14.SZEMÉLY
I AZONOSÍTÁSI
TECHNIKÁK
1 4 . S Z E M É LY I A Z O N O S Í T Á S I T E C H N I K Á K Kósa Zsuzsanna
Bevezetésre kerülnek a magasabb biztonsági szintű azonosítási technikák (biometria, RFID stb.), a kapcsolatos személyiségi jogi kérdések szabályozásával együtt.
1. Megnevezés és rövid leírás A felhasználó különböző üzleti szolgáltatási (pl. banki-, informatikai-, munkahelyi-) és közszolgálati (pl. igazgatási-, egészségügyi-, munkaügyi-) rendszerekkel kerül kapcsolatba; ahol személyre szabott kiszolgálást vár el, ugyanakkor személyes és üzleti adatainak védelmét is igényli. A különböző szolgáltatási kapcsolatokhoz ma különböző azonosító számok, kártyák, kódok és eljárások tartoznak. Ezek a személyi azonosítási technikák teszik lehetővé, hogy a felhasználók úgy vegyék igénybe a szolgáltatásokat, hogy ne kelljen minden szolgáltatási szerződésüket magukkal hordozniuk. Magukkal kell hordozniuk az azonosító kártyákat, és meg kell jegyezniük az azonosító számaikat, ha valóban használni akarják a szolgáltatásokat. Az azonosítások alapja a születéskor felvett anyakönyv, amely bizonyítja az állampolgárságot egy életen át. Időleges azonosításra szolgál a munkahelyi beléptető kártya vagy a diákigazolvány. Egy egyszerű vásárlási tranzakciónál elég egy bankkártya szám, amely azt bizonyítja, hogy valamely bankkal szerződéses kapcsolatban állunk. A különböző szituációk más-más azonosítási eljárást és biztonsági szintet igényelnek. A mélyfúrás a ma működő személyi azonosítási technológiákat veszi célba, ezek fejlődését és jövőképét vizsgálja. Részletesebben meg kívánjuk vizsgálni a személyi azonosítási technikák integrálására vonatkozó lehetőségeket, és ezek adatvédelmi, valamint biztonsági vonatkozásait.
2. Jelenlegi helyzet Az azonosítások szólhatnak egész életre, egy időszakra vagy egy tranzakcióra. Az azonosítások igényelhetik a személy aktív közreműködését, vagy passzívan is azonosíthatják a személyt. Az azonosítást gyengének mondjuk, ha csak egyetlen eljárást alkalmaz, erősnek, ha több eljárást egyidejűleg. A személyi azonosítási technikákat tudás-alapú, tárgyi alapú, biológiai és viselkedési csoportokba sorolhatjuk. A legrégebbi csoport a tudáson alapuló: a név, jelszó, azonosító kód. A legelterjedtebb csoport a tárgyi alapú: kulcsok, pecsétek, jelvények, kitűzők, igazolvány, mágnescsíkos kártya, smart kártya, rádiófrekvenciás chip. A MÁSODIK
KÖTET
– 2005.
DECEMBER
121
14.SZEMÉLY
I AZONOSÍTÁSI
TECHNIKÁK
biológiai jellemzőkre épülő csoport: az újlenyomat, kéznyomat, kézgeometria, az arc (arckép, fénykép), a termogramm, szem (írisz, retina), illat, DNS. A viselkedési minta alapúak közül legismertebb az aláírás, a kézírás; ide tartozik a beszédhang, a gépelési ritmus, a járási mód, a szóhasználat, a testbeszéd, arcmimika is. A biológiai és viselkedési csoportot együttesen biometrikus azonosítóknak is nevezik. A biometrikus azonosítókat nem kell magunkkal hordozni, ezek hosszú időn, ill. egy életen át elkísérnek. A különböző (időleges hatályú) tárgyi alapú azonosítókat a személyeknek magukkal kell hordozniuk, a tudáson alapulókat meg kell jegyezniük és nem célszerű feljegyezve hordozniuk. A kockázat csökkentésére felmerül az igény, hogy a személy saját maga integrálhassa a többféle azonosítóját, lehetőleg a mai („noteszomba beírom”) technológiánál biztonságosabb módon. Adatvédelmi megközelítésünk szerint azonban, a személyes adatokat az igazgatás nem integrálhatja, csak időlegesen és kivételes egyedi esetekben. A jelenleg használatos személyi azonosítási technikák kombinálják a tárgyi alapú és a tudás alapú technikákat. Biometriai azonosító eljárásokat ritkán és kivételes esetekben (pl. nyomozáskor) alkalmaznak. Egyetlen kivétel a személyes aláírás, amelyet a tudás alapú azonosítók közé is sorolhatnánk 45. Az általánosan elterjedt rendszerek viszonylag alacsony biztonsági szinteket képviselnek. Az azonosítás felhasználható jogosultság kezelésre, biztonságos (virtuális vagy fizikai) tér kialakítására vagy a felelősség megállapításra is. A tipikus személyazonosítási szituációkat mutatja a következő ábra. Személyi azonosítási szituációk Szolgáltatás igénybevétel
Identifikáció = önazonosítás
Authentikáció= önazonosítás ellenőrzése Authorizáció = feljogosítás Passzív beazonosítás
Jogosultság kezelés
Feljogosítás Biztonságos tér
Észlelés
Észlelés
Regisztrálás
Felismerés
Védelem
Passzív beazonosítás
bizonyítás
1. ábra: Személyi azonosítási szituációk
Általános alapregiszter az anyakönyv, amely a nevet, születési helyet és időt, valamint a szülők nevét tartalmazza. Hasonló anyakönyv készül a házasságkötésről és az 45
Ezzel szemben a teljes kézírás-elemzés a viselkedés alapú biometriai azonosítók körébe sorolandó, és ritkán alkalmazott eljárás. MÁSODIK
KÖTET
– 2005.
DECEMBER
122
14.SZEMÉLY
I AZONOSÍTÁSI
TECHNIKÁK
elhalálozásról is. Az államilag garantált alapregiszter az alapja a további személyi azonosításoknak. A hosszabb időre szóló személyi igazolványok lehetnek papír alapúak vagy kártya alapúak. A kártya többféle passzív technológiát tartalmazhat. Hasonlóan középtávú azonosítást szolgál az adókártya és a TB kártya is, de ezek valójában „csak” egy azonosító kódot jelenítenek meg, amelyen regisztrálva vagyunk az adóhivatalnál vagy a társadalombiztosítási rendszerben. Kombinált (arcképet és aláírást is tartalmazó), papír alapú azonosító igazolvány az útlevél, amely már több nyelven igazolja a személyazonosságot. A személyi okmányok sorát a jogosítvány egészíti ki, amely valamilyen vizsgához kötött tevékenységre jogosít fel minket. Az általános igazolványok mellett, azokhoz hasonlóan megjelennek a rövidebb időszakra szóló, ideiglenes igazolványok: diákigazolványok, munkahelyi belépők is. Ezek is tartalmaznak fényképet és aláírást általában. A különböző szolgáltatási kapcsolatok meglétét igazolják a bankkártya típusú tárgyi személy-azonosítók, amiket általában PIN kóddal és jelszókkal is kiegészítenek. Ezek kifejlettebb formája az intelligens kártya, egyszerűsített formája a vonalkódos azonosító papír alapon. Létezik, de még nem terjedt el széles körben az ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS, amely egy előzetes regisztrációhoz kötött kódolási eljárás, és az aláírt elektronikus dokumentumokra idő- és tartalom-pecsétet is rak. A személy többféle ön-azonosító tárgyi eszközt és eljárást is használ, minden kapcsolatához egyet-egyet, de a formát és a biztonsági szintet nem maga választja meg. A személy felelőssége a tárgyi azonosítókat őrizni, és a tudás alapú azonosítási eljárásokkal kiegészíteni. Mindezek integrációjához ma nem áll rendelkezésre biztonságos eszköz. Munkával túlterhelt, idős, alulképzett, fogyatékkal élő, technofób személyek ezt a tárgyi- és tudás alapú személy-azonosító integrálást nehezen, vagy nem biztonságosan tudják megtenni. A biológiai jellemzők alapján történő azonosítás (pl. ujjlenyomat, illat, DNS) ma még elsősorban a rendőri nyomozási módszerek között szerepel. A viselkedési minta alapú azonosítás is elsősorban nyomozási eljárás, bár az aláírás kivétel. Fejlesztési kísérletek vannak a beszédhang felismerésre és egyéb viselkedési alapú azonosításra. A rádiófrekvenciás azonosítás ma még nem elterjedt hazánkban, de Ázsiában gyorsan terjed már.
3. A várható fejlődés eredményének jellemzése A biztonsági kockázatok várhatóan nőnek, aminek több oka van. A felhasználók tranzakciós kapcsolatai kiterjednek, távolabbról vásárolnak és adnak el árukat, nagyobb, de lazább kapcsolati hálókban vesznek részt, és a magatartási elvárások is lazábbak lesznek. A jövedelem-különbségek növekedésével, nagyobb nyereséggel kecsegtet egy-egy illegális tranzakció. A különbségek a társadalmi feszültség növekedéséhez is vezethetnek. A növekvő kockázat miatt, várhatóan az alacsonyabb biztonsági szintű technológiák 46 használatát mellőzik, és a magasabb biztonsági szintű technológiák 47 használatát 46
Pl. papír alapú személyi igazolványok.
47
Pl. ujjlenyomat vízum kiadáshoz. MÁSODIK
KÖTET
– 2005.
DECEMBER
123
14.SZEMÉLY
I AZONOSÍTÁSI
TECHNIKÁK
bevezetik. Lehet, hogy nemcsak egy biztonsági lépcsőt lépnek. 48 Esetleg egyes helyeken visszalépnek egy szintet a költségcsökkentés érdekében. 49 A kiemelten nagy biztonságú, egész életre szóló személyi azonosítási technikák, pl. biológiai minták (ujjlenyomat, DNS minta) alapján történő azonosítások használatát korlátozzák állami célokra. Az állami személyi azonosítást kiterjeszthetik a nagy biztonságot igénylő témákhoz, pl. repülés-biztonságra, és egyes munkahelyeken az alkalmazó-munkavállaló kapcsolatokra. A folyamatos és passzív nyomkövetésre alkalmas, tárgyi alapú azonosítási technológiákat különböző módon fogadják a világ különböző kultúráiban. Pl. a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Ázsiában sikertörténet és személyi azonosításra is ki akarják terjeszteni. Az USA-ban néhol tiltakozást vált ki, egyes államokban korlátozzák a használatát. Európában még a gyártók sem lobbiznak mellette komolyan az erős személyiségi jogok miatt. Az egyén számára új biztonságos technológiákat kínálnak a különböző ön-azonosítási funkcióinak integrálására. Várhatóan ez kombinálja majd a tárgyi alapú és a biológiai azonosítás elemeit, de nem igényli annyira a kódokat és a sokféle kártya (bankkártya, SIM kártya, beléptető kártya, törzsvásárlói kártya) őrzését.
Viselkedési minták felismerése
Aktív azonosítás Biológiai minták használata
Arc- és alak felismerés,
10 20 Rádió-frekvenciás
Kártyák, és kódok Elektronikus aláírás
azonosító chipek
Aláírás papíron, igazolványok
05 20
15 20
Helymeghatározás Mobil telefonszám, vagy IP cím alapján
Passzív azonosítás
Fényképek 2. ábra: 2005-2015
Az új személyi azonosítási technológiák használatára vonatkozóan új szabályozásnak kell létrejönnie. Ebben szabályozzák a legfontosabb kérdéseket: egyéni és társadalmi kontroll, függő helyzetek, a munkaadó-munkavállaló, a szülő-gyermek, a gondozóidősek kezelése, tennivalók és jogosultságok elhalálozás vagy eltűnés esetén, biztonsági szervezetek hozzáférése a „kulcsokhoz”, ellenállás és reklamáció joga nem megfelelő bánásmód esetén, stb.
48
Pl. kihagyják a smart kártyás azonosítási fázist.
49
Pl. fényképes mágneskártyák helyett vonalkódos azonosítás a könyvtári beiratkozó kártyán. MÁSODIK
KÖTET
– 2005.
DECEMBER
124
14.SZEMÉLY
I AZONOSÍTÁSI
TECHNIKÁK
4. Szükséges technológiai előfeltételek Az ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS elterjesztésének már nincs technikai előfeltétele. A technológia kidolgozott, a jogi keretek is adottak, csak elég drága egy alap azonosító rendszer (root CA) beruházása és üzemeltetése. A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) technológiája kidolgozott, tömeges gyártásra alkalmas. A befogadás Ázsián kívül kérdéses, mert passzív nyomkövetésre alkalmas a technológia. A nyomkövetéshez rádiófrekvenciás helymeghatározó jel-adóvevők és háromszögelő algoritmusok szükségesek a megfigyelni kívánt rendszerben. A biometriai azonosítás különböző részterületekből áll. A legrégibb és a bűnüldözésből ismert az ujjlenyomat-, és a biológiai minták azonosítása. Új terület a tenyér-lenyomat, a haj-, az írisz- és a retina-azonosítás. Ennek elvben nincs direkt előfeltétele, de a tömeges alkalmazáshoz a minta-tárolási kapacitásokat kell megsokszorozni, így előtérbe kerülhetnek a nano-technológiára épülő információtárolók. A nyálból vagy más testnedvből vett kromoszóma- vagy gén-térképhez a biotechnológiák fejlődésére is szükség lehet. A viselkedési minta alapú azonosítás legrégebbi elődje a hazugság-vizsgáló gép, amely a testnedvek elektromos tulajdonságainak megváltozásából vont le következtetéseket. SZENZOROKkal és adaptív mechanizmusokkal meg lehet tanítani a rendszereket arra, hogy egy korábban már azonosított személy vonásait, viselkedését, hanghordozását, szóhasználatát, mozgását megjegyezzék, és ennek alapján felismerjék, ha tőle nem elvárható, szokatlan viselkedést tanúsít. Ilyenkor felmerül a gyanú, hogy befolyásolás (pl. kábítószer, pszichológiai megfélemlítés, alkohol befolyása) alatt levő személyről van szó. Vagy egészen más személyről, aki más identitását bitorolja. A viselkedési minta megbízható felismeréséhez még sok technológiai előfeltétel teljesülése szükséges, főleg a grafikus jelfeldolgozás és mintafelismerés területén. Ugyanakkor, vannak már arc-kontúr felismerő rendszerek, amelyekkel elmaszkírozott körözött személyeket is felismerhetnek arcvonásaik és mozgásuk alapján. A technológiai előfeltétel a hatékony adaptív algoritmusok fejlesztése és megbízhatóságuk mérése. A különböző szolgáltatási kapcsolatokban használt személyi azonosításhoz az intelligens kártyák és az ujjlenyomat kombinációja várható, amely egyrészt megőrizhetné az ANONIMITÁSt a kereskedelmi kapcsolatokban, de biztonságosabbá tehetné a felhasználó számára az integrálást. Ehhez olcsó, megbízható és kis helyigényű szkennelésre van szükség, ami elférhet egy mobil telefonban vagy egy bankkártyán is.
5. Folyamatban lévő kutatások, fejlesztések Kelet-Ázsiában folynak az RFID fejlesztések. Dél-Korea, Japán és Kína együttesen terjeszti a technológiát. Az RFID-t áruazonosításra akarják elsősorban alkalmazni
MÁSODIK
KÖTET
– 2005.
DECEMBER
125
14.SZEMÉLY
I AZONOSÍTÁSI
TECHNIKÁK
Koreában. Kínában állatokba építik be implantátumként az RFID tag-et. Az idősödő lakosság kereskedelmi- és igazgatási ellátásának terveiben az RFID személyi azonosítás is szerepel Japánban. A három nagyobb fejlesztési centrum négy éve rendszeresen találkozik egy RFID Tracking konferencián, amit a japán kereskedelemfejlesztési intézet finanszíroz. Az USA-ban is felmerült az igény az erős és egyértelmű személyi azonosításra. Az USA elsősorban a biológiai jellemzőkre építő technológiát szorgalmaz, pl. ujjlenyomat, arc-felismerés, írisz kép. Ezekhez a személy aktív hozzáállása szükséges, és az aktív tudatosság az euro-atlanti kultúra egyik alap-értéke. Ugyanakkor az Ázsia felől jövő RFID technológiának ellenáll az USA. Egyes közép-nyugati államok korlátozzák a bevitelt, és a felhasználást. Pl. megtiltották az emberi implantátumokban az RFID elhelyezését. PRIME projekt néven most indul Európában a privát azonosítást segítő, valójában az identitás-menedzselés szabványosításával foglalkozó projekt. Ebben néhány német egyetem mögött magyar kutatók is részt vesznek. A projektet az EU támogatja, bár alapvetően nagy multinacionális cégek finanszírozzák.
6. Az IKT más területeire való hatások bemutatása A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) várható hatása, hogy tovább terheli a rádiófrekvenciás teret, és egyre több nyomkövető jeladót szerelnek be a nyilvános terekbe. A biometriai azonosítás technológiai hatása a bio- és nanotechnológiák használatának növekedése, valamint egye kapcsolódó orvos-diagnosztikai területek felfejlődése, pl. írisz-felismerésből írisz-diagnosztika, géntérképből örökletes betegségek és kezdődő rákbetegség szűrése. A viselkedési minta alapú azonosítás várható technológiai hatása: a viselkedési felismerők, analizátorok és szintetizátorok, szimulátorok fejlődése, amelyet oktatásban, fogyatékos emberek kiszolgálásában alkalmazhatnak. A „virtuális valóság” technológiához kapcsolva a gyógyításban (pl. pszichiátriai megbetegedésekben vagy rákbetegségben) is lehet alkalmazni. Távolabbi alkalmazási módja lehet a „virtuális személyiségprofil” kialakítása, amely a bűnüldözésben és a védelem egyes területein alkalmazható valószínűleg.
7. Társadalmi-gazdasági hatások elemzése A személyt tudtán vagy akaratán kívül azonosító eszközök elsősorban a nyomozati vagy a titkosszolgálati eszközök közé tartoznak, amelyek alkalmazását szigorú jogszabályok határozzák meg. Ugyanakkor, a személyek használnak egy sor olyan technológiát is, amelyek alkalmasak a személy vagy a személyhez szorosan kapcsolódó gép beazonosítására (pl. IP cím, SIM kártya). A kereskedelem alkalmaz néhány olyan technológiát is, ahol más előnyök elfedik, hogy valójában a vásárlói MÁSODIK
KÖTET
– 2005.
DECEMBER
126
14.SZEMÉLY
I AZONOSÍTÁSI
TECHNIKÁK
magatartás megfigyelésére szolgálnak (pl. törzsvásárlói pontgyűjtő kártyák). A személy tudtán kívüli azonosítása, nyomkövetése, magatartásának megfigyelése technikailag lehetséges, és jelentős érdekcsoportok érdekében áll. A jogszabályok védik ugyan a személyeket, de csak a tudatos és viszonylag képzett személyek tudják valójában érvényesíteni az ilyen irányú jogaikat. A hátrányos helyzetű, képzetlen, nem tudatosan gondolkodó személyek többnyire fel sem ismerik a megfigyelhetőségükből adódó kockázatokat. Kialakulóban van egy mély szegénységben élő réteg, amely a létminimum környékén él. Ők csak az államilag biztosított alap személyi azonosítókkal rendelkeznek. Sokszor nincs stabil lakóhelyük, és minimális egzisztenciájuk sincs. Nem tudnak vigyázni az igazolványaikra sem, néha tudatlanságból, néha anyagi kényszerből átengedik csalásokhoz. A szolgáltatási azonosítókat, pl. a SIM kártyákat váltogatják, vagy eldobálják. Itt a modern technikák szinte csődöt mondanak, csak a speciális, a gondozáshoz kapcsolódó igazolványok vagy azonosítások (pl. hajléktalan-igazolvány, alapítványi kartonozás) tudnak fennmaradni. A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) elterjedéséhez szükséges a magyar szabályozás elkészítése, amelynek az EU álláspontjához és irányelveihez kell alkalmazkodni. Az RFID-t használják majd az időleges személyi azonosításokhoz, pl. beléptető kártyákhoz, diákigazolványhoz, munkahelyi igazolványokhoz. Ugyanakkor, nehezen elképzelhető, hogy állandó igazolványhoz, pl. személyi, jogosítvány, adókártya, TB kártya igazolványokhoz alkalmazzák. Várhatóan megtiltják az emberi implantátumokba való beépítést, egyes különleges esetektől eltekintve. A biometriai azonosítás, a géntérkép állami használatának társadalmi hatása, hogy növeli a biztonságot és a szabálykövető magatartást. Várhatóan igény merül fel a társadalmi kontroll növelésére az azonosítással foglalkozók felett. Növelheti a neurotikus megbetegedések és öngyilkosságok számát is, 50 mert növeli a társadalmi kontrollt az egyén felett. Esetleg passzív rezisztenciákat és tiltakozó mozgalmakat is kiválthat. Viselkedési minta alapú azonosítás társadalmi haszna lehet a bizalom erősödése sok üzletágban (pl. légi-forgalom biztonsága, veszélyes anyagokkal dolgozók alkalmazása). Ugyanakkor, ez is a társadalmi kontrollt növeli az egyén felett, és ez is neurózishoz vezethet. Mivel a viselkedési minta nem annyira egzakt, mint a biometria, ezért a neurotizáló hatás gyengébb lehet. Kitermelheti a megfigyelésen alapuló személyiség-tipizálásokat, és a kulturális tipizálásokat is, aminek társadalmi kockázata az előítéletek feléledése. A biztonságos kártya-integráló technika társadalmi hatása lesz az egyén növekedő kontrollja a „szép új világunk” felett. Ez a középosztályban növelheti a szimpátiát az új technológiák iránt. Lehetnek olyan politikai csoportok is, akik radikálisabb eszméket hangoztatva, vagy teljesen elutasítják az új személyi azonosítási technológiákat, vagy éppen a társadalmi kontroll kiépítésére akarják majd széleskörűen felhasználni. A vitát már most előre lehet látni, csak az eredményét nem lehet sejteni.
50
Ázsiai tapasztalat a magas öngyilkossági szám, ahol erősebb az egyén társadalmi kontrollja, és a kultúrában nincs benne a lázadás vagy a szembefordulás lehetősége, mint az euro-atlanti kultúrában. MÁSODIK
KÖTET
– 2005.
DECEMBER
127
14.SZEMÉLY
I AZONOSÍTÁSI
TECHNIKÁK
8. Magyar vonatkozások Általában véve, a felhasználási oldalon nincs magyar specialitás: A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) bejön, ha beengedi az EU. A biometriai azonosítás és géntérkép ma még csak a sportorvosi gyakorlatban van. Az ujjlenyomat használata a nagybiztonságú terek beléptető rendszereinél már létezik, vagy nemsokára elkezdődik. Viselkedési minta alapú azonosítás ma még nincs, de a repülőterek és bankfiókok biztonsági kamerái mögött nemsokára várható. A személyi kártya-integrálók megjelenése szinte csak árkérdés, ha elég olcsó lesz, rohamosan terjed majd. Gyártói oldalon felmerülő esetleges témák: •
Samsung magyarországi leányvállalata az RFID tag-eket esetleg itt hozza be az EU-ba.
•
A biometriai azonosító rendszerek szoftverjének készítésébe beszállhatna néhány magyar szoftver cég.
•
A beszéd- és beszélő felismerésben ezek esetleg beépülhetnének konkrét kereskedelmi alkalmazásokba is.
•
Személyi kártya-integrálókat nem valószínű, hogy hazai gyártásba veszünk, mert jelentős hardware fejlesztési igény látszik mögötte, amivel csak a nagy multi- cégek rendelkeznek.
•
Egyes részterületek kutatásába beszállhatnak a magyar kutatóhelyek, pl. adatbázis szervezés, folyamatszervezés.
9. Következtetések Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyi azonosítás biztonsága iránti igény nőni fog. Egyrészt távolabbi személyek lépnek egymással üzleti kapcsolatba, másrészt nő az igény a biztonságos fizikai és virtuális terek kialakítására. Harmadrészt, a gépi archiválás, jogosultság kezelés és egy sor gépi tevékenység is a személyi azonosítási technikákra épül rá. A technologizálódás, a társadalmi-gazdasági rétegződés, a virtuális közösségek létrejötte együttesen növeli a személyi azonosítási igényeket. A volumenében és biztonsági szintjében is növekvő igényekre válaszul, bevezetésre kerülnek a magasabb biztonsági szintű azonosítási technikák (biometria, RFID stb.). Bővül az új, nagyobb hatékonyságú személyi azonosítási technológiák választéka a kínálatban. Ezek az új technológiák nagyobb biztonsággal azonosítják a személyt. Ezek a technikák spontán módon terjedni kezdenek, elsősorban az üzleti életben. Az egyén kontrollálni szeretné a többféle kapcsolódását a szolgáltatási rendszerekhez. Egyrészt integrálni kívánja a saját ön-azonosítási technikáit. Másrészt valószínűleg MÁSODIK
KÖTET
– 2005.
DECEMBER
128
14.SZEMÉLY
I AZONOSÍTÁSI
TECHNIKÁK
tudatosodik benne, hogy több adatot tárolnak róla különböző helyeken, mint korábban. Erre várhatóan szabályozási igénnyel vagy privát szférát védő technológiák (PET) használatával reagál. Az igényesebb felhasználói csoportok, egyes üzleti csoportok, esetlegesen más érdekcsoportok várhatóan kikényszerítik, hogy a kapcsolatos személyiségi jogi kérdések szabályozása is megtörténjen. A passzív azonosításra és nyomkövetésre alkalmas technológiákról nagy vita várható. Ezek, a személy tudta és beleegyezése nélkül is azonosító és nyomkövető technológiák növelhetik a társadalmi kontrollt is a személy felett, ami neurotikus tüneteket válthat ki. A várható vitáknak, reagálásoknak, esetleges ellenmozgalmaknak a személyiségi jogok értelmezése lesz az alapja. Az értékrend- és kultúra-függő nézőpontok várhatóan nehezen közelednek egymáshoz. Mindennek ára van, a növekvő vagy legalább szinten tartott biztonságnak is. Továbbá társadalmi kockázatokkal és ráfordításokkal is számolni kell.
MÁSODIK
KÖTET
– 2005.
DECEMBER
129
