ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig
A határozat jogerős:
év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H-8580-2/2007.
Hiv. szám:
-
Tárgy: Tarján – ÉDV Zrt. – Tarjáni
Előadó:
dr. Busáné
Melléklet:
-
vízbázis
hidrogeológiai védőidom
kijelölése Tarján - 8
Határozat
I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Északdunántúli Vízmű ZRt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) engedélyes kérelmének helyt ad, és az 5.722/1999. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelő, tarjáni B-5 és B-7 jelű 2 db termelőkútja vízbázisának hidrogeológiai védőidomát az alábbiak szerint jelöli ki: 1./A védendő vízmennyiség: 600 m3/ nap
2./A vízkészlet típusa: karsztvíz
3./A monitoring rendszer objektuma:
talajvízadó rétegre települt: TÉ-2, TÉ-3 jelű figyelő-kutak
Kút
Kat. sz.
neve
EOV Koordináták X (m)
Y (m)
Zterep
Talpmélység
Csőátmérő
Szűrőzés
(m)
(mm)
(m-m)
23,0
120/114
19,0-21,0
(mBf.) TÉ-2
K-10
252 580,68
608 870,68
188,934
acél TÉ-3
K-11
252 131,25
608 271,17
187,932
8,0
120/114 acél
4,0-5,0
4./ A vízbázis üzemeltetője:
Észak- Dunántúli Vízmű ZRt. 2800 Tatabánya, Sárberek 100.
5./A védőterület: Hidraulikai modellezéssel meghatározott 600 m3/ nap- ra
6./A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület:
A belső és a külső védőterületnek felszíni metszete nincsen, ezért a kötelező belső védőterületen kívül hidrogeológiai „A” és „B” védőterülete kell kijelölni. Külső védőterületet nem kell kijelölni
A vízbázis utánpótlódási területén potenciálisan sérülékenynek tekinthetőek a hidrogeológiai „A” védőterületre eső (a településtől D-re, ill. DNy-ra) víznyelő szakaszok, valamint a hidrogeológiai „B” védőterületre eső (a településtől ÉNy-ra) karsztkibúvások.
7./Belső védőterület határai:
Mindkét vízmű kút és környezete már jelenleg is úgy van kialakítva, hogy teljes mértékben megfelel a belső védőterületre vonatkozó előírásoknak. A kötelezően kialakítandó minimum 10 méter sugarú körnek megfelelő belső védőterület mindkét kútnál biztosított.
a./A B-5 jelű termelőkút belső védőterülete a 1149/27 hrsz. belterületi ingatlanon található. A belső védőterületet az alábbi ingatlanok határolják: 1205 hrsz., 1279 hrsz., 1149/28 hrsz.
b./A B-7 jelű termelőkút belső védőterülete a 2307 hrsz. belterületi ingatlanon található. A belső védőterületet 2309., 2308., 2306/1., 2306/2., hrsz belterületi és 0220. hrsz. külterületi ingatlanok határolják.
8./Külső védőterület határai:
Egyik kút esetében sincs a külső védőterületnek felszíni metszete, ezért külső védőterületet nem kell kijelölni.
9./Hidrogeológiai „A” védőterület:
A hidrogeológiai „A” védőterületre eső nyelési pont a 0205 hrsz. területre esik. A védendő terület határai: É-on 0220 hrsz. út, a 0205 hrsz. ingatlan területén a völgypatakját határoló kétszer harminc méteres sáv a 0220 hrsz. úttól 300 méteres hosszban.
2
10./Hidrogeológiai „B” védőterület:
A hidrogeológiai „B” zóna döntő része Tarján községtől ÉNy-Ny-i irányban húzódik a Gerecse nyílt karsztos területei felé. A „B” zóna váltakozva tartalmaz fedett és fedetlen területeket. A fedetlen beszivárgási területek többnyire nagyobb összefüggő területegységekből állnak. A karsztterületek nagyobb része Tarján közigazgatási területeitől távolabb helyezkedik el, és elnyúlik Vértestolnán túl, Baj közigazgatási területéig. A fedetlen karsztos terület a magasabb térszíneken található.
Az egyes településeken védőterülettel érintett ingatlanjai:
a./Baj:
0104 hrsz. külterületi ingatlan Baj közigazgatási területének keleti határán.
Határai:
É-on: Baj 0105 hrsz. terület, Ny-on: Baj 0103 hrsz. terület, K-en: Vértestolna 0153. és 0151 hrsz. területek, D-en: Vértestolna 0149. és 0146. hrsz. területek.
b./Vértestolna:
ba./0149, 0146, 0130, 0132 hrsz. külterületi ingatlanok és az ezekre az ingatlanokra eső 0150, 0129, 0131 hrsz. utak Vértestolna közigazgatási területének Ny-i határán.
Határai: É-on: Vértestolna 0148. és 0144 hrsz. utak, Ny-on: Baj 0104 hrsz. ingatlan, D-en: Vértestolna 0128, 0122/1 hrsz. utak K-en: 0121/2, 0121/1, 0132, 0134 hrsz. ingatlanok és 0133 és 0154 hrsz. utak.
0249/1, 0249/2, 0249/3, 0257, 0205, 0254, 0243, 0239, 0233, 0219, 0225, 0235, 0223, 0221, 0215/2, 0214, 0210, 0208, 0212, 0193 hrsz. osztatlan ingatlanok és az ezen ingatlanokra eső 0290, 0247, 0246, 0206, 0207, 0209, 0211, 0213, 0215/1, 0222, 0220, 0236, 0224, 0234, 0237, 0240, 0244 utak és a 0194 hrsz. közút Vértestolna közigazgatási területének DK-i határán, valamint 018 hrsz. ingatlan
3
megosztva É-on a Tarján-patak melletti utat valamint a 0203 árok és a 017 út csomópontját összekötő út mentén.
Határai: ÉK-en: Héreg és Vértestolna, valamint Tardos és Vértestolna közös közigazgatási határa, É-on: 0218, 0199, 0200 hrsz utak, a 018 ingatlant megosztó út, Ny-on: a vértestolnai Tarján-patakot követő út a 0258 hrsz. útig, D-en: 0258, 0242, 0238, 0232, 0226 és 0227 hrsz. utak Vértestolna közigazgatási területén, DK-en: a tarjáni 0288 hrsz. ingatlan, K-en: a védőterület Tarján közigazgatási területén folytatódik
c./Tarján:
0306, 0290/1, 0209/2 hrsz. ingatlanok, melyek a vértestolnai DK-i védőterülethez csatlakoznak.
Az előbbi vértestolnai védőterülethez csatlakozó rész határai:
K-en:0309, 0305, 0291, 0292 hrsz ingatlanok.
Önálló védőterületi rész a 0286/1, 0286/2, 0286/3 osztatlan ingatlanok és a 0287 útnak az ingatlanokon belüli szakasza, valamint a 0292 ingatlan megosztva a 0286/1, 0290/2 és 0292 ingatlanok közös találkozási pontja és 0292 és 0294 ingatlanok közös Ny-i sarokpontja közé húzott képzeletbeli vonal mentén. Határai: É-on 0294 hrsz. ingatlan, K-en: 0293 hrsz. ingatlan és Tarján belterületi határa, D-en: 0285, 0284 hrsz. ingatlan, DNy-on 0283 hrsz. ingatlan Ny-on: a fentieken megadott képzeletbeli vonal
11./A védőidom vertikális kiterjedése a karsztvíz esetén:
Az alaphegységi triász korú karbonátos kőzetek feküje
4
II. A./A védőterületeken tiltott és korlátozott tevékenységek:
1./A védőterületen olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.
2./A jelenlegi területhasználathoz köthetően tiltott tevékenység nem folyik a vízbázis védőterületén.
3./Így a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. sz. rendelet 13.§- ának előírásai szerint:
a./Belső védőterület:
aa./A belső védőterületen semmilyen ipari, mezőgazdasási, építési, közlekedési vagy vízadó réteget érintő tevékenység nem folytatható, kivéve a vízbázis üzemével kapcsolatos tevékenységeket.
b./Külső védőterület:
ba./Tilos mindenféle beépítési, üdülési, ipari és közlekedési tevékenység. A mezőgazdasági tevékenységek közül nincs korlátozva a vegyszermentes erdőművelés, környezeti hatásvizsgálathoz kötött a növénytermesztés, legeltetés, trágyázás és növényvédő szer használat, az egyéb tevékenységek közül a kútfúrás.
c./Külső hidrogeológiai védőterületen (A zóna):
ca./Tilos olyan létesítményt elhelyezni, amelynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségét károsítja. Tilos olyan tevékenységet folytatni, melynek következtében csökken a víz természetes védettsége.
cb./A földtani és a terepviszonyok miatt a kijelölt külső védőterülettel határos zónában bármilyen új tevékenység esetén meg kell vizsgálni, hogy az új tevékenységnek milyen hatása lehet a külső védőterületre.
5
cd./Tilos:
-
Lakó- és üdülőterület csatornázás nélkül
-
Települési szilárd és folyékony lerakó létesítmények létesítése és üzemeltetése
-
Mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása, lerakása
-
Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, lerakása
-
Élelmiszeripari és ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása
-
Hígtrágya és trágyalé kijuttatása a termőföldre, leürítés, szennyvízöntözés
-
Növényvédőszer- kijuttatása légi úton, tárolása és – hulladék elhelyezés
-
Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése
-
Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése
ce./Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető:
-
Lakóterület csatornázás nélkül
-
Temető
-
Ásványolaj- és termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása
-
Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő
-
Komposztáló telep
-
Önellátást meghaladó állattartás
-
Szerves és műtrágya raktározása és tárolása
-
Szennyvíziszap tárolása és termőföldön történő elhelyezése
-
Egyéb út
-
Üzemanyagtöltő állomás
-
Bányászat
cf./Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető:
-
Szennyvízcsatorna átvezetése
-
Szennyvíztisztító telep
-
Házi szennyvíz szikkasztása
-
Építési hulladék lerakása
-
Házikertek, kiskertművelés
-
Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel
6
-
Salak, hamu lerakása
-
Növénytermesztés
-
Legeltetés, háziállattartás
-
Szervestrágyázás és műtrágyázás
-
Tisztított szennyvízzel való öntözés
-
Növényvédőszerek alkalmazása
-
Haltenyésztés, haletetés
-
Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok- rendszerrel
-
Vasút
-
Gépkocsi parkoló
-
Gépkocsimosó, javítóműhely, sódepónia
-
Fúrás, új kút létesítése
-
A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység
cg./Korlátozás nélkül folytatható tevékenységek:
-
Lakó- vagy irodaépület csatornázással
-
Sátorozás, fürdőzés
-
Sportpálya
-
Erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül
-
Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok- rendszerrel
D./Külső hidrogeológiai védőterületen ( B zóna)
da./Tilos:
-
Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilye hulladékok tárolása illetve lerakása
-
Veszélyes hulladéklerakó, vagy ártalmatlanító létesítése
-
Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása, és ipari hulladékok tárolása,
-
Hígtrágya- és trágyalé leürítése.
db./Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meg lévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető az alábbiakra vonatkoztatva:
7
-
Települési folyékony hulladéklerakó létesítése, üzemeltetése
-
Növényvédő szer tárolása és hulladék elhelyezése
-
Veszélyes hulladékártalmatlanító
dc./Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető az alábbiakra vonatkoztatva:
-
Lakótelep, új parcellázású üdülőterület kialakítása,
-
Lakóépületek csatornázás nélkül,
-
Szennyvízcsatorna átvezetése,
-
Települési hulladéklerakó,
-
Házi kertek, kertművelés,
-
Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása,
-
Ásványolaj- és termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása,
-
Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő,
-
Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladék tárolása,
-
Salak, hamu lerakása,
-
Növénytermesztés,
-
Komposztálótelep,
-
Önellátást meghaladó állattartás,
-
Műtrágyázás,
-
Hígtrágyalé és trágyalé kijuttatása termőföldre,
-
Szennyvízöntözés,
-
Növényvédő- szerek alkalmazása,
-
Növény védőszer kijuttatása légi úton,
-
Növény védőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése,
-
Szerves- és műtrágya raktározása, tárolása,
-
Szennyvíziszap tárolása,
-
Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése,
-
Dögkutak létesítése,
-
Haltenyésztés, haletetés,
-
Üzemanyagtöltő állomás,
-
Bányászati tevékenység,
-
Fúrás, új kút létesítése,
-
A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység,
8
dd./Korlátozás nélkül folytatható tevékenységek a külső hidrogeológiai védőterületen (B zóna):
-
Lakó- és irodaépületek csatornázással,
-
Szennyvíztisztító telep,
-
Építési hulladék lerakása,
-
Temető,
-
Sátorozás, fürdés,
-
Sportpálya,
-
Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel,
-
Erdőtelepítés, művelés vegyszeres kezelés nélkül,
-
Legeltetés, háziállattartás,
-
Szervestrágyázás,
-
Tisztított szennyvízzel történő öntözés,
-
Autópálya, autóút vízzáróan burkolt csapadékvíz-árok rendszerrel,
-
Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel,
-
Vasút,
-
Gépkocsi parkoló, gépkocsimosó, javító műhely,
III.
A vízbázis engedélyese köteles az alábbi előírásokat betartani:
1./Az eljáró hatóság előírása:
a./A védőterületen ellenőrzést kell végezni és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveknél intézkedést kell kezdeményezni.
b./Legalább évente egy alkalommal ellenőrizni és vizsgálni kell a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőterületen folytatott tevékenységeket is.
c./A védőidom, védőterület veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni kell.
d./A vízminőségvizsgálatra vonatkozóan a vízmű kutakban az üzemi gyakorlatnak megfelelő negyedévenként rutin vizsgálatot kell végezni, valamint háromévenként ki kell egészíteni a diagnosztikai vizsgálatban is elvégzett EU komponensek szerinti vizsgálatokkal.
9
da./A TJ-2, TJ-25 jelű kutakra vonatkozóan: Ha a termelő kutakban trendszerű vízminőség változás jelentkezne, akkor a két karsztvízszintészlelő fúrásból is ellenőrző vizsgálatot kell végezni.
db./A Serleim-patakon: évente kétszer vízminőség ellenőrzést kell végezni a nyelési pontok közelében.
dc./A szennyeződés feltáró észlelő kutak további észlelése nem indokolt.
e./A vízszintmérésekre vonatkozóan a
vízmű kutakban a vízszintmérést és egyéb üzemi
méréseket az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is végezni kell.
ea./A TJ-2, TJ-25 jelű kutakra vonatkozóan: A vízbázis mennyiségi állapotának vizsgálata céljából a vízbázis megfigyelő rendszerét képző törzshálózati kutak mérési adatait az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól meg kell kérni.
eb./A vízminőségre, valamint vízszintmérésekre vonatkozó mérési adatokat a tárgyévet követő év március 31-ig az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek meg kell küldeni.
IV.
Jelen határozattal megállapított jogok és kötelezettségek az engedélyest jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig illetik meg, illetve terhelik.
V.
A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárba elhelyezi, a határozatot Tarján -8 szám alatt a vízikönyvbe bejegyzi.
VI.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
10
A fellebbezés illetéke 14.000,- Ft, azaz Tízenégyezer forint, melyet a fellebbezés első példányán, illetékbélyegben kell leróni.
VII.
Az eljáró hatóság a jelen határozatnak a hirdetőtőblákon 15 nap időtartamú kifüggesztéssel való közszemlére tétel útján történő közlését rendeli el.
Indokolás
Az Észak-dunántúli Vízmű ZRt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) 2002. szeptember 26-án iktatott, az eljáró hatóság jogelődjénél előterjeszetett kérelmében az 5.722/1999. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelő, tarjáni B-5 és B-7 jelű 2 db termelőkútja vízbázisának hidrogeológiai védőidoma kijelölését kérte, melyhez a HYDROSYS Víz- és Környezetvédelmi Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (2014 Csobánka, Borony utca 4.) „Tarján vízbázis biztonságba helyezési terve” c. dokumentációt csatolta, a kérelmén 5.000 ft illetékbélyeget rótt le.
Az engedélyes az eljáró hatóság felhívása nélkül
2002.október 14-én
az általa megkeresett
szakhatóságok közül az ÁNTSZ Tatabányai Városi Intézete Tb/T 36-2422-2/2002.sz., majd 2002. november 26-án az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 47861/2002.sz. szakhatósági állásfoglalását csatolta, mely szakhatóságok a vízbázis biztonságba helyezési tervhez hozzájárulásukat feltételek megállapítása nélkül megadták.
Az eljáró hatóság a kérelelm vizsgálatát követő hiánypótlási felhívásában
az engedélyest az
illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény melléklete XIII. címe 1/c. pontja alapján további 2.000 ft illetékbélyeg lerovására, valamint a védőidom „A” és „B” védőzónája által érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatai, helyszínrajz és térkép csatolására hívta fel.
Az engedélyes a hiányzó illetéket 2005.február 7-én megküldött beadványán lerótta, a hiánypótlási felhívás további részében foglaltakkal kapcsolatban 2005.február 28-án érkezett iratában előadta, hogy az ingatlannyilvántartási adatok beszerzésében,
pedig
mint a diagnosztikai munkák
beruházója, az Észak-dunántúli Környetevédelmi és Vízügyi Igazgatóság az illetékes, akit a tárgyi hiánypótlással megkerestek. A beruházó Észak-dunántúli Környetevédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2005.április 7-én a védőterületeket lefedő ingatlanok tulajdoni lap másolatait megküldte.
11
Ebből megállapítható, hogy a B-5 jelű termelőkút belső védőterülete, a tarjáni 1149/27.hrsz. alatti ingatlan, valamint a
B-7 jelű termelőkút belső védőterülete, a tarjáni 2307.hrsz. alatti ingatlan
tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője az engedélyes.
Az eljáró hatóság ezt követően további hiánypótlsáként távbeszélőn az engedélyestől a vízföldtani napló megküldését kérte, aki azt 2006.január 25-én csatolta, mellyel a hiánypótlási felhívásokbban foglaltak teljesültek.
A hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a vízminőség megóvása érdekében a védőterület-védőidom kialakítása, hatósági kijelölése az alábbi jogszabályokra alapozva szükséges:
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14.§ (2) bekezdése alapján az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani.
A kijelöléssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet határozza meg.
E rendelet megfogalmazásában védőidom az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 9.§-a alapján a vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a felügyelőség védőidom vagy védőterület kijelölését a külön jogszabály előírásai alapján rendeli el.
Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet. 2.§ (4) bekezdése szerint külső védőövezetet és a hidrogeológiai védőövezet „A” és „B” védőzónáit akkor kell kijelölni, ha az adott védőidomnak van metszete a felszínen. Tekintettel a fentiekre, jelen esetben
12
a védőidomnak felszíni metszete van, ezért külső védőterületet, valamint a hidrogeológiai védőövezet „A” és „B” védőzónáit kellett kijelölni. A fentiek miatt a felszínen ingatlan használati korlátozás bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba szükséges, a víztest védelme önmagában a vízikönyvi bejegyzéssel nem biztosítható. A külső védőidom felszíni vetülete által érintett ingatlanok, az „A” hidrogeológiai védőidom felszíni vetülete által érintett ingatlanok, továbbá a „B” hidrogeológiai védőidom felszíni vetülete által érintett ingatlanok területén előírt korlátozásokat az eljáró hatóság a Korm.rendelet 10. §-ának előírására alapozta, mely szerint az egyes védőidomokban, védőterületeken olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.
Azonnali beavatkozást, kármentesítést igénylő szennyezés a vízbázis védőterületén nem található.
A határozat rendelkező részében felsorolásra kerültek azon ingatlanok helyrajzi számai, melyek a védőidom felszíni vetületei által érintettek. Ezeken a fent írtak szerint használati korlátozásokat kellett elrendelni, tekintettel arra, hogy a védendő víztestnek felszíni metszete van, továbbá jelen eljárás során indokolt volt a védőidom területén a tulajdonjogra (rendes használatra) kiterjedő olyan korlátozást előírni, amelynek az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetése szükséges.
A kötelezően kialakítandó minimum 10 méter sugarú körnek megfelelő belső védőterület a kutaknál biztosított és jelenleg is a jogszabályi előírásoknak megfelelően van kialakítva.
A vízműkutakhoz monitoring kút rendszer tartozik.
A hatóság az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 3.§-ában foglaltak szerint rögzítette a védőterületi határokat, a 10, 11, 13.§ és az 5. számú melléklete alapján meghatározta a tiltott tevékenységet, a 17.§ alapján a vízbázis üzemeltetőjének kötelezettségeit.
A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10.§ (3) és (4) bekezdése, illetve a 123/1997. (VII.18.) Korm . rend. 18.§-a alapján rendelkezett.
Az eljáró hatóság a IV. fejezetben foglaltakat a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 9.§-a, a VII. fejezetben foglaltakat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27 § (4) bekezdése, és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 45 § (2) bekezdése alapján írta elő.
13
Az eljáró hatóság a jogorvoslat lehetőségét az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 62. § (1) bek-e alapján biztosította, az engedélyest a jogorvoslat lehetőségéről a 43. §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIII. címe 2/a. pontja alapján állapította meg.
Győr, 2007. június 8.
Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes
14
