158
Közlemények
18. századi magyar nyelvű orvosi könyvek az „ügyefogyott s z e g é n y e k " szolgálatában. , , M i n d n y á j a n k í v á n j u k : h o g y a' m i n y e l v ü n k ö n a' jó Orvos K ö n y v e k s z a p o r o d j a n a k . Ó h a j t j u k a' t a n u l t N e m z e t e k n e k a z t a' b o l d o g s á g á t el-érni, m e l l y b e n ők a k á r m e l l y idegen n y e l v e k e n Í r a t o t t h a s z n o s K ö n y v e k e t saját n y e l v e i k e n o l v a s h a t n a k . Soha m é g e n n e k el-éréséhez olly jó r e m é n y s é g ü n k n e m l e h e t e t t , m i n t e b b e n a ' szerentsés időben, m e l l y b e n m i m o s t a n élünk. O r s z á g u n k n a k szinte közepe t á j á n K i r á l y i költséggel t a n í t t a t i k az Or vosi T u d o m á n y . N a p o n k é n t n e v e k e d i k számok H a z á n k n a k n a g y h a s z n á r a az é r t e l m e s O r v o s o k n a k ós B o r b é l y o k n a k . Olly fejedelmi O r v o s o k n a k , k i k e t az egész t u d ó s Orvosi világ tisztel, m i n é m ű e k : Tissot, B á r ó Störck, K r a n c z , P l e n c k h a l h a t a t l a n m u n k á i k m á r m a g y a r n y e l v e n a' L a k o s o k n a k kezeiken f o r g a n a k . " 1 E z e n d e r ű l á t á s r a és o p t i m i z m u s r a csak a század végén k e r ü l t sor, a m i k o r m á r M a g y a r országon is m e g i n d u l t az orvosképzés ós a m a g y a r n y e l v ű orvosi k ö n y v e k n e m s z á m í t o t t a k k u r i ó z u m n a k . E f o l y a m a t b a n n a g y része volt Mária Terézia, m a j d I I . József egészségügyet p á r t o l ó p o l i t i k á j á n a k : ők r e n d e l t é k el a városok c s a t o r n á z á s á t , j á r v á n y o k idején szigorú rendelkezéseket b o c s á t o t t a k ki; a század m á s o d i k felében sor k e r ü l t az orvosi, gyógysze részi, szülésznői g y a k o r l a t szabályozására, és a n a g y s z o m b a t i e g y e t e m e n m e g i n d u l t a h a z a i orvosképzés. A k ö n y v k i a d á s terén a k o r m á n y az orvosirodalom t á m o g a t á s á v a l is i g y e k e z e t t az ország egészségügyi e l m a r a d o t t s á g á t felszámolni. Az előző s z á z a d o k b a n u g y a n ú g y , m i n t a 18. s z á z a d b a n is az a l a p p r o b l é m a az éhség és a j á r v á n y v o l t . A t á r s a d a l m i hasznosság elvét figyelembe véve m i n d e n e k e l ő t t a mezőgaz d a s á g i és egészségügyi k u l t ú r á t szolgáló i n t é z k e d é s e k e t és m ű v e l ő d é s i v á l l a l k o z á s o k a t kell értékelnünk. A felvilágosodás s z á z a d a t e t t e m e g a k e z d ő lépéseket az ország l a k o s s á g á n a k j o b b egészségügyi ellátása é r d e k é b e n . E z időben m á r m i n t e g y 25 orvos m u n k á l k o d o t t az orvos t u d o m á n y n e m z e t i n y e l v e n való m ű v e l é s é n — , , . . . az a n y a n y e l v ű ismeretterjesztés — főleg az orvosi i r o d a l o m t e r é n — s z a k t u d o m á n y i s z e m p o n t b ó l is viszonylag m a g a s s z i n t e t ért el."2 U g y a n c s a k p o z i t í v u m k é n t k ö n y v e l h e t j ü k el az orvosírók azon törekvését, h o g y m ű veikkel egyre j o b b a n az a r r a l e g i n k á b b rászoruló, orvostól, p a t i k á t ó l távol élő n é p t ö m e g hez f o r d u l t a k , a figyelem, a g o n d o s k o d á s fónykörébe v o n v á n ezáltal az ország teljes népes ségét. 3 U o . 146. *Uo. 118. 5 A „ p e s t " szó eddig csak h e l y n é v k é n t v o l t ismeretes. L . : A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. 3. köt. B u d a p e s t 1976. 171. 1 [ N I L S ] R O S É N , Miklós: Orvosi tanítás a' gyermekek'' nyavalyáiknak megesmér ésekről, és Orvoslásokról. . . F o r d . G. D O M B Y Sámuel. P e s t , 1794. Elöl-járó beszéd. 2 N É M E D I L a j o s n é : A magyar nyelvű könyv a „deáktalanok" szolgálatában. B p . 1964. 191. (A D e b r e c e n i K o s s u t h L a j o s T u d o m á n y e g y e t e m K ö n y v t á r á n a k k ö z l e m é n y e i 44.)
Közlemények
1,59
A k ö n y v e k előszavából kiderül, h o g y a szerzők k i k n e k s z á n t á k m ű v e i k e t , m i é r t í r t á k a z o k a t , és m i l y e n nyelvi, stiláris nehézségeik v o l t a k a „ p a l l é r o z a t l a n " a n y a n y e l v v e l m u n k á j u k során. E g y 1747-ből s z á r m a z ó k i m u t a t á s s z e r i n t t ö b b v á r m e g y é b e n n e m v o l t egyetlen sebész s e m , 3 a g y ó g y í t á s t j a v a s a s s z o n y o k , kuruzslók, sőt nemegyszer h ó h é r o k végezték. A k ö n y vek előszavai szintén az égető o r v o s h i á n y r ó l t a n ú s k o d n a k , és e g y ú t t a l a segítő szándókról is — ahol n i n c s k é p z e t t orvos, o t t k ö n n y e n é r t h e t ő , jó orvosi k ö n y v e k segítsék a rászoruló k a t : ,,De idővel á l t a l l á t v á n , h o g y azzal a ' kösségnek, l e g i n k á b b az igyefogyott szegények n e k , k i k n e k n i n t s e n m i n d e n k o r kezek ü g y é b e n az é r t e l m e s Orvos, j a v o k r a l e h e t n é k ; a z é r t fére t é v é n m i n d e n ellenkező o k o k a t , a' m u n k á n a k a d t a m k e z e m e t . . ." 4
neniis- Ftajsicu*. hu IÍII .-::. A\mi)j7s+ d i è ^ ïul\. — — W i W W P W I i
3
K O R B U L Y G y ö r g y : Az állami
egészségvédelem
I UHUIM II
jelé. Magyar
művelődéstörténet.
Szerk.
D O M A N O V S Z K Y S á n d o r . 4. k ö t . B p . é. n . 4
L A L A N G U E J á n o s : A magyarországi k á r o l y , 1783. Elöl-járó beszéd.
3*
orvosvizekről
. . . a szegényeknek
kedvekért.
Nagv-
160
Közlemények
Csapó Józsefet, Debrecen város ,,physicusá"-t a haza és a felebarátai iránt érzett szere tet késztette gyermekgyógyászati könyvének megírására, valamint hogy a „falukon és pusztákon a' szegény Emberek az ő nyomorgó kis gyermekeiknek könnyen fel-található és elkészíthető hasznos házi orvosságokkal is segítségül lehessenek." 5 Filantropikus érzelmektől telített, vallomásszerű sorokat olvashatunk a század egyik legnépszerűbb orvosi könyvében arról, hogy kiknek és miért írta a szerző a művét: ,,Meg-esvén szivem a' mezőn lakozó és gyakran betegeskedő ügye fogyott népnek a' sorsán, holott ez, vagy a' szükséges segedelmek' nem léte-miatt, vagy pediglen az sokféle ártalmas, és rendetlen gyógyétástul el szokott veszni; az vala főbb és egyetlen czélom, hogy ezen írásommal azon nagy fogyatkozásokat leg-alább részében meg-előzzem." 6 A felvilágosult abszolutizmus már kötelességének tartja gondját viselni a földet művelő, adót fizető parasztságnak, hiszen gondoskodása mindenképpen „kifizetődő" vállalkozás nak bizonyul, ugyanakkor meghatódik a misera plebs contribuens iránt tanúsított jóságtól és emberségtől: „Ebből az egész könyvből látni való, hogy ez tsak a' parasztoknak Íródott. — Az igaz, hogy: áldott szándék, s meg betsülhetetlen igyekezet ! azt a' részét gyámolítani az Or szágnak, a' melly leg gyámoltalanabb; hogy igy az egész Ország annál erősebbé, s virág zóbbá légyen; és mentül nagyobban munkába vették, . . . kivált a' mai időben a' Tudósok, sőt a' Királlyok is, és a' Fejedelmek, a' paraszti rendek bóldogitását; mind a' tanításra, mind a' gazdaságbeli oktatásra, mind sok terheinek könynyebbitésére nézve: annál in7 kább kellene óhajtanunk, hogy az az áldott nap Édes Hazánkra is derülne fel immár." Szentmihályi Mihály boczonádi plébános, majd egri kanonok orvosságos könyve azt bizonyítja, hogy még a 18. század is kedvelte a Melius Herbáriumához hasonló összeállítá sokat — bár maga a szerző, Szentmihályi említi, hogy a városban lakók inkább orvoshoz forduljanak, mint az ő hallomásokból és tapasztalásból álló gyógyító „tudományá"-hoz. Az egykori plébános jól ismerhette a falu népét, tudta, hogy közülük kevés tud olvasni, így hát a betűt ismerőket „bízza meg" könyvének beszerzésével: „ . . . és kik olvasni tud nak e' könyvetskét meg-szerezvén felebaráttyok hasznára szükségben köz-segítséggel legyenek." 8 Az olvasni tudás a hasznos ismereteket közlő könyvek elterjedésével egyre nagyobb szerepet kapott — a betűismerő ember eleve előnyösebb helyzetben volt azokhoz képest, akik az információikat többnyire szűk környezetük köréből merítették. A család, vagy a szomszédság élőszóval továbbadott „tudásanyaga" így öröklődött nemzedékről nemze dékre, a hallottakon senki nem mert és nem is akart változtatni. így rögződött merev sé mává nemcsak a vallással, a világnézettel kapcsolatos tudatformák összessége, hanem a gyakorlati élet számos megnyilvánulási formája, a földművelés menete, a kezdetleges háziipar, a gyermeknevelés és ápolás, valamint a betegellátás, higiéniai szokások és más egészségügyi tennivalók. A tudás demokratizálódásának meginduló folyamatát jelzi az a felismerés, hogy az ol vasni tudó embernek kötelezettségei vannak sokszor egy egész falu analfabéta népével szemben. Benkő Sámuel orvostudor így ír erről :
5 6
CSAPÓ József: Kis gyermekek isputalja.Nagykároly, 1771.[Előszó a] Kedves Olvasóhoz. A' néphez való tudósitás. Miképpen kellyen a' maga egésségére vigyázni. írattatott Tissot . . . által. Magyar nyelvre ford. MARIKOWSZKI Márton. Nagykároly, 1772. Előre tett beszéd. 7 Szükségben segítő könyv. Nemet nyelvből magyarra ford. KÖMLEI János. Pest, 1790. Érdemes Olvasó ! VII. 8 SZENTMIHÁLYI Mihály: Házi orvosságok. Vác, 1791. Tanúság és intés a' kegyes olva sóhoz.
Közlemények
161,
„Azért e' munkát az okos, és jói-tévő földös Uraknak, Egyházi rendeknek, OskolaMestereknek, falukon lakó Borbélyoknak, és más írás-tudóknak ajánlom." 9 Ugyanezen könyvének ajánlásában azt írja: ,,Fogtam azért a' tollat, s hivatalomat tetéző egyéb dol gaim közt irtam a' himlőről e' kis könyvet, hogy a' hol én magam jelen nem lehetek, a' helységekben lakozó írás-tudók, és Borbélyok azt olvassák, abból annyi oktatást vegye nek, a' mennyit szükséges tudni arra, hogy az elöl-kerülő himlős nyavalyákban segítség gel lehessenek." 10 Ugyanez a gondolat jelentkezik egy szülészetről írott oktató-tanító könyvecske elő szavában is : ,,. . . kívánnám, hogy az Elöljárók, földes uraságok, és egyéb jótevők igaz felebaráti szeretettül indíttatván ezen tsekély munkának mennél «nagyobb kiterjedésén iparkodná nak és olly rendeléseket tennének, hogy a' szegény, vagy más ollyas aszszonyoknak, kik az idő fogyatkozása, tudatlanság, vagy más akadályok miatt azt nem nolvashatnák, a' buzgó lelkiatyák, oskola mesterek, vagy orvosok meg-magyaráznák. . . " Az orvos, aki könyvének címlapjára odaírta, hogy a „Falusi nép oktatására Írattatott könyv", tudta, ,,. . -hogy ezt a könyvet sokan nem fogják olvasni, és többen ha olvasandják is meg nem értik, bátor az együgyű nép értelméhez alkalmaztatott; hanem ezt az okos és jóltévő személyeknek ajánlom, kik falun lakoznak, és bizonyos Isteni hivatal' neme által az sze gény együgyű népnek segítségére kötelesek." 12 Művét tehát a nép körében élő papok figyelmébe ajánlja, akiknek lígymond kötelessé gük a betegek istápolása, a babonák és balítéletek felszámolása, az okosabb életmódra való nevelés. A kor egészségügyi helyzetére vet fényt a szerzőknek az a törekvése, hogy könyveiket a falusi borbélyok és bábaasszonyok kezébe juttassák, „kikhez a' közösség rész szerént tudatlanságból, rész szerént szükségből, a' belső nyavalyák orvoslásában-is folyamodni szokot . . ," 13 Jól képzett orvosaink tudták, hogy mind a sebészek, mind a bábák mesterség beli tudása igen hiányos. Weszprémi István, Debrecen tiszti orvosa 1760-ban arról ír, hogy a szapora gyermekhalandóságnak a bábák „vastag tudatlansága" az oka. A helyzet egy évtized múlva sem változott, s az orvosok mindössze abban reménykedhettek, hogy ismeretterjesztő könyveiket mégis kézbe veszik, és haszonnal forgatják a rászorulók: ,,A sok szerentsétlen eseteknek példája, mellyeket jobb mesterséggel el lehetett volna ke rülni, elegendő inditó okot adhatnak azoknak jövendőbéli el távoztattásokra." 1 4 Az előszavak vallanak arról is, hogy az orvosokat mi késztette magyar nyelvű egészség ügyi könyvek írására, ill. idegen nyelvű művek magyarra fordítására. Ezek az okok sokrétűek és nem kizárólag a kor elmaradott egészségügye az eredőjük, hanem más jellegű nehézségek is, melyeket a kor orvosai az írókhoz és filozófusokhoz hasonlóan az írott szó erejével, a felvilágosítással próbáltak legyőzni. E század ismeri föl azt a tényt, hogy nincs magyar nyelvű, tanító jellegű, olcsó áron kapható könyv, amely társadalmi megkülönböztetés nélkül betölthetne evilági hivatását: jobbá tenné az emberek életét. 9 10 11
BENKŐ Sámuel: AJ hójagos himlőről való tanáts adás. Kassa, 1781. Bé-vezető tudósítás. Uo. Nagy méltóságú gróf úr, fő ispány úr. . . [Ajánlás]. STEIDELE János: Magaviselésre rendmutató regulák, melyeket a terhes, szülő és gyermek ágyas asszonyoknak. . . német nyelven kiadott. . . és magyarra ford. G E I X E I Mihály. Buda, 1789. Elöljáró-beszéd 10 — 11. p. 12 A' néphez való tudósítás.. . í r a t t a t o t t TissOT által. Ford. MAEIKOWSZKI Márton. Nagykároly, 1772. Elöl-járó igazgatás 13 — 14. 13 Uo. 17. 14 Uo. 1 7 - 1 8 :
162
Közlemények
Kováts Mihály doktor, a 18. és 19. század fordulójának egyik legtermékenyebb írója és fordítója négy pontban fogalmazta meg azokat az okokat, melyek az egyik német nyelvű orvosi munka lefordítására ösztönözték: ,,1. Az a' mind kívül, mind itthon híres tudós Orvos Doktor Benkő Sámuel Ur, igy szóll a' munkájába: ,,egy két Magyar Orvos-könyv a' Közönséges kezeken ugyan forgattatik, de talán annak-is a' kívülről vaktába gyógyítók, és a' heverő Orvosok, nem pedig a' közönség veszik hasznát." Szükibe vagyunk tehát a közönségnek való magyar könyv nek. 2. A' Köznép nállunk teli van orvosi babonával, ós az erköltse sem leg-jobb. 3. Nállunk-is lehet még ennek haszna az Oskolákban-is." Végül pedig a barokkos hódolat: ,,Ezen fellyül kívántam szolgálni kedves Hazámnak mingyárt tudománykámnak sengójével." 15 Mátyus István erdélyi főorvos is azt panaszolta, hogy nincs magyar nyelvű könyv, mely az egészség megtartásának módját tanítaná, de alacsony színvonalú a lakosság egész ségügyi kultúrája is — a prevenció fogalma ismeretlen, csak akkor keresnek orvost vagy bábát, sebészt vagy javasasszonyt, ha a betegség már befészkelte magát a házba. Mátyus — hogy orvosolja az említett bajt, németből, vagy deákból akart fordítani. „De az Én tzélommal meg-egyező Munkára nem találhatván-, kéntelenítettem egész új Könyvnek írásához fogni." 16 így született meg 1762-ben a kétkötetes Diaetetica, mely két évtized múlva bővített formában — 6 kötetben — ismét napvilágot látott. Lange Márton szülészeti és nőgyógyászati könyvecskéje Erdély bábáinak „kimondha tatlan tudatlanságát" akarja eloszlatni, s a faluhelyen lakó anyákból a „hamis vélekedé seket" kiirtani. Szatmár megye urai, a Károlyi grófok is pártfogolták és szorgalmazták az anyanyelven írott egészségügyi könyvek megjelentetését. Károlyi Ferenc gróf, a szatmári békét megkö tő Károlyi Sándor fia 1754-ben nyomdát alapított Nagykárolyban Pap István tipográfus sal, hogy a környék szellemi életét, a népnevelést föllendítse. A munkát a hajdani lőcsei Brewer-fóle könyvnyomtató műhely 1668-ból megmaradt fölszerelésével kezdték meg. A nagykárolyi nyomda 1755-ben kiváltságlevelet kapott Mária Teréziától — ennek birtokában üzemeltette Ferenc gróf fia, Antal is a nyomdát. Károlyi Antal irodalompártoló tevékenysége mellett fontosnak tartotta a nép egészség ügyi felvilágosítását szolgáló müvek terjesztését is. Ő buzdította Marikowszki Márton orvosdoktort, hogy fordítsa le az Európában akkor nagyon népszerű francia nyelvű orvosi munkát, melyet Tissot, svájci orvos írt A' néphez való tudósítás címmel. „Nem is haszon nélkül való gondoskodás ez, mert főkóppen-is az ollyatén betegek, a' kiknél hirtelen és idő halasztás nélkül való segétség kívántatik, azonban nintsen mindjárt kezek-ügyében értelmes Orvos, megbetsülhetetlen hasznát érezhetik ezen tsekély munkám nak, annyival-is inkább, mivel hogy nyelvünkön még illyetén könyv nem találtatik. . . " 1 7 A mű mind szakmailag, mind világnézetileg — a babonák, a kuruzslás elleni hadakozá sával — gazdagította a 18. századi anyanyelvű orvosirodalmunkat, hála gróf Károlyi Antal mecónási buzgalmának. Az 1739-es pestisjárvány idején fordította le Perliczi János, Nógrád megye főorvosa Moller Károly bécsi orvostudor német nyelvű pestistraktátusát.
15 HTJFELAÍSTD, Christoph: Az emberi élet meg-hosszabbításának mestersége. Német nyelv ből magyarra ford KOVÁTS Mihály. Pest, 1798. 1. rész. A' Fordító Elöljáró Beszéde. 16 MÁTYTJS István: Diaetetica, az az: a jó egészség megtartásának módját fundamentomosan17eléadó könyv. Kolozsvár, 1762. 1. db. Az olvasóhoz. A' néphez való tudósítás. . . írattatott TISSOT által. Ford. MARIKOWSZKI Márton. Nagykároly, 1772. Ajánlás.
Közlemények
163
A*
NÉPH EZ V A L ( f TUDÓSÍTÁS Miképpeû kellyen a* maga egéíTégere vigyázni J 1 A Ï T A T O I T
TISSOT UR M. D. A* Londoni Királyi Tudôfok: a' Baíiliaí Akadémiának orva« Tudományt tanító $ a* Bernai Háti Gazdáiig ei&mozdu táfára fzeraett, Tarfégoköak egjr BevezeïeS Tagi«, és as Laufánai Akââêmiib&Q %% Orv as Tudománynak Tanitoja áltál Moftan peáig
Hazánk állapottyához aîkaîmaîtatva Magyar nyelvre fordíttatott f »*ÖY
tORiHfAi
i MARÏ&OW20 MARTON M,D.lltal KI-NYOMTAT
TÁTOTT
NAGY KARÓLYBAN.
A\ N.M. GRÓF RAlROLr ANTAL UR TYPOORAFÍÁJABAÜ
„ M i n t h o g y p e d i g O r s z á g u n k n a k n a g y o b b része n e m r é s z e s ü l h e t e t t (a n y e l v n e k n e m értése m i a t t ) a' N é m e t N y e l v e n k i - a d a t o t t , és köz jóra tzélozó t a n á t s - a d á s b a n ; A r r a való n é z v e , és v é r szerint való kötelessógemtül-is viseltetvén, k i v a n t a m t i s z t a i n d u l a t b ó l . . . a z o n m u n k á t s k á t N é m e t N y e l v b ü l M a g y a r r a fordítani, . . . a' M a g y a r országi K l í m á r a , Magyarok természetekre, rend-tartásokra . . . alkalmasztatni."18 T a l á n a felvilágosodás tollforgatói d ö b b e n n e k r á először, h o g y a szellemi t e r m é k , a k ö n y v is á r u , u g y a n ú g y , m i n t a k e n y é r , a lábbeli v a g y a jószág. A felvilágosító, t u d a t l a n ságot oszlató igyekezet t e h á t eleve k u d a r c r a ítélt, l e g i n k á b b o t t , ahol a l e g n a g y o b b szük ség volt r á : a ,,pusztai szegény sorsú E m b e r " - n é l , a k i ú g y g o n d o l t a , h o g y orvos és orvosi k ö n y v n é l k ü l t a l á n m é g életben m a r a d , k e n y é r n é l k ü l a z o n b a n b i z t o s a n n e m . E g y e t l e n j á r h a t ó ú t m a r a d t : a k ö n y v e t olcsón k e l l e t t előállítani és olcsón k e l l e t t a d n i — m i n d e n k i s z á m á r a megszerezhető á r u c i k k é k e l l e t t t e n n i . A m i n t B e n k ő S á m u e l í r t a : 18 M O L L E R K á r o l y : Consilium Medicum, az az Orvosi oktatás, miképpen kellessék e mos tani pestises és egyéb mérges nyavalyáknak berohanásokban . . . magáról gondot viselni. F o r d . és m e g b ő v í t e t t e P E R L I C Z I J á n o s . B u d a , 1740.
164
Közlemények
,,. . . ezen k i s í r á s o m a t közönségessé t e t t e m ; de n e m a b b ó l az okból i r t a m a z t , m i n t h a a ' m i a n y a i n y e l v ü n k é n a' himlőről m á s k ö n y v e k n e m v o l n á n a k ; m e r t h o g y t ö b b e t elő-ne h o z z a k , . . . Störk A n t a l U r , és Tissot D o k t o r U r a k t ó l í r a t o t t , és H a z á n k ' n y e l v é r e for d í t t a t o t t . . . Orvos k ö n y v e k . . . a' himlőről-is igen ditséretesen szóllanak; h a n e m a z é r t , h o g y m i v e l a' fellyebb e m i i t e t t O r v o s - k ö n y v e k . . . d r á g á b b a k , m i n t - s e m s o k a k t ó l meg s z e r e z t e t h e t n é n e k , e' k i t s i n f á r a d t s á g o m m a l - i s m e g b i z o n y i t s a m a z t , h o g y a z é r t élek, h o g y e' részben-is a közönséges j ó n a k szolgáljak." 1 9 A díszes, t ö b b n y i r e b ő r k ö t é s ű , v á l a s z t é k o s l a t i n és n é m e t n y e l v ű orvosi m u n k á k mel l e t t t e h á t megjelennek a n e h é z k e s stílusú, ,,e' m i szűk és T u d o m á n y o k h o z m é g n e m i g e n s z o k o t t M a g y a r n y e l v ü n k ö n " í r o t t , szerény külsejű orvosló k ö n y v e c s k é k is; a v á s á r o k o n p o n y v á n árulják őket, m i n t a t ö b b i n é p k ö n y v e t , a k a l e n d á r i u m o t v a g y a s z é p h i s t ó r i á k a t . Az a célkitűzés, h o g y a h a s z n o s i s m e r e t e k e t t a r t a l m a z ó k ö n y v a t á r s a d a l o m egészét szolgál ja, a század r a c i o n a l i s t a - u t i l i t a r i s t a törekvéseinek jegyében fogant m e g , ós az a t é n y , h o g y a t e k i n t é l y e s orvosi k ö n y v e k n é p k ö n y v k é n t , , , p o n y v a " - k é n t a „neveletlen polgári
HARMADIK
SZAKASZ,
mellyben elö a d ó d i k , miképpen segíthessen az «mber, külömb küiömb í'zükségnelc , és fzorúitságoak idejében, mind magán, mind másokon? 39.
Szánj.
JLz emberi testnek mesterséges alkotvânydrol, as Orvosi tudománynak nagyságáról, es «' bit* vős bájos gyógyítóknak álnokságaikról.
Az á m í t ó k , pénzért, merő hazugságot A d n a k , nem valami hafznos orvosságot; E s , í g y , mint a' fzegény halak a' h á l ó b a n , Úgy fogódik itt meg a' beteg valóban.
B E N K Ő S á m u e l : A' hójagos himlőről való tanáts adás. K a s s a , 1781. Bé-vezető t u d ó s í t á s .
Közlemények
165
SZÜKSÉGBEN
SEGÍTŐ RÖNYVETSKE, AZT
TANÍTJA,
miképpen élhet az ember jól, és a* maga •okával meg elégedve? Miképpen lehet )ó gaz« é*síg»» é» betsûîeti? és «tiképpea seg&ket, mind ma* gáa, mina pásokos* miadea féle fiük*é.féknek id^én?
P i T E L E S HISTÓRIÁKKAL. ** Jeles példákkal meg mutogatva, és képekkel meg ékesítve.
if ÂSz népet füvesen fze.retö Tudós áltoL
A* ki kéfs feotgálnl feleb*réttyáaak, , A» «aged ** Kriftttti* pai*KtíoUttyijia.k.
Rend", a köznép számára is hozzáférhetővé váltak, lényegében a felvilágosodás magyar országi térhódítását jelentette. Ha megkísérlünk áttekintést nyújtani a 18. századi orvosi művek előfordulásáról, mindössze egy sajnálatosan hiányos képet nyerhetünk. Ez a kérdéskör mind ez ideig teljes egészében feltáratlan. A jelen dolgozatban felhasznált kiadványok csak a kezdő lépéseket segítették megtenni. Bod Péter jegyzéke Bethlen Kata könyvtáráról közismert. Az előszóból megtudjuk, hogy az erdélyi nemesasszony elsősorban a magyar nyelvű könyveket gyűjtötte és nagy figyelmet szentelt az orvostudománynak: ,,tudta-is azt a Tudományt . . . meg tanulván Köleséri Sámuel, Simoni Márton és Borosnyai Márton Medicináé Doktoroktól, nevezetesen a Füveknek természeteket, erejeket, hasznokat; mellyekkel a' szegényeknek felette sokat használt." 20 Bibliotékájában a következő magyar nyelvű orvosi könyvek szerepeltek: 20 BOD Péter: Bethlen Kata magyar bibliotékájának laistroma. Facs. kiad. Bp. 1911 Elöl-járó beszéd.
166
Közlemények
B u z i n k a i G y ö r g y : Rövid oktatás, miképpen kellessék a Pestis ellen magunkat preserválni. D e b r e c e n , 1739. — Miskoltzi F e r e n c : Manuale Chirurgium. Ghirurgiai Üti Társ. . . Győr, 1742. — P á p a i P á r i z F e r e n c : Pax Corporis. K o l o z s v á r , 1695. — Perlitzi J á n o s D á n i e l : Orvosi oktatás, miképpen kellessék a' Pestis és egyéb mérges nyavalyák ellen őrizkedni. B u d a , 1740, — és u g y a n e z e n szerzőtől a Testi békességre vezérlő úti társ. B u d a , 1740. — Végül p e d i g Véber J á n o s eperjesi gyógyszerész p e s t i s t r a k t á t u s a , m e l y e t 1739-ben a d t a k k i . Az orvosi k ö n y v e k s z e m p o n t j á b ó l elszomorítóbb a h e l y z e t egy v i d é k i k i s n e m e s , Csépán I s t v á n k ö n y v t á r á b a n , a h o l 333 m ű k ö z ö t t egyetlen orvosi k ö n y v szerepel: Csapó József Uj füves és virágos magyar kertje.21 F o n t o s k u l t ú r t ö r t é n e t i a d a t o k forrása az az összeállítás, m e l y a v e s z p r é m i e g y h á z m e g y e p a p s á g á n a k 19. sz. eleji k ö n y v k u l t ú r á j á t ós k ö n y v á l l o m á n y á t d o l g o z t a föl. 22 E n n e k a 20. századi k i a d v á n y n a k az a l a p j a az az összeírás volt, m e l y e t K u r b é l y G y ö r g y e s z t e r g o m i k a n o n o k r e n d e l t el 1809-ben, V e s z p r é m m e g y e i k á p t a l a n i h e l y n ö k k ó való kinevezése u t á n . A v e s z p r é m i e g y h á z m e g y e Somogy, Zala és V e s z p r é m m e g y é b ő l állott, egy-egy m e g y e k ü l ö n b ö z ő esperesi k e r ü l e t e k b ő l t e v ő d ö t t össze, egy esporesi k e r ü l e t b e n p e d i g t ö b b plé b á n i a volt. A H e r m a n n — E b e r h a r d t - f é l e összeállításból t e h á t m e g t u d h a t j u k , h o g y e h á r o m d u n á n t ú l i m e g y é b e n m i l y e n v o l t a p l é b á n i á k k ö n y v a n y a g a a 19. század elején. ,,A p l é b á n i a i k ö n y v t á r a k r ó l teljesen kielégítő í t é l e t e t a z o n b a n nehéz m o n d a n i , m e r t a jegyzékek a l a p j á n csak r i t k á n l e h e t m e g á l l a p í t a n i , h o g y a k ö n y v e k e t ki szerezte. E z t csak az esetleg m é g m a is meglévő k ö n y v e k b e n t a l á l h a t ó bejegyzésekből l e h e t n e e l d ö n t e n i . A k ö n y v t á r j egyzékből t e h á t i n k á b b a K u r b é l y p ü s p ö k s é g é t megelőző, egész k o r r ó l l e h e t egységes k é p e t f e s t e n i . " — írják a szerzők. 2 3 „Teljesen kielégítő í t é l e t e t " v a l ó b a n n e m lehet n y e r n i , mégis v á l a s z t k a p u n k pl. a r r a a k é r d é s r e , h o g y k b . mikor v á s á r o l t á k a k u t a t á s u n k t á r g y á t képező orvosi k ö n y v e k e t . Szem b e t ű n ő az a t é n y , h o g y a felsorolt m ű v e k az egy Pax Corporis (1756, 1764-es k i a d á s ) kivé telével m i n d a század 80-as 90-es éveinek t e r m é k e i , a m i k o r a n é p s z e r ű s í t ő jellegű orvosi k ö n y v e k m á r szinte elárasztják a „ p i a c o t " . A század elején dúló p e s t i s j á r v á n y o k ú g y é r t é k e h á r o m m e g y é t , h o g y egyetlen p l é b á n i á n sem v o l t egyetlen orvosi k ö n y v sem, m e l y b ő l o k u l n i l e h e t e t t volna. A m á s i k felmerülő kérdésre — h o g y t i . h a s z n á l t á k - e ezeket a k ö n y v e k e t — semmiféle v á l a s z t n e m k a p u n k . Olvasták-e a p l é b á n o s o k , felolvastak-e belőlük, k ö l c s ö n a d t á k - e , h a k e l l e t t ? Ö n s z á n t u k b ó l v e t t é k - e m e g , v a g y m á s okból ? ,, W a l d s t e i n F e r e n c a t t a l a i esperesnek (Somogy v á r m e g y e , I g a l i esperesi kerület) 200 k ö r ü l j á r t a k ö n y v á l l o m á n y a , k ö n y v e i k ö z t sok n é p s z e r ű orvosi m u n k a volt." 2 4 A t é n y m ö g ö t t rejlő okok felderítéséhez k e v é s bármiféle feltételezés. A v e s z p r é m i e g y h á z m e g y e t e r ü l e t é n az a l á b b felsorolt orvosi k ö n y v e k szerepeltek a plé b á n i á k , ül. p l é b á n o s o k t u l a j d o n a k é n t : Csapó József: Orvosló könyvecske. P o z s o n y , 1791. — Új füves és virágos magyar kert, uo. 1775. — K i s s József: Egészséget tárgyazó catechizmus. K o l o z s v á r , 1797. — H u f e l a n d K o v á t s M i h á l y : Az emberi élet meghosszabbításának mestersége. P e s t , 1798., 1799., 1802. — K o v á t s Mihály: Szükségben segedelemtábla vízbefult, megfagyott. . . emberekre nézve. P e s t , 1798. — K ö m l e i J á n o s : Szükségben segítő könyv. P e s t , 1790. — M á t y u s I s t v á n : Ó és Új diaetetica. P o z s o n y , 1787 — 17.93. — Nedeliczi Vali M i h á l y : Házi orvos szótárotska. Győr, 1792. — P á p a i P á r i z F e r e n c : Pax Corporis. K o l o z s v á r , 1756., 1764. — R á c z S á m u e l : 21 SZARVASI M a r g i t : Magánkönyvtáraink a XVIII. században. ( F ő p a p o k ós főurak, n e m e s e k és polgárok g y ű j t e m é n y e i . ) B p . [1939] 104. 74. t é t e l . (Az Országos Széchényi K ö n y v t á r k i a d v á n y a i 7.) 22 H E R M A N N E g y e d — E B E R H A R D T B é l a : A veszprémi egyházmegye papságának könyv kultúrája és könyvállománya a XIX. sz. elején. V e s z p r é m , 1942. 23 U o . 7. 24 U o . 10.
Közlemények
16 7
Orvosi oktatás, mellyet a' leggyakrabb, és a leg-közönségesebb belső nyavalyáknak jeleiről. . . kiadott — —. B u d a , 1776. — Steidele J á n o s —Gellei M i h á l y : Magaviselésre rendmutató re gulák. . . a terhes, szülő és gyermekágyas asszonyoknak. . . B u d a , 1789. — S z e n t m i h á l y i M i h á l y : Házi orvosságok könyve. V á c , 1802. A D u n á n t ú l h á r o m m e g y é j é n e k p l é b á n i á i n előforduló egészségügyi k i a d v á n y o k gya k o r i s á g á r ó l t a l á n lehet k ö v e t k e z t e t n i az ország m á s v i d é k e i n e k e l l á t o t t s á g á r a is, így felte h e t ő l e g a 18. század utolsó évtizedeinek, éveinek legfontosabb o r v o s i r o d a l m a i s m e r t v o l t a katolikus papság körében. A t u d o m á n y o k m a g y a r n y e l v e n való m ű v e l é s e , m e l y a század legjobbjainak t ö r e k v é s e v o l t , t ö b b r é t ű jelentőséggel b í r t : m e g i n d u l t az egyes t u d o m á n y á g a k n ó m e n k l a t ú r á j á n a k k i a l a k u l á s a , új m ű f a j j a l g a z d a g o d o t t az irodalom, az ismeretterjesztő, felvilágosító m ű v e k válfajával, és a n y e l v m ű v e l ő s z á n d é k n e m c s a k a K á r m á n József á l t a l ó h a j t o t t „ n e m z e t c s i n o s o d á s á " - t szolgálta, h a n e m a n e m z e t megőrzésének is jelentős eszköze volt. FRIEDRICH
ILDIKÓ
