14. évfolyam 2. szám
2012. március – április
Az összetartozás jegyében Igazi farsangi időjárás közepette került sor február 14-én a Stefánia-palotában a nyugállományúak báljára. A Honvéd Kulturális Központ és az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja által rendezett télűző mulatságon valamennyi tagozat képviseletében csaknem háromszázan, közöttük több tagozatelnök, sőt klubalapító is részt vett. A műsorban közreműködött a Honvéd Együttes tánckara és operett énekesei, a talpalávalót pedig a Kristály Duó szolgáltatta. Hosszú évek hagyományait követő mulatságon előbb Kovács Imre dandártábornok, klubelnök köszöntötte a megjelenteket, majd felolvasta dr. Simicskó István parlamenti államtitkár bálozókhoz írt levelét. Tisztelt Bálozók! Kedves Hölgyeim és Uraim! Köszöntöm Önöket a nyugállományúak 2012. évi bálján! Az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja által minden esztendőben szervezett rendezvényre gondolva a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban kiállított egyik relikvia története jutott eszembe. 1849. február 5-én, a téli hadjárat során a Szepesség felé visszavonuló magyar feldunai hadtest kifáradt, de lelkes tisztikarának Görgey Artúr vezérőrnagy, hadtestparancsnok, a lőcsei városházán bált adott. A császári csapatok hadállásaitól pár kilométerre, a lőcsei honpolgárok részvételével megtartott zenés bál azonban nemcsak különlegessége miatt vonult be a magyar hadtörténelembe, hanem, mert a hadtestparancsnok ez alatt kapta kézhez Guyon Richárd ezredesnek a branyiszkói áttörést hírül adó győzelmi jelentését. A győzelem kivívásában nagy szerepet vállaló 33. Szegedi Honvéd Zászlóalj a csata utáni napokban egy Görgey Artúr felesége által hímzett zászlószalagot kapott, amely a mai napig megtekinthető múzeumunk kiállításán. Úgy érzem, ez a históriai esemény jól illusztrálja a mindenkori honvédség tiszti karának örök feladatát: a legénységi és hivatásos katonák egységbe kovácsolásának, a közös cél kijelölésének, a feladatok pontos meghatározásának szerepét és fontosságát. Továbbá még egy nagyon fontos dolgot: a példamutatást. Hiszen az imént idézett történetnek érdekes végkifejlete lett. A kortárs visszaemlékező szavaival élve: éjfél után „a táncosok rögtön búcsút vettek táncosnőiktől, kardot kötöttek, és ki az udvaron lent készen álló lovára pattant, ki meg gyülekező századához sietett” sőt maga Görgey is „azon módon lakk-topánban és bál-kesztyűben útban volt Branyiszkó felé.” Lám így vált a 163 éve rendezett bál egy kiemelkedő hadtörténelmi esemény meghatározó momentumává. Szerencsére jelenünkben már nem kell a mai estét követően hadba vonulni, mindennapi győzelmeket harcok nélkül is elérhetünk. Köszönöm a honvédségi nyugállományúak budapesti klubjának az eddigi évek munkáját, amiért a fővárosi nyugállományú katonákat egységben, szervezetben továbbra is együtt tartja.
Csendüljön fel a zene vagy a poharak koccintása: jó szórakozást, szép estét, vidám és kellemes időtöltést kívánok! Budapest, 2012. február 14. Dr. Simicskó István A parlamenti államtitkár „záró szavait követően” összecsendültek a poharak, majd felhangzott Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának ismert taktusa, s a Honvéd Együttes tánckarának jóvoltából az ünnepélyes tartású, lassú nemesi tánc színpadi változatában, a Palotásban gyönyörködhettek a résztvevők. Akik közül néhányuknak könnyet csalt szemébe a zenemű érzelmes dallamvilága. A Magyarországon hagyományos megnyitó táncot pedig operett melódiák követték. A nem csak szemrevalóan tálalt, de a gyomor számára is kimondottan bőséges és ízletes vacsora után a táncé lett a főszerep, már aki odafért. A „teltházas parkettet” látva, azonban sokunkban kétely támadt afelől, hogy valóban nyugdíjasok ropják nem csak a klasszikus, de a modern táncokat is. Az asztalsorok közé ki-kitekintve baráti társaságok, régi ismerősök, vidékről érkezett házaspárok jó kedélyű együttléte volt füllel is tapasztalható. Számos tagozatelnök mellett láthatóan kellemesen érezte magát Tamás István nyugállományú őrnagy, a klub alapító tagja is. Mint, ahogy a nőtagozat tagjai is, akik csaknem teljes létszámban báloztak. De találkozhattunk első bálozókkal is, pontosabban a néhány hónapja klubunkhoz csatlakozott 32-esek Baráti Körének vezetésével, akik egyenként is első alkalommal vettek részt a nyugállományúak bálján. Az amúgy is kitűnő hangulatot tovább fokozta a kvíz-játék győzteseinek öröme, akik a támogatók hozzájárulásával, értékes nyereményekkel gazdagodtak. A homokóra azonban könyörtelenül pergett. Az est leszállt, az utak síkosabbá, balesetveszélyesebbé, a közlekedési eszközök járatai pedig ritkábbakká váltak. Mint minden rég várt közös rendezvénynek „hamar” eljött a vége. Így az együtt-töltött órák nem csak emlékeinkben, de szívünkben élnek tovább. S a remény is, hogy jövőre újra találkozhatunk! Vastagh László
BUDAPESTI OBSITOS 2 A nyugállományúak báljának támogatói voltak: a Honvédelmi Minisztérium (honvédelmi miniszter, parlamenti államtitkár, közigazgatási államtitkár, honvéd vezérkar főnök); a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat; az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság; az MH Támogató Dandár; a Honvéd Kulturális Központ; a Honvéd Együttes; a HM Zrínyi Nonprofit Kft.; HM Térképészeti Nonprofit Kft.; a KIPEXTEAM Zrt.; a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.; a „Nefelejcs” Hotel Mezőkövesd, Zsóry; a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége; Morschhauser Miklós nyugállományú alezredes; Pánczél Zoltán nyugállományú ezredes és az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja. Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság A honvédelmi miniszter 103/2011. (IX.23.) HM utasítás alapján 2011. október 15 – 2012. április 30. között végrehajtásra kerül a Honvédelmi Minisztérium, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek szervezeti és létszámracionalizálása. A Magyar Honvédség Kelet-magyarországi, illetve az MH Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokságok, mint a Magyar Honvédség önálló szervezetei 2011. november 14-i hatállyal megszüntetésre kerültek. 2011. november 15-i hatállyal a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ megnevezése Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokságra változott, melynek szervezetébe integrálódtak a megszüntetett területi hadkiegészítő parancsnokságok szervezeti elemei, valamint a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség katonai igazgatási osztálya. A jogelőd szervezetek összlétszáma 345 fő volt, míg az új szervezet 326 fővel alakult meg. A Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság a Magyar Honvédség haderejébe tartozó, ezred jogállású, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen szolgálati alárendeltségébe tartozó, országos illetékességű katonai szervezet. Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Parancsnok: Vanyur Tibor mérnök ezredes. Cím: 1134 Budapest, Dózsa György út 51. Levelezési cím: 1885 Budapest Pf.: 25. Telefon: HM: 02 (2) 26-164;
KÖZÉRDEKŰ – KLUBÉLET városi: 06 (1) 236-5275; Fax: HM: 02 (2) 25-341; városi: 06 (1) 236-5359 Email:
[email protected] Az új parancsnokság feladatrendszere – a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központtól és a megszüntetett területi hadkiegészítő parancsnokságoktól átvett feladatokon kívül – kiegészül a katonai igazgatás Magyar Honvédség szintű szakirányításával, és a NATO Nemzeti Tartalék Erők Tanácsában (NRFC történő részvétellel (tagsággal) kapcsolatos feladatokkal. A parancsnokság, a jogelőd szervezetek feladatait a hagyományoknak megfelelően, de a feladatokhoz biztosított források ésszerű felhasználásával kívánja végezni, megfelelve a megújuló jogszabályi környezetnek. Ehhez valamennyi együttműködési megállapodást felül kell vizsgálni, szükség esetén újra kell értelmezni és valós, végrehajtható tartalommal kell feltölteni a kölcsönösség elvének érvényesítésével, a felek vállalásainak és elvárásainak egyértelmű rögzítésével. Az egyik legfontosabb feladata a parancsnokságnak a honvédség gondoskodási körébe tartozókkal kapcsolatos – jogszabályokban meghatározottak szerinti – érdekvédelmi -, kegyeleti szaktevékenység végzése. Minden magán- és jogi személyt partnernek tekint a szervezet, aki vállalja, hogy ebben a feladatban szerepet vállal. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy azon személyektől történő gondoskodásért is felel a parancsnokság, akik nem tagjai egyetlen – honvédséggel kapcsolatot tartó – nyugállományú klubnak sem. Ebből adódóan meg kell ragadni minden lehetőséget az érdekvédelmi szervezetek látóköréből kikerült gondoskodási körbe tartozó személyek felkutatására, és szociális helyzetének, körülményeinek felmérésére. Másik különösen fontos feladat az állampolgárok körében a honvédség népszerűsítése, hiszen vannak olyan országrészek, ahol a polgári lakosság és a katonák közötti kapcsolatot csak a területi katonai igazgatási szervek és a nyugállományú katonákat tömörítő „civil” szervezetek biztosíthatják. A parancsnokság szervezeti felépítése: parancsnokság, vezető szervek, biztosító szervek (Budapest). Végrehajtó szervek: Katonai Igazgatási Központ (3) Budapest (Budapest-főváros és Pest megye), Debrecen, Székesfehérvár – irányítja és felügyeli a szakmai alárendeltségébe utalt területi szervek tevékenységét. A katonai igazgatási központok, a parancsnoksághoz hasonlóan, katonai igazgatási és hadkiegészítési feladataik vonatkozásában hatósági
jogkörben járnak el. Hadkötelezettség bevezetését követően sorozó központokká alakulnak át. Toborzó és Érdekvédelmi Központ (4): Szolnok, Szeged, Veszprém, Kaposvár– irányítja és segíti a szakmai alárendeltségébe utalt megyei irodák tevékenységét, továbbá segíti az érdekvédelmi, kegyeleti feladatok teljesítését. Ezzel a szervezeti struktúrával minden központ – Budapest kivételével – három megyére kiterjedő feladatrendszerrel végzi munkáját. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda (12): Nyíregyháza, Miskolc, Eger, Salgótarján, Kecskemét, Békéscsaba, Tatabánya, Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Szekszárd, Pécs – fő feladata az érdekvédelmi- és kegyeleti szaktevékenység végzése. Toborzás vonatkozásában kizárólag ügyfélszolgálati-, míg a katonai igazgatási szakterület vonatkozásában ügyfélszolgálati-, előkészítői- és kapcsolattartói feladatokat végeznek. Az új szervezetről további információk megtalálhatóak a – folyamatosan bővülő és frissülő – www.hadkiegészites.hu honlapon. (Folytatjuk) Kálmán László mérnök alezredes, Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság, parancsnokhelyettes Múzeumlátogatás Ez évi első programunk január 11-én a Budapesti Földalatti Vasútmúzeum megtekintése volt. Lelkes kiscsoportunkat Berentei Péter művész, mint tárlatvezető egy valóságos időutazásban részesítette, ahol megismertette velünk a múzeum, és a „földalatti kéregvasút” történetét. A kontinens első – 1896. május 2-án átadott – földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, amely 1975ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
KLUBÉLET – TAGOZATOK ÉLETÉBŐL Külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék, melyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során iktattak ki a forgalomból. Tehát nemcsak a kiállított kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek az érdeklődők számára a három Metró találkozásánál, a belváros szívében. Az 1880-as években Terézváros fő útvonalán, a Sugárúton (Andrássy út) omnibusz járt, de a járatok túlzsúfoltsága végett ez kevésnek bizonyult. A közelgő millenniumi kiállításra a Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatója, Balázs Mór londoni tapasztalatai alapján, legnagyobb riválisával, a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal összefogva, együtt pályáztak az Sugárúton építendő felszíni vasútra. Ezt a tervet a hatóságok elutasították. A két cég erre előre számítva kidolgozta a földalatti vasútépítési tervét is. A terveket a Simens és Halske cég készítette. Az engedélyt megkapták azzal a feltétellel, hogy az ezredévi kiállítás megnyitójáig, ameddig csak 21 hónap volt hátra, el kell készülnie a vasútnak. A munkálatokat megkezdték. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették. Az alagút 6 méter széles, hossza: 3225,56 méter, a mélységét a nagykörúti főgyűjtő vezeték határozta meg, ezért a belmagasság 2,65 méter lett. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Simens és Halske cégre, a föld-, a beton- és a szerelési munkálatokat pedig Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. Az építésvezető Vojtek Ödön volt. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek. 1896. május 2-án, szombaton elindult Európa – rekordidő alatt épült – első motorkocsis üzemű földalatti vasútja. A londoni gőzhajtású volt. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerint „balra tarts” szabályok szerint építették ki. A földalatti egyik végállomása Gizella tér (Vörösmarty tér), a másik végállomása az Artézi fürdő felszíni állomás (Széchenyi fürdő) volt. A Városligetben ma is látható híd, amely alatt a hajdani földalatti áthaladt Magyarország első vasbeton hídja. Brüggerman György tervezte, és Wünsch Róbert szabadalmaztatott eljárása szerint épült fel. A múzeum előterében a belvárosi végállomás eredeti felirata: „Gizella tér” fogadja a látogatót (Zsolnay csempeburkolattal). Emellett ugyancsak a Gizella téri állomáson elhelyezett táblák ismertetik meg a látogatót a vasút létrehozásában közreműködők névsorával. Igazi különlegesség az a márványtábla, amely
arról tanúskodik, hogy Ferencz József 1896. május 8-án utazott a földalattin, és a „legkegyelmesebben megengedte”, hogy a vasút felvegye a nevét. Így lett a vasút Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. A kiállításon megtekinthető eredeti, 1896-ból való egy favázas és egy fémvázas motorkocsit, valamint az egy 1960-ból való pótkocsit 1975-ben a nyitott födémrészen keresztül, daruval emelték be a vágányokra. A kocsikat kívül, belül megszemlélhettük, sőt még a vezetőfülkét is birtokba vehettük. Számomra érthetetlen, ha ennyi évvel korábban ilyen remekműveket hoztak létre emberek gondosan megtervezett, pontos munkával, amelyeket még ma is gyönyörködve nézünk, ennyi idő elteltével is masszívak, akkor a mai sokkal fejlettebb technikával miért nem tudjuk ezt az igényességet felülmúlni, vagy legalább folytatni. A kocsikkal szemközti vitrinsorban tárgyi emlékek, eredeti dokumentumok, (tervrajzok, térképek, építési napló, stb.), fényképek és modellek mutatják be a vasút történetét az építéstől napjainkig. 1970-ben jóváhagyták a vonalhosszabbítást, illetve a felszíni szakasz föld alá helyezését. A munkálatokkal Budapest egyesítésének centenáriumára készültek el. 1973. december 30-án adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, így a teljes 4,4 km-es vonal föld alá került. A ma is közlekedő, csuklós Ganz motorvonatok álltak forgalomba. 1965ben a kelet-nyugati metróvonal építése miatt a Deák téri állomást is átépítették. A feleslegessé vált útszakaszon kapott helyet a Múzeum. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosító berendezéseket is, ekkor, 1973 végén tért át a földalatti is a „jobbra hajts” közlekedésre. A vasút rekonstrukcióját 1995 márciusában kezdték el. Felújították a pályát, a zúzottkő ágyazatos, talpfás síneket korszerű, hegesztett, hézagnélküli betonágyazatos sínekkel váltották fel, egy kitérőt is elhelyeztek az Oktogon megállónál. Födémszigetelést végeztek, az állomásokat és a járműveket is felújították. 1995 novemberére gyakorlatilag egy új millenniumi földalatti indulhatott útjára.
BUDAPESTI OBSITOS 3 A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. A kiállítás záró részében a metróépítésekbe nyerhetünk betekintést. A múzeum az állandó kiállítások mellett időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, gyereksarokkal és múzeumi bolttal várja a látogatókat. Mindannyian köszönetünket fejeztük ki bejegyzésünkkel a múzeum vendégkönyvében, és természetesen szóban is a kedves fogadtatásért és a bőséges információkért. Szeretettel ajánlom megtekintését azoknak, akik még nem látták. Csárdás Ferencné főtörzszászlós, elhe. tagozat Húsz éves az elhelyezési és építési tagozat Megemlékezésünket tagozatunk húszéves fennállásának évfordulója alkalmából Kiss József költő versrészletével kezdem: Az én imádságom „Megettem, uram, kenyerem javát, A rögös pályán izzadtam, fáztam: Ízleltem az ifjúság mámorát, S mind, ami szép e bohó lázban, Lelkem nagy eszmék lángja járta át, S don-Quichotteként értük csatáztam, Jó volt, szép volt, vele beérem, S ifjúságom vissza nem kérem (……).” Tagozatunk húszéves működése során, változatos, de mindig aktív klubéletet élt. Ehhez a volt Budapesti Fenntartási Főnökség és jogutódai hathatós segítséget nyújtottak. Tagozatunk az MH Elhelyezési és Építési Főnökség és alakulataiból nyugállományba került tisztek, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottakból verbuválódott Taglétszáma 120-170 fő között változik. Működési feltételeit a HM FHH Infrastrukturális Igazgatósága biztosítja. A jelenleg nyugállományba kerülők közül évente hat-hét fő jelentkezik tagfelvételre tagozatunknál. A rendezvények helye kezdetben a HM III volt, később a Soroksári út 152. szám alatti objektum lett. A működési feltételek mellett, az alakulat (Elhelyezési Központ) biztosított autóbuszt kirándulásokhoz, amelyekhez kulturális programokat kapcsoltunk (városnézés, múzeumlátogatás). A részt vevők sokszor büszkén szemlélték az útjukba kerülő, általuk alkotott létesítményeket, építményeket. A klub központi műveltségi vetélkedőin mindig indítunk csapatot, általában a középmezőnybe sorolhatók az elért eredményeink. Az Építők Napja 1976 óta elismert ünnep, a parancsnok javaslata a-
BUDAPESTI OBSITOS 4
TAGOZATOK ÉLETÉBŐL Reményemet fejezem ki, hogy az elkövetkezendő időben, az újabb évek során a mindenkori tagok jó baráti közösségben töltik el a nyugdíjas éveiket. Nagy Ottó nyugállományú alezredes, tagozatelnök
lapján jutalmak, kitüntetések és egyéb elismerések kerülnek kiosztásra az aktív és nyugállományúak részére. Ez egy olyan valódi ünnep, melyre családok jönnek el, unokákkal, igazi jókedv jellemzi, amelyre mindenki nagyon büszkén gondol. 2009. június 13-án – az építők napján – az infrastrukturális ügynökség csapatzászlót kapott. Az aktív, és nyugállományúak – mintegy 500 fő – jó hangulatban és barátságban ünnepeltek. Aktivistáink rendszeresen tartják a kapcsolatot a tagsággal, terjesztik klubunk újságát, a Budapesti Obsitost, továbbítják a vezetőség leveleit, meghívóit, összegyűjtik a tagok problémáit, javaslatait, élő, közvetlen kapcsolatot biztosítanak a vezetőség és a tagság között. A szociális és kegyeleti munka egyre nagyobb szerepet kap a tagozat életében. Ezt a tagság korosodása és a nyugdíjasok életfeltételeinek romlása indokolja. Szoros együttműködést alakítottunk ki az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 1. sz. Katonai Igazgatási Központtal. A vezetők és ügyintézők korrekt és segítőkész hozzáállása nagyon jó és eredményes együttműködést biztosít, a jogutód szervezetnél is. Az év végi záró közgyűlésen a vezetőség értékeli a munkaterv teljesítését, megemlékezünk a tartós betegségben szenvedőkről és az elhunytakról, a tiszteletbeli elnökeinkről – Vágó János és Rossu László nyugállományú ezredesekről, akik elnökségük idején nagyon sokat tettek a tagozatért. Tevékenységünk elismeréseként (2001 - 2011 között) a MH Nyugállományúak Klubja „örökös tiszteletbeli tagja” címet érdemelte ki három fő, tagozatunk örökös tiszteletbeli tagja 20 fő nyugállományú katona, és 12 fő honvédségi nyugdíjas. Kitüntetést kapott 65 fő, előléptetésben részesült hét fő, különböző szintű parancsnoki, anyagi elismerésben 118 fő részesült. Tisztelettel emlékezünk halottainkra, köszönjük nekik, hogy köztünk voltak. Nyugodjanak Békében.
nevében fejet hajtok Bélai Gyula ezredes úr életútja, katonai pályája előtt és azt kívánom, hogy a mostanihoz hasonlóan jó erőben, egészségben ünnepelje majd a 100. születésnapját is.”Bélai Gyula ezredes úr mosolyogva válaszolt „rajtam nem múlik”, majd meghatottan vette át a csoportfőnök úrtól a miniszteri oklevelet és díszes köszöntő levél kíséretében az A legidősebb személyügyes 1848-as huszárt ábrázoló képet. Kedves ünnepségen köszöntötte Bozó Nagy Csaba Tibor dandártábornok a Honvéd Vezérnyugállományú ezredes, kar személyzeti csoportfőnöke 95. szüleszü. tagozatelnök tésnapja alkalmából Bélai Gyula nyugállományú ezredest, a „legidősebb szeOláh Istvánra emlékeztünk mélyügyest”. Aki alapító és mindmáig aktív tagja az MH Budapesti Nyugállo- A rákóczista tagozat mintegy 15 tagjával mányúak Klubja személyügyi tagozatá- álltuk körül és koszorúztuk meg decemnak és a Balassi Bálint Bajtársi Egyesü- ber közepén Oláh István hadseregtáborletnek. nok, volt honvédelmi miniszter sírhelyét a Fiumei úti Sírkertben. Tisztelegtünk és emlékeztünk az igaz és példamutató katonára és parancsnokra, aki alezredesi rendfokozatban 1955. június 21. és 1957. február 7 között vezette volt alma materünket, a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolát. Mint az iskola volt növendékei szerettük és őszintén tiszteltük mindig határozott, szigorú és katonás parancsnoki fellépését, ugyanakkor igazságszerető és emberséges bánásmódját, segítőkészségét az ifjú tisztjelöltek iránt. Oláh István 1926. december 26-án született Nádudvaron sokgyermekes szegényparaszti családból. Debrecenben tanítói Az 1917 januárjában született Bélai oklevelet szerzett, majd véglegesen elGyula 1938-ban kezdte katonai szolgála- kötelezte magát a haza katonai szolgálatát és 1972-ben, az akkori szolgálati idő ta és a tiszti hivatás mellett. Oláh István vezérkari főnök felső korhatárának elérésekor, a HM hadseregtábornok, Személyügyi Főcsoportfőnökség nyil- (1973-84), illetve (1984-85) pályája vántartási alosztályvezetőjeként került csúcsán 1984. december 6-tól haláláig, 1985. december 15-ig töltötte be a honnyugállományba. védelmi miniszter felelősségteljes megbízatását. A katonai felső vezetésben betöltött tisztségei során számos jelentős javaslatát és kezdeményezését realizálták a néphadsereg kiképzési, szervezeti és hadkiegészítési színvonalának fejlesztésében. Hárai Tibor
Gyula bácsit Bozó Tibor dandártábornok az alábbi szavakkal köszöntötte: „Nagy megtiszteltetés, hogy személyesen adhatom át a Hende Csaba honvédelmi miniszter és dr. Benkő Tibor vezérezredes a Honvéd Vezérkar főnöke által aláírt oklevelet az ünnepeltnek és köszönthetem őt a nevükben. Mind a magam, mind a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség állománya
OLVASÓINK ÍRTÁK A szabadságharc honvédsége 1848-49 forradalmi mozgalmai közül csak a magyar volt képes társadalmi, illetve nemzeti céljai védelmére a kor színvonalán álló reguláris fegyveres erőt létrehozni. Ez magyarázza a magyar szabadságharc katonai sikereit, ezért tarthatott ki legtovább 1848-49 mozgalmai közül a kontinensen. A magyar honvédsereg a forradalom terméke volt, ám olyan haderő, melyet nem jellemzett a sebtében szervezett forradalmi hadseregekre általában érvényes profizmus hiánya. Éppen ellenkezőleg. A `48-as honvédsereg mind szervezését, szervezetét, mind pedig működési elveit tekintve a kor színvonalán állt. E sajátosságát az eseményekben, főként létrejöttének körülményeiben, valamint abban a tényezőben kell keresnünk, hogy alapját – legalább is részben – a császári-királyi hadsereg szabadságharchoz csatlakozott magyar alakulatai, tehát reguláris katonaság képezte. Az 1848-49-es honvédsereg létrehozásának érdemét illetően a történeti szakirodalom, valamint a publicisztika és a köztudat véleménye megoszlik. Ki az első felelős magyar miniszterelnök, ki az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, ki pedig a magyar hadügyminiszter ezzel kapcsolatos tevékenységét helyezi előtérbe. Valójában egységes folyamatról van szó, melynek különböző periódusaiban előbb gróf Batthyány Lajos, majd Kossuth Lajos, illetve Mészáros Lázár játszott főszerepet, de másoknak is megvolt a maguk érdeme. Az első honvédzászlóaljak A kezdeményezés dicsősége kétségkívül a felelős magyar miniszterelnököt illeti, bár igen korán, már 1848 áprilisában napvilágot láttak a sajtóban olyan cikkek, melyekben a radikálisok a vér nélkül győzött forradalom eredményeinek védelmére kész reguláris fegyveres erő felállításának szükségességét hangoztatták. Ám ez egyelőre szükségtelennek tűnt. Hiszen az áprilisi törvények engedélyezték a nemzetőrség szervezését, egyúttal a császári-királyi hadsereg Magyarországon állomásozó részét – legalábbis elvileg – a magyar kormány hatáskörébe utalták. S bár ez utóbbi rendelkezés érvényesítése nem kevés utána járásába került Batthyányinak, sikerült elérnie, hogy az uralkodó május 7-én, illetve június 10-én kiadja az ehhez szükséges konkrét utasításokat, egyben elvi beleegyezését adja a Magyarországon állomásozó idegen katonaság külhoni magyar ezredekkel történő felváltásához.
BUDAPESTI OBSITOS 5 Ám miközben a nemzetőrség szervezése megkezdődött, s a magyarországi császári-királyi katonaság körüli huzavona még folyt, Magyarország viszonya egyre feszültebbé vált Horvátországgal, a szerb-magyar politikai ellentétek kiéleződése pedig polgárháborúval fenyegetett. E helyzetben Batthyány nem habozott, s javaslatára a kormány május 15-én határozatot hozott egy 10 ezer főből álló – önkéntes sereg – létrehozásáról. Ez az ország tíz nagyvárosában (Pesten, Budán, Szegeden, Pozsonyban, Győrben, Veszprémben, Szombathelyen, valamint Pécsett, Kassán és Debrecenben) 10 reguláris zászlóalj önkéntes alapon történő szervezését jelentette. E zászlóaljak, valamint katonáik elnevezése a német Landwehr szó tükörfordításával hamarosan honvéd lett. Az első 10 honvédzászlóalj, a honvédsereg későbbi magvának felállítása lényegében forradalmi tett volt, mivel ilyen jellegű alakulatok szervezésére a nemzetőrségi törvény csak a meglehetősen tág magyar értelmezés szerint adott lehetőséget. Bécs azonban nem emelt kifogást. Az udvar ugyanis a monarchia megrendült helyzetének megszilárdításáig, ami csak 1848 őszére következett be a magyar kormánnyal való együttműködésben volt érdekelt, ezért Magyarország megregulázásának tervét későbbre tartogatta. Ennek eredményeképp az első honvédzászlóaljak szervezésének irányítását közvetlenül kezében tartó miniszterelnök a magyarországi császári hadszervezetet is felhasználhatta. A fegyverzet, a felszerelés, a ruházat jelentős része a császári-királyi hadsereg raktáraiból származott, s a tisztikar, valamint az altisztek nagyobbik része is a hadseregből önként jelentkezők közül került ki. A hivatásos katonák hozta, nélkülözhetetlen szakismeret szerencsésen ötvöződött a forradalmi szellemmel: a honvéddé lett önkéntesek mintegy 10-12%-a ugyanis az ún. jurátus ifjúságból származott, akik tudatos hordozói voltak a koreszmének, a szabadság, egyenlőség, testvériség, valamint a nemzeteszme gondolatának. 1848 nyarán a délvidéki véres polgárháború, illetve Jellasics mind szembeötlőbb készülődése egyre erőteljesebben vetette fel az önálló magyar hadsereg létrehozásának gondolatát. A magyar kormány rendelkezése alatt álló fegyveres testületek ugyanis – a honvédzászlóaljakat leszámítva – nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az országban állomásozó császári csapatok tábornoki és felsőbb tisztikara alig titkolt
ellenszenvvel tekintett a forradalom nyomán kialakult magyarországi viszonyokra, a szerb felkelők elleni harcot ezért nem is tekintette szívügyének. De nem volt népszerű a szerbek elleni harc az országban állomásozó szláv, cseh, ukrán, lengyel ajkú ezredek legénységének körében sem. Igaz, ezeket lassan kezdték a hazavezényelt magyar legénységű ezredek felváltani. Míg a császári ezredek tekintetében a megbízhatatlanság, addig a magyar nemzetőrség esetében az alkalmatlanság kérdése vetődött fel. A laza szervezetű, rosszul felfegyverzett és gyakran fegyelmezetlen nemzetőrség ugyanis inkább csak belső karhatalmi funkciók ellátására, semmint a kor rendes háborújának vívására volt alkalmas. Mindezeket figyelembe véve nem véletlen, hogy a Batthyány-kormány álláspontját kifejtő pénzügyminiszter, Kossuth Lajos július 11-én nagy hatású beszédben kérte az első népképviseleti parlamenttől a magyar sereg létszámának 200 ezer főre emelését, valamint az ehhez szükséges 40 millió forintnyi hadihitel megajánlását. A híres jelenetben felhangzó megadjuk, azonban csak elvi döntést jelentett: több mint egy hónapnak kellett eltelnie, hogy a Mészáros Lázár által kidolgozott konkrét törvényjavaslat augusztus 23-án törvénnyé váljon, életbe léptetését azt követően pedig az uralkodói szentesítés elmaradása hátráltatta. Az 1848 szeptemberéig terjedi időszak a hadügy tekintetében mégsem telt el teljesen eredménytelenül. Batthyány július végén előbb négy honvédzászlóalj felállítását rendelte el Erdélyben, majd augusztus 13-án kiadta felhívását az ún. önkéntes nemzetőri csapatok szervezésére. Ez utóbbi lényegében honvédtoborzásnak tekinthető, csak bújtatott formában, mivel Batthyány nem óhajtotta újabb honvédalakulatok nyílt szervezésével rontani a Bécshez fűződő viszonyt. Jellasics támadásáig, illetve a pákozdi csatáig ez újabb tíz-egynéhány zászlóalj felállítását eredményezte, mintegy 10000 főnyi létszámmal. Végül a horvát bán szeptember 11-én bekövetkezett inváziója radikális önvédelmi lépésre késztette a magyar miniszterelnököt: szeptember 14-20-a között kiadatott rendeleteivel életbe léptette a magyar országgyűlés által elfogadott, de az uralkodó által még nem szentesített újoncozási törvényt. A honvédsereg születése A katonaállítási törvény végrehajtásának, valamint a meglevő csapatokból egy egységes honvédsereg kovácsolásá-
BUDAPESTI OBSITOS 6 sának feladata már a Batthyány-kormány örökébe lépő Országos Honvédelmi Bizottmányra, nem kis részben annak elnökére, Kossuth Lajosra maradt. A törvény végrehajtásának zavartalanságát lényegében a bécsi forradalom biztosította: a Magyarország elleni katonai támadás előkészítése több mint két hónapot vett igénybe a császáriak részéről, ami ugyanannyi időhaladékot jelentett a magyar honvédelem megszervezése elsősorban a honvédsereg tömeghadsereggé fejlesztése számára. Ezt elsősorban az újoncozás biztosította. Szeptember végétől december közepéig a sorkötelesnek számító 18-19-20 éves korosztályokból mintegy 50000 ezer újoncot állított ki az ország. A törvényhatóságok a kivetett kvótát – minden 127 lakos után két katonát kellett adni – kisebb részben önkéntesekből, jórészt az általános szokás szerint, sorhúzás útján teljesítették. Az újoncozás központi felügyeleti szerve a Batthyány által korábban alapított Országos Nemzetőrségi Haditanács lett, amely azonban később beolvadt a hadügyminisztériumba. Ennek vezetője, Mészáros Lázár ily módon szintén a honvédsereg egyik szervezőjének tekinthető. A hadügyminiszter köteles volt időről időre jelentést adni az Országos Honvédelmi Bizottmánynak az újoncozás állásáról. Ezek elsősorban Kossuthhoz futottak be, miután ez a terület az OHB-n belül az ő reszortjához tartozott. Az egész mechanizmus azonban alapvetően a vármegyei önkormányzaton nyugodott: az újoncok kiállítását, gyülekeztetését, sőt felszerelését és honvédzászlóaljakba szervezését a megyei védbizottmányok intézték. A honvédsereg kiépülését 1848 őszén jelentős mértékben elősegítette, hogy októberben, Bécs és Budapest szakításakor a császári-királyi hadsereg magyarországi sorozású és itthon lévő alakulatai néhány kivételtől eltekintve az alakuló honvédsereg részévé váltak. Ez 21 sorzászlóaljat, 1 gránátos zászlóaljat, 4 székely határőrzászlóaljat, valamint 76 huszárszázadot jelentett. Október-november folyamán további másfél ezer huszár és több száz gyalogos szökött haza külföldről, vagy állt át császári oldalon maradt alakulatától. Velük együtt mintegy 30000-re köztük hozzávetőlegesen 1500 tisztre rúgott a honvédsereghez csatlakozott császári-királyi katonák száma. Így a honvédsereg egy masszív, katonamesterséghez értő és harci tapasztalatokkal rendelkező gerinccel rendelkezett, ami az új alakulatok szervezését
OLVASÓINK ÍRTÁK
is megkönnyítette. Ezek a csatlakozott császári-királyi csapatokból, valamint az első honvédzászló- aljakból kaptak kereteket, szakképzett tiszteket, illetve altiszteket. Ugyancsak a honvédsereg részei lettek a Batthyány- kormány időszakában szervezett önkéntes nemzetőrzászlóaljak. Ezek ősztől kezdve folyamatosan alakultak át honvédzászóaljakká miként a Jellasics támadása idején szerveződött önkéntes-csapatok többsége is. Mindezek eredményeként a császári seregek 1848 december közepén bekövetkezet támadásakor a honvédsereg már mintegy 100-110000 főt számlált. Fegyvernemenként ez a következőket jelentette. A gyalogság zászlóaljainak száma megközelítette a százat, melyből 62-t a honvédzászlóaljak, 26-ot az egykori császári-királyi zászlóaljak, a többit pedig a még honvéddé nem lett önkéntes nemzetőrzászlóaljak tettek ki. A hazatért huszárokkal kilenc ezerre nőtt egykori császári-királyi ezredek mellé nyolc új huszárezred szervezése kezdődött el. Ez 72 régi, valamint az alakuló ezredekből már bevethető állapotban lévő tíz-egynéhány új századot jelentett. A tüzérség december közepén 32 tábori üteggel ütegenként 6-8 löveggel, valamint mintegy 500 felszerelt vár- és ostromágyúval rendelkezett. A műszaki feladatok ellátására három utászzászlóalj alakult, létrejött a tüzérség vontatását és a hadiszerek szállítását végző szekerészkar, valamint több, speciális feladatokat ellátó testület: a vezérkar, a mérnökkar, a hadorvosi, a hadlelkészi és a hadbírói kar. Az 1848 novemberében formálisan is egységesülő honvédsereg szervezésében, valamint felszerelésének és ellátásának biztosításában kiemelkedő szerepe volt Kossuthnak. Mindenre kiterjedő és gyakran operatív szervezőmunkáját azonban különböző szintű kormánybiztosok és szakértő tisztek tucatjai segítették. Így a fegyvergyártás területén például Láhner György, a későbbi honvédtábornok szerzett érdemeket, a honvéd vezérkar megszervezését Vetter Antal végezte, aki azután sokáig Kossuth első számú katonai tanácsadójának számított.
A tüzérség szervezésénél Psotta Mór és egy ideig Makk József játszott fontos szerepet, nem szólva a későbbi székely tüzérség létrehozójáról, Gábor Áronról. A honvéd utászkar kiépítése Szodtfridt Ferdinánd, Kazinczy Lajos és Lázár Vilmos az utóbbi kettő aradi vértanú nevéhez fűződik. A lőszergyártásban többek között Ullrich Ágoston jeleskedett, a lovasság szervezésének ügyeit pedig Répásy Mihály irányította sokáig. E korántsem teljes névsor szereplői egykori hivatásos katonák, császári-királyi tisztek voltak. -B. G. történész(Folytatjuk) Nőnapi köszöntő Kívánjuk klubunk nőtagjainak, hogy jöjjön el velük a tavasz, nyíljanak nekik a virágok, ragyogjon rájuk a Nap melege, szálljon a szívükbe és szemükbe csillogó fénye, hogy így megszépülve, lelkükben megbékülve ragyogjanak nekünk, férfiaknak. Kívánságunk cseppet sem önző! Hiszen azt, hogy ki kinek volt-, van-, lesz virága, azt mindig is rájuk bízzuk.
Köszöntésükre szolgáljon Juhász Gyula: Az élet bája című verse: Vannak nők, akik egy életen által Kísérnek minket szomorú varázzsal, Mint hideg fényű, messze csillagok Örvények közt a gazdátlan hajót. Nők, akik mindig velünk vannak Fanyarbús illatát az új tavasznak Ők küldik és az őszi rózsa gyászát, Gyötörnek mély emlékek távolán át. És vannak nők – ó, legyenek áldottak!-, Akik nekünk az élet bájai voltak. Pillangói a gyász övezte kertnek Virágai az eltűnt édeneknek. Akik bársony szemükkel simogattak, Vagy selymét adták ránk finom szavaknak. S emlékük úgy él, mint Mozart – szonáta, Vagy márciusi reggel ragyogása! Jobbágy Zoltán nyugállományú alezredes, F-I tagozat
OLVASÓINK ÍRTÁK Húsvéti jelképeink: a nyúl, a bárány és a tojás Mint ismeretes, 2012-ben húsvét április 8-9-re esik. Minden ünnepnek megvannak a közkedvelt képei. Legtöbbjükkel kapcsolatban már fel sem tesszük a kérdést: hát ez hogy kerül ide? Egyszerűen csak tudomásul vesszük, mert örökül kaptuk őket elődeinktől. Jön a húsvét. Fogjuk vallatóra a nyulat, a bárányt és a tojást! A nyúl már régóta ott lapul az emberiség szimbólumainak mezején. A szapora kis tapsifülest jól megfigyelték, az meg adta magát és mindannak szimbóluma lett, aminek köze van a termékenységhez, a bőséghez, a pazarláshoz, a mértéktelenséghez vagy épp a bujasághoz. Már az ókori egyiptomiak és a kínaiak kapcsolatba hozták őt az újjászületéssel, a megújulással. A görögök egészen az alvilágig zavarták, az Ószövetség népe számára tisztátalannak bizonyult. A VIII. században Zakariás pápa a „sátán pecsétjének” nevezte és „betiltotta”. Pedig a kereszténységben Szt. Ambrus már korábban fordított egyet a képen: a nyulat-prémjének válogatása miatt- a feltámadás szimbólumaként értelmezte. Ezért nekünk sincs okunk arra, hogy a termékenységnek, a születésnek, az életnek ezt az Isten adta szimbólumát kitessékeljük a halálon győzedelmes Élet ünnepéről. A bárány szerencsésebb szimbólum a nyúlnál: sosem kellett szégyenkeznie. Az áldozati bárány ószövetségi képét a kereszténység kezdeteitől azonosították a megváltó Krisztussal, példa erre a keresztelő hitvallása is az evangéliumban. Az élet, a születés titkának nagyon ősi szimbóluma a tojás is. Olyasféle – önmagán túlmutató – kép, amelynek megjelenése nem köthető egy adott időponthoz. A tojást jelképként használták már a Krisztus előtti korok emberei: ahogyan feltöri a tojás héját és kikel a kiscsibe, hasonlóan nyitotta meg sírját és támadt fel halottaiból Krisztus. A piros tojás színe a véré, amely jelképezi az életet, de Krisztus vére hullajtását is. A Körmendiek úgy tudják, hogy amikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszer csak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor. Szimbólumaink nagyon sok színt, tudást és érzelmet ötvöznek magukba. Fogadjuk el, hogy életünk részei, tudatosítsuk ezt gyermekeink, unokáink körében is.
BUDAPESTI OBSITOS 7 S végül: nézzünk egy szép locsoló verset húsvét hétfőre: „Szépen kérem az apját, De még szebben az anyját: Adja elő a lányát, Hadd locsolom a haját, Hadd nőjön nagyra, Mint a csikó farka; Még annál is nagyobbra, Mint a Duna hossza.” Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a klubvezetés és jó magam is mindenkinek! Jobbágy Zoltán nyugállományú alezredes, F-I. tagozat Örömvasárnap Laetare (örvendezz), Jeruzsálem! „Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.” A Szent Atya, II. János Pál pápa évekkel ezelőtt, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Izajás szavait idézte. Az egyház a próféta szavaival örömre szólít fel bennünket ezen a vasárnapon, az örömvasárnapon, amikor elérkeztünk a nagyböjti bűnbánati időszak feléhez. A Laetare vasárnap fő témája az öröm és a fény. Az evangélium a vakon született történetét beszéli el, akinek Jézus viszszaadja a látását, majd így szól hozzá: „Menj, mosakodjál meg Siloe tavában.” A teljes húsvéti ünnepkör a farsang végétől pünkösdig tart. A farsangi mulatozás napjai hamvazószerdán – a 40 napos nagyböjt kezdetén –, véget érnek. (A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől – január 6. – hamvazószerdáig tart). A tavaszvárás pogány kori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a párkeresés, udvarlás időszaka. Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal. Az elmúlt évben megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamvazkodásnak egészségmegőrző, rontásűző szerepet is tulajdonítottak. A nagyböjt Jézus negyvennapi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyven napos időszak. Az önmegtartóztatás, a lelki tisztulás és a húsvétra való belső felkészülés időszaka. A régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyen-
tájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A böjti napokon csak kenyeret, sót, halat és növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában. Egyes helyeken ezt olyan szigorúan betartották, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak. A magyar néphagyományban a nagyböjt vasárnapjainak nevük volt: a negyediké örömvasárnap, amely a húsvéti ünnepsorozat része. A böjti idő közepe táján azt jelzi, hogy a bűnbánattartásnak fontos része az öröm. Ezen a napon lehet virág is a templom oltárán, és az orgona is szólhat az énekkíséreten kívül, és lila miseruha helyett rózsaszín használható. Jézus örömünnepre hív bennünket, sőt vendégségbe hívja az egész világot, mert legnagyobb asztala nálunk Jézusnak van. A Szentírás szerint Jézus egyszer több ezer embert látott vendégül. Amikor Jézus meglátta a sokaságot közeledni, így szólt Fülöphöz: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?” Ezt azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert Ő már tudta, mit fog tenni. Fülöp így válaszolt neki: „Kétszáz dénár áru kenyér sem elég, hogy mindenki kapjon valami keveset. Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?” Jézus leültette az embereket és megtörtént a csoda, mert miután vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek, ugyanúgy osztott a halakból is. Amikor jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: „Szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba.” A tanítványok ekkor tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való darabokkal. A csoda tehát azt jelenti, hogy az emberré lett Isten egészen a nap gondol ránk, sőt gondoskodni akar rólunk, mert nem vagyunk közömbösek neki. Nem csak a nagy, átfogó kérdések érdeklik Istent, hanem fontos a számára az is, hogy mit eszünk ma, mert tudja, észreveszi és számon tartja éhségeinket és szomjúságainkat testi és lelki problémáinkat, nem hagy magunkra. Vajon hányan vannak a világon, akik csak most, éppen ebben az órában járulnak Jézus asztalához? Nincs olyan statisztika, amely hozzávetőlegesen ki tudná mutatni, hogy kétezer év óta, az egész földön hányan fordultak meg az asztalánál. Most a mi feladatunk az, hogy továbbadjuk a jézusi hívó szót: „Ültessétek le az embereket.” A hálaadás Jézusnál, a feltétlen bizalom az Atya iránt, annak a kifejezése, hogy az Atya megadja mindazt, amire szükségünk van. Gondoljunk a Hegyi
BUDAPESTI OBSITOS 8 beszéd szavaira: „Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok, mit együnk, vagy mit igyunk, mindezt a pogányok kérdezgetik, a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért, elég minden napnak a maga baja.” Megtanulhatjuk Jézus csodája nyomán, hogy ha tudunk adni abból, ami van, amit így vagy úgy, de Istentől kaptunk, akkor marad belőle. Ahogy a kenyércsodánál több volt a maradék, mint az alapanyag. Az örömvasárnap, (laetare), az örvendezés vasárnapja. Az, hogy meghallottuk az Jézus hívását és helyet foglaltunk asztala mellett, életünk legnagyobb öröme lehet. Ami ezen túl van, az már mind ajándék. Ha túl vagyunk egy problémán, ha magunkhoz illő társra találtunk, vagy ha gyermekünk hazalátogat hozzánk, mindezért Istennek tartozunk hálával. És ha megtapasztaltuk áldásait az életünkben, tanítványként kötelezve vagyunk arra, hogy rajtunk keresztül más is meghallja a hívó szót. Hogy kié a legnagyobb asztal a világon? Én úgy hiszem, hogy Jézusé, mert eddig is hívott, és ezután is hívni fog, hogy vendégei legyünk. A jézusi vendégségben úgy formálódjon életünk, hogy kérdés legyen a másik éhsége, program legyen a hálaadás, és természetes mozdulat a szétosztó adakozás. Mert Jézus azért jött, hogy benne bővelkedő életünk legyen. Mindez hozzátartozik az örömvasárnap mondanivalójához, hogy hozzásegítsen bennünket a kiengesztelődés, a bűnbánat, az intenzív készülés útján, a húsvét titkának elmélyült befogadására. Ámen. Imádkozzunk! Mennyei jó Atyánk, köszönjük, hogy akkor is kiálthatunk hozzád, amikor nem érdemeljük meg a meghallgatást, és te akkor is kegyelmesen tekintesz bajban lévő, küszködő életünkre, amikor ítéletet érdemelnénk. Megvalljuk, hogy végtelen jóságod szégyenkezéssel tölt el minket, akik minduntalan elhagyunk téged és elfordulunk szent színed látásától. Benne gyökerezünk a világban, és elhagyjuk létünk igazi eredetét és forrását, a Te örök jóságodat. Engedd meg nekünk, hogy visszatérjünk hozzád, és újra gyermeki szívvel örvendezhessünk neked, teremtő Atyánknak, megváltó Jézusunknak és a megszentelő Léleknek. Add most ehhez szent igéd gondolatait és azt a megelevenítő Lelket, aki te magad vagy. Ámen. Dr. HP.
OLVASÓINK ÍRTÁK Környezetbarát elektromos energia Háztartásunkban használt elektromos energia létrehozásáról, termeléséről nem sokat lehet olvasni. Az átlagember anynyit tud, hogy többféle módon lehet előállítani. Atomerőműben, gáz, vagy széntüzelésű erőművekben, esetleg vízi erőműben. De az előállításával nem is foglalkozunk, számunkra az a fontos, hogy ha felkapcsoljuk a villanylámpa kapcsolóját, akkor legyen fény. Pedig az elektromos áramhasználatunkkal (még ha közvetett módon is) szennyezzük a környezetünket. Minél többet fogyasztunk, annál jobban hozzájárulunk légtér szenynyezéséhez. Idén már azonban olyan áramot is választhatunk, aminek termelése során nem keletkezik sem nukleáris hulladék, sem légköri szennyező égéstermék. A zöld tarifával kínált energiát ugyanis megújuló energiaforrásokkal termelik meg. A modern életvitel környezetszennyezéssel jár, de szerencsére sok, életünkhöz fűződő szennyező tevékenységnek van tiszta, vagy kevésbé szennyező alternatívája. Városban autó helyett választhatjuk a kerékpárt, a gyaloglást vagy a közösségi közlekedést. Az irodai munka kis odafigyeléssel és szokásaink megváltoztatásával jelentős mértékben csökkenthető a felhasznált papír menynyisége. Otthon a mosáskor, mosogatáskor apróbb praktikákat bevetve csökkenthető a keletkező szennyvíz mennyisége, és már olyan mosó és mosogatószereket is vásárolhatunk, amelyek kevésbé szennyezik élővizeinket. Az elektromos áram használatakor azonban eddig majdnem biztosak lehettünk abban, hogy sajnálatos módon mi is hozzájárulunk a légkör szennyezéséhez, vagy a nukleáris hulladék mennyiségének növekedéséhez, amikor elektromos berendezéseinket üzemeltetjük. Minél több energiát használunk, annál inkább növeljük az életvitelünkből adódó környezeti terhelést, más szóval ökológiai lábnyomunkat. De ez évtől az ELMŰ-ÉMÁSZ zöld tarifáját választva áramhasználatunkat is nulla emisszió kibocsátásúvá tehetjük, (nincs környezet szennyeződés) megújuló energiaforrásokból. A zöld tarifával kínált energiát megújuló energiaforrásból termelik meg. Ehhez a Hernád folyó természetes, hazai energiáját használják fel. A Hernádon működő vízerőmű a hazai viszonyokhoz képest is kisméretű, így építésekor a természeti környezet csak minimális mértékben kellett megbolygatni. A vízerőmű
működése során nem bocsát ki káros szennyezőanyagot, gyakorlatilag nincs káros hatással a környezetre, ellentétben a hagyományos hőerőművekkel, amelyek működésük során égéstermékeket bocsátanak ki a légkörbe. Az ELMŰ-ÉMÁSZ szakemberei szerint a Hernád folyó megújuló energiájának használata a tiszta energia megtermelése csak a kezdet. A jövőben, ahogy nő a zöld tarifát választó, tiszta áramot felhasználó fogyasztók száma, újabb és újabb megújuló energiát termelő erőműveket építenek a növekvő igények kielégítésére. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben nem csak a víz, de a szél és a nap energiájára is számíthatnak a zöld tarifát választók. A zöld tarifára váltás a háztartásokban nem jár semmi féle átalakítással, az átállás alatt az áramszolgáltatás folyamatos. Bevezetésekor sincs szükség elektromos hálózattal kapcsolatos munkára. A tiszta áram ugyanazon a hálózaton érkezik meg a zöld tarifát választó háztartásokba, amelyen korábban is érkezett a villamos energia. A különbség az a megnyugtató érzés, hogy ha zöld tarifát használunk, akkor lámpáink, háztartási gépeink, elektromos berendezéseink használatával mi már nem szennyezzük a környezetet, és ezzel is teszünk valamit otthonunkért és a Földünkért. A zöld tarifa az ország bármely területén élő lakossági fogyasztó részére elérhető. A fogyasztónak csak annyi a dolga, hogy jelezze az ELMŰ-ÉMÁSZ szolgáltató felé a zöld tarifára történő áttérési szándékát. Soós Tamás nyugállományú alezredes, híradó tagozat Dobó István A Dobó család őseit a 13. századig lehet visszavezetni. A család tagjai az Abony megyei Pányok (Pánk) falut birtokolták. A família Jakab nevű tagja 1298-ban III. Andrástól kapta meg Ruszka települést, amely később idősebbik fiáé, Dobóé lett. Ennek a Dobónak az egyenes ági leszármazottai közül többen jelentős karriert futottak be, mind katonai, mind egyházi téren. Az egri hős édesapja, Dobó Domokos az 1460-as évek elején született. Cékei Zsófiával kötött házassága révén jelentős vagyonhoz jutott, és az Ung megyei köznemesség fontos tagjává vált. Ebből a frigyből hat gyermekük született, négy fiú és két lány: Ferenc, László, István, Domokos, Anna és Katalin. István 1502 körül született. Életében
OLVASÓINK ÍRTÁK jelentős tragédiát jelenthetett, hogy apját egy családi viszály miatt korán elvesztette, ugyanis 1510-ben meggyilkolták. Dobó István korai gyermekéveiről szinte semmit nem tudunk, de az tény, hogy apja halála nem rendítette meg a család anyagi és társadalmi helyzetét, mert anyjuk rendkívül ügyes birtokpolitikájával még gyarapította is vagyonukat. Mivel a család ügyeit a legidősebb fiú – Ferenc – intézte, az ifjú Istvánról gyakorlatilag nincsen adat. Időskori feljegyzéseiből tudhatjuk, hogy tudott latinul, alapos gazdasági és katonai ismeretekkel rendelkezett, ezért bizonyos, hogy valamilyen főúri udvarban nevelkedett. Egyes feltevések szerint II. Lajos udvarában testőrködött. A korszakra jellemző örökösödési és birtokviszonyok a Dobó családot szembeállították a nagyhatalmú Perényiekkel. A vélt és valós jussok, illetve sérelmek miatti harcok a Dobó családot is megosztották, így került szembe egy jogi probléma miatt 1528-ban István és Ferenc is. E viszály kapcsán említették először Dobó Istvánt, mint nagykorú, és önállóan intézkedő nemest. Mivel a Perényi klán többnyire Szapolyai Jánost támogatta, természetszerűen Dobó István Ferdinánd pártjára állt. István hamar kiszorította a család vezetéséből testvéreit és az 1540-es évek elejére maga vette kezébe a rokonság irányítását. Nagyon érdekes, hogy már a kortársak is kiváló kereskedőknek és gazdálkodóknak ismerték a Dobó fiakat, külön kiemelve, hogy István különösen fukar és fösvény volt. Hozzá kell tenni, hogy ez általánosan jellemző volt azoknak az uraknak a mentalitására, akiknek a birtokai a végeken terültek el, hiszen azok megvédésére igen jelentős anyagi erőforrások szükségeltettek. Még a szigetvári hősről, Zrínyi Miklósról is azt írták, hogy „gyakran vágá sarlóját más zöld vetésébe”, mely jól jelzi, hogy milyen eszközökkel kellett a vagyont gyarapítani ebben az időben. Dobó már elmúlt negyven éves, amikor először vállalt állami tisztséget. Buda török bevétele után az egri vár fontossága előtérbe került, hiszen egész Északkelet-Magyarország egyik kulcserősségévé vált. Megerősítésére elrendelték, hogy az egri püspökség tizedét a vár kiépítésére kell fordítani. Ezért ennek a nehéz feladatnak a végrehajtására 1544ben tizedszedőnek Dobó Istvánt jelölték ki. 1546-ban írásban utasították Dobót az egri vár várnagyi tisztjének átvételére és az egri püspöki birtokok udvarbírói hivatalának vezetésére, nyilvánvalóan a jól végzett munka jutalmaként. Dobó csak
BUDAPESTI OBSITOS 9
1548. július 20-án vehette át a várat teljes jogkörrel, mert a korábbi években a különböző jogi visszásságok miatt a vár tulajdonjoga állandó vita tárgya volt a Szapolyait és Ferdinándot támogató főurak között. Dobó István, mint várnagy a katonai feladatokért, mint püspöki udvarbíró a gazdasági ügyekért felelt. A sokat tapasztalt főúr szigorú és következetes igazgatása alatt a vár bevételei folyamatosan emelkedtek, így az ostrom idejére már több modern bástyát építetett ki és jelentős mennyiségű tűzfegyvert is beszerzett. A vár stratégiai szerepe 1551-ben értékelődött fel. I. Ferdinánd ekkor szállta meg Erdélyt és a török ellencsapás nem sokáig váratott magára. Az 1552-ben indított török várfoglaló hadjárat nagyon eredményes volt, Ali budai pasa bevette Drégelyt, Szécsényt, Gyarmatot, Hollókőt és Bujákot. Közben a Dél felől induló Szokolovics Mehmed ruméliai beglerbég elfoglalta Temesvárt, Lippát, majd a két török sereg Szolnok alatt egyesült. Szolnok négy nap alatt elesett és a sikereken felbuzdult török vezetés Egernek vitte katonáit. Dobó megfelelően felkészült az ostromra. Jelentős készpénzt halmozott fel a zsoldfizetésre – ez nagyon fontos volt a lázadások megelőzésére – és igen nagy mennyiségű élelmiszert is tartalékolt. A rutinos katona gondoskodott a védekezés fontos alapanyagairól: fáról, salétromról a puskaporhoz, építőeszközökről. A vár őrsége körülbelül 2000 fő volt, ebből mintegy 1800 fő lehetett a fegyverforgató katona. A szembenálló török erő mintegy 40000 főt számlálhatott. Ali pasa szeptember 11-én ért a vár alá, Szokollu Meh-
met 17-én csatlakozott hozzá, a tüzérségi előkészítés két nappal később kezdődött. Szeptember 29-én került sor az első nagy török rohamra, amelyben a janicsárok már elfoglalták az Ó-kaput, amit azonban Dobó belülről szétlövetett, és amely maga alá temette a rohamozókat. Úgy tűnik Dobó kitűnően értett a tüzérséghez, a törökhöz képest szerény ágyúparkját mindig a legmegfelelőbb helyen állította fel és előfordult, hogy maga irányozta őket. A törökök 7-8 naponta rohamozták az állandóan lőtt falakat, ami így folyamatos nyomás alatt tartotta a védőket. Dobó helyzetét két katasztrófával fenyegető esemény nehezítette, az egyik Hegedűs István hadnagy árulása, a másik a lőporraktár október 4-i felrobbanása volt. A kapitány az árulókat példásan megbüntette, a lőporhiányt előrelátásának köszönhetően a felhalmozott tartalékból pótolni tudta. A török október 12-13-án intézett két utolsó elkeseredett rohamot a falak ellen, amikor Dobó is megsebesült. A hiábavaló küzdelmet feladva a török fősereg október 17-én, majd az utóvéd a következő nap elvonult a tönkrelőtt vár alól. -vlRecept CSIRKECOMB PIKÁNS ALMÁVAL Hozzávalók: 4 csirkecomb, 4 evőkanál olaj, 5 dkg vaj, 8 mogyoróhagyma, 8 alma, 1 evőkanál porcukor, 1 evőkanál körtepálinka, 1 kávéskanál őrölt koriander, 5 dkg mandulaforgács, őrölt bors, só. Elkészítés: A combokat olajjal bekenjük, sóval, borssal meghintjük, meleg sütőben pirosra sütjük, majd 2 percig grillezzük. Közben a hagymákat a vajban puhára pároljuk. (Akkor jó, ha kissé barna lesz.) A meghámozott, kimagozott almákat egészben a hagymához adjuk. Az egészet a cukorral megszórjuk, és nagylángon forraljuk, közben időnként megforgatjuk. Kissé karamellesre pirítjuk, majd a pálinkával meglocsoljuk, sóval, borssal, korianderrel ízesítjük, és 10 percig pároljuk. Amikor kész, tűzálló tálba öntjük, a mandulaforgáccsal megszórjuk, és 1-2 percig grillezzük, míg a mandula aranyszínűre pirul. A csirkecombok mellé, forrón tálaljuk. Különösen finom, ha szezámmagolajjal készítjük. Ezt gyógynövényboltokban és szupermarketekben vásárolhatunk. Ha a szemnek is szeretnénk kedvezni, nemcsak a gyomornak, válaszszunk pici almákat, melyek alig nagyobbak, mint a hagymák!
BUDAPESTI OBSITOS 10 Az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja rendezvényei MÁRCIUS 5. hétfő 15.00 óra Filmmúzeum: Gobelin terem – Halálos tavasz című film (Karády Katalin, Jávor Pál (93 perces) Belépés díjtalan 7. szerda 10.30 óra Nőnap – Színházteremben Csipet-Csapat műsora. Utána a színházterem előterében állófogadás. Részvétel meghívóval. Zártkörű klubrendezvény. 8. csütörtök 14.00 óra Múzeumlátogatás Róth Miksa üveg és mozaik festészet Múzeum 1078 Budapest, Nefelejcs u.26. Találkozás a bejáratnál 14.00 órakor. Látogatásvezető Csárdás Ferencné nyugállományú főtörzszászlós. 20. kedd 09.00 óra Klubtanácsülés – 208-as klubszoba Március 15-én elismerésben részesültek köszöntése 11.30-kor 208-as terem 20. kedd 10.00 óra Gondtalan órák – Színházterem Ebéd: Húsleves házi tésztával, kijevi jércemell, kukoricás rizzsel. Ebéd után táncos délután 16.00-ig a Pódium bárban Belépő: ebéddel együtt 1300 Ft. Jegyek válthatók a 209-es irodában. Gór Nagy Mária színi tanoda előadása: Anconai szerelmesek. Zenés komédia két részben. Dalszöveg: Fábri Péter. Szereplők: Tomao Nicomaco, anconai polgár Borbély Richárd, Lucia, a leánya – Szupper Fanni, Drusilla, római lány – Pető Zsófia, Lucrezio, egyetemi hallgató – Bágyi Dávid, Viktória, magyar lány – Kárpáti Anita, Szabó Mária, Giovanni, a cukrász – Brunczlik Péter/Bárány Gergely, Dorina, tomao házvezetőnője – Dankó Erika, Agnese, a panzió tulajdonosa – Sziklai Krisztina. Helyszín egy Adria-parti városka terecskéje, a hetvenes években, ahol megesik, aminek meg kell. E kedves olasz kisvárosban él-éldegél Don Tomao, az eladósorba került, enyhén beszédhibás gyermekét egyedül nevelő, ám szívügyekben még mindig naprakész, korosodó amoroso, könnyűvérű szobalányával, szomszédjában egy magányos panziósnővel és a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló, saját ristorante után ácsingózó kávézótulajjal… És akkor még nem is beszéltünk az idevetődő többiekről: a halmozottan hátrányos helyzetű vándormuzsikusról; az életunt milliomosról; a szentéletű bölcsről, akinek durva csuhája alatt érző szív dobog. Va-
TARKA OLDAL lamint a tűzrőlpattant magyar lányról, aki születendő gyermekének nemzőatyját igyekszik fellelni eme kies olasz vidéken. 21. szerda 07.20 óra Kirándulás Pécsre vonattal Vonat indulása: Déli pályaudvar 07.56 „Zengő IC” 1. vágány. Gyülekező: 07.20 a pénztár előtt, túravezető Pintye János nyugállományú ezredes. Részletes program a vonaton kerül megbeszélésre. Visszautazás egyéni igény szerint. Aki akar előbb is viszszautazhat. 22. csütörtök 14.00 óra Szociális és kegyeleti munkabizottság ülése 208-as klubszoba 26. hétfő 10.00 óra Közművelődési munkabizottság ülése Gobelin terem ÁPRILIS 2. hétfő 15.00 óra Filmmúzeum: Gobelin terem Lila akác című film (Ágai Irén, Kabos Gyula – 72 perces) Részvétel ingyenes 4. szerda 10.00 óra Múzeumlátogatás – Mátyás templom Találkozás a bejáratnál 10.00 órakor. Látogatásvezető Csárdás Ferencné nyugállományú főtörzszászlós. 16 – 29. Festmény kiállítás – Stefánia galéria (Katonafestők tárlata) Megnyitó: 16-án hétfőn 13.30-kor Részvételi szándék jelzése: 04. 11-ig. 17. Kedd 14.00 óra Csendül a nóta – „Te rongyos élet” 100 percnyi vidám operett. Helyszín: Színházterem Válogatás többek között Eisemann Mihály, Kálmán Imre, Fényes Szabolcs, Lehár Ferenc műveiből. Közreműködnek: Pauer Krisztina, Rátonyi Krisztina, Czető Roland, Valiszka László Belépődíj: 500 Ft Jegyek a 209-es irodában válthatók. 23. hétfő 10.00 óra Közművelődési munkabizottság ülése Gobelin terem 24. kedd 10.00 óra Gondtalan órák – Színházterem Belépő: ebéddel együtt 1300 Ft. Jegyek a 209-es irodában válthatók. Ebéd: tavaszi zöldségleves, paprikás csirke galuskával. Ebéd után táncos délután 16.00-ig a Pódium bárban MŰSORAJÁNLAT ”Messze a nagyerdő” – a Szirt együttes könnyed műsora operett és musical részletekből zongora kísérettel, hegedűszólóval. Időtartam: 90 perc; 5 művész: Andrássy Krisztina – ének és zongora, Sánta Jolán
– ének, Andrássy Frigyes – ének, Nagy Béla – hegedű, Lengyel Andrea – zongora. Műsor: Offenbach: Hoffmann meséi – Barcarola duett Weiss-Thiele: What a Wonderful World; Frederick Loewe: My Fair Lady – „Ma éjjel táncolnék”; Huszka Jenő: Lili Bárónő – Szellők szárnyán; Massenet: Meditáció (hegedű); Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja dal; Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej cigány!”; Huszka Jenő: Lili bárónő – „Egy férfi képe…”; Kacsóh Pongrác: János vitéz – „Egy rózsaszál…”; Paganini: La Campanella (hegedű); Mitch Leigh: La Mancha Lovagja – Aldonza dala; Mitch Leigh: La Mancha Lovagja – „Az álom, mit nem láttak még…; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Sylvia belépője; Bock - Harnick: Hegedűs a háztetőn – „Szeretsz engem?” duett; Bock - Harnick: Hegedűs a háztetőn – „Ha én gazdag lennék…”; Monti: Csárdás (hegedű); Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Messze a nagyerdő; Koltai Gábor: Honfoglalás – „Kell még egy szó tercett”. 25. szerda 07.00 óra Kirándulás – Debrecenbe vonattal Vonat indulása: Nyugati pályaudvar 07.23, IC a 10. vágányról. Gyülekező: 07.00-ig a pénztár előtt. Részletes program a vonaton kerül megbeszélésre. Túravezető Pintye János nyugállományú ezredes. 26. csütörtök 14.00 óra Szociális és kegyeleti munkabizottság ülése a 208-as klubszobában. Köszönet az 1 %-ért Az MH Budapesti nyugállományúak Klubja klubtanácsa köszönetet mond mindazoknak, akik a 2011. évi Szj. adójuk 1 %-át a klub részére ajánlották fel. A felajánlások eredményeként befolyt összeget szociális célokra használtuk fel. Halottaink Dudás Mihály honv. ny. (84) F-I Kökényesi Gáborné (76) KIEG Szántó Lajos nyá. alez. RE-LÉ (82) Dr.Gábor Györgyné (75) NŐ Trudics István nyá. alez. TÉRK (79) Gerle László nyá. alez. TÉRK (83) Szabó Ferenc nyá. ftzls. F-II (72) Pfeifenróth József nyá. tzls. F-II (81) Kercsó Béla nyá. őrgy. FEGYV. (91)
TARKA OLDAL Tanulságos történetek
BUDAPESTI OBSITOS 11 kezve. Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot, a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé képzelte a látványt. Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetről beszélt. Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján. A napok és hetek teltek. Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat. Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta. Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz. Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot. A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem. Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! – mondta a férfinak.
A vízhordó és a cserépedény Kínában egy vízhordónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egyegy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt, és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ment ez így: a vízhordó csak másfél edény vizet szállított a házába. Természetesen a tökéletes edény büszke volt teljesítményére, hiszen feladatát jól teljesítette. De szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultul érezte magát, hogy csak fele anynyit tudott teljesíteni. Két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordót a pataknál: - Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé. A vízhordó így válaszolt a cserépedénynek: - Észrevetted, hogy virágok az ösvényen csak a te oldaladon nőnek, s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem A vándor ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az Egy poros, gubancos, csapzott hajú asztalt díszítsem velük. Ha te nem lennél őrült kereste a varázskövet. Teste már olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyö- árnyékká soványodott, ajka szorosra zárűség nem ragyogná be a házamat. rult, mint szívének örökre bezárult kapuja, szemei világítottak, mint párjukat kereső szentjánosbogarak. Lábainál a Az ablak Két, súlyosan beteg ember feküdt végtelen tenger morajlott. A fecsegő ugyanazon kórteremben. Egyikük min- hullámok rejtett kincseikkel dicsekedtek den nap délután felült az ágyban egy és gúnyolták az őrült vándor süke fülét, órácskára, hogy ezzel megmozgassa a aki nem értette beszédüket. Talán már szervezetét. Az ágya a kórterem egyetlen maga az örült sem reménykedett, de ablakához közelebbi volt. A másik beteg mert a keresés életévé vált, nem pihenember egész nap csak feküdt az ágyá- hetett. Ahogy a tenger sem pihen, örökban, a plafont bámulva. Beszélgettek a ké az elérhetetlen ég felé nyújtogatva családról, feleségről, gyerekekről, a ka- karját. Ahogy egy soha el nem érhető tonakorukról, a nyaralásaikról, ahogy az célt kergetve a körben járó csillag sem szokásos ilyen helyzetben. Az az ember, pihen. Poros, csapzott hajfürtjeivel az aki az ablaknál feküdt, minden délután, őrült is tovább kóborolt a magányos amikor felült, azzal töltötte az időt, hogy parton keresve varázsköveit. Egy napon egy gyermek lépett hozzá elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból. A másik és megkérdezte: „Mondd, hol szerezted ágyon fekvő embert egy idő után szinte ezt az aranyláncot?” - s derekára mutacsak ezek a színes beszámolók tartották tott. Az őrült rábámult – a lánc, mely egyéletben, már alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében. Az ablak kor valóban vas volt, most színarany – egy kellemes, tavacskával díszített park- nem, nem álom, arannyá változott, csak ra nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkál- azt nem tudta, hogy hol, s mikor. Az tak a tavon, és gyerekek játszottak táv- őrült vadul öklözte homlokát – hol, ó hol irányítós játékhajóikkal rajta. Szerel- talált rá – tudtán kívül a varázskőre? Rémespárok üldögéltek a színes virág- gi szokása volt, hogy fölszedett minden ágyások mellett órákig, egymásba felejt- kavicsot, aztán megérintette vele a lán-
cot, ismét eldobta, anélkül, hogy ügyelt volná a változásra. Így talált rá és vesztette el az őrült a varázskövet. A Nap lassan leáldozott az égen. Az őrült eszeveszetten, görnyedt testtel, s porba hullt szívvel, mint a gyökerestül kitépett fa visszafordult, hogy megtalálja az elveszett kincset. VENDÉGLÁTÁS SZOLGÁLTATÁS RENDEZVÉNYFELVÉTEL 2734132; 06-70-4595698 telefonszámokon ÜDÜLTETÉS Ügyfélszolgálati iroda Nyitvatartás: Hétfő — Csütörtök 08.00–14.00 Péntek 08.00–12.00 Ügyfél és telefon fogadás: Telefon: 299-0569, 299-0570, 299-0565 REGIMENT ÉTTEREM Hétfő 11.30–15.00 Kedd — csütörtök 11.30–22.00 Péntek-szombat 11.30–23.00 Vasárnap 11.30–15.00 : 273-4135 STEFÁNIA KÁVÉZÓ Hétfő — péntek 07.00–19.00 Szombat 08.00–19.00 22.00–05.00 Vasárnap 10.00–19.00 PÓDIUM BÁR Szerda — vasárnap 17.00–22.00 Péntek — szombat 22.00–04.00 : 273-4100/4319 KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT ÉS JEGYPÉNZTÁR Hétfő — péntek 09.00–16.00 Szerda 12.00–21.00 Szombat Zárva Vasárnap 16.00–21.00 A rendezvények előtt 1 órával: : 273-4128 INTERNETES SZOLGÁLTATÁS A Honvéd Kulturális Központ könyvtárában bárki (felnőtt, gyermek, hozzá tartozó) számára igénybe vehető szolgáltatás a könyvtár nyitvatartási idejében. KÖNYVTÁR Hétfő – péntek 10–18 óráig : 273-4150 Mindenkit szeretettel várunk!
BUDAPESTI OBSITOS
TARKA OLDAL 12
A meghatározásokra adott válaszokat írja a számoknak megfelelő helyre. Az ábrán belül a számok betűket rejtenek, ahol ugyanaz a szám mindig ugyanazt a betűt jelenti. A hosszú és rövid magánhangzók között nem tettünk különbséget. A szám nélkül maradt négyzetekbe kerülő betűk felülről lefelé folyamatosan összeolvasva kapja a megfejtést, Shakespeare gondolatát. Beküldési határidő 2012. április 10. A január - februári szám helyes megfejtői közül könyvjutalmat nyert: dr. Németh Gyuláné összfegyvernemi tagozat. 1 9 12
8
4
9
14
9
16
9
17
3
18
19
22
15
9
14
3 3
8
22
9
3
4
5
10
9
10
11
13
12
8
10
15
15
11
6
7
8
Helység Szerencstől északra Falucska Encstől északnyugatra
7
9 4
Község Ózd mellett 15
10
Szentlőrinc szomszédja
19
Falu Kapuvártól délre Dunántúli volt „katonaváros”
19
7
9
9
7
8
6
9
14
Üdülőhely a „Magyar Tenger” mentén
10
15
7
20
5
21
Dél-magyarországi városka
Zalaegerszeg része
6 14
Dunántúli megyeszékhely
9
7
12 12
2
19
Északnyugat-magyarországi város
18
Helység Ajkától délre
VICCEK Kandúr Bandi - Mi van a macskáddal, drágám? - kérdi az egyik szomszédasszony a másikat. - Ma egész délután háztetőről háztetőre rohangászik. Csak nem kergült meg? - Ugyan, szívem. Délelőtt kiheréltettem, és most mondja le a randevúkat. Cicatúra Két macska beszélget este a hajó fedélzetén: - És biztos, hogy ez a hajó a Kanári-szigetekre megy? Segélyhívás A rendőrségen szól a telefon. - Segítség! - kiabál egy izgatott, rekedt hang a kagylóba. Jöjjenek gyorsan, mert a lakásba betört egy macska! - Micsoda? Hogy képzeli, hogy ilyen apróság miatt kihívja a rendőrséget? Kicsoda maga? - A papagáj. Megdöglött John támasztja a kerítést, nézi, ahogy szomszédja gödröt ás a kertben. - Mit ásol Tom? - kérdezi tőle. - Megdöglött az aranyhalam, azt temetem. - Nem lesz az túl nagy gödör egy aranyhalnak? - Nem, mert benne van a macskádban... Egércsalád séta közben Egérmama a kisfiával sétál, amikor egy bokorból hirtelen előugrik egy macska. Az egérmama teli torokból ugatni kezd, a macska megijed és elfut. Ezután a mama odafordul gyerekéhez: - Látod kisfiam, milyen fontos a nyelvtudás! Álmodozás Két vak ül egy padon. Az egyik tüsszent egyet, mire a másik azt mondja: - Nekem is nyiss egy sört! Lapunk a Honvéd Kulturális Központ és az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja kiadványa. Felelős szerkesztő: Vastagh László. Észrevételeiket és javaslataikat klubunk címére szíveskedjenek eljuttatni. MB Budapesti Nyugállományúak Klubja 1143 Budapest, Stefánia út 34. Pártpolitikai írásokat – alapszabályunkkal összhangban – nem áll módunkban közölni. Írásaikat szerkesztett formában tesszük közzé. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. (Szerkesztő Bizottság)
