17. számú melléklet Pedagógia rendszerek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése II. szakasz c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.4.1.A-11/1
Az oktatási program (rendszerleírás) I. Tudás és tanulás
Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a műveltség, a tudás és a tanulás mibenlétéről, jellemzőiről alkotott felfogás. A klasszikus értelmezésekben a műveltség, a tudás részben a tudományokban felhalmozott és a tudomány eszközeivel igazolt ismeretek rendszerét, másrészt a művészetekben, értékfelfogásokban kialakított kánonokat jelentette. Az iskolai tanítás-tanulás ezeknek az ismeretrendszereknek az átadását, illetve átvételét és a kánonok elfogadtatását, illetve befogadását célzó folyamatként szerveződött. Ennek megfelelően a hagyományos iskolában a tudás, a műveltség forrása a tanító, a tanár, aki ezt az átadási-átvételi folyamatot vezérli és ellenőrzi. Az óriási erővel jelentkező és globális jellegű társadalmi-gazdasági és az ezekkel szinte egyenértékű technológiai változások egyik következménye a tudás termelésének felgyorsulása és ezzel együtt a tudás elavulási idejének lerövidülése. Ennek egyik következményeként napjainkban a műveltség, a tudás meghatározó jellegzetességévé váltak az olyan kompetenciák, mint például a különböző típusú szövegek megértése, értelmezése; a problémák felismerése, beazonosítása és megoldása, ill. kezelése; az ún. eszközi tudás, a kommunikáció különböző formáinak, eszközeinek hatékony használata. Összefoglalóan: miközben a tudásban a súlypont a „tudni valamit”-ről a „tudni hogyan”ra helyeződött, az állandóan érvényesülő adaptációs kényszer miatt tudás alapvető elemévé vált a tanulni tudás és a műveltség elengedhetetlen eleme a folyamatos tanulásra való beállítottság. Ezzel a folyamattal együttesen központi kérdéssé váltak a műveltség, a tudás pragmatikus vonásai, a tudás használhatósága, alkalmazhatósága. Az iskolai tudással kapcsolatban megfogalmazódó általánosnak mondható elmozdulást tapasztalunk § § § § § § §
követelmények
tekintetében
a zárt kódoktól a nyitott kódok irányába a merev diszciplinaritástól a komplex multidiszciplinaritású szerveződés irányába a teljességre törekvő enciklopédizmustól a kulcskoncepciókra építés irányába a homogenizálódástól a tudás pluralizálódása felé az ismeretközpontúságtól a képesség hangsúlyosabb kezelése felé az elvont diszciplináris racionalitástól a pragmatikus racionalitás irányába a diszciplinárisan zárt rendszertől a nyitott - részben környezet- és gyermekfüggő - rendszer irányába.
Jól megfigyelhetők az alábbi hangsúlyeltolódások is: az életvilág értékeinek nagyobb súlya a társadalmi problematika növekvő aránya bizonyos új tartalmi körök (pl. informatika) megjelenése az ún. kereszttantervi (cross-curricurális) témák (kommunikáció, egészségvédelem, környezetkultúra) hangsúlyosabb megjelenése § a szakmai előkészítő, orientációs tudás beszivárgása a felsőközépfok valamennyi variációjába. Hasonlóan nagy jelentőségű változások következtek be a tanulás és ennek következményeként a tanítás értelmezésében is. A hagyományos iskolában a tudás forrása a tanár, illetve az egységesen előírt tananyag. Az új fejlemények megszüntetik ezt a monopóliumot: a tudás végtelen gazdagságban és az internet, a multimédiás rendszerek segítségével egyre könnyebben elérhető formában rendelkezésre áll. A modern iskolákban a tanár feladata a tanulás irányítása. A Nemzeti alaptanterv azt a § § § §
felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulás szervezése (tervezés, fejlesztés, értékelés). A megváltozott feladat szükségessé teszi új tanulásszervezési programok, eljárások és új – a tanulás tervezését, támogatását és értékelését hatékonyan segítő – tanulói és tanári eszközrendszerek kifejlesztését. A fejlesztési folyamat azonban csak akkor lehet sikeres, ha pontosan megfogalmazott kritériumrendszer alapján és ennek megfelelő ellenőrzés alatt zajlik.
II. Az oktatási program, az oktatási programcsomag és a pedagógiai rendszer Az 1993. évi közoktatásról szóló törvény és a 2007. évi Nemzeti alaptanterv több helyen ad különböző – nem mindig egyértelmű – meghatározást a fenti fogalmakra, ezért a Nat megfogalmazásait követve a következőkben specifikáljuk azokat. Az eredeti (a Nat-ban megjelenő) meghatározások minden esetben az értelmező szövegtől elkülönült módon (szövegdobozban) jelennek meg. 1. Pedagógiai rendszerek
A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következők. 1. Kerettanterv: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. Ennek változata a programtanterv. 2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről. 4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CD-k stb., b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., c) a kettő kombinációi: szoftverek stb… 5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését. 6. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására. 7. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről. A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha oktatási programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza. A legegyszerűbb változat a Nat meghatározása szerint az oktatási program, amely négy komponensből áll (tanterv, koncepció, modulleírás, tanulói eszközök), oktatási programcsomagról beszélünk, ha a fentiek értékelési eszközökkel egészülnek ki. A pedagógiai rendszer az oktatási programcsomag mellé több elemből álló szolgáltatási csomagot is ad (pedagógus-továbbképzés, tanácsadás, programkarbantartás). 2. Oktatási programcsomagok A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi programjában megvalósuló programfejlesztés eredményeképpen jöttek létre az első, ún.
kompetencia alapú oktatási programcsomagok hét tartalmi területen. A fejlesztés folyamatában egyre pontosabban körvonalazódó, illetve gyakorlatban is létrejövő programcsomagok meghatározása az alábbiak szerint alakult: „A programcsomag egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszközegyüttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Ennek megfelelően az oktatási programcsomag komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, a tankönyvek, a munkafüzetek, a gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), a tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök szolgálnak.”1 3. Az oktatási programok A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Beszélhetünk átfogó, egy vagy több műveltségi területre, tantárgyra kiterjedő programokról. Az oktatási program fogalma a Nemzeti alaptanterv 2003. évi felülvizsgálata során épült be a tartalomfejlesztés és a tartalmi szabályozás rendszerébe2 az Oktatási Minisztérium által megbízott programfejlesztési bizottság javaslata alapján. A TÁMOP 3.4.1.A konstrukció esetében elvárt tartalomfejlesztésnek, mint oktatási programnak tehát minimálisan az alábbi komponenseket kell tartalmaznia: - kerettanterv (1) (Amennyiben az adott nemzetiségre vonatkozva rendelkezésre áll, ehhez kell kifejleszteni a többi elemet, amennyiben nincs ilyen kerettanterv, az új fejlesztésnek ezt is tartalmaznia kell.) - pedagógiai koncepció (2) - modulleírás (tanulási-tanítási egységek leírása) (3) - eszközi elemek (tanulási-tanítási eszközök) (4) E komponensek részletezését a III. pontban tesszük meg. Az oktatási program ugyanakkor nem csupán a felsorolt eszközök összessége, hanem olyan integrált eszközrendszer, melynek elsődleges célja a tanulási-tanítási folyamat segítése, támogatása, „kiszolgálása” olyan konkrét módszertani, tanítás- és tanulásszervezési javaslatokkal, amelyek lehetővé teszik az eszközök adaptációját a felhasználók – tanulók, tanulócsoportok – konkrét igényeinek, szükségleteinek megfelelően3. Ennek feltétele, hogy többféle megközelítési módot, bejárási útvonalat kínáljon föl, szem előtt tartva a lehetséges felhasználók közötti különbségeket az előzetesen megszerzett tudás, a tanulási szokások, az ismeretszerző és -rendszerező képességek stb. szempontjából. Ily módon az oktatási program a differenciált tanulásszervezés és módszertan megvalósítását segítő eszközegyüttesként is funkcionál, szemben a hagyományos, az „átlagos” tanulót szem előtt tartó eszközökkel.
1
Oktatási programcsomag és programfejlesztés. suliNova Közoktatás-Fejlesztési és Pedagógus-Továbbképzési Kht. Programfejlesztési Központ, 2006. július (kézirat) 2 A Nemzeti alaptanterv alkalmazásának és a programfejlesztés gyakorlatának szótára. A tartalmi szabályozással összefüggő kifejezések, definíciók. Nemzeti alaptanterv 2005. 3 Legfőbb funkciója a tanítási-tanulási folyamatok segítése úgy, hogy pontosan leírja a célokhoz vezető utakat és eljárásokat. A tartalom körvonalazása mellett tehát mindig válaszol a „hogyan?”, illetve a „miért?” kérdéseire is. (Gönczöl Enikő – Vass Vilmos: Az oktatási programok fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle. 2004/10.)
Az oktatási programok sokfélék lehetnek kiterjedésük, alkalmazási területük tekintetében is. A felhasználási keretek4 szempontjából a legfontosabb csoportosítási szempontok az alábbiak: §
az integráció szintje: több műveltségterületet és/vagy több tantárgyat átfogó; egy műveltségterülethez/tantárgyhoz kapcsolódó; egy műveltségterületi/tantárgyi részterülethez kapcsolódó stb. program
§
a nevelés-oktatás szakaszai: a teljes közoktatás időtartamát átfogó, illetve a nevelés-oktatás egy vagy több szakaszához/részéhez kapcsolódó program
§
a program célrendszere: műveltségterületi/tantárgyi fejlesztés, (kulcs)kompetenciák fejlesztése (pl. hatékony, önálló tanulás), tantárgyközikereszttantervi fejlesztési célok megvalósítása (pl. környezettudatosságra nevelés), egyes pedagógiai feladatok végrehajtása (pl. nem szakrendszerű oktatás), speciális iskolai szervezetekhez (pl. egységes iskola) illetve nevelési igényhez kapcsolódó feladatok ellátása stb.
§
a program felhasználási területe: tanórai vagy tanórán kívüli, az utóbbi esetben konkrét felhasználási terület (pl. napközi, tanulószoba, szakkör, tábor stb.)
III. A pedagógiai rendszer elemei
1. A kerettanterv és a programtanterv A közoktatásról szóló törvény kerettantervekre vonatkozó szakasza (8/A.§) alapján a Nemzeti alaptanterv az alábbiakban határozza meg a kerettantervek tartalmát: A kerettantervek meghatározzák a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, továbbá az adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit. Mindezekkel kapcsolatban az egyes kerettantervek saját rendszerükön belül is megfogalmazhatnak alternatívákat, választható megoldásokat. A kerettanterveket a megadott keretek között a saját viszonyaikra adaptálják az iskolák. A kerettantervet az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) egyetértésének és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének (nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után) az oktatásért felelős miniszter adja ki5 Ennek feltétele, hogy a kerettanterv összhangban van az érettségi vizsga vizsgakövetelményeivel, és segítségével megvalósíthatók-e a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatok. Az OKNT véleményének kialakításához szakértői véleményt kérhet, melynek vizsgálatához az OKNT Kerettantervi bizottsága bírálati űrlapot állított össze. A Nat szerint a kerettanterv egyik változata a programtanterv, amely „általában a kerettantervbe foglalt tartalmi egységnél kisebb, jellegzetesen egy-egy kompetenciaterülethez rendelt tanterv”. A lényeges különbség a kettő között az, hogy az utóbbi jóval részletesebb és konkrétabb leírást ad a tanulási-tanítási folyamatról, mint az előbbi. A programtanterv a fejlesztés célrendszere, követelményei, várható eredményei, időkeretei, az értékelés szempontjai és elvei mellett részletesen tartalmazza az alábbiakat:
4
Ezt a fogalmat alkalmazza többek között a suliNova Kht fejlesztők számára készült dokumentuma (Az oktatási programcsomag definíciója. 2004 ), valamint – ennek nyomán – Gönczöl-Vass i.m. 5
Kt 8/B.§ (7)
§ a fejlesztendő képességek rendszere, a képességfejlesztés fókuszai és csomópontjai § a fejlesztéshez ajánlott tevékenységek § kialakítandó ismeretek és javasolt (tananyag)tartalmak § a modulok rendszere és tartalma (alternatív megoldásokkal) § módszertani és tanulásszervezési ajánlások § a differenciálás eszközei és módszerei § ajánlások halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók differenciált fejlesztésére 2. Pedagógiai (szakmai) koncepció „Ez az elem a program alapvető pedagógiai elgondolásait foglalja össze. Feltárja a fejlesztők által követett irányzatokat, elméleteket, tanuláselméleti és szaktudományos felfogásokat, pedagógiai és pszichológiai elveket, valamint a nem pedagógiai – vallási, filozófiai stb. – orientációs pontokat. Tehát azokat az elvi alapokat mutatja be, amelyek az adott programot a célok szintjén más programoktól megkülönböztetik. A koncepció keretében körvonalazható a program tantárgyi filozófiája és adhatók meg azok az illesztési pontok, amelyek segítségével a program más tartalmi rendszerekhez hozzákapcsolható. Ugyancsak itt lehet rögzíteni az alkalmazás, a differenciálás és a karbantartás módjára vonatkozó gondolatokat. A koncepció tartalmazza a tanulói célcsoport megjelölését, az elvárt pedagógusi kompetenciák és attitűdök leírását, az általános érvényű módszertani ajánlásokat, valamint a taneszközrendszer bemutatását.”6 A pedagógiai koncepció a program szakmai metaleírása, a fejlesztés célrendszerének pedagógiai elemzése, amely a fejlesztendő kompetenciák elemzésére épül. Az elemzés feltárja a szóban forgó kompetencia (kompetenciák) tudáskomponenseit, részletesen leírja a tudás alkalmazásához szükséges képességek rendszerét és fejlesztésük lehetőségeit (illetve korlátait), bemutatja és jellemzi a tudás tágabb (társadalmi) kontextusában való alkalmazásához szükséges attitűdöket. Szükség esetén kitér a fejlesztés során felmerülő tipikus problémákra, nehézségekre, valamint a tudás alkalmazásával kapcsolatos jellegzetes hiányosságokra. A szakmai koncepció tartalmazza azokat a pedagógus-kompetenciákat is, amelyekre feltétlenül szükség van a program sikeres bevezetéséhez (pl. kooperatív technikák alkalmazása, projekthét tervezése, tömbösített – epochális – oktatási formák stb.). 3.A modulleírások – a tanulási-tanítási egységek leírásai Az oktatási program moduláris felépítésű eszközrendszer, melynek jól körülhatárolható egysége a modul. A modulleírás a tanulási-tanítási folyamat modulszintű algoritmusának részletes bemutatása, amely lépésről lépésre fogalmazza meg a pedagógus számára a fejlesztéssel kapcsolatos teendőket, módszertani javaslatok, tanulásszervezési eljárások, alternatív bejárási útvonalak ajánlásával, differenciált feldolgozási eszköztárral. A modulleírás legfontosabb elemei az alábbiak: § § § § § § § § § 6
a modul címe, témája, céljai ajánlott időkeretek ajánlott korosztály, célcsoport modulkapcsolódási pontok (megelőző és követő modulok, alternatívák) tantervi és kereszttantervi kapcsolódási pontok (programtanterv, kerettanterv, nat) a képességfejlesztés fókuszai, kiemelt készségek, képességek követelmények és az értékelés módjai, eszközei ajánlott tartalmak és eszközök módszertani és tanulásszervezési ajánlások
Gönczöl Enikő – Vass Vilmos: im.
§ § § § §
o a tanári és tanulói tevékenységek rendszere o a differenciálás lehetőségei, eszközei o munkaformák o módszerek eljárások o alternatívák, elágazások az inkluzív nevelés szempontjainak érvényesítése multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés a feladatok megoldásai források: szakirodalom, adat- és szövegforrások (nyomtatott és elektronikus) értékelési eszközök7
A modulleírások részletezettsége sokféle lehet, ami nagyban függ a modul tematikájától, valamint kontextusától: a műveltség-, illetve kompetenciaterülettől, a fejlesztés fókuszában álló képességcsoporttól, a tartalomtól (tananyagtól). A fent felsorolt fókuszpontok kifejtettsége is változatos képet mutathat: van olyan elem, amelyet az egész modulra vonatkozóan lehet meghatározni (pl. célok, követelmények, szakirodalom stb.), másokat a tanulási-tanítási folyamat programjának minden egyes lépéshez hozzá kell rendelni (pl. módszertani és tanulásszervezési eljárások, munkaformák, alternatívák stb.). A modulleírás a pedagógus számára gazdag eszköztárat kínál, de nem teszi kötelezővé a felkínált megoldások szolgai alkalmazását. A tanulócsoportot, a gyerekek előzetes tudását, tanulási szokásait és stílusát, környezetét, szociokulturális hátterét jól ismerő pedagógus a megoldási lehetőségek közül kiválaszthatja a legmegfelelőbbet, adaptálhatja a tanulócsoport igényeinek megfelelően, illetve – részben vagy egészben – helyettesítheti más megoldásokkal.
4. Tanulói és tanári eszközök (eszközi elemek) A tanulói és tanári eszközök rendszerét a modulleírás írja le. Az eszközök típusai sokfélék és változatosak lehetnek, felhasználásuk módjára a modulleírás javaslatokat tartalmaz. A tanulói eszközök legáltalánosabb típusai az alábbiak:
7
§
nyomtatott taneszközök o tankönyv, munkatankönyv o kapcsos könyv o munkafüzetek, projektfüzetek o munkalapok, feladatlapok o szöveggyűjtemények o feladatgyűjtemények o térképek, atlaszok o szótárak, kisenciklopédiák o kiegészítő eszközök (kártyák, játékok stb.)
§
digitális formában rendelkezésre álló eszközök o médiagyűjtemények (képek, filmek, hanghordozók stb.) o prezentációk és szimulációk o adatgyűjtemények (grafikonok, táblázatok) o hipertextek és kapcsolódó modulok (linkek) o interaktív feladatok és tesztek o LMS rendszerek
Vö: 3.1.
5. Értékelési eszközök Az oktatási programcsomagok értékelési rendszeréről szólva az értékelés eltérő szintjeit és funkcióit különböztetjük meg. Az egyes modulokra vonatkozó értékelési eljárásokat és az ezek során alkalmazható eszközöket (kérdéssorok, feladatleírások, feladatlapok stb.) a modulleírás és a tanulói eszköztár tartalmazza, ezek tehát az oktatási programnak is kötelező elemei (vö. 2.3. és 2.4.). Lényeges szempont, hogy a modulokba épített értékelési eszközök között megfelelő arányban szerepeljenek a formatív jellegű, a tanulási folyamat közben alkalmazható fejlesztő feladatok. Ugyancsak lényeges elem lehet azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyek a tanulók önértékelési folyamatát segítik, folyamatosan fejlesztve az önreflexió és az önértékelés képességét. Erősen ajánlott, hogy a szummatív jellegű értékelés a lehető legtöbb esetben kvalitatív szöveges elemeket is tartalmazzon, és ehhez készüljenek a pedagógus munkáját segítő útmutatók. A programcsomag egészére vonatkozó értékelési eszközök és eljárások között szerepelniük kell a tanulók előzetes tudásának, tanulási problémáinak, képességeik fejlettségi színvonalának elemzésére alkalmas, diagnosztikus jellegű teszteknek, feladatlapoknak, valamint a javításukhoz, kvalitatív értékelésükhöz szükséges útmutatóknak. Ezekhez a bemeneti eszközökhöz olyan követő mérést segítő eszközöket is biztosítani kell, amelyek a program meghatározott pontjain (a kimeneti pontoknál mindenképpen) lehetővé teszik a képességfejlesztés fókuszaiban meghatározott, kiemelt készségek, képességek mérését-értékelését. Ezek egyrészt a fejlesztés hatékonyságáról adnak visszajelzést a pedagógusnak (mind a tanulócsoportok, mind az egyes tanulók tekintetében), másrészt a további fejlesztés tervezéséhez és az egyéni tanulási programok esetleges korrekciójához szolgáltatnak információt. 6.Továbbképzések Az oktatási programok implementációjának, iskolai bevezetésének és alkalmazásának – éppen az eszköz újszerűsége (lásd Interkulturális pedagógiai program (http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1068)) és a Bevezetőben tárgyalt megváltozott oktatási-pedagógiai paradigmák okán – szinte elengedhetetlen feltétele a pedagógusok előzetes továbbképzése. Mint arról korábban (2.2.) szó esett, a szakmai koncepció tartalmazza a program sikeres alkalmazásához szükséges pedagóguskompetenciákat. Ennek megfelelően az oktatási program olyan ajánlásokat is megfogalmazhat, amelyek az ezen általános kompetenciák megszerzéséhez szükséges pedagógus-továbbképzési témákat is felsorolják. Ha az oktatási program olyan speciális tudást (ismereteket, eljárásokat, módszereket) igényel, amelyek nem szerepelnek az akkreditált továbbképzések kínálatában, ajánlott a programot saját akkreditált továbbképzési elemmel is kiegészíteni. A Nat-ban megfogalmazott követelményeken túl a TÁMOP 3.4.1 A komponensben megfogalmazott tevékenységek közül a pedagógus továbbképzések fejlesztőinek, illetve az erre pályázóknak az nemzetiségi pedagógiai programmal összhangban kell továbbképzési programot készíteniük. A továbbképzés felölelheti aznemzetiségi oktatással, neveléssel kapcsolatos módszertanokat, illetve tanulásszervezési eljárásokat., 7. Támogató rendszer A programok sikeres alkalmazása és fenntarthatósága olyan támogató rendszer működtetését igényli, amely a pedagógust napi munkájában segíti, folyamatos naprakész információval látja el, valamint konzultációs lehetőséget biztosít konkrét kérdések megválaszolására, problémák megoldására. A támogató rendszernek lehetnek interneten elérhető és közvetlen személyes közreműködést igénylő elemei. Az előbbiek számos funkciót elláthatnak, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak8: 8
További lehetőségeket sorol fel Gönczöl-Vass i.m.
§ §
§
§
a témához kapcsolódó információk folyamatos biztosítása (elméleti publikációk, módszertani anyagok, taneszközök, webcímek stb.) az alkalmazás során kialakult jó gyakorlatok, ötletek, új megoldások gyűjtése és közkinccsé tétele az alkalmazók körében; információk a programcsomag alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről a programcsomag alkalmazása során kapott értékelési eredmények publikálása (az adatkezelési szabályoknak megfelelően, az adatszolgáltató előzetes hozzájárulásával) Internetes fórum az alkalmazással kapcsolatos napi, gyors választ igénylő kérdések felvetésére és megválaszolására
A közvetlen, személyes támogatás elsősorban a mentori rendszer működtetésével valósítható meg hatékonyan. A mentor olyan speciálisan felkészített tanácsadó, aki elméleti szaktudása és gyakorlati tapasztalata alapján egyaránt partnere lehet a fejlesztői körnek és a felhasználóknak. Fő feladata a programcsomagok bevezetésének, adaptálásának segítése: tanácsadás, konzultáció, óralátogatás és -megbeszélés, iskolai vagy szélesebb körű (fenntartói, kistérségi) elemzések készítése stb. Ha az oktatási program olyan speciális tudást (ismereteket, eljárásokat, módszereket) igényel, amelyek nem állnak rendelkezésre a mentori hálózatban, ajánlott a programot saját mentorképzési elemmel is kiegészíteni.
