13. szám 127. évfolyam május 25. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM. Egyéb közlemények: Oldal

13. szám

127. évfolyam

2012. május 25.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

29/2012. (V. 25. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói 469 utasítás: a MÁV Vállalatcsoport Konszolidációs Szabályzata.

Egyéb közlemények:

Oldal

Helyesbítés

609

UIC Döntvénylista

611

30/2012. (V. 25. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról. 559 31/2012. (V. 25. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról. 591

Utasítások 29/2012. (V. 25. MÁV ÉRT. 13.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs: A MÁV VÁLLALATcsOpORT kOnszOLIdÁcIós szAbÁLyzATA. 1. Az UTAsíTÁs cÉLJA A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) 10.§ (1) bekezdésének értelmében minden olyan vállalkozás, amely közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több vállalkozásra, összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést köteles készíteni azzal a céllal, hogy abból megítélhetővé váljék a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, illetve azok változása. A MÁV Zrt. a Sztv. 3.§ (2) bekezdésének 1. a-d. pontjai alapján anyavállalatnak minősül és ezért az általa egységesen irányított vállalatcsoportról összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles összeállítani.

A Sztv. az összevont (konszolidált) éves beszámoló öszszeállítására vonatkozó szabályait a 115-134-ig terjedő paragrafusok tartalmazzák. Ezek a szabályok tételesen tartalmazzák az elvégzendő feladatokat, az alkalmazható módszereket és azokat a lehetőségeket, amelyek tekintetében a Sztv. „szabadságfokot” biztosít az összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállító anyavállalat számára annak egyszerűbb és költséghatékonyabb megvalósítására olyan módon, hogy az a megbízható, valós összképet elfogadható keretek között tartja. A Sztv. által felkínált lehetőségek közti választás (döntés), ha nem is jelentősen, de kihat a megbízható valós képre. Ezért azokat, akik számára az éves konszolidált beszámoló releváns információkat tartalmaz, tájékoztatni kell ezekről a döntésekről annak érdekében, hogy számukra a beszámoló mélyebb értelmezése is lehetővé váljon. Ugyanakkor a szabályok tömörsége szükségessé teszi, hogy azokat a beszámoló összeállítói, illetve az összeállításhoz adatokat szolgáltató személyek számára tovább részletezzük és ezáltal az egységes értelmezést és gyakorlatot biztosítsuk. Jelen utasítás ezért  egyrészt azokat a döntéseket tartalmazza, amelyek az éves konszolidált beszámolót hasznosító érdekhordozók

470

A MÁV Zrt. Értesítője

céljait – információit – szolgálják és ebben az értelemben a vállalatcsoport számviteli politikáját képezik (4.1. pont),  másrészt azokat a részletezéseket, értelmezéseket, kiegészítéseket, amelyek a számviteli politika elemeinek figyelembe vételével a beszámoló összeállítását segítik. Ebben az értelemben ez a vállalatcsoport konszolidált éves beszámoló elkészítési szabályzata (4.2. pont). 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasításban foglalt szabályokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítása során kell alkalmazni. Az utasítás szervezeti hatálya a MÁV Zrt.-re és alapítói/közgyűlési határozattal történő kiterjesztését követően a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalataira terjed ki. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás a MÁV Zrt., mint anyavállalat konszolidálási kötelezettségének ideje alatt visszavonásig hatályos. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számviteli Szervezet vezetője. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni , mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

13. szám

Leányvállalat: az a vállalkozás, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. Közös vezetésű vállalat: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. Társult vállalat: az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni. Egyéb részesedési viszonyban levő vállalat: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a már említett vállalkozások közé. MÁV vállalatcsoport: azoknak a társaságoknak a strukturált halmaza, amelyekkel a MÁV Zrt. – mint anyavállalat – közvetlen vagy közvetett részesedési viszonyban áll. A vállalatcsoport belső köre (kemény mag): azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt. – mint anyavállalat – a konszolidálásba teljeskörűen (teljeskörűen bevont leányvállalatok), vagy kvóta alapján (közös vezetésű vállalkozás) von be. Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások köre (lágy mag): azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt – mint anyavállalat – a konszolidálásba a részesedés értékelése útján von be (teljes körű bevonás alól mentesített leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, valamint a társult vállalkozások). A vállalatcsoport külső köre: azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt. – mint anyavállalat – nem von be a konszolidálásba azért, mert forgatás céljából szerezték be a belső tulajdonosok, vagy lényegtelen voltuk miatt mentesítésre kerültek a kötelező jellegű bevonás alól (leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások), illetve egyéb részesedési viszonyú vállalkozások.

13. szám


Látens adó: olyan fiktív a konszolidálás során számított társasági adókülönbözet, amely a belátható időn belül megforduló gazdasági események eredményre gyakorolt hatásaként jelenik meg. Előjelétől függően lehet:  aktív látens adó keletkezik abban az esetben, ha a belső – belátható időn belül megforduló – tranzakciók kiszűrésének következtében a vállalatcsoport eredménye csökken, ilyen módon a vállalatcsoport belső tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás meghaladja a vállalatcsoportot terhelő társasági adó ráfordítást.  passzív látens adó keletkezik abban az esetben, ha a belső – belátható időn belül megforduló – tranzakciók kiszűrésének következtében a vállalatcsoport eredménye növekszik, ilyen módon a vállalatcsoport belső tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás kevesebb, mint a vállalatcsoportot terhelő társasági adó ráfordítás. Tőkekonszolidációs különbözet: egy társaságnak a konszolidálásba való bevonásakor, illetve a konszolidálásba bevont társaságokban lévő részesedés növekedésekor számított érték, ami a részesedés és a részesedésre jutó saját tőke különbségeként jelentkezik.  Aktív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke meghaladja a részesedésre jutó saját tőke értékét.  passzív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke kisebb, mint a részesedésre jutó saját tőke értéke. belső teljesítmény: olyan gazdasági esemény, amely a konszolidálásba teljeskörűen, illetve kvóta alapján bevont vállalkozások között jött létre azáltal, hogy egy, a belső körbe tartozó vállalkozás olyan eszközt vagy szolgáltatást fogadott, amelyet egy másik belső körbe tartozó vállalkozás bocsátott ki számára. közbenső eredmény: olyan belső teljesítményből keletkező nyereség vagy veszteség, ami a belső kör tagja által fogadott eszköz értékében jelentkezik, ilyen módon külső piaci megmérettetése még nem valósult meg. Tekintettel arra, hogy a konszolidáció során a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásokat egy cégnek tekintjük, a közbenső eredmény jellegétől függően a fogadott eszköz fel-, vagy leértékelésre került, amit a konszolidálás során kiszűréssel kell megszüntetni. Leányvállalatok saját tőke változása: a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatnál illetve kvóta alapján bevont közös vezetésű vállalkozásoknál a bevonás óta keletkezett saját tőke változásból a vállalatcsoport belső tulajdonosát megillető érték. Társultként kezelt vállalkozásban levő részesedés értékváltozása: a társultként kezelt vállalkozásoknál a társultként történő bevonás óta keletkezett saját tőke növekmény vállalatcsoportra jutó részét tartalmazza, fi-

471

gyelemve véve az előző év(ek)re járó, de a befektető által az előző év(ek)ben el nem számolt osztalék összegét is. külső tulajdonosok részesedése: a saját tőkéből csak a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok esetében értelmezett fogalom, arra mutat rá, hogy a leányvállalat külső tulajdonosai annak saját tőkéjéből – tulajdonosi hányaduk alapján – az adott időpontban milyen nagyságú értékkel rendelkeznek. Fordulónapon ezt az értéket a források között – a saját tőkén belül elkülönítetten –, mint külső tagok részesedése kell kimutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az eredménykimutatás jóváhagyott osztalék, részesedés során – a Sztv. 127.§(4) szerint – kimutatott összegnek a leányvállalat éves beszámolójában kötelezettségként el nem számolt részét is. 4 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1 konszolidált számviteli politika 4.1.1 konszolidált beszámoló összeállításának kötelezettsége A Sztv. 10.§-a értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozónak, amely más vállalkozás(ok)hoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség további törvényi feltétele (Sztv. 117.§ (1)), hogy a vállalatcsoportba tartozó konszolidálásba bevont vállalatok (anyavállalat és leányvállalatai) konszolidálás előtti adatait összesítve a tárgyévet megelőző két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutató közül kettő meghaladja az előírt határértékeket:  mérleg főösszeg 2 700 millió Ft,  éves nettó árbevétel 4 000 millió Ft,  átlagos foglalkoztatottak létszáma 250 fő. A MÁV Zrt. esetében valamennyi fent említett feltétel fennáll. A részvénytársaság nem leányvállalata valamely fölérendelt vállalkozásnak, így a Sztv. anyavállalatokra vonatkozó egyéb mentesítő előírásai sem alkalmazhatók esetében. Mindezek következtében a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozás anyavállalati pozícióban. Beszámoló készítési kötelezettségének a Sztv. konszolidálásra vonatkozó szabályai és azoknak a vállalatcsoport számviteli politikájában rögzített kiegészítő szabályai alapján tesz eleget. Amennyiben a MÁV vállalatcsoporton belül leányanya vállalkozások – olyan anyavállalatok, amely a MÁV Zrt. (mint anyavállalat) leánya – is találhatók és a törvényben rögzített határértékek alapján ezek a vállalkozások is konszolidált beszámoló összeállítására

472


kötelezettek, abban az esetben a MÁV Zrt. élve a Sztv. 116.§(1) bekezdésének pontjában rögzített lehetőséggel, felmentést ad a konszolidált beszámoló összeállítása alól. A mentesítés nem jelenti azt, hogy az érintett leányanya vállalkozások saját döntés alapján, saját célra ne készíthetnének csoportjukról konszolidált éves beszámolót. Ez esetben azonban az éves konszolidált beszámoló összeállítása során a vállalatcsoport számviteli politikájának és a vállalatcsoport konszolidált beszámoló összeállításának szabályai – azaz a jelen utasítás – szerint járhat el. 4.1.2 konszolidált beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályok A MÁV Zrt. a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása céljából az összevont (konszolidált) beszámoló részeként a Sztv. 120.§ (1) bekezdése alapján  összevont (konszolidált) mérleget,  összevont (konszolidált) eredménykimutatást,  összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletet állít össze, valamint a Sztv. 134.§ alapján előírt összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít. A MÁV Zrt. az összevont (konszolidált) mérleget a Sztv. 6. számú mellékletének I/A előírásai szerint állítja össze azzal, hogy  az arab számmal jelzett tételek összevonásával, illetve elhagyásával nem él,  a saját tőkén belül az eredménytartalék részét képező, társultként kezelt vállalkozásokban lévő részesedések értékváltozásából eredő saját tőke változást önálló mérlegtételként kezeli a D/VIII/A megjelöléssel,  saját tőkén belül a Külső tulajdonosok részesedése soron (X) mutatja be a külső tulajdonosok részesedését a tárgyévi mérleg szerinti eredményből. A MÁV Zrt. az összevont (konszolidált) eredménykimutatást a Sztv. 6. számú mellékletének II/2/A előírásai szerint állítja össze azzal, hogy:  a 13/a és 13/b sorok értékét külön nem mutatja be – azok a 13. sor értékében szerepelnek és ebből kiemelten bemutatja a kapcsolt – beleértve ebbe a teljeskörűen be nem vont leány, illetve kvóta alapján be nem vont közös vezetésű – vállalkozásoktól kapott (járó) osztalék és részesedés értékét,  a 23. sorszám alatt a külső tulajdonosok részére az eredménytartalék terhére fizetett vagy fizetendő osztalék értékét mutatja be.  a 24. sorszám alatt a külső tulajdonosok részesedését mutatja be a tárgyévi eredményből. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő melléklete igazodik a MÁV Zrt. kiegészítő mellékletéhez. Ezen túlmenően tartalmazza mindazon mellékleteket, amelyeket a Sztv. a 133.§-ban előír és amelyek az összevonás szintjén szükségesek a megbízható és valós kép bemutatásához.

13. szám

A összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplő értékek millió Ft-ban (M Ft) kerülnek bemutatásra. Maga a konszolidálás ezer Ft-ban (E Ft) történik, tekintettel arra, hogy a vállalatcsoport kemény és lágy magjában szereplő vállalkozások döntő többsége ezer Ft-ban állítja össze éves beszámolóját. A vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolójának elkészítése – mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet –a MÁV Zrt. Számviteli Szervezet, a konszolidált üzleti jelentés elkészítése a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság feladata. A konszolidált éves beszámolót a MÁV Zrt elnök-vezérigazgatója írja alá. A MÁV vállalatcsoport üzleti évének időtartama – az anyavállalat (MÁV Zrt) üzleti évével összhangban – megegyezik a naptári évvel, azaz január 1-től december 31-ig tart. A összevont (konszolidált) éves mérleg fordulónapja az üzleti év utolsó napja, azaz minden év december 31. A összevont (konszolidált) éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó zárlati határidőket az 1.sz. mellékletben található Számviteli politika mintaszabályzat tartalmazza. A zárlati dátumok minden évben az adott év munkarendje szerint kerülnek pontosításra, és november 20-ig a vállalatcsoport tagjait részére kiadásra. A MÁV Zrt.-nek a tulajdonos által elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont (konszolidált) éves beszámolóját a mérleg fordulónapjától számított 6. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A teljeskörűen bevont vállalkozás esetén  az egyedi éves beszámoló mérlegfordulónapja minden esetben december 31.  az éves főkönyvi zárás és a könyvvizsgálat alapjául szolgáló főkönyvi kivonat elkészítésének időpontja az üzleti évet követő év 30. munkanapja (a MÁV Zrt és a MÁV-START Zrt esetén 34. munkanap)  a konszolidáció alapja az év végét követő 55. munkanapon (a MÁV Zrt és a MÁV-START Zrt esetén 58. munkanapon) rendelkezésre álló, auditált éves beszámoló (ettől eltérő dátumot a leányvállalatok beszámoló készítési sajátosságaira tekintettel az anyavállalat engedélyezhet),  a konszolidálásnál figyelembe vett beszámoló fizetendő osztalékot még nem tartalmazhat. Közös vezetésű vállalkozás esetén, ha a társtulajdonos(ok) a leányvállalatokra vonatkozó szabályokat elfogadják, akkor a leányvállalatra vonatkozó szabályok érvényesek. A konszolidálásba equity módszerrel bevont vállalkozásoknak a tárgyévet követő év március 31-ig kell a MÁV Zrt részére megküldeniük a könyvvizsgálattal lezárt éves beszámolójukat. Ennek hiányában az utolsó – ismert – egyedi éves beszámoló alapján kell a konszo-

13. szám


lidálást elvégezni. A társult vállalkozásoknál is a fizetendő osztalék nélküli beszámoló képezi a konszolidálás alapját. A konszolidáció során figyelembe vett és a végleges beszámoló esetleges eltérése a következő év konszolidálása során eredménysemlegesen, előző évet érintő tételként kerül felvételre. 4.1.3 A konszolidációs körök kialakításának szabályai A MÁV Zrt. az éves konszolidált beszámoló összeállí-

Közvetve gyakorolhatók azok a szavazati jogok, amelyeket a MÁV Zrt. leányvállalatain keresztül érvényesíthet, azaz amelyeket a leányvállalatok saját tulajdonukban levő részesedések alapján gyakorolhatnak. A saját tulajdon azt jelenti, hogy a szavazati jog meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a szavazati jogos részesedéseket, amelyek az anyavállalat vagy leányvállalataik birtokában vannak ugyan, de az azokkal kapcsolatos szavazati jogokat csak azok tulajdonosainak érdekében gyakorolhatják. A vizsgált vállalkozásban lévő szavazati jogos jegyzett tőke mértékének meghatározásakor a jegyzett tőke mértékéből le kell vonni a szavazati joggal nem rendelkező jegyzett tőke mértékét, azaz:  a jegyzett, de be nem fizetett tőke mértékét,  a vizsgált vállalkozás által visszavásárolt saját részvény vagy üzletrész névértékét,  elsőbbségi részvények névértékét, ha azok szavazati jogát az alapszabály korlátozza,  a vizsgált vállalkozásban – ha az egyben anyavállalat is – a saját leányvállalata által birtokolt részesedések névértékét. A vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások típusának meghatározásánál a szavazati jogok mellett a tisztségviselők választási és visszahívási lehetőségeit, illetve a tulajdonosokkal kötött és érvényben lévő irányítási szerződéseket is figyelembe kell venni. Ezek létezése a típus meghatározásnál prioritást élvez és a szavazati jogtól függetlenül anya és leányvállalat kapcsolatot eredményez. A szavazati jogtól függetlenül anya és leányvállalat kapcsolatot eredményez, ha az anyavállalat – MÁV Zrt. – közvetlenül, vagy közvetetten jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottsági tagok többségének megválasztására, illetve visszahívására, valamint ha a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján közvetlenül vagy közvetetten döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

473

tása érdekében a vállalatcsoport tagjait előbb a Sztv. 3.§(2) 1-7 pontja és a 115.§ (1-4) bekezdése alapján minősíti, majd élve a Sztv. 118.§-119.§ és 128.§, illetve 129.§-ában biztosított lehetőségekkel, a vállalkozásokat konszolidálási körökbe sorolja. Amennyiben a szavazati jogok alapján nem határozható meg egyértelműen az irányítás, ellenőrzés, döntő befolyás ténye, mértéke, akkor az anyavállalat – a MÁV Zrt. – egyedi elbírálás alapján minősíti az adott társaságnak a vállalatcsoporton belüli viszonyát. A MÁV Zrt.-t megillető szavazati jogok meghatározása az alábbi képlet alapján történik.

A fentiek alapján a vállalatcsoport tagjai a következő típusokba sorolhatók:  anyavállalat (MÁV Zrt.)  leányvállalatok (ide értve a leány-anyavállalatokat is)  közös vezetésű vállalkozások  társult vállalkozások  egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások A vállalkozások típusának meghatározását követően a MÁV Zrt. a vállalkozásokat az alábbi konszolidációs körökbe sorolja:  A vállalatcsoport belső köre (kemény mag)  Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások köre (lágy mag)  A vállalatcsoport külső köre (külső kör) a) Leányvállalatok Az anyavállalat és a leányvállalatok teljeskörűen bevonásra kerülnek a konszolidált beszámolóba. Mentesítésre kerülnek azonban azon leányvállalatok, amelyek esetén első bevonáskor az alábbi három feltételből kettő teljesül:  mérlegfőösszege nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített mérlegfőösszegének 1%-át,  éves nettó árbevétele nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített éves nettó árbevételének 1%-át,  éves bérköltsége nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített éves bérköltségének 1%-át. A vizsgált mutatók az összes mentesített leányvállalatra együttesen sem haladhatják meg az 5%-ot. Nem kerülnek mentesítésre azon vállalatok, amelyek a MÁV Zrt. bázis portfóliójába tartoznak, valamint azon társaságok sem, amelyek teljes körűen bevont társaságban részesedéssel rendelkeznek. b) közös vezetésű vállalatok A közös vezetésű vállalkozások esetén a kvóta (tulajdoni hányad) alapján történő redukció után, a redukált értékek figyelembevételével, a leányvállalatokkal azonos szabályok szerint kell dönteni a bevonásról. Mentesülnek továbbá a teljeskörűen történő bevonás alól azok a közös vezetésű vállalkozások, amelyeknél

474


13. szám

az értékelés egységesítése a tulajdonos(ok) egyet nem értése miatt nem valósítható meg.

Társultként kell bemutatni a forgatási céllal beszerzett vállalkozást, amennyiben az leányvállalatnak minősül.

c) Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások A társult, és a mentesített leányvállalatokat, illetőleg közös vezetésű vállalkozásokat részlegesen (equity módszerrel), a bennük lévő részesedés értékelése alapján kell bevonni a konszolidált beszámolóba. Mentesülnek a társultként való bevonás alól azok a vállalkozások, amelyek a vállalatcsoport megbízható, valós összkép kialakítása szempontjából nem jelentősek, mert első bevonáskor saját tőkéjük nem haladja meg a társult vállalkozások összesített saját tőkéjének 5%-át. Mentesülnek továbbá a társultként való bevonás alól azok a vállalkozások is, akiknél a konszolidált beszámoló elkészítésének időpontjáig a bevonáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre.

d) Egyéb részesedési viszonyú vállalkozások Az egyéb részesedési viszonyú vállalkozásokat a befektető egyedi mérlegében lévő értéken kell szerepeltetni a konszolidálásban. A felszámolás, végelszámolás alatt lévő vállalkozások a várható megtérülési értéken kerülnek bemutatásra a beszámolóban, és minden esetben egyéb részesedési viszonyú vállalkozásként kezeljük azokat. A MÁV Zrt. dönthet úgy is, hogy a fent rögzített mentesítési szabályokat egyedi döntés alapján felülírja, és az egyébként mentesíthető vállalkozásnak a mentesítést nem adja meg.

A konszolidációs körökbe való besorolásról a MÁV Zrt. alapvetően az első bevonáskor dönt, mérlegelve a vállalkozás jelentőségét és a konszolidált beszámolóra gyakorolt hatását. A részesedés megszerzésekor történő minősítés és csoportba sorolás a következő évekre vonatkozóan is meghatározza a konszolidációba való bevonás módját, amelytől csak lényeges változás esetén lehet eltérni.

amely a minősítés felülvizsgálatát indokolja (ebben az esetben egyedileg történik a minősítés)  a MÁV Zrt. portfólió-kezelési stratégiája alapján megváltozik a portfólión belüli besorolása.

Lényegesnek minősül a változás, ha:  a vállalatcsoporthoz új társaság kerül, vagy egy meglévő társaság a csoporttól teljesen elszakad,  a vállalatcsoporthoz tartozó társaság felszámolás vagy végelszámolás alá kerül, ekkor a társaság átkerül a külső körbe,  egy meglévő társaságban levő részesedés újabb részesedés szerzés következtében növekszik, vagy állomány és értékváltozás következtében (pl. értékesítés) csökken és ezen változások következtében az adott vállalkozás minősítése megváltozik  valamely meglévő társaság tevékenységének jellegében, illetve méretében olyan változás következik be,

A fentiek alapján a vállalatcsoport konszolidációs körei az alábbiak szerint állnak össze:

4.1.4 A konszolidálás előkészítésének szabályai A Sztv. a konszolidálással kapcsolatos előkészítő feladatokat (mérlegképesség vizsgálat, értékelés egységesítése, külföldi pénznemben nyilvántartott tételek átszámítása) a 123.§-ban szabályozza. Ezeken a területeken is választási lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy a vállalatcsoportok sajátosságainak figyelembe vétele mellett a megbízható, valós képet érvényre lehessen juttatni. A konszolidálás előkészítésének szabályai a konszolidálásba teljeskörűen bevonásra kerülő vállalkozásokra (kemény mag) és az equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozásokra vonatkoznak. A konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások mérlegét és eredménykimutatását – közös vezetésű vállalkozás esetén a

13. szám


tulajdoni hányad alapján redukált értékeket – össze kell vonni. Az összevonásra kerülő beszámolók egységességét a MÁV Zrt a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások számára előírt egységes számviteli politika és értékelési szabályzat alkalmazásával biztosítja, ezért ezen társaságok esetén az előkészítő feladatoktól eltekint. Társultként kezelt vállalkozások körében – akár belföldi, akár külföldi – mérlegképesség vizsgálatra és értékelés egységesítésre – döntően információ hiány miatt – nem kerül sor. A külföldi pénznemben nyilvántartott tételek átszámítását a MÁV Zrt. a Sztv. 123.§ (6) b. pontja alapján végzi, azaz a mérleg minden tételét mérlegfordulónapi, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számolja át. 4.1.5 A tőkekonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. a tőkekonszolidálás terén – a Sztv. előírásaival összhangban – különbséget tesz a részesedés kiszűréssel, illetve a részesedés értékelésével (equity módszer) történő tőkekonszolidálás között. A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálást a kemény magba sorolt vállalkozások körében, míg a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást a lágy magba sorolt vállalkozások esetében alkalmazza. 4.1.5.1 A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás szabályai A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás tekintetében az első tőkekonszolidálással kapcsolatban ad választási lehetőséget a Sztv. 124.§. Az első tőkekonszolidálás végrehajtható a megszerzés időpontjának vagy a fordulónapnak az értékviszonyai szerint. Ezeken belül a kiszűrés történhet könyv szerinti vagy újra értékelt értéken. Részesedés kiszűréssel történő első tőkekonszolidációra akkor kerülhet sor, ha egy új vállalkozás kerül a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások közé, vagy a társult körből – lágy magból – átsorolásra kerül egy vállalkozás, vagy a kemény magban lévő vállalkozásban lévő részesedés – újabb szerzés következtében – növekszik. Ez utóbbi esetben az első tőkekonszolidálás csak a növekményt érinti. A MÁV Zrt. a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerinti első tőkekonszolidálást olyan esetben hajt végre, ha új vállalkozás kerül a kemény magba és a megszerzés időpontjától történő konszolidálási feladatok elvégzésének feltételei biztosítottak. Minden más esetben fordulónapi első konszolidálásra kerül sor. A lágy körből való átsorolás esetén, illetve újabb részesedési rész szerzése esetén a fordulónap a tárgyévet megelőző év fordulónapja, ami megegyezik a tárgyév első napjával. Társult körből való átsorolás esetén a részesedés kiszűréssel történő első konszolidálásnál figyelembe kell

475

venni azokat az értékeket, amelyek az átsorolásra került – korábban társult vállalkozásként kezelt – vállalkozással kapcsolatban a korábbi években kialakultak. A MÁV Zrt. az első tőkekonszolidálást minden esetben könyv szerinti értéken végzi el, melynek következtében aktív vagy passzív tőkekonszolidációs különbözet keletkezhet, melyeket a Sztv. 124.§ (8) értelmében meg kell bontani rejtett tartalékokra, illetve rejtett terhekre. A MÁV Zrt. abban az esetben tekinti jelentősnek a rejtett tartalékokat illetve rejtett terheket – és végzi el a megbontást – ha azok a részesedés könyv szerinti értékét 10%-kal meghaladják vagy attól 10%-kal nagyobb mértékben elmaradnak. Az aktív tőkekonszolidációs különbözet terven felüli értékcsökkenésére akkor kerül sor, ha felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy annak könyv szerinti értéke jelentősen (20%-kal, de minimum 50 M Ft-tal) és tartósan meghaladja a piaci értékét illetve a részesedés a könyveinkből kikerül. A passzív tőkekonszolidációs különbözet feloldására a részesedés vállalatcsoporton kívülre történő értékesítésekor kerülhet sor, vagy olyan esetben, ha az adott vállalkozásnál történő újabb részesedésszerzés esetén a részesedés növekményre jutó saját tőke kiszűrése során aktív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik. Az első tőkekonszolidálás során elvégzendő feladatok attól függnek, hogy fordulónapi vagy megszerzés időpontja szerinti értékviszonyok mellett kerül-e sor arra. a) Fordulónapi első konszolidálás esetén:  a részesedés könyv szerinti értékével szemben ki kell szűrni a részesedésre jutó saját tőke elemek könyv szerinti értékét (új vállalkozás esetén a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba kell átvezetni, mert eredmény-kimutatás ilyen esetben nem kapcsolódik a mérleghez) és a keletkező tőkekonszolidációs különbözetet fel kell venni a mérlegbe, akár aktív, akár passzív a tőkekonszolidációs különbözet,  a ki nem szűrt saját tőke elemeket a külső tulajdonosokat megillető saját tőke mérlegbe való felvételével kell kivezetni. b) Megszerzés időpontja szerinti első tőkekonszolidálás esetén:  a fordulónapi első tőkekonszolidációnak megfelelően el kell végezni a részesedés kiszűrést a részesedésre jutó saját tőkével szemben és a megmaradt tőkeelemeket a külső tulajdonos részesedése a saját tőke mérlegsorral szemben,  a vállalkozás saját tőke változását meg kell osztani belső és külső tulajdonosok között és azokat át kell vezetni a leányvállalatok saját tőke változása, illetve a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegsorokra,

476


 meg kell osztani a vállalkozás által a megszerzés időpontjától a fordulónapig realizált és a vállalkozásban hagyott eredményt (mérleg szerinti eredmény) és a külső tulajdonosokat megillető részt a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegtételhez kell rendelni. A megszerzés időpontja szerinti első tőkekonszolidálás esetén (a vállalkozás teljes üzleti évet átfogó, illetve a nyitástól a megszerzés időpontjáig terjedő eredménykimutatás alapján) elő kell állítani a megszerzés időpontjától a fordulónapig terjedő időszakra vonatkozó eredmény-kimutatást és ennek mérleg szerinti eredménye alapján rendezni kell a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékkal szemben. követő konszolidálások esetén nincs különbség abból eredően, hogy az első tőkekonszolidálást milyen értékviszonyok szerint hajtottuk végre. Ez esetben az elvégzendő feladatok:  az előző év záró értékeinek a kiszűréssel kapcsolatos mozgások egyenlegeinek – azaz a tárgyévi nyitó értékeknek – a felvétele. A nyitó tételek felvételénél az aktív tőkekonszolidációs különbözetnek az előző üzleti év terhére le nem írt részét, illetve a mérleg szerinti eredményből a belső tulajdonosokat megillető részt a leányvállalatok saját tőke változásaként kell felvenni, a külső tulajdonosokat megillető mérleg szerinti eredményt pedig a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegsorra kell átvezetni, az eredménytartalékkal szemben.  az aktív tőkekonszolidációs különbözet terven felüli értékcsökkenésének elszámolása, amennyiben az indokolt,  a saját tőke tárgyévi változásának megoszlása a belső és külső tulajdonok között (a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerinti első tőkekonszolidálásnál ismertetett módon és tartalommal),  a mérleg szerinti eredmény megosztása a belső és külső tulajdonosok között, és annak a fent vázolt módon való bemutatása,  a részesedéssel szemben elszámolt értékvesztés eliminálása. 4.1.5.2 A részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást a társultként kezelt vállalkozások körében – lágy mag – alkalmazza. A Sztv. ez esetben is az első konszolidálással kapcsolatban kínál fel választási lehetőségeket. (130.§) Első konszolidálásra ebben a körben akkor kerül sor, ha a társultként kezelt vállalkozások köre:  egy új vállalkozással bővül, vagy egy korábban is társultként kezelt vállalkozásban újabb részesedési rész megszerzésre kerül sor, ami azonban a kapcsolat minőségét nem változtatja meg,

13. szám

 a kemény magból, vagy a külső körből – egyéb részesedési viszonyként kezelt vállalkozások köre – egy vállalkozás a lágy magba kerül átsorolásra. A MÁV Zrt. az első részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást:  új vállalkozásnak a társultként kezelt vállalkozások körébe való felvétele esetén fordulónapi értékviszonyok mellett könyv szerinti értéken végzi el,  minden más esetben a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerint és könyv szerinti értéken végzi el, de ezekben az esetekben a megszerzés időpontjaként az üzleti év első napja kerül megjelölésre, ami értelemszerűen megegyezik az előző üzleti év utolsó napjával. Tekintettel arra, hogy a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálás minden esetben könyv szerinti módszerrel történik, az első és az újabb részesedés szerzés értékelésekor aktív és passzív tőkekonszolidációs különbözet egyaránt keletkezhet. A passzív tőkekonszolidációs különbözet és annak alakulása csak a kiegészítő mellékletben kerül bemutatásra. Átsorolások esetén – ha az kemény magból eredően történik – az aktív vagy passzív tőkekonszolidációs különbözetet a nyilvántartott érték figyelembe vételével kell meghatározni. A leányvállalat saját tőke változását pedig a társultként kezelt vállalkozásokban lévő részesedés értékváltozásaként kell kezelni. A megszerzés időpontjának értékviszonyai alapján végzett első tőkekonszolidálás esetén a részesedés értékét:  növelni kell, a tárgyévi saját tőke növekedésnek a részesedésre jutó értékének és a tárgy év után fizetendő, de a befektető által a tárgyévre el nem számolt osztalék részesedésre jutó értékével,  csökkenteni kell, a tárgyévi saját tőke csökkenésének a részesedésre jutó értékének és az előző évben a konszolidálás során felvett – a részesedés értékébe beszámított – osztalék értékével. A részesedés értékelésből eredő tárgyévi hatások a pénzügyi műveletek bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kerülnek elszámolásra, így azok a vállalatcsoport mérleg szerinti eredményében jelentkeznek. Ezzel szemben a tárgyévet megelőzően végrehajtott értékelések hatásai eredménysemlegesen a vállalatcsoport saját tőkéjének részeként a VIII/A Társultként kezelt vállalkozások értékváltozása mérlegsoron fognak megjelenni. 4.1.6 Az adósságkonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. az adósságkonszolidálást (a követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszűrését) a Sztv. 125.§-a alapján a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások körében érvényesíti. A követelések és kötelezettségek ütköztetése során nem jelentősnek tekinti az eltérést akkor, ha az vállalatcsoport szinten, abszolút értékben nem haladja meg a kiszűrendő követelések és kötelezettségek közül a kisebbik 0,1%-át, maximum 50 millió Ft-ot. Ebben az

13. szám


esetben a követelés és kötelezettség kiszűrésére az alacsonyabb értéken kerül sor, ez képezi az azonos értéket. Jelentős eltérés esetén a különbözetek oka feltárásra kerül, majd az okok ismerete alapján fel kell venni vagy ki kell vezetni a követelés vagy kötelezettség értékét azzal a mérleg vagy eredménytétellel szemben, amellyel a feltárás alapján kapcsolatba hozható. Ha az eltérés oka nem deríthető ki, akkor a követelés illetve a kötelezettség felvételét, illetve kivezetését az adósságkonszolidálásból eredő egyéb bevétellel vagy egyéb ráfordítással szemben kell elszámolni. Az eltérések rendezését követően megmaradt azonos értékű követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben a létezésüknek megfelelő mérlegsorok szembeállításaival kell kiszűrni. Az előző évi különbözetek nyitáskori felvétele eredménysemlegesen – a saját tőke elemeként megjelenő, adósságkonszolidálásból eredő konszolidációs különbözet mérlegtétellel szemben – történik, tárgyévi változásukat viszont – abban az évben, amelyikben a különbözet „megfordult” – eredményhatékonyan kell kezelni, ezért az megjelenik az üzleti év mérleg szerinti eredményében és csak a következő év konszolidálása során – a nyitást követően – hat a saját tőkében lévő adósságkonszolidációs különbözet értékére. Az eredményt módosító és belátható időn belül várhatóan megforduló valódi különbözetek után látens adót számolunk el. 4.1.7 A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai A hozamok és ráfordítások konszolidálását a MÁV Zrt. a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások körében (kemény mag) végzi. A kemény magban végrehajtott tranzakciókból eredően a vállalatcsoportban olyan hozamok és ráfordítások képződnek és halmozódnak fel, amelyek a Sztv. 120.§(5) bekezdése alapján nem tekinthetők realizált vagyonváltozások hatásainak. Ezért azokat egymással szemben – az Sztv. 127.§ alapján – ki kell szűrni. A belső tranzakciókból eredő hozamok és ráfordítások kiszűrésének előkészítése érdekében a MÁV Zrt. elsőként a belső kör tagjai által jelentett fogadásokat és kibocsátásokat ütközteti. Az ütköztetés során feltárt különbözetek egyeztetéssel, illetve a lényegesség elvének alkalmazásával kerülnek felszámolásra. A MÁV Zrt nem tekinti jelentősnek a különbözetet akkor, ha az vállalatcsoport szinten, abszolút értékben nem haladja meg kiszűrendő bevételek 0,05%-át, maximum 50 millió Ft-ot. Nem jelentős eltérés esetén a kiszűrést az eltérés nélküli értékeket figyelembe véve hajtja végre. Ha a kibocsátó hozama meghaladja a fogadó által jelentett fogadott értéket, akkor a kibocsátó hozamát és az ahhoz kapcsolódó ráfordítást arányosan a fogadott értékre redukálja. Lényeges eltérések esetén – az eltérések okait figyelembe véve átrendezi, vagy ge-

477

nerálja azokat a tételeket, amelyek az eltéréseket megszüntetik. Az egyeztetések és az eltérések felszámolását követően a hozamok és ráfordítások egymással szembeni kiszűrése a következők szerint történik:  költségre fogadott szolgáltatások esetén a hozam ráfordítás kiszűrésére a nettó árbevételnek és az elszámolt költségnek, ráfordításnak az egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátott teljesítmény árának megfelelő értéken.  Eszközre fogadott szolgáltatások esetén a hozam ráfordítás kiszűrésére a nettó árbevételnek és a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlának egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátott teljesítmény közvetlen önköltségének megfelelő értéken. Az ár és közvetlen önköltség közötti különbözet, mint margin eszközértékből történő kiszűrésére a közbenső eredmény konszolidáció keretében kerül sor a nettó árbevételnek az eszközértékkel szembeni csökkentésével.  Eszközre fogadott eszközértékesítés esetén a hozam ráfordítás kiszűrésére a bevételnek és ráfordításnak egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátó által nyilvántartott eszköz könyvszerinti értékén. Az eladási ár és könyv szerinti érték különbözete, mint margin a közbenő eredmény konszolidációban valósul meg a bevételnek az eszközértékkel szembeni csökkentésével.  Egyik tag által elszámolt hozam és a másik tag által elszámolt ráfordítás esetén a hozam és ráfordítás kiszűrés egymással szemben a kibocsátó, illetve a fogadó által megjelölt hozam, illetve ráfordítás helyen – tételesen – történik.  Egyoldalúan elszámolt hozam, vagy egyoldalúan elszámolt ráfordítás esetén az egyoldalú elszámolást megszüntetjük, ami eredmény változást idéz elő, ez esetben, ha annak látens adó vonzata van, látens adó változást, illetve ahhoz kapcsolódó látens adó miatti követelést vagy kötelezettséget képez. Egyoldalú hozam, illetve egyoldalú ráfordítás esetén – bár az a hozam és ráfordítás keretében szűnik meg – lényegét tekintve közbenső eredmény kiszűrésre kerül sor. Ezért az ilyen típusú kiszűréseket a következő üzleti évben eredménysemlegesen fel kell venni a mérlegbe (saját tőkén belül a közbenső eredmény kiszűrésből eredő változás elnevezésű mérlegtétellel szemben), majd figyelemmel kell kísérni, hogy mi történik azzal a tárgyidőszakban. Ha nem változik állományban marad és a következő konszolidálás nyitó tételeként is megjelenik. Ha változik, – mert az egyoldalú elszámolást az érintett tag megszüntette, vagy maga az eszköz szűnik meg, vagy kerül ki a kemény magból – akkor az első esetben mint a tárgyidőszakban jelentkező egyoldalú elszámolást kell kezelni, a második esetben viszont, mint egyoldalú elszámolásból eredő közbenső eredmény kiszűrést fel kell oldani. A tárgyidőszakban ezek a mozgások eredményhatásúak, ezért ha azokhoz látens adó

478


kapcsolódott, a látens adóra való hatásukat is rendezni kell. A mérleg szerinti eredményen keresztül a következő év nyitásakor a saját tőkén belül elkülönítetten kimutatott közbenső eredményből eredő változás értéke automatikusan – a mérleg szerinti eredmény felosztás eredményeként – rendeződik. 4.1.8 A közbenső eredmény kiszűrésének szabályai A közbenső eredmény kiszűrést a MÁV Zrt. – a Sztv. 126.§-a alapján – a konszolidált beszámoló összeállítása során akkor alkalmazza, ha a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások egymással – körön belül – olyan tranzakciókat kötöttek és valósítottak meg, amelyek egyedi beszámolóikban eredményhatékonyan jelentkeztek. A közbenső eredmény kiszűrése során a kibocsátó által elszámolt bevétel kerül csökkentésre a fogadott eszköz értékével szemben, a kibocsátó által elszámolt bevétel és ráfordítás különbözetével. A módszerből adódóan a közbenső eredményt tartalmazó eszköz tárgyévi és az azt követő évek mozgását nyomon kell követni és ez alapján a kiszűrést fel kell oldani vagy át kell rendezni. Közbenső eredmény képződhet belső teljesítmény be-

A nyilvántartás bonyolultságára, időtartamára és az öszszegszerűség nagyságrendjére való tekintettel – a költség–haszon számviteli elv figyelembe vételével – a MÁV Zrt. nem tekinti jelentősnek és a terv szerinti értékcsökkenéssel szemben azonnal kivezeti az év végén állományban lévő közbenső nyereséget és veszteséget akkor, ha az az egyedileg nyilvántartott befektetett eszközök év végi könyv szerinti értékében a 100 E Ft-ot nem éri el. Az egyedileg nem jelentősnek minősített, és ennek következtében kivezetett közbenső eredmény abszolút értéke vállaltcsoport szinten nem haladhatja meg a tárgyévi halmozott értékcsökkenési leírás összegének 0,1%-át, de maximum az 50 M Ft-ot. Amennyiben az egyedileg nem jelentősnek minősített közbenső eredmény összevontan meghaladja az előírt határértéket, abban az esetben a kisebb abszolút értékű közbenső nyereség és veszteség kerül elsőként kivezetésre. A lényeges közbenső eredményt tartalmazó eszköz vagy költség útját a MÁV Zrt. a tárgyidőszakban nyomon követi és ha az  az adott társaságon belül új eszközformában jelenik meg, akkor arra átvezeti,  az adott társaságon belül megszűnik vagy elhasználódik, a kiszűrést az elhasználódás, illetve megszűnés arányában feloldja, a társaság által elszámolt ráfordítást (költséget) módosítva,

13. szám

fektetett eszközre, illetve készletre történő fogadása következtében . befektetett eszközre fogadott belső teljesítmény A belső körből származó befektetett eszközökre jutó közbenső eredmény kiszámítása és áramoltatása mindig egyedi módon történik. Abban az esetben, ha fogadott belső teljesítmény értéke egy fogadó társaság összes kapcsolatának vonatkozásában – összevontan, az adott évben – a 10 M Ft új bekerülési értéket nem éri el, a gazdasági eseményeket konszolidációs szempontból nem tekintjük jelentősnek, a közbenső eredmény kiszűrésétől eltekintünk. Tekintettel arra, hogy a MÁV vállalatcsoport kemény magját alkotó társaságok eredménykimutatása kivétel nélkül összköltség eljárással készül, a belső körbe átadott eszközökön képződött árrés egzakt módszerrel történő kiszámítása rendkívüli bonyolult és időigényes. Az információk előállításának költsége jelentősen meghaladná azok hasznosíthatóságát, ezért a MÁV Zrt. a belső teljesítmény kibocsátójának egyedi eredménykimutatása alapján kalkulált árrést (margin) alkalmazza az átadott eszköz vagy nyújtott szolgáltatás közbenső eredmény tartalmának meghatározásakor:

 az adott társaságból kiáramlik, de a kemény magba kerül, akkor a fogadó társaság eszközére vagy költségére azt a korábban kiszűrt eredményt is tovább vezeti,  az adott társaságból kiáramlik és a fogadó nem kemény maghoz tartozó társaság, akkor a kiszűrt eredményt az elszámolt ráfordítással szemben feloldja. készletre fogadott belső teljesítmény A belső körből származó készletekre jutó közbenső eredmény kiszűrése és áramoltatása fogadó társaságonként külön-külön, de azon belül készletcsoportonként (anyagok, áruk – közvetített szolgáltatások nélkül -, közvetített szolgáltatások), összevontan történik. A készletre fogadott belső teljesítmények esetében a MÁV Zrt. a „befektetett eszközre fogadott belső teljesítmény” fejezetpontban bemutatott árrés (margin) kalkulálásával és felhasználásával határozza meg az anyagok és áruk közbenső eredményének bekerülési (kezdeti) értékét. A belső körből származó, közbenső eredményt tartalmazó készletek csökkenése (felhasználás, átsorolás, értékesítés, térítés nélküli átadás, apportba adás, selejtezés, hiány, egyéb csökkenés) esetén a kapcsolódó közbenső eredmény társaságonként, az adott készeltcsoportra az alábbi képlet alapján kerül meghatározásra:

13. szám


A közbenső eredmény kiszűrés látens adó változást von maga után, amit a MÁV Zrt – mint anyavállalat – összevontan, egyrészt a tárgyévben kiszűrt közbenső eredmény feladása, másrészt a tárgyévben kiszűrt és a tárgyévi mozgások alapján feloldott közbenső eredmény feladása alapján számol el. A fent vázolt eljárás következtében a tárgyévben kiszűrt, de fel nem oldott közbenső eredmény állományban marad, azaz módosította a közbenső eredményt tartalmazó eszköz értékét és a hozam kiszűrésén, valamint a látens adó kezelésén keresztül a mérleg szerinti eredmény értékét. Ezért  az előző években kiszűrt és állományban maradt közbenső eredményt a nyitáskor eredménysemlegesen fel kell venni a saját tőkén belül elkülönítetten kezelt közbenső eredmény kiszűrésből eredő változás elnevezésű tétellel szemben (el nem feledkezve arról, hogy a kiszűréshez aktív látens adó miatti követelés vagy passzív látens adó miatti kötelezettség kapcsolódik),  azoknak az eszközöknek a mozgását, amelyek előző években kiszűrt közbenső eredményt tartalmaznak, a tárgyévben figyelemmel kell kísérni és a bennük lévő közbenső eredményt áramoltatni és/vagy feloldani kell a tárgyévben kiszűrt közbenő eredménnyel kapcsolatos leírás szerint. Az előző évben kiszűrt és a tárgyévben feloldott közbenső eredmény elszámolása eredményhatékonyan történik, ezért hatása a tárgyévi mérleg szerinti eredményben jelentkezik. Ilyen módon a saját tőkén belül elkülönítetten nyilvántartott értéket csak a nyitás után rendezi. 4.1.9 A látens – halasztott – adó kezelésének szabályai Látens adó képzését és feloldását a MÁV Zrt. a konszolidációs feladatok megoldása során akkor alkalmazza, ha a konszolidációba teljeskörűen, vagy kvóta alapján bevont vállalkozások olyan belső tranzakciókat valósítanak meg, amelyek eredményre gyakorolt hatása belátható időn belül megfordul. A látens adó képzésére csak abban az esetben kerül sor, ha a konszolidációba bevont fogadó vállalatnak társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik a tárgyév folyamán. Az ilyen típusú

479

tranzakciók figyelembe vétele a közbenső eredmény kiszűrése során történik, míg az adósságkonszolidálás, a hozam és ráfordítás konszolidálás során az ilyen tranzakciók hatását nem tekintjük jelentősnek (kivéve az egyoldalú elszámolások miatti eltérést), mert az egyenlegegyeztetés során minden jelentős eltérés könyvelésre kerül. A közbenső eredmény kiszűrés területén, a kiszűrt közbenső eredmény áramoltatása alapján tárgyéven belüli látens adó képzésre és feloldásra is sor kerülhet. Adósságkonszolidálás esetén a valódi különbözetek rendezése idézhet elő látens adó képzést, majd feloldást, a hozamok és ráfordítások konszolidálása során az egyoldalú hozam, illetve az egyoldalú ráfordítás elszámolás eliminálásának lehetnek látens adó képzés, majd feloldási vonzatai. A látens adó számszerűsítésénél a MÁV Zrt. a közbenső eredményt tartalmazó eszközt fogadó társaságnál jelentkező adómértéket veszi alapul. Adókulcs változás esetén az adóhatások átszámításra kerülnek. Az átszámítás hatása a tárgyév terhére vagy javára eredményhatékonyan kerül elszámolásra. A látens adók feloldása – az átszámítás következményeként – a megszűnésük évében érvényes társasági adótörvény szerinti adókulccsal történik. Látens adó kezeléséből eredően a vállalatcsoportnak egy időben látens adó miatti követelése, illetve látens adó miatti kötelezettsége nem lehet, ezért feloldásuk során figyelembe kell venni a meglévő állományt, és egymással szemben is rendezni kell azokat. 4.2 A konszolidált beszámoló összeállításának szabályozása 4.2.1 A konszolidálás előkészítésének és menetének szabályai 4.2.1.1 A konszolidációba bevont vállalkozások egységes számviteli szabályzatai A MÁV Zrt, mint anyavállalat a konszolidációba teljeskörűen bevont társaságok egységes számviteli eljárásai és a konszolidáció megalapozásához csoportszintű számviteli politika és értékelési mintaszabályzatot ké-

480


szített, melyeket az utasítás 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza. A konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok – az első bevonásukat követő évtől kötelezően – saját számviteli politikájukat és értékelési szabályzatukat úgy kötelesek kialakítani, hogy az  felépítésében megegyezzen a mintaszabályzatokkal,  a mintaszabályzatokban előírtakat azonos tartalommal rögzítse,  a mintaszabályzat választható lehetőségei közül pedig a társaság által választott rögzítése. A mintaszabályzatban előírtak alkalmazása alól – a leányvállalat sajátosságai miatt – indokolt esetben, az anyavállalat írásban felmentést adhat. A mintaszabályzatban nem meghatározott kérdéseket a társaságok saját döntésük szerint szabályozhatják. 4.2.1.2 A konszolidálás menetének szabályozása A MÁV Zrt. a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozásokat az üzleti év során kétszer, a június 30-i és a december 31-i értékviszonyok alapján minősíti. A vállalatcsoportba tartozó társaságok konszolidált éves beszámolóba történő bevonásáról a MÁV Zrt. - a társaságok féléves beszámolói figyelembevételével – a tárgyév augusztus 31-éig előzetes döntést hoz, és erről az érintett társaságokat tájékoztatja. A konszolidációs körök véglegesítéséhez a vállalatcsoportba tartozó társaságok a végleges adatokat tartalmazó „A” jelű adatszolgáltató táblázatokat tárgyévet követő év január 10-ig küldik meg a MÁV Zrt Számviteli Szervezetére. A MÁV Zrt. az adatok alapján a június 30-ai minősítést és csoportba sorolást felülvizsgálja és véglegesíti a vállalkozások besorolását. A MÁV Zrt a végső döntésről értesíti a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásait. A teljes körnek június 30-ai változásból eredő bővülése esetén, az első konszolidálást jellemzően fordulónapi értékviszonyok alapján és könyv szerinti értéken végzi el, ezért az külön adatszolgáltatást nem igényel. 4.2.1.3 A konszolidált beszámoló elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatások A vállalatcsoport konszolidált éves beszámolója alapvetően a társaságok egyedi éves beszámolói alapján készül, ezért a leányvállalatoknak éves beszámolóikat a Számviteli politika mintaszabályzatban (1. sz. melléklet) rögzített ütemterv szerint kell elkészíteniük. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletét a konszolidált beszámoló megalapozása céljából a Számviteli Politika mintaszabályzatban előírt adattartalommal kell elkészíteni. Az adatszolgáltató táblák összefoglaló bemutatását szolgálja a következő oldalon kezdődő táblázat.

13. szám

Az egymással szemben elszámolt követelések és kötelezettségek, valamint bevételek és ráfordítások leegyeztetését követően az egyeztetés eredményét az előzetesen kiadott zárlati ütemtervnek megfelelően az MVER-ben található E1-es és E2-es táblázatokba fel kell tölteni. Az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás összeállításához szükséges további – az E1-es és E2-es táblázatokban meg nem jelenő – adatokat az erre a célra szolgáló „K1-K9” jelű konszolidációs adatszolgáltató táblázatokban kell bemutatni. Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet elkészítése a „Kieg1-Kieg31” jelű adatszolgáltató táblázatok alapján történik. A „K1K8” jelű táblázatokat az egyedi beszámolók könyvvizsgálatának kezdetéig, a „K9”, valamint a „Kieg1-Kieg31” jelű táblázatokat a könyvvizsgálat időtartama alatt el kell készíteni, és az anyavállalatnak, valamint a társaság könyvvizsgálójának is át kell adni. (A „K1-K8” jelű adatszolgáltató táblázatok rögzítése az MVER-ben, a „K9”, valamint a „Kieg1-Kieg31” jelű táblázatok elkészítése Excel-ben történik. Az Excel-ben elkészített adatszolgáltató táblázatokat az MVER-be fel kell tölteni.) A konszolidációs feladatok elvégzése, illetve könyvvizsgálat megalapozásához szükséges, vállalatcsoportra vonatkozó éves és évközi zárási határidőket, valamint további adatszolgáltatási, egyeztetési kötelezettségeket a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatósága határozza meg. 4.2.2 A konszolidálásba teljeskörűen bevonásra kerülő vállalkozások konszolidálásának szabályai 4.2.2.1 Részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás szabályai A teljeskörűen bevont vállalkozások tőkekonszolidálása a vállalkozások egyedi éves beszámolója valamint az „A” jelű adatszolgáltató táblázatok alapján kerül elvégzésre, a jelen utasítás 4.1.5.1 pontjában leírt szabályok figyelembevételével. A teljeskörűen bevont vállalkozások kötelesek az „A” jelű adatszolgáltató táblákat a végleges adatokkal kitöltve a tárgyévet követő év január 10-ig, a könyvvizsgáló által jóváhagyott éves beszámolójukat pedig a tárgyévet követő év március 21-ig a MÁV Zrt. részére átadni. Amennyiben a január 10-ig megküldött „A” jelű adatszolgáltató táblák adataiban bármilyen okból változtatás szükséges, akkor a teljes csomagot az éves beszámoló átadásával egyidejűleg, a változások megjelölésével és indoklásával kötelesek újra megküldeni. 4.2.2.2 Az adósságkonszolidálás szabályai A követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszűrését a MÁV Zrt. az egyes mérlegtételekhez kötődő „E1” és „k4” jelű adatszolgáltató táblázatok alapján végzi el.

13. szám


481

482


13. szám

13. szám


Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a MÁV Zrt. Számviteli Szervezetének kell kitölteniük, az egymással történő egyeztetés után. Az egyeztetéseket még főkönyvi zárás előtt kell elvégezni, és az eltéréseket a könyvekben rendezni kell. A táblázatokat az egyeztetések alapján, a főkönyvi egyezőségek biztosításával kell kitölteni. Az adatszolgáltató táblázatokban csak az elismert, elfogadott értéket lehet bemutatni, az esetleges eltérésekről részletes indoklást és magyarázatot szükséges adnia mindkét félnek. Ennek hiányában az adatszolgáltatás nem fogadható el. A táblázatok adattartalmának meg kell egyezni a mérlegben szereplő megfelelő adatokkal is. 4.2.2.3 A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai A MÁV Zrt. a hozamok és ráfordítások kiszűrését az eredménykimutatás tétteleihez kapcsolódó „E2”, „k5” és „k8” jelű adatszolgáltató táblázatok alapján végzi el. Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a GIR-t használó társaságok esetében a MÁV Zrt. Számviteli Szervezetének kell kitölteniük – az egymással történő egyeztetés után. A táblázatok adattartalmának meg kell egyeznie a főkönyvben ill. az eredménykimutatásban szereplő megfelelő adatokkal. A vállalkozásoknak az egymással szemben fogadott, illetve kibocsátott értékkel egyezniük kell. Eltérés esetén az eltérés okát egyértelműen meg kell indokolni. Indoklás hiányában az adatszolgáltatás nem fogadható el. 4.2.2.4 A közbenső eredmény kiszűrés szabályai A MÁV Zrt. a teljeskörűen bevont vállalkozások közötti tranzakciókat az „E2” „k3”, „k6” és „k7” jelű adatszolgáltató táblázatok segítségével megvizsgálja abból a szempontból, hogy azon közbenső eredmény keletkezett-e, vagy sem. A tárgyévben keletkezett, valamint a korábbi években kiszűrt közbenső eredményt tartalmazó befektetett eszközt nyilvántartó társaságnak ki kell töltenie a „k91k95” jelű adatszolgáltató táblákat, melyek kiinduló adatait, sarokszámait a MÁV Zrt. Számviteli Szervezete adja meg. 4.2.3 Az equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások konszolidálásának szabályai A MÁV vállalatcsoporthoz tartozó, társultként kezelt vállalkozásoknak csak az „A” jelű adatszolgáltató táblázatokat, valamint éves beszámolójukat kell megküldeniük a tárgyévet követ év január 10-ig, illetve március 31-ig.

483

A társultként kezelt vállalkozásokkal kapcsolatban csak a tőkekonszolidációs feladatokat kell elvégezni, adósságkonszolidálásra, hozam és ráfordítás kiszűrésre, valamint közbenső eredmény kezelésre a konszolidáció során nem kerül sor. A részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidációt minden esetben a március 31-ig megküldött beszámoló alapján végzi el a MÁV Zrt., akkor is, ha az még nem végleges. Ebben az esetben a végleges és előzetes beszámoló közötti különbség miatt könyvelendő tételek a következő évben, előző évi tételként kerülnek felvételre. 4.2.4 A kiegészítő melléklet összeállításának szabályai Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő melléklete az egységes megjelenés és összehasonlíthatóság miatt igazodik a MÁV Zrt. kiegészítő mellékletéhez. A vállalatcsoport konszolidált kiegészítő melléklete tartalmazza mindazokat a mellékleteket, amelyeket az anyavállalat kiegészítő melléklete is tartalmaz, kiegészítve a Sztv. konszolidált kiegészítő mellékletére vonatkozó pótlólagos előírásaival (Sztv. 133.§), továbbá mindazon adatokkal, szövegrészekkel és szöveges magyarázatokkal, amelyek az összevonás szintjén szükségesek a megbízható, valós összkép bemutatásához. A konszolidált kiegészítő melléklet kiemelt része továbbá:  a vállalatcsoport számviteli politikájának bemutatása, ami a beszámoló elkészítése során alkalmazott módszerekről és azokról a választási lehetőségekre adott döntésekről ad tájékoztatás, amelyeket a MÁV Zrt. a konszolidált beszámoló összeállítása során érvényesített,  a vállalatcsoport tagjainak bemutatása konszolidációs körök szerint, ezen belül a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások kiemelt bemutatása. 5. EGyEnLEGEGyEzTETÉs A MÁV Zrt. összevont (konszolidált) éves beszámolójába teljeskörűen bevont vállalatoknak havonta el kell végezniük az egymással szemben elszámolt követelések és kötelezettségek, valamint bevételek és ráfordítások leegyeztetését. 5.1 Az egyenlegegyeztetés alapelvei Az egyenlegegyeztetés során felmerülő eltérések minimalizálása érdekében az alábbi elveket kell betartani:  „Kibocsátó diktál” elv: ez azt jelenti, hogy amennyiben vitatott egy adott teljesítmény beállíthatósága a beszámolóba, és a kibocsátó a számlát kibocsátotta, a befogadónak is be kell állítania. Ugyanakkor a teljesség elve is érvényben van, amit azt jelenti, hogy amennyi-

484


ben a befogadó oldalon megfelelő információ áll rendelkezésre egy költség vagy ráfordítás beállításához, azt akkor is mindkét oldalon be kell állítani a beszámolóba, ha a kiszámlázása még nem történt meg.  Az egységes számviteli politika mintaszabályzat 4.3 pontjának megfelelően a havi zárás keretében kötelező az elhatárolásokat könyvelni.  Ha a fogadó fél elhatárolta a költséget, akkor a kibocsátó félnek is el kell határolnia az ennek megfelelő – még ki nem számlázott - a bevételt, illetve ha a kibocsátó fél elhatárolta a bevételt, akkor a fogadó félnek is el kell határolnia a költséget és a két fél csak egyező összeget határolhat el.  Tekintettel arra, hogy a kiszámlázott teljesítmények korábban elismert teljesítményeken nyugodnak, a számlák igazolása nem hátráltathatja, hogy a számla bekönyvelésre kerüljön. Amennyiben a kibocsátó fél számláját a fogadó fél valamilyen okból kifolyólag nem tudta számlaként könyvelni (pl. számla nem érkezett meg időben), abban az esetben az összeget elhatárolásként kell könyvelnie. Ha a kiszámlázott teljesítést a befogadó vitatja, úgy a könyvelést helyesbítő számla alapján kell javítani.  Kibocsátó köteles a Fogadó által átutalt összeget a Fogadó által megjelölt számlaszámhoz hozzárendelni.  A Számviteli törvény 29. § (1) bekezdésének értelmében követelésként csak a vállalkozó által már teljesített, a fogadó által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, stb. kapcsolódó fizetési igényeket szabad kimutatni. Ennek megfelelően az előre kiállított számlákat a kibocsátónak és a fogadónak is a számviteli teljesítési dátumnak megfelelő időszakra kell könyvelni. Amennyiben ez az időszak a számviteli nyilvántartási rendszerben még megnyitásra nem került, azt meg kell nyitni. 5.2 Az egyenlegegyeztetés folyamata  A tartósan adott kölcsönt, az előleget, a követelést, illetve a bevételt elszámoló félnek a legutolsó számla kiállítását követően elektronikus formában azonnal meg kell küldenie partnerének az elszámolt bevételt, valamint a fordulónapon fennálló követelés állományt alátámasztó, számlaszintű, MVER jogcímet is tartalmazó tételes analitikát a mellékletben található adatszolgáltató táblázatokban feltüntetett adattartalommal.  A bevételt elszámoló félnek a főkönyvi zárást követően azonnal meg kell küldenie partnere számára az időbeli elhatárolásokról készített, MVER jogcímet is tartalmazó analitikát elektronikus formában, a mellékletben található adatszolgáltató táblázatokban feltüntetett adattartalommal.  A tartósan adott kölcsönt, az előleget, a követelést, az aktív időbeli elhatárolást, valamint a bevételt elszámoló félnek az MVER tábláinak küldő oldalát a könyvelt értékekkel fel kell töltenie.

13. szám

 A kötelezettséget, a passzív időbeli elhatárolást, valamint a költséget és ráfordítást (esetleg eszközt) elszámoló félnek az MVER tábláinak fogadó oldalát a könyvelt értékekkel fel kell töltenie.  Amennyiben az MVER E1 tábláiban az „egyeztetett adatok eltérése/nem indokolt eltérések” oszlop valamely sora nullától eltérő értéket mutat, illetve amennyiben az MVER E2 tábláiban az „egyeztetett adatok eltérése” oszlop valamely sorában (kivéve indokolt eltérés sorok) nem nulla szerepel, a két félnek fel kell vennie egymással a kapcsolatot és az érintett számviteli vezetőknek (szükség esetén az üzleti terület felelős vezetőjével együttműködve) meg kell állapodniuk a helyes összegről.  A küldő és fogadó fél által teljes körűen kitöltött egyenlegegyeztető táblákat a számviteli/gazdasági vezetőknek (akik jóváhagyó jogosultsággal rendelkeznek) az MVER rendszerben jóvá kell hagyniuk. Az egyenlegegyeztetés során feltárt eltéréseket és hibákat havi egyeztetés esetén a következő havi kezelésben, negyedéves, illetve éves egyeztetésnél a „b” napon, könyvelni kell. 5.3 Egyenlegegyeztető megbeszélés Amennyiben a negyedéves, illetve éves egyenlegegyeztetés során olyan eltérés merül fel, amelynek esetében az érintett felek nem tudnak megállapodni a helyes öszszegről, illetve amelynek indoklása az MVER rendszerben nem megfelelő, egyenlegegyeztető megbeszélést kell tartani. A megbeszélés egy olyan munkaértekezlet, melynek kizárólag akkor lesz vége, ha a főkönyvek közötti összes eltérés esetében sikerül megállapodni a helyes összegről, valamint a szükséges könyvelési tételekről „tartozik-követel” szinten. A konszolidációs megbeszélésre minden érintett Társaság képviselőjének magával kell hoznia a jóváhagyott, MVER rendszerből kinyomtatott egyenlegegyeztető tábláit, valamint a megbeszélésre gondoskodnia kell arról, hogy az egyeztetés érdemben megtörténhessen és a megjelölt napon fejeződjön be. A konszolidációs megbeszélésen meghatározott könyvelési tételeket minden Társaságnak még adott havi kezelésben („B” napon) könyvelnie kell. 5.4 Egyenlegegyeztetési határidők Az egyenlegegyeztetés során betartandó határidőket a jelen Szabályzat mellékletét képező „Számviteli politika” mintaszabályzat 4.4. pontja részletesen tartalmazza.

13. szám


6. HIVATkOzÁsOk, MEGszÜnTETÉsEk 6.1 Hivatkozások 2000. évi C. törvény a számvitelről. 6.2 Megszüntetések A szabályzat megjelenésével a 32/2011. (MÁV Ért. 16.) EVIG. sz. utasítás hatályát veszti. 7. HATÁLybA LÉpÉs A szabályzatban foglaltak a MÁV Zrt-re a MÁV Zrt. Igazgatósága általi elfogadása napjától kötelező érvényűek. Az Igazgatóság elfogadó határozatának kiadását követő két héten belül a Portfólió-gazdálkodási Igazgatóság gondoskodik a konszolidációba teljeskörüen bevont leányvállalatok felé történő alapítói/közgyűlési határozatok kiadásáról. 8 MELLÉkLETEk 1. sz. melléklet: A MÁV vállalatcsoport számviteli politikája (mintaszabályzat) 2. sz. melléklet: A MÁV vállalatcsoport értékelési szabályzata (mintaszabályzat) Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

485

486


13. szám

1. sz. melléklet

13. szám


1. Az utAsítás céljA A 2000. évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a Sztv. hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A társaság neve, mint a MÁV Csoport konszolidált beszámolójába teljes körűen bevont társaság a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. 2. HAtály és felelősség megHAtározásA A Számviteli Politika hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. A Számviteli Politika kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: a társaságon belüli felelős vezető. 3. fogAlmAk megHAtározásA A Sztv. által előírtak figyelembevételével a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a Társaság a következő minősítéseket határozza meg: 3.1. jelentős összegű hiba értéke (sztv. 3. §. (3) 3.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értéke (előjeltől függetlenül) a következő esetben minősül jelentősnek: Minden társaság saját maga határozza meg, hogy a feltárt hibák, hibahatások értékét mikor minősíti jelentősnek. 3.2. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (sztv. 3. §. (3) 5.): A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimu-

487

tatott saját tőke legalább 20 százalékkal nő vagy csökken. 3.3. jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Jelentősnek tekintjük a maradványértéket, amennyiben eléri, vagy meghaladja az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, egyéb esetekben nulla maradványértékkel számolunk. A Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdésének alkalmazása során, az évenkénti értékcsökkenés megállapításához figyelembe vett ráfordítások változása vonatkozásában jelentősnek tekintjük a változást, ha annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%át. A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérleg készítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 10%-kal módosítja. A nem megbízható adósnak minősített partnerekkel szemben nyilvántartott 1 M Ft-ot meghaladó 1 éven túli követelés esetén a partnert jelentős 1 éven túl lejárt követeléssel rendelkező adósnak tekintjük. A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet a társaság saját döntése szerint minősítheti jelentősnek. GIR- t alkalmazó társaságnál kötelező tartalom: A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’) aktív időbeli elhatárolásos passzív

488


időbeli elhatárolások esetében - jellemzően a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintő tételeket érintően csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentősnek és határoljuk el. A konszolidációban teljes körűen bevont leányvállalatok vonatkozásában évvégén is minden tételt el kell határolni. Ebből a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli – szerződés szerinti számlázási – időszakra (jellemzően hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több időszakot érintő számlázott tételek esetében (pl. közmű) az 1 M Ft feletti számlákban szereplő nettó összegeket jelentősnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) minden tételt jelentősnek minősítünk. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk. 3.4. kapcsolt fél A társaság szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv-ben foglalt definíció szerint az anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak (továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások) minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit (a felső vezetés tagjainak pontos megnevezése az adott társaságnál), vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a (a társaság gazdálkodásának sajátosságai alapján meghatározott,.) értéket. A minősítés szempontjából a társaság és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.5. további fogalmak Az adott társaságnál alkalmazott számviteli módszerek szempontjából fontos további fogalmak megadása.

13. szám

A Számviteli Politikában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4. Az utAsítás leírásA 4.1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A társaság megnevezése (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12.§ (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió / ezer forintban tartalmazza. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (Huf). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, azt az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamot egy adott napra vonatkozóan napközben teszi közzé, a könyvelési tételek rögzítésekor a hatályos (a közzétételt megelőző órákban történő rögzítést megelőzően az előző napi) hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év 30. munkanapja., a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. esetében 34. munkanapja. Ez az időpont biztosítja a Sztv.-ben előírt előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A) A Társaság a mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban, további tagolás nélkül készíti. Vagy, B) A Társaság mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következő további alábontásokat alkalmazzuk: a. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” megnevezésű sorra. b. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „2. Műszaki berendezések, gépek, járművek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú műszaki berendezések, gépek, járművek” megnevezésű sorra. c. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „5. Beruhá-

13. szám


489

zások, felújítások” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú beruházások” megnevezésű sorra. d. A „II. Hosszú lejáratú kötelezettségek”, azon belül a „8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség” megnevezésű sorra.

Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatásával (számszerűsítve is) is.

A mérleg összeállításának alapjául az analitikával egyező főkönyvi számlák adataiból készített főkönyvi kivonat és a leltározási szabályzatban foglaltak alapján készített leltárak szolgálnak. A Társaság eredmény-kimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95 §-ában előírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg: Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentést is a társaság képviseletére jogosult személy írja alá. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a működés során felmerülő főbb kockázatokat és bizonytalanságokat is. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell -a társaság tárgyévi teljesítményeiről, a piaci pozíciójáról készített átfogó, a társaság méretével és összetettségével összhangban álló elemzést, pénzügyi - és ahol szükséges - naturális teljesítménymutatókkal alátámasztva, - információt a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében, mely lényegében egy kitekintés a következő év(ek)re, - a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; a beruházások alakulására, - a telephelyek bemutatását (a társaság szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat), - foglalkoztatáspolitikára, jövedelempolitikára vonatkozó információkat, - a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket.

Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy (pontos megnevezés) írja alá.

A beszámoló egyes részei elkészítéséért felelős szervezetek, személyek megnevezése.

A beszámolási kötelezettséghez tartozó egyedi sajátosságok (pl. számviteli elkülönítési kötelezettség) A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. További szervezetek megnevezése, ahova a beszámolót vagy annak egy részét a társaság köteles megküldeni. Amennyiben a megküldésre vonatkozóan a fentitől eltérő határidő van, annak meghatározása. 4.2. Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendő alábbi szabályzatok tartalmazzák: Az értékelésit, pénzkezelési, leltározási, önköltségszámítási stb. szabályzatok meghatározása. A Társaság a MÁV Zrt által készített konszolidált beszámolóba teljes körűen bevonásra kerül, ezért a MÁV Zrt által kiadott konszolidációs szabályzat előírásai hatálya alá tartozik. A MÁV Zrt. felmentést ad a konszolidált beszámoló összeállítása alól mindazon, a vállalatcsoporthoz tartozó leányvállalatoknak, akik egyébként anyavállalatnak minősülnek vállalatcsoporton belül rész-konszolidált beszámoló összeállítására lennének kötelezettek. A Társaság a gazdálkodásában bekövetkező eseményekről a Sztv. előírásai szerint folyamatos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt főkönyvi számlákon. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani:  a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül,  értékadatokat és a 0-s főkönyvi számlákon mennyiségi adatokat (a belső elszámoláshoz, a belső áttételezéshez és a számviteli elkülönítéshez) rögzítő szintetikus főkönyvi elszámolás keretében.

490


A könyvvezetés keretében január 1-től december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megismert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A gazdasági események elszámolásánál alkalmazott számviteli információs rendszer legfontosabb sajátosságainak összefoglalása. A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében:  az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör,  a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számviteli folyamatok sajátosságainak bemutatása. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatot lehet felvenni. Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány stb.. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint minden más gazdasági műveletről, eseményről készült bizonylatok adatait legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. 4.3. könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése, valamint a vállalatcsoport összevont beszámolóinak alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. Az évközi könyvviteli zárlatoknál, a folyamatos könyvelésen túl – az alábbiakban előírt körben –biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését.

13. szám

Az éves főkönyvi zárás alkalmával - a negyedéves zárások keretében előírt feladatokon túl - el kell végezni a következő feladatokat:  a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítását és leltár alapján történő elszámolását,  a tartósan adott kölcsönök és hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes részletének átsorolását,  a devizás tételek átértékelését,  a jövőbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre képzendő céltartalék képzését,  jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét mérleg és eredménykimutatás külön oszlopába. Az éves zárás további feladatai a társaságra jellemző egyedi sajátosságok szerint. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében előírt feladatokon túl - a következő feladatokat is el kell elvégezni:  az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolását,  a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolását,  céltartalék képzését a várható kötelezettségekre,  a tárgyévre jóváhagyott prémiumok időarányos részének elhatárolását,  a tárgyidőszakra járó és a tárgyidőszak után fizetendő kamatok elhatárolását, A negyedéves zárás további feladatai a társaságra jellemző egyedi sajátosságok szerint. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást kell készíteni. A zárási munkák részét képezi az időszak könyvvizsgálatában való részvétel.(Kivéve MÁV Ingatlankezelő Kft., a MÁV KFV Kft., valamint a MÁV Koncessziós Kft.). A negyedéves beszámolók előírásainak végrehajtási szabályai az adott társaságnál. A társaság által készítendő negyedéves beszámolók és a készítésért felelős szervezetek meghatározása.

13. szám


Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, a havi zárásig kell elvégezni, így különösen:  a beérkezett és igazolt számlák könyvelését,  a kimenő számlák kiállítását,  az adott és kapott előlegek elszámolását,  a banki és pénztári tételek könyvelését,  a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat,  a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását,  a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását,  a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást,  az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is),  a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését,  a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását,  a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását,  a tartósan adott kölcsönök és a hosszú lejáratú kötelezettségek előző év végén átsorolt, tárgyévben esedékes összegéből a tárgyhó fordulónapjáig be nem folyt, illetve ki nem fizetett összeg átsorolását,  a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt),  a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését,  a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását,  az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban,  az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek) tárgyhót érintő összegeinek feloldását, illetve a prémiumok esetében az adott időszakban számfejtett és kifizetett prémium feloldását.  az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését,  a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok között a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetését. A havi zárás további feladatai a társaságra jellemző egyedi sajátosságok szerint.

491

A tárgyhóban elvégzett teljesítményekről legkésőbb a tárgyhót követő 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon időszakos elszámolású teljesítményeket, melyek elszámolása ennél később történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi időbeli elhatárolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevő számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban befogadásra kerülhessen. A havi zárások után, legkésőbb a tárgyhót követő 14. munkanapon főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni.

492


13. szám

4.4. Az éves beszámoló elkészítésének, valamint a negyedéves és havi zárások menete, határidői Az éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

A beszámoló készítéséhez kapcsolódó egyéb belső határidők is meghatározhatók.

13. szám


493

A negyedéves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:


494


13. szám

A havi főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:


4.5. A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A Sztv. által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan, a mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértését segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárások vagyoni- , pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásait.

A kiegészítő mellékletet a melléklet szerinti egységes szerkezetben, az ott előírt fejezetek és táblázatok értelemszerű kitöltésével kell elkészíteni. A felsorolt tartalmi követelmények kötelező jellegűek, de ettől bővebb tartalom a társaság gazdálkodása sajátosságainak függvényében meghatározható, például: - az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek, - az állami eszközök forrásának és állományváltozásának jogcímenkénti alakulása; - éves felügyeleti jelentés stb. Az előírt táblázatok kitöltését csak akkor lehet elhagyni, ha abban semmilyen adat nem kerülne feltüntetésre, de erre a tényre egyértelműen utalni kell.

13. szám


495

4.6. Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása

között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki.

Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az értékelési szabályzat tartalmazza.

Az immateriális javak nyilvántartásának egyedi, az adott társaságra jellemző szabályai.

4.6.1. eszközök Az eszközök között kell kimutatni a társaság rendelkezésére, használatára bocsátott, a működést szolgáló:  befektetett eszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz,  a forgóeszközöket, továbbá  az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a törvényi rendelkezés ill. felhatalmazás alapján vagyonkezelésbe vett állami, önkormányzati vagyonba tartozó eszközök, valamint a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások is. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a társaság tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé, vagy fordítva. A társaság tulajdonában illetve kezelésében lévő eszközök nyilvántartásának sajátosságai. 4.6.1.1. Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé – a Sztv. 24. §.-a szerint – azokat az eszközöket soroljuk, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A Társaság Sztv. 57 § (3) bekezdése szerinti piaci értéken történő értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével nem él. 4.6.1.1.1. Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. A szellemi termékek

4.6.1.1.2. tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás, idegen tárgyi eszközön végzett felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a társaság tevékenységét. Ide kell sorolni még ezen eszközök beszerzésére, felújítására (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg:  a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket.  üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök, A tárgyi eszközök állomány számviteli nyilvántartásának további alapelvei és sajátosságai. 4.6.1.1.3. Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának részletes meghatározása és egyedi nyilvántartási szabályai a társaság gazdálkodásának és számviteli információs rendszere sajátosságainak figyelembe vételével. 4.6.1.1.4. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a társaság azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartásának sajátosságai a társaságnál. A Társaság a Sztv. 59/A-59/F §-aiban szabályozott valós értéken történő értékelést nem alkalmazza.

496


4.6.1.2. forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell kimutatni. 4.6.1.2.1. készletek A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk:  vásárolt készletek (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha),  saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). A készletek nyilvántartási szabályai a társaság gazdálkodásának és számviteli információs rendszere sajátosságainak figyelembe vételével. 4.6.1.2.2. követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Ideértjük továbbá az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamint a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A vevőkövetelések közé csak a már teljesített, a vevő által elfogadott, elismert termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten, az egyéb követelések között kell nyilvántartani. A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevőkkel:  a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat,  minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való

13. szám

egyeztetést kell megismételni). Az egyenlegközlő levelek kiküldése a 10 E Ft feletti egyenlegek esetén kötelező. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a vevő főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott követelések rendezését haladéktalanul (konszolidációba teljeskörűen bevont partner esetén: a negyedéves zárásnál legkésőbb a negyedévet követő hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérlegkészítés időpontjáig nem élt kifogással. Ebből a szempontból nem tekintjük kifogásoltnak a tételt, ha az adós a teljesítést nem vitatja, de valamely adat vagy körülmény módosítását kéri (dátumok, mennyiség, megnevezések, stb.). Kifogásoltnak tekintjük minden esetben a visszaküldött számlát, egyéb bizonylatot. A teljesítést megelőzően pénzügyileg rendezett összegeket a kapott előlegek között mutatjuk ki. A követelések csoportosítása, az egyes csoportok nyilvántartási szabályai a társaság gazdálkodásának és számviteli információs rendszere sajátosságainak figyelembe vételével. 4.6.1.2.3. fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet: a) piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkező változás, vagy valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely

13. szám


befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt; b) cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt is; c) külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet; fedezeti hatékonyság: annak kifejezésére szolgál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat. A hatékony fedezet alapvető feltételei: a) a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt csaknem teljes egészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat, b) a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van, c) a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgya, annak mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerződéskötés időpontja és helye stb.), d) a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagy legfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (tétel) lejárati ideje A társaság által kötött fedezeti ügyletek formái és az elszámolás alapelvei. A pénzügyi instrumentumok esetében a Társaság a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét nem alkalmazza. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg for-

497

dulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.6.1.2.4. értékpapírok A forgatási célból, illetve átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a forgóeszközök között kell kimutatni. Az értékpapírok nyilvántartásának további sajátosságai a társaságnál. 4.6.1.2.5. Pénzeszközök A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt, a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban kell kimutatni. A társaság pénzgazdálkodásának sajátosságai: - bankszámlák típusai - HUF és deviza alapú bankszámlák nyilvántartásának sajátosságai - bankszámlaforgalom elszámolásának alapelvei. A. készpénzbevételek kezelésére fenntartott pénztárak. A pénztári bevételek elszámolásának alapelvei. 4.6.1.3. Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el:  bevételek aktív időbeli elhatárolása,  költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása,  halasztott ráfordítások. A Sztv. előírása alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki:  A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el.  Azokat a járó bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.  A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján kötelezettségként elszámolt fizetendő kamat összegét, (ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), amely az eredmény terhére még nem került elszámolásra.  A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő – befektetett vagy forgóeszközök között kimutatott – diszkont értékpapír névértéke

498


és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki.  A befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken.  A tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.  A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások tárgyévi, mérlegfordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegét. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel, annak pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként történő elszámolásával. Az elhatárolást meg kell szüntetni a hiteltartozás, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás törlesztésekor a törlesztőrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel finanszírozott eszközt az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják.  A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözet összegét függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, a bekerülési érték részét képezi.  A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze ese-

13. szám

tében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét.  Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként nem mutatjuk ki a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. A társaságnál az aktív időbeli elhatárolásként elszámolandó tranzakciók csoportosítása, az elszámolás alapszabályainak valamint a kapcsolódó nyilvántartások meghatározása. A beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek nem realizált árfolyamvesztéségének elszámolására vonatkozó szabályok. 4.6.2. források 4.6.2.1. saját tőke A saját tőke a társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A saját tőke egyes elemeinek elszámolási szabályai, sajátosságai a társaságnál. 4.6.2.2. céltartalékok céltartalék képzés várható kötelezettségekre: A Sztv. 41.§.(1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettséget, környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Fentiek alapján az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot:  korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére,  a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre,  a környezetvédelmi kötelezettségekre,  a függő kötelezettségekre, mint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség,

13. szám


499

 a lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre,  a biztos (jövőbeni) kötelezettségekre,  a fizetendő késedelmi kamatra  … (a társaság sajátosságainak megfelelően a felsorolás bővítendő)

 A korábban már megképzett céltartalék összegét növelni kell, ha a per állása vagy a várható fizetési kötelezettség növekedése azt indokolja.

A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés elvei:

 Ha a per jogerősen befejeződött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett és az összeg kifizetése megtörtént a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani függetlenül attól, hogy milyen mértékű a fizetési kötelezettség.  Ha a per jogerősen befejeződött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, de az összeg kifizetése nem történt meg, a kártérítési igényt meghaladó céltartalék összegét fel kell oldani. A kártérítési igénynek megfelelő összeget a kártérítés kifizetésével (ráfordításként történő elszámolásával) egyidejűleg kell feloldani.  Ha a per nem zárult le, de a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, a kifizetett összeggel egyező összegben kell a céltartalékot feloldani.  Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak fizetési kötelezettsége nem keletkezett a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani.  Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak havi járulékfizetési kötelezettsége keletkezett, a céltartalékot a kifizetésre kerülő járulékokkal arányosan kell feloldani. A megítélt járulék jelenértékét járadék számítási módszerrel kell meghatározni és ha szükséges újraképezni a céltartalékot.  Ha a per nem zárult le, a céltartalék nem oldható fel, még akkor sem, ha pernyertesség várható.

 A vitatott jogi ügyekkel, a perben követelt, illetve a várhatóan peres úton követelt, társaságunkhoz benyújtott igényekkel kapcsolatban, ha az azokból származó fizetési kötelezettség valószínűsíthető és az ügyből kifolyólag várható fizetési kötelezettség meghaladja a 3 M Ft-ot/ a társaság sajátosságainak megfelelően választott értékhatárt, céltartalékot kell képezni.  A saját tőke 1 %-át meghaladó igények esetén csak akkor kell céltartalékot képezni, ha egyedi mérlegelés alapján valószínű, vagy bizonyos, hogy a fizetési kötelezettség be fog állni.  A fizetési igény összegébe bele kell számítani a jogosult által támasztott kifizetési igényt, a kapcsolódó kamatokat és egyéb járulékos költségeket, így a perköltséget is.  A fizetési kötelezettség meghatározásánál a késedelmi kamatot a Ptk. vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni, kivéve, ha az ügy körülményeiből egyértelműen meghatározható ettől eltérő számítási mód. A késedelmi kamatot a céltartalék képzésekor a per várható kifizetési dátumáig, ennek hiányában a mérleg fordulónapjáig (tárgyév december 31.) kell kalkulálni. A korábban már megképzett céltartalékok után a késedelmi kamatot negyedévente újra kell kalkulálni, ha a perben pernyertesség nem várható és a kamat kalkulációnál figyelembe vett körülményekben lényeges változás áll be (alapkamat, jogszabály vagy kötelezettség összege megváltozik és ennek jelentős a hatása).

Garanciális kötelezettségre képzett céltartalék összege = a mérlegben

A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés feloldásának elvei:

A garanciális kötelezettségekre képzendő céltartalék összegét mindig a tárgyévben ténylegesen felmerült garanciális kötelezettségek teljesítéséből származó költségeknek az előző évi nettó árbevétel azon részéhez viszonyított aránya alapján kalkuláljuk, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik:

Tárgyévben ténylegesen felmerült garanciális kötelezettségek teljesítéséből származó költségek Előző évi nettó árbevétel összege, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik

Céltartalékot minden negyedév végén, a kiszámlázott árbevételnek megfelelően képzünk. Amennyiben a garanciális kötelezettségeket keletkeztető egyedi szerződések, illetve projektek jellege, nagyságrendje, valamint a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk az előző évitől jelentősen eltérnek,

Tárgyévi nettó árbevétel összege,

x amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik

abban az esetben - egyedi minősítések alapján - a fenti képletnek megfelelően kalkulált összeg módosításra kerülhet. A társaság sajátosságainak megfelelő egyedi szabályok

500


céltartalék képzés jövőbeni költségekre : A Sztv. 41.§ (2) bekezdése alapján céltartalék képezhető az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A jövőbeni költségekre egyedi mérlegelés alapján képzünk céltartalékot. A társaság sajátosságainak megfelelő egyedi szabályok. (döntési mechanizmus leírása: javaslattétel, döntés, véleményezés) egyéb céltartalék képzés: A beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek nem realizált árfolyamvesztéségének elszámolására vonatkozó előírások. A céltartalék-képzésénél figyelembe vett kockázati tényezőket bekövetkezésükkor a jellegüknek megfelelő költségként, vagy ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódó céltartalék feloldásával egyidejűleg. 4.6.2.3. kötelezettségek A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A Társaság a kötelezettségek valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a szállítókkal:  a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott kötelezettségeket, kapott előlegeket, egyéb kötelezettségeket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat,  minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Minden partnernek kötelező egyenlegközlő levelet küldeni, még abban az esetben is, ha az egyenlege fordulónapon 0 Ft. Ez alól kivételt képeznek azok a szállító partnerek, akiknek a forgalma tárgyévben nem haladta meg a 3 M Ft-ot.

13. szám

Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a szállító főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján az eltérő összegben visszaigazolt kötelezettségek rendezését haladéktalanul el kell végezni. A kötelezettségek lehetnek: a) hátrasoroltak, b) hosszú lejáratúak és c) rövid lejáratúak. Hátrasorolt kötelezettségek: Itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. Hosszú lejáratú kötelezettségek: A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hitelre vonatkozó legfontosabb adat. A hosszú lejáratú kötelezettségek csoportosítása és az egyes csoportok elszámolási és nyilvántartási szabálya.( pl. állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek). rövid lejáratú kötelezettségek: A rövid lejáratú kötelezettségek állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek csoportosítása, elszámolási és nyilvántartási szabályai a társaságnál.

13. szám


függő és jövőbeni biztos kötelezettség A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételként szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek, valamint a fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket. 4.6.2.4. Passzív időbeli elhatárolások A társaságnál a passzív időbeli elhatárolásként elszámolandó tranzakciók csoportosítása, az elszámolás alapszabályainak valamint a kapcsolódó nyilvántartások meghatározása. 4.7. Az eredménykimutatás 4.7.1. értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedménynyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában,

501

valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén. Bevételt csökkentő tételek (a teljesség igénye nélkül):  Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésű készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik).  Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (Sztv. 73. § (1)).  Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a termékértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Bevételt növelő tételek (Sztv. 73. § (3)):  Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésű készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik). Az árbevételek csoportosítása és az egyes csoportokhoz kapcsolódó elszámolási és nyilvántartási szabályok. egyéb bevételek: minden olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Minden káreseménnyel kapcsolatos bevételt, kötbért, késedelmi kamatot az egyéb bevételek között kell elszámolni. Egyéb bevételként kell elszámolni az értékvesztések visszaírását is, a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése kivételével. (a felsorolás nem teljes körű) Egyéb bevételként számoljuk el a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. Az egyéb bevételek csoportosítása és az egyes csoportok elszámolási és nyilvántartási szabályai.

502


rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. A rendkívüli bevételek csoportosítása és az egyes elszámolási és nyilvántartási szabályai. A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. 4.7.2. költségek és ráfordítások Anyagköltségek Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített öszszegével az anyagköltséget csökkenteni kell. Anyagköltségként számoljuk el a fogyasztással arányos villamos energia, gázenergia értékét, valamint a vízdíjat. A villamos energiáról kiállított számlában szereplő szerkezetátalakítási támogatásként, kedvezményes árú villamos energia ellátás támogatásaként elszámolt összegeket szintén anyagköltségként számoljuk el. Igénybevett szolgáltatások Az igénybevett szolgáltatások között számoljuk el a közüzemi csatornadíj, szennyvízkezelés és távhőszolgáltatás költségét, a fogyasztással nem arányos villamos energia, gázenergia értékét, vízdíjat, valamint a közüzemi szolgáltatók számláján szereplő rendelkezésre állási díj (ügyviteli díj, alapdíj stb.) összegét is. késedelmi kamat A szállító partnerek által ki nem terhelt késedelmi kamatok elszámolása a negyedéves és az éves zárások során az egyéb ráfordítások között történik. A kalkuláció alapja:  az adott negyedév végéig késedelmesen, a fizetési határidő lejártát követően pénzügyileg rendezett szállító számlák tételes listája alapján a késedelmes napok, valamint

13. szám

 az adott negyedév végén a fordulónapon fennálló késedelmes szállító számlák tételes listája (nyitott szállítók) alapján a fordulónapig számított késedelmes napok. A számítás során alkalmazott késedelmi kamat a PTK szerinti kamat (JBK +7%). Devizás tételek esetén az adott hónap (utalás hónapja/negyedév) utolsó napi MNB árfolyamán számítandó át a kalkulált kamat. Az így kalkulált kamatból ki kell vonni a tárgyévben kiszámlázott késedelmi kamatokat. A késedelmi kamatszámítási mód eltérő az alábbi esetekben:  Teljeskörűen bevont leányvállalatok esetében a kalkulált kamat 100%-a elszámolandó.  A többi szállító partner esetében a tárgyévet megelőző két év összes tény és elszámolandó kamat arányainak átlagával kalkulált kamathányad számolandó el. A nyitott szállítókra kalkulált késedelmi kamatra céltartalékot képezünk (figyelembe véve a korábbi években már megképzett, de fordulónapon még állományban lévő céltartalék összegét). A pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételek esetén, amennyiben a késedelmi kamat számla adott negyedévben könyvelésre került, a céltartalékot nem képezzük meg, csak abban az esetben, ha a kalkulált összeg és a ténylegesen könyvelt összeg között jelentős az eltérés. Ekkor a különbözetre a különbözetre képezünk céltartalékot. A nyitott tételekre képzett céltartalékot a tárgynegyedévet követő negyedévben oldjuk fel. A pénzügyileg rendezett tételekre képzett céltartalék feloldása csak abban a negyedévben történik, amelyben a késedelmi kamat számla beérkezett. kártérítés 1. kárigény Káresemény bekövetkezése után a károsult az őt ért kárt bizonyító dokumentumok mellékelésével kárigényt nyújt be a károkozóhoz. A kárigény formátuma lehet számla, vagy kárigény bejelentés (levél). MÁV csoporton belül a kárigényeket mindig számla formátumban bocsátjuk ki a károkozó felé. A károsult a kiterhelt kárigényeket a 0-s számlaosztályban (nyilvántartási számlák) nyilvántartja. 2. kivizsgálás A kárigény megalapozottságát a károkozó kivizsgálja (biztosítási esemény esetén a biztosítóval közösen), ami több hónapot is igénybe vehet. A kivizsgálás időtartama alatt a károkozó – tekintettel hogy a fizetendő kártérítés összege még bizonytalan – a kárigényeket ráfordításként és kötelezettségként nem könyveli, csak céltartalék képzést alkalmaz.

13. szám


3. megállapodás A kivizsgálás szakaszát két- vagy háromoldalú megállapodás zárja (utóbbi akkor, ha biztosítási esemény történt, ebben az esetben a biztosító is aláírja a megállapodást). Az aláírt megállapodás alapozza meg a károkozónál a kárigény ráfordításként és kötelezettségként történő elszámolását. A károsult továbbra is a 0-s számlaosztályban tartja nyilván a kárigényből eredő „követelését”, azonban annak összegét a létrejött megállapodás szerint módosítania kell. 4. könyvelés Az aláírt megállapodás alapján a károkozó köteles a kárigényt egyéb ráfordításként és kötelezettségként könyvelni, egyúttal az adott kárigényre korábban képzett céltartalékot feloldani. Kártérítési esemény bekövetkeztekor a károkozónak a fennálló kötelezettségét azonnal ki kell vezetni, és - az önrész alatti kárrészt biztosítóval szembeni kötelezettségként kell könyvelni, - az önrész feletti kárt a biztosító háromoldalú megállapodásban tett kötelezettségvállalása alapján egyéb bevételként kell elszámolni. 5. Pénzügyi rendezés A pénzügyi rendezés kétféleképpen történhet: - nem biztosítási esemény esetén a kártérítés a károsultnak közvetlenül fizetendő, - biztosítási esemény esetén a károsult felé a biztosító fizet, a károkozónak a biztosító felé (a biztosító értesítése alapján) keletkezik fizetési kötelezettsége. A károsult a befolyt kártérítést egyéb bevételként számolja el, függetlenül attól, hogy azt a károkozótól, vagy a biztosítótól kapta. A befolyással egyidőben a 0-s számlaosztályban nyilvántartott „követelést” ki kell vezetnie. 6. Időbeli elhatárolások A károkozónak amennyiben a mérlegforduló nap után, de még mérlegzárás előtt létrejön két vagy háromoldalú megállapodás egy előző évben már céltartalék képzésben szereplő kárigényben, akkor az előző évre elhatárolást kell készíteni, a megképzett céltartalék egyidejű feloldása mellett. Három oldalú megállapodás esetén aktív időbeli elhatárolást kell képezni a biztosító kifizetésének önrész feletti részére. Az elhatárolásokat a következő időszak elején vissza kell fordítani. A károsultnak a tárgyévet, vagy annál korábbi éveket érintő, a mérlegzárás napja előtt befolyt, vagy három oldalú megállapodásban rögzített kártérítéseket a tárgyévre el kell határolni. Az elhatárolást a tárgyévet követő év elején pedig fel kell oldani.

503

A költségek és ráfordítások elszámolásának szabályai és sajátosságai a társaságnál, a költségek és ráfordítások főbb csoportjaira külön-külön meghatározva. rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben számoljuk el a rendkívüli ráfordítások között. Térítés nélküli termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. A rendkívüli ráfordítások csoportosítása és az egyes elszámolási és nyilvántartási szabályai. 4.7.3. egyedi elszámolási típusok A társaságnál létező egyedi elszámolási típusok szabályainak összefoglalása. (pl. nemzetközi leszámolás, belső elszámolás stb.) 5. HIvAtkozások, módosítások, megszüntetések 5.1. Hivatkozások 2000. évi C. törvény a számvitelről. 5.2. megszüntetések Jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően hatályos számviteli politika hatálytalanítása. 6. HAtályBAléPés A szabályzat rendelkezéseit először a 2012. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni. 7. melléklet Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének egységes szerkezete és adattartalma.

504


13. szám

13. szám


505

506


13. szám

13. szám


507

508


13. szám

13. szám


509

510


13. szám

13. szám


511

512


13. szám

13. szám


513

514


13. szám

13. szám


515

516


13. szám

13. szám


517

518


13. szám

13. szám


519

520


13. szám

13. szám


521

522


13. szám

13. szám


523

524


13. szám

13. szám


525

526


13. szám

13. szám


527

528


13. szám

13. szám


529

530


13. szám

13. szám


531

532


13. szám

13. szám


533

534


13. szám

13. szám


535

536


13. szám

13. szám


537

538


13. szám

13. szám


539

540


13. szám

13. szám


541

542


13. szám

13. szám


543

544


13. szám

13. szám


545

546


13. szám

2. sz melléklet

13. szám


547

1. Az utAsítás céljA

4. Az utAsítás leírásA

A számviteli politika keretében elkészítendő értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe vevő értékelési előírásokat rögzítse és azok végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye.

4.1. A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek

2. HAtály és felelősség megHAtározásA Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. Az Értékelési Szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: a társaságon belüli felelős vezető. 3.fogAlmAk megHAtározásA 3.1. mNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a Társaság a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. 3.2. Hasznos élettartam Az eszköz üzemeltetésének, rendeltetésszerű használatának az állományban tartó társaság által tervezett időtartama. 3.3. műszaki élettartam Az eszköz gyártója, előállítója által meghatározott, teljesítmény-kapacitáskorlát betartása, illetve a meghatározott időszakonként előírt karbantartások elvégzése esetén várható rendeltetésszerű működőképesség ideje. 3.4. további fogalmak: Az adott társaságnál alkalmazott értékelési módszerek szempontjából fontos egyedi fogalmak megadása. Az Értékelési Szabályzatában használt további fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

Az eszközök és források értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban a következő alapelveket kell alkalmazni: • A vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, • Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, • Az értékelést egyedileg kell végezni, • Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint a mérlegkészítést megelőzően történik. Az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást előidéző körülmény várhatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. • A mérlegtételeket körültekintően, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. • A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő, mely a társaság leltározási szabályzata alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. A Sztv. értelmében és a Társaság Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni: 4.2. Befektetett eszközök 4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök 4.2.1.1. Beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és ra-

548


kodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

13. szám

A Szvt. 47. § (4) bekezdése alapján az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi a hitel felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat. A kamat megosztásához a következő képletet alkalmazzuk:

minimum (ÜH.dátum; kamat a hitelből megvalósult, időszak záró dátuma) amelyik a kamatidőszak kezdő x időszakra járó x a korábbi napjáig még nem kamat aktivált ráfordítás összege hitel teljes összege A Szvt. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. Ezzel egyidejűleg a lecserélt alkatrészre/tartozékra vonatkozóan el kell számolni a részselejtezés összegét. A Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a társaság alkalmazza / nem alkalmazza

. A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett el-

–

maximum (ráfordítás dátuma; kamat időszak nyitó dátuma) amelyik a későbbi

kamat időszak napok száma adási ára, várható eladási ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés - bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett - költségéig, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege (ha a Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a társaság alkalmazza). A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A pénzügyi lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenértéke. A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. a bekerülési érték részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető.

13. szám


A bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amenynyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozó jelentős – Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérő – különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. Importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a számviteli teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a számla az üzembe helyezésig nem érkezett meg a mérlegforduló napon érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A vagyonkezelésbe vett, bérbe adott és bérbe vett eszközök nyilvántartásának egyedi szabályai. 4.2.1.2. maradványérték Maradványérték: az eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, vagyis az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározott hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minősül jelentősnek, nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték az a becsült összeg, amelyet a gazdálkodó egység a maradványérték megállapítása időpontjában kapna az eszköz elidegenítése esetén, ha az eszköz életkora és állapota megegyezne a hasznos élettartama végén várhatóval. Az így megállapított maradványértéket csökkenteni kell az elidegenítés becsült költségével.

549

GIR-t alkalmazó társaságoknál kötelező tartalom: A maradványértéket az eszköz üzembe helyezésekor kell megállapítani. A megállapított maradványértéket felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell, ha az eszköz használatának körülményeiben jelentős változás állt be. Ebből a szempontból jelentős változásnak tekintjük a ráaktiválást (beruházás, felújítás, további tartozék beszerzés, átalakítás, bővítés), a részkivezetést (részselejtezés, részleges megsemmisülés), a használatot biztosító szerződés módosulását, vagy bármely más olyan körülményt, ami a maradványérték újbóli megállapítását teszi szükségessé. A kiegészítő mellékletben a módosítást indokolni kell, valamint az esemény eredménymódosító hatását is be kell mutatni. Az üzembe helyezést követően - ha az üzembe helyezéskor maradványérték nem került meghatározásra maradványérték megállapítására sor kerülhet, ha az eszközt terven felüli értékcsökkenés egyidejű elszámolása mellett az állományból selejtezés vagy káresemény miatt kivezetni tervezzük, vagy az eszköz értéke tartósan és jelentősen lecsökkent és a kivezetésről, terven felüli leírásról a döntés a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, de az eszköz tényleges kivezetésére csak a mérleg fordulónap után kerül sor. Ebben az esetben a terven felüli értékcsökkenés megegyezik az eszköz nettó értékének és a maradványértékének a különbözetével. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Amennyiben a kalkulált maradványérték nem éri el az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, akkor nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték meghatározása: • Értékesítés esetén elérhető eladási ár • Selejtezés esetén visszanyerhető haszonanyag értéke Visszanyerhető haszonanyag meghatározása: 1. Ha az eszköz elemekre, alkatrészekre bontható a. Az elbontott elemek, alkatrészek (a karbantartási tervben felsorolt elemek) eredeti formájukban, funkciójukban hasznosíthatók. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • az elem, alkatrész beszerzési árának figyelembevételével, • a MÁV elszámoló ár, és az eszköz hasznos élettartama és műszaki élettartama arányában meghatározott érték szorzatával (alkatrész, elem eredeti beszerzési ára* (1-hasznos élettartam/műszaki élettartam))

550


b. Az elbontott elemek, alkatrészek felújítás, javítás után hasznosíthatók akár eredeti funkciójukban, akár más tevékenység ellátására. Ebben az esetben a viszszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • a felújítás, javítás ráfordításával csökkentett MÁV elszámoló-ár figyelembevételével. c. Az elbontott elemek, alkatrészek eredeti funkciójukat nem tudják ellátni. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában az érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. 2. Ha az eszköz nem bontható önállóan hasznosítható elemekre, az eszköz bontása során hulladék-anyag keletkezik. A visszanyerhető haszonanyag értéke a maradványérték meghatározásának időpontjában érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. Piaci ár meghatározása: • amennyiben az üzembe helyezéskor rendelkezésre áll karbantartási terv, vagy más szerződés, amely az adott alkatrészt, elemet beárazza, akkor az abban foglalt ár, • ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor mérvadónak tekinthető ajánlat vagy más szerződés, amely az azonos vagy egyenértékű alkatrész, elem árát tartalmazza, • mindezek hiányában, ha rendelkezésre áll MÁV azonos vagy egyenértékű készlet elszámoló ára, • egyéb esetben valamilyen megbízható piaci információn alapuló becslés. Az ár meghatározását minden esetben dokumentálni kell. 4.2.1.3. Az értékcsökkenés meghatározása

13. szám

GIR-t alkalmazó társaságoknál kötelező tartalom: „A leírási kulcs meghatározásánál a hasznos élettartamot 1 és 10 év között egy tizedes jegy pontossággal (1,1 … 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10, 11 … 19), 20 és 50 év között 5 évente (20, 25 … 45), 50 és 100 év között 10 évenként vesszük figyelembe (50, 60 … 100).” Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát, a lap alján látható képlet alkalmazásával. Új, nagy értékű, jelentős finanszírozási költségekkel járó és/vagy az élettartam alatt jelentős mértékű, az évek között nem egyenletesen eloszló karbantartási költségigényű eszközcsoportok vonatkozásában választható a Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdés szerinti elszámolási mód is. Az elszámolás az ilyen eszközök beszerzésekor, legkésőbb a beszerzés évében választható. Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét és a karbantartási költséget). Amennyiben az évenkénti értékcsökkenés meghatározásakor kalkulált ráfordításokban jelentős változás következik be, akkor újra kell kalkulálni. Jelentősnek tekintjük a változást, amennyiben annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%-át. Az értékcsökkenés megállapításánál, amennyiben az eszköz elhasználódása az eszköz által teljesített valamely mutató által meghatározható és az eszköz használatából származó hasznok a használat mértékével arányosak, akkor alkalmazható a teljesítmény arányos leírás vagy a teljesítmény más módon (modellszámítás teljesítménykorrekcióval) történő figyelembe vétele az értékcsökkenés megállapításakor. Amennyiben az értékcsökkenés elszámolása többféle módszer alkalmazásával történik, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenés öszszegét módszerenkénti bontásban. Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték alkalmazandó, melyet a megállapított hátralévő hasznos élettartamnak megfelelő lineáris leírási kulccsal írunk le.

Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg – a Sztv 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve –, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a bruttó érték alapján, havi gyakorisággal történik. új új (ráaktiválás utáni) nettó érték leírási = új (ráaktiválás utáni) ráaktiválás üzembe helyezési dátumától kulcs x bruttó érték számított hátralévő hasznos élettartam

x 100

13. szám


Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Vasúti személykocsik esetén az értékcsökkenést a MÁV-START Zrt. által meghatározott üzemeltetési szempontok figyelembe vételével a vállalatcsoport társaságainál azonosan kell elszámolni. Azon esetekben, ahol a vállalatcsoport egyik tagvállalatától bérelt tárgyi eszközön a bérbe vevő tagvállalat által értéknövelő beruházás történt és ennek következtében megváltozott az eszköz hátralévő hasznos élettartama, az új terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot bérbe adónál és bérbe vevőnél is az új hasznos élettartam alapján kell meghatározni és az értékcsökkenést annak alapján elszámolni. Földterületre, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk el. A 100 ezer ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, kivéve az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét akkor is egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, ha az állam, vagy önkormányzat tulajdonában és a társaság vagyonkezelésében áll. Az eszközök értékcsökkenési leírását a Társasági adó törvény által meghatározott kulcsokkal is elszámoljuk. A társaság által alkalmazott leírási kulcsok és a Társasági adó szerinti értékcsökkenés közötti eltérés kezelése és nyilvántartása. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni: • ha az eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, • ha az eszköz értéke a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, • ha az eszköz megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány miatt rendeltetésének megfelelően nem használható, vagy használhatatlan, • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; • az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan

551

és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. Amennyiben a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítása az előző üzleti évtől eltérő eljárás(ok)ból eredően változik, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell és be kell mutatni a változtatás eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg (beleértve az évközi mérlegkészítést is) fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték (a korábban elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték) alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, tárgyi eszközt a piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékre vissza kell értékelni (visszaírás). A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. eszközök selejtezése A selejtezésre vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör

. 4.2.1.4. Beruházások

A mérlegben a beruházásokat a Sztv. 47-51. § szerinti bekerülési értéken mutatjuk ki. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján, könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az üzembe helyezett tárgyi eszközök közé. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány kö-

552


vetkeztében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést számolunk el. Az aktiválás előtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült, további hasznosításra alkalmatlan beruházások terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően kivezetésre kerülnek. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. Amennyiben már egy korábban használatba vett eszközhöz kapcsolódóan olyan beruházást, felújítást hajtunk végre, melynek következtében az eszköz egy része bontásra kerül, úgy a bontásra kerülő rész nettó értékét, mint tárgyi eszköz részselejtezést az egyéb ráfordítások között elszámoljuk. A bontás következtében felmerülő költségek a Szt. 47.§ (6) bekezdésének megfelelően a beruházás, felújítás bekerülési értékének részét képezik. A Sztv. előírásainak megfelelően az eszköz üzembe helyezésének dátuma megegyezik a használatbavétel dátumával. Az eszköz üzembe helyezésekor minden esetben egyedileg megállapítjuk az eszköz várható hasznos élettartamát. A várható hasznos élettartam abban az esetben is meghatározásra kerül, ha már meglévő, használatba vett eszköz vonatkozásában végzünk beruházást, felújítást. Amennyiben az így meghatározott hátralévő hasznos élettartam eltér a már meglévő, használatba vett eszköz eredeti hasznos élettartamától, abban az esetben az értékcsökkenési leírási kulcs módosításra kerül. GIR-t alkalmazó társaságoknál kötelező tartalom: Amennyiben egy korábban egyösszegű értékcsökkenés elszámolásával amortizált (100 E Ft bekerülési érték alatti) eszközre történik ráaktiválás, és a ráaktiválás következtében az eszköz bekerülési (bruttó) értéke a 100 E Ft-ot meghaladja, az eszközt a 100 E Ft-ot meghaladó bekerülési értékű eszközökre vonatkozó szabályok szerint kell állományba venni és értékcsökkenésüket elszámolni, a korábban már elszámolt értékcsökkenés és a hátralévő hasznos élettartam figyelembe vételével. 4.2.1.5. Beruházásra adott előlegek Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére (beruházásokra, felújításokra) adott előlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – öszszegben mutatjuk ki. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítése bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg.

13. szám

A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérleg ben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés teljesítéskori (illetve átértékelés után mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. 4.2.2. Befektetett pénzügyi eszközök 4.2.2.1. részesedések A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A külföldi pénzértéke szóló részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A társaság által alapított gazdasági társaságban lévő befektetések bekerülési értéke megegyezik a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – társaságra jutó jegyzett tőke, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli vagyoni hozzájárulás együttes értékével. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélése, illetve annak tartós tendenciája; • a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; • a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; • a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. Az értékvesztés meghatározására vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. Amennyiben a mérlegkészítéskor ismert piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesz-

13. szám


tést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. Amennyiben egy társaság részesedésére korábban értékvesztést számoltunk el, de a társaság további működéséből eredő veszteségek miatti tőkevesztés pótlására társaságunknak kötelezettsége keletkezik, és valószínű, hogy ezen tőkepótlásból eredő részesedés növekmény után értékvesztést kell elszámolni, akkor a részesedés könyv szerinti értékét meghaladó mértékben céltartalékot képzünk. 4.2.2.2. tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok értékvesztése elszámolására vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. Ha az értékpapír mérlegkészítéskor ismert piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az előzőekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.

553

4.2.2.3. Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik. A külföldi pénzértékben adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az adott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé. A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelés (Sztv. 60. § (2)) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. 4.3. forgóeszközök 4.3.1. készletek A készletek bekerülési értékét a Sztv. 47-51.§-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meg-

554


határozott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között mutatkozó jelentős különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket módosítjuk. A Szvt. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készletérték szerint korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. A társaság által nyilvántartott fő készletcsoportok és azok értékelésének jellemzői. A beszerzéskor azonnal költségként elszámolandó készletcsoportok meghatározása. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. Amennyiben a készletek beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni a készletek értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre. Az értékvesztés meghatározásának alapelvei és a kapcsolódó döntési jogkörök meghatározása. Azon anyagkészleteket, amelyeket a társaság tevékenységéhez felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni

13. szám

nem lehet, selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. A selejtezés eljárásrendje és a kapcsolódó döntési jogkörök meghatározása. A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2. követelések A termék értékesítéséből, szolgáltatásnyújtásból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, azt el nem engedték, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfoyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert öszszegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A GIR-t használó társaságok esetén a HUF-ban nyilvántartott követeléseknél az értékvesztés képzése a GIR KI modulban, az „MÁV-Automatikus értékvesztés képzés” riport futtatásával történik. Az értékvesztés képzés a társaságok között csak az egyedi minősítés alkalmazásában térhet el. A megképzett értékvesztési tranzakciók egyedi minősítés alapján feladás előtt manuálisan módosíthatók, törölhetők, újak rögzíthetők. Az értékvesztés elszámolását a következő alapelvek alapján végezzük: a) részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét.

13. szám


b) egyéb vevőkövetelések esetén: • 100 %-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok összes követeléseire is, amelyekkel szemben jelentős (1 M Ft feletti) éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, • 100 %-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti kategóriába, és az adós nem minősül megbízható adósnak, • 50%-os mértékű értékvesztést számolunk el a 180365 nap között lejárt követelésekre, amelyek nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak. • A 0-180 napon belüli követelések értékvesztésének elszámolására vonatkozó egyedi szabályok a társaság saját döntése alapján. c) egyéb követelések esetén: • A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzően szállítói egyenleggel rendelkező, valamint az egyedi minősítés alapján biztosan fizetőképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést. Amennyiben a mérlegkészítéskor rendelkezésünkre álló információk, illetve dokumentumok lehetővé teszik a követelés várhatóan megtérülő összegének fentieknél pontosabb megállapítását, abban az esetben az elszámolandó értékvesztés összegét egyedileg határozzuk meg. A vevőkövetelések minősítésének eljárásrendje és a kapcsolódó döntési hatáskörök. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A követelések behajthatatlanná minősítésének eljárásrendje és a kapcsolódó döntési hatáskörök. A Sztv. 3.§-a alapján a behajthatatlan követelés az a követelés, • amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet,

555

• amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, • amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, • amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, • amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhető fel, • amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, • amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. Minden esetben behajthatatlannak minősítjük azokat a kisösszegű követeléseket, amelyek érvényesítésének költsége meghaladja a követelés értékét, és: • több mint egy éve lejártak, és • több mint egy éve nincs kapcsolat az adóssal, és • 2. felszólítás után sem került sor a megfizetésre és • összege GIR-t alkalmazó társaságoknál 40 E Ft alatti, GIR-t nem használó társaságoknál a várható behajtási költségek figyelembe vételével meghatározott összeghatár Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegészítés előtt: • Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. • Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, annak meghatározása devizában történik. A devizában megállapított értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti nyilvántartási árfolyamon kell elszámolni. • Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt devizában kell meghatározni és az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. A váltókövetelések között a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni.

556


4.3.3. fedezeti ügyletek értékelése A társaság fedezeti politikájának alapelvei (ha vannak ilyen ügyletei). A fedezeti ügyletek elszámolása és az ügyletek hatékonysága mérésének módszertana . (A fedezeti ügyletek értékelésével kapcsolatban a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés és kontroll osztálya szükség esetén segítséget nyújt.) 4.3.4. értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírt, részesedést a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A társaság nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú értékpapírok esetén az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. A mérlegben az értékpapírokat a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.

13. szám

4.3.5. Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a pénztárakban lévő készpénz, valamint a csekkek értékét vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatjuk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő öszszeg szerinti értékben. A társaság nem alkalmazza a Számviteli törvény 59/AF §-a szerinti valós értéken történő értékelést. 4.3.5.1. Valutapénztár A bankszámláról felvett valutát a deviza könyv szerinti átlagos bekerülési árfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni. A valutapénztár működtetője a pénztár nyitása előtt két tizedesjegy pontossággal kialakítja az aznap alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A mérlegben a valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. A valutapénztári tranzakciók elszámolásának további szabályai 4.3.5.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyamán; • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintértéken. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése.

13. szám


Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán): • Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB deviza árfolyamon számított forintértéken; forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyamnyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyamveszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során a nyilvántartott devizaegyenleg átértékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.4. Aktív és passzív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék öszege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként mutatjuk ki az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés

557

(megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően a rendkívüli ráfordításokkal szemben szüntetjük meg. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként számoljuk el a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget megszüntetjük, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapjáig még ki nem fizetett, tárgyévre kitűzött és tárgyévet terhelő prémium összegét, valamint a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. Minden számla rendelkezik egy számviteli dátummal, mely mindig a szerződés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás v. termékértékesítés megvalósulása) napjára mutat. 1. Időszakos elszámolás (folyamatos teljesítés) esetén • múltbeli szolgáltatás esetén a számlázott időszak utolsó napját, • jövőbeni szolgáltatás (előreszámlázás) esetén a számlázott időszak első napját tekintjük számviteli dátumnak és a számla kelte napján érvényes MNB árfolyamot alkalmazzuk. 2. Amennyiben a teljesítés évek között átnyúlik, akkor a számla által tartalmazott bevételt és költséget az érintett évek között megosztjuk. Utólagos számlázás esetén kibocsátóként bevétel aktív időbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás passzív időbeli elhatárolást képezünk, a számla hiányában a teljesítés évében. Előre

558


történő számlázás esetén kibocsátóként bevétel passzív időbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás aktív időbeli elhatárolást könyvelünk. 3. Amennyiben az éven átnyúló számla valamelyik évre jutó részösszege nem éri el a számviteli politikában rögzített összeg határt (GIR-t alkalmazó társaságoknál 1 M Ft-ot), akkor a teljes összeg a másik évre könyvelendő, az 1. pontban rögzített számviteli dátum szerint. Aktív és passzív időbeli elhatárolásokat egyedi értékelés alapján, könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A könyv szerinti érték a kibocsátó által közölt forint érték, vagy a teljesítés kori MNB hivatalos deviza-árfolyamon számított érték, illetve ezek hiányában a kalkulált érték. 4.5. Kötelezettségek 4.5.1. Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú forintkötelezettségeket könyv szerinti értéken - a szállító, illetve a kibocsátó által közölt, elismert forint érték - mutatjuk ki a mérlegben. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben mutatjuk ki. A hatályos Számviteli és az ÁFA törvények eltérő időpont szerint határozzák meg a devizás számlák forintosításakor alkalmazandó árfolyamot. Ebből kifolyólag adott devizás számlához két különböző árfolyam is tartozhat, egy a Számviteli tv. és egy az ÁFA tv. szerint. • Számviteli árfolyam A számviteli dátum napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. Minden gazdasági esemény rendelkezik számviteli dátummal, mely mindig a szerződés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés megvalósulás) napjára mutat, időszakos elszámolás esetén a 4.4 pontban meghatározott teljesítés napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam . • ÁFA árfolyam Belföldi partnertől kapott devizában kiállított számla esetén a kibocsátó által forintban feltüntetett ÁFA öszszeg és a devizás ÁFA összeg hányadosának két tizedes jegyre történő kerekítésével kerül az árfolyam megállapításra. Közösségen belüli partnertől kapott számla esetében az ügyletet tanúsító számla kibocsátás dátumának napján, de legkésőbb a teljesítést követő 15. napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Eseti szolgáltatás esetén nem a számla kibocsátás napján, hanem a szolgáltatásnyújtás megvalósulásának napján közzétett MNB árfolyamon kell forintosítani. A vasútközi elszámolásban a számadások alapján történő devizatartozások és követelések a számadás hónapjának első munkanapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kerülnek nyilvántartásba. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg for-

13. szám

dulónapjára vonatkozó hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.5.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A forintban felvett beruházási és fejlesztési hiteleket, az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztéekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki a pénzügyi lízingbe vett eszközök lízingbe adó által kiszámlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, melyet csökkenteni kell a megfizetett lízingdíjak összegével. A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni. 5. HivatKozásoK, módosításoK, megszüntetéseK 5.1. Hivatkozások 2000. évi C. törvény a számvitelről 5.2. megszüntetések Jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően hatályos értékelési szabályzat hatálytalanítása. 6. Hatályba léptető RendelKezéseK A Szabályzat rendelkezéseit a 2012. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni.

13. szám


30/2012. (V. 25. MÁV Ért. 13.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a MÁV zrt. szÁMVItElI polItIkÁjÁról. 1. az utasítÁs CÉlja A 2000. évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a Sztv. hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A MÁV Zrt, mint a MÁV Csoport anyavállalata a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is. 2. HatÁlY És FElElŐssÉG MEGHatÁrozÁsa A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. A Számviteli Politika kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Számviteli szervezet vezetője 3. FoGalMak MEGHatÁrozÁsa A Sztv. által előírtak figyelembevételével a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a MÁV Zrt. a következő minősítéseket határozza meg: 3.1 jelentős összegű hiba értéke (sztv. 3. §. (3) 3.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) akkor tekintjük jelentősnek, ha azok eredményt, saját tőkét módosító tételeinek együttes értéke meghaladja az 500 M Ft-ot. A társaság gazdasági eseményeinek jellegéből, számosságából, nagyságrendjéből adódóan azonban hibának csak

559

azon eltéréseket tekintjük, amelyek az alábbi feltételeknek megfelelnek. számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon számlázandó gazdasági események értendők, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’): 1. Értékesített és igénybevett szolgáltatások esetén: • A teljesítés évében a tétel számla hiányában időbelileg elhatárolásra került, és a ténylegesen számlázott nettó összeg az elhatárolttól több mint 10%-kal és legalább 3 M Ft-tal, illetve kevesebb, mint 10%-kal és legalább 50 M Ft-tal eltér. Egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendő. • A teljesítés évében a tétel nem került időbelileg elhatárolásra és az előző évet érintően feltárt eltérés nagysága egy adott tételnél nagyobb, mint 3 M Ft. Egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendő. 2. Készletek esetén: • A készlet beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott tételként. 3. Tárgyi eszközök esetén: a.) Tárgyi eszköz beszerzés (nem számlázott beruházások): • A tárgyi eszköz beszerzés a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként került könyvelésre, de egy adott eszköz vonatkozásában az eltérés meghaladja az eredetileg könyvelt tétel értékének 1%-át. • A tárgyi eszköz beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott beruházásként. nem számlához kapcsolódó tételek esetében minden eltérést hibának tekintünk (ez alatt azon gazdasági események értendők, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) Jellemző tételek (teljes körű felsorolás nélkül): a.) Tárgyi eszközhöz kapcsolódóan a jellemző tranzakciók az alábbiak: • aktiválás, ráaktiválás, térítés nélküli átvétel, • értékesítés, selejt, hiány, térítés nélküli átadás, • leírási kulcs módosítás, amennyiben ezt a körülményekben bekövetkezett változások nem indokolják, • és járulékos könyvelések (kincstári eszközökhöz kapcsolódó könyvelések, halasztott bevételek). b.) Korengedményes nyugdíj, kivéve a becslési pontatlanságból adódó eltérést, ami nem minősül hibának, c.) Kártérítés, bírság, stb. d.) NAV revízió megállapításai. A tárgyévre vonatkozóan elhatárolt prémium esetében a végleges – határozat szerinti – összeg és a kalkulált – elhatárolt - összeg közötti eltérést nem minősítjük hibának, azt becslési pontatlanságnak tekintjük.

560


Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan, amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. 3.2 a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (sztv. 3. §. (3) 5.) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal nő vagy csökken. 3.3 jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Jelentősnek tekintjük a maradványértéket, amennyiben eléri, vagy meghaladja az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, egyéb esetekben nulla maradványértékkel számolunk. A Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdésének alkalmazása során, az évenkénti értékcsökkenés megállapításához figyelembe vett ráfordítások változása vonatkozásában jelentősnek tekintjük a változást, ha annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%át. A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítéséig

13. szám

pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 10%-kal módosítja. A nem megbízható adósnak minősített partnerekkel szemben nyilvántartott 1 M Ft-ot meghaladó 1 éven túli követelés esetén a partnert jelentős 1 éven túl lejárt követeléssel rendelkező adósnak tekintjük. A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet egyedileg minősítjük jelentősnek. A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’) aktív időbeli elhatárolások és paszszív időbeli elhatárolások esetében - jellemzően a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintő tételeket érintően - csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentősnek és határoljuk el. A konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok vonatkozásában évvégén is minden tételt el kell határolni. Ebből a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli – szerződés szerinti számlázási – időszakra (jellemzően hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több időszakot érintő számlázott tételek esetében (pl. közmű) az 1 M Ft feletti számlákban szereplő nettó összegeket jelentősnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) minden tételt jelentősnek minősítünk. A képzendő céltartalék tekintetében a folyamatban lévő peres ügyekből származó 3 M Ft feletti várható fizetési kötelezettségeket minősítjük jelentősnek. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk. A hálózat-hozzáférési szolgáltatásokon és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek. 3.4 kapcsolt fél: MÁV zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak - továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások – minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek

13. szám


értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit (általános vezérigazgató-helyettes, gazdasági általános vezérigazgató-helyettes és infrastruktúra általános vezérigazgatóhelyettes), vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.5 Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük • a Pályavasúti üzletágat, • a Keskeny nyomközű térségi személyszállítást és • a Központi irányítást és szolgáltatást. 3.6 további fogalmak A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4. az utasítÁs lEírÁsa 4.1 Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés, valamint konszolidált beszámoló és konszolidált üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12.§ (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A konszolidált beszámoló készítéséről jelen szabályzat nem rendelkezik, mivel elkészítésével külön szabályzat (32/2011. (MÁV. Ért. 16.) ) foglalkozik. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza, amennyiben erre a vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget ad. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HuF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, azt az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifeje-

561

zett összegek HUF-ra történő átváltásánál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamot egy adott napra vonatkozóan napközben teszi közzé, a könyvelési tételek rögzítésekor a hatályos (a közzétételt megelőző órákban történő rögzítést megelőzően az előző napi) hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év 34. munkanapja. Ez az időpont biztosítja a Sztv. -ben előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következő további alábontásokat alkalmazzuk: a. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” megnevezésű sorra. b. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „2. Műszaki berendezések, gépek, járművek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú műszaki berendezések, gépek, járművek” megnevezésű sorra. c. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „5. Beruházások, felújítások” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú beruházások” megnevezésű sorra. d. A „II. Hosszú lejáratú kötelezettségek”, azon belül a „8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség” megnevezésű sorra. A mérleg összeállításának alapjául az analitikával egyező főkönyvi számlák adataiból készített főkönyvi kivonat és a leltározási szabályzatban foglaltak alapján készített leltárak szolgálnak. A Társaság eredménykimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő mellékletben a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatást is bemutatjuk. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A társaság az általa kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves be-

562


számoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja - az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM rendelet alapján összeállított és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Vasúti Igazgatási Főosztálya részére megküldött - a vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzatában előírtak szerint elkészített éves felügyeleti jelentését. A vasúti törvény • 37. § (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a főkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, azon belül a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás, c) egyéb tevékenységek. Az éves felügyeleti jelentést tartalmazó tárgyévi és az előző évi éves beszámolót a MÁV Zrt. a 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet 17. § (3) bekezdése alapján megküldi az Nemzeti Közlekedési Hatóság részére a vasúti működési engedély kiadása feltételeinek való folyamatos megfelelésről szóló, május 31-ig megküldendő írásbeli beszámolója részeként. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95. §-ában előírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg. Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetét, valamint a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a működés során felmerülő főbb kockázatokat és bizonytalanságokat is. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell: • a társaság tárgyévi teljesítményeiről, a piaci pozíciójáról készített átfogó, a társaság méretével és összetettségével összhangban álló elemzést, pénzügyi - és ahol szükséges - naturális teljesítménymutatókkal alátámasztva, • információt a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében, mely lényegében egy kitekintés a következő év(ek)re), • információt a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; a beruházások alakulására, • a telephelyek bemutatását (a társaság szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat), • információt a foglalkoztatáspolitikára és a jövedelempolitikára vonatkozóan, • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket. Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és

13. szám

cash-flow kockázat bemutatásával (számszerűsítve is) is. Az éves beszámoló elkészítéséért a Számviteli szervezet vezetője felel azzal, hogy a beszámoló összeállításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása tekintetében az adatszolgáltató szervezetek felelősek az éves beszámoló összeállítása keretében kiadott zárlati utasításban foglaltak szerint. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy, a társaság elnökvezérigazgatója írja alá. A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is megküldi. 4.2 számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendő alábbi szabályzatok tartalmazzák: 1. 6/2010. (IX. 10. MÁV Ért. 25) GÁVIGH sz. utasítás: A MÁV Zrt. Leltározási Szabályzata 2. 31/2011. (VII. 22. MÁV Ért. 16.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról 3. Önköltség-számítási Szabályzat a 29/2011.(VII. 122. MÁV Ért. 16.) EVIG. sz. utasítás 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, a B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére, a 49/2011. (MÁV Ért. 26.) EVIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás. 5. 4/2009 (XI.27. MÁV Ért. 34.) EVIG sz. utasítás: A beruházások, felújítások és karbantartás elhatárolásáról. 6. 24/2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról. A Társaság a gazdálkodásában bekövetkező eseményekről a Sztv. előírásai szerint folyamatos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt főkönyvi számlákon. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani: • a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül, • értékadatokat és a 0-s főkönyvi számlákon mennyiségi adatokat (a belső elszámoláshoz, a belső áttételezéshez

13. szám


és a számviteli elkülönítéshez) rögzítő szintetikus főkönyvi elszámolás keretében. A könyvvezetés keretében január 1-től december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megismert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs rendszerben (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve annak a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelően testreszabott változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. A GIR integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000. (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak 79/2002 (MÁV Ért. 47.) sz. és a52/2003 (MÁV Ért. 14.) sz. valamint a 36/2009 (MÁV Ért. 17.) sz. módosításai tartalmazzák. 4.2.1 számlarend A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: • az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, • a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számlarend az alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: • feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, • vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, • biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek o főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, o az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámo-

563

lását és o az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek o struktúrájának átláthatóságát a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertan szerint előírt adatszolgáltatáshoz, valamint a o pályaszakaszra történő megbontását a pályavasúti adatszolgáltatásokhoz, • biztosítsa a főkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek esetében az elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások önköltségszámításához szükséges részletezettségű adatokat. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: • gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint • szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: • Főkönyv szegmens: A számviteli flexmező Főkönyv szegmense a társaságok főkönyvén belül (mint egyenlegező szegmens) a számvitelileg elkülönítendő tevékenységek elkülönítését biztosítja. Értékei a következők lehetnek: o P – Pályavasút o X – Keskeny nyomközű térségi személyszállítás o K – Központi irányítás és szolgáltatás • könyvelő egység szegmens: A könyvelő egység szegmens értékei a könyvelést végző számviteli szervezetek elhatárolására szolgálnak. A MÁV Zrt esetén átmenetileg egymás mellett élnek a régi (2010.03.01 előtti) és új (2010.03.01-től érvényes) számviteli szervezetnek megfelelő kódok, de új tranzakciók könyvelésénél már csak az új kódok alkalmazhatók. A 00 könyvelő egység kódot csak technikai jellegű, a GIR-ben definiált automatizmusok (pl. számviteli elkülönítés feldolgozásai) során használjuk, manuális könyvelések során nem szabad használni. • Főkönyvi számla szegmens: A főkönyvi számla szegmens a gazdasági eseményeknek a Számviteli törvény által előírt, ugyanakkor a társaságok sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező elszámolását teszi lehetővé a 0-9 számlaosztályokban.

564


• szervezeti egység szegmens: A szervezeti egység szegmens a gazdasági események szervezeti egységekre, mint költséghelyekre történő elszámolását biztosítja. A szegmens értékkészlete az egységes szolgálati hely törzsből (ESZTI) tartalmazza a szolgálati helyek azon csoportját, amelyek a szolgálati helyek törzsadataiban főkönyvi szervezetként szerepelnek, azaz amelyekre költségek, ráfordítások és bevételek számolhatók el. • tevékenységi kód szegmens: a költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (51-59) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben előírt tevékenységi elkülönítéssel, az Önköltség számítási és Díjképzési Szabályzattal összhangban, a MÁV Zrt. önköltség számítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. • pályaszakasz szegmens: A pályaszakasz szegmens értéke a vasúti pálya helyhez kötött létesítményeinek földrajzi elhelyezkedését jelölő statisztikai szakasz, mely lehet nyíltvonalon vagy állomáson lévő pályaszakasz. Az állomáson lévő pályaszakasz száma megegyezik az állomás szolgálati hely kódszámának első négy számjegyével. A pályaszakasz szegmens alkalmazását a MÁV Zrt esetén az X. számlaosztály magyarázata írja elő. • társasági kód szegmens: A társasági kód szegmens a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozások egyedi azonosítását biztosítja. • Célszervezet szegmens: A Célszervezet szegmens értékkészlete megegyezik a Szervezeti egység szegmens értékkészletével. A szegmens a főkönyvek (a főkönyvhöz rendelt szervezetek) egymás közötti tranzakcióinak elszámolását segíti. Alkalmazása csak a 3651-3658 főkönyvi számlacsoport használata esetén kötelező. Értéke átterhelések és átszámítások indítása esetén a fogadó szervezetet, az átterhelés, átszámítás fogadásakor pedig az indító szervezetet mutatja. a főkönyvi számla, a szervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A Számlarend tartalmazza a könyvvezetés során használt főkönyvi számlák felsorolását és azok könyvviteli rendszerben beállított paramétereit (számlatükör), a főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabályok) és a számlamagyarázatot, amely a számlák tartalmát, az alkalmazott bizonylatokat, a főkönyvi számlák és az analitikák közötti kapcsolatot, az egyes számlaösszefüggéseket tartalmazzák.

13. szám

4.2.2 számviteli folyamatok sajátosságai A MÁV Zrt. a főkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága, a keskeny nyomközű térségi személyszállítás és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. A könyvelés szervezet funkcionálisan és területileg is egy-egy helyre koncentrálja a rutinszerű, jól standardizálható számviteli feladatokat: • a bejövő számlák könyvelése, • a kimenő számlák kiállítása, könyvelése, • a pénzforgalom könyvelése, • a tárgyi eszközök könyvelése, valamint • az ingatlanokhoz kapcsolódó számlázási, könyvelési feladatok. A Társaság számviteli beszámolóinak és adóbevallásának - beleértve a Társaságon belül elkülönítetten könyvelt pályavasúti üzletág, keskeny nyomközű térségi személyszállítás és központi irányítást végző és szolgáltató szervezetek beszámolóit is - készítése egy szervezeten, a Beszámolás és adózás szervezeten belül történik. A számviteli működéstámogatás feladata a számviteli információs rendszerek üzemeltetésének felügyelete, a felhasználók támogatása, valamint a számviteli szervezet és elszámolási folyamatok kidolgozása, támogatása. A Sztv. 165.§-a alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírászszerűen javítottak. Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, adatközlő, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint minden más gaz-

13. szám


dasági műveletről, eseményről készült bizonylatok adatait legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy jelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai; f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága, helytállósága – ha az más módon nem biztosítható – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét kell szem előtt tartani. Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. 2010. július 1-től kötelezően elektronikus úton történik a fizetési meghagyások benyújtása. A fizetési meghagyások illetékének befizetése egyrészt a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával (MOKK) megkötött megállapodás alapján befizetett keretösszegből, más-

565

részt a K&H által kibocsájtott dombornyomott kártyával interneten keresztül történik. A fizetett összegről a MOKK mindkét esetben elektronikus számlát küld. A MÁV Zrt. a banki átutalások és a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé történő adóbevallások esetében alkalmaz elektronikus okiratot a törvényi előírások alapján. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.) A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően – magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. Az Sztv. 167.§ (2). alapján a számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 176.§-a tartalmazza e bizonylatok adóigazgatási szempontból előírt követelményeit. Az Sztv. 168.§-a alapján a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személyeknek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Az egyéb a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok és nyomtatványok körét, valamint a kezelésük során alkalmazandó szabályokat a 62/1999. (MÁV Ért. 27.) Pg.Sz.F. sz. utasítással módosított 92/1998.(MÁV Ért. 30.) Pg.Sz.F. sz. utasítás szabályozza. Az Sztv. 169.§.-a alapján a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések alapján visszakereshető módon

566


megőrizni. Amennyiben más jogszabály ettől eltérő feltételeket ír elő (például: EU forrásból finanszírozott projektek bizonylat megőrzési kötelezettsége), abban az esetben azt tekintjük irányadónak. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a fenti megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, azaz a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167.§ (5). bekezdése szerinti feltételek (4.3.2.1. pont) figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167.§ (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizhető oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A MÁV Zrt. esetében • a bizonylatot kiállító szervezet köteles a bizonylat őrzésére intézkedni az 3/2009. (MÁV Ért. 33.) VIG. utasítással módosított 24/2003. (MÁV Ért. 51.) VIG utasítás alapján, • a számítógépes programot üzemeltető szervezet köteles a program őrzésére intézkedni a program kezelési utasítása alapján. Megszűnés esetén a jogutód szervezet köteles a fenti feladatokat ellátni. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli szervezet éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza • az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat,

13. szám

• a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, • az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, • valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: • valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, • a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3 könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Az évközi könyvviteli zárlatoknál a folyamatos könyvelésen túl – az alábbiakban előírt körben –biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését. az éves főkönyvi zárás alkalmával - a negyedéves zárások keretében előírt feladatokon túl - el kell végezni a következő feladatokat: • a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítását és leltár alapján történő elszámolását, • a tartósan adott kölcsönök egy éven belül esedékes részletének átsorolását, • a devizás tételek átértékelését, • a jövőbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre céltartalék képzését, • jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába, • a számviteli elkülönítés során a nem profitorientált belső szolgáltatások BTSZ díja és tényleges önköltsége közötti különbözet belső elszámolását. Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: • a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, • az időbeli elhatárolásokat, • az értékvesztéseket, visszaírásokat, • a céltartalékokat, • a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, • egyéb, év végi rendező tételeket.

13. szám


A beszámolási szervezet az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készíti el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli szervezet engedélyével lehet könyvelni. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében előírt feladatokon túl - a következő feladatokat is el kell elvégezni: • az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolását, • a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolását, • céltartalék képzést a várható kötelezettségekre, • a tárgyévre jóváhagyott prémiumok időarányos részének elhatárolását, • a tárgyidőszakra járó és a tárgyidőszak után fizetendő kamatok elhatárolását, • éves adók időarányos részének elszámolását, • a számviteli elkülönítés során az irányítási költségek megosztását és elszámolását illetve az elkülönített tevékenységek kimutatásához szükséges elszámolások végrehajtását. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül. A zárási munkák részét képezi az időszak könyvvizsgálatában való részvétel. A negyedéves zárás konkrét feladatiról és határidejéről külön utasítás (12/2010. (XII. 23. MÁV Ért.39.) GÁVIGH) rendelkezik. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, havi zárásig kell elvégezni, így különösen: • a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, • a kimenő számlák kiállítását, • az adott és kapott előlegek elszámolását, • a banki és pénztári tételek könyvelését, • a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, • a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, • a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását,

567

• a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, • az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), • a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, • a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, • a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, • a hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes törlesztő részletének átsorolását, • a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), • az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, • a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését, • a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, • az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, • az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek) tárgyhót érintő összegeinek feloldása, illetve a prémiumok esetében az adott időszakban számfejtett és kifizetett prémium feloldását • az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését. • a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás elhatárolásának időarányos részének könyvelését, • a tárgyévre jóváhagyott prémiumok időarányos részének elhatárolását, • a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok körében a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetését, • szervezetek által egymás részére végzett szolgáltatások belső elszámolását, • szervezeten belül előírt költségek naturális mutató alapján történő áttételezését a közvetlen költségek közé. A tárgyhóban elvégzett teljesítményekről legkésőbb a tárgyhót követő 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon időszakos elszámolású teljesítményeket, melyek elszámolása ennél később történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi időbeli elhatárolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevő számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban be-

568


fogadásra kerülhessen. A havi zárások után, legkésőbb a tárgyhót követő 14. munkanapon főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. A vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó jelentést készít.

13. szám

4.4. az éves beszámoló elkészítésének menete, határidői Az éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

13. szám


A negyedéves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

569

570


13. szám

A havi főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő április 20-ig a MÁV Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelő Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére. Az Alapító részére az előterjesztést május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: • az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság által elfoga-

dott éves beszámoló, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat, • a könyvvizsgálói záradék és összefoglaló jelentés. a beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérlegfordulónapot követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámoló közzétételéért a Számviteli szervezeten belül a beszámoló-készítés vezetője a felelős.

13. szám


4.5 a kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A Sztv. által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan, a mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértését segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárások vagyoni- , pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásait. A kiegészítő melléklet tartalmi tagolása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza: • a társaságot, a társaság azonosítóit, valamint a Társaság székhelyét, internetes honlapját, pontos címét és elérhetőségét; • a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelős személy nyilvános adatait, • az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét, • a társaság könyvvizsgálóját, • a Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díjat, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve, • a társaság által a beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszert, • az alkalmazott szabályrendszer tárgyévi változásait, • a társaság által alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklását a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében; • a Társaság által végzett vasúti tevékenységek számviteli elkülönítését, • a társaság tevékenységét érintő tárgyévi főbb változásokat. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: • Befektetett eszközök tekintetében:

571

• az állami és a MÁV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatását, külön bemutatva az átsorolásokat, • a MÁV Zrt. befektetéseinek alakulását, az elszámolt értékvesztések bemutatását; • Forgóeszközök tekintetében: • a készletek értékvesztésének készletcsoportonkénti alakulását, • a követelések és értékvesztésük bemutatását, • a devizás követelések bemutatását devizanemenkénti bontásban, • az értékpapírok értékvesztésének bemutatását, • a követeléseket kapcsolt vállalkozással szemben, ezen belül: o az immateriális javakra adott előlegeket, o a beruházásokra adott előlegeket, o a tartósan adott kölcsönöket kapcsolt vállalkozásban, o a készletekre adott előlegeket; • Aktív időbeli elhatárolások között: • a bevételek aktív időbeli elhatárolásainak bemutatását, • a költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolásainak bemutatását, • a halasztott ráfordításokat; • A saját tőke üzleti éven belüli változását jogcím szerinti megbontásban; • A céltartalékok között: • a céltartalék-képzés elveit, • a várható kötelezettségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, • a jövőbeni költségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, valamint • az egyéb jogcímen történő céltartalék képzést.; • Kötelezettségek között: • a kincstári vagyonhoz és kincstári finanszírozású beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek bemutatását, • a hátrasorolt kötelezettségek bemutatását, • a hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o hosszú lejáratú hitelek, o pénzügyi lízing kötelezettségek, o egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, o hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, • a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o rövid lejáratú hitelek, o egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, o rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, • a kapcsolt, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségek bemutatását, • a mérlegen kívüli kötelezettségeket az alábbiak szerint:

572


o hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme, o fedezeti ügyletek bemutatása, o készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések, o zálogjog kötelezettségek bemutatása, o mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme, o a Társaság, mint bérbevevő által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása; • Passzív időbeli elhatárolások között: • a bevételek passzív időbeli elhatárolásainak bemutatását, • a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásainak bemutatását, • a halasztott bevételeket; • Az értékesítés nettó árbevételét az alábbiak szerint: • az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban • az exportárbevétel és az import alakulása; • A költségek költségnemenkénti részletezését az alábbiak szerint: • anyagjellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, • személyi jellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, • értékcsökkenési leírás bemutatása; • Az egyéb bevételek jogcím szerinti bemutatását; • Az egyéb ráfordítások jogcím szerinti bemutatását; • A pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulását az alábbiak szerint: • pénzügyi műveletek bevételeinek jogcím szeritni bemutatása, • pénzügyi műveletek ráfordításainak jogcím szeritni bemutatása, • rendkívüli bevételek jocím szerinti bemutatása, • rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti bemutatása; • A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben elszámolt bevételek és ráfordítások bemutatását; • A társaság eredményének bemutatását forgalmi költség eljárással; • A MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának bemutatását mutatószámok és szöveges értékelés alapján; • Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következő tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat működtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és a velük

13. szám

szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása; • Az előző éveket érintő tételek mérlegét és eredménykimutatását. III. A kiegészítő részben mutatjuk be a mérleggel és eredménykimutatással közvetlenül össze nem függő információkat, így • a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, kötelezettségek és eszközök alakulását, • a kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításait, a jelentősebb K+F témákat, valamint a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként, • a kapott költségvetési támogatásokat (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.), • a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát-, valamint a bér- és személyi jellegű kifizetéseket állománycsoportonkénti bontásban, • a vezető tisztségviselőknek, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóságok összegét, • a vezető tisztségviselőknek, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét. • a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban lévő gazdasági társaságok nevét és székhelyét, illetve a részesedésekkel kapcsolatos egyéb adatokat: a részesedés arányát, a részesedési viszonyban lévő társaság jegyzett-, és saját tőkéjét, tartalékait, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, valamint a részesedés vonatkozásában bekövetkezett tárgyévi változásokat jogcím szerinti megbontásban; • A MÁV Zrt. részvényeinek bemutatását; 4.6 az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket a múltbéli tényés a várható jövőbeni adatok alapján. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér: • a MÁV Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, • az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, • az állami szerepvállalás alakulására, • a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára,

13. szám


• a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, • a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, • a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. Az Üzleti jelentés elkészítéséért a Kontrolling Igazgatóság felelős azzal, hogy az üzleti jelentést a főtevékenységi körök különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze. 4.7 az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza. 4.7.1 Eszközök Az eszközök között kell kimutatni a társaság rendelkezésére, használatára bocsátott, a működést szolgáló: • befektetett eszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, • a forgóeszközöket, továbbá • az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a törvényi rendelkezés, ill. felhatalmazás alapján vagyonkezelésbe vett állami, önkormányzati vagyonba tartozó eszközök, valamint a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások is. A Sztv. 23. § (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képező eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon az állami és működtető eszközök, ezek forrásaként az állami vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és a jegyzett tőke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben külön bemutatjuk. Az állami eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét és működését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a MÁV Zrt. tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgó-

573

eszközök közé, vagy fordítva. Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk. 4.7.1.1 Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé – a Sztv. 24. §.-a szerint – azokat az eszközöket soroljuk, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként a 47/2004. (XI.5. MÁV Ért.45.) PVH számú utasítás az 1. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza. Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint az alábbi külön utasítások tartalmazzák: • a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól (B.1. sz. utasítás), • a 4/2009. (MÁV. Ért. 34.) számú utasítás a beruházás, a felújítás és a karbantartás elhatárolásáról. A MÁV Zrt. a Sztv. 57. § (3) bekezdése szerinti piaci értéken történő értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével nem él. 4.7.1.1.1 Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV Zrt. az alapítás-átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének szempontjából a lényegesség szempontjának meghatározása egyedileg történik. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását és az elszámolására vonatkozó előírásokat a 16/2003. (MÁV Ért. 45.) sz. utasítás tartalmazza.

574


A 2001. január 1. után használatba vett 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra. 4.7.1.1.2 tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás, idegen tárgyi eszközön végzett felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a társaság tevékenységét. Ide kell sorolni még ezen eszközök beszerzésére, felújítására (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: • a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket, • üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket. Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A 2001. január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-jét követően beszerzésre kerülő tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, az értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra és főkönyvi könyvelésre. A MÁV Zrt. által bérelt eszközök nyilvántartása a 0-ás számlaosztályban

13. szám

történik, kézi nyilvántartás alapján. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan az eszközgazdálkodó által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét. 2010-től a 4/2010. (IV. 02. MÁV Ért. 11) GÁVIGH. sz. utasítás 4.1.2 pontja szerint a tárgyi eszközök üzembe helyezésének elszámolása, aktiválása eTEV bizonylat (elektronikus tárgyi Eszköz Változási bizonylat) alapján történik. Az eTEV bizonylat alapján az elszámolások, az üzembe helyezés és a projekt elszámolás kapcsolatának létrehozása a GIR eTEVmoduljában történik. A könyvelésre került eTEV bizonylatokat kinyomtatjuk, az elszámolásért felelős szervezet/személy (BSZE) aláírja és szigorú számadás alá vesszük. Az alapbizonylatnak az eszközgazdálkodónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. A vasúti tevékenységek elkülönítését szabályozó hatályos MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzat előírja a beruházások tevékenységekhez és ez alapján főkönyvekhez való hozzárendelésének szabályait. Az állami és MÁV Zrt. tulajdonú pályavasúti tárgyi eszközök a pályavasúti főkönyvben kerülnek nyilvántartásra. 4.7.1.1.3 Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának, elszámolásának, a beruházási tevékenység végzésének részletes meghatározását az 51/2009. (MÁV. Ért. 23.) számú, „A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság Beruházási Utasítása kiadásáról” tárgyú vezérigazgatói utasítás szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létrehozandó vagyon tulajdonosa (állami vagyont érintő, MÁV Zrt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. Az üzletági beruházások számviteli elszámolását a 7/2005. (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás szabályozza. 4.7.1.1.4 a befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV Zrt. azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert

13. szám


vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: • részesedés, • hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, • adott kölcsön. A MÁV Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv. 136-144. §-ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk. A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Főkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a MÁV Zrt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki, kivéve a pályavasúti portfólióban szereplő részesedéseket, amelyek a pályavasút eszközei között szerepelnek. A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági kód) kötelező alkalmazásával történik a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV Zrt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás főkönyvében történik. Ezen értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolása egyedi értékelés alapján az Értékelési Szabályzatban rögzítettek szerint történik. az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél – az adóssal kötött szerződés szerint – a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes, lakáscélú köl-

575

csönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. A MÁV Zrt. a Sztv. 59/A-59/F §-aiban szabályozott valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. 4.7.1.2 Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell kimutatni. 4.7.1.2.1 készletek A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR Készletgazdálkodási moduljában történik. A készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza (37/2004. (X.22. MÁV Ért 43.) PVH. számú utasítás). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV Zrt. tulajdonát nem képező – bizományba, bérmunkára – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban tartjuk nyilván. A MÁV Zrt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: • vásárolt készletek (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), • saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket.

576


Kereskedelmi áruként kell elszámolni: • raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványokat, menetrendkönyveket, • a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-nek továbbértékesített gázolajkészletet, • a leányvállalatok részére továbbértékesített egyéb készleteket. A polgári védelmi anyagok és egyéb áruk nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV Zrt. saját maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: • befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is). • saját termelésű (gyártott, cserejavított) anyagok. 4.7.1.2.2 követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Ideértjük továbbá az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamint a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a 18/2007. (VIII.17. MÁV Ért. 27.) PÁVIGH számú. „A MÁV Zrt. Számlarendje 3. számlaosztály magyarázatáról” tárgyú utasítás szabályozza. A vevőkövetelések közé csak a már teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten, az egyéb követelések között kell nyilvántartani. A mérlegbe azokat a tételeket kell beállítani elismert vevő követelésként, amelyek esetén a fordulónapi vevő egyenlegközlő szerinti tartozását az adós elfogadja vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással. A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevőkkel: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Az egyenlegközlő levelek kiküldése a 10 E Ft feletti egyenlegek esetén kötelező.

13. szám

Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a vevő főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott követelések rendezését haladéktalanul (konszolidációba teljeskörűen bevont partner esetén: a negyedéves zárásnál legkésőbb a negyedévet követő hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérlegkészítés időpontjáig nem élt kifogással. Ebből a szempontból nem tekintjük kifogásoltnak a tételt, ha az adós a teljesítést nem vitatja, de valamely adat vagy körülmény módosítását kéri (dátumok, mennyiség, megnevezések, stb.). Kifogásoltnak tekintjük minden esetben a visszaküldött számlát, egyéb bizonylatot. A teljesítést megelőzően pénzügyileg rendezett összegeket a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a devizában kimutatott valamint a forintban kimutatott követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzően a GIR Kintlévőség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban álló adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek).

13. szám


577

A részesedési viszonyban álló társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó, egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító alapján (Társasági kód) – kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki (üzletági elszámolások követelései, üzletági elszámolások tartozásai).

lönösen a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős részei miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Az üzletági elkülönítés keretében a főkönyvek közötti átszámítások tartozik egyenlegű főkönyvi számlái az üzletági mérlegben az üzletági elszámolások követeléseiként kerülnek figyelembe vételre. Az átszámítási számlák a főkönyvek egymás közötti eszközmozgásaik, a kiadások, bevételek egymás részére történő átadását teszik lehetővé. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁV Zrt.-n belüli központosítása is. (pl.: adók, pénzbefolyások, eszközbeszerzések).

A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A MÁV Zrt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet.

4.7.1.2.3

Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, valamint a Sztv. 77§. (7) szerinti, az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. Az egyéb követelések között mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. Függő és biztos (jövőbeni) követelés: A függő és a biztos (jövőbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0. számlaosztályban mutatjuk ki. A függő követelés olyan pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövőbeni) követelés az olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltelése a szerződés teljesítésétől függ. Ide tartoznak kü-

Fedezeti ügyletek

A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet: • piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkező változás, vagy valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt; • cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt is; • külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kap-

578


csolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet; Fedezeti hatékonyság: annak kifejezésére szolgál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat. A hatékony fedezet alapvető feltételei: • a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt csaknem teljes egészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat, • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van, • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgya, annak mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerződéskötés időpontja és helye stb.), • a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagy legfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (tétel) lejárati ideje Fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁV Zrt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettségének kezelése. Ügylet csak fedezeti céllal köthető. Az árfolyam-, áru- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket, illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 43/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyamfedezeti politikájáról, a 44/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról, valamint a 45/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a 16/2005. (MÁV. Ért. 18.) Pénzügyi irányítás - Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a határidős ügyletek számviteli elszámolására szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következők: 1. Az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük.

13. szám

3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyam-különbözetet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba veszszük. 5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövőbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vett árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejűleg kivezetjük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a Számviteli törvénynek megfelelően, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig a bevételek aktív időbeli elhatárolásával szemben, míg a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. 7. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 8. A pénzügyi instrumentumok esetében a MÁV Zrt. a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét nem alkalmazza. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.7.1.2.4 Értékpapírok A forgatási célból, illetve átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a forgóeszközök között kell kimutatni. Az üzletágak vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutatják ki. 4.7.1.2.5 pénzeszközök A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt, a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban kell kimutatni. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét, valamint a pénztárban tartott értékcikkek (pl. illetékbélyeg) értékét.

13. szám


A MÁV Zrt. pénzforgalma jellemzően az üzletágak részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyek kezelését a Pénzforgalomi könyvelés és a Pénzgazdálkodás végzi. A MÁV Zrt. központi bankszámláiról indított kifizetések kapcsolódhatnak mind a Pályavasúthoz, mind a Keskeny nyomközű térségi személyszállításhoz, mind pedig a Központi irányítás és szolgáltatáshoz. A MÁV Zrt. likvid pénzeszközeinek optimális felhasználása érdekében létrehozta a központi pénzgazdálkodási rendszert, melynek lényege az, hogy a Pénzforgalmi könyvelés/üzletágak központi rendelkezésbe bevont saját bankszámláin megjelenő bevétel központosításra kerül, és a szintén központilag begyűjtött fizetési kötelezettségek között a tartozás jellege és lejárata alapján születik döntés azok kifizetési sorrendjéről. A kifizetésekhez biztosított fedezet jóváírása és a számlakifizetések már az üzletágak saját bankszámláin megjelenő tranzakciók. A MÁV Zrt. pénzeszközeit részben forint, részben devizaszámlán tartja nyilván. A devizaszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál. A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható. Devizaszámlával a központi irányítás és szolgáltatás mellett üzletágak is rendelkezhetnek. A MÁV Zrt. bankszámláinak elszámolása, így a devizaszámlák elszámolása is, a GIR Pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A MÁV Zrt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több típusú pénztárat tart fenn. • A házipénztár: a Pénzforgalmi könyvelés által működtetett központi pénzkezelő hely. • A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV Zrt. valutapénztárt (valutát kezelő házipénztár) tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztárból kifizethető költségeket külön utasításban szabályozzuk. • A kézipénztár: az üzletágak szervezetei által működtetett, az üzletmenet folytonosságát biztosító, nem kiemelt jelentőségű pénzkezelő hely. Kezelője a házipénztárból vesz fel pénzösszeget kiadásai fedezésére. Működésükre, elszámolásukra vonatkozó rendelkezéseket a 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG számú utasítás szabályozza. A vállalati bankkártya bevezetése következtében a MÁV Zrt. székhelyén lévő házipénztár kivételével a házi-, kézipénztárak, valamint a folyamatos elszámolási előleg megszüntetésre kerültek. (Gy. 57-409/2009. számú, „Tájékoztatás vállalati bankkártya bevezetéséről” tárgyú utasítás). A MÁV Zrt. területén kettő kézipénztár található: egyik a Gyermekvasút üzemi konyhai kézipénztár, melynek feltöltése nem házipénztárból történik, hanem Hűvös-

579

völgy 60. sz. számadópénztárából. A másik kézipénztár a Levéltári kézipénztár, mely csak bevételt kezel, bevételét a kijelölt bankszámlára fizeti be. • A MÁV Zrt. térségi vasutak állomásain lebonyolódó készpénzforgalom kezelése a keskeny nyomközű vasútvonalak pénztárainak feladata. A pénztárak munkáját, elszámolásait a „Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére” tárgyú utasítás szabályozza. A pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történő be-, illetve kifizetések-, valamint a folyamatos pénzbeszállítások elszámolását, egyeztetését, ellenőrzését a Pénzforgalmi könyvelés pénztárvizsgálói végzik. A pénztárak tárgyhavi bevételi és kiadásai alapján a számadópénztár havonta összesítő kimutatást, főszámadást készít. A házi-, kézi- és valutapénztárak, valamint a keskeny nyomközű vasutak pénztárai főszámadásainak rögzítése a GIR Főkönyvi modulban történik. 4.7.1.3 aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el: • bevételek aktív időbeli elhatárolása, • költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása, • halasztott ráfordítások. A Sztv. előírása alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki: • A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. • Azokat a járó bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. • A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján kötelezettségként elszámolt fizetendő kamat összegét, (ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), amely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. • A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő – befektetett vagy forgóeszközök között kimutatott – diszkont értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. • A befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszá-

580


molt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. • A tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. • A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások tárgyévi, mérlegfordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegét. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel, annak pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként történő elszámolásával. Az elhatárolást meg kell szüntetni a hiteltartozás, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás törlesztésekor a törlesztőrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel finanszírozott eszközt az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. • A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözet összegét függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, a bekerülési érték részét képezi. • A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét. • Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként nem mutatjuk ki a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét.

13. szám

4.7.2 Források A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait a 11/2010. (MÁV Ért. 36.) GÁVIGH számú utasítás a 4. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza forrástípusonkénti csoportosításban. 4.7.2.1 saját tőke A saját tőke a Társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a. a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet, b. a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, c. a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett öszszegét a lekötés feloldása alapján, d. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a. a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, c. a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét, d. a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, e. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. Az a)-e) pontok szerinti összegekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a. az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, b. a jegyzet tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, c. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, lekötött tartalékot, d. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg,

13. szám


e. az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, f. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni: a. az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, b. a jegyzet tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c. az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, d. az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg, f. a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét, g. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. A Sztv. 35.§ (10) bekezdésének megfelelően a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. A Sztv. 37.§ (6) bekezdésének megfelelően az adózott eredmény kiegészítéséhez (d. pont) a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembe vétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett

581

eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni, b. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő – tartalékot. Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét, b. az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt öszszeget, c. a devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett nem realizált árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbözetének összegét, d. a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet, e. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét, f. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját célokat szolgáló – tartalékot. Előző éveket érintő elszámolások Az előző éveket érintő tételeket a folyamatos könyvvezetés keretében a tárgyévi tételekkel azonosan számoljuk el, de elkülönítjük abban a tekintetben, hogy milyen időszakra vonatkoznak. Az előző éveket érintő jelentősnek minősített tételeket az eredménytartalékba vezetjük át, a havi zárások keretében.

582


4.7.2.2 Céltartalékok a) Céltartalék képzés várható kötelezettségekre A Sztv. 41.§.(1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettséget, környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére - a korengedményes nyugdíjhoz és végkielégítéshez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni, • a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre, • a környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására - a környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, majd ezt követően a lekötött tőketartalékot, • a függő kötelezettségekre, mint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség, • a biztos jövőbeni kötelezettségekre, • a fizetendő késedelmi kamatra, • az el nem bírált kártérítési igényre, • a lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre. A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés elvei: • A vitatott jogi ügyekkel, a perben követelt, illetve a várhatóan peres úton követelt, társaságunkhoz benyújtott igényekkel kapcsolatban, ha az azokból származó fizetési kötelezettség valószínűsíthető és az ügyből kifolyólag várható fizetési kötelezettség meghaladja a 3 M Ft-ot, céltartalékot kell képezni. • A saját tőke 1 %-át meghaladó igények esetén csak akkor kell céltartalékot képezni, ha egyedi mérlegelés alapján valószínű, vagy bizonyos, hogy a fizetési kötelezettség be fog állni. • A fizetési igény összegébe bele kell számítani a jogo-

Garanciális kötelezettségre képzett céltartalék összege = a mérlegben

13. szám

sult által támasztott kifizetési igényt, a tárgyidőszakhoz kapcsolódó kamatokat és egyéb járulékos költségeket, így a perköltséget is. • A fizetési kötelezettség meghatározásánál a késedelmi kamatot a Ptk. vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni, kivéve, ha az ügy körülményeiből egyértelműen meghatározható ettől eltérő számítási mód. A késedelmi kamatfizetési kötelezettségre képzett céltartalék összegét úgy kell meghatározni, hogy az a tárgyidőszak fordulónapjáig terjedő időszakra arányosan jutó összeget tartalmazza. A korábban már megképzett céltartalékok után a késedelmi kamatot negyedévente újra kell kalkulálni, ha a perben pernyertesség nem várható és a kamat kalkulációnál figyelembe vett körülményekben lényeges változás áll be (alapkamat, jogszabály vagy kötelezettség összege megváltozik és ennek jelentős a hatása). • A korábban már megképzett céltartalék összegét növelni kell, ha a per állása vagy a várható fizetési kötelezettség növekedése azt indokolja. A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés feloldásának elvei: • Ha a per jogerősen befejeződött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett és az összeg kifizetése megtörtént a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani függetlenül attól, hogy milyen mértékű a fizetési kötelezettség. • Ha a per jogerősen befejeződött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, de az összeg kifizetése nem történt meg, a kártérítési igényt meghaladó céltartalék összegét fel kell oldani. A kártérítési igénynek megfelelő összeget a kártérítés kifizetésével (ráfordításként történő elszámolásával) egyidejűleg kell feloldani. • Ha a per nem zárult le, de a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, a kifizetett összeggel egyező összegben kell a céltartalékot feloldani. • Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak fizetési kötelezettsége nem keletkezett a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani. • Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak havi járulékfizetési kötelezettsége keletkezett, a céltartalékot a kifizetésre kerülő járulékokkal arányosan kell feloldani. A megítélt járulék jelenértékét járadék számítási módszerrel kell meghatározni és ha szükséges újraképezni a céltartalékot. • Ha a per nem zárult le, a céltartalék nem oldható fel, még akkor sem, ha pernyertesség várható. A garanciális kötelezettségekre képzendő céltartalék összegét mindig a tárgyévben ténylegesen felmerült garanciális kötelezettségek teljesítéséből származó költségeknek az előző évi nettó árbevétel azon részéhez viszonyított aránya alapján kalkuláljuk, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik:

Tárgyévben ténylegesen felmerült garanciális kötelezettségek teljesítéséből származó költségek Előző évi nettó árbevétel összege, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik

Tárgyévi nettó árbevétel összege, amelyhez garanciális kötelezettség = kapcsolódik

13. szám


Céltartalékot minden negyedév végén, a kiszámlázott árbevételnek megfelelően képzünk. Amennyiben a garanciális kötelezettségeket keletkeztető egyedi szerződések, illetve projektek jellege, nagyságrendje, valamint a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk az előző évitől jelentősen eltérnek, abban az esetben - egyedi minősítések alapján - a fenti képletnek megfelelően kalkulált összeg módosításra kerülhet. b) Céltartalék képzés jövőbeni költségekre A Sztv. 41.§ (2) bekezdése alapján céltartalék képezhető az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A várható költségekre abban az esetben képzünk céltartalékot, ha a várható költség jelentős és az esemény egyedi értékelése alapján a jövőbeni költségeire, ráfordításaira a tartalék képzése szükséges. A várható költségekre képzendő céltartalékról az üzletágak és főtevékenységi kör vezetők javaslata alapján a MÁV Zrt. gazdasági általános vezérigazgató-helyettese dönt. A Számviteli szervezettel a céltartalék képzésére vonatkozó javaslatot véleményeztetni kell. Fentiek alapján költségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • NIF Zrt. által át nem adott eszközök értékcsökkenésére, • bontási költségek fedezetére képzett céltartalék, • karbantartási költségek fedezetére képzett céltartalék. c) Egyéb céltartalék képzés Társaságunk él a Sztv. 33.§ (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, melynek értelmében a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások mérlegfordulónapi értékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteségét elhatároljuk és év végén az elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzünk. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama közül a rövidebb időtartam. A hitel visszafizetésével vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz értékesítésével, könyvekből történő kivezetésével az egyéb céltartalékot feloldjuk. A céltartalék-képzésénél figyelembe vett kockázati tényezőket bekövetkezésükkor a jellegüknek megfelelő

583

költségként, vagy ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódó céltartalék feloldásával egyidejűleg. Az üzletági elkülönítés keretében a főkönyvek közötti átszámítások követel egyenlegű főkönyvi számlái az üzletági mérlegben az üzletági elszámolások követeléseiként kerülnek figyelembe vételre. Az átszámítási számlák a főkönyvek egymás közötti eszközmozgásaik, a kiadások, bevételek egymás részére történő átadását teszik lehetővé. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁV Zrt.-n belüli központosítása is. (pl.: adók, pénzbefolyások, eszközbeszerzések). 4.7.2.3 kötelezettségek A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A Társaság a kötelezettségek valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a szállítókkal: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott kötelezettségeket, kapott előlegeket, egyéb kötelezettségeket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Minden partnernek kötelező egyenlegközlő levelet küldeni, még abban az esetben is, ha az egyenlege fordulónapon 0 Ft. Ez alól kivételt képeznek azok a szállító partnerek, akiknek a forgalma tárgyévben nem haladta meg a 3 M Ft-ot. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a szállító főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján az eltérő összegben visszaigazolt kötelezettségek rendezését haladéktalanul el kell végezni. A kötelezettségek lehetnek: a) hátrasoroltak, b) hosszú lejáratúak és c) rövid lejáratúak. a) Hátrasorolt kötelezettségek Itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe,

584


valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. b) Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hosszú lejáratú kötelezettségekre vonatkozó legfontosabb adat. Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket ugyancsak hosszúlejáratú kötelezettségként tartjuk nyilván. A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a részesedési viszonyban lévő vállalkozásokat jelölő, a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító – ún. Társasági kód – alapján történik. A hosszú lejáratú kötelezettségeit a MÁV Zrt. az alábbiak szerint tartja nyilván: • Beruházási és fejlesztési hitelek között mutatjuk ki az e célra forintban és devizában hitelintézetekkel kötött szerződés alapján, egy éven túli lejáratra kapott pénz miatti tartozásokat folyósító pénzintézetek szerinti bontásban. • Egyéb hosszú lejáratú hitelek között tartjuk nyilván a hitelintézetekkel kötött szerződés alapján, egy éven túli lejáratra nem beruházási, nem fejlesztési célra kapott pénz miatti tartozásokat folyósító pénzintézetek szerinti bontásban. • Hosszú lejáratra kapott kölcsönként mutatjuk ki a nem hitelintézetekkel (magánszemély, vállalkozás stb.) kötött szerződés szerint beruházási, fejlesztési és egyéb célra kapott pénz miatti tartozások összegét. • Kötvénykibocsátásból származó tartozásként mutatjuk ki a MÁV Zrt. által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szembeni hosszú lejárató kötelezettségek összegét. • Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerződésekből fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelő összegben. • Biztosítékként átvett pénzeszközként tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb futamidejű olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a partnernek vissza kell fizetnünk. • VBKJ lakástámogatási kötelezettségként a választható béren kívüli javadalmazási rendszer keretében nyújtott

13. szám

lakástámogatásokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettséget. • Az állami és önkormányzati vagyon forrásszámláján mutatjuk ki az állami és önkormányzati vagyon részét képező, vagyonkezelésbe kapott eszközök forrását, illetve az abban bekövetkezett változásokat. c) rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségeit a MÁV Zrt. az alábbi bontásban tartja nyilván: • A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a vevőktől kapott előlegeket, a belföldi és külföldi szállítókkal, a belföldi és külföldi alvállalkozókkal és beruházási szállítókkal szemben fennálló kötelezettségünk összegét, a faktoring- és váltótartozásainkat, valamint a kincstárral szembeni rövid lejáratú kötelezettségeinket. • A rövid lejáratú tartozások között kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú likviditási hitelek, a rövid lejáratú kölcsönök, a folyószámla-, valamint rulírozó hitelek devizanemenként, bankonként és szerződésenként. (A folyószámla- és rulírozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek átvezetésre a mérlegben.), • A rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten mutatjuk ki a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az állami költségvetéssel történő passzív elszámolásokat. d) Függő és jövőbeni biztos kötelezettség A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételként, a 0. számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség az olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt – kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek, valamint a MÁV által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket.

13. szám


4.7.2.4 passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el: • bevételek passzív időbeli elhatárolása, • költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása, • halasztott bevételek. A Sztv. értelmében passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni: • A mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. • a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, • a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a MÁV Zrt.-vel szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget, • a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait, • a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget, • A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti – veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. • A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama közötti veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, • a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. • rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét

585

amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében). • rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. • a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amenynyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük). 4.8 az eredménykimutatás 4.8.1 Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedménynyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. Árbevételként kell kimutatni továbbá a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott, vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában. Árbevételként mutatjuk ki 2007. január 1-től a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértéket. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.

586


Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: • alaptevékenység belföldi értékesítésének árbevétele, • alaptevékenységen kívüli tevékenység belföldi értékesítésének árbevétele, • alaptevékenység exportértékesítésének árbevétele, • alaptevékenységen kívüli tevékenység export árbevétele. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (közvetített szolgáltatás, díjbevétel, viszszatérítés (számlareklamáció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár) szerint. Felárként számoljuk el a hatályos Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott – felárként érvényesített – díjelemeket. Bevételt csökkentő tételek (a teljesség igénye nélkül): • Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésű készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik). • Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (Sztv. 73. § (1)). • Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a termékértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Bevételt növelő tételek (Sztv. 73. § (3)): • Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésű készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik). A 91-94. számlaosztály főkönyvi számlái mellett a szervezet, illetve a tevékenységek (a X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tevékenységi sor) és MÁV-érdekeltségű gazdasági társaságnak történő értékesítés esetén a társasági kód alkalmazása kötelező. Egyéb bevételek: minden olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.

13. szám

Itt kell elszámolni: • a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, • a kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat összegét, • a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, • költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket (a személyszállítási közszolgáltatás és a pályahálózat működtetésére kapott költségtérítés), • az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintő tételeket, • a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteit, • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. • a nyereség jellegű kerekítési különbözetet • a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget, • az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, • a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését), • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz Szt. 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el. rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: • a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, • gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésénél a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét,

13. szám


• tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • a hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, • a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minősülő támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, • a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások rendkívüli jellegűek és nem a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. 4.8.2

költségek és ráfordítások

A költségek az elszámolás során elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás csoportosításban kerülnek kimutatásra. A főkönyvi elszámolás során a költségek az éves zárás részeként a 8-as számlaosztályban a forgalmi költség eljáráshoz kapcsolódó főkönyvi számlákra kerülnek átvezetésre. A költségek főkönyvi szervezetek, mint költséghelyek (üzletágak, szervezetek, csomópontok, központi szervezetek) szerint és költségviselők (tevékenységek és termékek) szerint kerülnek kimutatásra. A szerződésen alapuló utólag adott árengedményt az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Az igénybevett szolgáltatások értéke magában foglalja az anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét is. Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a ráfordítások között kerül kimutatásra. Bérjárulékként kell elszámolni minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg. Az értékcsökkenés két típusát különböztetjük meg: • a tervszerinti értékcsökkenést költségként számoljuk el, • a terven felüli értékcsökkenést pedig egyéb ráfordításként. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyam-különbözetet annak jellegétől függően pénzügyi ráfordításként illetve pénzügyi árbevételként számoljuk el.

587

A költségek csoportosítása: • Közvetlen költségek: a felmerüléskor adott tevékenységre illetve ezen belül munkaszámra közvetlenül elszámolható. • Áttételezhető általános költségek: a tevékenység szerinti kalkulációs egység közvetlen megvalósítását végző szervezetileg elkülönült alkotó (termelő) részleg költsége, amely a felmerüléskor a kalkulációs egységre nem számolható el, de azzal szoros oksági kapcsolatban áll. Az áttételezendő költségek áttételezésre kerülnek a közvetlen költségek közé alapvetően az építőgép műszakóra, közúti járműkm, egyéb járműkm, vasúton szállított mennyiség (átkm), munkaóra és étkezési adagszám arányában a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon. • Közvetlenül el nem számolható költségek: a kalkulációs egységre közvetlenül el nem számolható, illetve áttételezésre nem kerülő költség (tevékenységi, üzletági társasági és vállalt csoport szintű, központi irányítási költség, értékesítés közvetett költsége). A nem áttételezendő általános költségeket az elkülönítési szabályzatban leírt módon osztjuk fel a termékekre. Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Itt kell elszámolni: • Minden káreseménnyel kapcsolatos eseményt, bírságot, kötbért, késedelmi kamatot, stb. • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét, • az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, • a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt öszszegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét, • a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét, • Az értékvesztések (kivétel a befektetett pénzügyi eszközök), a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, • A kereskedelmi áruk veszteség jellegű leltárértékelési különbözeteit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, • az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét.

588


anyagköltségek anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. Anyagköltségként számoljuk el a fogyasztással arányos villamos energia, gázenergia értékét, valamint a vízdíjat. A villamos energiáról kiállított számlában szereplő szerkezetátalakítási támogatásként, kedvezményes árú villamos energia ellátás támogatásaként elszámolt összegeket szintén anyagköltségként számoljuk el. Igénybevett szolgáltatások Az igénybevett szolgáltatások között számoljuk el a közüzemi csatornadíj, szennyvízkezelés és távhőszolgáltatás költségét, a fogyasztással nem arányos villamos energia, gázenergia értékét, vízdíjat, valamint a közüzemi szolgáltatók számláján szereplő rendelkezésre állási díj (ügyviteli díj, alapdíj stb.) összegét is. késedelmi kamat A szállító partnerek által ki nem terhelt késedelmi kamatok elszámolása a negyedéves és az éves zárások során az egyéb ráfordítások között történik. A kalkuláció alapja: • az adott negyedév végéig késedelmesen, a fizetési határidő lejártát követően pénzügyileg rendezett szállító számlák tételes listája alapján a késedelmes napok, valamint • az adott negyedév végén a fordulónapon fennálló késedelmes szállító számlák tételes listája (nyitott szállítók) alapján a fordulónapig számított késedelmes napok. A számítás során alkalmazott késedelmi kamat a PTK szerinti kamat (JBK +7%). Devizás tételek esetén az adott hónap (utalás hónapja/negyedév) utolsó napi MNB árfolyamán számítandó át a kalkulált kamat. Az így kalkulált kamatból ki kell vonni a tárgyévben kiszámlázott késedelmi kamatokat. A késedelmi kamatszámítási mód eltérő az alábbi esetekben: • Teljeskörűen bevont leányvállalatok esetében a kalkulált kamat 100%-a elszámolandó. • A többi szállító partner esetében a tárgyévet megelőző két év összes tény és elszámolandó kamat arányainak átlagával kalkulált kamathányad számolandó el. A nyitott szállítókra kalkulált késedelmi kamatra céltartalékot képezünk (figyelembe véve a korábbi években már megképzett, de fordulónapon még állományban lévő céltartalék összegét). A pénzügyileg rendezett,

13. szám

ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételek esetén, amennyiben a késedelmi kamat számla adott negyedévben könyvelésre került, a céltartalékot nem képezzük meg, csak abban az esetben, ha a kalkulált összeg és a ténylegesen könyvelt összeg között jelentős az eltérés. Ekkor a különbözetre a különbözetre képezünk céltartalékot. A nyitott tételekre képzett céltartalékot a tárgynegyedévet követő negyedévben oldjuk fel. A pénzügyileg rendezett tételekre képzett céltartalék feloldása csak abban a negyedévben történik, amelyben a késedelmi kamat számla beérkezett. kártérítés 1. kárigény Káresemény bekövetkezése után a károsult az őt ért kárt bizonyító dokumentumok mellékelésével kárigényt nyújt be a károkozóhoz. A kárigény formátuma lehet számla, vagy kárigény bejelentés (levél). MÁV csoporton belül a kárigényeket mindig számla formátumban bocsátjuk ki a károkozó felé. A károsult a kiterhelt kárigényeket a 0-s számlaosztályban (nyilvántartási számlák) nyilvántartja. 2. kivizsgálás A kárigény megalapozottságát a károkozó kivizsgálja (biztosítási esemény esetén a biztosítóval közösen), ami több hónapot is igénybe vehet. A kivizsgálás időtartama alatt a károkozó – tekintettel hogy a fizetendő kártérítés összege még bizonytalan – a kárigényeket ráfordításként és kötelezettségként nem könyveli, csak céltartalék képzést alkalmaz. 3. Megállapodás A kivizsgálás szakaszát két- vagy háromoldalú megállapodás zárja (utóbbi akkor, ha biztosítási esemény történt, ebben az esetben a biztosító is aláírja a megállapodást). Az aláírt megállapodás alapozza meg a károkozónál a kárigény ráfordításként és kötelezettségként történő elszámolását. A károsult továbbra is a 0-s számlaosztályban tartja nyilván a kárigényből eredő „követelését”, azonban annak összegét a létrejött megállapodás szerint módosítania kell. 4. könyvelés Az aláírt megállapodás alapján a károkozó köteles a kárigényt egyéb ráfordításként és kötelezettségként könyvelni, egyúttal az adott kárigényre korábban képzett céltartalékot feloldani. Kártérítési esemény bekövetkeztekor a károkozónak a fennálló kötelezettségét azonnal ki kell vezetni, és

13. szám


• az önrész alatti kárrészt biztosítóval szembeni kötelezettségként kell könyvelni, • az önrész feletti kárt a biztosító háromoldalú megállapodásban tett kötelezettségvállalása alapján egyéb bevételként kell elszámolni. 5. pénzügyi rendezés A pénzügyi rendezés kétféleképpen történhet: • nem biztosítási esemény esetén a kártérítés a károsultnak közvetlenül fizetendő, • biztosítási esemény esetén a károsult felé a biztosító fizet, a károkozónak a biztosító felé (a biztosító értesítése alapján) keletkezik fizetési kötelezettsége. A károsult a befolyt kártérítést egyéb bevételként számolja el, függetlenül attól, hogy azt a károkozótól, vagy a biztosítótól kapta. A befolyással egyidőben a 0-s számlaosztályban nyilvántartott „követelést” ki kell vezetnie. 6. Időbeli elhatárolások A károkozónak amennyiben a mérlegforduló nap után, de még mérlegzárás előtt létrejön két vagy háromoldalú megállapodás egy előző évben már céltartalék képzésben szereplő kárigényben, akkor az előző évre elhatárolást kell készíteni, a megképzett céltartalék egyidejű feloldása mellett. Három oldalú megállapodás esetén aktív időbeli elhatárolást kell képezni a biztosító kifizetésének önrész feletti részére. Az elhatárolásokat a következő időszak elején vissza kell fordítani. A károsultnak a tárgyévet, vagy annál korábbi éveket érintő, a mérlegzárás napja előtt befolyt, vagy három oldalú megállapodásban rögzített kártérítéseket a tárgyévre el kell határolni. Az elhatárolást a tárgyévet követő év elején pedig fel kell oldani. rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: • a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben - térítés nélküli temékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani, • a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, • az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • a véglegesen átadott pénzeszközök összegét,

589

• a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett öszszegét. A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. A tevékenységek számviteli elkülönítésének elveit az elkülönítési szabályzat, az önköltségszámítás alapelveit az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzata rögzíti a vasúti törvényben és ez elkülönítési rendeletben előírtak szerint az elkülönítendő tevékenységek • tartalmát, • a számviteli elkülönítésének módját az eszközök, források, költségek, ráfordítások és bevételek vonatkozásában, • a számviteli elkülönítésen belül előírja a belső szolgáltatások elszámolását, valamint a központi irányítási költség meghatározását, tevékenységek közötti megosztását és elszámolását, • a létszáma meghatározását, • az elkülönítés számviteli elszámolását és adatszolgáltatását. A MÁV Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzata az elkülönítési szabályzat alapján tevékenységekre elkülönített költségek, ráfordítások és bevételek esetében előírja: - a tevékenységekhez tartozó külső és belső szolgáltatásokra történő gyűjtés illetve megosztás módját, - a megosztáshoz rendelt teljesítményi adatok meghatározását és alkalmazását, - a külső és belső szolgáltatások eredményének meghatározását, - a belső szolgáltatások esetében a BTSZ szerint elszámolt díj és a piaci ár/tényleges önköltség közötti különbség meghatározását és elszámolását. 4.9 Egyedi elszámolási típusok 4.9.1 Belső elszámolások A MÁV Zrt.-n belüli szervezetek egymás részére végzett szolgáltatásai a következők: a) Belső teljesítmény elszámolási rendszerben (központilag) elszámolt szolgáltatások: a 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH számú Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata (évenkénti módosításokkal, az utolsó 3/2011. (VII. 08. MÁV Ért.15.) GÁVIGH szerint megállapított elszámoló (transzfer) árak és a tényleges szolgáltatás mennyisége alapján meghatározott értékben havonta kerülnek a szervezetek között elszámolásra. A belső elszámolás keretében év végén a belső költségek és belső bevételek: • a Hálózati Üzletszabályzat szerinti vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások esetén nem változnak,

590


• a profitorientált szolgáltatások (jelentős árbevételt elérő szolgáltatások) piaci ára és tervezett díja közül az alacsonyabb áron kerülnek elszámolásra, • a többi szolgáltatás esetében az éves utókalkuláció szerinti teljes önköltsége alapján kerülnek elszámolásra. b) szervezeti egységek között közvetlenül megrendelt és elszámolt szolgáltatások: havonta közvetlen előállítási költségen kerülnek elszámolásra a megrendelő és szolgáltatást végző üzletági szervezet között. A központi irányítás részei a vállalatcsoport irányítás (szervezeti vállalatcsoport irányítás és vállalatcsoport finanszírozás) illetve a társasági irányítás (szervezeti, pályavasúti és egyéb társasági irányítás). A központi irányítás általános költsége, ráfordítása és kapcsolódó bevétele az elkülönítési szabályzatban előírt módon negyedévenként kerül megosztásra (vagy hozzárendelésre) és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek között. A központi irányítás általános költsége, ráfordítása és kapcsolódó bevétele az elkülönítési és önköltségszámítási szabályzatban előírt módon negyed évenként kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek között. A belső szolgáltatások elszámolásának szabályait a számviteli politika részét képező számviteli elkülönítési szabályzatban határozzuk meg. 4.9.2 a külföldi vasutakkal egyenlegezett leszámolásokra vonatkozó szabályok A külföldi vasutakkal történő elszámolásokhoz kapcsolódóan, a határforgalmi leszámolásoknál a MÁV Zrt-t megillető árbevételt, illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés időszakára számoljuk el. 5.0 HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, MEGszÜntEtÉsEk 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról d) 2007. évi CVI. Törvény az állami vagyonról e) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről f) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok

13. szám

g) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról h) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól i) 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Szabályzatáról j) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról k) 24/2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról l) 4/2011. (IX. 02. MÁV Ért. 18.) GÁVIGH számú utasítás A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt. és a MÁVTRAKCIÓ Zrt. 2011. évi számlatükrének kiadásáról 5.2 Módosítások: 5.3 Megszüntetések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 30/2011. (VII. 22. MÁV. Ért. 16.) EVIG utasítás a MÁV ZRt. Számviteli Politikája hatályát veszti. 6.0 HatÁlYBa lÉptEtŐ rEndElkEzÉsEk Nincs. A szabályzat rendelkezéseit először a 2012. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni. Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

13. szám


31/2012. (V. 25. MÁV Ért. 13.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a MÁV zrt. ÉrtÉkElÉsI szabÁlyzatÁról. 1.0 az utasítÁs cÉlja A számviteli politika keretében elkészítendő értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe vevő értékelési előírásokat rögzítse és azok végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye. 2.0 HatÁly És fElElőssÉG MEGHatÁrozÁsa Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. Az Értékelési Szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Számviteli szervezet vezetője 3.0 foGalMak MEGHatÁrozÁsa 3.1 Mnb által közzétett, hivatalos devizaárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁV Zrt. a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. 3.2 Hasznos élettartam Az eszköz üzemeltetésének, rendeltetésszerű használatának az állományban tartó társaság által tervezett időtartama. 3.3 Műszaki élettartam Az eszköz gyártója, előállítója által meghatározott, teljesítmény-kapacitáskorlát betartása, illetve a meghatározott időszakonként előírt karbantartások elvégzése esetén várható rendeltetésszerű működőképesség ideje. 3.4 további fogalmak A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatában használt további fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

591

4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1 a mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek Az eszközök és források értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban a következő alapelveket kell alkalmazni: • A vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. • Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. • Az értékelést egyedileg kell végezni. • Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint a mérlegkészítést megelőzően történik. Az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást előidéző körülmény várhatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. • A mérlegtételeket körültekintően, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. • A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő, mely a 6/2010. (Ért. 25.) A MÁV Zrt. Leltározási Szabályzata alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. A Sztv. értelmében és a MÁV Zrt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni: 4.2 befektetett eszközök 4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök 4.2.1.1 beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, fel-

592


13. szám

árakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

A Szvt. 47. § (4) bekezdése alapján az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi a hitel felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat. A kamat megosztásához a következő képletet alkalmazzuk:

A Szvt. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.

a tárgyi eszközök értékét növelő értékként a Sztv. 48.§ (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A pénzügyi lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenértéke. A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. a bekerülési érték részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető. A bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat.

Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. Ezzel egyidejűleg a lecserélt alkatrészre/tartozékra vonatkozóan el kell számolni a részselejtezés összegét. A Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a MÁV Zrt. nem alkalmazza.

13. szám


A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amenynyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozó jelentős – Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérő – különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. Importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a számviteli teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a számla az üzembe helyezésig nem érkezett meg a mérlegforduló napon érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. 4.2.1.2 Maradványérték Maradványérték: az eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, vagyis az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározott hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minősül jelentősnek, nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték az a becsült összeg, amelyet a gazdálkodó egység a maradványérték megállapítása időpontjában kapna az eszköz elidegenítése esetén, ha az eszköz életkora és állapota megegyezne a hasznos élettartama végén várhatóval. Az így megállapított maradványértéket csökkenteni kell az elidegenítés becsült költségével. A maradványértéket az eszköz üzembe helyezésekor kell megállapítani. A megállapított maradványértéket felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell, ha az eszköz használatának körülményeiben jelentős változás állt be. Ebből a szempontból jelentős változásnak tekintjük a ráaktiválást (beruházás, felújítás, további tartozék beszerzés, átalakítás, bővítés), a részkivezetést (részselejtezés, részleges megsemmisülés), a használatot biztosító szerződés módosulását, vagy bármely más olyan körülményt, ami a maradványérték újbóli megál-

593

lapítását teszi szükségessé. A kiegészítő mellékletben a módosítást indokolni kell, valamint az esemény eredménymódosító hatását is be kell mutatni. Az üzembe helyezést követően - ha az üzembe helyezéskor maradványérték nem került meghatározásra maradványérték megállapítására sor kerülhet, ha az eszközt terven felüli értékcsökkenés egyidejű elszámolása mellett az állományból selejtezés vagy káresemény miatt kivezetni tervezzük, vagy az eszköz értéke tartósan és jelentősen lecsökkent és a kivezetésről, terven felüli leírásról a döntés a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, de az eszköz tényleges kivezetésére csak a mérleg fordulónap után kerül sor. Ebben az esetben a terven felüli értékcsökkenés megegyezik az eszköz nettó értékének és a maradványértékének a különbözetével. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Amennyiben a kalkulált maradványérték nem éri el az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, akkor nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték meghatározása: • Értékesítés esetén elérhető eladási ár • Selejtezés esetén visszanyerhető haszonanyag értéke Visszanyerhető haszonanyag meghatározása: 1. Ha az eszköz elemekre, alkatrészekre bontható: a. Az elbontott elemek, alkatrészek (a karbantartási tervben felsorolt elemek) eredeti formájukban, funkciójukban hasznosíthatók. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • az elem, alkatrész beszerzési árának figyelembevételével, • a MÁV elszámoló ár, és az eszköz hasznos élettartama és műszaki élettartama arányában meghatározott érték szorzatával (alkatrész, elem eredeti beszerzési ára* (1hasznos élettartam/műszaki élettartam)) b. Az elbontott elemek, alkatrészek felújítás, javítás után hasznosíthatók akár eredeti funkciójukban, akár más tevékenység ellátására. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • a felújítás, javítás ráfordításával csökkentett MÁV elszámoló-ár figyelembevételével. c. Az elbontott elemek, alkatrészek eredeti funkciójukat nem tudják ellátni. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában az érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. 2. Ha az eszköz nem bontható önállóan hasznosítható elemekre, az eszköz bontása során hulladék-anyag keletkezik. A visszanyerhető haszonanyag értéke a marad-

594


ványérték meghatározásának időpontjában érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. Piaci ár meghatározása: • amennyiben az üzembe helyezéskor rendelkezésre áll karbantartási terv, vagy más szerződés, amely az adott alkatrészt, elemet beárazza, akkor az abban foglalt ár, • ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor mérvadónak tekinthető ajánlat vagy más szerződés, amely az azonos vagy egyenértékű alkatrész, elem árát tartalmazza, • mindezek hiányában, ha rendelkezésre áll MÁV azonos vagy egyenértékű készlet elszámoló ára, • egyéb esetben valamilyen megbízható piaci információn alapuló becslés. Az ár meghatározását minden esetben dokumentálni kell. 4.2.1.3 az értékcsökkenés meghatározása Értékcsökkenési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetés napjáig kell elszámolni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg – a Sztv 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve –, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az érték-

Új, nagy értékű, jelentős finanszírozási költségekkel járó és/vagy az élettartam alatt jelentős mértékű, az évek között nem egyenletesen eloszló karbantartási költségigényű eszközcsoportok vonatkozásában választható a Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdés szerinti elszámolási mód is. Az elszámolás az ilyen eszközök beszerzésekor, legkésőbb a beszerzés évében választható. Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét és a karbantartási költséget). Amennyiben az évenkénti értékcsökkenés meghatározásakor kalkulált ráfordításokban jelentős változás következik be, akkor újra kell kalkulálni. Jelentősnek tekintjük a változást, amennyiben annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1 %-át.

13. szám

csökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a bruttó érték alapján, havi gyakorisággal történik. Az adott gazdasági év eredményének terhére elszámolható tervszerinti értékcsökkenési leírás mértékét a mellékletben szereplő „Amortizációs normák” című táblázatban felsorolt leírási kulcsokkal kell számítani, és a tárgyi eszközt az állagban tartó szolgálati hely terhére költségként elszámolni. Az új beszerzésű eszközöket eszközkategóriánként, az eszközkategóriára meghatározott alapértelmezett hátralévő hasznos élettartamból számított leírási kulccsal amortizáljuk, azonban, ha az eszköz várható élettartama biztosan eltérő az alapértelmezettől, akkor a kulcsot az eszközre jellemző várható hasznos élettartam szerint határozzuk meg. A leírási kulcs meghatározásánál a hasznos élettartamot 1 és 10 év között egy tizedes jegy pontossággal (1,1 … 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10, 11 … 19), 20 és 50 év között 5 évenként (20, 25 … 45), 50 és 100 év között 10 évenként vesszük figyelembe (50, 60 … 100). Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát, az alábbi képlet alkalmazásával:

Amennyiben az értékcsökkenés elszámolása többféle módszer alkalmazásával történik, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenés öszszegét módszerenkénti bontásban. Az értékcsökkenés megállapításánál, amennyiben az eszköz elhasználódása az eszköz által teljesített valamely mutató által meghatározható és az eszköz használatából származó hasznok a használat mértékével arányosak, akkor alkalmazható a teljesítmény arányos leírás vagy a teljesítmény más módon (modellszámítás teljesítménykorrekcióval) történő figyelembe vétele az értékcsökkenés megállapításakor. Az állami vagyon értékcsökkenésének elszámolásakor, a MÁV Zrt. tulajdonú eszközökével azonos leírási kulcsot alkalmazunk. Az állami tulajdonú eszközök értékcsökkenését a MÁV Zrt. eredménye terhére számoljuk el, ugyanakkor viszszapótlási kötelezettségként a hosszú lejáratú kötelezettségek között is kimutatjuk.

13. szám


Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték alkalmazandó, melyet a megállapított hátralévő hasznos élettartamnak megfelelő lineáris leírási kulccsal írunk le. Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Vasúti személykocsik esetén az értékcsökkenést a MÁV-START Zrt. által meghatározott üzemeltetési szempontok figyelembe vételével a vállalatcsoport társaságainál azonosan kell elszámolni. Azon esetekben, ahol a vállalatcsoport egyik tagvállalatától bérelt tárgyi eszközön a bérbe vevő tagvállalat által értéknövelő beruházás történt és ennek következtében megváltozott az eszköz hátralévő hasznos élettartama, az új terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot bérbe adónál és bérbe vevőnél is az új hasznos élettartam alapján kell meghatározni és az értékcsökkenést annak alapján elszámolni. Földterületre, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk el. A 100 ezer ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, kivéve az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét akkor is egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, ha az eszköz az állam, vagy önkormányzat tulajdonában és a társaság vagyonkezelésében áll. Az eszközök értékcsökkenési leírását a Társasági adó törvény által meghatározott kulcsokkal is elszámoljuk. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni: • ha az eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, • ha az eszköz értéke a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, • ha az eszköz megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány miatt rendeltetésének megfelelően nem használható, vagy használhatatlan, • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; • az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni

595

gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. Amennyiben a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítása az előző üzleti évtől eltérő eljárás(ok)ból eredően változik, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell és be kell mutatni a változtatás eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg (beleértve az évközi mérlegkészítést is) fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték (a korábban elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték) alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, tárgyi eszközt a piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékre vissza kell értékelni (visszaírás). A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése az üzletágak/főtevékenységi körök feladata, a javaslatról a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes hoz döntést, a Számviteli szervezet előterjesztése alapján. 4.2.1.4 Eszközök selejtezése Az anyagok, immateriális javak és tárgyi eszközök selejtezéséről, az eszközt nyilvántartó szervezet előterjesztése, javaslata alapján a mindenkor hatályos DHL-ben megadott összeghatárok szerint felelős vezető/testület dönt. Az eszközök selejtezésre vonatkozó részletes szabályozást a 72/2000. (MÁV Ért. 26.) FBF. sz. utasítás: A felesleges vagyontárgyak hasznosításáról, selejtezéséről és az 1/2006. (MÁV. Ért. 18.) Társasági szol - Szolgál-

596


tatási főigazgatói utasítás: A felesleges raktári anyagok, munkahelyi anyagok, eszközök és vasúti járművek selejtezése tárgyú utasítás 1. sz. módosítása tartalmazzák. Az állami vagyonnal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon túl, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel megkötendő vagyonkezelői szerződés szabályozza. 4.2.1.5 Beruházások A mérlegben a beruházásokat a Sztv. 47-51. § szerinti bekerülési értéken mutatjuk ki. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az üzembe helyezett tárgyi eszközök közé. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést számolunk el. A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 4/2009 (MÁV Ért. 34.) EVIG. sz. utasítás tartalmazza. Az aktiválás előtt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, további hasznosításra alkalmatlan beruházások terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően kivezetésre kerülnek. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. Amennyiben már egy korábban használatba vett eszközhöz kapcsolódóan olyan beruházást, felújítást hajtunk végre, melynek következtében az eszköz egy része bontásra kerül, úgy a bontásra kerülő rész nettó értékét, mint tárgyi eszköz részselejtezést az egyéb ráfordítások között elszámoljuk. A bontás következtében felmerülő költségek a Szt. 47.§ (6) bekezdésének megfelelően a beruházás, felújítás bekerülési értékének részét képezik. A Szvt. előírásainak megfelelően az eszköz üzembe helyezésének dátuma megegyezik a használatbavétel dátumával. Az eszköz üzembe helyezésekor minden esetben egyedileg megállapítjuk az eszköz várható hasznos élettartamát. A várható hasznos élettartam abban az esetben is meghatározásra kerül, ha már meglévő, használatba vett eszköz vonatkozásában végzünk beruházást, felújítást. Amennyiben az így meghatározott hátralévő hasznos élettartam eltér a már meglévő, használatba vett eszköz eredeti hasznos élettartamától, abban az esetben az értékcsökkenési leírási kulcs módosításra kerül a 4.2.1.3 pontban szereplő képlet segítségével. Amennyiben egy korábban egyösszegű értékcsökkenés elszámolásával amortizált (100 E Ft bekerülési érték alatti) eszközre történik ráaktiválás, és a ráaktiválás következtében az eszköz bekerülési (bruttó) értéke a 100 E Ft-ot meghaladja, az eszközt a 100 E Ft-ot meghaladó bekerülési értékű eszközökre vonatkozó szabályok szerint kell állományba venni és értékcsökkenésüket elszá-

13. szám

molni, a korábban már elszámolt értékcsökkenés és a hátralévő hasznos élettartam figyelembe vételével. 4.2.1.6 Beruházásra adott előlegek Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére (beruházásokra, felújításokra) adott előlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – öszszegben mutatjuk ki. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítése bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés teljesítéskori (illetve átértékelés után mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. 4.2.2. Befektetett pénzügyi eszközök 4.2.2.1 részesedések A részesedések értékelésénél a bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A külföldi pénzértéke szóló részesedést a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A MÁV Zrt. által alapított gazdasági társaságban lévő befektetések bekerülési értéke megegyezik a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – MÁV Zrt-re jutó jegyzett tőke, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli vagyoni hozzájárulás együttes értékével. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. Ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet tartósan (egy éven túl) fennáll, az értékvesztést minden esetben elszámoljuk. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe:

13. szám


• a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; • a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; • a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; • a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság a rendelkezésére álló információk alapján a negyedéves és éves könyvviteli zárlatokhoz kapcsolódóan a részesedésekről és azok változásairól tájékoztatást ad, melynek keretében javaslatot fogalmaz meg értékvesztés képzésére, illetve visszaírására. A részesedések értékeléséről a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság javaslata alapján a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. Amennyiben a mérlegkészítéskor ismert piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. a mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. Amennyiben egy társaság részesedésére korábban értékvesztést számoltunk el, de a társaság további működéséből eredő veszteségek miatti tőkevesztés pótlására társaságunknak kötelezettsége keletkezik, és valószínű, hogy ezen tőkepótlásból eredő részesedés növekmény után értékvesztést kell elszámolni, akkor a részesedés könyv szerinti értékét meghaladó mértékben céltartalékot képzünk. 4.2.2.2 tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapírt a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devi-

597

zaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a Gazdasági általános vezérigazgatóhelyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskor ismert piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az előzőekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.2.2.3 adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik. Itt vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú öszszegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeg a mérlegkészítéskor a mérlegsorok között főkönyvi könyveléssel átsorolásra kerül. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Az elszámolásra vonatkozóan a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az adott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részleteit a

598


mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé. A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelés (Sztv. 60. § (2) ) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A MÁV részvénytársasággá alakulásakor leírt, illetve leértékelt kölcsönök munkavállalói tartozásainak öszszege a 0. számlaosztályban van nyilvántartva. A nyilvántartást a Pénzforgalmi könyvelés szervezet vezeti. A nyilvántartott összeg felett befolyt törlesztések egyéb bevételként kerülnek elszámolásra. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Sztv. 27. § 3). bekezdése szerint a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a részletre, halasztott fizetéssel történő értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor, ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejűleg el kell végezni. Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. 4.3 forgóeszközök 4.3.1. készletek A készletek bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között mutatkozó jelentős különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket módosítjuk. A Szvt. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos-

13. szám

energia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készletérték szerint korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: • növények, virágok, • szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, • oktatófilmek (dia és mozifilmek), • a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. • minden olyan anyag, amelyet a BKSZE nem minősít készletezettnek. A szakkönyveket és oktatófilmeket a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. Amennyiben a készletek beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. A vasúttársaság területén, mint közterületen talált tárgyak nem kerülnek a készletek között állományba vételre. Ezek felett a vasúttársaságnak felelős megőrzési kötelezettsége van, majd nyilvános árverésen az állam javára értékesíti. A GIR Készletgazdálkodási moduljában nyilvántartott raktári készleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani. Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkből történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra. Az árképzésre a Készletgazdálkodási modulban, a modul havi zárásával egyidejűleg kerül sor. A keletkezett árjavaslatot az anyaggazdák kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén korrigálni, amennyiben téves bizonylat kitöltése, rögzítése miatt, vagy a bevételezés számlával történő egyeztetésének időbeli csúszásából adódóan a központilag számított súlyozott

13. szám


átlagár korrekcióra szorul. Az árjavaslat jóváhagyását követően kerül sor az árbefagyasztásra. A rendszerben rögzített mozgási tranzakciók a befagyasztott áron kerülnek kiértékelése. Az időszak végén, a GIR Készletgazdálkodási modul adott havi zárásakor a számított új átlagár alapján a tárgyhavi mozgások átértékelésre kerülnek – a készletre valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet a tárgyhónapra elszámoljuk -, így a zárókészlet már az új átlagáron kerül kiértékelésre. Projektes vételezések esetén, a tárgyhavi mozgások az adott időszakban átértékelődnek a hónap zárásakor számított és aktuálissá váló új cikkárral. A Készletgazdálkodási modul analitikus feldolgozásába be nem vont készletek között mutatjuk ki a reklám és ajándéktárgyakat, a polgári védelmi anyagokat, valamint az egyéb készleteket. E készletek értékelése, elszámolása beszerzési áron történik. A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket számlázott áron tartjuk nyilván. A vásárolt göngyölegeket a számla alapján felszámított betétdíjas áron számoljuk el. Év végi értékelésére az anyagoknál leírtakat alkalmazzuk. A saját termelésű készleteket – az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő, továbbá megfelelő mutatók alapján a termékre, illetve az eszközre elszámolható – közvetlen önköltségen mutatjuk ki. A saját termelésű készletek befejezetlen állománya év végén a munkahelyi készletek leltározása alapján kerül a mérlegbe. Amennyiben egyedi értékelés alapján a készlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni a készletek értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Azon készletek esetében, amelyeknek a felhasználása bizonytalan (elfekvő, lassan mozgó készletek) a következő értékelési – elfekvő monitoring – rendszert alkalmazzuk a készlet érték megállapításához: A monitoring rendszer az 5 év, 2 év vagy 1 év felhasználási adatait alapul véve kimutatja az időszaki zárókészlet várható kiforgási idejét. A visszamenőleg 5 évre vonatkozó felhasználási adatok alapján kategorizált cikkek elszámolt %-os értékvesztése az alábbi: • 1 éven belül => értékvesztés nem kerül megállapításra • 2-3 éven belül => 20 % értékvesztés

599

• 4-5 éven belül => 50 % értékvesztés • 6 évtől => 90 % értékvesztés • nem forgott => 90 % értékvesztés. Az indokoltan nem mozgó (pl.: üzembiztonsági, első kiszerelés, új beszerzés) készlet kategóriákra értékvesztést nem számolunk el. Értékvesztés elszámolására a DHL-ben meghatározott vezető/testület döntése alapján kerülhet sor. A Sztv. 56. §. (3) alapján a fajlagosan kis értékű készleteknél a kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre. 4.3.1.1 a készletek selejtezése Azon anyagkészleteket, amelyeket a társaság tevékenységéhez felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. A készletek selejtezéséről a DHL-ben meghatározott vezető dönt. A pályavasúti szakanyagok selejtezése esetében Pályavasúti üzletág műszaki véleményének figyelembe vételével lehet a selejtezési javaslatot feltereszteni. 4.3.1.2 készletekre adott előlegek A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2 követelések A termék értékesítéséből, szolgáltatásnyújtásból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, azt el nem engedték, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfoyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert öszszegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszá-

600


molni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A GIR KI modulban, HUF-ban nyilvántartott követeléseknél az értékvesztés képzése a “MÁV-Automatikus értékvesztés képzés“ riport futtatásával történik. Az értékvesztés képzés a társaságok között csak az egyedi minősítés alkalmazásában térhet el. A megképzett értékvesztési tranzakciók egyedi minősítés alapján feladás előtt manuálisan módosíthatók, törölhetők, újak rögzíthetők. Az értékvesztés elszámolását a következő alapelvek alapján végezzük: a) részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. b) egyéb vevőkövetelések esetén: • 100 %-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok összes követeléseire is, amelyekkel szemben jelentős (1 M Ft feletti) éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, • 100 %-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti kategóriába, és az adós nem minősül megbízható adósnak, • 50%-os mértékű értékvesztést számolunk el a 180-365 nap között lejárt követelésekre, amelyek nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak. c) egyéb követelések esetén: • A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzően szállítói egyenleggel rendelkező, valamint az egyedi minősítés alapján biztosan fizetőképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést. Amennyiben a mérlegkészítéskor rendelkezésünkre álló információk, illetve dokumentumok lehetővé teszik a követelés várhatóan megtérülő összegének fentieknél pontosabb megállapítását, abban az esetben az elszámolandó értékvesztés összegét ezen információk és dokumentumok figyelembevételével határozzuk meg. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt ér-

13. szám

tékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a Pénzgazdálkodás javaslata alapján. Az értékvesztés elszámolására vonatkozóan a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben az analitikában megjelöljük ezeket a követeléseket. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül. A Sztv. 3.§-a alapján a behajthatatlan követelés az a követelés, • amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet, • amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, • amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, • amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, • amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhető fel, • amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, • amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. Minden esetben behajthatatlannak minősítjük azokat a kisösszegű követeléseket, amelyek érvényesítésének költsége meghaladja a követelés értékét, és: • több mint egy éve lejártak, és • több mint egy éve nincs kapcsolat az adóssal, és • 2. felszólítás után sem került sor a megfizetésre és • összege 40 E Ft alatti Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: • Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. • Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, annak meghatározása devizában történik. A devizában megállapított értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti nyilvántartási árfolyamon kell elszámolni. • Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt devizában kell meghatározni és az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni.

13. szám


A vevőkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a GIR Kinnlevőség modul tételesen (adósonként) tartalmazza. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. A váltókövetelések között a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni. 4.3.3 Fedezeti ügyletek 4.3.3.1 Fedezeti ügyletek értékelése A MÁV Zrt. a fedezeti ügyleteit elsősorban konkrét tranzakciókhoz kötötten hajtja végre. A fedezeti célú ügylet meghatározott tranzakciócsoportokhoz (több elemből álló követelés vagy kötelezettség) is kötődhet, így ilyenkor a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat csak a tranzakciócsoport egészére értelmezhető. Ez esetben a fedezett ügyletre való hivatkozás a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség, ill. a fedezeti ügylet alapját képező terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következő módszert alkalmazzuk: Az ügyletet a 0. számlaosztály számláin tartjuk nyilván, majd zárásakor annak eredménye elkülönítetten kerül a pénzügyi műveletek eredményei között elszámolásra: • A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások alatt mutatjuk ki. • A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki. 4.3.3.2 A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem

601

tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik. Az ügyletek hatékonyságát a fedezeti ügylet piaci értékének és a fedezett termék piaci árfolyamon számított értékének összevetésével vizsgáljuk. 4.3.4 Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírt, részesedést a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú értékpapírok esetén az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. A mérlegben az értékpapírokat a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.

602

4.3.5


Pénzeszközök

A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a pénztárakban lévő készpénz, valamint a csekkek értékét vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét, valamint a pénztárban tartott értékcikkek (pl. illetékbélyeg) értékét. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatjuk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő öszszeg szerinti értékben. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Számviteli törvény 59/A-F §-a szerinti valós értéken történő értékelést. 4.3.5.1 Valutapénztár A bankszámláról felvett valutát a deviza könyv szerinti átlagos bekerülési árfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni. A valutapénztár működtetője a pénztár nyitása előtt két tizedesjegy pontossággal kialakítja az aznap alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A mérlegben a valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.3.5.2.

Deviza-betétszámla

A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyamon; • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintértéken. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendel-

13. szám

kező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán): • Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB devizaárfolyamon számított forintértéken; forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén, a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam- különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során, az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.4 aktív és passzív időbeli elhatárolások, sajáttőke, céltartalékok értékelése Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék öszszege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként mutatjuk ki az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási

13. szám


időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően a rendkívüli ráfordításokkal szemben szüntetjük meg. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként számoljuk el a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget megszüntetjük, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapjáig még ki nem fizetett, tárgyévre kitűzött és tárgyévet terhelő prémium összegét, valamint a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. Minden számla rendelkezik egy számviteli dátummal, mely mindig a szerződés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás v. termékértékesítés megvalósulása) napjára mutat. 1. Időszakos elszámolás (folyamatos teljesítés) esetén • múltbeli szolgáltatás esetén a számlázott időszak utolsó napját, • jövőbeni szolgáltatás (előreszámlázás) esetén a számlázott időszak első napját tekintjük számviteli dátumnak és a számla kelte napján érvényes MNB árfolyamot alkalmazzuk. 2. Amennyiben a teljesítés évek között átnyúlik, akkor a számla által tartalmazott bevételt és költséget az érintett évek között megosztjuk. Utólagos számlázás esetén

603

kibocsátóként bevétel aktív időbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás passzív időbeli elhatárolást képezünk, a számla hiányában a teljesítés évében. Előre történő számlázás esetén kibocsátóként bevétel passzív időbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás aktív időbeli elhatárolást könyvelünk. 3. Amennyiben az éven átnyúló számla valamelyik évre jutó részösszege nem éri el a számviteli politikában rögzített összeg határt (1 M Ft-ot), akkor a teljes összeg a másik évre könyvelendő, az 1. pontban rögzített számviteli dátum szerint. Aktív és passzív időbeli elhatárolásokat egyedi értékelés alapján, könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A könyv szerinti érték a kibocsátó által közölt forint érték, vagy a teljesítés kori MNB hivatalos deviza-árfolyamon számított érték, illetve ezek hiányában a kalkulált érték. A konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok esetén az elhatárolás értékhatára 0 Ft, más vállalatok esetén 1 M Ft. 4. 5 kötelezettségek 4.5.1 rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú forintkötelezettségeket könyv szerinti értéken - a szállító, illetve a kibocsátó által közölt, elismert forint érték - mutatjuk ki a mérlegben. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben mutatjuk ki. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Amennyiben a belföldi partner a devizában kiállított számlájában nem az MNB által meghirdetett hivatalos árfolyamon végezte az adóalap illetve az ÁFA forintosítását, a számla nyilvántartásba vételét a bizonylaton feltüntetett árfolyamon végezzük. A hatályos Számviteli és az ÁFA törvények eltérő időpont szerint határozzák meg a devizás számlák forintosításakor alkalmazandó árfolyamot. Ebből kifolyólag adott devizás számlához két különböző árfolyam is tartozhat, egy a Számviteli tv. és egy az ÁFA tv. szerint. • Számviteli árfolyam A számviteli dátum napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. Minden gazdasági esemény rendelkezik számviteli dátummal, mely mindig a szerződés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés megvalósulás) napjára mutat, időszakos elszámolás esetén a 4.4 pontban meghatározott teljesítés napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. • ÁFA árfolyam Belföldi partnertől kapott devizában kiállított számla esetén a kibocsátó által forintban feltüntetett ÁFA öszszeg és a devizás ÁFA összeg hányadosának két tizedes jegyre történő kerekítésével kerül az árfolyam megállapításra.

604


Közösségen belüli partnertől kapott számla esetében az ügyletet tanúsító számla kibocsátás dátumának napján, de legkésőbb a teljesítést követő 15. napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Eseti szolgáltatás esetén nem a számla kibocsátás napján, hanem a szolgáltatásnyújtás megvalósulásának napján közzétett MNB árfolyamon kell forintosítani. Közösségen belüli illetve harmadik országbeli adóalanytól az ÁFA tv. 37.§ (1) bekezdés szerinti - a hatályos ÁFA törvény előírásai szerint belföldi teljesítési helyű - szolgáltatások igénybevétele esetén alkalmazandó ÁFA árfolyamok az alábbiak: - tényállásszerű (eseti) teljesítés esetén a tényleges teljesítés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam, - időszakos elszámolású ügyletek esetén a számla kibocsátásának napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Közösségen belüli illetve harmadik országbeli adóalanytól az ÁFA tv. 37.§ (1) bekezdésén kívüli - a hatályos ÁFA törvény előírásai szerint belföldi teljesítési helyű - szolgáltatások igénybevétele esetén alkalmazandó ÁFA árfolyam: - az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, - az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap 15. napja közül a legkorábbi napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Ehhez kapcsolódóan a GIR-ben lehetőség van: • a Kötelezettség modulban a számla fejszintjén a könyveléstől eltérő árfolyam rögzítésére, • az ÁFA analitikában a könyveléstől eltérő, ÁFA törvénynek megfelelő árfolyam kimutatására. A vasútközi elszámolásban a számadások alapján történő devizatartozások és követelések a számadás hónapjának első munkanapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kerülnek nyilvántartásba. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.5.2 Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A forintban felvett beruházási és fejlesztési hiteleket, az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni.

13. szám

Amennyiben a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki a pénzügyi lízingbe vett eszközök lízingbe adó által kiszámlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, melyet csökkenteni kell a megfizetett lízingdíjak összegével. A hosszú lejáratú kötelezettségek közt nyilvántartásba vett, az állami eszközök forrásának értékét a szerződés szerinti, illetve az állami vagyon bővítésére kapott költségvetési juttatás igénybevételkor érvényes forint értékben mutatjuk ki. A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni. 5.0 HIVatkozÁsok, MóDosítÁsok, MEGszüntEtÉsEk 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről d) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok e) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról f) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól g) 4/2011. (IX.02. MÁV Ért.18.) GÁVIGH számú utasítás a MÁV Zrt, a MÁV-START Zrt és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. 2011. évi számlatükrének kiadásáról h) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról i) 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH sz. utasítás – Belső Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat évenkénti módosításokkal (utolsó 3/2011. (VII.08. MÁV Ért. 15. GÁVIGH sz. utasítás) j) 51/2009. (MÁV. Ért. 23.) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság Beruházási Utasítása kiadásáról

13. szám


k) 24/2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról 5.2 Megszüntetések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 31/2011 (VII. 22. MÁV Ért 16.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról hatályát veszti. 6.0 HatÁlyBa lÉPtEtő rEnDElkEzÉsEk: A Szabályzat rendelkezéseit a 2012. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni. 7.0 MEllÉklEt: Amortizációs normák jegyzéke Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

605

606


13. szám

1. sz. melléklet

13. szám


607

608


13. szám

13. szám


609

Helyesbítés A MÁV Értesítő 2012. évi 12. számában található „28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére” című utasítás 7. 4. sz. melléklete helytelenül jelent meg. A mellékletet helyesen az alábbiakban közöljük. 7.4. sz. melléklet A Res rendszerben speciális adatgyűjtési és rögzítési feladatok 1. Az adatgyűjtés elve A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos alapinformációkat a MÁV Zrt. különböző szakterületeinek, illetve a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok jogosultsággal rendelkező munkatársai gyűjtik össze az F. 3. sz. Utasítás MÁV Zrt. szakterületeire vonatkozó pontjainak, a Balesetvizsgálati Utasítás, valamint a mindenkor érvényben lévő – a témakörhöz kapcsolódó – vezérigazgatói utasításoknak megfelelően. 2. Összegyűjtendő adatok a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban: - Az esemény bekövetkezésének az időpontja: (esemény kezdete)év, hó, nap, óra, perc - Az esemény befejeződésének az időpontja: (esemény vége)év, hó, nap, óra, perc - Helymeghatározás: a MÁV Zrt. vasútvonala sorszámának, vagy egyéb helymeghatározó kód, valamint a szolgálati hely 5 karakteres statisztikai számának a megadásával történik. Ha az esemény két szolgálati hely között a nyílt vonalon vagy a szolgálati hely környezetében következik be, akkor a szöveges részben kell a helyet pontosan leírni. - Az esemény oka: - A bekövetkezett rendkívüli esemény (mint jelenség) leírása, - Az esemény bekövetkezésekor a külső körülmények (a vizsgálat elősegítése érdekében) - A rendkívüli esemény bekövetkezésének okai (bármely időpillanatban megismert adatok közlése) - a tett és a tervezett intézkedések (a különböző szakágak, vasúttársaságok, hatóságok összehangolt helyreállító munkájának elősegítésére) - Az esemény következményei: - a személyek, járművek, pályalétesítmények, gépi berendezések és egyéb tárgyi eszközök sérülése vagy megrongálódása (személyek halála, állatok elhullása is) - vonatkésés esetén összesítés készítése (személyszállító- és tehervonat bontásban, a késett vonatok darabszáma és a késési percek) - a szöveges részben fel kell sorolni a kiemelt termékcsoporthoz tartozó késett vonatokat, vonatszámonként a hozzá tartozó késési perccel (pl.: IC800 +17’, 40732 + 41’stb.) - ugyancsak a szöveges részben szerepeltetni kell a hiba bejelentési sorszámokat is, amelyeket a diszpécser szolgálatok adnak ki. Egy konkrét rendkívüli eseményről többször kell adatot gyűjteni (annak folyamata alatt, valamint befejeződése után is, a vizsgálati eredmények belső nyilvánosságra hozatalakor is), mert a MÁV Zrt. teljes hálózatán az arra illetékes és jogosult személyek a RES rendszerbe történő beírással azonos időben tudnak értesülni az eseményekről és a pillanatnyi (késés beszámítással) helyzetről, a szükséges intézkedéseket ennek megfelelően meg tudják tenni. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos alapinformációkat is a területeken rögzítik a RES programrendszer segítségével. Az RES kezelésével kapcsolatos információkat a “Rendkívüli Események Információs Rendszere; RES (v) 6.0; Területi modul” című kiadvány tartalmazza. Jelen Utasítás a rögzítés alapelveit és szabályait foglalja össze.

610


13. szám

Az első (saját működési területén kompetenciával rendelkező) személy, aki a bekövetkezett rendkívüli eseményről információt kap, elkezdi a rögzítést a RES-ben (a rendszer naplózza a rögzítés minden egyes fázisát). A rendkívüli esemény bejelentése és a rögzítés kezdete közötti időtartam nem lehet nagyobb 30 percnél. A RES-ben a rögzítés a rendkívüli esemény kezdeti időpontjával (év, hó, nap, óra, perc) kezdődik. A következő lépés az esemény fő és segéd kódjának a meghatározása. Abban az esetben, - ha az esemény befejezésének az ideje még nem ismert {ekkor a befejezés évének a helyére két szóközt kell írni}, - vagy ha az esemény az idő múlásával nem változik {ekkor a befejezés évének a helyére két „*”-t kell írni}. A szöveges résznek – a személyes adatok védelmét is szabályozó2011. évi CXII. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény,ezen Utasítás kiadásakor hatályos verziója alapján – az egyszerűsítést és a további feldolgozhatósági szempontokat figyelembe véve, a következő minimális információkat kell tartalmaznia: - Az esemény helye (állomás, állomásköz, egyéb szolgálati helyek, vonal, vagy az előzőkben meg nem határozható terület); - Az esemény fontos időpontjai (legalább a kezdete és a vége; év, hó, nap, óra, perc); - Esemény legrövidebb leírása; - Az eseményekben résztvevő személyek - Nem vasúti tevékenységet végző személyek:  Név nélkül, egyéb azonosításra alkalmas adatok nélkül szerepelhetnek (csak ráutaló jelleggel; pl.: fiatal nő, idős férfi, 2 fő fiatalkorú, kiskorú vagy gyermek stb.). - Vasúti tevékenységet végző személyek  E kitétel vonatkozik a MÁV Zrt., a MÁV Zrt-n kívüli, a személyszállítás és az árufuvarozás lebonyolításában résztvevő vasúttársaságok munkavállalóira, valamint a MÁV Zrt. „telekhatárain” belül bármilyen munkát végző társaságok munkavállalóira is. Rögzítendő adatok: ○ név, ○ munkahelyi azonosító jel vagy szám, ○ munkakör vagy beosztás, ○ telephely, telepállomás, szolgálati hely, stb. - Vasút és közút találkozásánál a személyi sérüléses baleset, illetve közúti járművel történt személyi sérülés nélküli bármilyen jellegű baleset esetén a sérült személy és a jármű egyéni azonosító adatai nem rögzíthetők! (csak ráutaló jelleggel lehet mind a személyekről, mind a járművekről bejegyzést tenni; pl.: személygépkocsi, kamion, autóbusz, mezőgazdasági vontató, stb.) - Az esemény által okozott korlátozó intézkedések befejezésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc); - Az esemény miatt értesített személyek neve, munkaköre és az értesítés időpontja (év, hó, nap, óra, perc); - Balesetvizsgálat alkalmával a megkülönböztető jelzéseket adó berendezésekkel felszerelt közúti gépjárművek (balesetvizsgálatra igénybe vett személygépkocsi, közúti segélynyújtó járművek) megkülönböztető jelzés használata kezdési időpontja (év, hó, nap, óra, perc); - A MÁV Zrt. szakági diszpécserek részére történt bejelentés időpontja (év, hó, nap, óra, perc) és a diszpécserek által adott hiba-sorszám. Egyes esetekben a rendkívüli események egy időpillanatban következnek be (nem egy időtartam alatt játszódnak le), ezért azoknak nincs befejezési időpontjuk. Emiatt szükséges, hogy a főkódhoz tartozó esemény bejegyzés nem időtartamhoz, hanem időponthoz (az esemény megtörténtéhez) kapcsolódóan legyen rögzítve. A továbbiakban a RES kezelési segédletében leírtakat kell alkalmazni.

13. szám


611

612


13. szám

13. szám


613

614


13. szám

13. szám


615

616


13. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Szabályozás, etika és kockázatmenedzsment. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU IssN 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

13. szám 127. évfolyam május 25. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM. Egyéb közlemények: Oldal

Recommend Documents