r i i e g y r e tekintettel lenni, mint a mely b i z t o s i t ó k n l szolgál, hogy t ö k é l e t e s e n s z i l á r d gyártmánynyal van dolguk.
m e l y a szájvíz után haszná
landó, a fogakat A
szer
Ára ban,
f é n y e s fehérré teszi.
ártalmatlansága
4 0 kr. K a p h a t ó
biztosíttatik.
gyógyszertárak
illatszerkereskedésekben,
s elő
kelő fodrászoknál,
D r . GREENSILL
RÓBERT,
Parisban. Főraktár
tanár,
B u d a p e s t e n Dankorszky
Istvánnál V.k.,
József-tér 2. s z . Török k i r á l y - u t c z a 12. s z . Neruda
Nándornál
B u d á n Kabakovits
illatszerkeresk.,
Györgynél
Józsefnél
VI. k.,
I V . k e r . , hatvani utcza. II. ker., fő-u.
A F r a n k l i n - T á r s u l a t k i a d á s á b a n és m i n d e n k ö n y v á r u s n á l kapható:
Fenyő
Sándor
SPORTNAPTÁR* az 1886-ik évre. Turflátogatóknak nélkülözhetlen! A s p o r t n a k m i n d e n válfajaival b e h a t ó a n foglalkozik, különös súly, fektetve az A u s z t r i á b a n és Magyarországban a z i d é n t a r t o t t és jpgl t a r t a n d ó lóversenyekre. — A lóverseny-sportra vonatkozó rész__tg£; tfllTrm.TiKa: A z összes 1885-iki lóversenyek e r e d m é n y é n e k könny^, á t t e k i n t h e t ő kimutatását, versenystatisztikát az eddig t a r t o t t lóvgg: senyékről, táblázatokat n a g y dijak győzteseiről, az idei Derby^gyg^ tesek biográfiáit, az i d é n versenyzett lovak b e t ű r e n d e s l a j s t r o m á é i g 1886-ra t ö r t é n t nevezéseket, az á l l a m i ménesek idei működésegg^. eredményét, v e r s e n y m ú s z ó t á r t stb. stb.
hivatalos adatok alapján összeállítva' Minden spontsmanneTc néZTcüIözhetlen! Ára vászonkötésben
2 frt.
H
A VALAMI hosszantartó, fájdalmas hangot hallunk végig sóhajtani a rengetegen, s visszaverődni és visszhangzani a hegyol dalon : biztosak lehetünk felöle, hogy nagy fa volt az, a mely most kidőlt. Hasonlókép vagyunk a nagy jelentőségű em berek halálával. Bármi csendes munkásságban nőttek legyen is nagyokká az emberi társadalom rengetegében, lett legyen bár áldásos működésük olyan zajtalan, mint a harmaté s szerénységük, mely rejtőzni szeret, tán még érdemeiknél is na gyobb : elvesztésük pillanatában egész mértéké ben vagyunk kény telének fölismerni nagyságukat arról a nagy ürességről, mely utánok maradt, ér demeik, túlélve őket, szemünk elé tűnnek s a fáj dalom, melyet haláluk okoz, meggyőz mindenkit arról, mily mértékben voltak a nemzetnek drágák. Pauler Tivadar ama kevés emberek közé tar tozott, kiknek élete minden külső hivalgástól távol, sőt minden feltűnést, dicsőíttetést és ün neplést aggodalmasan kerülve, a haza, a nemzet, a tudomány s általában a közélet szolgálatában tolt le s vált az igazi érdemeknek egy hosszút lánczolatává. Igazi demokrata érzülete irtózott attól, hogy a hirnév szárnyaira emelje, s őt elő térbe állítva oly szerepre kötelezze, mely nyu godt, szerény lelkületével ellenkezett. Tettereje, vágya a folytonos foglalkozás, munka után azon ban hasznos és áldásos tevékenységre sarkalá, mely mi nálunk is meg szokta még hozni a maga jutalmát. Fényes tehetségei pedig a magasba, vonták s fölemelték oda, a hol nem láttatni, ismeretlennek maradni lehetetlenség. E két ellentétes behatás alatt látjuk lefolyni a megboldogult életét, melynek külső körülményei ről, adatairól tüzetesen emlékezett meg a "Vasár napi Újság.) egy régibb évfolyamában, a honnan azokat most, elhunyta alkalmából, az ország többi la PJai is ismertették. Nem akarjuk ez úttal újra fölsorolni mindeze ket. Elég legyen itt fölemlítenünk annyit, hogy a szerény budai hivatalnok fia már tizenhat éves korában a jog- és államtudományoknak is tudora et í .? m á r e b b e n a k o rában mint segédtanár működött, mig irodalmi munkái már ekkor kezd«* a tudományos folyóiratokban, mint alapos eszültségü fiatal tudósét, ismeretessé tenni nevét, ^oran szentelte magát a tanári pályára, melyre ne m közönséges hivatást érzett magában. S
,
CSnpén
1816—1886.
kap vagy le-
h e l l e t e b ű z ö s l e e n d . Dr. Greensill fog-
BUDAPEST, MÁJUS i). „
PAULER TIVADAR.
ki dr. ÜíKEASiLL salieyl-sav-szájyiie — m é g v a l a h a fogfájást
M
i
n
. "
V A S A B N A M
U J S A G
XXXIII. ÉVFOLYAM
I egész évre 8 frt I , i/ egész évre 6 frt = ! félévre ... 4 . [ Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: ^
hogy ez érzete nem volt ifjúkori hiu önhittség, mutatja az, hogy számos nehéz tantárgyból há rom, latin, német és magyar nyelven tudott olyan tanár lenni, a kihez fogható emberöltök alatt jó, ha egy vagy kettő terem. 1838-ban, 22 éves korában lett a zágrábi akadémián a termé szetjog s a magyar közjog rendes tanára, 1845ben választotta a magyar tudományos akadémia levelező, majd tiz évvel utóbb rendes tagjává, míg végre igazgató tagja s alelnöke lett. 1848ban lett tanár a pesti kir. egyetemen, hol a jogés államtudományi eneyclopffidiát, a büntető jogot s az észjogot tanította.
Külföldi előfizetésekhez a postaija* •B) ghatározott viteldíj is csatolandó.
E tanszékeken töltött éveihez az érdemeknek oly nagy mértéke fűződik, melyeket elég igazsá gosan méltányolni ma még alig is lehet. Az or szág értelmiségének nagy része, mondhatni az ország egyetemi tanfolyamot végzett egész jogász nemzedéke 1848 óta az ő keze alól került ki, ö nevelte a nemzetnek a bírói, az ügyvédi, a köz jegyzői, valamint a közigazgatási életpályákon működő diplomatikus erőket csaknem kivétel nélkül s adott irányt azok szelleméhez, a kik utóbb a tanári székeken oly méltó pályatársai lettek egykori tanáruknak. Tanítványainak száma egy egész hadsereg és azok őt mindannyian tisz-
19. SZÁM. 1886. XXXIII. KVFOLYAM.
298 telve szerették, azzal a ragaszkodó szeretettel, a melyhez hasonlóval a, régi görög bölcsek óta csak kevés tanárhoz viseltettek tanítványai. Nem is fogják elfeledni bizonynyal soha sem az ö rokonszenves lényét, sem azt a modort, melylyel tantárgyait előadni szokta. Ez az elő adás mindig a tárgy komolyságához, de egyúttal a hallgatóság értelmi fejlettségéhez mért vala. Ritka belátással és tapintattal tudta párosítani mind a kettőnek sokszor ellentétes igényeit. Kerülte a pedáns szárazságot, de nem kevésbbé azokat az alantas fogásokat is, melyekkel néha az ifjúság figyelmét lekötni szokás. Valódi lelki gyönyör volt élvezni folyékony, szabatos, világos, vonzó előadásait. Látni kellett volna azt az ifjú ságot, mily áhítattal csüngött szavain, mikor a világhistória legmélyebben gondolkozó fórfiainak theoriáit, egymás elleni érveléseit, elmeharczát hallották fejtegetni az ajkairól. Lgy tudott bezsélni, hogy szavai szinte beedzették magokat a figyelmes hallgató lelkületébe s nem egy tanítvá nya tette le a Pauler által előadott tantárgyakból a vizsgákat és szigorlatokat kitűnő sikerrel, a nélkül, hogy tankönyvét másként mint emlé keztetőül használta volna, a hogy például a tar talomjegyzéket szokás. Ö maga is a tanszékben érezte magát legin kább otthon. Azon irigylendő emberek közé tar tozott, kik hajlamaiknak, képességeiknek legin kább megfelelő, szivük sugallata szerinti pályát választván élethivatásukká, hogy ugy mondjuk, életmódjukká is válik, a mi, ha más pályát vá lasztanak, mindig tárgya maradt volna titkos vá gyaiknak s az elégületlenségnek, talán az önmeghasonlásnak lett volna kútforrása. Nem is mintha kereste volna, hanem mert nem tartotta visszautasíthatónak, vállalta el 1869-ben az akkoriban újjászervezett kir. kúria legfőbb itélő székéhez rendes bíróvá lett kineveztetését, mely állásáról azonban még az évben lemondott s visszatért az ő kedves tanári székéhez. B. Eötvös József temetésén történt, hogy mi dőn a nagyérdemű miniszter helyének kivel leendő betöltéséről volt szó, maga Deák Ferencz volt az, a ki gróf Andrássy Gyula figyelmét a szerény tudósra irányozá. S Pauler 1871 február 10-ikén vallás- és közoktatásügyi miniszter lett s ugyanaz időben Eötvösnek képviselői mandá tumát is ő örökölte, megválasztatván a budapesti I. kerület képviselőjévé, a hol aztán valamennyi azóta lefolyt választások alkalmával újból és újból megválasztatott. Közoktatásügyi miniszter azon ban csak rövid ideig maradt, 1872 szeptember 4-ikén fölcserélte tárczáját az igazságügyivel, melyet aztán egész a fúzióig viselt. Ekkor a mi nisztérium többi tagjaival együtt ő is lemondott s megint a tanári széket kereste föl, mely neki oly nagy nevet, dicsőséget szerzett. Három évig volt ismét tanár. Ekkor azonban ismét beszólíttatott, most már a Tisza-kabinetbe. Egész életében a kötelesség teljesítésének em bere volt s nem lehetett volna rá nagyobb erköl csi nyomást gyakorolni semmivel, mint azzal, hogy hazájának az ő tehetségére más téren nagyobb szüksége van. Ennek engedett, mikor az igazságügyi tárczát újra elvállalta s azt ereje végső kimerültéig, élete fogytáig mind végig viselte. A parlamenti izgalmas élet, az adminisztráczió nap nap után előforduló kis és nagy bajai nem voltak a komoly tudós természetének megfelelők. Jól tudta ő ezt, de sokkal inkább volt filozófus, semhogy a vesződségek özöne által ki engedte volna magát zavartatni higgadt nyugalmából. Helyesen van megírva róla, hogy sehol, tehát a parlamentben sem, soha nem bántott senkit s az ellenzéket akkor sem sérté, ha az túlerősen, talán igazságtalanul támadta meg. Könnyen megbo csátott azoknak, a kik bántották, mert tisztátlan indokokat nem föltételezett semmikor, a mint
VASÁRNAPI ÚJSÁGA—,...!hogy ő maga mindig a legtisztább indokokból cselekedett. Azért még a vita hevében is mindig beérte azzal, ha a támadások ellen tárgyi érveket állíthatott, a mit aztán oly mesterileg, oly nagy tudományos apparátussal cselekedett is, hogy még támadói is elismerték a legkitűnőbb vitázó nak, noha mint nemesebb és klasszikusabb érte lemben vett szónok is messze fölötte állt a nála sokkal ünnepeltebbeknek. Parlamenti beszédei mind megannyi kitűnő szónoki mű, melyeket élvezettel hallgatott a ház minden pártja; forma tökély, gazdag tartalom, az érvek meggyőző ereje és művészi csoportosítása jellemezte s meglátszott rajtok a klasszikái iskola, mint senki máséin az egész parlamentben. Ha e beszédek inkább po litikai s nem főként igazságügyi szakkérdések körül forogtak volna s ha Pauler máskor is föl szólalt volna, mint a mikor épen elkerülhetetlen szükségnek látszott, — akkor az ő beszédei után soha sem maradt volna el a «zajos hatás», mely némely hangosabb szónok beszédeinek sokszor az egyedüli sikere. A mily klasszikus világossággal és szabatos sággal használta a nyelvet beszédeiben, ép úgy használta irataiban is. Csakhogy itt e tulajdonok hoz még a szinte páratlan tömörség is hozzájá rult. Könyvei olyanok, mintha nem is papírra írnia, de kőtáblára vésnie kellett volna azokat. Itt is az antik kor iróit juttatja eszünkbe, kiknek iratain az ő irodalmi erudicziója alapult. Érteke zései, már a 40-es években megjelentek is, em lékbeszédei (Mittermeyerről, Virozsilról) s későbbi értekezései nagy tudással, szépen vannak írva. Jogtudományi kézi könyvei pedig, a Jog- és Állam tudományok encyclopaediája, az Észjogi előtan, a Büntető jog nálunk korszakot alkotók s kútfői tekintélyüek még a külföld jog- és államtudomá nyi irodalmában is. Mint ember a legmegnyerőbb egyéniségeknek volt egyike, mint rendesen az oly emberek, kik nek szellemi és jeDembeli tulajdonai a legszebb harmóniában vannak. Igénytelen szerény alak, kinek külsejéről alig lehetett volna szellemi nagy jelentőségére következtetni. Szelid, nyugodt mo dora, szigorú igazságossága, törhetetlen köteles ségérzete, engesztelékeny lelkülete oly öszhangban voltak kifejlődve nála, mint igen kevés em bernél. Páratlanul megható jelenet volt az, mikor az igazságügyi költségvetés legutóbbi tárgyalására a képviselőházban megjelent. Nagy támadás ké szült e tárcza ellen a két ellenzék részéről, s a jogász képviselők legjelesebbjei voltak szólásra előjegyezve. És ekkor megjelenik a folyosókon egy sápadt, megtört ősz alak, hogy ő majd a tár czát megvédelmezi ellenük. Beesett arczából, bágyadtan révedező szemeiből lerítt a szenvedés. A szembejövő képviselők konsternálvatekintettek reá, nem voltak elkészülve megjelenésére. «Ma az én napom következik, nem szabad gyöngél kednem », monda szelid mosolylyal. Az eredmény az lett, hogy az ellenzéki szóno kok, sorban a mint föl voltak írva, egyik a má sik után elállt a szótól. Egyetlen egy sem táma dott. Letették a fegyvert a miniszter személye előtt, kivel szemben helyén valónak látták az emberiesség által ez esetben teljesen indokolt kíméletet gyakorolni. A miniszter meg volt hatva, de nem akart oly színben feltűnni, mintha szüksége volna a kíméletre. Fölállott és be szélt. Beszélt folyékonyan, a tárgyba mélyen behatolva, és oly hangon, hogy a ki nem né zett reá, azt hihette 'Volna, hogy java erejé ben van. Ez volt utolsó szereplése a parlamentben. Es a mi leginkább jellemzi az ő páratlan szerénységét, ő e parlamenti szép jelenetet sem akarta a maga személyiségének s az iránta érzett átalános tiszteletnek betudni, ha
19. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.
nem visszahárította a magyar nemzet jellemében rejlő lovagiasságra, nemes gyöngédségre. Egy képviselő meglátogatta aznap délutánján s ott szóba jött a valóban megható jelenet. «Igazán szép volt, — monda a szegény beteg ember, — ilyen semmiféle ország parlamentjében nem for dulhatna elő, ez csak magyar embertől telhe tik ki. >> Kitka ember szállt vele sírba. Erről valóban el lehet mondani, hogy lelkében az egyensúlyt nem egy könnyen lehetett megzavarni. Érzelmei mindig az ész korlátai közt maradtak, a szenve délyt nem ismerte, mert egy percze sem volt, melyben ne tudta volna ellenőrizni magát. Megérdemelte, hogy a niagyar nemzet áldást mondjon emlékére s megérdemelte, hogy kopor sóján a nemzet és a király könnye együvé ve gyült.
ÉLETHARMÓNIA. Keserűt nyeltem, ah, gyakorta; De jött rá mindig édes iz. Nem minden könnyem hullt homokra. Szerettem is, szerettek is. Ha beborult az ég felettem S a föld sivár lett és hideg: Eagyogó lángszemeki'e leltem, Kebelre, mely forrón piheg. Ezért van az, hogy dalaimban Napfény tíz síró felleget, S pajkos szellő enyelgve illan A méla szívromok felett. Jó sorsom a fényt és az árnyat Bölcsen felosztá, rendezé. Nem ölt meg bennem semmi vágyat; Örömem' unttá nem teve. Ha kell szenvedni: készen állok. A fájdalom még sirni hajt; És látva ezt a szép világot. Még felkiáltok : Édes élni rajt'! REVICZKY GYULA.
OROSZ T Ö R T É N E T E K . I . SÁNDOR CZÁRRÓL.
1. Pavlovics czár és a muzsik (pór)1. Pavlovics Sándor czár nagyon szeretett magá nosan sétálgatni. Akkoriban jó idők jártak, és az orosz felséges urak közbátorsága jóval biztosabb volt, mint ma. A czár birodalma déli vidékén, az azovi-tenger partján, Taganrogon időzött. Egy komor őszi napon szintén kedvelt szokásának áldozott és kisétált. Midőn a város végére ért, szemezni kezdett az eső. Volt ugyan rajta köpenyeg, de sárczipőjét otthon feledte. Nem akarván meghűteni magát, bérkocsi után nézett, de bizony aranyért se akadt izvozcsik, azaz bérkocsis sehol a környéken. Ekkor megpillant egy parasztot, kinek talyigáját egy meglehetős ló húzta. — Megállj paraszt! — kiált rá az uralkodó. A muzsik engedelmeskedett. — Hova mégy ? — Haza Nikolájevkára. — Vigy el a császári kastélyhoz, adok öt rubelt. — Jól van, nagyságos uram, tessék felülni. S útnak eredtek. Mikor a czári lakhoz értek, a muzsik rá se hederített az érkezésük alkalmával támadt sür gés-forgásra, és az őrség tisztelkedésére. — Várj egy kicsit, földi, mindjárt kiküldőm a megígért összeget. — Nem úgy verik a czigányt, nagyságos uram, még rá talál szedni! Legjobb lesz, ha itt hagyja zálogba a köpenyét, — feleli bölcsen a paraszt. A czár levetette* a köpenyt, rátette a bérfára es gyorsan távozott. Pár perez múlva a parasztnál terem a szárny segéd e szavakkal. , — Nesze, itt van számodra huszonöt rubel, add hát ide a czár köpenyét! Midőn a muzsik meghallotta, hogy az ő utasa
maga a czár volt, megcsapkodta lovát és elvág tatott, a nélkül, hogy a pénzt elvette volna. Sándor czár ott állt az ablaknál és majd meg pukkadt a nevetéstől, midőn megpillantotta, hogy a megszeppent paraszt mint iramodott tova, még a pénzt is ott hagyva. Tüstént meg parancsolta a testőr-kozáknak, érje utói a pórt s adja át neki a huszonöt rubelt. A kozák a még mindig iramodó parasztot Tagánrogtól két versztnyire beérte, de csak nagy nehezen birta rávenni, hogy a fuvardíjat elvegye.
VASÁRNAPI ÚJSÁG. A jelenet magható vala. Pavlovics Sándor sze mében is megcsillantak a megindulás gyöngycseppjei. — Keljetek fel! — szólt kegyesen — Mindent megteszek, a mi tőlem függ... előbb azonban meg kell vizsgáltatnom az ügyet. . . Áz ifjak felkeltek. — Térjetek vissza atyátokhoz, — folytatá a megindult autokrata, — s mondjátok neki, hogy át fogom nézni ügyét... Kegyelmemben ö ne kételkedjék... Titeket pedig, hogy olyan hü szó szólói voltatok az apai akaratnak, elhelyezlek a nevelő intézetbe... Ha mindezt elmondtátok atyátoknak, térjetek vissza Szentpétervárra... és te pedig — tévé hozzá Szolomka ezredeshez for dulva, — adj nekik fogatot atyjukhoz és onnét Szentpétervárra.«...
299
sem tudták megfejteni a turul eredetét s kellőleg méltányolni fontosságát. Mindnyájan ismerjük azt a nemzeti hagyo mányt, melyet a jó Kézai Simon mester őrizett meg számunkra és így irt le krónikájában: «Ethele király czímerén, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár vala ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak. Mert ezt a czímert hordták volt magokkal a hunok mindig a hadban Géza vezér idejéig, míg magokat községben kormányozták.') — Kézaitól 2. Passzek testvérek és az uralkodó. tehát megtanuljuk, hogy a magyarok nemzeti czímere egészen Szent István koráig egy madár A lengyelek iránt liberálisnak mutatkozó Pav volt, melyet turulnak neveztek. — Sőt e nemzeti lovics Sándor Oroszország keleti kormányzósá jelvény Erdélyország czímerén is meg van örö gaiban utazgatott. Bizony a fáradság rajta is kítve, melyen a magyarok czímere kiterjesztett erőt vett, mint bárki fián. Megérkezvén az állo szárnyú madár, a székelyeké pedig nap és hold. másra, első dolga volt, hogy végig nyúljon a dí — A turul madárnak harmadik emléke azon ványon és jót szundítson. 3. Alexandre I., autocrate de toute la Russie. nemzeti mondában maradt fönn, melyet Béla Szolomka Danilovics Afanaz ezredes és főkokirály névtelen jegyzője úgy beszél el, hogy Szollogub gróf beszéli emlékirataiban a követ csimester, vagy ékes orosz nyelven «Oberwagenkező epizódot, melyre a fent írt czim szolgáltatott Almos anyjának, Emesu-nek, egy madár (latinul meister» ezalatt a kérelmezőktől átvette a folya astur) jelent meg álmában s ölébe szállva, meg modványokat. Ennek végeztével észreveszi, hogy ' alkalmat. Sándor czár szeretett hébe-korba elbeszélgetni termékenyítette, így született aztán Almos, kit a a háztól nem messze két pór legény áll; viseltes paraszt suba és ócska bocskor rajtok. Kezökben gróf Szollogubnéval, egy kiválóan eszes nővel. nemzeti hagyomány csakugyan «Turul fiá»-nak görcsös botot szorongattak, vállukon batyu volt Látogatásairól mindig eleve értesítette az ural nevez. kodó és ilyenkor a grófné gyermekeivel várta a E történelmi emlékek tehát azt hirdetik, hogy látható. czárt, mialatt a grófnak nem volt szabad otthon a magyarok nemzeti czímere a turul madár volt Szolomka abban a hitben, hogy a legények lennie. s mint ilyennek, oly fontos szerepe jutott népünk kérni akarnak valamit a czártól, hozzájok megy Szollogubék házában a vendégszoba falain szellemi életében, hogy a nemzeti monda azt a és kérdezi tőlök: kik ők és mi járásbeliek ? 1 Sándor czár kőnyomatu nagy képe függött, a hőst is e madártól származtatja, a ki mai ha A legények illedelmesen köszönnek és levett fentirt aláírással. Az epizód elbeszélője akkoriban zánkba vezette őseinket (a monda szerint). föveggel adják elő, hogy ők Passzek Vaszilijnak, már jókora fiúcska volt, és szeretett sokat fe Azt hiszem, mindenki elismeri, hogy a nemzeti kit még Pál czár száműzött volt, legidősb fiai, csegni. czímernek nagy jelentősége van őstörténetünk és értesülvén róla, hogy a czár erre fog utazni, ben és sokat mondó tanú lehet nemzetünk ere (i Mikor az emlékezetes nap felvirradt, melyen gyalog jöttek idáig Szibériából, hogy kegyelmet detének kérdésében: lássuk tehát, mire tanít kérjenek agg atyjuknak, és most várják az alkal az uralkodó látogatásával szerencséltetett ben bennünket ? nünket, — mondja az emlékirat, — anyám a mat, hogy folyamodványukat ő felségének kezé divánorf ült a kép alatt, az uralkodó mellette Felvilágosításért ismét a török-tatár népekhez hez juttassák. foglalt helyet és nagyban folyt köztük a beszél fordulok. De hát lehet-e ezt csodálni ? Hiszen a — Miért nem jöttetek én hozzám, midőn a getés. A társalgás hosszura nyúlt s én unatkozni többiektől beszedtem a folyamodványokat? — kezdtem. Egyfelől bántott, hogy rám se hederíte- «sírva-vígadást», a magyar dolmányt és kalpagot, a fehérló-áldozást, a régi hegedősöket és társa kérdi az ezredes. nek, másfelől szerettem volna tündökölni tudásvá dalmi életünk számos vonásait szintén a törö — Atyánk megparancsolta, hogy a folyamod gyammal ; minden ürügy nélkül belevágtam köknél találtuk meg: és így nagyon természetes ványt egyenesen ő felségének adjuk a kezébe, és tehát beszédükbe és rámutatva az arczkép alá nek látszik az a gyanítás, hogy a turulról is a mi nem mertünk ellenszegülni akaratának, noha írására, kérdem, mit jelent az autocrate szó. Az törökség fog felvilágosítást adni. Es e remé tudtuk, hogy nagyságod átveszi azokat, •— fele uralkodó, a ki kissé nagyot hallott, nem értette ltünkben csakugyan nem csalatkozunk meg. lik a legények. meg szavaimat, és kérte anyámat, ismételje azo Az európai míveltségű s a történelemben és — Az uralkodó most pihen, a folyamodványt kat. Anyám végre megmondta a kérdés velejét. nyelvészetben egyaránt jártas Ahmed Vefik pasá neki át nem adhatjátok, mondja Szolomka; — A czár elmosolyodott és csak ennyit szólt: nak kitűnő török szótárában a következőket ta de ha okvetetlenül személyesen akarjátok átadni — Meglátszik rajta, hogy Parisból jött. Ott láljuk. A túrul: nagyobb fajta sólyom és sas; két a folyamodványt, legjobban teszitek, ha rögtön persze erre a szóra meg nem tanították.» felé nyitott szárnyakkal fejedelmi czimer, név útnak eredtek a szomszéd állomásra; ott fog szer int a ghúzok khánjainak fejedéimi jelvénye ebédelni a czár és valószínűleg meghallgatja ké4. A nevető Oroszország. volt. — Még bővebb értesülést is kapunk e résteket. kitűnő szótárból. Megtudjuk ugyanis, hogy Toldi irója megszerezte az ifjabbik Benczének — Hogy jussunk el oda, nagyságos uram, az ogúzok-, vagy ghúzoknak hat nemzetsége mikor egy árva kis pénznek se vagyunk urai? azt az örömet, hogy életében egyszer a jámbor volt s mindegyik nemzetségnek más fajta só varga-házmester személyében ő is kinevessen — panaszolják a legények. — Hiszen pár nap valakit. Oroszországnak is megengedhető, hogy lyom, vagy sas volt a czimere s egyszersmind óta már is a parasztok irgalmából tengődünk. fejedelmeik jelvénye. így az első nemzetség szintén kaczagjon egyet a nyugotiak rovására Az ((Oberwagenmeisteri) kiveszi tárczáját s madara, illetőleg czimere: szongur (fehér só I. Sándor igen kedvelte a szentpétervári angol tizes rubelt ad nekik azzal az utasítással, hogy lyom), a másodiké: togan (közönséges sólyom), siessenek és pontosan ott legyenek az állomáson. követet. Egy izben az orosz konyháról beszél a harmadiké: csakir (sávos, tarka sólyom), a getve, megkérdezte tőle, van-e fogalma a czéklaRövid idő múlva látja Szolomka, hogy a Paszlevélből főtt levesről ? Megtudva, hogy ő lordsága negyediké: sahin (legszebb fajú sólyom), az szek testvérek mint ballagnak ketten egy lovon soha ilyet nem Ízlelt, megígérte, hogy alkalom ötödiké: kartal (közönséges sas), a hatodiké: gubbaszkodva, és magához inti őket. adtán küldeni fog neki. A követ nem messze tavsandsil (nyulvadászó sólyom). — Mit ostobáskodtok, fiuk ? — kérdi tőlük. E szerint a törökség egyik ágánál, a ghúzoklakott a czári palotától. És csakugyan, midőn — Bizony nem bolondozunk mi, ezredes úr ; nem sokára asztalra került az említett eledel, a nál, a nemzetségek jelvénye s egyúttal az illető a lovakat mind elvitték a czári kiséret számára, czár megemlékezett ígéretéről és menten beválta fejedelmek czimere bizonyos madár, még pedig csak ügygyel-bajjal szereztük ezt a kanczát a azt. A követ, levesnek vélvén az ételt, megmele sólyom vagy sas volt, s e madarat, mint ilyen muzsiktól és ez is egészen fölemésztette a kapott gítette. A legközelebbi találkozáson Pavlovics czimert, tűnd nak nevezték. tiz rubelt. Nem szándékozom e helyen tüzetes történelmi Sándor el nem feledte megtudakolni, hogyan — Hiszen elkéstek rajta. izlett hát a leves ? A diplomata kissé himezett- fejtegetésekbe bocsátkozni, csak* azt akarom meg — Mit tegyünk, uram ? Ha gyalog megyünk, hámozott, de végre is kijelenté, hogy a meg említeni, hogy ghúzoknak a török-tatár népek úgy se boldogulunk... A kanezán meg csak oda melegített étel természetesen már nem lehet azon ágát nevezték, mely emberi emlékezetet érünk valahogy. meghaladó idők óta a Káspi-tengertől keletre és olyan jó ízű, mint a frissen főtt. — Menjetek hát Isten hirével!... A czár jót nevetett a markába, mert a kérdé éjszakkeletre, az iráni műveltség éjszaki határvo Másnap reggel a czári fogat elhagyja őket. Kö ses eledelt hidegen eszik. nala fölött tanyázott mint lovas nomád nép és a szöntésüket a czár viszonozza és figyelmesen # régi persa kultúrának veszedelmes ellensége volt. végig néz rajtok... Az állomáson ebédközben Az is említésre méltó, hogy midőn Bonaparte Az arab irók ghúznak, a bizáncziak óznak nevezték megpillantja Sándor, hogy az ebédlő ablakához még mmt első konzul szerepelt, gróf Markov e törzset; később pedig, mikor a történelmi és föld valami parasztok oda-odasompolyognak, félén halikrát — kaviárt — küldött neki ajándékba, rajzi ismeretek szaporodtak és a ghúzok, vagy úzok ken bekukkantanak, aztán elosonnak. Kezdi is több részre szakadtak, még több név alatt látjuk melyet aztán a szakács megfőve tálalt föl. figyelemmel kisérni mozdulataikat, aztán Szo őket szerepelni. Egyik részük, mely nyugotra Uy kevéssé ismerték Oroszországot az akkori lomka ezredeshez fordulva, mondja: «Ugy tet költözött, kún, vagy kumán névvel jelenik meg; idők nehézkes közlekedése miatt. Vájjon most, a szik, ezek a mi ifjú szittyáink, kik reggel ott másik részük délkeletre nyomult: ezek voltak ;i koezogtak ketten egy paripán... menj ki, Dani vasutak korszakában mennyivel vagyunk előbbre szeldsukok, a mai oszmánok ; harmadik részük, lovics Afanasz, és tudd meg, mi a kívánságuk ?» ebben a tekintetben ? t. i. a mai turkomán törzs, megmaradt Közép—y—oAz ezredes elbeszélte a czárnak, kik ők, és Ázsiában. mmt intézkedett, hogy ide jussanak. Látni való, hogy a magyar turul és a török A T U R U L MADÁR, — Tehát ügyes-bajos emberek! — szól az túrul szó egészen azonos. Az egyetlen különbség uralkodó, — menj ki hozzájok és hivd be! E madárnak históriai és etimológiai tekintet csak az, hogy a török szónak első ú-ja hosszú: Szolomka ezredes bevezette az ifjakat. Azok a ben sokkal nagyobb jelentősége van nemzetünk de meglehet, hogy a Kézainál található turul-nak czár lábához borultak, átölelték kezükkel és fel őstörténetében, mint talán sokan gondolják, i első vokálisát is nyújtva ejtették, csakhogy ezt n em emelve szemüket, zokogva rebegek: (Ir Mindamellett, hogy tudósaink közül már többen j krónikásunk — a magyar helyesírás akkori álla a m a t , felség, irgalmat kérünk!... irgalmat az és többféleképen igyekeztek e ma már ismeretlen j pota korában — nem tudta megjelölni. De bár ártatlanul bűnhődött tehetetlen aggastyán és szót megmagyarázni, sőt ujabban egyik tudomá mint legyen a dolog, az egészen világosan áll szerencsétlen sorsú gyermekei számára!»... nyos folyóiratunkat is e névre keresztelték, még | előttünk, hogy mind a magyaroknak, mind a
300
19. 8ZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
iy
SZÁM. 188(i. XXXIII. ÉVFOLYAM.
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
301
tal, kávés-szekrény, tükör és pad van felállítva. Dísz gyanánt különböző bor szeszbe helyezett állatok s egy teljes laffettákkal ellátott ágyú szolgálnak míg ellenben egy hordó, melyből négy' különféle italt lehet csapolni, gyakorlatibb czéloknak felel meg. A cso dálatos fa tarka kiállítását galambbúg, kalitok, nemes sólymokkal, s más szár nyasokkal, mókus-ketrecz s időjelző készülékek egészítik ki. Legfelül' e^y szélharmonika van alkalmazva, mely nek melodikus hangjai messzire elhal latszanak s néha az éji vándort csodazengzetökkel lepik meg.
törököknek madár, még pedig só lyom, vagy sas volt nemzeti jelvényük és fejedelmi czimerük és ezt mind a két nép turul-, illetőleg túrul-nak ne vezte. Ez a tényállás; a következte tést mindenki egész helyesen levon hatja helőle; én a magam részéről csak annyit mondok, hogy e történeti momentum igen nagy fontosságú ős történetünkre és eredetünkre nézve s hogy a magyar nemzet bizonyára nem jogtalanul és nem ok nélkül viselte a turult czímere gyanánt. THÚRY JÓZSEF.
11 AZ EPPELBOMI CSÁSZÁRTÖLGY. -
STRYJ VÁROS LEÉGÉSE. Napokon át voltak telve a lapok ama rettentő rémhírről szóló hasábos tudósításokkal, mely Galicziából ér kezett hozzánk s Stryj városnak, Lemberg mellett, csaknem földig égését jelentette ápril hó 17-ikéről. Vájjon összefüggésben állott-e a szörnyű ese mény a galicziai parasztmoz galmakkal — inkább csak sejteni lehet, mint tudni. De kiderült, hogy a tüz egy kovács házában disznóölés alkalmával keletkezett, egy petroleumos lámpa feldöntése által. A vész gyorsan terjedt végig a város utczáin, s csakhamar 643 lakóház esett martalékul, köztük 50 egyemeletes, 300 kőház, sok nyaraló s faház. Az épületekben okozott kár maga har madfél millióra van becsülve, a miből szerencsétlenségre csak fél millió van biztosítva, de a bolti áruczikkek és bútorzatok szenvedett kára is meg üti a két milliót, úgy hogy az összes kár hét millió forintra tehető. Borzasztó epizódok játszódtak le a
A CSÁSZÁRTÖLGY EPPELBORNBAN.
STRYJ VÁROS É G É S E , L E M B E R G
MELLETT.
fi I íí «a a
MM a -
sa
VÉGREHAJTÁS IRLANDBAN.
Németországon ősi szokás volt min dig a hatalmas növésű fák olynemü kultusza, hogy koronáikba padokat s asztalokat állítottak be s itt a szabad levegőn élvezték az asztal és a társa ság örömeit. Népünnepélyeknél ilyen hársakon és tölgyeken trónolt a zene s innen kisérte rythiűikus ütemek kel a tánczolók lépéseit s még most sem ment ki e szokás egészen a divat ból, mutatja a Trier vidékebeli eppelborni tölgy példája, melynek vázlatát itt veszi az olvasó. E nevezetes tölgyfa magassága lő.e méter, s koronájában 1870-ig csak egy asztal és pad volt elhelyezve, 1882-ben azonban az eppelborni polgármester még több ujabb építkezéssel látta el, s ma már tömör falépcső vezet fel a koronáig, körültekerődve a törzsön, melyen két erkélyemelet van alkal mazva rácsos korlátokkal. De a legnagyobbszerü részlet egy, az ágak czélirányos kötözése és metszése utján nyert, tíz négyszög méter tágas és há rom méter magas térség, melyben asz-
302 pusztító elem dühöngése közepett; a katholikus templom tornya leszakadt és sokat ölt maga alá, a vasútállomás, táviró hivatal, iskolák, városháza, kaszárnyák, törvényszékek, telekkönyvi hivatal mind porrá égtek s az okiratok is mind oda vesz tek. A tűzveszély fenyegetésének hatása alatt kénytelenek voltak a börtönöket is felnyitni s belőlök a foglyokat szabadon bocsátani, bár így is tizennégyen közülök odaégtek. Fokozta a jelenet vad irtózatát, hogy a szom szédos környék parasztjai, kiket a tűz oda csalt, arra használták fel az általános nyomort, hogy raboljanak s erőszakosságokat kövessenek el; sok esetben e nyomorult haramiák s a lakosok közt, kik kétségbeesetten védték vagyonukat, össze tűzésre is került a dolog. De amazok behatoltak a boros pinczékbe s mig fejők felett a láng öszszecsapott, ők alant istentelen orgiákat ültek; a mi szinte életökbe is került, mert az emésztő láng oda is elharapózott, hol mámorosan feküd tek. Itt-ott zsidókat is megtámadtak és bántal maztak. Mintegy száz halottat leltek az utczákon meg fúlva, égve, vagy agyonmarczangolva s még harminczan haltak meg azóta. Kemény hideg és hóhullás is súlyosbította a helyzetet. Hétezer lakos kóválygott a nyílt levegőn hajlék nélkül s emberi segély nélkül, kimondhatlan szükségeket szenvedve. Járvány kitörésétől is félnek. Termé szetes, hogy a nagy csapás hírére mindenfelől megkezdődtek az adakozások; a lembergi községíanács jelentékeny összeget szavazott meg, Bu dapest is követte példáját, ezer forinttal; Bécs ben szintén gyűjtést indítottak s a király és Vilmos főherczeg, a lembergi és csernoviczi vasuttársulatok is siettek adományaikkal a köz szükség enyhítésére. Varsóból 400 frt érkezett, Schwarzenberg János herczegtől pedig 1000 frt. Az elemi csapások szomorú krónikájában egyike lesz a leggyászosabb lapoknak a stryji tűzvész, melyről ezúttal a hely színéről vett váz latot is közlünk.
_VASÁBNAPPJJSÁG.
19. SZÁM. 1SS6. XXVT*.
tetőkön gyújtott tüzekkel tisztelték meg. Kora hogy összetűzésre kerülvén a dolog, a keresztnek reggel talpon áll már a gyermeksereg, de a fel is boldogabb végét fogják egymásra. nőttek is, és az utczákon végig harsogó zene Inkább történeténél, mint naptári jelentőség' hangjai mellett indulnak ki a szabadba, hogy nél fogva említendő a Florián-nap (május a fakadó lombok friss zöldjében s az erdei ma mert melyik inagyar helységben nincs legalább darak reggeli dalában gyönyörködjenek. Nincs, egy képe vagy szobra az utczasarkon a tüz kinek süvegét ilyenkor legalább egy zöld levél ne patrónusának? Dicsőségében, hogy tüz ellen díszítené, kocsisok, fuvarosok fakadó hajtással óvja a polgárok vagyonát, osztoznak ugyan díszítik lovaik szerszámait, s a pezsgőbb életre többek közt szent Ágota Dél-Olaszországban felszabadult lélek először szívja be a pompás szent Borbála, sőt szent Donát ÍB, de szent Flo' tavaszi levegőt, élvezi a kikelet verőfényét s an rián népszerűsége mégis legmagasabban áll dalg el a természet dús pompáján. hozzá könyörögnek, az ő képét állítják falmé Méltó és ünnepélyes mozzanat május első lyedésekbe, kuttalapzatokra stb. A hagiografok napja arra, hogy az emberi kedély bizonyos szerint május 4-ike azon nap évfordulója, me emelkedettséggel tekintsen rá, s ez emelke lyen a szent 297-ben vagy 304-ben vértanúi dettség, e nyomatékos hangulat nyilvánulatai halált szenvedett, s hogy mért választották épen a hagyományok, szertartások, szokások, ün a tüz patronusáúl, annak oka állítólag az, hogy nepélyek és babonák ama tarka sorozata, egy gonosztevő, midőn sírját felgyújtotta' hir mely május elsejére van vonatkozással. Bégeb telen halállal lakolt, vagy pedig mert Flórián ben különösen varázserejünek tartották a májusi egy szénégetőt mentett meg a tűz általi haláltól harmatot, s fiatal nők nem átalták napfelkélté mások szerint mint gyermek egy égő házat imája' kor kimenni a mezőre, hogy arezukat megfü- által. Abban azonban megegyeznek a krónikások rösztve benne, kellemes arezbőrt kapjanak. Egy hogy Flórián ausztriai születésű volt, mint ke angol babona szerint, ha a májusi harmatot vál resztény nevekedett, katona volt s a Diocletian laikon keresztül hintették el, jó férjet várhattak alatt kitört keresztény-üldözésnél Aquilinus kor a sorstól. mányzó kegyetlen kínzások után malomkövet Ismeretes szokás nálunk a májusfa is, mely kötve nyakába az Ennsbe dobatta. Gyilkosa leányos házak előtt vidéken s faluhelyen felál rögtön megvakult, a szent testét a hullámok egy lítva, tetejébe pedig boros palaczkkal, szalagokkal, sziklára tették ki, hol egy sas oltalmazta meg a narancscsal, pénzzel beaggatott ágat szúrva és többi ragadozóktól, míg végre egy kegyes özvegy sudarát néhol jó síkossá szappanozva, nemes eltemettette. Tetemei később Bómába kerültek s versenygés tárgya a gyermeksereg előtt. Százan onnét Krakkóba, még pedig a legenda szerint kapaszkodnak neki hiábavaló kísérletek közt, úgy, hogy Kázmér király néhány ereklyét kért köpködik tenyerüket, levetik esizmájokat s ölre Lucius pápától, s ez kérdést tett a szentek holtkapva a sima fát, jobb ügyre méltó erőlködéssel testjeihez, melyik akar Lengyelországba menni, csúsznak felfelé. Alant tréfás sereg kötekedve mire Flórián kezét kinyújtotta. ingerli nevetésre a mászót s a nevetés jó puhítója Szent Flórián és napja tiszteletével tudtunk a megaczélozott izomerőnek, a kar megcsuklik s kal népünknél nincsenek különösebb szokások az elszánt vállalkozó kifogyva a szuszból szégyen összefüggésben, de Felső-Ausztriában szoktak szemre pottyan alá. Végre kiválik a seregből a ilyenkor esőért könyörögni, a mitől aztán keve legkisebb, legvirgonczabb. Egy mókus ügyessé sebb tűzvész lesz. Babonás vélemény az is, hogy gével ragadja meg a fáts kúszik rajta jó darabig. e napon reggeli 9 óra előtt nem kell tüzet gyúj Lent biztatják, bátorítják: no még egy kicsit; tani, úgy egész évben nem lesz szerencsétlenség egy utolsó erőfeszítés s inog a pózna, a ki a háznál. Még erősebben hiszik Stiriában, hogy a nyújtott kar zsákmánya után kap s hangos ki Flóriánnak nem gyújt gyertyát, maga gyújtja MÁJUS. éljenzés között viszi magával alá a pályabért. Mi, e kor késő szülötti, ha a régi költők Hihetőleg lényegükben ugyanazonosoknak ve fel a házat. Különös vélemény uralkodik amájus hóm vo ábrándos ömlengéseit olvassuk a «gyönyörű { hetők a pünkösdi, májusi és rózsakirálynők kü szép» május hóról, a rózsák és szerelem haváról, lönböző választásai is, csakhogy míg nálunk natkozólag a házasodásnál is. Mélyen meggyöke nagyon meg lehetünk lépetve s komoly zavarba pünkösdben, Angliában ez is május elsején megy rezett hit ma is sok helytt, hogy e hónap a házas jöhetünk az iránt, hogy vájjon hitelt adjunk-e a végbe, lényegében ugyanazon szokások közt. Már ságkötésekre felette kedvezőtlen. Felvihető ez a régi poéták lelkesulésenek ? Az idő elrepül, de elre napokkal előbb élénk megbeszélés tárgyat ké babona egész Ovidius koráig, kinek e verssorai pül bizony még a maga-maga feje fölött is; a mai pezi a falu leányai közt, hogy ki lesz a pünkösdi tanúskodnak róla: május nem az a balzsamos tavaszi ágyából kikelt királyné, s mikor a nagy nap elérkezik, a válasz Nec viduae taedis eadem, nec Virginia apta ifjú leányzó már, virágkoszorúval fején, mely tottat társnői friss virágokkal koszorúzzák meg s Tempóra. Quae nupsit, non diuturna íuit. Hac quoque de cansa, si te proverbia tangunt nek megszoktuk képzelni, hanem ránczos arczu alattvalói hódolattal környezik. Természetesen a Mense malas majo nnbere vúlgus ait. banyává vénült, ki zsémbes, zsörtölődő kedvével dicsőség nem sokáig tart s innét a köznép a pün («Sem özvegynek, sem szűznek nem alkalmas idő halálra bosszant. Napfény, illatos lombok, csi kösdi királyság kifejezést bizonyos gúnyos érte ez, a benne kötött házasság nem tartós. Ez okból is, csergő madarak, virágzó rét és rovar-zümmögés lemben is használja. ha adsz a közmondásra, csak rosszak házasodnak má ne kápráztassatok hát; tudjuk, hogy semmi A húsvét utáni első vasárnap, mely ez évben jusban, mondja a nép.») sincs belőletek. Bomeo nem andalg holdfényes Hogy mi oka annak, hogy a május a házasoéjen Júliája erkélye alatt, hanem fedél alá hú május 2-ikára esik, a naptárban fehér vasárnap zódva leselkedik valami elrobogó komfortáblira, néven ismeretes (Dominica in Albis), május dásra szerencsétlennek tekintetik, alig tudnók el mely megmentse a szakadó eső elől; pásztorfiú 3-ikapediga kereszt föltalálásáról van nevezve, s dönteni, de gyanítható, hogy az egyháznak amaz szintén időjárási fontossággal bír. A Bogate vasár intézkedésére vihető vissza, mely eltiltja a háza nem fújja sípját domboldalon hasalva, melynek nap (május 30) a keresztjáró napokat kezdi meg, sodási a Bogate és pünkösd közötti időszakban. zöld lejtőjén kaczér convallariák nyílnak ragyogó a mikor népes proczessziók vonulnak végig az Egy ily időben kötött házasság szerencsétlen kö fehérséggel, de piszkos szürjébe bújva didereg s utczán utániakat énekelve. vetkezményei közül említik, hogy az asszonyok átkozza a zord időjárást. magtalanok lesznek, vagy ha nem, elsőszülött De nálunk rendesen már korábban is megkezI Különösen nálunk hazudtolja meg a május hó gyermekök eszelős vagy nyomorék marad, a há azokat a szép hagyományokat, melyek ősidő óta dődnek a búcsújárások s húsvét után már nap- I zaspárok együttélése pedig nem lesz csöndes, jában háromszor is láthatunk kisebb-nagyobb mint a virulás szakához vannak hozzá fűződve. A magyarországi májusok a legtöbb veszélylyel csoportokat énekelve haladni végig az utczán, i hanem veszekedni fognak. Több közmondás világítja meg a május szerenfenyegetnek, s a gazda-ember remegve néz az melyek a főváros környékének különböző pont jairól indulva ki, zászlókkal, keresztekkel, rendet j esetlen befolyását a házasságokra, igy mondja a időjárás bizonytalanságai elé, melyek pár perez alatt semmivé tehetik reményeit.«Jó május, tartja len csoportban s néha mezítláb, de mindig haja i franczia: egy gazdasági közmondás, a legrosszabb áprilt donfővel sietnek rendeltetésük helyére. Öre Si le commun peuple dit vrai La mauvaise s'épouse en Mai. is helyrehozhatja*, de viszont a rossz a legszebb gek, gyermekek, asszonyok, s néha egy-egy kilátásokat is tönkre teheti. Egy szakában az év erőteljes férfi-alak is czikornyás hangon zen («Ha igaz a közmondás, nek sincs annyi jelentősége a gazdasági prófé- dítik rá: «Könyörögj érettünk", az előéneRossz a májusi házasodás.») czöáknak, mint a májusban. Ha május elsőjén, kes szavaira. Majd újra rákezdik érzékeny kán •Ellenben kedvező szaknak tekintik a házas tartják a Dunántúl, a csóka nem tud elbújni a táló hangon: «Döghaláltól és ínségtől, ments ságra a júniust, talán azért, mert ez a nyári nap vetés közt, nem várható jó termés. A májusi eső meg uram minket». Azután ismét egy-egy pihen éjegyen és a gyümölcsözés szaka is. Máskülönben nek is nemcsak mi tulajdonítunk kedvezd ha tebb torok veszi át: «Engedj minekünk termé- | nem csupán a május hava ellenséges a házasu tást, de a spanyolok is jó aratást várnak tőle. kény időket.)) A kar rázúgja: "Irgalmazz, irgal landókra. Egész sora volt régebb azoknak az idő Egy angol közmondás szerint pedig a meleg mazz minékünk» és igy tovább, végtelennek szakoknak, melyekben az egyház eltiltotta az május megtölti a temetőket, épen úgy, mint a tetsző hangáradatban. Hátul öt-hat ernyős sze- ! egybekeléseket. Igy advent első vasárnapja és kér, bakja felett csinosan felczifrázva csinált vifekete karácsony. Halár napja közt, Septuagesima vasárnap (feDrrágkoszorukkal, kasa alatt alákötött főző-üstök- j A májusi naptár nevezetes napjainak élén áll kel, illőképen rekeszti be a menetet, s egyszersmind ' 21.)ésBőjtvasárnap, Bogate vasárnap és Szent a május elseje, melyet a hagyományos népszo a kidűlt gyaloglóknak szolgál könnyítésére. így ! háromság-vasárnap közt (jun. 20.). S bár a reforkás ma is megül még, habár hideg és borús reg máczió ezeket a tilalmakat felfüggesztette, de haladnak helységről-helységre, beszállva éjjeli i gellel köszönt is be. Eredete valószínűleg a ró sokan még azután is figyelemben tartották. A szállásra a fogadók állásaiba, a mária-czelli beI mai Floraliákban keresendő, melyeket a rómaiak skót nép különös előszeretettel házasodik az eV Flóra istennő tiszteletére ápril 28-tól kezdve szelő szűztől a bodajki kut alján látni vélt Mária- I utolsó napján, úgy hogy az évi házasságok túl több napon át tartottak, vagy a druidák szertar képig, néha összetalálkozva más bucsús-csapa- nyomó része erre a napra esik. A régi görögök tásaiban, kik e napon a Bál vagy a Nap istent a tokkal is, a mikor a kereszt kölcsönös meghajtá nél január 4-ike volt igen kedvező napja a há sával üdvözlik egymást, de megesik az is néha, zasságoknak, de 16-ikát és 18 ikát következete-
, 9 . „TÁM^lggg: x x x i n -
EYF0LYAM
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
-
kerülték. Még a böjt is általában tilalmas szaka a házasságoknak keresztény felfogás sze rint, továbbá József napja is (márcz. 19.), de ma fflár azt kevésbbé veszik szigorúan. Említsük fel még, hogy egy elterjedt orosz babona szerint húsvétban házasodni pénzt hoz, (ldozó csütörtökön egészséget, pünkösdkor bé két s Szentháromság vasárnapján szaporaságot, de sok helytt tekintetbe veszik még a hold válto zásait is, s ha lehet holdtöltére tűzik ki a házas ság napját, például az Orkney-szigeteken. A májusi fagyok rettegett katasztrófája főleg két szakhoz van kötve tudvalevőleg a néphitben. Egyik az úgynevezett fagyos szentek, Szervácz, Pongrácz és Bonifácz, május 12, 13 és 14-ike s a másik ugyané hó 25-ikén Orbán. Ez utóbbi kü lönösen a szőllőre veszélyes s az e veszélynek leginkább kitett budai szőllőmívelők réme, innen találjuk nevét «budai szent »-nek is említve or szágszerte. —r.
SÁNDOR MÁTYÁS VERNE GYULA R E G É N Y E . FRANCZIÁBÓL FORDÍTOTTA HUSZÁR IMRE Egyedül jogosított magyar kiadás.
HARMADIK RÉSZ.
H arminczkilenczedik folytatás.
V. Málta. Tehát a rovignói halász fia volt, a ki meg nevezte magát Antekirtt orvos előtt! A gond viselésszerű véletlen úgy akarta, hogy Ferrato Luigi bátorsága és ügyessége mentse meg a gőzvachtot, utasait és legénységét a bizonyos haláltól! Az orvos azon a ponton állt, hogy Luigit a karjai közé szorítsa . . . de visszatartóztatta ma gát. Sándor gróf lett volna ki így átengedi magát a hála felbuzdulásának és Sándor grófnak halottnak kellett maradnia mindenkire, még Ferrato Andrea fiára nézve is. De Báthory Péter szinte megfeledkezett róla, hogy ő is, ugyanazon okoknál fogva, hasonló tartózkodásra van kötelezve. Az orvos épen jókor tartóztatta vissza egy pillantással. Aztán mind a ketten lementek a szalonba és felkérték Luigit, hogy jöjjön utánuk. — Barátom, — kérdé tőle az orvos, — nem Ferrato Andrea, isztriai halász volt-e az ön atyja? — Az volt, uram. — Nem volt önnek egy nővére is? — Volt, uram, van is és együtt lakunk, La Vallettában . . . De, — tévé utána bizonyos této vázással, — ismerte ön az atyámat? — Az ön atyját! — viszonzá az orvos. — Az ön atyja, ezelőtt tizenöt évvel, két menekült nek menhelyet adott rovignói házánál. Ezek a menekültek jó barátim voltak, a kiket önfeláldo zása nem menthetett meg. De ez az önfeláldozás Ferrato Andrea életébe került, mert börtönbe zárták, a hol meg is halt. — És meghalt a börtönben, a nélkül, hogy megbánta volna, a mit tett, — viszonzá Luigi. Az orvos megfogta a fiatal halász kezét. — Luigi, — monda, — barátim rám ruházták a feladatot, hogy lerójjam azt a hálatartozást, a melyet magukra vállaltak. Evek óta igyekeztem megtudni, mi lett önből és nővéréből, de a nyo muk elveszett, mióta Bovignót elhagyták. Újból hálát adok az Istennek, hogy önt küldte segítségemre. A hajónak, a melyet ön megmen tett, lerrato nevet adtam, Andrea emlékére ! . . . Hadd öleljem meg önt, gyermekem. Luigi könnyeket érzett a szemeibe tolulni, mi alatt az orvos megölelte. E megható jelenet láttára Péter nem bírta magát visszatartóztatni. Egész lénye a vele körülbelül egykorú ifjú, a rovignói halász derék na felé, vonzotta. — És én i s ! . . . én is ! — kiáltá a karjait kitárva. — Qn . . . uram ? —- E n . . . Báthory István fia! Sajnálhatta-e az orvos, hogy Péter ezt a vallom ást kiszalasztotta ajkain ? Nem! Ferrato Luigi me 8 fogja őrizni a titkát, ép úgy, a mint meg őrizte Pointe Pescade és Cap Matifou. Erre Luigit értesítették mindenről, főleg az °i"vos terveiről és czéljáról. Csupán egy dolgot nem mondtak meg neki, az ifjú halásznak nem y°" szabad tudnia, hogy Sándor Mátvás gróf '•ni előtte.
Az orvos azonnal el akarta magát vezettetni Ferrato Máriához. Türelmetlenül vágyott őt látni és főleg tudni óhajtotta eddigi életének törté netét, — kétségkívül sokat kellett küzdenie a nyomorral, mert hiszen Andrea halála után az öcscséröl is gondoskodnia kellett. •— Igen, orvos ur, szálljunk partra azonnal, ha önnek úgy tetszik! Mária minden bizouynyal nagyon nyugtalankodik miattam. Már negyvennyolcz órája, hogy elmentem halászni a melleaki öblöcskébe és méltán attól tarthatott, hogy a múlt éjjeli viharban valamely bajom esett. — Ön nagyon szereti a nővérét, ugy-e bár? — kérdé Antekirtt orvos. — Ö anyám és testvérem egy személyben! — feleié Luigi. Vájjon Málta szigete, a mely Szicziliától száz kilométernyire fekszik, nem inkább Afrikához tartozik-e mint Európához, noha az előbbitől kétszáz kilométernyi távolság választja el ? E kér dés felett a geográfusok szenvedélyes vitát foly tattak. Bármint legyen is, annyi bizonyos, hogy miután ötödik Károly császár aBhodusról Szoli mán által elűzött lovagrendnek adományozta, a mely a máltai lovagrend nevet vette fel, jelenleg az angolok birtokában van és nem egészen könnyű dolog volna tőlük elvenni. Málta huszonnyolcz kilométernyi hosszúságú és tizenhat kilométernyi szélességű sziget. Fővá rosa La Valletta, és a hozzá tartozó helységek, ezenkívül vannak egyéb városai és falui, többek közt Citta Vecchia, mely a lovagok idejében ugy szólván szent város és a püspökség székhelye volt, Boschetto, Dinghi, Zébug, Itard, Berkerkara, Luca, Farrugi stb. Eléggé termékeny keleti része nagyon terméketlen nyugati részével szembe szökő ellentétet képez, a mely a keleti részen a lakosság sűrűségében nyilvánul. Egészben véve a szigetet százezernél több lélek lakja. Minden képzelmet felülmúl az, a mit a termé szet tett e szigetért, melynek partjain négyet vagy ötöt alkotott a világ legszebb kikötői közül. Mindenütt van víz, mindenütt vannak földcsú csok, hegyfokok, magaslatok, a melyek szinte várni látszanak az erődítvényekre és az ütegekre. Már a lovagrend is hatalmas védmüvekkel sze relte fel, az angolok pedig, a kik az amiensi béke kötés daczára megtartották, úgyszólván megostromolhatlanná tették. Alig hihető, hogy pánczélos hajó erőszakkal behatolhasson a nagy kikötőbe, vagy a vesztegzár-kikötőbe. Ezenfelül, hogy behatolhassanak, meg is kellene közelíte niük és jelenleg a tenger védelmére két darab száztonnás ágyút állítottak oda, a melyeket hydraulikus készülékek segélyével töltenek és irányoznak, és a melyek a kilenczszáz kilo grammos lövegekkel tizenöt kilométernyi távol ságra lőnek. Szolgáljon ez figyelmeztetésül ama hatalmasságoknak, a melyek sajnálják Angol ország kezében látni ezt a felséges állomás helyet, a mely a Középtenger központja felett uralkodik és a melynek kikötőiben elférne a há rom egyesült királyság összes hajóhada. Természetes, hogy vannak Máltán angolok is. Van egy főkormányzó, a ki a rend nagymeste reinek egykori palotájában lakik, van egy admirál, a ki egyszersmind tengerészeti és kikötő parancsnok, van négy-ötszáz főből álló legénység, de vannak olaszok is, a kik azt szeretnék, ha a sziget az övék volna, van továbbá egy ideiglenes, kozmopolita lakosság, mint Gibraltárban és van nak főleg máltai benszülöttek. A máltaiak afrikai nép. A kikötőkben élénk színekkel befestett csónakjukon eveznek; az ut czákon szédítően meredek lejtőkön eszeveszett sebességgel vágtatnak lefelé kocsijukkal: a piaezokon füldobrepesztő zsibaj közepette árulnak gyümölcsöt, zöldséget, húst, halat, egy falra má zolt szentkép tiszteletére égő kis lámpa alatt. Az ember azt hinné, hogy ezen emberek valamenyien hasonlítanak egymáshoz. Valamennyinek barna arezszine, fekete, kissé göndör haja, csil logó szeme ós közép magasságú, de izmos ter mete van. Az ember megesküdnék rá, hogy va lamennyi máltai nő egy és ugyanazon családból származik, mert mindannyinak hosszú pillájú nagy szeme, sötét haja, szép keze, finom lába, hajlékony, karcsú termete és olyan fehér bőre van, a melyet a nap se bír megbarnítani a «falzetta» alatt. A «falzetta» tuniszi divat szerint készült és valamennyi társadalmi osztály által használt fekete selyem köpeny alakú öltöny, a mely egy füst alatt fátyol, mantilla, sőt legyező gyanánt is szolgál. A máltaiak kereskedelmi ösztönnel birnak.
303 Mindenütt feltalálhatjuk őket, a hol adni-venni és üzleteket kötni lehet. Dolgosak, takarékosak, ügyesek, józanok, de erőszakosak, bosszúállók és féltékenyek. Főleg az alsó osztályokban lehet jellemüket tanulmányozni. Tájszólamot beszél nek, melynek alapját az arab nyelv képezi. Egyik maradványa ez a keleti császárság elbu kása után történt hódításnak. Különben a nép nyelve élénk, festői és alkalmas a képletes be szédre és a költészetre. Jó hajósok, de állhatat lanok, bátor halászok, mert a sziget vizeiben oly gyakori viharok megbarátkoztatták őket a ve szélyekkel. Ezen szigeten gyakorolta most Luigi a mes terségét, oly merészen, mintha Máltán született volna és itt lakott csaknem tizenöt év óta nővé rével, Ferrato Máriával. A sziget fővárosa, mint említők, La Valletta, a hozzá tartozó helységekkel együtt, mert való sággal legalább hat város terül el a nagy kikötő és a vesztegzár-kikötő mellett. Floriana, La Sanglea, La Cospiqua, La Vittoriosa, La Sliema, La Mitida nem külvárosok, nem is szegény osz tály lakta házcsoportok, hanem valóságos váro sok. Lakházaik, palotáik, templomaik méltók a huszonöt ezernyi lélekszámmal bíró fővároshoz, a melyben az ember bízvást megbámulhatja az egyszerűen «fogadók »-nak nevezett palotákat. A két Ferrato testvér tehát La Vallettában la kott. Talán helyesebb volna azt mondanunk, hogy La Valletta alatt, mert abban a mondhatni földalatti városrészben volt a lakásuk, a melynek a neve Manderaggio és melynek bejárása a SanMarco utczában van. Itt találhattak nagyon sze rény jövedelmüknek megfelelő lakást és ide ve zette Luigi az orvost és Pétert, miután a gőzyacht horgonyt vetett. A rakparton kötöttek ki és elég dolgot adott nekik visszautasítani a száz meg száz csónakost, a kik őket szolgálatuk felajánlásával ostromol ták. Átmentek a Porta de la Marinán és szinte el kábította őket a harangzúgás, a mely mintegy hangzatos légkört képez Málta fővárosa felett. Miután a kettős kazamátáju erődítvényeket el hagyták, fölmentek egy meredek feljárón és egy szűk sikátor lépcsőin. Zöldes miradorokkal és szentképes fülkékkel díszített magas házak és a világ leglármásabb népének tolongása közt a Szent János székesegyházhoz értek. E domb talaján, körülbelül egy és ugyanazon irányban a székesegyházzal, lementek a SanMarco-utczában s ez utóbbi középtáján megálla podtak egy lépcső előtt, a mely balról a város mélyébe nyúlt alá. A Manderaggio városrész elnyúlik a bástyák alá, keskeny utczáival, a melyekben a napot soha se lehet látni, magas sárgás falaival, a melyek ré szint szabadon álló, részint elrácsozott és abla koknak csúfolt lyukakkal vannak ellátva, még alantabb fekvő utczákba, valóságos sárcsator nákba vezető keskeny lépcsőivel, alacsony, ned ves, mocskos ajtóival, vízmosásos szakadékaival, sötét alagutaival, a melyek még csak a sikátor nevét sem érdemük. Es valamennyi ablakban, valamennyi szelelő lyuknál, a düledező tornáczokon, az ingadozó lépcsőkön egy egész undorító lakosság, boszorkányarczú vén banyák, halvány és a rossz légtől vérszegény anyák, minden élet korú leányok, rongyokba burkolva, félig meztelen, beteges fiúk, a kik a sárban fetrengenék, koldu sok, jövedelmes sebeik vagy testi fogyatkozásaik változatos különféleségével, szilaj arczu hordárok és halászok, a kik minden gonosztettre készek — és végre e nyüzsgő tömegben néhány hidegvérű rendőr, a mely már régóta megszokta ezt a kép telen látványt, sőt jó, barátságban él a csőcselék kel ! E földalatti boszorkány-zsibvásár legutolsó kiágazásai a vasrostélyokkal ellátott szelelő lyu kaknál végződnek, a melyek a napsugarakban és az üde tengeri szellőben fürdő vesztegzár-rakpartra nyúlnak. . E városrész egyik házának legfelső emeletén lakott Ferrato Mária és Luigi. A lakás csak két szobából állt, melynek szegényes kinézése, de egyszersmind tisztasága is meglepte az orvost. Újból feltalálta itt a gondos háziasszony kezét, a mely egykor a rovignói halász házában mű ködött. Mária fölkelt, mikor az orvost és Báthory Pé tert belépni látta. Aztán Luigihoz fordult: — Gyermekem! Luigi!... kiáltá. Elképzelhető, mily aggodalmokon ment ke resztül a múlt éjjeli vihar alatt. Luigi megölelte a nénjét és bemutatta kísérőit. Az orvos néhány szóval elmondta, mily körül-
304
VASÁRNAPI UJSAG.
menyek közt mentette meg Luigi, a saját élete koczkáztatásával, a legnagyobb veszélyben forgó hajót es egyúttal megnevezte előtte Pétert, Bá thory István fiát. Mialatt beszelt, Mária oly figyelmesen, sőt oly meghatottan tekintett rá, hogy az orvos egy pil lanatig attól félt, hogy fölismerte benne Sándor Mátyás grófot. De az csak egy villámlás volt, a mely azonnal kialudt a szemeiben. Hogyan is merhette volna meg tizenöt év múlva azt, a ki csak néhány óráig volt az atyja vendége? Ferrato Andrea leánya akkoriban harminczhárom éves volt. Nagy szemeinek ragyogásánál és arczvonásainak szabályosságánál fogva még mindig szépnek lehetett tartani. A néhány fehér hajszál, a mely fekete hajába vegyült, arra val lott, hogy jobban megsínlette az elet viszontag ságait, mint eveinek számát. A kornak nem volt része a, korai megőszülésben, a melyet a rovignói balász halála óta szenvedett fáradságok, gyötrel mek <s fájdalmak okoztak. — Az ön jövője ésLuigié most mára mi gon dunk lesz, — így fejezte be Antekirtt orvos elbe szélését. — Hiszen az en barátaim Ferrato Andrea adósai voltak. Ugy-e bár, Mária, ön megengedi, hogy Luigi többé el ne váljon tőlünk?
I'l. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.
nemsokára versenyezhetett a máltaiakkal, a kik nek hirneve e részben régóta meg volt alapítva. Bámulatos úszó létére bízvást mérkőzhetett volna a la valletai születésű híres Pescei Miklóssal, a ki az eoliai tengert átúszva, sürgönyöket vitt Nápolyból Palermóba. Ezenkívül kurlikra és vadgalambokra vadászott, melyeknek fészkeit a tenger bullámtörése miatt oly veszélyes szikla üregek mélyén kell fölkeresni. A merész halász csónakja soha se hátrált vissza a dühöngő szél roham elől, mikor a hálókat vagy a horgokat kellett kivetnie. Ezért volt a múlt éjjel is a mel leaki öblöcskében, mikor a hajótöréssel fenyege tett gözyacht jeladását meghallotta. De Máltában annyira tömérdek a hal és a pu hány, hogy csekély árok miatt a halászat nagyon keveset jövedelmez. Luigi minden iparkodása daczára alig volt képes a kis háztartás költségeit fedezni, noha Mária is segített neki a kézimun kájával. Ennélfogva, nehogy erejükön túl költ senek, kénytelenek voltak ide, a Manderaggióba költözni. Mialatt Mária ezt az egyszerű törtenetet elbe szélte, Luigi a szomszéd szobába ment, a honnét egy levelet hozott ki. E néhány sort Ferrato Andrea irta, kevéssel a halála előtt.
— D e . . . a néném ? . . . — Mária ama nagy családtagjává lesz, a mely Antekirtta szigetemen lakik, •— feleié az orvos. — Az önök élete ezentúl az enyém s oly boldoggá fogom azt tenni, hogy atyjuk elvesztésén kívül nem lesz mit sajnálniok a múltból. Luigi megragadta az orvos kezeit, megszorí totta, csókokkal halmozta el. míg Mária csupán könnyei által birta kifejezni habiját. — Holnap elvárom önöket a hajómon! — monda az orvos. És mintha többé nem lett volna képes erőt venni elérzékenyúlésén, gyorsan távozott és in tett Péternek, hogy kövesse őt. — Ah ! fiam, — monda, — milyen jó érzés jutalmazni. — Igen . . . jobb, mint büntetni, — feleié Péter. — De büntetni kell! (Foly. köv.)
EGYVELEG.
lí).
305
VASÁKNAPT ÚJSÁG.
SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.
Mindent beszámítva, egy százassal meg lehetett nézni Olaszországot. Hol vannak azok az idők, A vasutak nemcsak gyorsan visznek nagy mesz- mikor a milanói dóm már jóval túl esett az szeségekre, hanem rohamosan is terjednek. Szinte operencziás tengeren! Most már a tenger itt van olyan közelben, oly rohamosan, hogy idő kell hozzá, míg előnyei nek titkait jól kiismerik és fölhasználják. Hiszen hogy a méltóságos asszony szalonjának kis aquarégen vannak már vasutak, mégis csak nem oly riuma részére minden nap onnan hozat vizet a régi találmány, hogy azokon minő kiránduláso halacskái számára. A déli égalj kertészei elküldik kat lehet tenni társaságban, olyan távolságra, hozzánk egész télen az üde szép virágokat, tél harmadik, negyedik országba, a mely még vas végén a dunaparti kofa már széltében árulja az úton is távol esik, s melyről még mindig bizo idei krumplit, zöld borsót, uborkát, s februárban, nyos megilletődéssel hallgatjuk, ha valaki úgy márcziusban olcsóbban veszszük a narancsot, beszól róla, hogy ott járt. mint a férges almát. Ma már a vasutakat kezdik úgy használni, Mikor Kossuth még azt mondta: «tengerre hogy ne csak utazzék rajta az ember, hanem — magyar* — akkor még igazán nagy utazási vál kirándulásokat is tegyen. Mintha csak a szom lalkozás kellett hozzá, hogy valaki elvergődjön széd városba menne, egy felöltővel a karján, oda, a hol legközelebb talál tengert, Fiúméba. egy táskával a kezében, Pedig így még — nem Most rendes látogatást tehetünk ott, minden elő olyan régi időben is — a magyar ember készület nélkül. A «városi menetjegy-iroda» koa szomszéd városba se indult. Négy-öt mérföld ronkint még a vasutazást is megkönnyíti. Húsvét nagy út. Kellett ahoz minden, még idő is, leg- ünnepén oda is rendezett kirándulást. Harmincz-
KIRÁNDULÁS FIÚMÉBA.
egyre keresettebb üdülőhely. Levegőjét télen nyáron enyhén tartja a tenger, s a hasgató Bóra mérgétől is védve van. Másnap Buccarit tekintették meg, algyönyörű fekvésű horvát várost. Fiúméban is volt elég látni való. A város folyton épül, egyre nagyobbodik, az élet benne most már igazán egy kikötővárosé. A kirándulók egy része az ünnep másodnapjának estéjén Pola felé vitorlázott, a hadi tengerészet főhelyére. Ez azonban máinem tartozott a programmhoz. A nagyobb rész visszatért, egy tanulságos kirándulás gazdag be nyomásaival. Képünk a kirándulás eseményeiből azt a jele netet tünteti föl, mikor az utasok ápril 26-ikán reggel két gőzhajóval Buccariba indultak.
ÍZ ÍR BÉRLÖK KLLEN. Akármilyen nagy ellenszenvet keltett is Gladstone ir javaslata angol politikai körökben, az elfogulatlanul gondolkozó, még ha angolnak
* A foglalkozás nélküli munkások száma az Egyesült-államokban múlt év végén az egy milliót meghaladta. A földmüveléssel foglalkozók közt mint egy tizedrész, az iparral foglalkozók között egy har mada e munkásoknak külföldi eredetű.
E KÖZBEN AZ OBVOB MÁRIÁVAL TÁRSALGOTT.
ZÖLDES MIRADOROKKAL ÉS SZENTKEPES FÜLKÉKKEL DÍSZÍTETT MAGAS HÁZAK KÖZT HALADTAK.
SÁNDOR
— Uraim, — viszonzá Mária, — Luigi a múlt éjjel csak a kötelességét teljesitette és én hálát adok a mindenhatónak, hogy ezt a gondolatot sugalte neki, Luigi olyan ember fia, a ki soha sem ismert egyebet a kötelességnél. •— Es mi is csak egy dolgot ismerünk, — monda az orvos; — azt, hogy jogunkban áll leróni a hála tartozását azon ember gyermekei iránt, a ki . . . . Elhallgatott, Mária újból rátekintett és e pillantás át meg áthatotta öt. Attól félt, hogy na gyon sokat mondott. — Mária, — szólalt meg akkor Báthory Péter, —ön bizonynyal nem fogja megakadályozni, hogy Luigi a testvérem legyen ? . . . — És nem fog tagadólag válaszolni, ha önt arra kérem, hogy legyen az en leányom — tévé utána az orvos, a kezét nyújtván neki. Ezután Máriának el kellett beszélnie élettör ténetüket Rovignóból való elköltözésük óta, a hol az osztrák ügynökök kémkedése lehetetlenné tette a maradásukat. Elmondta, miért jött Mál tába, a hol Luigi a halász-mesterség gyakorlása mellett alkalmat;találhat magát tengerészszé kiké pezni, végre elbeszélte, hogyan küzködtek évek hosszú során át mindketten a nyomorral, miután csekély segélyforrásaik csakhamar kiapadtak. De Luigi merészség és ügyesség tekintetében
MÁTYÁS.
:: Virágvasárnap Parisban mintegy 12,000 frt értékű pálma-ágat árultak el s igen sok ily ágat vit tek ki a sírokra is. A franczia főváros lakossága ez alkalommal rendkívül látogatta a templomokat, melyek egész nap tömve voltak, különösen fiatalok által. A papok nagy része e nap arisztokrata csalá doknál ebédelt. A gyapotruha fölé a kbinaiak hidegben egy vagy több vattával bélelt ruhát vesznek fel es ennek megfelelőleg a hideget «két kabátos nap», ..három Ferrato Andrea.* kabátos nap» nevekkel jelzik. :: Az árnyék szine a nap folyamán csaknem Báthory Péter e sorok hallatára nem igyeke folytonosan változik. Reggel fehéres, azután szürke, zett eltitkolni elérzékenyülését, Antekirtt orvos sötét szürke, világos barna, sötét barna s dél tájban pedig félrefordítá a fejét, hogy Mária az arczát fekete lesz. Innen kezdve estig ugyanez a változás ne láthassa. áll be megfordított sorrendben. Ez a változatosság — Luigi, — monda hirtelen, legyőzve megha adja meg a hangulatot a tájképeknél. tottságát, — az ön csónakja ma éjjel darabokra * Amerika fölfedezői mind kora halállal multak tört, mikor a hajóm oldalához csapódott . . . ki. Kolumbus megtölt szívvel halt meg, Roldint és — Már a nélkül is ócska volt, orvos úr, és kí Bodabillát vizbe fojtották, Ojeda nyomorogva halt vülem senkire nézve se volna jelentékeny vesz meg, Balbont és Raleigh Waltert felakasztották; Navarez földalatti börtönben pusztult el; Cortez teség. — Meglehet, Luigi, de ön meg fogja engedni, letétetett állásáról s kegyvesztett lett; Alvarado el hogy kipótoljam mással, még pedig ugyanazzal a lenséges támadás alkalmával öletett meg; Pizzaro meggyilkoltatott; De Loto az őserdőben halt meg s hajóval, a melyet megmentett. holttestét a Mississippibe dobták. — Hogyan . . . ? A kora halál jelei Baco észlelete szerint gyors — Akar ön másodkapitány lenni a Ferratón ? növés, halvány lágy bőr, finom lágy haj, kora kövéSzükségem van egy tevékeny, bátor, ügyes fiatal redés, nagy fej, rövid nyak, kis száj, zsíros fül, szét emberre. álló romlott fogak. — Fogadd el Luigi, — kiáltá Péter, — fogadd el.
•Mária, — így szólt a levél, — rád bizom öcsédet. Nem sokára senkije se lesz a világon, kívüled. Mindabból, a mit tettem, gyermekeim, csupán azt sajnálom, hogy szabadságom és életem feláldozásával se sikerült megmentenem azokat, a kik rám bizták magukat. A mit tettem, újból megtennem. Ne feledjétek atyátokat, a ki halá los ágyáról küldi nektek utolsó áldását.
A
BUDAPESTI
főképen jó idő, mert ha neki talál eredni a felleg, tu bizony keserves utazást csinál. Most egy kis útitáskával neki indulunk Paris nak, Rómának, mintha a tengerlépő papucsot szereztük volna meg, melynek a mesebeli boszor kány azt mondja: «hipp-hopp, ott legyek a hol akarok". Megyünk, jövünk izibe, és summa summarum — nem sok. Közép-Európán végig mentünk annyi pénzzel, a mennyivel a megye széléről a megye székhelyére kerül az út. Minden nagyobb városban alakulnak állandó társaságok, vagy akadnak egyes vállalkozók, a kik az ilyen kirándulásokat rendezik külön vonaton, leszállított utazási árakon. Gondoskod nak az utasok ellátásáról, kalauzolásáról. A többi avasut dolga. Ilyen Budapesten a «városi menet jegy iroda», mely pár év előtt alakult, s rendezi folytonosan a kirándulásokat az ország legregényesebb részeibe, az országhatáron túl Bécsbe, Prágába, Triesztbe, Velenczébe. A húsvéti ünne pek alatt tett kísérletet egy kirándulással Olasz országba, Kómába, Nápolyba. Az útiköltség volt 50—60 forint. A kirándulás tartott két hétig.
KIRÁNDULÓK
FIÚMÉBAN.
—
ELINDULÁS FIÚMÉBÓL BUCCARIBA.
hat forintért vitt, hozott és ellátta a kirándulókat az egész utón. Kétszázhatvan főnyi társaság vett részt a fiumei kirándulásban. Fiúméhoz sok vonzó emlék fűződik, s a magyar ember előtt rokonszenves és titokzatos hely, mert a tenger csak tenger marad mindig annak, a ki az alföld lapályához és a bérczekhez szokott. Egy kis elteltséggel is gondol a magyar Fiúméra, melynek vizet ..magyar tengerneki nevezik, s melyettMagyarország emelt azAdriai-tenger egyik elsőrendű kikötőjévé és a régen hatalmas Trieszt vetélytársává. Az utazó társaságot a fiumeiek nagy szívesség gel fogadták, és szeretetreméltón éreztették velők, hogy még itt is otthon vannak. Hivatalos szer tartás nem volt, de volt sok melegség, s az in dóházban sokan várták, és örömmel bokrétázták föl az érkezőket a déli égalj korán nyíló virágai val. Mikor a tengeren tettek kirándulást, akkor is összegyűlt Fiume a parton és barátságos érdek lődéssel nézte a hajóra helyezkedést és elin dulást. Elhajóztak a szomszédos Abazziába, mely
Xamboni fényképe után.
is született, be kell hogy vallja a jelen helyzet tarthatatlanságát s be kell hogy ismerje, hogy a hatalmas Anglia, tengerentúli világok hódító ura, nem bírja megtartani magának a kicsiny Irlandot. Elveszi a kezéből a nyomor, a szegénység, mely ellenállhatatlanabb minden fegyvernél, s mely végre is meg kell hogy törje a makacs Anglia konzervatív ragaszkodását a fennálló intéz ményekhez. Irland egész partvidékén, az Atlanti-tenger hosszában különösen nagy a nyomor, s keveset bir segíteni ezen a gabona és magvak szétosztása is, melyhez most teljes erővel fogtak hozzá. Egész Irlandban 5:58 ezer szegény bérlő van, oly kis bérletekkel, melyeknek évi átlagos jövedelme 00 forinton is alul marad, s csaknem 3 millió szegény ember él csupa kolompérral, s más ily növényzettel, melyet a sovány talaj adhat. Két óv óta nem hozott már semmit a föld a bérlőknek, marháikat nem voltak képesek el adni, s munkát nem kaphatva, éhség és betegség martalékának vannak odadobva. Elszomorító látvány az, a mely az ir gazdasá-
506
VASÁENAPI UJSAÍr.
gokban legtöbb helytt a néző elé tárul. Daczára, hogy a vidék nagy részt oly terméketlen, hogy a kecskét is alig táplálhatná, aránylag felette magas bért fizetnek a bérlők. Több helytt kolompér sincs s másutt, a hol még van is, szívszorongva takarékoskodnak vele, hogy legyen a «nagy éh ségre", melynek elkövetkezését bizton várják. Az emberek leirhatlanúl szűkölködnek, vannak, kik marháikkal együtt laknak. Nyomorúságos arczczal szédelegnek az utczákon, kíváncsi szemekkel fürkészik az idegent s nem szólnak, nem felelnek, mert hisz legtöbben nem is értenek angolul. Rongyaikban m á r csak félvadaknak néznek ki, s gyermekeik nagyobbára lázbetegen feküsznek. S mindamellett a bérösszeget még mindig ma gasabbra csigázzák. Egy darab szikláért, mert egyébnek nem lehet nevezni földjüket, gyak r a n 40—80 irtot fizetnek a mi pénzünk sze rűit egy évre. De nem is tudják letenni a bér összeget, hátralékban kénytelenek maradni, s akkor elkövetkezik a szegény ember ijesztő réme, a foglalás, mely utolsó sorban hajlékaiktól s fek helyüktől is megfosztja őket. A jelenet, melyet képünk mutat, egy üy végre hajtást tüntet elő a kopár Galway vidékén, ka tonai segédkezés mellett. A birtokon, melyhez ez a rész is tartozik s melyet egy távol tartózkodó (absentee) birtokos vásárolt egy londoni életbiz tosítási társulattól, több mint hetven család ellen vezettek végrehajtást. Valódi fegyveres invázióhoz hasonló voltajelenet, mikor akatonaság csónakaiból partra szállott, m i több, egészen harczra ké szülten állottak, volt velők orvos, sőt műszereket tartalmazó vörös keresztes doboz is. Majd csatla kozott a csapathoz a polgári bizottság is s így in dultak el együtt kiszállani a színhelyre, a hatósági tisztviselők kocsikon, a katonaság gyalog. Szó sem volt ellenállásról, alig verődött össze egy-egy embercsoport a házak előtt. A lakosokat kiűzték házaikból s ha betegek voltak vagy be tegséget tettettek, a katona-orvos megvizsgálta állapotukat. Kevés bútoraikat kitették az ajtón, s a végrehajtó angol szokás szerint néhány szalma szálat tépett le a födélről s azt átadta mint bü'lalási jelvényt a földesúr ügyvédjének. Az angol katonák ily jelenethez n e m levén szokva, zúgolódni kezdettek, s hallani lehetett elfojtott felkiáltásaikat: «Szégyen, gyalázat* — valahányszor egy-egy családot űztek ki hajléká ból, melyet valószínűleg maga emelt. A tisztek is részvétet voltak kénytelenek érezni a szerencsétle nek sorsa felett, sőt voltak esetek, hogy magok a katonák gyűjtést indítottak magok közt, hogy se gítsenek a végrehajtást szenvedőkön. Nem csoda, hogy Gladstone maga hangsú lyozta az ily állapotok tarthatlanságát legutóbbi ir törvényjavaslatának fényes indokolásában, s beismerte, hogy a végrehajtásnak ily módja, kato nai kirendeltséggel, bizonyos támadás és katonai hódítás jellegével bir. Annyit meg is ígért az ir miniszter, Morley közelebb az alsóházban, hogy a kormány ezután bizonyos diskreczióval fog el járni a katonai erő igénybe vételével végrehaj tásnál, s nem adja meg azt oly alkalmaknál, midőn a törvényes kereset a méltányosság és emberiesség föltételeivel ellentétben áll.
A KÖLTŐ JUTALMA. A magyar irodalom és időszaki sajtó számos munkása tanácskozást tartott közelebb egy kebli ügyben. Arról volt szó, hogy egy kitűnő költőt, ki egész életét az irodalom szolgálatában töltötte, s kinek ezért nem is állhatott módjában anyagi lag teljesen független létet biztosítani magának, oly helyzetbe hozzanak, mely mellett az élet gond jaitól menten szentelhesse még mindig emelkedő ben levő tehetségét a költészetnek, melynek nap jainkban mindinkább kevesbülő számmal akad nak igazi fölkentjei. Vajda Jánosról van szó, arról a költőről, a kinek m á r Petőfi emelkedni látta csil lagát, mely azóta a magyar irodalom egén önálló fénynyel az elsőranguak között ragyog. Az elis merés koszorújából jutott neki rész, de a küz delmes élet munkássága oly nyugalmas megél hetést sem tudott biztosítani neki, a niinő más nemzetek irodalmi napszámosai közül a kisebb rendüeknek is kijut. A magyar irók és a sajtó munkásai meggon dolva azt, hogy Vajda János költői gazdag erét
anyagi gondok miatt elapadni hagyni bűn lenne a magyar irodalom iránt, hogy kötelességük azt megmenteni s oly helyzetbe hozűi, hogy újabb kin csekkel gazdagíthassa a nemzeti genius költői al kotásai t á r h á z á t ; meggondolva továbbá azt a benső viszonyt, mely az irodalom és a nemzet kö zött mind kettő nagy szerencséjére kezdettől fogva fönnállóit: együttesen aláirt fölhívást bocsátot tak közre ahhoz a közönséghez, melynek lelkese dése, ha szép, nemes czél fölkarolásáról vala szó, még mindig igazolta a hozzá kötött bizalmat. Midőn e felhívást közzéteszszük s azt külön is olvasóink figyelmébe melegen ajánljuk, egyút tal kijelentjük, hogy előfizetéseket a ((Vasárnapi Újsága szerkesztősége is elfogad, s azokat e lap hasábjain nyilvánosan nyugtázni fogja.
Felhivás a magyar szépirodalom igaz barátaihoz. Vajda János költőnk érdekében intézzük szavunkat a müveit közönséghez. Vajda János géniusza nagy és szép költői alkotá sokat teremtett, melyek tartalom, hangulat, eszmék újsága és gazdagsága tekintetében legnagyobb köl tőink alkotásaihoz méltán hasonlíthatók. De művei még ma sincsenek eléggé elterjedve, azokat még ma sem ismeri eléggé a müveit közönség. Mert működése oly időkre esik, a mikor nagy külső változások kötötték le a nemzet figyelmét és mert géniusza a divattal és a napi hangulattal soha sem kaczérkodott. Ezért anyagi siker nem jutalmazta munkásságát. S ezért — meg kell vallanunk — az anyagi függet lenség hiánya miatt Vajda János még ma sem élhet annyira költői hivatásának, a mennyire máshol a közönség pártfogása középszerű tehetségeket is föl hatalmaz. Es ez annál szomorúbb, mert Vajda János költői pályája még mindig emelkedőben vnn. Es így a napi gondok, a másnemű foglalkozás nyomasztó terhei oly költői erőre nehezednek, mely lehangoló körül ményektől függetlenebbé téve : könnyebb és bizto sabb szárnyalással érhetné el hivatásának magaslatát. Azt hiszszük, hogy fölhívásunk indokát és czélját a föntebbiekben eléggé körvonaloztuk. És ezzel a müveit magyar közönséghez fordulunk, mely szép és érdemes czélok előmozdítása elől még sohasem zárkózott el. Vajda, János két kötet költői és prózai munkájára nyitunk előfizetést. Az egyik kötet hat-hét év költői munkásságát foglalná magában a legújabb időkből; a másik kötet Vajda zamatos prózájának volna válogatott gyűjte ménye, mely azokat a dolgozatokat tartalmazná, melyeket a költő útleírások, aesthetikai és társadalmi czikkek, élet- és jellemrajzok, bírálatok, kisebb essayk stb. alakjában harmincz esztendő óta bocsá tott közre. Egy-egy kötet körülbelül 14—15 ívet foglalna magában. Az előfizetés határideje: június vége. Egy-egy kötet előfizetési ára i forint, összesen 4 forint; diszkiadásba kötve 8 forint. Kelt Budapesten, 1886. évi április hó 20-án. Ábrányi Emil, Kazár Emil, ifi. Ábrányi Kornél, dr. Kenedy Géza, Bartók Lajos, Komócsy József, Beöthy Zsolt, Mezey Ernő, Bérezik Árpád, Mikszáth Kálmán, Bródy Zsigmond, Nagy Miklós, Csávolszky Lajos, Rákosi Jenő, Csukássi József, Silberstein Adolf, Dalmady Győző, Szabó Endre, ' Eötvös Károly, Szana Tamás, lalk Miksa, Tolnay Lajos, Grecsák Károly, Tors Kálmán, Hegedűs Sándor, Urváry Lajos, Irmey Ferencz, Vadnay Károly, Jókai Mór, dr. Várady Antal, b. Kaas Ivor, Veigelsberg Leo, Visi Imre.
AZ AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSE. Negyvenhatodik nagygyűlését tartotta tud. akadé miánk a múlt héten. A gyűlések május 4-ikén kez dődtek és a vasárnapi ünnepélyes közüléssel érnek véget.
19.
SZÁM 1886.
XXXIILJ^T,,^
Május 4-ikén az osztályok előkészítő tanácskozása volt. Mind a három osztály külön-külön tanácske zott, hogy megállapítsa előterjesztéseit a másnan kezdődő elegyes ülések számára. Ezúttal osztályelnö köket is választani kellett, kiknek választási ideié letelt. Csak a második osztály választott más elnö köt, miután Ipolyi Arnold nagyváradi püspök lemon dott már korábban. O helyette Ihblszky Perenczet választották. Az első osztály újra Hunfalvy Pált a harmadik pedig Stoczek Józsefet választotta egyhan gúlag. Az első nap legfeltűnőbb eseménye volt, ho"y a harmadik osztályban az uj tagokul ajánlottak közül senki sem nyert szavazati többséget éa igy ebbe az osztályba az idén uj tagot egyetlenegyet sem választottak. Az első osztályra (nyelv és széptudomány) esett ezúttal a nagyjutalom (200 arany) oda Ítélése. Az 1879—1885-dik évi időközben megjelent nyelvtudo mányi munkák közül kellett választani. Abban álla podtak meg, hogy a nagyjutalom két felé osztását fogják ajánlani, Lehr Albert tanár Arany «Toldi»járól irt jeles magyarázó könyve és dr. Halász Ignácz tanár «Svéd-lapp nyelv» czimü dolgozata közt. A Marczibányi mellékjutalomra (40 arany) ifj. Szinynyei József «Finn-magyar szótár*-át érdemesítek. A Sámuel-díjat (15 arany) Kardos Albert «A göcseji nyelvjárás »-ról irt dolgozatának Ítélték oda, mely a ((Nyelvőrben* jelent meg. A Faludi nyelvéről és stíl jéről irt négy pályamű közül kettő kevés értékű, a 3-dik számú becses anyaggyűjtemény ; a 4-ik ezámu jeles dolgozat, de csak töredék s így a díjat ennek sem lehet kiadni; a bírálók véleménye szerint azon ban a szerző fölhívandó lesz munkája befejezésére, hogy ha a mű többi része is ugy sikerül, mint az eleje, az akadémia adja ki. A Nádasdy-díj, melyre húsz költői beszély versenyzett, szintén nem adható ki. A bírálók szerint még csak dicsérettel sem lehet kiemelni egyiket sem. Az első osztály uj pályakérdé sei lesznek: Lévay Henrik ötszáz forintos díjára: tFáy András élete és jellemzése" s a Marczibányiféle 40 aranyas díjra: «A Jordánszky és Érdicodexek jellemző nyelvi sajátságai.)) A tagajánlások fölött az osztály igy határozott: tiszteleti tagságra ajánlja Szász Károlyt és Szvorényi Józsefet; ' levelező tagságra Halász Ignácz nyel vészt, külföldi tagságra Jirecsek József cseh irót, ki osztrák közoktatási miniszter is volt és Jones W. Henrik angol hittani tudóst, ki több magyar művet is fordított angolra. A második osztály (történelem, államtudomány) tagajánlásai ezek : tiszteleti tagságra b. Kemény Gá bor; rendes tagságra Nagy Imre, levelező tagságra Concha Győző kolozsvári egyetemi tanár, dr. Csaplár Benedek (kegyesrendi,) Orbán Balázs (mint a «Szé kelyföld* czimű több kötetes munka szerzője), dr. Wlassits Gyula (ki jeles jogtudományi munkáért már akadémiai pályadijat is nyert); külföldi tag ságra : dr. Hirschfeld Ottó berlini tanár s híres régi ségtudós. A Sztrókay-jutalom, mely nemzetgazda sági kérdésre (a bérletekről) volt kitűzve, nem adatik ki. A Dora-jutálomra (a keleti kereskedelem és ha zai érdekeink) egy munka érkezett, de ez érdemes jutalmazásra, s a dijat megkapja. A harmadik osztály (természettudomány, inathematika) az egy rendes, és 11 levelező tagságra aján lottak közül egyet sem jelölt ki. A pályamunkák odaítélése és uj pályadijak kitűzése függőben maradt, mert a főtitkár ez ügyben nem szólította föl az osz tályt. A mathematikai és természettudományi állandó bizottság körébe fölvétetett az erdészet is és tagul Bedő Albert lev. tag választatott meg a bizottságba. Május 5-én volt az első elegyes gyűlés, Trefort miniszter elnöklete alatt. Elfogadták az osztályok jelentését a jutalmakat és uj pályázatokat illetőleg. A Dóra-jutalomra (50 arany) érkezett pályamű szer zője dr. Jezerniczky János udvari titkár. Az érteke zés kereskedőink teendőit tárgyalja a Balkán-félszige ten. Uj pályakérdésekűl kitűzetnek : az első osztály részéről: Fáy András életrajza és munkáinak mél tatása, jutalma a Lévay-alapból 500 frt; a Jordarmés Erdy-kodexek nyelvi sajátságai, jutalma 40 arany a Marczibányi-alapból. Költői elbeszélésre 200 arany a Nádasdy-alapból. Ezek beküldési határideje 1887. szept. 30. A második osztály részéről: A legnevezetesb lélektani elméletek történeti fejlődése, jutalma ezer forint a Lukács-alapból, határideje 1888. szep tember vége: «A nyomdászat története hazánkban1 jutalma száz arany a Gorove-alapból, határideje, 1887. szeptember vége; «A magyarországi román, csúcsíves és renaissance építési stil története,»jutal ma ezer forint Péczely-díj, határideje 1888. szep tember vége; f A karthausi rend története Magyar országon*, jutalma az Oltványi-féle 500 frtos díj) határidő 1887. szeptember vége; *A szeszesitalok befolyása a büntettek szaporodására,* jutalma száz arany a Sztrokay-féle alapból, határidő 1887. szep tember vége; «Mezőgazdasági kézikönyv-jutalma az első hazai takarékpénztár Fáy-alapjából három ezer forint, határidő 1888. szeptember vége. Lesz ez osztálynál három nyilt pályázat is: a megmaradt háromezer forint Fáy-díjból kétezer forint ^zógazdasági s ezer forint nagyipari pályakérdésre ; továbbá a Lászlóffy-féle 1000 forint e kérdésre: «3/a;///a'" ország története II. Ulászló és II. Lajos kordba*?Ezekre jelentkezni s a tervet beadni ez év vegéig lehet.
19. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.
Elhatározták, hogy Paukr Tivadar elhunyt másod elnök arczképét lefestetik a képes terem számára, s megállapították a vasárnapi közülés tárgysorát kö vetkezőleg: Trefort Ágost elnöki megnyitó beszéde, JYaknói Vümos főtitkári jelentése, Vámbéry Ármin értekezése: «Honfoglaló őseink jellemzése,» s Bedő Alberté: «Az erdőművelés jelentősége hazánkban.» Tárgyalták Barna Ignácz levelező tag lemondó levelét is, ki félreértés következtében jelentette be lemondását. A főtitkár levélben fogja fölvilágosítani s a gyűlés reményét fejezte ki, hogy a lemondáshoz nem ragaszkodik. Végül bemutatták József főherczeg levelét, ki összehasonlító czigány nyelvtanát küldte be s kéri annak megbirálását. Május 6-án volt a másodelnök és a tagok válasz tása. A másodelnöki hely betöltése Pauler halála be következése nélkül is tárgya lett volna a közgyűlés nek, mert az három évenkint újra betöltendő s ez az idő most múlt el. Megválasztották dr. Stoczek József műegyetemi tanárt. A beadott 40 szavazatból 23 esett rá, a többi pedig megoszlott Szász Károly, Pulszky Ferencz, Zichy Antal, Than Károly, Horvát Boldizsár és gr. Széchenyi Béla közt, kik 1—4 sza vazatot kaptak. A tagválasztások eredménye a következő: Az első osztályban tiszteleti taggá választották Szász Károlyt 33 szóval 8 ellenében és Szvorényi Józsefet 32 szó val 9 ellen. A levelező tagságra ajánlott Halász Ignácz megbukott; 24 szavazat volt mellette, 18 ellene, de a megválasztáshoz a beadott szavazatok kétharmada szükséges. Külföldi tagok lettek: Jire csek 32 szavazattal 8 ellenében és Jones W. Henrik. A második osztályba b. Kemény Gábor közlekedési minisztert tiszteleti tagnak választották 33 szóval 8 ellen ; rendes taggá Nagy Imrét a ki 32 szavaza tot kapott s 8 volt ellene; levelező tagokká: Concha Győzőt (33—7), Csaplár Benedeket (32—9) és Wlassich Gyulát 29 szóval 12 ellenében. B. Orbán Balázs 23 szavazata mellett 17 nem-et kapott s igy nem nyerte meg a kellő többséget, valamint a kül földi tagságra ajánlott Hirschfeld Ottó sem, a ki ellen 18-an szavaztak, mellette pedig 16-an. Dr. Szabó József indítványt tett, hogy a választá soknál a vidéken lakó akadémiai tagok levél utján szavazhassanak. Az indítványt az egyes osztályok fogják tárgyalni.
307
VASÁRNAPI UJSAG. a IV-ik kötetben — a fent elősorolt rovatok kereté ben — saját legkiválóbb iróik által. A további programra mindig esetről esetre a félévenkint megtartandó közös szerkesztőségi értekez leteken lesz megállapítva. Örvendetes újdonságul kell feljegyeznünk, hogy a legközelebbi programmot ő fensége, Rudolf trónörö kös főherczeg maga is gazdagítani fogja kitűnő irói tollával az osztrák résznél « Wiener Wald* leírása által, a magyarnál pedig «Gödöllő* ismertetésével. József főherczeg czigány nyelvtana. A tud. akadémiai e hó 5-iki ülésén felolvasták József főher czeg levelét, melylyel együtt összehasonlító czigány nyelvtanának kéziratát küldte be az akadémiának megbirálás végett. Ő fensége megjegyzi, hogy csak akkor adja ki művét, ha az a tudomány színvonalán van. A nyelvtan czíme: «Bománo csibákero sziklaribe.» Nagy folio papírra irva 239 lapra terjed, 13 fejezetre van osztva, melyek czímei ezek: 1. A betűk. 2. Az ige. 3. A nevek. 4. Az igehatározók. 5. Névmás. 6. A névhatározók. 7. A kötszó. 8. Az indulatszó. 9. A betűk hehezete és összefüggése az ind nyelvekkel. 10. Tájszójárási eltérések. 11. Szó képzések. 12. Összehasonlítás az ind nyelvekkel. 13. Összehasonlító nzótár. Az egész munka ő fensé gének sajátkezű irása s czímlapján egy sündisznó van rajzolva szájában cser-ággal. Trefort Ágost életrajza, mint már említettük, megjelent Pozsonyban Stampfel Károly füzetes válla latában, Szász Károly tollából. Az érdekesen irt füzetet tartalmi becse mellett csinos kiállítása és az illusztrácziók is ajánlják. Az illusztrácziók közül be mutatjuk itt Trefort csaba-csüdi lakóházát, mely a miniszter leányának, Ágnes kisasszonynak eredeti fölvétele után van fára metszve. Trefort a forradalom vihara után, 1850 végén tért családjával Békés-
tan kézikönyve*, a középiskolák felsőbb osztályai számára. A szerző a budapesti evang. gymnázium érdemes tanára, ki a tantárgyat, melyről most könyvet irt, tíz év óta tanítja, s így saját tudományos ismeretei mellett sok tapasztalatot szerezhetett p.edagógiailag is mind a tanítási anyag mértékéről, mind pedig az előadás módszeréről. A kézi könyv prakti kusan van szerkesztve, a tanuló számára irva, a kit nem terhel túl; csak annyit vett föl, a mennyit a középiskolában, különösen a gymnáziumban, elvé gezni lehet és kell. De megkívánja a tanártól, hogy az oktatási anyagot tökéletesen bírja, s előadás köz ben a saját ismereteivel adja meg az útbaigazítást, kivált ott, a hol természettani készülékekről és kísér letekről van szó. Az előadás szabatos és világos, s ez mutatja legjobban a szerző biztosságát. Az előszóban a fizika tanításának elveit és fő szempontjait fejtegeti helyesen. Az átalanos bevezetés után tárgyalja a mekhanikát, az akusztikát, az optikát, a hőtant, az elektromosságtant, és végűi a légköri tüneményeket és a csillagászati földrajz elemeit. Minden fejezetet számos ábra, készülékek rajza világosít meg. Bizo nyára oly mű, melylyel tanügyi irodalmunk gazdago dott, még pedig oly téren, hol jól szerkesztett tan könyveknek épenséggel nem vagyunk bőviben. Ára 2 forint. Megjelentek továbbá: Magánjogi esetek, dr. Ihering Budolf után magyarította dr. Schwarz Gusztáv, a budapesti egyetemen a római jog magántanára. A jogász közönség számára igen tartalmas gyakorló kézikönyv, mely az eseteket ügyesen és tanulságosan állítja össze és a törvényeket ezekkel mintegy meg eleveníti. Az eredeti munka német nyelven máinégy kiadást ért meg. Ára 1 forint 20 kr. Az ipartörvény magyarázata az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium hivatalos adatainak fölhasználásával irta Bal agi Béla, miniszteri segédfogalmazó. Magá ban foglalja az 1884-iki tizenkettedik törvényezikk végrehajtása iránt kibocsátott összes miniszteri ren deleteket és elvi határozatokat. Használhatóságát a betűrendes tárgymutató is könnyíti. A 368 oldalra terjedő munka dr. Matlekovics Sándor államtitkár nak van ajánlva, s ára 2 frt 50 kr. Döntvénytár, a kúria a budapesti kir. itélő tábla és a pénzügyi köz-
IRODALOM ES MŰVÉSZET. Rudolf trónörökös május 4-én érkezett Buda pestre s május 5-ikén egész délelőttöt igénybe vevő értekezletet tartott a budai királyi palotában az ^Osztrák-magyar monarchia Írásban és képben* czímü munka szerkesztőivel, Weilen, Jókai, Nagy Miklós, úgyszintén Keleti Gusztáv és Péchy Imre urakkal. A munka további megjelenésének programmját állapították meg akként, hogy a Bécs és Alsó-Auszt ria leírásának befejeztével, a birodalmi tanácsban képviselt tartományok közül sorrendben I első-Auszt ria és Salzburg leírása fog következni, mig ezzel egyenközüleg a Szent István birodalmát leiró füze tekben, a történelmi rész befejezése után, sorrendbe kerül a magyar nép jellemzése, szokásainak, erköl cseinek, nyelvének, őseredetének, ősvallásának, babo náinak, mondáinak (ezek közt az Attila-Csaba mon dakörnek), adomáinak, typicus alakjainak, népmeséi nek, népköltészetének népzenéjének és nemzeti viseletének, úgyszintén házi iparának, s a magyar Alföldnek ismertetése. Azután következnek az egyes alföldi városok és vidékek, kikerekített monográ fiákban. Ugyanezen beosztás szerint lesznek az ez után következő kötetekben Horvát- és Szlavonországok, s a Magyarországot lakó nem magyar ajkú nemzetisé gek, mindannyian saját legkiválóbb íróik, költőik és tudósaik tolla által tárgyalva. Az ülető irók, a mint a munka a sorrend szerint következni fog, kellő idő ben fognak megválasztatni és felszólíttatni a közre működésre. A Szent István birodalmát ismertető rész legutolsó füzetei fogják tárgyalni Budapestet, s ezzel kapcso latban a magyar közmívelődés tényezőit, a felsőbb ^ódáimat, művészetet, tanintézeteket, építészetet, stb. Ezeket közvetlenül megelőzendi Horvát-Szlavonországok ismertetése (saját kiváló tudósaik leírása mel lett). E beosztás azért lett választva, mivel előre lát hatólag mind Budapest, mind Harvát-Szlavonországok természetes kifejlődésében tíz évi időköz oly nagy előhaladottságot fog felmutatni, hogy a jelen eyben kelt leírások a munka teljes megjelenése ide jén minden tekintetben meghaladottak lennének, míg a vidéki népélet nem csak lassabban változik, de ha egészen elavult is egyes részeiben, mint kort jel lemző adat mindig maradandó érdekkel birand. A szerb nemzetiség, ugy szintén a déli tótok és wmági németek, a szabadkavidéki bwnyeváczok, a oansági svábok népismei rajza azonban már az Alföld leírásánál, tehát a II-ik kötetben kerül sorrendbe ; a román és szász nemzetiségé Erdély ismertetésénél
TREFORT ÁGOSTON CSABA-CSÜDI LAKÓHÁZA.
megyébe, Csaba-Csüdre, neje örökére. Ott töltötte a Bach-korszak szomorú, de várakozással teljes éveit, visszavonultságban a közügyektől, de nem tétlenül. Először is saját gazdaságát rendezte, hasznos beru házásokat tett, többi közt kényelmes és csinos lakó házat is épített; azt, melyet képünk tüntet föl. E szomorú korszakban munkás és boldog családi életet élt, s a mellett történelmi és nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Tevékenysége ez irány ban kihatott lakása négy falán túl is. Ó indítvá nyozta, alkotta meg úgy szólván s szervezte a békés megyei gazdasági egyesületet, az országban a leg elsők és legtevékenyebbek egyikét. A szép és dúsgazdag megye épen alkalmas talaj volt a Trefort éber szellemének, hogy a mire eddig kevés alkalma nyilt, a mezőgazdaság terén is tapasztalatokat tegyen. 12 évet töltött a magányban. Mikor 1860. évvé gén az alkotmányos élet első, fuvallata megindult, Békésmegye a maga körében oly tevékeny és hatá sos férfiút első alispáni székébe ültette; 1861-ben pedig a gyomai kerület az országgyűlésre válasz totta. A Franklin-társulat kiadásában legújabban ismét tartós értékű munkák hagyták el a sajtót, ezúttal kiváló szakművek. Első helyen említjük Báth Arnold L. gymnáziumi tanár terjedelmes munkáját: *A kísérleti természet-
igazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Kiadja a "Jogtudományi közlöny* szerkesztősége. Ujfolyam, XIH. kötet. Ára 2 frt. Magyar verstan középiskolai segédkönyvül s magánhasználatra, irta Négyesy László. Négyesy verstana egészben véve érdemes mű, mert nagy gonddal, s ha nem is új — de jó — módszerrel, vagyis módszeresen van dolgozva. Kellő alapot vet fejtegetéseinek, s ha — hangbeli dolgokról lehet így szólni — szemléleti módszert használ kimondá saiban és bevezetéseiben; példái átalában jól vannak megválogatva, s előadása mindenütt vüágos. A könyv a Franklin-nyomdából került ki, nagy 8-adrétben 112 lapra terjed s ára 70 kr. A nemzeti színházban ápril 30-ikan egy német vígjátékot mutattak be, mely Berlinben nagyon tet szett ; nálunk is mulattatott, de tartós sikerre nem számíthat. A mi benne elevenség és legtetszetősb, az a francziás szellem, a mit igazi franczia színmü vekben szentimentalizmus vegyiteké és német poli tikai czélzások nélkül élvezetesben kapunk ; Blumenthal Oszkár *Eyy csepp méreg* vígjátéka ez. Az «egy csepp méreg* alatt a pletykázó világ által más emberek poharába töltött keserűségeket kell ér teni. A mende-mondákkal foglalkozó világot mutat be Blumenthal komikai és diamai keverékben. Egy kis német fejedelemség volt miniszteréről, Vahlberg grófról azt irja egy újság, hogy 1866-ban elárulta
308
1 9 . SZÁM. 18SÖ. XXXIII. ÉVFOLYAM
a szintén az üllői úton levő Stefánia gyermekkórház fejedelmét a poroszoknak. E z e n aztán kapva k a p a i földi szótár m a g j a r részét, ki annak szerzője, vagy meglátogatására ment. E z a m o n a r c h i a legnagyobb méregkeverő világ. A látszat a volt miniszter ellen i mikor jelent meg a szótárból az a kiadás, mely ma gyermekkórháza, 148 betegágygyal. ü felsége"több gyar részszel is el van látva. Szily érdeklődvén a szó s z ó l ; s ő biába jelen m e g tüntetőleg, érdemjeleivel | beteg gyermeket a legnagyobb gyöngédséggel meg t á r története iránt, fölkérte Parisban tartózkodó egy bálon, — hiába bizonyítja ártatlan v o l t á t : a szólított, s örömét fejezte ki, hogy az egyleti tevé hazánkfiát, D e Gerando Attilát, hogy a nemzeti felső porosz hivatalos körök kegyetlenül éreztetik kenység ily kitűnő berendezésű szép intézetet tart könvvtárban kutasson Calepinus után. D e Gerando vele gyanúsításaikat. V e j e : E r w i n báró. csaknem fent. Másnap délben a király az állatgyógyintézetet talált is több példányt, s ezekből kitűnik, hogy a l e m o n d a n i kénytelen hivataláról, leánykája : Liddy, szemlélte m e g . E z is az uj intézetek közé tartozik. magyar szöveggel bővített szótárt Lyonban 1585-ben n e m m e h e t nőül Wendlingen tábornok fiához, Ő felség9 fogadtatására megjelent b. Orczy Béla mi nyomtatták először; annak egymásután m é g k é t B r u n o testőrhadnagyhoz. Elég komoly alap, melyet niszter is. Tormay Béla igazgató és Thanhoffer La kiadása jelent meg, ezeket követte a bázeli kiadás és csak a dologhoz n e m tartozó epizódok birnak a víg m é g egy Genfben. Vizsgálta Szily, vájjon a magyar jos helyettes igazgató fogadták a királyt s végig ve játéki h a n g u l a t b a visszarántani, drámai megoldásra zették az intézet különböző osztályain. A másik szótár helyesírása n e m vezethetne- e annak nyo pedig oly elemekkel j u t , melyek a darabnak két fel látogatást a király a Bajza-utezai festészeti mesteris a ki a szavakat összeírta. A helyesírás azon mára, vonásában mellékesek. Matterborn L o t h a r báró, egy kolában tette. I t t Trefort Ágoston miniszter, Ben ban tarka és ingadozó. Mégis bizonyos rendszer és vén gavallér, szemet vetett a gróf nagyobb lányára, czúr Gyula, az intézet igazgatója és Szalay Imre min. következetesség van az első részben. A szóknak kiej E r w i n báró nejére, s azt liiszi, megnyeri hajlamát. osztálytanácsos fogadták a királyt. 0 felsége először t é s szerinti leírásában tájszólási sajátságok tűnnek h a atyja ártatlanságainak bizonyítékait megszerzi. föl, m é g pedig határozott erdélyi kiejtés. Bód Péter Benczúr m ű t e r m é b e m e n t ; érdeklődéssel nézte a Szépen i r t jelenet, mikor a fiatal nőnek a bizonyíté is azt mondta, hogy a szótár alighanem erdélyi. m u n k á b a n levő festményeket; különösen a Budavár kokat megmutatja, s ez kitörő örömében megcsó Szily határozottan azokkal tart, a kik e szótár ma visszavételét ábrázoló kép vázlata kötötte le figyel kolja Mattenborn kezét. A kézcsók a sivár embert gyar szerkesztőjének a tudós Szántó (Arator) István mét. Érdeklődéssel nézte a m a kiváló férfiak fénvkéegészen kiforgatja. A megoldás az, hogy a gróf fé peit is, a kiknek Benczúr m á r elkészítette arczképönyes elégtételben részesül; lánykája férjhez m e h e t a jezsuitát tartják (1541—1612), ki sokáig élt Rómá ban, hol nagy befolyással bírt, tanított Gráczban és ket. ü felsége azután végig m e n t a növendékek dol maga hadnagyához s a család boldogul él, — m e r t Bécsben, s 1580-ban Erdélybe ment, hol a reformágozó helyiségein, megnézte a m u n k á b a n levő képeket az árulást 1866-ban n e m a volt miniszter, h a n e m czió ellen küzdött. Bómában szólíthattak föl a ma és megjegyezte, hogy azok igen szép haladásról tesz maga a fejedelem követte e l : a n é m e t egységért való gyar szótár megírására, s az első rész nagy valószí nek tanúságot. Majd átmenve az a k t termen, teljes rajongásból. nűség szerint az ő műve. Erdélybe menvén, többé elismerésének és legnagyobb megelégedésének kife A közönség a két első felvonást meglehetős hide m i n t buzgó hittérítőnek elég ideje n e m m a r a d t a jezése után, távozott az intézetből. gen fogadta. A harmadik felvonásban Márkus Emília Calepinus számára való nagy munkához s többek és Náday nagy hatással játszották a kézcsók jelene E s t é l y a z u d v a r n á l . E h ó 5-ikén nagyfényű segítségét vette igénybe. t é t . Érdekes alakok voltak : Bercsényi, m i n t a volt estély volt a budai királyi termekben. A királyi A második értekező Heinrich Gusztáv volt, ki miniszter, Mihályfi, m i n t Erwin b á r ó ; G. Csillag család környezetében egyesült a m a g y a r társadalom mutatványt adott az akadémia könyvkiadó vállala asszony (Liddy) és kisebb szerepeikben sok jellemzetában megjelenő német irodalom története első köte szine-java. test nyújtottak Egressy, Benedek, Vizváry, Gabányi, téből. A bemutatott rész igen érdekesen szól a Grál Lendvayné. A meghívottak érkezése m á r esti 7 óra után kez mondáról és a grál-lovagokról, s az ehhez fűződő iro dődött s a várba felrobogó hintókat nagy közönség A z o p e r a s z í n h á z n a k kitűnő művész-vendégei dalom-történeti emlékekről. nézte. P o n t b a n 8 órakor j e l e n t m e g az udvar: a v a n n a k : Wiltné és a hires tenorista Mierzivinsky, király, a királyné, a trónörökös, Mária Valéria főher K ö z g y ű l é s e k . Az országos gazdasági egylet e h ó kit a budapesti közönség Lucca Paulina társulatával czegnő, Gizella főherczegnő, József főherczeg, Klo 2-ikán tartotta közgyűlését gr. Szapáry Gyula elnök a népszínházban hallott volt. Az operában május lete alatt, ki megnyitó beszédében megemlékezett az tild főherczegnő, Mária-Dorothea főherczegnő, Fülöp 4-ikén lépett föl először a «Hugonották»-ban, Wiltszász kóburg-góthai herczeg, és neje Lujza he: czegnő. országos kiállításról, a gazdasági bajokról, s a bajok Az elfogadó fehér teremben b e m u t a t t á k a királyné mellett az emelkedés jeleiről is. Az évi jelentés sze nével együtt. Azudvari páholyban jelen volt a király, nak azokat a hölgyeket, kik most jelentek meg elő rint az egylet vagyona 406,390 frt. A folyó évre a a trónörökös és Gizella főherczegnő. ször az udvarnál. A nagy t e r e m b e n várt a fényes bevételek 18,396 frtra, a kiadások n é h á n y forinttal Wiltné m i n t Valentiné hangja erejével s az elő társaság. Az idegen konzulok csaknem teljes szám kevesebbre vannak véve. — Ugyané napon volt két adás művészetével ismét elragadott m i n d e n k i t . nagytevékenységű egylet közgyűlése is : az országos ban eljöttek. Valamivel 9 óra előtt lépett be ide az Mierzwinski deli Raoul volt. A magas hangokat kisdedóró egyesületé és az országos nöipar egyesülete'. udvar. A királyné mindenekelőtt Tisza Kálmán egész trillázó könnyűséggel ontja. E ritka szép miniszterelnököt tüntette ki hosszabb megszólítás Az orsz. kisdedóvó egylet ülésen Tisza Kálmánná h a n g ú énekesnek van egy baja, a lélekzetvétel, a mi sal, Klotild főherczegnő pedig ezalatt a miniszter elnökölt. Az évi jelentés a kisdedóvás fejlődésének énekét nyugtalanná, sőt sokszor szakgatottá teszi, és elnök nejéhez fordult. A királyasszony gr. Andrássy több örvendetes adatát sorolja föl. Jelentékeny sikere a könnyüdségtől megfosztja. Voltak egész jelenetei, mutatkozik az egylet ama fölhívásának, melyet a kis ; Gyulát szólitá meg. A király hasonlóképen hosszabb melyeknél többet vár a közönség. Az előadás többi j dedóvás terjesztésére a törvényhatóságokhoz s az j megszólítással fordult a miniszterelnökhöz s ezután szereplőiről nagy elismeréssel lehet megemlékezni, j egyes vidékek előkelőségeihez intézett. Megígérték a a t e r m e n áthaladva, kezet nyújtott a miniszterelnök K o m a r o m i Mariska korrektül és csengő hangon éne nejének. Időközben a királyasszony is odalépett a miniszterek is, hogy az állami birtokokon igyekezni kelte az a p r ó d o t ; Maleczkyné a királyné szerepében minisztereinöknéhez s aztán a főherczegnőkkel fognak kisdedóvókat állítani. P . Szathmáry Károly nyerte m e g a közönséget. Bignio, Ney, Odri művé együtt a számára fentartott emelvényen foglalt titkár ugyané czél érdekében bejárta a székelyföldet szetök egész erejével támogatták az előadást. s utjának sikere volt. lS82-ben 12-vel, tavaly m á r helyet. A király és trónörökös pedig többekkel tár A n é p s z í n h á z b a n a múlt h é t e n egy franczia ope salgást folytattak, mialatt a táncz megkezdődött. 48-czal szaporodott a kisdedóvó intézetek száma. Mária Valéria és Mária D o r o t h e a főherczegnők min Az egylet létesített továbbá Budán gyermekmen retté került színre «Esketés dobszórah. Zenéjét Vasden tánezban részt vettek. Keringő volt az első, házat. Kisdedóvók segélyezésére az egylet tavaly seur irta, kit a párisi boulevard-szinházak közönsége majd négyes, aztán csárdás, és polka következett. 2,884 frtot fordított, jótékony czélokra (a képző inté jól ismer. E z nagyobb műve, melyben van elég zenei A csárdást Berkes zenekara játszotta. Mária Valéria zetre, stb.) sokkal többet költöttek. Az egyletnek apróság, a m i tetszik, de van közönséges hely m é g tetemes kiadásai vannak.de 190,235 frtnyi jelenté főherczegnő tánezosa a négyesben gr. Széchenyi több. A mese sem valami szerencsés. Géza volt, a csárdásban pedig ifj. gr. Teleki József, keny vagyonnal is rendelkezik. A pénztár múlt évi forgalma közel nyolezvanezer forint volt. Az állami ki a tánezokat vezette. A második négyes után az A cselekvény t ú l n y o m ó részét katonai felvonnia udvar visszavonult a kék t e r e m b e theára, hol két sorsjáték jövedelméből 15,660 frtot k a p t a k : a köz sok képezik, a melyek közé helyenként n é h á n y komi asztal volt fölterítve. A vendégek pedig a mellék oktatási miniszter "tízezer forint évi segélyt adott, a kus s n é h á n y szerelmes jelenet van beleszőve. A tör termekben találtak gazdag buffetre. A theázás rövid kormány által engedélyezett külöu sorsjáték 5000frtot ténet színhelye Francziaország, az idő, a melyben ideig tartott, s aztán tovább folyt a táncz, mely játszik, a franczia forradalom. D'Obernay gróf (Szir- jövedelmezett. A közgyűlés fölhatalmazta a választ 11 óra u t á n i g tartott. Az udvar ekkor visszavonult s m á n y t , hogy képző intézetét 70,000 frtnyi költséggel may) nővérével Lujzával (Hegyi Aranka) menekül, n e m sokára a királyi lak vendégei is eltávoztak. kibővíthesse. — Az orsz. n&iparegylet közgyűlése de véletlenül a nemzeti hadsereg egy osztálya közé Szathmáry Király Pálné úrhölgy és Rökk Szilárd téved. A gróf elrejtőzik s nővére Lujza m e g akarja R u d o l f t r ó n ö r ö k ö s május 6-ikán reggel 7 órakor m e n t e n i , markotányosnőnek öltözik s magába bolon elnöklete alatt folyt le. Rökk köszönetet m o n d o t t visszautazott Budapestről Bécsbe. Gizella főherczegnő dítja L a m b e r t őrmestert (Vidor), a ki tulajdonképen Gönczy Pál miniszteri tanácsosnak, ki az ólért sike álruhába bujt márquis. A grófot elfogják s L a m b e r t rek körül nagy buzgósággal fáradozott. Zichy Antal is e napon hagyta el Budapestet. Az indóházhoz a őrizetére bízzák, d e előbb dobszó mellett összeesketik az elismerés meleg hangján szólt az egylet czéljairól, király is elkísérte. a markotányosnőnek öltözött Lujzával, a ki a máso s indítványára köszönetet szavazott a közgyűlés m i n d B á l a z o p e r á b a n . Az operaszínház intendánsa a dik felvonás végén elcsalja őrhelyéről L a m b e r t e t s | azoknak, kik az egylet czéljai körül fáradoztak. Az főváros jelenlegi nagy élénkségtí társadalmi életét azután bátyjával együtt megszökik. L a m b e r t e t ezért egylet pesti intézetét a lefolyt iskolai évben láto egy operabállal is színgazdagabbá kívánta tenni. főbe akarják lőni, d e megkegyelmeznek neki. A har gatta 330 tanuló, a budait 54. A bevétel 20,612 frt, E h ó 6-ikán tehát álarezos bált rendeztek az opera madik felvonásban L a m b e r t m á r ezredes, a direktó a kiadás 19,782 frt, az alapítványok összege 21,716 színházban, de úgy látszik, hogy az álarezos bálok r i u m beköszöntött, d'Obernay gróf visszakapta bir forint. nak a farsangon túl nincs alkalmas talajok. Noha előre tokait. Lnjza ismét grófnő s elmereng azon, hogy ő ' tudva volt, hogy a király is megjelenik, csak a páho L a m b e r t őrmesternek özvegye, a n n a k a szegény | lyok teltek m e g I t t a főváros legfényesebb társasága MI ÚJSÁG? katonának, a ki az ő tudomása szerint meghalt. gyűlt össze, a földszinten azonban egész kényelme Bátyja össze akarja házasítani őt egy barátjával, d e Az u d v a r B u d a p e s t e n . A királyi család jelenléte sen lehetett sétálni. Álarezos csak néhány volt. ideje korán megérkezik az ezredes s Lujza végtére is nagy élénkséget hozott a főváros társadalmi életébe. A király 10 órakor érkezett s gróf Keglevich István L a m b e r t ezredesnek a felesége lesz. A szereplők A főrangú világ csaknem összes tagjai együtt vannak. i n t e n d á n s fogadta, ü felsége az inkognito páholyban közül Hegyi Aranka és Margó Czelia k. a. tetszettek legjobban. foglalt helyet. Jelen volt Koburg herczeg is nejével. Az e h ó 5-iki udvari estély a királyi palota egész fé n y é t föltárta, s azon megjelent a királyné is, ki szem Tisza .Kálmán miniszterelnök nejével együtt szintén megjelent. A király háromnegyed óra rnuíva távozottbajban szenvedett a közelebbi napokban. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Éjfélkor m á r az egész bál szétoszlott. A királv sorra látogatja a közintézeteket. Gizella A m a g y a r t u d . a k a d é m i a május 3-iki heti ülé J ó z s e f f ő h e r c z e g e hó 4-ikén fogadta a polykliés Mária Valéria főherczegnők többször megjelentek sén Hunfalvy Pál elnökölt, s a felolvasások tárgyát a színházakban. 0 felsége május 4-ikén megnézte nika küldöttségét, mely azért j á r a főherczegnél, két irodalomtörténeti dolgozat tette. | az egyetem orvoskari telepét az üllői úton, hol Trefort hogy neki a fővédnökség elfogadásáért, valamint az Szily Kálmán, ki a természettudományok műve miniszter, Balogh Kálmán orvoskari dékán fogadták. 500 forint a d o m á n y é r t köszönetet mondjon. A fő lője, m o s t egy régi szótárról i r t alapos fejtegetést ily A törvényszéki orvostani intézetben Ajtay Sándor czím alatt t K i volt Calepinus magyar tolmácsa ?» Az kalauzolta, a szemészeti kórházban Schulek Vilmos herczeg megköszönte a polyklinika főorvosinak értekezést dr. Szinnyey József olvasta föl. Calepinus | tanár, a belgyógyászatiban W a g n e r J á n o s . Megtekin- iránta való bizalmát ós megígérte, hogy minden le «Dictionariuma» külföldi könyv, mely sok kiadást | tette a dísztermet, az összes helyiségeket, m é g a hetőt m e g fog tenni, hogy az intézet érdekeit elő ért, m e r t sok nyelv szótára van b e n n e együtt, a legboneztermet is. s a főző és mosó k o n y h á k helyfsé- mozdítsa. A főherczeg élénk érdeklődésnek adott ki tetjesb kiadásban tiz nyelvé, köztük a magyar nyelv ! geit. I n n e n a király az üllői út végén levő uj ráróni oly gazdaságban, hogy a n n a k szókincse mellett kórházba hajtatott, hol a polgármesterek és d r . Geb- fejezést az intézet eddigi működése iránt, különösen eltörpül a régi magyar nyomtatvánvok szókészlete meglepte a küldöttséget, hogy a főherczeg a polykÜhardt kórházi igazgató fogadták. Hosszan időzött a és kétszáz évnél tovább irányadó m a r a d t nálunk. D e számos épületből álló nagy telepen s érdeklődéssel nikára vonatkozó értesítéseket és czikkeket oly )°l m é g m á i g sincs eldöntve, hogyan gyűjtötték e külkérdezősködött s hallgatta a felvilágosításokat. Majd ismeri. József főherczeg a «Szegény beteg gyermek-
SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.
eayesidetnek »-nek is pártoló tagja lett és nagyobb pénzadományt küldött Tabódy József cs. k. kama rás, egyleti elnökhöz. M u n k á c s y f e s t m é n y é t folyvást nagy közönség nézi. Megtekintette Gizella főherczegnő is, s Klotild főherczegnő, leányaival, kik nagy érdeklődéssel szem lélték. P a u l e r i g a z s á g ü g y m i n i s z t e r t e m e t é s é n meg jelent a király is. E n n e k emlékét márványtáblán örökítik m e g a házon. Az igazságügyminiszteriumban határozták ezt el és Szentgyörgyi államtitkár már föl is kérte a Lipót-utczai ház tulajdonosát, Csávossy Ignácz birtokost, hogy engedné m e g az emléktábla fölállítását. A tulajdonos a legnagyobb készséggel megegyezett, A t ö r t é n e l m i k i á l l í t á s irodája m á r megnyílt az országos kiállítás műcsarnokában. Kívánatos, hogy a kik a kiállításban részt vesznek, mielőbb beküldjék a tárgyakat, igy lehetvén azokat a katalógusban tüze tesebben is leirni. Minthogy a történelmi kiállításban több kipólolhatatlan értékkel biró tárgy is lesz, in tézkedés történt, hogy H o r v á t h múzeumi tisztviselő állandólag o t t lakjék, másrészt a kiállítási helyiség bezárásakor mindig egy tűzoltó legyen jelen, vé gül pedig a rendőrség megkerestetett, hogy meg felelő számú rendó'rközegek kirendelése iránt intéz kedjék. Az í r ó k é s m ű v é s z e k t á r s a s á g a k i r á n d u l á s t rendezett e h ó 2-ikán Kis-Kőrösre és Szabadkára. Kis-Kőrösön Petőfi szülőházát tekintették meg, m e l y a társaság tulajdona, s e kirándulás felolvasásainak jövedelme is e ház fentartására van szánva. Mintegy hetvenen vettek részt a kirándulásban. Szíves ven dégszeretettel fogadták őket m i n d Kis-Kőrösön, mind Szabadkán. A társaság d. e. 10 órakor érkezett Kis-Kőrösre, hol küldöttség élén Salamon Miklós járásbiró fo gadta a vendégeket. 11 órakor kezdődött a nagy vendéglő t e r m é b e n a hangverseny, melyet a közön ség nagy tetszéssel fogadott. Résztvettek b e n n e : Sí pos Antal, Komócsy József, Tolnay Lajos, Ábrányi Emil, Ábrányiné, H e n t a l l e r Lajos, Szendrőy Lajos, Máté István, végül F a l u d y Antal, ki Reviczky Gyula egy versét szavalta. A hangverseny u t á n a közönség az iskola előtti térre vonult, h o l Petőfi szobra áll. Az iskolás fiúk (majdnem m i n d t ó t ajkú) elénekelték a himnuszt, aztán pedig Komócsy, Ábrányi és Sípos rövid ünnepi beszédeket mondtak. A társaság egyrésze a kaszinóba vonult, a hol Komócsy elnöklete alatt ülés tartatott. Indítványára elhatározták, hogy a Petőfi-ház fentartása czéljából bizottság alakuljon, mely részben az írói k ö r tagjaiból, részben körösi polgárokból fog állani. E r r e a vasúti vendéglőben társas ebéd volt, melyen a felköszöntők sorát Sala mon járásbiró nyitotta meg, éltetve a v e n d é g e k e t ; szólottak még Magyar orvos, Komócsy József, Dolinay, Benedickty s t b . Szabadkára este és szakadó esőben érkeztek. A fogadtatás itt is igen barátságos volt. Esti 8 órakor kezdődött az előadás a színház ban, ugyanazzal a programmal, m i n t Kis-Kőrösön; ezenkívül m é g : Inczédy László elszavalta «Szabadka* czimü versét, Alszegi I r m a pedig Latabárral tetszés közt játszotta el az «Egy kis vihar»-t. Hangverseny után társas vacsora volt a «Hungária »-ban, u t á n a pedig táncz. A F á y - ü n n e p K o h á n y b a n . F á y András századik születésnapján, május 30-ikán leplezik le a kohányi szülőházon az emléktáblát. Matolai Etele zempléni alispán tartja a megnyitó beszédet. Szinnyey Gerzson sárospataki t a n á r emlékbeszédet m o n d ; erre kö vetkezik Szuhai Benedek ódája, s a sátoralja újhelyi dalárda és sárospataki ifjúsági dalkar éne ke. Áz ünnepélyt lakoma, este pedig tánczmulatság zárja be. Az U j f a l v y - p á r e h ó 2-ikán elhagyta Budapestet, s Gráczba utazott. Tiszteletökre a földrajzi társaság e hó 1-én lakomát rendezett a «Nemzeti szálloda* termében. A felköszöntések sorát Ujfalvyné nyitotta meg, s i g y szólt: «Leánykori.ábrándjaimban Magyar ország ugy t ű n t föl előttem, m i n t egy poétikus föld, melyen bátor és lovagias n e m z e t lakik. Akkor m é g nem sejthettem, hogy elég szerencsés leszek e nem zet derék fiai egyikének neje lehetni. D e mivel á b rándom valóság lett, engedjék m e g kijelentenem, hogy kétszeresen szeretem Magyarországot, m i n t franczia n ő és m i n t m a g y a r asszony. E kettős czímen mondok köszönetet a földrajzi társaságnak és az egész sajtónak azért a hízelgő és valóban meleg fogadásért, a melyben részesítettek.' A többi felköszontőket Vdmbéry, Décsy és Királyi Pál mondták. A társaság éjfélig m a r a d t együtt. A t a v a s z i l ó v e r s e n y e k május 2-ikán kezdődtek. A hideg idő tartózkodóvá tette a közönséget, s csakis az első napon, mely vasárnapra esett, volt nagyobb számú közönség. E k k o r a király is megjelent Gizella főherczegnő vei. József főherczeg és családja, a Ko
309
VASÁRNAPI ÚJSÁG. burg herczegi p á r a következő napok szintén jelen voltak.
versenyein
f z e l s °' n a p n y e r t e k : a megnyitó verseny 1000 írtját Blaskovics E r n ő «Ragvogója», az egyesült nem zeti hazafi dijat (800 frank) gr. Festetich Tasziló «Fenék »-je; a kétévesek 1000 forintját gr. Henckel H u g ó «Sita Aaron»-ja; az eladó verseny 1000 írtját Captain Bogdán «Celiája», a Sándor-dijat Dőry J e n ő sárga névtelenje; az akadály verseny 2000 frankját Dőry Lajos «Bar-one»-ja; alótenyésztő me zőgazdák első diját (300 frt) H i d e g J á n o s gazda. — A május 4-iki futtatáfokban n y e r t e k : az 1000 frtos hadicapot Dőry Lajos «Mariola»-ja, a kísérleti ver seny 2000 frankját b . Springer Gusztáv «Bnck-aboo»-ja, a 600 aranyos asszony ságok diját gr. Sztáray-Hunyadi «Metallist»-je; a'200 arany BatthyányH u n y a d i dijat gr. Festetich Tasziló «Óccident»-je ; az eladó verseny 1000 forintját Schossberger Nándor «Humorista-je: az akadály verseny 1000 forintját herczeg Eszterházy P á l ÍGardist»-je. — A május 6-iki futtatásoknál n y e r t e k : a kétévesek versenyén (10Ü0 forint) gr. Henckel «Sita Aaron»-ja, a 10 000 frankos Oaks-díjat nyolez paripa közül gróf Festetich Tasziló «Hildán-ja ; az Esterházy-díjat (525 forint) Blaskovics E r n ő «Hetvké»-je, s ugyanez a következő futásban a 3000 frankos államdíjat; az 1000 forintos handicapot Mr. Prince «Gondolj rám»-ja, a gátverseny 1000 forintját herczeg Ester házy P á l «Red Hot»-ja. A legközelebbi verseny vasárnap lesz.
szül. Tengerich Judit, 47 éves, Budapesten. — BALÁZSOVICH IRMA, Balázsovich Rezső leánya, N.-Váradon. RISZNEB MARISKA, Riszner Ede leánya, í 8 éves, Jász berényben.
SAKKJÁTÉK. 1382. számú feladvány. Chocholous Gy.-töl. SötéL
A " J o g t u d o m á n y i K ö z l ö n y * rnájus 7-iki száma (19-ik) a következő tartalommal jelent m e g : Pauler Tivadar. Dr. Kováts Gyula budapesti kir. táblai pótbirótól. •— Jogirodalom : Az uj közjegyzői törvény kiegészítve az 1874. évi közjegyzői törvény érvényben hagyott §aival és ellátva a közjegyzőségre vonatkozó curiai döntvényekkel s magyarázatokkal. Irta Szolcolay István. — Törvénykezési Szemle: A jelzálog védelme a jelzálogi kereset ellen. Dr. lmling Konrád kir. táblai bírótól. — Adalékok a ma gyar bűnvádi eljárás fejlődéséhez. — A második bűn vádi eljárási javaslat részletes tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. — Különfélék.
a
A magyar-franczia biztosító részvénytársaság. (Franco-Hongroise) életbiztosítási osztályához 1886. április h ó b a n benyujtatott 3 3 2 ajánlat 607,400 frt összegről és kiállíttatott 285 kötvény 505,150 forint biztosított összegről. Folyó év j a n u á r 1 -tői márczius h ó végéig 1271 ajánlat 2.475,400 frt összegről nyújtatott be és 1080 kötvény 2.012,000 frt biztosított összegről állíttatott ki.
HALÁLOZÁSOK. E l h u n y t a k a közelebbi napok a l a t t : SZIGETHY ISTVÁN, a kecskeméti ref. gymnásium szeretett tanára, a törvényhatósági bizottság tagja, 6 5 éves korában. Huszonöt év óta tanította a latin klasszikus irodalmat. Fiatal éveiben Beöthy Ödön házánál volt nevelő, s a szabadságharcz e kimagasló alakjának menekülését részben ő segítette elő, Beöthyt kocsisá nak adván ki s útlevelet is szerezvén neki. — PAP SÁMUEL, Udvarhelymegye egyik érdemes fia, ki a szabadságharezot h á r o m fiával küzdötte végig, 8 8 éves korában, Szent-Mihályon s benne P a p Mózses unitárius t a n á r édes atyját gyászolja. — WAGNER SÁNDOB, kir. tanácsos, a kir. kúria segédhivatalainak főigazgatója, a szabadságharezban honvéd-hadnagy, 5 3 éves, B u d a p e s t e n . — LÖKÖS JÁNOS, ref.
lelkész,
70 éves, Ottományban. — MABTÉNYI E D E , k a t h . lel kész,
Kassa-Ujfalun.
—
RAGÁLYI MIKLÓS,
D.
ENDBB,
77
éves,
Mocsáron. —
h
B
Az 1376. sz. feladvány megfejtése. Beissert
W.-töl.
Megfejtés. Világos.
Sötét.
1. V a l - g l _. 2. e2—e3 3. Vgl—bl v. Hg4—h4—f4 matt.
H f 2 - g 4 (a) t. sz.
Hf2—h3 K lép.
2. Hg2—ht f 3. Vgl—g4 matt.
H e l y e s e l i f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F . H . Andorfi Sándor. — Kovács J. — W E k Józsa. — Az Erkel-sakktársasán nevében: Exner Kornél. — Tarnóezon: Németh Péter. — Nagy-Enyeden Nagy András. a társas-kör; Blanár József.— A H.-Nádudvaron: pesti sakkor.
HETI NAPTÁR. Nap
Katholücus
Május hó.
es protestáns
Görög-Orosz
9|V|í2Naz. G ea. C2 Jliser. lOÍHlAntonin pk. hv. Viktorin 11 K Mainertus pk. Béla l2|S|Pongrácz vt. Pongrácz 13 C Szemez pk. Szervácz 14 P Bnnifácz vt. f Bonifácz 15'S|Izidor Yt. Zsófia
Izraelita
27ES. J. rok. 289 vértanú 29Szoripater 30Jakab após. 1 Május 2N. Atan. h. 3 Teodor pecs.
4Jndás o 6 7 8 9 10S.8. HtllTálUiáui: 3) Első negyed 11-én, 3 óra 35 pk. d. e.
A Franklin-Társulat hivatala
ingyen
könyvkiadó
és bérmentesen
a kiadásában megjelent jegyzékét mindazoknak, gett fordulnak.
könyvek kik hozzá
küldi teljes e vé
Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda (Budapest,
egyetem-idcza 4. sz.)
borsód
megyei bizottsági t a g , 4 1 éves, Dövényben. — ZSOL NÁT
'
Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond.
MELLÉKLET : Felsőbirósági elvi jelentőségS hatá rozatok. Közli Dr. Jancsó Györy kir. táblai fogal mazó. — Curiai határozatok. — A budapesti kir. tábla elvi jelentőségű határozatai. — A m. kir. pénz ügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határo zatai. — Kivonat a «Budapesti Közlöny*-bői. Figyelmeimeztetjük olvasóinkat a mai számunk ban foglalt focai h i r d e t é s r e .
i Íjlíg0le
b
TARTALOM.
UBMÁNCZI
S z ö v e g : Pauler Tivadar. — Eletharniónia. (Költe JENŐ, ó-topliczai birtokos, Maros-Tordamegye virilis mény.) Reviczky Gyulától. — Orosz történetek. I. képviselője. — BÖBÖNDY JÁNOS, urodalmi nyűg. tiszt Sándor czárról. y—6. — A turul madár. Thury J ó viselő, 6 5 éves, Keszthelyen. — KÁBMÁN JÁNOS, ügy zseftől. — Az eppelborni csáazártölgy. — Stryj véd, 5 0 éves, Újvidéken. — DÖLLINGEB GYÖRGY, az város leégése. — Május. —r. — Sándor Mátyás. erdő-iparegyesület hivatalnoka, Bustyaházán. — Verne Gyula regénye. — Egyveleg. — Kirándulás 1 ZONGOB ANTAL pozsonyi műépítész, 31 éves. — G B Í Fiúméba. — Végrehajtás az ír bérlők ellen. — A költő jutalma. — Az akadémia nagy gyűlése. — Iro NER ADOLF, a török-kanizsai takarékpénztár pénztár dalom és művészet — Közintézetek és egyletek. — noka. — HAMILTON herczeg, gr. Festetich Tasziló Mi újság? — Halálozások. — Sakkjáték. — Heti sógora, Angliában. naptár. K é p e k : Pauler Tivadar arczképe. — A császártölgy MOCSÁRY MIKSÁNÉ szül. Jeszenszky Mária, föld- i Eppeíbornban. — A Strvj város égése, Lemberj; mel birtokos neje s köztiszteletben élt hölgy, 3 8 éves, a l e t t . — Végrehajtás Irlandban. (KUencz képpel.) — pestmegyei D é l e g y h á z á n . — Ö z v . BCGDÁNFFY GÁBOBNÉ szül. Török Róza, 84 éves, Kolozsvártt. — ABONYI | Sándor Mátyás. (Két képpel.) — A budapesti kirándu lók Fiúméban. Elindulás Fiuméből. — Trefort Ágoston GYDLÁNÉ szül. Klósz ü o n a , a budapesti nemzeti csaba csiitli lakóháza. színház tagjának neje, 21 éves, Debreczenben. — LÁSZLŐFFY JÁNOSNÉ szül. Mály Jozefa, 6 0 év Szamosujvártt. — SOMOGYI ISTVÁNNÉ szül. Kovács Terézia, 6 9 éves, S á r b o g á r d o n . — NYITRAY MÁTYÁSNÉ |
Felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. szám.)
TT?
..*M 19
VASÁBNAPI UJSÁG._
i 10
SZÁM. 18J6.
í^ií^ÉvroiT^
, 9 # „ 1 1 ^ 1 8 8 6 ^ XXXIII. ÉVFOLYAM.
311
VASAKNAPI ÚJSÁG.
Diszitett török kések
Budapest, K O T Z Ö P A L ajánlja.
~
.
—~—-k——.—
G É P É S Z - M É R N Ö K
—~
— - —«
— •••
T
BARRETT R. es FIAI! kitűnő gőzniozgonyait, Coznpsund gőzmozgonyait
,
m Bt K
1 fölszeldeló kés 21 „„. J e ^ b . 1 tuczat asztali kés 9 frt, 1 Jk S f e M™ csemegéké, 8 frt ,rtb 70^' 1 tuczat cseraege-evöeszíis, iS'fóri^
»!^
^
Szöges
^ járgányCSép]ŐÍt,
10% t ü z e l ő a n y a g t a karítással. Fa- és szén valamint s z a l m a - tüzelésre.
Balaton-Füred enyhe és egyenletes légköri viszonyánál és kitűnő jabsavó-intézeténél fogva különösen ajánlható: idfilt légCSŐhnmt és tfldőbántalmaknál; égvényes sós, szénsavas vasas forrásai, hideg és meleg szénsavas fürdői, gőzfürdő s a női és férfi uszodával ellátott balaton-fürdöijavahák: gyenge emésztés, idült gyo mor-, bélhuzam-, vesemedencze- és hólyag-hurut, hasi pozsga, máj, lép, aranyér és női bántalmak ellen ; továbbá vérszegénység, sápkór és görvélykórnál, általános 2800 gyengeség, gerinczagy és idegbántalmaknál.
Egy beteg- és gyermek-szobábál \ hiányoz zék a
Rendszeres szőlő-kura szeptember- 1-én kezdődik.
BITTNER-féle l£vad ideje m á j a s t ó l o k t ó b e r i g .
(EICHENHALLI FÜRDŐ MARTI NY K. |K5" Hivatalos megnyitás május 16-án. ""E3I
£*.
sfürdö, s a v ó , l e g n a g y o b b é g a l j i é s t é r - g y ó g y h e l y , Oerte aár rendszere szerint, a bajor Alpesek közepette. 8 o s , anya gos, l á p o s é s fenyőtűkivonat-fürdők, k e c s k e s a v ó , t e h é n t e j , flr, a l p e s i növénynedvek, minden á s v á n y v í z f r i s s t ö l t é s b e n , g n a g y o b b l é g m o z t a n i készülék, b e l é g z é s i termek, sópárlo zak, sósforrások, g y ó g y t o r n á z á s . Legjobb g y ó g y á s z a t i áltaí o s k ö v e t e l m é n y e k , ú j vízvezetékek é s csatornázás által. Kirjedt p a r k n l t e t v é n y e k födött sétautakkal, közeli fenyőerdők j ó l á p o l t s é t á n y o k , m i n d e n irányban é s e m e l k e d é s i v i s z o okban. —Naponkint 3 h a n g v e r s e n y a fürdő zenekara által, ény-szinház, olvasó-szobák. V a s ú t i ás t á v i r d a - á l l o m á s . K i m e rítő t e r v e z e t e k k e l s z o l g á l a kir. fürdő-biztosság.
— as
e •
c& 3C
se
"-»—*m***^
-*
STAIMER J. gyógyszerész
I
fP0Nl!rt
1
1 1
1
o* & 2739
*
|
Budapest, váczi utcza 19. 1
500 aranyatfizetekannak.
Árjegyzék franco ingyen.
g
kidr. hRKEASILL salie) 1-sav-szájvize használata után — egy üveggel 40 kr. — még valalia fogfájást kap vagy lehellete bűzös Ieend. Dr. Greensill fogSlépitöje, mely a szájvíz után haszná landó, a fogakat fényes fehérré teszi. K szer értalmatlansága biztosíttatik. Ara 40 kr. Kapható gyógyszertárak ban, illatszerkereskedésekben, S elő kelő fodrászoknál, Dr. GREENSILL RÓBERT, tanár, Parisban. Főraktár Budapesten Dankotszky Istvánnál V. k., József-tér 2. sz. Török Józsefnél VI. k., király-utcza 12. sz. Neruda Sándornál IV. ker., hatvani ntcza. Budán Kabakovits Györgynél illatszerkeresk., II. ker., fő-u. 30.
Ö
Folyékony
Glycerin-Créme. Kielhausertól, Gráezban. A folyékony glycerin-créme sikerült egyesítése a legártatlanabb szereknek, melyek a bőrt nemcsak s i m á b b á és finomabbá teszik, ham m an nak fiatalos frisseségét fcntartják. Óvszer a l e v e g ő , szél és n a p befo l y á s a e l l e n , eltávolítja a s z e p l ő t , n a p s ü t é s t , m á j f o l t o t és minden hasonló a r c z t i s z t á t l a n e á g o t . Egy üveg ára frt 1 20.
Conifera Sprit
a valódi fertőtlenítő és balzsamos gyantás, belégzési szer a légzo szervek bajainál. Kapható a gyógyszertárakban, azonban világosan Bittner-féle Conifera-Sprit és BittneMéü ssabadék. porlasitó kérendő al
s aspilnlái.
Jeles hatással az e m é s z t é s i és t e s t i működés szabályozására; valamint a v e r t i s z t í t á s á r a . Ki tűnő: é t v á g y t a l a n s á g n á l , nyalkásodás, g-yomorhurnt, m e g rögzött szorulásnál és szoru l á s ! hajlamnál, m á j - és l é p b a j nál, s á r g a s á g n á l , arany e r e s bántalmaknál, v é r t o l n l á s n á l a fej felé, í o l f u v ó d á s n á l , g i l i s z t a baj, köszvény és csuznál. sak akkor valódi, ha védjegygyei és név aláírással van ellátva. Egy dobozzal 7 0 kr. Raktárak csak a gyógyszer tárakban. — B u d a p e s t e n a városi (szent háromsághoz, czimzett) gyógy szertárban, városház-tér 9-dik szám; Török József gyógyszertára, királyutcza 12; SzÖIlősy István gyógyszert. Továbbá Pozsonyban Dr. Adler Rudolf gyógyszert, a Megváltóhoz ; Székesfenárott Dieballa György ; Sopronban Botfy Kálmán; Miskolczon Dr. Rácz G.; Debreczenben Dr. Rothschneck Emil; N y í r egyházán Kurányi Imre. 2722
2015
F ő letét:
BUDAPESTEN: Török Jóuet g y ó g y s z e r t . , király - ntcza lí.
Bittnei"
ww § 1 1 1 w f IA W H Ü W Hft H 1
Hl I
VVmm
HlHJll
minden kényelemmel és pompá san berendezett uj helyisége
f
A fürdő e kivonatta' kitűnő szol* gálátokat tesz görvélyes, csnioi, k ö s z v é n y e s bajoknál, idegfájások, a légző utak nyákhártyiinak h u r u t o s bajainál, valamint a tag-ok általános és különleges gyöngeségelnél.
Fontos hölgyeknek!
Párisi hölgypor
adja, és ártatlansága mellett mégis a bőrt simán és szá razon tartja. — Hölgyeknél, ugy férfiaknál is borotválás után nagy kedveltségnek örvend. Egy dobol ára 50 kr., fehér, rózsaszín és sárga (Rachel). mandula-szappan és spermacetböl készítve, a legár tatlanabb arcz- és kézbőr tisztító szer. 1 doboz ára 50 kr.
Kézmosó-por
Flouge végétal 2 1 * 3 6
bécsi-ntcza l szám alatt május hó 4-én nyittatott meg.
nappalra és estére. J— Ara 50 kr.
L I P P M A N N
KARLSBADI
8
Étvágyat gerjeszt. Használata kellemes. Gyomorbajban
I
_ TT.íon le Ezen *w.tt*n s z ö r p tic-üln tiszta <J« és tpt«7AtríB tetszetős állnnnfhan állapotban c h i nn áá tt ., valamennyi valamennyi zsoneitó zsongitó szerek között a legkitű nőbbet és v a s a t , a vér alkatrészeinek egyik fő-fő tényezőjét, tartalmaz. Parisban, a legelső orvosi tekintélyek által, ugy a v é r s z e g é n y s é g és s á p k ó r e l l e n , mint fiatal l e á n y o k k i f e j l ő d é s é t e l ő s e g í t ő s z e r ü l rendeltetik. A v é r s z e g é n y s é g és a f e h é r f o l y á s által, melyek ben a nők oly gyakran szenvednek, előidézett borzasztó gyomorfájások ezen szörp által a lehető I legrövidebb idő alatt eltávolíttatnak. 263*
1 üveg chinaszörp ára 2 forint. — 6 üveg ára 10 forint 50 kr. Budapesten Török József gyógyszerésznél király-utcza 12. sz.
szenvedőknek
Hatása biztos,
Kivételes gyors é s biztos hatással.
Kellemes, Egészséges! Mily magas értékkel birnak varrassál foglalkozó házi nők és házi leány előtt, valamennyi fehérneműre, a j ó e l ő á l l í t á s ú cíérnag'omo'»| eléggé ismerete . Ennek folytán bátorkodik a 4 5 é v o t a fenn*"" » jóhirii b é c s i ozérnagomb-gyár a t. hölgyeket figyelmeztetni, m* csekélyebb gyártmányok u t á n z o t t gyári jegyekkel vannak ker»". ben; melyek j ó s á r g a rézzel b e f u t t a t o t t karikák h f y e " " ! T h o r g a n y k a r i k á v a l vannak készítve ; továbbá sok csekélye 0 D .K :,. fajta legfinomabb angol Marschall-vászonczérnából készültnek n j w ^ tátik, mely azonban o l c s ó minőségű czérnából, sót gyVl****1, e is készíttetik, s igy l e g k e v é s b b é s e m felel meg a feldicséri r minőségeknek. Kéretnek tehát saját érdekükből a t. hölgyek, czérnagombok « a « ' iánál a fönnebbi g y á r i s e g y r e tekintettel lenni, mint a mely • ^ Sitoknl szolgál, hogy t ö k é l e t e s e n s z i l á r d gyártmánynyal van am
hazájuk e g y i k l e g s z é n s a v d u s a b b
SAVANYÚVÍZ^ kitűnő szolgalatot tesz főleg az emésztési ? a v a '°p°i 0 8 a gyomornak az idegrendszer b&ntajmain *ja.l' ^ bajaiban. Általában e viz mind azon kóroknál » figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet t™?0? itos. és az idegrendszer működésének fölfokozása kiv
Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvenoA z 1 S 8 5 .é v i eJsaeállitás
1,800.000 palaczK Folyton friss minőség készletben a főraktáron
Sffi, E I Édeskuty L S S t * Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, fliszerker és vendéglőkben.
^
olcsó,
kényelmes.
tehát
ttditö!
minden csikarólag működő hajtószer, pilula stb. fölött előny ben részesítendő. — O r v o s i l a g a j á n l v a gyomor-, bél-, máj vese- és hólyagbajóknál.
Elismert és sokat keresett háziszer. tmésztési gyengeség vagy megzavart emésztésnél, étvágyMtay, ülő életmód által elöidézet; umer- s bél-atonia, nyálttsság és evés utáni roszullét, kellem .ti , lböfögés, felfu tó uÁ Sy° m o r hév, gyomorfájdalom, — nyomás vagy görcs, rertoaulás, főfájás, szédelgés, migraine, vérrekedés, aranyér, rendetlen székelés és makacs székrekedésnél. Approbált szer "verség ellen. g V ~ V a l ó d i osak akkor, ha minden adagon védjegy, L i p p m a n n kezevonása, látható. 25P»ató_ minta doboz 60 kr. Eredeti dobozonként 2 írtjával •jnden b e l - ég k ü l f ö l d i gyógyszertárban és ásványvíz^ g y k e d é g p e n % frt 15 kr. beküldése mellett egy eredeti V>z bérmentve küldetik. 1 doboznál kevesebb nem küldetik" SW£01 jwti szét fildés: LIPPMASH gyógyszertára, Rarlsbadban. Pőleté
I
* KRlt—
A karlsbadi ásványvizekből nyert lorrás-termények segítségével készítve, tehát ezek minden hatályos anyagát tartalmazzak és niiiden gyégyité tulajdonait különös érvényre juttatják.
^ P K
Grimault és T= gyógyszerésztől Parisban.
iRnsünscBEi
Felúlmulhatlan hashajtó szer.
Ham'sitott hŐtgj/por-iö\ és gtycerincreme-ib\ óvakodni tessék. Csak az tekin tendő valódinak, melyben dobozán, valam. haszn. utasításán a mellékelt védjegy van.
CHINA VAS SZÖRP
^BORCrURDTS\
P E Z SCÖ-PORA
Emésztést elömozdit.
T ö r ö k József gyógyszerésznél, Budapest, kiraly-ntcza 12.
**iüm%#&
M é l y í t ő e k é i t önvezetékkel (Sack után), S e l i l i c l í - és e r e d e t i " V i d a t s f é l e e g y v a s u e k é i t . Ezenkívül készletben vannak: Egyes é s kettős őrlő malmok, nLITTLE GIANT» csöves-tengeri-darálók, tengeri morzsolok, takarmány-
GorrionneMJemdknöpfe
lycerin és illatos növényekből, kitűnően tisztit és lénkiti a bőrt, és a finom pipereszappan minden kívánt előnyeivel bir Darabja k é k p a p í r b a n 35 krajczár.
a ek e géSb fen éfE
taLb^T;.
S J S S 2 2 ! Schlick - féle kettős és hármas ekéit
BITTNEB-féle
Legfinomabb glycerin-szappan
Különös értesítés!
Ajánlja kitűnő szerkezetű g ^ ö z c i s é p l ö - k é s z i i l e t e i t szén-, fa- és szalmafűtésre, s z e g e c s e s r e n d s z e r ű j á r g á u y c s é p l ő i t tisztító készület tel zsákolóval vagy anélkül, g , u l ) o x i * i r o s t : i i ' t (Baker-rendszer) továbbá legjobb-
készítő-gépek é s o l a j - s a j t ó k s t b . — Á r j e g y z é k e k k í v á n a t r a i n g y e n é s b é r m e n t v e .
fenyőtű-íurdőkivouat
BALATONFÜREDI FÜRDŐIDÉNY május 2 3 - á n n y i t t a t i k m e g .
Ookic JánosFocarjan.BoBmiában. Ismet-eladóknak engedmény.
rendszerű
k e t t ő s tisztitóval, választó j tisztító szerkezettel és anélkül hengerrel, kemény öntvényü ; kapcsolatban Kotíó-féle szab. árpahéjazóval és 4-szer f o r - h a r a n g - j á r g á n y o k k a l , med i t h a t ó aozél dobsinekkel, lyeknél az összes csapágyak valamint szöges gőzoséplőit. egy alapon elhelyezvék stb.
könnyen hozzáférhető, kiváló szilárd, tartányok nélkül haj lított fedelű tüzszekrénynyel
BUDAPESTEN. KSzponti iroda: VI. váczi kSrut 57. - Gazdasági géposztály: TI. külső váezi ut 1696/1699.
. ' P * ' ! frt 60 kr a .„.,. Szállítja utánvét mellett
ajánlja: Legújabb kitűnő
Scblick-féle vasöntöde és gépgyár-részv.-társaság
1 fölszeldeló kés 25 cm. j — T J
zikg r é s z é r e :
JÓZSEF nr syégyatertára,
26t7
Bndapeaten.
^ ^ ^ a f c Magyarorazágbaii következő gyógyszerész uraknál: B u d a "btófw. V á r ° í Kyug.vsztrtar a .Sz. Háromsághoz, gyógyszertár a .Nagy rtAr * « o - » n h i í y ?.ys??. í 'MaKyar király.-hoz, gyógyszertár a .Nádorhoz.. J»a: Gri»„ 0sa n b vi l k : B , á r t f á n : Toperczer. B é k é s e n : Debreczeny. Bafcerea^ \v 3, ^ D = Sildy, Varság, Badics. C s e p r e g : Kokas. Csik* h e l l v ^ n . i v-e n «! oLrl e o6 czz e n b e n : Dr. Rothschneck. O y n l a f e h é r v á r : >»•»•'k? í X-a l,o < s a : P y. H o l i c s : Mtthlbauer. Hódmezövásáxhe,K art o n a Horváth. K a p o s v á r : Czollner, Babachay. Kecs*«nét• v i fellik » í ™ •c"• . - K a r á n s e b e s : Vladt. Kőszeg : Küttel.' K a s s a : I o n u *»ch • v , . ^ SmhDeT Kun-Szt.-Mártonban: Szántó. Kromfc -Herra n o^ I S 0 ? 0 1 1 1 V é r tes. M á g ó c s : Seny. BUskolozon: acz ^•it Cn'Jfí- „ - "•<«>»: Girsik. Mnnkácson: Gottier. JTyitrán: •*Wvá^i'_ S ^ " B e c s k e r e k : Menczer. Kagy-Szalonta: Kovács. Stopío £££. y ±X ai l'lo l n as ar .n : Hering. Hyiregryházán: Korányi, Lederer, Belu *«va'. R * * " í? s . Prager. Hagfy-Szeben: Deutsch.Pan-*0l>art ?^" 6 r ' 1 > a dsd:a - B aPl áozzs s o n y b a n : Adler, Heinrici, Pisztory, Soolcz, •«»badkA„ .' n ° . . Kovács, Sipócz. S o p r o n : Csathó, Graner. £• Zuní? " n"1: ]°°- 8«lmeozbányan: Stanka. S.-A.-Ujhely: Pin^ • t m á r • fín S 1z e k « ef eerkz ae rdv: áSza r : Dieballa. S z e g e d : Bar.sav, Kovács. *>*»: MVniinh" ^. ^ "dy- S z o l n o k : Boér. T o l n á : Gömbös. "•*• V e r » « c . h t " n , r S T a 5 : , a t m « r . Hónig, Tárczay. Ú j v i d é k : Gro sinI " • • e z e n : Maller Kflcher, Strach V e s z p r é m f Ferenczy. V á g BííUrak I M - I 7 : *i e " er - S o m b o r : Gallé, Sauerborn. I?ü~Ii„. n,Br '"' 1,r "~" i rr*"Tl következő gyógyszerész uraknál: Bra?l*°*»rasői! .g' S e l l e m e n - K u í l e r , Jekel.us. Balázsfalva: Schniess özvegye \ - Hermann. K o l o z s v á r o t t : Gurdhardt. V a g y - S z e b e n SikUrav ^ n : ^orscher. Székely-Udvar h e l y e n : Koncz. *iTiül " r s z á g é s Szlavóniában kővetkező gyógyszerész S^ic. B i £ P a , > > : K a t k i c . kögl, Pecic, Pospisil, Schwarcz. B e l o v á r : T^eis w • Sreppeel Kszék : Dienes. F i u m e : Catti. Károlyváros : *|i'aS,.v v í- Jtaprina: Kink. Kapronoza: Werli. P e t r i n j a : "Hszek: Kubanyis. V n k o v á r : Kraicovic. V a r a s d o n : Riedl.
Diszes gyógyterem, elegáns éttermek, terasse. kávécsarnok, födött sétány, jó zenekar és színi előadások, vízi sétákra kényelmes és biztos angoi csónakok s vitor lás-hajók, bál, tombola, jó restauratió — Wild vezetése alatt — szép ÓB kényelme sen bútorozott lakások, posta és távirdai hivatal, jól rendezett gyógy^zel•tár. B.-Füredre vonatkozó ismertetések kaphatók minden könyvkereskedésben és a fürdőben. A fürdő-intézet rövid ismertetése kívánatra ingyen megküldetik. A közlekedés vasúton Budapestről — naponként kétszer — Bécs és Kanizsá tól Siófokig, innen a Balatonon át egy óra alatt a (Kisfaludy, gőzhajóval történik; vasúti saison-jegyek 33l/»%> kedvezménynyel, ezen kivül ünnep- és vasárnapokat megelőző napon Budapestről B.-Füredre és vissza 3 napra érvényes jegyek feláron kaphatók. — A fürdő-intézet rendelő fő-orvosa : Dr. Huray ; urad. orvos : Bemál. Lakásmegrendelések, (melyekre előleg küldendő) Écsy Lásiíó igazgatóhoz intézendők B.-Füredre. Lakások június 15-ig és augusztus 20-tól 30o/0-al olcsóbbak. — A b.-füredi ásványvíz főraktára Budapesten Édesknty L. m. k. udv. ásványiz-szállitónál és kapható még EmmerlÍDg Vilmos K. és Babsch Sándor füszerkereskedéseiben, továbbá Székesfehérvárott az ottani főraktárban Birkmayer L. füszerkeresk. (Utánnyomat nem dijaztatik.)
Csász. k i r . szabadalommal é s porosz k i r . miniszt. j ó v á h a g y á s s a l .
Dr. B O R C H A R D T i l l a t o s n ö v é n y s z a p p a n a , 30 év óta elismert legjobb mosdó-szer szép egészséges bőr elnyerésére ; eredeti csomagocskákban bepecsételve 42 krajczár. Dr. K.OCH nővényoznkorkái, elismert jelességü háziszer hűtés, rekedtség, nyálkásodás és torokkarczolásnál, stb. 70 és 35 kros dobozokban. Dr. B É R I N G U I E R fagyökér-hajolaja, a haj és szakáll sűrítésére és fentartására, 1 palaczk ára 1 forint.
Dr. S P I N d e BOTJTEMARD zamatos f o g s z a p p a n a a fogak és a foghus épentartására és tisztítására s legáltalánosabb és legbiztosabb szer; | és J csomagocskák ban 70 és 35 krjával. B a l z s a m o s olajbogyó-szappan, a bőr finomsága és puhaságára éltető és tartós befolyása által tűnik ki, 35 kros csomagokban. Dr. B É R I N G U I E R zamatos k o r o n a s z e s z . , értékes illat- és mosóvíz, mely az életszeiveket erősiti és üdíti; eredeti palaczkokban 1 frt 25 kr. és 75 krjával. Dr. B É R I N G U I E R n ö v é n y i h a j f e s t ő s z e r e , valódian L E D É R T E S T V É R E K balzsamos földi - d i o ó l a j fest fekete, barna és szőke színre ; teljesen felszerelve szappana, darabja 25 ki'. 4 darab 1 csomagban 80 kr. kefével és csészével 5 frt. Különösen családoknak ajánlható. Dr. L I N D E S t a n á r n ö v é n y i rudacs-kenőcse, a haj Dr. H A R T P N G n ö v e n y - k e n ő o s e a hajnövés, felköltéfényét és ruganyosságát fokozza és egyszersmind az sere és felélesztésére bepecsételt üvegekben és bélyeg oldalhaj összetartására is alkalmas ; eredeti darabok zett tégelyekben 85 krjával. ban 50 kr. Gyógyszeres B E N Z O E - s z a p p a n , legfinomabb mosdó Dr. H A R T U N G ohinahój-olaja, a haj növesztése és szappan, ugyanazon eredménynyel bir, mint a Benzoeszépítésére, pecsételt és üvegben bélyegzett pagekben ára 85 kr. tintura ára csomagonként 40 kr. Valamennyi föntebb elősorolt szab. czikk v a l ó d i minőségben a következő magyarországi raktárakban kapható B U D A P E S T E N : T ö r ö k J ó z s e f , gyógysz. a • sz. lélekhez.; Barna Zsigmond, gyógysz. a imagyar királyhoz.! Seholz János, városi gyógysz.; Kiss K., gyógysz. a tKigyóhozi; Sztnpa 6., gyógysz. a szénatéren; Wlassik Ed., gyógy szertára. Kochmeister Frigyes utódai. Nernda N. Továbbá az ndr. gyógyszertárban, és Ráth P., gyógysz. Tabánban, Molduványi, gyógy. Ó - B U D Á N : Bakasi A. gyógysz. és Prochaska J. kereskedésében. A l s ó - K u b i n : Tyroler József, Hirschfeld A. A r a d : Elias Ármin. B a j a : Klenantz és Babócs. Balassa-Gyarmat: Havas Gyula, gyógysz. B á r t f a : Toperczer A. T. gysz. B é k é s - C s a b a : Varságh Béla, gyógysz. B e s z t e r c e b á n y a : Burda Ká roly, gyógysz. B o l d o g a s s z o n y : Elapsia P., gyógysz. B o n y h á d : Straicher B . B r a s s ó : Jekelius Nánd. gyógy sz. Sehuster gyógysz. B r e z n ó b á n y a : Duehon Lipót.
N a g y - B á n y a : Haracsek Józs. S z e p s i - S z t . - G y ö r g y : Csutak I g l ó : Haits János, gyógysz. Péter és fia. I p o l y s á g : Sági Fülöp. és fia. K a l o c s a : Horváth K., gyógysz. N a g y - B e o s k e r e h : Weisz A. S o p r o n : Gráner Eugén, gyógy szerész. Menczer Lipót, gyógysz. K á r o l y v á r o s : Fröhlich Laj. N a g y - K a n i s s a : Bosenfeld A. S z a m o s - U j v á r : PlacsintárD., gyógysz. Bosenberg Ferencz. gyógysz. K a p o s v á r : Laipczig Gy. K a s s a : Eschwig és fia, Quirs- N a g y - K á r o l y : Ujházy István. S z á s z s e b e s •• Beinhardt J. K., N a g y - K i k i n d a : Neuhold K., gyógysz. feld K., Megay G. A., gyógysz. Brettner Ernő, gyógysz. S z . - R é g e n : Wermescher gy. Wandraschek K . , gyógysz. N a g y - M i h á l y : LiebUch M. S z é c s é n y : Pokorny gyógysz. Strauss D., Molnár Lip. N a g y - R ő c z e : Nandrássy G, S z a t h m á r : Komka Kálmán. K e c s k e m é t : Molnár János. N a g y - S z e b e n : Stengel Sam., S z e p e s - O l a s s i : Sujan Gust. K é z s m á r k : Genersich E. gysz. gyógysz. id. Misselbacher J. B., MorK é z d i v á s á r h e l y : Fejér Luk. S z e g e d : Barcsay Károly, gysB. scher W. F . K o l o z s v á r : Csapó Sánd. S z é k e s - F e h é r v á r : Braun J. N a g y - V á r a d : Janky A. K o m á r o m : Belloni A. N y í r e g y h á z a : Pavlovitz Em., gyógysz., Dieballa Gy., gysz. K ö r m ö c i : Bittér Lipót J. S z e p e s - S z o m b a t : Gréb Ján„ Szopkó Alfréd, gyógysz. L e n g y e l t ó t i : Harsányi Laj. N y i t r a : Kovács J., gyógysz., gyógysz. L é v a : Bolemann E., gyógysz. S s e p e s - V á r a l l y a : Steller N. Tombor Kornél, gyógysz. S z o l n o k : Kecskéssy Tódor, L i p p a : Csordán Sándor. P á p a : Bermüller Alaj., Techet C z e r n o v i t z : Schnirch J. L i p t ó - R ó z s a h e g y : MakoAd. gyógysz. D e b r e o z e n : Csanak J., Oeréby T e m e s v á r : Jahner K. M., gy., P é c s : Alt és Bőhm, Zách K. vichy Péter. F.,dr. Bothschnek E.,gyógysz. Emmer F., Tarczay István J., Liptó-Szt.-Miklós: Balló P é c s e i : Lnmnitzer Károly; Ormós Ferencz. gyógysz., Fáykiss J. Lajos. E g e r : Buzáth Lajos, gyógysz. T r e n o s é n : Groag Zsigmond. P o z s o n y : Henriéi F . L o s o n o s : Plichta Lajos, gysz. E s z t e r g o m ; Eudolf M. F. U n g v á r : Krausz Adolf. Hrubant István. E s z é k : Dienes J. C , gyógysz. L ő c s e : Klein Sándor. P n t n o k : Fekete F . , gyógy U j - V i d é k : Stefanovits L M F a e s e t : Hirschl Dávid és fiai. L ú g o s : Vértes Lajos gyógysz. KodaD. szerész. M a k ó : Nagy Adolf, gyógysz. R o z s n y ó : Feymann A. F ö l d v á r : Nádhera Pál. V a r a n n ó : Gaal A., gyógysz. G y ö n g y ö s : Vozáry T. gyógysz. M a r c s a l i : Isztl Nándor. S á t o r a l j a - Ü j h e l y : Szent V e r s e c z : Müller Oszkár gysz. G y . - S z . - M i k l ó s : Fröhlich E . M . - V á s á r h e l y : Hutflesz K. Fuchs János. györgyi Vilmos. G y u l a : Orley István, gyógysz. M e g g y e s : Breknei Károly. S e g e s v á r : id. Misselbacher J. V e s z p r é m : Béig Dávid. H a j d n - B ö s z ö r m é n y : Lányi M i s k o l o s : Mahr F. a • fekete Z e n t a : Zettin József. B., Tentsch J. B . S e l m e o z : Margótsy J., Sztan- Z o m b o r : Faleione Gusztáv. M., gyógysz. kutyái-hoz. kay T., gyógysz. Dimak J. C. Z ó l y o m : Stech Lajos gyógysz. H ó d - M e z ő - V á s á r h e l y : Kiss M u n k á c s : Traxler Ferencz, Z s o m b o l y a : Gasparits L S z a b a d k a : Farkas J. Gyula, gyógysz. gyógysz. CYtrÓ G f * * " F i g y e l m e z t e t ü n k a hamisításokra, k ü l ö n ö s e n d r . S n l n d e B o n t e m a r d i l l a t o s f o g p a s z t á j a é s a \J V cLSS • d r . B o r o h a r d t i l l a t o s n o v é n y s z a p p a n á r a n é z v e . T ö b b h a m i s í t ó é s h a m i s í t á s o k e l á r n s i t ó j a már érzékeny pénzbüntetésekre lettek B é o s b e n és P r á g á b a n t ö r v é n y s z é k i l e g e l i t é i v é .
R a y m o n d é s Társa, Cs, tir. mi
l MMM. í:
312
19 SZAM. i g g g ^ M ^ j
VASÁENAPI ÚJSÁG.
g ^ ^ ^ _ JHg j f g g f j l j . j ^ ^ ^ ^ ^ £ g g ^ s 2 Í ^ 5 ± J _ . . _ - ~ - a - d S l S g p j
ASSICURAZIONI GENERÁLI 1885. évi mérlege.
Üzlet Vagyon , Összes B e v é t e l e k frt Ikrll frt |kr
A. t é t e l n e v e 1. Díjtartalék a mólt évről: a) tűzbiztosítás ... .„ bj szállítmánybiztosítás ...
204066497
3 . Dijak a törlések levonásával: aj tűzbiztosítás ... ._ b) szállítmánybiztosítás ej jégbiztosítás _
-
_
_
.
_ _
...
_
_
_
46472425 17583788 1134 —
641696131
641696'lS
a a
_
656912708 _. 120446753 232650697
_ ..
23946230 1Í868Í7 6416471
...
5. Tóteelheljezések jövedelme: a) Értékekre adott előlegek kamatai ... ... ... b) i l l á m - és más értékpapírok kamatai s osztalékai ej Kamatok váltóleszámítolásból, folyó számláról és ágié _ _ _ . _ _ . _ . _ _
frt
373,461.92 183,396.09
bj száílitmánybizt. kif. kárösszegek frt tart. még ki nem fizet, károk fejéb. <
3. Díjtartalék 1885. deozember 31-én még folyó biztosi :i0100101o8| t á 9 °, k * r t = , _ . v ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ aj tűzbiztosítás X bj szállitmánybiztositás / minden tehertől menten |4. Az év folytán fizetett jutalékok: a) tűzbiztosítás 6 31649528| J szállitmánybiztositás _ ._ ej jégbiztosítás
_
I] ÖssBzes
K i a d á s o k M
frt
kr
31649528
363*78 21739221 28734996 80318971
6. Nyeremény-egyenleg különféle értékesítések folytán a 7. Az állam és más értékpapírok többletértéke az 1885. deez. 31-iki árfolyam szerint számítva _
24826:16
5. Kezelési költségek: nj tűzbiztosítás bj szállitmánybiztositás ej jégbiztosítás i ® - 3 4 9 ! 9 6 j 6 . A d o l es ületékek _ 803189/| a) tűzbiztosítás ... ._ bj szállitmánybiztositás 24826|16| ej jégbiztosítás
3476217 57
55685801
-
...
499498338
4994983 38
2111373,7*;
2111373 71
818686,51
818686 51
"2009704 g j 101668 oá 61720496 6942408 13205747
_
918551 85
918551 85 ...
20368796 651327 17137 07
...
-
22733830 A tüzbiztositási ágba befoglalvák a tükörüveg biztosításban elért eredmények.
Nyereség — 13098957
392495:09, 13491453.051
_
_ il806'61 !_ 1309895796
1276492 2577'27j
22733830 1276492 257'27
37715290
928959,51
39249509, 1349145305
Nyereség- és veszteség-számla a B ) m é r l e g h e z . Életbiztosítási osztály. ( 1 8 8 5 . ) 1. Unit évi díjtartalék : 2. 3. 4. 5. 6.
7. 8.
!
1813592742
le: díjtartalék az átadott viszontbiztosításokra ... Tartalék függő károkért _ _. I halálozásra szóló biztosításokra „ _ Díjbevétel . megélésre szóló biztosításokra... _ i évjáradékra szóló biztosításokra _ Kőtvénydijak _ _ _ _ ._ _. _ Díjtartalék átadott viszontbiztosításokra _ _. Elhelyezett tőkék jövedelme : _ _ aj Jelzálogi követelések kamatai _ ... _ _ bj Értékekre adott előlegek kamatai _ e) Állam a más értékpapírok kamatai _ _ _ d) Folyó azámlák _. . _ ej Az ingatlanok tiszta jövedelme _ M f) Életbiztosítási kötvényekre adott előlegek ka matai ... _ _ Összesen ... „ „ Levonva a tartalék rendes jutalékát _ _ ... marad _ _ Nyeremény-egyenleg különféle értékesítések folytán Az állami és más értékpapírok többletértéke az 1885 decz. 31-iki árfolyam szerint számítva.
.1
1. Viszontbiztosítási dijak „ ... 149141 43 2, Esedékes biztosit, eszközölt fizetések : készpénzb. tartalékban (halálesetre szóló biztosításokért ... 156297476 328621 54 megélés esetére szóló biztosításokért 57204924 10727641 l járadékokért ... ._ _ _ ... 13321967| 162802 226824367, 43752597 3598628 23 Levonva a viszontbiztosítások fejében: 77200 — 17260560' 4911267 37183063 209563807: 36032597 209563807 245596404; 3. Kötvény-visszavásárlások 27597961 tartalék ;költséj?tart. 4. Dij-és költ 'l Halálozásra szóló biztosítás ,14103926:17! 289018,58 ségtartalék Megélésre szóló biztosítás 468483222 2112847 1886. számi, j Járadékbiztosítás 119516386 1998392225 31014705 1998392225
32976153 11780616589 36933510 298519098' 51721540 9612184 359852822 4911267: 37183063
11217230 100882916 772069 86i 236759 3d
77206986! 23675930 88717,25 11701852
-
W £296704237!
14014143
17806165 891 369335'1M
10079824, 649214 49424072 2360491 27152086
^^^B Összesen Levonva a kiegészítési részleteket 23675930 Nettó tartalék 88717 25 5. Orvosi tiszteletd. j 6. Jutalékok ( az év folyamában ki117018,59 7. Költségek ( fizetve ._ _. _ 8. Adó és bélyeg I 9. Kamatok a nyereménynyel biztos, javára 10. Leírás kétes követelésekre _.
2455964,04 27597961
2029406930 92059181 19373477491 3592347 227939,14 390763 17 4158583
Nyereség
19373477,49 35923,47 22793914 1008829 400851'46 4158583 1722962 17229,62 2582946
2526819 389347 90 41461609 22967042,37,; 44249507183049537,44
44*49507 23409537,4i|
o n á l l á s a 1 8 8 5 . deczember 3 1 - é n . V A G Y O N forint kr 1;A részvényesek biztosított adóslevelei _ _ _ _ _ _ 2 Ingatlan birtok (minden tehertől menten): aj városi telkek „ „ ... _ _ _ _ _ ... bj földbirtokok gazdasági leltárral _ . _ . _ . . . ... ej 1885 decz. 31-én még el nem adott gazdasági ter mékek a társaság földbirtokaiból ... ... ... _. •j aj Kölcsönök a társaság életbiztosítási kötvényeire _ bj Akttv életjáradékok e (
Összesen
I! forint
1837500 — 1837500!
kr
A
T E H E R
forint Ikr p&
forint
3675000 —
Alaptőke 2! Tőkésített nyereménytartalék „ „ _ 470148709, 3, Tartalék az értékpapírok árfolyam-ingadozásának fedezésére 314230*52 78*378961 *; Jégbiztosítás tartaléka _ ... _. _ 5 Ingatlan tartalék _ _ _. _ _ 113852*4! 113852!**| 6 Tartalékalap kétes követelések fedezésére... _ ... _ 1971906 71 7! Rendkívüli rendelkozá^ alatti nyereménytartalék 8 Az 1885. decz 31-én még érvényben levő biztositások tartaléka: 4 7 0 5 5 H 201896171 Az A . mérlegen ... _ _ . _ _ . — ... A -— mérlegen _ 170107221 170107221 9' Tartalék bejelentett, de 1885 deczember 31-én még ki nem fize tett károkra: Az A. mérlegen _ _ - — _ 13347278 11139120! -448639S ^ ^ H A 3— mérlegben... ._ ... _ _ 39408-176 10633327 9&il457414972]l0 Osztalékalap az életbiztosításban nyereménynyel biztosítottak 284*6857 — —.! 28446857 405070 72! 405070 731 1 aj A hivatalnokok nyugdíjpénztárának vagyona _ _ ... 1673982841: 228I93!10; 1902175941 bj A hivatalnokok ellátási pénztárának vagyona ._ ... _ _ (12 Jelzáloghítelezők _ _ _ _ _ 7730868 29169391 1 0 6 * 7 8 0 713 . . Egyenleg a viszontbiztosítók számláján _ _. ._ ._ 8055*12 4231112 12286524|l4 " • az intézet fiókjaínak számláján _ ... _ _ _ 500571'70 51315 aj Hitelezők különböző czimeken 119J343J 5124751 ... _ _ _ _. _ _ 815320 72 202745 76 1018066S48 -. bj Letétek biztosíték és kezesség gyanánt ... _ _ ... 67345375 6734537: 16 A ö mérleg folyó számlájának egyenlege _ _ _ _ _ ,,T 380189J32! 27*737i08ii 65*926540U7 'Gidoni alapítvány . 4865 6ö *865'._ Girard alapítvány _ _ _ _ 59290*56 33775846; 93066302] A. B. 5-»-e»«_ 371830631 371830 63]|9 Felosztható nyeremény frt 556,523.55 frt 257,335,44 frt 813.858,99 Le : Átvitel a vonatkozó nyerem.-tartalék javára . 43,182. 74 • 17,401. 86 . 60,584.60 — frt 513,340. 81 frt 239,933.58 frt 753,274.39 1031709505 26841934,23; 37159029 28| A jövő években lejárandó tüzbiztositási dijak;
20-IK SZÁM. 1886. Előfizetni föltételek: VASÁENAPI ÚJSÁG és \ egész évre 3 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre ... 6 •
70254905 10640784 10959496
_
17.A nyngdij és előleg pénztár kamatai |8.Kétes követelések leírása
Összesen
frt
ej jégbiztosítás kifiz. kárösszegek frt 1,373,643.91 tart. mégki nem fizet, károk fejéb. • 3,537.30 137718121
10100101158 *. Kötvényilletékek _ _ _ _ aj tűzbiztosítás b) szállítmánybiztosítás ej jégbiztosítás _ ... _
Vagyon
__ t é t e l n e v e
. Viszontbiztosítási dijak: 228328053 aj tűzbiztosítás 49363721 b) szállítmánybiztosítás 69929984 20M66497I ej jégbiztosítás 3476217,571 \l. Károk: aj tűzbiztosítás kiűz. kárösszegek frt 2,611,523.13 tart. még ki nem fizet, károk feiéb. • 419,416.03 306094416
193400895 10665602
2. Tartalék oly károkra, melyek 1884. decz. 31-én még! függőben voltak: ^^^^^^^^^^^^^H^H a) tdikiitositas - _ ... _ b) s—dUtmánvbiztosítás _ _ . . . _ .- ej jégbiztosítás _. ... _. _ _ _
3
KIADÁS.
N y e r e s é g - és v e s z t e s é g - s z á m l a az A ) m é r l e g h e z ( 1 8 8 5 . )
BEVÉTEL.
Összesen
B kr
forint
kr
forint : kr
52500001— 2625000 — : 2625000217127873 111355250 25711059 73030902! 98741961 200000;— 200000;— 1055768 401 105576840 40000140000;— '• soooo;— 315635315635 631270 — 21113737*
2111373 1937347749 19373477
606:349 42 36032597! 79561 45 19382531
-
H
*2025635 ! 111*67* 55:362949; 59290456 673453 75 48119* 51*340
51334081
451752 - | — ,85
606349;42 360325,97 451752,85 795611*5 193825;31
2439000 4*4647;25 2763041 16*8357 „ 2í:1372 76| 767002,25 337758 46! 93066302 1 ^ 673453,75 — 4811 M 5143;*0
23993:358,
753274
1031709505 26X419:34 23 371590-928
frt 22,*38.112.70 |
A cs. k. szab. Assicurazioni Generáli központi igazgatósága Triesztben: B c s s o M., _>r. O a l a b i i t . , I>r. M a u r o g o u a t o I., B r . M o r p u r g o J ó z s e f , S c a a d i a n i S., S e g r é V., B r . T o d r o s E . A vezértitkár: B c s s o József*. Magyarországi vezérügyiiökség B u d a p e s t e n az i n t é z e t saját házában, D o r o t t y a - u t c z a 10. szám.
BUDAPEST, MÁJUS 16. Csnpán a VASÁENAPI UJSAG:
f egész évre 8 frt \ félévre ... 4 «
Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK:
XXXIII. ÉVFOLYAM ' e g é " é T " 6 frt 1 félévre ... 3 «
Külföldi előfizetésekhez a postaUag meghatározott viteldíj is csatolandó.
ugy hogy minden egyes, tanuk nélkül, szemtől szemben áll királyával. Elképzelhetni, hogy a kihallgatások mennyire fárasztók s még sem ALAHÁNYSZOR, mint most, a király megláto venni rajta soha észre a kimerültségnek legkisebb gatja az ő hü magyarjait, mindannyiszor nyomát sem. Az utolsót ép oly kegyelmesen fo megújul a közönség köreibena meleg érdek gadja, mint a legelsőt. lődés minden iránt, a mi az ö tisztelt és szeretett Az oly napokon, a mikor nincs kihallgatás, a személyével, vagy hozzátartozóival összefügg s az király egész d. u. 3 óráig a minisztériumoktól ő közelebbi házi körülményeire vonatkozik. Szere érkező törvényhozási és igazgatási tünk foglalkozni azzal, a mi benne előterjesztések megvizsgálásával és körülötte t:sztán emberi, sze foglalkozik. Ekközben nem egy retettel időzünk annál a képnél okmányra tesz sajátkezű megjegy is, mely őt nem fejedelmi ornátuzéseket. Azután a minisztériumok sában, hanem bizodalmas családi által kidolgozott javaslatokat ter körében tünteti föl. Mit csinál, jesztik a király elé «legmagasabb hogyan osztja be idejét, melyek a jóváhagyás* végett. Közben mi kedvencz foglalkozásai s átalában niszteri tanácsülések tartatnak, minden aprólékos s még oly lé melyeken az uralkodó személyesen nyegtelennek látszó vonás is be elnököl. csesés érdekes, ha az ő egyénisé gének vagy háza népének képé Este 6 órakor van az ebéd, hez tartozik. melyet a király rendesen a ki rályné lakosztályában szokott el Mert bármennyire el legyen is költeni, a felséges asszony és Má halmozva az uralkodói teendők ria Valéria föherczegnő társaságá gondjaival: az ő szigorú pontos ban, ha ezek is Bécsben vannak. sága s a percznyi időnek is meg Ha nincsenek, akkor a király hebecsülése, mégis lehetővé teszi, tenkint kétszer-háromszor a trón h°gy egy kis időt övéinek szen örökös-párnál ebédel. A király telhessen. jobban szereti az egyszerű, mint a Rudolf koronaörökös föherczetúlczifra konyhát, s oly gyorsan get, a kire atyai büszkeséggel te szeret végezni az étkezéssel, hogy kint, többnyire már reggel félmég az udvari díszebédek is rit nyolcz órakor fogadja a reggelinél. kán tartanak egy óránál tovább. Tiz óra tájban felséges neje, vagy Ha színházba nem megy, — Mária Valéria föherczegnő lakosz pedig ritkán megy, — vagy udvari tályába tekint be s annyi időt tölt ünnepélyek nem veszik igénybe, velők nyájas beszélgetésben, a rendesen már 9 órakor lefekszik, mennyit a közügyek szabadon elintézvén előbb néhány szolgálati hagynak a számára. Ilyenkor azon teendőt, vagy olvasgatván valamit. ban már rendszerint három-négy Tgy Bécsben, mint Budapesten, óra hosszat dolgozott. Mert, mint sőt más városokban is, élénk érdek már e lapokban említettük is, a lődéssel látogatja a király az em király katonai regulát követ s berbaráti és nevelési intézeteket, télen tí, nyáron gyakran már 4 ERZSÉBET KIRÁLYNÉ. RICHTEB v. FESTMÉNYE UTÁN az ipartelepeket, müintézeteket, óra előtt is fölkél s fürdőt vévén, gyakran minden előleges beje egy csésze fekete kávé megivása lentés nélkül. Különösen a hadsereg és a ka után a hírlapokat veszi elő, magát a közhangu hivatalnokokkal, polgárokkal s a monarkhia min-Tí tonai intézetek iránt tanúsít kiváló előszeretetet. lat felől tájékozandó. E végből még a külföldi den részeiből fölérkező küldöttségek tagjaival, Ha katonai szemlét tart., gyakorlott tekintetét a lapokból is készülnek számára kivonatok, mert köztök föld müvesekkel, özvegyekkel, árvákkal és legkisebb hiba sem kerüli el s azt bizony elég az uralkodó komoly súlyt fektet a közvéleményre. rokkantakkal, stb., kik valamely kegyet meg élesen róvja meg. De az elismerésben sem fukar, Reggeli 6 órakor megjelenik nála a katonai köszönni, vagy kérni jöttek. ha látja, hogy a csapat azt megérdemelte. A kihallgatásra jelentkezők száma ritkán szo iroda főnöke, Popp báró, kinek jelentését meg A művészetek között leginkább a képzőművé kott kevesebb lenni száznál, de van eset, mikor hallgatván, a kabinetiroda főnökét, Braun báró szeteket : a festészetet, a szobrászatot, az építé a másfél százat is megközelíti. És ezeket, kivéve j államtanácsost, régi bizalmas emberét fogadja. szetet kegyeli az uralkodó. Kedvencz szórakozása Aztán a legfőbb udvari tisztviselők következnek, a küldöttségeket, mind egyenként fogadja a király,
A KIRÁLYI PÁRRÓL.
V
mi közben elérkezik az elfogadási óra, mely hetenkint kétszer, hétfőn és csütörtökön 10-töl 1_ utánig szokott tartani. A kihallgatásra mindenki bebocsáttatik, kinek tisztessége ellen nem lehet kifogás. A király dolgozó-szobájába nyiló, gyö nyörű gobelinekkel díszesített nagy terem ilyen kor tele van udvari és állami méltóságokkal, tábornokokkal, katonatisztekkel, lelkészekkel,
