212
VASÁRNAPI
villánk ét rprutfsl íjfejsé. i günkelíímegi'r'ó.-iisük.hasz^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ J n i l j u k a P i l u l e s Apollo-kt, melyeknek győjríeTíji'a(növényekbó'lnyert)r'esicu/os/ne .Ezenoivositekíntflyi-kiol jóknak elismeri pitulák kunbúvá tesznek, hatásuk az»nti.
- k szabályozzák a szem műkoile>t, Oauliijik ai arczvonásokatés megadják a testnek ismét az ügyességet és erűt. Ez a titka miinlen asszonynak.ki megakarjaoiizuikarcsn.esfiataiosalakját.Ac Pilules Apolló»-k a legkényesebb természetű mindkétnembeliekoek hasznainak es nr-m árthatnak soha ai egészségnek. A körülbelül kél hónapig tartó gyógyítást könnyen be Jeliét tartani ésTégeredmenye teljesen állandó.(Törvényesen védeti védjegyj. Egy nregi se ára •tasilá.-sslI K.6 45 bérmentve; utánvétlel K 0.75. — J. K a t i é , oó-vs. eresz, 6, Pastaga Verdeau. Paris, IX.". — Egyedüli rakiár Ausztria-.Maj.'y..r.irszág részére: Budapest, T ö r ö k J ó z s e f , gyógyszertára, Airál>-uicza, 12.
13. SZÁM.
ÚJSÁG.
1904.
HOGY KARCSÚVÁ!
Kunz József és Társa kir. kiv. nagykereskedők, cs. és kir. udv. szállítók, szerb kir. udv.
szállitók
Budapest, V., Deák-tér 1.
Hazai gyártmány!
10364
megtekintésére, m e l y e k jelenleg- n a g y választék ban vannak kiállítva, tisztelettel ineghivjuk az érdek lődő, n a g y é r d e m ű közönséget.
ELSŐ MINŐSÉGŰ PEZSGŐ.
kámforos arez-krém hatásában fölülmulhatatlnn. Z s í r t a l a n , nap palra is alkalmazható. E g y t é g e l y á r a 1 k o - . r ó n a , 6 tégelyt bérmentve küld: K o r á n y i I m r e .Kígyóhoz czimzett» gyógyszertára Nyíregyházán.
36 koronával fog folyó évi április 1-től kezdve az 1904. évi május l é n esedékes 13. számú szelvénynek beszolgáltatása ellenében B u d a p e s t e n : a társaság pénztáránál, B e c s b e n : a K. K. priv. Oesterreicbiscka Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe czimü intézetnél, B e r l i n b e n : a Direction der Disconto-Gesellscbaft czimü intézetnél, vagy S. Bleickröder bankháznál, F i ú m é b a n : a Fiumei kitelbank részvénytársaságnál, M / n i . F r a n k f u r t b a n : a Direction der DiscontoGesellschaft czimü intézetnél az ezen beváltó-helyeknél szokásos üzleti órák alatt ki fizettetni. A szelvények hátlapjukon czimbélyeggel vagy aláírás sal ellátva, vagy pedig azok számait sorszám szerint tartalmazó jegyzékek kíséretében nyújtandók be, a mihez a szükséges nyomtatványok az emiitett beváltási helye ken ingyen kaphatók.
12 s z e m é l y r e
nehéz
összeállítású
Felső-Ausztriában.
Elsőrangú
10354
hivatalosan
-=K
^ ^ ^ ^ _ _
a r a n y - és e z ü s t - é k s z e r gyáros és órásmester,
valódi ezüst
Vidéki megrendelések különös gonddal — postafordultá val — c s o m a g o l á s felszámítás n é l k ü l i n t é z t e t n e k el.
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt
NAGY MIKLÓS.
vassal.
FŐMUNKATÁRS
MIKSZÁTH KALMA
f egész évre 1 6 korona egész évre 2 4 korona Csupán a 8 VASÁRNAPI UJSÁO félévre 12 félévre
BUDAPEST, ÁPRILIS 3 . Külföldi el."fizeté»ekh.z a poatallag meghatározott viteldíj la CM tolandó.
A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egész évre ÍO korona (a VllágkiénikáTal) 1 félévre ._ S .
F E L T Á M A D U N K , VAN Ö R Ö K É L E T !
Jodbrom-fürdő.
China-bora
Irta SzabolcsKa Mihály,
(Ének a koporsónál.)
Feltámadunk, van örökélet, Ez éltem vezércsillaga. Hisz' lelkem is a mindenségnek Egy fénylő, tiszta sugara. S hol el nem veszhet egy sugár sem, Egy porszemecske, egy fii s/ál sem : Mulandó én sem lehelek . . . — Hiszem az örökéjelel !
Feltámadunk, van örökélet! A füvektől, fáktól tudom, Mulandó a földi enyészet, Semmi sem áll meg félúton. A rózsa bokra hervad-nyilik, S csak a lelkünk élne a sírig? — Nem ejt meg hulló könnyetek: Hiszem az örökéletet,'
Feltámadunk, van örökélet! Mert Te is ott élsz. Jézusom. Ezt a legszebb bizonyságtételt Még édes anyáin lói tudom. . . Áldott szavát soh'som felejtem, Ki ma is itt lebeg felettem, S várja magához lelkemet.
— His/.eiii ,iz örökéletel!
Erösitö szer g y e n g é k , vérszegények és lábbadosók számára. Etvágygerjesztő.idegerősitő, vérjavitó szer. M T 2000-nél több orvosi vélemény. ~M
Kitűnő íz.
J. Serravallo — Trieste-Barcola. t*W Kapható a gyógyszertárakban Vi l i t e r e s ü v e g e k b e n K 2 . 4 0 é s 1 literes üvegekben K 4.40.
A Magyar Altalános Hitelbank igazgatósága.
fémjelzett
10319
Legrégibb és leghatásosabb jodforrás Európában. Javalva : Női betegségek, exsudatumok, chronikus gyuladások, skrofulózus, örökölt vagy szerzett syphilis és azok utóbajai, köszvény, rhenma stb. ellen. Korszerű gyógysegédeszközök. Felvilágosítás sal szolgál a fürdőgondn okság.
Budapest, 1904. évi márczius 19-ón.
SCHÖNWALD IMRE 13 próbás,
HALL FÜRDŐHELY
A részvényesek mai napon tartott közgyűlésének ha tározata szerint az 1903. évre megállapított osztalék részvényenkint
annak igazolására, hojy az a r c z é s k é z á p o l á sára, szeplők, m á j f o l t o k , p a t t a n á s o k , k i ü t é s e k ellen a már általánosan elterjedt Korányi-léle 10363
•*£$'>$M r
1 4 SZ. 1 9 0 4 . (51. ÉVFOLYAM.)
Hirdetmény.
Egy kísérlet eleíjendő
J _ _ jlfllliilii 11 I ' I H H S S S — s s M ^ y ^
SZERKESZTŐ
MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK.
csász. és kir. udvari szállító pezsgő pinczéi BUDAFOK. 10301
IfB
Menyasszonyi fehérnemű-kelengyék
ÚJDONSÁG!
KLEINOSCHEG TESTVÉREK
$*>-£>í
Vászon, pamutáru, asztalnemű, zsebkendő, mindennemű első osztályú kész fehérnemű és szőnyegáruk raktára.
KLEINOSCHEG SEC
?
w
Pécsett 122. evőkészletek. 12
10197
személyre
legnehezebb összeállítású
ezüst evőkészlet. T e t s z é s szerinti m o n o g r a m u l vésve
ingyen.
D barocc-, vagy C uj stylü mintából.
Tartalmaz: 12 ezüst evőkanalat, 19 f kávéskanalat, 12 • moccakanalat, 12 < fagylaltkanalat, 12 •«• csemegekanalat, 12 < zsámolyt, 4 « sókanalat aranyozva, 1 . t pecsenyekést aczélpengével, 1 « pecsenye franczia villát. 12 i asztali villát, egész ezüst, 12 « • csemege villát, 1 • leveemerőt, 1 • tejmerót, 2 • vaítagételszedőt, 4 • sótartót aranyozva, üvegbetéttel 12 • evőkést, 12 • csemegekést, 1 • tortalapátot, 1 • halkést, 1 t hal villát, 2 • cabaretvillát, 2 < sajt- és vaj kést, 1 pár salátaeszközt.
Erős tölgy faszekrényben, hető betéttel, vésve 7H0
kiemel korona.
Árjegyzék ingyen küldetik.
Tartalmaz : evőkanalat, kávéskanalat, fagylaltkanalat, moccakanalat, nagy franczia villát,: i csemege < < evőkést aczélpengével, csemegekést aczélpengével, gyümölcskést ezüstpengével, zsámoly (késtámasz), levesmerőt, • ' tejmerót, vastagételszedő - kanalát, tortalapátot ezüst pengével, salátakanalat, • saláta villát, . sajt kést,
12 ezüst 12 • 12 > 12 •
12 12 12 12 12 12 1 1 2 1 1 1 1
vaj kést,
1 4
4 4 1 1
Minden e g y é b összeállításra nézve költségvetéssel szolgálok. Prankun-Társulat nyomdája, Budapest, IV\, Egyetem-utca* 4.
< < <
pecsenyevillát, sótartót aranyozva, üvegbetéttel, sókanalat aranyozva, mártáskanalat, compotkanalat.
Tiszta eziist-stily 6 klgr. Díszes diófa-szekrényben, szarvas bőr béléssel, kihúzható fiókkal, a fenti rajz szerint 930 korona.
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^B NAGYPÉNTEK. -
ZEMPLÉNYI T1VADAE FESTMÉNYE A
A iKöttyves
Kálmán*
áKŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁN.
társaság
jogosításával.
14. SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM
214
VASÁRNAPI ÚJSÁG,
GLÓRIA! Zengő harangszó, angyalok szava, Csendülj csak hívón, én követlek, Megnyílott ime, teljessége ma Az isteni szent szeretetnek! Zendűljön Annak hála-ének, Örömtől áthatott: Zord mélyéből a síri éjnek Ki ma feltámadott! A nagypénteki félelmes ború lm, rózsás hajnal-pirra válott, Agolgothai tövis koszorú Hajtja az immortel-virágot... Tegnap a hit, az eszme sorsa Még kereszt, sír vala, Ma sugaras égi magasba' Uj élet, Glória ! Kinek szavára megújul a föld, Ki minden zsönge palántát is Uj virulásra, új életre költ: Ne félj szívem, gondja van rád is. Már nem vagy oly félelmes többé, Te síri éjszaka: Biztató fényességgel tölt bé Hitemnek csillaga! Oh, hintsed, szórjad áldó sugarad, Szelíd fényű húsvéti csillag, Oh, hirdesd szerteszét a nap alatt, Csudáját a felpattant sírnak ! S a hol van még egy csüggedt lélek, Kétségnek betege: A te varázsos, édes fényed Sebét csókolja be . . . Zengő harangszó, angyalok szava, Csendülj hívón, oh, én követlek. Megnyílott ime, teljessége ma Az isteni szent szeretetnek. Zendűljön Annak hála-ének Örömtől áthatott: Zord mélyéből a síri éjnek Ki ma feltámadott! Lampérth Géza.
A VÉN GAZEMBER. Elbeszélés.
(Foijutái.)
Irta Mikszáth Kálmán. Falun lassan, csöndesen múlik az idő, — az emberek máskép élnek, a világrázó események máskép hatnak. Azaz hogy nincsenek is ese mények. Idáig el nem jönnek. Ha egy kolosszus törik is össze valahol, itt nem hallatszik semmi recsegés. Még a' szöcskék ugrálása is nagyobb neszt okoz a füvek közt. A füvek pedig meg nőnek minden évben, csak egyszer-másszor vagy nagyobbra, vagy kisebbre és ez itt a nagy esemény. Az összetört kolosszusból talán elvetődik nagy sokára egy cserépdarab . . . de azt se lehet tudni, miből való. Agyuk bömbölnek a messzeségben, mindegy, itt azért tisztán hallatszik a fülemilék hangja a bok rokból. Száguldó lovak dübörögnek a csata tereken villogó szablyája huszárok alatt — eh, semmi, itt vigan ficzánkolnak azért a kis csikók a pázsiton. S ha ide ér is egy-egy morzsája a nagy eseményeknek, drámáknak, az csak olyan, mint mikor a finom pernye leszáll a sárga kalászra, mint fekete czérna és ringatja ma gát rajta, — hát ugyan ki gondolna arra, hogy az ötödik faluban egy templom égett el s abból való a kis fátyol-szilánk ? Hanem 'iszen azért ide is eljut, a mi idevaló. Különösen, csodálatosan, de eljut. Csak az, a mi ide való, nem úgy, mint a nagyvárosokba, a hová minden beér, még az is, a mi sehova se való; Disznóssy uram példának okáért beüzeni
14. SZÁM. 1 9 0 4 . 5 1 . ÉVFOLYAM,
a kőszenet fuvarozó sulyomi emberektől, mond keresni. Punktum. Istennek ajánlom Disznóssv ják meg Borly Laczinak, vagy a nagyapjának, uram! uram hogy mit lustálkodik otthon a gyerek, csak Lassanként az egész környéken hire ment hadd jöjjön vissza a zöld posztókötényhez, hogy Borly Laczi eltűnt. Beszélték, hogy önelég hérőczét ehetett már. A kőszenes emberek gyilkos lett, — mert elkeseredett, hogy laka azt felelik Disznóssy uramnak, hogy a fiú tán tosnak kényszerítette a nagyapja. Beszélték nincs is otthon, mert nem látták mostanában, színészek közé állott. Látta is valaki játszani hanem azért majd megmondják, ha otthon Szegeden. Az egyik vasasnémetet adta a «Pelesvolna, ő neki, ha otthon nem volna, az öregnek, kei Nótárius»-ban. Beszélték, hogy betyár lett így ér be a fiú elveszésének hire a kőszenes és a herencsényi erdőkben együtt garázdálko emberektől, mint a hogy minden beér, csak dik a gonosz Krúdy Kálmánnal. Pedig micsoda nem a rendes úton. Lám az özönvíz katasztrófa becsületes jó képe volt! is beért a kőszénben, — most már Súlyom Maga a méltóságos báró is érdeklődött a do ban is látják, hogy a kőszéndarabok valaha log iránt. fák voltak és hogy kívül voltak. Nagy dolog — Igaz-e, — kérdé egyszer a kasznárt, — lehetett, mikor úgy befelé fordult a világ, ez a hogy az unokája elszökött a lakatostól ? nagy bunda a fürtös, szőrös oldalával. —.Sajnos, igaz. Borly uram vállat vont a hirre és beüzente — Lelketlenség volt őt arra a pályára adni. Disznóssy uramnak, hogy a fiú nincs itthon, nem — Én csak jót akartam, méltóságos uram. is volt: az ördög tudja, hol van. (Az öreg lehorgasztotta a fejét.) Egy ideig nem is keresték. Bősz pénz nem — A fiú karakter volt. Nekem is tetszett, — vész el. De bizony a fiú csak nem jött. Az öreg folytatá a báró. — Figyeltem őt. Sokszor össze pedig nem ért rá bemenni a városba, a sok hasonlítottam a fiammal. Szerettem volna, ha mezei munka miatt, míg végre a legközelebbi olyan lenne a fiam. vásárkor mégis belátogatott Disznóssy uram — Oh, a fiatal báró sokkal több, finom, elő hoz, hogy mi az hát azzal a gyerekkel. kelő lélek, — szólt Borly. — Más anyag, egé — Elveszett, kasznár uram, — monda a laka szen más. Nem is lehet egy napon említeni. tos ünnepélyes mosolylyal — pedig micsoda — No igen, a Pali izé, csinos gyerek, de pu elme volt! hány. Ebben a Lacziban volt valami kemény — De mégis milyen körülmények közt ség. Valami különös gentlemaneké. Egy kis tűnt el ? izé, egy kis vadság, de nem nemesség nélküli. — Azt mondta pünkösd vasárnapján, haza Mindig eszembe jutott, izé — szólt a felesége megy Súlyomba. felé fordulva. — Sapristi! — mi is jutott csak — Hm, hm. Ott ugyan nem volt. És egye az eszembe? Hát igen, hogy gyerekkorában bet nem mondott ? ilyen lehetett a Széchenyi Stefi. Hja, bizony — Nem szólt egy kukkot se. egy kis vadság. Ez a karakter virágja. Ha a nap — Szomorú volt? süti, kibontja a szirmait, ha árnyék éri, befogja Disznóssy uram vállat vont. a penész. Egy rablóbetyárból könnyen válha — Minden lakatos szomorú. Már t. i. dél tott volna kedvező viszonyok közt hadvezér s Napóleon talán a Bakonyban végzi életét, ha előtt, — tette hozzá. magyar parasztgyereknek születik, — ámbár Az öreg Borly homlokára ránczok ültek ki. — Föl nem foghatom, hová lehetett. Nem iszen így se végezte valami fringiásan. Natürlich. A fiút nevelni kellett volna, hogy a vad hallott semmit ? ságot levakarják róla az izék, a professzorok, — Nem. nem odaadni mesterembernek, a hol csak izék, — Mit kellene csinálni ? új durvaságok rakodhatnak le rá. Disznóssy uram gondolkodott, látszott, kinlódik bent a kis agyveleje, borsónyi izzadtság— Szegény az eklézsia, méltóságos uram, — cseppek gyűltek a halántékára. panaszkodott Borly a veranda oszlopához — Talán ki kellene doboltatni, — tanácsolta dőlve. — Nem győztem kettőt taníttatni. aztán bizonytalanul. — Paperlapap ! — nevetett fel a báró gú — Eh, bolondság— szólt a nagyapa. — Nem nyosan, ki ritkán volt olyan beszédes kedvében, mopszli az én unokám, vagy arany broche, hogy mint épen ma. — Maga engem szamárnak tart meg lehessen találni. Majd előkerül ha akarja. Borly ? Mi ? Bízzuk a dolgot az időre. — Oh, uram, méltóságos uram ! De már erre kitört Disznóssy uramból a fel — Csak vallja be. Maga minden nagy urat háborodás. izének, szamárnak tart mi ? Azért, hogy tükör — No, hallja, kasznár úr, maga ugyancsak ből fésülködünk, gondolja magában: «nektek rósz ember, más egy bornyuért is jobban bú csak hajatok van, de agyvelőtök nincs.» Pedig sulna, mint maga azért a kitűnő unokáért. Ez lássa, nekünk is van eszünk (s mereven, meg már istentelenség, kasznár úr. vetően, fixirozta Borlyt). Azt hiszi, én nem tu Az öreg kasznár egy bölcs gunyoros nyugal dom, hogy maga gazdag ember ? mával mosolygott. Volt benne daemoni és — Hogy én ? visszataszító, de egyszersmind a patriarkhákból — Hogy pénzei vannak a losonczi takarék valami fönséges, megható erő. pénztárban, a miskolcziban, az egriben. On — Legyen nyugodt, — felelte csendesen, — gyűjt, mint a méhecske. Ön szorgalmas, mint az én öreg nagyapai szivem megérezné, ha a a méhecske. Hanem okosabb, mint a méh, mert fiú bajban volna. az egy rakásra gyűjti a mézet s jön őszszel a Disznóssy uram megvetőleg fordított neki gazdasszony és kiszedi a kaptárból. Ön azon hátat. pf ban három-négy kaptárba rakja a dolgait és — A te szived ? — morogta magában. — Egye erre van is oka, mi ? Én legalább méltánylom meg a kutya a szivedet. az okait, mert a méh a virágokról gyűjti a De azért mégis imponált neki a kasznár, mi mézet s ezt nem szükséges neki eltitkolni, kor még egyszer visszafordult a boltajtóból, eze ön ellenben nem a virágokról gyűjti, de erről a ket mondva: thémáról nem akarok beszélni, mert én tükör — Az ifjúság tele van megmagyarázhatlan ből fésülködöm. Hiszen ért engem? Hanem bohóságokkal A fiú nem közönséges lélek. azért azt a gyereket taníttatni kellett volna, Tehát nem is jár közönséges utakon. Tehát nagy vétek érte, ha valami ferde dologba bo nem is lehet megtalálni. Tehát hiábavalóság is nyolódott.
PIÉTA.
Az öreg kasznár fülig vörösödött, mind a mellett gunyorosan, fölényesen mosolygott. (Borzasztó szemtelen fráter — gondolta ma gában a báróné.) — Majd megmutatkozik az én igaz lelkem egy napon, higyje meg méltóságos uram. Majd lát engem még a méltóságos úr az én igazi ruhámban. — Hiszen látnám én most is, ha nem tarta nám a szemem behunyva, — felelte Inokay csí pősen. — De nem akarom tovább feltartóztatni, tette hozzá fáradtan, hidegen. Tudom, hogy sok dolga van. Ily jelenetek gyakran előfordultak a kastély ban, kivált az utolsó időkben. A főúr idegeit megviselték a ki s bejáró végrehajtók. Ingerlé keny lett. A szegénység nemcsak az arczon szánt barázdákat, hanem a lelken is. A simaság eltűnik s még a modor is hepehupás lesz. Annyiszor figyelmeztették a kasznár üzelmeire, hogy végre is megszokta őt vagyoni megrontójának tekinteni. A saját könnyelmű sége, mint ártatlan mellékszereplő, mind -rit kábban jelent meg a színen, minél jobban közelgett végkifejléséhez a dráma. De mégse birt volna szakítani Borlyval. A totum fac nél kül élni se akart volna. Végre mégis csak az öreg segítette ki minden bajból. Nagy szorult ságban még a kőből is ki tudott pénzt préselni. Olyannak tűnt fel nem egyszer a báró előtt, mint á gondviselés, kivált mióta egyre szegé nyebb lett. Mikor utolsó forintját költötte, mi kor az inség beköszöntött (mert az is megérke zett csakhamar) és már nem volt semmi ki gondolható forrás, az öreg rendesen előtoppant valamivel: — Nini, majd el is felejtettem, itt járt nálam egy ványoki paraszt és lefizetett ötven forintot, hogy azt mondja, még a méltóságod apjának tartozott vele. Itt van, elhoztam a pénzt. Máskor valami száz év előtt kötött üzletből jött vissza hetvenhárom forint húsz krajczár. Es ez így ment mindig a tizenkettedik órában. Mintha a gondviselés hajig le a bárónak
215
VASÁRNAPI-, ÚJSÁG
BALÓ
EDE FESTMÉNYE.
épen a kellő pillanatokban némi kenyérmor zsákat. De a bárónak úgy tetszett, (mert a báró kombináló fej volt), hogy ebben Borly uram is segít egy kicsit a gondviselésnek. S voltak perczei, a mikor szinte jó szivvel gondolt a totum facra. A vén gazembernek mégis van szive. A vén gazember mégse olyan kapzsi. Hiszen ezeket a pénzeket, a melyekről senki se tud, mind megtarthatná magának. Ellenben az unokájával való elbánás mindig felháborította, pedig ez idő szerint ennek az eltűnése volt a környék legérdekesebb beszélge tési csemegéje. Mindennap bukkantak fel új és új hirek, de a valóságot senki se tudta, csak talán a baronesz sejtette, a ki azonban anyja felgyógyulása után visszament a zárdába és talán nem is sokat törődött a szegény fiúval. De hát akármilyen nagy a világ, mégse vész el abban egy gombostű sem, és végre mégis csak eljutott a valóság, mely a hazug híreknél lassabban jár a nagy messzeség ből a kicsiny faluba, mivel hogy Korporál Johan Bőrös huszár levelet irt a sok tornyú Majlandból a szeretőjének, Kovács Juditnak, Súlyom helységébe, Nagy Magyarországon, a melyben megírta, hogy hála istennek egészsé ges, csak épen a lábán támadt egy bütykő, ak kora, mint egy húszas, a miatt van most ispo tályban, a hol minden órában ezerszer gondol az ő Jutkáj ára, és a húszasról jut eszébe, hogy véghetetlen keserves szerelmében és dologtalanságában, mert most a lovat is más puczoválja, (hiszen legalább az lenne mellette ágyánál a nagy bánatjában), azonfelül pedig jól esnék, ha egy kis dohányra valója lenne, de az sincs, pedig a dohányzás vigasztalná. Azért hát küldj drágám két forintot, de jól bepecsételd, hogy az olaszok útközben ki ne lopják, mert olyanok. Újság itt nincs egyéb, csak egyre beszélik, hogy háború lesz. A generálisunk magának a császárnak a testvére. Aztán még az az újság, hogy itt van a Kasznár Laczi is a regementben, a ki a leg fiatalabb huszár, beállott valahol Pesten ön kénytesnek, bizonyosan a gonosz nagyapja adta
A 'Künyres
Kálmánt
tartóság
jogosításával.
el, es olyan szép legény, hogy valamennyi rozmaringos ablakból őt nézik a majlandi fehér népek, de én ugyan rajok se nézek, mert ne félj rózsám, ha te nem látsz is engem, én mindég látlak. Az Isten áldjon meg erővel, egészséggel, de a két pengőrűl, meg az ón epedő szivemről felejtésbe ne essél. Mint a villám futott szét a hire a Bőrös János levelének, a nótárius úr olvasta el, hát el is híresztelte. — Ahol ni, katonának állt be a Borly fiú. Ott hagyja a foga fehérét szegényke. Mert van is a golyónak esze? Lám, mivé fejlődik egy gonosz ember cselekedete. Mert bizonyosan a fölötti elkeseredésében állt be, hogy mester embernek adták. Nagy szenzáczió lett ebből. A sulyomi lányok még nótát is csináltak rá. Nem emlékszem már szórúl-szóra, csak azt tudom, hogy magát a Laczit szólaltatták meg, mintha ő panaszkodnék: Tudod-e drága nagyapám, Hová adtál ? Véres rózsák a hol teremnek, Rózsának szántál. Tudod-e drága nagyapám, Mi az ebédem 1 Pecsenyém lobul, Italom hóbul, Ez az ebédem.
*
Tudod-e drága nagyapám, Milyen az ágyam ? Jéghideg kövön Egy durva köpeny, Ez az én ágyam. Hanem iszen nem így volt ez versbe rakva, a hogy én irom, hanem sokkal szebben, úgy hogy összebongtak a szavak a sorok végén, mint a csöngetyűk a lovak nyakán, ón csak úgy nagyjában emlékszem, és tudom, hogy gyö nyörű és megható dal volt. Az öreg Borly is hallotta nem egyszer, mert csak épen azért is fújták a szénagyűjtő lányok, hogy ő arra ment,
216
14. SZÁM. 1904.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
JUSZkó Béla : Hajóvontatás Komárom vidékén.
51. KVFOLVAU. 14. SZÁM. 1904. 51. IÍVFOLYAM.
tatlanúl néz körűi az orvvadász, a ki váratlanul súlyos zsákmányhoz jutott, melyet egymaga nem bír hazavinni. A kép hatását az erdő sűrű sége is emeli. Vágó Pál, a jeles történeti és életképfestő is egy birkás képpel tűnik ki. De itt a reggeli világosság, az átlátszó alföldi le vegő, a nagy róna mélasága és egyszerűsége ragadja meg a figyelmet. A szorosan összebúvó nyáj, mely tolongva megy legelőjére, a hátul feltűnő juhász és szamara : az Alföld egy derűit igaz képe és tegyük hozzá, hogy levegője való ságos magyar. Zemplényi Tivadar egyre fokozódó tehetségé nek ismét egyik kiváló alkotása ^Nagypéntek* czimű festménye. A képen csaknem életnagyságúak az alakok. Templomi jelenet nagypén teken a szentsír előtt, a hol a feszület le van fektetve és az ájtatos hívek imádkozva körűitér delik. A művész öreget, ifjat, asszonyokat, lá nyokat hozott össze itt kifejezőn, jellemzetesen nyilvánuló ájtatosságban, megilletődésben; mindezt érzéssel és hatásos színekkel. E festmén}'ekhez, melyek másolati jogát a ((Könyves Kálmánt) műkiadó társaság szerezte meg. ugyané társaság engedélyével még egy képet közlünk. Ez a Műcsarnok korábbi kiál lításából való és a «Könyves Kálmán» társaság most terjeszti művészi sokszorosításban.
VASÁBNAP1 ÚJSÁG.
GEÓF DŐEY GÁBOENÉ SZÜLETETT BARO EÖTVÖS, KATALIN.
GRÓF BUTTLEU JÁNOSNÉ SZÜLETETT GRÓF DŐEY KATALIN.
Vágó Pál: Reggel.
de nem haragudott érte, legalább nem mutatta, csak egyetlen egyszer tört ki nagy haragosan: — Ostoba libák vagytok ! Van is ilyenkor Majlandban h ó ! (Folytatása következik.)
A K É P Z Ő M Ű V É S Z E T I TÁRSULAT TAVASZI K I Á L L Í T Á S Á B Ó L . A Műcsarnokban márczius utolsó napján megnyílt tavaszi kiállításból már ezúttal be mutatjuk néhány feltűnőbb és nagyobb terje delmű festmény mását. A tárlat érdekességében és becsében egyaránt részök van régi mestereinknek, kezdve Benczúr Gyulán és Lotz Károlyon s a ritkán jelentkező Székely Bertalanon a legifjabb nemzedékig, melynek művei sok haladásról tanúskodnak. Az ifjak közül való Juszkó Béla, ki «Hajó vontatás Komárom vidékem czimű nagy képé vel tehetsége iránt nem közönséges reményeket ébreszt. A nehéz munkában levő lovak, a mint a göröngyös parton a dereglyét húzzák, valóban eszünkbe juttatják azt a nagy munkát, melyet az igavonó állatok az emberrel együtt végez nek. A kép levegője, szine is szép. Állatképeket régibb művészeink is bizonyos előszeretettel festenek. Ujváry Ignácz 'Vad orzó* képén az elejtett szarvas a fő, a mint elterül a sűrű erdő fái közt s mögötte nyugha-
Ujváry Ignácz : Vadorzó. KÁDAS ISTVÁN SÁROSMEGYEI TÁBLABIBÓ. A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL. -
(A K n , ™ KiloUb tómság j o g o d t ó l . )
KÁDA8 ISTVÁNNÉ 8ZÜLETETT GRÓF DŐRY ERZSÉBET.
217
Balló Ede «Píű<á»-ja e festmény; komor, mély érzésű és az egyházi művészet tradiczióit felújító templomi kép. A keresztről levett Krisztus, a mint fájdalmas szívvel siratja édes anyja, régi tárgya a szentkép festőknek. Balló erővel és költészettel festette meg a képet
GRÓF BUTTLER JÁNOS HÁZASSÁGA. Az olvasó bizonyára élénken emlékszik még Mikszáth Kálmánnak "Különös házasság* czimű regényére s arra a nagyobb terjedelmű közle ményre, melyet e regény megjelenése alkalmá ból a tárgyául szolgáló történetről s a benne szereplő személyekről a «Vasárnapi Újság» 1901-iki évfolyamában közöltünk. Ez utóbbi közlemény irója, Bernáth Dezső főleg száj hagyományokra támaszkodva mondja el gróf Bidller János gróf Dőry Katalinnal kötött sze rencsétlen házasságának történetét, lényegileg megegyezően Mikszáth regényével. E közlés, mely a hitelesség minden igenjével birt, azóta több izben forrásúi szolgált másoknak is, külö nösen mikor 1903 májusában a Ludovika Aka démiában leleplezték gróf Buttler János szob rát, hálás emlékezetére annak, hogy a gróf az Akadémia javára 126,000 forintnyi nagy ala pítványt tett. Ez előadások szerint gróf Buttler János há zassága így történt volna: 1810 őszén az akkor huszonegy éves gróf a sárospataki kollégiumból tanulótársával, Ber náth Zsigmonddal szüretre ment a Hegyaljára. Bodrog-Olasziban (a regény szerint OlaszBöszkén) megálltak lovakat váltani s ekkor meghívta őket kastélyába gróf Dőry János, egy nem épen jóhirű úr, garázda czimbora, kit a jó társaság került s ezért alantasabb emberek társaságában mulatozott, míg német szárma zású neje s épen nem szép, 25 éves, kissé púpos leánya az udvari káplán társaságában töltötték idejük java részét, a mi sok mendemondának volt az okozója s gyanússá tette a nők jó hír nevét. Gróf Dőry és leánya túlzott szeretetre méltósággal fogadták a két hozzájuk vetődött diákot, különösen Buttlert s mikor eltávoztak, szavukat vették, hogy visszajövet ismét meg látogatják őket. Visszamenet aztán erőszakosan bevezették mindkettőjüket a kastélyba, Bernáthot csakhamar eleresztették, Buttlert azonban ott fogták, nagy lakomával traktálták A vacsora után az öreg Dőry puskával kényszerítette fia tal vendégót, hogy esküdjék meg leányával. A készen álló udvari káplán meg is eskette őket, mire Dőry a kénytelen házaspárt beve zette a kastély toronyszobájába s rájuk zárta az ajtót Buttler még az éjjel kiugrott az ablakon s elmenekült. Gyámja, Fáy Ferencz debreczeni kir. táblai elnök (a regény szerint Fáy István sárospataki földesúr) segélyével azonnal meg indította a válópert, de hasztalan mozgatott meg minden követ, bár 1837-ben reformátussá is lett, czélját elérni nem tudta. Elkeseredésé ben kedélye rideggé vált, az emberektől elide genedett s szeszélyességével kínzója lett kör nyezetének. Elborult kedélylyel halt meg 1847-ben Dobó-Buszkán. A regény Dőry hal latlan erőszakos eljárását azzal indokolja, hogy leánya, Mária,* szerelmi viszonyban volt az ud vari káplánnal s e viszony szégyenletes követ kezményeinek elpalástolása végett kellett neki mindenáron férjet keríteni. Az esküvő után hat hónapra, mikor a válópör már folyt, a grófné váratlanul betolakodott Buttler bozosi kasté lyába s ott leánygyermeknek adott életet. E leányt Buttler sohasem ismerte el a maga gyermekének * A regényben Mária, Bernáth Dezsőnél Jozefa; Aoltakép azonban Katalin volt a neve.
GRÓF PÁLFFY F I D E L MAGYAR KIR. FŐKANCZELLÁR.
Ez a történet, melyet Mikszáth nagy irói erő vel, a környezet s az akkori társadalmi viszo nyok pompás elevenségű rajzával irt meg, — azóta mondhatni átment a köztudatba. Pedig újabban gróf Buttler Jánosné hozzátartozói ré vén ez ügyre vonatkozó nagy csomó okirat és ma gánlevél került napvilágra, melyek gróf Buttler János házasaágát egész más színben tüntetik fel. Ezek alapján az erőszakkal kötött házasság olyan mende-mondának bizonyul, mely alkal mas arra, hogy regényességével érdekes tárgyát szolgáltassa egy regénynek, de arra nem, hogy hiteles történetül fogadtassék el. A következők ben el fogjuk mondani gróf Buttler János há zasságának hiteles történetét úgy, a mint az a szereplők leveleiből s egyéb hiteles formában fenmaradt okiratokból kiderül. Gróf Buttler János tizenkilencz éves volt, mikor atyja, gróf Buttler Gábor 1792-benmeg halt. Gyámság alatt nem állott, csak atyjától örökölt nagy vagyonára neveztek ki gondnokot Fáy Bertában, Hevesmegye alispánjának szemé lyében, a fiatal gróf saját kérelmére, miután örökségével szemben négy férjes nővére tetemes igényekkel lépett fel. Bernáth Zsigmondnak iskolatársa nem lehetett már csak azért sem, mert közte s az 1788-ban született Bernáth között tizenöt évi korkülönbség volt. A fiatal gróf még atyja életében báró Eötvös Ignácz belső titkos tanácsos (Eötvös József, a nagy költő és államférfiú nagyatyja) házánál a borsodmegyei Sályban megismerkedett gr. Dőry Katalinnal, jobbaházi gróí Dó'ry Gábor leányával. A grófkisasszonyt, kinek anyja báró Eötvös Ka talin, b. Eötvös Ignácz nővére volt, szülei hoszszabb időre hagyták báró Eötvös Ignáczék gond viselése alatt. Velük ment el Egerbe is telelni s mind ez idő alatt gróf Buttler szorgalmasan járt a házhoz. Eötvösék előtt nem titkolta érzel meit, hogy a leányt szereti s el akarja venni. Felkérte báró Eötvöst, kisérje el Kassára, a hol Dőry Gáborék laktak, hogy megismerhesse sze relmese szüleit s megkérje tőlük leányuk kezét. Szándékát, mint egy későbbi leveléből kiderül, közölte még akkor életben volt atyjával i s ; az öreg gróf ellenezte a házasságot, de a szerelmes ifjút elhatározásától eltéríteni nem tudta/Ellen kezése élete utolsó napjaiban enyhült s halálos ágyán «helyben látszott hagyni» fia házassági tervet. A szerelmes gróf azonban türelmetlen volt. Nemcsak hogy megkérte a leányt, hanem meg tartotta vele az eljegyzést is s 1792 május 31-én házassági szerződést kötött. E szerződést, me lyet báró Splényi János, Péchy Gábor szeptemvir és Bernáth József táblai biró, — tehát csupa előkelő, a közéletben kiváló szerepet játszó férfiú — előttemezett, Pesten irták alá. Hiteles másolatban ma is megvan Zemplén vármegye levéltárában. A szerződés maga is
megdönti azt mesét, hogy a házasságra erő szakkal kényszerítették Buttlert, hiszen Pesten nem volt Dőryék hatalma alatt s az előttemező előkelő férfiak bizonyára nem adták volna oda magukat ily példátlanul vakmerő erőszakosság eszközéül. Az ügy fejleményeiből ellenkezőleg az derűi ki, hogy maga Buttler sürgette, szinte erőszakolta a házasság mielőbbi megkötését s erélyesen küzdött azok ellen az akadályok ellen, melyeket terve elébe mások gördítettek. A leány atyja, jobbaházi gróíDőry Gábor, soha sem lakott Bodrog-Olasziban, ott birtoka sem volt. Télen Kassán, nyáron a zemplénmegyei Girincsen szokott lakni. Megyei hivatalt sohasem viselt, az országgyűlésekre azonban eljárt. Tár sadalmi összeköttetéseit a főúri családokkal fentartotta, rokonaival, az Andrássy ós Majláth grófokkal, a Sennyey és Eötvös bárókkal tehát a környék legelőkelőbb családaival jó egyetértésben élt. Mind az öt leánya előkelő emberhez ment nőül: Katalin, a legidősebbik, gróf Buttlerhez, Erzsébet, a második, nagyszelessényi Kádas István karácsonymezei föld birtokoshoz, Mária sörényházi Neuhold Sán dor győrmegyei sövényházi földbirtokoshoz, Teréz, ki a maga korában ünnepelt szépség volt, cserneki Markovics Antalhoz, a legfiata labb leány, Ernesztina férje pedig gróf Pálffy Fidélkanczellárvolt GróíDőry Gábor 1804-ben vagy 1805-ben halt meg. Bősz gazda volt: nagy apai örökségéből halálakor csak a különben még mindig jelentékeny nagyságú girincsi és kárádi uradalom maradt örököseire; nagyanyai örökségéből (a gazdag báró Sennyey Klára volt az anyja) nem maradt meg a kezén semmi. Nem áll tehát róla az eml ített leírások egyikének az az állítása, hogy mint szolgabíró a nép zsírján szedte meg magát. A vőlegény Erdőtelekről (itt lakott s nem Bozoson; az utóbbi birtokot csak jóval később szerezte) 1792 július második felében meg látogatta Girincsen menyasszonyát s egyúttal gróf Esterházy Károly egri püspökhöz for dult, hogy engedje el a háromszori kihir detést. A püspök e kérelmet megtagadta s azt a tanácsot adta a grófnak, hogy tekintve ifjú korát, atyja-anyja nem lóvén, éljen gond nokának tanácsával. Buttlert e levél nem győzte meg; ezt jegyezte fel r á : «Ezen levél végett bízvást lehet engem kihirdetni)). Gróf Dőry is közbenjárt ez ügyben a püspöknél s ő is azt a választ kapta tőle 1792 augusztus 13-ikán kelt levélben, hogy a fiatal grófot nem lehet ugyan gyámság alatt levőnek tekinteni, csak jószágának van kurátora, személyének nem, mégis illik, hogy ilyen dologban gondnoka tanácsával éljen. Ezért a püspök elvárja, hogy házassági szándékát közölje kurátorával s hozzon tőle irást, tanácsosnak s lehetségesnek itéli-e mostanában e házasságot. A püspök még tovább is ment: midőn az erdőtelki plébános a házasulandókat először kihirdette, megtil totta neki a további kihirdetést. Mi oka volt arra, hogy ily akadályokat támaszszon, azt nem tudni; lehet, hogy csak a gróf ifjú kora s az ellene nővérei által indított örökösödési pörök keltettek benne aggodalmat. A gróf ekkor — mit tehetett egyebet, — gond nokához, Fáy Bertalanhoz fordult a következő levéllel, a mely elég erős czáfolata a kényszer helyzetéről terjesztett meséknek: «Valamint Gesztelyben már jelentettem, úgy most is kívántam Consiliarius urnák tudtára adni, hogy oly eltökéllett szándékom Gróf Dőry Katalint elvenni, hogy attól se tanács, se erő, sem adomány, se gazdagság, se szépség el nem vonhat. Consilia rius uram, ez nem hirtelen dolog, majdnem eszten deje, hogy fontolom, s lelkem üdvösségére találom.—• Ha tehát szegény atyám el nem tudott tőle húzni, sőt halálos óráján helybe látszatott hagyni, nincs az az ember, a ki azt meggátolhassa. Végsőképen jelentem tehát magamat Comiliarius úrnak, mél tóztasson ő Excellencziájánál magát interponálni, hogy oly erőszakosan a dolgot ne hátráltassák, ha nem mentől elébb összeadassunk, mivel addig én Girincsről egy lépést sem teszek, míg vagy ,egy vagy más módon össze nem szövetkeztetünk. Édes Consiliarius uram, ez olyan dolog, a melybea kár csak bele szólani, ellenkezőképen, mert csakugyan meg'esz és mentül nagyobb az ellenkezés, annál nagyobban vonzik a szivem a mátkámhoz, ki értem a rósz nyelvektől ártatlanul szenved. Egyébiránt szíves barátságába és jó szivébe ajánlott vagyok és maradok Gróf Buttler János s. k. B E levél augusztus 16-áról van keltezve s nyil ván még ugyanaz a futár, a ki Egerbe vitte,
14. SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM.
elhozta magával az érsek beleegyezését, mert augusztus 18-ikán már Erdőtelken volt az érsek engedélye, hogy a plébános hirdetheti tovább a mátkapárt. E napon ugyanis az erdőtelki plébános a következő levelet irta Buttler grófnak: «A mint az expressus is bizonyíthatja, nagy örömmel vettem a püspökömnek levelét, a melylyel a hirdetés megengedtetett. Nagy örömmel hirdetem Nagyságtokat mind a holnapi napon, mind pedig Szent István napján. A szabadságárúi szóló levelet átküldőm Nagyságodnak, de ez nem elegendő lészen, hanem a három hirdetésről is kelletik bizonyságlevelet küldenem, a melyet addig, tudja Nagyságod, nem küldhetek, míg ki nem hirdetem Nagyságtokat, hanem hétfőn kihirdetvén drága személyüket, a tcstirnonialis levelet magam szemé lyesen elviszem. Ne teprenkedjen Nagyságod, hogy hátramaradást fog szenvedni a testimonialis levél végett, mert én 7 órakor szent misét mondván, mindjárt utamat veszem Girincsre, úgy, hogy este hat órára ott lehessek.» Most már megtarthatták a lakodalmat 1792 augusztus 20-ikán a nagy mise alkalmával Girincsen. Az erdőtelki plébános — mint egy későbbi leveléből kiderül — szintén jelen volt még az este Girincsen, midőn — mint irja — az anyaszentegyház szent szokása szerint a menyasszonyi ágy beszenteltetett. A fiatal háza sok másnap elutaztak Girincsről. Sályba mentek báró Eötvösékbez s onnan a báróné kérelmükre elkísérte őket Erdőtelekre. Buttler három hónappal esküvője után folya modott Hevesmegyéhez (1792 november 28.), hogy Fáy Bertalant mozdítsa el vagyona gond noki tisztétől, mert házassága elé annak idején nehézségeket gördített. Az esküvő után az új házaspár boldog egyet értésben élt két évig. Két év múlva azonban, 1794-ben egyetértésük felbomlott, hogy soha többé bensőségét vissza ne nyerje. Ez év nyará nak egy részét a ránki fürdőben töltötték s úgy látszik, itt történt a végzetes összekoczczanás. Mi adott rá okot, nem tudni bizonyosan. Bizonyára belejátszott a féltékenység, mert mint a grófné néhány leveléből kiderül, a gróf fölötte féltékeny természetű volt, de viszont maga is adott okot a féltékenységre nejének. Hogy oka s joga lett volna félteni nejét, annak semmi nyoma nincs, a grófné maga váltig hangoz tatja fenmaradt leveleiben ártatlanságát. Hoz zájárult talán az elhidegüléshez az is, hogy a grófné a pénzzel bánni, takarékoskodni nem tudott, míg a gróf nagyon is takarékos volt s ez az ellentét nyilván nem egyszer szolgáltatott okot a véleménykülönbségekre. A grófné különvált urától s hol Eperjesen lakott rokonainál, hol pedig Girincsen szüleinél Férje ellen pöröket indított tartásdíj iránt (1794., 1803 és 1818-ik években) s a szentszék meg is itélt neki évi 1800 forintot, később 2500 s végűi 5000 forintot. Időközben a gróf többször tett kísérletet a kibékülésre. 179G augusztus 22-én így irt nejének : • Ha házasságunk első éveire emlékezem, véres könnyek omlanak arezomra, mely téged tisztelni és becsülni, minden talán akaratod ellenére tanúsított bántalmad daczára mindig kész, mert a szerelem, melyet neked esküdtem, még nem vált hamuvá, ámbár te talán azt hiszed, hogy nem szeretlek már. Oh nő, mennyire elszomorít ez a gondolat! Hamis esküt Istenemre nem tettem s el fog még jönni az idő, midőn egykor a te szived is, az enyém is a megelégedettség karjaiban fog pihenni. Kérlek, ne tekints ellenségednek, mert bizonyára nem vagyok az. Most pedig, kedves nőm, be kell fejeznem sorai mat, ajánlom magam kegyeidbe. Légy te is úgy az én feleségem, mint a hogy én a te urad vagyok. Talán elvesztettelek, de bizonyosan szeretlek s vagyok férjed Buttler János.i Ez eredetileg németül irt s itt fordításban közölt levél fellengős stílje az akkori idők ízlé sének tulajdonítandó, de annyi mindenesetre kilátszik belőle, hogy a grófot egykor gyöngé debb érzelmi kapcsok is fűzték nejéhez s ezek a különválással talán meglazultak, de nem sza kadtak el. Sőt ezután is a gróf sürgette nejét, hogy térjen vissza hozzá s hét évi külön-élés után a grófné hajlott is szavára. 1801-ben újra egyesültek s harmadfél évig éltek együtt Párdányban. Az egykori bensőség aligha tért vissza viszonyukba, de hogy egyet értés volt közöttük, azt bizonyítja gróf Klobusitzky Józsefné báró Eötvös Teréznek Buttler grófhoz 1801 augusztusában Eperjesről irt le vele, a melyben örömét fejezi ki a gróf előtt.
GRÓF PÁLFFY FIDÉL ÉS NEJE GRÓF DŐRY ERNESZTINA, IDŐSEBB KORUKBAN.
hogy mint leveléből értesült, boldogan él?nejével. E boldogság azonban mégsem lehetett tel jes, mert a grófné ismételten elhagyta férjét Egy ily újabb különválás után a gróf a követ kező levéllel kérlelte nejét: «Kedves feleségem ! Annyi évek elvesztett nyu galmát keresem nálad, nemes nő! Engedd, hogy kérésem jó hangzású legyen fülednek s légy meg győződve, hogy a nap sohasem fog nekem derül ten ragyogni, ha szived jósága nem tart fenn en gem Ne csodálkozzál, kedves feleségem, ezen né hány sor miatt, melyeket neked küldök; tiszta szívből fakadnak, melyet semmi világi hatalom sem tud soha megzavarni. Ha méltónak találsz szerelmedre, akkor jöjj lecsillapítnni ezt a szenvedő szwet s hagyd a multakat halottaikban pihenni. Ha sértettnek érzed magadat, bocsáss meg nekem ; tudom, nem egy ellenségednek megbocsátottál már. Ne tarts engem érdemetlennek bocsánatodra, hi szen a férjed vagyok, a kivel magadat egész éle tedre lekötelezted. Nem akarod, hogy későbbi évejnket nyugalomban és békében éljük át ? Örömmel sietek ama pillanat elé, a mely kar jaimba fog vezetni téged. Neked sem kellene kerül nöd azt a vidéket, a hol én lakom, hisz itt is talál hatsz embereket, a kikkel társalkodhatok Kedves nővérednek, Lizának, add át üdvözlete met. 0 nekem jó barátnőm, tanácsolja a legjobbat neked. Bizom benne, hogy újra láthatlak s maradok mindig szerető férjed és barátod gróf Bitltler.t A grófné e levélre visszasietett férjéhez. Egy darabig megint helyreállt köztük a hitvestársi jó viszony. Erre vallanak azok a gyöngéd hangú levelek, melyeket a gróf 1803-ban irt nejének, mikor az májusban és októberben Girincsen, szüleinél tartózkodott. Az utóbbit, mely tartal mánál fogva különösen érdekes s a köztük levő egyetértést jellemző, itt közöljük, szintén for dításban, mert a gróf mindig németül levele zett a grófnéval: •Kedves Feleségem ! Szüleid elhalmoznak jósá gukkal, melyet én nem fogok elmulasztani illő há lával viszonozni. Ha áldott állapotban vagy, annak végtelenül örülök. Azt írod, hogy deczember l-jén Pestre akarsz utazni ; én pedig ismételten kértek, november 20-ikára légy Párdányban. Nem tudom, mit csináljak itt egyedül. Pesti utadat megteheted a nyáron. A ház valahára teljesen kész. Szüleidnek kezeit csókolom, Ajánlom magamat kegyeikbe. Ne ked pedig maradok szerető férjed: Gróf Buitler. Testvéreidnek üdvözletemet.» Alig két hét múlva azonban november 2-án már egész más hangon irt: •Kedves Feleségem ! Bár azt irtam, hogy 20-ára légy Párdányban, szóval megizentem, hogy ne iga zodjál teljesen leveleimhez, hanem igyekezzél men nél előbb haza. Ha egészen magadban akarsz élni, okosabb, ha sohasem jösz többé Párdányba. A küldöncz izenetét ugy-e, hallatlanná tetted; 20-ikán majd közbejön valami roszúllét s akkor aztán ismét meglesz a kifogás. A mint levelemet megkapod, légy utrakészen. Ha ez nem tetszik, szabadságod ban áll cselekedni. Szivemről és házamról azonban mondj le örökre.. Lehetetlennek tartom, hogy szü leidnek fel ne tűnjék, hogy oly sokáig vagy terhükre.De elég a szavakból. Maradok férjed Buttler.t E rideg, parancsoló hangú levél írójának nagy
fokú ingerültségére vall. A grófné nov. 19-ikén visszatért urához Párdányba, de már nyolez nap múlva ismét különváltak, még pedig most vég legesen. Ezután már soha többé ki nem békül tek. Az elhidegüléshez talán hozzájárult az is, hogy a grófné nem ajándékozhatta meg férjét gyermekkel. Egy alkalommal már előbb holt gyermeket szült; L803-ban — mint a fentebbi levélből kitűnik — ismét családi örömnek né zett elébe, de a negyedik hónapban elvesztette magzatát. Soha nem is volt gyermeke; 1809-ben maga Buttler irja anyósának, az öreg gróf Dőrynének, hogy neje élő gyermeket szülni képtelen. A végleges különválás után már úgyszólván csak peres akták útján érintkeztek egymással. Csak néha váltottak egy-egy levelet; a gróf még 1821-ben is kísérletet tett a kibékülésre, de a grófné erre oly feltételeket szabott, me lyeket ő nem akart elfogadni. A grófné tar tásdíjért perelte urát. A szentszék 2500 forintot ítélt meg neki; ez az összeg a közbejött devalváczió miatt nagyon leolvadt s ezért az anyós, gróf Dőrynó 1809-ben vejéhez fordult, hogy pótolja ez összeget, a grófné ennyiből megélni nem tud, annyival inkább, mert adósságai is vannak. A gróf erre azt válaszolta, nem adhat semmit, mert birtokot készül venni s ezért min dig készletben kell tartania 100,000 frtot Ez is arra vall, hogy pénz dolgában nagyon nem egyeztek, a túlságosan takarékos gróf s az adósság-csinálö grófné. Hosszú ideig éltek így, egymástól elidege nedve, mindegyik külön, egymással csak a leg szükségesebbekben érintkezve, de törvényesen el nem válva. Buttler gróf csak 1827-ben, vagyis házasságuk harminczötödik évében indított port házassága érvénytelenítésére. E pör támasz totta és hizlalta nagyra azokat a regényes színe zetű mondákat, melyek e szerencsétlen házas sághoz fűződnek. A port ugyanis azon az alapon indította meg Buttler, hogy ő nejét nem szerette, házasságára apósa, gróf Dőry kényszerítette; ezenkívül a házasságkötéskor a kellő alakiságokat nem tar tották meg, mert ő saját lelkésze által sem el bocsátva, sem kihirdetve nem volt A gróf ügy védje nem kímélte a grófnét s megtett mindent, a mi ügyvédi furfangot ki lehetett eszelni. így, mint báró Barlcóczy későbbi székesfehérvári és báró Bemer későbbi nagyváradi püspökök leve leikben többször említik, tíztől egész száz forin tig menő összegekért hamis tanukat szerzett a grófné ellen. Hogy buzgalmában túlment a kellő határon, mutatja Szidon György erdőtelki plé bánosnak a tartásdíjért indított harmadik pör folyama alatt a grófnéhoz írt levele, melyben határozottan a gróf meghagyására hivatkozva azt írja, hogy ha a prókátor az allegatiókban valamely illetlen vagy sértő kifejezésekkel élt, az a grófnak iudta s akarata nélkül történt s a gróf az efféléket a perből ki fogja töröltetni. A grófné természetesen tőle telhetőleg véde kezett és sikerűit is a maga érdekében igen nyomós bizonyítékokat szereznie, melyek tel jesen megdöntik azt az eddigiek alapján külön ben is megcráfolt vádat: hogy a házasságra gróf Dőry erőszakkal kényszerítette Buttlert. Ilyen közvetlen tanutói származó bizonyíték báró Eötvös Ignáczné következő levele: •Alább irt ezen levelem rendiben igaz lélek esmérettel vallom, sót akár mikor hitemmel is pecsé telni kész vagyok, hogy gróf Buttler János a há zamnál megismerkedvén feleségéve1, gróf Dőry Ka talinnal, abba belé szeretett és igen gyakran há zamnál Sályban megjelenvén, nem sokára mind nekem, mind báró Eötvös Ignácz férjemnek kije lentette, hogy említett gróf Dőry Katalint feleségül el akarja venni, erre következvén a tél, és mi Eger ben az akkori Schwarz nevű a Generális kastély nak majd ellenében fekvő házához telelni bemen vén, ott a farsang által, nemcsak igen szorgalma tosan járt légyen házunkhoz, és említett gróf Dőry Katalinhoz, a kit a szülői egynehány hónapokig nálunk, az én és férjemnek gondviselése alá adtak, mindenkor szeretettel teljes indulattal viseltetett, de még farsang vége felé a legrosszabb útba és leg alkalmatlanabb időbe az férjemet arra ösztönözte, mivel az atyát és az anyát nem ismeri, Kassára menne el vele, és ott szülőitől leányokat gróf Dőry Katalint nekie házas Társul kérni ki, a mint el is mentek és meg is kérték : — erre nemsokára meghalálozván néhai gróf Dó'ry Ferenczné született báró Sennyey Klára, gróf Dőry Gábornak az édes anyja, minek utána ennek holt tetemeit Girincsre hozták, és annak eltemetésére mi is meghivatattunk volna, ahhoz említett gróf Dőry Katalint, a
VASÁRNAPI CJSÁG.
220
14. SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM.
14. SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM
VASÁENAPi Ú J S Á G .
221
HÚSVÉTI KÉPES LEVELEZŐLAPOK
HUSVETI KÉPEK A FŐVÁROSBÓL
HÚSVÉTI ÖNTÖZKÖDÉS.
LOCSOLOK A KÜLVÁBOSBAN.
HÚSVÉT A FŐVÁROSBAN. — LinekLajosrajai.
meghalt grófnénak unokáját magunkkal Girincsre vivén, azt szülői akaratja szerint ott hagytuk. Mi történt azon túl egészen augusztusig, arról sokat nem tudhatok, mert gróf Dó'ry Katalin a Diétára szülőivel felmenvén, én pedig felséges urunknak koronázására Pestre érkezvén, csak érkezésem mel hallottam, hogy gróf Buttler több érdemes és nagy tekintetű uri személyek előtt jegyet váltott, és házasságbeli contraktust kötött légyen. Hogy ment végbe az esketés és kinek jelenlétében történt legyen, azt csak onnan tudom, hogy mivel KisCsécsnek, a mely Girincsnek filialisa, kétharmad részének földesasszonya vagyok, köztudomású az egész Girincsi, kis-csécsi és körömi nép előtt, hogy István napián a nagymise alatt történt légyen a copulátió. Ezt követő napon Sályba hozzánk jöt tek az új házasok és engem megkértek, hogy kisér ném el Erdőtelekre, a mint is elkísértem és igaz lélekkel, sőt hitemmel is pecsételhetem, hogy egye bet nagy hajlandóságnál és forró szeretetnél se a házasságot megelőző időben, se pedig az után jó ideig nem láttam, nem tapasztaltam, úgy hogy nem kevés iszonyodásommal hallanom kellett, mire ve temedhetett gróf Buttler János a napfényhez ha sonló Igazságnak béhomályosítása tekintetéből, holott ha igazságtalan állításai csak tizedrészben is helyt állanának, valóban azokat azon perekben, a melyekben kigyót-békát felesége ellen kiálltam nem iszonyodott, teli torokkal állítani el nem mu lasztotta volna, annál kevesebbé úgy mint 35 esz tendős házassága után való időre hagyta volna. Melyről is, ezen vallomásomra akár mikor is hi temet letenni kivánván, addig kezem Írásával és pecsétemmel megerősített bizonyság-levelemet ki adtam, kelve Sályban június holnapnak 4-ik nap ján 1827. báró Szepesi Mária báró Eötvös Ignáczné s. k. Hasonló tartalmú bizonyítványt állított ki deákul báró Eötvös Ignácz és a házasság előz ményeire vonatkozólag nemes Szatmáry Józsefné. Báró Barkóczy László későbbi székesfejér vári püspöktől is fenmaradt egy bizonyítvány, mely szerint Fischer egri érsek, mikor Buttler elválási szándékáról értesült, így nyilatkozott: tNe azt mondja Buttler, hogy őt valaki erőltette a házasságra, hanem inkább, hogy ő Istenben bol dogult gróf Esterházy püspököm tanácsa ellenére maga erőltette a házasságot, és emlékeztetheted őt, hogy midőn tisztelt püspököm engem Erdőtelekre hozzá küldött a végre, hogy őt a házasságnak meghalasztására rá birnám, ő sem engem, sem pedig tanácsomat semmibe sem vette; hanem sietve Gi rincsre szaladt azért is, és szorgalmaztatta itt megesketését.* A pör az akkori törvénykezési állapotoknak megfelelően évekig folyt s csak 1833-ban feje ződött be, még pedig a grófné javára. Buttler 1835-ben áttért a református hitre.
Többnyire Erdőtelken lakott most is, elvonulva a világtól, komor egyedüllétben töltve öregkora napjait. 1840 körül vette meg a bozosi birtokot, melynek nagyon örült. Sokáig azonban nem élvezhette, mert 1845 május 3-ikán meghalt Dobó-Buszkán. A grófné férje halálakor Pesten lakott, a Papnövelde- és a Zöldfa-utcza sarkán s így nem is lehetett jelen férje temetésén, már csak az akkori közlekedési viszonyok miatt sem, melyek lehetetlenné tették, hogy a halálhír kellő időben hozzájusson s ő még a temetésre DobóKuszkán lehessen. Aligha is tehette volna ki magát a 71 éves öreg asszony ily nagy és sürgős utazás fáradalmainak, hiszen még fiata^bb korában is éjjel egyáltalán nem, nappal pedig a rósz utak miatt csak úgy utazott, ha két inas állott rendelkezésére, a kik a kocsit tartották. Férjét hét évvel élte túl, 1852 november 8-ikán halt meg Pesten s Budán temették el az Erzsé bet-zárda sírboltjába, anyja mellé. * íme gróf Buttler János és gróf Dőry Katalin szerencsétlen házasságának története. A régi, elfakult okiratok, melyekből ez adatok meríttettek, két megrontott életnek száz év múlva is fenmaradt tanúságai, két bizonyára jobbra hiva tott lélekről beszélnek, melyek ifjúi fellobbanásban szenvedélyes hévvel közeledtek egymáshoz, hogy később helyrehozhatatlanul elidegenedje nek. A szomorú történetet egy század alatt kiszínezte, regényes részletekkel kiczifrázta a szájhagyomány, pedig a nélkül is elég anyagot nyújt a lélekbúvárnak s a múlt század társa dalmi életét tanulmányozó történetkutatónak az érdeklődésre. Egy történetbuvár.
A fővárosnak is megvannak a maga «nép szokásai i), nemcsak a falunak. Persze ezeket nem igen látni a Belvárosban, vagy az Andrássy-úton, szerényen meghúzódnak a kül városokban, a Ferenezváros, Józsefváros, a budai vidék szűk, roszúl kövezett utczáiban. Az előkelőbb városrészekben alig ismerni meg valamiről, hogy húsvét van, különösen ha rósz az idő. Ha szépen süt a nap, akkor vala mivel többen járnak a Kossuth Lajos-utczai korzón, meg az Andrássy-úton, erősebb az illat szerek illata, hangosabb a zsibongó zaj, több a közönségben az olyan ünneplőbe öltözött alak, a kin meglátszik, hogy nem rendes látogatója a korzónak. A templomok körűi is nagyobb a jövők-menők tolongása, mint közönséges vasár napokon. A külvárosok táján azonban egész más az élet. Már jóval húsvét előtt az élénkebb utczák sarkain apró sátrakat ütnek, öreg emberek s asszonyok deszkaasztalt s széket állítanak a sátor alá. A székre leül az asszony, az asztalt pedig telerakja húsvéti képes levelező-lapokkal. Mert hát manapság a képes levelező-lap elma radhatatlan kelléke az életnek, különösen ün nepek előestéjén: mindenki képes levelező lapon kivan boldog ünnepeket rokonainak, ismerőseinek, a postás alig győzi hordani. A nagy kereslet erősen csábítja is a kereskedő ket: a papir-üzletek, dohány-tőzsdék ablakai megtelnek csupa húsvéti levelező-lappal. A kö zönség igényeihez mérten, vannak ezek között egyszerűek és czifrák, művészi rajzokkal ékesek és rikítóan Ízléstelenek. Folyton visszatérő mo tívumok rajtuk : a húsvéti tojás, melyet a nyu lacska költ ki (hogy mikóp jut épen a nyúl eh hez a dicsőséghez, az örök titok), vagy a melyet a gavallér ad át hölgyének, a tavaszi tájkép, melyen könnyű ruhás, virágokkal diszített höl gyek, csinos urak játszanak, vagy tánczolnak, a húsvéti bárányka, a virágvasárnapi barka, stb. Az egyik levelező-lap humoros, a másik nem az, az egyik nagyon elegáns akarna lenni, a másiknál fő az olcsóság. A sátor alatt ülő anyó
kánál egy-két krajczár az ára egynek, az előkelő üzletben már tiz fillértől fölfelé. Fődolog az, hogy húsvétra mindenki megkapja a maga több vagy kevesebb levelező-lapját s ha az a sok ezernyi ezer jókívánság, a mi ily módon széjjel-
Fihiykép után. HÚSVÉTI TOJÁSOK.
megy, mind beteljesülne, húsvétra csupa bol dog emberrel telne meg a világ. Húsvét hétfőjén még mindig nem halt ki az öntözködés szokása. Előkelőbb helyeken is álta lánosan dívik, a gavallérok meglocsolják hölgy ismerőseiket, de a külváros népe még vígabban hódol neki. Csöppnyi apró fiúcskák hatalmas rózsavizes üveggel kezükben járják a bácsikat
EGYVELEG. * Az orosz uralkodó «czár» elnevezése téves és helytelen. Hivatalos czíme : «császár és autokratái. A «czár» elnevezés régi orosz szó s herczeget vagy fejedelmet jelent. Midőn Nagy Péter czár XH. Ká roly svéd királyt Poltavánál legyőzte, a «czár» czímet letette s azóta az orosz uralkodó hivatalos czíme : «császár». Ezen czímet a bécsi kongresszu son (1815) a hatalmasságok oly kikötéssel fogad ták el, hogy az orosz császár rangja csakis nyugati Európa többi királyai után következzék. * A khinai hadseregben az ezredparancsnokok kivételével bambuszbottal mindenki megfenyíthető. A valami vétséget elkövetett ezredparancsnokot tábornoka pofon ütheti. Az illetőnek szabadságában áll a pofonütés helyett feje vételét kívánni.
HÚSVÉTI KÉPES LEVELEZŐLAPOK.
és néniket, egy-egy pirostojás, csukorsütemóny. vagy egy-két krajczár reményében. Akad sze gény gyerek, a kinél ez a locsolás kenyérkereset számba megy ; az a harmincz-negyven fillér, a mi így a zsebükbe kerül, bizony jól esik szegé nyeknek. Hangos lármával, nagy jókedvvel járnak a külvárosok mesterlegényei házról-házra. Ezek már uriasan csinálják: ünneplő ruhában, gon dosan megborotválva, megfésülve, czifra piros nyakkendősen összeszedelőzködnek ketten-hár man s úgy járják a leányos házakat. Gyalog el se tudnának jutni mindenhova, hát közös erő vel kibérelnek egy «konflis» kocsit s úgy «robog nak" utczáról-utczára; az előkelő gavallér nem ül oly büszkén gummikerekű hintójában, mint ők a sánta vagy vak ló vonta kopott határban. A földszintes ablakokból, a kapuk alól kikandi káló szőke vagy barnafürtös leányok is igen jó véleménynyel vannak az elegancziának ekkora mértékéről s végtére is ez a fődolog. A hol leányismerős lakik, oda betérnek. Kalács, egy két pohár pálinka, meg egy kis bokréta a gomb lyukba, kerül mindenütt, nem csoda tehát, ha a nyolczadik, tizedik látogatás után az arczok kipirosodnak, a beszéd hangos lesz, a lépkedés kissé bizonytalan, szóval a legények becsípnek. A sok bokrétát, a mit kapnak, nem tudják mind gomblyukaikba betűzni, pedig már kabátjukon, a hány gomblyuk, valamennyibe került bokréta. Hát arra való a gombostű: úgy teletűzdelik a kabátot virággal, hogy a posztója alig látszik ki. Dél tájban aztán hazakerűinek a legények s bizony jól esik egy kissé ledőlni a díványra. Mert a mulatságnak még nincs az napra vége : föl kell menni a Gellérthegyre, a hol ilyenkor, húsvét hétfőjén van a búcsú. Itt folytatódik a vigasság, a különféle sörös, virslis, mózesbábos, gyorsfénykópező bódék körül, a czigmánymuzsikás korcsmákban, a hol egy kis tánczra is nyílik alkalom. A mennyi ember ilyenkor a Gellért hegyen mulatozik, arról csak annak lehet fogalma, a ki látta. A széles nagy Duna-hidak késő éjszakáig tele vannak hazafelé vonuló kirándulóval, az ember szinte attól fél, hogy el se birják a roppant tömeget.
222
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
1 4 SZÁM. 1 9 0 4 ^ 5 1 . ÉVFOLYAM.
223
VASÁRNAPI UJSAG.
14 SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM.
A K A S S A I H O N V É D S Z O B O R PÁLYA MŰVEK.
KÁLLAY BÉNI EMLÉKÉRME.
A «TEMES» DUNAI V É R T E S H A D I H A J Ó YÍZREBOCSÁJTÁSA. Egyszerű, de annál jelentősebb ünnepe volt márczius 26-ikán úgy dunai hajóhadunknak, mint a hazai iparnak. Az előbbeninek azért, mert megszaporodott egy derék hajóval, az utóbbinak pedig valóban dicsőségére szolgál hat, hogy képes volt tisztán hazai anyagokból ilyen, a tekhnika legújabb vívmányait egyesítő hatalmas pánczélost kitűnően előállítani. A * Danubius* újpesti hajógyár készítette az új pénczélost, mely «Temes» nevet kapott. Szép, tekintélyes hajó. Hoszsza 55 és fél méter, szélessége tizedfél méter s közepes mély járás mellett 4400 hektoliter vizet szorít ki a helyé ből, vagyis műnyelven: 440 tonnás. Harczi képességének fokozására minden le hetőt megtettek. Karcgú testét nikkel-aczél vért borítja, belseje pedig 15 egymástól vízmentesen elkülönített szakaszra van osztva, hogy ha ittott átütnék is az ellenséges golyók, még azért egy hamar el ne sülyedjen. Különben nem hagyná magát olyan könynyen meglövöldöztetni: három nagy ágyú van a fedélzetén, kettő elől pánczél-toronyban, egy pedig hátúi. Ezek jókora czukorsüveg nagyságú és alakú golyókat, gránátokat szórnak több kilométer távolságra s ha például a gellért hegyi erőd helyén valami ellenséges vár volna, azt a Margitsziget mögül pár óra alatt szét tud nák rombolni. Ezenkívül három golyószóró van még a hajón, melyek rendkivüli gyors tüzelé sükkel az egész környéket eláraszthatják apró golySikkal, melyek a rendes puskagolyóknál nem sokkal nagyobbak. De még a matrózok számára is van a födél zetén lövész állvány csinálva, melyet az ellen ség golyói ellen khrómaczél pánczól véd. Van aztán a hajónak erős, éles aczélorra, melylyel ha az ellenséges hajónak nekiront, akkor annak pusztulni kelL Hogy pedig éjszaka se lephessék meg, erős villamos fényszóróval is fel van szerelve, a melylyel nagy távolságra bevilágíthatja a kör nyéket. A hajó gyomrában rejlő két gőzgép 1400 ló erőt fejt ki s óránkint 20 kilométert haladhat. Hadi fölszerelésnél 620 métermázsa szenet rak tároznak el a hajóban, melynek fölhasználásá val, teljes gőzerő kifejtése mellett 650 kilomé ter utat futhat be, míg ha nincs szükség nagy erőfeszítésre, akkor ez a szénkészlet 1000 kilo méter útra is kifutja. Igen érdekes volta « Temes» vízrebocsájtása, a mi délelőtt tizenegy órakor ment végbe. A meghívott vendégeket külön gőzös szállította a hajógyárhoz, mely zászlókkal, drapériákkal szépen fel volt díszítve, a parton pedig tribü nök álltak a nézők számára. A vendégeket a kikötő hidján a «Danubius» gyár igazgatósága részéről Tolnay miniszteri tanácsos, Ullmann, Baumgarten Henrik, Rotter Lajos igazgatók, Salamon és Zboray főtisztviselők fogadták. Elhelyezkedve az állványokon, részint pedig a külön hajón maradva, nagy érdeklődéssel várta mindenki a vizrebocsájtás pillanatát. A *Temes» fa csúsztató talpakon állott, oldalá val a Dunának fordulva a lejtős parton, me lyen egymástól mintegy négy méternyire tizen három vastag gerenda nyúlt le a vizbe. A ge
Ké3«ítette Pavlik Ferenc!.
rendák, hogy csúszósak legyenek, vastag fagygyúréteggel voltak bekenve. Pontban tizenegy órakor felhangzott a mun kavezető harsány szava, mire a munkások gyor san kiverték a támasztó ékeket, eloldották a karvastagságú köteleket s a hajó hatalmas aczélteste egész hoszszában megmozdult, a kö vetkező pillanatban pedig zajtalanul, gyorsan megindul lefelé a lejtófit -Bár misodper.cz alatt már ott himbálózott a víz tetején. A nézők, kik eddig lélegzetüket is visszafojtva lestek a gyö nyörű jelenetet, most mintegy vezényszóra, harsány örömriadalba törtek ki, lelkesen él jenezve a királyt, a hazát, az új hajót. Az éljenzésbe azonban csakhamar másnemű zaj is vegyült, mely a szemközti Népszigetről hallatszott át. Ijedt kiáltozások és kaczagás zűrzavara volt ez. Az történt ugy"írifci$, hogy a Népszigetet több ezer kíváncsi lepte el, a I n k a szép időben vé gig heverészve, üldögélve a partokat, kedélyes czigarettázás közben várták a nagy esemény bekövetkeztét. A mint azonban a hajó a vizbe vágódott, óriási hullámok keletkeztek, melyek a szemközti partot s az ottani nézőket is végig locscsantották. Ez okozta a nagy ria- " dalmát, a minek azonban semmiféle komoly következménye nem lett Végül megemlítjük még, hogy a «Temes» Thiel József hajóépítő főmérnök tervei szerint s Titz és Zimnicz tengerész-mérnökök felügye lete alatt épült A «2'emes»-sel egyidejűleg egy másik épen ilyen hajó is épül: a «Bodrog», melyet a jövő hónapban bocsájtanak vízre. S ha ez is készen lesz, akkor dunai hajóha dunk hat pánczélosból, egy, torpedónaszádból és egy őrhajóból fog állani.
Rég érzett óhaj már Kassán, a régi kuiucz városban, hogy itt is szobor hirdesse a szabadságharcz emlékét; annál inkább, mert eme nagy időkben kétszer volt itt ütközet: 1848 deczember 11-ikén és 1849 január 4-ikén. A túlnyomó erő ellenében a hiányosan fegyverkezett nem zetőrség nem tudta megállani a helyét, az 1848 deczember 11-iki ütközet után Schlick Ferencz osztrák altábornagy bevonult Kassára s a második csata sem volt szerencsés a magya rokra, noha hősiesen küzdöttek. Az első kassai csatában 300 magyar honvéd vesztette el életét, a második ütközetnél 200 közlegény és 20 tiszt esett el. Az elesett hősök emlékének megörökí tésére szobormű felállítását határozta el a vá ros közönsége. A szobor ügyét nagyban előre vitte az 1900-ban Kassán rendezett szabadságharczi ereklye-kiállítás, majd a múlt évi Rákóczi ereklye-kiállítás. Ennek nagy erkölcsi ós anyagi sikere adott alapot a honvéd-emléknek is, mely nek czéljaira mintegy 30,000 korona gyűlvén össze, a bizottság kihirdette a pályásatot. A pályázatra 27 pályamű érkezett be. A jury dr. Takács Menyhért jászói prépost elnöklete alatt márczius 26-án döntött s három pályamű nek ítélte oda az 1500 koronás díjat, egyszers mind elhatározván, hogy ujabb, szűkebb pályá zatra hívja fel a három pályamű alkotóit, mert mindhárom szobor költsége jóval többe kerülne a rendelkezésre álló összegnél. A három legjobbnak talált jutalmazott pá lyamű, — melyek közül kettőt mi is bemuta tunk — az «1848» jeligéjű Holló Barnabás műve, az «Előre» jeligéjű alkotói: Margó Ede s Popper D. Siegfried szobrászok és Hikisch épí tész, végre a ((Hazaszeretet* jeligéjű pályamű Szamovolszky Ödön és Horvay János munkája. Az «1848» j ligójű pályamunka két honvédet ábrázol. Az egyik megsebesültén előre bukik, a másik felragadja elesett társa kezéből a lobo gót s diadalmasan előre tör. Hatásosan egészíti ki a saobrot a talapzaton levő két oroszlán. Az egyik, — az elől levő, haragosan emelkedik fel, a másik, — a szobor hátulján, — békésen szunnyad a zászlón. Az «Eló're» jeligéjű pályamű széles, körben futó talapzaton levő szoborcsoportozatot ábrá zol. Középen a csatába rohanó honvéd, mellette jobbról a gyerekifjú dobos, balról a megsebesült s elhanyatló honvéd. A a Hazaszeretet jeligéjű pályamű előteré ben felnyúló oszlop alatt, — melynek tetején Árpád ülő szobra van, — két alak áll. A kurucz idők egyik harczosa, ki kezén fogja a honvédet s regél neki elmúlt dicső harczokról. E szavak
OROSZ KATONÁK ELINDULÁSA A KELET-ÁZSIAI HARCZTÉRRE SZENT-PÉTERVÁRRÓL.
hatása alatt fog fegyvert s bont lobogót a lel kesülő fiatal honvéd, hogy — mint régen a kuruczok, — ő is harczba induljon a hazáért, sza badságért Tehát e pályamű vonatkozásba hozza a küzdelmeket, melyek egyik főhelye Kassa volt, az 1848-iki szabadságharczczal. A többi pályamű között is akad néhány figye lemre méltó s Istók János pályatervét megvá sárolta a bizottság. E pályamű magas oszlop alján egyik kezében szuronyos puskát, a másik ban zászlót tartó honvédot ábrázol, a ki rohamra indul. Az oszlop tetején a Hadúr kardját őrző turulmadár ül. A pályaművek Kassán ki vannak állítva s most nagy közönség szemléli a dicső múlt em lékére készült szobor-mintákat. Lengyel Menyhért. OROSZ KATONÁK INDULÁSA A HARCZ
kötetben is: semmiben sem változott, sőt nem is fejlődött azóta. Ugyanaz a könnyűsége a verselés nek, ugyanaz a fordulatos, csillogó nyelv s a mély ségnek ugyanaz a hiánya jellemzik, mint tiz-tizenöt évvel ezelőtt. Még tárgyai is ugyanazok : régebben is szerette a hazafias tárgyakat hol könnyen hevülő lelkesedéssel, hol kesernyés szatírával énekelni; a társadalmi bajokat jóakarattal, de felületes filo zófiával ós lágy szentimentalizmussal fejtegetni, szerelmi érzéseit könnyű, színes, hamar elillanó hatású dalokba foglalni. Képzeletének élénkségéből sem sokat vett el a haladó kor, most is tele tudja hinteni verseit csinos, a szemet gyönyörködtető vi rágokkal. Legtöbbet bizonyára szerelmi dalai érnek; valamennyiben a czélját ért, boldog szerelmet énekli játszi könnyedséggel vagy erősebb megindulással. A kik a költészetben a forma csínját, az ötletes, színes előadást, a nyelvnek könnyen áradó bőségét többre becsülik a tartalom mélységénél, a lélek finomabb rezdüléseinek művészi alakításánál, azok sok olyat fognak találni a kötetben, a mi megnyeri tetszésüket. A kötetből, melynek ára nincs feltüntetve, mutat ványul a következő verset közöljük:
TÉRRE. Az a jelenet, melyet egyik képünk bemutat, mos tanában igen gyakran ismétlődik Szentpétervárott s egyéb orosz városokban is. Vállukra fektetett, fel tűzött szuronya puskával, komoran, hallgatagon, a dobszó ütemére lépve vonulnak a katonák a vasúti állomás felé, már vár reájuk az indulásra kész vo nat. Téliesen vannak öltözve, hosszú barna köpe nyegekben, nagy prémes süvegekkel, magas szárú csizmákban. A hó belepi a kövezetet, megtompítja lépteik zaját, de mi ez az oroszországi tél ahhoz képest, a mi reájuk vár Szibériában, a Bajkál-tó környékén, Mandzsu-ország vad vidékein ! Az éjjeli időben is nagy tömegben állják el az utcza szélét a kíváncsiak, lelkesen megéljenzik a bizonytalan jövő elé induló katonákat, de ezek komoran, az üdvrivalgókkal nem törődve, mennek tovább zárt soraikban. Vájjon hányan maradnak közülök örökre ott a távol keleten, hányan kerülnek vissza nyomorékul ? Erre ha gondolnak is, nem szabad meglátszani raj tuk. Csak mennek tovább, egyforma, kemény lépés sel, viszi őket a kötelesség s a katonai fegyelem.
IRODALOM É S MŰVÉSZET.
HÚSVÉTI VÁSÁR A FŐVÁROSBAN.
Linek Lajos
rajza.
Rudnyánszky Gyula költeményei (1894—1904). Debreczen, 1904. A ki az irodalmat csak a fővárosi lapokból figyeli, azt kellett hinnie, hogy e régebben oly termékeny költő csaknem teljesen elhallgatott; most megjelent kötete vaskos terjedelmével ugyan csak megczáfolja e véleményt. A ki pedig emlékszik Rudnyánszky régebbi verseire, rá fog ismerni ez új
Virágok. Repülnek az évek felettünk, Az elvirult nyár egyre több ; De a mit álmodtunk, szerettünk, Nyomát még el nem födte köd. Szerelmünk napvilágos útján Hervadva hullt le sok levél; De mért borongjunk percznyi múltján, A míg emléke frissen él ? Minek siratni a virágot, A melyet elperzselt a nap ? Talán a szirt, mely soh'se látott Lefonnyadt rózsát, boldogabb ? Az üdvnek épen az a része Legédesebb, mely illanó; S hogy a boldogság szenvedésre Tanít: ez benne tán a jó. Te édes asszony, hogy szeretlek S rajongok érted, jól tudod, És mégis drága, hű szivednek Szivemtől mennyi bú jutott! De a mi bánat ért miattam, Csak újabb kéj forrása volt, Mint a fa ága meg-megpattan, Ha sok virágtól meghajolt Szivemnek is, mikor gyötörtél Gyönyört hozott a fájdalom : Hideg szavaddal összetörtél, De csókod égett ajkamon.
Míg könnyeink egymásba folytak S kezünk egymásban reszketett: Sugarán mámoros mosolynak Ragyogni láttuk az eget. Szerelmi hódolat jeléül Mindig virágot adtam én ; Boldog virág, mely soh'se vénül, Halála, üdve egy: a fény. S úgy érzem, hogy mi is, szerelmem, Egy-egy ilyen virág vagyunk; Nem küzdhetünk a végzet ellen : Mi éltet, attól hervadunk. •Ködös problémák», regényes kép, irta Beksics Gusztáv. Keletkezésében és formájában sajátszerű könyv. Mint szerző előszavában elmondja, eszméje mintegy egy év előtt elhunyt nejének, Bogdanovics Krisztinának, az ismert Írónőnek agyából pattant ki s az iró házaspár együtt szándékozott kidolgozni, a mit azonban örökre lehetetlenné tett a hitves halála. Beksics most, fölhasználva neje jegyzeteit, kidolgozta és halála évfordulójára kiadta. Regény nek nem meri nevezni, mert meséje vajmi kevés ; inkább egy nagy társadalmi probléma regényes modorban való kifejtése. Alaptétele az, hogy bár a modern élet szükségletei a létért való küzdelem harczterére viszik a nőt s fölfegyverzik a tudo mány eszközeivel: mégsem szabad elvesztenie lénye tulajdonképeni lényegét, a nőiességet s nem szabad teljesen kilépnie igazi köréből, a családi életből. Hősnője, Olga, tudós nő, a ki el van telve a pesszi mizmus filozófiájával s ezért czéltalannak találja az életet, nem akar férjhez menni sem. Vele szemben Artúr, a ki szerelmes Olgába, az optimista világ felfogást képviseli s azt hirdeti vele szemben, hogy a fejlődés az ember tökéletesedésére, a természet nyers erőinek leküzdésére s végül a szellemnek az anyag feletti diadalára vezet Erről meg is tudja győzni Olgát s eloszlatva pesszimizmusát, nejévé teszi. Mint ebből is láthatni, e mese csak arra való, hogy alkalmat adjon a társadalmi kérdés beható tárgyalására, de ezt aztán a szerző ritka elmeéllel és dialektikával s a modernfilozófiaiés szocziologiai gondolkozás terén való alapos tájékozottsággal fej tegeti. A kik az efféle kérdések iránt érdeklődnek, sok tanulságot meríthetnek Beksics könyvéből, mely a Lampel Róbert (Wodianer és fiai) czég kiadásában jelent meg ; ára 3 korona. •Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon». Az 1896-iki millenniumi kiállítás alkalmából létrejött irodalmi termékek kö zött úgy a kiállítás külső fényét, mint a maradandó belső értéket tekintve, bizonyára az első helyen áll az a nagyszabású díszmű, mely a kiállítás együ
224 legnevezetesebb részét: a történelmi főcsoportot ismerteti s mely csak most jelent meg teljesen a könyvpiaczon. A megjelenés késedelmének oka a szerkesztéssel megbízott szakférfiúnak, Czobor Bélának súlyos s fájdalom, halálos kimenetelű betegeskedése volt, mely miatt időközben a szerkesztéstől vissza is kel lett lépnie. Ekkor a nagy műnek csak kisebb része volt készen, úgy hogy Szalag Imrére, a Nemzeti Múzeum igazgatójára, kit a kereskedelemügyi mi niszter a munka befejezésével megbízott, valóban nehéz feladat háramlott. Az ő kiváló ügybuzgalmá nak köszönhető, hogy a mű nagyobbik, második része aránylag oly rövid idő alatt elkészült s min den tekintetben kiállja a versenyt a Czobor által szerkesztett első részszel. Az egész mű 470 ívrétű lapból áll, 539 szöveg közti ábrával és 90 önálló mű melléklettel. A történelmi kiállításon felhalmozott rendkívül gazdag anyagot kiváló szakférfiak tollá ból eredő negyvenkét önálló dolgozat ismerteti a magyar történet időrendjében s ezek politikai és mívelődési történetünk megmaradt emlékeinek oly tanulságos feldolgozását és ismertetését nyújtják, a melynek úgy az érdeklődő nagy közönség, minta szak tudomány, mindenkor nagy hasznát fogja venni. Az egyes tanulmányokat Czobor Béla, Csánki Dezső, Szendrei János, Gerecze Péter, Béthy László, Dedek Crescens Lajos, Békén Bemig, Radisics Jenő, Mihalik József, Varjú Elemér, Szalay Imre, Benkő Henrik, Gohl Ödön, Schönherr Gyula, Hermán Ottó és Nagy Géza irták. A Gerlach Márton és társa czég nagy költséggel állította ki a becses művet. A sokszorosító műipar összes vívmányai alkal mazást nyertek az illusztrácziókban, úgy, hogy a feledhetetlen érdekességű történeti kiállítás úgy szólván a maga fényében elevenedik meg előt tünk a nagy diszmű lapjain. A nemzeti multunk iránt érdeklődők bizonyára nagy örömmel vesznek tudomást a nagyszabású mű megjelenéséről, mely nek ára két díszes vászonkötetben 200 korona. A mű egyidejűleg német fordításban is megjelent, a mi a külföld számára is hozzáférhetővé fogja tenni a becses anyagot. Új politikai napilap Kolozsvárt. A kolozsvári tMagyar Polgárt márczius 31-én megszűnt. He lyette április 2-án Hegyesy Vilmos ismert hírlapíró szerkesztésében s Ajtai K. Albert kiadásában «Nem zeti Hírlap* czimen szabadelvüpárti új politikai napilap indult meg. «Utazás az özvegység felé.» Vígjáték három fel vonásban, irta Szécsi Ferencz. Első előadása a Nem zeti Színházban márcz. 26-án. Finom hangú vigjáték, a melyben a szerző nem durva komikummal, hanem eredeti ötletekkel igyekszik hatást elérni. Egy ame rikai hölgy, Ellen Moore nagy földbirtokot örökölt Magyarországon és e miatt vitorlázik hazánkba. Ámde itt nem élhet úgy, mint otthon, nincs meg az a szabadsága s ezért oly férjet akar magának venni, kinek halála rövid időn belül várható, hogy mint özvegy szabadabban élhessen. El is megy Lugosi doktor szanatóriumába és előadja tervét. A tanár eleinte nem akar belemenni, de később mégis bele egyezik. Tasnádi gazdag földbirtokos, Lugosi jó ba rátja, szerelmes Ellen Mooreba és elhatározták, hogy Tasnádi, ki egészséges mint a makk, lesz a beteg férj. Az esküvő megtörténik, Tasnádi érvénye síteni akarja férji jogait, de az újdonsült feleségnek csak névleges férj kellett. Ellen betegnek tartva őt, leviszi Nizzába gyógyulni, de minden pillanatban várja halálát. Tasnádi itt, hogy feleségét meghó dítsa, udvarol mindenkinek, csak a feleségére nem néz. Ez fáj az asszonynak s szivében már mutat kozik a szerelem első csirája. Midőn aztán Tasnádi durván bánik vele, válni akar és egy szélhámos bárónak nyújtja kezét. A férj azonban leleplezi a bárót. Ellen, a kisasszony-feleség, most már teljesen beleszeret Tasnádiba, de még küzd érzése ellen. A végső csapást Lugosi tanár adja meg neki. Szín leg szerelmet vall Ellennek és kéri, hogy legyen az ő felesége, mert a férje egy hónap múlva úgyis meg hal ; ő ugyan talált fel egy szérumot betegsége el en, de Tasnádit nem gyógyítja meg. Ekkor Ellen térdreborúlva könyörög a doktornak, hogy adja vissza férje életét, mert ő igen szereti az urát. Tasnádi, ki a mellékszobában hallgatódzott, előjön és a darab nak vége. Azonkívül igen sok kedves epizód jelenet jól rajzolt alakok vannak a darabban. A szereplők közül Márkus Emilia játszott nagy sikerrel. Tasnádi szerepét Császár, Lugosi doktort Gál játszotta. Epizód szerepekben Rózsahegyi és Gabányi kaczagtatták meg a közönséget. A szerzőt többször kitap solták. (S. L.) Felsőbb asszonyok. Eredeti operett 3 felvonás ban, írta Lövik Károly, zenéjét szerzetté Szabados Béla. Előadása a Népszínházban, márczius 26-ikán. Vidor Pál szerencsésen kezdette meg premiérejeinek sorozatát, mert igazgatása alatt az első bemutató zajos sikert aratott. Lövik Károly igen szövevényes és mulatságos szövegéhez Szabados Béla művészi zenét írt. Szellemes öüetek valóságos tárházát talál juk e darabban s a közönség nagyon jól mulatott az előadáson. Cziprián •Felsőbb asszonyok* czímű
VASAKNAPI ÜJSAG.
DEÁK FERENCZ MELLSZOBRA MARGÓ EDÉTŐL, A BUDA P E S T I ÜGYVÉDI KAMARA DÍSZTERMÉBEN.
nevelőintézetében igen furcsa dolgokat tanulnak az asszonykák. Hogyan kell elájulni, a mikor szüksé ges, miképen kell igazán sírni, a férfiakat hogy le het elbolondítani, stb. Boldizsár Máté is elhozza ide a feleségét és kéri, hogy tanítsák meg mindarra, a mire egy sikkes és elegáns asszonykának szüksége van. Boldizsár uram különben nem igen érdemli meg a szép asszonyt, már csak azért sem, mert igen buta. Hamilkar, egy exotikus birodalom fejedelme, látogatóban van Pesten és itt találkozik a felsőbb asszonyokkal, kik közül Boldizsárné nyeri meg tet szését. Meg is hívja őket hazájába s a felsőbb aszszonyok elfogadják a meghívást, vele mennek. Itt Boldizsárné férje öntudatlan segítségével, már-már szeretője lesz Hamilkarnak, azonban Boldizsár mégis megmenekül a szarvaktól. Igen sok felvonu lás és táncz, közöttük az új divatú Ki-Kapo-o indiánus táncz tarkítják a darabot. A zeneszámok közül különösen Boldizsárné énekszámai, belépője és automobil dala és Szikra tanár kupléja tetszett leg inkább. Komlóssy Emma Boldizsárné szerepében játékával feltűnést keltett, ugyanazt mondhatjuk Pintér Imréről, ki Hamilkart játszotta. Szépen tánczolt Kápolnai Irén. Jók voltak még Szirmai, Ko vács és Szentmiklósi Irén. A darabot a közönség igen jól fogadta. (S. L.) Az Uránia-színházban márczius 26-ikán adták először Csudáky Bertalan aAz Orosz Riviéra és a Kaukázus* czímű darabját. Akiváló érdekességű da rab Oroszország déli vidékeit irja le, melyek termé szeti szépségben vetekedhetnek a franczia és olasz Bivierával s regényes történeti emlékekben gazda gok. Ismerteti a Kaukázus vidékeinek szépségét is. A szerzőnek ez már második, saját utazásain szer zett benyomásai s tanulmányai alapján készült da rabja. A közönség úgy a darabot, mint szép és vál tozatos képeit, melyek közt több mozgófénykép is van, nagy tetszéssel fogadta.
14. SZÁM. I!)(>4. M . ÍVFOLYAÍJ.
Schlauch Lőrincz nóhni bibomok és Nádasdy Tamásné grófnő arczkópeit. Lotz Károly és Székely Bertalan is női arczképét állítottak ki. Balló Ede Jloth Menyhért, Márk Lajos, Szenes Fülöp, Slettka Gyula, Knapp Imre, Spányik Kornél, Endrey Sán dor, Glatter Ármin, Nagy Zsigmond arczképekkel vannak képviselve. László Fülöp lefestette Berze viczy közoktatási miniszter arczképét is. , Több művész gyűjteményes kiállítást rendezett: így Szlányi Lajos, Mihalik Dániel, Magyar-Manri' heimer Gusztáv tájképekből; Zombory Lajostól pedig több jó állatképet találunk. — Poll Hugó csupa pasztellképet állított ki. Tclepy Károly Grünwald Béla, Spányi Béla, Tóígyessy Artúr Kezdi Kovács László, báró Mednyánszky László' TullÖAön, Merniük Oszkár, Bosznay, stb. a tájképek érdekességeit nevelik. Az életképek és figurális festmények közt szíve sen nézi mindenki Vágó Pál, Zempléni Tivadar Hegedűs László, Baditz Ottó, Pataky László, Jendrassik Jenő, Csók István, Háry Gyula, Boruth An dor, Bruck Lajos, Jászay József, Rippl-Rónai József, Nagy Vilmos, Juszkó Béla, Gergely Imre Paczka Ferencz, Dóry Béla, Kacziány Ödön, Peske Géza. Edvilllés Aladár, Pállya Czelesztin, Vastagh Géza, stb. festményeit. A szobrászok leginkább apróbb műveket állítot tak ki, sok szalonba és asztalra való ügyes dolgo kat. Róna József egy nagyobb szoborcsoportozata Anakreont ábrázolja. J a n t y i k képeinek kiállítása Békésen. Jantyik Mátyás, a korán elhunyt jeles művész képeiből, melyek nemrég Budapesten a Műcsarnokban voltak kiállítva, családja most szülővárosában, Békésen rendezett kiállítást, melyet márczius 28-ikán nyitott meg dr. Lukács György főispán. A római művészeti díjak. A Fraknói Vilmos püspök alapította római művészeti díjakat a Képző művészeti Tanács az első évre Damkó József szob rásznak, Stróbl Alajos tanítványának s Grünwald Béla és Hegedűs László festőművésznek Ítélte oda. A tanács már értesítette elhatározásáról a Kómában tartózkodó Fraknói püspököt, a ki nyomban vála szolt és tudatta, hogy a római magyar művészhajlék teljesen készen várja új lakóit. A díjak nyertesei a húsvéti ünnepek után utaznak Kómába. Damkó József szobrász pályázati domborművét, mely II. Szilveszter pápát abban a helyzetben örökíti meg, a mint a magyar követeknek átadja a magyar szent koronát, márványba faragva a római lateráni bazi likában II. Szilveszter pápa sirja fölé helyezik, hogy hirdetője legyen a magyar nemzet kegyeletének. A két festőművész évi ösztöndíja egyenkint 3000 korona, a szobrászé 4000 korona, és ellátás a római magyar művészeti palotában. Nagy nemzeteknek már régen van ily alapítványuk és intézetük Kómá ban, a franeziáknak a zene tanulására is. Ezek mind jó eredménynyel járultak a művészetek fejlődésé hez ; a francziáknál a «Prix de Rome» odaítélése művészi esemény. * A«Könyves Kálmán» r é s z v é n y t á r s a s á g Ízlése sen összeállított katalógusát adta ki ama szép műlapoknak, melyek a társaság kiadásában élethűszines másolatokban, heliogravürokban a közönség szá mára hozzáférhetőkké lettek. A képek csupa kiváló magyar művészek munkái, a legjava annak, a mit a magyar művészet újabb időkben alkotott s repro dukálásuk szépségével alkalmasok arra, hogy a magyar családok lakásainak díszéül szolgáljanak. Minden kép , csinos, stílszerű keretben kapható aránylag olcsó áron, a melyet e mellett csekély havi részletekben is lehet törleszteni. A «Könyves Kálmán» társaság már eddig is nagy eredménynyel működött közre abban, hogy a magyar művészek munkáit a legszélesebb körökben elterjeszsze s ki szorítsa azokat a többnyire művészietlen és silány külföldi képeket, melyekkel azelőtt az országot elárasztották. A ki pedig nem éri be a másolatok kal, hanem eredeti festményekkel akarja lakását diszíteni, annak igényeiről is gondoskodik a társa ság, állandó műkiállításával, melyben kiváló fes tőink művei láthatók s szintén könnyen törleszthető részletfizetés mellett kaphatók. Manapság minden felé sokat beszélnek a művészet népszerűsítéséről; ez ügyben nagyon kevés intézet tett annyit s ért el oly szép eredményeket, mint a nKönyves Kálmánt részvénytársulat, melynek műlapjai valóban meg felelnek mindazoknak az igényeknek, melyeket a művészi festmények szines reprodukczióival szem ben támaszthatunk. A társaság legújabb kiadványai közt van Vágó Pál "Szegedi árviz» képe is, a jeles művész eme kitűnő alkotása.
Á Műcsarnok tavaszi kiállítása márczius 30-án délben nyilt meg. A szőnyegekkel, bútorokkal díszí tett termekben nagy számmal jelentek meg úgy a hivatalos személyiségek, mint a művészet iránt érdeklődő közönség. Berzeviczy Albert közoktatási minisztert az igazgatóság élén Benkő Kálmán igaz gató fogadta, a kinek üdvözlő beszédére a miniszter kijelentette, hogy örömmel jött el megnyitni a kiállítást, a melyről már sok szépet hallott. Ezután megtekintette a tárlatot, melyen a festmények kö zött Karlovszky Bertalan, a szobrok között Zala György kalauzolta. A miniszter körútja közben szí ves beszélgetésbe bocsátkozott a művészekkel, az új kiállítókat pedig bemutattatta magának. Egy órai időzés után távozott a tárlatról. A Műcsarnok tizenhat termében ezernél jóval több kép és szobor is elférhet. Most 346 műtárgy látható. Az itélő juryt sem halmozták el annyira, mint máskor. Művészeink a nyári hónapokban mindig többet dolgoznak, mint a téliekben és így KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. a tavaszi kiállítás nagyobb részét a téli kiállításról elkésett művek teszik. A két kiállítás egy kissé kö A Magyar Tudományos Akadémia márczius zel is esik egymáshoz. A tárlat anyagának nagyobb havi utolsó ülésén minden évben több pályadíj részétarczképekteszik, a m i a biztos megrendelésre való dolgozást mutatja. Az első terem falait négy sorsa fölött dönt. A márczius 28-ikán báró Eötvös arczkép foglalja el. Ebből kettő a Nemzeti Kaszinóé, Loránd elnöksége alatt összegyűlt összes ülés egyik s a király arczképét Benczúr Gyula, a királyné ké pályadíjat sem adhatta ki. pét László Fülöp festette, a ki a képen megjegyzi: Az ülés szép emlékbeszéddel kezdődött, melyet tfénykép segítségével.. Benczúr Gyula festette még Lengyel Béla egyetemi tanár tartott az Akadémia
14. SZÁM/1904. 51.
VASABNAPI Ú J S Á G .
ÉVFOLYAM.
Holló Barnabás
pályaműve.
Istók János
pályaműve.
Horvay János és Szamovolszky
Ödön
pályamüve.
A KASSAI HONVÉD-SZOBOR PÁLYATERVEIBŐL.
elhunyt tagjáról, dr. Plósz Pál tudós orvosról. A felolvasást végig hallgatták a mintegy másfél év előtt elhunyt tudós családja tagjai, köztük volt testvéröcscse, Plósz Sándor igazságügyminiszter. Melegen és szeretettel emlékezett meg Lengyel Béla u jeles orvosról és tudósról, kinek ifjúkori barátja volt s a ki, mikor orvosi diplomáját megkapta, még külföldön tökéletesítette magát. A mint a külföld ről hazajött, Kolozsvárra, az akkor fölállított egye temhez nevezték ki a kórvegytan professzorának. Kolozsvárt csak rövid ideig működött, áthozták a budapesti egyetemre, a hol csaknem harmincz esz tendeig tanított s ez idő a'att, bár sok nehézséggel küzdve, jelentékeny tudományos buvárlatokat vég zett. Tudományos munkásságára bénítón hatott nejének egy járványos betegségben 1893-ban tör tént hirtelen halála. 1902-ben kezdett elborulni el méje s néhány hónap múlva meghalt. Az emlék beszédet a jelenvoltak megtapsolták. Négyesy László terjesztette elő ezután a gróf Karácsonyi drámai pályázat (200 arany) bírálóinak Heinrich Gusztávnak, Rákosi Jenőnek, -Herczeg Ferencznek és Kozma Andornak véleményét a juta lomért versenyző drámákról. Negyvennyolcz drámát küldtek a pályázatra, legnagyobb részben figyelemre sem méltó kísérleteket, de néhányon látszik, hogy a szerzők a modern dráma szerkezetét figyelemmel kisérték és az eseményeket színpadi hatással birják feltüntetni. Költői becsvágy tekintetében a figyelemreméltó darabok egyike az *Ész és erő», melynek tárgya a Herakles-mondák köré bőlvaló. 'A megújhodás* czímű 3 felvonásos színmű egyenesen a színpadra való munka, mindvégig kö vetkezetes, hatásos cselekménynyel, alapeszméje ér dekes, társadalmi rajza találó. Színpadon jelentékeny sikert igér, bár jellemrajza gyönge. Az «Erősek és gyengék* szintén színpadra alkalmas. Hangulata vál tozatos, izgalmas dialógjában sok az elevenség, de részleteiben sok a hiányosság. Egészben érdekes munka és hivatott iróra vall. *A szerető*: a pályá zatnak drámailag legérettebb darabja. Szerkesztve is jól van, s meglepő fordulatokban gazdag. A ki irta, tud dolgozni a színpad számára. Nyelve finom tár salgási nyelv. Jelességeit a jellemfejlesztés fogyaté kossága ellensúlyozza. Mivel azonban e darabok egyike sem felel meg a pályázat szigorú követelményeinek, a bizottság többsége ennélfogva azt javasolja, hogy a díjat egyik pályaműnek se adják ki, a mihez az öszszes ülés is hozzájárult. (Mint a lapok irják, az tEsz és erő» czímű darabnak Ferke (Francke) Pál, a «Meg^ újhodás» czímünek Prém József, az t Erősek és gyen gék* czíműnek Szemere György s a iSzeretői czí münek Porzsolt Kálmán a szerzője.) Hasonló sors érte a Farkas-Raskó-dijért haza fias költeménynyel pályázókat. Negyvenhét költe mény közül — a jelentéstevő Hegedűs István sze rint — egy sem olyan, a mely a díjra érdemes volna. A Wodianer-alapitvány kamatainak odaítélésé ről Szily Kálmán főtitkár tett jelentést. Az 1000—
1000 koronát ítevő kamatokat, melyek jeles nép tanítók jutalmai, az idén Mathiás József nagymihályi és Mórásán Kornél aranyosmedgyesi tanítók kap ják meg. A főtitkár jelentette még, hogy az Aka démia nagygyűlése május 10-ikén kezdődik a szo kott renddei és 15-ikén lesz az ünnepi közgyűlés. Akadémiai tagságra ajánltatnak: Az I-ső osztályban levelező tagokul: Decker Fülöp Ágost, Sebestyén Gyula, Frecskay János, Kégl Sán dor és Ferenczi Zoltán. A II. osztályban rendes ta gokul : gróf Andrássy Gyula, Dallagi Aladár és Ka rácsonyi János; levelező tagokul; dr. Ferdinándy Géza, dr. Magyary Géza, dr. Mandello Gyula, dr. Schwarz Gusztáv és dr. Mahler Ede. A HL osztályba levelező tagokul; dr. Beké Manó, dr. Hollós László, dr. Halavács Gyula és dr. Zimányi Károly. A Kisfaludy-Társaság márczius 30-iki ülésén Beöthy Zsolt elnökölt, s vele együtt foglalt helyet az elnöki asztalnál Berzeviczy Albert miniszter is, mint alelnök. Vargha Gyula főtitkár jelentette, hogy az Első Hazai Takarékpénztár és az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 400—400 koronával növelték a társaság vagyonát, Hirsch Jakabné szül. : Ellenberger Ida pedig nagybátyja, Landau Horácz emlékezetére 2000 koronás alapítványt tett. A fel olvasók sorában első volt Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, ki tRákóczi bujdosása* czímű új történeti színművének egy részét mutatta be. Azt a momentumot olvasta föl, mikor II. Rákóczi Ferencz fogságából szabadulva, váratlanul megjelenik Len gyelországban, a csüggedt bujdosók közt. A hall gatók igen jól fogadták a bemutatott részt. Utána Kozma Andor olvasta fel *\ közvélemény* czimű szatíráját, a melyben azt gúnyolja, hogy kiki azt tartja közvéleménynek, a mi reá nézve kedvező, ellenben hazugnak azt a mi nem a szájaize szerint való. Az elmés költeményt taps kisérte. Jak/ib Ödön •Péter Mátyás» czímű humoros elbeszélését mutatta be, szintén tetszés mellett. Végezetül Pékár Gyula olvasta fel Rohomji Gyula vendégnek néhány köl teményét. A közönség ezeket is tapsokkal fogadta. A fölolvasás után zárt ülés volt, melyen elhatároz ták, hogy a jövő évi nagygyűlést Csokonai emléké nek szentelik. Közgyűlések. Az utóbbi napokban több egyesület tartotta meg évi közgyűlését. A Nemzeti Szalon márczius 27-iki közgyűlésével fennállása tizedik évét ülte. Hogy a jubiláris esztendőnek diszt adjon, a Szalon az idén fokozta a kiállítások számát. Hét kiállítást rendezett a fővárosban és négyet a vidéken. Akiállításokat összesen 13,500fizető látogató tekin tette meg. —A magyar képzőművészek egyesületének közgyűlése hosszan tanácskozott azon az indítvá nyon, hogy a Műcsarnokban működő biráló bizott ság külön választassák az országos képzőművészeti társulat választmányától, és minden évben újra választandó, ugyanegy biráló pedig sokáig ne
működjék a bizottságban. Ezt el is fogadták. Meg vitatták a művészi segély- és nyugdíjalapszabályzat azon tervezetét, melyet a Képzőművészeti Társulat igazgatósága dolgozott ki. Ebből megtudtuk, hogy a magyar festők és szobrászok nyugdíjalapja jelen leg 316,000 koronára rug, melyből 138,000 koronát a kiállító művészek, a többit pedig a társulat gyűj tötte össze. Az egyesület és a társulat választmá nyai együttesen fogják a végleges nyugdíj szabályza tot megszerkeszteni. Kedvezően fogadták azt az indítványt is, mely a Műcsarnok kiállításain is meg akarja honosítani a részletfizetésre való művásárlást. Az «Otthon» közgyűlése. Az Otthon irók és hír lapírók köre márczius 25-én tartotta ez évi közgyű lését Rákosi Jenő elnöklete alatt, a ki megnyitó beszédében azon óhajtást hangoztatta, hogy az újságírók közt álljon helyre az egyetértés s azt hiszi, nincs messze az idő, mikor az összes hírlap íróknak egy egyesületben tömörülése bekövetkezik. A megnyitó beszéd után a jelentéseket terjesztették elő, majd a választmányt választották meg. A Budapesti Újságírók Egyesülete márczius 27-ikén tartotta meg közgyűlését Vészi József elnök lésével. Vészi megnyitó beszédében az egyesület lefolyt évének eseményeit előadván, helyeselve em lítette föl a hírlapírók egyesülésére az Otthon köz gyűlésén Rákosi Jenő által elmondottakat. Az évi jelentést Szatmári Mór főtitkár terjesztette elő. Ennek megtörténte után köszönetet szavazott a közgyűlés Singer Zsigmondnak és Cziklay Lajos nak az Egyesület segítő-alapja érdekében kifejtett tevékenységükért, majd a választásokat ejtették meg, a miután a közgyűlés véget ért.
M I UJSÁG? A király április 4-ikén este a svéd-norvég királyi pár látogatására Abbáziába indul, a hová április 5-ikén reggel nyolez órakor érkezik meg, estig ma rad ott és a Stefánia-szállónak ugyanazon lakosztá lyában fog lakni, a melyben tíz év előtt, a német császári pár abbáziai látogatásakor lakott. Este ki világítás is lesz. Az ebéd után, a melyet Oszkár sVéd király ad, a két uralkodó kocsira száll és bejárja a fürdőhely környékét egész Lovránáig. A király, ujabb hirek szerint április végén, az angol trón örökös pár bécsi látogatása után jön Budapestre. A budai királyi várkastély 1905. tavaszán minden részében készen lesz. Az építésre eddig 27 millió koronát használtak föl. A nagy termek is elkészültek már, kivéve a középső rész nagy dísz termét, mely a palota-útra nyílik, és a várkertre néző buffet-termet. Minden terem falait a hazai történelem nagy alakjai, vagy a népköltés epizódjai díszítik, kiváló művészeinktől. A buffet-terembe
226
VASÁENAPI ÜJSAG.
14. SZÁM. 1904. 51. íVPOLT.
AH.
14. SZÁM. 1 9 0 4 . 5 1 . 1CVF0LYAM.
227
VASÁKNAP1 ÚJSÁG.
Münnich Aurél képviselő k i t ü n t e t é s e . A király Münnich Aurél képviselőt, a delegácziók hadügyi költségvetésének és a képviselőház véderőbizottságának évek óta előadóját a Lipótrend középkereszt jével tüntette ki. Magyar nemesség. A király Szabó Béla postaés táviró-igazgatónak és utódainak, nyugalmazása alkalmából, sok évi buzgó és sikeres szolgálata el ismeréséül a magyar nemességet adományozta. . P á r a t l a n k e d v e z m é n y t nyújt a világhírű Uerkules-fürdö igazgatósága. Ugyanis az intelligens közép osztály részére, azoknak, kik szerény jövedelemmel bírnak, 5 0 % árkedvezményt engedélyez július és augusztus 2(i-dika után. Bővebb felvilágosítást és pros pektust készséggel küld az igazgatóság. E l s ő l e á n y k i h á z á s i e g y l e t m . sz. Schwarcz Ármin elnök lósével és a tagok nagyszámú részvétele mellet tartotta meg márczius 25-én ezen intézet negy venegyedik közgyűlését. A jelentésben és mérlegben a következő figyelemreméltó adatok találhatók: Nászjutalékok és visszafizetések czimén 859513 K 29 f. lett kifizetve, ezek közöt 95 jutalékrész 59.550 koronával. Az uj beiratkozások 14.854 jutalékrészt, 3017 jutalék részszel többet eredményeztek, mint az előző évben Dijakban 2,507.619 K 49 f. vételeztett be, ami 221.754 K 55 f.-nyi emelkedést jelent. A díjtartalék 1,202.482 K 99 filhérrel növeltetett és most már 9,334.174 K 8 frre emelkedett. A nászjutalék felemelósi és a külön tar talékra 116.206 K 20 f. esik, melynek most már 708.74 K 60 frel rendelkeznek. A mérleg végösszege gyanánt 10,520.392 K 67 fillér mutatkozik, mely végösszeg takarók betétekben, állampapírokban és egyéb első rendű értékpapírokban, valamint kiváló saját épületek ben fedezetet leli. Miután a közgyűlés Murányi Ernő dr. indítványára Schwarcz Ármin elnöknek, az igazga tóságnak és Kohn Arnold vezérigazgatónak egyhan gúlag köszönetet és elismerést szavazott, Alexander Bernáth dr. egyetemi tanár, a felügyelő-bizottság el nöke, szólásra emelkedett, hogy Schwarcz Ármin elnök nek legközelebb bekövetkező 80-ik születésnapja és elnöksége 35-ik évének betöltése alkalmából a közgyű lés és a tagok összeségének szerencsekivánataít tolmá csolja. Az elnök köszönete után véget ért a közgyűlés.
A MONITOR A VÍZREBOCSÁTÁSRA KÉSZEN.
Feszty Árpád most festi a falra Argirus királyfi és Tündér Ilona meséjét. Ennek a teremnek hossza 50 méter, szélesége 8, magassága 10 méter. Feszty nagy részben már elkészült munkájával. A fantasz tikus szép regét három nagy képre osztotta fel a művész. Ezekből a két szélső 7—7, a középső' 11 méter területet foglal el. A király dédunokája. Windiscligratz herczeg és Erzsébet főherczegnő újszülött fiát márczius 25-ikén keresztelte meg Skrbensky bíboros herczegérsek Prágában. A keresztapát, 0 Felségét, Ferencz Salvator királyi herczeg képviselte. Az újszülött a keresztségben a Ferencz József, Mária, Ottó, Antal, Jgnácz, Oktávián nevet kapott.
el, körülötte latin fölirás, melynek fordítása ez: •A magyar-osztrák birodalom közös pénzügyminisz terének, a huszonegy éven keresztül Bosznia és Herczegovina adminisztrátorának közös munkatár sai kegyeletük jeléül adták, adományozták és aján lották.* Az érem elkészítését még 1902-ben elhatá rozták, mikor húsz éve telt le Kállay boszniai kor A T r i e s t i Á l t a l á n o s B i z t o s í t ó - T á r s a s á g (Assimányzatának, de arczképet nem tudtak hozzá sze curazioni Generáli) f. é. márczius hó 18-án tartott rezni, mert Kállay 1882 óta nem fényképeztette le 72-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1903. évi mérlegek. magát. Scharff a jeles érezmetsző, ki azóta szintén Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1903 meghalt, 1902-ben Budapesten a delegácziók ülése deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeössze gek 656,787.581 korona és 31 fillért tettek ki és az év alatt titokban készített arczképet Kállayról. Scharff folyamán bevett dijak 28,731.705 korona 08 fillérre rúg halála után az érmet legjobb tanítványa, Pavlik tak. Az életbiztosítási osztály díjtartaléka 14,002.386 Ferencz készítette el. A királynak egy arany pél korona 03 fillérrel 174,192.235 korona 16 fillérre emel dányt nyújtottak át az éremből. Az érem ezüstből Deák Ferencz mellszobra. A budapesti ügyvédi kedett. 12 koronáért, bronzból 5 koronárt megrendelhető A tűzbiztositási ágban, beleértve a betöréses-lopás kamara márczius 27-ikén leplezte le díszes ünne a bécsi cs. és kir. pénzveró'házban (Wien, III. Heuelleni és tükörüvegbiztosiiást a díjbevétel 12,989.614,5-19 pély keretében Deák Ferencz mellszobrát, mely markt, k. k. Münzamt). kor. biztosítási összeg után 21,276.945 korona 70 fillér Margó Ede szobrászunk jeles alkotása. A leleple volt, miből 8,716.810 kor. 37 fillér viszontbiztosításra Kolossváry volt honvédelmi miniszter j e g y fordíttatott, ugy hogy a tiszta díjbevétel 12,560.135 kor. zési ünnepélyen megjelent Plósz Sándor igazság váltása. Kolossváry Dezső volt honvédelmi minisz 33 fillérre rúgott, mely összegből 8,669.907 kor. 26 fill. ügyminiszter Mohay Sándor és Bernáth Géza állam ter jegyet váltott a fővárosi előkelő társaság egyik mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre titkárokkal s a politikai és jogász világ kitűnőségei ifjú hölgyével, Barbás Bózsikával, dr. Barbás Jó vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 86,523.237 kor. 41 fillér. nagy számmal. Megnyitó beszédet dr. Szivák Imre, zsef Rókus-kórházi főorvos leányával. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett a kamara elnöke, emlékbeszédet pedig dr. Baracs Házasságok. Szűk családi körben tartotta meg 3,720.916 kor. 60 fillért, mely a viszontbiztosítások levo ifj. Szentivány József földbirtokos, a csorbái tó tulaj - nása Marczell ügyvéd mondott. után 1,161.348 kor. 49 fillérre rúgott. donosának fia esküvőjét Wlassics Margit kisaszonyKállay Béni emlék-érme. A közös pénzügymi Károkért a társaság 1903-ben 26,668.093 korona Sí nyal, Wlassics Gyula volt közoktatásügyi miniszter, fillért folyósított. Éhez hozzáadva az előbbi években tel nisztérium és a bosnyák-herczegovinai országos kor egyetemi tanár leányával. A fiatal párt Zelenka ev. mány megbízásából a bécsi pénzverő műhelyben el püspök eskette meg a menyasszony szüleinek há jesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk 768,682.165 korona és 96 fillérnyi igen tekinté készült néhai Kállay Béni közös pénzügyminiszter zánál. — Barcsai/ Tamás nagybirtokos márczius fejében lyes összeget fizetett ki. emlékérme, melylyel a tisztviselők kegyeletteljes 26-án kelt egybe Bonczhidán Bánfly Katalin grófnő A nyereség - tartalékok közül, melyek összesen megemlékezésüket akarják bizonyítani. Az érmek vel, Bánffy György gróf, titkos tanácsos, m. kir. fő23,505.036 kor. 95 fillérre rúgnak, különösen kiemelenanyaga ezüst vagy bronz. Egyik lapján Kállay arczajtónálló leányával. A polgári esküvőt Dózsa Endre dők: az alapszabályszerinti nyereségtartalék, mely képe látszik e fölirattal: In memóriám Benjamini alispán, az egyházi szertartást Biró Béla kolozsvári 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyam Kállay de Nagy Kalló, MDCCCXXXIX—MCMIII. kanonok, pápai prelátus végezte. Násznagyok voltak: ingadozására alakított tartalék, mely a 3,729.624 kor. (Nagykállói Kállay Béni emlékezetére 1839—1903.) Berthold Bikárd gróf, Barcsay Domokos, Wesse 17 fillér külön tartalékkal együtt 16,778.952 korona 01 A másik lapot a Kállayak családi czímere foglalja fillérre emelkedett, továbbá felemlítendő még a 160.000 lényi Miklós báró, Kemény Ákos báró. koronára rugó kétes követelések tartaléka ós a 378,042
A IITEMESII MONITOR korona 47 fillérnyi ingatlan tartalék. Ezeken kívül fennáll még egy 938.042 korona 47 fillért kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztositási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését ki egyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 208,632.918 korona 73 fillérről 227,329.923 kor. 25 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálogkövetelések 35,297.680 kor. 66 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 19,464.641 korona 25 fillér. 3. Letéteményezett érték papírokra adott kölcsönök 723.807 korona 13 fillér. 4. Értékpapírok 157,833.474 korona 11 fillér. 5. Tárczaváltók 1,008.628 korona 72 fillér. 6. A részvényepek biz tosított adóslevelei 7,350.000 korona. 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával, 5,651.691 kor. 38 fillér. Összesen 227,329.923 kor. 25 fillér. Ezen értékekből 45 millió korona magyar ér tékekre esik.
A ccVASÁRNAPI UJSÁG» 51-ik évfolyama. A « V a s á r n a p i Újság » évenként több mint 130 i v r e terjed és több mint ezer k é p e t közöl évenként, időnként színes m ű m e l l é k l e t e k e t is. Mikszáth Kálmán kitűnő írónk mint főmunka társ működik a € Vasárnapi Újság* szerkesztőségé ben s a vele kötött egyezség értelmében kizárólag a tVasárnapi Ujság»-ba irja nagybecsű új szépiro dalmi műveit. * A ' P o l i t i k a i U | d o n s á g o k » előfizetői e lap nak hetenként egy nagy ívre terjedő poli tikai tartalma mellett külön díj nélkül kapják a i V i l á g k r ó n i k a * képes heti közlönyt és a • M a g y a r G a z d a * czímü havonként megjelenő gazdasági és kertészeti képes melléklapot.
Előfizetési f ö l t é t e l e i n k :
iíorlin Ervin amateur
fölvétele.
A MONITOR A VÍZ SZÉLÉN. A MONITOR A VÍZBEN.
A «TBMES» M O N I T O R
VIZREBOCSÁTÁSA.
A (Vasárnapi Újság> negyedévre 4-korona, fél évre 8 korona, egész évre 16 korona. A (Vasárnapi Ujság» a Világkrónikával ne gyedévre 4 kor. 80 fillér, félévre 9 korona 60 fillér, •egész évre 19 korona 20 fillér. A (Vasárnapi Újság» és (Politikai Újdonságok• A (Világkrónika* és a (Magyar Gazdái mellék lapokkal együtt: negyedévre 6 korona, félévre 12 korona, egész évre 24 korona. Az előfizetések a (Vasárnapi Újság* és (Poli t i k a i Újdonságok* kiadóhivatalába, Budapest, Egyetem-utcza 4. szám küldendők.
VIZREBOCSÁTÁSA
A MONITOR A VÍZBE ÉR.
HALÁLOZÁS. SCHWABZENBEBG KÁBOLY herczeg, valóságos belső titkos tanácsos, az osztrák urakházának örökös tagja, a cseh arisztokráczia nagy tekintélyű férfin, meghalt Prágában, 80 éves korában. Noha ősi né met családból származott, politikai szereplése a cseh nemzeti kívánságok kivívására szorítkozott. Elnöke volt a cseh hazafias gazdasági társulatnak ; mint ilyen megtagadta az egyesület nevében a bécsi világkiállításon való részvételt. Ez nyílt ellenszegü lés volt az udvar akaratával. Akkor hire is terjedt annak, hogy a herczeg a következőket mondta volna: (A Schwarzenbergek régebbi nemesség, mint a Habsburgok.* Utolsó éveiben teljesen visszavonult a politikától és óriási birtokain mintagazdaságot folytatott. Az uralkodó az e1 hunyt fiához intézett táviratban fejezte ki részvétét és képviseletében Dietrichstein Hugó herczeg ezredes, Ferencz Ferdi nánd főhg képviseletében pedig Thun Ferencz gróf volt miniszterelnök jelent meg a temetésen. Ott volt még az egész főnemesség, megjelentek az egyházi, katonai, tartományi és önkormányzati hatóságok fejei, a tudomány, a kereskedelem es az ipar kép viselői. MABCONI, Bologna tekintélyes polgára, a drót nélküli távíró föltalálójának édes atyja, meghalt Bolognában. Híres fia a beteg ágyához sietett. Viktor Emánuel király táviratban fejezte ki részvétét. Elhunytak még a közelebbi napokban: BÁRÁNY GYULA, a csurgói állami tanítóképző igazgatója, 50 éves korában, Csurgón. — ADORJÁN LÁSZLÓ héjas falvi ref. lelkész 52 éves korában. — KOBYLICZ LAJOS nyűg. honvédezredes, 71 éves korában, Felkán. — KISZELÁR FERENCZ, állami főreáliskolai tanár, 52 éves korában Kecskeméten. — ZÁMBÓ JÁNOS, volt 48-as honvéd, ref. főgimnáziumi tanár, 73 éves ko rában Kiskunhalason. — VIZLEB JÁNOS szabómester, régi honvédőrmester, a ki több csatában résztvett és az isaszegi csatában oly vitézül viselte magát, hogy a súlyos sebeiből fölépült hősnek 1849 július 22-ikén Kmetty György tábornok Losonczon bizo nyítványt állított ki vitézségéről. — PATAY JÁNOS, Bimaszombat város nyűg. pénztáiosa 90 éves ko rában Bimaszombatban. — FARKAS IMBE, a (Neues Pester Journal* derék dolgozótársa, ki Nagykani zsán magyar lapot is szerkesztett, 42 éves korában, Budapesten. — BEBICBEK JÓZSEF, berlini porosz kir. zeneigazgató, ki néhány évig a budapesti magyar operaház első karmestere volt, 60 éves korában, Berlinben. — KASZAP GÉZA, a Magyar Hirlap-kiadó részvénytársaság kiadóhivatali főnöke, 49-ik évében Budapesten. — WALLACH ANTAL aranyműves, a new-
yorki magyar egylet alelnöke, ki 1853-ban vándo rolt ki Galgóczról Amerikába, nagy vagyont szerzett és aranyláncz gyárában a magyar munkásoknak adott elsőséget, 70 éves korában, New-Yorkban. — STBACHE ANTAL kir. dohánygyári igazgató, 70 éves
korában Kassán. — Id. TÓTH JÓZSEF, Bács-Bodrog vármegye törvényhatóságának bizottsági tagja, 83-ik évében ((Kanizsán. Dukai
és
szentgyörgyvölgyi
SZÉLL
SÁNDORNÉ
született Szluha Karolina, cs. és kir. asztalnok, földbirtokos neje, 78 éves, Budapesten. — Tolcsvai KORÁNYIIdLLA.néhaiBónis Sándor kúriai tanácselnök unokája, Sebastiani Jenő szállítási részvénytársaság igazgatójának mostoha leánya, dr. Korányi Frigyes főrendiházi tag unokahuga, Budapesten. — Ozv. JUHÁSZ ENDRÉKÉ, szül. Sluzéky Krisztina 76 éves korában, Budapesten. Az elhunytban Juhász Aladár zeneszerző édesanyját gyászolja. — Ozv. Szathmári ENYEDY SÁNDORNÉ,szül. Császár Teréz, életének 95-ik évében, Nagyenyeden. — Ozv. báltelei BÁNÓ IMBÉNÉ, szül.hliniki és csemitzei CsemiczkyErzsébet, 78 éves korában Kecskeméten.
Szerkesztői üzenetek. N. Várad, Hl. D. Leginkább ajánlható az országos színi akadémia, melynek elvégzése három évig tart, esetleg a szinészegyesületi iskola, mely két év alatt elvégezhető. A tandíj e két iskolában évenknt 72 korona azonban a növendékek mint néma szereplők részt vesznek valamelyik színház előadásán, (az aka démiai növendékek a Nemzeti Színházén, a színészegyesületiek pedig a Vigszinházén) és megkeresik a tandijat. Az az előnye is van e két iskolának a ma gániskolák felett, hogy végzett növendékeinek nem kell még külön vizsgázni, hogy az iskola elvégzése után a szinészegyesületbe felvétessenek, mint a magánszinész iskolát végzetteknek. Tantárgy a magán iskolákban csak egyféle : drámai gyakorlat. A föntebb említett két iskolában ezenkívül: irodalomtörténet, aesthetika, lélektan és franczia nyelv. Felvételi vizs gán csak szavalni kell, esetleg énekelni is. Készletesebb felvilágosítást csak levélben adhatnánk, ha meg írná teljes czímét. Pápai előfizető. György Endrének a bibliaterjesztő társaság ünnepéről írt, lapunk múlt számában meg jelent tudósításának eme tétele: «A keresztény val lás felekezetei közt a protestánsok vannak legszániosabban* nem úgy értendő, hogy a protestánsok lé lekszáma volna legnagyobb, hanem hogy a kereszté nyek közt a protestánsok ágaznak legtöbb felekezetre. Mert e felekezetek száma főkép Amerikában és Ang liában valóban igen nagy. A czenki sírboltban. Inkább a gondolkozó, lelkes érzésű emberre vall, mint költőre. Nem lebbenti fel a gondolat oly mélységeit, melyek az olvasót ma gukkal ragadnák s a kissé szürke, fénytelen eszmék nek az előadás művészete sem ad csillogóbb köntöst. Küzdés a létért. Szörnyű sötét szemmel nézi a világot, a mi különben nem oly nagy baj, mint az, hogy verse homályos s nagyon döczögősen van meg írva. Hyár utolján. Figyelemre méltó kis vers, van benne jó gondolat, melegség, reméljük, hogy a ki irta, fog még jobbakat is írni. Kern közölhetők továbbá: Gyártelepen. Egy szép leánynak, stb. Több erő kell az effélékhez, mint
228
Y\SARNAFJ UJSAG.
14. SZÁM. 1904. 5 1 . KVPOLYAM.
a m e n n y i t k i t u d fejteni. Hópelyhek. Elég csinos nyelvén kivül n e m találtunk benne figyelemre mél t ó t . K. E. C s a k u g y a n d i l e t t á n s k i s é r l e t , n e m v a l ó a n y i l v á n o s s á g e l é . Az álmom. Bántalom. N e m igen biztathatjuk a j ö v ő r e s e m . Te kis lányka. Ifjúi k é p z e l g é s , m e l y n e k n i n c s t a r t a l m a . Az akkor volt. Az első napsugárhoz, stb. S z ó r a s e m é r d e m e s p r ó b á l k o z á s o k . Első szerelem. M i n e k adjunk c z i m e t o l y v e r s n e k , m e l y a papírkosár fenekén pihen ?
SAKKJÁTÉK.
eERÖtffe ADOLF S
udvari szállító
" G1*^'''
czipósz-mester
Budapest, IV., Kossuth Lajos-uteza 4. Ajánlja készítményeit mindennemű 10186 e s t é l y é s u t c z a i c z i p ő u j d o n s á g o k b a n , hölgyek és urak részére. L e g f i n o m a b b é s tartós kivitel.
B#- Jutányos
2374. számú feladvány. Berger Jánostól.
szabott árak!
•*! IÁI
HOGY KARCSÚVÁ
Kristály üvegkész letek és dísztárgyak
«
ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR Hazánk legszebb és legkedveltebb fürdője. Csalhatatlan gyógyhatású írádium-aktio), l e g e r ő s e b b k é n e s é s k o n y h a s ó s meleg források.
d
fc* HERKULESFURDO világhírű nemzetközi gyógyhely.
]
RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL Budajtest, V., Fürdő-u. és Ferenc* József-tér sarkán (Diana fürdőház).
Ő cs. és kir. fensége Ferencz Ferdinánd főherczeg- u r legmagasabb védnöksége alatt.
1094*
Főnyeremény
Gvönyöru, regényes hegyvölgyben fekszik, ózondus levegő, szép, modern épületekkel, minden kénye lemmel. Kitűnő vasúti- és haj óközlekedés. 10386 Prospektust ingyen k ü l d az igazgatóság.
e
VILÁGOS.
Világos imin 1 s az ötödik lépésre matot mond.
Világos Sötét. 1. Fb7—a6 . . . Fc6—a8 : (a) 2. Hb5—d6 . . . t. sz. 3. Fa6—d3 mat.
Világos, a. Sötét. 1. . . . . . . . . . F c 6 - b 5 : (b) 2. Va8—e8 . . . t. sz. 3. F v. V mat.
6.
e.
1. . . . . . . . . . . Kf5— e4(c) 2. H b 5 — c 3 T . . _ t. sz. 3. F v. V mat.
1. . . . . . . . . . K f 5 - g 6 : 2. Va8—f8 stb.
H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: E. J. és F . H. — Andorfí Sándor. — Kovács József. — Csomonyán: Németh Péter. — Bakonyxzentldszlón: Szabó J. — Főkerten: Kintzig Róbert. — A festi sakk-kör.
KÉPTALÁNY.
A
«Vasárnapi
Újsága 1 1 . s z á m á b a n
k é p t a l á n y m e g f e j t é s e : A harag
igen
Felelős szerkesztő: N a g y Szerkesztőségi
iroda:
Világhírül
rósz
tanácsadó.
Miklós.
B u d a p e s t , I V . , K a p l o n y - u t c z a 9.
Nyers Bastselyem
J. Serravallo — Trieste-Barcola.
Részletes árjegyzék bérmentve. E g y életnagyságú festményt készítünk m i n denkinek t e l j e s e n i n g y e n , h a részünkre 5 r e n d e l é s t szerez é s azokat e g y e n k é n t v a g y e g y s z e r r e beküldi. 103á5
„REKORD" festészeti
POLGÁR SANDOB Budapest, VII., Erzsébet-körűt 50 l e g j u t á n y o s a b b a n beszerezhetek saját g y á r t m á n y a m . k i r . szab. sérvkötők, betegápolási c z i k k e k , k ö t s z e r e k , összes g u m n i i á r u k , valódi franozia különlegességek (óvsze r e k ) stb. 10U5
kituDfi hatású
90f~ K é p e s á r j e g y s e b I n g j e n .
a a a n n
Grand Prix.
I FOG A P O L O - S Z E R
cs. és kir. mosdóviz lovak számára. 40 é> óta használják az udvari paripa-istállók, valamint a nagyobb katonai és polgári istállók mint eró'sitő nagy fáradalmak előtt és mint ujraer ositő nagy fáradalmak tán, az inak merevségénél stb. Képessé teszi a lóval kitűnő teljesítményekre az idomitásnál. Ara egy üvegnek K 2.80. — A Kwizda-íéie Restitutionsfluid csak akkor valódi, ha fenti védjegygyei bír. Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerész, Budapest, Király-utcza 12 és Andrássy-nt 26. sz.
Kwizda Ferenc Ján,
A. SEGUIN, Bordeaux
es. és kir. osztr.-magyar, ro mán királyi és bulgáriai feje delmi udvari szállító.
•T-CJIÜY-T.A.QVERSENYEN KIVÜL
ti
a
párisi
világkiállításon.
m a
Párisi világkiállítás 1900
Kwizda-íéie Restitutionsfluid
SOULAC-ban.
ti
KODA
•Árjegyzék ina yen és bérmentve
Kitűnő íz. páJT" K a p h a t ó a g y ó g y s s e r t a r á k b a n V> l i t e r e s ü v e g e k b e n K 2 . 4 0 é s 1 l i t e r e s Ü v e g e k b e n K. 4 . 4 0 .
„FAKÍR" s o v a n y i t , k a r c s n v á tesz, szívről, hasról és csípők r ő l a h á j a t e l t ü n t e t i , mi által a termet előbbi alakját vissza nyeri. Apasztó-sók szerencsés öszszetétele lévén, gyors hatású és ártalmatlan. Számos hálanyilatHasználat előtt. kozat! A r a 8 k o r o n a . Használat után. Utasítással 10378
KISS Hl. éTÓgyszertárában, TISZ1-D0B.
100,000
Kerületi gyógyszerész Korneuburgban, Bécs mellett. 9929
újdonságok 1904-re. valamennyi
árusítónál.
Szépségápolás. S z e p l ő s a r o z n , m á j f o l t o s h ö l g y e k hófehér arezbőrre tesznek szert. 10311 P a t t a n á s o s , a t k á s ímitesszeres) arcz bársonysima lesz. V ö r ö s o r r , v ö r ö s k é z , v ö r ö s f o l t o k (tűzfolt) szép fehérre gyógyulnak. S z e m ö l c s , l e n c s e , a n y a j e g y nyomtalanul, fáidálom és vérzés nélkül távolittatnak el. S z ő r ö s a r o z n n ő k örökre megszabadulnak bajuktól. K o p a s z o d ó n r a k gyors segítséget találnak. Ö r e g e d ő , r á n e z o s , h e r v a d ó a r o z o k üdeségüket, szép ségüket visszanyerik. C s ú n y a , m a k a c s b ő r b e t e g s é g e k (pl. bőrviszketés, lupns, ekzema, psoriasis stb.) rtónigen-fénynyel gyó gyíttatnak. Gondos, óvatos kezelés. H e l y t e l e n a r o z á p o l á s vagy rosszul választott szépitőszerek által elrontott és elhanyagolt arezok helyre hozatnak. A r c z p á r o l á s , a r o z f ü r d ő , a r o z m a s s z á l á s a legjobb konzerváló szere az arez szépségének. H a j f e s t é s ártalmatlan (légnemű) szerekkel. I n t e l l i g e n s n ő k a szépségápolásból (arez-, kéz- és haj ápolás) oktatást és bizonyítványt nyerhetnek.
Orvosi Kozmetikai Intézet Bndapest, I V . ,Kossntk Lajos-utcza 4., í. e m . a hol hozzáértő szakorvos tudományos alapon kezelt az arcz, kéz é s haj szépséghibáit. D . e. 9—12-ig, d. u. 2—6-ig. Levelekre válasz. • S z é p s é g h i b á k s a z o k g y ó g y í t á s a * czimü tájékoztató füzet postán zárt borítékban 50 fill. bélyegért.
C s a p ó - t á s k á k 3 ós 3 A, eltolható eló'rászszel és önműködő zárral. Seed s z á r a z l e m e z e k . Í világ legjobb lemezei. 10245 K o d a k - p l a t i n - p a p i r o s . Valódi platinpapir, határtalan tartóssága O n s z i n ü l e t e z ő Salio-papir, szükségtelenné teszi az aranyfúrdőt.
Kodak Ltd. Wien, I., Grahen 2 9 .
Kapható minden fUszerkereskedésben, csemege-Üzletben és drogueriában. í j v e g e t f k e l b t n EO fillértől kezdve.
E x t d e t i tJvegíCíkék legolcsóbban ufántöltetnek.
BUDAPESTI GYÁRAK ESCZEGEK. t Q l f l O
5 0 0 0 , 3 0 0 0 , 2 0 0 0 , 1 6 0 0 , 1 0 0 0 korona stb., stb., egészben 7 0 0 0 nyeremény.
I Q í l Q If r Q 0 I Q I I I Q m e n y e i t
Gerő Adolf r d J U d I d U u l M ű dJulllJCl
szállító
IV., Kossuth Lajos-ulcza 4. s z .
B*~ Specialista anatomikus alapon készült gyermek-czipőkben. " • »
Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön RészY.-társ,
I r o d á i : V I . k e r . , A n d r á s s y - u t 5 . (saját hazában) 10243 Befizetett részvénytöke 10 m i l l i ó korona. Elfogad betéteket takarék-betéti k ö n y vecskék és pénztári j e g y e k ellenében 4 o / o - o s k a m a t o z á s s a l , v a l a m i n t folyó számlában ( c h e c k - s z á m l á n ) . A 10O/ 0 -OB betétkamat-adót az intézet fizeti. "L&számítol váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. V A L T OŰ 55 l i E T E m e g b í z á s ól teljesiti m i n d e n f é l e értékpapírok vételét és eladását a l e g e l ő n y ö s e b b feltételek m e l l e t t s foglalkozik m i n d e n a váltóüzletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti ó r á k : délelőtt » / » — V i l - i g , délusán ViS-ig. M a g y a r k i r . otiztálysorcjegyek lőelárusitó helye IV., Ferencziekt e r e í í . s z á m . Kézi z á l o g ü z l e t e i : I V . , Károly-körnt 18., I V . , Ferencziek-tere és I r á n y i u . sarkán, V I I . , Király u. 5 7 . , V I I I . , József-körut 2 . , Üllői-út 6. sz.
WAGHTLÉS
TÁRSA
fényképészeti czikkek raktára,ül76
B U D A P E S T , IV., Eskü-út 6 (Klotild fők. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.
korona érték, továbbá nyeremények á 1 0 , 0 0 0 ,
LOHR MÁRIA ezelőtt K R O N F I S Z "» c s i p k e , v e g y é s z e t i tiszlitó- é s m ű f e s t ő - i n t é z e t e m e g n a g y o h h i l l a t o u
10384
Egy sorsjegy X korona.
eró'müvi szönjegforló és szörmeám megóvó-intézettel. — Megbízások átvétetnek: VIII., Baross-utcza 85. sz, saját házában levő gyárban es a következő fióküzletekben IX., Calvin-tér 9. V., Harminczad-uteza 8. VI., Teréz-kürut 30. VI., Andrássy-út 16. lelefon 57—08. VIII., Jozsef-kiirut 2. szám. Telefon 57—08.
visszavonhatlanul
HUZAS 1 9 0 4 . évi május 28-án hatósági felügyelet
alatt.
Sorsjegyek kaphatók a váltóüzletekben, lotto-gytijtődékben és dohánytőzsdékben.
KIRNER JÓZSEF
cs. és kir. udv. puskamüves, az olasz király Ő felségének udvari szállítója,
Bl'DAPESTES raktára: IV., Bécsi-nttsa 2., gyára: Rózsa-utcia 7. D ú s a n ellátott raktár l e g ú j a b b s z e r k e z e t ű k e t t ő s v a d á s z - f e g y v e r e k b ő l , golyófegyverek, amerikai W i n c h e s t e r serétes ismétlő fegyverek, forgópisztolyok, szaloDfegyverek és pisztolyok, t ö l t é n y e k és v a d á s z - s z e r e k b ő l , m e l y e k jóságáért kezeskedik. (Alapíttatott 1808. évben.)
jrvosi m ű - és kötszerésznél
Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnái.
az 1900-iki
műintézet,
Budapest,VII., Rottenbiller-utcza 46.
v e s e - , h ó l y a g - , rheutna-. *s k « « i » c n y b á n t a l m a k n á l , viseleti nehézségeknél, csukorbetegségeknél, s l é g i ó - *s e m é s z t é s i s z e r v e k h u r u t a i n á l
BENCÉSEK
vassal,
Elsőrangú képek á r a i :
Lithion-forrás
KÉSZÍTIK A
China-bora
@
ErösitS szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o i ó k számára. Étvágygerjesztó.idegerósitó, vérjavitA szer, k W 2000-nél több orvosi vélemény. ~ V I
Természete* vasmente.-.
(Elixír, P o r és P a s z t a )
\
a « R E K O R D * festészeti m ű i u t é z e t a k i v á l ó a n s i k e r ü l t é l e t n a g y s á g ú arczképeiről, m e l y e k e t e l i s m e r t m ű v é s z e k által készíttet. S z á m o s (kir. közjegyző által hitelesített) e l i s m e r ő l e v é l a világ m i n d e n tájáról.
9-90 frttól 43-25 írtig t e l j e s r u h á h o z v a l ó s z ö v e t . B é r mentve és már e l v á m o l v a a házhoz küldve. Gazdag mintaválaszték azonnal. 102'ie Selyemgyár Henneberg, Zürich.
Salvator
f
Olaj- aquarcll- és pastell-festésben fénykép után 48 63 cm. nagyságban 2 0 k o r . Legfinomabb kivitelű B r o n i , P l a t i n és krétarajz... ... ... ... ... 5 k o r .
megjelent
1 IlUilllillllllllll
A 2359 számú feladvány megfejtése Pradignat E.-tol.
p á r a t l a n a m a g a n e m é b e n é s a r é g ó l a j ó l b e v á l t e s z k ö z , bogy gyenge leveseknek, mártásoknak, főzelékeknek stb. e g y pillanat alatt m e g l e p ő j ó é s erőteljes ízt adhassunk. — K é b á n y c s e p p e l e g e n d ő . 10373
JAGGI-kitűntetések: 4 nagydíj, 26 aranyérem, 6 díszoklevél, 5 tiszteletdíj. Hatszor versenyen kívül, többi között az 1889. és 1900-iki párisi világkiállításokon. (Maggi Gyula birálótag)
Erzsébet királyné-alap sorsjáték
kaphatók az
&
MAGGI-IZESITO
-»a
SÖTÉT.
8
»*lj;nk í. etmtlal (vJtaj. CünketUm •itsuk.hj,,. I náljuka Pllules Apolló í mclyeknekgyígyerejea(nővény(kbolnyert)l'e»/cu/os/ne.EzeDoivosiipkKUflv Mai Jolinak elismeri pilulák kanMivá tesznek, hatásuk azonban nims liátrinvaiegészségnek, minisük más keszitim-uy. Nem hashajtók, nanem egyenesen állni? Ikozásra és a zsiranyagsejtekie hatnak. — A túlságos leaiesseggvogyiiáíáo, i -i n F I l n l e s Apo.lo»-kszabályozzákaszervl BiŰKddesl/üaiaiiiiiil arezvonásokalés mendjáka testnek ismet ai ügyességet és erőt. Ez a titka min i asszonynak.ki megakarja Siizni karon és DaUlusalakját. A i Pilules Apolló, k legkényesebb természetű mindkel nembelieknek használnak és nemárthatnak wh azegészséjnek. A körülbelül kél hónapig tartó fyógyiiist könnyen be lehet tárta? és végeredménye teljesen állandó.lTorvenyesen védett védjegy). Egy övért, á utasilá.-sa!.- K.6 45 bérmentve; utánvéttel K.6.75. - T . K a t i é , gvó-yizerte í, Passage Verdeau, Paris, IX.: — Egyedüli raktár Ausztria-MaiJarortó. részére : B u d a p e s t . T ö r ö k J o x s o f , fjogyaxertára, Xirály-uícza vi
229
VASÁRNAPI UJSAG.
14. SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM.
ESZMÉNYI KEBEL. tehető el a P i l u l e s o r i e n t a l e a által, Batié gyógyszertárából Pariéban, Passage Verdeau 5, az egyedüli Bzer, mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegese ára használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest. Király-utcza 12. sz. 10232
és pikantériák, fénykép újdon ságok, kabinetés stereoskopnagysásrban. Katalógus és 100 ki sebbített fénvképet 1 kor. 20 fillér ért küld a <'Novitas» kiadó-ciég München X X V / 5 0 6 . 10328
AKTOK
A szépség csak addig tart, a meddig ápolják. Tisztelt hölgyeim! Teisék bármelyik tórgyógyászt m gkérdezni s ugyanazt a választ fogja hallani, hogy minden eddig ismert, vegyi utón készült arczkrémnek, kenőcsnek, szappannak és púdernek vannak előnyei és hátrányai. Az összes előnyöket — a hátrányok nelkul — csak
A Székely havasi te
tejkrémszappan é s t e j k r é m hölffypor egyesíti magában, mety tiszta bivalytejből s ha vasi növénynedvekből készül s igy maró, ártal mas vegyi termékeket nem tartalmaz. A művelt hölgyeknek egyedüli bőrápoló kozmetikuma
A Székely havasi * # * •
Ara 1 K
A bő rön nem morzsolódik. A bőrt nem • s i r i t j a . A bőrt nem marja. A bőrt nem zsirozza.
A Székely havasi tejkrém-szappan
Nem csodaszer, márólholnapra csodát nem mü vei, de a legjobb és legol ára 1 K csóbb bőrápoló kozmeti kum, mely állandóan hasz nálva nem csak a szépsé A Székely havasi get tartja mep, de az el rontott arezbort is helyre tejkrém-hölgypor hozza s azt szép üde és hófehérré változtatja. Ara 1 X 6 0 f Egyedüli készüöje: 100M
Sürgönyozim C'Brtoimtf'
DÁVID KAROLY ES FIA
doboz-papiráru és szab.fémkapocsgyára P.udapest, I., Mészáros-utcza 38.
ioo30
Gyár : Papirtányért, bonb o n l e r t éa j a r d i n e t - d o b o c o kat. Sajtolt kerek doboiokat, légmentesen elzárható, : ö s s z e h a j t h a t ó d o b o t o k a t pó- . lyák, kötőgyapol, stb. csomagoUsin ^ Hlntődoboiok,valamint h a j l o t t ti% l e m e z - c s ö v e k tetszés szerinti —^T^/'g r nagyiágbaD.Teaadoboaok V< kgr.tél 10 kgr.-ig, Talaminl 6, 10 és 20 filléres tea csomagolásihoz. S z e k r é n y o s l p k e é a k ö p ő l á d a p a p t r legojabb SZID és kivágásban.
—"
Állandó kiállítás a fenti czikkekből a városligeti iparcsarnokban megtekinthető.
PARAbl ÜVEGGYÁR
RAKTÁRA
GÖRÖO ISTV/ÍM BUDAPEST tV.ker.Kossuth Lajosutcza 15.SÍ. \AA34X$ 4%Z%>4/V\,.
Balázsovich Sándor gyógyszerész Sepsi-Szent-Györgyön, Kossiitti-tér 5. Ki bérmentve küld bárhova 1 k r é m s t , 1 szappant. 1 h ö l g y p o r t 4 J - é r t 2 2 . a • • **-•" Budapesten kapható: T ö r ő * Jó«"«i* oyóaynertárában, Király-utcza ti es N . r n d a H á n dórnál, Kossuth Lajos-ulcza 7.
Telefon szám 41—48.
é^evrt- jutántj-ac
wux%vo*\/.
_30
VASÁKNAl'I ÚJSÁG.
14.
SZÁM.
1903,
"'TOLTA*. 14.
M m e Sarah
K tv*
w
he.ta.aio: Feltaláló-
m _z% T
^a «*m j _
Dr.Lejosse, Paris. M
•s g§ A s z é p s é g t i t k a ! A ^
nélkűlözhetlen
toilette-kűlönlegességei:
A
ty Ravissante-szépitő, ÍSj fjükl p?J
az a r o z b ő r , n y a k é s k a r o k azonnali szépítésére, ' á j ' 3 árnyalatban, 3 é s 5 k o r o n á s eredeti üvegekben. y^4
É Poudre Ravissaiite, & K*^ tvfj
Vidékiek a műfogak elkészítését előre való bejelentés után megvárhatják. Kautsnkba foglalt műfogakat 2 í r t tól, teljes fogsorokat 4 0 Í r t t ó l . Mindennemű munká latomért 10 évi jótállást vállalok. Rosszul működő fog sorokat átalakítok, szájpadlást szabadon hagyva.
5an
legfinomabb, tökéletesen á r t a l m a t l a n arezpor, 3 árnyalatban, 2 é s 1 k o r o n á s eredeti dobozokban. t P l
az a r o z l t ő r és k e z e k finomítására, 2 koron á s eredeti porczellán tégelyekben. H 3 8 5
l e g f i n o m a b b t o i l e t t e s z a p p a n , nz a r o z b ő r , t e s t és k e z e k s z é p í t é s é r e , finomítására. Darabja 1 korona. £ számtalan kitüntetésben r é s z e s ü l t , t ö k é l e t e s e n á r t a l m a t l a n pipere-czikkek évtizedek óta v a n n a k h a s z n á l a t b a n . F e l ü l m u l h a t l a n o k ! H ö l g y e k s z á z e z r e i ezeknek köszönik s t é p s é g ü k e t , ü d e , k i f o g á s t a l a n a r o z szinűket, g y ö n y ö r ű szép, bársonyszerű kezei k e t . K é r j ü k T u R Ó K J Ó Z S E F és T Ö R o K S Á N D O R urak g y ó g y t á r a i b a n , v a l a m i n t M O I i N _ _ R és M O S E R d r o g a e r i á j á b a n a p á r i s i , valódi Dr. LEJOSSE-féle RAVISSANTE s z é p i t ő - k ű l ö n l e g e s s é g e k e t . É r t é k t e l e n , i. r ó v aa kk oo dd jjuunnkk! !, ;' talmas utánzatoktól
fc4 _H_
i
iSi &
-
N y e r e s é g - é s v e s z t e s é g - s z á m l a a z A) m é r l e g h e z . Elemi-biztositási ág (1903).
KIADÁS
zsirpuder, Iieiohner-féle H e r Leiohner- féle Aspasia-puder,
73r>9604 1236)64
H . Ü z l e t i k i a d á s o k (levonva a viszontbiztosítók téritvényeit): 1. Szervezési költségek fa folyó számad. teljesen fedeztetett 2. Jutalékok _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3. Folyó igazgatási költségek _ _ _ _ _ _ _ 4. Adók é s illetékek _ _ _ _ _ _ _ _ _
1997709 148900 1461359
4948299
95
Leírások és egyéb kiadások: 1. Leírások kétes követelésekre._ _ _ _ _ _ 2. Arfolyamvesztesség pénznemekben é s külföldi váltókban 3. Járulekátutalások és kamata hivataln. ellátási pénztárába
kérni
\
23558 f>563 373021
405143
97
I V . T a r t a l é k füg-g-ő k á r o k r a : 1- Tűzbiztosítás,* levonva a viszontbiztosítók részét 2. Szállítmánybiztosítás, levonva a viszontbiztosítók részét
1252758 529221
M ^ Charlotte Kozmetikai intézete
Budapest,V., Bécsi-utcza 6. II. 5. E l e k t r o a r e z m a s s a g e é s b y g i e n i k u s p á r o l á s s e g é l y é v e l eltávo lítók m i n d e n s z é p s é g h i b á t ; k i s i m í t o m a redöket é s azok kép ződését meggátolom. — K o z m e t i k a i s z e r e i m e t orvosi kapaozitások ajánlják. 10304
V. A b i z t o s í t á s i a l a p o k á l l á s a a s z á m a d á s i é v v é g é n : 1. Díjtartalék: a) Tűzbiztosítás,* levonva a viszontbiztosítók részét _ b) Szállítmánybiztosítás, levonva a viszontbiztosítók részét 2. Tőkésített nyereségtartalék _ _ _ _ _ _ 3. Az értékpapírok árfolyam ingadozásának tartaléka 4. Kétes követelések tartaléka _ _ _ _ . . _ VI, É v i ü z l e t i
kedves lapjából, kívánatra mutatványt küld ingyen a tSzéttekintő Méhészt kiadóhivatala S a j t é n y . Cse m e g é m é ? 5 kilogrammos postadobozzal 3 frt 20 kr., métermázsánként 50 frt. 10357
8<509907 184938 8854845 2625000 4790179
Nodusin Aranyér-balzsam. t ö k é l e t e s e n é s b i z t o s a n g y ó g y i t j a ú g y a vak, v a l a m i n t a n y i t o t t a r a n y e r e t . Elismerőlévelek. Kapható a készítőnél: 10326
Nagy Kálmán gyógysz.-néi Nyíregyházán. Főraktár T ö r ö k J ó z s e f n é l és E g g e r L e ó n á l , valamint az összes gyógyszerészeknél is Budapesten. A r a használati utasítással e g y ü t t 4 kor., b é r m e n t e s küldéssel postán 5 kor.
33503956
Hazai gyártmány!
li
FRANK LAJOS
'ÚJDONSÁG! ELSŐ MINŐSÉGŰ
Budapest, Koronaherczeg-utcza 9.
I. E s e d é k e s b i z t o s í t á s o k é s járadékok fizetése: 1. Halálesetre szóló és vegyes mztositások, levonva a vi szontbiztosítók részét _ . _ . . _ _ _ .... _. -. .2. Elélés esetére szóló biztosítások, levonva a viszontbiz tosítók részét _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . — 3. Járadékbiztosítások, levonva a viszontbiztosítók részét II. F i z e t é s e k v i s s z a v á s á r o l t k ö t v é n y e k é r t , levonva a viszontbiztosítók részét „ . _ _ _ . _ . _ _ _ , _ _ D X Osztalék-fizetések b i z t o s í t o t t a k n a k _ _ , - _ . _ _ . • _ IV. Ü z l e t i k i a d á s o k (levonva a viszontbiztosítók téritményeit): 1. Szervezési költségek 1, . , , . ,. . ,. M I .„„» 2. Szerzési költségei | ( a ">lyó számlán teljesen törlesztve) 3. Folyó kezelési költségek 4. Behajtási jutalékok _ _ _ . _ _ _ _ 6. Adók és illetékek _ V. L e í r á s o k é s e g y é b k i a d á s o k :
2. Elélési biztosítások, levonva a viszontbiztosítók részét
KLEINOSCHEG SEC
ajánl
P A L ' ^ P M Illái II] 1*0 k ü l ö n 5 s e n f e l h í v o m a r CaClC h t í l l l i t l l l l l _ m . t . h ö l g y e k H e r é i m é t .
kor.
fii.
9970481
96
914473 719160
27 60
—
CALDERONI ÉSTARSA
X . " T SERAH-ARCZKENOCS,
BUDAPEST,
mely az arezot tisztítja, fehéríti és bársonypuhává teszL
Árjegyzékek kívánatra ingyen küldetnek. j
1 kor. 4 0
fill.
Egy kis tégely ára
7 0
fillér.
Minden ártalmas alkatrész i S e r a i l - s z a p p a n t kitűnő toilett szappanok J a kenőcs használatihoz.
S e r a i l - o r é m e . Nappali használatra. Főraktár: Budapesten, T ö r ö k Kapható továbbá a készítőnél A r a d o n ,
S e r a i l - p o u d e r . Kiváló finom arezpor h á rom színben, fehér, rózsaszín é s créme. E g y doboz ára 1 korona. S e r a i l - s z á j v i s . A legjobb szájvíz. József
B O Z S N Y A Y
Szabadságtér,
gyógyszertárában.
M Á T Y Á S
10Í20
gyógyszertárában,
valamint m i n d e n m á s gyógyszertárban.
kor.
11604115 2284332 592288
1987218 1661673 680844 218912 773066
85 62 68 22 55
9447 4833
83
1172862 230701 10500
76 96 60
VII. A b i z t o s í t á s i alapok á l l á s a a s z á m a d á s i é v v é g é n : 1. Díjtartalék aj Halálea. szóló és végy. bizt. lev. a viszontbizt. részét kor.147,079.675'28 b) Elélési biztositások, lev. a viszont • 10,458.252-93 biztosítók részét e) Járadékbiztosítások _ ... _ _ • 8,713 67903 166269587 2. Díj-átvitelek a) Haláles. szóló és végy. bizt. lev. a viszontbizt. részét kor. 7,498.57315 b) Elélési biztosítások, levonva a vi szontbiztosítók részét _ _ _ • 393.264-48 ej Járadékbiztosítások, lev. a viszont 7922647 biztosítók részót _ _ _ _ _ _ 30.81029 2625000 3. Tőkésített nyereségtartalék _ _ _ . _ — _ . — 11988772 4. Értékpapírok árfolyamtartaléka és kiegészítő tartalék 166138 5. Ingatlanok tartaléka ~ — 6. Külön tartalék a kamatbevétel esetleges hanyatlásának 726138 80000 2466281 8. _ biztosítottak osztalékalapja a kamatokkal egytltt — összesen—
Egy tégely ára
Epe-szappan
811G552 a;.:;* XK> r.t*i9r-8 80000
korom<
fii
W) 1460:1609
IS
19 l'Ji:W
06
1161348
13721483
Ki
239892 66509 857449 101762
765414
7H
064402 954726
(16
1_>60135
1444265 32652 1476918 7611 1668 1108222
2. Más kezelési bevételek— _ . . _ _ _ _ _ 3. Értékpapírok után folyósított árfolyamnyereség _ _ 4. • • könyvszerü • _ . . Összesen _ _ — Belevonva a betöréses lopás ellőni és a tüköi tivepbiztositást.
8:i
* Belevonva a betöréses lopás elleni és a tükőriivegbiztositást.
2. Árfolyamveszteség pénznemekben és külföldi váltókban VI. F ü g g ő károk t a r t a l é k a : 1. Halálesetre szóló és vegyes biztositások, levonva a vi-
pontosan, művészies és szép kivitelben legolcsóbban ja víttatnak G o l d e n b e r g N e t t i szőnyeg mntömöiiiühelyében Budapest, VII., Dembinszki-u. 41. III. em. 51. Levelezőlap meghívására azonnal jövök. 10314
S z í n h á z i l á t c s ö v e k alumíniumból legkülönbözőbb kiállítás ban, kitűnő üvegekkel, bőrtokban, vagy elegáns plüs zacskóban. N ő i l á t c s ö v e k f o g a n t y ú v a l . "— Z e i s s , B u s c h é s Gaerz-l'éle p r i s m á s távcsövek. Tábori-, vadászé s v e r s e n y - t á v c s ö v e k legújabb átalakítással á tiráge rapidé. S z a l o n l o r g n e t t e k , o r o s i p t e t ő k keretben, legjobb ü v e gekkel. T e r e m - és a b l a k s z e m ü v e g e k aránv-, ezüst- teknösbékacsont- és h ő m é r ő k díszes kivitelben. — F é n y k é p é s z e t i k é s z ü l é k e k dús választékban. R a j z e s z k ö z ö k , s t e r e o s k o p szekrények, Aneroid légsúly mérők, fonográfok.
16350024 1392451
oUOOO
— 1
7(i 71 2594420 68 33503U5Ö ! 83
kor. 151964619 !' DÍjáu'itetekí ( l e v o n T a » viszontbiztosítók részét _ _ 7205235 3. Tőkésített nyereség-tartalék _ „ _ _ _ _ 2625000 4.-Értékpapírok árfolyam ingadozásának tartaléka é? kiegé' ; 10328873 szító tartalék _ —._>._ 166138 5. Ingatlanok tartaléka (a múlt év mérlegfeleslegéból)... 6. Külön tartalék a kamatláb esetlege? hanyatlásának fedezésére . . . _ _ _ _ _ _ — _ — — 726138 80000 2964732 II. THggő károk t a r t a l é k a a m n l t é v r ő l (levonva a vi
fii. I. A b i z t o s í t á s i alapok á t h o z a t a l a a m n l t é v r ő l :
73 33 91
fii. 42 71
zett
fii.
88 39 39 37
1293769
40
26860439
36
7817479
88
2326590
32
216378010
69
lii.
5221715
92
14280
83
1414065
32
Díjbevétel: 1. Halálesetére szóló és vegyee biztoaitások kor.26,237.3ir40 „ « t,849.410 58 21387940 82 levonva a viszontbiztosítási dijat 1 Elélési biztositások _ _ _ _ _ " £353.10-5 levonva a víszontbiztos tási diiat _ • 19.441 . 1 1283661 3. Járadékbiztosítások _ _ _ _ _ _ 1,191.261.** 1188837 53 levonva a viszonbiztositási dijat _ • 2 413*91 IV. A tőkeberuházások hozadéka: 1. Kölcsön- és leszámítolási kamatok, valamint a hitelinté 24 zeteknél és takarékpénztáraknál levő betétek kamatai 93 2. Kötvényekre adott kölcsönök kamatai _ _ _ — 16 62
177080731 j 6i
V. Egyéb b e v é t e l e k : 3. Értékpapírok után folyósított árfolyam-nyereséa _ _ 4. Értékpapírok után könyvszerü árfolyam-nyereség -.
24
_°> 83 65 42 52
92 88 39 39 80 102244566 2002644 [il637&0l0
62 93 69
összesen
_
_
_
A Triesti általános biztositó-társaság (Assicurazioni Generáli) vagyonállása 1903 deczember 31-én. B fii
Váczi-u. 1. és Kishid-u. 8. sz.
I. A b i z t o s í t á s i a l a p o k á t h o z a t a l a a m ú l t é v r S l : 1. Díjtartalék, levonva t viszontbiztosítok részét _ 2. Tőkésített nyeresegturtalék _ _ _ _ _ _ 3 Értékpapírok artolyaraingadozásánuk tartaié&a _ _ 4. Kétes követelések tartaléka _ _ _ _ _ _ XI. F ü g g ő k á r o k t a r t a l é k a a _u-.lt é v r ő l (levonva a vit, -"*'>tbiztositók r é s z é t ) : 1. Tűzbiztosítás _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2. Szállítmánybiztosítás._ _ _ _ _ _ _ _ m D í j b e v é t e l (levonvt i törléseket) 1. Tűzbiztosítás* _ _ _ _ _ _ kor. 21,276.94570 le: viszontbiztosítás_ _ _ _ • 8.7I6.8I0J37 3.?„).91.ftS0 Szállítmánybiztosítás _ _ _ _ 2,659.068 1 le: viszontbiztosításA tőkebefektetések hozadéka: 1. Kölcsön* é s leszámítolási kamatok.valaminthitelintézeteknél és takarékpénztáraknál levő betétek zamatai _ _ 2. Jelzálogkölcsönök kamatai . . . _ _ _ — . — 3 Értékpapírok kamatai _ _ _ _ _ —— 4. Ingatlanok tiszta hozadéka.. _ _ _ _ _ _ V. E g y é b h e v é t e l e k : 1. Kötvényilletékek: . Tűzbiztosítás* _ _ _ _ _ _ _ _ _ b) Szállítmánybiztosítás _ _ _ _ _ _ _ _
1781979
A. t é t e l n e v e
10353
8626056
111
IV
nyereség
VAGYON.
SZI
koron:
N y e r e s é g - é s v e s z t e s é g - s z á m l a a B ) m é r l e g h e z . Életbiztosítási ág (1903).
Különlegességeket
női ruhakelmék 10351 és mosóárukban dús választék és jutányos árban
OS
11KVETEL
1 fii
I . K á r f i z e t é s e k (beleértve (. kárfelvételi költségeket): 1. Tűzbiztosítás,* levonva a viszontbiztosítók részét _ 2. Szállítmánybiztosítás, levonva a viszontbiztosítók részét
III.
Tesrék mindenkor Leichner-félét LEICHNEE L . , a kir. színházak szállítója, Berlin, Schützenst. 3 1 .
korona
korona
Sí
i fi m
Méhészek
Budapest, VII., Király-utcza 15.
(Assicurazioni Generáli)
|&| Créme Ravissante, A
i
id. PROHÁSZKA H E N R I K
TRIESTI ALTALÁNOS BIZTOSÍTÓ-TÁRSULAT
Ezek kitűnő arezpuderek a mindennapi használatra. Nem ve hető észre, hogy az arcz puderezve van, ellenkezőleg, az arcz megkapja azt az érde kes szépséget, melyet az egész világ meg csodál. Mindenütt kap ható, de csak zárt do-
Elegáns hölgyei?, művésznők m
LTO
Jffj
Szájpadlás nélküli műfogak feleslegessé teszik az ínylemez használatát. Hygienicus fogsort ezen elnevezése alatt kizárólag magam készítek. Saját rendszerem szerint. És ezen fogsort a szájból kivenni nem kell. Hygienicus fogsorral néhány perez múlva tökéletesen beszélni és rágni lehet. — Egyedüli specialista a szájpadlás nélküli hygienicus fogsorok készítésében: 10247
Leiohner-féle melin-puder,
•S
81
i
Szájpadlás nélküli FOGSOROK.
miután 1 9 0 3 . évi berlini vendégjateita után személyesen nagy mérvű bevásárlásokat telt üzlethelyiségemben, a következőket irta nekem : 10288 Tisztelt Leiehner ur ! Boldognak érzem magamat, hogy cso dálatra méltó gyártmányaiért (admirables produits)' köszönetet mondhatok. S o h a s e m f o g o k t ö b b é más színházi illatszereket hasz nálni és önnek fogom megrendeléseimet Parisból beküldeni. Ezer szíves szerencsekivánat! (Miiles compliments trés aimables.) Sarah Bernhardt. E fényes kitüntetés nagy diadala a L e i c h n e r - f é l e p ú d e r e s k e n d ő z ő s z e r e k n e k , különösen ajánlható :
* > «4
Éj Savon Ravissante, M
Minden gyógyszertárban kapható.
Bernhardt
Paris
k-íj JPt
10157
231
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
1 9 0 4 . 5 1 . ÉVFOLYAM
Ilii lllsl
1. A m a g y a r z e n e e r e k l y é i . Boka, Bihari. Csermák, Czinka Panna. Lavotta, Egressy, Rózsavölgyi, Szerdahelyi remek ma gyar klasszikus szerzeményei. Zongorára átírta Huber S. ára 6 K. V o n ó s n é g y e s e k a magyar zene ereklyéiből, átírta B l o o h J ó z s e f . Bihari János szerzeményei: 1. Bercsényi nólája. - . Requime fia halálára. 3 . Hadik óbester nótája, i . Kesergóje, továbbá 5, Bóka kesergöje. rj. Czinka Panna nótája. 7. Kún : Szerenád a Tisza ház elölt. Mindegyik vezérkönyv és szólamokkal e s a k á 1 . 6 0 kor. A hét darab egyszerre vásárolva 1 0 korona. H e g e d ű r e á t í r t a B l o c h József, á r a 4 korona. A keltő együtt d o n - b a n játszható ; egyszerre véve 8 korona. 2. K u r u c z d a l o k teljesebb gyűjteménye, szép művészi létéiben, teljes szöveggel, zongorára 6 korona. H e g e d ű r e á t i r t a B l o o h J . Ára 4 korona. A kenő e.wyuil d n o - b a n játszható : egyszerre véve 8 korona. 3. A s z a b a d s á g h a r c z d a l a i é s i n d u l ó i 1 8 4 8 4 9 . z e n e s z ó b a n . Átírta : Huber Sándor. Ezen terjedelmes, pompás gyűjtemény a függetlenségi harcz összes ismert s z é p dalait tar talmazza. Zongorára 6 korona. _ t - ~ E h á r o m k ö t e t a hazafias dalok valóságos kincsesháza. Zongorára egyszerre véve 18 kor. helyett o s a k 1 6 kor. 1 0 1 m a g y a r l e g s z e b b n é p d a l . Zongorára átírta Huber Sándor, ára 3 korona. H e g e d ű r e á t i r t a B l o o h J . Ára 3 korona. K é t h e g e d ű r e 5 . 4 0 korona. 1 2 f ű z e t , l e g ú j a b b 2 4 n é p d a l l a l : a nóták remekei. Szerkeszli Tarnay Alajos. Zongorára füzetje 6 0 lillér. B l o o h József. A hegedfijóték é s tanítási m ó d s z e r e 77 ábrával és 6(10 kótapeldával. I.Történelnii. II. Gyakor lati. III. Zeneelméleti rész. Ára 4 korona. R O Z S N Y A I K A R O L Y antiquar-, könyv- és zeneműkereskedó B u d a p e s t e n , I V . , M u z e u m - k ö r u t 1 5 . Könyveket és zenemüvekel állandóan vásárolok. Bármely könyv vagy zenemű 10380 azonnal jutányosán kapható. — Árjegyzék ingyen.
SZÁM.
korona |fll
j Umzesea korona |fll
TEHBP
Osszesei
A. t é t e l n e v e korona
__
ÜL
korona fl
korona
5 2 5 0 0 0 0 - 6260000— 10500000 — _ _ _ _ _ _ - 3675000Í— 7 3 5 0 0 0 0 - 1 Alaptőke A részvényesek adóslevelei a töke be nem fizetett részéről _ _ j 3£™0OJ2625000— 2625000-J 5 2 5 0 0 0 0 65111173 2 Tőkésített njereségtertalék- _ _ _ . Készpénz-készlet az intézet igazeatóságai és fiókjainál ._ ' 5582708 3 a;Tartalékalap az értékpapirok artoljam Ineadozáaának fedezékért 479017913 825914871 1301932784 Rendelkezésre álló pénzek hitelintézeteknél és takar ikpénztá-, 25447945, 726457223 b) Kiegészítő tartalék értékpapírok árfolyam ingadozásának 7010092 78 raknál— _ _ _ _ _ — - — fedezésére... _ _ _ _ - _ _ _ - - _ 372962417 372962417 Ingatlan birtok: 16613839 4 Ingatlanok tartaléka _ _ _ _ _ _ - _ - _ —I 166138391 17726000|—f 17726000 o ) VároBl ingatlanok _ _ _ _ — — 6 Tartalék a kamatbevétel esetleges hanyatlásának kiegyenlítésére — j — ? 72613839J: 72613839 1 4 3 2 0 0 0 1 4 3 2 0 0 0 b) Mezőgazdasági birtokok _ — — — — 160000 — _ _ _ | 80000H 80000^—j — 175193283 175193283 6Tartalékalap kétaí követelések fe4ezé-ére_ _ _ c) Építésben levő épület Rómában (Fiazza Venezia) a) Díjtartalék folyó biztosításokra deczember 955377941 14666468689 156218466 30 a) Állami- és más értékpapírok _ _ _ _ — 885484554 885484564 31-én: as A mérlegen 28427044 1330737.17 161500781 A viszontbizto !-166269587 24 16626958724 b) Folyó kamatok _ _ _ — — — — — — 100862872] 100862872 Váltók a tározában— _ _ _ — _ — — - 7922647921 7921647,92 sítók részének _ 1570289 54 1281745829 14387747 83 7 b) Dijátvitel a B mérlegen _ _ _ Jelzálog-kölcsönök _ _ _ . _ _ — — — — 7238071S S 72380713 Tartalék függőben levő kárfizetésekre deezemlevonásával KölcHÖnök értékpapírokra _ _ — _ — — — 17819797a - 178197972 ber 31-én: az A mérlegen — - ? 19464641 2 5 19464641 & Kölosönök saját életbiztosítási kötvényeinkre _ _. — — 141406532 141406532 a —* mérlegen 790686 311 63127 SOK 85411381 8 Maradvány a viszontbiztosítók számláiból - _ — — 2466281.80 80 2466281 9 Osztalékalap ai életblzi.-ban nyereménynyel biztosítottak javárai 16915733& 87835984 25699332f •z Intézet fiókjainak számláiból _ — - — 30687381*0 _ _ _ I — I—I 321686008: 321686008 10a.) A hivatalnokok ellátási pénztárinak vaeyone as —J mérleg folyó számlájából— _ — — 33539179 b) A hivatalnokok ellátási pénztárának kiegészítő tartaléka ...J — —I 71358682] 713585 82 37337066 Adóxok különböző cz_aek alatt c) A hivatalno' ok ellátási pénztárának nyugdíj alapja _ _ j — _ I0S6671214 12280Í37 16 2262714930 202134803 Letétek kezesség és biztosíték gyanánt — 42738520 11 Bgyenleg a viszontbiztosítók számláján _ _ _ _ _ 159396283 Bntorzat és vasszekrények a társaság össze* hivatalaiban, ezég2096410 12 • az intézet fiókjainál számláján- _ _ _ . - _ _ | -209O410 táblák, papir éa nyomtatvány az összen raktárakbsn _ 13—gyenlag a A mérleg folyó számláján _ _ _ _ _ ( — *—s 321686006 321686008" 16 Előlegezett jutalékok és szervezési költséget 16404216 220226639 14 Hitelezők különböző ezlmeken _ _ _ _ _ _ - 2038224 23 15 Betétek keaasség és biztositék g y a n á n t - _ _ _ _ _ ^10366712 14 lz-5043716 2262714930 16 a) Nyereiég-áthozat a múlt évről ( A mérleg) kor. 3.738 39 _ b) Nyaraaég az évi flaletből _ _ _ - • 1392,451.61 1 3 9 6 1 9 0 - 200264493 3398834«3
5
1
"',sersa."• •»"•"" "•'"«•_£:« A c s te.
_ szab.
.
A Jívö években lejárandó
tu.birto.lt_d
dllak: kor. 86 5J3.23741 425955566921698000147 269575558 06
. • # - _ _ _ _ ! ! . A , r ^ n t i i e a z í a t ó s á . a T r i e s z t b e n : B e s s o M . , D r . B o z z a C a m i U o , C o s t i J á n o s J. H _ D a Z á r a J ó z s e f , F a n o J a k a b , D r . L e v i J „ Ass.c_raz.om Generah k u p o n t . ^ ^ ^ ^ ^ M a n ó , V i v a n t e Fortunát. A vezértitkár: Richetti Ö d ö n . gróf Papadopoli
_JL C,. S l U C, l ,l C g g C l, _ . .__„ _ , ; „ j - „ t i „ p i r a k i e czélból hozzá fordul, a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad : élet-, tűz-, » t a i o u _ cl o»+t llll_lQC_l__-lllCi_., _ — KöZ et t a ^szállitmány-, ^ " g ? S üveg-, v ^ í betöréses e S S ^ lopásM ^ ^ és h a r a n g t o r é s e s repedés ; i X T * Íé.S?*™*íS°** Magyar j é g - és sontbi-tositó r. t. valamint baleset elleni biztositasol viszontbi-tositó r t f v a l L i n t baleset elleni biztosításokat az Első o. általános baleset eüen biztosító t á r s a s á g szamára
Bagjarorsiági vezérügjiiőkség: STEINHARDT, POOR. ki tatáiét hivatalos Helyiségei Budapesten, Dorottja-utm 10. s_ a. u inléiel saját haiában
232
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
14. SZÁM. 1904^51, AvFoty^
A Kalap-király
E g y kísérlet e l e g e n d ő
3, 4, 5 koronás különlegességekben elismert specialista. Kossuth Lajos-ntcza végén, Eskii-út.'Klotild-palota.
annak igazolására, hogy az a r c z é s k é z á p o l á sára, szeplők, májfoltok, pattanások, k i ü t é s e k ellen a már általánosan elterjedt Korányi-féle 10363
kámforos arcz-krém hatásában fölülmulhatatlan. Z s í r t a l a n , nap palra i* alkalmazható. E g y t é g e l y á r a 1 k o r o n a , 6 tégelyt bérmentve küld : K o r á n y i I m r e • Kígyóhoz czimzetts gyógyszertára Nyíregyházin.
ZSIGMONDI KÁROLY kocsi-gyártó, l
Budapest, II X X.., I m r e - n t o z a 3 , a központi vásár(narnok m öigött. ^ Ajj'^zék't ingyen és l>ói mentve küld" M nzeum-körutí - K o r ú n raiitttrat b e s z ü n t e t t e . Használt kocsikat becserél, javításokat elfogad.
tszrti* e i t n w n vri
^
Parafadugók
ezer da^^^^^^^^^^^ . rahonkint S :ösdngók la frt 1.70,11a 1.20, Illa !»" . > kr. Borosdugók la 5 frt, Ha frt 3.50, Illa 2.—. Hordódu gók 20—32 mm. átméretüek la írt 5.—, Ha 3.50, Ula 2.—. Hordó dugók 33—39 mm. átméretüek ia fn 6.—, Ha 4.50, Illa 3.50. Cognacdugók la frt 8.—, Ha 5.—. Illa 3.50. Hegyes dugók Vi literes üvegekhez Ha frt 2.80, lila 2.—. Hegyes dugók Vi6 egész V* lite res üvegekhez 05 kr., mustárdugék, gyógyszerészeti dugók, pipa szárbetétek a legolcsóbban. J . R e i t n e r , spanyol parafadugók bevitele,Wien, XV., Hiitteldorferstrasse 35. 10330
'SZÉNÁSY, HOFFMANN ÉS TÁRSA* jM
SELYEMÁRUHÁZA
K é r j e csak a
A TAVASZI
Selle & Kary-féle
1843—1904.
Minták
vidékre
bérmentve
küldetnek.
SZÉNÁSY, HOFFMANN ÉS TÁRSA SELYEMÁRUHÁZA
10317
BUDAPEST, IV. KER., BÉCSI-U TCZA 4. SZ.
legjobb tisztítószert
minden finom lábbeli szá mára. Bárgra é s fekete. Különösen ajánlható Boxoalfs-, Oscaria-, Chevreanx- és lakkczipökre.
JÖZSEF
gyógyszerész, Bndapest,18,Király-u-12
W i e n , XII/1.
SCHOIVWALD IMRE 5K&«aar Pécsett 122. próbás, hivatalosan
nehéz összeállítású ezüst evőkészlet.
fémjelzett
valódi ezüst
Vidéki megrendelések különös gonddal — postafordultá val — c s o m a g o l á s f e l s z á m í t á s n é l k ü l i n t é z t e t n e k e l .
r
evőkészletek.
10197
12 s z e m é l y r e
legnehezebb összeállítású
Tetszés szerinti monogramra vésve ingyen. D baroco-, vagy C uj stylü mintából.
Tartalmaz: 12 ezüst evőkanalat, < kávéskanalat, 12 13 moccakanalat, 12 fagylaltkanalat, 12 csemegekanalat, 12 zsámolyt, 4 sókanalat aranyozva, 1 peosenyekést aczélpengével, 1 pecsenye franczia villát. 12 asztali villát, egész ezüst, 12 f csemegevillát, 1 levesmerőt, 1 tejmerőt, 2 vastagételszedőt, 4 sótartót aranyozva, üvegbetéttel, 12 evőkés t, 12 csemegekés t, 1 tortalapátot, 1 halként, 1 halvillát, 2 cabaretviliát, 2 sajt- és vaj kést, 1 pár salátaeszközt.
Erős tölgyfa-szekrényben, hető betéttel, vésve 780
kiemel korona.
r
Árjegyzék ingyen küldetik.
D
minta.
Minden e g y é b ö s s z e á l l í t á s r a nézve költségvetéssel szolgálok. Franklin-Társulat nyomdája, Bndapert, IV., Egyetem-titez* 4.
NAGY MIKLÓS,
DERŰS ABBÁZIÁBÓL, hol a felpezsdülő tavaszi
A
Tartalmaz : 12 ezüst evőkanalat, kávéskanalat, 12 fagylaltkanalat, 12 moccakanalat, 12 12 nagy franczia villát, 12 csemege • • 12 evőkést aczélpengével, 12 csemegekést aczélpengével, 12 gyümölcskést ezüstpengével, 12 zsámoly (késtámasz), 1 levesmerőt, I tejmerőt, 2 vastagételszedő kanalat, 1 tortalapátot ezüst pengével, I salátakanalat, l saláta villát, 1 sajt kést, 1 vaj kést, 4 pecsenyevillát, 4 sótartót aranyozva, üvegbetéttel, 4 sókanalat aranyozva, I mártáskanalat, 1 compotkanalat.
Tiszta ezüst-súly 6 klgr. Díszes diófa-szekrényben, szarvas bőr béléssel, kihúzható fiókkal, a fenti rajz szerint 950 korona.
életet a napokban még fejedelmi látoga t á s o k is élénkítik, szomorú hír érkezett e hó 6-ikán a fővárosba: közéletünk egyik érde mes szereplőjének, főúri köreink köztisztelet ben állott alakjának, gróf Károhji Tibornak halála hire. Halálával zajtalan, de munkás pálya ért véget s utána megmarad egy szép, nemesen eltöltött élet kegyeletes emlékezete. Gróf Károlyi Tibor 1843-ban született Po zsonyban, mint gróf Károlyi György negyedik fia gróf Zichy Karolinával kötött házasságából. Gróf Károlyi György mint lelkes ma gyar hazafi volt ismeretes, a múlt szá zad első felének hazafias mozgalmait vagyonával, tekintélyével egyaránt tá mogatta, az Akadémiára annak ide jén ő ajánlotta fel a legnagyobb öszszeget Széchenyi után, kihez benső barátság kötelékei fűzték. Neje, gróf Batthyány Lajos feleségének nővére is — ki csak nemrég halt meg — a legünnepeltebb honleányok egyike volt, részese minden nemzeti irányú társadalmi mozgalomnak, önfeláldozó támogatója a szabadságharcznak. A szabadságharcz után az ő egyetemutczai palotájukban fogták el gróf Batthyányi Lajost s vitték a fog ságba, majd vesztő helyre, a palotá ban pedig Haynau foglalt el lakást. A grófi pár e szomorú időkben sem titkolta hazafias érzelmeit, összeköt tetésben állt az emigránsokkal, segé lyezte a menekülteket E környezet ben fejlődött ki gróf Károlyi Tiborban az az erős hazafias érzület, mely egész pályáján jellemezte. Bátyjai: Gyula, Gábor és Viktor gró fok már régebben meghaltak, öcscse, István és húga, Pálma, gróf Dessewffy Aurélnó még életben vannak. Tibor gróf gondos házi nevelésben részesült, majd elvégezte a budapesti egyete men a:jogot. Ezután hosszabb kül földi tanulmányútra indult; különösen Prancziaországban végzett tanulmá nyokat a mezőgazdaság s a lótenyész tés terén, de beutazta .Spanyolorszá
SZERKESZTŐ ^ ^ M SZERKESZTŐ
-
FŐMUNKATÁRS FŐMUNKATÁRS
MIKSZÁTH KÁLMÁN. ,|
egész évre 2 4 korona egész évre 1 6 korona Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG ) félévre félévre ... 1 2 •
SELYEMÁRUHÁZÁBAN
Szabott árak, tulkiivetelés kizárva.
12 személyre
15. SZ. 1904. (51. ÉVFOLYAM.)
GRÓF KÁROLYI TIBOR
A legnagyobb választék mindenféle selyemárukban. Az idény összes újdonságai folyton raktáron vannak.
+Soványság+
^•>SSSSBHBSSSSSSSSSB
SZÉNÁST, HOFFMANN é s TÁRSA BUDAPEST, IV., BÉCSI-UTCZA 4.
Ssap telt teatidomok a D. Front S t e i n e r fc Co. B e r l i n er'pcri által. Aranyéremmel kitüntetve Pária 1900, Hvgiene-kiállitta ée Hamburg 1901. 6—8 hét alatt már 30 fontnyi gyarapodásért kezeeség. Orvosi rend. szerint. Szigo rúan becsületes.Nem szédelgés.Szá mos kfiszónölevél. Ara kartononként t kor. 50 fillér. Postautalvány vagy utánvéttel. Szállítja : 10128
•BBSBBB^BJBBBSBBBBBBBK
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSAG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt
és n y á r i idényre s e l y e n i k e l m e - , b á r s o n y - , c s i p k e • é s s z a l a g s z t t k s é g l e t e i t vásárolja : n =
vagy kamgarn maradékok (3.20 mtr.) mindenféle szín ben a legfinomabb gyapjú-1 szövetekből egy teljes férfi-1 öltönyre, a meddig a készlet tart. szétküld 5 forint utánvét I mellett az (Országos Posztószétkttldési Áruház Budapest, Rottenbiller-u'cza 7. Marádé-1 kokból mii:tik nem küldetnek. I
13
rSKRNAP I
BUDAPEST, IV. KER., BÉCSI-UTCZA 4. SZ.
Posztó- I
TÖRÖK
gyümölcskert kedvelők kér jenek árjegyzéket az első m a g y a r diszfenyő-fais k ó l á t ó l . — Tulajdonosa EDE, C O P O N Y K ö r m e n d . 10336
got is és éjszaki Afrika nagy részét. Az 1866-iki porosz-osztrák háborúban beállott Klapka ma gyar légiójába s a tábornoknak szárnysegédje volt. A légió feloszlatása után ismét Parisba utazott s csak 18G7-ben jött vissza a hazába, a mikor nőül vette gróf Degenfeld Imre leányát, Emma grófnőt, kivel boldog házaséletet élt s ki főleg a közmívelődés és jótékonyság terén kifej tett buzgalmával tette nevét köztiszteletben állóvá. Gróf Károlyi Tibor 1878-tól 1884-ig tagja volt a képviselőháznak, mint az orosházi, majd a pécskai kerület képviselője. Irodalmilag is működött; lefordította francziából Quinetnek a forradalomról irt müvét s nagyobb tanulmáDyt
Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.
irt Washingtonról. Becses szolgálatot tett a történetírásnak s a nyelvészetnek is azzal, hogy a Károlyi-család megbízásából kiadta a család oklevéltárát öt kötetben (1881—87), melyeket Géresi Kálmán rendezett sajtó alá. Egy ideig a Kisfaludy-Társaság könyvkiadó - bizottságának is tagja volt. A közmívelődés terén, a tudomány és irodalom s a művészetek támogatásában, a közhasznú társadalmi törekvések fölkarolásá ban mindig előljárt jó példájával s hathatósan közreműködött mindenben, a mivel a nemzettel való együttérzését tanúsíthatta. Ipolyi Arnold halála után 1886-ban megválasztották a ma gyar képzőművészeti társaság elnökévé, mely nek felvirágoztatásában nagy része van. Ezen kívül elnöke volt az «Adria» tenger hajózási társaságnak, alelnöke a kis birtokosok földhitelintézetének, szin tén elnöke a Körös-, Tisza- és Marosármentesítő és belvizszabályozó tár sulatnak. Közgazdasági tekintetben nagy fontosságú munkásságot fejtett ki az alföldi folyók szabályozásánál, mint szabályozó társulati elnök. Nagy réBzt az ő buzgólkodásának és kitartó fáradozásának köszönhető a Körös, Tisza és Maros érintkező területei nek viztől való mentesítése olyan si keres munkálatokkal, a melyek az ország legdúsabb földű magyar vidé két védik az árviz kártételei ellen. Ö vezette a nyírségi vízszabályozási, mely szintén nagy darab földet men tett meg az elszegényedéstől s végül az ő nevéhez fűződik az Ecsedi-láp lecsapolása, mely nagyszámú magyar községek határait gyarapította tete mes kiterjedésű mívelhető talajjal.
Koller uí«.Ui i fényképe GRÓF KÁROLYI TIBOR.
BUDAPEST, ÁPRILIS 10
A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egész évre ÍO korona (a Világkrónikával) I félém ... S «-
A csendes, szerény, de üdvös mun kásság embere volt gróf Károlyi Tibor; születése és képzettsége révén játsz hatott volna nagyobb feltűnést keltő szerepet a politikában, de ő ezt nem kereste. Mégis előkelő, tekintélyes alakja volt a közéletnek. 1885 óta nem vállalt képviselői mandátumot, hanem a főrendiházban érvényesítette törvényhozói jogát Nemsokára ezu tán, báró Vay Miklós elnöksége alatt, alelnöke is lett a főrendiháznak 1894ben a király valóságos belső titkos ta nácsossá nevezte ki, 1898-ban pedig