10. FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 10. osztálya számára. o s z t ály

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 10. osztálya számára

10.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Üvegházhatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. A világtenger szintjének emelkedése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Levegőszennyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Vízszennyezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Zajszennyezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. Olajszennyezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Savas eső. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Talajszennyezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Talajerózió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Víztisztítás, szennyvízkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Készítsünk „újrapapírt”! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Üvegházhatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. Véges édesvízkészlet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Szerző: Tóth Gabriella Lektor: Dávid János Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Smohay Márton Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3

Földrajz – 10. évfolyam

A kísérlet leírása

1. Üvegházhatás Emlékeztető, gondolatébresztő A modern kor beköszöntével az emberek egyre több üvegházhatást kiváltó gázt engednek a légkörbe, ezek közül a legtöbbet emlegetett

igazolni, hogy a szén-dioxid üvegházhatást idéz elő?

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

A kísérlet menete: 1. A dobozokba tölts kb. 2-3 cm-nyi ecetet! 2. Helyezd a hőmérőket a dobozokba és takard le azokat fóliával! 3. Melegítsd a dobozokat a lámpákkal kb. 10 percig! 4. Olvasd le és jegyezd fel a hőmérsékleteket! 5. Az egyik dobozba tegyél egy kis

Üvegházhatás szemléltetése

4

üvegházgáz a szén-dioxid. Nem véletlenül, hiszen a megnövekedett üvegházhatás több mint 60%-áért felel. Hogyan tudjuk kísérleti úton

kanál szódabikarbónát, és gyorsan tedd vissza a fóliát! 6. Világítsd meg ismét a dobozokat 10 percig, és jegyezd fel a hőmérsékletüket! Fontos! A kémiai reakció is hőt termel, ezért mielőtt leolvasnád a hőmérsékletet, győződj meg róla, hogy a reakció már teljesen végbement, azaz a pezsgés megszűnt.

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• 2 db íróa szta li lá mpa • 2 db eg y fo rma , fehér m űa nyag dobo z (pé fag yisdoboz) ldául • Átlátszó műa nyag fó lia (folpack) • Ecet • Szódabik a rbóna • 2 db hőm érő (beleférj en a dobozba)

Készítette: Tóth Gabriella


FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

1. Milyen hőmérsékletet jegyeztél fel az első 10 perces lámpás melegítés után mindkét doboznál?

.......................................................................................................................

2. Mit tapasztaltál a második esetben annál a doboznál, amelyikbe előzőleg szódabikarbónát tettél? Hogyan változott ennek a doboznak a hőmérséklete?

.......................................................................................................................

3. Magyarázd meg, mi történt az ecet és a szódabikarbóna találkozásakor, mi keletkezett?

.......................................................................................................................

4. Mi az oka, hogy a szén-dioxid üvegházhatású gázként működik? Hogyan fejti ki üvegház hatását?

.......................................................................................................................

5. Sorolj fel olyan tevékenységeket, amelyek felelősek a szén-dioxid kibocsátásért!

.......................................................................................................................

6. Milyen más üvegházhatású gázokat ismersz?

.......................................................................................................................

7. Mi történne a Földön, ha nem lenne üvegházhatás? Milyen lenne az átlaghőmérséklet?

.......................................................................................................................

8. Melyek az üvegházhatás fokozódásának veszélyei?

.......................................................................................................................

9. Olvasd el a következő összefoglalást a szén-dioxid-kvóta kereskedelemről, majd válaszolj a kérdésekre! A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének számos lehetősége közül az egyik legsikeresebben alkalmazott módszer az ún. kibocsátási kvóta alkalmazása. Az EU-ban is alkalmazott módszer lényege, hogy 2005-2007 közötti három évre, valamint a 2008-2012 közötti öt évre és ettől kezdve minden öt éves időszakra minden állam számára meghatározzák, hogy mennyi az a kibocsátott szén-dioxid mennyiség, ami évente „büntetlenül” kibocsátható. Az országok kormányai saját hatáskörükben osztják meg a megállapított kvótát a szennyező vállalatok között. Magyarországon 2005-2007 között a megállapított szén-dioxid-kvóta 31,66 millió t/év volt. A magyar állam ennek 2%-át tartotta meg saját magának, további 2%-ot az említett időszakban működésüket újonnan megkezdő üzemeknek tartalékolt, a fennmaradó mennyiséget pedig „ingyen” osztotta ki a kibocsátó létesítmények között. Ha egy üzem nem használja ki a rá szabott kvótát, a felesleget eladhatja a szén-dioxid-piacon olyan üzemeknek, amelyek túllépnék a rájuk szabott mennyiséget. Ebben az időszakban a szén-dioxid tonnánkénti ára 15 euró volt. Magyarország 2005-ben a rá szabott kvóta kb. 85%-át használta fel. Az állam a saját maga számára tartalékolt, de fel nem használt keret értékesítéséből származó bevételeket az energiatakarékossági pályázatok fedezetére szánta. a) Mit jelent a kibocsátási kvóta? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) Kik az eladók és kik a vevők a világ szén-dioxid-kvóta piacán? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) Miért van szüksége az államnak saját szén-dioxid-kvóta mennyiségre? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) Miért tartalékolt 2%-nyi mennyiséget az állam az új üzemeknek?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) Hány tonna volt hazánk szén-dioxid kibocsátása 2005-ben?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . f) 250 Ft-os euró-forint árfolyamon számolva hány forint volt az értékesíthető szén- dioxid kvóta hazánkban?. . . . . . . . . . . . . g) Az EU Bizottsága a 2008-2012 közötti periódusban csökkentette a hazánknak szánt szén-dioxid-kvóta mennyiségét. Mit gondolsz, miért?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . h) Jelenleg van-e bevétele az államnak a kibocsátó létesítményeknek kiosztott szén-dioxid kvótából?

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - Nagymáté Emese (2012): Időjárási jelenségek, Cser Kiadó, Bp. P. 40. - Ferenczi Sándor et. al, (2007): Földrajz Plusz! Feladatgyűjtemény 3. kiegészítő csomag, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., Bp.

5



2. A világtenger szintjének emelkedése Emlékeztető, gondolatébresztő A NASA a hetvenes évek óta műholdakkal figyeli Grönlandon a jégréteg változásait. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy Grönland

vízszint-emelkedésben a szárazföldi jég (pl. Grönland) elolvadása illetve az úszó jéghegyek elolvadása között?


A kísérlet menete: 1. Töltsd meg mindkét poharat félig vízzel! 2. Az első poharat hagyd fedetlenül, a másodikat pedig fedd be műanyag fóliával (folpackkal)! A pohár szélénél erősítsd meg a lefedést a ragasztószalaggal! 3. A befedett pohár tetején lévő fóliát két-három pici helyen szúrd át ollóval! Tengerszint emelkedése

6

szinte minden régiójában nagyfokú a jégtakaró olvadása. Vajon megemelkedhet ettől a világtengerek szintje? Van-e különbség a

4. Tegyél az első pohárba két jégkockát, és filctollal jelöld be a vízszintet! 5. A második pohárnál tegyél 2 jégkockát a fóliára, és itt is jelöld filctollal a vízszintet! 6. Várj addig, amíg a jég mindkét pohárnál megolvad, és vizsgáld meg mindkét esetben a vízszintet, jelöld filccel a változást!

Hozzávalók (eszközök, anyagok

• 2 db pohá r • Műa nyag fólia (folpack ) • Ragasztó sza lag • Filctoll • 4 db eg y fo rma jégkock a • Olló • Víz

)



FELADATLAP


1. Mi történt az első pohárban lévő vízszinttel?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

2. Mi lehet ennek az oka?

......................................................................................................................

...................................................................................................................... 3. Mi történt a második pohárban lévő vízszinttel?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

4. Mi a magyarázata a fent tapasztalt jelenségnek?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

5. A NASA megfigyeléseiben szereplő, olvadó grönlandi jeget melyik pohár modellezi?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

6. Számítsd ki, hogy ha a Grönlandot átlagosan két kilométer vastagon borító jégtakaró teljesen elolvadna, men�nyivel emelkedne meg a tengerszint!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

a) Készíts megoldási tervet! Írd össze, milyen adatokra van szükséged a megoldáshoz! A megfelelő forrásokból (atlasz, lexikon, internet stb.) gyűjtsd össze a hiányzó információkat!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

b) Ha megkaptad a végeredményt, gondold át: Milyen közelítéseket, leegyszerűsítéseket (azaz milyen modellt) alkalmaztál a számítások során?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

c) Milyen következményei lennének egy ilyen méretű vízszintemelkedésnek?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - Rainer Köthe (2010): Kísérletek könyve. Tessloff Babilon, Bp. p. 105. - Ferenczi Sándor et. al. (2008): Földrajz Plusz! Feladatgyűjtemény 10. kiegészítő csomag, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., Bp.

7



3. Levegőszennyezés Emlékeztető, gondolatébresztő Ha sétálni indulunk, természetes ösztönünk szerint nem a forgalmas utak melletti járdákat választjuk. Tudjuk, hogy a légkör szilárd szen�-

nyezőanyagainak képződésében is nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. De mekkora szerepe? Kísérletezzünk különböző forgalmú


Mit csinálj, mire figyelj?

A kísérlet menete: 1. A mérés több csoportban, egy időben történik. 2. Minden csoport helyezzen ki 30 percre egy vazelinnel vékonyan bekent Petri-csészét az út mellé, az út szélétől kb. 2 méterre és kb. 1 méter magasságban! A csoportok a legforgalmasabb utaktól, útkereszteződésektől kezdve a minimális forgalmú (pl. zöldövezeti) útig mindenféle helyszínen mérjenek! 1.

2.

3.

3. Minden csoport számolja meg, hogy a 30 perc alatt hány gépjármű haladt el a mintavételi hely előtt! Készítsen összesítést járműfajtánként (motorkerékpár, személygépkocsi, teherautó, busz, munkagép, stb.)! 4. A gimnáziumba visszatérve nézzétek meg a Petri-csészét mikroszkóp alatt! Számoljátok meg (csoportonként) 10 helyen a porszemek számát a Petri-csészében! 4.

5.

6.

1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport 5. csoport L evegőszennyezés megfigyelése vazelines petricsészével

8

helyszíneken, hogy legyen erről összehasonlításunk!

7.

• 1 db Petri -csésze • mikroszk óp • va zelin • 1 db jeg yze tlap • 1 db toll

)

5. Rögzítsétek az eredményeket és átlagoljatok mellékelt táblázat szerint! 8.

9.

10.

átlag



FELADATLAP


1. Keressetek összefüggést a helyszín forgalmassága és a mért porszemek száma között!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

2. Találtok-e összefüggést a gépjárművek típusai és a légszennyezettség között (pl. összesen ugyanannyi jármű, de más típusú => más légszennyezettség)?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

3. Találkozott-e a csoportod különösen szennyező járművel?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

4. Milyen légszennyező anyagokat ismersz?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

5. Melyekért felelős döntő részben a közlekedés?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

6. Budapesten és a nagyvárosokban milyen szennyezőanyag koncentrációját mérik folyamatosan?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

7. Melyik haladja meg leggyakrabban az egészségügyi határértéket?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

8. Milyen módszerekről hallottál, amelyekkel a közlekedés okozta légszennyezést csökkenteni lehet?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Siposné Kedves Éva–Ádám Tibor (2004): Környezetvédelem. Szakköri munkafüzet. Mozaik Kiadó, Szeged, p. 13.

9



4. Vízszennyezés Emlékeztető, gondolatébresztő A modern kor beköszöntével az ember ipari és mezőgazdasági tevékenysége egyre jobban szennyezi a vizet. Szerencsére a környezetünk megóvása érdekében egyre több olyan intézkedés születik,


A kísérleteket minden vízmintával el kell végezni! A) kísérlet (foszfát-próba) 1. töltsd fel a mintaedényt a vízmintával a jelig 2. adj hozzá 10 cseppet a foszfát 1. reagensből, majd rázd össze 3. a viszkózus foszfát 2. reagensből adj hozzá egy cseppet, majd rázd össze 4. várj 5 percet, majd értékeld ki az eredményt a tesztlap segítségével B) kísérlet (nitrit teszt) 1. töltsd fel a NO2 mintatartó fiolát a vízmintával a jelig Vízszennyezettség mérése

10

amely csökkenti vagy akár meg is szünteti a természetes vizek szen�nyezését. Például a Balatonba már nem kerül sem ipari, sem lakossági szennyvíz. Viszont a mezőgazdaság által okozott vízszennyezés (pl.

növényvédőszerek, műtrágya) még egyes vizekben kimutatható. Vajon jelenleg melyik vízben milyen mértékben találhatóak az egyes szen�nyezőanyagok?


• 2 dl vízm inta különb 2. adj hozzá 2 mérőkanálnyi NO2 öző helyekről: reagenst, és rázd össze - Ba laton ból 3. várj 3 percet, majd értékeld ki - Sió-csa tornából (a kiliti az eredményt a tesztlap segít bukógát utá ni sza ka szról) - Jaba-pa ségével ta kból - ásott kú tból - vízveze C) kísérlet (nitrát teszt) tékből (csap víz) A Greenpea 1. töltsd fel a NO3 mintatartó fiolát ce környeze tv édő bőröndből: a vízmintával a jelig • tesztlap 2. adj hozzá 2 mérőkanálnyi NO3 • mintata rt ó fiolá k: NO 1. reagenst, várd meg, amíg , • reagense 2 NO3 k : feloldódik - 2 mérők a ná lnyi NO 3. adj hozzá 1 mérőkanálnyi NO3 reagens - 2 mérők a ná lnyi NO 2 2. reagenst, és rázd egy per1. reagens 3 cig - 1 mérők a ná lnyi NO 4. várj 10 percet, majd értékeld 3 2. reagens - 10 csepp fo ki az eredményt a tesztlap szfát 1. reage - 1 csepp ns segítségével foszfát 2. re agens

)



FELADATLAP


1. A szín tesztlap segítségével töltsd ki a táblázatot! Írd be a kapott értékeket! határérték A) foszfát

0,5 mg/l

B) nitrit

0,5 mg/l

C) nitrát

50 mg/l

Balaton

Sió-csat.

Jaba-patak

kútvíz

ivóvíz

2. A táblázat 2. oszlopában a vizsgált anyag ivóvízre megengedett határértéke szerepel. Húzd alá a táblázatban azt az általad beírt számértéket, amely ennél a határértéknél magasabb! 3. Mire utal, ha valamelyik vízben nagyobb a vizsgált anyag koncentrációja, mint az ivóvízre meghatározott határérték?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

4. Honnan kerülhet a foszfát a természetes vizekbe?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

5. Milyen következményei lehetnek a természetes vizekben a foszfát túlzott jelenlétének?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

6. Miért veszélyes az ivóvíz túlzott nitrát-tartalma?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

7. Milyen módon lehet a vízszennyezést csökkenteni illetve megszüntetni?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - Greenpeace környezetvédő bőrönd használati útmutatója - Siposné Kedves Éva– Ádám Tibor (2004): Környezetvédelem. Szakköri munkafüzet. Mozaik Kiadó, Szeged, p. 45-47.

11



5. ZAJSZENNYEZÉS Emlékeztető, gondolatébresztő A környezetünkből érkező akusztikus zaj az egyik legjelentősebb ártalom, amely alapesetben halláskárosodást okozhat (kis zajterhelés esetén csak hosszabb idő alatt). Súlyos esetben (pl. robba-


A kísérlet menete: 1. A mérés két csoportban, egy időben zajlik, csoportonként legalább 3 fővel. 2. Előzetesen a két jegyzetlapra készítsd el a következő táblázatot, legalább 32 sorral: Sorszám

Másodperc

1

0

2

20

3

40

4

60

5

80

6

100

Mért érték (dB)

3. Keress olyan mérési helyet autópálya mellett, ahol az autópálya egyik oldalán van zajvédő fal, a másik oldalán nincs! Ezek a mérési helyek lehetőleg egymással szemben legyenek annak érdekében, hogy ugyanazon járművek Zajmérés

12

nás vagy hangos koncert esetén) fülcsengés, átmeneti süketség vagy azonnali halláskárosodás is előfordulhat. A közlekedésből származó elkerülhetetlen zajhatások csökkentésének egyik módja:

zaját lehessen rögzíteni. Siófokon ilyen mérési hely a Kele utcai aluljáró két oldala. 4. A csoportok helyezkedjenek el a mérési helyen és a használati útmutató segítségével hozzák mérésre kész állapotba a mérőműszert („LO A”)! 5. A mérés a két csoport számára pontosan azonos, előre megbeszélt időpontban kezdődik. Az egyik tanuló 20 másodpercenként némán jelez a kezével, a másik tanuló ekkor leolvassa a mérőműszer által kiírt értéket, és bediktálja a harmadik tanulónak, aki azt beírja a táblázatba. A mérés alatt a használati útmutatóban leírtakat be kell tartani, és más zajokat lehetőleg ki kell szűrni! 6. A mérés 10 percig tart, tehát 31 mérési adata lesz mindkét csoportnak. 7. A gimnáziumba visszatérve a

zajvédő falak építése a forgalmas útszakaszok (pl. autópálya) és a lakóházak közé. De vajon mennyivel csökkentik ezek a zajvédő falak a lakosokat érő zajhatásokat?


• 1 db ha ng szint mérésé re a lka lmas m érőműszer (p l. „Voltcra ft ”) • 1 db máso dpercet is m érő, pontos óra • 1 db jeg yze tlap • 1 db toll • 1-1 db pir os és kék cer uza vag y toll • Millimét er papír

mérési eredményeket milliméterpapíron, koordinátarendszerben ábrázoljátok: a. a vízszintes tengelyen az idő, a függőleges tengelyen a mért dB érték legyen b. a zajvédő fal mögötti csoport eredményeit kékkel, a másikat pirossal jelöljétek c. ügyeljetek a diagramok arányosságára és jó láthatóságára! Voltcraft műszer

)



FELADATLAP


1. Melyik vonal (piros vagy kék) fut feljebb, vagyis mutat magasabb értékeket? Mi az oka?

......................................................................................................................

2. Mennyire figyelhető meg párhuzamos futás a két vonal között? Mi az oka? Ha nincs párhuzamosság, mi lehet az oka?

......................................................................................................................

3. Van-e olyan, hogy a két vonal metszi egymást, vagyis egy-egy mérési eredmény jelentősen eltér az átlagostól? Mi lehet az oka?

......................................................................................................................

4. Számoljátok ki az átlagértékeket, keressétek meg a minimum és maximum értékeket mindkét adatsorban! Mekkora az eltérés a két átlag, minimum és maximum érték között?

......................................................................................................................

5. Mit lehet megállapítani az átlagértékek összehasonlításából? Az interneten keressétek meg, melyik átlagérték milyen besorolásnak felel meg! Káros-e az egészségre valamelyik?

......................................................................................................................

6. Mit lehet megállapítani a maximális értékek összehasonlításából? Melyik maximális érték milyen besorolásnak felel meg? Káros-e az egészségre valamelyik?

......................................................................................................................

7. Összességében megállapítható-e, hogy a zajvédő falak csökkentik az autópálya forgalmának zajhatásait? Ha igen, mennyivel?

......................................................................................................................

8. Volt-e a mérés során olyan zavaró tényező, amely a mérés céljának elérését megzavarta (pl. hangos jármű a Kele utcában)?

......................................................................................................................

9. A feladatban egyszerű számtani átlagot használtunk a mérési eredmények átlagértékének meghatározására. Tudományosan azonban logaritmusos képlettel kell az átlagértéket (egyenértékű A-szintet, LAeq) meghatározni. Keresd meg az interneten, hogyan kell ezt kiszámolni!

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - Domokos Sándor et. al. (2009): Környezetvédelmi alapismeretek II. VITUKI Nonprofit Kft., Bp. p. 7-20.

13



6. Olajszennyezés Emlékeztető, gondolatébresztő Az olaj a legpusztítóbb vízszen�nyező anyagok közé tartozik. Nem oldódik fel, nem ülepszik le, hanem úszik a víz színén. Elzárja az élőlényeket az oxigéntől, ráadásul le-


„A” kísérlet 1. Tegyél mind az öt kémcsőbe kb. feléig csapvizet! 2. Az első kémcsőbe tegyél homokot, rázd össze! 3. A második kémcsőbe tegyél konyhasót, rázd össze! 4. A harmadik kémcsőbe tegyél rézgálicot, rázd össze! 5. A negyedik kémcsőbe tegyél motorolajat, rázd össze! 6. Az ötödik kémcsőbe tegyél denaturált szeszt, és rázd össze! Olajszennyezés

14

veleikre, bőrükre tapadva mérgezi őket. A legnagyobb mértékben az olajkatasztrófák alkalmával tengerekbe kerülő kőolaj veszélyezteti az élővilágot. Mit tehet az emberi-

„B” kísérlet 1. Töltsd kb. feléig a tálat vízzel! 2. Csepegtess bele motorolajat! 3. Mártsd a madártollat a vízbe! 4. Figyeld meg alaposan mi történt a madártollal! „C” kísérlet 1. A „B” kísérletnél használt olajos víz felületére szórj szalmaszálakat! 2. Figyeld meg mi történt az olajjal!

ség az olajkatasztrófák következményeinek mérsékléséért?


„ A” kísérle t • 5 db kém cső • Víz mind en kémcsőb e kb. feléig • K b. 10 g h omok • K b. 10 g só • K b. 10 g ré zgá lic • 10 m l mo torolaj • 10 m l den aturá lt szesz „ B” és „C” kísérlet • eg y ny ito tt üveg tá l, v ag y műa nyag tá l • madá rto ll • víz • motorola j • sza lma sz á la k

)



FELADATLAP


A kérdések az „A” kísérletre vonatkoznak: 1. Írd le mind az öt anyag esetében a tapasztalataidat, hogy hogyan oldódtak/nem oldódtak a megadott anyagok a csapvízben!

......................................................................................................................

2. Mire figyelmeztet bennünket az, amit az olajnál tapasztaltunk?

......................................................................................................................

A kérdések az „B” kísérletre vonatkoznak: 3. Mi történt a madártollal?

......................................................................................................................

4. Milyen más állatokra lehet még veszélyes az olajszennyezés?

......................................................................................................................

A kérdések a „C” kísérletre vonatkoznak: 5. Milyen megfontolásból szórtunk szalmát a vízbe? Mit akartunk elérni ezzel?

......................................................................................................................

6. Írd le mit tapasztaltál, miután szalmaszálat szórtál a vízbe! Sikerült-e elérni a kívánt hatást?

......................................................................................................................

7. Az alábbi térképvázlat és saját ismereteid segítségével válaszolj a következő kérdésekre!

a) Honnan indulnak ki a legnagyobb tengeri kőolajszállítmányok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) Melyek a legfontosabb célországok, térségek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) Egy esetleg bekövetkező tengeri olajkatasztrófa mely tengereket, óceánokat érintené? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) Miért kell Afrikát megkerülni a Nyugat-Európába tartó szállításokkal? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) A kőolajszállításkor bekövetkező baleseteken kívül milyen tevékenység folytán szennyeződhetnek még kőolajjal a tengerek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . f) Nézz utána az interneten az utóbbi évek olajkatasztrófáinak? Mi történt? Milyen intézkedést tettek az olajkatasztrófák következményeinek mérsékléséért? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felhasznált irodalom: Siposné Kedves Éva– Ádám Tibor (2004): Környezetvédelem. Szakköri munkafüzet. Mozaik Kiadó, Szeged, p. 43-44.

15



7. Savas eső Emlékeztető, gondolatébresztő A víz szükséges a földi élethez, ezért minősége nagyon fontos. Amikor a csapadék úgy érkezik meg, hogy nitrogén-oxidot vagy kén-dioxidot tartalmaz, akkor be-

ha a légkörbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok nem keverednek vízzel, hanem „szárazon”, gáz formájában találkoznak a növényekkel!


A kísérlet menete: 1. Önts vizet az üvegedény aljába, az edény kb. harmadáig! 2. Gyújtsd meg az egyik kénlapot, gyorsan tedd be az üvegedénybe, és lazán tedd rá a tetőt, hogy kapjon oxigént, de az égéskor keletkező lehető legtöbb gáz az üvegben maradjon. Amikor a kénlap teljesen elég, gyorsan vedd ki, és zárd le az üvegedényt! 3. Rázd össze az üveget, hogy a víz és a gáz jól elkeveredjen! 4. Nyisd ki az üvegedényt! Vigyázz, a maradék kén-dioxidot ne lélegezd be, valamint a keletkező folyékony anyag maró hatású! 5. Vizsgáld meg az így keletkezett víz kémhatását a lakmuszpapírral! Savas eső

16

szélünk savas esőről. Nézzük meg, mi történik a növényekkel és a műemlékekkel, ha ilyen csapadékkal találkoznak! Vizsgáljuk meg azt is, mi történik,

6. Az így nyert vízből csepegtess pipetta segítségével a mészkőre, és figyeld meg, mi történt! 7. Az üvegedényben keletkezett vízből csepegtess a falevelekre, és figyeld meg, mi történt a levelekkel! 8. Helyezd a színes virágot egy üvegbura (vagy lefordított üvegkád) alá, a tálcára! Gyújtsd meg a másik kénlapot, és helyezd a bura alá a tálcára, a növény mellé! Figyeld meg, mi történt a virággal!


• Zá rható ü veged főttesüveg te ény (pl. be• 2 db kénla tővel) p • g y ufa • víz • pipetta • la kmuszp apír • mészkő • zöld fa lev elek • eg y szá l sz ínes virág • üvegbura vag y üvegká d • tá lca (üve gbura a lá bef érjen)

)



FELADATLAP


1. Milyen kémhatású lett a kénszalag elégetése során keletkezett gázzal elkevert víz?

......................................................................................................................

2. Hogy nevezzük a kén-dioxid és a víz kölcsönhatása során létrejövő anyagot?

......................................................................................................................

3. Mi történt, amikor ebből a vízből a mészkőre csepegtettél?

......................................................................................................................

4. Gondold át, mi mindenre használja az emberiség a mészkövet, majd magyarázd meg, miért okoz ez felbecsülhetetlen károkat a városokban?

......................................................................................................................

5. Mi történt, amikor a falevelekre csepegtettél a kísérlet során keletkezett vízből?

......................................................................................................................

6. Mi történt a virággal az üvegbura alatt?

......................................................................................................................

7. Mire hívja fel a figyelmet, ami a virággal történt?

......................................................................................................................

8. Az ábra és saját ismereteid segítségével válaszolj az alábbi kérdésekre! a) Hogyan kerülnek a légkörbe azok a gázok, amelyek a savas esőt okozzák?

......................................................................................................................

b) Mik a legfőbb kibocsátói ezeknek a gázoknak?

......................................................................................................................

c) Milyen károkat okoz a savas eső?

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - Siposné Kedves Éva– Ádám Tibor (2004): Környezetvédelem. Szakköri munkafüzet. Mozaik Kiadó, Szeged, p. 34-37.

17



8. Talajszennyezés Emlékeztető, gondolatébresztő A növények a talajból a vízzel együtt veszik fel az oldott tápanyagot. Ha a talajvíz szennyezett, akkor a növények is megmérgeződhetnek,

ezáltal az emberbe is eljuthatnak a mérgező anyagok. A talaj számos funkciója közül igen fontos a talaj szennyezőanyag-


„A” kísérlet 1. Helyezd a tölcsért a főzőpohárba! 2. Helyezd a vattacsomót a tölcsér aljába! 3. Tedd rá a talajminta felét! 4. 50 ml vízbe keverj tintát! 5. Öntsd a színes oldatot a talajra!

„B” kísérlet 1. Végezd el a fenti kísérletet úgy, hogy víz helyett önts olajat a talajmintára! 2. Jegyezd fel megfigyelésedet! 3. Öntsd a víz másik felét erre a talajmintára! 4. Figyeld meg, és jegyezd le mi történt!

Mi történik a talajba kerülő szennyezett vízzel?

18

megkötő képessége. Minden szen�nyezőanyaggal szemben képes védekezni a talaj? Ennek eldöntésére végezzük el az alábbi kísérletet!


• 1 db főző pohá r • tölcsér • vattacsom ó • 100 g ta la j • 100 ml víz • tinta • 20-25 ml olaj

)



FELADATLAP


A kérdések az „A” kísérletre vonatkoznak: 1. Mit tapasztaltál a kísérlet során?

......................................................................................................................

2. Mit gondolsz, milyen környezetvédelmi vonatkozásai vannak ennek a jelenségnek?

......................................................................................................................

3. Miért kedvező a talaj általad is megfigyelt tulajdonsága?

......................................................................................................................

4. Milyen szempontból lehet káros, kedvezőtlen a talaj ezen tulajdonsága?

......................................................................................................................

A kérdések az „B” kísérletre vonatkoznak: 5. Mi történt, amikor olajat öntöttél a talajmintára?

......................................................................................................................

6. Mi történt, amikor az olajos talajmintára öntötted a vizet?

......................................................................................................................

7. A legtöbb talajszennyezés okozója az emberi tevékenység. A táblázat néhány jellegzetes talajszennyező tevékenységet tartalmaz. Milyen módon lehet a már bekövetkezett szennyezés káros hatásait csökkenteni vagy megszüntetni? Milyen módon lehet a további szennyezést megelőzni? Töltsd ki a táblázatot! Tevékenység

Kárenyhítés módja

Megelőzés módja

Szemét- és hulladéklerakás Növényvédőszer, műtrágya túlzott alkalmazása Bányászat (pl. nehézfémek, szén, kőolaj) Ipari termelés során bekövetkező talajszennyezés Ipari balesetek (pl. vegyipar)

Felhasznált irodalom: - Siposné Kedves Éva– Ádám Tibor (2004): Környezetvédelem. Szakköri munkafüzet. Mozaik Kiadó, Szeged, p. 83-88. http://www.geo.u-szeged.hu/system/files/verseny/1JLFv/Foldrajzi%20kiserletek.pdf

19



9. Talajerózió Emlékeztető, gondolatébresztő A szakemberek szerint a termőtalaj vékonyodásának oka az elhibázott földhasználat és túltermelés okozta erózió, valamint a klímaváltozás. Becslések szerint évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte, s mára a világ termőta-

rint a talajt kevesebb szántással, pihentetéssel kell óvni, ám a talajminőség javítása évtizedeket is igénybe vehet. Mi az, amit addig is tehetünk a talajerózió csökkentése érdekében?


A) kísérlet 1. Töltsd félig a két faládát azonos talajtípussal, és állítsd a tálcákra! 2. Támaszd alá a ládákat, hogy azonos dőlésszögben helyezkedjenek el! 3. Az egyik ládában lévő talajfelszínbe mélyíts azonos távolságban keresztirányú, a másikba hosszanti irányú árkokat! 4. Permetezz vizet a locsolókannával a dobozokban lévő földekre, és figyeld meg, melyikben milyen gyorsan folyik le a víz! B) kísérlet 1. Töltsd félig a két faládát azonos talajtípussal és állítsd a tálcákra!

Talajerózió terepasztalon

20

lajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös a mutató. A kutatók sze-

2. Támaszd alá a ládákat úgy, hogy jelentősen különbözzön a két láda dőlésszöge (az egyik duplája legyen a másiknak)! 3. Permetezz azonos mennyiségű vizet a locsolókannával a dobozokban lévő földekre, és figyeld meg, melyikben milyen gyorsan folyik le a víz! C) kísérlet 1. Töltsd félig az egyik ládát alföldi homoktalajjal, a másikat pedig agyagos talajjal, majd állítsd a ládákat a tálcákra! 2. Támaszd alá a ládákat, hogy azonos dőlésszögben helyezkedjenek el! 3. Permetezz vizet a locsolókannával a dobozokban lévő földek-


• 2 db 12x3 0 cm a lapte rületű, 10 cm maga s tetején ny itott, és eg yik röv idebb olda lá n1 mm ly ukbő ség ű fémszit áva l felszerelt fa láda • víz • locsolóka n na • különféle ta lajtípusok (a lföldi homokta laj, ag yagos ta laj) • a ládá k a látá masztá sá hoz eg y forma lé cda rabok • 2 db tá lca , a min a lád ák elférnek

re, és figyeld meg, melyikben milyen gyorsan folyik le a víz!

)



FELADATLAP


1. Határozd meg a talaj fogalmát!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Sorold fel a talaj kialakulásának lépéseit! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Mit tapasztaltál az „A” esetben végzett kísérlet során? Melyik dobozban folyt le gyorsabban a víz? Melyik doboz esetében vitt magával a víz több talajt?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

4. A talajművelés (szántás) mely módjára hívja fel a figyelmedet ez a kísérlet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Mit tapasztaltál az „B” esetben végzett kísérlet során? Melyik dobozban folyt le gyorsabban a víz? Melyik doboz esetében vitt magával a víz több talajt?

......................................................................................................................

6. Mire hívja fel a figyelmedet ez a kísérlet? Kösd össze a tapasztaltakat az „A” kísérletben tapasztaltakkal is!

......................................................................................................................

7. Mit tapasztaltál az „C” esetben végzett kísérlet során? Melyik dobozban folyt le gyorsabban a víz? Melyik doboz esetében vitt magával a víz több talajt?

......................................................................................................................

8. A talaj mely tulajdonságáról árulkodik ez a kísérlet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Fogalmazd meg a kísérletek alapján, mit tehetünk a talajerózió visszaszorítása érdekében!

...................................................................................................................... 10. A talajszelvény mely szintjeire vonatkoznak az állítások? Írd az ábra betűjeleit az állítások után! a) Felhalmozódási szint. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) A talaj legalsó része, az alapkőzet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) Sötét színű, néhány cm-es réteg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . d) Kilúgozási szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e) Humusztartalmú talajrész, amelynek oldható sóit a lefelé haladó víz a mélybe szállítja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: - Arday István-Rózsa Endre (2000): Földrajz feladatgyűjtemény középiskolásoknak. Műszaki Könyvkiadó, Bp., p. 45. - Siposné Kedves Éva– Ádám Tibor (2004): Környezetvédelem. Szakköri munkafüzet. Mozaik Kiadó, Szeged, p. 83-88. - Tóth Aurél (1982): 200 Földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, Bp., p. 186-188. - www.ng.hu/Fold/2010/02/Globalis_problemava_valt_a_talajerozio

21



10. Víztisztítás, szennyvízkezelés Emlékeztető, gondolatébresztő Minden háztartás és az ipari üzemek jelentős része nagy men�nyiségű vegyszerrel, mosószerrel

tani, mielőtt a természetes vizekbe visszavezetnék. De hogyan is működik egy szennyvíztisztító?


A kísérlet menete: 1. 4 műanyag pohár aljába óvatosan szúrj három-három kicsi lyukat a szöggel, vagy csavarhúzóval! 2. Vágj ki 4 kerek korongot a konyhai papírtörlőből, és fektesd őket a lyukas poharak aljára! 3. Töltsd meg az első poharat vattával, a másodikba tölts 2 cm magasságban homokot, a harmadikba 1 cm magasságban aktív szenet, a negyedikbe 1 cm magasságban megint homokot! 4. Készíts a poharakból tornyot úgy, hogy legalulra rakj egy olyan poharat, ami nincs kilyukasztva, erre az 1 cm-es homoVíztisztítás

22

szennyezett, elhasznált vizet hoz létre. Ezt a szennyvizet víztisztító berendezésekben kell megtisztí-

kot tartalmazó pohár kerüljön, majd az aktív szenes, erre a 2 cm vastag homokot tartalmazó, és legfelülre amelyikben a vatta található! 5. Az üresen maradt pohárban készíts „szennyvizet” vízből, egy kis talajból, tintából, egy csipetnyi kávéból és egy csepp mosogatószerből. 6. A „szennyvízből” tölts újra és újra a tisztítótorony legfelső poharába! Ismételd addig, amíg láthatóan tisztább vizet kapsz! Figyelem! A végeredményül kapott víz nem alkalmas fogyasztásra!


• 6 db üres műa nyag po há r • Vatta • Finom ho mok • Tinta • Kávé • A ktív szén • Mosogató szer • Ta laj • Konyha i papír törlő • Olló • Szög vag y csava rhúzó

)



FELADATLAP


1. A kísérletben szereplő homok milyen szennyeződéstől tisztította meg a vizet?

......................................................................................................................

2. A kísérletben szereplő aktív szén milyen szennyeződéstől tisztította meg a vizet?

......................................................................................................................

3. A kísérletben szereplő vatta milyen szennyeződéstől tisztította meg a vizet?

......................................................................................................................

4. Miért nem alkalmas a végeredményül kapott víz fogyasztásra?

......................................................................................................................

5. Milyen anyagot használnak a leggyakrabban a vezetékes ivóvíz fertőtlenítésére?

......................................................................................................................

6. Hogyan jut el a valóságban a szennyvíz a víztisztító telepre? A lakóhelyeden ez hogyan van megoldva?

......................................................................................................................

7. Egy valóságban működő víztisztítókban milyen szerepe van a következő részeknek? Kösd össze a megfelelő funkcióval a tisztítás módját!

......................................................................................................................

Tisztítás módja

Tisztítás célja

Mechanikai tisztítás

Foszfor- és nitrogénvegyületek eltávolítása

Biológiai tisztítás

Fennmaradó fertőzésveszély megszüntetése

III. fokozatú tisztítás

Szerves anyagok eltávolítása

Fertőtlenítés

Szilárd anyagok eltávolítása

Felhasznált irodalom: Rainer Köthe (2010): Kísérletek könyve. Tessloff Babilon, Bp. p. 106.

23



11. Készítsünk „újrapapírt”! Emlékeztető, gondolatébresztő Gondoltad volna, hogy a világ több mint 7 milliárd lakója fejenként 50 kg papírt használ el évente? Ez a szám az iparilag fejlett országok közül az USA-ban 340 kg/fő/év, az


A kísérlet menete: 1 Tépd össze a papírt nagyon apró darabkákra! 2. Áztasd be a papírt a vízbe, hogy ellepje! (legjobb, ha 1-2 napig áztatod) 3. Tedd a beáztatott papírt a turmixgépbe, és addig pörgesd, míg sűrű pépet kapsz! (Ha a turmixgép kapacitása kisebb, akkor adagonként végezd a turmixolást, amíg az összes beáztatott papírt átturmixolod.). 4. A pépet tedd a műanyag kádba és vízzel hígítva kézzel jól keverd össze! 5. Merítsd a szitát függőlegesen tartva a kád aljára, majd vízszintes helyzetbe fordítva, és apró szitáló mozgatással a pépet egyenletesen eloszlatva óvatosan emeld ki! (Vigyázni kell, hogy a pép ne csússzon le, és addig tartsd a kád fölött, míg a víz nagy része alul lecsorog) 6. Helyezd át a merítő szitát a tepHulladékgyűjtők

24

EU-ban 170 kg/fő/év, míg az iparilag fejletlen afrikai országok 1-2 kg/fő/év érték átlagából adódik. Tudtad, hogy a használt papírból készült „újrapapír” gyártásához

sire, és hagyd, hogy a víz kicsepegjen belőle! 7. Egy határozott, de óvatos fordító mozdulattal a szitát helyezd a filclapra/nedvszívó ruhára! (A kimerített papír ne lógjon le a filcről/ruháról!) 8. Fedd le egy másik szövettel, így simább lesz a felülete! 9. Helyezd a súlyokat a papírra, és préselj ki annyi vizet, amennyit csak lehet! (Minél nehezebb súllyal préselünk, annál több vizet tudunk kinyomni, és a papír is gyorsabban szárad.) 10. Vasalóval gyorsíthatod a száradást. A teljes száradás előtt azonban óvatosan húzd le a filcről/ruháról a papírt! 11. Válaszd le a filcről/ruháról óvatosan a vizes papírt és szárítsd meg! 12. Ha megszáradt akár ki is próbálhatod, írhatsz, rajzolhatsz rá.

feleannyi energiára és negyedan�nyi vízre van szükség, mint a fából készült új papíréhoz?

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• 6-8 db A /3 -as méretű újságpapír • kb. 1 liter víz • turmixgé p • kisebb m űa nyag kád • tepsi, a m ely re rá illik a merítő szita • merítő sz ita (fa keretre rászögelt és k ifeszített dró tháló, vag y szú nyoghá ló) • 2 db. fi lc a nyag vag y va lamilyen nedv szívó ruha (a kimerítend ő méretű pa pírná l kicsit na g yobb méret ű leg yen, a kim erített papír t erre kell rá fe ktetni) • préselésh ez súly, neh ezék (pl.: tégla , k öny vek) • vasa ló a g yorsabb szá radás érdekében

Papírgyár



FELADATLAP


1. Számold ki, hogy térfogat szerinti szemétdíj fizetés esetén mennyi szemétdíjat fizet havonta a család, ha a) nincs szelektív gyűjtés otthon b) van szelektív gyűjtés otthon! A számoláshoz az alábbi adatok állnak rendelkezésedre: A szemét díja: 6000 Ft/m3 A háztartásban keletkező szemét mennyisége: 0,2 m3/hó (30 kg) A háztartásban keletkező szemét összetétele:

Hulladékfajta Papír

Műanyag

Üveg

Fém

Veszélyes hulladék

Szerves hulladék

Egyéb

Térfogat %

26%

3%

5%

1%

22%

22%

21%

A szerves hulladék szelektív gyűjtés estén komposztálásra kerül. A veszélyes hulladékot szelektív gyűjtés esetén ingyenesen le lehet adni az önkormányzat által szervezett gyűjtésen. Számolás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Válasz: a) esetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ft-ot fizet a család b) esetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ft-ot fizet a család 2. Számold ki, hogy tömeg szerinti szemétdíj fizetés esetén mennyi szemétdíjat fizet havonta a család, ha a) nincs szelektív gyűjtés otthon b) van szelektív gyűjtés otthon! A számoláshoz az alábbi adatok állnak rendelkezésedre: A szemét átalánydíja: 40 Ft/ kg A háztartásban keletkező szemét mennyisége: 30 kg/hó A háztartásban keletkező szemét összetétele:

Hulladékfajta Tömeg %

Papír 18%

Műanyag 13%

Üveg 5%

Fém 4%

Veszélyes hulladék 1%

Szerves hulladék Egyéb 31% 28%

A szerves hulladék szelektív gyűjtés estén komposztálásra kerül. A veszélyes hulladékot szelektív gyűjtés esetén ingyenesen le lehet adni az önkormányzat által szervezett gyűjtésen Számolás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Válasz: a) esetben . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ft-ot fizet a család

b) esetben . . . . . . . . . . . . . . . .Ft-ot fizet a család

3. Egy iskolában a gyerekek 500 kg papírt gyűjtöttek. Számold ki, mennyi fát lehet megóvni ennyi papírhulladék hasznosításával!

1 tonna papír előállításához szükséges anyag és energia Fehér papír Újrapapír 417 m3 víz 100 m3 víz 1700 kg fa (kb. 15-17 db fa) 1150 kg fekete-fehér újságpapír 717 kWh energia 300 kWh energia 181 kg mészkő 87 kg kén 6 tonna gőz 3 tonna gőz 60 kg klór 4. Készíts figyelemfelkeltő plakátot a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére, vagy legyél Te egy előadó egy szelektív hulladékgyűjtésről szóló képzeletbeli konferencián, és tartsd meg előadásodat a témával kapcsolatos problémákról, eredményekről!

Felhasznált irodalom: - Siposné Kedves Éva–Ádám Tibor (2004): Környezetvédelem. Szakköri munkafüzet. Mozaik Kiadó, Szeged, p. 95. - Balogh Emese (2002): Belefulladunk? Hulladékos oktatócsomag. Hulladék Munkaszövetség, Bp, p. M/21. - http://www.hulladek-suli.hu/modszer/modindex.htm

25



12. Üvegházhatás Emlékeztető, gondolatébresztő Az üvegházhatás a földi élet szempontjából az egyik legfontosabb természeti jelenség. Kedvező hatása abban nyilvánul meg, hogy a

nélküle lenne. Hogyan tudjuk kísérleti úton igazolni az üvegházhatás jelenségét?


A kísérlet menete: 1. Tölts a két ládába kb. 15 cm magasságig homokot és simítsd el! 2. Helyezd az árnyékolt hőmérőket a ládákba úgy, hogy leolvashatóak legyenek! 3. Az egyik ládára helyezd rá az üveglapot! 4. Melegítsd a ládákat a lámpákkal 10 percig! 5. Olvasd le és jegyezd fel a hőmérsékleteket a melegítés kezde-

Üvegházhatás szemléltetése

26

Föld légköre a Napból érkező energia nagy részét nem engedi eltávozni, így a Föld felszíne és légköre magasabb hőmérsékletű lesz, mint

tekor, 5 perc melegítés után, a melegítés befejezésekor, majd ezután 5 percenként (összesen 40 percig)! 6. Ábrázold a mérési eredményeket a diagramon! a. a vízszintes tengelyen az idő, a függőleges tengelyen a mért hőmérsékletérték legyen b. az üveglappal lefedett ládában mért eredményeket pirossal, a másikat kékkel jelöljétek.


• 2 db eg y fo rma , lega láb b 30 cm mély lád a • 2 db á rny ékolt hőmér ő • 2 db íróa szta li lá mpa • Üveglap (a láda g yobb méret a ljá ná l naű) • Homok • 1-1 db pir os és kék cer uza vag y toll

)



FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Melyik vonal (piros vagy kék) fut feljebb, vagyis mutat magasabb értékeket? ................................................................ ............................................................ 2. Mekkora volt a hőmérséklet-különbség a melegítés befejezése után? ............................................................... ............................................................ 3. Van-e különbség a melegítés befejezése után mért hőmérsékletek csökkenésében (a diagram meredekségében)? Egyformán hűlt-e a két ládában lévő homok, vagy különböző mértékben?

......................................................................................................................

4. Volt-e a hőmérséklet-különbség az utolsó méréskor? Visszahűlt-e a két ládában lévő homok a kezdeti (melegítés előtti) hőmérsékletre? Ha igen, melyik hűlt le hamarabb?

......................................................................................................................

5. Mi az oka a kísérletben tapasztalt hőmérséklet-különbségeknek?

......................................................................................................................

6. Melyik, a Föld légkörével kapcsolatos természeti jelenséget mutatta be a kísérlet?

......................................................................................................................

7. Valójában mely légnemű anyagok okozzák a Földön ezt a természeti jelenséget?

......................................................................................................................

8. Mi történne, ha ez a jelenség jelentősen fokozódna?

......................................................................................................................

9. Mit tehet az emberiség ezen jelenség fokozódása ellen?

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - Tóth Aurél (1982): 200 Földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, Bp. p. 102.

27



13. Véges édesvízkészlet Emlékeztető, gondolatébresztő Ha olyan bőségben van a víz, miként lehet, hogy nincs belőle elég?


A kísérlet menete: 1. Készítsd el a következő matricákat: a) A Föld teljes vízkészlete b) Édesvíz c) Sarki jég és gleccserek víztartalma d) Rendelkezésre álló édesvíz 2. Önts az első edénybe öt liter vizet, ez jelentse a Föld teljes vízkészletét! Helyezd el a „A Föld teljes vízkészlete” feliratot az edényen! Véges vízkészlet szemléltetése

28

„Kék bolygó”vagy szomjazó milliók? Miért van ez az ellentmondás?

3. Önts át 135 ml-t a második edénybe! Ez az édesvizet jelenti, így helyezd el az „Édesvíz” matricát az edényen! 4. Ebből a második edényben lévő a 135 ml-ből önts át 104 ml-t a harmadik edénybe! Ez a harmadik edény jelképezi a sarki jég és gleccserek víztartalmát, ezért helyezd el „Sarki jég és gleccserek víztartalma” feliratot ezen a harmadik edényen!


• 1 db 5 lite res üvegedén y • 2 db kiseb b üvegedény • mérőpoh ár • 4 db felira tozha (pl. füzetcím tó matrica ke) vag y pap írcsíkok • cellux • láthatóa n jól fogó fi lcto ll

5. A második edényben maradó víz jelképezi számunkra azt az édesvízmennyiséget, amely rendelkezésünkre áll. Ragaszd át a második edény feliratát a „Rendelkezésre álló édesvíz” feliratra!

)



FELADATLAP


1. A kísérletben mit jelképez az első edényben megmaradt vízmennyiség?

......................................................................................................................

2. Mit értünk a „rendelkezésre álló” édesvízmennyiség alatt? Hol tárolódik ez a vízkészlet?

......................................................................................................................

3. Egészítsd ki az alábbi táblázatokat a Föld vízkészletének százalékos megoszlásáról, ha a kísérletben megadott térfogatmennyiségeket veszed alapul!

...................................................................................................................... A Föld vízkészletének %-os megoszlása A Föld teljes vízkészlete

Kísérletben megadott mennyiség

%-os megoszlás

5000 ml

100%

Sós víz Édesvíz

135 ml A Föld édesvízkészletének %-os megoszlása Kísérletben megadott mennyiség

Sarki jég és gleccserek

%-os megoszlás

104 ml

Rendelkezésre álló édesvíz

4. Mi a magyarázata, hogy oly sokat hallhatunk a Földön a vízhiányról?

..........................................................................

5. Bolygónk teljes vízkészlete kb. 2 milliárd km2. Számítsd ki, hogy a Föld térfogatának (1083 milliárd km2) hány százaléka víz!

...........................................................................

6. Nézz utána, miért lehetséges az az állítás, hogy a ma használt vízzel töltötték egykor tele az egyiptomiak edényeit is?

............................................................................

7. A Föld felszínét kb. 71%-ban víz (óceán, tenger) borítja. Számítsd ki a Földet borító vízfelület nagyságát (km2)!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

Felhasznált irodalom: - Sara Cullen (1995): Környezeti nevelési gyakorlatok. Peace Corps Hungary, Bp. p. 30-31.

29

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

10. FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 10. osztálya számára. o s z t ály

Recommend Documents