1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

I.2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Fülöpszállás Község településfejlesztési koncepciója a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekrıl szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján, annak 2. mellékletében meghatározott tartalom szerint került kidolgozásra figyelemmel arra, hogy jóváhagyott Integrált Településfejlesztési Stratégiával rendelkezik. A munka alapvetı célkitőzése, hogy Fülöpszállás Község megfelelıen pozícionálja magát beazonosítsa azokat az egyéni és egyedi tényezıket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelınyökhöz juthat. Az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) meghatározásra kerültek a legfontosabb célkitőzések. Az OFTK-hoz illeszkedve elkészült a Bács-Kiskun megye területfejlesztési programja, melyek keretet adnak a településfejlesztési elképzeléseknek. Ezekhez illeszkedve készült el Fülöpszállás Község településfejlesztési koncepciója a településrendezési eszközök megalapozására. 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Fülöpszállás Bács-Kiskun Megye Kiskırösi Járásának települése. A közigazgatási területi beosztáson kívül a környezı településekkel is szoros kapcsolatban van a történeti és területi kapcsolatokból adódóan: a kun hagyományok révén Szabadszállással, Kunszentmiklóssal, a területébıl leválasztott Fülöpházával (egykori Fülöpkerekegyháza). 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (1/2014. (I. 3.) OGY határozattal jóváhagyott) Kihívások és fejlıdési esélyeinket meghatározó trendek átvehetı elemei: Földrajzi és kulturális adottságokra épülı fejlesztések Természeti adottságok kihasználása Legjelentısebb erıforrás a kreatív, alkotó ember Bács-Kiskun megye területfejlesztési programja átvehetı elemeként az alábbiak: Prioritások: Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés A vidék fenntartható fejlesztése Környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése Közösségek önszervezı, öngondoskodó és együttmőködési készségének kibontakoztatása Térségi elérhetıség és mobilitás I.2. Megalapozó vizsgálat

1

Projektcsomagok Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása

Élhetı Tanyák Projektcsomag

Falu- és tanyagondnoki hálózat fejlesztése

A vidék képességmegtartó népessége Közösségfejlesztés

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Hulladékgazdálkodás

I.2. Megalapozó vizsgálat

Kapcsolódó OP VP 6. - Mezıgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése VP 7. - Alapvetı szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben VP 8. - Az erdıterületek fejlesztésére és az erdık életképességének javítására irányuló beruházások VP 16. - Együttmőködések VP 19. - LEADER helyi akciócsoportok (CLLD – közösségvezérelt helyi fejlesztés) VP 1. - Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek (1.2) VP 4. - Beruházás tárgyi eszközökbe (4.2) VP 6. - Mezıgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése (6.1; 6.2; 6.3; 6.4) VP 7. - Alapvetı szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (7.2; 7.4; 7.6) VP 11. - Ökológiai gazdálkodás (11.1) VP 16. - Együttmőködés (16.1; 16.4) VP 19. - LEADER helyi akciócsoportok (CLLD – közösségvezérelt helyi fejlesztés) (19.2; 19.3) VP - Fiatal gazdálkodók tematikus program VP - Rövid ellátási lánc tematikus program VP 7. - Alapvetı szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (7.1; 7.4; 7.6) VP 19. - LEADER helyi akciócsoportok (CLLD – közösségvezérelt helyi fejlesztés) (19.2; 19.3) VP 7. - Alapvetı szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (7.1; 7.4; 7.6) VP 19. - LEADER helyi akciócsoportok (CLLD – közösségvezérelt helyi fejlesztés) (19.2; 19.3) TOP 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés TOP 1. Térségi gazdaságfejlesztés a TOP 3. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a községi területeken KEHOP 3.1 – Az elkülönített győjtési és szállítási rendszerek fejlesztése KEHOP 3.2 – Az elıkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában 2

Élıhelyek fejlesztése

Bács-Kiskun megye komparatív elınyeire alapozott hálózati zöld-áramtermelés Budapest-Kelebia (-Belgrád-Thesszaloniki) vasútvonal fejlesztése M8-as autópálya továbbépítése és a csatlakozó közúti kapcsolatok fejlesztése

KEHOP 4.1 – A fajok és élıhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élıhely-fejlesztési és fajmegırzési beavatkozások KEHOP 5.1. – Hálózatra termelı, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöld-áramtermelés IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetıség javítása IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetıség javítása IKOP 4. Közlekedési rendszer energiahatékonyságának javítása

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Az Ország Szerkezeti Tervérıl szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) foglalt területfelhasználási hálózati és övezeti feltételeknek megfelelnek a településfejlesztési elemei. A 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Tervi megfelelés is biztosított. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai A szomszédos települések beépítésre szánt területei nem határosak a településsel és nem is tervezettek olyan fejlesztések a közigazgatási határ mentén, amely korlátozó tényezınek tekinthetık. A szomszédos települések külterületi határrészeinek elérhetıségét biztosító úthálózatok közösek és fenntartásuk illetve fejlesztésük is közös ügynek tekinthetı. (Balázspuszta szabadszállási és fülöpszállási részeinek összeköttetése, Uzovics telepi bekötıút) 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Településfejlesztési fıbb feladataként meghatározott: - belvízrendezés, belterületi csapadékvíz-elvezetés megoldása - intézményfejlesztés (óvodaépítés ) - helyi értéktár 1.6. A település településrendezési tervi elızményeinek vizsgálata A hatályos jogszabályoknak megfelelı településrendezési eszközökkel nem rendelkezik a település. Az építésügyi igazgatás (engedélyezés) az általános elıírásokra az illeszkedés elvére épül. A településrendezésre vonatkozó 1984. évi összevont rendezési terv csak a belterületet dolgozta fel. A hatálytalan terv a realitásokkal, az építési tilalmakat minimalizálásával és lakóterületi fejlesztésekkel számolt.


3

1.7. A település társadalma Fülöpszállás község lakosainak száma 2013-ben 2380 fı, folyamatos csökkenés mutatkozik, mivel 2007-ben 2471 fı, 2008-ban 2452 fı, 2009-ben 2441 fı, 2010-ben 2418 fı, 2011-ben pedig 2416 fı volt a lakosok száma. Az adatokból jól látható, hogy évente átlagosan 20 fıvel csökken a létszám, kivéve a 2011. évet, de 2012. évben következett be egy nagyobb fokú csökkenés. 2015. január 1-jei népesség: 2159 fı.

A lakosság korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva a településen élık legnagyobb arányban 18-59 év közöttiek, azután a 65 év felettiek következnek, ıket követik a 0-14 év közöttiek és legkevesebben a 60-64 év közöttiek vannak.

A népesség csökkenés egyik oka község lakosságának elöregedése, mivel a 65 év felettiek aránya a 0-14 éves korúakhoz viszonyítva úgy alakul, hogy az öregedési index 100 felett van, amely évente 120 % körül mozog. I.2. Megalapozó vizsgálat

4

A másik ok, hogy a halálozások száma minden évben magasabb a születések számánál. 2008. évben 18 fıvel, 2009. évben 12 fıvel, 2010. évben 23 fıvel, 2011. évben 13 fıvel haladta meg a születések számát.

A település lakosai elsısorban növénytermesztésbıl és állattenyésztésbıl élnek, mivel a település adottságai ezt lehetıvé teszik, de a gazdasági helyzet romlása miatt egyre többen hagynak fel ezzel a megélhetési móddal. Jellemzıen néhány mezıgazdasági és állattenyésztési vállalkozás mőködik, de elenyészı az ipari és egyéb tevékenységet végzı vállalkozások száma, pedig a település földrajzi fekvése és infrastrukturális fejlettsége ezt lehetıvé teszi. A többi munkavállaló ingázik, mivel helyben munkalehetıség nincsen, Kecskemét és környékén, valamint Budapesten dolgoznak.

A településen nyilvántartott regisztrált munkanélküliek száma 2008-2012. közötti idıszakot vizsgálva, 2008. évben volt a legalacsonyabb (183 fı) és 2010. évben volt a legmagasabb (235 fı) a munkanélküliek száma. 2011. évben 217 fı, 2012. évben 195 fı munkanélkülit I.2. Megalapozó vizsgálat

5

regisztráltak, tehát csökkenés mutatkozik a munkanélküliség területén. Ez annak is köszönhetı, hogy Fülöpszállás Község Önkormányzata és a Kiskırösi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Központja együttmőködése által évente több munkanélkülinek nyílik alkalma közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatásban részt venni.

1.8. A település humán infrastruktúrája Az önkormányzat törvénybe foglalt kötelezı feladatellátási kötelezettségének eleget téve a közneveléssel kapcsolatosan 3 csoportos óvodát tart fenn, bölcsıde nincsen. A településen 8 osztályos általános iskola mőködik. Az egészségügyi alapellátás biztosítása keretében kettı vállalkozó háziorvos és egy fogorvos rendel a településen, valamint az önkormányzat védınıi szolgálatot is mőködtet és az orvosi ügyeleti ellátásról is gondoskodik. Az önkormányzat az egészségügyi szolgáltatások mellett biztosítja a gyermekjóléti ellátásokat, önálló gyermekjóléti szolgálat fenntartásával és a szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, családsegítés) is. Ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása a gyermekek, az idısek és a munkanélküliek életkörülményeinek javítását célozza. Az önkormányzat kulturális szolgáltatásként községi könyvtárat, illetve közösségi programok szervezésére és lebonyolítására Integrált Közösségi Szolgáltató Teret (IKSZT) mőködtet. Az IKSZT lakossági igényeken alapuló szolgáltatásokat nyújt, közösségi teret biztosít a helyi civil szervezetek mőködéséhez, helyszínt biztosít a mezıgazdasági, ifjúsági, információs, szabadidıs, valamint képzési igények kielégítéséhez. A rendırség és az önkormányzat közötti együttmőködés is jó, a község közbiztonságának fenntartását 1 körzeti megbízott látja el, aki naponta folyamatosan jelen van a község területén. Az önkormányzat azzal segíti a rendırség munkáját, hogy szolgálati helyiséget és pénzügyi támogatást biztosít a részükre és a Polgármesteri Hivatal adatok szolgáltatásával segíti az ügyek felderítését. Települést polgárırség is védi, az önkormányzat a polgárırök tevékenységéhez is nyújt anyagi támogatást, illetve helyiséget is biztosít részükre. A rendırség és a polgárırség is évente beszámol munkájáról a képviselı-testület elıtt. A településen több civil szervezet is mőködik, amelyeknek a tevékenysége széles körő, a lakosság valamennyi rétegét érinti. Az önkormányzat kiemelt célja, hogy a település önszervezıdı közösségeit és civil szervezeteit támogassa és együttmőködjön azokkal. A civil szervezetek tevékenységükrıl évente beszámolnak a képviselı-testület elıtt.


6

Civil szervezetek: 1. Tegyünk Fülöpszállásért Egyesület 2. Sportegyesület 3. Súlyemelı és Szkander Egyesület 4. Nyugdíjas Klub 5. Mozgáskorlátozottak Egyesülete 6. Polgárır Egyesület Fülöpszállás Község Önkormányzata a maga eszközeivel biztosítja minden polgára számára, tekintet nélkül nemzetiségre, vallásra, nemre vagy életkorra, az egyenlı bánásmódhoz és az esélyegyenlıséghez való jogot. A szolidaritás, az igazságos esélyteremtés olyan értékek, amelyek garantálása minden fülöpszállási polgár számára az önkormányzat alapvetı célkitőzése. Az önkormányzat az esélyegyenlıséggel kapcsolatos tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a mélyszegénységben élık, a romák, a gyermekek, a nık, az idısek és a fogyatékkal élık helyzetére, igényeire, fontos küldetéseként fogalmazva meg az említett célcsoportok életkörülményeinek javítását és esélyegyenlıségének biztosítását. Fülöpszállás Községi Önkormányzat Képviselı-testülete és a Fülöpszállási Települési Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselı-testülete együttmőködésük szabályait külön megállapodásban rögzítették, amely 2011. január 17-én került aláírásra. A megállapodás részletesen tartalmazza a települési és kisebbségi önkormányzat együttmőködését meghatározó szabályokat a költségvetési koncepció, a költségvetés elıkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére, valamint az államháztartás rendszerén belüli információszolgáltatás rendjére vonatkozóan. 1.9. A település gazdasága Jelentısebb gazdasági szervezetek Ipar OFF-ROAD BÁZIS Kft (építıipari kivitelezés) Abrigo-Tex Kft (felsıruházat) Baumakrotherm Ipari Szolgáltató Kft (fémszerkezetgyártás) Mezıgazdaság Kunság Mezıgazdasági Szövetkezet Extra Jó Tej Termelı Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Vállalkozások szám 2013. korlátolt felelısségő társaság: 38 betéti társaság: 18 önálló vállalkozó: 364 A település gazdasági súlya, szerepköre Fülöpszálláson kevés a munkalehetıség, aki munkát vállal annak ingáznia kell és általában többmőszakos munkát kap. A munkavállalók elsısorban Kecskemétre, illetve Budapestre ingáznak. A budapesti munkahelyek több mint 1 órás utazással érhetık el, míg Kecskemétre autóbusszal 45 perc, autóval 30 perc az utazás. Kiskırös a másik legközelebbi város, ahová vonat és buszjáratok egyaránt indulnak, de busszal sokkal nehezebb a megközelítése, mivel I.2. Megalapozó vizsgálat

7

kevés a járat, illetve azok általában Izsák érintésével, illetve ottani átszállással közlekednek, így az utazási idı meghaladja az 1 órát is. Vannak olyan munkáltatók, akik a munkásaikat külön buszjárattal ingáztatják, így ezzel segítik a munkába járást és küszöbölik ki a tömegközlekedésbıl eredı hátrányokat. A településen a regisztrált vállalkozások száma 2008. és 2009. évben 405 volt, amely a következı évben visszaesett 351-re, de 2011-ben elérte a 423-at. Ez a szám magasnak tőnik, mivel ebbe beletartoznak azok a vállalkozások is, amelyek csak ideiglenes jelleggel végeznek a település területén valamilyen tevékenységet pl.: telefontársaságok, áram-, gázszolgáltatók, illetve ide tartoznak az ıstermelık is. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozás, amelyek általában nem foglalkoztatnak alkalmazottakat és fıtevékenységi körük a mezıgazdaság. A településen már csak 1 vállalkozás van, amely 50 fınél több személyt foglalkoztat. A kiskereskedelmi üzletek és vendéglátó egységek száma a vizsgált idıszakban nem változott. Az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak (köztisztviselık és közalkalmazottak) létszáma sem változott az évek alatt. Fülöpszállás község területi fekvése jónak mondható, mivel az 52-es számú fıút valamint a Budapest-Kelebia vasútvonal keresztezıdésében és a megyeszékhelytıl mindössze 35 km-re fekszik, tehát nem elszigetelt település. Infrastruktúráját tekintve a településen víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna hálózat kiépített, valamennyi út szilárd burkolattal ellátott, mindezek ellenére mégsem vonzza a nagyobb létszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokat. A munkaerı iránti igény felmérése a fent leírtak miatt nem lehetséges, mivel a településen évek óta nem létesítettek új munkahelyeket, illetve felszámolták a mőködı 10 fınél több személyt foglalkoztató vállalkozásokat. 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása A településfejlesztés eszköz- és intézményrendszerét az általános jogszabályi elıírások és Fülöpszállás 20/2014.(XII.12.) számú önkormányzati rendelete határozza meg. Tevékenységei: 011220 Adó, vám- és jövedéki igazgatás 011230 Államadósság kezelése 013320 Köztemetıfenntartás és mőködtetés 013350 Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok 016010 Országgyőlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselıválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése 025090 Egyéb védelmi ügyek 031030 Közterület rendjének fenntartása 041231 Rövid idıtartamú közfoglalkoztatás 041232 START- munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás 041233 Hosszabb idıtartamú közfoglalkoztatás 041236 Országos közfoglalkoztatási program 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 064010 Közvilágítás 066010 Zöldterület-kezelés 066020 Város-, és községgazdálkodási egyéb szolgáltatások 074031 Család- és nıvédelmi egészségügyi gondozás 076062 Település- egészségügyi feladatok 081030 Sportlétesítmények, edzıtáborok mőködtetése, fejlesztése 081045 Szabadidısport - (rekreációs sport) – tevékenység és támogatása 082091 Közmővelıdés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése 086020 Helyi közösségi tér biztosítása, mőködtetése I.2. Megalapozó vizsgálat

8

096010 Óvodai intézményi étkeztetés 096020 Iskolai intézményi étkeztetés 104042 Gyermekjóléti szolgáltatások 105020 Foglalkoztatást elısegítıképzések és támogatások 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggı ellátások 107051 Szociális étkeztetés 107052 Házi segítségnyújtás 107054 Családsegítés A képviselı-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A településen az alapvetı infrastruktúra, kommunális szolgáltatás biztosított. Az ivóvíz-ellátást a szennyvízelvezetést, a szilárd hulladékkezelést önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok látják el. A kereskedelmi szolgáltatások kiépültek. 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Természetföldrajzi tájbesorolás, földtani felépítésés tájjellemzık Fülöpszállás a Duna-ártér és a Homokhát találkozásánál fekszik: földrajzi tájbeosztás alapján a közigazgatási területének nyugati része a Dunamenti síkság középtájnak a Solti síkságkistájába, keleti része aDuna – Tisza közi síkvidék középtájnak a Kiskunsági-homokhát nevezető kistájábatartozik. A táji megjelenést ez a kettısség határozza meg. A térségen észak – dél irányban áthúzódó Dunavölgyi - Fıcsatorna határolja el a tájegységeket. A Solti-sík: A Dunamenti síksága Duna egykori ártere, amely a Kiskunság és a Duna-meder között 10-25 kilométer szélességben húzódik. Alluviális síkság. Több, mint 200 km hosszú, 20-30 km mély tektonikus és eróziós mélyedés. Ennek egy része a Solti-sík, melyet a pleisztocén során kisebb erek hálóztak be, melyek szikesedı laposokat, szikes tavakat gátoltak el. Létrejött a DunaTisza köze legnagyobb kiterjedéső szikes tórendszere, a Felsı-Kiskunsági tavak, amelyek a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó országos jelentıségő védett területek. Fülöpszállás határában a Duna-völgyi Fıcsatornától nyugatra esımélyebb fekvéső, vizenyıs turjánvidéken ezek képviselıi a Kelemen-szék, a Zsebık-szék, Fehér-szék és Csaba-szék. Szikes tavak és puszták láncolata jellemzı a tájra: tanyás területek és mezıgazdasági táblák(a magas ártéri térszíneken a természetes növényzet helyét szántók foglalják el);a laposokban szikes tavakat, vaksziket, mézpázsitos szikfok növényzetet, ürmös szikes pusztát, sziki rétet, valamint nádast és mocsárrétet találni. Mindez mozaikos tájszerkezetet hoz létre. A Duna – Tisza közi síkvidék a felsı-pliocén és pleisztocén korban alakult ki, az ıs-Duna hordalékkúpjának homokmozgások során átformált maradványaként. Enyhén hullámos síkság, jellemzıen ÉNY-DK irányú buckasorokkalés löszvonulatokkal, amelyek között szikes – egykor vízzel borított – elzárt deflációs mélyedések találhatók- mocsarakkal, lápokkal, elszórt szikes tavakkal. Változatos futóhomokformák jellemzik. A térség 30-50m-rel magasabban helyezkedik el a Duna és a Tisza árterénél. Felszín, talajtípus A Solti-sík tökéletes síkság, helyenként néhány tektonikus kiemelkedés, ill. homokdomb élénkíti a felszínt. Keleti határa a Duna-völgyi Fıcsatornánál húzódik. Felszínét teljes egészében a Duna homokos-kavicsos, iszapos, öntésagyagos lerakódásai borítják. A talaj átmosott löszön képzıdött, a szikeseket leszámítva termékeny. Talajai I.2. Megalapozó vizsgálat

9

rendkívül változatosak. A magas ártereken, infúziós lösz alapkızeten jobb termıképességő, mélyben sós réti csernozjom talajok találhatók. A kis homokformák talaja humuszos homok, a víz befolyásolta területeken fıként szoloncsák-szolonyec talaj, az óholocén Duna-meder mentén pedig szolonyeces réti talaj és helyenként lápos réti talaj jellemzı. Az ısi Duna- medrek mélyedéseiben jöttek létre a szikes tavak, amelyek területét a folyószabályozások elıtt a Duna rendszeresen elöntötte. Ma már a vízutánpótlásukat csak a csapadékból és az ide áramló magas sótartalmú talajvízbıl nyerik. A szikes vizek elsısorban nátrium- és hidrokarbonát-ionokban gazdagok, s a szódatartalom miatt az erısen lúgosak is. A legaszályosabb idıszakban a medrek teljesen kiszáradnak és az oldott sók kristályok formájában csapódnak ki a felszínen. A felszín közelében nagy sótartalmú talajvíz hatására meszes-szódás szoloncsák talajok alakultak ki. A tavak környékének felszínét jellegzetes mikro domborzati formák: szikfokok, szikpadkák és vakszikfoltok tagolják. A Kiskunsági-homokhátság hullámosabb felszínén alacsony humusztartalmú, futóhomokos váztalajok, humuszos homoktalajok, a lösszel keveredett üledékeken csernozjom jellegő talajok fordulnak elı. A víz által befolyásolt területeken lápos réti talaj a meghatározó, foltokban szoloncsák-szolonyec sziki talaj is megjelenik. Fülöpszállás közigazgatási területén kiváló termıhelyi adottságú szántóterület csak elvétve fordul elı, a homokhátsági részen. Vízrajz A Duna-Tisza közi hátság erei a Duna menti síkságra futnak le, amelyeket a Duna-völgyi fıcsatorna győjt össze. A terület a Duna vízgyőjtı területébe tartozik. Fülöpszállás területén a Duna-völgyi fıcsatorna és a Kiskunsági fıcsatorna is áthalad. A Homokhát kifejezetten száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. Régebben sok volt a kisebb-nagyobb állóvíz, de mára nagy részük kiszáradt. Napjainkra a megmaradt szikes tavak víztani és természetvédelmi értéke felbecsülhetetlen. A tavak vizének sajátosságai - sokszor igen lúgos (9-12 pH) kémhatás - speciális életközösségnek adnak otthont. A vizekben csak apró rákok és egyéb szervezetek képesek életben maradni, amelyek az itt megtelepedı parti és sziki fészkelı madarak táplálékbázisát jelentik. A Duna-völgyi területrészre jellemzı a belvízelvezetı hálózat, amely fokozatosan alakult ki, s ahol erre lehetıség adódott, követte a régi erek, fokok irányát. A talajvíz az alluviális síkságokon 2-3 m mélyen van, a löszhátakon 6-8 m-re. Éghajlat Mérsékelten meleg – száraz éghajlati körzetbe tartozik. Ez az ország egyik legmelegebb tájegysége. Az erıs kontinentális hatás miatt a telek hidegek, a nyarak forróak, szárazak. Itt a legerısebb a hımérséklet ingadozás. Nagy a valószínősége a késı tavaszi és a kora ıszi fagyoknak. A Kiskunság éghajlatának sajátosságai közé tartozik, hogy igen magas a napfényes órák száma (évi 2000 - 2050 óra). Az évi középhımérséklet 10,7°C. Nagy a hımérséklet napi és évi ingadozása. A fény- és hımérsékleti viszonyok igen kedvezıek, de a csapadékviszonyok nem. Környezetéhez viszonyítottan száraz terület. Az éves csapadékösszeg 520 – 540 mm. Tartós hótakaró általában csak a tél közepén alakul ki, a hóréteg legnagyobb vastagsága 30 – 35 cm. Alacsony a páratartalom. A relatív légnedvesség (58-60%) gyakori csökkenése miatt az országos átlagot meghaladó itt a légaszály. A lehetséges párolgás jelentısen meghaladja a csapadék mennyiségét. A beáramló légtömegek fın jellegőek, az uralkodó szélirány ÉNY-i.


10

Növényvilág Fülöpszállás környezetének természetes növénytakarója az Alföld flóravidékébe tartozik (Eupannonicum), ezen belül két flórajárás: a Mezıföld és Solti-síkság (Colocense)és a DunaTisza köze (Praematricum) találkozásánál terül el. A Solti-sík szikes tavakkal tarkított területén a mikrodomborzat határozza meg a növénytársulások különbözı formáit. A tavakat övezı padkahátak legmagasabb részein, a löszös termıhelyeken löszpusztagyepek, míg a homokos termıhelyeken a homoki sztyepprétek maradványai találhatóak. Itt találhatók pl. a védett agárkosbor (Orchismorio) és a törpe nıszirom (Irispumila). A padkahátak lejtıs szélein az /idıszakosan nedves, de legtöbbször száraz részek/ a sovány csenkesz vagy a sziki üröm (Artemisiasantonicum) növényállománya növekszik - az ürmös szikespuszta -, míg a humuszban gazdagabb helyeken a mezei cickafark (Achillea collina) a jellemzıje a füves szikespuszta társulásoknak. Az átmeneti zónában találjuk a gyérebb növényzető vakszik társulásait. A sekély víz nyár derekára rendszerint kiszárad. A nagy só és szódatartalmú és igen nagy hıingadozású szikes felszínt csak az ún. sós sivatagi ill. félsivatagi növények bírják elviselni. A tavak parti zónájában található a szikfok növényzete: a pozsgás zsázsa (Lepidiumcartilagineum) a sziki mézpázsit (Puccinellialimosa) elegye. A huzamos vízborítású helyeken a szikes mocsarak alakulnak ki magas növéső mocsári növényzettel, melynek jellegzetes fajai a zsióka (Bolboschoenusmaritimus), a nád (Phragmitesaustralis), valamint a sziki és a tavi káka (Schoenoplectustabernaemontanus, S. litoralis). A kiszáradt kopár tófenéken, elszórtan egyéves só- és szárazságtőrı növények jelennek meg. A kiskunsági tómedrekben fordul elı a négyporzós madárhúr (Cerastiumsubtetrandum) és a sziki ballagófő (Salsolasoda). Ezek mellett jellemzıek egyes libatop (Chenopodiumsp.)- és laboda (Atriplexsp.) fajok is. A homokterületeken nyílt- és zárt homokpuszta gyepek alakultak ki homoki kikericcsel (Colchicumarenarium), homoki csenkesszel (Festucavaginata), árvalányhajjal (Stipasabulosa) és báránypirosítóval (Alkannatinctoria).Homoki legelıi számos csüdfő-félét rejtenek. Számos példa látható itt a homoki, a szikes és lápi szukcesszió változataira és átmeneteire. A legmélyebb fekvéső nádasokat, sástársulásokat a magasabb térszinteken kiszáradó láprétek, fehér tippanos mocsárrétek és réti csenkeszes kaszálók váltják fel. A réteken megannyi védett növény található, úgymint a szibériai nıszirom, a poloskaszagú kosbor, a mocsári kosbor, a szúnyoglábú bibircsvirág, vagy a fokozottan védett pókbangó. Állatvilág A vizsgált terület állatföldrajzi beosztás szerint az Alföld (Pannonicum) faunakörzetébe, a Nagy-Alföld(Eupannonicum) faunajárásába tartozik. A vizes élıhelyek adnak még fészkelési lehetıséget a madárvilág számára, melynek leggyakoribb képviselıi a kis vöcsök, búbos vöcsök, tıkés réce, barna réti héja, vízityúk, szárcsa, bíbic, sárszalonka, kakukk, nádirigó. A terület állatvilága nagyon változatos. Mind a vizes élıhelyek állatfajai, mind a puszták, a homok élıvilágának képviselıi élnek itt. A szikes, mind a homokterületekre jellemzı fészkelı madárfajok elıfordulnak. A buckavidék állatvilága változatos, a népes rovarvilág sok madarat vonz a homoki területekre. A fokozottan védett túzok, az ugartyúk megtalálja az életfeltételeit. A terület értékes földön fészkelımadárfaja még a hamvas rétihéja.A szalakóta legnagyobb hazai állománya a Duna-Tisza közi homokhátságon található. A szárazodás, a talajvízszint tartós csökkenése, és az intenzív erdısítések az élıvilág elszegényedését vonja maga után.Ennek megakadályozásának egyik fontos eszköze lehet a hagyományos extenzív gazdálkodás fenntartása. A szikes tavak nagy felülető, sekély, és táplálékban gazdag nyílt vizei a vízimadarak tömegeinek nyújtanak ideális élıhelyet. I.2. Megalapozó vizsgálat

11

İsszel és tavasszal nagy tömegekben pihennek itt az északról érkezı vadludak, a nagy lilik (Anseralbifrons) és a nyári lúd (Anseranser). A nádas területeken a nyári lúd fészkel is. Az átvonuló úszórécék közül jelentısebb fajok a csörgı réce (Anascrecca), a fütyülı réce (Anaspenelope), a nyílfarkú réce (Anasacuta. Az átvonuló partimadarak száma a tavaszi vízbıség idıszakában a legmagasabb: pajzsoscankó (Philomachuspugnax), nagy póling (Numeniusarquata), réti cankó (Tringaglareola), havasi partfutó (Calidrisalpina) és apró partfutó (Calidris minuta), sárszalonka (Gallinagogallinago). A tavak környéke fészkelıhelyéül is szolgál az Európában tipikusan tengermelléki elterjedéső fajoknak /gulipán (Recurvirostraavosetta), széki lile (Charadriusalexandrius), gólyatöcs (Himantopushimantopus)/. Jellegzetes szikes pusztai fészkelık a bíbic (Vanellusvanellus), a piroslábú cankó (Tringatotanus), és a nagy goda (Limosalimosa). A ragadozó madarak kevésbé mutatnak fajgazdagságot. A nádasokban a barna rétihéja (Circus aeruginosum) fészkel jelentısebb számban. A rétisas (Haliaeetusalbicilla) és a kerecsensólyom (Falcocherrug) látogat el táplálékért a szikes tavak környékére. A Kelemen-széken egy 1000-1500 párból álló tradícionális dankasirály (Larusridibundus) telep található, de közöttük rendszerint másféle sirály is költ. Mesterséges fészkelı szigetek létesítésével sikerült növelni a küszvágó csérek (Sternahirundo) állományát. A gémfélék közül gyakorlatilag az összes hazai jellemzı faj elıfordul a területen. A szikes tavak növényzettel borított parti vizeiben és mocsaraiban a kétéltőek közül a vöröshasú unka (Bombinabombina) él nagyobb számban. A tavakban a zooplanktont elsısorban az evezılábú rákok és az ágascsápú rákok jellemzı sótőrı fajai alkotják. Fülöpszállás térségének nagy része madárvédelmi és élıhelyvédelmi védettséget élvez. Tájtörténet, tájhasználat A Solti-síkon kétszáz évvel ezelıtt a Duna áradásainak idején az ereken keresztül érkezı víz elárasztotta a szikeseket is. A lakosság a gazdálkodást az éltetı Duna-vízre alapozta. A gyepeket, mocsarakat legeltették, és széksót győjtöttek. Az állattartás színterei eleinte az ideiglenes szállások voltak, majd megjelentek az állandó lakóépületek is, és elkezdıdött a gyepek feltörése, a földmővelés is. A 19. században virágzott a marha- és lótenyésztés. A magyar szürkemarhát fokozatosan magyar tarka marhára cserélték (istállózó állattartás elterjedése), ezért a szántókon lucernát és lóherét, késıbb kukoricát is termesztettek. A térségben a kiterjedt mocsárvilág, vizes kaszálók helyét szántóföldek foglalták el.A folyószabályozások és belvízrendezések elıtt a gyepes és a vizes élıhelyek - melyek között voltak vizenyıs, kevésbé legelt, dúsabb füvő élıhelyek, túllegeltetett szárazabb hátakat hatalmas kiterjedésőek voltak. A mozaikos tájszerkezet rendkívül gazdag élıvilágnakbiztosított élıhelyet. A szılı- és gyümölcsültetvények mennyisége is folyamatos növekedést mutatott, de a prosperáló tanyasi gazdálkodás az intenzív mezıgazdaság térhódításával hanyatlásnak indult. A „szocialista átszervezések” során nagytáblás mezıgazdasági rendszer alakult ki, a kisparaszti gazdálkodás, a tanyasi életforma nagyrészt megszőnt.A táj arculata megváltozott. Az ember tájalakító tevékenysége miatt a természetközeli állapotú növényzettel mára már szinte csak a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken találkozhatunk. A napjainkra megmaradt gyepterületek jó része elsısorban a vízzel telített talajának (vizes élıhely), ezáltal a szántóföldi mővelésre való alkalmatlanságának köszönheti létét. A 19. század második felében elkezdıdött folyószabályozás, így a Duna vize többé nem éltette a kialakult hagyományos gazdálkodást. A hátsági vízrendszerek nagymértékő átalakítása csak a 20. században történt meg. 1929-ben a Duna-völgyi-fıcsatorna, a népnyelv szerint „Átokcsatorna” megépítésével elkezdıdött a Dunamenti sík vizes élıhelyeinek lecsapolása, amely gyökeresen megváltoztatta a táj vízháztartását. A Solti-sík területén a 60-as évek végén szintén történtek vízrajzi változások. Ekkor öntötték el vízzel az újonnan kialakított I.2. Megalapozó vizsgálat

12

Kiskunsági-fıcsatornát(az átalakított Kígyós-eret), mely a környezı TSZ-eket öntözıvízzel látta el. A székek elárasztását is tervbe vették.A komplex hasznosítás szellemében a Kelemenszék termelésbe vonására halastórendszereket terveztek a két tómeder között átvezetetı, 1967ben elkészült magasvezetéső tápcsatornával.A halastórendszer teljes kialakítása a Kiskunsági Nemzeti Park az 1975-ös megalakulása miatt szerencsére meghiúsult, mivel számos ritka és veszélyeztetett madárfaj otthona e vidék.Az ökológiai problémát és negatív tájképi hatást is jelentı tápcsatornát és 0,5-3 m magas töltéseit 2014-ben, az Új Széchenyi Terv keretében sikerült elszámolni. Megvalósult a tájképi rehabilitáció. A Kelemen-szék újra tágas horizontú, „pusztai” jellegő a táj, ami egyedi tájértéket jelent. Mára már csak szikes gyepek kisebb foltjai, és néhány megmaradt szikes tó idézi fel a hajdani különleges, változatos élıvilágot, amelynek fenntartásához szükség van tervszerő természetvédelmi kezelésre, hogy a kisebb és kedvezıtlen vízellátású területeken biztosítható legyen a mozaikosság. A táj adottságaihoz legjobban magyar szürke szarvasmarha alkalmazkodik, legelése a táj szinte minden életközösségére kedvezıen hat. Napjainkban – egész Európában - a táj gyors átalakulása zajlik. Leginkább a tájhasználat felhagyása alakítja át nagymértékben az élıhelyeket és a tájszerkezetet. A gazdálkodás alól felhagyott természetközeli gyepterületeken a biodiverzitás csökkenése jelentkezikA vizes élıhelyek szárazodása az élıhelyek jellegtelenedésével jár együtt. A hajdani szılı- és gyümölcskultúrák nagyrészt megszőntek, mára kevés a mővelt szılıterület, a felhagyott kertészeti területeken gyepgazdálkodás folyik. A természetszerő védett tájon környezetbarát gazdálkodás folyik. A ritkán lakott vidéklegnagyobbrésze az itt élık megélhetését biztosító mezıgazdasági terület. A hajdani pusztaközpontokban, majorokban, tanyákonzajló állattartás az állattenyésztés napjainkban is tartó fontosságát jelzi. Védett táji-, természeti értékek, területek Fülöpszállás közigazgatási területének legnagyobb része valamilyenféle természetvédelmi oltalom alatt áll. A település tágabb környezete jórészt megırizte az eredeti természeti táj jellegét, amelysok védett és fokozottan védett állat-és növényfajnak nyújtélıhelyet. A térségében többféle védettségi kategória megtalálható, amelyek részben átfedik egymást, vagyis jellemzı a kettıs vagy többes védelem.A különféle védett természeti területi kategóriák elhelyezkedését a Természetvédelmi érintettségő területek a KNP Igazgatóság adatszolgáltatása szerint – lapábrázolja.Az itt található területi természetvédelmi védettségek a következık: - nemzeti parki terület: A Kiskunsági Nemzeti Park „Felsı-Kiskunsági tavak” egységébe tartozik térségének kb. egyharmada - a szikes tavak és környezetük.Ezek közül a Kelemen-szék MAB /UNESCO Ember és Bioszféra Programja/ által bioszféra rezervátum, magterületté nyilvánított fokozottan védett térség. - Ramsari terület:Anemzetközi jelentıségő vizes területek, különösen mint a vízimadarak élıhelyének megırzésének elısegítését célzó egyezmény alapján bejegyzett terület is található Fülöpszállás határában – e térség megegyezik a nemzeti park területtel. - Natura 2000 területek:mindkét EU-s irányelv alapján történt kijelöléshez tartoznak: --a vadon élı madarak védelmében létrejött madárvédelmi területekheza szikes tavak és azoktól keletre esı lápos területektartoznak, --a természetes élıhelyek védelmét szolgáló élıhelyvédelmi területeka madárvédelmi területekhez tartozókon kívül Kurjantó és Balázspuszta körüli lápos területeket is tartalmazzák. - ex lege(a törvény ereje által) védettség alatt is állnak a nemzeti parkos területeken kívüli lápok és szikes tavak (pl. Zsebık-szék) és egy kunhalom. - A közösségi jelentıségő európai ökológiai hálózat részét képezı területek is képviselik magukat Fülöpszállás határában:a folytonos folyosórészei fıként a csatornák mellett találhatók, a magterülethezfoltokban elhelyezkedı természeti területek soroltak, az átmeneti I.2. Megalapozó vizsgálat

13

pufferterülethez is tartozik egy kisebb felület. Az ökológiai folyosó területsávja építési tilalom alá esik. Azélıhelyvédelmi területeket lefedı térség tájképvédelmi övezetbesorolt terület. -Helyi jelentıségő védett természeti emlék: Jelenleg nincs a közigazgatási területen. Az 52. sz. fıutat a településsel összekötı országos közút mindkét oldalán végighúzódó platánfasor – amely madárvédelmi és élıhelyvédelmi területen, egyúttal tájképvédelmi övezeten is áthalad különlegesen jelentıs egyedi természeti érték, melyet érdemes a helyi önkormányzatnak védelem alá helyezni. A 40-60cm törzsátmérıjő platánfák állapotfelmérése megtörtént, közülük a beteg, pusztuló egyedek irtása megkezdıdött. A zárt fasor egységes megjelenésének megırzéséhez a kivágott, hiányzó egyedeket a meglévıvel azonos fafajjal pótolni kell egységes tıtávolságra való telepítéssel végig, az út mindkét oldalán. Fülöpszállás belterületének zöldfelületi rendszere A település belterületén a növényzettel fedett,biológiailag aktív területe a zöldfelület. Ezek részei a termesztési célú zöldfelületek (kertek, szılık, gyümölcsösök), és a kondicionáló célú zöldfelületek, melyek ökológiai, rekreációs, és esztétikai szolgáltatásokat nyújtanak. Ide tartoznak a települési zöldterületek (közkertek, fasorok) és korlátozott közhasználatú zöldfelületek (temetı, sportterület). Ezek az elemek zöldfelületi rendszert alkotnak. A Duna árterületén létrejött település szerkezetét, utcahálózatát a domborzati viszonyok alakították ki. A jelenlegi telekstruktúra, az utcák elhelyezkedése a beépítés történeti, földrajzi adottságaiból következik. Fıként a mélyebb fekvéső, a be nem építhetı területeken helyezkednek el a zöldfelületek. A hivatal bejáratához vezetı ezüstfenyı fasor túl sőrő telepítéső és a fenyık végleges Utcafásítás: A település legtöbb utcája szakaszosan fásított. Az utcafásításra a vegyes fajú, rövidebb fásított és fátlan szakaszok a jellemzık.A legtöbbet alkalmazott fajok az ostorfa, japánakác, gesztenye, vérszilva és gyümölcsfák. Ritkább a hosszan húzódó, egyöntető fasor. Erre példa a Kossuth utcán, a Kiskunság térrıl induló cca. 300m-es szakasza az egyoldali vadgesztenye (Aesculushippocastanum) sorral. Az idıs fasor 50-60 cm törzsátmérıjő, egymástól 4-5m-re ültetett egyedekbıl áll; helyi jelentıségő védelemre javasolt. A Rákóczi utcába kétoldali, egységes fasor telepítendı: széles zöldsávokkal rendelkezik, amely

biztosítja a nagymérető fák helyigényét is. A többi utcában – ahol az utcaszélesség lehetıvé teszi – a fasorok fokozatos kiegészítésére kell törekedni a helyi adottságoknak megfelelı fafajokkal .


14

1.14. Az épített környezet vizsgálata A mai belterület szerves történeti fejlıdés eredménye. A községközpont halmazos aprótelkes beépítését tágasabb kertvárosias jellegő mérnöki osztású tömbök csatlakoznak. Településhálózati településszerkezeti tervi helyzete nagyon kedvezı, mivel a közúti és vasúti fıvonalakhoz direkt módon csatlakozik, de az átmenı forgalomtól mentes. Az utcaképeket meghatározó jellemzı beépítéseket a mellékletek tartalmazzák. Az intézmények kapacitása település méretének és lakosszámnak megfelelı. Az intézmények állaga vegyes, felújított jó állagú (pl. könyvtár) és gazdaságosan nem felújítható nem bıvíthetı (pl. óvoda) egyaránt van. Beépítésre szánt szabad területek lakóterületi célra állnak rendelkezésre. (ld. foghíjtelkek kimutatása melléklet) A telekstruktúra a beépítés történeti adottságaiból következik. A belterületi épületállomány mőszaki állaga vegyes. Beépítési mód jellemzıen oldalhatáros, beépítés mértéke és sőrősége a falusias lakóterületre érvényesnek felel meg. Földszintes beépítés (esetenként tetıtér-beépítéssel illetve a központban egyemeletes) a meghatározó. Alulhasznosított barnamezıs üzemi területek nincsenek, egyáltalán nem állnak rendelkezésre gazdasági célú beépítésre kijelölt területek. Alulhasznosított, belterületi kategóriájú telkek Kurjantó egyéb belterületen vannak. A kijelölt lakófunkció jellemzıen nem valósult meg. Szlömösödött, degradálódott terület nem határolható le, bár szigetszerően találhatók a településközpontban olyan apró telkek, amelyek épületei leváltandók. Az épített környezet mőemléki védettségő értéke a községközpont meghatározó épülete barokk stílusú 1761. évben épült ref. templom: Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves záródású templom, Ny-i homlokzata elıtt támpilléres toronnyal, a záródás felett kontyolt nyeregtetıvel. A torony D-i oldalán félköríves záródású kapu, zárókövében évszám: 1914, fölötte építési felirat: 1761, a torony Ny-i oldalán: 1812. A hajó D-i oldalán szegmentíves záródású, kıkeretes kapu. Csehsüveg boltozatos hajó, két végében karzat. A K-i karzat alatt sírkı: Kecskeméti Pál püspök, 1730. Stukkódísz: pilaszterek, karzat, mellvédek, szószék, 1812. Berendezés: jellemzıen 18. század vége. Orgona: 1820 (Märtz Ádám). A templom 1750-ben épült, tornya 1761-ben készült el, 1812-ben megmagasították. További mőemlék a KNP területén álló Borda tanya. Mindkét mőemléknek ex lege védett mőemléki környezet van. A települési történetiségébıl jelentıs számban találhatók helyi értékvédelemre érdemes épületek a XXI. század elésı felébıl. Ezek népi lakóépületek vagy mezıvárosias jellegő eklektikus épületek. (Ld. melléklet) Helyi értékvédelemre javasoltak a temetık. A ref. temetı régi része és az izrealita temetı sírjelei és értékes növényzete egyaránt védelemre érdemes. Utcaképi védelemre A Kossuth utca egységes polgárházas beépítése érdemes. I.2. Megalapozó vizsgálat

15

A település területén jelentıs számban találhatók régészeti lelıhelyek. (Ld. melléklet). A településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv megalapozó munkarésze lesz többek között az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete is. 1.15. Közlekedés A település közvetlen országos fıúthálózati kapcsolatát kelet-nyugat irányban az 52. számú Kecskemét-Dunaföldvár út biztosítja. Az észak-dél irányú kapcsolatok az 5217. és 5203. jelő országos mellékutakon Szabadszállás illetve Soltszentimre, Izsák irányában megvannak. Az országos közutakkal való jól feltártságból következıen a 35 km-re lévı megyeszékhellyel: Kecskeméttel és a 28 km-re lévı járási székhellyel: Kiskırössel való elérhetıség biztosított. A meglévı úthálózat biztosítja a település számára is a távolsági kapcsolatokat és a városok elérését - elhelyezkedése miatt gazdasági értelemben a település jó helyzetben van. Jelentıs átmenı forgalma a településnek nincs. A településszerkezet és a települési funkciók elhelyezkedése miatt a községközponti területen idıszakosan magasabb forgalmak lehetnek a jellemzık, kapacitáshiány ugyanakkor nem jellemzı, legfeljebb egy-egy intézmény környékén alakulhatnak ki pillanatnyi torlódások, parkolóhelyet keresı autók miatti akadályok. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a település ellátottsága biztosítható. Fülöpszállás a Budapest Kelebia vasúti fıvonalon található. A települést érintı Fülöpszállás-Kecskemét vasútvonal az országos törzshálózat része. Az állam által finanszírozott személyszállítási szolgáltatás szüneteltetése okán a forgalom ideiglenesen szünetel. Kerékpáros forgalom Fülöpszálláson, mint az alföldi településeken általában hagyományosan jelentıs a belsı kerékpárforgalom. A kiépített, burkolattal rendelkezı belterületi utak a kerékpárforgalomra alkalmasak. A térségi önálló kerékpárúthálózat hiányzik, a turizmussal összefüggésben annak kiépítése elengedhetetlen. Parkolás A fülöpszállási közterületi parkolók parkolási díj fizetése nélkül vehetık igénybe, a forgalomvonzó létesítmények elıtt vagy közelében a közterületi megállás jellemzıen megoldott, a lakóházaknál pedig a telken belüli gépjármő tárolás a jellemzı. A településen nem okoz jelentıs problémát a parkolás. A település szerkezetébıl adódóan, mint helyi adottság, nem sok lehetıség van további nagyobb parkolóhely bıvítésre, de nincs is erre vonatkozóan komolyabb igény.


16

1.16. Közmővesítés Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés Fülöpszállás település felszíne viszonylag egyenletes, a közigazgatási terület Ny – i felén szoloncsák talajok, míg a közigazgatási terület K – i szélén futóhomokok, az egyéb területeken pedig lápos réti talajok fordulnak elı. A település területe szerepel „a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történı besorolásáról” szóló módosított 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendeletben foglaltak szerinti „C” enyhén veszélyeztetett települések között. Az ADUVIZIG tájékoztatása szerint a település a Pálfay-féle belvíz-veszélyeztetettségi besorolás szerint a III., azaz a belvízzel közepesen veszélyeztetett terület kategóriába tartozik. III. kategória esetén az elöntés relatív gyakorisága 0,10-0,20, belvíz 5-10 év között fordul elı. A fentieket a korábbi csapadékos évek tapasztalatai is igazoltak a település mélyebben fekvı részein. A belterületi csapadékvíz elvezetı rendszer A település belterületi csapadékvíz elvezetı hálózatának rendszere a település természetes mélyvonulatait követve alakult ki. A jelenleg mőködı rendszer a belterület vízelvezetésére épült. A csapadékvíz elvezetés rövid zárt szakaszok kivételével nyílt árkos rendszerő, illetve egyes helyeken a burkolatok melletti határoló felületeken történik. A lefolyástalan területeken szikkasztóárkok épültek. A község nem rendelkezik belvízrendezési tervvel, így erre vonatkozó egységes vízjogi engedély sem került kiadásra – ismereteink szerint. A település belterületén gyakorlatilag kizárólag szikkasztó árkok kerültek kiépítésre, melyek több esetben néhány kapubejáró alatt átereszekkel kerültek összekötésre. Vízelvezetı árkok nem üzemelnek a belterületen. Vízhasznosítás Fülöpszállás közigazgatási területén jelentısebb engedélyezett öntözıtelep, öntözıcsatorna, vízügyi érdekbıl biztosítandó építési tilalmi terület nincs – a Vízügyi Igazgatóság, illetve a vízügyi hatóság adatszolgáltatása szerint. Fejlesztési tervekrıl nincs tudomása a hatóságnak. Halastavak, horgásztavak a település közigazgatási területén nem találhatóak. A térséget érintı – a rendezési terv léptékében is számottevı fentieken túli – a közeljövıben megvalósítandó vízrendezési, vízhasznosítási jellegő fejlesztésekrıl, kezdeményezésekrıl nem tudunk. Adatszolgáltatás szerint ilyen jellegő beavatkozáshoz elvi, vagy létesítési engedélyt nem kértek a vízügyi hatóságtól. A település vízellátása (közmőves vízellátás) Vezetékes vízzel ellátott a belterület és a belterület D– i széle mellett lévı gazdasági terület É–i része. A települési vízhálózat hossza a bekötések nélkül 18 km. A bekötések száma: 891 db. Fülöpszállás község önálló vízmővel rendelkezik. A település belterületének vízellátása a helyi vízbázis fúrt kútjairól történik. A korábbi vízmő vízbázisának 2 db kútja a 1071 hrsz.-ú ingatlanon (vízmő telepen) üzemel(t). A tervezés távlatában új vízmő telep létesül a 0219/3 hrsz.-ú ingatlanon új fúrt kutakkal, vízkezelı rendszerrel és ivóvíz távvezetékkel a meglévı vízmő helyett. Tervezett napi csúcstermelés: Qdmax = 519 m3/d; tervezett óracsúcs: Qhmax = 52 m3/h): I.2. Megalapozó vizsgálat

17

- A 2 db II/1., II/2. sz. 75 m talpmélységő, 26 m3/h (624 m3/d) kapacitású fúrt kút 97408-19/2013. számon kapott vízjogi létesítési engedélyt. A 2 kút egymásnak tartaléka lesz, egyszerre csak 1 kút üzemel. - Az új kutak üzembeállása után a meglévı kutak közül a 4. sz. (B.153. kataszteri számú) kút megszüntetésre (eltömedékelésre) kerül, míg az 1. sz. (B.94. kataszteri számú) kút figyelıkút funkciót kap. Az eltömedékelésre vonatkozó vízjogi létesítési engedély 97409-12/2013. számon került kiadásra. - Az új vízmő telepen az új kutak vizének a kezelésére 26 m3/h kapacitású mangán- és ammóniamentesítı komplex vízkezelı technológia létesül (vegyszeres oxidáció, kvarchomok szőrés, törésponti klórozás, fertıtlenítés, zagykezelés). A vízkezelı technológia vízjogi létesítési engedélye 99-15/2014/VH számon került kiadásra. - Az új vízmő teleptıl a település belterületi határáig az ivóvíz távvezeték NÁ 150 KPE csıvel épült. A tervezett és elkészült beruházások hosszú távon biztosítják a megfelelı vízminıséget a településen. A Vízmő üzemeltetıje a Kiskunsági Víziközmő-Szolgáltató Kft. (6400 Kiskunhalas, Kırösi út 5.) Kiskırösi Üzemmérnöksége (6200 Kiskırös, Dózsa Gy. u. 43.) A település fejlıdésével szükségessé váló vízigény növekedést az elıírt minıségben az új vízmő, illetve az új vízbázis kapacitása – a megépült tisztító technológiával megfelelı minıségben – a fentiek szerint biztosítani tudja. A víz minıségére vonatkozó követelményeket "Az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl" szóló módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet elıírásai szerint kell alkalmazni a különbözı átmeneti rendelkezések figyelembe vételével. Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás A településen 2006 óta kiépített szennyvízcsatorna hálózat üzemel, melyen keresztül a Soltszentimrével közös szennyvíztisztító telepre kerül elvezetésre a szennyvíz. A szennyvíztisztító telep Fülöpszállás és Soltszentimre szennyvizeit fogadja. A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep kiépítését a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló többször módosított 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglaltak indokolják Soltszentimrével közösen, ugyanis Fülöpszállás 2.000-10.000 lakosegyenérték (LE) terheléssel jellemezhetı szennyvízkibocsátású, normál területen lévı, Soltszentimre településsel agglomerációba szervezett település. Fülöpszállás szennyvízcsatorna hálózatának és Soltszentimrével közösen használt települési szennyvíztisztító telepének fenntartására és üzemeltetésére vonatkozóan a 88298-2-1/2014. sz. és a 88298-1-9/2012. számú határozattal módosított 2691-9/07. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az üzemeltetési engedély szerint – néhány nyomott szakasz kivételével – gravitációs rendszerő szennyvízcsatorna hálózat épült a települések érintett részein (belterületi lakóterületeken és a belterületek melletti gazdasági területeken). Az üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint Fülöpszállás területén 7 db átemelı (6 db közbensı és 1 db végátemelı) épült. A végátemelı az Ady és Rákóczi u. keresztezıdésében épült. A szennyvíztisztító telep a belterületi lakóterületek szélétıl DK – re mintegy 440 m-re került megépítésre a 0375/100 hrsz.-ú ingatlan ÉNy – i felén. I.2. Megalapozó vizsgálat

18

A telep kétmedencés SBR rendszerő kisterheléső eleveniszapos technológia nitrifikációval, denitrifikációval, biológiai és vegyszeres foszfor-csökkentéssel, szükség szerinti fertıtlenítéssel, iszapelvétellel. A szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása: 420 m3/d, 4480 LE. A telep fogad szippantott szennyvizet is. A szennyvíztisztító telep kizárólag Fülöpszállás és Soltszentimre szennyvizeit fogadja. A szennyvíztisztító telep védıtávolsága: 150 m lett volna korábban (a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) jelenleg már nem hatályos függelékében foglaltak alapján). Ezen védıterületen belül egyébként nem találhatóak jelenleg – a szennyvíztisztító telep létesítményein kívül – épületek, építmények. A tisztított szennyvíz befogadója a Duna-völgyi-fıcsatorna 80+247 cskm szelvénye. A víztelenített szennyvíziszapot az ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató Zrt. solti telephelyére szállítják. A rácsszemetet és egyéb nem veszélyes hulladékot az Izsák-Kom Nonprofit Kft. átveszi ártalmatlanításra. A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep üzemeltetıje a Kiskunsági VíziközmőSzolgáltató Kft. (6400 Kiskunhalas, Kırösi út 5.) Kiskırösi Üzemmérnöksége (6200 Kiskırös, Dózsa Gy. u. 43.) Fülöpszállásról a szippantott szennyvizeket (nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvizeket) a települési tisztítótelep fogadó mőtárgyára szállítják. A csatornahálózattal a késıbbiekben sem ellátott külterületeken ezután is keletkezı nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvizeket továbbra is a települési szennyvíztisztító telepen kialakított nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvíz fogadó helyre, azaz a települési szennyvíztisztító telep fogadó mőtárgyára kell szállítani. A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep úgy került kialakításra, hogy biztonsággal be tudja fogadni és kezelni tudja a várható bıvüléssel járó – a jelenlegi állapothoz képest – többlet szennyvízmennyiségeket is. Egyedi szennyvízelhelyezés: A szennyvízcsatornával el nem látott – döntıen a beépítésre szánt területektıl távol esı – területeken a szennyvizek elhelyezése részben zárt győjtéssel (vízzáróan kialakított medencékben), részben pedig egyedi szennyvíz elıkezelést követıen szikkasztással történik. Energiaellátás Fülöpszállás energiaellátása jelenleg a villamos energiára és a földgázra épül. A fosszilis energiahordozók közül a földgáz felhasználás a leginkább meghatározó, a kilencvenes években a belterületen kiépült a vezetékes gázhálózat. Néhány évvel ezelıtt azonban a földgáz árának jelentıs emelkedése miatt számottevı arányban tértek vissza a lakóházakban a vegyes tüzelésre. Földgázellátás Fülöpszállás község belterületének földgázellátását a belterületre É – ról érkezı kiépített 8 bar nyomású nagyközép-nyomású gázvezetékrıl biztosítják. A belterületi lakó- és gazdasági területeket ellátó nyomásszabályzóhoz É – ról Szabadszállás közigazgatási területei felıl, döntıen mezıgazdasági területeken keresztül a Budapest-Kelebia vasútvonal mellett érkezik a φ 160 KPE vezeték, mely Fülöpszállás ellátását biztosító vezeték leágazását követıen φ 160 KPE csıvel halad tovább Soltszentimre irányába DK – re mezıgazdasági területeken keresztül. A gerincvezetékbıl a belterülettıl K – re az 5304 jelő közút mellett ágazik el K-ÉK – i irányába φ 63 KPE vezetékkel Kurjantó területét ellátó gázvezeték. I.2. Megalapozó vizsgálat

19

A közigazgatási terület ÉK – i részén lévı Balázspuszta gázellátása a Szabadszállás felıl – az elızıtıl függetlenül – érkezı φ 63 KPE vezetékkel történik. Mindegyik nagyközép-nyomású gázvezeték 8 bar nyomású. A belterület É – i szélén a Petıfi S. u. Ny – i oldalán, a 875/2 hrsz.-ú ingatlanon található a község gázfogadó állomása, ahonnan 3 bar nyomású gázvezeték hálózat került kialakításra a település gázellátására. A gáznyomás-szabályzó nyomásfokozat 8/3 bar. A gázhálózat gerincvezetéke a belterületen a nyomásszabályzótól indulva φ 160 és 90 KPE vezetékkel, míg a további elosztó hálózat φ 63 és 32 KPE vezetékkel épült. A létesítmények kisnyomású gázellátását ingatlanonként épített 3/0,03 bar nyomásszabályozók beépítésével biztosítják. A háztartások ~ 90 %-a rákötött a hálózatra. A meglévı gáznyomás-szabályzók és a hálózat rendelkezik szabad kapacitással, így a tervezett beépítésekkel és a gazdasági övezet bıvítésével a növekvı gázigény a 3,0 bar nyomású gázhálózat továbbépítésével, illetve nagyobb ipari gázigény esetén a nagyközép-nyomású gázvezetékrıl nyomásszabályozó telepítésével biztosítható. Villamos energia ellátás A község villamos energia ellátása a középfeszültségő, illetve kisfeszültségő hálózatokon keresztül biztosított. A község villamos energia ellátása több oldalról (É – ról Szabadszállás, Ny – ról Solt, D – rıl, DK – rıl Soltszentimre, illetve Izsák, míg K – rıl Fülöpháza irányából) biztosított. A település ellátását a belterületre É – i, valamint Ny – i és K – i irányból bekötı 20 kV-s elektromos légvezeték hálózatok biztosítják. A belterületre bekötı 20 kV-s hálózatokról leágazva épültek a belterületi – általában – oszloptranszformátorok, ahonnan 0,4 kV-s kisfesz.-ő – általában – légvezeték hálózatok épültek. Villamos energia hálózat építés és bıvítés az EDF DÉMÁSZ Zrt. (EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.) által jóváhagyott tervek alapján végezhetı. A középfeszültségő villamos energia hálózat üzemeltetıje a DÉMÁSZ Zrt. Üzemigazgatóság (EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. – 6000 Kecskemét, Szultán u. 2-4.). Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás Fülöpszállás közigazgatási területén mind az önkormányzati, mind pedig az egyéb intézmények és létesítmények energiaellátásában – a főtés kivételével – jelenleg csekély arányt képvisel a megújuló energia felhasználása. Ezek általában kis kapacitású, illetve háztartási mérető napelemek, napkollektorok, szélkerekek. A Polgármesteri Hivatal, az Egészségház, a Konyha és az Óvoda, valamint a Könyvtár és a Közösségi Ház tetıszerkezetén napelemek kerültek elhelyezésre a felhasznált villamos energia egy részének megújuló forrásból történı fedezésére, melyek összteljesítménye 37,5 kW. Az önkormányzat elképzelései szerint 1 db ~100 kW-s faapríték tüzeléső kazán kerülne telepítésre a Polgármesteri Hivatalba az épület gázzal történı főtésének részbeni felváltására. Az ehhez felhasznált faapírték részben az évi rendszeres lomtalanításkor elszállított faág aprítékokból, illetve az önkormányzat egyéb saját forrásaiból származik. A községi intézmények egyéb megújuló energiákat (napkollektorok, stb.) a fentieken kívül nem használnak. Továbbá a termelı szolgáltató tevékenységek esetében sem tudunk jelentısebb megújuló energia hasznosító rendszerek üzemeltetésérıl. I.2. Megalapozó vizsgálat

20

Szélenergia hasznosítására, azaz szélerımővek telepítésére alkalmas térség a közigazgatási terület belterületen és védett természeti területeken kívüli döntı része (a közigazgatási terület középsı sávjának É – i és D – i részén, valamint ÉK – i részén) az egyéb szempontok figyelembe vételével – adatszolgáltatás szerint. Elektronikus hírközlés (távközlés, mősorszórás, adatátvitel) A kiépített vezetékes, illetve vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók a község teljes közigazgatási területét lefedik. A belterületen kiépültek a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok, míg az egyéb külterületi létesítmények területén a szolgáltatás vezeték nélküli rendszerekkel biztosított. A község közigazgatási területén a Magyar Telekom Nyrt. üzemeltetésében lévı gerinchálózat (optikai kábel hálózat) üzemel. A Solt-Fülöpszállás gerincvezeték (körzet optikai kábel) az 52. sz. fıút mellett Ny – ról vezet a közút mellett, majd a 0431 hrsz.-ú úton, illetve az 5304 jelő közút mellett, a belterületen a Solti és Bajcsy-Zs. u.-ban épült a telefonközpontig. A Fülöpszállás-Soltszentimre gerincvezeték (körzet optikai kábel) a telefonközpontból a BajcsyZs. u.-n, mezıgazdasági területeken, a 0342 és a 0348 hrsz.-ú földúton, majd a Soltszentimrére vezetı 5217 jelő közút mellett épült DK – i irányban. A Fülöpszállás-Soltszentimre gerincvezeték (körzet réz kábel) a telefonközpontból a Bajcsy-Zs. u.-n, majd a Soltszentimrére vezetı 5217 jelő közút mellett épült DK – i irányban. A Kecskemét-Fülöpszállás gerincvezeték (körzet réz kábel) K – rıl az 52. sz. fıút, majd az 5304 jelő közút mellett vezet a Bajcsy-Zs.-n keresztül a telefonközpontig. Ezen vezetékrıl az 52. sz. fıút mellett leágazva épült ki K-ÉK – i irányban Balázspusztáig a Fülöpszállás-Balázspuszta gerincvezeték (körzet réz légvezeték) Balázspuszta ellátására. A község telefonhálózata kiépült, a távhívó hálózatba bekötötték. A körzetszám: 78. A telefonhálózat üzemeltetıje a Magyar Telekom Nyrt. (6000 Kecskemét, Kálvin tér 10/12.) A telefonhálózat döntıen légvezeték, míg kisebb részben kábel (a 20 kV-s légvezetékkel rendelkezı u.-ban) kialakítással épült. A települési hálózat telefonközpont épülete a belterület DK – i részén a Bajcsy-Zs. u. 5/b. sz. alatt található. Ezen központhoz a Magyar Telekom Nyrt. gerinchálózatáról a fentebb részletezett utcákban épült ki a bekötı vezeték. A vezetékes telefonhálózat a település fejlesztésével tovább bıvíthetı. A község közigazgatási területén belül 3 db mobil távközlı erısítı állomás van kiépítve: - Vodafone: a belterület D – i szélén a 1183 hrsz.-ú ingatlan D – i részén – önálló toronyként - Magyar Telekom: a belterület DK – i szélén a 306/2 hrsz.-ú ingatlanon – önálló törönyként - Erısítı állomás: a belterület DNy – i részén a 489 hrsz.-ú ingatlanon lévı hidroglóbuszon Ezen létesítmények lehetıvé teszik a település fejlesztésével párhuzamosan a hírközlı berendezések további bekapcsolását is. Vezetékes kábel TV szolgáltatást saját oszlophálózaton kiépített vezetékhálózatán a Magyar Telekom Nyrt. biztosít a településen. A hálózat a település bıvülése esetén bıvíthetı. A Vidékháló Telekommunikációs Kft. (6000 Kecskemét, Szolnoki út 33.) mikrohullámon szolgáltat a településen. A központi antennája a Solti és Széchenyi u. sarkán lévı 696 hrsz.-ú ingatlanon található. A település jelentısebb vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó cégei: Magyar Telekom Nyrt. (T-home) (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.), DIGI Kft. (1134 Budapest, Váci út 35.), UPC Direct. Fülöpszállás közigazgatási területét érintı kormányzati célú, illetve – a fentieken túl – jelentıs elhelyezési igénnyel bíró külön célú elektronikus hírközlési hálózatfejlesztésekrıl nem rendelkezünk információkkal. I.2. Megalapozó vizsgálat

21

2. HELYZETELEMZİ ÉS HELYZETÉRTÉKELİ MUNKARÉSZ Fülöpszállás jelentıs történeti múltú, kun hagyományú és identitású település Dunavölgy (Solti lapály) és a Kiskunság találkozásában. A táji adottságokból következik gazdasága. A vízjárta legelık extenzív legeltetı állattartásra alkalmasak. A magasabb területek mozaikos tájszerkezeti adottsága révén a szılı-, gyümölcstermesztés és a szántóföldi mővelés és erdıgazdálkodás alkalmas terepe. Kedvezı térszerkezeti helyzete, jó közlekedési kapcsolata a mezıgazdaságon kívüli egyéb gazdasági tevékenységek fogadására is alkalmassá tehetı gazdasági célú beépítésre alkalmas területek biztosításával. Turizmusának fejlesztése többirányú lehet. A természetvédelmi ismeretterjesztéshez, bemutatáshoz kapcsolódó turizmus célterülete lehet a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Szikes tavak tájegység. A vallási turizmushoz több ágon is kapcsolható (Magyar Zarándokút, református hagyományok) Kun hagyományokhoz köthetı turizmusnak szintén meghatározó célterülete. Ma társadalmi, gazdasági helyzete a hasonló helyzető községek átlagának megfelelı. A fejlesztésekkel az adottságokból adódó gazdasági lehetıségek kihasználhatóságát kell növelni, a népesség megtartásával, a település komfortosságának, ellátottsági szintjének javításával. A fejlesztései feladatok a központi belterületen koncentráltan jelennek meg, de a külterületi ellátottság különösen a humán szolgáltatások (közbiztonság, idısgondozás stb.) fejlesztésével biztosítandó. A belterületi fejlesztések a természeti viszonyok (keleti mélyfekvéső vízállásos területek) és a nyugatról záró vasútvonal illetve Duna-völgyi Fıcsatorna miatt korlátozottak. Ezért az elsıdlegesen a minıségi (területen belüli fejlesztéseket kell elınyben részesíteni.


22

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Recommend Documents