109
-
ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól. Az erdélyi muzeum-egyl. megbízásából végzett földtani kirán dulásaim egy részéről volt szerencsém jelentést tenni a t. szakosz tály előtt, midőn e helyen a múlt 1879. évi október 17-én tartott szakülósen bemutattam Sz.-Somlyó némely neogen rétegeinek ásatag faunáját. Jelen közleményemben kirándulásaim egy részének további folyamáról kívánok megemlékezni. Ha a Sz.-Somlyótól délre eső diluvialis terraszok ós pannóniai emeletű congeria-rétegek által képezett dombvidéken áthaladunk, elérjük a Berettyó völgyét, melynek déli s clélnyugoti oldalain a Eéz-hegység emelkedik, vízválasztót képezve a Körös völgye felől. Sz.-Somlyótól Nagyfaluig meglehetős egyhangú viszonyok között haladunk. Somlyónál elhagyva a kristályos pala-szigetet, legföllebb a pannóniai emelet mószgumókat és vasveséket tartalmazó agyagos homokos rétegeit látjuk helyenként jól-rosszul föltárva. Nagyfalutól -- hol a Berettyó völgye legszélesebb — diluvialis terraszokon ve zet utunk Elgyis Detrehen felé, mig végre Halmosdnál elérjük a kristályos palákból álló Rózhegysóget. A Rézhegysóg földtani viszonyai többé-kevésbbé különben is ismeretesek lóvén Haüer, Stache1) és H. Wolfa) ide vonatkozó elő munkálatai nyomán; kirándulásaimat e helyen főként ásványtani szempont vezérelte, ezólom lévén a rutilnak itteni előfordulását, el terjedését megfigyelni s a lehetőleg gyűjtést eszközölni ezen ritkáb ban előforduló ásványból. A földtani viszonyokat illetőleg tehát röviden megjegyezhetem a következőket. — A Rézhegység ószaknyugoti lábánál reá talál') H a u e r , S t a e h e . „Geologie Siebenbürgens." Wien 1863. 412, 1. ) H. Wolf. „Ost Ungarn, an der Grenze Siebenbürgens." Jahrbueh der k. k. geolog. Reicnsanst. 1860. XI. k. 147. I. ?
„ no — tam a fiatalabb 3-adkor szármát emeletbeli rétegeire, melyek a sz.somlyói pala-sziget körüli jelentéktelen fölszínes előforduláson kivül általában hiányoznak a szilágyi neogen medenczéből vagy öbölből, s föllépésük *ugy látszik e helyen oulminál. Halmosdnál a Valoa Bibartiului és a Valea Térni között egész typicusan lépnek fel a szarmát emeletü rétegek. Nagy valószínűség gel — talán több helyen is megszakított — vonulatot képeznek a Kézhegység ószaknyugoti lábánál, mivel Hauer és Stache által Vár alja, ¥. Jár és Túszánál is ki vannak mutatva bizonyos szármát emeletbeli, agyagos márgás rétegek, jellogezve a G a r d i u m eonj u n g e n s , Partseh által. A halmosdi szármát rétegeket vastagon pados, üreges, odvas mészkövek alkotják. Ezeknek egy része igen szép instructiv oolithos mészkő, más része szintoly typieus cerithium mészkő, jellegezve a C e r i t h i u m p i c t u m , Bast. köbélei és lenyomatainak roppant mennyisége által; ezen kivül a T r o c h u s P o d o l i c u s , Dubois igen gyakori, s egy G a r d i u m species ritkább alakjaival. — E mészkőeredeti vízszintes helyzetben nyugosznak a Eóz lábánál, hogy a krystályos palákon vagy más rétegeken-e, azt meg nem határozhatám. A kristályos palák sora Halmosdnál esillámpalával kezdődik, mely kétségen kivül legnagyobb szerepet játszik a Eézhegységben. Előfordul különféle változatokban, majd fehér — kálicsillám játszva benne a főszerepet — majd szürke a káli- és magnesiaesillám ke verékétől. Esetleges elegyrészei közül macroscopice is kivehetők: gránát, a mely igen gyakran, amphiból, turmalin és rutil, melyek igen ritkán fordulnak elő benne. — A csillámpala igen gyakran hord magában rétegei közé települt s a csapás irányában messze kiterjedő quarcz lencséket és ós pegmatitos-granit ereket. A csillámpalán kivül előfordulnak még gneiss, amphiból, rit kábban talk- ós agyag-esillámpala is. A E ó z h e g y s é g á s v á n y a i . Az 1877-ik évben sz.-somlyói birósági végrehajtó Varjú Eendre ur néhány rutil kristály darabkát hozott volt a Eézről. Ez érdekes ásványnak itteni előfordulása adta az impulsust azon 1878-ik óv nyarán tett kiránduláshoz, melynek eredménye felöl Dr. Koch Antal ugyanazon évi akt. 25-ón tartott
-
111 —
szakülésünkön jelentést tett. ') Tekintetbe véve az akkor elért ered ményeket s tekintve, hogy a kristályos pala hegységek ásványai ná lunk általában mily kevéssé vannak megvizsgálva; élénk érdeklődés sel jártam bé a múlt nyáron a Bézhegységnek egy • részét, figyelve a Eutil s netaláni egyéb ásványok előfordulására. Az alábbiakban összegyűjtve az irodalomban talált és kirándu lásaimon szerzett adatokat a következőkben, állíthatom össze a Bézhegysóg idáig ismert ásványait. 1. Q u a r e z . A kristályos palák majd mindenikében fordulnak elő kisebb nagyobb vaskos fehér quarez telérek, fekvetek és ritkáb ban füst q u a r e z lenesek. A pegmatitos gránit-erekben a fehér vaskos quarez esillám és földpáton kivül turmalin és rutil bennőtt kristályait hordja magában. A füstquarez mindég tisztán lépik föl. Hauer a Béznek délnyugotti oldaláról oly quarez-telórekot is említ, melyek behintett galenit, haomatit, pyrit ós ehalkopyritet tartalmaz nak.2) Szerónte Feketetótól északnyugotra régi bánya-művelés nyo mai láthatók; o helyen mintegy 10 ölnyire van feltárva a 2—3 láb vastag pyrit és galenitet tartalmazó quareztelér, melynek fémes ásványai aranyat s illetve ezüstöt is tartalmaznak minimalis mennyi ségbon. Hauer még más két helyről is említ ily nemesített quarczereket, a minőknek nyomára ón nem akadtam.3) A vaskos quarez a feketeerdői üveghutánál ipari alkalmazást nyer. 2. Caleit. E leihelyről uj ásvány, azonban igen alárendelten fordulhat elő. En a „Gyümölesónesi patak" görélyei között, a csil lámpalának egy phyllites módosulatán találtam kopott, igen apró, fehér, félig átlátszó fennőtt kristályokat, melyeknek meghatározását nem eszközölhettem. 3. P y r i t . Hauer után o helyről már ismert ásvány, mely sze rónte a quarezba behintve fordul elő s az arany minimális mennyi ségót tartalmazza. (Lásd fentebb: Quarez.) Én az amphibolpalában találtam kézi nagyitóval könnyen kivehető pyrit kristálykákat. *) Kolozsvári orvos-term.-társ. Értesítője. III. ovi. 1873. okt. 25-ki szakülés. ) Fr. y. Hauer. „Die goologisclie Bescliaffenheit desKörösthales," Jalirbuch d. k. k. geolog. Reichsanst. 1852. III. k. 35 1. 3 ) A f. év nyarán tett kirándulásaim alkalmával magam is találtam a Rezén vaskos fehér quarez görélyt, a melyben igen finom pyrites erek, futtatásokat lo bét észlelni, 2
— 112 — 4. H a e m a t i t. Hauer szerént a quarezba behintve. (Lásd Quarcz.) 5. Limonit. Vasvesék alakjában, tulajdonképpen nem a kris tályos palákban fordul elő, hanem ezek alján a cseresei dilluvialis kavies-homokrótegekben. 6. I l m e n i t . — Menakanit. — E leihelyről uj ásvány, mely ből néhány darabkát még az 1878-ik évi kirándulásunk alkalmával hoztunk a Eézről, illetőleg Csereséről. Múlt évi kirándulásaimon több helyen meglehetős gyakran találtam a vaskos fehér quarezba benőtt, gyönge fémfényü, fekete vagy aezélszürke szinű lemezes, pikkelyes ásványból. A rideg, egyenetlen törésű ásvány keménysége 5.5 ; kareza fekete; mágnestűre nem hat ízzitás után sem. — Forrasztócső előtt platin huzalon hevítve csak szélei és csúcsai olvadnak meg egy salakos tömeggé. — Phosphorsóval összeolvasztva titán-, boraxxal vas rectiot mutat. — Finom pora tömény kénsavval főzve szép kókszinű lesz. Sósav, lógenysav nem, vagy csak alig hatnak reá. Ily vegyi és physicai tulajdonságok mellett kétségtelen, hogy a kérdéses ásványban ilmenittel van dolgunk, melynek itteni előfordulását a rutil is megmagyarázza. — Ilmenitet találtam a Eezen majd min denütt: Cserese, Hármaspatak, Sólyomkő, Halmosdon. 7. E u t i l . Ez érdekes ásványnak itteni előfordulásáról első ízben dr. Koch Antal tett említést.1) Közleményéhez még a követ kezőket csatolhatom. A Eezen tett kirándulásaim alkalmával teljesen meggyzőződtem arról, hogy a rutil előfordulása nincs bizonyos szűkebb körre localisálva, hanem nagyobb elterjedéssel bir ezen hegységben. Az általam bejárt helyeken — nemcsak a cseresei és halmosdi völgyek, de a gyümölcsénesi patak, a Valea maré, s általában a kristályos hegység majd minden völgyében találtam rutilt a vaskos fehér quarcz görólyekben. Elterjedése mellett szól továbbá azon körülmény, hogy mi dőn a Eezen keresztül Elesdre jöttem, ott a város piaczán lévő ka vicshalmok egyikén szintén találtam egy kis barnásfekete rutil (Nigrin) darabkát tartalmazó quarcz kavicsot. — Elesdi kirándua
) Dr. Koch Antal „A Eutilnak egy magyarhoni uj leihelye." Orv. terra. tud. értesítő. 1878.
-
113
lásaim folyama alatt éber szemmel vizsgáltam a Eéz dólnyugotti ol dalán s lábainál előforduló quarcz görélyeket s nagy örömömre szol gált, midőn a solyomkői vártól eredő s Pestes falu mellett elfolyó „Solyomkői patak" ágyában rutiit s még gyakrabban Nigrint tar talmazó quarcz darabokat találtam. Ez ásvány előfordul tehát majd mindenütt a tulajdonképpeni Kózhegységben, gyakorinak azonban sehol sem mondható. — A vas kos fehér quarczba vagy a pegmatitos gránit erekbe —• igen ritkán csillámpalába — benőtt kristályok rendesen oszlop, haj, tű-alakuak. A kristály egyének összenövése miatt az oszlopok mindég hosszrovatosak, haránt repedések s az ezekbe nyomult vaskos quarcz által darabokra szakitvák. A vékonyabb, vastagabb oszlopok néha sajátsá gosan utánoznak egy S alakot. A tű, haj alakú kristálykák rendesen nagyobb tömegekben lépnek fel együtt s ilyenkor mintegy háló, vagy nemezszerü impregnatio, — tűnnek föl a vaskos fehér quarczban. — Az általam összegyűjtött példányokon észlelt alakbeli tulaj donságok ugyanazok, melyeket dr. Koch kimutatott a cseresei példá nyokon ; P; <x> P <x> és a P <x> mint ikerlap. A P <x> szerónt ala kult könyökös ikrek igen gyakoriak s néha 3—4 sőt 5-ös ikreket is találunk, melyek egy / \ / \ zik-zak vonalnak megfelelő alakot ké peznek.1) 8. G a l e n i t . Ez ásványnak a telór quarczba hintett szemcséi ről Hauer teszen említést. (Lásd f. „Quarcz") Szerinte a galenit kevés ezüstöt is tartalmaz. 9. C h a l k o p y r i t . Szintén Hauer után ismeretes. Galenit, pyrit és haematit társaságában fordul elő a telér quarczba behintve. (Lásd: „Quarcz.") 10. G r á n á t . Mint a csillámpalának esetleges elegyrésze igen gyakran fordul elő. A bennött kristályok barna vagy borvörös szi*) Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy a Szilágyság közepén fekvő Ma iadé- község határán is találtam Rutiit. A maiadéi völgy északnyugotti oldalán több hátráló árok van bemetszve. E hátráló árkok egyikében a pannóniai eme let agyagos rétegein diluvialis kavics réteg fekszik, melynek quarcz görélyei között egy szép, Rutil oszlopocskákat tartalmazó darabot találtam. •— Mivel a Szilágy közepén emelkedő s a Rézzel rokon kristályos pala szigeten •— a Magurán — eddig még nyomára sem akadtam a rutilnak, föl kell tennem, hogy a maiadéi dilluvialis rétegekbe a Rézről került az említettem quarczgörély.
~ 114 nüek, néha üdék, néha mállottak s a gránát rendes a© 0 alakját hordják magukon. Némely oo 0 kristály a főtengely irányában meg nyúlik s a hatoldalu oszlopos kristálynak tűnik föl; néha ismét az egyik melléktengely irányában meglapulva táblás alakot vé szen föl. Előfordul a Kezén mindenütt. A cseresei völgyben csaknem diónyi kristályokat lehet találni a csillámpalában. 11. E p i d o t . (Pistazit.) I)r, Koch után e leihelyről ismeretes. A cseresei fővölgyben a pegmatítos gránit földpátján képez csizzöld szinű, gyöngyfényű kristályos bevonatot. 12. O r t h o k l a s . Közönséges földpát, mint a kristályos palák elegyrésze fordul elő. A pegmatitos graniterekbeu néha hatalmas darabokban. Találtam azonban az orthoklasnak igen szép fennött kristályait is egy amphibolpala görólynek üregében. — Az amphibolkozet üregének falait oszlopos, táblás, sárgás fehér szinű, 0.5 — 1 cm. hosszú kristályok borítják, melyek felületükön kissé mállásnak indultak, nem átlátszók. A hasadási lapok gyöngyfónyüek s elég üdének mutatják a kristályok bensejét. — Az ásványt a Szabó-féle földpát meghatározási kisérletíiek vetve alá, a következő eredményt constatálhatom: I. Kísérlet. Nátrium = 3, Kálium ==-2, olvadási fok = 2. Lapok, csúcsok ós élek fehér zománcezá olvadnak; II. Kísérlet. Nátrium = 3—4, Kálium = 2—3, olvadási fok = 4. Fehér külhólyagos üveggyöngy; III. Kísérlet. Nátrium = 4, Kálium = 3. Ily viselkedés mellett határozottan orthoklas földpáttal van dolgunk, mely az~Adulárés Amazonit sorok között áll. Különben az alakbeli tulajdonságok is elég bizonyítókot szolgáltatnak e mellett. A kristályok tökélytelen és ikerképző dóséi miatt fölötte nehéz volna ennyi kifejlődött lapnak meghatározása; könnyen kivehető alakok azonban a következők: 1. A gránitok s porphyrokban gyakran előforduló összalaklat: ÚDPOD; s o P ; oP; X P<x> %. <x>P; ccPaz; oP combinatiója
115 — 3. GO P<x>; o o P<x>; m P. 4. o ? P ;
O O P G C ; O P és
oo P G O
=
V2P,
oP = ós Y2P = mely utolsó, az oszlop. — o o P - ós a főtengely vég lapjának ~oP— összalakulási elén. mint tompitás jelentkezik.1) Ez alakokon kivül mások is fordulnak elő, melyekuek meghatározása a lapok aprósága ós fénytelensége miatt nem sikerült. Ezen érdekes ásvány egyetlen példányát a Halmosd falu felé nyiló ;„Valéá Bibartiului" novii völgyben találtam a hegyi patak görólyoi között egy amphiból közét üregében néhány eltorzult .quarez kristály társasá gában. Az aniphibólpalában általában gyakrabban lehet találni egyes földpát tolóreket. A pegmatitos graniterekben is fordulnak elő ugy látszik jókora — 2—3 cm. — táblás kristályai az orthoklasnak. Ezen kristályoknak határozott nyomait. — úgy szólva benyomatait — találtam egy eredetileg vaskos, de a földpát táblás kristályainak kimállása után vagdalt quarez kinézésű példányon, me lyen a beálló szabályos mélyedések szögleteiben még a földpát kaolinizált anyagából is maradt egy kevés vissza. A pegmatitos granitór vaskos földpátja e Szabó-féle lángkisórleteknél következő viselkedést mutat: I. Kisérlet Nátrium —2- 3. Kalium==l—2. Olvadás foka = 2. Lapok, élek ós csúcsok fehér üveges zománczá olvadnak. II. Kisérlet. Nátrium = 3 — 4 . Kálium = 2—3. Olv. foka = 4. Fehér, külsőleg igen hólyagos üveggyöngy. III. Kisérlet. Nátrium = 4—5. Kálium = 3. tehát szintén Orthoklas az Adulár és Amazonit sora között; 13. A m p h i b ó l .
Egy részt kőzetalkotólag lépik föl; de elő-
') Az oP és co P összalakulási élét tompitó ezen lapot Pr. Pfaff észlelte először egy Szt. Gothardi aduláron s általában ritkán fordul elő. Lásd. Kengott Eesultate miner. Forschungcn im Jalire 1860. Leipzig. 1862. 64. 1.
— 116 ~ fordul alárendelten apró kis tű-alaku zöldes fekete kristályokban is, mint a csillámpala járulékos elegyrésze. 15' B'ot't°V1 ' { m^
kőzetalkotó elegyrészek.
16. T u r m a l i n , A pegmatitos gránit erekben igen gyakran fordulnak elő a turmalinnak párhuzamosan vagy sugarasan össze nőtt fekete oszlopos kristályai, melyeken néha a B lapok is láthatók. A fönnebbiek szerint előfordulnak tehát a Eezen a következő ásványok: q u a r c z , c a l c i t , h a e m a t i t , l i m o n i t , i l m e n i t , rutil, g a l e n i t , c h a l k o p y r i t , g r á n á t , e p i d o t ( p i s t a z i t ) , o r t h o k l a s , a m p h i b ó l , m u s k o v i t , b i o t i t , t u r m a l i n . Ezek között e leihelyről egészen ujak: c a l c i t , i l m e n i t és jegeozedett orthoklas.
