1.1 A drámaképzés fejlesztendő kompetenciái A fejlesztendő képességek A drámaképzés speciális tantárgyainak órái*

Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola drámaképzés

Helyi tanterv

Gimnáziumi specializáció

szerkesztette:

Tóth Zoltán dráma munkaközösségvezető

Pécs, 2011. június 15.

helyi tanterv | drámaképzés

1. 2. 3. 4. 5.

371

A II. KÖTET tartalomjegyzékE A drámaképzés céljai............................................................................................................................ 372 Drámaképzés főtárgyai ........................................................................................................................ 375 Drámaképzés tárgyai ........................................................................................................................... 387 Felvételi eljárás sajátosságai a drámatagozatos gimnáziumi képzés esetében............................ 412 A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei........................................................................... 413

Részletes tartalomjegyzék 1. A drámaképzés céljai............................................................................................................................ 372 1.1 A drámaképzés fejlesztendő kompetenciái....................................................................................... 372 1.2 A fejlesztendő képességek.................................................................................................................... 373 1.3 A drámaképzés speciális tantárgyainak órái*........................................................................................................374 2. Drámaképzés főtárgyai ........................................................................................................................ 375 9. évfolyam, első félév........................................................................................................................... 375 9. évfolyam, második félév................................................................................................................... 377 10. évfolyam, első félév......................................................................................................................... 378 10. évfolyam, második félév.................................................................................................................380 2.2 Vers-és prózamondás főtárgy.............................................................................................................. 381 9. évfolyam............................................................................................................................................. 381 10. évfolyam........................................................................................................................................... 383 2.4 Klasszikus színjáték tárgy.................................................................................................................... 385 3. Drámaképzés tárgyai ........................................................................................................................... 387 3.1 Zeneismeret tárgy ................................................................................................................................ 387 3.2 Ének-Zene tárgy ...................................................................................................................................388 3.3 Kreatív zene...........................................................................................................................................389 3.4 Bábjáték tárgy........................................................................................................................................390 3.5 Beszédgyakorlat..................................................................................................................................... 391 3.6 Drámatörténet...................................................................................................................................... 392 3.7 Kreatív mozgás (testnevelés tantárgyhoz kapcsolódóan)............................................................... 393 3.8 Rajz és vizuális kultúra........................................................................................................................ 407 4. Felvételi eljárás sajátosságai a drámatagozatos gimnáziumi képzés esetében............................ 412 5. A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei........................................................................... 413


372

„ a színjáték céljától, melynek föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek; hogy felmutassa az erények önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát” Hamlet...

1. A drámaképzés céljai A drámaképzés fő célkitűzése, hogy a diákjai nyitottá, önmagukért és egymásért felelősséget vállaló emberekké váljanak, úgy, hogy tudatosan figyeljünk arra, hogy mindnyájan sajátos tapasztalatokkal rendelkező autonóm lények. A tanulási folyamat során a dráma pedig nem más, mint a művészet és a körülöttünk lévő világ megismerésének és megértésének eszköze. Az oktatás keretében folyó drámai képzés lehetőséget biztosít a színházi és drámai nevelésre, valamint a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismeretek gyarapítására művészeti kifejező készségeik kialakításra, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és alkalmazására. Az oktatás célja továbbá, hogy különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. Így a tanulási folyamat egyben szocializációs folyamat is. A tanulók kreatív zene és mozgás, valamint vers és próza, beszédgyakorlat, drámajáték és színjáték órákon sajátítják el ezen képességeket. A harmadévtől tanulhatnak színháztörténetet, bábozást, kreatív és klasszikus színjátékot, valamint médiaismeretet. A közismereti tantárgyakat gimnáziumi keretek között tanulják tanulóink. Fontos hangsúlya van a tanórákon kívüli foglakozásoknak is, ahol ismereteket szerezhetnek a város művészeti és kulturális intézményeiről. Megismerkednek társadalmi események, közösségi színterek, sportesemények keretében zajló rendezvényekkel, szertartásokkal.

1.1 A drámaképzés fejlesztendő kompetenciái A képzés képességstruktúrai elemei igen összetett képet mutatnak, így az alapkészségek közül fejlesztendő kompetenciák a következők: – megértés és beszéd A gondolkodási képességek közül: – kreatív gondolkodás, – a döntéshozatali képesség, – a problémamegoldás, – előrelátás, – érvelés A személyes képességstruktúrai elemei közül pedig: – felelősség, – önértékelés, – együttműködés, A képzésünk módszertana előtérbe helyezi az elemzés, a szintézis, a következtetés, az okkeresés, az összehasonlítás, az értékelés, a bizonyítás és érvelés területeit, úgy, hogy valós életszerű helyzetekhez köthető, alkalmazható minőségi iskolai tudás alakuljon ki. Az ehhez vezető úton hármas egységet képeznek a következők: 1. Intelligens tudás (tudástranszfer kialakítása- tudás új szituációkban való alkalmazása, más területekre történő átvitele) 2. Eszközjellegű tudás (tartalom és a tartalom közvetítése) 3. Alkalmazható tudás (Megértés és alkalmazás, változás kezelésének képessége)


373

Az így kialakítandó tudás kompetenciái a következők: – Komplexitás kezelésére való képesség (pl.: nyitott és bizonytalan helyzetek kezelése) – Perceptív képességek (pl.: releváns és nem releváns dolgok közötti különbség észlelése) – Normatív kompetenciák (pl.: szabályok és azok felismerése) – Kooperatív kompetenciák (pl.: bizalom és gyanakvás közötti mozgás képessége) – Narratív kompetenciák (közlés és visszaadás képessége) – Személyes és szociális kompetenciák (önazonosítás; rendszerű helyzetek kezelése; relációk és erőviszonyok felismerése; együttműködés; szabályok megfelelő használata és értelmezése; kulturális különbségek felismerése és ezek alapjáni rendalkotás képessége;) – Munkakompetenciák (rugalmasság, kreativitás, kezdeti önállóság, döntéshozatal, kritikus szemlélet, felelősségtudat, lehetőségek feltárása, cselekvőképesség, hibából való tanulás, etikus hozzáállás, kapcsolattartás, kapcsolatépítés)

1.2 A fejlesztendő képességek A fejlesztendő képességek három fő komponense képzésünkban a figyelem, kommunikáció és a gondolkodás, ezeken belül a következő tényezők kiemelten fontos szerepet töltenek be: Figyelem: Koncentráció – tudatos feladatkezelés Megosztottság – több folyamat akár együttes kezelése Tartósság – hosszú folyamatok koncentrált kezelése Kommunikáció: Elbeszélés és annak leírása Tudakozódás – verbális kutatás; dráma, mint kérdéstechnika Véleménynyilvánítás Gondolkodás: Általánosítás képességének felismerése elsajátítása Analízisre megismerése és használata Ítéletalkotás Összefüggés keresése és összehasonlítás készítése Következetés alkotásának képessége Konkretizálás Fogalomalkotás Színtézis Kreatív gondolkodás A kijelölt hármas egységet segíti és azokkal egységet kell, hogy alkosson az észlelés és szociális alkalmazkodás. Ezen képességek kapcsolódása szükséges és elengedhetetlen, hiszen úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a tudat a tudatalattihoz. Így az észlelésben fontos, hogy szerepet kapjon: – Beszéd-, forma-, mozgás-, tér- észlelés fejlesztése – A státuszhelyzetek és szerepek felismerése – Adott szituációban betöltött saját szerep felismerése – Szituációs és helyzet kapcsolati rendszerének felismerése míg a szociális alkalmazkodásban: – Figyelmesség – Fegyelmezettség – Együttműködés – Egymás segítése – Segítség elfogadása – Tolerancia A drámaképzésben ezen képességek kijelölt területe az érzelmi intelligencia, ahol a diákok képessé válnak felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeik, gondolataik és tetteik között, úgy, hogy közben az érzelmeik kezelésének a képességével is felruháztatnak. Képességet kapnak arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. (Az önmotiválás képessége.), valamint arra, hogy mások érzéseit láthassák.


374

1.3 A drámaképzés speciális tantárgyainak órái* Tantárgyak drámajáték

vers- és prózamondás

beszédgyakorlat

kreatív színjáték / klasszikus színjáték

bábjáték

zeneismeret

kreatív zene

rajz és víz. kult.

kreatív mozgás (testnevelés nélkül)

9.

10.

11.

12.

heti

2

2

éves

74

74

heti

2

2

éves

74

74

heti

1

1

éves

37

37

heti

4

4

éves

148

128

heti

3

3

éves

111

96

heti

1

1

éves

37

37

heti

1

2

1

1

éves

37

74

37

32

heti

2

éves

74

heti

1

1

2

2

éves

111

111

111

96

* A képzés szerkezete eltér a szakképző évfolyamokétól, az alább nem részletezett tantárgyak részletes tantervei az általános tantárgyi leírásokban megtalálhatóak (pl.: mozgóképkultúra és médiaismeret).


375

2. Drámaképzés főtárgyai 2.1 Drámajáték 9-10. évfolyam | heti 2 óra A tantárgy tanításnak célja A drámajáték főtárgy célja, hogy különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Követelmények A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: – figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre – társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére – verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára – bizalom átélésére, az empatikus képességek működtetésére társas helyzetekben – érzelmi emlékek felszínre hozása és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazásra – érzékeny kapcsolatteremtésre és azok megtartására – tiszta kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásra – pontos és érzékletes társas és egyéni szerepjátékokra – dramatizálásra – tér kreatív használatára – összetett művészeti üzenetek közlésére ismerjék: – saját testük adta lehetőségeket – verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat – szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat és az ehhez tartózó eszköztárakat – figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzést – társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait – empátiás képességek szerepét társas helyzetekben, és másokkal való kapcsolatukban – érzelmi emlékezet szerepét – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait

9. évfolyam, első félév A képzés ismertesse meg a tanulókkal: – érzékszervek jelentőségét – kezdet és vég fogalma – játék örömét, a csoportos szerepjátékokban való részvételt – képzet és emlék szerepét – az érzelmek kifejezésének verbális és nonverbális jellemzőit – tér és helyszín fogalmát, használatát – figyelem-összpontosítás fontosságát


Fejlessze a tanulók: – érzékszerveik működését – megfigyelő és utánzókészség – figyelem összpontosító képesség – szókincs, kifejező-, beszéd- és mozgáskészségét – együttműködési képességét – együttműködő képességét – figyelem-összpontosító képességét Ösztönözze a tanulókat: – verbális és mozgásos önkifejezésre – közvetlen környezet megfigyelésére, megismerésére – társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására – kreatív játékos tevékenységre Biztosítson lehetőséget: – kiscsoportos kreatív munkavégzésre – közös játék örömének megtapasztalására A tanulók legyenek képesek: – differenciált pontos érzékelésre – önálló verbális és nonverbális kifejezésre – az érzékszervi finomításokkal elért készségük birtokában egyszerű képzettársításra – képzettársítások érzelmi megközelítésére – szerepjátékokban való csoportos részvételre – az adott tér használata és abban való mozgás – felidézett érzelmek kifejezése ismerjék: – az emlék fogalmát – az érzelmek nonverbális és verbális kifejezésének jellemzőit – tér és helyszín fogalma – figyelem-összpontosítás jelentőségét – érzelmek megjelenítésének módjait Tananyag Bemelegítő játékok: – csapatjátékok, versenyjátékok – lazító és feszítő gyakorlatok – érzékelést fejlesztő játékok – kapcsolatteremtő és bizalomjátékok Fantáziajátékok: – játék elképzelt tárgyakkal – játék elképzelt személyek megjelenítésével – játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével – játék különböző hangulat-felidéző gesztusok, motívumok alapján – játék különböző érzelem-felidéző gesztusok, motívumok alapján Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memória-gyakorlatok: – csapatjáték, versenyjáték – térkihasználó gyakorlatok – térkitöltő gyakorlatok – térérzékelő gyakorlatok Koncentrációs gyakorlatok: – megfigyelésre és utánzásra ösztönző gyakorlatok – mozgásos, szöveges és relaxációs gyakorlatok

376


377

– érzékszervvel kapcsolatos játékok – tükörgyakorlatok Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok: – szemkontaktussal – érintéssel – kézfogással – hanggal – „vakvezető” játékok Improvizációs játék: – Mimetikus improvizációk – Hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel – Szituációs játékok (befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukciója, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával)

9. évfolyam, második félév A képzés ismertesse meg a tanulókkal: – az empátia, azaz az együttérző beleélés szükséges voltát – az empátiára építő elemző gondolkodás lényegét, használatát – szavak nélküli közlések jelentőségét – nonverbális kommunikáció csatornáinak működését – belső feszültség élményét és fogalmát – különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének lehetséges módjait – konfliktus és feszültség fogalmát, különbözőségét – a színpadi tér kreatív használatának jelentőségét Fejlessze a tanulók: – alakulóban lévő empátiás készségét – verbális és nonverbális kommunikációs készségét – fantáziáját és kreativitását – drámai érzékenységét – fogalmi gondolkodását – elemző gondolkodási képességét – morális érzékenységét – helyzetfelismerési és megfigyelési képességét – problémamegoldó érzékenységét Ösztönözze a tanulókat: – őszinte megnyilvánulásra – elfogadó együttműködésre – érzelmeik és szándékaik pontos kifejezésére – nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára – maguk és környezetük tudatos megfigyelésére – kritikus és önkritikus gondolkodásra – problémák erőszakmentes kezelésére – különböző közlésformát differenciált használatára Biztosítson lehetőséget: – kialakulóban lévő önkifejezési szándékok megvalósítására – fantázia fejlesztésére – nem kívánt viselkedési formák kezelésére, visszaszorítására – életkorukra jellemző problémák játékos feldolgozására – az együttműködés fontosságának és különböző módjának megtapasztalására


378

A tanulók legyenek képesek: – feszültségteremtő drámai jelenetek létrehozására – nonverbális kommunikációs csatornák használatára – aktív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban – művészi jellegű üzenetek közlésére – különböző helyzetek kritikus és önkritikus elemzésére – konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására – pontos és hiteles szóbeli és nem szóbeli önkifejezésre – drámai szöveg konfliktusának elemzésére ismerjék: – az empátia, az együttérző beleélés fogalmát, élményét – a szavak nélküli közlések jelentőségét különböző élethelyzetekben – nonverbális kommunikációs csatornák működési mechanizmusát – belső feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben – feszültség fogalmát, jelentőségét – a konfliktus, mint a drámai cselekmény egyik mozgatórugóját – különböző élethelyzeteik és morális problémáik dramatikus feldolgozásának lehetséges módozatait – egy-egy drámai szöveg többféle értelmezését Tananyag Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok – az arc, tekintet, gesztusok kifejező képességét fejlesztő játékok, gyakorlatok – érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal – üzenetek küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok – tárgyjátékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak – élőlények megszemélyesítése, beszéltetése – belső képek megjelenítése mozgással, szóban és különböző vizuális eszközökkel Improvizációs játékok – szituációs játékok – feszültségteli hétköznapi helyzetek megjelenítése értelmezése – látott vagy halott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban Beszéd és mozgásgyakorlatokon alapuló improvizációs játékok – életjátékok – jelenetek konfliktus, ki nem mondott konfliktus megadásával – szerepjátékok megadott témára – „nem azt mondom, amit gondolok” – „nem azt teszem, amit gondolok” – monológok különböző élethelyzetekben – hétköznapi szituációk feldolgozó páros jelenetek

10. évfolyam, első félév A képzés ismertesse meg a tanulókkal: – az érzelmi emlékezet felszínre hozásának élményét – a személyes érzelmek és gondolatok közti szoros kapcsolat – a felszínre hozott érzelmek által keletkezett gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésének módját – a szimbólum fogalmát, illetve a szimbólumot mint a gondolatok és fogalmak kifejezőjét és a hangulatok, érzések felidézőjét – a kontraszt fogalmát, az ellentétek tudatos, jelentését hangsúlyozó és jelentésteremtő használatát


379

Fejlessze a tanulók: – megismerő, önismerő képességét – személyiségének pozitív és negatív jellemvonásait – akaraterejét – asszociációs képességét – konstruktivitását – elemző gondolkodását – kritikai és önkritikai képességét Ösztönözze a tanulókat: – az „én”-en kívüli tapasztalatok befogadására – önálló döntéshozatalra – szimbólumok keresésére és kreatív használatára – hiteles, őszinte színpadi jelenlétre – előrevivő, építő gondolkodásra Biztosítson lehetőséget: – a feszültségteli helyzetek elemzésére, analizálására – más csoportok munkájának beható megismerésére – színházi és mozgásszínházi előadások megtekintésére A tanulók legyenek képesek: – az előző évfolyam követelményeire – az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és személyes érzések közötti kapcsolat felismerésére – a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésére, kreatív alkalmazására – a szimbólum fogalmát, kreatív alkalmazását – az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentéstömörítő alkalmazására ismerjék: – az érzelmi emlékek felszínre hozásának módját – az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolatot – a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítését és kreatív alkalmazását – a szimbólumok fogalmát, kreatív alkalmazását – a kontraszt fogalmát, tudatos alkalmazását Tananyag Fantáziajátékok – irodalmi művek címe – képzőművészeti alkotások „előzménye” – kevésbé ismert irodalmi művek folytatása, befejezése – szimbolikus tárgyak használata – tárgyak nem rendeltetésszerű használata Beszéd és mozgásgyakorlatok – figurateremtő hang- és artikulációs gyakorlatok – érzelemkifejező hangbéli és gesztusnyelvi eszközöket fejlesztő gyakorlatok – fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok – csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok Improvizációs gyakorlatok – versek indulati tartalmaira épülő improvizációk – versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk


380

– szimbolikus mozgásból építkező improvizációk – zenés etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) – státuszjátékok – rögtönzések ellentétek megadásával – drámarészletek mögöttes tartalmának kibocsátása

10. évfolyam, második félév A képzés ismertesse meg a tanulókkal: – az előző félévek során tanultak kreatív alkalmazásának lehetőségét – az egy-egy színpadi előadás létrejöttét megalapozó és elősegítő munkaformákat – a színházi forma kiválasztását a gondolatok érzelmek erősítéséhez – a színházi formanyelv alapelemeinek tudatos alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében Fejlessze a tanulók: – kreativitást, eredeti gondolkodást, kombináló készséget – drámai érzékenységet – színházi fogékonyságát – kritikai és önkritikai képességét – más művészetek iránti fogékonyságát – önállóságát, magabiztosságát Ösztönözze a tanulókat: – kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra, konstruktív együttműködésre – drámai művek olvasására – színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerése – önálló, magabiztos megnyilvánulásra Biztosítson lehetőséget: – színházzal rokon művészeti tevékenység gyakorlására – nyilvánosság előtti fellépésre A tanulók legyenek képesek: – az előző félévek követelményeire – a megismert munkaformákban felismeri a színházi alkalmazhatóságot – a munkaformák tudatos alkalmazása egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében – részvételre egy adott színpadi mű feldolgozásának előkészítésében ismerjék: – az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét – a munkaformák színházi alkalmazhatóságát – egy-egy munkaforma tudatos kiválasztását és alkalmazását – a színpadi improvizációkban rejlő lehetőséget Értékelési mód Az első évfolyamon nem javasolt vizsga tartása. Ugyanígy nem szükséges és nem javasolt, hogy az említett évfolyamon a tanulók közönség előtti munkára kapjanak értékelést. Ezzel együtt nem zárható ki annak a lehetősége, hogy kötetlenebb formában számot adjanak – nyílt nap keretében, műhelymunka bemutató – tudásukról. A tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze:


381

– a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése – a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés – a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató, csak 10. évfolyamon lehetséges A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét.

2.2 Vers-és prózamondás főtárgy

9-10. évfolyam | heti 2 óra | csoportbontásban

A tantárgy tanításnak célja A vers-és prózamondás tantárgy célja, hogy, fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, viszonyát a versben és prózában megfogalmazott mondanivalóhoz, hogy felfedezze magában e műfajokban rejlő azonosságokat. Megtanulja az érzelmek gondolatok érzelmi és technikai megjelenítésének lehetőségeit. Megtanulja különböző korok, különböző stílusok előadásának lehetséges módozatait, így a gyerekverseket, népdalokat, klasszikus magyar és külföldi költők, meséket-történetek, novellákat, egyperceseket, betlehemes játékokat stb.. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a vers és próza értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt közös, valamint egyéni produktumok létrehozatalára. Követelmények A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: – figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre – társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére ismerjék: – saját verbalitásuk lehetőségeit – tudatosan használják az érzelmi és gondolati megjelenítéshez légzési, artikulációs, ritmikus képességeiket, dinamikai képességüket. – Legyenek tisztába pódiumon való megjelenés követelményeivel – figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzést

9. évfolyam A képzés ismertesse meg a tanulókkal: – érzékszervek jelentőségét – A hangképző szervek funkcióit – a hangképző szervek funkcionális használatát – képzet és emlék szerepét – az érzelmek kifejezésének verbális jellemzőit – a legrégebbi korok versstílusait Fejlessze a tanulók: – érzékszerveik működését – megfigyelő és kifejező készségét – figyelem összpontosító képesség – együttműködő képességét (szavalókórus) Ösztönözze a tanulókat: – közvetlen környezet megfigyelésére, megismerésére – a saját élményeik versben való felfedezésére – a vers megközelítésének sokrétűségére


382

Biztosítson lehetőséget: – Egyéni és közös feladatvégzésre A tanulók legyenek képesek: – A szöveg pontos elsajátítására – A gondolati egységek elkülönítésére és összekapcsolására – A hangsúlyok mondanivalóhoz igazítására – A helyes dinamikai, ritmikai, eszközök megválasztására – Megfelelő érzelmi hatások kidolgozására – Csoportos versmondásra ismerjék: – A beszéd technikai szükségleteit – az érzelmek verbális kifejezésének jellemzőit – a műfaji stílusokat – figyelem-összpontosítás jelentőségét Tananyag Beszéd – lazító és feszítő gyakorlatok – légző gyakorlatok – hanggyakorlatok – Artikulációs gyakorlatok, játékok – Ritmus és tempó gyakorlatok – Hangsúly és hanglejtés gyakorlatok 1. csapatjáték, versenyjáték 2. térkihasználó gyakorlatok 3. térkitöltő gyakorlatok Vers-és prózatananyag Memoriterek: – Pál apostol szeretethimnusza – 23. zsoltár – Antigoné – Sok van mi csodálatos – 15-20 sor egy szabadon választott dialógusból (Antigoné-Iszméné, Antigoné- Kreón, IszménéKreón, Kreón-Heimón) – Romeo és Júlia 15-20 sor egy szabadon választott dialógusból Mercutio – monológ Júlia monológ, Rómeó monológ – LXI., LXVI., LXXV., LXXXIX., CX., CXXIX., CL. Shakespeare szonettek – Tartuffe – Dorina monológja – Tartuffe – Orgon dialógus – Babits: Jónás könyve I.I – Petőfi: A helység kalapácsa I.I. – Weöres Sándor: Az éjszaka képei – Nagy László: Táncbéli táncszók Társadalmi ünnepek műsorszerkesztés 8-10-15 perc) Márc. 15., Október.,október 23., Karácsony A tanulók év elején leadott memoriter vállalása (Az általuk megadott versek)


383

Vizsga: Egyéni: – A fentiek könyv nélkül történő elmondása (húzott tétel alapján) – Az elmondott versen a tanuló bemutatja beszédtechnikai képességeit: tempók, hangszínek, stílusok, artikuláció, dinamika, átélés. Közös: – A helység kalapácsa és a Jónás könyve kijelölt részeinek közös un. szavalókórusban történő előadása

10. évfolyam A képzés ismertesse meg a tanulókkal: – A tudatos lazítás technikáját – A test tónusának kontrolálást – A tudatos tagolás szükségességét – A hétköznapi beszédhelyzetek módozatait Fejlessze a tanulók: – Artikulációs készségét – A karakteres artikulációt – A ritmus és tempó helyes megválasztását Ösztönözze a tanulókat: – önálló mondanivaló kifejezésére – egyéni látásmód kialakítására – a belső érzelmi világának megjelenítésre – hiteles, őszinte interpretációra – előrevivő, építő gondolkodásra Biztosítson lehetőséget: – különböző érzelmek megjelenítésére – feszültség teli helyzetek elemzésére, analizálására – más értelmezések beható megismerésére – közönség előtti megjelenésre A tanulók legyenek képesek: – az előző évfolyam követelményeire – az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és személyes érzések közötti kapcsolat felismerésére ismerjék: – az érzelmi emlékek felszínre hozásának módját – az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolatot – a különféle versek gondolati összekapcsolásának módját – a tudatos szerkesztés kritériumait Tananyag Vers és próza vizsgakövetelmények Memoriterek: – Batsányi: A franciaországi változásokra /epigramma) – Catullus: Gyűlölök és szeretek (epigramma) – Janus Pannonius: Búcsú Váradtól – Saját epigramma megírása – Kazinczy: A nagy titok, Írói érdem


384

– Csokonai: Tartózkodó kérelem A Reményhez Monológ a Karnyóné c. színdarabból – Burtns: Korai még… Ha mennél hideg szélben… – Puskin: Anyegin Lányok: III. fejezet. 16-19. Fiuk: VIII. fejezet 39-42. – Kölcsey: Himnusz Huszt – Vörösmarty: Szózat Csongor és Tünde Lányok: Tünde monológ (tetszés szerint) Az Éj monológja (tetszés szerint, min.20 sor) Tünde- Ilma dialóg (tetszés szerint, legalább 25 sor Fiúk: A három vándor 6 monológjából legalább egy tetszés szerint Csongor monológ (tetszés szerint) Ördögök „trialóg” (tetszés szerint, legalább 30 sor) Csongor –Balga dialóg (tetszés szerint, legalább 25 sor) Petőfi: Forradalmi versek: Föltámadott a tenger, vagy Forradalom, vagy Csatadal (szabadon választva) Családi versek: István öcsémhez, vagy Kedves vendégek,vagy Szülőimhez Tájversek: Az alföld vagy János Vitéz (5.) vagy Tél végén Szerelmes versek: Zsuzsikához (Kicsinke szőke kisleányka) vagy Csaplárné a betyárt szerette vagy Szeptember végén A XIX.sz. költői Arany Jánoshoz Babits M.: Téli dal József A. : Csak az olvassa versemet, Kései sirató Tóth Á.: A holdkóros apród története Radnóti M.: Razglednicák Kosztolányi D.: Már megtanultam Egy-egy Berók László, Csorba Győző, Pákolitz István, Karafiath Orsolya és Nagy László vers Szerkesztett műsor a pódiumon: (dramaturgiai összefüggések a szerkesztésben, hatás-dramaturgia az előadásban, 10 – 15 perces műsor szerkesztése, rendezése, bemutatása) Értékelési mód 9-10. évfolyam Egyéni – A tananyag gyakorlati tudásának bemutatása (légzéstechnika, nyelvtörők stb.) – A memoriterek szövegtudásának bizonyítása. – A versek érzelmi és gondolati megjelenítése, a technikai tudás érvényre juttatása az előadásban. – Az elmondott versen a tanuló bemutatja beszédtechnikai képességeit: tempók, hangszínek, stílusok, artikuláció, dinamika, átélés. – Az egyéni vizsgaanyag írásbeli leadása, elektronikus megjelentetése az iskola honlapján. A közös – A tananyag e célra kijelölt verseinek a szavalókórus szerű megjelenítése. – A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár (ok) irányításával olyan csoportos és egyéni bemutatót tartanak, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét stb.


385

2.3 Kreatív színjáték heti 4 órában | 11. vagy 12 évfolyamon A tantárgy tanításának célja A kreatív színházi gyakorlat készségfejlesztő színházi gyakorlat, melyben a foglalkozások célja, hogy a tanulók saját élményeken keresztül érzékeljék, s az értelmi megértés mellett érzelmileg is átélhetően fogadják be és mutassák fel a szűkebb és a tágabb környezetüket egy adott művészeti alkotás szűrőjén keresztül egy új produktumban. Az alkalmazott drámajátékok az érzékszervek tudatos használatát, a tér- és időérzék, a koncentráció, a koordináltság fejlődését segítik. a csoportjátékok, a színjátékos gyakorlatok hozzájárulnak az egyén társadalmi énjének alakulásához, a nyitott személyiség kialakulásához. A fentiek együttesen egy olyan - a művészi attitűdhöz hasonló - alkotói állapot létrejöttét teszik lehetővé, amelynek tudatos megélésével a megtanult eszköztár a színházi előadás létrehozása mellett a tanuló életének minden szegmentumában hasznosíthatóak lesznek. Követelmények A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: – A színjáték dramaturgiai jellemzőinek felismerésére – Műelemzésre, mint a színpadi megjelenítés szolgálata – A színpadi mozdulat és megszólalás értő használatára – A színjátszóból alkotótárssá való válásra – A jelenetek kidolgozására és összefűzésére – A színjáték akusztikus és vizuális kidolgozására – A motívumok építő szerepének használatára – A színjáték egész szerkezetének tudatos kezelésére – A jelenetek rögzítésére és javítására – A tanulók által készített bábok és maszkok alkalmazására drámamunkában, improvizációban – Népi hagyományok dramatikus feldolgozására – Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolására – Színházi előadások létrehozásában való alkotó részvételre Követelmény: – Egy közös színházi produktum készítése Értékelés: A tanulók kötetlen formában számot adnak – nyílt nap keretében, műhelymunka bemutató – tudásukról. A tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: – a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése – a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés – a tárgyat hallgatók önértékelésből – a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató értékeléséből A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, valamint bemutatják az elkészült produkciót. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét.

2.4 Klasszikus színjáték tárgy

heti 4 órában | 11. vagy 12 évfolyamon

A tantárgy tanításának célja: A tanulók ismerjék meg a „hagyományosan” színpadra kerülő színjátékokat: – A darabválasztás – Szereposztás


386

– Olvasópróba – Elemző próba – Rendelkező próba – Ismétlő próba – Próba díszletben – Próba jelmezben – Világító próba – Összpróba – Főpróbák – Nyilvános főpróba – Bemutató előadás Követelmények: – A tanulók legyenek tisztába a kor (amiben élünk) a lehetőségek (amivel anyagiakban, szellemiekben rendelkezünk) és a választott dráma összhangjával. – Arra a kérdésre tudják a választ: mit akarunk mondani, kinek, kikkel, milyen eszközökkel? – Legyenek tisztában a kitűzött cél és az adott lehetőségek determinált összefüggéseivel. – A rendelkezésre álló színészállományból kire milyen szerepet osztunk és miért? – Az olvasópróba a darab tartalmi és előadás-módbeli megjelenítéséről adjon képet. – Az elemző próbákon a mondanivaló összefüggései és a szereplők egymáshoz való viszonya kerüljön megvilágításra. Itt essen szó a dramaturgiai szerkezetről is. – A rendelkező próbákon tisztázódjon a szereplők térbeli viszonyai, egymáshoz való viszonyuk, saját személyiségük fejlődés, az ezekhez tartozó kifejező eszközök megválasztása. – Az ismétlő próbákon rögződjenek a legfontosabb járások, cselekvések. – A díszlet és jelmez próbák adjanak lehetőséget a figurák jellemének további kibontásához, felépítéséhez. – A világító próbán a szituációk hangulati árnyalása – Az összpróbák a leendő előadás tempójának, ritmusának kialakítása,a hangsúlyok kiemelése, az összjáték automatizmussá érlelése – A főpróbák a leendő előadás előadásszerű megjelenítése – A nyilvános főpróba a közönséggel való találkozás tapasztalatainak beépítése. – A tanulóknak egyéni teljesítményükön túl a csapat munka, az egymáshoz való alkalmazkodás, az empátia,az improvizáció és más tantárgyakban már elsajátított készségek célszerű használatával is tisztába kell lenniük. Tananyag: 1. félév. – Egy klasszikus színjáték színpadra állítása: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Csehov, magyar drámák. 2. félév – Zenés játékok, abszurd drámák, mai magyar drámák színpadra állítása. Értékelés: A tanulók kötetlen formában számot adnak – nyílt nap keretében, műhelymunka bemutató – tudásukról. A tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: – a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése – a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés – a tárgyat hallgatók önértékelésből – a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató értékeléséből A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, valamint bemutatják az elkészült produkciót. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét.


387

3. Drámaképzés tárgyai 3.1 Zeneismeret tárgy

heti 1 órában | 9-10 évfolyamon | táncművészeti tagozatos tanulókkal közösen

A tantárgy célja, feladata: klasszikus zenei alapismeretek elsajátítása Követelmények a tantárgy elvégzése után: A tanuló ismerje: – a zenei hang tulajdonságait, az énekhang fajtáit – a különböző hangszereket, hangjuk felismerését – a különböző ritmusképleteket, ütemfajtákat – a leggyakoribb zenei szakkifejezéseket – az egyes zenetörténeti stíluskorszakokat, azok legfőbb jellemzőit – az adott stíluskorszakokon belül a különböző műfajokat, előadói apparátusukat – a zene és a többi művészeti ág kapcsolatát és egymásra való hatását – a zene és tánc kapcsolatát és egymásra gyakorolt hatását Tananyag: 9. évfolyam Magyar népzene – Témakörök szerint: gyermekjátékok, párosítók, lakodalmas énekek, katonadalok, rabénekek, panaszdalok, betyárdalok, siratók, keservesek, balladák, táncdallamok – Ünnepkörök szerint: karácsony, pünkösd, napfordulók – Népszokások megismertetése – Magyar műzene a XII-XVII. századig – magyar gregoriánum, gregorián jellegű népdalok – Tinódi, Balassi, a Kájoni- és a Vietorisz-kódex, Lőcsei tabulatúrás könyv – Európai műzene a középkortól a barokkig – gregoriánum, trubadúrok, minnesängerek, táncok – reneszánsz egyházi és világi műfajok: motetták, misék, chansonok, madrigálok; vokális műfajok jellegzetességei, hangfajok, a kor hangszerei, viseletmódja és táncai – korabarokk szerzők és jelentőségük: Monteverdi, Schütz, Purcell; színpadi műfajok kialakulása – a nagybarokk: Bach, Vivaldi, Händel, Rameau; hangszeregyüttesek, zenei műfajok; a francia balett 10. évfolyam A bécsi klasszicizmus – Új hangszerek, új hangzás – Új műfajok, új hangszeregyüttesek, új zenélési alkalmak – Mozart színpadi művei – Magyar műzene a XVII-XIX. században – melodiáriumok – Pálóczi „ötödfélszáz énekei” – a verbunkos – Bihari, Csermák, Lavotta – Erkel Ferenc – Liszt Ferenc – Európai zene a romantikától a XX. századig – Opera: Weber, Wagner, Rossini, Verdi, Wagner – Nemzeti romantika: Brahms, Mendelssohn, – Csajkovszkij, Dvořák, Grieg, Sibelius – új hangszerek, hangszeregyüttesek megjelenése – Új utak keresése


388

– az orosz Ötök – Debussy, Ravel; hangszerelés, zenekari hangzás – a francia Hatok – Richard Strauss, Stravinsky, Bartók – az operett – Az újvilág zenéje – tangó, charleston, swing és társai – jazz és „következményei” – Gershwin, Bernstein – a musical Az értékelés módja A tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni: Teljesítményüket 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni: – szóban, felelés, – kiselőadás formájában, – írásban, dolgozat formájában, – egy-egy témakör írásbeli kidolgozásával. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban megjelenő 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

3.2 Ének-Zene tárgy

heti 1 órában | 9. évfolyam

A tantárgy célja, feladata: különböző stíluskorszakokban és műfajokban való jártasság és énekes készség kialakítása Követelmények a tantárgy elvégzése után: A tanuló legyen képes: – magyar népdalok tiszta és élményszerű önálló előadására – különböző stíluskorszakokból egyszólamú dalok önálló éneklésére – különböző stíluskorszakokból többszólamú művek éneklésére többedmagával Ismerje: – a hangfajokat, a zenei hang tulajdonságait – a különböző stíluskorszakok sajátosságait, vokális zenéjének előadói praktikáit – a különböző stíluskorszakok jelentősebb színpadi műveit, zeneszerzőit Tananyag rövid leírása: (az anyag szorosan kapcsolódik a zeneismeret tárgyhoz) 1. félév – magyar népdalok – stílusok, témakörök, népszokások szerint – magyar gregoriánum – Tinódi históriás énekek – Balassi-énekek „ad notam…” – vokális darabok a Kájoni-kódexből – trubadúr énekek – reneszánsz többszólamú vokális darabok – „Shakespeare-dalok” – Dowland, Morley – Monteverdi, Purcell színpadi darabjainak részletei – Bach zenéjéből – korálok, közismert részletek (pl. Parasztkantáta) 2. félév 1. – Klasszikus kánonok – Mozart legismertebb dalai, operaáriái


389

2. – Dalok a Sárospataki melodiáriumból – Pálóczi ötödfélszáz énekeiből – Liszt és a magyar nóta 3. – romantikus dallamok (Verdi, Puccini) – operett-részletek – angolszász zenekultúra romantikától napjainkig – viktoriánus idők – az újvilág zenéje: Gilbert és Sullivan, Gershwin, Bernstein, Webber … Értékelés módja és szempontjai: írásbeli dolgozat, jól megfelelt – megfelelt - nem felelt meg

3.3 Kreatív zene

heti 2 órában | a 10. évfolyamon heti 1 órában a 11-12. évfolyamokon

A kreatív-zene foglalkozásokon a zene és a dráma folyamatának közös elemeiből indulunk ki a vokális és a hangszeres improvizáció eszközeivel. Mivel a diákok zenei előtanulmányai és felkészültsége igen különböző, ezért az egyén és a csoport szempontjából is fontos hogy a foglalkozások során és a produkciókban mindenki képességeihez mérten kapjon feladatot, ill. lehetőséget. A legfontosabb minden évfolyamon fejlesztendő készségek: – oldott önálló zenei kifejezés – improvizáció – ritmikai és dallami készség – stílusérzékenység – alkotó- és kifejezőkészség Elvárások a 10. évfolyamon Központi téma: a zenei eszközök és azok alkalmazásának megismerése – A hangok tulajdonságainak - ritmus, hangmagasság, dinamika, hangszín - gyakorlati megismerése .Ritmus készség fejlesztő játékok, függetlenítő gyakorlatok, (versek-ritmus kísérettel ill. osztinátókkal; ,,hangszeres helykereső” stb.) – A zenei hatásmechanizmus gyakorlati megismerése és tudatosítása. – A zene és a ritmus dramaturgiája. Központi téma: a hangok és effektusok dramaturgiája – Drámai kategóriák „jelentése” a zeneművészetben ezek tapasztalása, tudatosítása – Zenei jellemzési lehetőségek megismerése, alkalmazása – A zenei és színházi műfajok, stílusok formanyelvének összehasonlítása Elvárások a 11. évfolyamon Központi téma: a zene, mint a dráma alkalmazott művészete – A zenei jelenségek szerepe a drámában – A dráma „zenei” ritmusa, különböző vokális technikák alkalmazási lehetőségei – Dalok dramatizálása – Zenés színpadi ismeretek (a barokk operától a rock-operáig) Elvárások a 12. évfolyamon Összefoglalás – Adott színjátékkal, történelmi, művészeti korral adekvát, a stíluskorszaknak megfelelő hangszeres és dalanyag válogatása, megtanulása – Önálló kísérőzene készítése – A zene dramaturgiai elemeire épülő jelenet, vagy előadás létrehozása.


390

3.4 Bábjáték tárgy

heti 3 órában | 11-12. évfolyamokon

A tantárgy tanításának célja A bábjáték tárgy célja, hogy a tanuló játékos gyakorlatok keretében sajátítsa el a legalapvetőbb bábos, drámai kifejezésformákat, törekedve ezen belül az expresszív alkotóképesség megőrzésére, illetve fejlesztésére; arra, hogy a tanulók megtapasztalhassák a bábkészítés, figurateremtés lehetőségeit; a megszemélyesítő, önkifejező játék által fejlődjön manipulációs készségük, bábok mozgatásával, térbe helyezésével fejlődjön mozgáskoordinációjuk, térérzékelő, kommunikációs és kapcsolatteremtő képességük. 11. évfolyamon A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: – tanári/rendezői instrukciók mentén végzett munkára – jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történő eljátszására és reprodukálására – színpadi szituációnak megfelelő improvizációra – a partnerekkel való alkotó együttműködésre – a bábjáték komplexitásában rejlő lehetőségek felismerésére és alkalmazására – felismerni, hogy egy-egy téma milyen báb- és színpadtechnikai keretek között bontható ki leginkább – átlátni egy-egy báb- és színpadtechnika alkalmazási lehetőségeinek határait – önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztásukat és a technikai megoldás melletti döntésüket, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni – az emberi és technikai tényezők összehangolt alkalmazására ismerjék: – az animáció útján történő kifejezés sajátosságait – a bábjáték kultúrtörténeti szerepét, tradícióit – a bábjátékos tevékenység összetevőit, azok egymásra épülését, alkalmazását – a bábszínpadi konvenciókat – az alapvető szakkifejezetéseket 12. évfolyamon A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: – különféle szerepek megformálására – az előadás/próba folyamán szükség szerinti háttérmunkára, munkájuk során a színpad iránti alázatra – a bábjáték alkotófázisaiban való részvételre – elméleti és gyakorlati tudásuk összekapcsolására – egyes színházi stílusoknak megfelelően játékmódra ismerjék: – a főbb báb- és színpadtechnikák elméletét, gyakorlatát – a darab, szerep és előadáselemzés módszereit – a rögzített előadásmód és az improvizációs technika közti különbséget, alkalmazási lehetőségeiket, a különböző játékstílusokat – a társművészetekkel való kapcsolódás lehetőségét Értékelés: A tanulók kötetlen formában számot adnak – nyílt nap keretében, műhelymunka bemutató – tudásukról. A tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: – a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése – a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés – a tárgyat hallgatók önértékelésből – a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató értékeléséből A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és


391

egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, valamint bemutatják az elkészült produkciót. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét.

3.5 Beszédgyakorlat

heti egy órában | 9. évfolyamon

A tantárgy tanításnak célja A Beszédtechnika a „Dráma és színjátszás” szerves részeként felkészít a tudatos és célszerű verbális önkifejezésre. A cél nem csupán a beszédhibák javítása, hanem olyan átfogó, a teljes beszédfolyamatot érintő munka létrehozása, amely előkészíti, illetve kiegészíti a kreatív színházi gyakorlatokat. A Beszédtechnika foglalkozásokon irodalmi művek felhasználásával és dramatikus improvizációkkal a beszéd működési mechanizmusának drámajátékos helyzetekben történő tanulmányozásától eljutunk a többcsatornás kommunikációs rendszer biztos és tudatos használatáig. Követelmények A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: Légzés – a helyes hasi légzés kialakítására – kapacitásnövelő légzőgyakorlatok elvégzésére – alap-, pót- és lopott levegő vételre – légzéskoncentrációra, terheléses – mozgással kombinált légzőgyakorlatokra – versek, monológok, prózai művek tagolásához szükséges levegőbeosztás Hang – a helyes hangadás kialakítására – rezonanciaképzésre, rezonanciaterületek felismerésére (állathangok, zörejek) – hangelőrehozásre, a hangindítás különböző típusaira – a középhangsáv beállítására, hangterjedelem, hengerő kezelésére – hangmagasság, érzelmi ív létrehozásra – dallamimprovizációkra – „Hang-színdarab” készítése a rezonanciaterületek teljes skálájának felhasználásával Kiejtés – a néma kiejtésre – a magán- és mássalhangzók helyes ejtésére – az artikulációs bázis aktivizálására – beszédhibák javítására – nyelvtörők, szöveges beszédgyakorlatok, memoriterek alkalmazására – koncentrációfejlesztő szinkron- illetve fáziseltolódással nehezített gyakorlatokra Kifejezés – a légzés, a hang és az artikuláció kifejező hatásainak felismerésére – memoriter anyag elsajátításával, szituációs helyzetek teremtésére – nyelvi eszközök hatásainak felismerésére – a beszédstílust meghatározó kifejezőeszközök megfigyelésere, alkalmazására – prózai szöveg hiteles tolmácsolására különböző nyelvi stílusok tanulmányozásával, alkalmazásával Ritmus – a beszédritmus fejlesztésére


– – – –

392

elő (testünk és környezetünk ritmuskeltő eszközei) ritmusvisszhangra, ritmusátadásra, ritmusimprovizációra a belső ritmusunk felismerésére, összehangolt ritmikus mozgására,( 2/4-, 3/4-, 4/4-es ritmus).

Kommunikáció – a verbális és a nonverbális kommunikció jellemzőinek a felhasználása monológokkal, dialógusokkal

3.6 Drámatörténet

heti 1 óra | a 10. évfolyamon

A tantárgy tanításának célja Szoros kapcsolatban áll a Dráma (gyakorlat) tárgyaival, illetve az irodalommal, a történelemmel, az ének-zenével és a vizuális kultúrát közvetítő tárgyakkal, de a magyar és a világirodalom drámáinak megismerése és a színházművészet elméleti-történeti feldolgozása önálló tematikával, sajátos megközelítésben folyik. Követelmények, előírt tananyag: – Színházi szakmák, színház- és drámaelméleti alapfogalmak – A drámai műnem sajátosságai , a dráma szerkezeti felépítése – Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak – A színházművészet mint összművészet sajátosságai – A dráma / a színjáték mint kommunikáció – Bábtörténet – Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia – A középkori Európa színháza és drámája – A commedia dell’ arte – Az angol reneszánsz színház és dráma, Erzsébet-kor színháza, Shakespeare életműve – A spanyol barokk dráma és színház – A francia klasszicista dráma (Molière, Corneille, Racine) – A régi magyar dráma néhány alkotása – A hazai színjátszás kezdetei – A XIX. századi magyar színház és dráma – A modern polgári dráma és színház kialakulása – Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza – A XX. sz. néhány európai és amerikai drámaírója, irányzata – A XX. sz. néhány magyar drámaírója, irányzata – Látott színházi előadások elemzése, értékelése megadott szempontok alapján (szóban, írásban) – Ismerkedés a mai magyar színházak neveivel, a színházi szakfolyóiratokkal, egy repertoárszínház műsorpolitikájában előkerülő színházi műfajokkal Alkalmazott tankönyvek, segédanyagok: – Kiss Gabriella: Bevezetés a színházi előadások elemzésébe, Bp., 1999. – A szaktanár által összeállított szövegek, képanyag, videóanyag. Internethasználat. A továbbhaladás feltételei: – A Pécsi Nemzeti Színház által az iskolai bérletben bemutatott, valamint a Janus Egyetemi Színház előadásainak megtekintése. (Lehetőleg a stúdiószínházi előadások ismerete is.) A tanuló legyen képes – az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet, – vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait, – bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét


393

A tanuló ismerje – az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait, – a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét, – a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok, mimika, testtartás). – a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín, felvonás), – a fordulatokat és a drámai csomópontokat. – A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: – történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep – karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő, – előadás-elemzés során kezdje alkalmazni a szakszókincset és a szakmai szempontsort (pl. rendezői koncepció, színészvezetés, effektusok stb.) – A tanuló legyen képes bemutatni és az összefoglaló óra keretében kivitelezni – hogyan alakítja ki autonóm formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva, – egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit, – szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységet (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes), – a színházi alkotó- és próbafolyamatot. – az ókori görög és római színházművészetet, – Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait, – a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait, a középkori világi színjátéktípusokat, – a commedia dell’arte jellegzetes vonásait, – az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét a színház felépítését és működését, – Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait, – a shakespeare-i dramaturgia jellegzetességeit (pl. jelenetépítés, idő- és térkezelés), – az elemzett drámák szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. A beszámoltatás, a számonkérés formái és követelményei, a tanuló teljesítményének, szorgalmának, minősítésének formája: – érdemjegy – szóbeli és írásbeli számonkérés – otthoni elemző, szerkesztő munkák benyújtása (forgatókönyv az összefoglaló órára, megadott szempontok alapján négy előadás-elemzés)

3.7 Kreatív mozgás (testnevelés tantárgyhoz kapcsolódóan) 9. évfolyam Tananyag nagy egységei Cél Az önkifejezés mozgásban történő realizálása. Cél, hogy a tanuló egyre tudatosabb mozgás segítségével jobban megismerkedjen testének képességeivel, a tér használatával, a dinamikai variációkkal és az idő, mint a zeneiség alkotóelemével. Fejlesztendő kompetenciák Személyes kompetenciák Élményszükséglet, kreativitás, önmegismerés –önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség, művészi kifejező képesség, finommotorikai készség, önmotiváció.


394

Kognitív kompetencia megfigyelő-, összefüggés kereső-,összefüggés kezelő-, tudásszerző-, , gondolkodási képesség,nonverbális kommunikációs képesség, mozgásmemória fejlesztés, reprodukáló képesség. Szociális kompetencia Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – A testrészek mozgáslehetőségeinek megismertetése – A tanuló testismeretének fejlesztése, saját mozgás szótárának megismertetése, önálló feladatok elvégzésének ösztönzése, a természetes mozgások megismertetése. – A test térben való mozgáslehetőségeink feltárása – A tempókülönbségek felismerése, alkalmazása – Egyszerű ritmusképletek megszólaltatása – Önálló, aktív, kreatív mozgássorok létrehozásának ösztönzése A tantervi tartalom Alapvető gyakorlattípusok – Vezetés–követés: alárendeltség, fölérendeltség megtapasztalása – Másolás–tükrözés: szinkron, kánonforma – Kontraszt variációk: mozgás–mozdulatlanság, kicsi–nagy mozgások, gyors– lassú mozgások tudatosítása – Akció–reakció: párbeszédformák, folytatáson alapuló játékok Bizalmi játékok Témakörök Alapmozgásformák: döntések, dőlések, esések, gurulások párban és egyénileg Lendített, ejtett, vezetett, tartott mozdulatok variálása, adaptálása más szabályrendszerekhez Térben haladás változatai, két– és háromdimenziós terek, térábrázolások megkülönböztetése Lazító és feszítő gyakorlatok Témakörök – Térformáló, térérzékelő játékok: játékos formában különböző térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatokban térérzék–fejlesztés – Feszítés–lazítás testrészenként Szabályjátékok Témakörök – Ismerkedő játékok – Csoportépítő játékok – Feloldó, felszabadító gyakorlatok – Fantáziajátékok – Ismételd a mozdulatot – Lavina – Stoppos játékok Koncentrációs gyakorlatok Témakörök – Mozgáskoncentrációs játékok – Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok Improvizációs játékok – Mozgáselemekből építkező improvizációk – Improvizáció zenei effektek beépítésével – Rögtönzések szimbólumok, ellentétek megadásával Mozgásgyakorlatok


395

Az oktatás célja, hogy a tanulók megismerjék a test tudatos használatának módját és finom koordinációjuk fejlesztését elősegítsük. A színpadon történő mozgást gyakorlati tapasztalás útján, egyszerű ülő, álló és haladó gyakorlatokkal, kombinációkkal, összetett mozgássorok végeztetésével javítjuk. Fejlesztendő kompetenciák Személyes kompetenciák Élményszükséglet, kreativitás, önmegismerés –önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség, művészi kifejező képesség, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia Megfigyelő-, összefüggés kereső-,összefüggés kezelő-, tudásszerző-, gondolkodási képesség, nonverbális kommunikációs képesség, mozgásmemória fejlesztés, reprodukáló képesség. Szociális kompetencia Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – Önmaguk megismerése, saját személyiségük, képességeik adta lehetőségeink és korlátaink felismerése – Alapmozgásformák tudatosítása (kúszás, mászás, gurulás, lépés, futás, járás, ugrás.) – Futásos és kikerüléses gyakorlatok: ritmus és irányváltásos futások (szituációval), testrész–vezetéses futások – Egyensúly–játékok: toló és húzó mozdulatok játékos formában – Egyensúlygyakorlatok – Forgás, gurulás, támaszhelyzetek talajon – Gördülések, spirálok a talajon, ülésben, állásban A tantervi tartalom Állásban végzett gyakorlatok Témakörök – Folyamatos gerincgördülések előre, oldalra, véghelyzetben kitartással, elnyújtással – Gurulások, kar támasz helyzetekkel – Láb pozíciók (első, második pozíció) elsajátítása – Fej, kar, láb izolált zuhanások a gravitáció használatával Talajon végzett haladó gyakorlatok Témakörök – A karok súlyátvevő szerepének megismerése – A végtagmozgások és a törzs lendületének felhasználása – A testközpont ereje lendületekben Álló középgyakorlatok Témakörök – Alaptartás helyzete – Kar, törzs és láb alap pozíciók – Kar és láb izolált mozgásai – Plié, parallel és en dehors pozíciókban függőleges nyugalomban lévő törzs munkával – Plié, parallel és en dehors pozíciókban gerincgördítéssel, karlendítéssel, majd törzs– és karlendítéssel – A gerinc szakaszainak mozgatása gördülés által, szakaszonként megállítva és visszagördítve – Törzsnyújtás, zuhanások, suspention – Lábfő, boka, ízületek artikulációi Diagonális–haladó gyakorlatok Témakörök – Testsúlyáthelyezés siklásba, a testközpont folyamatos mozgása – Kis ugrások előrehaladással, egy lábról egy lábra és egy lábról két lábra érkezéssel, parallel és en dehors pozíciókban


396

Etűdök Témakörök – Egyszerű talajon végzett etűdök támaszhelyzetekkel, lendületekkel – Etűdök álló helyzetben, térbeli elmozdulás nélkül és haladással – Rövid koreográfia dinamikai váltásokkal, nehezebb zenei beosztásban Követelmények A tanulók ismerjék – a kar- és lábpozíciókat, – a mozgástréning alapelemeit, – a tanult tananyag szakkifejezéseit, – a szakkifejezések jelentését. – improvizáció szabályait – tér kreatív használatának alapjait – a legfontosabb szabályjátékokat, koncentrációs gyakorlatokat, bizalomgyakorlatokat –a természetes mozgásokat és azok végrehajtási módjait, a lábfej, a bokaízület és a gerincoszlop felépítését, – adott évfolyam mozgásos anyagát Fejlessze a tanulók – együttműködő képességét – mozgásos improvizációs képességét – térbeli tájékozódását – ritmusérzékét – légzéskapacitását – fantáziáját és kreativitását – testkontrollját – improvizációs képességét Legyenek képesek – az elsajátított képességeiknek megfelelő improvizációban való közreműködésre – Előre betanult gyakorlatsor önálló csoportos bemutatására Ösztönözze a tanulókat – társaikkal való együttműködésre – a csoporton belüli aktív és kezdeményező munkára – a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére – mozdulataik koordinált és kifejező használatára A vizsga tartalma – Előre betanult gyakorlatsor önálló csoportos bemutatása – 2–3 perces, a szaktanár által összeállított, kombináció kiscsoportos bemutatása A vizsga értékelése – A bemutatott tananyag ismerete, a bemutatás biztonsága, minősége (50%) – órai munka, kreatív és improvizatív feladatokban mutatott aktivitás.(50%). 10. évfolyam Tananyag nagy egységei Cél A tanuló egyre tudatosabb mozgás segítségével jobban megismerkedjen testének képességeivel, megtanulja figyelni, érteni és használni saját és mások nonverbális kommunikációját. Fejlesztendő kompetenciák: Személyes kompetenciák Kreativitás, önmegismerés –önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, művészi kifejező képesség, finommotorikai készség, önmotiváció.


397

Kognitív kompetencia megfigyelő-, összefüggés kereső-,összefüggés kezelő-, tudásszerző-, gondolkodási képesség, nonverbális kommunikációs képesség, mozgásmemória fejlesztés, reprodukáló képesség. Szociális kompetencia Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia. Speciális kompetenciák együttműködésre, kooperációra való készség páros, kiscsoportos, csoportos együttműködés során, mozgásmemória fejlesztése, koordinációs készség kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, ritmusérzék fejlesztése. Fejlesztendő képességek – A testtudat fejlesztése, a központ tudatosítása, izolációja, koordinációja – A láb mozgásainak megismertetése, a szökdelésekhez és az ugrásokhoz szükséges alapképességek fejlesztése. – A biztonságos talajra érkezés elősegítése. – A gerincoszlop mozgásai lehetőségeinek vizsgálata. – Release alapok: az ellazulás technikájának megismerése, a földön való sérülésmentes mozgás illetve a földre való érkezés sérülésmentes formáinak feltérképezése – A térlátás, térfelosztás, téralkotás, térforma alkotás képességének fejlesztése A tantervi tartalom Bizalmi játékok Témakörök – Csoport improvizáció a tanultak felhasználásával – 2/4–, 3/4–, 4/4–es metrum ismerete és mozgásban való alkalmazása – A végtag ízületek szabadságfokának megismerése a fő irányokban Mozgásfelfedező gyakorlatok Témakörök – A talajszinten történő mozgáslehetőségek, tolások, húzások a talajon – Helyben mozgások a horizontális–, vertikális – és diagonális testtengelyek mentén, valamint a mozgás fő irányaiban – Vezetéssel folyamatos mozgások és lendületek (kar, láb, törzs) – Végtag és az egész test mozgásai ejtésekkel, lendületekkel és zuhanásokkal Figyelem vezetési gyakorlatok Témakörök – Csoportos figyelem – járás, futás, állás, ülés, fekvés – Páros feladatok, vezető/követő szerepek érintés nélkül – Csukott szemes feladatok párban és kiscsoportban Szobrok, állóképek Témakörök – Egyéni szobrok – Páros szobrok – Csoportos állóképek (pl. szobrok, megadott helyszínek, megadott figurák, megadott hangulatok, kapcsolatok pillanatai – két– és háromszereplős állóképek) Páros és kiscsoportos kooperációs gyakorlatok Témakörök – Tükörjátékok – Távolságtartó játékok – Szoborjátékok Mozgásgyakorlatok Cél Egy-egy testrész speciális bemelegítése. Izomerő, állóképesség hajlékonyság, koordináció fejlesztése. A test és a testrészek helyzetének térbeli érzékelésének fejlesztése. Koncentráció, térbeli koordináció, mozgás javítás képességének megjelenése. Intenzív munkavégzés, mozgásmemória, ritmusérzék.


398

Fejlesztendő kompetenciák Személyes kompetenciák Élményszükséglet, kreativitás, önmegismerés –önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség, művészi kifejező képesség, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia megfigyelő-, összefüggés kereső-,összefüggés kezelő-, tudásszerző-, , gondolkodási képesség, nonverbális kommunikációs képesség, mozgásmemória fejlesztés, reprodukáló képesség. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – A légzés és a mozdulat összehangoltságának ösztönzése. – A mozgástanulási képesség, a mozgáskoordináció, a ritmikai készség és a térérzékelés fejlesztése. – Spirálok a talajon, ülésben, állásban karmozgással és különböző lábpozíciókban végrehajtva – Állásban lábfej pozíciók és térdízületi gyakorlatok (pliék, relevék) variációi és kombinációi végtagmozgásokkal, fordulattal A tantervi tartalom Talajon fekvésben végzett gyakorlatok Témakörök – A gerinc izolált mozgásai – Légző gyakorlatok végtag és törzsmozgásokkal koordinálva – Fej (nyaki gerinc szakasz), kar (vállízület) és láb (csípő–, térd–, bokaízületek) izolált mozgásainak egymás után kötése – Mellkas emelés fekvőhelyzetből vállig, fejtetőig, majd ülésig Állásban végzett gyakorlatok Témakörök – Gerincgördülések, vezetések különböző lábpozíciókban végrehajtva – Fej (nyaki gerinc szakasz), kar (vállízület) és láb (csípő–, térd–, bokaízületek) izolált mozgásainak egymás után kötése – A különböző alap láb és karpozíciók összekötve a gerinc szakaszainak egymást követőmozgatásával (rugózás, gördülés és visszaépítés) előre, oldalirányban, spirális helyzetekben – Törzszuhanások előre és oldalirányokba Talajon végzett haladó gyakorlatok Témakörök – Folyamatos gurulások fekvésben, ülőhelyzetekben – Ülésből fekvésbe érkezések lendületekkel, esésekkel – Kéz és lábtámasz helyzetekben kitartások majd zuhanások Álló középgyakorlatok Témakörök – Kar és láb izolált mozgásai – Plié, parallel és en dehors pozíciókban függőleges nyugalomban lévő törzs munkával – Lábfő, boka, ízületek artikulációi Diagonális–haladó gyakorlatok Témakörök – Siklás előre, oldalra, hátra haladással, kar– és törzsmozgásokkal koordinálva, fordulattal – Siklás tempóváltással, kis ugrásokkal – Láblengetések előrehaladással – Egyik lábról a másikra történő átugrások Etűdök Témakörök –talajon végzett etűdök támaszhelyzetekkel, lendületekkel – Etűdök térbeli haladással – Rövid koreográfia dinamikai váltásokkal, nehezebb zenei beosztásban Kontakt Improvizáció


399

Cél A kontakt improvizáció spontán fizikai dialógusok sora, amelyek a mozdulatlanságtól az erőteljes, energikus mozdulatokig terjednek. A tánc a két mozgásban lévő test közötti kommunikáción alapul, valamint a táncosok mozgását irányító fizikai törvényekhez való közös viszonyulásukon, úgymint a gravitáció, a lendület, a tehetetlenség, a súrlódás. Ahhoz, hogy ezeket az élményeket átélhessük, a test megtanulja az izom többlet–feszültségeit felszabadítani és a mozgás természetes folyamának teret engedni egy bizonyos minőségű akaratlagosság elhagyásával. A gyakorlatok tartalmazzák a gurulást, esést, a fejjel lefelé levést, a fizikai kapcsolat pontjának követését, a súly megtámasztását és átadását. A mozgásanyag a befelé figyelést és a mozgás folyamata iránti nyitottságot tükrözi. A kontakt improvizáció célja, hogy a tanuló megismerje és megtapasztalja e táncforma technikai elemeit és tanulmányozza az érintésből adódó információk fogadását és adását, megfigyelje a test reflexeinek működését. Fejlesztendő kompetenciák: Szociális kompetencia Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – A mozgásszótárnak, a gömbszerű térérzékelésnek, a döntéshozatali képességnek, a kreativitásnak, az improvizációs készségnek, a verbális és nonverbáliskommunikációnak a fejlesztése. – Az elengedés/engedés érzet további fejlesztése, differenciálása, finomítása. – Az izomtónus differenciált használatának fejlesztése, a figyelem hosszabb időn át való fenntartásának kialakítása. – A gravitáció testre gyakorolt hatásának megismertetése, használatának megtapasztalása. – A biztonságos súlyadás/átvétel kialakítása. – Magasabb helyekről (lendületekből) a puha izomtónusú és gördülékeny talajra érkezés elsajátítása. – Az érintéssel és érintés nélkül történő kommunikációs készség fejlesztése. – Szóló, duett és trió improvizációkban a súly, a gravitáció, a tér, az érintés és a dezorientáció használatának további fejlesztése. – Az érzékelés, észlelés és a figyelem által irányított mozgások kiválasztásának fejlesztése az adott pillanatnak megfelelően. – A döntési képesség fejlesztése. – Az érzékszervek differenciált használatának további fejlesztése, a figyelem belső irányításának tudatosítása. – A verbális kifejezés fejlesztése véleményformálás nélkül. A tantervi tartalom Egyéni mozgásfelfedező feladatok Témakörök – Mozgások különböző testrészek indításával – Belső és külső tereket felfedező táncok – A testközpont, mint motor használata – A perifériáról indított mozgások: kézfej, lábfej, fejtető, farok csont – A testközpont és a periféria kapcsolata – A gerinc mozgásaink felfedezése kéztámasz helyzetekben, átjárhatóság az alacsony, közép és magas szinteken történő mozgások között – Tér, idő, dinamikai játékok Partner munka Témakörök – Súlyérzékelési feladatok középhelyzetekben – Vezető/követő szerepek váltakozása, majd egybeolvadása – Impulzusadásellenállás, kiegészítés, hozzáadás, ellensúlyozás


400

Technikai elemek Témakörök – Gurulások: ismétlések: egyénileg, párban, súlyadással/átvétellel, érintő kísérettel, ellenállással – Dőlések: egyénileg – talajon, középhelyzetben, állásban, haladással; párban – talajra vitel nélkül és talajra vitellel, hármas csoportokban, minden irányba, 6 fős csoportban, emelésekbe, elkapásokba, improvizációval – Csúszások: párban – társon: fekvő–, közép– és álló–helyzetekben, haladás közben, a társ követésével, földre vitellel, súlyadással befejezve – Mászások: egyénileg – kéz és láb támaszok, párban – társon: fekvő–, közép– és álló–helyzetekben, haladás közben, csoportban, földre vitellel – Tolások: egyénileg talajon, középhelyzetben; párban fekvő–, közép– és álló helyzetekben, haladás közben – Húzások: egyénileg talajon, középhelyzetben, párban fekvő–, közép– és álló helyzetekben, haladás közben, csoportban, eltérő dinamikai végrehajtások – Emelések: testközpontra, felgurítások statikus és dinamikus helyzetekben, dőlésből hátra vételek támaszba érkezéssel Követelmények A tanulók ismerjék – a bemelegítés, ráhangolás gyakran alkalmazott gyakorlatait – improvizáció szabályait – a páros és kiscsoportos kooperációs gyakorlatokat – tér kreatív használatának alapjait – a kontraszt, intenzitás fogalmát – az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét Legyenek képesek – saját teste, mozgásai, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára – a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására – a tanult mozgáselemek összekapcsolására – az adott tér használatára és az abban való tájékozódásra – pontosan körülírt feladatok kiscsoportokban történő elvégzésére – tudatosan játszani a gravitáció és a teste adta lehetőségek széles spektrumával mind egyénileg, mind kis és nagy csoportban. – aktívan, jó helyzetfelismeréssel részt venni egy csoport improvizációban, felhasználva a ritmika és a tér új ismereteit Ösztönözze a tanulókat – kiscsoportokban önállóan végzett tevékenységre – a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére – mozgásszínházi előadások megtekintésére – az előző évek során tapasztaltak, tanultak alkalmazására A vizsga tartalma – Előre betanult gyakorlatsor önálló csoportos bemutatása – 2–3 perces, a szaktanár által összeállított, kombináció kiscsoportos bemutatása A vizsga értékelése – A bemutatott tananyag ismerete, a bemutatás biztonsága, minősége (50%) – órai munka, kreatív és improvizatív feladatokban mutatott aktivitás.(50%)


401

11. évfolyam Tananyag nagy egységei Cél Az önkifejezés fejlesztésével megtanulni figyelni, érteni és használni saját és mások nonverbális kommunikációját. Elsajátítani az együttműködés számtalan fatáját. A tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményezőkészségének, önismeretének fejlesztése. Fejlesztendő kompetenciák: Személyes kompetenciák Élményszükséglet, kreativitás, önmegismerés –önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség, művészi kifejező képesség, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia megfigyelő-, összefüggés kereső-,összefüggés kezelő-, tudásszerző- , gondolkodási képesség, nonverbális kommunikációs képesség, mozgásmemória fejlesztés, reprodukáló képesség. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – A térérzék elősegítése, a mozgások dinamikai változatosságának felismertetése. – A láb izomzatának fejlesztése, a szökdelésekhez és az ugrásokhoz szükséges alapképességek fejlesztése. – A biztonságos talajra érkezés gyakoroltatása. – A gerincoszlop mozgáslehetőségeinek vizsgálata. – A kar mozgáslehetőségeinek felismertetése. – Imaginációs alapok: a tanult lépések, mozgássorok képzeletben történő megjelenítésének kialakítása, képzettársítások összekötése a gyakorlati mozgással –a kontakt improvizáció tanult technikai elemeit, a puha izomtónus használatát, a súly, az érintés, a környezettel és partnerekkel kialakított kontaktus törvényszerûségeit. A tantervi tartalom Mozgásfelfedező gyakorlatok Témakörök – Különböző erőkifejtéssel, dinamikai váltásokkal végzett mozgások – A test központja, mint motor használata egyéni és páros feladatokban – A testtartás és testtengely viszonyának felfedezése – A testtengely és a talaj viszonya – A testrészek elmozdulásai egymáshoz és a főtengelyhez képest. – Egyensúlyozás különböző alátámasztási felületeken Koncentráló képességet javító feladatok Témakörök – Testkapcsolatok (bodyhalf, diagonális kapcsolat, fejtető–farokcsont, ülőcsont–sarokcsont, tengelyek mentén való elválasztás illetve forgatás) – Imagináció: képzeletbeli mozgások, tárgyakra való mozdulati reflektálás – Mozgáselemzés, stíluselemzés Spontán improvizációk Témakörök – Csoportos (egyidejű, egyénre épülő) improvizációk – Spontán improvizációk egyéni vagy páros munkában, az improvizáció alapszabályainak betartásával (légy jelen; tartsd a szabályokat; tartsd a kapcsolatot; abba ne hagyd; ne nézz ki) Mozgásgyakorlatok Egy-egy testrész speciális bemelegítése. Izomerő, állóképesség hajlékonyság, koordináció fejlesztése. A test és a testrészek helyzetének térbeli érzékelésének fejlesztése, testrészek izolálása. A


402

technika folyamatos karbantartása és fejlesztése, tánctechnikailag és szemléletileg a növendékek tudásának megalapozása. Fejlesztendő kompetenciák Személyes kompetenciák Élményszükséglet, kreativitás, önmegismerés –önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség, művészi kifejező képesség, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia megfigyelő-, összefüggés kereső-,összefüggés kezelő-, tudásszerző-, , gondolkodási képesség, nonverbális kommunikációs képesség, mozgásmemória fejlesztés, reprodukáló képesség. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – A mozgásszótár bővítése, technika tökéletesítése. A tantervi tartalom Állásban végzett gyakorlatok Témakörök – izolációs tréning gyakorlatsor Talajon végzett haladó gyakorlatok Témakörök –Gurulások fekvésben, ülőhelyzetekben – Ülésből fekvésbe érkezések lendületekkel, esésekkel Diagonális–haladó gyakorlatok Témakörök – Testsúly áthelyezéses haladó gyakorlatok, karmunkával kombinálva – Kis és nagy ugrások haladással kar– és törzsmozgásokkal koordinálva, fordulattal Etűdök Témakörök –talajon végzett etűdök – Etűdök álló helyzetben, haladással – Rövid koreográfia dinamikai váltásokkal, nehezebb zenei beosztásban Kontakt Improvizáció Cél Egyéni mozgásszótár, az improvizációs készség, az érintés nélkül és érintésen keresztül történő kommunikáció, a figyelem, a váratlan helyzetek megoldási képességének, a belső mozgások érzékelésének fejlesztése. A kreatív kompozíciós készség fejlesztése. Fejlesztendő kompetenciák: Szociális kompetencia Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – A mozgásszótárnak, a gömbszerű térérzékelésnek, a döntéshozatali képességnek, a kreativitásnak, az improvizációs készségnek, a verbális és nonverbáliskommunikációnak a fejlesztése. – Az elengedés/engedés érzet további fejlesztése, differenciálása, finomítása. – Az izomtónus differenciált használatának fejlesztése, a figyelem hosszabb időn át való fenntartásának kialakítása. – A gravitáció testre gyakorolt hatásának megismertetése, használatának megtapasztalása. – A biztonságos súlyadás/átvétel kialakítása. – Magasabb helyekről (lendületekből) a puha izomtónusú és gördülékeny talajra érkezés elsajátítása.


403

– Az érintéssel és érintés nélkül történő kommunikációs készség fejlesztése. – Szóló, duett és trió improvizációkban a súly, a gravitáció, a tér, az érintés és a dezorientáció használatának további fejlesztése. – Az érzékelés, észlelés és a figyelem által irányított mozgások kiválasztásának fejlesztése az adott pillanatnak megfelelően. – A döntési képesség fejlesztése. – Az érzékszervek differenciált használatának további fejlesztése, a figyelem belső irányításának tudatosítása. – A verbális kifejezés fejlesztése véleményformálás nélkül A tantervi tartalom Egyéni mozgásfelfedező feladatok Témakörök – Mozgások különböző testrészek indításával – Belső és külső tereket felfedező táncok – A testközpont, mint motor használata – A perifériáról indított mozgások: kézfej, lábfej, fejtető, farok csont – A testközpont és a periféria kapcsolata – A gerinc mozgásaink felfedezése kéztámasz helyzetekben, átjárhatóság az alacsony, közép és magas szinteken történő mozgások között – Tér, idő, dinamikai játékok Test tudatossági munka Témakörök – Az előző év anyagának ismétlése – Autentikus mozgás, a partner tanúja a csukott szemmel mozgó társ táncának A talajon végzett gyakorlatok – Gurulások: ismétlések különböző testrészek indításával – Tolások, kúszások, mászások, gördülések: ismétlések és a mozgások kombinálása, improvizációba vezetése – Támaszok, gyors és dinamikus átmenetek – Fekvésben végrehajtott partner munkák Technikai elemek Témakörök – Emelések: testközpontra, felgurítások statikus és dinamikus helyzetekben, dőlésből hátra vételek támaszba érkezéssel – Ugrások és elkapások: egyénileg – a talajra érkezések gyakorlása álló– és támasz helyzetekbe, gurulásban, párban – előre, oldalra, hátra ugrások – medence támasszal, központra érkezéssel, statikus és dinamikus helyzetekben – Ellensúlyozás: párban – álló helyzetben, szintváltással, kipörgetéssel, dinamikus helyzetben forgással – Fejjel lefelé történő dezorientáló gyakorlatok: egyénileg – kéztámaszok, kézállások, asztal pozícióból földre kerülések kéztámaszon át – Bizalmi feladatok: csukott szemes feladatok, vezető/követő szerep feladatok Követelmények A tanuló ismerje a kontakt improvizáció tanult technikai elemeit, a puha izomtónus használatát, a súly, az érintés, a környezettel és partnerekkel kialakított kontaktus törvényszerûségeit. Legyenek képesek – mozgásuk, testtartásuk kontrollálására a csoportos gyakorlatok során – részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, – ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő alkalmazására – a ritmus és tempó tudatos alkalmazására – alkotó és eredeti módon hasznosítani az előző évek tapasztalatait


404

Ösztönözze a tanulókat – kísérletezésre, – nyilvánosság előtti fellépésre – mozdulataik koordinált és kifejező használatára – az előző évek során tapasztaltak, tanultak alkalmazására A vizsga tartalma – Előre betanult gyakorlatsor önálló csoportos bemutatása – 2–3 perces, a szaktanár által összeállított, kombináció kiscsoportos bemutatása A vizsga értékelése – A bemutatott tananyag ismerete, a bemutatás biztonsága, minősége (50%) – órai munka, kreatív és improvizatív feladatokban mutatott aktivitás.(50%) 12 évfolyam Tananyag nagy egységei Cél A tanultak rendszerezése,magasabb szintre emelése. A tanuló egyre tudatosabb mozgás segítségével megismerkedjen testének képességeivel, megtanulja figyelni, érteni és használni saját és mások nonverbális kommunikációját. Elsajátítja az együttműködés számtalan fatáját. Fejlesztendő kompetenciák: Személyes kompetenciák Élményszükséglet, kreativitás, önmegismerés –önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség, művészi kifejező képesség, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia megfigyelő-, összefüggés kereső-,összefüggés kezelő-, tudásszerző-, , gondolkodási képesség, nonverbális kommunikációs képesség, mozgásmemória fejlesztés, reprodukáló képesség. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – A zenei szövetek értelmezése és az azokhoz való viszony definiálása, variálása – Imaginációs alapok: a tanult lépések, mozgássorok képzeletben történő megjelenítésének kialakítása, képzettársítások összekötése a gyakorlati mozgással – A tanuló testtudatának fejlesztése, a testkapcsolatok megismertetése, a mozgás repertoár bővítése, a puha izomtónus használatának vizsgálata, a gazdaságos energiahasználat, a kreatív alkotói gondolkodás és az önálló feladatok elvégzésének ösztönzése. A tantervi tartalom Mozgásfelfedező gyakorlatok Témakörök – Egyensúlyozás „off balance” helyzetekben – A törzs energia irányvonalai, vállak, bordák, mellkas kapcsolatai – A törzs mozgáslehetőségeinek gyakorlása (gerinc, karok, fej, testközpont kapcsolata) – Test periféria térbeli mozgásai (kézfejek, lábfejek, fejtető, farok csont) Kreatív, alkotó jellegű feladatok Témakörök – Saját mozgásvariációk megadott szempontok, testrészek, mozgások használatával – Társ által készített formák és mozgások átalakítása, formálása, kiegészítése a tér, a dinamika és ritmika eszközeivel – Meglévő elemek összekapcsolása összetett sorokká


405

Lazító és feszítő gyakorlatok Témakörök – Térformáló, térérzékelő játékok: játékos formában különböző térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatokban térérzék–fejlesztés – Szabad mozgás zenére önállóan és a társakkal együttműködve – Feszítés–lazítás testrészenként –A tanulók megismerkednek hosszabb időt igénybe vevő improvizációkkal. Mozgásgyakorlatok Cél A záró évfolyamon a tanulókkal magasabb szinten ismételjük a továbbképző legfontosabb gyakorlatait, ezáltal tudatosítjuk bennük az általuk és velük bejárt utat, lehetőséget nyújtunk a készségek, képességek és ismeretek szintetizálására. Fejlesztendő kompetenciák: Személyes kompetenciák Élményszükséglet, kreativitás, önmegismerés –önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség, művészi kifejező képesség, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia megfigyelő-, összefüggés kereső-,összefüggés kezelő-, tudásszerző-, , gondolkodási képesség, nonverbális kommunikációs képesség, mozgásmemória fejlesztés, reprodukáló képesség. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – Gyakorlattervezés: különböző típusú gyakorlatok gyakorlatsorrá fűzése, a színpadi elvárások figyelembevételével – Tréningtervezés: egy adott feladathoz szükséges tréning megtervezése, s önálló levezetése, önálló, a saját színházi feladatának megfelelő bemelegítő mozgássor megtervezése és elvégzése A tantervi tartalom – különböző típusú gyakorlatok gyakorlatsorrá fűzése – Tréningtervezés: egy adott feladathoz szükséges tréning megtervezése, s önálló levezetése, önálló, a saját színházi feladatának megfelelő bemelegítő mozgássor megtervezése és elvégzése Kontakt Improvizáció Cél A tanuló a különböző területekről jövő információk megszerzésével képes lesz testének tudatosabb használatára, az improvizációkban mozgásainak, reflexeinek és döntéseinek megfigyelésére. A technikai elemek gyakorlásával „izom emlékezet” alakul ki, amely emlékezet képessé teszi a tanulót testének leggazdaságosabb és legmegfelelőbb használatára Fejlesztendő kompetenciák: Szociális kompetencia Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia. Speciális kompetenciák kinesztézia- testtudat, megfelelő mozgástanulási, mozgáskoordinációs képesség, ritmusérzék Fejlesztendő képességek – A mozgásszótárnak, a gömbszerű térérzékelésnek, a döntéshozatali képességnek, a kreativitásnak, az improvizációs készségnek, a verbális és nonverbáliskommunikációnak a fejlesztése. – Az elengedés/engedés érzet további fejlesztése, differenciálása, finomítása. – Az izomtónus differenciált használatának fejlesztése, a figyelem hosszabb időn át való fenntartásának kialakítása.


406

– A gravitáció testre gyakorolt hatásának megismertetése, használatának megtapasztalása. – A biztonságos súlyadás/átvétel kialakítása. – Magasabb helyekről (lendületekből) a puha izomtónusú és gördülékeny talajra érkezés elsajátítása. – Az érintéssel és érintés nélkül történő kommunikációs készség fejlesztése. – Szóló, duett és trió improvizációkban a súly, a gravitáció, a tér, az érintés és a dezorientáció használatának további fejlesztése. A tantervi tartalom Egyéni mozgásfelfedező feladatok Témakörök – Mozgások különböző testrészek indításával – Belső és külső tereket felfedező táncok – A testközpont, mint motor használata – A perifériáról indított mozgások: kézfej, lábfej, fejtető, farok csont – A testközpont és a periféria kapcsolata – A gerinc mozgásaink felfedezése kéztámasz helyzetekben, átjárhatóság az alacsony, közép és magas szinteken történő mozgások között – Tér, idő, dinamikai játékok Test tudatossági munka Témakörök – Az előző év anyagának ismétlése – Gurulások különböző testrészek indításával – Tolások, kúszások, mászások, gördülések kombinálása, improvizációba vezetése – Támaszok, gyors és dinamikus átmenetek – Fekvésben végrehajtott partner munkák Partner munka Témakörök – rövid etűdök elsajátítása, létrehozása Technikai elemek Témakörök – Az előző év anyagának tökéletesítése, kreatív felhasználása Vezetett és szabad improvizációk Témakörök – Egyéni, páros és csoportos improvizációk – Strukturált improvizáció – Improvizáció képekkel – A tanár vezetésével vagy anélkül A tanuló ismerje a kontakt improvizáció mozgásnyelvét, alap technikai elemeit, a puha izomtónus használatát, a súly, az érintés, a környezettel és partnerekkel kialakított kontaktus törvényszerűségeit. Legyenek képesek – instrukciókat az improvizációba építeni – a megszerzett készségek alkalmazására Ösztönözze a tanulókat – kísérletezésre, – mozdulataik koordinált és kifejező használatára – az előző évek során tapasztaltak, tanultak alkalmazására A vizsga tartalma – Előre betanult gyakorlatsor önálló csoportos bemutatása – 2–3 perces, a szaktanár által összeállított, kombináció kiscsoportos bemutatása A vizsga értékelése – A bemutatott tananyag ismerete, a bemutatás biztonsága, minősége (50%) – órai munka, kreatív és improvizatív feladatokban mutatott aktivitás.(50%)


407

3.8 Rajz és vizuális kultúra heti 2 óra | 9. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység és nyitottság fejlesztéséhez járul hozzá. Nagy szerepe van a kultúra értékeit felismerő, azt megbecsülő, a természeti környezetet óvó, helyi értékeket előnyben részesítő magatartás kialakításában, az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében, az általános műveltség elmélyítésében. A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi - plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá. A világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek korában a tantárgy újszerű célja az információk közti tájékozódás képességének, és kritikus befogadásának elsajátítása. A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés elsajátítása útján megkönnyíteni a tanulási folyamatot. A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotómunka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni. A hagyományos természet utáni stúdiumok mellett teret kell adni a korosztály érdeklődéséhez közelebb álló elektronikus képalkotás, és a nem művészi kifejezőeszközök gyakorlására. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív tevékenységének, és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. Általános fejlesztési követelmények Egy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjútól elvárható, hogy fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, tudatos fogyasztói döntéseket hozzon, rendeltetésszerűen használja tárgyi környezetét, ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. Általános követelmény a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányoknak kellő alapot kell biztosítaniuk a továbbtanuláshoz és munkába álláshoz. A felsorolt általános követelmények, a vizuális kultúra tantárgy sajátos követelményinek teljesítésével érhetők el.


408

Alkotóképességek területe Adatok, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelő szabadon választott kifejezőeszközzel és technikával, síkban illetve térben. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás - konstruálás és a munka értékelése. A megfelelő művészeti ág (pl. képzőművészet, alkalmazott művészet) kiválasztásának képessége. Befogadóképességek területe A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó műfajainak (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés) sajátosságainak, összefüggéseinek és történetiségük, valamint kiemelkedő művek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illő műelemző módszer (pl. stíluskritikai, ikonográfiai, esztétikai) alkalmazása. A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség. Nyitottság az idegen kultúrák iránt, türelem, empátia és kritikai érzék a kortárs művek, művészi és nem művészi megnyilvánulások megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenő információk kritikus befogadása, az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján. A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés Gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. tömegkommunikációs eszközök, reklám, képtár, internet) célszerű használatának elsajátítása. Az első félév programja: Tananyag – A vizuális kultúra fogalmának, jelentéskörének meghatározása. – A vizuális nyelv eszköztára, módszerei, lehetőségei. – A vizuális nyelv sajátosságai. Összehasonlítása egyéb közlésformákkal. – Érzelmek, lelkiállapotok megjelenítésének, értelmezésének lehetőségei. – Ismerkedés a művészettörténet jeles alkotásaival, a keresztény művészet szimbólumaival. – Bibliai és mitológiai történetek az egyetemes művészettörténetben. Gyakorlati tevékenységek – projekt feladat (tervezés, munkaterv készítése, prezentáció, értékelés) – órai előadás követése, jegyzetelés – egyéni és csoportos tervezési gyakorlatok, gyűjtőmunka Fejlesztési követelmények – a vizuális nyelv, a verbalitás és zene rokon vonásainak ismerete – a közlési szándéknak leginkább megfelelő technika kiválasztásának képessége – műalkotások és minden egyéb vizuális megnyilvánulás értelmezésének képessége – ülönböző korokban és kultúrákban keletkezett alkotások megkülönböztetése – tájékozottság a vizuális kommunikáció szerepéről, médiumairól – képesség a vizuális információ kritikus befogadására – az ismeretszerzés közvetett forrásainak (könyvtár, média, internet) értő használata – alapvető színelmélet ismeretek Témakörök, tartalmak, tevékenységek Képzőművészet, kifejezés Vizuális nyelv – A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban.


409

Alkotás – Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. – Irodalmi, zenei és köznapi élmények asszociációkra épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel. – Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Befogadás – Műfajnak, témának megfelelő műelemező szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. – A festészettörténet rövid áttekintése. – Társadalmi változások a festészet tükrében. – A festészet műfaji osztályozása téma (pl. arckép, csendélet, tájkép), és technika (pl. táblakép, murália) alapján. – A festészet kifejezőeszközei, határterületei. – A képgrafika fogalma, formanyelve, technikái. – A szobrászat fogalma, részterületei. – A szobrászati formanyelv, stílusok (társadalmi, történeti meghatározottság). – A szobrászat műfajai (körplasztika, dombormű stb.), technikái. – Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl. environment, térinstalláció). – Elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése. Vizuális kommunikáció Vizuális nyelv – Az ábrázolás, a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. Alkotás – Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. – Az alkalmazott grafika részterületei, jelentősége, eszközei. Monogram-tervezés saját használatra. Befogadás – Ábrázolási konvenciók köznapi és tudományos megjelenési formái. – A köznapi és tudományos közlések műfaji sajátosságai. – A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciója, közlő és felhívó jellege. Tárgy - és környezetkultúra Vizuális nyelv – A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Befogadás – Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. – A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében. A második félév programja Tananyag – A térábrázolás történeti áttekintése. – Képzőművészeti műfajok osztályozása. – Képzőművészeti technikák osztályozása. – A tömegkultúra és művészet viszonya. – Az elektronikus médiumok és eszközök hatása a hagyományos képalkotásban – Szubjektív színelmélet – A térszervezés alakulása az építészet történetében Gyakorlati tevékenységek – órai előadás követése, jegyzetelés – projektfeladat (tervezés, munkaterv készítése, alkotás, prezentáció, értékelés) – egyéni és csoportos tervezési gyakorlatok, gyűjtőmunka


410

– az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit magába foglaló tevékenység a képzőművészet, vizuális kommunikáció és környezetkultúra területén – szóbeli és írásbeli műelemzés Fejlesztési követelmények – a vizuális kifejezés formanyelvi lehetőségeinek ismerete – műelemezési szempontok ismerete a kortárs képzőművészet jellemző műfajainak ismerete – a helyi kulturális értékek, múzeumok, galériák ismerete – a jel és jelentés, tartalom és forma jelentéstani összefüggéseinek ismerete – keresztény szimbólumok, attribútumok alapvető ismerete – aktuális egyéni vagy közösségi problémák megjelenítésének képessége – a kép és írás kommunikációtörténeti szerepváltozásainak ismerete – a magyar népművészet megnyilvánulásainak, tájegységeinek alapvető ismerete – képzőművészeti technikákat ismerete, osztályozási képessége Témakörök, tartalmak, tevékenységek Képzőművészet, kifejezés Vizuális nyelv – A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és köznapi információkban. Alkotás – Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. Befogadás – Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiai). – Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. – Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. – Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Vizuális kommunikáció Vizuális nyelv – A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. Alkotás – Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása. – Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai csalódások, a fordított perspektíva, vagy fotó felhasználásával. Befogadás – A mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Monge- vetület, axonometria, perspektíva) olvasása, megértése. – A vizuális kommunikáció fogalma – A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. – A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében. – A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. – A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika). – A vizuális kommunikáció a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú). Tárgy- és környezetkultúra Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban.


411

Alkotás – Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet, illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Befogadás – A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (eszköz, berendezés, felszerelés, használati-, dísz-, kegy-, műtárgy). – A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. – A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). Népművészet – A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma. – A hagyományos paraszti tárgykultúra és napjaink népművészete (folklórizmus). Városi „folklór”, utcaművészet, urbánus szimbolika. – Elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény megismerése. Technikák – Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta), sokszorosító grafikai eljárások (magas, mély, síknyomású), festészeti technikák, táblakép-festészeti műfajok (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, asszemblázs) technikák, valamint a szobrászat anyagainak és alapvető eljárásainak (agyag, gipsz, fa, kő, fém; mintázás, öntés, faragás) elméleti ismerete Pedagógiai módszerek Az életkor előrehaladtával egyre bonyolultabb technikákat lehet megtanítani a gyerekeket. Nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a hosszasabb csoportmunkára, a komplexebb együttműködést igénylő feladatokra. A gyerekek ízlése és öltözködése egyre egyénibbé és egyben a kortárs tömegkultúra által befolyásolttá válik. Gyakran a pop kultúra, divatirányzatok, képregény, film, reklám és számítógépes játékok hőseihez próbálnak igazodni. Mivel szín és formavilágukat az előbbiek egyre jobban alakítják, ezért a vizuális órákon meg kell próbálni ezeket a hatásokat a gyerekekkel feldolgoztatni és ezekre őket kritikussá nevelni. – Frontális óra: fogalommagyarázat, feladatértelmezés – Projektmódszer: interaktív, egyéni és csoportos feladatok – Prezentáció: megadott téma szerint egyéni gyűjtőmunka és kutatás alapján – Múzeumlátogatás – Múzeumpedagógiai módszerek: tárlatvezetés, kérdőíves feldolgozás, alkotás A taneszközök – órai jegyzet – projektor – DVD lejátszó Értékelés Az értékelés a helyi tantervben megfogalmazott fejlesztési követelmények szerint, írásbeli és szóbeli számonkérés illetve gyakorlati feladatok alapján történik. Források A tanterv a szakközépiskolai kerettanterv alapján, az érettségi vizsgaszabályzat illetve a saját intézményprofil figyelembevételével


412

4. Felvételi eljárás sajátosságai a drámatagozatos gimnáziumi képzés esetében A felvételi eljárás rendje: Az iskola drámatagozatos gimnáziumi képzésére a tanulók az általános felvételi eljárás keretében vehetők fel, központi írásbeli felvételi vizsgát tesznek. A felvételi pontszámba mindkét vizsgarész egyenlő arányban kerül beszámításra (50-50 pont). A felvételi eredmény pontszámai az általános iskolai tanulmányi eredményből, az egységes írásbeli felvételi vizsga eredményéből és az alkalmassági vizsga – képességfelmérés pontszámaiból adódnak össze. A drámatagozat alkalmassági vizsgája a következő képességek, készségek felmérése alapján történik: – kommunikációs készség, – érthető beszéd, – jó verbális kifejező készség, – pontos fogalmazás, – ritmusérzék, – mozgásérzék, – motorikus készség, – megfelelő mozgáskoordináció, – koncentráló készség, – szociális érzékenység, – az egymásra figyelés képesség, – kreatív játék képessége. A felsoroltakon kívül a jelentkezőknek készülniük kell 3 próza, 5 vers és 2 dal vagy zenei produkció előadása, melyeket maguk választanak ki. A felvételi pontszámítás módja: Általános iskolai eredmények a gimnáziumi képzés esetében:

10 p

Központi írásbeli eredmények (matematika és magyar 50-50%):

100 p

drámatagozatos gimnáziumi képzés

90 p

Képességfelmérés:

FELVÉTELI ÖSSZPONTSZÁM A GIMNÁZIUMI KÉPZÉS ESETÉBEN:

200 p


413

5. A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei Szakkönyvtár – A tematikához igazodó összetételben (drámairodalom, esztétikai, dramaturgiai, színház-, dráma, zene- és tánctörténeti szakirodalom) és a kölcsönzők számához igazodó mennyiségben (alapirodalmak esetében 10-20 példany). – Színházi és zenei hang- és videofelvételek. Tanterem – A gyakorlati órák ideális tanterme egy kiürített és szőnyegpadlóval vagy balettszőnyeggel borított, egyik falán tükrökkel felszerelt, technikával ellátott helyiség. – A maximális csoportlétszám 16-18 fő, a terem nagysága lehetőséget kell, hogy adjon a csoport mozgására. – Egy színházi előadásra alkalmas nagyterem, a megfelelő színháztechnikával (sötétítés, hang-és fénytechnika - reflektorok, fényvezérlő, hangfalak, erősítő, hangpult, mikrofonok, cd lejátszók, projektor, mobil nézőtéri alapok, székek, fogadótér stb.) Közös jelmez- és kelléktár – Korhangulatú ruhák és kiegészítők, kalapok, kendők, szoknyák, kardok, kupak stb., stb., illetve az ezek tárolására alkalmas helyiség, szekrények. A manuális munkák eszközei, anyagai – Olló, tű, cérna, papír, ragasztó, spárga, biztosítótű, festek, gombok, gyöngyök, textilhulladék, jelmezkészítéshez textíliák, gumilabdák, stb., stb. Audiovizuális technika – Technikai stúdió, hang- és képfelvételi, másolási, vágási lehetőseggel. – Videófelvevő kamera és állvány, kazetták. – Videovágó berendezés. – Számítógép, internet kapcsolattal, nyomtatóval. – Fénymásológép (forgatókönyvek, szerep példányok, plakátok, meghívok stb.) – Csoportonként egy-egy hordozható cd lejátszó Alaphangszerek – pianínó – szintetizátor – különböző ütősök – gitár – furulya stb.

Összeállították: Bagossy László (vers- és próza, klasszikus színjáték) Tóth Zoltán (drámajáték, kreatív színjáték, beszéd) Bánky Géza (kreatív zene, zeneismeret) Scherer Beatrix (ének-zene) Sramó Gábor (bábjáték) Fontányi Gréta (kreatív mozgás) Fejős Miklós (rajz- és vizuális kultúra)

1.1 A drámaképzés fejlesztendő kompetenciái A fejlesztendő képességek A drámaképzés speciális tantárgyainak órái*

Recommend Documents