12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971 Ember és Bioszféra Program – MAB – Man and Biosphere 1971 Ramsari (Irán) Egyezmény – Convention on Wetlands 1979 Mo. 1972 Egyezmény a világörökségekről – Párizs - Convention on the Protection of the Word Cultural and Natural Heritage – 1985 Mo.
1973 Washingtoni Egyezmény – CITES – Convention on International Trade of Endangered Species of Wild Fauna and Flora - 1985 Mo. A veszélyeztetett növény és állatfajok kereskedelmét szabályozó államközi megállapodás. Engedélyhez köti a felsorolt fajok exportálását (pl. valamennyi orchidea fajra vonatkozik).
1979 Berni Egyezmény – Convention on the Conversation of European Wildlife and Natural Habitats - az európai kontinens vadon élő növény és állatvilágának és a természetes élőhelyek védelmére jött létre. Mo. 1989-ben csatlakozott. Listájában 18 honi növényfaj szerepel.
1992 Rio de Janeiro - Convention on Biological Diversity CBD: az egyezményt a világ 154 országa írta alá. Mo. 1994. 1. biodiverzitás védelme 2. a biodiverzitás fenntartható használata 3. a genetikai források használatából származó haszonból való egyenlő és igazságos részesedés elve 4. Egyben jogi kötelezettség is a vadon élő növény- és állatfajok felmérésére és azok védelmének kidolgozására. 5. Az 1996-os természetvédelmi törvényünk az egyezménnyel harmonizál.
1998 EU Biodiverzitás stratégiája, EBS – természeti és kultúrális elemek egyaránt
2004 - GSPC – Global Strategy for Plant Conservation – Európában - 2010-re a veszélyeztetett növényfajok 60 %-át ex situ védelemben kell részesíteni, ezek 10%-át vissza kell helyezni az eredeti helyükre. 2010 cél – a biodiverzitás pusztulását felére kell csökkenteni
Nemzetközi szervezetek IUCN - International Union for Conservation of Nature and Nature Resources – Természetvédelmi Világszövetség – Ritka, veszélyeztetett és endemikus európai növényfajok vörös listáján kb. 1300 faj szerepel. A listához veszélyeztetettségi kategóriákat adtak meg. A lista fajai közül 64 fordul elő hazánkban (közöttük idehaza védettek, fokozottan védettek és nem védettek is vannak. Az utóbbira példa a Typha minima) ECNC –European Center for Nature Conservation NGO – Non Governmental Organisation
SCOPE – Scientific Commitee on Problems of the Environment GISP – Global Invasive Species Program COST – European Coordination in the fields of Scientific and Technical Research ILTER – International Long-term Ecological Research
LTSER – Long-term Socio-ecological Research
Hazai kapcsolódások
• Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer NBMR, Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer – NÉR: Növényfajok monitorozása • • • • •
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 1999 - Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program ÉTT – Érzékeny Természeti Területek program Erdőrezervátum program Natura 2000
Világnapok Víz világnapja február 2 Föld napja
április 21 Madarak és fák napja
május 10 Biológiai sokféleség napja május 22 Jelenleg: Természet és környezet megőrzési Szakállamtitkárság
A Duna menti országok vegetációja I. Zonális vegetáció egységek A/ Erdő zóna 1. örökzöld mediterrán keménylombú erdők és cserjések: (Olea europea, Pistacia spp., Pinus spp., Quercus ilex, Q. coccifera, Pinus pinea) 2. félig lombhullató erdők és cserjések (Q. coccifera, Carpinus orientalis, Juniperus oxycedrus)
3. lombhullató erdők (beleértve néhány fenyőfélével kevert erdőt is): - szubmediterrán erdők – (Q. pubescens, Fraxinus ornus, Carpinus orientalis) - kontinentális xeroterm tölgyesek – (Q. farnetto, Q. cerris, Q. petraea) - mezofil tölgyesek, gyertyánosok - tölgy-fenyő erdők Közép- és Dél-Európában (Q. robur, Pinus sylvestris) - bükkösök, bükk/fenyő erdők
4. Fenyvesek • északi síksági örökzöld (és részben kevert) erdők: Pinus sylvestris • hegyi örökzöld erdők: Abies alba, Pinus sylvestris, Picea abies
• szubalpin fenyvesek: Pinus cembra, Larix decidua és Picea abies
B/ Erdőssztyep zóna • Erdőssztyep erdő dominanciával - szubmediterrán löszön – Q. p.,c., r.
- hideg erdőssztyep löszön – Q. r., Carpinus betulus - pannóniai erdőssztyep homokon és sziken – Q. r.
• Erdőssztyep kevesebb erdővel - pannóniai erdők az alföldi löszön
C/ Sztyepzóna csomós növésű füvek – Festuca és Stipa spp.
D/ Szubalpin cserjések, törpecserjések, gyepek
E/ Szubnivális és nivális párna és kriptogán növényzet
II. Intrazonális vegetáció egységek 1. Nedves és vizes élőhelyek: folyóparti erdők, lápok, mocsarak erdei, dagadólápok és átmeneti lápok, nádasok 2. Sziki élőhelyek 3. Partmenti dűnék vegetációja
Boreális, Kontinentális, Alpin, Atlantikus, Mediterrán, Makaronézia Pannon, Sztyepp, Fekete-tengeri régió
Makaronézia (Kanári –szigetek, Azori-szigetek, Madeira)
