10. SZÍM ÉVFOLYAM évi tavaszi és nyári idény

200

10. SZÍM. 1 9 1 1 . 6 8 . ÉVFOLYAM.

VÁS&RNAPI UJSÁGK

:

X k<őgépek Valódi Brünni Szövetek

jobban kölienek, mint tyukok. 45 kór. feljebb. — El-őran.íti refertneziák egé-í Magyarországból G. HUcko, Ri-isenberg 109 Wien.

1911. évi tavaszi és nyári idény. 1 1 1 1 1 1 1

Egy vég 3.10 méter Szingazdag természeti leírások!

Makay Béla,

H

egyenVölgyön

Természeti és vadászképek Szerző ezen ujabb könyve mél­ tán sorakozik az előbbiliez. Ihlet, költői lendület van minden le­ írásában, rajongó szeretet a szabadság: a természet iránt. Ára 6 korona.

> n c C 7 i i t e l j e s u r i öi1 U O J Í U tönynek ele­ gendő ( k a b á t , n a d r ág, mellény) ára csak

vég vég vég vég Vég vég vég

7 korona 10 korona 12 korona 15 korona 17 korona 18 korona 20 korona

1 vég, fekete szalon öltönynek K 2 0 . - felóltászövetek, turistaloden, s e l y e m k a m m g a r n p k s t b . . s t b . szállít gyári árban a szolidnak e l i s m e r t

poszt úgy á r i

raktár

Siegel-lmhof. Brünn.

Im

Minták ingyen é s bérmentve.

s

SSáS*

A magánvevők előnyei szöveteket közvetlen Siegellmhof czégnél a gyártás 1 helyén vásárolüí, felette nagyok. — Kolosszális áruforgalom következtében mindenkor legnagyobb választék egész friss szöve­ tekben. — Legolcsóbb szabott árak. A legkisebb meg­ rendelés is teljesen m i n t a szerint ós legelŐzókenyebben lesz eszközölve.

v*

Kapható:

LAMPELR. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r.-t.-nál Budapest, Andrássy-út 21 és minden könyvkereskedésben.

mMmmt!!mw?tmmm?

Marcheggi Gépgyár

HALTENBERGER BÉLA Ruhafestő-, vegYtisztitó- és gőimosó-gYára KA S SA r u h á k a t , felöltőket, télikabátokat, mindennemű ruhanemüeket a legszebben t i s z t i t é s f e s t . — G a l l é r o k , k é z e l ő k hófehérre tisztittatnak. — Alapitási év 1810.

lESSHUHLEA

és

Vasöntöde R.-T. X Marchegg >>

ALAPÍTVA

HECKEHAST =GUSZTÁVÉ

természetes égvényes

^^Sg2%%AVANYV

VIZ.

Vezérképviselő:

BINSENKAIKP LÁSZLÓ BUDAPEST, V., Sziget-utcza 4-6. szám. Telefon 44-81.

Modern téglagyári gé­ pek, kavics zúzdák, aprítógépek és egész telepek. Modern transmissiók.

A.

MARGIT WJL.
—

1865.

Z0B60BATÉBBEI Bpest, csakis Giiella-lér 2.

(Beregmegye.) (Beregmegye.)

a g y o m o r , b e l e k , h ú g y h ó l y a g s különösen a l é g z ő s z e r v e k h u r u t o s báni almainál i g e n j ó h a ­ t á s a még akkor i s , h a v é r z é s e k e s e t e forog fenn.

IBACH

ZONGORÁK egyedüli képviselete

Telefon.

Megrendelhető: É D E S K T J T Y L . - n á l Buda;esten és a forrás kezelőségénél Munkácson.

IH A C H - i o u » o r a t

játszanak

és ajánlanak :

Backhaus, Dohnányi, Pugnot, Alice Rípper, Sauer, Steíaniay stb.

SZERKESZTŐ

11. SZ. 1911. ( 5 8 . ÉVFOLYAM.) Egyes szám ára 40 fillér.

Szerkesztőségi iroda: IV. Eeáltanoda-uteza 5. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4.

EGY KÜLFÖLDRE RERÜLŐ MAGYAR GYŰJTEMÉNY. Gerhardt Gusztáv gyűjteménye. NEMRÉGIBEN e l h a l t

A

vari

.van

nagyobb

Gerhardt

tanácsos gazdag szó, B u d a p e s t

Gusztáv ud­

műgyűjtemónyóről

legkiválóbb

magángyűjteményéről.

A

BUDAPEST, MÁECZIÜS 12.

H O I T S Y PÁL.

é s leg­ "Magyar

2 0 korona. „ 1 0 korona, 5 korona.

Egész évre Félévre ._ _ Negyedévre

Előfizetési feltételek:

A
Idővel á t t é r t e m m á s tárgyak, és pedig

gyűjteményére vonatkozó adatait szivesen b o ­ csátotta

rendelkezésemre;

egyúttal

több n a ­

p o n keresztül velem együtt tanulmányozta az

a

említett csoportokat, miközben többször

előtt. K e z d e t b e n

meg­

"Körülbelül 1888-ban

kezdtem gyűjteni —

és

hogy 2 1 év alatt összehoztam 120 képet.

ez idő szerint

szoborcsoport

Iparművészeti) szerkesztősége tavaly megbizott

üdvözlete.

vonzó

erőt a meisseni

azzal, hogy

E képet V a n Dyck m ű v e gyanánt

vettem, de

roltak

r e á m , főleg

e kiváló gyűjtemény csoportját;

később

gyűjtésével

néhány

elsőrendű Legnagyobb

gyár termékei

Kándlernek

gyako­

utolérhetetlen

később Bode Eubens alkotásának jelentette k i ,

XVIII. századi plasztikus

a m i a gyűjtemény

a m i t igazol az is, hogy Mária arcza E u b e n s

m o s a n e gyűjtéssel, körülbelül

első feleségéhez, I z a b e l l a B r a n d t - h o z hasonlít.

időtől kezdve felébredt b e n n e m az érdeklődés

Többi képeim is kiváló mesterek alkotásai.

más

legtekintélyesebb része és a miniatűröket, így kerültem

és edényeket, az edények

és pedig

egy részét folyóiratában i s m e r t e s s e m a porczellánok

anyagának

Eubens

évvel ez­

porczellánokat

v a n birtokomban.

Angyali

legkiválóbb

10—11

bécsi

csakis

közt

Gerhardt Gusztávhoz, a ki a

8 n a p teljesen elegendő,- hogy vörös arcza, vörös orra, vörös keze hófehér, tiszta és finom legyen. Csakis a hires bőrápoló szerekhez:

Diana krém-, Diana szappan­ hoz kell fordulni, akkor nem lesz többé piros orra, piros keze, piros arczbőre. Több mint egy millió köszönő levél igazolja a fenti körülményt.

DIANA-PUDER pedig arról nevezetes,, hogy az arczon egyenletesen tapad, szabad szemmel t e l j e s e n l á t h a t a t l a n ; amennyiben pedig teljesen ártalmatlan szerekből van összeállítva, ki van zárva a láthatósága a kékesszinü arczbőrnek, amely szin olyan nők arczán látható, kik ártalmas összetételű púdert használnak. Egy üvegtégely Diana-crém (nappali és éjjeli Egy nagy darab Diana-szappan 1 kor. 50 till. használatra) 1 kor. 50 fül. Egy üvegtégely Diana-crém (csak éjjeli használatra) Egy nagy doboz Diana-puder szarvasbőrrel együtt , 1 kor. 50 fill. (fehér, rózsa, vagy sárga színben) 1 kor. 50 fill. Kapható egész Európában a gyógytárakban, drogériákban ét parfümériákban. Aki nem tudja saját helységében beszerezni az rendelje meg a központból Munkácsy

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, IV., Egyetem-ateza 4. az.

szobrokat

mondotta — még pedig először képeket, ú g y Ezek

csakis

azonban félbehagytam

sohasem volt divatban és minden nő és férfi igyekszik ezektől a csúnya bőrbántalmaktól a szeplő és pattanással együtt megszabadulni a legrövidebb idő alatt. :: ::

(A legkisebb megrendelés is forduló-postával utánvéttel eszközöltetik.)

porczellánokra, mintegy

gyűjtöttem,

emlékezett gyűjteménye történetéről is.

régi

iparművészeti tárgyak gyűjtésére, első sorban

Piros arcz* Piros orr. Piros kéz

ERÉNYI BÉLA gyógyszerész Budapest. Károly-körut 5.

Külföldi előfizetésekhez a postaüag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

GBRHAERT

Mihály:

GUSZTÁV

Szántás.

GYŰJTEMÉNYÉBŐL.

iparművészeti

alkotásai. Párhuza­

alkotások

ugyanattól az iránt

is. Ezek

202 közt a legtekintélyesebb a körülbelül száz darabból álló porczellán- és zománczos szelenczék csoportja. A nagyobb képek sok he­ lyet foglalván, áttértem a miniatűrök gyűjté­ sére, melyekből 89 darab van birtokomban. Gyűjteményemnek ez a része különösen ak­ kor növekedett, a mikor 1905-ben a porosz királyi múzeumok és a brandenburgi feje­ delmi kincsesházak ide vágó anyagának egy része eladásra került. Ez alkalommal, szak­ értők meghallgatásával, több kiváló darabot vásároltam. És hogy e műtárgyaim megfelelő keretben legyenek elhelyezve, 18 olyan régi bútordarabot vásároltam, mely úgy stílus, m i n t művészi érték tekintetében méltó volt arra, hogy gyűjteményemet befogadja.))

VASAKNAPI ÚJSÁG. «Boldogok a gazdagok — de csupán akkor h a élni tudnak», mondja Mihalik a Gerhardtgyűjtemény ötvösműveit ismertető czikkében; czélozva ezzel arra, hogy a mindenható pénz csak úgy teljesíti emberhez méltó feladatát, h a értékét művészi gyönyörűségre felváltani képesek vagyunk. i ' A jeles képek által alkotott csodaszép ke­ retben van elhelyezve, a többiek közt, az ötvösművek gyűjteménye i s ; régi kupák, ser­ legek, billikomok, asztaldíszek, kelyhek, szelenczék s egyéb használati és fényűzési tár­ gyak, azokból a j ó n a k nevezett, régi időkből, a mikor ez emlékek nemcsak a pompa ked­ véért léteztek, h a n e m egyúttal gazdáik kincs­ tárát is alkották. Gerhardt gyűjteménye tanulságos sorozatát tartalmazza a régi augsburgi, nürnbergi, danzigi, bécsi, valamint a magyar ós franczia ötvösművességnek. Ezek közt kiválik az a sodronyzománczos, kilenczoldalú, szerpentinkőből faragott kehely, mely az ötvösművek közt a legérdekesebb darab, egy lőcsei ötvös remeke. A franczia ötvösművességet azok a kerek, ovális, vagy négyszögletes szelenczék képvise­ lik, a melyeknek divatja ez országból terjedt el. Az alkalmazott anyag és díszítés gyakran a pazarlással határos. E szelenczék divatja az ötvösöknek és miniatürfestőknek alkalmat szolgáltatott a raffinált izlés és művészet olyan fokának a kifejlesztésére, hogy e téren a fran­ czia kézügyességet felülhaladni lehetetlen.

Azért idéztem a nagy amateur szavait, hogy így betekintést nyerjünk e hatalmasnak mond­ ható gyűjtemény keletkezésének körülményeibe. É s mi lesz a sorsa e nálunk p á r a t l a n gyűj­ t e m é n y n e k ? Az, hogy külföldre kerül és sze­ gényebbek leszünk n é h á n y száz elsőrangú m ű a l k o t á s s a l ! És m i é r t ! ? Mert n e m birjuk előteremteni azt a három millió koronányi összeget, melyet a család reális összeállítás alapján kér e hatalmas gyűjteményért. H a n á l u n k is volna a párisi «Les Amies de Louvre»-hoz hasonló egyesületünk, ennek az egyesületnek n e m lehetne nagyobb és neme­ sebb feladata, mint az országnak megtartani a művészi kincsek e tárházát. Talán n e m is szükséges m o n d a n u n k , hogy mennyit nyerne jelentőségben Szépművészeti és Iparművészeti Az arczképes ajándék-szelenczéken kívül a Múzeumunk e gyűjtemény a n y a g á v a l ! tabatiére-ek is gyakran készülnek aranyból, A külföldi, müncheni és berlini műkereske­ ékkövekkel, gyöngyökkel, vagy tüzes szinű zodők m á r m i n d e n lehetőt megtettek, hogy a mánczokkal ékesítve, fedelükön a király, vagy gyűjtemény hozzájuk kerüljön. más előkelők finoman festett miniatűr-képei­ Az alábbiakban a "Vasárnapi Ujság» olva­ vel, pásztor- és mitológiai jelenetekkel. Az öt­ sóival óhajtom e jeles gyűjteményt röviden vösség emez apró, de azért nagy művészi ér­ megismertetni. * tékű tárgyaiban is felette gazdag a GerhardtGerhardt Gusztáv különös kedvteléssel gyűj­ féle gyűjtemény. Egy egész tárlót töltenek tötte a XVII. századi hollandus és flamand meg e kis remekművek, melyek bármely első­ mesterek alkotásait és a XVIII. századi fran- rendű gyűjteménynek is nagy díszére vál­ czia és angol festők műveit, valamint a régi nának. németalföldi iskola termékeit. Több nagynevű mester, sokszor egy-egy legkiválóbb művével van képviselve. Ilyenek Jacob van Euysdael Ezekkel rokon a miniatűrök csoportja. Ger­ nagyszerű felfogású, J a n van Goyen utolérhe­ hardt saját szavaiból tudjuk, mint terelődött tetlen tájképei. Ezekhez csatlakozik a rend­ figyelme e kisméretű festészeti alkotásokra. kívül ritkán előforduló harlemi Baltazár van A miniatűr legkedveltebb tárgya az arczkép ; der Veen két elsőrangú tájképe. A kiváló hol­ ugyan más is lehet az ábrázolás tárgya, de l a n d u s tájképfestők közül még Vermeer van ilyenek ritkábban fordulnak elő. Ezt látjuk a Harlemnek igen jelentős müvét láthatjuk a Gerhardt-gyűjteményben is. A miniatűr intim gyűjteményben. A R e m b r a n d t iskolát Bol, jellege következtében a finomabb érmések ki­ B e r n a e r t Eabritius delfti, J a n Lievens leideni fejezője volt mindenkor és éppen ezért talán születésű festő és Nicolas Maes képviselik. sohase voltak e művészetnek a viszonyok olyan A hollandi életképfestők gazdag sorozatban kedvezőek, m i n t éppen a XVIII. században, v a n n a k j e l e n : A két Ostade, J a n Steen, Péter a (iSiécle charmant» korában. Quast, Gerard Terborch stb. szerepel i t t e n ; E kis alkotások jóidéig nem részesültek a az állatfestők közül az ismert Philip Womkellő figyelemben; finom lelkű műgyűjtők v e r m a n n és Melchior Hondecoeter több szép azonban jókor felismerték nagy művészi ér­ festménye l á t h a t ó ; a csendéletfestést Biltzins, téküket. Ezek közé tartozott Gerhardt Gusztáv Claes, Gysels több finom képé mutatja be. is. A m i n i a t ű r különböző technikával készül­ A flamand festészet virágkorát, a Bode vé­ het. A festett zománcz miniatűr képviselője e leménye alapján Rubens sa átkezű művének gyűjteményben a stockholmi Martui van Meytartott nagy oltárkép,' Teniers H. van Balén, tens (1695—1770) festményével ékes aranyBrouver, J a n Fyt, Snyders festményei képvi­ szelencze. Ide tartozik az angol Henry Boné selik. Különös fontosságúak Pieter Brueghel bájos női arczképe. és J a n van Scorel művei, a melyekhez még Az olaj miniatűr is régi múlttal dicseked­ H. v a n Bosch és M. de Coexienak, V. Károly hetik. E n n e k jeles példája gyűjteményünkben császár festőjének m u n k á i járulnak. A franegy ismeretlen XVIL századi mestertől szár­ czia alkotások közt kiválik Mme Labille Guilmazó finom női arczkép. lard két gyermeket ábrázoló képe. Az angolok A zománczfestés élénk és fényes szinhatáközül említésre méltó T u r n e r : Greenwich lát­ sát pergamenten, selymen, vagy kartonon nem képe, a londoni National Galleryben levő fest­ lehetett elérni. Más alapanyagot kerestek te­ ményhez készült t a n u l m á n y és egy finom fér- hát a festők és az elefántcsontot találták leg­ fiarczkép Baeburntől. Jeles hazánkfiának, a alkalmasabbnak e czélra. Ezen az alapon a világhírű Munkácsynak «A falu hőse» czímű tónusok lágyak, az átmenetek finomak és a műve és egy hangulatos tájképe látható a szinek élénk hatásúak. Ebbe a csoportba tar­ gyűjteményben. tozik a svéd eredetű Péter Adolf Halinak Téreynek a Szépművészeti Múzeum ismert (1739—93) a miniatűr-festők királyának, zsászaktekintélyének véleménye szerint a Ger- nerszerű körös képe. Jean Baptiste Isabay hardt-féle képgyűjtemény értékes és szakérte­ (1767—1855), korának legnépszerűbb festője, e lemmel összeállított kollekczió g y a n á n t hat, g y bájos női arczképpel szerepel. Jellemző melyen meglátszik, hogy gyűjtője inkább az képein a gázfátyol alkalmazása; e hófehér, egyes müvek kiválóságát, m i n t a n a g y neve­ könnyed keretből a szines arcz, a tüzes szemek ket t a r t o t t a szem előtt. szokatlan élénkséggel tekintenek reánk. A bécsi festőket képeink közt Adolf Theernek Lola A m ú l t évi brüsszeli világkiállításon e gyűj­ Montezt, Landsfeld grófnő bájos és egyben teményből hót darab flamand kép szerepelt a jellegzetes arczát ábrázoló miniatűrje képvi­ XVH. századi művészeti csoportban. seli. Gerhard megértette e műveket és a m i ­ dőn a múlt e kedves emlékeit gyűjtötte, egy­ * A képek ismertetésénél Térey Gábor tanulmá­ úttal művészi gyönyörűségeket szerzett ön­ nyát, az ötvösművek ismertetésénél Mihalik József magának. tanulmányát használtam fel.

11.

SZXM. 1911. 58. ÉVFOLYAM.

Gerhard gyűjteményének súlypontját a por­ czellán tárgyak alkotják. Saját szavaiból is kiérezhető az a lelkesedés, mely e művek iránt szivében élt. E gyűjteményben a XVIII. szá­ zadi meisseni porczellánnak minden változata képviselve van. Ezekkel részletesen e helyütt nem foglalkozhatunk, elég lesz, h a egyik-má­ sik csoportját kiemeljük, hogy fogalmat nyújt­ hassunk a gyűjtemény gazdaságáról. A meis­ seni porczellánszobrocskák ós tárgyak száma 292 drb., a bécsieké 33. Megtaláljuk ezek közt a porczellán feltalálójának, Böttgernek n é h á n y kiváló művét, majd a gyár későbbi korából J o h a n Gregor Herold idejéből találunk tár­ gyakat, a melyeken a khinai modorú díszítés uralkodó. Kándler volt a meisseni gyárnak legtehet­ ségesebb szobrásza, a ki 1731-ben került a gyárhoz. Művei szobrocskák alakjában gyö­ nyörű sorozatban vannak meg a szóban forgó gyűjteményben. Ezek közül J u n o szobrocská­ ját, a halászó nimfák csoportját, B r ú h l grófné krinolinos alakját és az olasz komédia jelleg­ zetes alakjait külön is megemlítjük. Kándler előszeretettel mintázott állatalakokat is. A nagyszámú porczellánszobrocskák mel­ lett a barokk és rokokó edények, vázák, tányé­ rok, kannák, változatos alakban és díszítéssel vannak nagy tudással és áldozatkészséggel öszszegyűjtve. A meisseni gyár termékein kívül még né­ h á n y jeles bécsi szobrocskát is láthatunk. Leg­ kiválóbb köztük Grassi Antal szobrásznak pom­ pás porczellán-csoportja, mely Mária Terézia leányának Albert Kázmér herczeggel való el­ jegyzését ábrázolja. E művész alkotásain eleinte a czopf, később az empire stílus hatása érvé­ nyesül. Talán e vázlatos ismertetés is meggyőzhet ben­ n ü n k e t arról, milyen nagyjelentőségű tényező művészi életünkben az ilyen kiváló gyűjtemény létezése, m i n t a milyen a Gerhardt-féle gyűjte­ m é n y és épen azért kí­ vánatos, sőt mi több, szükséges volna, hogy az h a z á n k b a n megtartva, műgyűjteményeinkben a köznek okulására és művészi gyönyörűségére szolgálhatna. Csányi Károly.

E S T I HARANGSZÓ UTÁN. i. Ügy jársz a lelkemben, mint sápadt herczegElhagyott parkban, hervadt őszi este, [asszony Egy elfelejtett emléket keresve. Távol szerelmek alkonyi aranyja A fák hegyét bágyadtan simogatja Es te letépve egy-egy késő rózsát, Halkan dúdolva mégy az utakon át. II. Most már jó vagy és szép és százszor áldott. Mintha csak egyszer álmodtalak volna, Magányos és bús kisfiú koromba. Ki úgy jártál sugarat hintegetve Bolondos, könnyes, czifra életembe Es a kiért én mindent összetéptem: Egy sóhajtás vagy csak az esti szélben. Kárpáti Aurél.

AZ É L E T FOLYAM PARTJÁNÁL. Oh szent folyam, szerelem tüze mélyén Fakadó ár, — rohanó, üde Élet! Napsugaras, virágzó partjaidnál Deli ifjak, szűz lányok nézve néznek, S kórsaikat örök vágy ösztönével Merítgetik csillámló habjaidba, S te sorjában sodrod a sorvadókat, S ragadod vad, örvényes árba dobva.

11.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

SZÍM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÉVFOLYAM.

Oh örök vágy, vágyból lett örök örvény ! Oh idegek hatalmas ura : mámor ! — Szerelmesid tűzszomjas tömegébe Jöttem én is, űzetve szörnyű vágytól, S nézek a vad, hömpölygő forgatagba Szomjat oltó, tűzgyilkos tűzre vágyva, Hogy merítsem én is szent, ős gyönyörrel Arany korsóm az Élet mámorába. Friss vállamon aranyos amforával, Énekelve, zöld hegyről jöttem én el, — — Mellettem jár bús lelkem álom lánya S virágot szór elébem két kezével. — Oh szent folyam ! Mámorpart! Halál réve ! Amforámmal itt állok, ime, nálad: Oh részegíts engem is tűzhaboddal, S dobj ölébe az Élet oczeánnak! Horváth Ákos.

A BARDÓCZI ZUG KALANDORAI. REGÉNY.

(Folytatás.)

Irta R Á K O S I VIKTOR. Ez a falu egy egészen kicsi, szegényes, nyo­ morult lengyel község volt. Mikor embereink a csengős lovakon lassan beügettek, minden kapuban megjelent egy vén ember, vagy egy gyerek. Nem nagyon bámultak el a jövevények láttára, láthattak ők m á r tótot eleget. Morzsa elővett valahonnan egy eddig rejtve tartott tilinkót s érzelmes tót nótákat kezdett el fújni rajta. Akkor m á r az asszonyok is a kerítéshez léptek. Kolosi leugrott a kocsiról s elkezdte kínálgatni a portékákat. A község közepén állt egy ház, valamivel külömb a többinél. Ezelőtt csoportosult egy csomó tisztességesen öltözött paraszt ember. Ezeknél álltak meg a kocsival. — Atyámfiai, vegyetek mindenféle jó és olcsó holmit. — Mit árultok? — kérdé az egyik. — H a tetszik, kést, h a tetszik, edényt, h a tetszik, sajtot. A mit én árulok, azt a zsebedbe is teheted, meg meg is eheted. Leó halkan odaszólt: — Ne kináld, h a n e m kérik. Ez a rongyos fészek úgyse fontos ránk nézve. — Valamit csak megtudhatunk, a miből eset­ leg eligazodhatunk arra nézve, hogy merre for­ duljunk. — Fiam, a mi utunk ki van szabva. A merre Mária ment, arra haladunk. — Tudod biztosan, hogy erre m e n t ? — Anyja leveleiből, melyeket Eperjesre egy barátnőjéhez irt, összeállítottam, egészen az orosz határig. Azontúl persze magunknak kell kikutatni. — No akkor erre ráérünk még. Most pedig Morzsa, te áruld a portékát, én pedig szima­ tolok. A n é p már körülállta a kocsit. Egypáran a portékát nézték, a legvas tágabbik pedig, a ki nyilván a biró volt, így szólt: — Ti Magyországról jöttök? — Egyenesen. — Igaz, hogy a magyarok minden ellen­ ségüket leverték ? — Bizony, batyuskám, az igaz, — szólt Ko­ losi mester igen ünnepélyesen és kissé vigyázatlanul büszkén. — H á t most mit fognak csinálni a magya­ r o k ? — folytatá a biró. Leó közbeszólt, nehogy Mátyás mester na­ gyon belemászszék a nagy politikába. — Hogy tudjuk azt mi, batyuskám ? Az urak­ n a k a dolga az, n e m a szegény embereké. Mi eladjuk a portékánkat, a többivel n e m törő­ dünk. — Nincs katona a faluban ? — folytatá Ko­

losi, — mert a katona jó vevő s mi azt ke­ ressük. — Itt nincs, de a szomszéd faluban m á r ta­ láltok. Ott már vannak gyalog is, meg ló­ háton is. — Hát nektek n e m volt háborútok, batyus­ k á m ? — kérdé Leó. — Nekünk, hál' Istennek, még eddig nem volt, de maholnap már mi is belekerülünk a bajba. — Hogy-hogy ? — Azt beszélik, hogy gyün a muszka. Ma­ gyarország ellen visz itt keresztül százezernyi hadat. Mar megjött a rendelet, hogy szénát, zabot n e m szabad eladni, h a n e m rakásra kell gyűjteni. Mi lesz belőlünk, szegény lengyelek­ ből, ha eláraszt az orosz tenger? Leó és Kolosi szemei összevillantak. Ezek már becses hirek. Tehát ezen a vonalon jön a félelmes ellenség. Ezalatt Morzsa jó drágán eladott egyet-mást a népnek, a lovakat megitatta és haladtak to­ vább. Estére el akartak még érni a szomszéd falut. Azon tanakodtak, hogy Morzsát ne küld­ jék-e haza az eddigi hírekkel. Morzsa tisztára kétségbeesett, mikor meghal­ lotta. Szinte pityergésre állt a szája. — Ne hagyjanak el, ne tegyenek ki. Meg­ lássák, milyen jó hasznomat fogják venni. Elkezdett szegény könyörögni. Még a kőszív is megesett volna rajta. — No jó, Morzsikám, — szólt Mátyás mes­ ter, — hát egy darabig még velünk jössz. — Egy darabig? Én végig az őrmester úrral megyek. H a tudtam volna, hogy engem szé­ gyenszemre visszafordítanak, el se jöttem volna, őrmester úr . . . — Hallod-e, ne nevezz m á r megint őrmes­ ternek. — Nem hallja itt egy lélek se, ebben a pusz­ taságban. — Mindegy, le kell szoknod róla. A beszélgetést trombitaszó szakította félbe. Egy kis akáczerdőben haladtak épen s a mint abból kiértek, egy század vasasnémetet láttak, sebes ügetve feléjük közeledni. — Vigyázz ! Csitt a glédában ! — vezényelt Tardy halkan. Mind a h á r m a n alázatosan levették a kalap­ jukat s nagyot köszöntek a tisztnek, a ki hir­ telen megállította a lovát. — Tótok! — kiáltá, — h o n n a n jöttök? — Sztrcsóból, nagyságos úr. — Nem láttatok valahol az úton egy szöke­ vény h u s z á r t ? A fiúk összenéztek. Mátyás mester megszó­ lalt: — Mi légyen az, nagyságos ú r ? — Barmok, h á t sohse láttatok még h u s z á r t ? — Mifelénk Árvában nem terem. — B o l o n d : a huszár magyar lovaskatona. — Jaj, jaj . . . Isten ments meg tőlük . . . Hallottam hirét. Sok embert megöltek közülünk. És Mátyás mester nagy komolyan keresztet vetett magára. — Belőled ugyan sohse lesz katona, — ne­ vetett a tiszt s kardjával jót húzott Kolosi hátára. — Volna csak itt a puskám, — mormogá halkan Morzsa a kocsi hátuljában. — Katona bizony n e m leszek, nagyságos tiszt úr, de j ó sligoviczám van a kocsiban. — Ide vele! Morzsa dühöngött. Még pálinkát a német­ nek ! Az őrmester határozottan meg van bolon­ dulva. A hadnagy jót húzott a butykosból, utána a svalizsérőrmester, aztán a káplár.

203 — Mivel tartozom, atyafi? — kérdé a had­ nagy. — A mivel tetszik, tiszt ár. Csak Kossuthbankót ne tessék adni. Adott neki a hadnagy egy papiros tizkrajczárost. Kolosi majd a kezét-lábát megcsókolta érte. E bizalmas bevezetés után Mátyás azt hitte, joga van fraternizálni. Szöget ütött fejébe az a huszár, a végére akart járni. — H á t magyar huszárt keresnek katona urairnék? — kérdé roppant ártatlan képpel. — Azt bizony, még pedig szökött katonát. — Hová akart szökni a bolond? — Haza, Magyarországra. — H a megcsípik, — folytatta Kolosi, — tu­ dom, lesz neki ne mulass. Piff . . . paff. . . puff . . . fejbelövik. — Alighanem. A legények ezalatt leszálltak, megszorították a hevedert, újra felültek s várták a hadnagy parancsait. A hadnagy láthatólag u n t a m á r a hajszát. — Nem szökhetett messze a gazember, hisz alig két órára rá, hogy eltűnt, m á r u t á n a ered­ tünk. A határig csak nem kergetjük. Az őrmester és a káplár, a kikhez ez a kis beszéd intézve volt, helybenhagyólag integettek. — Vigyázz! — kiáltott a tiszt. A lovasok sorakoztak. — Hadnagy úr, — szólt a káplár, abba az irányba mutatva, a h o n n a n Kolosiék jöttek, — porfelhőt látok az országúton. — Erőltessétek meg a szemeteket, mi lehet az ? — szólt a hadnagy. — Lovas ember. — Ló lovas nélkül. — Megvadult ló. — Mifelénk vágtat. Ilyen vélemények hangzottak a katonák soraiban. — Huszárló, látom a nyergéről, — kiáltott a káplár. — Akkor ez annak a lova, a kit keresünk, — monda az őrmester. — Vigyázz! — kiáltott a hadnagy. — Ez a ló vagy onnan jön, a hol a gazdáját ledobta, vagy visszajön oda, a hol a gazdája kicsapta. Le az útról a földekre, utat a lónak. Ekkor fordult csak hátra s látta, hogy a két tót, meg egy harmadik, a kit eddig n e m is lá­ tott, a kocsiülésre állva, tágranyilt szemmel várjak a lovat. — Félre az útból, tótok, a ki lelke van. Ta­ karodjatok. Kolosi a gyeplők közé kapott s leterelte a kocsit a mezőre. De ott megint csak megálltak s izgatottan lestek a bekövetkezendőket. A huszárló (mert az volt) vad vágtatásban, koronként nagyokat nyerítve, haladt el mel­ lettük. A lovas szakasz fele, a hadnagygyal, a paripa után száguldott, a másik fele arra ve­ tette magát, a honnan a ló jött. — Ha ez a ló szereti a gazdáját, most nyomra vezeti a svalizséreket. Teringettét, itt valami készül, fiúk, résen legyünk. Ezzel a lovakat újra fölterelte az országútra, közéjük vágott s a szekér robogott a ló és a hadnagy szakasza után. A lovascsapat nagy porfelhőt vert föl, úgy, hogy nem lehetett látni, milyen távolságban van a gazdátlan lótól, valamint azt se lehetett kivenni, vájjon a ló n e m tért-e le valamerre az útról. Összesen annyit lehetett látni, hogy egy hídon robog keresztül a szakasz a ló után. Öt perez múlva Kolosiék szekere zörögve közele­ dett a hídhoz. Ekkor egy ingbe, gatyába öltö­ zött alak, mezítláb, hajadonfővel bújt ki a hid alól s tört lengyel és tót nyelven rájuk k i á l t o t t :

204 — Testvérek, álljatok meg ! Kolosi egyszerre hátrarántotta a lovakat s felelt: — Mi baj, atyafi? — Hová mentek? — Csrkóba. — Az Isten is megáldjon, ha igaz emberek vagytok, adjatok egy öltözet ruhát. Olyat, a milyen nektek van. Kolosi leugrott a kocsiról, odasietett s ma­ gyarul szólt: — Szervusz, testvér! Te vagy a menekülő huszár? A huszár majd elesett örömében. — Magyarok vagytok ? Az Isten is áldjon meg benneteket. — Jó, jó. Morzsa, hamar egy ruhát, ollót, kalapot, egy kosár üveget Két perez alatt a huszár átváltozott üveg­ áruló tóttá. A bajuszát levágták, a kosarat nya­ kába akasztották, Leó pénzt adott neki, Kolosi megmagyarázta neki a mellékutakat. — Tudod-e, hogy a muszkák mire készül­ nek? — kérdezte Leó. — Mindent tudok. — Kassán jelentkezzél Fábián ezredesnél, mondj el neki mindent, a mit itt a háborús előkészületekről és a muszkákról tudsz s mondd meg neki, hogy láttad Tardy Leó főhadnagyot és társait, a kik friss egészségnek örvendenek. — Igenis, főhadnagy ú r ! — felelelt a huszár katonásan. Aztán Kolosi szólalt meg: — Most pedig vágj neki annak a kis kerek erdőnek, ott, és gyorsan mozgasd a lábaidat. Majd mi gondoskodunk arról, hogy se a lovad, se a svalizsérek nyomodba ne találjanak. — Igenis . . . — Őrmester ú r ! — egészíté ki büszkén Má­ tyás mester. — Igenis, őrmester úr . . . Én pedig még csak egyet mondok. Ha magyarok, kerüljék el Csrko városát, mert ott szomorú világ lesz hol­ nap hajnalban. — Miért? — Holnap hajnalban lőnek főbe tiz magyar huszárt, a kik Magyarországra akartak szökni. A három honvéd összenézett. Kolosi szeme fölvillant s hetykén monda: — Mi is ott leszünk akkor . . . No de eredj fiam, indulj útnak és vezéreljen a szerencse. Még egy korty szilvapálinkát adott a huszár­ nak, a ki sebes léptekkel elindult a megmuta­ tott kerek erdő felé. Ekkor néztek csak körül a legények, hogy hát mi.újság odakint a sikon, minthogy az első és legfontosabb dolog a hu­ szár biztossága volt. Egy jó darabig nem láttak semmit, aztán megint föltűnt a messze távolságban a porfel­ leg, mely a híd felé hömpölygött. Kolosi levezette a lovakat a hídnál a viz mellé s szólt: — Maradjatok itt a kocsi mellett. 0 pedig fölment a hídra és hátát a karfának vetve, várta a közeledőket. — Jól szimatolja a gazdáját az a bestia, — mormogá a fogai közt, — no de majd elron­ tom én mindjárt a szimatját. Mikor a ló száz lépésnyire volt a hídtól, meglassította futását. Mögötte vagy háromszáz lépéssel dübörögtek a vasasok, a kiket azon­ ban a portól nem lehetett látni. Mikor a ló ötven lépésnyire volt, Kolosi odaállt a híd kö­ zepére s összefonta a karjait. Mikor aztán a ló húsz lépésnyire volt tőle, akkor Kolosi el­ kezdett feléje czigánykerekeket hányni, szédítő sebességgel. A.paripa visszaborkant, felágaskodott, vad

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

DARUVÁRY ALAJOSNÉ.

11. SZÁM. 1911. 58. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM. 1911. 58.

A vasasokról csurgott a verejték, a hadnagy káromkodott, mint a jégeső s pokolba kivánt minden huszárt a világon. Egy darabig habo­ zott, azután két embert a híd mellett hagyva, a többivel a ló után trappolt. Ekkor Tardyék fölültek a kocsijukra s jóizűeket vigyorogva, de befelé, megindultak Csrko városa felé. — Őrmester úr, ezt jól csinálta, — örvende­ zett Morzsa, — hiába, okos ember az én őr­ mesterem. — Hallgass, fiam, ne zavarj, gondolkozom. Leó megszorította Kolosi kezét. — Derék fiú vagy, kedves pajtás. Tudom, min jár az eszed: azon a tiz magyar huszáron, a kik a siralomházban vannak. — Azon. — Kiszabadítjuk? — Ki. Többet egy szót se szóltak. Mikor hőseink megérkeztek Csrkóba, a huszárszázad épen a patakra vitte a lovait itatni, jól felfegyverzett vasasnémetek felügyelete alatt.

lelke az ősvizek fölött. Német fordítása 1882 ben A. Meinhardt-tól (Maria Hirsch) Lipcsében je­ lent meg, magyarul ón közöltem a ((Vasárnapi Újság» múlt évi «Karácsony »-ában. Kisebb költeményeket Eadó Antal és Garády Viktor fordítottak magyarra tőle. Ha munkái jegyzékén végig tekintünk, meg­ lepetéssel látjuk, hogy ezt a kiváltságosán nagy költőt az emberi lélek legmélyebb rej­ telmei vonzották. A szerelem rejtelme, (Cortis Dániel), a Költő rejtelme (II mistero del Poéta), a hit rejtelme (L'origine deli' uomo ed il sentimento religioso.) Az ember és a vallásos ér­ zés eredetét kutatván, jutott a Messiások rej­ telméhez, melyet A Szent (II Santo) czímű regénye tárgyal. E műve egy a mai olasz viszonyok közé jutó krisztusi alakot rajzol, bibliai erővel és dantei leleménynyel. Prózá­ ban irott művei között ez a legmagasabb, el­ méjének is ez a legnagyobb diadala. A magyar irodalomra életében nem tett nagy hatást Fogazzaro, de nem is maradt előttünk ismeretlen. Első regényei: Corlis Dániel, Malombra, már egy negyed század óta minden jobb könyvtárban megvannak, a Piccolo mondó antico, mely nemrég lapunk­ ban jelent meg magyarul Bezerédj István for­ dításában ((Kis emberek régi világán czímmel és II Santo, (A szent,) Vetési József fordítá­ sában az Olcsó Könyvtár füzetei között je­ lent meg.

(Folytatása következik.)

FOGAZZARO ANTAL.

NVIRFAK.

1S42—1911.

STÉGER FERENCZ. — Kriehuber kSrajza után.

FOGAZZARO ANTAL.

nyerítésben tört ki, nem ment a'hidra, levágott az útról s a viz túlsó partján elkezdett a meszszire látszó berkek felé vágtatni. Mire a svalizsérok a hídhoz érkeztek, Kolosi és társai már nyugodtan lent heverésztek a gyepen s makrapipájukból jóizűen pöfékeltek.

Költőkben végtelenül szegény korunk a leg­ melegebb szivű olasz költővel lett szegényebb. Antonio Fogazzaro e hó 7-ikén Vicenzában meghalt. Itália újkori költő-hárómságából a szabadsághős Carducci dőlt ki legelőbb. Öt követi most a hit és költészet misztériumai­ nak Goethe-lelkű vizsgálója, a lélek mélysé­ geinek csodálatos ismerője, a legnagyobb olasz lélekbúvár, a — szinte mondhatnók nemét — Fogazzaro. Fáj leirni, hogy a harmadik, a legnépszerűbb, a verizmus rímelő bajnoka, Stecchetti sem fiatal ember már. Ha rajta is beteljesedik a halhatatlanokkal is közös em­ beri sors: az olasz irodalom, talán hosszú időre, reklámhősök kezébe fog kerülni. Stec­ chetti mondása szerint közkatonák, őrmesterek mutatkoznak a legújabb olasz irodalomban, kapitány nem jelentkezik. De hát, ép ezért, szemeseké lesz a világ, Háry Jánosoké, a kiknek éltetője, fentartója a reklám és a di­ csekvés. Az istenfiak után, a kik még terem­ tettek, bűvész-inasok, lármás fecsegők, szem­ fényvesztők várhatók. A nagy tetemeken féregnyüzsgés fogja álezázni az eddigi életet. Ha csak az a közös olasz. életösztön, mely az Aetna hókúpja alatt is tüzet takar, a maga vulkánikus őserejóvel új költőt nem dob fel­ színre. Vederemo. Fogazzaro 1842 márczius 25-ikén Vicen­ zában született, jogot tanult, de már korán az irodalom és zene felé fordult egész lelké­ vel. Talán zongoraművész lett volna belőle, ha szigorú édesatyja több gyakorlást enged neki. így a költő fejlett ki benne. Eléggé ko­ rán, hiszen első verses könyve a nRicordanza (lel lags di Como» (a comóitó emléke) 1863-ban, huszonegy éves korában jelent meg. E kö­ tet tele van első szerelmének, egy volgai kozák leánykának emlékével, a kivel együtt csónakázott a Como taván, a kitől régi tatár dalokat hallott. Ezek hatását késő öregségéig megőrizte szivében. Talán ennek tulajdonítható, hogy később a finnek és magyarok iránt is érdeklődött. A Kalevalából, alkalmasint német fordítás nyomán, pár száz sort át is ültetett olaszra. Az én tudtommal nincs is több e nyelven belőle. Magyarul sokat nem tudhatott, de a «Vasárnapi Ujság»-ot járatta. Verses munkáinak gyöngye, a «Miranda» czímű lirai regény 1874-ben jelent meg elő­ ször. Olaszul valami tizenöt kiadás fogyott el belőle azóta. Hogy még mindig nem világhírű e könyve, azt a fordítók elé gördülő rendkí­ vüli nehézségek okozzák. Shakespearei lélekismerés, Goethei hang, Leopardii tömörségű klasszikus olasz nyelvezet várják a fordítót. S ezek fölött a mélységesen katholikus lelkű Fogazzaro miszticzizmusa lebeg, mint az Úr

205

VASÁRNAPI UJSAG.

IHTOIAAM.

•

KÉZDI-KOVÁCS LÁSZLÓ MŰTERMÉBEN.

nevelte, kik Pest előkelő társadalmának való­ sággal ékességei voltak. A megboldogult 1859-ben ment férjhez Daruváry Alajoshoz, ki mostanában már 84. évét töltötte be. Frigyükből öt gyermek született. Ezek közül négyen élnek: Laura férjezett Kassai Péterné, Margit özvegy Hunkár Dezsőné, Ilona férjezett Végh Endréné (verebi) és Daruváry Géza, Ö Felsége kabinetirodájá­ nak magyar főnöke. Anyjukat ők ápolták és környezték nagy betegségében. Hat unoka és négy dédunoka is gyászolja. Ezek közül a leg­ utolsó (Hunkár Mihály) kevéssel dédanyja halála előtt született. Temetésén rokonságából s a, főváros előkelő köreiből sokan vettek részt. Ő Felsége kör­ nyezetéből is voltak egyesek jelen. A drága halottat a kerepesi temetőbe vitték s itt he­ lyezték nyugalomra, A női élet hivatását szépen töltötte be. Családjának élt. Csak egyideig volt a nőképzőegyletnek második alelnöke. Szüntelen férje oldalán élve az ivadékai le egészen a déd­ unokákig voltak a büszkesége. Képünk, mely arcza vonásait hiven mutatja, évekkel ezelőtt felvett fényképe után készült. A boldogultra sokan fognak azok közül szívesen visszaemlé­ kezni, kik körében időzhettek.

Ahhoz a sok-sok olasz babérhoz, mely Fo­ gazzaro sírját födi, küldjünk mi is egy-két szál magyar borostyánt!... Zempléni Árpád.

DARUVÁRY ALAJOSNÉ 1839-1911.

t

I

r

A napokban hunyt el itt Budapesten hoszszas szenvedés után Daruváry Alajos valósá­ gos belső titkos tanácsosnak s a magyar kir. Kúria nyugalmazott elnökének a hitvese szü­ letett Fiuk Laura életének 73. s boldogan eltöltött házasságának 54. évében. Pesten szüle­ tett 1839. évi január 28-ikán s itt nevekedett fel korán özvegységre jutott édesatyja Fiuk Ede a kir. kincstári jogügyek igazgatója, ké­ sőbb kúriai biró házában nővéreivel: Augusztá­ val, a ki most özv. Tróján Ferenczné (Hoffmann Hugó altábornagy anyósa) és Paulával együtt, a ki most az egykori főszámszéki elnök Gajzágó Salamonnak az özvegye. Még sokan le­ hetnek azok, a kik az 1877-ben elhalt öreg Fiuk Edére visszaemlékeznek különösen abból az időből, a mikor néhai Jettim József kegyes alapítványának igazgatója volt, a melyből nem egy tanulónak, főleg egyetemi hallgatónak ju­ tott ösztöndíj. Eziránt nála kellett jelentkezni. Ilyenkor mindenkihez volt mindig egy-egy jó szava. Három szép leányát is sok szeretettel

M ŰTEREM-RÉSZLET.

KÉZDI-KOVÁCS L Á S Z L Ó M Ű T E R E M - K I Á L L Í T Á S A A N E M Z E T I SZALONBAN.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

206

STÉGER FERENCZ. 18-24—1911.

Magyarországon a múlt században több világjáró énekművésznő és énekművész szü­ letett. De hirnév, ünnepeltetés és művészi siker tekintetében valamennyi fölé emelkedik Stéger Ferencz tenorista, a kinek neve Olasz­ országban, az énekművészet s a tenorisiák klasszikus földjén közmondásos lett. Ha az énekestől valami emberfölötti feladatot köve­ telnek a szinháznál, az énekes méltatlankodva mondja: io non sono Stéger (nem vagyok én Stéger). A hires tenorista, ki magas életkort, 87 esz­ tendőt ért, szülővárosában, Szentendrén halt meg. Ott élt húsz esztendő óta teljes elvonultságban, kis gazdaságával vesződve. A kik estén­ kint a Dunaparton sétálni látták a zömök, galambősz öregurat s hallották pattogó, mér­ ges beszédjét, nem sejtették, nem gondolták, hogy ennek az embernek valamikor igazi herczegek, koronás királyok mondottak bókokat, hogy impresszáriók folytattak elszánt harczot szerződtetéséért, s hogy néhány neves staggionét látott el babérral és kenyérrel. Még ennél is többet tett: hónapokon keresztül tar­ tott lázban nagy metropolisokat és Spanyol­ országban egy alkalommal Stéger Ferenez tisz­ teletére a városi tanács bikaviadalt rendezett. A mi hóbortosat manapság a primadonna­ kultusz termel, azt őszintébben és grandiózusabban megtették Stéger Ferenezért, a ma­ gyar tenoristáért. Azok, a kik hallották, jobban meg tudják érteni azt a rendkívüli sikert, melynek ez a művész osztályosa lett. Énekhangja kellem és erő tekintetében egyike volt a legértékeseb­ beknek, miket emberi fül valaha hallott. Csak­ nem három oktáva fölött rendelkezett, s ez a szokatlanul nagy hanglétra teljesen egyenletes volt. A legnehezebb zenei frázisokat olyan könynyen énekelte, mint a hogy a drámai színész deklamál. Az ő éneke úgy tűnt föl, mint az érzésnek legtermészetesebb kifejezése. Milanó­ ban ötvenszer egymásután énekelte a Prófétát, Mayerbeer mozgalmas operájának hősét. És Verdi, Mayerbeer nagy ellenlábasa, mind az ötvenszer eleitől végig ott volt az előadá­ son, a Scala-szinházban. Stéger nem készült énekesnek. Budán és Jászberényben végezte a gimnáziumot, aztán beiratkozott a pesti filozófiai fakultásra. De az egyetemről korán elkerült, szüleinek anyagi viszonyai megromlottak és a fiatal Stéger gyógyszerészgyakornok lett. Mint ilyen műkö­ dött Zágrábban, hol valami jelentéktelen hang­ versenyen énekelt először nyilvánosan. Ezen a hangversenyen véletlenül ott volt az odesz-. szai opera igazgatója, kinek feltűnt Stéger tü­ neményes tenor hangja. A hangverseny után megszólította: — Nem szerződne én hozzám tenoristának ? — Hová? — kérdezte Stéger meglepetten. — Odesszába. — És mi lenne a fizetésem? Az igazgató egv pillanatig gondolkozott. — Mi az ön mostani fizetése? -— Hatszáz forint. — Helyes, én nyolczszázat adok . . . Három hét múlva Stéger Odesszában volt. Az első hónapban csak egyszer lépett fel. Szinte szégyenkezve ment a pénztárhoz, hol nyolczszáz forintot számolt le előtte a pénz­ táros. — Mi ez? — kérdezte Stéger, — hát egész évi fizetésemet előre kapom? — Ön téved, mondotta a pénztáros szá­ razon, — önnek egy hónapra van nyolcszáz forintja. A Nemzeti Színház operájában 1848-ban lépett föl először. 1853-ban a bécsi udvari opera szerződtette. A kényes Ízlésű, nagy igényű császárvárosban tizennégy évig énekelt, s az orcheszter öreg muzsikusai máig is azt haj­ togatják, hogy Stégerhez hasonló tenoristája nem volt és nem is lesz soha . . . Bécsből elcsábították az olasz staggionék. Az egyik olasz igazgató két helyen tartott tár­ sulatot : Madridban és Parisban. Az utóbbinak a tenoristája megbukott s az igazgató egyet gondolt. Öszvérháton, előfogatokon, igazán ló­

halálában elhozatta Stégért Madridból Pa­ risba. Megérkezése után való napon már megjelent a próbán, hogy a Próféta czímszerepét énekelje. De nem próbálta végig a szerepet, mert a má­ sodik felvonás után kocsiba ültették s ugyan­ olyan gyorsasággal vitték vissza Madridba, mint a hogy hozták. Oka az volt, hogy a mint a madridi közön­ ség értesült Stéger távozásáról, egyszerre for­ radalmat csinált. Az utczákon emberek kiabál­ ták, ordították, hogy senki se menjen az ope­ rába addig, míg Stéger vissza nem jön. Es nem is ment egy árva lélek sem . . . Vissza kellett őt hozni, különben kénytelenek leitek volna bezárni a színházat. És Stégért visszaérkezésekor úgy fogadták, mint a szuverént, a szép szenyorák, szenyorinák virágokat hintettek útjára, s az első fel­ lépését követő napon bikaviadalt rendeztek tiszteletére. — Nohát — beszélte az öreg művész e so­ rok Írójának néhány év előtt Szentendrén, — ón se maradtam adós. Mindenütt, a hol c-t kellett volna énekelnem, ciszt vágtam ki ... . Nekem az igazán mindegy volt. És ebben igaza volt. Még nyugdíjaztatása után tíz évvel is, ha egy-egy operai karmes­ ter vagy muzsikus meglátogatta, szívesen el­ énekelt egy-egy bravour áriát, s a vendég tisz­ teletére sohasem sajnált az öreg néhány cisz-t kivágni. Milanóban épen akkor vendégszerepelt, mi­ kor a forradalom kitörőben volt. Masagniellót énekelte a Porticii Némá-ban. A második fel­ vonás halász-dala után szokatlan dolog tör­ tént a színházban. A közönség lelkes «evviva» kiáltásokkal a színpadra rontott s vállára emelte a remek hangú tenoristát. Aztán vit­ ték utczáról-utczára és kérték, hogy énekelje a forradalmi tempójú halász-dalt. Stéger, ki­ nek semmi tájékozottsága sem volt az olasz politikai viszonyokban, engedett a tömeg ké­ résének. Hatalmas tenorja végigharsogott az utczákon. Félóránál tovább énekelt, mikor hirtelen carabinierik jöttek vele szembe élesre töltött fegyverekkel. A tiszt tüzet vezényelt és Stéger sebesülten bukott le az emberek vállá­ ról. Egy golyó a lábikrájába fúródott. Még az este a kórházba vitték, hol hat hétig kellett feküdnie. De mikor néhány hó­ nap múlva Budapestre került, még akkor is biczegett. A Nemzeti Színház előtt találko­ zott régi barátjával, Csepregi Lajossal, a Nem­ zeti Színház akkori titkárával, ki megkérdezte tőle: — Hát te miért sántítasz ? — Mert belelőttek a lábamba. — Hol? — Milanóban. . . IK \.. — Miért? — Mert szépen énekeltem a halász-dalt a Porticii Némából . . . Ennél több felvilágosítást nem tudott adni. A diadalmas, izgalmas külföldi bolyongás után ismét visszakerült hazájába a Nemzeti Színházhoz. De itt csak rövid ideig volt ma­ radása. Valami idegbaja keletkezett s orvosai nyugalmat ajánlottak neki. Vissza is vonult szülőföldjére, Szentendrére, honnan többet alig mozdult ki. Mint érdekes kuriózumot említjük meg, hogy Stéger, noha oly közel volt hozzá, sohasem nézte meg a magyar királyi Operaházat. Sértődve pana­ szolta, hogy nem kínálták meg szerződéssel, noha ismételten kijelentette, hogy nem is fo­ gadná el. Stéger számos kitüntetésben részesült hosszú művészi pályáján, tulajdonosa volt a hesszeni nagyherczegsóg nagykeresztjének, s HL Károly spanyol király lovagkeresztjének, azonkívül a németalföldi akadémiának tiszteletbeli tagja. Z. M.

KÉZDI-KOVÁCS LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSA. Abban az emlékezetes beszédében, melylyel a Székely Bertalan emlékkiállítást megnyitotta, gróf Andrássy Gyula egy pár találó szóval jellemezte a művész és a közönség viszonyát: «a helyes helyzet az, hogy a művész vezessen és ha a művész ezt nem teszi, hanem fut a közönség után, akkor úgy jár, mint a vezető

1 I.

SZÁM.

I!l| I . 5 8 .

rVKOl.YA-.í

államférfi, a ki nem saját meggyőződését kö­ veti, hanem a közvélemény által irányittatj a magát.» Vájjon Kézdi-Kovács azok közé tartozik-e, kiknek művészete egy új irány megnyilatkozá­ sát hirdeti, kik új formákkal, új egyéni szép­ ségekkel hatnak a közönségre? Ha végigjárjuk a Nemzeti Szalon négy termében kiállított gyűjteményét, aligha fogjuk őt a vezetők, ha­ nem annál inkább a közönség egy részének kegyeit keresők közé sorolni. Mégsem illik reá teljesen az elmondott megkülönböztetés, mert vásznainak egyike sem árulja el, hogy valaha is voltak oly törekvései, oly vágyai, melyeket oppurtunismusból megtagadott: két­ ségtelen, hogy teljesen jóhiszeműen festi azt és festi azt úgy, a mit fest. Alkotásmódja nem igen rejt értékesebb vo­ násokat magában, tulajdonkópen nem is egyéb, mint a művészethez közeledni akaró, a művészeti kultúrába épen belépő nagy tömegek felfogásá­ nak kifejezése. A legkönnyebben meghódítható művészeti forma a sentimentalismus, az érzel­ gősség. A közönség legszélesebb rétegei számára ez az első lépcsőfok művészeti vagy helyesebben mondva inkább csak művészetszerű élvezetek felé. Ha akad iró vagy művész, ki nehezebb, maradandóbb becsű formákkal megbirkózni nem tud, vagy nem akar és alkotásait tisztán a nagy tömegek sentimentalis hangulataira fekteti, az nagy sikerre számíthat a maga ko­ rában, de viszont igen kevés elismerésre az utókor részéről. Innét Marlitt, Birch-Pfeiffer. Beniczkynó s nem egy páratlan népszerűségű magyar tárczaregényiró sikerei ós feledésbe­ merülése. Egy édeskés és felszínes természetmegérzés­ sel megfestett kép sikert arat. A második is, a harmadik is. Minek akkor mást is alkotni, minek új formákat, új élményeket keresni? Minek, ha nincs semmi, a mi a művészt erre belsőleg is kényszerítené? így aztán mihama­ rabb kifejlődik az a «folyékony» festészet és az irodalomban az a «folyékony» stilus, me­ lyet Kézdi-Kovács a kiállítás katalógusában büszkén nevez sajátjának. Kifejlődik a sablon, a modorosság. Ez Kézdi-Kovácsnál érzelgős melancholiában nyilatkozik meg, mely szer­ felett távol esik a Paál-László-féle őserejű természeti hangulatoktól. Azért említjük össze­ hasonlításképen Paált, mert a két festő motí­ vumai között igen sok a megegyezés. De míg Paálnak annyi zavarót, annyi magasztosát, annyi őserejűt tudott elárulni a természet, Kézdi-Kovács inkább egy egészséges, nyugodt polgárember megszokott őszi bújával nézi. Egy kicsit elborong, de nem túlságosan, vissza­ tartja őt ettől önérzetes hőmérséklete. Tartózkodó s kissé felszínes hangulatain belül thémái sem mutatnak valami nagy változatos­ ságot. Egészen úgy, mint a fiatal versíróknál, kiknél egyes elcsépelt kifejezésekben megmaradt poézis akarja pótolni az alkotás költőiséget, Kózdinél is igen gyakran ismétlődnek stereotyp mo­ tívumok a nélkül, hogy legcsekélyebb változást nyernének. Leggyakoribb ezek között a nyirfa fehérlő törzse, mely majdnem minden képén visszatér, s melyet a közönség is nagyon ked­ vel, a mit az amateur-fényképészek nyirfatörzses képei eléggé bizonyítanak. Kétségtelen, hogy ez a visszatérő motívum folyékonyan, könnyedén, fejből van megfestve, de ez a folyékonyság gyakran kulisszaszerű unalmas­ ságra vezet. Epén ily kedvelt motívuma az őszi erdő avara is, de e théma kimeríthetetlen poeziséhez sem tud eredetibb vonásokat adni, ezzel sem tud mélyebb hangulatokat kelteni. Mentül figyelmesebben hasonlítjuk össze képeit, annál könyebben jövünk rá arra, hogy nem igen árulnak el sok közvetlen érintkezést a természettel, hanem típusai az atelierképeknek. Egy reggeli, egy esti hangulat, az őszi erdő és nyirfatörzsek emléke él a festőben, de évrőlévre halványodik és kopik, mint a sokat hasz­ nált nyomdai klisék. Kézdi-Kovács képeinek a művész termékeny­ sége sem válik hasznára. Szinte látszik rajtuk a sietős, elnagyolt, odavetett munka, a rajzon, a színeken, a levegőjükön, a távlaton egyaránt'. Ez az elnagyoltság pedig nem az impresszioniz­ mus nagyvonalúsága, mely egy olyan lényeges és igaz hangot üt meg, hogy képzelöerőnk meglepő melódiákat tud hozzá fűzni: az elsie-

1 Siesta. 3 Utolsó orosz erődítés a japán-khinai határon. 3. Khinai rendőr a karbini állomáson, i. Vasúti állomás Mandzsúriában. 5. Fu-gi djeni khinai család. 6. Khinai vityillók Mukden kapuja előtt. 7. Burját vadász. KÉPEK A PESTIS BIRODALMÁBÓL.

tett elnagyolás azonban mindig egy hamis akkord bántó hangja marad. íme ezek a kifogások jutottak eszünkbe, melyeket a kiállítás látogatóinak jó része osz­ tani fog, sőt még más megfigyelésekkel is megtoldhat. Távol áll azonban tőlünk, hogy mindennemű jelentőséget megtagadjunk Kózdi-

Pásztor Árpád fölvételei világkörüli útjáról.

Kovács munkásságától. Kétségtelen, hogy kor­ társai nagy tömegének tetszett az ő igénytelen művészete s a mi ennél még fontosabb: sokak számára hidat vert nehezebben átélhető, de a lelket mélyebb együttérzésbe sodró művészeti gyönyörködés felé. Farkas

Zolién.

KÉPEK A PESTIS BIRODALMÁBÓL. A Sungari folyam mentén, alig félórányira Karbintól van egy kis khinai város. Talán helyesebb volna a «van» szócska helyett a «volt» szócskát használni, mert a múlt hetekben több távirat adta a világ tudomására, hogy felgyújt-

VASÁBNAPIJJJSÁG.

208 jak Fudadjan városát, melynek egész lakosságát mogölte a pestis. Ez a «Fudadjan» a Sungari mentén levő kis város, igazi neve Fu-gi-djen. Talán kétszer olyan nagy az egész város, mint a Múzeum-kort, de minden háza, minden utczája emberekkel volt túlzsúfolva, mikor ott jártam. Megkérdeztem egy khinaitól, hogy hány la­ kosa lehet, azt felelte : — Egy millió. Megkérdeztem egy orosztól Karbinban, meg­ vetőn válaszolta: — Vagy húszezer. Valójában vagy hetven, nyolczvanezer lakó­ jának kellett lenni. Soha derűsebb, kedvesebb, vidámabb népet. Minden élet ott nyüzsgött, zsibongott az utczán, muzsika, ének, tipegő «madamák» kedves sora, este a nyitott üzle­ tekben felcsapó láng, vacsora a szabadban, szines zászlók, papiros sárkányok, fantasztikus ornamensek mindenfelé, — aztán jött a fekete halál, a pestis és most felgyújtják, vagy talán már fel is gyújtották Fu-gi-djent. Nem messze Karbin előtt van az utolsó orosz erődítés. A vártát kőfal veszi körül, sánczok és ágyúk, a bezárt vasajtó előtt fel s alá jár az őr, idegen oda senki sem léphet be, körüle laknak khinaiak, a kik most messze menekültek ez átkozott vidékről. Ott hagyták a gaolján földeket, ott hagyták rozoga vityillóikat, messze futottak a legborzalmasabb ellenség, a pestis elől. És benn az erődítés mögött hallgatagon és félve ülnek az orosz katonák. Hátha a bezárt vasajtón át is benyit a halál. Hiába érkezik messzi Moszkvából, keresztül vágva egész Ázsiát a szibériai vasút, az állomá­ sokon néma csend fogadja, nem gyűlnek össze a vendégek fogadására a furcsa khinai kordék, nem integetnek riksájuk előtt a kulik, nem várják már itt az idegeneket, nem szeretik az Oroszországból jövőket, mert azok hozták a halált. A pestis elsöpörte e táj derűs vidámsá­ gát, a mulatságos, groteszk khinaiakat, a kik a pályaudvarok előtt órákhosszat guggolva a földön, diskurálgatnak egymással és eszegetik az ő apró dinnyéiket. Erős katonai kordon veszi körül az állomá­ sokat, szuronyok őrzik a pestist. Az orosz katonák között szinte játéknak tűnik fel a csöpp kis khinai rendőr, a mint aranystráfos, fekete selyem ruhájában pálczásan jár fel és alá és úgy csinál rendet élénk és beszédes honfitársai között. Nagy nehezen sikerült egy ilyen rendőrt fotografáló gépem elé kapni. A legtöbb sikongatva, nevetve elfutott a masina elől. Igen, a rendőr! •x

Mikor ott jártam, a vasúti kocsi előtt komo­ lyan és nyugodtan állott egy burját vadász. Messziről jött, Keletszibéria dombjai közül, a hol csoportosan húzódnak észak felé, hogy elejtsék a rénszarvas ünőket, melyek gyenge szarvát porrá törik és orvosszernek adják el a khinaiaknak. Azt hiszik, hogy ez visszavará­ zsolja az ifjúságot. Ilyen.burját vadászok hurczolták be a pestist most Mandsuriaba. Mert téves az a hit, hogy a khinaiak piszkosak és hogy a pestis közöttük termett. Az igaz, hogy városaik, házaik túlzsúfoltak, hogy nem isme­ rik a modern higiéniát, babonásak, félnek a fehér orvosoktól, — de különben igen tiszta, becsületes nép. A mostani pestist is Szibéria ajándékozta nekik. Eémületükben elzárták Mukden évszá­ zados kapuit és felgyújtották a végtelennek tetsző utczasort, mely a főkapuhoz vezet. Hamu és üszök immár a sok apró, ked^ ves kis boltocska, est idején nem csendül a pengő hangú khinai hárfa, a vinnyogó he­ gedű, a barátságos hangú, méla fuvola . . . Felégetett városok, temetetlen holttestek jel­ zik Mandsuriában a gyilkos pestis fekete útját. Pásztor Árpád.

1 1 . SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÍIVFOLYAM.

nyakukba az éjszaka, no, meg az a sok hires hortobágyi betyár legény . . . A POSTAMESTER. Kádár István nemzetes úr nem állotta tovább Elbeszélés. a tülekedést, az óbégatást, egy petrenczeruddal a kocsihoz rohant. Neki a makacs lógós Irta M ó r i c z P á l . lónak . . . A vasutak elterjedésével a postaforgalom is Csorba, a polgármester a város kocsiján virágzásnak indult és miként a vasutakat, úgy éppen akkor hajtatott arra. A hogy meglátta a postát is egész sereg katonásan begyakorolt Kádár urat a petrenczeruddal, parancsszóval alkalmazott szolgálja. A vasutasok hatalmas menten hozzáküldte a huszárját. nagy hadseregébe nélkülözhetetlen derék kü­ — Hahó, gazd'uram! — a huszár a posta­ lönítményként kapcsolódnak be a fürge postá­ mesterhez lépett. sok. Mint szétportyázó, puhatolódzó lovasság Kádár úr nem szólt rá, hanem mérgesen a nagy seregzömnél, a postások is ilyenfélék sandított a czifra ruhás emberre. a vasutasokhoz hasonlítva. — Ne hóhérolja azt a lovat, kérem. Hatvan-hetven esztendővel ezelőtt legfeljebb Hijnye, — Kádár úr hatalmasat kurjantott. még a (diunczut német* csoda találmányaként — Hallja! A polgármester úr parancsolja, emlegették a vasutakat. Az már ugyan világ­ meg ne merje ütni azt a lovat. járt magyar volt, a ki a Budapesttől Czeglédig — Elkotródj innét, ebadta országpusztítója! futó vonalat látta. Évtizedeknek kellett elmúlni, Ha a polgármestered volna itt lógón, azt is mire a gőzös dübörgését az elszigetelt vidéke­ oldalba verném, — kiáltotta Kádár. Hatalmas ken is megösmerték, mire a koromfüstös gőz­ hangjától, meg a petrencze segítségével annyira bika süvöltésében a haladás serkentő hangját nekibuzdultak a lovak, a kocsit menten kirán­ megszerették. Természetesen akkor még a posta­ tották. Csorba polgármester is tovább hajtatott, szolgálat is más berendezésű volt. Nemcsak a hanem a huszárjával előbb feljegyeztette Kádár levél-, nemcsak a csomagszállítás volt a fel­ István házának a «numerusát». Még aznap adata, hanem a vasutak helyett a személyfor­ galmat is nagyrészben a postamesterek posta­ délelőtt a városházára hivatta Kádárt. Kádár kocsikkal bonyolították le. Országosan neveze­ úr még le sem tisztította magáról a sarat, tesek voltak a Váradon- át Kolozsvár—Budapest felment. A polgármester előszobájában megállította között közlekedő Biasini-féle postakocsik, a melyeknek az emlékét ma is örökíti Kolozs­ egy huszár a szűrös atyafit. — Hová igyekezik, hé ? váron az első tulajdonosról nevezett öreg — Ide, n i ! — Kádár a polgármesteri szoba Biasini-szálloda. szárnyas ajtajához bökött. A hires czivis városnak, Debreczennek is — Jó, j ó ! Várjon kend, míg sorra kerül. volt akkor egy nevezetes postamestere. A Hat— Mán hogy én várjak ? van-utczán lakott. Nemzetes Kádár uram volt — Kend, hát! a neve. Ménes számra tartotta a kocsilovat. — Félre -az útból, ribancz! Engemet ide Bőrös fedelű, bárkányi nagy kocsijaiba tizenöt- hivattak! húsz bécsi kereskedő felfért podgyászostól. A szóváltásra, a Kádár úr hatalmas hangjára «Delizsáncz»-nak nevezték az ilyen alkalmatos­ Csorba polgármester dühösen nyitotta ki az ságot. Kádár urat meg «postamester"-nek titu­ ajtót, mert épen valami osztrák generálissal lálták, bár sem aranycsillagos katufrékja, sem tárgyalt odabent. aranyrózsás tisztisapkája nem volt a nemze­ — No, mi az ? tes úrnak. Sőt ugyanolyan egyszerű gúnyában — Hivatott az úr, hát itt vagyok ! járt, minőben az elődjei megöregedtek. Hétköz­ — No, bújjék be kend. nap birkabőrös ködmen, bőrnadrág, vékony­ — Jól van, n o ! Bátor, úgy látom, kendet nyakú, gombos aczélsarkantyúval a lóbőr csiz­ is kevés, emberségre tanította a szüléje. mán. Karimás fekete czivis-kalap koronázta be — Tán nem ismer kend engem? Nem tudja az öltözéket. Az a kalap is zsíros volt, mert kend, hogy ki vagyok? a diófakomótból csupán vasárnap vagy sátoros — Mán hogy én ne ösmerném kendet? ünnep alkalmával keresték elő a templomba­ Hisz' nagy Debreczen-városában hárman va­ járó fekete magyar öltözőt. Külső viseletjére gyunk ilyen rokonyi hivatalban mesterek . . . ilyen postamester voll Kádár István nemzetes A generális egy nagy bőrös karszékből csak uram. meresztgette a szemét. Csorba polgármester A debreczeni sárral, sáros utakkal különösen még megreszkírozott egy kérdést: számos vesződségei voltak. Hiszen, mindig — Ezt meg már, hogy érti kend? nevezetes volt a debreczeni sár. A vármegyókKádár úr félvállal feljebb lökte a szűrét: beli szegény fuvaros emberek már 1715-ben — Ha tudni akarja kend, jól van, n o ! Hát is panaszlották méltóságos gróf Károlyi Sándor én a postamester, Élkán a gyepmester, meg generális úrnak: kend, ni! Kend a polgármester! Mink hároman — Ne legyünk terhére a méltóságos gróf vagyunk Debreczenben az igazi mesterek . . . Kegyelmes Generális urunknak — panaszunk­ — Hehe-he! — a generális a sarokban kal, mert bárha Debreczen annyi ezer forin­ nevetett. Azonban Csorbának nem volt inye tokat elszedeget is a vámokért, hogy azon az szerint a felvilágosítás: egész várost meg lehetne kővel rakatni, mint — Jól van, no ! Most elmehet kend, de a Bécset vagy Posonban, mégis Debreczenben tiszteletlen viselkedésért ötven pengő forintokat mindig olyan sárban jár a szegény vármegye­ fizet kend az ispotályi szegényeknek. beli ember, hogy majd minden marhája, sze­ — Hogy kendet tisztességre taníthattam, kere belevész . . . szívesen fizetek a szegényeknek, — bólintott a A szabadságharcz után, Kádár uram posta- czivis, — ám, most nem hoztam magammal mesterkedése idején sem fogyatkozott még el p í z t ! . . . a debreczeni sár. Némelykor nyolcz-tíz erős '^>— Ez baj! paripa is majd beleszakadt a kerekes."'bárka W'— Nem szököm meg vele. húzásába. Csorba polgármester még nem ren­ . " — No, nem éppen azért! . . . Hisz' le is dezte a debreczeni utakat. A városi utak pal- ülhetné kend! Mégis sok pénz az ilyen em­ lózására, kövezésére még nem költöttek el kin­ bernek. cseket. Csorbajpolgármester, a kit a német­ — Az én pizem bánja azt! — foghegyelte világban neveztek ki Debreczen fejének, új Kádár úr, — hát ne fájjon az kendnek! szita volt a szegen. A feketésbarna erélyes A generális elnevette magát. Csorba polgár­ emberi — háta mögött — «czigánynak» csú­ mester kipirult arczczal fürkészte a különös folták a debreczeniek. Kádár István postamester embert. úr sem ösmerte még személyéről a polgármes­ ,— Holnapig nem késő! . . . De, nehogy tert. No, ;hiszen szépen összeösmérkedtek. elfelejtse! A Hatvan-utczán, mindjárt a Kádár£ úr háza — Nem felejtkezem el. : előtt elakadt a «delizsáncz». A kocsisok a — Istenáldja. bakkról, a nyeregből hiába kurjogattak a lo­ — Istenáldja! . . . vaknak. Kádár úr, darab ideig a kapualjból Midőn Kádár úr kiment, Csorba a generális­ bámulta a tülekedést. Végül maga is felindult hoz fordult. Magyar ember volt a generális. a lógós lovak makacs viselkedésén. A mi nem — Mind ilyenek ezek uram. is volt csoda, mert a bárkából meg a bécsi — Ismerem őket, kálvinista fajták! utasok óbégattak kifelé. Eémledeztek a jám­ — Generális úr, nézze csak a czímeröket, — borok, hogy napalkonyat előtt nem érik el Csorba egy faliképre mutatott, — bárány is Tiszafüredet és a hortobágyi pusztán szakad foglaltatik benne. Apostoli keresztes zászlóval

2 09

VASÁRNAPI UJSAG.

11. SZAM. 1911. 58. ÉVTOLYAM.

áll a nyitott biblián. Ha­ nem a büszke pálma, ra­ gyogó égitűz és sasfor­ májú madár is a bárány mellett ékeskedik... Hé,— becsöngette a huszárt, — kéretem, hívjátok Szőllőssy főkapitányt. A főkapitány jött és a különös panaszt hallván, megmagyarázta Csorbá­ nak: — Bizony ezzel az em­ berrel szőrmentében kell bánni. — Ezzel a goromba­ szájú paraszttal? — Nem a ruha teszi az embert, uram. Leg­ alább itt Debreczenben — n e m ! . . . A kollégiumot is kijárta ez a Kádár. Tán még máiglan is tud zsi­ dóul. És vagyonával, mint tekintélyével éppen Ká­ dár postamester egyike az első debreczeni polgárem­ bereknek. — No, nem néztem ki belőle, — Csorba őszin­ tén beösmerte, — node, majd jobban a szeme közé nézek. Kádár István úr, a debreczeni postamester, másnap délelőtt korán beállított a polgármester előszobájába. Ugyancsak a kenőcsös ruhája volt rajta, hanem a hóna alatt két vasalt ládikát szorongatott és mellén is dudorodott az ólomgombos bekecs. Bezzeg, most a huszár nem állotta útját. — Erre, erre nemzetes uram! — Kádár István úr előtt a huszár maga nyitotta ki a szárnyas ajtót. Csorba polgármester az asztaltól mosolyogva kiáltotta: — No, Isten hozta Kádár István nemzetes uramat.

ISAK VAN OSTADE : CSÁRDA ELŐTT.

— Magam is igyekeztem, nagyságos uram ! A polgármester kezet nyújtott a postames­ ternek: — Üljön le, no ! Foglaljon helyet nemzetes uram. •— Megköszönöm szépen a nagyságos úrnak hozzám való jóságát, de nem is vagyok én erre érdemes. — Olyant már ne mondjon nemzetes úr. Tudom én, hogy kivel beszélek. — Hejnye, — Kádár elmosolyodott, gúnyo­ san tekintett a piros bársony pamlagra, meg a saját kenőcsös, sáros bőrnadrágjára, — nagy­ ságos uram, kérem ! Még be találom piszkolni

SZALON-RÉSZLET. (A. angol e.npirc-s.otónyb.a meisseni porosollanok.) GERHARDT

ezt az izét . . . Különben is a fizetség erányában jöttem. — Nem olyan sietős. — Nem addig van az, nagyságos uram. Szavát ne felejtse, maga tetszett mondani, nem kis pénz ez . . . — Azt csak úgy mond­ tam. — Értem! De, milyen pízt parancsol a nagysá­ gos úr? — Nekem mindegy! — Nekem is! — Kádár úr az asztalon elsőbb a két ládikát nyitotta fel. Az egyik láda körmöczi sárga aranynyal, a másik új veretű ezüst tallérral volt színültig. Csorba polgármester el­ nevette magát: — No, Kádár nemze­ tes úr, kegyelmed megtré­ fált engem. — A pízzel nem szok­ tam terefálni, nagyságos uram, — Kádár úr a be­ kecs belsőzsebéből is elő­ húzott egy hatalmas bőr­ erszényt, az meg ropogós német bankóval volt tele, százasokkal, ezresek­ kel. — Tán csak kifutja?.. . — Már látom, csúfolkodik velem a nemze­ tes úr. — Nem illenék az olyasmi én hozzám, nagyságos uram! Én csak a régi öregekkel tartok: — adós fizess! — Kádár nemzetes úr az ötven darab ezüst forint bírságpénzhez még másik ötven darabot olvasott le aranyban. — Ezt az éjszaka fiadzotta a szegényeknek, — ma­ gyarázta az öreg polgár. És mikor távozott, a hatalmas büszke polgármester hajadonfővel ki­ sérte ki a városház folyosójáig a daróczszűrös öreget. Megösmerték egymást.

EBÉDLÖ-RESZLET. (A kandalló fölött 8Byd„S Orph*oa-a.]

G U S Z T Á V G Y Ű J T E M É N Y É B Ő L . - Balogh Bodolf fölvételai.

VASÁRNAPI ÚJSÁG,

210

11. SZAM. 1911. 58. ÉVFOLYAM.

11. SZÍM. 1911. B8. ÉVFOLYAM.

211

VASÁRNAPI ÜJSAG.

BALTHAZAR VANDER VEEN : MORELAND.

JAN STEEN : KORCSMAI JELENET.

•

FÉRFI FOGADÓ-SZOBA. (Az ottomán fölött Munkácsy «Faln hőse» ozímn képe.) GERHARDT

GUSZTÁV

G Y Ű J T E M É N Y É B Ő L . — Balogh Bodolf fölvételei.

NAGY SZALON. (Jobb oldalon empire szekrény meisaeni ponaellánokkal.) GERHARDT

GUSZTÁV

GYŰJTEMÉNYÉBŐL.

-

Babgb Bndolf fölvételei.

212

VASÁRNAPI U.TSAG.

HELLE. REGÉNY.

(Folytatás.)

Irta Marcoile Tinayre. Forditotta M. Hrabovszky Jalia. XVI. — Azok az épületek, a miket ott lát, voltak egykoron a párisi Port-Eoyal apátsága — mond'.a nekem Genesvrier, mikor belép­ tünk a Matemité udvarába. Itt éltek egykoron Angelique nővér, Pascal Jaqueline és az a Roannez herezegnő, a kit mint mondják. Pascal szeretett. Ez a két, zöld léczkerítéses szárnyépület fogadja be a satnya gyermekeket. Nézze az udvaron áthaladó embereket: betegeiket látogató szülők, jó ba­ rátok ezek. A szabályok szerint megengedett nyalánkságokat hoz­ zák : narancsot, csokoládét és vi­ rágokat is. Látta a kórház kapuja előtt.a két sous-ba kerülő ibolya­ bokrétákat áruló aszszonyokat ? Minden asszony, bárminő osztály­ hoz tartozik is, de a lábadozó be­ tegek főleg, szenvedélyesen szere­ tik a virágokat. A virág egy ki­ csit maga a természet, a föld és a nap műve, az életnek bájos jel­ képe ; . . — Önnek igaza van — mond­ tam hirtelen ötlettől megszállva. — Várjon reám kérem egy pilla­ natig. Ibolyát veszek a pártfogoltja számára. — Ne fáradjon — felelte Ge­ nesvrier vígan. Én nem feledkez­ tem meg a kis csütörtöki bokrétá­ ról. Biztonságban van az a zse-

HALASZO NIMFÁK. (Asztaldísz | Kaendler kora),

u.

SZÁM.

i9ii.58,

ÉVFOLYAM.

ingerelte; tanulni, művelni sze­ rette volna m a g á t . . . Szegény ör­ dög ! A halál megszüntette az ambiczióit... Ez az ember a meddő erőt képviselte... Mogorva, büszke természete miatt jó szive daczára kevés barátja volt, és így az asszo­ nya egyedül, minden segélyforrás nélkül m a r a d t . . . és a gyermek útban volt. Sikerült ezt a szeren­ csétlent itt elhelyeznem és szeret­ ném őt megmenteni a nyomortól, a kétségbeeséstől, a kísértésektől, a mik várnak rá. Szép ós csak húsz éves. Ez borzasztó. — Meg fogja menteni. — Az ön segítségével. Ön sok­ kal többet tehet érte, mint én. Csudálkoznám, ha nem tenne önre kedvező benyomást. A cseréppel fedett régi házfede­ lek lerajzolódtak a márcziusi ég élénk kékjén. A rügyek fakadoztak az enyhe levegőben. Egyike volt ama napoknak, mikor már érezzük a levegőben a közeli ta­ vaszt és a testünk, mintha tá­ gulna. Genesvrier néhány lépcsőt ment fel és benn voltunk a zárdában, mely három oldalról elzárja a kórház udvarát. . Az árkádok fölött folyosó futott végig és fehér függönyöket, ápo­ lók alakjait, csecsemőikkel a nap­ ban vigan sütkérező dadákat pil­ lantottam meg. Koronként konyha vagy gyógyszertár illat terjedt el a folyosókon. Szolgálók mentek (itt végig; nagy kosarakban tála­ kat, csörömpölő tejes üvegeket vittek. A konyha mellett egy nagy ajtó,

1 1 . SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÉVFOLYAM.

OLAJ MINIATŰR A XVII. SZÁZADBÓL.

213

VASÁRNAPI ÜJSAG.

MEISSENI PORCZELLÁN SZELENCZEK. (A koiépsó Herold müve 1735.)

BURNOT-8ZELENCZE ARANYBÓL, FESTETT ZOMÁNCZKÉPEKKEL. (Franczia munka a XVIII. századból.)

KÁVÉSKANNÁK. (A két szélső meisseni porozellán, a kó'zépsS Böttger-kocserép),

EZÜST TALLÉROKKAL KIRAKOTT FEDELES KUPA A XVII. SZAZADBÓL ES FEDELES KUPA ARANYOZOTT EZÜSTBŐL

G E R H A R D T GUSZTÁV FEDELES SERLEG EZÜSTBŐL; KEHELY SZERPENTINBŐL SODRONY ZOMÁNCZCZAL DÍSZÍTVE (lőcsei mnnka) ÉS KÓKUSZDIÓ-SERLEG ARANYOZOTT EZÜST FOGLALATBAN.

— Lamirault Louis, a kiről már beszéltem önnek, könyvem egyik legérdekesebb típusát szolgáltatta nekem. Félművelt munkás volt, büszke, gyanakvó, érzékeny. Ha tanult embe­ rekkel jött érintkezésbe, a tudatlansága miatt szenvedett, ha nálánál durvább emberekkel volt dolga, saját erkölcsi fölényénél fogva szenve­ dett. Érezte, minő középszerű az élete ós ez

századból)

GYŰJTEMÉNYÉBŐL.

FALUSI LÁNY, Í 7 5 0 TÁJÁRÓL VALÓ MEISSENI PORCZELLÁN.

G E R H A R D T GUSZTÁV G Y Ű J T E M É N Y É B Ő L .

bem fenekén. Csudálkozik ezen? De lássa kis­ asszony, az ilyen kis örömök nagy boldogsá­ got szereznek a betegeknek. Gondolja csak meg, hogy Lamirault Marié már három hó­ nap óta van ebben a kórházban, majd meg­ halt és azért tartják még ott, mert nagyon gyenge. — Szegény asszony!

VARRÓESZKÖZTARTÓ DOBOZ. (Fiancsia munka a XVHI.

a XVII. század ízlése szerint, nyírott bokrokkal teleültetett kertre nyílott. Méltóságteljes lép­ csőn haladtunk felfelé, melynek kopolt lép­ csőfokai a jansenista apáczák proczesszióját látták egykoron felhaladni, és egy lépcsőközre, egy ajtóhoz értünk, fölötte eme felírással: Bandeloque-terem. Genesvrier előre ment.

A terem, a hová őt követtem, nem hasonlí­ tott az új kórházak termeihez. Egykori czellákból állt, melyek válaszfalait lerombolták, és így inkább egy neme volt a folyosónak, két sor szemben álló halványzöldre festett fülke között, minden fülkét egy széles ablak világí­ tott meg, egy ágy és bölcső állt minden fül­ kében. Minden ágyban egy asszony feküdt; minden bölcsőben egy újszülött. A levegő lanyha, ne­ héz volt, antiseptikus szerek illatával telítve.

A látogatók suttogásai, az ápolók hivő szava, a porczellán és kristály tiszta hangú csörömpölése közé koronként egy vékony gyermekhang nyöszörgése vegyült és arra hasonló hang fe­ lelt a hosszú terem másik végéből. A magas ablakokon át éles világosság szűrődött a sápadt arczokra, fehér gyolcsokra. Ágyaikon ülve, pár asszony látogatóival beszélgetett, azok kezeik között tartották a szerény ajándékot; selyempapírba göngyölt narancsokat. Munkások, sze­ rény alkalmazottak feleségei voltak, békés csa­

ládanyák, a kik ^már megszokottan, ötödik­ hatodik izben jöttek ide. Megemeltették mag­ zataikat, fehér pólyákba burkolt veres kis hús­ darabokat, és az idősb gyermekek, sorban állva apjuk mögött, kerekre nyílt szemekkel, buta csudálkozással nézték az új kis testvért. Mások egyedül feküdtek fülkéjükben és ezek senkit sem látszottak várni. Voltak közöttük nagyon fiatalok, naiv tekintetű falusi leányok, a falusi levegőtől még lesült arczbőrreL Voltak itt majdnem öreg nők, kiknek ősz haja, rán-

214 czos arcza, fonnyadt keble bántotta a sze­ memet. Voltak köztük lázadók, oldalt fekve, öklüket a hajukba mélyesztve és magukat meg­ adók, a kik lehunyt szemmel beteg állatokként feküdtek, és mások, kiknek ragyogó fogsorú szája nagyon is szeretett nevetni, mások, kik­ nek tragikus szemei sokat sírhattak. Vala­ m e n n y i megnézett, mialatt elhaladtam előttük, irigyelve, kíváncsian, vagy közönyösen néztek és én a végzetre gondoltam, melynek keze összehozta itt ezt a szánalmas anyai csordát, a nyomor és a szerelem roncsait, a kik által folytatódik az élet, a szenvedés. A terem végén Genesvrier megállt. — J ó reggelt M a r i é ! — szólt. — Látogatót hozok -magának. Sápadt, bájos arczú fiatal nő emelte fel a fejét. Korombeli, finom vonású barna asszony volt, fehér hálókabátja a mellén szét volt gom­ bolva. A gyermekét szoptatta és ajkainak fáj­ dalmas rángásai után ítélve, szenvedhetett. Semmit sem felelt, talán félénkségből, talán mert fájdalmas kötelessége foglalta el teljesen, a gyermek, kinek mohón szopó szája fájdalmat okozott az anya emlőjének. — Még mindig szenved, Marié? — kérdezte Antoine olyan szelídséggel, a mi meglepett. — Mindig Genesvrier ú r . . . ez a repedés a keblemen nem akar gyógyulni. Sokat szenve­ dek, de a kicsike gyarapszik, úgy-e? — Nagyszerűen. És Genesvrier felém fordulva folytatta : — Ez a fiatal leány, Marié de Riveyrac kis­ asszony, barátnőimnek egyike. Látni akarta magát, mert tudta, hogy szerencsétlen. Munkát fog adni magának. Mi baja, Marié ? Ne sírjon ; ez árt a gyermekének. Az asszonynak, mikor táplál, sohasem szabadna sírnia. Bátorság ! Nem fogjuk elhagyni Marié. — T u d o m . . . t u d o m . . . De mindig fájdal­ mat okoz, h a látom önt Genesvrier úr, fájdal­ mat és örömet e g y s z e r s m i n d . . . A régi időkre gondolok, az én szegény L o u i s o m r a . . . Oh ! . . . Lehajtotta a fejét; eddig előttem ismeretlen felindulás vett rajtam erőt. látva, mint pereg­ nek végig könnyek a fiatal nő arczán és h u l ­ lanak csecsemőjének gyenge kis fejére. Bár ed­ dig még nem szólt hozzám, alig nézett reám, a szerencsétlensége vonzott hozzája. Óhajtot­ tam volna őt megvigasztalni és n e m tudtam, mit mondjak neki. — - Tudja-e Marié, hogy de Riveyrac kisaszszony m á r nagyon kiváncsi a gyermekére ? 0 még sohasem látott újszülött gyermeket. Csudálkozik ezen, ú g y - e ? . . . O h ! n e m kell a kezébe adni neki, még elejthetné. A fiatal leá­ nyok ügyetlenek. — De n e m — feleltem — ön rágalmaz en­ gem. É n nem félek e kis gyereket a kezembe venni. Meg kell vele ismerkednem, m i u t á n örökbe fogadjuk őt mi ketten. Adja ide a ki­ csikét, asszonyom. O h ! minő nehéz, minő szép! — Úgy-e ? — szólt a fiatal anya és könnyek­ től nedves szép barna szeme büszkén csil­ lant fel. Pedig a szegény kicsikét nagyon könnyűnek találtam és borzasztónak vérvörös arczával, duzzadt vonásaival, lágy koponyájával. De ösz­ tönszerűleg megtaláltam az anyának örömöt okozó szavakat, a kétszeres elismerést: « O h ! m i n ő n e h é ^ ! Minő szép !» Ügyetlenül tartottam őt a térdeimen és lel­ kem mélyében elsőizben mozdult meg homá­ lyosan a sejtés: «Egy n a p o n talán én i s . . . » Soha sem óhajtottam, képzeltem el, álmodoz­ t a m e r r ő l . . . Bizonyos kellemetlen érzést, za­ vart okozott ez nekem. Pedig n e m volt ebben semmi különös, m i u t á n n ő voltam, szivem és testem volt és az anyaság nem volt eltiltva nekem. És mialatt néztem ezt a kis lárvát, a mely eleintén az utálat érzetét keltette bennem, lassanként magam sem tudom, minő édes érzés szállta meg a lelkemet; szánalom, félelem és szeretetteljes tisztelet, érzések, a miket egy szent tárgy ébreszt bennünk. Most m á r n e m találtam ezt a törékeny emberi virágot olyan csúnyának és a gyermeket ügyetlenül magasra emelve, megcsókoltam picziny ujjainak hegyét. A gyermek megmozdult és én annyira meg­ ijedtem, hogy Genesvrier sietett a gyermeket elvenni tőlem és visszahelyezni a bölcsőbe. Az anya felkönyökölve nézett minket, meg­ feledkezve meztelen kebléről, melynek sebzett

VASÁENAPI ÚJSÁG. bimbója vérvörös volt. Mereven reánk szegzett szemei elárulták gondolatait: tiszteletét, meg­ döbbenését, kíváncsiságát, homályos előérzetét. Még n é h á n y bátorító szót intéztem hozzája, a mire egyes szavakkal és nagy szemeinek ékes­ szólásával felelt. Mikor távozóban voltunk, ész­ revettem, hogy Genesvrier narancsokat vett ki a zsebéből és az ágyra tette az ibolyákkal együtt, úgy mint a többi szerény látogató is. Éz a gyöngédség meghatott. Oda künn a boulevaid platánjai alatt a na­ pos levegőben, gyönyörrel lélegzettem fel. Tár­ sam lehajtott fővel haladt mellettem. Végre megszólalt: — Sajnálja ezt a látogatását? — Semmiesetre sem. Mindaz, a mit láttam, megindító és tanulságos, bár k í n o s . . . Ez a fiatal nő tetszik nekem. Szelid, bájos asszony. — És h a csúnya l e n n e ? — kérdezte Genes­ vrier mosolyogva. — Ez esetben is ugyanenynyire érdeklődnék i r á n t a ? — Nem a z o n n a l ! — feleltem elpirulva, mert éreztem érzésemnek igazságtalan voltát és n e m tudtam hazudni. — Nos, Hello kisasszony, önnek le kellene győznie szellemének ezt az érzékiségét, a mely hibában nagyon sok művész szenved. Ön csak a szépet szereti, vagyis, a mi a szemének kel­ lemes. Vannak undorító formákban is szánal­ m u n k r a méltó szerencsétlenségek. Vannak rút­ ságok, a mik szentek. — Ön úgy beszél, m i n t egy keresztény. — É n úgy beszélek, mint egy jelenkori em­ ber. Azt hiszi Hellé kisasszony, hogy tizenkilencz század történetét el lehet sikkasztani? Én n e m vagyok keresztény, de az evangéliu­ mot n e m felejtettem el. Oh ! h a ön a k a r n á ! — Ön megtérítene? — Az örökös hitvallásra, mely minden dogma mellett fennáll és melyet a templomok összeom­ lása nem pusztít e l : az igazság h i t v a l l á s á r a . . . Nem az ó-kor hideg Themisét értem, de a szere­ tet által megvilágított i g a z s á g o s s á g o t . . . Jól láttam én, hogy e fiatal anya és kisgyermekének látványa megindította. H a mutatnék önnek ál­ talam ismert helyeken kevésbé poétikus és rettenetesebb nyomort, n e m fordítaná el a sze­ m é t ? Oh, Hellé, ha le t u d n a győzni bizonyos idegenkedést, minő felindulásokban részesíte­ ném a szivét! — Próbálja meg. — A mi nekem tetszik önben, az, hogy a nevelés, a m i az én nézetem szerint nincs még teljesen befejezve önnél, n e m rontotta meg javíthatatlanul. Ön sem n e m regényes hajlamú, sem érzelgős, hála I s t e n n e k ! Ál-érzékenység, előítéletek nélkül, ö n n e m fog ellenemben a fiatal leányok polgári szemérmével előállni, a m i visszaborzad bizonyos felvilágosításoktól. L á t t a m nagyvilági nőket, az ön világából, a mely az enyém is volt. Elégikusak és irgalmasak e nők a színpadi szegények, a tiszta, udvarias, jó szegények iránt, a magukat jól viselő leá­ nyok és a munkások iránt, a kik sohasem ré­ szegek. De ezek a részvétteljes ellágyulások nem elengedőek. Vannak szegények, — önnek ezt tudnia kell, — a kik n e m bocsátják meg nekünk a nyomorukat, iszákosak, a kiknek a kemény élet nem hagyott egyéb örömöt az alkoholnál, megkínzott gyermekek, öreg nők, a kik hatvan évi munka, állatias anyaság, gyász és elörege­ dés után, még egy szalmazsákjuk sincs, a hol meghalhatnak. Vannak anyák, a kiknek öngyilkosok lesznek kisdedeikkel. Vannak fiatal nők, m i n t ön, épen olyan szépek, a kik . . . A mi ragyogó czivilizácziónknak rémes árny­ oldalai vannak. — Sohasem mondták ezt nekem. — Az ön társaságabeli leányoknak n e m sza­ bad tudniok ilyesmiről. És az olyan embere­ kot, m i n t én, a ki kikiáltja az igazságot az újságokban, a könyveikben, ünneprontónak, csendháborítónak nevezik. (Folytatása következik.)

A HÉTRŐL. Ne féljenek a jövendő drámaírói. Ha Shakes­ peare, Moliére, Ibsen, Hauptman és a többiek sok témát el is írtak már előlük, azért még jut és marad elég a következendőknek is, mert az élet kifogyhatatlan — önmagából és vigsága csak úgy, mint szomorúsága kimeríthetetlen. L á m : a sze­

1 1 . SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . KVFOLYAM.

rencse veszedelmének idáig csak a komédiáit irták meg, ennek a témának nagy tragikus kidolgozá­ sával még adós az irodalom, pedig az élet elég sűrűn produkálja a műfaj termékeit. Es ád témát olyan készen, hogy sziute csak át kell festeni egy kicsit és már oda lehet állítani a színpadra. A Shakespeare Richárd tragédiái mellé ime itt van mai Richárd tragédiája, a hányadik hir róla, a lapok újdonság rovatában, anuyiadik fölvonása a szomorú játóknak. A hőse valóban költői alkotá­ sok hősének való. Sugár, aczélos levente, hódító külsejű, e mellett intelligens, eszes, sőttalentumos ós hogy semmi se hiányozzék a szerencséjéből, mindezeken fölül még gazdag is. A sors arról se feledkezett meg, hogy egy zacskó aranyat is te­ gyen e mindcu látszat szerint kiválasztott ked­ veltje számára. Ha semmi egyebet nem tesz, mint hogy épen tartja, a mit már bölcsőjébe tett a gondviselés: a neki gyűlt szülei vagyont és a tudós dicsőségével ékes apai nevet, akkor is virágos csónakon, örök napfényben haladhat az élet neki vihartalan vi­ zén. De többre is volt képessége a szerencsétlen Árkövy Richárdnak annál, hogy egyszerűen örökös legyen. Arra is, hogy a maga erejével, a maga tehetségével szerezze meg azt, a mit már készen kapott. És mégis : mi lett a sorsa ? A ki a szerencsétől mindent megkapott, rendre végigkóstolja a szeren­ csétlenek siralomházi lakomájának minden fogá­ sát. Fiatal életén már ott sötétlik minden árnyék : már emigrálnia kellett, már öngyilkosságot pró­ bált, már a börtön küszöbét is átlépte. A balvégzetnek óriási a gardróbja és káprázatos a színjátszó művészete. íme felöltözködik szeren­ csének és úgy jelenik meg, hogy mindenki csak irigy szemmel nézheti azt, a kit a karjára vesz. Kieszelni is nehéz : mit kívánhatott volna még az a fiatal ember, a kiről most már másodszor száll át szomorú és megdöbbentő hir a tengeren túlról: hiszen megvolt mindene, a minek a hija valakit szerencsétlenné tehet ós a bukásha vihet. Mije hiányzott tehát, hogy mindaz a temérdek szép és jó, a mivel sorsa elhalmozta, összeomlott a kezében, mintha csak az lett volna rendeltetése, hogy őt maga alá temesse ? A feleletet készen hozta a száján minden okosság és minden okos­ kodás. Az erkölcsi energiája hiányzott. De felelet e ez '? Az erkölcsi energia épen olyan emberi tulaj­ donság, mint más erényünk vagy tehetségünk. Ugyanaz a törvénye is. Hogy kifejlődjék, hogy szilárdságát és ellentálló erejét megkapja, az élet iskolájára és edző küzdelmeire van szüksége. Es a kitől úgynevezett kegyes sorsa vagy a szeren­ cséje ezt az iskolát, ezeket a küzdelmeket meg­ tagadta, hogyan terhelhető meg a felelősség teljes­ ségével ? Igaz, hogy mint minden képességből, az erkölcsi energiából is veleszülethetik a rendesnél nagyobb mennyiség az emberrel. De ki tehet szemrehányást a sorsnak még akkor is, ha kevesebb készséggel indítja útjának az embert, mint a mennyivel Árkövy Richárdot fölszerelte ? Nem az volt tehát ennek a szerencsétlen ember­ nek a tragikuma, hogy keveset kapott a sorstól, hanem az, hogy nagyon sokat kapott tőle. Úgy­ szólván mindent, a mi egy embert a kísértésnek vonzó és kívánatos falatjává tehet. A miért más­ nak harczolnia, verejtékeznie kell, neki a kezét se kellett megmozdítania érte. A miből nyilván kö­ vetkezik, hogy mindent megtanulhatott az életben, csak egyet nem : a küzdelmet ós a mi az erők megpróbálásának eredménye az öntudatban : a dol­ gok mórlegelését. Már pedig a ki harczolni nem tud, az csak - elbukni tud és elmaradhatatlan a bukása, ha a mérlegelés ismerete is hiányzik belőle. Minden harmónia valamelyes mérkőzést köve­ tel, valamit — az ellenkezőjéből. A tiszta humor is odakiván a vidámság tengerébe egy könnycseppet, a mi meghalkítsa tobzódó idegességét. Szerencsés az, a kire nem mért túlságosan sok és túlságosan nehéz, lelkét és izmait megőrlő próbákat végzete, de nem szerencsés az, a ki mást se ismer, mint a szerencsét és ha azután ez az aranyruhás tün-

' 1 1 . SZÁSI. l ! ) l l .

oí>, KVFOLY.VM.

dér csak egy pillanatra is elereszti a kezét, már idegenül áll a világban ós az első hullám leteríti. Furcsa mondás, de nem egyszer kell így szólanunk egy elbukott ember mellett: — Milyen kár, hogy olyan nagyon is jó sora volt. Ha kissé rosszabbul bánt volna vele a sors, bizonyára jobban tudott volna bánni magával.

Van azután eset, á mikor ezt a mondatot így lehet és így kell fogalmazni: — Ha ez az ember tudott volna egy kicsit rosszabbul bánni magával, akkor a sors valószínű­ leg jobban bánt volna vele! Ezt a mondatot az Apres moil szinlapjára le­ hetett volna nyomatni, a mely Henri Bemstein viharverte drámájának utolsó előadását hirdette. Nem az első eset a színház világának törté­ netében', hogy egy színdarabot ellenséges tünteté­ sek hullámai söpörtek le a műsorról, de a mi most Parisban inkább Bernsteinnal, mint a darab­ jával törtónt, a maga nemében mégis szinte példa nélkül való. Az ilyen demonstrácziók tipusa ugyanis az, a mikor az előadott darab tendencziája bőszíti föl a közönséget annyira, hogy a darabot kikergeti a színházból. Most azonban nem ez volt az eset. Az Apres moil tendencziája nem sértett se hazát, se vallást, se szemérmet. A darab nem jó, de nem is olyan rósz, hogy a közönség be ne érhette volna az egyszerű visszautasítással. Bernstein színművének viharos sorsa különben nem is az előadása után kezdődött. A darab ellen tüntettek, még mielőtt ismerhették volna és nem azok demonstráltak, a kik megnézték, hanem a kik egyáltalában nem is akarták megnézni. Az emlegetett ok az, hogy Bernstein annak ide­ jén ki akart bújni egy honpolgári kötelesség telje­ sítése alul. Katonaszökevény volt. Ez igaz. De igaz az is, hogy a híres drámaíró ezért a súlyos bűneért már mindenképen megvezekelt. Meg is bünhttdött és Canossát járván, a megsértett hazafiias erkölcsnek is elégtételt adott. Mindezeken fölül, ez a bűne vagy foltja köztudomású volt már ezelőtt is, de egyik előző darabjának se kellett szenvednie miatta. Se a Tolvaj, se a Rafale diadalát nem boly­ gatta hasonló demonstráczió. Mi oka lehetett tehát e mostani szenvedelmes fölzúdulásnak ? Es mi a magyarázata annak a még sajátosabb és föltünó'bb jelenségnek, hogy épen abban a városban, a hol az irodalomnak és az írónak tisztelete, magasztalása és nemzeti értékül való becsülése szent tradiczió és szinte a vérébe ment az embereknek, nem tudott alakulni egy olyan erejű közvélemény, a mely ezeket az ellen­ séges támadásokat visszaverhette, megfékezhette és elnyomhatta volna? Hogy a Bernstein ellen törő indulat csak — közömbösséget és legfölebb hatósági rendcsináló energiát talált magával szem; ben ? Ennek a föltűnő ós meglepő jelenségnek, a mely nélkül az Apres moi! elleni demonstráczió nem győzedelmeskedhetett volna és a mi nélkül a darabot nem űzhette volna ki a franczia állam­ hatalom védelme alatt álló színházból — nem a Bernstein dezertálása, nem is a felekezeti állapota, hanem az ő irói munkásságának és egyéniségének természete. Az a fajta Íróság, a melynek ez a szó legüzletibb értelmében szerencsés szindarabcsináló ma legnevesebb képviselője, semmiféle virtust nem kamatoztat annyira, mint az ügyességet és semmit se tud annyira elmelló'zhetőnek, mint — a poezist. Megrázni, fölizgatni, elkápráztatni a nézőit, ezt nagyszerűen tudja, de hogy a gondolatuknak és a szivüknek adjon valamit, erre képtelen. Egy­ szerűen, mert nincs miből. Nem színes és gazdag álmok látomásait borítja a hallgató lelkére, hanem egy szuggesztió erejével igézi le őket. Szóval: nem költő, hanem — hipnotizőr. Es ezt a mesterséget úgy folytatja, mintha költő lenne. Nemcsak pénzzel fizetteti meg, ha­ nem magának követeli azt a dicsőséget is, a melyet az élelmessége kaparít el azok elől, a kiket meg­ illetne. Ez az ember milliókat keres és egy való­ sággal fejedelmi élet tobzódó pompájával hirdet­

VASÁENAPI ÚJSÁG. teti magát iró-fejedelemnek. A siker magas pari­ páján ül ós talán maga is azt hiszi, hogy a tehet­ sége szárnya emeli ily magasra. A mi most történt vele, megtaníthatja valamire. Arra nevezetesen, hogy ha ügyességgel lehet is hipnotizálni az embereket, ez az álmuk csak addig tart, a meddig a séanse tartott. Míg a függöny le nem gördült. A poéta álmai tovább élnek az emberek lelkében, mint a szívnek és gondolatnak kedves, örvendetes meggazdagodása és ezért a poétának, az igazi Írónak, úgy érezzük, mindig adósai maradunk. A ki hipnotikus álomból ébred, ha még oly izgalmas, érdekes és lekötő képeket rajzolt is neki az álom, megkönnyebbül és örül, hogy vége van. A mit kapott, nem volt más, mint egy tartalmatlan, üres izgalom. Nem érez érte más adósságot, mint a mit érte már a belépőjegy árában megtizetott. A legtöbb, a mivel az Írónak hódol, az, hogy — ezt nem sajnálja. Hogy be­ ismeri : az izgalom megérte. De többre az ilyen író — Bernstein esete a bizonyság rá — nem számíthat. A közönséget, a mely tudja, hogy mit várhat tőle, az elmaradt izgalomért, ha maga nem is vesz részt benne, kárpótolja a demonstráczió, a botrány izgalma. Lehet, hogy ebben a demonstráczióban sincs az erkölcsnek semmi etikai szépsége. De ilyen érték abban sincs, a mit féktelen hullámaival elsöpört. Az erkölcs tehát nem érzi magát megkárosítva ós nincs a mi egy megtámadott közös lelki érték megvédésére tüzelné az embereket. A demonstráczió nem egy templomot rombolt szét, csak egy üzle­ tet buktatott meg. Az eset tragikuma is elég mér­ sékelt. Mert Henry Bernsteinnak már egy csomó olyan üzlete volt, a mely nagyon jól sikerült.

* De úgylátszik, nemcsak Henri Bernstein az egyetlen, a kinek a hét kövér esztendő után — beborult egy kicsit. A sok, jövedelmező siker után, a melyeket az utóbbi lakásinséges esztendőkben arattak, a budapesti háztulajdonosok Följebb a házbérrel! czímű állandóan műsoron tartott kassza­ darabja is mintha a változott viszonyok nyomása alatt végre lekívánkoznék repertoárról. A most ki­ adott statisztikai jelentés szerint legalább alapos ok van erre a föltevésre. Ez a jelentés ugyanis elárulja, bogy az üresen maradt lakások száma a tavalyi első és harmadik bórnegyed között két­ százról ötszázra emelkedett, a mely szám abszo­ lúte nem sok ugyan, de mindjárt több lesz, ha megtudjuk, hogy az utolsó öt esztendő folyamán soha még félennyi lakatlan lakás se pangott Buda­ pesten. A háztulajdonosoknak kerek százharminczezer korona negyedévi bárveszteségbe került a statisztika ez új adata. Nekik semmiesetre se érte meg az árát, de meg­ érte-e a lakóknak? Sok olyan lakó van, a kinek a viszonyok enyhülése ez időszakában is emelték a házbérét, sok olyan is van, a kiét nem emelték, de egész Budapesten nincs olyan, a kiét — le­ szállították volna. Ilyen körülmények között az az elégtétel vagy kárpótlás, a melylyel a statisztikai hivatal új kimutatása nekünk boldog budapesti partájoknak szolgál, veszedelmesen hasonlít ahhoz, a melylyel a szegény Blau urat az ő méltányos főnöke megnyugtatta. — Főnök úr, mondotta ez a derék Blau egy borús napon, kénytelen vagyok az ön méltányos­ ságához folyamodni. En húsz éve vagyok az ön szolgálatában és ma is százharmincz forint a fize­ tésem, holott a Weisz kollegám, a ki együtt lé­ pett be velem, már százötvenet kap. A mire a méltányos főnök kegyesen bólintott a fejével és szelíden így felelt: — Blau, magának igazsága van. És hogy be­ lássa, hogy én is igazságos ember vagyok, vegye tudomásul: ezennel a Weisz fizetését is leszállí­ tom százharmincz forintra. Vegyük tehát tudomásul mi is, hogy a lakók sora ugyan nem lett jobb, de a háaiuraké már szintén roszabb. Talán akad olyan kegyes lélek, a a kinek ez is — kárpótlás. Szigma.

215

A FRANKLIN KÉZI LEXIKONA. Úgy indult meg a'XVIH. században, mint harczi eszköz, mint a szellem és tudás fegyvertára egy feldöntendő társadalmi és politikai rend ellen. Mikor ezt a hivatását elvégezte, tovább fejlődött, mint az egyes nemzedékek kulturális eredményeinek össze­ foglalása s mint gondos, alapos tájékoztató a tudás útvesztővé bonyolódott roppant teriüetén. Mind a két formájában hatalmas eredményeket ért el a történelmi jelentőségű franczia encziklopediával, majd az Encyclopaedia Britannicával, a Larousseszal, a Brockhaus-szal. A két tipus, az eredeti, első és a második között gyökeres különbség tá­ madt: a míg az elsőnek czélja a közvéleményre hatás, az agitáczió volt, a második az objectivitás tudományos jelmezében jelent meg s nem akart egyebet, mint összefoglalni ós közölni mindazt a millió meg millió tényt és adatot, melyet az em­ beri elme kultur-munkája eredményéül összehal­ mozott. Epén ebből a czéljából fejlett a XVHL századi encziklopédia helyébe lépett XIX. századi lexikon legfőbb hibája: a nehézkesség. Óriási, 18—25 ha­ talmas kötetből álló munkák keletkeztek,'a melyek a teljességre való törekvésükben kiterjeszkedtek minden apróságra s ezzel rengeteg ballasztot vet­ tek magukra, a mely megnehezítette bennük a tájékozást és fáradságos munkát rótt arra, a ki felvilágosításért fordult hozzájuk. A mai embernek pedig épen ideje nincs és nyu­ galma nincs a hosszas, figyelmes elmélyedésre. Ha munka, társalgás, vagy olvasás közben a lesikon után nyúl, nem akar órákra menő tanulmányt végezni, hanem épen csak a pillanatnyi szükségét akarja kielégíteni, azt az egyetlen adatot akarja hamar, könnyen megtalálni, a melyre épen szük­ sége van. S inkább lemond a megtalálásáról, sem­ hogy keresztül-egye magát a rá nézve érdektelen adatok kásahegyén. A nagy lexikon így a legtöbb ember számára berendezési czikké vált, a mely­ hez vajmi ritkán folyamodnak. Mindenki meg fogja gondolni, hogy ha véletlenül tudni kivánja, mi a különbség például a lánczhíd és a függőhíd között, vájjon elolvasson-e ennek a csak a jelen pillanatra szóló érdeklődésének kielégítésére egy két-három sűrűn nyomtatott lapra terjedő érte­ kezést. Mint az emberi tudás nagy arányú összefogla­ lásainak, megmarad a nagy lexikonok fontossága minden művelt emberre, de mindennapos, folyton a kezünk ügyében levő tanácsadóul a mai élet fej­ lesztett magának egy új lexikon-tipust: a kézi lexikont, a mely a maga két-három kötetében szin­ tén felölel mindent, a mi a kultúra tömegéből a művelt ember elé ötölhet, de mindenből épen csak annyit mond el, a mennyire a pillanatnyi tájé­ kozódásra szükség lehet. Rövid, szabatos fogalmazású czikkeinek elolvasásához elég egy pár perez, a keresett adat mindig kózügybe esik, nincs szük­ ség sem vesződséges keresgélésre, sem erőfeszítő tanulmányozásra. Könnyen kezelhető, ügyes, prak­ tikus a kézi lexikon, a modern ember kedve sze­ rint való s ezért nem porosodik a könyves szek­ rény polczain, hanem ott van állandóan az Író­ asztalon, minduntalan kézbe veszik, nem riasztja vissza, a ki belepillant, egy betűerdő, nem kell hozzá a tanulmányozás ritka elszántsága. Mindenki mindenről megtalál benne annyit, a mennyit mint nem-szakember tudni akar, — a szakember a maga szakdolgaiban úgysem a lexikonhoz folya­ modik, hanem a kézi könyveihez, vagy esetleg a szaklexikonhoz. Külföldön már régebben kifejlődött a kézi lexi­ kon tipusa. Nálunk - a szónak tulaj donképeni értelmében - most ismerteti meg először a Franklin-Társulat, a melynek kiadásában most jelent meg A Franklin Kézi Lexikona. Három szép, Ízléses kötet, a kiváló tudósok és irók jeles gárdájának rendkívüli gonddal és minden aprólékosságra kiterjeszkedő pontossággal készült műve. Megvan benne mind az a jótulajdonság, a melyet egy üyen lexikontól meg lehet várni. Aránylag olcsó árával (a három kötet 54 korona) valóság­ gal demokratizálja a lexikont: ennyit mindenki el tud viselni, a nélkül, hogy évek szinte belátha­ tatlan hosszú sorára megterhelné magát a részlet­ fizetésekkel. A Franklin Kézi Lexikona szövege, mint most már mindenki megítélheti a megjelent kötetből, mindenben megfelel az üyen lexikális munkához fűződő követelményeknek. Nyomdai kiállítása meg­ nyer számára mindenkit, mert szakít a lexikonok sok anyagot kevés térre összezsúfolni akaró eddigi hagyományával s szemnek tetsző, kellemes olvasású szép nagy betűkkel van nyomtatva, kitűnő tartós papiroson s a kötése is szolid és ízléses. Külön kell megemlíteni képeit: a 41 képes tábla, melyek közt sok a szines, mértékjelzője a mai reprodukáló technikának.

216

VASÁEÍíAPI ÜJSAG.

IRODALOM ES MŰVÉSZET. E m b e r e k a k ö v e k k ö z ö t t . Tormay Cécile egész k ü l ö n áll Íróink között, távol az i r o d a l m i áramla­ tok hullámzásától, a m a g a útjait keresve, tartóz­ kodó elzárkózásban. H o g y művészi czélokra tör, azt m á r - rég tudjuk róla, d e m o s t megjelent regé­ n y e m u t a t j a először teljes érettségében k o m o l y és egyéni tehetségét. E z eddig a legnagyobb a r á n y ú m ű v e , a m e l y a m a g a s z i m b o l i z m u s á v a l széles távlatokat nyit, tulaj d o n k é p e n i történetével pedig s a j á t s á g o s v i l á g í t á s b a n t á r j a fel a z e m b e r i i n d u l a ­ tokat és szenvedélyeket. A szimbólum abban az ellentétben rejlik, a melyet az irónő a hegylakó és a síkföldi e m b e r között föltételez és a m e l y az ő látása szerint két kigyenlíthetetlenűl szemben­ álló félre osztja az emberiséget. H ő s n ő j e , Jella, a félvad h o r v á t kecskepásztor l e á n y testesíti m e g a h e g y i l a k ó k lelki a l k a t á t : a m a g a s sziklák közt, szélben, v i h a r b a n , n a p s ü t é s b e n tölti életét, lelkileg sokkal közelebb hegyeihez és állataihoz, m i n t az e m b e r e k h e z . M i k o r a falu b a r b á r p a r a s z t j a i m e g ­ csúfolják é s elüldözik hazulról az anyját, egészen e l v a d u l t ő l ü k s egészen a h e g y e k é lesz, szinte összenő velük, m i n t h a a szive n e m is a m e l l é b e n d o b o g n a , h a n e m v a l a h o l a föld a l a t t , a k ö v e k k ö z t . Az övéinek tekinti a hegyeket, ezek m e g e n y h í t i k keserűségeit, szenvedéseit, melyeket az e m b e r e k okoznak neki. Homályos ábránddal gondol a ten­ g e r r e , m e l y r ő l a z anyja m e s é l t n e k i és gyűlölettel a síkságra, melyről csak zavaros fogalmai vannak. M i k o r aztán az anyja hazajön és m e g h a l , egészen elvadul falujától és neje lesz az öreg m a g y a r v a ­ súti őrnek, fenn a hegyen, a k i t m á r régóta is­ mer. A derék e m b e r mellett békésen él, csak n é h a h á b o r g a t j a v a l a m i ö n t u d a t l a n n y u g t a l a n s á g , a fia­ tal v é r kielégítetlen tüze. Aztán j ö n a szomszéd ő r h á z b a e g y fiatal m a g y a r ő r a z A l f ö l d r ő l , E é z A n d r á s és Jella szivébe beköltözik a szerelem, m e l y n e k a félvad n ő ö n t u d a t l a n s á g á v a l adja o d a magát, de beköltözik a m e g h a s o n l á s is, m e r t E é z A n d r á s b a n az Alföld n e k i i d e g e n és g y ű l ö l e t e s lelke él, r e j t e l m e s n y u g a l m á v a l , szótlanságával, passzív erejével. E m i a t t az ellentét m i a t t soha­ sem t u d n a k teljesen összeolvadni, a legény m e g is gyűlöli a n ő t s Jella szeretője h á z a s s á g á n a k hírére nekirohan a robogó vonatnak. Ebből a vázlatból is kilátszik, h o g y az egész t ö r t é n e t szimerősen bolisztikusan v a n ábrázolva, helyenkint stilizálva. Jella, a z egyedüli k ö z p o n t i alak h o l reálisan villan elénk, h o l m e g csak az irónő gon­ dolatán keresztül: a természet félöntudatos lényét

11. SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . KVJFOLYAM.

n e m birta máskép megértetni, mint hogy időn­ k i n t közéje és k ö z é n k áll m a g y a r á z a t á v a l az irónő. A többi alakok csak silhouetteben s csak Jeliához való v o n a t k o z á s u k b a n v a n n a k beállítva, a m i az i r ó n ő á b r á z o l á s i m ó d j á n a k természetéből- folyik. N é h a n o v e l l a - s z e r ű az egész, n e m e g y cselekvónyn e k e r ő s e n ö s s z e m a r k o l t kifejlesztése, h a n e m kissé laza kapcsolatú jelenetekre tagolódik. A fődolog azonban, a kecskepásztor leánynak a természettel való összenőttsége, közvetlenül a természetből való sarjadzottsága n a g y o n jól, biztos kézzel v a n megoldva, stílusban pedig finom ós m ű v é s z i a r e g é n y , s o k és élénk a színe s n é h a n a g y o n szép mondásai vannak, melyek sokáig visszhangzanak az olvasó emlékezetében. A «Budapesti Szemle» most megjelent m á r cziusi s z á m a első h e l y é n gróf A n d r á s s y Gyula a k a d é m i a i székfoglalóját közli H . Rákóczi F e r e n c z bukásáról. A m é l y r e h a t ó t a n u l m á n y m á r felolva­ sásakor is komoly figyelmet keltett n e m c s a k tu­ dományos körökben, h a n e m a művelt közönség­ b e n i s ; egész t e r j e d e l m é b e n s h ű szöveggel i t t j e l e n m e g e l ő s z ö r . A t o v á b b i a k b a n Fraknói Vil­ m o s folytatja Szilágyi M i h á l y r ó l szóló t ö r t é n e t i tanulmányát, Várdai B é l a a h í r n e v e s o l a s z filo­ zófus, B e n e d e t t o Croce e s z t h e t i k á j á t közli s n é h á n y m e g j e g y z é s t f ű z h o z z á l e g ú j a b b i r o d a l m u k r ó l , Kár­ M ó r folytatja k ö z o k t a t á s u n k országos szerve­ mán zésének nehézségeiről a X V H I . s z á z a d b a n szóló n a g y m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i t a n u l m á n y á t . Grazia Deledda e l b e s z é l é s e , Bárd Miklós egy verse adják a f ü z e t s z é p i r o d a l m i r é s z é t , m í g a Szemle rovat Alexander Bernát ünnepi köszöntőjét adja az ember tragédiájáról, egy másik ezikkében pedig Kern A u r é l a z o p e r a h á z k é r d é s é t f e j t e g e t i . A z Ér­ tesítő r o v a t k ö n y v i s m e r t e t é s e i ' z á r j á k b e a f ü z e t t a r t a l m á t A Budapesti Szemle Berzeviczy Albert é s Beöthy Z s o l t k ö z r e m ű k ö d é s é v e l Voinovich Géza szerkesztése alatt s a Franklin-Társulat kiadásában jelenik m e g . Előfizetési á r a egész évre 2 4 k o r o n a , egyes füzet á r a 2 k o r o n a . A « J 6 P a j t á s » , Sebők Z s i g m o n d é s Benedek Elek k é p e s g y e r m e k l a p j a m á r c z i u s 1 2 - i k i s z á m á b a Lampérth G é z a é s Tóth A n d r á s í r t a k v e r s e k e t , Sze­ mere G y ö r g y e l b e s z é l é s t , Sebők Z s i g m o n d f o l y t a t j a Dörmögő Dömötör utazását a Vaskapuhoz, Altai Margit színdarabot a d m á r c z i u s 15-ére, e g y m ű ­ v é s z i k é p 1 8 4 8 - i k i c s a t á t m u t a t b e , Bihari Ferencz m u l a t s á g o s l a b d a r ú g á s o k r ó l m o n d el k e d v e s t ö r t é ­ n e t k é k e t , Elek nagyapó mesét m o n d Pityi Palkó­ r ó l , Bákosi V i k t o r f o l y t a t j a A városi eb meg a falusi kutya c z í m ű r e g é n y é t . A Kis Krónika ro­

FOULARD-SELYEM

szül. mátus SZÁSZ Anna,

Uj k ö n y v e k . a kövek közt. E e g é n y , i r t a Tormay Emberek Cécüe. Budapest, F r a n k l i n - T á r s u l a t ; á r a 4 korona.

é v e s k o r á b a n B u d a p e s t e n . — Ö z v . FARKAS GYÖRGVNÉ,

közelebbi

n a p o k b a n : CSIHA SÁNDOR

földbirtokos, volt 48-as h o n v é d - h a d n a g y és a város­ n a k volt levéltárosa, 9 3 éves k o r á b a n Hajdúböször­ GÖDÉNY m é n y b e n . — Farkasfalvi és g ö d é n y h á z i IMRE 48-as n e m z e t ő r , földbirtokos és ügyvéd, 8 8 éves k o r á b a n S á n d o r h o m o k községben. — W R A NOVICH I S T P Á N 4 8 - a s h o n v é d , 8 4 é v e s korában, Pozsonyban.

—

HBRTELENDY

LÁSZLÓ

miniszteri

tanácsos, közalapítványi igazgató, volt országgyű­ lési képviselő, 4 5 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — KUSSEVICH

SZVETOZÁR,

volt

szerémi

főispán,

Munkácson. —

SCHÖÍFEB

ISTVÁN L e ó

minorita

rendi áldozópap, kormánytanácsos, főgimnáziumi t a n á r , 4 9 éves k o r á b a n Szilágysomlyón. — D r . I r i n y i IRINYI TAMÁS k a t h o l i k u s t e o l ó g i a i t a n á r , 4 9 éves korában

Szatmáron.

—

SZÁNTÓ

ZSIGMOND

nyűg.

g y é m á n t m i s é s plébános, 8 8 éves k o r á b a n Szek­ szárdon. — M a k k a i FÁBIÁN FERENCZ p á p a i k a m a ­ rás, székesegyházi éneklőkanonok, t o r n a i főesperes, rozsnyói plébános, 7 2 éves k o r á b a n E o z s n y ó n . — KNEZOVITS ADOLF nyűg. m a g y a r királyi bányaigazgatósági tisztviselő, 6 2 éves S o r á b a n Diós­ győrt,

—

Dr.

KATONA

SÁNDOR, 3 6

éves

korában

B u d a p e s t e n . — Eözbéghy-NAGY IGNÁCZ varjasi föld­ b i r t o k o s . — G o j z e s t i é s m e z ő m a d a r a s i MADARASSY OSZKÁR, 5 6 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . APPONYI MÁRIA grófnő, gróf A p p o n y i A n t a l neje és M o n t e n u o v ó h e r c z e g f ő u d v a r m e s t e r n ő t e s t v é r e , 52 éves k o r á b a n Bécsben. — Tolnai FESTETICS LEONTLNE

grófnő

B u d a p e s t e n . — Ozv. TÖRŐK PÁLNÉ,

Vegyen svájci selymet! K é r j e n t a v a s z i és n y á r i ú j d o n s á g a i n k b ó l r u h a és b l ú z h o z való mintákat: P o u l a r d , V o i l e , C r é p e d e Chine, Chínés c a c h e m i r e , E o l i e n u e , H o u s s e l i n e 120 cm. széles méterenkint l K 20 fill.-tőt feljebb, fekete, fehér, egyszínű és tarka, valimint h í m z e t t b l ú z o k , úgyszintén batiizt, pamut, vászon és selyem r u h á k . — Mi csakis garan­ táltan erős selyemszöveteket adunk el v á m - és p o r t o m e n t e s e n d i r e k t a házba magánvevőknek. (Kétszeres levólportó.)

érdeke, hogy cipSszükségletnket

Székely és Tsa

GYÖRGINÉ,

DAEÁZST

ALBEBTNÍ,

szül.

Molnár

Sarolta.

S a i n t R a p h a e l - b o r , 3 0 év ó t a k l i n i k a i l a g k i ­ próbálva, vérszegények, gyöngék, lábbadozók (asszo­ n y o k és g y e r m e k e k i s ) r é s z é r e a m e s t e r s é g e s e n elő­ á l l í t o t t c h i n a - b o r o k é s t á p l á l ó - p o r o k s t b . felett á l l . A v é r b e m i n d e n t á p l á l ó a n y a g o t b e v e z e t és e r ő s i t i e z á l t a l a z i d e g e k e t , i z m o k a t é s az a g y a t . Á r a ü v e ­ g e n k é n t fi k o r o n a . K a p h a t ó g y ó g y s z e r t á r a k b a n .

82

szüL S e h ö n I r m a , 7 2 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — Özv.

KAJÁBA ANTALNÉ,

szül.

Jankovich

Amália,

ban

Budapesten.

—

ZALAY E D É N É ,

szül.

Budapesten.

—

Özv.

WALLANDT

szül. B o g m a Izabella, 3 3 éves ron. 25

— éves

MOLNÁR JÉZSEFNÉ, korában.

—

szül. Kesztler A n n a ,

szül.

Özv.

7 4 éves

GYULÁNÉ,

korában

Temesvá­

Vetter

Gabriella,

MOLITORISZ

korában

A 2 7 3 5 , számú feladvány E r i i n K o n r á d t ó l , Bécs. SÖTÉT.

m

Ferenezy

Margit, 4 3 éves k o r á b a n Czegléden. — M Ü L L E E JÓZSEFNÉ, szül. R e i n i t z B o n a B u d a p e s t e n . — B I E R MANN I Z E A E L N É , s z ü l . B i e r m a n n , N e t t y , 6 6 é v e s k o ­ rában

SAKKJÁTÉK

76

'M

jk:

é. ...Jm.. & áll . w,

ISTVÁNNÉ,

Eperjesen.

év­

tizedeken át a magyar főrendiháznak delegált tagja, 8 8 éves k o r á b a n Blacskón. — D r . THURY SÁNDOR t ö r v é n y s z é k i orvos, 61 éves k o r á b a n . — N e m e s POLÁNYI LAJOS főorvos, 71 éves k o r á b a n K a p o s v á r o n . — L I S Z E R IGNÁCZ á l l a m i e l e m i iskolai igazgató, 67 éves k o r á b a n Újpesten. — Kisazari AZARY M I K L Ó S f ő g i m n á z i u m i t a n á r , 3 6 é v e s k o r á ­ ban

Özv. P E N I Z

szül. L e c h n e r Teréz 8 8 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . —

éves k o r á b a n K o h á r y h á z á n . — DALNOKY-NAGY J Á NOSNÉ, szül. bessenyó'i S z a b ó P a u l a , 5 6 éves k o r á ­ b a n . — I d ő s b z o l n a i ZOLNAY J E N Ő N É , s z ü l . G r u m M a r i s k a , 5 7 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — TANKÓ SÁMUBLNÉ, szül. F a u l h a b e r Gizella, 5 4 éves korá­

HALÁLOZÁSOK Elhunytak a

Almutt B á k h e l , n é h a i T ö r ö k P á l refor­ p ü s p ö k ö z v e g y e B u d a p e s t e n . — Ozv. d é n e s i SÁNDOBNÉ, szül. v i s o n t a i ,és v i s e g r á d i R á t z B i h a r v á r m e g y e volt f ő m é r n ö k é n e k neje,

88 éves k o r á b a n N á d a s o n . — Ozv.

217

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

v a t m á r c z i u s 15-iki v o n a t k o z á s ú a k t u a l i t á s a i s a rejtvények és a szerkesztői üzenetek zárják b e a f ü z e t g a z d a g é s v á l t o z a t o s t a r t a l m á t . A Jó Pajtás-t a F r a n k l i n - T á r s u l a t adja k i , előfizetési á r a n e ­ g y e d é v r e 2 . 5 0 fillér, e g y e s s z á m á r a 2 0 fillér. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadó­ hivatal. (IV. k e r . , E g y e t e m - u t c z a 4.)

Urak,hölgyek és gyermekek

méterenként 1.15 koronától feljebb blúzokra és ruhákra. Bér­ es v á m m e n t v e a megrendelőhöz szállítva. Gazdag mintagyüjt e m é n y t postafordultával küld H e n n e b e r g selyemgy. Z ü r i c h .

1 1 . SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÉVFOLYAM.

Szerkesztői üzenetek. C h a v e z . N i n c s a t é m a elég e r ő v e l , e l é g m é l y e n m e g ­ fogva s e z é r t n e m i s h a t ú g y , a h o g y i l y e n n e k k e l ­ lene. A t e m p l o m b a n . N e m új é s n e m e r e d e t i ; afféle k ö z é p s z e r ű dolog, n e m v o l n a belőle b a j a k k o r s e m , h a kiadnók, de a m i t e r ü n k mégis csak sokkal drá­ g á b b , s e m h o g y effélére p a z a r o l h a t n é k . Ne m é g . É l e t voltam. D a l N e m rósz dolgok n e m is v a l a m i kiválóan j ó k , — azt hiszszük, szerzőjüktől jobb is telik. Nagymama beteg. V a n benne egy p á r bombaszt, egy p á r j ó sor, e g y p á r reminiszczenczia, — forrongó, k h a o t i k u s az egész. A tanítói Nincs ebben egy szikra költészet s e m . N. G ö m ö r . O l y a n t a r t a l m ú m a g y a r l a p o t , a m i l y e t kívánni tetszik, sajnos, n e m i s m e r ü n k . K é s ő . N ő . E z e k s e m b i z t a t n a k s i k e r r e l . Az e l m é s s é g ü k n e m elég e l m é s , a p o i n t j ü k n e m ú j és n e m csattan s a r o u t i p e m a g a n e m elég az üdvösségre. De profundis. A zsoltáros erő hiányzik a hangjá­ ból s e z é r t , a k á r m i l y i g a z i é r z é s s u g a l l t a i s , m é g s e h a t igaznak, m e r t n i n c s egyéni, a szerző személyéből fakadó nyelven elmondva. N o n g h t . A z t h i s z s z ü k , e g y h á z i k ö r b e n s i k e r r e szá­ m í t h a t n a k , m i n t v a l l á s o s o l v a s m á n y o k , n e k ü n k azon­ b a n e g é s z e n m á s o k a s z e m p o n t j a i n k s e z é r t sajnála­ t u n k r a közölni n e m b í r u n k belőlük.

EGYVELEG. • Érdekes reklámozás. Berlinben a reklámo­ z á s n a k e g é s z e n új m ó d j á t h o z t á k d i v a t b a . A l é g ­ hajózás korszakában élünk s i m e egy zseniális g o n d o l a t a r e k l á m o k a t is fölviteti a léghajókkal. A P . L . V I . léghajót vetítő készülékkel szerelték föl, h o g y a l e g v á l t o z a t o s a b b r e k l á m k é p e k e t é s s z ö ­ vegeket vetítse leneséje a m a g a s b a n lebegő léggömb szövetére. E r e k l á m o z ó léghajót m i n d e n n a p fölboosátják. G. L. * H a t a l m a s m a m m u t - f o g a t talált Gluchowski B . P o l t u s k mellett Radzice-ben. A fog 1 m hosszú s 52 k g súlyos. G. L. A z egészség- legelső feltétele a rendszeres bőrápolás. E r r e a ezélra n e m t u d u n k a l k a l m a s a b b eszközt, m i n t a következő h á r o m , a hasonló készít­ m é n y e k k ö z t m é l t á n a z első h e l y e t elfoglaló s z é p i t ő s z e r n e k , n e v e z e t e s e n a créme, a poudre é s a Sacon Simon-nak állandó használatát. E g y e d ü l ezek k é 1 pesek a bőrt m i n d az egészség, m i n d pedig a szépség szempontjából, minden káros hatástól megóvni, m e r t az arezbőrt állandóan üdén tartják és r u g a n y o s s á teszik. Óvakodjunk azonban utánza­ toktól, m e r t ezeknek n a g y o n k á r o s lehet a h a t á s u k .

KÉPTALÁNY. Vüágos indul ós a harmadik lépésre mattot ad.

Mi

A 2 7 3 1 . s z á m ú feladvány megfejtése F e i g l l!.-tó'l. Világos. Sötét. 1. B b 6 - b 5 Vb2xc3(a,b) 2. Vf3*e4 t stb. ö. 1. . . . . . . . . . Vb2xal 2. Hí5xd3 f s t b .

Sötét. Világos, a. 1. ___ . . . . Vb2—e2 2. Vf3xd5 + s t b .

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Merényi Lajos. — Oeist József és Stark Vilmos. — A «Budapesti Sakk-kört. — A tBudapesti III. ker. Sakk-kört. — Ludányi Antal. — Wysehogrod Pál. — Beér Mór. — Oottléb István (Budapest). — Németh Péter (Csongor). — Kintzig Róbert (Fakert.) Müller Nándor (Szombathely). — Hoffbauer Antal (Lipótoár). — Szabó János (Bakony-Szentláizló) — A tOyöri Sakk-kör.t — Székely Jenő. — Mészey József (Győr). — A tZborói Társaskört. — «A Kalocsai Katholikus Kört — Veöreös Miklós (Zircs). — Ifj. Hubay Bertalan (Bodzátújlak.) — A • Dunaföldvári Egyenlőségi kört (Dunaföldvár). — Csolnoki István (HajdúBarcsa Mihály (Biharudvari). hadhnza). — A iLeibiczi Gazdasági Kaszinót (Leibicz). — Lustyik János és Szivák J á n o s (Alberti-Ina). — tCsengeri Caszinót (Csenger). Király Mihály (Zenta). — Kunz Rezső (Temesrékás). — Budai Sakkozó Társaság (Budapest). — Patkó I m r e (Talpas).

JILWf®E

A tése: jaikat.

7-ik s z á m b a n megjelent k é p t a l á n y Sokan csak ravaszság útján érik

Felelős szerkesztő: H o l t s y P á l . Szerkesztőségi iroda: Budapest, I V . , R e á l t a n o d a - u . 5. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-utoza 4.

k i v á l ó b ó r - és lithiumos gyógyforrás

a k i az egészséges bőrápolásra súlyt fek­ tet, szeplöt eltüntetni, gvöngéden puha börl, valamint fehér arezbőrt elérni óhajt, kizárólag a v e s s z ő p a r i p a ­ l i l i o m t e j s z a p p a n t használja. — Egvedüli gyártó : B e r g m a n i i Se Co. T e t s e h e n a . E . Darabja 80 fillérért minden gyógyszertár­ ban, drogériában és illatszerkereskedésben stb. kapható.

vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben gyógyszertárakban.

és

megfej­ el czél-

Q P U I I I I T F Q Á P f l Q T Szinye-Lipóczi Salvatorforrás-vállalat, ObnULI t O AUUO I Budapest, V., Rudolf-rakpart 8.

cipőraktárában

SGHWEIZER & Co., LUZERN U 23 (Svájc.)

Muzeum-körut 9.

Selyemkivitel. Királyi udvari szállítók.

szerezzék be.

Kérjen árjegyzékei.

B LUM

ÉKSZEREK

LAJOS

%&**£

B u d a p e s t , V I I I . , K ö z t e m e t ő - i í t 4 . sz. «Kulatár» művészi állandó kiállítása.

EZÜSTNEMÜEK ÓRÁK,

egyházi szerek,ansroi. Iranczia. khinaeziisi dísztárgyak, gyári áron besze­ rezhetők. Legújabb a n g o l r e n d s z e r i t részletfizetési módozatok.

síremlékek ::

S Í R E M L É K E K egyszerű kivitelben kaphatók.

és

díszesebb ——^—^——

BOTOR I

csipke-, vegyitiartitó-, kelmefestő-, scőmyegporolóé l s z ő r m e m e g ó v ó g y á r i - I n t é z e t e . *** T e l e f o n 5 7 - 0 8 .

• d

Budapest, VIII. kerület, Baross-utcza 8 5 . szám.

*

Fiókok: IV., Kecakeméti-utcza 14. IV., Bsttt-ut 6. 8Z. V., Harminezad-utcza 4. VI., Andrássy-nt 16. sz. VI., Teréz-körut 39. 81. VIII., Józset-kSrnt i. »z.

I SfH JMOf «^ t aoo^ö 66T EGY MYELV MEGTANULÁSÁRA |T SZOL&ALO KYELVTAH | lEUES 1 0 FÜZETBEN > 6 0 ftllXK DÍSZES VÁSZON MAPPÁBAN KOR. 7.

í z l é s e s é s szolid k i v i t e l b e r , t e l j e s l a k b e r e n d e z é s e k készp é n z vtujy r é s z l e t r e k a p h a t ó

Sárkány J.

C Í D f 1 I í WAQ c»- é s U r ndT - ssoJiitó, tjAriUA JftllUO áksífr-vKoloíSvái-. 1 9 1 1 . év m á j u s á t ó l B u d a ­ p e s t , I V Kig-yó-tér 1. sz. i.é|>es nagy árjeg>zék ingym.

Lohr Mária (Kronfusz) f

bntoriparosnal,

Budapest

VIL, Bngébet-kSrnt 86. sí,

Gwravaffo.

m ű h e l y és raktár.

KUlCMUr4T»A>irtUItTIT»KIVAHTNrEl*80i

CrUFIH^F I R ( l * r i < c >'
„ALTVATER" GESSLER BUDAPEST.

Szép haj

KÍNA BORA VASSAL és

kellékek.

Különös

Kyg-iexükns k i á l l í t á s 1908. Leg-mayasattb k i t ű n t . Ki ő s l t ő s z c r g y e n g é l k e d ő k , v é r s z e g é n y e k é s lábbadozék számára, étvágygerjesztő, idege r ő s i t ő és v é r j a v í t ó s z ó r . Kilfinő íz. ~UOÜ-nál több orvosi vélemény.

specialista

Wm Testvérek | B u d a p e s t , V., Deák Ferenc-tér l ö .

Választék

Ajánlja dúsan felszerelt

árut

nemü

fali-,

raktárát ék­

úgyszintén álló-

TÖRLEY

Vásárolható a gyógyszertárakban félliteres ovegekben K S.UO, lueres üvegekben K 4.80.

TAUSMAN CASINO RÉSERVÉ

küldünk.

szerekben, ezfistkészletekben, alkalmi ajándékokban,

I. Serravallo, a. ú kir. minu-i iiáiiitó Trieste-Barcola.

minden-

utazó- és zseb-

órákban. — Óráknál Írásbeli jótállás.

LŐW Telefon 62-68. A

SÁNDOR

ékszerész és órás

* * V *s » m.,Jcir. p o s t a é s távixda szerződéses

Budapest,

Vili.,

József-korát

Telefon 62-68. óraszállitója.

81. szám.

F i ó k ü z l e t fürdőidény a l a t t : T r e n e s é n t e p l i c z e n . Telefon.

— -

H A S H A J T Ó SZER. Califig az eredeti és valódi kaliforniai füge szirup, mely évek óta mindenféle, szűkülésnél és étvágytalanságnál mint háziszer felnótteknél és gyermekeknél egyaránt kitűnőnek bizonyult.

kszer-átalakitások órajavitások saját műhelyemben lesznek jutányosán

Minden gyógyszertárban kapható.

és lelkiismeretesen eszközölve. Vidéki megrendelések

Főraktár;

Nagy üveg 3 kor., kis üveg 2 kor.

T ö r ö k József, Budapest, Király utca 12.

ékesség és disz. Ápo­ latlan haj visszataszitólag hat és az ember külsejére fordított gondot meg­ semmisíti. A hajnak rendszeres tisztítása és ápolása a „shampoon a feKete fejjel", a fejbfir és haj összes lerakódását eltávolítja, a hajat tómítté és fényessé teszt, egészségben fentartja. Vásárlásnál kizirólagosan„shampoont a feKete fejjel" követeljünk és ezen védjegy nélKiil felkínált árut leghatározottabban uta­ sítsunk vissza. Csomag ibolyaiilattal 30 fillér (8 csomag dobozban 2.— kor). T e j á i - Kátrány - vagy Kamilla tartalommal csomagja 30 túlér (8 cso­ mag dobozban 2.— kor). Védjegy Kapható az összes gyógyszertárakban drogériákban és illatszertárakban.

f

M i Haa* ScowarzKopí, G. m. b. H., Berlin N 37. mm

218

VASAENAPI U J S A G .

11. SZÁM. 1 » U . 6 8 . ÉVFOLYAM.

"Phosphatine Falíéres"

=

i fAt

1 Kitüntetve 1909. Parisban, 1910. Prágában és Londonban arany i ^^== éremmel. = =

I

Cíim :

BÉLA

Ara 1 X. Margit-szappan 7 0 flll. M a r g i t - p o u d . r 1 2 0 .

Marcheggi Gépgyár

G y á r t j a F ö l d e s K e l e m e n laboratóriuma A r a d o m . Kapható minden gyógyszertár, illatszer- és drogna-Szletben.

Vasöntöde R.-T. o< Marchegg >o

Ezen szerek a keleti nők egész szépségét varázsolják elő és a legtöké­ letesebbjei a kozmetikának. Egy készlet, mely áll keleti creme-Vil (2 K) minién börtisztótlanság ellen, keleti mosdópor-iól (K 1.50) keleti ssappan-böl (1 K), melyek mindketten bársonypuhává teszik a bőrt, A életi •púderből ( K) és keleti parfümből (4 K) bórmentve ÍO.SO K. Külön külön az összeg előzetes beküldése és : 30 fillér portó ellenében kapható;-

BUDAPEST,

•AgVARHOH 030, IfBWAQVOgB ÉS CE6J0BB HHBsEVO ORAÜZLfTL

Modern téglagyári gé­ pek, kavics zúzdák, aprítógépek és egész telepek. Modern transmissiók.

<£Í&*'

ALAPÍTVA

1847.

TÖMEGTERMELÉSRE

IDIPU-ZONGOBÁK i D A VÍ1 egjedfili képviselet e

ÖRArCEKSZEREK 10-évíjótállással

BÉLA

Ruhafestő-, yegytisztitó- és gőzmosó-gYára KA

S

SA

r u h á k a t , felöltőket, t é l i k a b á t o k a t , m i n d e n n e m ű r n h a n e m ü e k e t a legszebben t i s z t i t é s f e s t . — G a l l é r o k , k é z e l ő k h ó f e h é r r e t i s z t i t t a t n a k . — Alapítási é v 1810.

SZOLdOLTVÁNYOK szőlővesszők és finom érmedéki boiok be­ szerzésére legmelegebben ajánljuk a leg­ jobb hírnévnek örvendő

SZŰCS SÁNDOR

FIA

szblőtelepet Bihardiószegen.

Képes iriegyzétet tanulságos unalommal ingyen és bérmentre küld a cég. Ezen árjegyzéknek egyetlen b á/ból semszabatini tiiántozni. mert sok mindenkit érdeklő dolgot tartalmaz. Tehát senki el ne mulaszsza egy levelezőlapon kerm. Olcsó á r é s pontos ki­ szolgálás- Több ezer elismerő levél. Készlet: H millió.

nische Institut Dr. Franz Steiner & Co., Berlin 57., Königgratzerstr. 66. Lerakat

Magyarország részére: Török J,

gyógyszertára Budapest, Ví.. Király-utcza 12. szám.

h

RÉSZLETFIZETÉSRE 3

Szép, telt testidomokat, gyönyörű keblet nyerhet a törvényileg védett,

HALTÉNBERGER

KABW árjegyrékfeérmeiitvs.lavK»»ott pontosan earkozriltétpett.

Telefon.

ytífóxfcfaÁ

Backhaus, Dohnányi, Pugnot, Alice Ripper, Saiier, Síefaniay sfb.

1CORPIIS JURIS HUNGARICI r

mm

Pápai és Náthán v a s - é s rézbn^orgrár B p e s t , VI., A n d r á s s y - u t 2 . (Fonciére palota) Ingyen és bérmentve küldi dus tartalma képes árjegyzékét a kívánt tárgyaknak megnevezése esetén moder«slylfi Ízléses, első­ rendű anyagból készült vas- és rézbutorokról; sodronyágybetetekről minden rendszerit összecsuk­ ható vaságyakról; kávéházi- és kerti vasbutorokról és ernyőkről; terraszrácsokról; rézfflggőnytartókról és gyermekkocsikról. El­ vállaljuk szállodáknak és inté­ zeteknek teljes berendezését. — O l c s ó á r a k . Saját márványcsiszolótelepunkön készítünk asztal-, cassa- és bulletlapokat. Falburkolásokat szakszerűen ké­ szítünk. Az összes hazai és kül­ földi márványokból állandó rak­ tárunk van.

Az A n g o l - O s z t r á k B a n k

rekeduegel, hurutot, görcsös kö­ högést gyorsan és biztosan meg­ szüntetnek ax orvosilag kipróbált £ £ 2 £ r _ K A K A M E I , I . A E :: a bárom fenyővel. 5500 hiteles bizonyítvány a biztos sikerről tanúskodik. Csomag 20 és 40 ti II- gyógy tárakban és drogé­ riákban. T r . K a i s e r Bregenz, :: Vorarlberg. ::

X középek jobban költenek, mint tyúkok. 45 kor. feljebb. — El ó'rangu referenrziák egé
A közgyűlés napirendje:

KOCSIÁRUCSARNOK BUDAPEST,

Vn.,

KÁKÓCZI-ÚT

72.

A budai SzL-Lükácsííirdő

DEZSŐ

a m. kir. Curia kisegítő bírája.

• N a g r j s z á l l o d á j á b a n * és c T b e r m a l a Bzállodájában szoba teljes ellátással n a ­ p o n k é n t 10 k o r o n á t ó l feljebb. M i n d e n szoba k i l á t á s s a l a D u n á r a . K é n e s i s z a p ­ fürdők é s i s z a p b o r o g a t á s o k . F ü r d ő i s m e r ­ tetést díjmentesen küld :: :: :: :: ::

A Corpus Juris m i l l e n n i u m i emlékkiadás legújabb k ö t e t e ; közli a k é r v é n y e k s z ö v e g é n k i v ü l a ministeri indokolást, a képviselőház és főrendiház illetékes bizottságainak jelen­ tését s jegyzeteiben felvijágosit m i n d e n fel­ m e r ü l ő kérdésről.

:: Szt.-Lukácsfürdő részvénytárs.

Ára fiizve 3 kor. 60 flll., félbörkötésben 6 kor. Kapható:

L A M P E L R. könyvkereskedése

április: 3, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 13, 15, 19-én.

A h ú z á s o k a n é g y e l s ő n a p o n lU 9 órakor, a többi n a p o k o n 9 órakor k e z d ő d n e k és a m a g y a r k i r á l y i e l l e n ő r z ő h a t ó s á g é s k i r á l y i k ö z j e g y z ő j e l e n l é t é b e n n y i l v á n o s a n t ö r t é n n e k a M . K i r . S z a b . O s z t á l y s o r s j á t é k h u z á s i t e r m é b e n . A s o r s j e g y e k n e k a 6. o s z t á l y r a v a l ó m e g ú j í t á s a a j á t é k t e r v s z e r i n t , m i n d e n i g é n y k ü l ö n b e n i e l v e s z t é s é n e k t e r h e alatt 1 9 1 1 . é v i m á r c z i n s h ó 1 5 - i g e s z k ö z l e n d ő .

Magyar Királyi Szabadalmazott Osztály sorsjáték Igazgatósága. Tolnay. Ma^ay.

1

( W o d i a n e r F . és Fiai) B.-T.-nál Budapest,

VI

ker., A n d r á s s y - ú t

és m i n d e n k ö n y v k e r e s k e d é s b e n .

A monarchia legnagyobb kocsiraktára, * Árjegyzék ingyen.

Villamosság a betegápolás szolgálatában

Jegyzetekkel ellátta

Dr. M Á R K U S

Kiadja a FRANKLIN-TÁRSULAT.

Hirdetmény. márczius: 22, 23, 24, 27, 28, 30, 31,

tiszta és éles. Névjegy, üdvözlő- és le­ velező-lapokra, étlap, levélpapírra stb. ragasztáshoz gummirozva. Szállítás 3-5 nap. A fényképet érintetlenül t vissza­ küldöm. Szétküldés utánvéttel v. a pénz előzetes bek. mellett portóköltséggel Imagyar bélyegekben is). Minta 10 fill. franko. Elárusítókat keresek.

=^^=.

1910. éuí töruényczíhkeK

21.

L

részvényeseinek

1 9 1 1 . é v i á p r i l i s <»-án B é c s b e n saját h e l y i s é g e i b e n ^=^ (I., S t r a u c h - G a s s e 1. szám) tartatik m e g . = ^ ^ =

(MAGYAR TÖRVÉNYTÁR)

:n^zzrr legújabb kötete:

BANK.

rendes közgyűlése

Megjelent a

Köhögés

tUm

\

L. Polatsek, Bernheimei-Ldstr. 50-52. FrankfurtJ. 3. « j ^

IBAÖH-zongorát játszanak és ajánlanak :

E z e n n e l k ö z h í r r é t é t e t i k , h o g y a M a g y a r K i r . S z a b a d a l m a z o t t O s z t á l y s o r s j á t é k ( X X V I I . sorsjáték) 6 . o s z t á l y á n a k h ú z á s a i folyó évi m á r c z i u s h ó 2 2 - t ő l á p r i l i s h ó 19-ig tartatnak m e g , m é g p e d i g a k ö v e t k e z ő napokon:

Budapest, 1911. évi márczius hó 5 én.

léyntíMMÜilirJ«gTííkkMukt

ANGOL-OSZTKÁK

1865.

Bpesí, csakis Gizella-tér 2.

Kertészeti és Magtermelési Részvénytársaság JOKAJ.^f +Soványság. +

Hízás 6-8 hét alatt egész 30 fontig. Szigorúan szolid, nem ámí­ tás. Számos köszönetnyilvá­ nítás. Doboza használati utasí­ tással 2 7 5 K. A pénz postautal­ ványon beküldése, vagy utánvét mellett, beleértve porté is. Hygie-

Bidapesí, IVn Kdroli-körit 10.

ojtorl gyümölcsFát, vadonezot, akácz és gledicsiátlOO.QOO számra képes küldeni. y

28 fénykép ^ » ^ i t f f t ZONGORATERMEI K 3 . 5 0 . Fenti nagyságban kifogástalan

T é l i a r a n y p a r m e n é s J o u a t h a n a l m a í a o l t v á n y o k 1Ü0 drb. 80 kor. 1000 drb ára 7*50 korona. M a g y a r l e g j o b b k a j s z i n b a r a c z k o l t v á n y 100 drb. 75 kor. 1000 drb. 700 kor. A c e r n o g u n d o ( k ö r i s l c v e l ü j u h a r ) 2—2V» méter magas és 20—25 cm. törzskörméretü példányok 100 drb. 60 kor. 1000 drb. 550 kor. 2 éves nemesitett T e a é s R e m o n t a n t b o k o r r ó z s a 10 drb. 5 kor. 100 drb. 40 kor. G y ü m ö l c s - és d i s z f a ujdonságok, gyümölcsfák, díszfák, díszcserjék,akácz, gleditschia és egyéb c s e m e t é k árjegyzék szeritt. V i r á g o k , v i r á g g n m o k , k o n y h a ­ k e r t i és v i r á g m a g v a k .

~ ^ Í > & £ > § § AVANYÚ VIZ

ELEK ésTáiM R. JT.

kajszin-baraczk.

HECKEHAST =GUSZTÁVÉ

különösen ajánlható:

evőeszközök, teljes készletek, gyertya­ tartók, szivargaraitarák, jardiniérek, kávé-, tea-, mokka- és UkSrkészletek stl. i n választékban

AUFRECHT és 60LDSCHHIED atóda

V., Sziget-utcza 4-6. szám. Telefon 44-81.

G u s z t á v P r o c h e .^ gyógyszerész keleti Tgjgjíli^i illatszertárában :: jjtjg^&Js Brcka, Bosznia. ^*W Magyarország ré«zére főraktár Budapesten TÖRÖK J. Király-utoa 12. ^ ooooooooooooo Száz és száz köszönő és elismerőlevól megtekinthe

HAOKCR-féi*

Kényelmes hwi lefizetésre

Vezérképviselő:

HINSENKAMP LÁSZLÓ

Elapiítatoft

«BÜSTERIA» erőporunk ál­ tal, arany éremmel kitün­ tetve: Parisban 1900, Ham­ burgban 1901, Berlinben 1903.

=

* .

Fiatalosan üde és szép lesz, ha a ZEIDIJJE keleti szépítőszere­ ket használja!!! ^^

' H?K*

Tíév:

ZOLTÁN

4 8

A V A R G I T - C R E M E a íőr«njrn hölgyek kedrencz szépítő szere, az egész világon el v»n terjedve. Páratlan hatása szerencsés összeállításában rejlik, a bór azonnal felveszi és kiváló hatása már pár óra lefolyása alatt eszlelhető. Mivel a M A R G I T - C R E M E T utánozzák és hamisít­ ják, tessék eredeti védjegygyei lezárt dobozt elfogadni, mert csak ilven készítményért vállal a készítő mindennemű felelősséget A M A R G I T - C R E M E ártalmatlan, zsírtalan, vegyiszta készítmény, a mely a külföldén általános feltűnést keltett.

g y ó g y s z e r t á r a Budapest, V., Szabadság-tér (Magykorona-ntcza sarok.

SZÁM.

B i z a l m a m van az Ön t a l á l m á n y a e r e d m é n y é b e n és azt a l k a l m a z n i i s óhajtom. S z í v e s k e d j é k k é r e m i n g y e n f e l v i l á g o s í t á s a i t h o z z á m b e k ü l d e n i .

Legfinomabb

E g y n a g y dobez (elegendő 3 hétre) ára 3 korona 80 fillér. :: :: Főraktár:

Czimezze az alanti szelvényt e g y 2 5 íilléres bélyeggel ellátott borítékban és egy 2 5 íilléres válaszbélyeget m e l l é k e l v e H é l é n e D u r o y h o z D i v i s i o n 2 2 8 , 1 2 K u e d e l a C h a u s s e e d ' A n t i n P a r i s . (Ezelőtt 20, Bue Richer).

találmányára.

FALUDI LÁSZLÓ n t l ^ S ^

Isfen k e l l e m e s izfi, könnyen e m é s z t h e t ő . A fogzást m e g k ö n n y í t i é s b i z t o s í t j a a csontrendszer fejlődését.

Meggyőződésből és biztonsággal kiálthatom ma fel: Nincs asszony, akinek a termé­ szet igazságtalansága miatt szenvednie kellene. Ma már nincs sovány kebel, sem csontos váll, sem petyhüdt m e l l ! Végre ban, valamint a külföldön is elértem azt a czélt, amelyet keltett, ennek értékét bizo­ eddig mások hiába kerestek. nyítja és magasan helyezi Rövid pár nap alatt elérhető mindazon szerek felé, ame­ a csodával határos fölfedezé­ lyeket máig a női kebel szé­ sem következtében, teljes, ke­ pítése és üdesége emelésére rek, kemény, harmonikus bármely országban megkísé­ alakú kebel, formás nyak és reltek. Eövid pár nap alatt csodaszép vállak. sikerült fölfedezésem által — Büszkeséggel és elégtétel­ amint ezt ön is megbírál­ lel állapítom meg, hogy az hatja — egy sovány és nem első vagyok, aki a nő megéppen graciózus nőt ugy át­ szépülésének titkát föltalál­ alakítani, hogy melle pom­ tam és egyedül az én birto­ pásan kifejlődött, nyaka re­ komban van. Néhány lelki­ mek formájú és vállai töké­ ismeretlen utánzó megkísérli letes szépek lettek. A női nem még most is, hogy teljesen szerencsétlenéi, akik nagy értéktelen és az egészségre soványság vagy petyhüdt mel­ lek álta! el voltak csúfítva, ártalmas, nekik azonban hozzám sereglettek tanácsért hasznothajtó produktumait és mindkét esetben a leg­ földicsérje, azonban az a vissz­ jobban bizonyult találmá­ hang, amelyet az én fölfede­ zésem ugy Francziaországnyom. Egy brosúrában pedig számos köszönő- és hálairatot gyűjtöttem egybe, amelynek olvasása által bárki is meggyőződ­ hetik, hogy találmányom korunk legelső fölfedezései közé sorozható és hivatva van arra, hogy az egész nő-esztétikát megváltoztassa. Öntől függ, hogy ugy változzon át, mint azt én cselekedtem. É n Önnek bizonyíték­ kal szolgálok, ingyen mutatom Önnek az utat és szavatosságot vállalok érte.

Héléne Duroy asszony

costnm é l p o n g y o l á k -

A gyermekek elismert, legkiválóbb tápszere az e l v á l a s z t á s i d ő s z a k á t ó l kezdve a :: :: ::

ami H é l é n e D u r o y asszony csodálatos fölfedezésének köszön­ hető, amely egy év óta nagy feltűnést okozott.

228.

BLUZOKs RUHÁK

ANYÁK FIGYELMÉBE!!

rövid pár nap alatt

BEIROSZELVENY

219

^

Keble átalakul

INGYEN

VASAENAPI Ú J S Á G .

11. SZÁM. 1911. 58. ÉVFOLYAM.

A szenvedd emberiségnek ajánlva ! Ha idegesség­ ben, neurastheniaban, álmatlanságban, fejfájásban (migraine), hátfájásban, gyomor- és hélbanlalmakban, szivgyengcségben és hiidésben, ifukori bűnök fulylán beállottelgyengíilósben, rheamában, csuzbanésisebiásban s/enved és már minden gyógymódot és drága fürdőt kipróbali, a nélkül, hogy gyógyu­ lást talált volna, tegyen kísérletet a leghirneresebb orrosi szakiekinlélyek által ajánlott villany-orvosi 'gyógyító készülékkel, Spamer ta­ nár szerint magánhasználatra. Egy télies kis készülék használati uta­ sítással ára 2!) kor. gyenge szer­ vezetnek részére. Egy teljes nagy készülék ára 43 kor. idült betegek yógyitására. — Kitűnő működés! önnyfi kezelés ! — Megrendelé­ seknek a legdiszkrétebb módon tesz eleget: K e l e t i J . orvosi gjógyvillanv készülékek pára, Budapest, IV., KoronaherfZeg-n. 17/3. "Képes árjegyzék ingyen és Dérm.

f

1. A főtanács évi jelentése. 2. A számvizsgáló-bizottság j e l e n t é s e az 1910. évi zár­ számadásról és e feletti határozathozatal. 3. Határozathozatal az 1910. évi t i s z t a n y e r e s é g hova­ fordításáról. 4. J a v a s l a t a r é s z v é n y t ő k e felemelése és az alap­ s z a b á l y o k m ó d o s í t á s a iránt. 5. K é t főtanácsos választása a v o n a t k o z ó m ű k ö d é s i i d ő t a r t a m lejárta f o l y t á n . B#~ Az alapszabályok 30-ik § a értelmében 25 részvény egy szavazatra jogosít. A szavazatra jogosult részvényesek felkéretnek, hogy szava­ zati joguk biztosítása végett f. évi márczius hó 30-ig bezáró­ lag helyezzék letétbe részvényeiket a még le nem járt szel­ vényeikkel együtt B é c s b e n az Angol Osztják Bank szám­ fejtőségénél, L o n d o n b a n az Anglo-Anstrian Banknál, B u d a ­ p e s t e n az Angol-Oszirák Bank fióktelepénél (V., Fürdőutcza 6.). Aussig, Bodenbach, Brünn, Brüx, Cemovitz, Eger i/B Graz, Innsbruck, Korneuburg. Linz, Lobositz, Marburg a/JD, Pardubitz, Pirano, Prága, Prossnitz, Saaz, Ttplitz, í e t s e b e n , Trantenau, Triest, Welse, Znaini városokban létező sfiókintézeteinél és Pilsenben Hofman és Kottlarzig bank betéti tár­ saságnál. Az alapszabályok 27 ik §-a értelmében megliatalmazás csakis szavazatra jogosult részvényesre ruházható. Bécs, 1911 márczins l é n . A fótanaos. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

homokértékesitéshez szállítunk munkaképes

g é p e k e t é s formákat, t é g l a - , ttrblook-, t e t ő c s e r é p - , c s a ­ t o r n a - é s a l a g o s ö r e k gyártására. Saját modern szerkezetek. Különlegességi gépgyár

Dr. Gaspary 6c Co. Markranstadt

(Németország)

128. számú brosúra ingyen.

11. SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG,

220

KOZMETIKAI GYÓGYINTÉZET

Valódi Brünni Szövetek

Fennáll 1892 óta.

1911. évi tavaszi és nyári idény.

Pőonos Dr. JUTASS! JÓZSSP bőrgjógjást, (gés!S%Un-lanár. ai orvosi koimetika legelső és legrégibb siafeorrosa Magjaromágon. ]

SÍK6r6ÍDK tltkft hogy tudományos alapon, szolidan dolgozunk.

TOrZOrrokat csinosra formázunk, bármi oka is van a torzulásnak.

Szépségrontó bőrbajokat J S f t ^ g S a f t

líínitÍQTUrflitlV n r - J a t a s s y 20 éves tapasztalatai alapján készülűíepuuaiClBlUa n e k . n e m cso daszerek, m,ra kendőzőszerek. ha­ nem orvosságai a kozmetikai bajoknak ; ártalmatlanságukért és biztos hatásukért Dr. Jutassy viseli a felelősséget.

szárazság, vörösség stb.)

Felesleges képződményeket S í c t ^ S ^ S j HlanVOkat természetesuton pótolunk (simaság, üdeség, szin, haj).

Elváltozott arcokat

E g y teljes készlet 10 borona,

posztógyári

SÍSS^ 1. Bőrkoptató-készlet £T. KS. ?. 4.rBőrhámlasztó-készlet n s o k a t a benne ülő évtizedes mitesszerekkel együtt; eltünteti 2. Bőrgyógyitó-készlet Stefi?? oyen piruló arcok ápolására (mattá tételére) szolgál; gyógyítja a b o r á t k á t (mitesszer), a p a t t a n á s t (vimmerli), a b ő r l l k a o s o k a t (pórus), a túlságos i z z a d á s t , v ö r ö s k e z e t , vörös orrot, fagyási foltokat.

5

Q ' R m » á T i í * i l n - ' l r Á « ' 7 l í » + S M r e l a tem>észettől szép 0, JLUJlayWHJ H t / ö Z i i e i j t, sz t a , normális arc és kéz bőrét konzerválják, ü d í t i k ; a kényes, száraz, hámlós, durva, érdes, libabőrös, sömörös bőrt finomítják, puhít­ j á k , s i m í t j á k ; a petyhüdt bőrt felfrissítik, s megmentik a további fonnyadáslól; a r á n c o k a t eltüntetik. M T A ki a megfelelő készletet nem tudj* m e g v á l a s z t a n i , annak s z e m é l y e s e n v a g y l e v é l b e n d í j m e n t e s e n adunk f e l v i l á g o ­ s í t á s t , A Dr. J u t a s s y - f é l e k é s z l e t e k é s h a j f e s t é k e k kaphatók m i n d e n g y ó g y s z e r ­ t á r b a n é s drogériában.— =

KNUTH KÁROLY

7 10 12 15 17 .18 20

korona korona korona korona korona korona korona

raktár

i%

Siegel-lmhof, Brünn.

egy próbakészlet 5 kor.

1

barna arcot, a s z e p l ő t . m á j f o l t o t gyökeresen elmulasztják.

vég vég vég vég vég vég vég

1 vég, fekete szalon öltönynek K 2 0 . - felöltőszöveteit, turistaloden, sélyemkammgarnok stb. stb. szállít gyári árban a szolidnak elismert

lÍPQ7lítPÍn1rhpn csoportosítva vannak mindazon szükséges szeJU5&MGIG1ÜAUC11 r e k é s eszkSzök, melyek az illető szépséghiba gyökeres elmulasztására szolgálnak.

ffigjSűfSA^fire"

A készletek á r a bő használati utasítással:

Egy vég 3.10 méter ttri öl hfiQQ7ll t e l J e s ~ H U b b Z II t ö n y n e k ele­ gendő (kabát, n a d r á g , mellény) ára c s a k

1 1 1 1 1 1 1

Minták i n g y e n é s bérmentve. A magánvevők előnyei szöveteket közvetlen Siegellmhof czégnél a gyártás helyén vásárolni, felette nagyok. — Kolosszális áruforgalom következtében mindenkor legnagyobb választék egész friss szöve­ tekben. — Legolcsóbb szabott árak. A legkisebb meg­ rendelés is teljesen minta szerint és l e g é r z é k e ­ nyebben lesz eszközölve.

a p a t t a n á s o k n y o m a i t , a lencsefoltokat és a kisebb s e b ­ h e l y e k e t (himlőhely); leszedi a legmakacsabb szeplőt és máj­ foltot, a lángvörös rózsapattanást és a kékes borvirágot is. A bőrhámlasztás körülbelül egy heti szobafogsággal jár. T T a í ' p A c f ' í Í G * hajfestés nagy gondot ad, mert a hajfes• A A c A j l ü O L o ö . tékek közt kevés az ártalmatlan és megbíz­ ható. D r . J u t a s s y főorvosunknak hosszú tapasztalatai alap­ ján végre sikerült olyan hajfestéket előteremtenie, mely ez idő szerint a legtökéletesebb: tudniillik csak a hajat fogja, a fejbőrt nem, a fehérnemül nem piszkítja, természetes szint ad, mely nem fakul és színekben nem játszik, a kezelés igen egyszerű, idegen segítséget nem igényel és sem a hajnak, sem a fejbőrnek nem árthat Egy adag Dr. Jutassy-féle h a j f e s t é k á r a használati utasítással l O K és kapható a következő hét színárnyalatban : vőrösesszőke, világosszőke, hamvasszőke, vilá­ gosbarna, gesztenyebarna, fekete.

K

Bőrszékipar

12. SZ. 1911. ( 5 8 . ÉVFOLYAM.)

Kendi Antal

Szerkeszlöségi kiutlóhiuulal.

SZERKESZTŐ

Bu,tepe,fc

"-

Semmelweis-u. 7 .

iroda:

IV. Beáltanoda-utcza 5. IV Eyjetenj-utcZH 4.

BUDAPEST, MARCZIUS 19.

H O I T S Y PÁL. Epyes szám ára 40 fillér.

Elöpzelési leltételek :

Egész évre „ Félévre _ _ Negyedévre _

__ 2 0 korona. A t Világkrónlkát-vtd _ 10 korona, negyedévenként 1 koronával _ 5 korona. több.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

: Főraktár: kutatásoknak, mint a petróleumra való fúrá­ soknak. Rámutattak arra a fontos szerepre, mely a kálisókat a mezőgazdaságban megilleti, s kifejtették, hogy ezek képezik a chemiai ipar­ nak is leglényegesebb anyagát, úgy, hogy Né­ metországban közel egy milliárd márkát tesz ki az az összeg, mely a kálisóból évente elő­ állított anyagok értékének megfelel. Kifejezte mindkét tudós abbeli nézetét is, hogy külö­ nösen az erdélyi sómedoncze szélein okvetlenül kell kálisó-lerakodásoknak lenniök, h a mind­ járt nagyobb mélységben is a föld szine alatt. A dolog nagy fontosságára való tekintetből kötelességemnek tartottam, hogy felhívjam erre a pénzügyminiszter figyelmét. Akkor is Lukács László volt a pénzügyminiszter. Bányászattal foglalkozó ember, élénk érzéke van hasonló kérdések iránt, s azonnal átlátta a dolog hord­ ereje! E l is rendelte, hogy tanulmányozzák a viszonyokat. De a tanulmányozás — nem tu­ dom kinek a tanácsára — téves irányban in­ dult. Nem a geológiai viszonyokat kutatták, hanem egy vegyészt bíztak meg az erdélyi só-medeneze területén előforduló tavak meg-

KOZMETIKAI GYÓGYINTÉZET Budapest, IV. ker. Kossuth

MÉRNÖK

ÉS GYÁROS

Cs. é s k i r . f e n s é g e J ó z s e f f ő h e r ezeg udvari szállítója, n ni Gyár és iroda: —

Bndapest, vH., Garay-ntcza 10.

K ö z p o n t i é s g ő z f ű t é s e k , l é g s z e s z - é s v í z v e z e t é k e k , csatornázások, szellőzteté­ sek, s z i v a t t y ú k , v i z e r ő m ü v i e m e l ő g é p e k s t b . — Tervek, k ö l t s é g v e t é s e k , jöve­ delmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

Lajos-utcza

4 . szám. I

AGYTOLLAK! Legelőnyösebb bevásárlási = forrás: =

Magyar Kereskedelmi Yállalaf, Miskolcz 2. SaV Tessék árajánlatot kérni I

ANGOL B Ő B B U T O R készítése, festése és reno­ válása saját műhelyemben. Ebédlőszékek, iroda­ fotelek valódi bőrrel. Ülőbútor állványok kárpitozása Székatalakitások 1

/

\

Piros arcz. Piros orr. Piros kéz sohasem volt divatban és minden nő és férfi igyekszik ezektől a csúnya bőrbántalmaktól a szeplő és pattanással együtt megszabadulni a legrövidebb idő alatt. :: :: 8 n a p teljesen elegendő, hogy vörös arcza, vörös orra, vörös keze hófehér, tiszta és finom legyen. Csakis a hires bőrápoló szerekhez:

A FÖLDGÁZ KÚTJA.

A KIS-SARMASI GAZKUT.

Diana krém-, Diana szappan­ hoz kell fordulni, akkor nem lesz többé piros orra, piros keze, piros arczbőre.

Kiy-sÁBMÁsi gázkút értékesítésére még semmi sem történt, de a helyi féltékenykedés m á r .felemelte a szavát; a becses anyag fel­ használatlanul száll még a levegőbe, ellenben a fölött m á r kifejlődött a vita, hogy kit illet meg e m ű létrehozásának az érdeme. Olvas­ tunk olyan felszólalást is, mely azt bizonyít­ gatta, hogy egy vidéki lapban megjelent tárczaczikk adott elhatározó lökést a fúrások meg­ indításához, — a mely czikk kétségtelenül igen jeles lehetett, de az bizonyos, hogy ép az nem olvasta, a kitől az elhatározás függött.

A

Több mint egy millió köszönő levél igazolja a fenti körülményt.

DIANA-PÚDER

pedig arról nevezetes, hogy az arczon egyenletesen tapad, szabad szemmel t e l j e s e n l á t h a t a t l a n ­ am ennyiben pedig teljesen ártalmatlan szerekből van összeállítva, ki van zárva a láthatósáqa a kékesszinü arczbörnek, amely szin olyan nők arczán látható, kik ártalmas összetételű púdert használnak. Egy üvegtégely Diana-crém (nappali és éjjeli Egy nagy darab Diana-szappan 1 k o r 5 0 till használatra) 1 kor. 5 0 fül. " Egy üvegtégelv Diana-crérh (csak éjjeli használatra) Egy nagy doboz Diana-puder szarvasbőrrel együtt 1 kor. 5 0 fül. (fehér, rózsa, vagy sárga szinben) 1 kor. 5 0 fül. Kapható egész Európában a gyógytárakban, drogériákban és parfümériákban. Aki nem tudja saját helységében beszerezni az rendelje meg a központból

A kérdés tudományos részének érdeme Lóczy Lajosé, á kivitel érdeme Wekerle Sándor volt pénzügyminiszteré, és részben Lukács Lászlóé, még előbbeni miniszterségének idejéből. Tudvalevő, hogy a sármási földgázra kálisókutatás közben akadtak. Annak a nézetnek pedig, hogy nálunk érdemes kálisók u t á n ku­ tatni, Lóczy Lajos adott először kifejezést. Nézetéhez csatlakozott Suess Eduárd, a bécsi tudományos akadémia elnöke is, á kivel egy alkalommal Lóczynál találkoztam. Mindketten nagyobb fontosságot tulajdonítottak a kálisó-

ERÉNYI BÉLA gyógyszerész Budapest, Károly körút 5 . (A legkisebb megrendelés is fordulcr ostával utánvétlel eszközöltetik.)

— F r a n k l i n - T á r s u l a t n y o m d á j a , B n d a p e s t , I V . , E g y e t e m - n t c z a i.

ez.

/

A FÖLDGÁZ BDGYBOREKAI.

A K I S - S Á R M Á S I G Á Z K Ú T . — Jelfy Gyula fölvételei.