17-es átvezetési és kiutalási kérelmek Kérdés: Miért nem a benyújtás napjával könyvelődik a folyószámlára az átvezetési kérelem? Válasz: A 17-es átvezetési és kiutalási kérelmek az elbírálást követően, az elbírálás napján fennálló folyószámla-egyenleg figyelembe vételével kerülnek könyvelésre az adózók folyószámláin. Ez a dátum nem eshet egybe a kérelem benyújtásának dátumával az alábbiak miatt: A 17-es nyomtatványon kért átvezetések és kiutalások pénzforgalmi könyvelésére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37. § az irányadó. Az (5) bekezdés szerint a kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. A (4) bekezdés szerint a kiutalás teljesítésére az adóhatóság rendelkezésére 30 nap áll, az 500.000,- Ft-ot meghaladó Áfa tekintetében az adóhatóság 45 napon belül rendelkezik a kiutalásról. Az átvezetés számlaszámok közötti banki művelet, ezért egy tekintet alá esik a kiutalással.
Kérdés: A magánnyugdíj-pénztárnál fennálló, 2007. 01. 01-e előtt keletkezett tartozását hogyan tudja a folyószámlán fennálló túlfizetéséből rendezni? Válasz: A rendezéshez 17 számú nyomtatványon kiutalási kérelmet kell beadnia. A bizonylat 02 lapján van lehetősége nyilatkozni a fennálló vámhatósági, önkormányzati és a 2007. 01. 01. előtti magán-nyugdíjpénztári köztartozásáról. Ebben az esetben a kiutalni kért összeg az adózó által megjelölt szerv feltüntetett számlaszámára fog teljesülni.
Kérdés: Miért utasítja el az adóhatóság határozattal az átvezetési kérelmet, ha az adózó magánnyugdíjpénztári adónemről tartozásos, de nem magánnyugdíjpénztári adónemre kéri az átvezetést? Válasz: Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény 43. §. (9) bekezdése értelmében a magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj, (tagdíj-kiegészítés) késedelmi pótlék, illetőleg önellenőrzési pótlék, valamint a tagdíjszámlákon nyilvántartott túlfizetés összege az adóhatóságnál nyilvántartott más adótartozásra sem az adózó kérelmére, sem hivatalból nem számolható el. Ebből következik, hogy átvezetést csak nulla, vagy túlfizetéses egyenleget tartalmazó adónemekre lehet elvégezni, a tartozásos adónemre történő átvezetést el kell utasítani. A határozat ellen az adózók fellebbezéssel élhetnek.
Kérdés: Végelszámolással megszűnt társas vállalkozás kiutalási kérelmét miért nem nyújthatja be a végelszámoló, hiányzó, hibás bevallásait miért nem pótolhatja? Válasz A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodók esetén a folyószámlán fennálló valamennyi túlfizetést hivatalból kell elszámolni az adóhatóság által nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra. Adótartozás hiányában, illetve az elszámolást követően a fennmaradó túlfizetés összegét a folyószámláról le kell törölni, amennyiben az adózó nyilvántartásból történő törlését követően nincs olyan adózó, aki a túlfizetés összegét visszaigényelhetné.
Előbbiek alól kivételt jelentenek azon esetek, amikor a felszámolási illetve végelszámolási eljárás során készült, a társaság legfőbb szerve, illetve a felszámolási eljárás lefolytatását elrendelő bíróság által jóváhagyott eljárást lezáró zárómérleg, záróbevallás és vagyonfelosztási javaslat a túlfizetés, illetve a visszaigényelhető adó összegéről rendelkezik. Utóbbi esetekben meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan, az előbbi dokumentumokban szereplő, mögöttes felelősként helytállni köteles tag, aki a kiutalási kérelmet a túlfizetésre vonatkozóan előterjesztheti. Az ügyfél ebben az eljárásban azonban már nem a megszűnt cég, hanem az előbbiekben megnevezett személy lehet. A cégjegyzékből történő törléssel a jogutó nélkül megszűnt adózók jogalanyisága megszűnik, velük szemben ellenőrzés nem folytatható, adókötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére nincs törvényes lehetőség. A megszűnt cég nevében bevallások pótlására, javítására jogosult személy nincs. Kérdés: Mikor igényelhető vissza a társasági adó adónemen fennálló túlfizetés Válasz: Az Art. 2. számú melléklet határidők fejezetének 3/B bekezdés a) pontja szerint az adózó az adóévre megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét – túlfizetés esetén – az adóévet követő május 31-étől igényelheti vissza. (A tárgyévi társasági adó összegét teljes bizonyossággal az adóév lezárását és a tárgyévről készített beszámoló elfogadását követően lehet megállapítani, melyre vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig kell adóbevallást benyújtani.)
Jogosítás Kérdés: Miért nem kérheti a társas vállalkozás tagja az adóhatóságtól, hogy szolgálati ideje elismerésére a megjelölt társas vállalkozásra vonatkozóan adatot szolgáltasson? Válasz: Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdése, a hatályos APEH utasítás alapján a társadalombiztosítás igazgatási szerveitől érkező megkeresésekre szolgáltat adatot. Ebből következik, hogy az adózónak a kérelmet nem az adóhatóságnál, hanem a társadalombiztosítás igazgatási szerveknél kell előterjesztenie, mivel az adóhatóság csak hivatalos megkeresésre szolgáltat adatot.
Kérdés: Milyen következményekkel jár a hátralék "megtérülése" kifejezés? Válasz: A nyugdíj összege a társas vállalkozás tagjára vonatkozóan a hátralék keletkezésének napjáig kerül megállapításra. A hátralék megtérülésének (befizetés, átutalás, 17-en, egyéb pénzforgalmat bonyolító bevalláson történő átvezetés) napjától kerül ismételten megállapításra a nyugdíj összege.
Kérdés: Az adóhatóság 2007. évi 08-as bevallásokkal kapcsolatban miért nyilatkoztatja az adózókat, amikor a törvény alapján nulla adattartalommal nem kellett a bevallást benyújtani? Válasz: A társas vállalkozás tagja(i) arra az időszakra nem szerez szolgálati időt, amelyre a társas vállalkozás nem nyújtott be bevallást, illetve bevallásában 0,- Ft kötelezettséget vallott a 125 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek adónem tekintetében. A társas vállalkozást vagy a bevallás pótlására, vagy nyilatkozat megküldésére szólítjuk fel a mielőbbi adatszolgáltatás érdekében.
Köztartozás Kérdés: Miért kerül visszatartásra a hátralék összege, annak ellenére, hogy a folyószámlán más adónemeken fennálló túlfizetés a hátralék kiegyenlítésére elegendő lenne? Válasz: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 151. §-a értelmében az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető bármely pénzforgalmat bonyolító bevallásban kiutalni kért összeget, valamint a hivatalból történő utalás összegét az általa nyilvántartott tartozás erejéig visszatarthatja. A mindenkor hatályos APEH utasítás alapján az 1000,- Ft-ot meghaladó tartozás esetében a visszatartási jogot érvényesíteni kell, függetlenül attól, hogy az adózónak valamely adónemben túlfizetése van. Kérdés: Az adóhatóság miért nem vezeti át hivatalból a túlfizetést a hátralékot mutató adónemre? Válasz: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43. §-a alapján az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére (17-es benyújtásával) számolja el az általa nyilvántartott más adótartozására. Kizárólag a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően vezethető át hivatalból a túlfizetés összege a hátralékos adónemekre. Hátralék hiányában törli az elévült túlfizetést.
Kincstár Kérdés: A kincstári adatszolgáltatáskor miért jelöltük azt az összeget hátralékként, amire fizetési könnyítési kérelmet nyújtott be az adózó? Válasz: A kincstári adatszolgáltatásnál kizárólag a jogerős fizetési könnyítési kérelem vehető figyelembe, ameddig a kérelmet jogerősen nem bírálták el, addig a tartozás a kincstár felé lejelentésre kerül.
Folyószámlával kapcsolatos kérdések Kérdés: Mi a teendő, ha a folyószámlán a teljesített befizetés nem került könyvelésre? Válasz: A befizetés könyveltetése érdekében az adóhivatal részére a banki terhelési értesítő másolatát szükséges megküldeni.
Kérdés: A foglalkoztatót terhelő táppénz hozzájárulásról szóló határozat, melyet már az adózó kézhez kapott, miért nincs a folyószámlán könyvelve? Válasz: Ezen határozatok könyvelését azt követően tudjuk elvégezni, hogy annak jogerős példányát részünkre az Egészségbiztosítási Pénztár megküldi.
Kérdés: Miért a cég székhelyére és nem a levelezési címére küldjük ki az iratokat? Válasz: A székhely fogalmát a Cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról, a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (1) bekezdése határozza meg, mely szerint a székhely a társaság bejegyzett irodája, azaz a levelezési címe is. Az Art 16. §-a szabályozza az adózó által kötelezően bejelentett adatokat, melyek között nem magánszemély adózók esetében nem szerepel a levelezési cím. Egyéb kérdések Kérdés: Adó-visszatérítés, adó-visszaigénylés esetén, ha az érintett adónem egyenlege túlfizetés mutat, miért került visszatartásra a visszaigényelt összeg? Válasz: Az Adóhatóság visszatartási jogának gyakorlásakor az adófolyószámla egyenlegét adónemenként vizsgálja. Így hiába áll fenn egyes adónemeken túlfizetése, ha van olyan adónem, amely hátralékot mutat, az adóhatóság annak vonatkozásában gyakorolni fogja visszatartási jogát. Kérdés: Fennálló tartozásom vonatkozásában fizetési könnyítés iránti kérelmet adtam be a Hivatalhoz, ennek ellenére az Adóhatóság megtagadta a visszaigényelt összeg kiutalását. Miért? Válasz: A fizetési könnyítés iránti kérelme vonatkozásában indult adóhatósági eljárás jogerős befejezéséig az adó-visszatérítésről az adóhatóság nem rendelkezhet. A fizetési könnyítés iránti kérelem jogerős elbírálásáig az adott adónemen marad a visszaigényelt/visszatérítendő összeg. Amennyiben fizetési könnyítés iránti kérelmének az adóhatóság helyt ad, a visszaigényelt, és kiutalás megtagadással érintett összeg kiutalását 17. számú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatványon kérheti. Amennyiben fizetési könnyítés iránti kérelmét az adóhatóság elutasítja, a visszaigényelt összeg hátralékos adónemre történő átvezetését szintén 17. számú nyomtatványon kérheti.
Kérdés: Hazai illetve külföldi ösztöndíjjal külföldön tanuló magyar állampolgár biztosítottnak tekinthető-e? Válasz: Ha egy diák magyarországi felsőfokú intézményben tanul (hallgatói jogviszonya van) és szünetelteti a magyarországi tanulmányait, és ez alatt külföldi egyetemi hallgató, jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Ha eleve külföldi felsőfokú intézmény hallgatója, akkor a havi 4.350,- Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. Ebben az esetben a 08T1011 Adat- és változásbejelentő lapot az adóhatósághoz be kell nyújtani. Kérdés: 2007. évben évközben a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki. 2008. évben továbbra is érvényes az igazolás? Válasz: A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. 54./A.§-a szerinti szabályozás 2008. 01.01-től hatálytalan. Erre való tekintettel a hatósági bizonyítvány alapján megállapított, alacsonyabb járulékalap figyelembevételével történő járulékfizetésre 2008. január 1. napjától nincs lehetőség. A Szoctv. 54.§ alapján ugyanakkor akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, aki egyedülálló és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és családjának nincs vagyona, az önkormányzat jegyzőjétől kérheti a szociális rászorultság megállapítását. A szociálisan rászorult személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény értelmében biztosítottnak minősül. A szociális rászorultság tényéről kiállított hatósági bizonyítvány alapján van lehetőség a járulékfizetési kötelezettség megszüntetésére 08T1011 számú Adat- és változásbejelentő lap benyújtásával. Kérdés: Amennyiben az önkormányzat határozata alapján ápolási díjban részesülök, jogosult vagyok-e egészségügyi szolgáltatásra? Válasz: Az 1993. évi LXXX. törvény 16.§ (1) bekezdés h.) pontja értelmében az a személy, aki ápolási díjban részesül, egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ezért az önkormányzati határozatban megállapított időponttól (az ápolási díj folyósításának kezdő időpontjától) kezdődően a egészségügyi szolgáltatási fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Járulékfizetési kötelezettségének megszűnését 08T1011 Adat- és változás-bejelentő lapon kell bejelentenie az adóhatóság felé. A bejelentés alapján az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettséget előíró határozatot hivatalból felülvizsgálja. Ha időközben teljesített befizetést olyan időszakra vonatkozóan, amikor járulékfizetési kötelezettsége már nem állt fenn, és így az a 124 Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek adónemen túlfizetése keletkezik, úgy a 0817 számú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatvány benyújtásával rendelkezhet a túlfizetés kiutalásáról, vagy annak más adónemre történő átvezetése iránt.
