III. évfolyam 2. szám A TÁNCSICS MIHÁLY KÖZÉPISKOLAI FIÚKOLLÉGIUM LAPJA
A TARTALOMBÓL:
Önképzőkörkép Kirándulás innen-onnan "Felevízió" A T-Boys story Világjárók I. Világjárók II: A hónap kérdése /Miről...?/
-1-
2. oldal 4-7. old. 8. oldal 10. oldal 12. oldal 14. oldal 16. oldal
Kollégiumunkban az öntevékeny diákkörök gazdag múltra tekinthetnek vissza. Már több mint egy évtizede is működtek rangos önképzőkörök intézményünkben. Az elmúlt évben viszont a hagyományok ápolása helyett a diákság önszorgalmának megcsappanása volt a tapasztalat, s ezáltal a foglalkozások színvonala és látogatottsága is erősen visszaesett. Mivel kollégiumunk célja olyan emberek nevelése, akik később az értelmiségi pályán megállják a helyüket, jogos volt a tanári karnak az idei kezdeményezése, hogy a jövőben a kollégium minden egyes tagja vegyen részt legalább egy önképzőkörben. Az általános részvételi kötelezettségen a diáknak már szuverén joga eldönteni, milyen körbe jár. Természetesen mindenki az érdeklődési körének megfelelően válasszon, vagy - ha ilyet nem talál - hozzon létre új önképzőkört. Az ÖDK legnagyobb haszna, hogy az ember megtanulja az önálló művelődés formáit, önálló szemléletmódot alakít ki, a az adott témában nagyobb elmélyedést biztosít. Tájékoztatásul a már beindult önképzőkörök listája és vezetőjük neve: SZÁMÍTÓGÉPÉPÍTŐ
Futó Tibor
PROGRAMOZÓ
Máté Gábor
SAKK
Petró Gábor
ÖNVÉDELMI
Kozák R. Tibor
VIDEÓS
Tamás János
FOTO
Kővári Attila
BARKÁCS
Füzi Ákos
ÚJSÁGÍRÓ
Kiss Gábor
FUNKY
Dettai Tibor
A csillagász szakkör egyelőre csak terv - várják a jelentkezőket.
-2-
Immáron a harmadik évfolyam szerkesztéséhez fogtak hozzá az ambiciózus táncsicsos újságírók. Az elmúlt három év alatt kicserélődött a szerkesztőbizottság, Az öreg firkászok sorra elmentek, csak egy név szerepel továbbra is: a felelős szerkesztő, Demjén Józsefé. Az idén harmadszor gyűjtötte maga köré a diákokat, akiket érdekel az újságírás, és tudósítani akarnak a kollégium életéről és a külvilágról. Az eddig megjelent számok színvonala változó volt, a témaválasztásnak és a szerző tehetségének megfelelően. Aztán az is baj volt, hogy míg az első évben hat számot dobtunk ki a kollégium standjára, a második évben mindössze három számra futotta az erőnkből. A ritkább jelentkezés egyik oka az volt, hogy a két kollégium összeköltözése nem volt zökkenőmentes, és ez sok-energiát fölemésztett, így az újságíró önképzőkör munkája is akadozott, Reméljük, az idén átlendülünk a holtponton, és kéthavonta megjelenik a Táncsics Tükör. Tervezzük, hogy az eddig megjelent számokat összegyűjtjük és e könyvtárban hozzáférhetővé tesszük.
Az évek során kialakultak állandó rovatok, így a "Hónap kérdése", "Mondjon egy diáksztorit!" és "A Táncsicsból indultak". Ez utóbbiben öregdiákok vallanak életükről és kollégiumi élményeikről. Célunk, hogy e lapban mintegy tükröt tartva az olvasók, a kollégium közössége elé. Az idén négy fős szerkesztőgárda - Puppi László, Mák Enrico, Máté Gábor, Kise Gábor készíti a lapot, Koren Péter grafikussal kiegészülve. Az elkészült cikkeket Csonka János lektorálja, s csak ezután, fénymásolva kerül az olvasó kezébe a lap. Kiss Gábor -3-
Pénteken tanítás után indultunk Szegedre kirándulni. Húsz fő, tizenhat kollégista, a többi tanár. Az utazás hamar véget ért, legalábbis úgy tűnt. Az egyik állomáson megálltunk. Sokan leszálltak a vonatról. Mi csak ültünk nyugodtan olyan húsz percig. Egyszer csak jött egy vasutas és beszólt a fülkékbe: ez a végállomás. Szegedre érkeztünk. Az állomás előtt tanácstalanul álltunk. Kezdte felütni a fejét az a gondolat, hogy a szervezés nem tökéletes. A háromnapi kajánkat két tisztára mosott szemetesvödörben szállítottuk, ami kis feltűnést keltett a városban, Azért eljutottunk a kollégiumba, ahol két éjszakát töltöttünk. A kollégium szolgáltatásokban rosszabb volt a mienknél. Nem volt reggeli, ebéd, vacsora és melegvíz. Szombat reggel az volt a mi szobánk szerencséje, hogy bezártuk az ajtót, és így reggel tízkor ébredtünk, egyébként Iván Péter éjszakai ügyeletes, ébresztő nevelőtanár, elvtárs már korábban fölébresztett volna. A reggeli konzervből és diétás dzsemből állt, "reggelizz úgy, mint egy király!" jeligére. Utána valamilyen Tisza és Maros találkozását szerettük, megnézni, de csak gyalogoltunk és gyalogoltunk a gáton. Beértünk Szegedre, ahol a város nevezetességeit néztük meg: a dómot, a Mátyás-kori Múzeumot .......... Az ebédet mindenki úgy rendezte, ahogy akarta. Mi beültünk egy Virág nevezetű, elegáns cukrászdába, ahol mindenki azt rendelt, amit akart. Természetesen a diákjóléti alapból rendeztük a számlát. Délután voltak, akik csatangoltak a városban vagy fociztak a koleszban. Este a tanárok bezárták a koleszt és azt mondták: fél kettőkor jönnek vissza, aki kint van, ekkor jöhet be, Egy pár srác előbb jött és kint fagyoskodott. Megszántuk őket és egy-két
-4-
méter magasan levő szűk ablakon segítettünk bemászni nekik. Kiki a maga módján mászott be, kezdte a beérkezést, volt aki fejjel. Este a szokásos programok voltak, kártyázás, magnózás, alvás. Vasárnap délelőtt mi a botanikus kertet akartuk megnézni, de ahogy már indultunk is vissza. A vonatindulás előtt tíz perccel érkezett a vonathoz Kiss János tanár úr, Csonka János tanár úr és Demjén József tanár úr. Már azt hittük, hogy Szegeden kell hagynunk őket, de ez zavaros lett volna, ugyanis náluk volt a jegy. Úgy délután fél öt felé megérkeztünk Budapestre. A két szemetesvödör kollégiumba szállításával véget ért a hétvégi, szegedi kirándulás. -"A fogalmazást megváltoztatni."
csak
az
én
Ja, a hejesirási hibákat javícsákki!
-5-
engedélyemmel
lehet
Október
30-án,
húszan
/négyen
nevelők
a
többiek
diákok/, indultunk a tanév első kollégiumi kirándulására, Szegedre. Az indulást "bonyolult", hosszú szervezési munka előzte meg. Kiss tanár úr szervezte a szállást; attól függően, hogy hol és mikorra tud helyet foglalni - oda és akkor megy a kollégium
kirándulni.
megyünk,
lázasan
Amikor
kiderült,
megkezdtük
a
hogy
gyerekek
Szegedre toborzását.
Mindenki lelkesen jelezte részvételi szándékát, de amikor véglegesíteni kellett a létszámot, mindössze 20 diák maradt / 16-an el is jöttek velünk/. Három-négy napos megfeszített munka
eredményeként
meglettek
a
menetjegyek
is.
Induláskor tehát nem volt más teendőnk, mint a "hideg élelmet szállító fiúk" felkérése e nemes, fontos munkára. Mindenki talált kifogást: "Miért pont én, tavaly előtt is én vittem.", vagy "Nem vagyok már elsős, vigyék ők a kaját!" Csonka tanár úr lelki meggyőző tevékenysége révén sikerült rávenni a kirándulókat, hogy felváltva hozzák a muníciót, ami természetesen májkrémből, diétás dzsemből, vagdalthúsból, Medve sajtból és Camping sajtból állt, mindenki nagy örömére. Egész idő alatt négy meglett úriember /Fancsali Gábor, Várhegyi Gábor stb./ már a
vonaton
volt,
hogy
biztosítsa
ülőhelyet.
-6-
mindannyiunknak
az
15 óra 30 perc. Vonatunk elindul a Nyugati pályaudvarról, kollégiumunk kis team-jével. Megérkeztünk egy állomásra. Vártunk, Vártunk. Vártunk. Sokan leszálltak. Mi nem. Vártunk, Vártunk. Egy vasutas kiabált velünk. Le kellett szállnunk:- Szegeden voltunk. Nem hittük. Leszálltunk. Veszekedés kezdődött. Ismét a kaján. Meggyőztük őket. Elhitték. Ilyen Nagy-Bandó-s stílusban, a volt Rákosi Mátyás hídon átérkeztünk meg a kollégiumba. Mindenki nekilátott az-"enyhén gyűlölt konzerveknek". Este szabadprogram volt, mi is ismerkedtünk a város nevezetes vendéglátóipari egységeivel: Úgy próbáltuk összeállítani a programot, hogy mindenki kedvére tegyünk - hiszen kikapcsolódni
szerettünk
volna
mindnyájan.
Elmondtuk
mindenkinek, hogy mi mikor mit szeretnénk csinálni, s ki-ki eldöntötte,
hogy
velünk
tart-e"
vagy
más
utat
választ.
Szombat reggel kisétáltunk a Tisza-Maros összefolyáshoz, majd a város felé vettük utunkat. Megnéztük a dómot, az árkádos házakat, a színházat, a Móra Múzeumot stb. Délután sikerült
a
velünk
tartókat
megvendégelnünk
a
Virág
cukrászdában, utána szabad program volt. Vasárnap hosszú gyaloglás. után röpke látogatást tettünk a Füvészkertben, majd indultunk a pályaudvarra. Hazafelé mindenki fáradtan, talán kellemes emlékekkel ült a kocsiban, nosztalgiázott az eltelt két és fél nap eseményeiről. Én, személy szerint nagyon jól éreztem magam. Elmondhatom, hogy kellemes társaságban töltöttem ezt a hátvégét - remélem, nem utoljára. Végezetül ezeket a sorokat szeretném felhasználni arra, hogy ötleteket
kérjek
minden
kollégistától:
hová
menjünk
egy
esetleges tavaszi és/vagy nyári kirándulásra? Demjén és Csonka tanár úrral együtt várja étletelteket
-7-
Mi írtuk EGY KOLLÉGISTA VÍZIÓI A JÖVŐRŐL /A gazdasági helyzetet figyelembe véve nem tele vízió; bruttósítva is csak a fele/
1988 A fogyasztói árszínvonal emelkedése. A mentőcsapatok egymást túlkiabálva mentik kollégistáinkat. az ártól.
1989 Az adók, stb. leapasztják a pénztárcákat, a konyhán bevezetik a repetajegyet. A szobák téli fűtöttségét 3C-kal csökkentik; ezen a hőfokon már beindulnak a szupravezető lámpák.
1995 A kollégium új épületet kap, a magyar építőipar remekét. Az itt felejtett kőműveskanalak és egyéb építési emlékek segítségével megkezdjük az épület tatarozását.
2003 A hiányok pótlása után megtartjuk az avatóünnepséget. 2058 Testvérkollégiummá fogadjuk a Gudenus László Speciális Leánykollégiumot.
2060 Elrendelik a kollégium épületének bővítését, mert a sok zseni nem fér el benne.
2067 Száz éves e kolesz! A hétvégére kibérelünk egy kisbolygót az aszteroida övben a nagyszabású ünnepség lebonyolítására
2188 Megszűnik a repetajegy, a szuszpenzoros fűtés ontja a meleget, mindenki ehet, amennyit bír. A diákok .ismét a tanulás miatt jönnek a kollégiumba.
-8-
A Táncsics Klub három éven keresztül tagja volt az Új Tükör klubhálózatnak. Sok programot kaptunk tőlük, és sokat kínáltunk másoknak. Ez a gyümölcsöző kapcsolat tavaly a költözésünk miatt megszakadt. Most szeretnénk felújítani, ezért ellátogattunk az Új Tükör klubszolgálatához, és megkérdeztük, mit tudnak ajánlani? Új Tükör: Az elmúlt évben nálunk is változás történt: új főnökünk van, Tölgyes Péter. Programajánlatunkat az idén is úgy igyekeztük összeállítani, hogy minden klub megtalálja benne a neki megfelelőt. Hogy csak néhányat említsek, érdekes lehet számotokra Sebők János, aki kívánságotok szerint állítja össze műsorát, a rock and rolltól az új hullámos zenéig bármiről. Az utazás iránt érdeklődők számára idegenvezetők tartanak színes utibeszámolót egzotikus tájakon tett utazásaikról - mondja Kiss Károly, és átadja a szót Tölgyes Péternek: - Azt hiszem, érdekes lehet számotokra az Új Tükör szerkesztése is, a műhelytitkokat is beleértve. Régebbi kínálatunkból még mindig népszerű a Simli show, valamint Földes László /alias Hobo/. Televíziós személyiségek bemutatására is gondoltunk, sporttémákkal is tudunk jelentkezni. Hallhattok a Himalája-expedícióról, ha érdekel benneteket, egy adószakértő előadását is meghallgathatjátok, vagy találkozhattok Ráday Mihály szerkesztővel, aki a városvédő mozgalom elindítója. Várjuk ötleteiteket, javaslataitokat, igényeiteket előadásokra, műsorokra, vagy ajánlataitokat más klubjaink számára. T.T.: Köszönöm a riportot a Táncsics Tükör nevében.
A riporter Mák Enrico volt -9-
Végre, néhány év után újból elmondhatjuk, hogy van kollégiumi zenekarunk. A hajdani Kultúr Hé Rossz! és Slycc együttesre csak néhány mai negyedikes emlékezik. De most megalakult a T-Boys, ami remélhetőleg új korszakot nyit a kolesz zenei életében. Az együttes felállása: Gátmezei Zoltán szintetizátoron játszik, Lugosi Károly énekel. Tóth-Pál Zoltán dobol, és van két idegenlégiós, nem kollégista. Kleman Tibor a basszusgitáros, Barbaró Attila a szólógitáros. Az együttest Iván Péter menedzseli, s tőle tudtam meg, hogy - mint minden kezdő zenekar-a T-Boys is különböző gondokkal küszködik. Az egyik, hogy nincs megfelelő próbatermük, ugyanis a klubot csak ideiglenesen bérlik; a másik, hogy a kollégium tagságának és dolgozóinak részéről nem tapasztaltak kellő megértést. Az újonc zenekar rögös útját Iván Péter egyengeti, de ehhez mások segítségére is szükség van. Persze van jó példa is: a kollégiumi költségvetés terhére egy Vermona erősítőt vehetett az együttes. A bemutatkozó koncertjük október közepén a Ménesi úti leánykollégiumban volt, ahol igen szép sikert arattak. Ezt követ- te a Táncsicsban való fellépés november 5-én, egyelőre csak a kollégium dolgozóinak zenéltek, de néhány pillanatra én is részese lehettem a forró hangulatnak, amikor is úgy kellett kirángatnom Csonka tanár urat a Díszteremből, hogy aláírja a kimenőmet. Az együttes célja a közeljövőben, hogy minél több kollégiumban illetve iskolában fellépve széles körben megismertesse magát a nagyérdeművel. Hazai porondon rendszeresen fellépnek, discókon, ünnepélyeken kb. egyórás koncertet adnak. A műsort úgy állítják össze, hogy mindenki találjon benne kedvére valót. A más együttesektől /Beatles, Omega, Bikini, Edda/ átvett számokon kívül saját szerzeményeket is
- 10 -
játszanak. Nagy problémájuk, hogy nincs megfelelő szövegírójuk, ezért bárki,aki úgy érzi, hogy írói vénával rendelkezik, vagy dalba foglalható mondanivalófa van, jelentkezzék mielőbb Iván Péter menedzsernél. Az együttes névválasztásáról még nem esett szó. A T-Boys elnevezés úgy alakult ki, hogy a T a kollégium nevére utal, a boys pedig a·fiúk·szó angol megfelelője. Ezt összerakva magyarul annyit jelent: Táncsics-fiúk. Bár némely rosszmájú alakok a T-Boys nevének egyéb jelentéséről beszélnek, mi ne higgyünk nekik, és reméljük, a jövőben sem szolgálnak rá. SOR SIKERT! Kiss Gábor
- 11 -
TOLDI GYÖRGY T.Gy.:
1974-ben
kellemes
időket
végeztem töltöttem
a ott,
Táncsics rendes
Kollégiumban; társaim
voltak,
szerettem őket. Szép emlékek fűződnek ezekhez az évekhez. A kollégiumi tanulmányok után lehúztam tizenegy kemény hónapot,
mint
Agrártudományi
katona,
Kiskőrösön,
Egyetemen
töltöttem
Ezek
el
öt
után
nagyon
az szép
esztendőt, ami élményekben szintén igen gazdag volt, majd ösztöndíjjal Kubába mentem, ahol egy évig tanultam spanyol nyelvet. Hazatérésem után a Növényvédő és Agrokémiai Központban
kezdtem
dolgozni.
Három
hónap
múltán
otthagytam ezt a munkahelyet, egy idegileg kevésbé kimerítő munkát
választottam,
s
elmentem
az
MHSz
debreceni
klubjába könnyűbúvárnak. Már az egyetem alatt is sokat jártam barlangokba és a hegyek közé s nagyon megszerettem a természetjárásnak ezt a módját. Sízni is megtanultam elég rendesen. A búvárkodás után spanyol tolmács voltam egy évig, majd ipari alpinistaként dolgoztam, előbb egy GMK-ban, most pedig egy kisszövetkezetben. A GMK-ban nem kerestem valami
sokat,
viszont
rengeteg
időt
tölthettem
a
természetben. Csak fél évet dolgoztam, a másik fél évben szabadon csavaroghattam - igaz, sosem volt biztos, hogy .lesz-e melónk. Most, a kisszövetkezetben sokkal többet kell dolgoznom ugyanazért a pénzért. T.T.: Nagyon sokfelé jártál, többek között részt vettél egy Himalája-expedícióban is. Arról mesélj valamit olvasóinknak! T.Gy.: Minden évben elmegyek egy nagyobb túrára - 1985ben részt vettem a Himalája megmászásában is. Előtte
- 12 -
kétszer jártam a Kaukázusban, '78-ban majd '83-ban, és '84-ben az Alpokban. A Himalájában egy 7893 m magas csúcs volt a célunk; ketten jutottak fel társaim közül. Hárman csak a 7540 m-magas mellékcsúcsot társunkat
tudtuk
kerestük.
meghódítani,
Csodálatos
mert
élményben
két
elveszett
volt
részünk,
ugyanakkor fájdalmas emléke az expedíciónak két társunk elvesztése. 1986-ban Kenyában töltöttem el egy hónapot, amelyre nagyon szívesen emlékszem vissza. T.T.: Van-e egy kedves történeted a kollégiumról? T.Gy.: Igen - mondja nevetve. Magyar érettségire készültem Egervári Zoli /"Egér"/ barátommal, s megakadtunk az egyik tételnél. Némi segítségre lévén szükségünk, elhatároztuk, hogy a szokott módon belógunk a kolesz könyvtárába, az utcáról az ablakon keresztül, mivel hétvége volt, ezért zárva volt
a
kollégium.
Bent
nyugodtan
tanultunk,
amikor
dörömbölést hallottunk: "Rendőrség! Nyissák ki!" Ugyanis a "jólelkű"
szomszédok
kihívták
a
rendőrséget.
Csak
a
jó
tanulmányi eredményünkre való tekintettel engedtek el; a kalandtól függetlenül jól sikerült az érettségink. T.T.: Végül meghívlak a kollégium nevében hozzánk, hogy élményeidről tarts beszámolót. T.Gy.: Köszönöm a meghívást. Szívesen tartok beszámolót a következő témákról: KUBA /Víz alatt és víz fölött/; KENYA /Jégmászás az Egyenlítőn/; HIMALÁJA '85 expedíció; Peru és környéke. Ezen felül szívesen részt vennék síeléssel egybekötött kiránduláson, mert valamikor síoktató is voltam. T.T.: Köszönöm a riportot és köszönöm a kollégium nevében a felajánlásaidat! /A T.T. riportere Mák Enrico/
- 13 -
NOVOTNY ZOLTÁN T.T.: Kérem, mutatkozzon be a Táncsics Tükör olvasóinak és mondja el, hogyan lett sportriporter! N.Z.: Novotny Zoltán vagyok, közelebb az 50-hez, mint a 40hez, de egyesek szerint hatvannak is kinézek. Lassan már 25 éve vagyok sportújságíró. Gyakran megkérdezik, hogyan lettem riporter. Még egészen kisgyermek koromban történt, hogy egy vasárnap anyám rábízott apámra, de a lelkére kötötte, nehogy meccsre menjünk. Persze már rég kihűlt a vasárnapi ebéd, mire hazaértünk. Amikor anyám megkérdezte, hol voltunk, apám ártatlanul felelte: Hát sétálni! Mire én az általam ismert mintegy húsz szó birtokában megszólaltam: Anya, fütyült a bíró. Így indult a pályafutásom. A futball szeretetet apámtól örököltem, a sportszeretetet pedig testnevelőtanáraim oltották belém. Nem voltam egetverő tehetség, de elég ügyesen mozogtam. Egy évig NB I-es kosarazó voltam. Nagyon sok minden szerettem volna lenni: villamosvezető, fűszeres, orvos /ugyanis apám beteg lett, és fejembe vettem, hogy én fogom meggyógyítani/. Ebből persze nem lett semmi. Gyerekkoromban sok gombfoci meccset közvetítettem - ez is jelezte a pálya iránti vonzalmamat. Aztán később tanár akartam lenni. Végül is az ELTE Bölcsészettudományi karán végeztem, tehát tanári diplomám van. Így kerültem a Magyar Rádióhoz, amely első és ezidáig egyetlen munkahelyem. Voltam bemondó és az első perctől fogva sportriporter, most pedig a sportosztály vezetője vagyok. 1966 óta Bolíviától Japánig, Ausztráliától Kanadáig sok helyen megfordultam. Nagyon érdekes országokban és városokban, izgalmas sporteseményeken vettem részt. Kapásból nem is tudom megmondani, hány világversenyen voltam jelen, de a nyári olimpiákról már 1968 óta közvetítek rendszeresen. Többszörös "aranyérmes" vagyok, már számos magyar sportoló sikeréről tudósítottam.
- 14 -
T.T.: Volt-e valaha kollégista? N.Z.: Nem. Én budapesti voltam világ életemben. 1946-tól 1963-ig itt végeztem iskoláimat is. Egyetemista-koromban per sze meg-megfordultam a kollégiumban - valami vonzott a kollégista élethez. A kollégista élet akkoriban nem volt valami lenyűgöző; inkább a szülőktől való elszakadási vágy megnyilvánulása volt ez. Mindig szembetűnő volt a kollégisták összetartása és mély barátságaik. T.T.: Emlékezik valamilyen vérbeli diákcsínyre? N.Z.: Háromnapos kiránduláson egy turistaházban szállásoltak egy lányosztállyal bennünket. Ugyanis akkor még nem voltak vegyes osztályok. Gyorsan megkezdődött az ismerkedések és a "nagy szerelmek" korszaka. Ez persze a lányok tanárainak nem nagyon tetszett; lévén ők felelősek a lányokért. Féltették őket tőlünk. Emiatt tehát volt némi összetűzésünk a tanárokkal. Ez volt a kisebbik zűr. Ennél sokkal izgalmasabb volt az, amikor egy esti séta során messziről fényeket láttunk felvillanni. A morzejelek ismeretében természetesen azonnal leadtuk az S.O.S. jelzést, sőt még valami süket szöveget is gyártottunk hozzá, miért is van szükségünk a gyors segítségre. A legnagyobb megdöbbenésünkre kb. nyolc perc múlva megjelent a turistaházban egy katonai alakulat, akik vették a mi jeleinket. Kiderült, hogy mi viszont az ő hadgyakorlati jeleiket vettük, és félrevezettük őket akaratunkon kívül. Na, ebből aztán nagy bonyodalom támadt: kivizsgálás, igazgatói intő, kicsapás és minden. Én magam is megkaptam az intőmet vagy rovómat - már nem is emlékszem mit, mert én voltam a szobaparancsnok, és hát nem vigyáztam eléggé a többiekre. Annyi a diákcsíny. Ja, és talán még annyi, hogy ez egész társaságból egyedül én ismertem a morzejeleket... T.T.: Köszönöm a riportot olvasóink nevében.
- 15 -
MIRŐL OLVASNÁL SZÍVESEN A TÁNCSICS TÜKÖRBEN? - Táncsics Tükör? Az olyan, mint a velencei tükör? - Semmiről
- Magamról
- Sportról
- Bármiről
- A cenzúra megszűntéről
- A T-Boys újabb sikereiről
- Arról, hogy a koliba is betört a glásznoszty - Az elsősnevelés problémáinak megoldásáról - A szerkesztők és egyéb munkatársak fizetésemeléséről /Egy egyéb/ - Arról, hogy koedukált. lesz a kollégium - A felsőbbévesek nevelésének megoldásáról - A tanárok és egyéb nehézfegyverek visszavonásáról az 1986-os határok mögé - Most, per pillanat egy nejlonzacskóra volna szükségem - Hogy Mandy Smith-t fölvették a kollégiumba - A Heavy Metal helyzetéről /Érdekli a nehézipar helyzete? Olvassa a kohászok lapját!/ - ? ? ? /Élénk vállvonogatás/ - A hegyesfarkú bélgiliszták télutói nemi életéről - Arról, hogy a jövőben a Gundeltól hozatjuk a kaját - Az éjszakás szabadcsapatok garázdálkodásának meggátolásáról és az esti bejárási tilalom bevezetéséről - A túl szigorú portai ellenőrzés lazításáról... - Valami riport legyen benne - Arról, hogy mire jó a Táncsics Tükör - Arról, hogy a díszterem rácsaiból kényelmes létrákat fabrikál a barkács önképzőkör
- 16 -
