11. A növényfajok in situ és ex situ védelme. Területi védelem. Esettanulmányok. Növényszaporítások, növény kihelyezési programok.
Konzervációbiológiai alapfogalmak ÉLŐHELYEKRE 1. MEGELŐZÉS-PREVENCIÓ 2. FENNTARTÁS -KONZERVÁCIÓ Hosszú távú, tartósító-rögzítő jellegű. 3. HELYREÁLLÍTÁS- REHABILITÁCIÓ
Konzerváció vagy prezerváció?
Természetes regeneráló képességre alapozva 4. FELÚJÍTÁS - REKONSTRUKCIÓ A hiányzó elemek mesterséges pótlása
5. LÉTESÍTÉS - KREÁCIÓ Az eredeti állapotnak megfelelő, új objektumok létrehozását célzó tevékenység
FAJVÉDELEM In situ fajvédelem • a faj populációjának (-inak) természeti környezetét biztosítom azzal, hogy elhárítom az egyedekre ható közvetlen károsító tényezőket • bekerítés, vízutánpótlás, turizmus kizárása… • Az evolúció alapjelenségei maradéktalanul.
csak
itt
érvényesülhetnek
Ex situ fajvédelem •Cél: fenntartás és szaporítás •Ideiglenesen vagy véglegesen olyan helyre telepítjük a faj egyedeit, ahol fenntartásuk, szaporításuk és ellenőrzésük jobban biztosítható.
•Ezáltal lehetőség nyílik nagyobb számú egyed visszatelepítésére is, ha a veszélyeztető tényezőket megszüntettük. •Lehetőségei:
1. Kerti nevelések Botanikus kertek, növénygyűjtemények, magánkertek
1. Genetikailag reprezentatív minta: 1-5 populáció mintavételezése ajánlott a fajtól függően 2. 50-200 egyed között elegendő nagy a populációméret 3. Ajánlatosabb a szaporító képleteket gyűjtése, elvitelük évelő növényeknél az ottmaradt populációt nem veszélyezteti (vannak inkább magról és inkább vegetatív módon felszaporítandó fajok)
Veszélyei: • Bizonyos fokú szelekciót jelent
• Az új környezet nem lehet teljesen azonos az eredetivel – alkalmazkodnak/vagy nem • Ex situ monokultúrákban nagyobb a fertőzés veszély
2. Magbank •Csak megőrzés •Előnye a kis hely és kis laborigény
•Hátránya a csíraképesség gyengülése vagy elvesztése •Mélyhűtés – energiaköltségei vannak
•Időnkénti felnevelés kell a propagulumok megújítására
Indokolja a magbank létrehozását: A Kárpát-medence Európa egyik legrégibb kultúrája •Nyolcezer éve növénytermesztés •ötezer éve zöldségtermesztés
•kétezer éve gyümölcstermesztés.
Ez kiegészült: •a honfoglaló magyarság keletről hozott növényismerete •a kereszténység felvételét követően a nyugatról érkező haszonnövény fajok és termesztési tapasztalatok •Újvilág
Tápiószelei Agrobotanikai Intézet (TABI) •1993-tól országos koordinációs feladatokat ellátó, génforrás megőrző központ, •a szántóföldi- és zöldségnövények közép- és hosszú távú megőrzésre, •mivel a helyi körülményekhez alkalmazkodott fajták és változatok a növénynemesítés alapanyagai •A hazánkban termeszthető szántóföldi és zöldségnövény fajokból közel 60 ezer tételt tartalmaz. Ezeket az ország területén és a környező országokban gyűjtötték
+ a helyi körülményekhez alkalmazkodott hazai tájfajták, eredeti termőhelyen ("in situ", "on-farm") történő fenntartásának szervezése és irányítása
3. In vitro módszerek •modern biotechnológia •szövet és merisztéma tenyészetekkel őrzik meg a genotípust •génkönyvtár kifejlesztése a jövő lehetősége
A hazai védett fajok közel 40% valamilyen módon már érintett vagy érintett volt az ex situ megőrzésben.
Visszatelepítés: a populáció méret növelésre Mit? 1. Fiatal növények 2. Propagulumok: -zárt vegetációban – nem csírázik - nyílt vegetációban túlságosan védtelenek a fiatal egyedek Utógondozás fontossága!
Hová és mikor? -ahol megbízható adatok szerint korábban előfordult - a kipusztulást okozó tényezők már nem állnak fenn Esztétikai vagy szubjektív okokból történő telepítés flórahamísításnak minősül! A társulásalkotó fajok mesterséges telepítése is időszerű! alapja a restaurációs biológiának
Sikerek az ex situ fajvédelemben Galántai Miklós, Kereszty Zoltán (Vácrátót) – Telekia speciosa, Dianthus plumarius, …Crambe tataria, Dracocephalum ruychiana … Priszter Szaniszló Papp László debreceni Botanikus Kert – kökörcsinek
Mihalik Erzsébet –Szegedi Botanikus Kert Nemzeti Parkok
Esettanulmányok az in situ védelemre
I.
Élőhely védelem
1. Keleméri Mohos-tavak (Nagy és mtsai. (2000) munkájából) •
1951-től országos védettség.
•
Kezelő az Aggteleki NP (60 ha, a két láp 2 ha )
•
1999-ben kezelési terv
Kivonat a kezelési tervből a növényvilág oldaláról: Két kiemelt érték: 1. Az úszó tőzegmohalápok, reliktum jelleg 2. A Mohos-tavak fosszilis rétegsorai (tőzegteste 15-25 000 év őskörnyezeti történéseinek információit őrzik) Feltártsága jó – sok ismeret
Veszélyeztető tényezők: • Vízhiány • mikroklíma • szukcesszió
Adottságok: • A lápok kis mérete - sérülékenység ténye • Klíma szárazodása és melegedése
Célkitűzés: Az úszólápot a recens és reliktum fajok védelmében a jelenlegi szukcessziós állapotban kell fenntartani. Ehhez: 1. A természetes vízszint visszaállítása
2. A vízpótlási alternatívák kidolgozása – szomszédos vízgyűjtőből 3. A közvetlen hordalék bemosódásának kizárása
4. A vízgyűjtő területen semmiféle erdészeti tevékenység nem megengedett 5. Utakat fel kell számolni, vadállományt természetes szinten kell tartani 6. Rendszeres természetvédelmi hatóság jelenlétét biztosítani kell 7. Emberi zavarás megszüntetése 8. Pufferzóna megerősítése 9. A természetes degradációs folyamatok megállítása (nád, nyír terjeszkedése) 10. Kutatás, monitorozás folyamatosságát biztosítani kell
Civil szervezetek a rekonstrukciós munkákban (Hudák (2000) nyomán) – MTE, Holocén, Zöld Akció, Ökológiai Intézet Beavatkozások, tapasztalatok: 1. Nádvágás: párologtatás, növeli a szerves anyag készletet, elfedi a tőzegmohát Júniusi, augusztus nádvágás, sarlóval, szelektíven, nyíret is, szerves anyag kihordás – eredményes 2. Taposás a felhalmozódott holt nád felszíni eltávolítására – vízszint alá – először kísérleti parcellában, majd 100 négyzetméteren - előnyös, gyorsan elfedi a tőzegmoha, a túltaposás a békaszittyó elterjedésének kedvez 3. A lápot övező mocsáröv kitisztítása az úszóláp jelleg megtartására – csökkentette a vadak károsítását is 4. Tölgymagoncok eltávolítása- csertölgy jó makktermés esetén invázív
2. Zempléni kékperjés hegyi kaszálók helyreállítása (Török és mtsai. 2006) A hegyvidéki másodlagos kaszálórétek fajgazdagságát a rendszeres kaszálás tarthatja fenn A fűavar halmozódása fajszegényedéshez és erdősüléshez vezet Kísérlet: több éven át évi egyszeri kaszálás után a kontroll négyzetekhez képest csökkent a füvek aránya a kétszikűekkel szemben, és nőtt a fajgazdagság.
3. Sziki és homoki legelők megmaradását az extenzív állattartás biztosíthatja •Szarvasmarha kíméletes – megfelelő állatszámmal
•Juhlegelés homogenizál – a gyepek szegényednek •Libatelepek csupasszá teszik a felszínt és a legelési körzeteiket Negatív hatásaik: talajtömörítés, homoktalajon az ellenkezője, túltrágyázás, fajszelekció, szabad felszíneken özönnövények: parlagfű, ezüstfa, akác Pl, a csenkeszek fényperjére vagy gumós perjére cserélődnek, szúrós növények túlszaporodása (bogáncs, iringó) •ÉGETÉS után gyors regenerálódás, általában megnő a kétszikűek aránya – időlegesen egy-egy faj tömegessé válik
II. Fajvédelem 1. Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum subsp. Versicolor) a Nyírségben Fokozottan védett faj Erdőssztyep környezetben kialakult Mo.-i alfaj Előfordulás:
• Kaukázustól a Pireneusokig • Mo.-on: Legnagyobb állománya a Dél-alföldön Ásotthalomnál gyepben • a Nyírségben akácosok aljában • Létravértes határában a legtöbb, másutt igen szórványos
A fajvédelemhez gyűjtött ismeretek: •Nem hoz nagy tömegben sarjakat (új hagymagumókat) •Rosszul csírázik (100/1) •7-8 év után hoz virágot – ezután több évig virágzik és erősödik •Csapadékosabb években több egyed virágzik •Az átültetés a rossz megmaradási arány miatt kerülendő Cselekvés: •A legnagyobb populációt kerítés védi az emberektől, állatoktól – piaci ellenőrzések
•Az erdő alját rendszeresen cserjétlenítik •A siska nádtippant visszaszorítják •Szórványos előfordulási helyein tilos az erdő bolygatása •Rendszeres felügyelet és populáció becslés
Gulyás Gergely fajvédelmi programja az egyhajúvirágra
2. A tarka sáfrány (Crocus reticulatus) a Nyírségben •Erdőssztyep faj, napjainkban akácosok aljában található •Itt kell megőrizni! •Áttelepítést rosszul viseli - a jó szándék természetkárosításhoz vezetett. •Az aljnövényzet kisebb bolygatását elviseli, sőt erősebben terjed. •Letermelt akácosok tuskózása után eltűnik. •Nyírségben nincs veszélyben, nagyobb populációi: Pac, Mézeshegyi tó mellett
Erdélyi hérics – Molnár V.A. felvétele
3. Az erdélyi hérics (Adonis x hybrida) in situ védelme •erdőssztyep faj, löszgyepekben •első védett növényünk - 1971 •Két előfordulás: Mo. - Csorvás és Erdély- Szénafüvek 1936-tól folyamatosan követik a csorvási populáció változásait: • TSz-eszesítés idején majdnem kipusztult, 91 tő • Védetté nyilvánítás után : 460 tő • 1999-től aktív védelem: 3-4 ezer tő
Veszélyeztető tényezői: • Állatgyógyászati célú gyűjtés • Kertbe telepítések • Vegyszerek, műtrágyák • Cserjésedés kökénnyel és ezüstfával • Fűavar felhalmozódása Védelmi intézkedések: •Pufferzóna létesítése •Kerítés építés az földút melletti populációkhoz •Rendszeres felügyelet •Cserjeirtás • Fűavar eltávolítás kora tavaszi perzseléssel – serkenti az aszmagok csírázását
•Ex situ védelem nem szükséges – kisebb, nyílt talajfelszíneken jól csírázik •További „mesterséges” populációk elengedhetetlen, jól védhető helyeken:
kialakítása
Ecsegfalva határában az Ördögsánc löszgyepjébe Pusztaföldvár – Nagytatársánc
viszont
Bókoló zsálya – Salvia nutans
4. A bókoló zsálya (Salvia nutans) ex situ védelme
löszgyepek erdőssztyep faja •Jelenleg négy állomány a Dél-Tiszántúlon, ebből kettő telepített (Kondoros, Pusztaföldvár, telepített Ecsegfalva, Királyhegyes KMNP)
•Természetes előfordulási helyén a ligeti zsályával hibrid alakot képez: Salvia x betonicifolia
Veszélyforrások: •Élőhely gyomosodása, tarackbúza, nagy csalán nyomása
•A nagy fűavar akadályozza a természetes szaporulat felnövését Védelmi intézkedések: • Termésérés utáni kaszálás • Kora tavaszi perzseléses avarégetés • Pufferzónák létesítése • Kerti ex situ szaporítás: • márciusi vetés, őszig előnevelés, földlabdával kiültetik • Helyben magvetés
Pulsatilla patens
Pulsatilla patens védelme Bátorligeten
5. Tátogató kökörcsin – Pulsatilla patens • Kipusztulás szélén • Egyetlen lelőhely hazánkban • Veszélyeztető tényezők: állati kártevők, kis egyedszám miatti genetikai problémák, akác spontán terjedése, növénygyűjtés
6. Magyar kökörcsin – Pulsatilla pratensis subsp. hungarica • Bennszülött faj • Veszélyeztető tényezők: gyepkonkurencia és gyomosodás • Megoldás: megfelelő mértékű legeltetés • Az állományok stabilizálására ex situ nevelt egyedekkel növelik a populációméreteket
7. Tornai vértő – Onosma tornensis • Reliktum endemizmus • Csak az Aggteleki karszton • Sziklagyepekben • Veszélyeztető tényezők: bálványfa, feketefenyő, spontán cserjésedés
8. Magyarföldi husáng - Ferula sadleriana • Reliktum endemizmus • Öt egymástól elszigetelt kisebb állomány • Valamennyi lelőhelye természetvédelmi területen van • Veszélyeztető tényezők: vadkár (karógyökerét eszik) és illegális területhasználat • Vadvédelmi kerítéseket használnak + vadállomány apasztása
Cypripedium calceolus
9. Boldogasszony papucsa – Cypripedium calceolus • Eurázsia hideg mérsékelt övének lakója • Több nemzetközi egyezmény is védi
• Veszélyeztető tényezők: kiásás, begyűjtés • Korábban 82 lelőhely, ma már csak 23, • Kb. 1200 tő, a legnagyobb 300 tős populáció, sok kicsit a kipusztulás fenyegeti
