Képzés megnevezése:
Általános forgalmi
1. A program besorolása 1.1.
Általános képzés
-
1.2.
Nyelvi képzés
-
1.3.
Szakmai képzés
-
1.4.
Hatósági vizsgával záruló alapképzés
X
2. A program célja A vasúti társaságok munkavállalói részére olyan képzés biztosítása, amely a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet szerinti sajátcélú pályahálózaton (Iparvágányok Szolgálati Utasítása hatálya alá tartozó pályahálózat) Általános forgalmi vizsga letételére készít fel. A képzés során a képzésben résztvevők ismerjék meg: • a vasúti közlekedéssel kapcsolatos jelzéseket, • a fogalom lebonyolításával kapcsolatos előírások alkalmazását a gyakorlatban, • a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokat és azok alkalmazását, • az országos pályahálózat vonalainak jellemzőit, az azokon megtalálható berendezéseket, • az alkalmazandó biztosítóberendezés(ek) külső téri elemeinek kezelését, • a villamos felsővezetéki berendezések kezelését, • az alkalmazandó távbeszélő készülékek kezelését,
3. A program célcsoportja Olyan munkavállalók, akik nem rendelkeznek országos pályahálózaton (Iparvágányok Szolgálati Utasítása hatálya alá tartozó pályahálózat) Általános forgalmi vizsgával.
4.
A program során megszerezhető kompetenciák
A képzésben résztvevő a tanfolyam befejeztével: • ismerje a vasúti közlekedéssel kapcsolatos jelzéseket, értelmezni tudja az általuk adott parancsokat, • ismerje a fogalom lebonyolításával kapcsolatos előírásokat, tévesztés nélkül képes legyen kiválasztani az adott szituációban előírás szerint alkalmazandó szabályokat, azokat alkalmazni tudja, 2
• ismerje a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokat, képes legyen a rendkívüli helyzetekben az optimális cselekvésre, • ismerje a sajátcélú pályahálózatok jellemzőit, az azokon megtalálható berendezéseket, • a gyakorlatban használt biztosítóberendezés(eke)t azonosítani, • képes balesetmentesen ellátni a villamos felsővezetékkel ellátott vonalakon a szolgálatot, • a használandó távbeszélő készülékeket kezelni.
5. Megszerezhető képesítés Megnevezése:
-
FEOR száma:
-
6. A programba való bekapcsolódás feltételei 6.1. 6.2.
Végzettség Szakmai gyakorlat
6.3.
Egészségügyi alkalmasság
6.4. 6.5.
Előzetesen elvárt ismeret(ek) Egyéb feltétel(ek)
középiskolai végzettség Vasút- egészségügyi érvényes alkalmassági határozat /I., vagy II. munkaköri csoport szerinti vasútijármű vezetői munkakörre 203/2009 (IX.18) Kormányrendelet szerint/ a vizsgaidőpontjáig betöltött 18. életév
7. A programban való részvétel feltételei 7.1. 7.2. 7.3 7.4.
Részvétel követésének módja Megengedett hiányzás Mulasztás pótlása Egyéb feltételek
Képzési napló és jelenléti ív 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet szerint Elméleti órák esetén konzultációs formában A képzésben résztvevő nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés, foglalkozástól hatálya alatt.
3
8. Tervezett képzési idő, intenzitás Összóraszám:
150
óra
8.2.
Elmélet:
121
óra
8.3.
Gyakorlat:
29
óra
8.1. Ebből:
Intenzitás 8.5.
160 óra/hó A haladási ütemterv szerint
Időtartam 16
nap
4
hét
1
hónap
9. Csoportlétszám Minimum: 1 fő Maximum: 20 fő
10.
A képzés módszerei és formája
A képzés gyakorlati orientáltsága, képesség fejlesztő jellege miatt az előadások és a frontális munka mellett fontos a gyakorlatok előtérbe helyezése és a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközök felhasználása differenciáltan igazodva a képzés cél és követelményrendszeréhez. Az oktatók számára ajánlott módszerek, tevékenységi formák, keretek: • klasszikus és lazított előadás elméleti ismeretekről, • frontális munka, • folyamatok, technológiák magyarázata, • gyakorlat a berendezések, technológiák megismerése céljából szolgálati helyeken üzemi helyzetben. A képzés besorolása: alapképzés Megrendezési formája: csoportos
11.
A képzés személyi és tárgyi feltételei
11.1. A képzés személyi feltételei A képzés elméleti tárgyainak oktatóival szembeni követelmények: • vasútszakmai elméleti oktatói képesítés; A képzés gyakorlati tárgyainak oktatóival szembeni követelmények: • vasútszakmai gyakorlati oktatói képesítés;
4
11.2. A képzés tárgyi feltételei Az elméleti órák: Létszámnak megfelelő oktatóterem, valamint a létszámnak megfelelő, jegyzetelésre alkalmas asztal és szék. Gyakorlati órák: Gyakorlatok teljesítéséhez helyszínt kell biztosítani. Szemléltető anyagok, oktatási segédletek: Az oktatásokon a példák bemutatásához a tansegédletek kiegészülnek: • a vasútvállalat idevonatkozó utasításaival, szabályzataival, kapcsolódó segédkönyveivel, • hivatalos közlönyökkel, • szakkönyvekkel, jegyzetekkel, • oktató CD-vel, videofilmmel, • járműalkatrészekkel és berendezésekkel, • élethű modellekkel.
ezekhez
Vizuális, audiovizuális eszközök: -
írásvetítő, projektor, táblák, televízió, videó, oktatói számítógép.
Szakirodalom: Szemléltető anyagok, oktatási segédletek: a vasútvállalat idevonatkozó utasításai, szabályzatai, ezekhez kapcsolódó segédkönyvei: • Iparvágányok Szolgálati Utasítása jóváhagyta a Közlekedési Főfelügyelet 6535/1990. sz. alatt) •
MÁV Zrt. E.2. sz. Fékutasítás (Jóváhagyva: 2868/1/2003. sz. alatt)
•
MÁV Zrt. E.12. sz. Műszaki kocsiszolgálati Utasítás (Jóváhagyva: 7639/1999.sz. alatt)
•
E.101.sz. Általános utasítás a MÁV Zrt. villamosított vonalainak üzemére jóváhagyta a Nemzeti Közlekedési Hatóság (KH/KV/A/NS/33/0/2009 sz. alatt)
• MÁV Zrt. Vasúti Műszaki Zsebkönyv MÁV Zrt. 2010. • Orosz György: Műszaki kocsiszolgálat (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1991) • Bencsik László: Vasúti járművek fékberendezésének szerkezete és működése (MÁV Rt. 1999)
5
• Dr. Csiba József: Vasúti kocsik számozása, jelei és feliratai (MÁV Rt. 1995) • Mezei István: Vasúti kocsik szerkezete és berendezései (MÁV Rt. 1995)
12.
A program folyamata
A program moduljai nem függenek egymástól, a táblázatban foglalt sorrendiség nem jelenti az oktatás sorrendiségét!
13.
A program során alkalmazott értékelési rendszer
13. 1.
A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet, valamint a Vasúti vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje a szerint.
Ellenőrzések formája
Témakörönként - legalább 10 óránként - írásbeli ellenőrző feladatok. 13.2.
Ellenőrzések rendszeressége
13.3.
Ellenőrzések tartalma
13.4.
A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek)
Modulonként és Témakörönként írásbeli ellenőrző feladatok.
Megszerezhető minősítések Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek Sikertelen teljesítések következményei
„Megfelelt”/„Nem felelt meg”
13.5. 13.6. 13.7.
14.
Hatósági vizsga a képzés végén. Azon tantárgyakból, témakörökből, amelyekből nincs előírva Hatósági vizsga- írásbeli vizsgát kell tenni. A képzés során kialakítandó tudás, ismeretek és kompetenciák szerint
A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 19. § (4.) bekezdés előírása szerint. A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 21. § előírása szerint.
Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének a módja
A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 12. § szerint.
6
15.
A program zárása 15.1.
A programtantárgy zárásának feltételei
A 13.1, és a 13.2.- ben leírtak teljesülése.
15.2.
A programtantárgy zárásának módja
Hatósági vizsga
15.3.
A záróvizsga rendje
A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint.
15.4.
A záróvizsga követelménye
15.5.
A záróvizsga minősítési szintjei
15.6.
A különböző minősítésekhez tartozó követelményszintek
15.7.
A sikertelen teljesítés következménye
16.
Bizonyítvány
16.2
Tanúsítvány Látogatási igazolás
16.4.
17.
A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 21. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint.
A program sikeres elvégzését igazoló okirat
16.1.
16.3.
A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint.
Egyéb
X
Éspedig:
Vasúti vizsgaközpont által kiállított igazolás
A program elvégzését igazoló irat kiadásának feltételei
A képzést lezáró hatósági vizsga „Megfelelt” szintű teljesítése.
7
18. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Témakörök/tananyagegységek
Modulok Jelzési ismeretek Forgalmi ismeretek Pályavasúti berendezés ismeretek Tűzvédelmi ismeretek Egészségügyi ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Munkavédelmi ismeretek Összesen:
Elmélet 15 61 24 6 3 6 6 121
Óraszám Gyakorlat 5 19 2 0 3 0 0 29
Összesen 20 80 26 6 6 6 6 150
18.1. Jelzési ismeretek modul Jelzési ismeretek tantárgy Sorszá m 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Óraszám Témakörök
Elmélet
Gyakorlat
Összesen
1
0
1
2 5 4
0 4 1
2 9 5
1
0
1
1
0
1
1 15
0 5
1 20
A jelzésekkel kapcsolatos általános rendelkezések A tolatási mozgást szabályozó jelzők Az egyéb jelzők és jelzéseik Kézijelzések és hangjelzések Jelzések a vonatokon és a járműveken. Figyelembe nem veendő, figyelmen kívül hagyandó, érvénytelen és a használhatatlan jelzők Figyelmeztető jelek Összesen:
A „Jelzési ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel az Infrastruktúrakezelő által alkalmazott jelzőket, azok csoportosítását és ennek jelentőségét. Ismertesse a jelzők jelzési képeit és a különböző jelzések esetén követendő szabályokat. Adjon átfogó képet a különböző forgalmi helyzetekben adható kézi és hangjelzésekről. Tanítsa meg a vezetőálláson alkalmazott jelzőberendezések által adott jelzések értelmét és az azokhoz kötődő szabályozásokat. Ismertesse a jelzők különleges kezelésének, üzemállapotának eseteit.
8
A „Jelzési ismeretek” tantárgy oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére, figyelmen kívül hagyásuk esetén bekövetkező negatív hatásokra, következményekre. Mutassa be a szabályozás alapját képező műszaki adottságokat és balesetelemzési eredményeket. Vegye figyelembe és hívja fel a figyelmet a kapcsolódó utasításokkal való összefüggésekre. Az elméleti ismeretek oktatását gyakorlati bemutatóval kell kiegészíteni. A képzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelmény, a jelzők, jelzési képek és a hozzájuk kapcsolódó szabályok tévesztés nélküli ismerete.
A „Jelzési ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével: • Ismeri a jelzésekkel kapcsolatos alapfogalmakat. • Tévesztés nélkül ismeri a jelzési rendszerrel kapcsolatos fogalmakat és a fő, elő, ismétlő, vezetőállás és tolatási jelzők által adott jelzési képeket. • Tévesztés nélkül ismeri és alkalmazza a kézi, hang és vonatokon és járműveken alkalmazott jelzéseket. • Ismeri a figyelembe nem veendő, figyelmen kívül hagyandó, érvénytelen és a használhatatlan jelzők fogalmát és a mellettük történő közlekedés szabályait. • Tévesztés nélkül ismeri a figyelmeztető jeleket. Témakörök részletetése (A zárójelben az Iparvágányok Szolgálati Utasítása kapcsolódó pontjai kerültek feltüntetésre) 1. A jelzésekkel kapcsolatos általános rendelkezések II. Jelzési rendszer A fejezet tartalma (87.- 89.) Jelzést, továbbá figyelmeztetést adó eszközök és berendezések (90.) Alkalmazható jelzések, jelzők, jelzőeszközök és figyelmezető jelek (92.) A hallható és látható jelzések alkalmazása (93.- 94.) Rálátási távolság, a távolbalátás és a szabadlátás korlátozottsága (95.- 97.) A jelzésadás helye, ideje és módja (98.- 99.) Figyelési kötelezettség (100.) Eljárás eltérő értelmű egyidejű jelzések, továbbá kétes értelmű jelzések esetén (101.- 102.) A jelzőeszközök kéznél tartása (103.- 104.) A jelzők csoportosítása (105.- 109.) Világítás (110.- 113.) 2. A tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása, alkalmazása és a velük adott jelzésekre vonatkozó általános rendelkezések Tolatási mozgást szabályozó jelzők (114.- 122.) 9
3. Az egyéb jelzők és jelzéseik Váltójelzők (123.- 133.) Vágányzáró jelző (134.- 137.) Mérleg jelző (138.- 141.) Megállás helye jelző (142.- 144.) Útátjáró jelzők (145.- 157.) Biztonsági határjelző (158.- 159.) Tűzveszély jelző (160.- 162.) Különleges jelző hótörő mentek részére (163.- 164.) Lassúmenetjelzők (165.) Értesítés a lassan bejárandó pályarészekről (166.- 168.) Lassan bejárandó pályarész (vágány) jelzése (169.) Lassúmenet előjelző (170.) Lassan bejárandó pályarész eleje jelző (171.) Lassan bejárandó pályarész vége jelző (172.- 173.) Lassúmenet jelzők kitűzése és a kitűzés ellenőrzése (174.- 176.) Eljárás sérült pályarész felfedezésekor (177.- 180.) Járhatatlan pályarészek fedezése (181.- 182.) 4. Kézijelzések és hangjelzések A tolatószemélyzet kézi jelzései (183.- 191.) A tolatási jelzések alkalmazása (192.- 203.) A mozdonyszemélyzet hangjelzései (204.- 207.) Jelzést adó berendezések (208.) 5. Jelzések a vonatokon és a járműveken. Eljárás, ha a jelzést adó berendezés bizonytalanul működik (209.- 210.) Jelzések a tolatómozdonyokon, vonatokon (211.) Jelzések személyek által elfoglalt kocsikon (212.) A jelzőőrök közúti jelzései (213.- 216.) 6. Figyelembe nem veendő, figyelmen kívül hagyandó, érvénytelen és a használhatatlan jelzők Figyelembe nem veendő és érvénytelen jelzők (217.- 218.) Használhatatlan jelzők (219.) Eljárás, ha a jelző használhatatlan (220.) 7. Figyelmeztető jelek Kihúzóvágányon az ütközőbak távolságára figyelmeztető táblák (221.- 222.) Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmezető jel (223.- 224.) Nagyfeszültségre figyelmezető jel (225.- 226.) Pályán munkások dolgoznak elnevezésű jelzőeszköz (227.)
Ellenőrző kérdések: Jelzési ismeretek tantárgy • Mire terjed ki a „Jelzési rendszer” fejezet tartalma? (87-89. pont) 10
• Mivel adhatók vasúti jelzések, továbbá hogyan kell tudomásul venni a jelzéseket?(90. pont) • Milyen jelzőeszközök, figyelmeztető jelek alkalmazhatók az iparvágányokon (sajátcélú vasúti pályahálózaton), továbbá hogyan kell adni a látható és hallható jelzéseket? (92. pont) • Ismertesse a látható és hallható jelzések adására vonatkozó szabályokat! (9394. pont) • Határozza meg a következő fogalmakat: rálátási távolság, szabadlátás és a távolbalátás korlátozottság! (95-97. pont) • Hogyan szabályozza az Utasítás a jelzés adásának idejét, helyét és módját? (98-99. pont) • Meddig kell figyelni a jelzéseket? Mi az eljárás egyidőben adott, de eltérő értelmű jelzések esetén? Mi az eljárás kétes jelzés esetén? (100-102. pont) • Hogyan szabályozza az Utasítás a jelzések kéznél tartásának szabályait? (103-104. pont) • Ismertesse a jelzők csoportosítását! (105-109. pont) • Ismertesse a jelzők kivilágításának szabályait! (110-113. pont) • Ismertesse a tolatási mozgást szabályzó jelzők fajtáit és jelzéseit! (114-122. pont) • Ismertesse az egyszerű és az átszelési váltók váltójelzőinek jelzéseit! (123124. pont) • Határozza meg, hogy az egyszerű váltó váltójelzője mikor jelez egyenes irányt, valamint, hogy az átszelési váltóknak melyik a fő- illetve mellékiránya! (126-128. pont) • Ismertesse a váltók kézi állító készülékének színezését és annak szerepét! (131-133. pont) • Határozza meg a vágányzáró jelző alkalmazásának szabályait és a vágányzáró jelző jelzéseit! (134-137. pont) • Ismertesse a Mérleg-jező jelzéseit! (138-141. pont) • Ismertesse a Megállás helye jelző jelzését és alkalmazásának eseteit! (142144. pont) • Ismertesse az Útátjárójelzőket ismer? (145-149. pont) • Mikor alkalmaznak, és hol kell elhelyezni egyszerű és különleges útátjárójelzőt? (150-154. pont) • Ismertesse a fénysorompót ellenőrző útátjárójelző jelzéseit és azok forgalom szabályozó szerepét! (156. pont) • Hogyan néz ki a Biztonsági határjelző és milyen mozgás szabályzó szerepe van? (158-159. pont) • Mi a jelzést adó szerepe a Tűzveszélyjelzőnek? Hol alkalmaznak ilyen jelzőt? (158-159. pont) • Hol alkalmaznak Különleges jelzőt a hótörő menetek részére, és mi a teendője a járművezetőnek, ha ilyen jelzőhöz érkezik? (163-164. pont) • Hogyan történik az értesítés a lassan bejárandó pályarészekről? (166-168. pont) • Hogyan jelzik a lassan bejárandó pályarészeket? (169. pont) • Ismertesse a lassúmenet előjelző, eleje jelző és a lassúmenet vége jelző alkalmazásának szabályait! (170-173. pont) • Mi az eljárás sérült pályarész felfedezésekor? (177-180. pont) 11
• Ismertesse a járhatatlan pályarészek fedezésének a szabályait! (181-182. pont) • Ismertesse a tolatószemélyzet kézi- és hangjelzéseit! (183-191. pont) • Ismertesse a tolatási jelzések alkalmazására vonatkozó szabályokat! (192203. pont) • Ismertesse a mozdonyszemélyzet hangjelzéseit! Mivel adhatók a hangjelzések?(204-208. pont) • Mi az eljárás, ha a mozdony jelzést adó berendezése bizonytalanul működik vagy ha használhatatlanná válik? (209-210. pont) • Milyen jelzéseknek kell lenni a tolatómozdonyokon és a személyek által elfoglalt kocsikon? (211-212. pont) • Ismertesse a jelzőőrök közúti jelzéseit! (213-216. pont) • Hogyan kell megjelölni a figyelembe nem veendő és az érvénytelen jelzőket? Hogyan kell értesíteni az érdekelt személyzetet ezekről a jelzőkről? (217-218. pont) • Mikor kell használhatatlanak minősíteni egy jelzőt? Mi a teendő, ha a jelző használhatatlan? (219-220. pont) • Ismertesse a következő jelzőkről tanultakat: Kihúzóvágányon az ütközőbak távolságára figyelmeztető tábla, Űrszelvénybe nyúl létesítményre figyelmeztető jel, Nagyfeszültségre figyelmeztető jel, Pályán munkások dolgoznak! (221-227. pont)
12
18.2.
Forgalmi ismeretek modul
Sorszám
Tantárgyak megnevezése
Óraszám Elmélet Gyakorlat
1. Forgalmi ismeretek A járművek fékberendezéseinek üzemeltetése és vizsgálata Általános vontató- és vontatott jármű 3. ismeret 2.
Összesen:
Összes
40
10
50
6
3
9
15
6
21
61
19
80
A „Forgalmi ismeretek” modul oktatásának célja: A modul oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a vonatok biztonságos közlekedtetésének-, a tolatási műveletek biztonságos végzésének szabályait mind normál, mind rendkívüli üzemi körülmények között. Készítsen fel az önálló balesetmentes munkavégzésre tolatás lebonyolítása közben, valamint az esetleges rendkívüli események esetén követendő eljárásokra. Ismertesse meg a képzésben résztvevőt az infrastruktúrán közlekedő járművek alapvető tulajdonságaival, a járműveken levő közlekedésbiztonsági berendezésekkel és azok működésével. Ismertesse a rendkívüli helyzetekben, balesetek és a műszaki mentés esetén követendő eljárásokat!
A „Forgalmi ismeretek” modul oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére, figyelmen kívül hagyásuk esetén bekövetkező negatív hatásokra, következményekre. Mutassa be a szabályozás alapját képező műszaki adottságokat és balesetelemzési eredményeket. Vegye figyelembe és hívja fel a figyelmet a kapcsolódó utasításokkal való összefüggésekre. Az elméleti ismeretek oktatását gyakorlati bemutatóval kell kiegészíteni.
A „Forgalmi ismeretek” modul által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a modul oktatásának végeztével: • Ismeri és alkalmazza a tolatás és a vonatközlekedés közben alkalmazandó forgalmi szabályokat. • Ismeri a járműmozgató berendezéseket és a hozzájuk kapcsolódó forgalmi szabályokat. • Tévesztés nélkül tudja a rendkívüli események esetén alkalmazandó eljárásokat! • Tévesztés nélkül tudja a jelző- és biztosítóberendezések meghibásodása esetén követendő forgalmi szabályokat! • Ismeri a forgalom szabályozás különleges szabályait. 13
• • • • • •
Rendkívüli események bekövetkezésekor, veszélyes anyag ellenőrizetlen szabadba jutása esetén képes a vonatkozó előírások szerint eljárni. Ismeri rendkívüli események után a helyreállítás- és a balesetvizsgálat szabályait! Ismeri a vasúti járművek főbb tulajdonságait, a közlekedésbiztonsági berendezéseket és azok működését. Képes a vonatok indulás előtti fékpróbáinak megtartására. Ismeri a vontatott járművek vizsgálati, javítási előírásait. Ismeri a vasúti járművek főbb jellemzőit, az alkalmazott fékberendezéseket és azok működését.
14
18.2.1. Forgalmi ismeretek tantárgy
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Témakörök Általános rendelkezések Váltók Útsorompó, sorompókezelés Tolatószolgálat Teherkocsik tolatására vonatkozó tilalmak és korlátozások 150 méteresnél kisebb ívsugarú 1435 mm nyomtávolságú vágányokon Járműkapcsolások Védekezés járműmegfutamodások ellen Kocsisérülések Mérlegelés vasúti járműmérlegen Vágányon munkát végzők védelme Lassúmenetek, vágányzárások, járhatatlan pályarészek fedezése Összesen:
Elmélet 2 6 4 16
Óraszám Gyakorlat 0 2 2 4
Összesen 2 8 6 20
1
0
1
4
1
5
1
1
2
1 1 2
0 0 0
1 1 2
2
0
2
40
10
50
A „Forgalmi ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A modul oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a vonatok biztonságos közlekedtetésének-, a tolatási műveletek biztonságos végzésének szabályait mind normál, mind rendkívüli üzemi körülmények között. Készítsen fel az önálló balesetmentes munkavégzésre tolatás valamint vonatközlekedés lebonyolítása közben, valamint az esetleges rendkívüli események esetén követendő eljárásokra. Adjon áttekintést és mutassa be a mindennapi munkavégzéshez szükséges dokumentumok készítéséről, vezetéséről, használatáról. Ezeken túl vezessen be a vonat előkészítés műveleteibe, példaszámításokkal melynek része a vonatok hosszának, terhelésének, megfékezettségének megállapítása is.
A „Forgalmi ismeretek” tantárgy oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére, figyelmen kívül hagyásuk esetén bekövetkező negatív hatásokra, következményekre. Mutassa be a szabályozás alapját képező műszaki adottságokat és balesetelemzési eredményeket. Vegye figyelembe és hívja fel a figyelmet a kapcsolódó utasításokkal való összefüggésekre. Az elméleti ismeretek oktatását gyakorlati bemutatóval kell kiegészíteni. A képzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelmény, a forgalmi szabályok tévesztés nélküli ismerete; a vonatok hosszának, terhelésének, megfékezettségének megállapítása. 15
A „Forgalmi ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a modul oktatásának végeztével: • Ismeri és alkalmazza a tolatás és a vonatközlekedés közben alkalmazandó forgalmi szabályokat. • Tévesztés nélkül tudja a rendkívüli események esetén alkalmazandó eljárásokat! • Tévesztés nélkül tudja a jelző- és biztosítóberendezések meghibásodása esetén követendő forgalmi szabályokat! • Ismeri a forgalom szabályozás különleges szabályait. • Képes téli időjárás, erős fagy, sűrű havazás, hófúvás esetén a szükséges intézkedéseket megtenni. Témakörök részletezése I. Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya, tartalma, kiegészítői • Az utasítás alapja (1.) • Az utasítás hatálya (2.) • Az utasítás tartalma (3.- 4.) • Kiegészítő szolgálati utasítás. Végrehajtási utasítások (5.- 10.) • Az utasítás ismerete (11.- 14.) • Az utasítások kezelése (15.) • Az utasítások rendelkezéseinek értelmezése (16.) • Az utasítás módosítása (17.) 2. A vasútüzem vezetése • Vasútüzem vezető (18.- 20.) • Vasútüzem vezető-helyettes (21.) • Részlegvezető (22.) 3. Az alkalmazás feltételei • Alkalmasság (23.- 24.) • Beosztás önálló szolgálattételre (25.) • Munkabeosztás (26.) • Oktatás (27.- 33.) • Vizsgáztatás (34.- 39.) 4. Szolgálati magatartás • Felelősség, ellenőrzés (40.- 43.) • Közlemények adása, vétele (44.) • Ellenőrzési könyv (45.) • Rendkívüli helyzet (46.) • Magatartás a vágányok között (47.- 50.) • Alvás, szeszes ital fogyasztása (51.) 5. Vasútüzemi rend • Üzemi rend (52.) • A vasútüzemi munkaterület megvilágítása (53.) 16
• Szolgálatra jelentkezés (54.) • Szolgálatátadás (55.) • Szolgálati helyiség (56.) • Óra használata (57.) 6. Pályaoldal, űrszelvény, rakszelvény, áru- és anyagtárolás az iparvágány közelében • Kezdőpont, végpont (69.) • Űrszelvény, szabadon tartandó tér (70.- 72.) • Rakszelvény (73.) • Anyagtárolás (74.) • Üzemi közlekedési tér (75.) 7. Saját járművek üzemben tartása. Járművek megvizsgálása. Járművek megrakása • Saját jármű üzemben tartása (76.) • A járművek vizsgálata (77.- 78.) • A járművek megrakása (79.- 83.) 8. Belső vasútüzemet ellátó iparvágány engedélyes és a vasút kapcsolata (84.- 86.) III. Váltók 1. A váltók, azok alkatrészei • A váltók ismertetése, számozása (228.) • Az alkatrészek felsorolása (229.) • Tősínek és csúcssínek (230.) • A csúcssínek szabványos állása (231.) • Feles állás (232.) • Gyökkötések (233.) • Sínszékek, csúcssín emelő szerkezetek (234.) • Összekötő rudak (235.) • Állítókészülékek (236.) • Váltójelző 8237.) • Kampózár, csúcssín támasztó, és zárnyelves csúcssín rögzítő (238.) • Váltózár (239.) 2. A váltók csoportosítása forgalombiztonsági szempontból • Csoportosítás (240.) • Lezárható és le nem zárható váltók (241.) • Biztosított és nem biztosított váltók (242) 3. Sebesség a váltókon (243.) 4. A váltók gondozása • Váltógondozás (244.- 245.) • Biztonsági intézkedések (246.) 5. A váltók szabványos állása • Szabványos állás (247.) • A szabványos állás közlése (248.) 6. A váltók használhatóságának ellenőrzése forgalmi szempontból • A használhatóság forgalmi feltételei (249.) • A használhatóság ellenőrzése (250.) • A használhatóság ellenőrzése szolgálat átvétel előtt és ellenőrzések alkalmával (251.- 252.) 17
7. A váltók állítása • Váltóállítás tolatás részére (253.) • A váltóállítás ideje (254.) • Váltófelvágás (255.- 258.) 8. Váltóellenőrzés • Alapszabályok (259.- 265.) IV. Útsorompó, sorompókezelés • A sorompókezelés általános szabályai (266.- 269.) • Jelzőőr (jelzőőrök) alkalmazása (270.) V. Tolatószolgálat 1. Általános rendelkezések • Alapszabályok (271.- 272.) • A tolatás engedélyezése (273.) • Értesítés a tolatás engedélyezéséről (274.) • Tolatásvezető kijelölése (275.) • A tolatásvezető teendői (276.- 278.) • A tolatásban résztvevők kötelességei (279.- 282.) • Eljárás járművek kapcsolásakor (283.- 288.) • Átadó- átvevő vágány felhasználása (289.) • Egyidejű tolatások (290.- 291.) • átállás, összetolás (292.) • Tolatás személyek felé és át nem tekinthető vágányra (293.) • Tolatás fokozott gonddal tolatandó járművekkel (294.- 298.) • Tolatás javító-, tisztító- stb. vágányokon (299.) • Tolatás mérlegvágányon (301.- 302.) • Tolatás útátjárón át (303.) • Mozdonyok mozgásának szabályozása (304.- 305.) • A vágányút beállításának közlése (306.- 308.) • Tolatási sebesség (309.) • Járművek fékezése (310.- 322.) • Fékezés féksaruval (323.) • Páros féksaru alkalmazása (324.) 2. Tolatás emberi vagy állati erővel és közúti járművel (325.- 337.) 3. Tolatás mozdonnyal • A mozdonyok helyzete, mennyisége (338.- 339.) • A mozdonyszemélyzet jelenléte (340.- 341.) • A tolatószemélyzet jelenléte (342.) • Mozdonyra vonatkozó korlátozások (343.- 345.) • Tolatás szalasztással (346.- 348.) • Szalasztható kocsik mennyisége (349.) • Szalasztási tilalom (350.- 351.) • szalasztásból kizárt járművek (352.) • Óvatosan szalasztható járművek (353.) • Kézifékkel szalasztható járművek (354.- 355.) • Középütközős jármű szalasztása (356.) 18
• szalasztás csonkavágányra (357.) 4. Pályakocsik, valamint pályakocsiként kezelendő járművek tolatása • Meghatározás (358.) • Mozgatás (359.- 367.) 5. Tolatás sínen vagy terepen mozgó különféle kocsitoló berendezésekkel • Használat általános feltételei (368.- 369.) • Különleges feltételek (370.- 379.) 6. Tolatás teher-vágánygépkocsival • Meghatározás (380.) • Terhelés (381.) • Tolatás (382.- 388.) 7. Tolatás motoros pályakocsival • Meghatározás (389.- 390.) 8. Tolatás MTZ-TRAC közúti- vasúti kocsimozgatóval • Meghatározás (391.) • Működtetés feltételei (392.) • Üzemeltetés, tolatás (393.- 404.) 9. Tolatás ZAGRO típusú kocsimozgató berendezéssel • Meghatározás (405.- 406.) • Működtetés feltételei (407.- 408.) • Üzemeltetés tolatás (409.- 415.) 10. Tolatás UNIMOG típusú kocsimozgató berendezéssel • Meghatározás (416.- 418.) • Működtetés feltételei (419.- 420.) • Üzemeltetés, tolatás (421.- 427.) 11. Tolatás járműves vasúti daruval • Működtetés feltételei (428.) • Üzemeltetés, tolatás (429.- 435.) 12. Tolatás beépített vasúti kocsivontató berendezésekkel • A berendezésekre vonatkozó közös rendelkezések (436.- 445.) • A végtelen kötelű kocsivontató berendezésekre vonatkozó rendelkezések (446.- 454.) • Támasztópályás, tológörgős kocsivontató berendezésekre vonatkozó rendelkezések (455.- 458.) • Tolókocsis kocsivontató berendezésekre vonatkozó rendelkezések (459.) • Merevrudas kocsivontató berendezésekre vonatkozó rendelkezések (460.) 13. Járműfordítás fordítókorongon • Működtetés feltételei (461.) • Üzemeltetés, tolatás (462.- 468.) 14. Jármű állítása tolópaddal • Működtetés feltételei (469.) • Üzemeltetés, tolatás (470.- 475.) 15. Ürítés kocsibuktató berendezéssel • Működtetés feltételei (476.- 478.) • Üzemeltetés, tolatás (479.- 481.) VI. Teherkocsik tolatására vonatkozó tilalmak és korlátozások 150 méteresnél kisebb ívsugarú 1435 mm nyomtávolságú vágányokon 19
1. Beállítás korlátozások (482.- 486.) 2. Besorozási korlátozások 150 méteresnél kisebb ívsugarú vágányon (vágányrészen) (487.- 488.) 3. Tolatási korlátozások 150 méteresnél kisebb ívsugarú vágányon vágányrészen) (489.- 493.) 4. Egyéb előírások (494.- 495.) VII. Járműkapcsolások • Kapcsolókészülékek (496.) • Kapcsolás középütközős önműködő kapcsolókészülékkel (497.) • Kapcsolás csavarkapoccsal (498.- 500.) • Kapcsolás középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel (501.- 502.) • Kapcsolás merev kapcsolórúddal (503.- 504.) • Kapcsolás a rakománnyal (505.) • Szükségkapcsolás (506.) • Mozdonyok kapcsolása (507.) • Hóeke kapcsolása (508.) • Más alkatrészek kapcsolása (509.- 512.) VIII. Védekezés járműmegfutamodások ellen • Védekezés a tolatás befejezése után (513.- 514.) • Felelősség a megfutamodás elleni biztosításért (515.- 516.) • A megfutamodott járművek megállítása (517.- 518.) IX. Kocsisérülések • Bejelentés (519.) • Kisiklott kocsi (520.- 523.) • Törött hordrugójú kocsi (524.) • Sérülési bárcák (525.- 526.) X. Mérlegelés vasúti járműmérlegen • Általános előírások (527.- 532.) • Kocsirakományú küldemények mérlegelése (533.) • Mérlegelés vasúti járműmérlegen (534.) • Hosszú kocsi mérlegelése vasúti járműmérlegen (535.) • Kettőnél több tengelyű és tartálykocsik részletekben történő mérlegelésének tilalma (536.) • Többrekeszes tartálykocsik mérlegelése (537.) • Tömegkiegyenlítés kocsirakományú küldeményeknél (538.) XI. Vágányon munkát végzők védelme (539.- 543.) XII. Lassúmenetek, vágányzárások, járhatatlan pályarészek fedezése 1. Lassúmenetek • Alapszabály (544.- 545.) • Lassúmenet kitűzése (546.- 551.) 2. Vágányzárások • Vágányzár fogalma (552.) • Az elzárt vágány fedezése (553.- 556.) 20
• Vágányzár megkezdése, megszüntetése (557.) 3. Járhatatlan (elzárt) pályarész fedezése • Jelzőeszközök (558.) • Jelzőeszközök kitűzése az összekötő vágányon (559.) • Jelzőeszközök kitűzése egyéb vágányokon (560.) • Fedezési és értesítési kötelezettség (561.- 563.) XIII. Felsővezetékes villamos vontatású iparvágányra vonatkozó különleges rendelkezések 1. Általános előírások • Alapszabályok (564.- 567.) • A sínhálózat megbontása (568.) • A felsővezetéki tartóoszlopok és berendezések védelme (569.) • Járművek tetején végzett munkák (570.) • Locsolás (571.) • Berendezés, építmény létesítése a felsővezeték közelében (572.) 2. Egyéb munkavégzésre vonatkozó rendelkezések • A munkavégzési szándék bejelentése, a munka feltételeinek megteremtése (573.) • Munkavégzés a közlekedő vonatok közelében (574.- 580.) • Munkavégzés felsővezetéki berendezésen, illetve annak közelében (581.) 3. Vasúti kocsik megrakása • A rakodás szabályozása (582.) • A rakodási engedély kiadásának feltételei (583.) • A rakodási engedély kiadása (584.) • A rakodási engedély előjegyzése (585.) • Rakodóterületen elhelyezett a baleset megelőzését, tájékoztatást szolgáló táblák és hirdetmények (586.) • A rakományok földelése (587.) • Lekötőhuzalok, ponyvák, kötelek használata (588.) XIV. Téli időszakban szükséges különleges teendők • Felkészülés (589.- 602.) • Szolgálat végzése havazás és hófúvás alkalmával (603.- 611.) XV. Az iparvágányok pályafelügyelete 1. Általános rendelkezések • Műszaki pályafelügyelet (612.) • Műszaki pályafelügyelet ellátásának módja (613.) 2. Az iparvágány műszaki pályafelügyeletének végrehajtása • Vonalbejárás, váltógondozás (614.) • a kitérők üzembiztos állapotának feltételei (615.) • A vasútüzemvezető feladatai (616.) 3. Időszakos vizsgálatok végrehajtása, előjegyzése • Alapszabály (617.) • Vágánymérők egyeztetése (618.) • Nyomtávolság, túlemelés, ívmagasság, ívmérés (619.) • Kitérő- és vágányátszelés vizsgálata (620.) 21
• • • • • •
Útátjárók és sorompók vizsgálata (621.) Egyéb építmények, szerkezetek vizsgálata (622.- 625.) Pályába épített egyéb szerkezetek vizsgálata (626.) Hídellenőrzés, hídvizsgálat (627.- 632.) Karbantartás (633.- 634.) A pályával kapcsolatos egyéb rendelkezések (637.- 642.)
XVI. Teendők rendkívüli események alkalmával • Rendkívüli esemény (643.) • Balesetek bejelentése (644.) • Hatóságok értesítése (645.- 646.) • A vasúti szervek távirati értesítése (647.) • A jegyzőkönyvek felvétele (648.) • Tolatás közben bekövetkezett balesetek vizsgálata (649.) • A rongálódásos baleset vizsgálata (650.) • Járműsiklások vizsgálata (651.) Mellékletek: 1.- 4. sz. Mellékletek
Ellenőrző kérdések: 1. Mire terjed ki az Iparvágányok Szolgálati Utasításának hatálya? Mit tartalmaz az Iparvágányok Szolgálati Utasítása? (2-3.) 2. Ismertesse a Kiegészítő szolgálati Utasításra és a Végrehajtási Utasításokra vonatkozó szabályozást! (5.- 10.) 3. Ismertesse az utasítás ismeretére és kezelésére vonatkozó szabályokat! (11.15.) 4. Milyen szabályok vonatkoznak az utasítások rendelkezéseinek értelmezésére és az utasítás módosítására? (16.-. 17.) 5. Határozza meg a vasútüzem vezető általános feladatait! (18.- 19.) 6. Ismertesse a vasútüzemvezető- helyettes kijelölésére vonatkozó szabályt! 20.) 7. Határozza meg a részlegvezető fogalmát! (21.) 8. Ismertesse a „Nyilatkozat”- ra vonatkozó szabályozást! (22.) 9. Milyen szabályok vonatkoznak a vasútüzemi szolgálatban alkalmazható dolgozók alkalmasságára? (23.- 24.) 10. Milyen feltételek mellett alkalmazható Belső vasútüzem területén a vontatójármű vezetője? (24.) 11. Ismertesse az önálló szolgálatvégzésre történő beosztásra és a munkabeosztásra vonatkozó szabályokat! (25.- 26.) 12. Ismertesse a Belső vasútüzem területén a felelősség, az ellenőrzés és a rendkívüli helyzet kérdéseit! (40-43.,46.) 13. Hogyan történik a közlemények adása, vétele? (44.) 14. Ismertesse az Ellenőrzési könyvre vonatkozó előírást! (45.) 15. Ismertesse a vágányok közötti magatartás, valamint az alvás, szeszesital fogyasztás szabályait! (47.- 51.) 16. Ismertesse a Üzemi rendre vonatkozó szabályokat! (52.) 17. Milyen szabályok vonatkoznak a vasútüzemi terület megvilágítására? (53.)
22
18. Ismertesse a szolgálatra jelentkezés szabályait! Hogyan történik belső vasútüzem területén a szolgálat átadása? (54-55.) 19. Mi minősül szolgálati helyiségnek a belső vasútüzem területén? (56.) 20. Milyen szabályok vonatkoznak az órahasználatra? (57.) 21. Sorolja fel a helyhez kötött járműmozgató berendezések fajtáit és ismertesse a vasúti kocsivontató berendezéseket! (58.a) 1.- 2.) 22. Sorolja fel a helyhez kötött járműmozgató berendezések fajtáit és ismertesse a tolópadokat és a fordítókorongokat! (58.a) 2.- 3.) 23. Csoportosítsa a vasúti járműmozgató berendezéseket és ismertesse a helyhez nem kötött kocsimozgató berendezéseket! (58., 58.b)). 24. Ismertesse a gépészeti berendezés nélküli rakodókat! (59.a)1.) 25. Ismertesse a gépi rakodó- és szállítóberendezéseket! (59.a)2.) 26. Ismertesse a vasúti járműmérlegelő berendezéseket, valamint az egyéb építményeket és berendezéseket! (59.b- d) 27. Ismertesse a vágányzáró sorompót, a kisiklasztó sarut valamint az ütközőbakot, földkúpot! (60.- 66.) 28. Milyen szabályok vonatkoznak a vasútüzemi és az iparvágány közelében levő létesítmények építésére, átalakítására vagy bontására? (67.- 68.) 29. Határozza meg az iparvágányon a kezdőpontot és a végpontot! (69.) 30. Ismertesse az űrszelvény, rakszelvény, szabadon tartandó tér fogalmát valamint a velük kapcsolatos szabályokat! (70.- 73.) 31. Hogyan történik az anyagtárolás a sínszálak között és a pálya mellett? (74.) 32. Határozza meg az üzemi közlekedési tér fogalmát valamint a kapcsoló szabályozást! (75.) 33. Milyen szabályok vonatkoznak a saját jármű üzemben tartására? (76. pont) 34. Ismertesse a járművek vizsgálatának szabályait! (77-78.) 35. Ismertesse a járművek megrakására vonatkozó szabályokat! (79.- 83.) 36. Milyen előírások vonatkoznak a belső vasútüzemet ellátó iparvágány engedélyes és a vasút kapcsolatára? (84.- 86.) 37. Ismertesse a váltók számozásának a szabályait! Sorolja fel a váltók alkatrészeit! (228-229.) 38. Ismertesse a tősín és a csúcssín fogalmát! Mikor van a csúcssín szabványos helyzetben? Mikor beszélünk a váltók feles állásáról? (230-232.) 39. Ismertesse részletesen a váltók alkatrészei közül az „Összekötő rudakat” és az „Állítókészüléket”! Mit tesz lehetővé a váltózár? (235-236., 239.) 40. Hogyan vannak a váltók csoportosítva forgalombiztonsági szempontból? Mekkora a legnagyobb alkalmazható sebesség a váltókon (240-243.) 41. Ismertesse a váltók gondozására vonatkozó előírásokat! (244.- 246.) 42. Ismertesse a váltók szabványos állására vonatkozó szabályokat! Hogyan van közölve a váltók szabványos állása? (247-248.) 43. Ismertesse a váltók használhatóságának forgalmi feltételeit! (249.) 44. Sorolja fel, mikor kell meggyőződni a váltók használhatóságáról, valamint ismertesse a szolgálat átvétel előtti és az ellenőrzések alkalmával történő használhatóság ellenőrzésre vonatkozó előírásokat! (250.- 252.) 45. Ki állíthat váltót tolatás részére? Milyen időben kell állítani a váltókat tolatás részére? (253-254.) 46. Ismertesse a váltófelvágás fogalmát! Mi a teendő váltófelvágás esetén? (254258.)
23
47. Ismertesse a váltóellenőrzés alapszabályai közül azt, hogy mikor szabad a váltóra rájárni, miről kell meggyőződni a váltóra történő ráhaladás előtt, miről kell még meggyőződni a váltóellenőrzés megtartásakor? (259-261., 265.) 48. Ismertesse a váltóellenőrzésre vonatkozó alapszabályokat! (259.- 265.) 49. Ismertesse a sorompókezelés általános szabályait! (266-269.) 50. Mikor kell jelzőőrt alkalmazni? (270.) 51. Ismertesse a tolatási alapszabályokat! (271-272.) 52. Hogyan történik a tolatás engedélyezése? Mit kell közölni a tolatás engedélyezésekor? (273-274.) 53. Ismertesse a tolatásvezető kijelölésére vonatkozó szabályokat valamint a tolatásvezető kötelességeit! (? (275.- 276.) 54. Ismertesse, milyen kötelezettségei vannak a tolatásvezetőnek az első mozgás megkezdése előtt! (277.) 55. Ismertesse, milyen kötelezettségei vannak a tolatásvezetőnek minden mozgás megkezdése előtt! (278.) 56. Milyen feladatai vannak a tolatásban részt vevő dolgozónak? Sorolja fel mit nem szabad cselekedni tolatás közben! (279-282.) 57. Ismertesse az eljárást járművek kapcsolásakor! (283.- 288.) 58. Ismertesse az átadó-átvevő vágány tolatásra történő felhasználására, valamint az egyidejű tolatásokra vonatkozó előírásokat!(289.- 290.) 59. Ismertesse az azonos, vagy más-más nyomtávolságú vágányok keresztezésén vagy fonódásán végzett egyidejű tolatásokra vonatkozó előírásokat! (291.) 60. Ismertesse az átállásra, összetolásra vonatkozó előírásokat! (292.) 61. Hogyan kell végezni a tolatási mozgást személyekkel elfoglalt és át nem tekintendő vágányokon? (293.) 62. Hogyan kell végezni a tolatási mozgást fokozott gonddal tolatandó járműveknél? (294-298.) 63. Ismertesse a tolatás szabályait javító-, tisztító-, stb. vágányokon! (299.) 64. Milyen szabályok vonatkoznak a rúgós váltón át történő tolatásra? (300.) 65. Hogyan kell a tolatási mozgást végezni mérlegvágányon és útátjárókon? (301303.) 66. Ismertesse a mozdonyok mozgásának szabályozását tolatás közben! (304305.) 67. Hogyan történik a vágányút beállításának közlése? (306-308.) 68. Ismertesse a tolatás közben alkalmazható legnagyobb sebességeket! (309.) 69. Ismertesse a járművek fékezésére vonatkozó szabályokat! (310-320.) 70. Milyen előírásokat kell figyelembe venni a különféle mozgató erővel történő tolatások esetén? (321.- 322.) 71. Ismertesse a féksaruval történő fékezés szabályait! (323.) 72. Milyen előírások vonatkoznak a páros féksaru alkalmazására. (324.) 73. Ismertesse az emberi vagy állati erővel végzett tolatásokra vonatkozó előírásokat! (325.- 337.) 74. Ismertesse a mozdonyok helyzetét és mennyiségét a tolatások alkalmával! (338-339.) 75. Ismertesse a mozdonyszemélyzet és a tolatószemélyzet jelenlétére vonatkozó szabályokat. (340-342.) 76. Milyen különleges előírások vonatkoznak a tolatást végző mozdonyra (343345.)
24
77. Ismertesse a szalasztással végzett tolatásra vonatkozó előírásokat! (346.349.) 78. Sorolja fel a szalasztási tilalmakat! (350.- 351.) 79. Sorolja fel, mely járművek vannak kizárva a szalasztásból? (352.) 80. Sorolja fel, melyek az óvatosan szalasztható járművek? (353. 81. Milyen szabály vonatkozik a csonkavágányra végzett szalasztásra? (357.) 82. Határozza meg a pályakocsi fogalmát!? Milyen szabályok vonatkoznak a pályakocsik tolatására?(358.- 367.) 83. Milyen szabályok vonatkoznak tűzveszélyes árú pályakocsin történő mozgatására? (364. pont) 84. Határozza meg a sínen vagy terepen mozgó különféle kocsitoló berendezések tolatásra történő használatának általános szabályait! (368.- 369.) 85. Határozza meg a sínen vagy terepen mozgó különféle kocsitoló berendezések tolatásra történő használatának különleges szabályait! (370.- 379.) 86. Ismertesse a teher-vágánygépkocsival végzett tolatás szabályait! (380.- 388.) 87. Ismertesse a motoros pályakocsi jellemzőit! Milyen célból lehet a motoros pályakocsit felhasználni? (389., 390. pont) 88. Ismertesse az MTZ-TRAC meghatározását, működtetésének feltételeit! (391.394.) 89. Ismertesse az MTZ-TRAC közúti-vasúti kocsimozgató tolatására vonatkozó szabályokat! (393.- 404.) 90. Milyen különleges tolatási szabályokat kell betartani MTZ-TRAC közúti-vasúti kocsimozgatóval végzett mozgások alkalmával? (400. pont) 91. Határozza meg a ZAGRO típusú kocsimozgató berendezést, valamint a működtetésének feltételeit! (405.- 408.) 92. Ismertesse a ZAGRO típusú kocsimozgató berendezés működtetésére, valamint a vele végzett tolatásra vonatkozó szabályokat! (409.- 415.) 93. Határozza meg az UNIMOG típusú kocsimozgató berendezés fogalmát. Milyen üzemeltetési és tolatási szabályok vonatkoznak rá? (416.- 427.) 94. Milyen működtetési, üzemeltetési és tolatási szabályok vonatkoznak a járműves vasúti darura? (428-435.) 95. Milyen közös rendelkezések vonatkoznak a beépített vasúti kocsivontató berendezésekre? (436.- 445.) 96. Ismertesse a végtelen kötelű kocsivontató berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket! (446.- 450.) 97. Ismertesse a végtelen kötelű kocsivontató berendezések üzemeltetésére és a velük végzett tolatásokra vonatkozó előírásokat! (451.- 452.) 98. Ismertesse a végtelen kötelű kocsivontató berendezések vonókötelével kapcsolatos előírásokat! (453.) 99. Ismertesse a véges kötelű kocsivontató berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket! (454.) 100. Ismertesse a támasztópályás, tológörgős kocsivontató berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket! (455.- 458.) 101. Ismertesse a tolókocsis és a merevrudas kocsivontató berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket! (459.- 460.) 102. Ismertesse a fordítókorong működtetésének feltételeit, valamint az üzemeltetésére és a velük végzett tolatásokra vonatkozó szabályokat! (461.468.) 103. Ismertesse a tolópad működtetésének feltételeit, valamint az üzemeltetésére és a velük végzett tolatásokra vonatkozó szabályokat! (469.- 475.) 25
104. Ismertesse a kocsibuktató működtetésének feltételeit, valamint az üzemeltetésére és a velük végzett tolatásokra vonatkozó szabályokat! (476.481.) 105. Ismertesse a kocsik által bejárható legkisebb ívsugár miatti beállítási korlátozásokat! (482-486.) 106. Milyen besorozási korlátozások vonatkoznak 150 méternél kisebb ívsugarú vágányon (vágányrészen)? (487-488.) 107. Milyen tolatási korlátozások vonatkoznak 150 méternél kisebb ívsugarú vágányon (vágányrészen)? (489-493.) 108. Hogyan értesül a dolgozó a 150 méternél kisebb ívsugarú vágányról? Hogyan van jelölve az ilyen vágányrész? (494-495.) 109. Milyen kapcsolókészülékeket ismer? Hogyan történik a kapcsolás középütközős önműködő kapcsolókészülékkel? (496-497. pont) 110. Ismertesse a csavarkapoccsal végzett járműkapcsolás szabályait! (498-500.) 111. Ismertesse a középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel végzett járműkapcsolás szabályait! (501.- 502.) 112. Ismertesse a merev kapcsolórúddal végzet járműkapcsolás szabályait! (503504.) 113. Ismertesse a rakománnyal, továbbá szükségkapcsolással végzett járműkapcsolás szabályait! (505-506.) 114. Hogyan történik a mozdonyok és a hóekék kapcsolása? (507-508.) 115. Hogyan történik a más alkatrészeknek a kapcsolása? (509-512.) 116. Hogyan kell védekezni a járműmegfutamodások ellen a tolatások befejezése után? (513-514.) 117. Ki és milyen mértékben felelős a járműmegfutamodás elleni biztosításért? (515-516.) 118. Hogyan történik a megfutamodott járművek megállítása? (517-518.) 119. Hogyan történik a kocsisérülések bejelentése? Mikor tekintjük a kocsit siklottnak? (519-523.) 120. Mikor szabad mozgatni a törött hordrugójú kocsit? Ismertesse a sérülési bárcákat! (524-526.) 121. Milyen általános előírások vonatkoznak a vasúti járműmérlegen történő mérlegelésre? (527-532.) 122. Ismertesse a vasúti járműmérlegen történő mérlegelésre, a hosszú kocsi mérlegelésére valamint a kettőnél több tengelyű és tartálykocsik részletekben történő mérlegelésének tilalmára vonatkozó szabályokat! (534.- 536.) 123. Ismertesse a vágányon munkát végzők védelmére vonatkozó előírásokat! (539-543.) 124. Időtartamukat tekintve milyen lassúmeneteket ismer? Hogyan értesülnek a lassúmenetek bevezetéséről a vasútüzem dolgozói? (544-545.) 125. Ismertesse a Lassú menet kitűzésére vonatkozó előírásokat! (546.- 550.) 126. Mi a teendő, ha a dolgozó ideiglenes lassúmenet bevezetésére okot adó sérült pálya-részt fedez fel? (551.) 127. Ismertesse a vágányzár fogalmát! Hogyan kell az elzárt vágányt fedezni? (552-556.) 128. Ismertesse a vágányzár megkezdésére és megszüntetésére vonatkozó szabályozást! (557.) 129. Hogyan és milyen jelzőeszközökkel kell fedezni a járhatatlan pályarészt? Hogyan kell fedezni a járhatatlan pályarészt, ha az az összekötő vágányon válik szükségessé?(558., 559.) 26
130. Hogyan és milyen jelzőeszközökkel kell fedezni a járhatatlan pályarészt egyéb vágányokon? Mi a teendő, ha a dolgozó járhatatlan pályarészt fedez fel? (560563.) 131. Ismertesse a felsővezetékes villamos vontatásra kiépített iparvágányra vonatkozó különleges rendelkezéseinek alapszabályát! (564-567.) 132. Ismertesse a sínhálózat megbontására vonatkozó szabályt! (568.) 133. Hogyan kell védeni a felsővezetéki tartóoszlopok környezetét? Milyen szabályok vonatkoznak a járművek tetején végzett munkára? (569-570.) 134. Milyen szabály vonatkozik villamos felsővezetékkel ellátott vágányzaton a locsolásra, valamint a berendezésekre, létesítményekre a villamos felsővezeték közelében? (571.- 572.) 135. Ismertesse a villamosított vonalon a munkavégzési szándék bejelentésére, a munka feltételeinek megteremtésére vonatkozó szabályokat! (573.) 136. Milyen szabályok vonatkoznak villamosított vonalon a közlekedő vonatok közelében a munkavégzésre? (574.- 580.) 137. Ismertesse a munkavégzés szabályait felsővezetéki berendezésen, illetve annak közelében? (581.) 138. Milyen szabályok vonatkoznak villamos felsővezetékkel ellátott vonalakra rendelt kocsik rakodására? (582.) 139. Ismertesse a „Rakodási engedély” kiadásának feltételeit, a kiadásának és előjegyzésének szabályait! (583.- 585.) 140. Ismertesse a rakodóterületen elhelyezett, a baleset megelőzését, tájékoztatást szolgáló táblákat és hirdetményeket! (586) 141. Ismertesse a rakományok földelésének valamint a lekötőhuzalok, ponyvák, kötelek használatának szabályait! (587.- 588.) 142. Ismertesse a téli időjárásra való felkészülés szabályait a vasúti pálya és tartozékai szempontjából. (589.- 596.) 143. Ismertesse, hogy milyen felkészülési feladatokat vannak a téli időjáráskor gépészeti szempontból! (597-602.) 144. Hogyan kell a szolgálatot ellátni havazáskor és hófúvás alkalmával? (603611.) 145. Ismertesse a műszaki pályafelügyeletre vonatkozó általános rendelkezéseket! (612.) 146. Ismertesse a műszaki pályafelügyelet ellátásának módjára vonatkozó szabályokat! (613.) 147. Ismertesse a vonalbejárásra, vonalgondozásra vonatkozó szabályokat! (614.) 148. Melyek a kitérők üzembiztos állapotának feltételei? (615.) 149. Ismertesse a vasútüzemvezetők feladatait a pályafelügyelettel kapcsolatban! (616.) 150. Ismertesse a vasúti pálya időszakos vizsgálatának alapszabályait! (617.- 618.) 151. Ismertesse a nyomtávolság, túlemelés, ívmagasság, ívmérés szabályait! (619.) 152. Ismertesse a kitérő- és vágányátszelés vizsgálatára valamint az útátjárók és sorompók vizsgálatára vonatkozó szabályokat! (820.- 621.) 153. Ismertesse az építmények, szerkezet vizsgálatára vonatkozó szabályokat! (622.- 632.) 154. Ismertesse az iparvágány karbantartására vonatkozó előírásokat! ( 633.- 634.) 155. Ismertesse a folyópálya karbantartására vonatkozó előírásokat! (635.) 156. Ismertesse a kitérők fenntartására vonatkozó szabályokat! (636.)
27
157. Ismertesse a pályafenntartással kapcsolatos egyéb rendelkezéseket! (637.6423.) 158. Sorolja fel, hogy mi minősül rendkívüli eseménynek! Mi a teendő az egyes rendkívüli események bekövetkezésekor? (643.) 159. Hogyan történik a balesetek bejelentése? (644.) 160. Mely rendkívüli események bekövetkezésekor kell a Hatóságokat értesíteni? (645.- 646.) 161. Ismertesse a vasúti szervek értesítésének szabályait baleset esetén! (647.) 162. Ismertesse a beleset esetén a Jegyzőkönyvfelvételére vonatkozó szabályokat! (648.) 163. Ismertesse a tolatás közben bekövetkezett balesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokat! (649.) 164. Ismertesse a rongálódásos baleset vizsgálatára vonatkozó szabályokat! (650.) 165. Ismertesse a járműsiklásos balesetek vizsgálatára vonatkozó előírásokat! (651.- 652.) 166. Ismertesse a szalasztási tilalomra, és a tűzveszélyes anyagokra, a gurítási tilalomra és az óvatos tolatásra figyelmeztető bárcákat! (2. sz. melléklet) 167. Ismertesse a javítási bárcákat! (3. sz. melléklet)
18.2.4. A járművek fékberendezéseinek üzemeltetése és vizsgálata tantárgy
Sorszám 1. 2. 3. 4.
Témakörök Bevezetés, Általános előírások A vonatok fékpróbája A fékberendezések üzemeltetése Mellékletek, Függelékek Összesen:
Elmélet 0,5 3 2 0,5 6
Óraszám Gyakorlat 0 2 1 0 3
Összesen 0,5 5 3 0,5 9
„A járművek fékberendezéseinek üzemeltetése és vizsgálata” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a vonatok fékpróbáit, valamint a vonatok megfékezettségének megállapításának alapjait. Adjon áttekintést és mutassa be a mindennapi munkavégzéshez szükséges dokumentumok készítéséről, vezetéséről, használatáról. Ezeken túl vezessen be a fékberendezések üzemeltetésébe a forgalmi szolgálat szempontjából.
„A járművek fékberendezéseinek üzemeltetése és vizsgálata” tantárgy oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére, figyelmen kívül hagyásuk esetén bekövetkező negatív hatásokra, következményekre. Mutassa be a szabályozás alapját képező műszaki adottságokat 28
és balesetelemzési eredményeket. Vegye figyelembe és hívja fel a figyelmet a kapcsolódó utasításokkal való összefüggésekre. Az elméleti ismeretek oktatását gyakorlati bemutatóval kell kiegészíteni. A képzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelmény, a vonatok fékpróbáival kapcsolatos alapszabályok tévesztés nélküli ismerte.
„A járművek fékberendezéseinek üzemeltetése és vizsgálata” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével: • Képes a légfékkel végzett tolatószolgálati tevékenység esetén a fékpróba megtartására. • Ismeri és képes kezelni a járművek fékberendezésének vezérlő elemeit. • Ismeri és képes ellenőrizni a fékberendezések mechanikus szerkezeteit. • Ismeri a fékberendezések üzemeltetésére vonatkozó szabályokat!
Témakörök részletezése MÁV E. 2. sz. Fékutasítás I. Bevezetés 1. Az utasítás tartalma (1.2.) 2. Az utasítás ismerete, betartása (1.3) II. Általános előírások • Alapszabály (2.1.) • Fékpróba (2.2.- 2.2.2.) • A fékpróba résztvevőinek létszáma (2.4., 2.4.1.) III. A vonatok fékpróbája 1. Teljes fékpróba • A vonat fékberendezéseinek előkészítése a teljes fékpróbához (3.1.5.- 3.1.9., 3.1.11.) • A fékberendezés feltöltése (3.1.12.- 3.1.15.) • A mozdonyvezető tennivalói a vonat fékberendezésének feltöltésekor (3.1.22. második bekezdése) • A járművek kézi állítású fékvezérlő elemeinek kezelése (3.1.24.) • A fékberendezések mechanikus és villamos szerkezeteinek ellenőrzése (3.1.25.- 3.1.28.) • Vonatnemváltók kezelése (3.1.29.- 3.1.30.) • Vonatnem váltók állásának ellenőrzésére, kezelésére kötelezett személyek (3.1.38.- 3.1.39.) • Raksúlyváltók állásának ellenőrzésére és kezelésére kötelezett személyek (3.1.40.) • Kézi állítású raksúlyváltók (3.1.41.) • Mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.42.- 3.1.43.) 29
• Nem mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.44.- 3.1.45.) • Széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő teherkocsijainak raksúlyváltói (3.1.46.- 3.1.49.) • Kiiktatott fékberendezésű kocsik raksúlyváltói (3.1.50.) • Nem kezelhető raksúlyváltók (3.1.51.- 3.1.53.) • A fővezeték tömörségvizsgálata (3.1.60.) • A vonat főlégtartály vezetékének tömörségvizsgálata (3.1.64.) • A befékezés vizsgálata (3.1.67., 3.1.70.- 3.1.74.) • Az oldás vizsgálata (3.80., 3.1.82.; 3.1.84.-3.1.86.) 2. Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája • Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája (3.5.2.- 3.5.3.) 3. Fékberendezés használata hideg időben • Hideg időjárás fogalma (5.3.1.) • A vonatok fékpróbáinak kiegészítése (5.3.5.- 5.3.6.) • Kiegészítő intézkedések állvatartáshoz (5.3.14.- 5.3.17.) 4. Légfékkel végzett tolatási tevékenység • Tolatószolgálat (5.4.1., 5.4.3.- 5.4.8.) Mellékletek 2. sz. Melléklet Kézifékezéssel továbbított járművek, vonatok fékpróbája Függelékek 1. sz. Függelék A MÁV vonalain rendszeresen előforduló járművek fék feliratai 2. sz. Függelék A fékberendezések kezelő, vizsgáló szerkezetei 3. sz. Függelék Féktuskók jelölése, kopási állapota 5. sz. Függelék Bárcák 6. sz. Függelék Féksúly feliratok, jelek 7. sz. Függelék A szikrafogó lemez jele
Ellenőrző kérdések 1.BEVEZETÉS 1. Ismertesse az utasítás tartalmát! (1.1.- 1.2.) 2. Ismertesse az utasítás ismeretére és betartására vonatkozó előírásokat! (1.3.1.3.4.) ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. Mi a Fékpróba, milyen Fékpróbákat ismer? (2.2.-2.2.2.) 2. Sorolja fel a fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett dolgozókat! (2.3.2.3.1.) 3. Ismertesse a fékpróba résztvevőinek létszámára vonatkozó előírásokat! (2.4.2.4.1.) 4. Ismertesse a Féktechnikailag leállított vonat fogalmát! (2.5.)
30
2.VONATOK FÉKPRÓBÁJA Teljes fékpróba 1. Milyen tevékenységet kell elvégezni a vonat fékberendezésének teljes fékpróbához történő előkészítésekor? (3.1.5.-3.1.9., 3.1.11.) 2. Milyen szabályok vonatkoznak a fékberendezés feltöltésére? (3.1.12.-3.1.15.) 3. Ismertesse a tennivalókat a vonat fékberendezésének feltöltésekor! (3.1.22.) 4. Ismertesse a járművek kézi állítású fékvezérlő elemeinek kezelésére vonatkozó előírásokat! (3.1.24.) 5. Ismertesse a fékberendezések mechanikus és villamos szerkezeteinek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat! (3.1.25.-3.1.28.) 6. Ismertesse a vonatnemváltók kezelése vonatkozó előírásokat!(3.1.29.-3.1.30.) 7. Milyen előírások vonatkoznak a vonatnemváltók állásának ellenőrzésére, kezelésére kötelezett személyekre? (3.1.38.-3.1.39.) 8. Sorolja fel a raksúlyváltók állásának ellenőrzésére és kezelésére kötelezett személyeket! (3.1.40.) 9. Milyen előírás vonatkozik kézi állítású raksúlyváltók állítására? (3.1.41.) 10. Milyen előírás vonatkozik a mérlegelt kocsik raksúlyváltó állítására? (3.1.42.3.1.43.) 11. Milyen állásban kell tartani a nem mérlegelt kocsi raksúlyváltóit? (3.1.44.3.1.45.) 12. Ismertesse a széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő teherkocsijainak raksúlyváltóira vonatkozó előírásokat! (3.1.46.-3.1.49.) 13. Mi a teendő a kiiktatott fékberendezésű kocsik raksúlyváltóival? (3.1.50.) 14. Mi az eljárás a nem kezelhető raksúlyváltókkal? (3.1.51.-3.1.53.) 15. Ismertesse a fővezeték tömörségvizsgálatára vonatkozó szabályozást! (3.1.60.) 16. Ismertesse a vonat főlégtartály vezetékének tömörségvizsgálatára vonatkozó szabályozást! (3.1.64.) 17. Ismertesse befékezés vizsgálatát! (3.1.67., 3.1.70.-3.1.74.) 18. Ismertesse az oldás vizsgálatát! (3.1.80., 3.1.82.- 3.1.86.) Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája 1. Ismertesse az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbáját! (3.5.2.3.5.3.) A fékberendezések használata hideg időben 1. Ismertesse a hideg időjárás fogalma (5.3.1.) 2. Ismertesse a vonatok fékpróbáinak kiegészítését hideg időjárás alkalmával! (5.3.5.-5.3.6.) 3. Milyen kiegészítő intézkedések kell tenni az állvatartáshoz hideg időjárás esetén? (5.3.14.-5.3.17.) Légfékkel végzett tolatószolgálati tevékenység 1. Ismertesse a légfékkel végzett tolatószolgálat szabályait! (5.4.1., 5.4.3., 5.4.3.2.-5.4.4., 5.4.6., 5.4.8.)
31
6.MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK 1. sz. melléklet 1. Ismertesse az utasítás ismeretére és alkalmazására vonatkozó külön előírásokat! 2. sz. melléklet 1. Ismertesse a kézifékezéssel továbbított járművek, vonatok fékpróbájára vonatkozó szabályokat!
32
18.2.5. Általános vontató- és vontatott jármű ismeret tantárgy
Sorszám 1. 2. 4.
Tantárgyak A vontató járművek általános felépítése A vontatott járművek általános felépítése Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek Összesen:
Elmélet
Óraszám Gyakorlat
Összesen
1
0
1
6
4
10
8
2
10
15
6
21
„Általános vontató- és vontatott jármű ismeret tantárgy téma- és óraterve” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel az Infrastruktúrán közlekedő vontató és vontatott járművek főbb műszaki jellemzőit. Adjon áttekintést és mutassa be a járműveken alkalmazott fékberendezéseket, azok szerkezeti elemeit és működését. Mutassa be a vontatott járművek vizsgálatainak, karbantartásainak, javításainak előírásait, a kötelező feliratokat valamint az egyes hibák esetén követendő eljárást.
„Általános vontató- és vontatott jármű ismeret tantárgy téma- és óraterve” tantárgy oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére, figyelmen kívül hagyásuk esetén bekövetkező negatív hatásokra, következményekre.
„Általános vontató- és vontatott jármű ismeret tantárgy téma- és óraterve” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével: • Ismeri a vontató és a vontatott járművek főbb jellemzőit, • Képes kiszámítani a 12 jegyű pályaszám önellenőrző számát, • Ismeri a járműveken alkalmazott fékberendezések főbb szerkezeti elemeit és azok működését, • Ismeri a kocsik vizsgálatait, • Ismeri a járművek fővizsgálatának feliratait és azok tartalmát, • Ismeri a kocsik kötelező feliratait, • Ismeri és jelentését megérti a kocsik sérülése esetén alkalmazott bárcáknak, • Ismeri a kocsik egyes alkatrészeinek, berendezéseinek meghibásodása esetén követendő eljárásokat. 33
Témakörök részletezése A „Vontató járművek általános felépítése” című tantárgy 1. Vontatási nemek, vontatójárművek 1.1. Általános vontatójármű ismeret 1.2. Vontatási feladatok 1.3. Gőzmozdonyok 1.4. Dízelmozdonyok 1.5. Villamos mozdonyok 2. Vasúti vontatójárművek felépítése 2.1. Futómű és hordmű, jellemző geometriai méretek, haladás a pályán 2.2. Forgóvázak fajtái, felépítésük, meghibásodásaik, kapcsolatuk járműszekrénnyel 2.3. Vontatójárművek kezelőszervei, elhelyezésük, feladataik
a
3. Vasúti vontató járművek erőátviteli rendszerei 3.1. Dízel-mechanikus erőátviteli rendszer elemei 3.2. Dízel-hidraulikus erőátviteli rendszer elemei 3.3. Dízel – villamos erőátviteli rendszer elemei 3.4. Villamos mozdonyok erőátviteli rendszerének elemei
A „vontatott járművek általános felépítése” című tantárgy 1. A vasúti kocsikkal kapcsolatos fogalom meghatározások 1.1. A vasúti kocsik fogalma, felosztása 1.2. A személy- és teherkocsik csoportosítása 1.3. Tengelyterhelés, kerékterhelés, folyómétersúly, rakszelvény, szerkesztési szelvény fogalma 1.4. A vasúti kocsik feliratai, számozása, jelei 2. Vasúti kocsik szerkezete, a futómű 2.1. A kerékpár szerkezeti elemeinek és összeállításának ismertetése 2.1.1. Az abroncsos kerék kialakítása, az abroncs sérülései, vizsgálata 2.1.2. A monoblokk kerék kialakítása, sérülései, vizsgálata 2.1.3. A tengely és vizsgálata 2.2. A kerékpárok csapágyazása 2.2.1. A sikló- és gördülőcsapágy típusok ismertetése, összehasonlítása 2.3. A hőnfutás fogalma 2.4. Az abroncsos és a monoblokk kerekek vizsgálatának szempontjai 3. Hordmű, alváz 3.1. A hordmű és szerkezeti részei 3.1.1. A hordrugó, rugótám és az ágyvezeték szerepének ismertetése, meghibásodásuk esetén a teendők 3.2. Forgóvázak 3.2.1. A forgóváz feladata 3.2.2. A forgóvázak csoportosítása 34
3.2.3. Teherkocsi forgóvázak 3.3. Alvázszerkezetek 3.3.1. Az alváz feladata és osztályozása 3.3.2. Közvetlen futóműves alvázak 3.3.3. Különleges kivitelű alvázak 4. Kocsiszekrény 4.1. A kocsiszekrény és tartozékai 4.2. Teherkocsik szekrénye, felépítménye 4.2.1. Térhatároló szerkezetek 4.2.2. Falszigetelés 4.2.3. Nyílászáró szerkezetek 4.2.4. Külső szerelvények a teherkocsikon 4.2.5. Tartálykocsik kialakítása, szerelvényei 5. Kapcsoló-, vonó- és ütközőkészülékek 5.1. A kapcsoló- és vonókészülékekre vonatkozó előírások 5.2. Az ütközőkészülékekre vonatkozó előírások 5.2.1. A vonókészülékek elemei 5.2.2. A csavarkapocs 5.3. Ütközőkészülékek 5.3.1. Energiaemésztős ütközőkészülékek 5.3.2. Az ütközőkészülékek vizsgálata, karbantartási veszélyforrásai 5.3.3. Önműködő ütköző- és vonókészülékek 5.4. A tengelyátszerelt, szélesnyomtávú kocsik vonókészülékei 5.5. Az európai önműködő vonókészülék 5.6. Kombinált ütköző- és vonókészülék 5.7. Az önműködő ütköző- és vonókészülékek beépítési, kezelési sajátosságai 6. Hőszigetelt és hűtőkocsik 6.1. Hűtésmódok 6.2. Motoros hűtőkocsik 6.3. Kísérő nélküli motoros hűtőkocsik, hűtőkonténerek 7. A kombinált közúti és vasúti fuvarozás 7.1. A kombinált közúti és vasúti fuvarozás eszközei és feltételei 7.2. A konténerek fő jellemzői, vizsgálatuk, rakodásuk 8. A kocsik vizsgálata, karbantartása, javítása valamint meghibásodása esetén követendő eljárás E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás 8.1. Általános rész (1.-1.2.3.) 8.2. A kocsik vizsgálatával kapcsolatos általános rendelkezések (2.1.1.) 8.3. A kocsivizsgálatok felosztása (2.2., 2.2.3.3.) 8.4. A sérült kocsik megjelölése (2.4.- 2.4.5.) 8.5. A kocsisérülések megállapítása és tárgyalása (2.5.- 2.5.8.) 8.6. Futási engedély (2.6.) 8.7. Futási bizonylat (2.7.) 8.8. A kocsik karbantartásával és javításával kapcsolatos általános előírások (3.1.- 3.1.5., 3.1.7.- 3.1.10.) 35
8.9. 8.10. 8.11. 8.12. 8.13.
A kocsik időszakos vizsgálatai és javításai (3.2.-3.2.9.) A kocsik szükség szerinti javítása (3.3.1.) Hőnfutott kocsik, siklott kocsik kezelése (3.4.1.) Eljárás futó-, illetve hordmű sérülés esetén (3.4.2.) 3., 5., 6., 7., 16.-21. sz. Mellékletek
A „Fékberendezések, Féktechnikai ismeretek” című tantárgy Témakörök részletezése 1. Fékezési alapismeretek 1.1. A vasúti fékberendezések feladata, csoportosításuk 1.2. A fékezés célja, a fékezőerő 1.3. A kerékpár-, illetve sínfékezés fogalma 1.4. A súrlódási tényező alakulása 2. A fékezőerő kifejtésének változatai 2.1. A fékezőerő kifejtésének változatai, legnagyobb értékét befolyásoló tényezők 2.2. A különböző fékezési módok előnyei, hátrányai 2.3. A fékezési módok kiválasztásának szempontjai és együttműködésük kérdései 3. Fékszerkezetek általános osztályozása 3.1. A fékszerkezetek osztályozásának alapvető szempontjai 3.2. Átmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek fogalma és jellemző tulajdonságaik 3.3. A légnyomásos fékek Westinghouse-féle elrendezési vázlata 3.4. A vázlatot felépítő elemek elnevezései, feladatai 4. Féktechnikai alapműveletek és ismeretek 4.1. A nagyvasúti gyakorlatban általánosan használt átmenő légnyomásos önműködő fékkel kapcsolatos féktechnikai ismeretek összefoglalása 4.2. A fékezés és oldás, mint féktechnikai alapművelet 5. Fékezőszelepek csoportosítása, működési elve 5.1. A fékezőszelepek feladatai, különböző szempontok szerinti csoportosítása 6. Kormányszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése 6.1. A kormányszelepek feladatai, a csoportosítás szempontjai 6.2. A két- és háromnyomásos szelepek működésének elvi vázlatai 6.3. A háromnyomásos kormányszelepek közös kiegészítő tartozékai: oldószelep, vonatnem váltó, kiiktató váltó 7. Sűrített levegő termelése, légsűrítők 7.1. A légsűrítők csoportosítása 8. A sűrített levegő tárolása, szállítása 8.1. A sűrített levegő tárolásának szükségessége 36
8.2. 8.3. 8.4.
A légtartályok szerkezeti kialakítása, elnevezése, tartozékai A levegő szállítására használt csővezetékek kialakítása, azok elhelyezése, elnevezése, csőkötések, és a kapcsolódó kisebb légfék szerelvények A csővezetékek járművek közötti összekapcsolására szolgáló elemek és színjelölésük
9. A fékberendezés mechanikus elemei, fékrudazat, féktuskók 9.1. A fékrudazat feladata, elemei 9.2. A fékezőerő átadása a súrlódóelemekről a járműalkatrészekre 9.3. A fékrudazat szerkezeti részei 9.4. A fék energiaátalakítást végző elemei 9.5. A féktuskók anyaga, kialakítása, jelölése és rögzítése 9.6. Egyszeres és iker féktuskósaruk, öntöttvas féktuskófajták 9.7. Műanyag féktuskók 9.8. A kézi- és légfék rudazatának együttműködése 9.9. A vontató és vontatott járművek fékrudazat rendszerei és azok sajátosságai 10. Fékhengerek, kézifékek 10.1. A fékhengerek felépítése, működése, szerkezeti kialakítása, mérete és fejlődési irányai 10.2. Kézi- és rögzítőfékek feladata, szerkezeti kialakítása, kezelése 10.3. Kézifékek kialakítása tuskós, illetve tárcsás fék esetén 11. Vontatójárművek fékrendszere 11.1. Kézifékek, rögzítőfékek 11.2. Kiegészítőfékek, nem önműködő fékberendezések 11.3. Önműködő fékberendezések 11.4. Hajtóműfék, villamosfék 12. Teherkocsik fékrendszerei 12.1. Teherszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlata 12.2. Többszekciós nagysebességű teherkocsik fékrendszere 12.3. A raksúlyfékezés alapelve, a raksúlyfékezési módszerek – rudazatáttétel, fékhenger felület, fékhengernyomás változtatással – osztályozása 12.4. A mechanikus és pneumatikus raksúlyfékezés berendezései 12.5. Tengelyátszerelt és széles nyomközű járművek fékberendezése 12.6. Teherkocsik fékrendszereinek fejlődési irányai 12.7. A légfék kezelőszerkezeteinek kialakítása, elrendezése 12.8. A kiiktató váltók elhelyezése 12.9. Vonatnem-váltók kialakítási módjai, elrendezésük 12.10. Raksúlyváltók fajtái, kialakításuk 12.11. Kézifékek szerkezeti kialakítása, feloldásuk módja, hatásosságuk ellenőrzése, a kézifékkel fékezett tengelyek 12.12. A fékfeliratok tartalma és a szerkezeti kialakítás közötti összefüggések 12.13. Siklás detektor, rakomány felügyelet, kézifék felügyelet
37
Ellenőrző kérdések: „Vontató járművek általános felépítése” című tantárgy Vontatási nemek, vontatójárművek 1. Ismertesse a vontatási nemeket, és a vontatójárművek jellemzőit! 2. Ismertesse a vontatójármű építésének szempontjait! 3. Ismertesse a különböző vontatási feladatokat és a vontatójárművek kiválasztásának szempontjait! 4. Milyen jellegzetes szerkezeti elemek jellemzik a gőzmozdonyokat? 5. Milyen jellegzetes szerkezeti elemek jellemzik a dízelmozdonyokat? 6. Milyen szerkezeti elemek jellemzik a villamos mozdonyokat? Vasúti vontatójárművek felépítése 1. Ismertesse a futómű és hordmű, jellemző geometriai méreteit, a vasúti kerékpár futásának jellemzőit! 2. Ismertesse a forgóvázak fajtáit, meghibásodásaikat, kapcsolatukat a járműszekrénnyel! 3. Mi a forgóváz feladata? Vasúti vontató járművek erőátviteli rendszerei 1. Hogyan történik a hajtónyomaték átadása mechanikus és hidraulikus erőátvitelnél? 2. Ismertesse a mechanikus erőátvitelű jármű erőátviteli láncát, a csatlórudas és kardánhajtást! 3. Ismertesse a dízel-hidraulikus jármű erőátvitelét, az egyes szerkezeti elemek funkcióját! 4. Milyen a tengelyhajtások felépítése, mi a hajtási rendszerben található mechanikus elemek és a nyomatéktám feladata és kialakításai? 5. Hogyan történik a hajtónyomaték átadása villamos hajtásnál? A „vontatott járművek általános felépítése” című tantárgy A vasúti kocsikkal kapcsolatos fogalom meghatározások 1. Ismertesse a vasúti kocsik fogalmát és sorolja fel a elosztásukat! (E.12.sz. Utasítás, 1.2.1.- 1.2.2.5.) 2. Ismertesse a személy- és teherkocsik csoportosítását! (E.12.sz. Utasítás, 1.2.2.1.) 3. Tengelyterhelés, kerékterhelés, folyómétersúly, rakszelvény, szerkesztési szelvény fogalma 4. Ismertesse a vasúti kocsik feliratait és jeleit! 5. Ismertesse a vasúti kocsik számozására és az ellenőrző szám kiszámítására vonatkozó szabályokat! (E.12.sz. Utasítás1.2.3.) Vasúti kocsik szerkezete: a futómű 1. Ismertesse a kerékpár szerkezeti elemeit! 2. Ismertesse az abroncsos kerék kialakítását és vizsgálatára vonatkozó előírásokat! 3. A monoblokk kerék kialakítását és vizsgálatára vonatkozó előírásokat! 4. Ismertesse a kerékpárok csapágyazását! 38
5. 6.
Ismertese a hőnfutás fogalmát! Melyek az abroncsos és a szempontjai?
monoblokk
kerekek
vizsgálatának
Hordmű, alváz 1. Ismertesse a hordrugó, rugótám és az ágyvezeték meghibásodása esetén a teendőket! 2. Ismertesse a forgóváz feladatát! 3. Ismertesse a forgóvázak csoportosítását! 4. Ismertessen egy teherkocsi forgóvázat! 5. Ismertesse az alváz feladatát és osztályozását! Kocsiszekrény 1. Ismertesse a teherkocsik szekrényét, felépítményét! 2. Teherkocsik esetén milyen térhatároló szerkezeteket ismer? 3.Ismertesse a teherkocsik falszigetelését! 4.Ismertesse a teherkocsik nyílászáró szerkezeteit! 5.Milyen külső szerelvényeket ismer a teherkocsikon? Kapcsoló-, vonó- és ütközőkészülékek 1. Ismertesse a vonókészülékek elemeit! 2. Ismertesse a csavarkapcsot! 3. Ismertesse az Energiaemésztős ütközőkészülékeket! 4. Ismertesse a gumirugós, elasztomer, hidropneumatikus ütközőkészülékeket 5. Ismertesse az önműködő ütköző- és vonókészülékeket! 6.Mutassa be a tengelyátszerelt, szélesnyomtávú kocsik vonókészülékeit! 7.Ismertesse az európai önműködő vonókészülék 8.Mutassa be a Kombinált ütköző- és vonókészüléket! 9.Ismertesse az önműködő ütköző- és vonókészülékek beépítési, kezelési sajátosságait! Hőszigetelt és hűtőkocsik 1. Ismertesse a teherkocsi Hűtésmódokat! 2. Mutassa be a Motoros hűtőkocsikat! A kombinált közúti és vasúti fuvarozás 1. Melyek a kombinált közúti és vasúti fuvarozás eszközei és feltételei? 2. Ismertesse a konténerek fő jellemzőit, vizsgálatukat, rakodásuk szabályait! A kocsik vizsgálata, karbantartása, javítása valamint meghibásodása esetén követendő eljárás E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás Általános rész 1. Ismertesse a vasúti kocsik felosztását rendeltetésük szerint! (1.2.2.1.) 2. Ismertesse a vasúti kocsik felosztását tulajdonos szerint! (1.2.2.2.) 3. Ismertesse a vasúti kocsik felosztását rendeltetésük szerint! (1.2.2.1.) 4. Ismertesse a vasúti kocsik felosztását közlekedtetés feltételei szerint! (1.2.2.3.) 5. Ismertesse a vasúti kocsik felosztását üzemkészség szerint! (1.2.2.4.) 39
6. Ismertesse a vasúti kocsik felosztását nyomtávolság szerint! (1.2.2.1.) A kocsik vizsgálatával kapcsolatos általános rendelkezések 1. Ismertesse a kocsivizsgálat célját! (2.1.1.) A kocsivizsgálatok felosztása 1. Sorolja fel a kocsivizsgálatok fajtáit! (2., 2.1.) 2. Sorolja fel a rendszeres vizsgálatokat és ismertesse a kocsivizsgálat szabályait a vonat érkezésekor! (2.2.1.1.) 3. Sorolja fel a rendszeres vizsgálatokat és ismertesse a vonat indulás előtti kocsivizsgálatot és a vonatot továbbító vasútvállalat változása esetén történő kocsivizsgálatot! (2.2.1.2.- 2.2.1.3.) 4. Sorolja fel a rendszeres vizsgálatokat és ismertesse a haladás közben történő vizsgálatra és a közlekedő vonatok megfigyelésére vonatkozó szabályokat! (2.2.1.4.- 2.2.1.5.) 5. Sorolja fel a rendszeres vizsgálatokat és ismertesse a gurítódombos rendező pályaudvarokon történő kocsivizsgálatra vonatkozó előírásokat! (2.2.1.6.) 6. Sorolja fel a szükség szerinti vizsgálatokat és ismertesse a kocsi kirakásakor és a kocsi megrakása előtt és utáni vizsgálatok szabályait! (2.2.2.1.- 2.2.2.2.) 7. Sorolja fel a szükség szerinti vizsgálatokat és ismertesse a síktolatás utáni vizsgálatra, a rendkívüli küldemények és a tengelyátszerelt kocsik vizsgálatára vonatkozó szabályokat! (2.2.2.3.- 2.2.2.5.) 8. Sorolja fel a szükség szerinti vizsgálatokat és ismertesse a kombinált fuvarozási eszközök és a kísérő nélküli motoros hűtőkocsik és hűtőkonténerek műszaki vizsgálatára vonatkozó előírásokat! (2.2.2.6.2.2.2.7.) 9. Sorolja fel a rendkívüli sérülések utáni vizsgálatokat és ismertesse a hőnfutás utáni vizsgálatot! (2,2.3.1.) 10. Sorolja fel a rendkívüli sérülések utáni vizsgálatokat és ismertesse a siklás utáni vizsgálatot! (2.2.3.2.) 11. Sorolja fel a rendkívüli sérülések utáni vizsgálatokat és ismertesse az abroncslazulás, abroncsszakadás, kerékpártörés utáni vizsgálatra vonatkozó előírásokat! (2.2.3.3.) A sérült kocsik megjelölése 1. Ismertesse a sérült kocsik bárcázására vonatkozó előírásokat! (2.4.1.) 2. Ismertesse a sérülési bárcák kitöltésére vonatkozó előírásokat! (2.4.2.) 3. Ismertesse a „K” „L” „M” javítási bárcákat! (2.4.4.) 4. Ismertesse az „N” „R1”” „R2” „R3” javítási bárcákat! (2.4.4.) 5. Ismertesse az „S1” „S” „R1” javítási bárcákat! (2.4.4.) 6. Ismertesse a „Ks” „Js” „Ü” javítási bárcákat! (2.4.4.) 7. Ismertesse a „V” „Y” „RSz” javítási bárcákat! (2.4.4.) A kocsisérülések megállapítása és tárgyalása 1. Ismertesse a kocsisérülési jegyzőkönyv és a sérülési bárca kiállítására vonatkozó előírásokat! (2.5.1.) 2. Sorolja fel a jegyzőkönyvezendő sérüléseket! (2.5.2.)
40
3. Ismertesse a súlyosan szabályokat! (2.5.8.)
sérült
kocsik
bejelentésére
vonatkozó
Ismertesse a Futási engedélyt! (2.6.) Ismertesse a Futási bizonylatot! (2.7.) A kocsik karbantartásával és javításával kapcsolatos általános előírások 1. Sorolja fel a kocsik javítási módozatait!: (3.1.1.) 2. Ismertesse a javításos teherkocsik továbbításának szabályait! (3.1.5.) A kocsik időszakos vizsgálatai és javításai (3.2.-3.2.11.) 1. Ismertesse a Főjavításra vonatkozó előírásokat! (3.2.2.) 2. Ismertesse a Fővizsgálatra vonatkozó előírásokat! (3.2.3.) 3. Ismertesse a fővizsgálati határidő betartására vonatkozó előírásokat! (3.2.3.1.) 4. Ismertesse a fővizsgálat időpontjának elhalasztásra vonatkozó szabályokat! (3.2.3.3.) 5. Ismertesse a személykocsik osztott fővizsgálatára (K5) vonatkozó szabályokat! (3.2.3.4) 6. Ismertesse a hathavi csapágyvizsgálat szabályait! (3.2.3.5.) A kocsik szükség szerinti javítása 1. Ismertesse a futójavításra vonatkozó előírásokat! (3.3.1.) 2. Ismertesse a Hőnfutott kocsik, kezelésére vonatkozó előírásokat! (3.4.1.) 3. Ismertesse a siklott kocsik kezelésére vonatkozó előírásokat! (3.4.2.)
A „Fékberendezések, Féktechnikai ismeretek” című tantárgy Fékezési alapismeretek 1. Mi a vasúti fékberendezések feladata, csoportosításuk? 2. Mi a fékezés célja, a fékezőerő? 3. Mi a kerékpár-, illetve sínfékezés fogalma? 4. Mitől függ a súrlódási tényező értéke? A fékezőerő kifejtésének változatai 1. Ismertesse a fékezőerő kifejtésének változatait, legnagyobb értékét befolyásoló tényezőket! 2. Ismertesse a különböző fékezési módok előnyeit, hátrányait! 3. Melyek a fékezési módok kiválasztásának szempontjai és az együttműködésük kérdései? Fékszerkezetek általános osztályozása 1. Melyek a fékszerkezetek osztályozásának alapvető szempontjai? 2. Ismertesse az átmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek fogalmát és jellemző tulajdonságait! 3. Mutassa be a légnyomásos fékek Westinghouse-féle elrendezési vázlatát! 41
4. Melyek a Westinghouse-féle elrendezési vázlat elemei, elnevezésük, feladataik? Féktechnikai alapműveletek és ismeretek 1. Ismertesse a nagyvasúti gyakorlatban általánosan használt átmenő légnyomásos önműködő fékkel kapcsolatos féktechnikai követelményeket! 2. Ismertesse a fékezést és oldást, mint féktechnikai alapműveletet! Fékezőszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése 1. Melyek a mozdonyvezetői fékezőszelepek feladatai, csoportosításuk? Kormányszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése 1. Ismertesse a kormányszelepek feladatait, a csoportosítás szempontjait! 2. Hogyan működnek a két-, és háromnyomásos kormányszelepek? 3. Melyek a kormányszelepek közös kiegészítő tartozékai? Sűrített levegő termelése, légsűrítők 1. Ismertesse a légsűrítők csoportosítását szerkezetük alapján! A sűrített levegő tárolása, szállítása 1. Hogyan valósul meg a sűrített levegő tárolása, szállítása, állapotának javítása? 2. Mi teszi szükségessé a sűrített levegő tárolását a mozdonyokon, milyen funkciókat követel ez meg? 3. Hogyan van kialakítva a légtartályok szerkezete, mi az elnevezésük, tartozékai és hogyan zajlik a vizsgálatuk? 4. Milyen a levegő szállítására használt csővezetékek kialakítása, azok elhelyezése, elnevezése, csőkötések, és a kapcsolódó kisebb légfék szerelvények? 5. Melyek a csővezetékek járművek közötti összekapcsolására szolgáló elemek és színjelölésük? A fékberendezés mechanikus elemei, fékrudazat, féktuskók és fékbetétek, féktárcsa, sínfék 1. Melyek a fékrudazat feladatai, elemei? 2. Ismertesse a rudazatáttétel és hatásfok fogalmát! 3. Ismertesse a fékrudazat szerkezeti részeit! 4. Ismertesse a fékhengerek felépítését, működését, szerkezeti kialakítását, méreteit! 5. Miért szükséges a fékrudazat állítása? Ismertesse a kézi és önműködő rudazatállítókat! 6. Mi a kézi- és rögzítőfékek feladata, milyen a szerkezeti kialakításuk, kezelésük? Fékhengerek, kézifékek, rugóerő tárolós rögzítőfékek 1. Milyen a féktuskók anyaga, kialakítása, jelölése és rögzítése? 2. Ismertesse az egyszeres és iker féktuskósaruk, öntöttvas féktuskófajták kialakítását! 3. Ismertesse a műanyag féktuskók, a tárcsás fékek fékbetétjei, betéttartói szerkezetét! 42
4. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott rögzítő fékeket! 5. Ismertesse a rugóerő tárolós egységgel kiegészített fékhengerek működését! 6. Ismertesse a rugóerő tárolós fékberendezés tehermentesítését, állapot ellenőrző berendezéseit! Vontatójárművek fékrendszere 1. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott fékberendezések együttműködését! 2. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott hajtómű fékezési módokat! Teherkocsik fékrendszerei 1. Ismertesse a teherszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlatát! 2. Ismertesse a többszekciós nagysebességű teherkocsik fékrendszereket! 3. Mi a raksúlyfékezés alapelve, melyek a raksúlyfékezési módszerek? 4. Ismertesse a mechanikus és pneumatikus raksúlyfékezés berendezéseit! 5. Melyek a teherkocsik fékrendszereinek fejlődési irányai? 6. Milyen a légfék kezelőszerkezeteinek kialakítása, elrendezése? 7. Hogyan történik a kiiktató váltók elhelyezése, vonatnem-váltók kialakítása, elrendezése teherkocsikon? 8. Ismertesse a raksúlyváltók fajtáit, kialakításukat!
43
18.3. Pályavasúti berendezés ismeretek modul Sorszám 1. 2. 3.
Tantárgyak Távközlő berendezés kezelési ismeretek Biztosítóberendezés kezelési ismeretek Villamos felsővezetéki berendezés kezelési ismeretek Összesen:
Elmélet
Óraszám Gyakorlat
Összesen
2
0
2
18
2
20
4
0
4
24
2
26
A „Pályavasúti berendezés ismeretek” modul oktatásának célja: A modul oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a biztonságos vasúti közlekedéshez szükséges pályavasúti berendezéseket. Készítsen fel az önálló balesetmentes munkavégzésre a villamos felsővezetékkel ellátott vonalakon. Adjon áttekintést a távközlésben használt berendezésekről. Ezeken túl vezessen be a biztosítóberendezések szerkesztési alapelveibe, a külsőtéri szerkezetek ismeretébe.
A „Pályavasúti berendezés ismeretek” modul oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére, figyelmen kívül hagyásuk esetén bekövetkező negatív hatásokra, következményekre. Mutassa be a szabályozás alapját képező műszaki adottságokat és balesetelemzési eredményeket. Vegye figyelembe és hívja fel a figyelmet a kapcsolódó utasításokkal való összefüggésekre. Az elméleti ismeretek oktatását gyakorlati bemutatóval kell kiegészíteni.
A „Pályavasúti berendezés ismeretek” modul által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a modul oktatásának végeztével: • Tisztában van a távközléstechnika alapjaival, • Ismeri a vezetékes távközlési technikát, • Ismeri a vezeték nélküli távközlési technika fajtáit, • Ismeri a rádióhálózatokat. • Tisztában van a villamos felsővezetéki szabályok fogalom meghatározásaival. • Ismeri és alkalmazza a villamos felsővezeték közelében alkalmazandó biztonságos üzemeltetési szabályokat. • Tévesztés nélkül tudja a rendkívüli események esetén alkalmazandó eljárásokat! 44
• • •
Tisztában van biztosítóberendezésekkel kapcsolatos meghatározásokkal, Ismeri a biztosítóberendezési alapelveket. Tévesztés nélkül ismeri a biztosítóberendezések külső téri elemeit.
fogalom
18.3.1. Távközlő berendezés kezelési ismeretek Sorszám 1.
Témakörök Távközlő berendezés kezelési ismeretek Összesen:
Elmélet
Óraszám Gyakorlat
Összesen
2
0
2
2
0
2
A „Távközlő berendezés kezelési ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A modul oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a távközlési összeköttetések csoportjait, az analóg és digitális vezetékes technikákat. Adjon áttekintést és mutassa be a vezetékes és a vezeték nélküli technikákat.
A „Távközlő berendezés kezelési ismeretek” tantárgy oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére. Mutassa be a szabályozás alapját képező műszaki adottságokat. Vegye figyelembe és hívja fel a figyelmet a kapcsolódó utasításokkal való összefüggésekre. Az elméleti ismeretek oktatását gyakorlati bemutatóval kell kiegészíteni.
A „Távközlő berendezés kezelési ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a modul oktatásának végeztével: • Tisztában van a távközléstechnika alapjaival, • Ismeri a vezetékes távközlési technikát, • Ismeri a vezeték nélküli távközlési technika fajtáit,. • Ismeri a rádióhálózatokat. Témakörök részletezése 1. A kommunikáció fejlődése, történeti áttekintés 2. Összeköttetések csoportosítása 2.1. A résztvevők száma szerint: 2.2. Az összeköttetés használati joga szerint: 2.3. Az összeköttetés rendelkezésre állása szerint: 45
2.4. Az összeköttetés iránya szerint: 2.5. Az összeköttetés fizikai közege szerint: 2.6. Az összeköttetés továbbítási mód szerint: 2.7. Az összeköttetés mobilitása szerint: 2.8. Az adatáramlás iránya szerint: 3. A vezetékes analóg és digitális technikák 3.1. A beszédjel átviteli követelményei 3.2. Távközlő hálózatok 3.3. Analóg berendezések 3.4. Analóg szolgáltatások 3.5. Az ISDN 3.6. Az ADSL 3.7. G4 technológia 3.8. Zsinór nélküli telefonrendszerek 4. A vezeték nélküli analóg és digitális technikák 4.1. GSM rendszer 5. Az infrastruktúra működtető által üzemeltetet rádió rendszerek: 5.1. 160 Mhz- es vonali rádióhálózat 5.2. 450 Mhz- es vonali rádióhálózat
46
18.3.2. Sorszám 1. 2. 3. 4.
Biztosítóberendezés kezelési ismeretek Témakörök Vasúti biztosítóberendezések fejlődésének áttekintése Biztosítóberendezési alapelvek I. (Forgalomtechnikai alapok) Biztosítóberendezési alapelvek II. (Rendszertechnikai alapok) Biztosítóberendezési külsőtéri szerkezeti elemek Összesen:
Elmélet
Óraszám Gyakorlat
Összesen
2
0
2
2
0
2
6
0
6
8
2
10
18
2
20
A „Biztosítóberendezés kezelési ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A modul oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel az infrastruktúrán alkalmazott biztosítóberendezések főbb alkotó elemeivel és tervezési alapelveivel.
A „Biztosítóberendezés kezelési ismeretek” tantárgy oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére, figyelmen kívül hagyásuk esetén bekövetkező negatív hatásokra, következményekre. Mutassa be a szabályozás alapját képező műszaki adottságokat és balesetelemzési eredményeket. Vegye figyelembe és hívja fel a figyelmet a kapcsolódó utasításokkal való összefüggésekre. Az elméleti ismeretek oktatását gyakorlati bemutatóval kell kiegészíteni.
A „Biztosítóberendezés kezelési ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a modul oktatásának végeztével: • Tisztában van biztosítóberendezésekkel kapcsolatos fogalom meghatározásokkal, • Ismeri a biztosítóberendezési alapelveket. • Tévesztés nélkül ismeri a biztosítóberendezések külső téri elemeit! Témakörök részletezése 1. Vasúti biztosítóberendezések fejlődésének áttekintése 2. Biztosítóberendezési alapelvek I. (Forgalomtechnikai alapok) 2.1. A forgalom lebonyolítás módszerei, csoportosítása: • Állomási mozgások osztályozása 47
• Vágányút definíciója (Biztosítóberendezési szempontból) 2.2. Nyíltvonalak forgalma: • Állomásközi közlekedés esetén 2.3. Sorompóberendezések: • Sorompóberendezések célja, közút lezárásának módjai • Útátjáró biztosításának alkalmazása, félsorompós kiegészítés • Rálátási háromszög, csökkentett rálátási háromszög 2.4. Baleseti veszélyforrások osztályozása • Állomáson előforduló balesetet előidéző tényezők • Oldalirányú veszélyeztetés megelőzése 3. Biztosítóberendezési alapelvek II. (Rendszertechnikai alapok) 3.1. Biztosítóberendezések fogalma, célja, feladatrendszere 3.2. Biztosítóberendezésekkel szemben támasztott követelmények 3.3. Baleseti biztonság követelménye • Baleseti biztonság elérésének módjai 3.4. Biztosítóberendezések funkcionális modellje 3.5. Biztosítóberendezések osztályozása: • konstrukciós • funkcionalitás alapján 4. Biztosítóberendezési külsőtéri szerkezeti elemek 4.1. Jelzők • Alakjelzők • Fényjelzők 4.2. Kitérő szerepe a kötöttpályás vasúti közlekedésben • A kitérő szerkezeti felépítése, csoportosítása • A váltó főbb részei • Váltó használhatóság ellenőrzése • A váltó, mint baleseti veszélyforrás • A váltó és a biztosítóberendezés kapcsolata 4.3. Váltók, külsőtéri váltóállító, ellenőrző és rögzítő szerelvények 4.3.1. Váltóállító szerelvények: (a váltóállítás fázisai) • Ellensúllyal történő váltóállítás • Vonóvezetékes váltóállítás • Rugós állítószerkezetek • Villamos váltóállítóművek (Ganz, Wssb, EHW 821, HVH) 4.3.2. Csúcssínrögzítő szerelvények: • Kampózár • Zárnyelv • Schperolock • Tempflex zárszerkezetek 4.3.3. Váltó ellenőrző szerelvények • Váltózár • Ellenőrzőzáras váltózár • Ellenőrző reteszek: mechanikus, villamos 4.4. Váltófelvágás a különböző állítószerkezetek esetén • váltófelvágás esetén követendő eljárások, kezelések 4.5. Vágányzáró szerkezetek 48
• •
Kisiklasztósaru Vágányzáró sorompó
Ellenőrző kérdések: 1. Ismertesse a vágányút fogalmát, forgalmi és biztosítóberendezési megközelítésből! 2. Miért van szükség útátjáró fedező berendezésekre? Mik a közút lezárásának módjai? 3. Mely esetekben kell az útátjárót biztosítani? A fénysorompót milyen feltételek, adottságok fennállása esetén kell csapórúddal kiegészíteni? Milyen esetben szükséges a további kiegészítés? 4. Milyen sorompó berendezésekkel biztosítható a vasút-közút szintbeli kereszteződése? Ismertesse a legfontosabb jellemzőiket! 5. Ismertesse az állomáson előforduló baleseti tényezőket és lehetséges következményeiket? Hogyan lehet minimalizálni őket? 6. Milyen módon lehet megakadályozni az oldalirányú veszélyeztetést? Ismertesse a védelem adásának lehetőségeit! 7. Ismertesse a nyíltvonalon előforduló baleseti tényezőket és lehetséges következményeiket? Hogyan lehet minimalizálni őket? 8. Ismertesse a biztosítóberendezéssel szemben támasztott követelményeket? 9. Mit jelent a baleseti biztonság, ismertesse a baleseti biztonság elérésének módjait? 10. Ismertesse az alakjelzőket rendeltetésük és felépítésük alapján, határozza meg az egyes alkatelemek feladatát! 11. Ismertesse a fényjelzőket! Milyen előnyei vannak az alakjelzőkkel szemben? 12. Ismertesse a kitérők szerepét a vasúti közlekedésben, majd csoportosítsa őket geometria alapján! 13. Ismertesse a váltó részeit, mutassa be a váltóállítás folyamatát, azok fázisait! 14. Szerkezeti kialakítás szerint milyen váltókat ismer? Ezeket milyen módon lehet állítani?
49
15. Hogyan lehet tudomást szerezni a különböző módon állított váltók felvágásáról? Hogyan történik a helyreállítás folyamata központi vonóvezetékes váltóállítás esetén? 16. Ismertesse a követendő eljárást, villamos hajtóművel felszerelt váltón történt váltófelvágás esetén? 17. Ismertesse az állító és ellenőrző áramkör szerepét a villamos váltóhajtóműveknél! 18. Mi a váltózár feladata? A váltózár kulcsoknak mennyi variációja létezik? Mikor szabad a tartalékkulcsot használni? 19. Milyen típusú csúcssínrögzítő szerkezeteket ismer? Ismertesse hogyan lehet meggyőződni a shcperolock zárszerkezet záródásáról? 20. Rajzolja le a váltózárkulcsok táblák jelöléseit és magyarázza meg azokat! Mennyi váltózár van felszerelve egy átszelési kitérőre? 21. Ismertese az ellenőrző záras váltózár alkalmazásának szükségességét, és kezelését? 22. Ismertesse a vágányzáró sorompó függőségi kialakítását!
Villamos felsővezetéki berendezés kezelési ismeretek tantárgy Sorszám 1.
Témakörök E.101.sz. Utasítás Összesen:
Elmélet
Óraszám Gyakorlat
Összesen
4
0
4
4
0
4
A „Villamos felsővezetéki berendezés kezelési ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A modul oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a villamos felsővezetéki hálózat felépítését, részeit. Készítsen fel az önálló balesetmentes munkavégzésre, valamint az esetleges rendkívüli események esetén követendő eljárásokra a villamos felsővezetékkel ellátott vonalakon. A „Villamos felsővezetéki berendezés kezelési ismeretek” tantárgy oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére, figyelmen kívül hagyásuk esetén bekövetkező negatív hatásokra, következményekre. Mutassa be a szabályozás alapját képező műszaki adottságokat és balesetelemzési eredményeket. Vegye figyelembe és hívja fel a figyelmet a 50
kapcsolódó utasításokkal való összefüggésekre. Az elméleti ismeretek oktatását gyakorlati bemutatóval kell kiegészíteni.
A „Villamos felsővezetéki berendezés kezelési ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a modul oktatásának végeztével: • Tisztában van a villamos felsővezetéki szabályok fogalom meghatározásaival. • Ismeri és alkalmazza a villamos felsővezeték közelében alkalmazandó biztonságos üzemeltetési szabályokat. • Tévesztés nélkül tudja a rendkívüli események esetén alkalmazandó eljárásokat! Témakörök részletezése 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. Az utasítás célja 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya 2.2. A kidolgoztatásért és karbantartásért felelős 2.3. Az utasítás értelmezése 3. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1 Alállomási tápszakasz 3.2 Biztosítóberendezési szervezet 3.3 Érintésvédelmi földelés 3.4 Fázishatár 3.5 Feljogosító szervezet 3.6 Feljogosított szervezet 3.7 Feljogosított személy 3.8 Felsővezeték biztonsági övezete 3.9 Felsővezetékes szakközeg (továbbiakban: szakközeg) 3.10 Felsővezetékes személyzet 3.11 Felsővezetékes szolgálat 3.12 Felsővezetékes villamos üzemi munka 3.13 Felsővezeték hálózat 3.14 Felsővezetéki berendezések 3.15 Feszültség alatt álló berendezés 3.16 Feszültségmentesítés 3.17 Feszültségmentes állapot 3.18 Feszültség alá helyezés 3.19 Forgalmi szervezet 3.20 Idegen személyzet 3.21 Járműtelep 3.22 Karbantartó 3.23 Kioktatott személy 3.24 Közúti magas rakomány 3.25 Megközelítési távolság 51
3.26 3.27 3.28 3.29 3.30 3.31 3.32 3.33 3.34 3.35 3.36 3.37 3.38 3.39 3.40 3.41 3.42 3.43 3.44 3.45 3.46 3.47 3.48 3.49 3.50 3.51
Munkahelyi földelés Pályalétesítményi szervezet Szakképzett személy Szolgálati hely Szolgáltató vasúti szervezet Távközlési szervezet Üzembe helyezés Üzemen kívüli állapot Üzemen kívül helyezés Üzemi földelés Üzemi munka Üzemi személyzet Üzemben tartó Üzemeltető Üzemeltető központi erősáramú szervezete Üzemeltető területi erősáramú szervezete Üzemzavar Vasúti magas rakomány Villamos vontatójármű Villamos berendezés Villamos távhatás Villamos üzemirányítási szakasz Villamos üzemirányítás Villamos üzemirányító Villamos vasútüzem Vontatási transzformátor állomás
4. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 4.1. A munkavégzés feltétele 4.2. Magatartási szabályok 4.3. A felsővezetéki berendezés veszélyessége 4.4. A sínhálózat, az üzemi és érintésvédelmi földelés megbontása 4.5. A felsővezetéki tartóoszlopok és berendezések védelme 4.6. Tevékenység a felsővezetéki berendezés közelében 4.7. Járművek tetején végzett munkák 4.8. Locsolás 4.9. Figyelési, értesítési kötelezettség 4.10. Gallyazás, fakivágás 4.11. A rakodás szabályozása 4.12. Közúti magasrakományok közlekedtetése 4.13. Vasúti rakszelvényen túlérő küldemények 4.14. A felsővezetéki berendezés üzembe helyezésének és üzemben tartásának feltételei 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.
RENDKÍVÜLI HELYZETBEN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSOK Villamos vontatójármű közlekedtetése feszültségmentes szakaszon Rendkívüli időjárás esetén követendő eljárások Tűzoltás felsővezetéki berendezés közelében A villamos berendezések megrongálása Eljárás veszélyt jelentő rendellenességek esetén 52
5.6. Baleseti segélynyújtás villamosított vonalon 5.7. Utasvédelem I. MELLÉKLET - TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK ÉS HIRDETMÉNYEK II. MELLÉKLET - RENDELKEZÉSEK A VONTATÓJÁRMŰ SZEMÉLYZET SZÁMÁRA IV. MELLÉKLET - IDEGEN SZEMÉLYZET MUNKAVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK VI. MELLÉKLET - A FORGALMI SZERVEZET SZEMÉLYZETÉNEK MUNKAVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. FÜGGELÉK – ENGEDÉLYEK 1.1. - Munkaengedély 1.2. - Nyilatkozat 1.3. - Rakodási engedély 2. FÜGGELÉK – NAGYFESZÜLTSÉGRE FIGYELMEZTETŐ JEL 3. FÜGGELÉK – MEGBÍZÁS 4. FÜGGELÉK – FIGYELMEZTETŐ FELIRAT 5. FÜGGELÉK – TÁJÉKOZTATÓ TÁBLA 6. FÜGGELÉK – HIRDETMÉNY 7. FÜGGELÉK – ERŐSÁRAMÚ CSATLAKOZÁSRA FIGYELMEZTETŐ TÁBLA Ellenőrző kérdések: 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. Ismertese az utasítás célját! 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Ismertesse az utasítás hatályára, értelmezésére és a kidolgoztatásért és karbantartásért felelősre vonatkozó előírásokat! 3. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Ismertesse az Alállomási tápszakasz fogalmát! (3.1.) 3.2. Ismertesse a Biztosítóberendezési szervezet fogalmát! (3.2.) 3.3. Ismertesse a Érintésvédelmi földelés fogalmát! (3.3.) 3.4. Ismertesse a Fázishatár fogalmát! (3.4.) 3.5. Ismertesse a Feljogosító szervezet fogalmát! (3.5.) 3.6. Ismertesse a Feljogosított szervezet fogalmát! (3.6.) 3.7. Ismertesse a Feljogosított személy fogalmát! (3.7.) 3.8. Ismertesse a Felsővezeték biztonsági övezetének fogalmát! (3.8.) 3.9. Ismertesse a Felsővezetékes szakközeg (továbbiakban: szakközeg) fogalmát! (3.9.) 3.10. Ismertesse a Felsővezetékes személyzet fogalmát! (3.10.) 3.11. Ismertesse a Felsővezetékes szolgálat fogalmát! (3.11.) 3.12. Ismertesse a Felsővezetékes villamos üzemi munka fogalmát! (3.12.) 3.13. Ismertesse a Felsővezeték hálózat fogalmát! (3.13.) 3.14. Ismertesse a Felsővezetéki berendezések fogalmát! (3.14.) 3.15. Ismertesse a Feszültség alatt álló berendezés fogalmát! (3.15.) 3.16. Ismertesse a Feszültségmentesítés fogalmát! (3.16.) 3.17. Ismertesse a Feszültségmentes állapot fogalmát! (3.17.) 3.18. Ismertesse a Feszültség alá helyezés fogalmát! (3.18.) 3.19. Ismertesse a Forgalmi szervezet fogalmát! (3.19.) 53
3.20. 3.21. 3.22. 3.23. 3.24. 3.25. 3.26. 3.27. 3.28. 3.29. 3.30. 3.31. 3.32. 3.33. 3.34. 3.35. 3.36. 3.37. 3.38. 3.39. 3.40. 3.41. 3.42. 3.43. 3.44. 3.45. 3.46. 3.47. 3.48. 3.49. 3.50. 3.51.
Ismertesse az Idegen személyzet fogalmát! (3.20.) Ismertesse a Járműtelep fogalmát! (3.21.) Ismertesse a Karbantartó fogalmát! (3.22.) Ismertesse a Kioktatott személy fogalmát! (3.23.) Ismertesse a Közúti magas rakomány fogalmát! (3.24.) Ismertesse a Megközelítési távolság fogalmát! (3.25.) Ismertesse a Munkahelyi földelés fogalmát! (3.26.) Ismertesse a Pályalétesítményi szervezet fogalmát! (3.27.) Ismertesse a Szakképzett személy fogalmát! (3.28.) Ismertesse a Szolgálati hely fogalmát! (3.29.) Ismertesse a Szolgáltató vasúti szervezet fogalmát! (3.30.) Ismertesse a Távközlési szervezet fogalmát! (3.31.) Ismertesse az Üzembe helyezés fogalmát! (3.32.) Ismertesse az Üzemen kívüli állapot fogalmát! (3.33.) Ismertesse az Üzemen kívül helyezés fogalmát! (3.34.) Ismertesse az Üzemi földelés fogalmát! (3.35.) Ismertesse az Üzemi munka fogalmát! (3.36.) Ismertesse az Üzemi személyzet fogalmát! (3.37.) Ismertesse az Üzemben tartó fogalmát! (3.38.) Ismertesse az Üzemeltető fogalmát! (3.39.) Ismertesse az Üzemeltető központi erősáramú szervezetének fogalmát! (3.40.) Ismertesse az Üzemeltető területi erősáramú szervezetének fogalmát! (3.41.) Ismertesse az Üzemzavar fogalmát! (3.42.) Ismertesse a Vasúti magas rakomány fogalmát! (3.43.) Ismertesse a Villamos vontatójármű fogalmát! (3.44.) Ismertesse a Villamos berendezés fogalmát! (3.45.) Ismertesse a Villamos távhatás fogalmát! (3.46.) Ismertesse a Villamos üzemirányítási szakasz fogalmát! (3.47.) Ismertesse a Villamos üzemirányítás fogalmát! (3.48.) Ismertesse a Villamos üzemirányító fogalmát! (3.49.) Ismertesse a Villamos vasútüzem fogalmát! (3.50.) Ismertesse a Vontatási transzformátor állomás fogalmát! (3.51.)
4. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. Ismertesse a munkavégzés feltételére és a magatartási szabályokra vonatkozó előírásokat! (4.1.- 4.2.) 2. Ismertesse a felsővezetéki berendezés veszélyességét! (4.3.) 3. Ismertess a sínhálózat, az üzemi és érintésvédelmi földelés megbontására valamint a felsővezetéki tartóoszlopok és berendezések védelmére vonatkozó előírásokat! (4.4.- 4.5.) 4. Ismertesse a felsővezetéki berendezés közelében végzett tevékenységekre vonatkozó előírásokat! (4.6.- 4.6.3.) 5. Ismertesse a járművek tetején végzett munkákra és a locsolásra vonatkozó előírásokat! (4.7.- 4.8.) 6. Ismertesse a figyelési, értesítési kötelezettségre és a gallyazásra, fakivágásra vonatkozó előírásokat! (4.9.- 4ra vonatkozó előírásokat! (4.9.- 4.10.) 7. Ismertesse a rakodás szabályozását! (4.11.)
54
8. Ismertesse a közúti magasrakományok valamint a vasúti rakszelvényen túlérő küldemények közlekedtetésére vonatkozó előírásokat! (4.12.- 4.13.) 9. Ismertesse a felsővezetéki berendezés üzembe helyezésének és üzemben tartásának feltételeit! (4.14.) 5.RENDKÍVÜLI HELYZETBEN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSOK 1. Ismertesse a villamos vontatójármű közlekedtetésének szabályait feszültségmentes szakaszon valamint a rendkívüli időjárás esetén követendő eljárásokat! (5.1.- 5.2) 2. Ismertesse a tűzoltás szabályait felsővezetéki berendezés közelében! (5.3.) 3. Ismertesse eljárást a villamos berendezések megrongálása, valamint veszélyt jelentő rendellenességek esetén! (5.4.- 5.5.) 4. Ismertesse a baleseti segélynyújtás szabályait villamosított vonalon valamint az utasvédelem szabályait! (5.6.- 5.7) 5. Ismertesse a forgalmi szervezet személyzetének munkavégzésére vonatkozó rendelkezéseket! (VI. melléklet)
55
18.3.3.
Tűzvédelem
Sorszám 1.
Témakörök Tűzvédelmi ismeretek Összesen:
Elmélet
Óraszám Gyakorlat
Összesen
6
0
6
6
0
6
A tantárgy oktatásának célja: A képzésben résztvevők ismerjék meg és készüljenek fel a közvetlen munkahelyekre vonatkozó tűzvédelmi előírások alkalmazására. A tantárgy oktatásának követelménye: A képzésben résztvevők a tantárgy oktatásának befejeztével: • rendelkezzen az alapvető tűzvédelmi ismertetekkel a munkaköréből adódó irányítási, ellenőrzési feladatokhoz, A tantárgy által megszerezhető kompetenciák: • • •
Ismeri a tűzveszélyességi osztályok megjelölését és jelentését, Ismeri a tűzmegelőzési szabályokat, képes az esetleges tűz jelzésére, bejelentésére
Témakörök 1. Tűzvédelmi előírások 2. Tűzveszélyes anyagok 3. Tűzveszélyességi osztályba sorolás 4. Teendők tűz esetén
Ellenőrző kérdések: 1. Ismertesse a kiürítés fogalmát! 2. Ismertesse a kiürítési időtartam fogalmát! 3. Ismertesse a kiürítési terv fogalmát! 4. Ismertesse a kiürítési útvonal fogalmát! 5. Ismertesse a menekülési útvonal fogalmát! 6. Ismertesse a kiegészítő tábla fogalmát! 7. Ismertesse a menekülési jel fogalmát! 8. Ismertesse a tűzvédelmi jel fogalmát! 9. Ismertesse a világító jel fogalmát! 10. Ismertesse a tűzoltási felvonulási terület fogalmát! 11. Ismertesse a tűzoltási felvonulási út fogalmát! 12. Ismertesse a tűzvédelmi osztály fogalmát! 13. Ismertesse a tűzveszélyességi osztály fogalmát! 14. Ismertesse a tűzveszélyes tevékenység fogalmát! 56
15. Ismertesse a veszélyességi övezet fogalmát! 16. Ismertesse a „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozó épületeket, helyiségeket! 17. Ismertesse „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) a tűzveszélyességi osztályba tartozó épületeket, helyiségeket! 18. Ismertesse a „Tűzveszélyes” (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozó épületeket, helyiségeket! 19. Ismertesse a „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozó épületeket, helyiségeket! 20. Ismertesse a „Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozó épületeket, helyiségeket! 21. Ismertesse a dohányzás szabályait! 22. Ismertesse a Szállítás és vontatás szabályait! 23. Ismertesse a Raktározásra és tárolásra vonatkozó szabályokat!
57
18.4. Egészségügyi ismertetek Sorszám 1.
Témakörök Egészségügyi ismeretek Összesen:
Elmélet
Óraszám Gyakorlat
Összesen
3
3
6
3
3
6
Az „Egészségügyi ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A hallgatók ismerjék meg a korszerű elsősegélynyújtás alapjait és magatartási szabályait.
Az „Egészségügyi ismeretek” tantárgy oktatásának követelménye:
A hallgató a tantárgy oktatásának befejeztével legyen képes felismerni a közvetlen életet veszélyeztető állapotot és elsősegélyt nyújtani Az „Egészségügyi ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő legyen képes: • felismerni az életet veszélyeztető állapotot, • megkülönböztetni az élet és a halál jeleit, • szükség esetén újraélesztést alkalmazni, • sérüléseket ellátni, • a sérültet/beteget mozgatni, megfelelően fektetni.
Témakörök részletezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az elsősegélynyújtás fogalma, jelentősége, az időfaktor Az életveszély fogalma Az élet és a halál jelei Újraélesztés Az eszméletlen beteg Baleseti mechanizmusok (mérgezések, fulladás) Sérülések felismerése és ellátása (vérzések, törések) A sérült/beteg mozgatása, kimentése, fektetési módok
Ellenőrző kérdések: 1. 2. 3. 4.
Ismertesse az elsősegély fogalmát és az időfaktort! Ismertesse az életveszély fogalmát! Sorolja fel az élet és a halál jeleit! Ismertesse és mutassa be az újraélesztés folyamatát. 58
5. Mikor eszméletlen egy ember? 6. Ismertesse a mérgezések mechanizmusát és az alkalmazandó elsősegélynyújtást! 7. Ismertesse a fulladás mechanizmusát és az alkalmazandó elsősegélynyújtást! 8. Ismertesse és mutassa be a vérzések esetén az ellátás módjait! 9. Ismertesse és mutassa be csonttörés esetén az ellátás módját! 10. Ismertesse és mutassa be a sérült mozgatására vonatkozó szabályokat! 11. Ismertesse és mutassa be a sérült szakszerű fektetésének módját!
59
18.5. Környezetvédelem Sorszám 1.
Témakörök Környezetvédelmi ismeretek Összesen:
Elmélet
Óraszám Gyakorlat
Összesen
6
0
6
6
0
6
A „Környezetvédelmi ismeretek” tantárgy oktatásának célja: Adjon áttekintést a környezetvédelem általános ismereteiről és a környezeti ártalmakról.
A „Környezetvédelmi ismeretek” tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő: • ismerje a környezetvédelem általános szabályait, a vasúti vontató- és vontatott járművek környezeti hatásait, az azok kiszolgálásánál követendő környezetvédelmi előírásokat, • ismerje fel a többlet veszélyforrásokat, hatásukat lehetőség szerint tudja kiküszöbölni. . A „Környezetvédelmi ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével legyen képes: • felismerni a környezeti ártalmakat és alkalmazni a környezetvédelmi előírásokat. Témakörök részletezése 1. A környezetvédelem feladataA környezetszennyezés élővilágunkra való visszahatása 3. Zajártalom, levegő- és vízszennyezés a különböző technológiai műveletek során (hűtővíz-kezelés, olajcsere, töltés, lefejtés, stb.) 4. A környezetszennyező anyagok gyűjtése, tárolása
Ellenőrző kérdések: 1. Mit ért környezetszennyezés élővilágunkra való visszahatása alatt? 2. Mi a zajártalom, milyen levegő- és vízszennyezés keletkezhet a különböző vasúti technológiai műveletek során? 3. Hogyan történik a környezetszennyező anyagok gyűjtése, tárolása?
60
18.6. Munkavédelmi ismeretek modul Sorszám 1.
Témakörök Munkavédelmi ismeretek Összesen:
Elmélet 6 6
Óraszám Gyakorlat 0 0
Összesen 6 6
A „Munkavédelmi ismeretek” modul oktatásának célja: A képzésben résztvevők: • szerezzenek általános munkavédelmi ismereteket, • ismerjék meg a munkavédelmi apparátust, • értsék meg a munkavédelmi követelmények biztosításának és a szabályok betartásának szükségességét. A „Munkavédelmi ismeretek” modul oktatásának követelménye: Az előadó a szabályok ismertetésén túl mutasson rá azok gyakorlati jelentőségére, figyelmen kívül hagyásuk esetén bekövetkező negatív hatásokra, következményekre. Mutassa be a szabályozás alapját képező műszaki adottságokat és balesetelemzési eredményeket. Vegye figyelembe és hívja fel a figyelmet a kapcsolódó szabályokkal való összefüggésekre. Az elméleti ismeretek oktatását gyakorlati bemutatóval kell kiegészíteni. A „Munkavédelmi ismeretek” modul által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a modul oktatásának végeztével: • rendelkezzen általános munkavédelmi ismeretekkel, • ismerje a munkavédelmi apparátus feladatát, felépítését, a balesetmegelőzést szolgáló ellenőrzések, intézkedések jelentőségét, a bekövetkezett balesetek esetén követendő eljárásokat, • rendelkezzen az alapvető tűzvédelmi ismeretekkel a munkaköréből adódó feladatok végrehajtásához, • legyen tisztában a veszélyforrásokkal, az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi feltételeivel. Témakörök 1. Munkavédelmi ismeretek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Munkavédelem célja, alapfogalmai A munkavédelem szervezeti és jogi kérdései A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények Foglalkozás-egészségügy - foglalkozási ártalmak és megbetegedések A baleset fogalma, bejelentési kötelezettség A forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák veszélyforrásai 61
