10. BIOLÓGIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 10. osztálya számára. o s z t ály

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

BIOLÓGIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 10. osztálya számára

10.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Papucsállatka mozgásának, táplálkozásának, levegőigényének megfigyelése. . . . . . 4 2. Vízibolha szívműködésének vizsgálata; a madárszív felépítése, szívizomszövet vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Az idegrendszer felépítésének vizsgálata házityúk agyán, idegszövet vizsgálata. . . 8 4. Fikusz és leander levelének, valamint erdei fenyő tűlevelének vizsgálata binokuláris mikroszkóppal; szervetlen anyagok vizsgálata: ionok kimutatása vöröshagyma zárványokból, fikuszból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Tök szárán és keskenylevelű ezüstfa lomblevelén található fedőszőrök, valamint muskátli fedő- és mirigyszőreinek vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. Spirogyra faj szalag alakú színtestjének, lombos moha levélkéjének és átokhínár lomblevelének megfigyelése binokuláris mikroszkóppal. . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Kukorica, búza szemtermésének vizsgálata; burgonya, búza, kukorica, bab, zab keményítőszemek megfigyelése, összehasonlítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Légszáraz növényi anyag tömege; magvak víztartalmának meghatározása . . . . . . . 18 9. Néhány elem kimutatása hamuból; élő növényi részek szervetlen nitrogén-, foszfor és káliumtartalmának kimutatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Növényi színanyagok szétválasztása papírkromatográfiás módszerrel. . . . . . . . . . . 22 11. Modellkísérlet annak kimutatására, hogy az oxidációhoz katalizátorra van szükség; borostyánkősav-dehidrogenáz enzimaktivitásának vizsgálata. . . . . 24 12. Enzimek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. Növényi eredetű amiláz aktivitásának vizsgálata különböző hőmérsékleten és pH-n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Szerzők: Ferenci Rita Georgina, Hollósy Eszter, Marsóné Pere Krisztina Lektor: Dr. Farkas Sándor Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Tóth Adrien Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3

Biológia – 10. osztály

A kísérlet leírása

1. PAPUCSÁLLATKA MOZGÁSÁNAK, TÁPLÁLKOZÁSÁNAK, LEVEGŐIGÉNYÉNEK MEGFIGYELÉSE

Emlékeztető, gondolatébresztő

A papucsállatka szaprofita, heterotróf életmódot folytató, csillós eukarióta, egysejtű élőlény. Rothadó növényi anyagokat tartalmazó

időszakos vizekben, pocsolyákban, tavakban, folyók holtágaiban él. Hogyan tud a teljes testét befedő soksok csilló segítségével mozogni?

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

1. A papucsállatka-tenyészetből cseppents tárgylemezre 1-1 cseppet! Figyeld meg mikroszkóppal az állat alakját, a csillókat, a sejtmagot és a lüktető űröcskét!

a papucsállatkák! Tanulmányozd a táplálkozási folyamatot! Figyeld a festékszemcsék sejtszáj felé áramlását, valamint az emésztő űröcskék képződését! Tanulmányozd az emésztő vakuólumok mozgását a sejtben!

2. Tegyél 1 csepp 3 tömeg %-os zselatinoldatot közvetlenül a tenyészcsepp mellé! Húzd össze a két cseppet gombostű hegyével, és figyeld meg a csillók mozgását!

4. Készíts viaszlábas fedőlemezt úgy, hogy mártsd olvasztott paraffinba a fedőlemez három szélét!

3. Vegyél ki a papucsállatka-tenyészetből 1 cseppet, és tedd tárgylemezre! Tegyél hozzá 1-2 csepp kárminszuszpenziót! Rakj apróra vágott vattaszálakat is a tenyészcseppbe, majd fedd le fedőlemezzel úgy, hogy sok levegőbuborék kerüljön a fedőlemez alá! Figyeld meg mikroszkóppal, hol jelennek meg nagy tömegben

5. Élesztőt keverj el vízzel, és adj hozzá kongóvöröset! Főzés és lehűtés után aprózd el finoman dörzscsészében! Lábas fedőlemezzel készült kamrácskába jutass sok papucsállatkát tartalmazó vízcseppet, majd kongóvörössel festett élesztőt! Mikroszkóp alatt vizsgáld az eukarióta egysejtűek

Papucsállatka-tenyészet

4

Hogyan veszi fel a papucsállatka a táplálékot, és mi történik azzal? Mi bizonyítja, hogy oxigéndús közeget igényel?

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• mikroszk óp, • 4 db fedőle mez, • 4 db tá rg y lemez, • pipetta , • ká rminfe sték, • kongóvörö s, • élesztő, • porcelá n dörzscsésze , • papucsá ll atka tenyész et, • 3 tömeg % -os zselatin oldat, • gombostű , • ká rminsz uszpenzió, • vattaszá la k, • pa ra ffin, • kongóvörö s, • borszeszé gő

testében megjelenő emésztőűröcskék színváltozását!

Készítette: Marsóné Pere Krisztina


FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

1. Mekkora nagyítással dolgoztál a megfigyelések során?

.......................................................................................................................

2. Megfigyelésed alátámasztja azt, hogy a papucsállatka kétféle magvú élőlény? Milyen feladatot lát el a két különböző sejtmag?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléséhez?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Milyen sejtszervecskével és hogyan mozog a papucsállatka? Megfigyelésed szerint milyen pályát tesz meg a papucsállatka mozgás közben?

.............................................................................. ..............................................................................

.............................................................................. ..............................................................................

5. Írd le, hogyan és hol veszi fel a papucsállatka a táplálékot, az merre halad és a salakanyag hol ürül!

.............................................................................. ..............................................................................

.......................................................................................................................

6. A papucsállatka számára az 5. kísérletben indikátorral festett táplálékot adtunk. A kongóvörös festéknek, mint indikátornak a színváltozása jelzi az emésztési folyamat során az emésztő űröcskében bekövetkező kémhatásváltozást. Milyen színváltozást tapasztaltál az emésztési folyamat során?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Ábra: Készítette Marsóné Pere Krisztina Zboray, G. (1989): Összehasonlító anatómiai praktikum I., Tankönyvkiadó, Budapest, p.27. nyomán Felhasznált irodalom Dr. Perendyi, M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 47-49. Zboray, G. (1989): Összehasonlító anatómiai praktikum I., Tankönyvkiadó, Budapest, p.27-

5



2. VÍZIBOLHA SZÍVMŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA; A MADÁRSZÍV FELÉPÍTÉSE, SZÍVIZOMSZÖVET VIZSGÁLATA


A vízibolha keringési rendszerének központja a háti oldalon elhelyezkedő szív, mely igen szaporán pulzál. A madarak szíve a test méreteihez képest nagy, s ez a repüléssel kap-

Mi a keringési rendszer feladata? Milyen különbségek vannak az ízeltlábúak és a madarak keringési rendszere között? Miben tér el a madarak szíve az emlősökétől?


1. A tenyészetből cseppentővel vegyél ki egy vízibolhát, és tedd tárgylemezre! A vízibolha körül található vízcseppbe tegyél szűrőpapír szálakat az állat gyors mozgásának megakadályozására! A rákot kis nagyítással, mikroszkópban vizsgáld! Keresd meg a szívét, figyeld meg a testfolyadék áramlását és a benne úszó színtelen amöboid sejteket! 2. A tyúk szívének először külső vizsgálatát végezd el! Helyezd a szívet bonctálra, hogy a szívcsúcs feléd mutasson! A pitvarok és a kamrák határán keresd meg sárgás koszorúbarázdát és a szív koszorúereit! Figyeld meg a szívcsúcsot, amit mindig a bal kamra képez. Tapogasd meg a szív falát!

Vizibolha

6

csolatos intenzívebb vérkeringés velejárója. A madarak keringési rendszerében a két vérkör teljesen elkülönül. A kisvérkör a szív és a tüdő között, a nagyvérkör a szív és a test között szállítja a vért.

A bal kamra területén vastag izomzatot érezhetsz, melyet nem tudsz ujjaid közé csippenteni, nem így a jobb kamrafal esetében, melyet ujjaid közé tudsz fogni, lévén fala sokkal vékonyabb, lazább, mint a bal kamráé. Kisollóval vágj ablakot a jobb kamra, majd jobb pitvar falába is. A jobb pitvarból vezess vékony összezárt szárú csipeszt a kamrába és közben figyeld meg, hogy a csipesz hegye egy kis izomlebeny, az ún. izmos billentyű alól kerül elő. Nyisd meg ezután a bal szív felet is; ott a pitvarkamrai szájadékban ún. vitorlás billentyűt találsz. Keresd meg a bal kamrából kilépő aortát és a jobb kamrából kilépő tüdőartériákat! Tárd fel az artéria-torkolatokból

Tyúkszív

Hozzávalók (eszközök, anyagok

• vízibolha tenyészet, • cseppentő , • 1db tá rg y lemez, • szűrő pap ír, • mikroszk óp, • 1 pá r g um ikeszty ű, • 1 db bonc tá l, • 1 db szike , • 1 db csipe sz, • 1 db kisoll ó, • 1 db nag y ító, • 1 db bonc tű

a zsebes billentyűket! Győződj meg az egyes billentyűtípusok mechanikai tulajdonságairól bonctűvel vagy csipesszel!

)



FELADATLAP


1. Állapítsd meg a vízibolha szív működésének percenkénti ritmusát! A mérés eredményét írd a táblázatba! 1. mérés

2. mérés

3. mérés

szívfrekvencia

2. Négyféle asszociáció

A . vízibolha keringési rendszere

B. házityúk keringési rendszere

1) a lebontott makromolekulák alegységeinek szállítása 2) bomlástermékek szállítása 3) a szív háti oldali 4) a szív hasoldali 5) nyílt keringési rendszer 6) zárt keringési rendszer

C. mindkettő

D. egyik sem

7) a szív négyüregű 8) testfolyadék lassan áramlik 9) a vér piros 10) az oxigénben dús és szegény vér nem keveredik 11) a jobb és bal pitvar közötti válaszfal nem teljes

3. Írd le az alábbi billentyűtípusok feladatát! Jegyezd le azt is, mely szívfélben, vagy hol találhatók és pontosan milyen szerepet töltenek be a vér egyirányú áramlásának biztosításában!

izmos billentyű: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

vitorlás billentyű: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

zsebes billentyű: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Folytasd a vízibolha keringési rendszerében a testfolyadék áramlásának útját! A testfolyadék kétoldalt egy pár rés alakú szájadékon át hatol be a szívbe

→ .......... → .......... → .......... → .......... → .......... → .......... A. lefolyik a hasoldalra B. az elülső szívvégen levő kimeneteli nyíláson távozik C. a fejbe, az agydúchoz jut el

D. a lábakba, a héjakba, majd a testvég felé halad E. visszafolyik a szívbe F. útja a hátoldalra vezet

5. Folytasd a madarak keringési rendszerében a vér áramlási útját a nagy- és kisvérkörön keresztül!

A vér a bal kamrából áramlik . . . . → . . . . → . . . . → . . . . → . . . . → . . . . → . . . . → . . . . → . . . . → . . . . → . . . . A. a testi artériákba B. az aortán át C. onnan halad a tüdő artériába D. majd a testi hajszálereken keresztül E. a visszerekbe jut F. ahonnan a bal pitvarba érkezik

G. onnan a jobb pitvarba ömlik H. majd a jobb kamrába áramlik I. tüdő vénába J. tüdő hajszálerekbe K. majd újra a bal kamrába ömlik, és indul az újabb keringési kör

Felhasznált irodalom: Dr. Lénárd, G. (1984): Biológiai laboratóriumi vizsgálatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 214., 216. Zboray, G. (1989): Összehasonlító anatómiai praktikum I., Tankönyvkiadó, Budapest, p.140-141.

7



3. AZ IDEGRENDSZER FELÉPÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA HÁZITYÚK AGYÁN, IDEGSZÖVET VIZSGÁLATA


A madarakban az állat testméreteihez, ill. testtömegéhez viszonyítva jelentős méretű agyvelő alakult ki. Szembeszökő az előagy, a középagy,

is lényegesen nagyobb, fejlettsége a repüléssel és a két lábon járással kapcsolatos.


1. Házityúk megfőzött koponyáját tisztítsd meg a külső bőr és izomrétegektől, majd mosogatószeres meleg vízben mosd le a zsírt! A csontokat óvatosan távolítsd el, és bontsd ki az agyat! Az agy boncolása és kivétele a koponyából nem könnyű feladat. A végrehajtására több megoldás közül választhatunk. Az egyik módszer szerint: megtisztítjuk a koponyaalapot az izmoktól és a kötőszövetes részektől, ezután pedig ollónkat nyitva-zárva addig forgácsoljuk a szivacsos csontállományt, amíg az elvékonyított koponyaalapon át nem tűnik az agyalapi mirigy élénk, rózsás színe. Ezt körülpreparáljuk, majd oldalra és fölfelé haladva fokozatosan szabaddá tesszük agyvelő többi részét. Egy másik módszer szerint: meg lehet próbálni a koponyatetőt fűrésszel igen óvatosan körbevágni. Ha a koponyatetővel egy

Velőshüvelyes idegrost

8

valamint a kisagy nagy mérete és a szaglórészek fejletlensége. A madarak kisagya a többi gerinceséhez viszonyítva felszínében és tömegében

darabban sikerül eltávolítani a kisagy, a nagyagy és a középagy közé benyúló csontlemezt, az agyvelő háti irányban könnyebben kiemelhető. Egy harmadik módszer szerint: a tarkótájékot megtisztítjuk annyira, hogy nyakszirtcsont és az öreglyuk jól láthatóvá váljék, majd ollónk hegyesebb szárát az öreglyukba vezetve, először a koponyatetőt távolítjuk el, és az agyat háti irányból tes�szük szabaddá. Fontos, hogy az olló száraiból mindig csak egy rövid szakaszt toljunk a koponyacsontok és az agyvelő közé; másképpen az agy sérül, elnyomódik, roncsolódik. Egy másik gyorsabb módszer az is, ha a fejből, pl. egy merev pengéjű éles késsel vagy egy vékony fűrésszel mediansagittalis (nyílirányú középsík) metszetet készítünk. Ezzel két koponyafelet, és belőlük agyfeleket nyerhe-

Macska kisagy


• bonctá l, • 1 db aszta li nag yító, • 1 db kézi n ag yító, • teljes bon ckészlet, • 2 pá r g um ikeszty ű

tünk, melyek a középsík felé mozgatva könnyen kiemelhetők a koponyából. 2. Vizsgáld meg kész mikroszkópi metszeten az idegsejt felépítését! Keresd meg a sejttestet és a nyúlványokat! Keresd meg a gerincvelő mikroszkópi keresztmetszetén a szürkeállomány alkotta elülső, oldalsó és hátulsó szarvakat! Figyeld meg a fehérállomány elülső, oldalsó és hátsó kötegét! Figyeld meg a gerincvelő központi csatornájának elhelyezkedését!

Macska kisagy



FELADATLAP


1. Írd le röviden az általad választott boncolási menetet, és ezzel kapcsolatos tapasztalataidat!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. Döntsd el igazak-e az állítások! A gerincesek törzsébe tartozó élőlényeknek diffúz idegrendszerük van. A csőidegrendszer központi része az agyvelő, környéki része a gerincvelő. Madarakban hatalmas kisagyat találunk, melynek fejlettsége a repüléssel és a két lábon járással kapcsolatos. A madarak több ösztönös tevékenységet mutatnak, az emlősökhöz képest kevésbé tanulékonyak, idegrendszerük kevésbé képlékeny. 3. Nevezd meg a házityúk fejének mediansagittalis metszetén a betűkkel jelölt részeket! a.

b.

c.

............................................................. d.

............................................................. e.

.............................................................

f.

.............................................................

g.

.............................................................

4. Készíts rajzot a vizsgált idegsejtekről! Nevezd meg részeiket! ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. 5. Írd le, melyik gerinces élőlény gerincvelőjének keresztmetszetét vizsgáltad! Rajzold le a gerincvelő keresztmetszetét! Jelöld a felismert részeket! ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. Ábra: Készítette Marsóné Pere Krisztina az alábbi oldal nyomán: http://anatomia.elte.hu/Okt/Anatpharm/08_Madarak/Madarak.pdf p. 17. 2014. 04.30. Felhasznált irodalom: Dr. Lénárd, G. (1984) Biológiai laboratóriumi vizsgálatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 214., 216. http://anatomia.elte.hu/Okt/Anatpharm/08_Madarak/Madarak.pdf 2014. 04.30.

9



4.

FIKUSZ ÉS LEANDER LEVELÉNEK, VALAMINT ERDEI FENYŐ TŰLEVELÉNEK VIZSGÁLATA BINOKULÁRIS MIKROSZKÓPPAL; SZERVETLEN ANYAGOK VIZSGÁLATA: IONOK KIMUTATÁSA VÖRÖSHAGYMA ZÁRVÁNYOKBÓL, FIKUSZBÓL


A lomblevél a tápanyagkészítés, a gázcsere, a párologtatás szerve. Emellett funkciója lehet a bomlástermékek raktározása is. A lomblevél rendesen lapos, lemezes. Funkcionálisan a tűleveleket is a lomblevelek közé soroljuk. A lomblevél szövettani felépítésé-

Mit csinálj, mire figyelj?

1. Fikusz és leander levele friss és konzervált állapotban is nagyon jól metszhető. Metszetkészítéshez vágj ki a levelek lemezéből az elsőrendű oldalerekkel párhuzamosan 4-5 mm széles szalagokat! Majd tanulói mikrotom segítségével készíts metszeteket, esetleg fesd meg, majd fedd le vizes-glicerinben. Vizsgáld fénymikroszkóppal a lomblevelek szöveteit! 2. Készíts mikrotom segítségével erdei fenyő leveléből keresztmetszet! Figyeld meg miroszkóppal a tűlevél jellegzetes szövettani szerkezetét! 3. Keress a fikusz színoldali bőrFikusz levél

10

re jellemzőek a következők: a bőrszövet teljesen körülzárja a levelet, ezen belül található a levél alapszövete, melyet levélközépi szövetnek (mezofillumnak) is nevezünk, ebben különülnek el a szállítónyalábok, melyek a levél erezetét alkotják. Az allevelek a lomlevelek zónája

szövetében nagy kristálytartó sejteket, és figyeld meg bennük a szőlőfürtszerű kristályokat! Cseppents a kristálytartó sejtet tartalmazó fikusz levél metszet fedőlemeze mellé sósavoldatot (1:1 = H2O: cc. HCl), és szívasd a fedőlemez alá szűrőpapírcsíkkal! Ebből a kristály anyagára következtethetünk. Ugyanis, ha pezsgést tapasztalunk, akkor a kristály kalcium-karbonátból áll, ha a kristály pezsgés nélkül oldódik fel, akkor viszont kalcium-oxalátból. 4. Vágj kis darabot vöröshagyma pikkelyleveléből! Fedd le vízben, majd vizsgáld mikroszkóp alatt! Cseppents a fedőlemez mellé egy

alatt helyezkednek el. Ilyenek többek között a föld alatti szárak (pl. hagyma) pikkelylevelei is. Hogyan látja el a levél szervi funkcióit? Mi az egyes szövetek szerepe a levélben? Hogyan segítik a szervet funkciói ellátásában?


• ta nulói m ikrotom, • fény mikro szk • fikusz és le óp, a nder levél, • erdei feny ő tű levél, • vöröshag y ma pikkely levél, • 4 tá rg ylem ez , • 4 db fedőle mez, • 1 db szike , • 1 db ecset, • 2 db bonc tű, • 1 db csipe sz, • 1 db csepp entő, • vizes glic erin, • víz

csepp 1:1 higítású sósavat a 3. pontban leírt módon! Figyeld a kristályok feloldódásának módját!

)



FELADATLAP


1. Készíts vázlatrajzot a leander leveléről! Jelöld a rajzon a különböző szövetféleségeket!

2. Milyen szövet borítja a levél színét és fonákát?

.......................................................................................................................

Mi jellemzi ennek a szövetnek a sejtjeit? Mi a funkciója?

.......................................................................................................................

3. Milyen szövet alkotja a levél fő tömegét?

.......................................................................................................................

Jellemezd ezt a szövetet! Mi a funkciója?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Ezen a kétszikű levél keresztmetszeten is megkülönböztethető a levél színe és fonáka. Miben nyilvánul meg a különbség?

.......................................................................................................................

4. Látsz-e levéleret a látótérben? Milyen szövet alkotja a levéleret? Milyen részei figyelhetők meg? Mi a funkciójuk?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Hogyan oldódtak a fikusz kristálytartó sejtjeinek, valamint a vöröshagyma pikkelylevelének kristályai? Mire következtetsz ebből?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

6. Írd le a kalcium-karbonát-kristályok, valamint a kalcium-oxalát-kristályok sósavas oldással történő kimutatásának reakcióegyenleteit!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Dr. Haraszty Á. (1990): Növényszervezettan és növényélettan, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 182., 307-312. Dr. Perendi M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 162., 182. Dr. Sárkány S. - Dr. Szalai I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 276-279., 288-290.

11



5. TÖK SZÁRÁN ÉS KESKENYLEVELŰ EZÜSTFA LOMBLEVELÉN TALÁLHATÓ FEDŐSZŐRÖK, VALAMINT MUSKÁTLI FEDŐ- ÉS MIRIGYSZŐREINEK VIZSGÁLATA


A növényi szőrök bőrszöveti eredetű, felszíni képződmények. A növényi szőrök lehetnek egy- vagy többsejtűek. Növekedéssel egysejtű, osztódással többsejtű szőrök jönnek létre. Funkciójukat tekintve lehetnek fedőszőrök és mirigyszőrök. A mirigyszőrök falát kutikula takarja. A mirigyszőrök fejecskében végződnek. A kiválasztott termék a kutikula és a külső fal között gyűlik össze. A tök szárán, levelén többféle szőrt láthatunk. Egyesek több sejtből álló fejecskét viselnek, ezek a mirigyszőrök. Mások szintén többsejtűek, de egyetlen


1. Egy-két hetes tök csíranövény száráról, vagy a kifejlett növény száráról, leveléről a bőrszövetet hártyaszerűen húzd le, majd vízben lefedve vizsgáld. Mikroszkóp segítségével figyeld meg a többféle növényi szőr felépítését! 2. Szikével vegyél kaparékot a keskenylevelű ezüstfa levelének fonákáról! Cseppents a kaparékra vizes glicerinoldatot, és a szőMuskátli levelének előkészítése

12

kihegyezett csúcssejtben végződnek A keskenylevelű ezüstfa levélének ezüstös fényét az epidermiszt borító fedőszőrök adják, melyek a levél fonákán sokkal nagyobb számban találhatók, mint a levél felső oldalán (2. ábra). A szőrök egyik típusa pikkelyszőr. Ezekben általában 20-30 sugársejt figyelhető meg, melyek egymással oldalfalaik mentén hosszan összenőnek. A pikkelyszőrök mellett találunk csillagszőröket is. Ezeknél a sugársejtek száma sokkal kisebb és a szomszédos sejtek csak az alapjukon (tövüknél) nőnek össze.

röket bontótűvel válaszd szét! Vizsgáld meg a szőröket lefedés után mikroszkóppal! Figyeld meg a pikkely- és csillagszőröket! 3. Készíts bőrszöveti nyúzatot muskátli levelének fonákáról! Helyezd tárgylemezre, cseppents rá vizes glicerinoldatot, majd fedd le fedőlemezzel, és nézd meg mikroszkóppal!

A muskátli föld feletti, főleg vegetatív testrészeit szabad szemmel is látható sűrű szőrzet borítja. Kis nagyítással is jól látszik, hogy a muskátli szőrözetét különböző nagyságú, szerkezetű és működésű szőrök alkotják (3. ábra). Ezek között vannak egy- vagy két-három sejtű, hegyes végű fedőszőrök, illetve hosszabb-rövidebb nyelű mirigyszőrök. Az alábbi növényi szőrök megfigyelései során keresd a kapcsolatot felépítés és funkció között!


• fény mikro szkóp, • 1 db kézin ag yító, • 1 db szike , • 1 db csipe sz, • 2 db bontó tű, • 3 db tá rg y lemez, • 3 db fedőle mez, • tök csíra n övény, • ezüstfa le vél, muskátl i levél, • víz, • vizes glic erinoldat

Mikroszkópos kép a levélfonákról

)



FELADATLAP


1. Készíts rajzot a megfigyelt növényi szőrökről!

Keskenylevelű ezüstfa pikkely- és csillagszőrei

Tök mirigy-és fedőszőrei

Muskátli mirigy- és fedőszőrei

2. Összetett választás (Karikázd be az igaz állítások betűjelét!)

1) Mi lehet a fedőszőrök feladata? a) védelem a növényevő állatok ellen b) védelem a túlzott párologtatás ellen c) védelem az erős fény ellen d) védelem a hőmérséklet szélsőséges ingadozásai ellen e) rögzítés

2) Mi lehet az élő mirigyszőrök által kiválasztott anyag? a) illóolaj b) keményítő c) karotin d) balzsam e) gyanta

1. ábra: Többsejtű fedőszőr tök száráról

2. ábra: Keskenylevelű ezüstfa fedőszőrei

3. ábra: Muskátli mirigy- és fedőszőrei

Felhasznált irodalom: Dr. Perendi, M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 30., 143. Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 106., 154-156. Dr. Haraszty, Á. et. al, (1990): Növényszervezettan és növényélettan, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 196. Ábra: Készítette Marsó Barna Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 155., 157. és Dr. Haraszty, Á. (1990): Növényszervezettan és növényélettan, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 196. nyomán

13



6. SPIROGYRA FAJ SZALAG ALAKÚ SZÍNTESTJÉNEK, LOMBOS MOHA LEVÉLKÉJÉNEK ÉS ÁTOKHÍNÁR LOMBLEVELÉNEK MEGFIGYELÉSE BINOKULÁRIS MIKROSZKÓPPAL


A Spirogyra nemzetségbe tartozó fajok többsejtű zöldmoszatok. Sejttársulás szintjére jutott, el nem ágazó fonalas szervezetek, melyeket a zöldmoszatok törzsébe és a járommoszatok osztályába sorolnak. A henger alakú, egy irányba rendeződött sejtjeik hosszúsága rendszerint többszöröse a szélességüknek. A lombosmohák a legdifferenciáltabb testű telepes növények, de


1. A Spirogyra zöldmoszat néhány fonalát helyezd tárgylemezre, vízben lefedve vizsgáld mikroszkóp alatt! Figyeld meg a jellegzetes alakú színtesteket (kloroplasztiszokat)! 2. A kapott mohagyepből gondosan emelj ki különböző alakú és fejlettségű egyedeket, gyökérszerű képleteiket mosd le! Kézinagyító segítségével vizsgáld meg a mohanövényt! Asztali nagyító alá helyezve

Spirogyra

14

szöveteik nincsenek. A mohák törzsének tagoltabb testfelépítésű osztályát képezik. A lombosmoha növény levélkéje legtöbb részen egy sejtréteg vastagságú, csak a levélér szállítósejtjei körül vastagabb, így jól átvilágítható, mikroszkóppal közvetlenül vizsgálható. Az átokhínár szövetes, hajtásos, virágos, magvas és terméses, azaz zárvatermő növény. Az egyszikű-

a mohanövénykét vágj le róla bonckéssel 2-3 levélkét és készíts belőle vizes preparátumot, majd vizsgáld mikroszkóp alatt! 3. Átokhínár hajtásáról levágott levelének kis darabját helyezd tárgylemezre, majd vízben lefedve vizsgáld mikroszkóp alatt! Figyeld meg a zöld színtesteket, és a nagy központi sejtnedvüreg (vakuólum) körül a sejt alapanyagának (sejtplazma) körben áramlását.

ek osztályába, a békatutajvirágúak rendjébe tartozik. Leveléből nem szükséges metszetet készíteni, mert csak néhány sejtsornyi vastagságú, ezért jól átvilágítható, és közvetlenül alkalmas mikroszkópos vizsgálatra. Mi a zöld színtestek feladata? Mi adja a zöld színtestek színét? Milyen méretűek a színtestek? Milyen hasonlóság és különbség jellemző a vizsgált fajok színtestjeire?


• 1 db fény m ikroszkóp, • 1 db kézin ag yító, • 1 db aszta li nag yító, • 3 db tá rg y lemez, • 3 db fedőle mez, • 1 db szike , • 2 db bonc tű, • 1 db csipe sz, • 1 db csepp entő, • Spirog y ra zöldmoszat, • moha növ ényke, • átokhíná r levél, • víz



FELADATLAP


1. Rajzold le a Spirogyra zöldmoszat és az átokhínár mikroszkópban látott jellemző részletét! Írd le a nagyítás mértékét! Jelöld a rajzon a zöld színtesteket! Spirogyra moszat

Átokhínár

Nagyítás: 10×

Nagyítás: 10×

2. Egészítsd ki az mondatokat! Válassz az alábbi kifejezések közül! szalag, gömb, korong, körkörösen, csavarmenetszerűen, zöld, sárga, zegzugosak, hullámosak

A Spirogyra moszat sejtjének legfeltűnőbb alkotórésze az egy vagy több . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . alakú zöld színtest, mely a sejtfal mentén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . helyezkedik el. A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . alakú zöld színtest színe élénk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , szélei szabálytalanul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Döntsd el, igaz-e az állítás! A moszatsejt szalag alakú kloroplasztiszának középvonalában gömbölyded fehérjetartalmú testeket (pirenoidokat) figyelhetünk meg. A fehérjetartalmú képződmények körül válnak ki a fotoszintézis során keletkező keményítőszemek. Az élő sejtek sejtplazmája állandó mozgásban van. 4. Rajzold le a mohanövényt és nevezd meg részeit és azok funkcióját!

5. Miben különböznek a mohanövény levélkéi a hajtásos növények leveleitől?

.......................................................................................................................

6. Asszociációs feladat . Írd az állítás után a megfelelő betűjelet/betűjeleket!

A. a Spirogyra faj színtestjére igaz B. a lombos moha színtestjére igaz C. az átokhínár színtestjére igaz D. egyikre sem

1) külső és belső membránnal határolt sejtszervecske 2) színanyagokat sosem tartalmaz 3) működése során ATP keletkezik benne 4) korong alakúak

5) megcsavarodott szalag alakú 6) fotoszintézishez nélkülözhetetlen 7) a biológiai oxidáció egyes lépéseinek színtere

Ábra: Készítette Marsó Barna Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 103., III. tábla nyomán Felhasznált irodalom: Borhidi, A. (1995): A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 306. Dr. Haraszty, Á. et. al, (1990): Növényszervezettan és növényélettan, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 90-95. Dr. Perendi, M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 100, 106-108. Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 101-104., 544. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch20s11.html 2014.04.05.

15



7. KUKORICA, BÚZA SZEMTERMÉSÉNEK VIZSGÁLATA; BURGONYA, BÚZA, KUKORICA, BAB, ZAB KEMÉNYÍTŐSZEMEK MEGFIGYELÉSE, ÖSSZEHASONLÍTÁSA


A kukorica szemtermése kétoldalasan lapított, megnyúlt, egyik végén kihegyesedő. Száraz termésfalú, zárt, egymagvú termés, melynek maghéja a terméshéjjal szorosan összenőtt. A szemtermésbe zárt magban jelentős mennyiségű raktározó tápszövet fejlődik, amely az embrióhoz képest aszimmetrikusan helyezkedik el. Az embrió közvetlenül nem érintkezik a tápláló szövetével, attól a módosult egyet-

len sziklevél elválasztja, amely csírázáskor a tápanyag közvetítője lesz a fejlődő csíranövény felé. A búzaszem termésfala és a vele összenőtt vékony, barnás maghéj alatt jól szembetűnik a magfehérjeszövet legkülső, egy sejtsoros aleuronrétege, melynek sejtjeiben apró, fehérje tartalmú sejtnedv üregek találhatók. A burgonya föld alatti módosult szár. Tartalék tápanyagként főleg


1. A kukorica beáztatott szemterméséből készíts az 1. ábra két rajzának megfelelő hosszmetszeteket! Figyeld meg kézi nagyító segítségével a mag táplálószövetét, sziklevelét, és csírájának gyökér- és hajtáskezdeményét! Cseppents Lugol-oldatot a szemtermés vágási felszíneire! Figyeld meg az elszíneződést!

ső rétegének sejtjeiben található aleuron szemcséket. A fedőlemez mellé cseppents kálium-jodidos jódoldatot, a másik oldalról szívasd át szűrőpapírral! Figyeld meg a sejtnedvüregek tartalmának elszíneződését! Az aleuronréteg alatti sejtekben keményítőszemek találhatók. Figyeld meg ezek kálium-jodidos jódoldat általi színeződését!

2. A búza vízben áztatott szemterméséből készíts néhány keresztmetszetet, ügyelve arra, hogy metszeteid termésfal- és maghéjrészletet is tartalmazzanak. A vékony metszeteket vízben lefedve vizsgáld! Figyeld meg a magfehérjeszövet legkül-

3. Készíts kaparékot a burgonya, a búza-, a zab-, a kukoricaszem, a babmag vágási felszínéről, helyezd tárgylemezre, cseppents rá vizet, fedd le fedőlemezzel! Lugol-oldat átszívatása után vizsgáld a keményítőszemeket mikroszkóppal!

Kukorica, búza szemtermésének vizsgálata

16

keményítőt tartalmaz. A növények magjának táplálószövete tartalék tápanyagokat halmoz fel, így keményítőt, proteineket, olajokat, zsírokat. Bizonyos növények (pl.: bab, borsó stb.) magvainak táplálószövete teljesen felhasználódik az embrióképződés során, ekkor a mag tápanyagai a sziklevelekben halmozódnak fel.


• fény mikro szk • 1 db ta nuló óp, i mikrotom , • 7 db tá rg y lemez, • fedőleme z, • 1 db szike , • 2 db bontó tű, • 1 db kézin ag yító, • Lugol-old at, • szűrőpap ír, • beá ztatott kukorica , bú za , • zab szemte rmés, • beá ztatott babmag, • burgonya , • víz



FELADATLAP


1. Sorold fel a mag részeit!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. Írd le miből áll a csíra!

............................................................................. ............................................................................

3. Milyen színreakciót ad a keményítő a Lugol-oldattal? Mely kísérletnél figyelted ezt meg?

............................................................................ ............................................................................

4. Milyen színreakciót figyeltél meg a 2. kísérletben a fehérjetartalmú sejtnedvüreg és a Lugol-oldat között?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Mikroszkópi megfigyeléseid alapján nevezd meg, mely növény keményítőszemeit látod a képeken!

.........................

.........................

.........................

.........................

.........................

Ábra: Készítette Marsó Barna Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 128., 309., és 335. és Dr. Perendi, M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 197-199. nyomán Felhasznált irodalom: Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 127-133., 309-310., 335-336. Dr. Perendi, M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 197-199. Dr. Haraszty, Á. (1990): Növényszervezettan és növényélettan, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 386-387., 393.

17



8. LÉGSZÁRAZ NÖVÉNYI ANYAG TÖMEGE; MAGVAK VÍZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA


Az élőlények sejtjeiben leggyakrabban előforduló szervetlen vegyület a víz. A fejlődés különböző szakaszaiban a növényi szervezetekre jellemző anyagcsere szoros kapcsolatban van a sejtek víztartalmával.


1. Bab, muskátli, búza vagy árpa (vagy bármilyen más növény) 3-3 lomblevelét vágd le a levélnyél alapjánál! Burgonya gumójából éles késsel vágj 3 vékony szeletet! A növényi anyagokat azonnal mérd le! Helyezd a leveleket és a gumószeleteket tiszta szűrőpapírra! Jegyezd fel a helyiség relatív párataralmát és hőmérsékletét! A levelek és gumószeletek tömegét 10, 30, 60 és 120 perc, valamint 1 és 2 nap múlva újra állapítsd meg! 2. A búzaszemeket és a borsó magvakat őröld kávédarálóval kb. 1 mmes szemcsenagyságúra, időnként Légszáraz növényi anyag tömege

18

A működő sejtplazma 75-95 % vizet tartalmaz. A nyugalmi állapotú sejtplazmában, mely például a száraz magvak sejtjeire jellemző, a víztartalom lecsökkenhet 10-20%-ra. Látsz-e valami törvényszerűséget

fél perces szüneteket tartva. A mintákból mérj 50-50 grammnyit porcelántégelybe. Majd porcelántégellyel együtt is mérd le, és az össztömeget is jegyezd fel. A magvakat 130ºC-on, 2 órán át tömegállandóságig hevítsd szárítószekrényben, miközben a táblázatban látható időpontokban végezz tömegmérést. (Óvatos legyél! A forró porcelántégely lehűlését minden esetben meg kell várnod!) A kezdeti és a végső (állandósult) tömeg különbözete adja meg a magvak (termések) víztartalmát. Fejezd ki a mag (termés) tömegében %-osan a víztartalmat!

az egyes növényi szervek víztartalmi értékében? A növekedés aktív, vagy nyugalmi állapota, milyen befolyást gyakorolhat?


• szá rítószek rény, • kávéda rá ló, • 2 db porce lá ntégely, • 2 db olló, • 1 db kés, • laboratóri umi mérleg , • szűrőpap ír, • óra , • 1 db vona lzó, • bab, musk átli, • búza vag y á rpa növény, • burgonya g umó, • búzaszem ek, • borsó ma g va k



FELADATLAP


1. Az első kísérlet méréseinek eredményét jegyezd fel a táblázatban! .................. lomblevelének tömege

.................. lomblevelének tömege

.................. lomblevelének tömege

Burgonya gumó tömege

10 perc 30 perc 60 perc 120 perc 1 nap 2 nap

Az egyik vizsgált növényi anyag vonatkozásában grafikusan is ábrázold a vízvesztés mértékét!

2. A második kísérlet eredményeit írd be a táblázatba! borsó magvak tömege

borsó magvak és a tégely együttes tömege

búzaszemek tömege

búzaszemek és a tégely együttes tömege

szárítás előtt 130 ºC-on szárítva 10 percig 30 percig 60 percig 120 percig

3. Számítsd ki a lomblevelek, a burgonyagumó, a borsó magvak, a búzaszemek víztartalmát tömegszázalékban!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Dr. Botz, L. – Dr. Majerné B. M. - Dr. Szabó, L. – Dr. Técsi, L. (1995): Növényélettani gyakorlatok, Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar egyetemi jegyzete, Pécs, p. 5-9. Dr. Lénárd, G. (1984): Biológiai laboratóriumi vizsgálatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 86-87.

19



9. NÉHÁNY ELEM KIMUTATÁSA HAMUBÓL; ÉLŐ NÖVÉNYI RÉSZEK SZERVETLEN NITROGÉN-, FOSZFOR ÉS KÁLIUMTARTALMÁNAK KIMUTATÁSA


A növényi hamuból különféle reagensekkel jellemző színű termékek


1. Hamu készítése: Izzótégelyekbe tedd a vizsgálatra szánt kávészemeket, pirospaprika őrleményt, kamilla virágot, majd izzítsd gázláng felett! Először a víz távozik el, majd az anyag elszenesedik. A hevítést addig kell folytatni míg az anyag hirtelen vörösen felizzik, majd finom hamuvá esik szét. 2. Törzsoldat készítése: Kevés (0,201,00 g) növényi hamut főzőpohárban elegyítsd 2-3 ml 5%-os sósavval, majd lassan párold szárazra! A maradékot 5 ml desztillált vízzel jól keverd el! 3. Foszfor kimutatása: Összehasonlítás céljából először ismert foszfortartalmú vegyülettel kell próbát végezni. 1 csepp 5%os Na 2HPO4-oldatot cseppents tárgylemezre, s mellé 2 cm-re 1 csepp ammónium-molibdenát reagenst! A két cseppből kiindulNéhány elem kimutatása hamuból

20

képződnek, melyek egy-egy hamualkotó elem jelenlétére utalnak.

va üvegbottal a tárgylemez közepén reagáltatjuk a két oldatot. Pár perc múlva megjelennek az ammónium-foszformolibdenát sárga, oktaédrikus kristályai, melyek 20 perc múltán mikroszkóppal is vizsgálhatók. Az előbbi módon reagáltass a hamuból készült törzsoldatból is egy cseppet. A reakció gyorsítására 40ºC-ra melegített tárgylemezt használj! 4. Magnézium kimutatása: 5%-os MgSO4-oldathoz adj magnézium-reagenst az előző próbához hasonlóan. A hamu vizes törzsoldatából ugyanezt végezd el! Mikroszkóppal megfigyelhető a magnézium-ammónium-foszfát csapadékot alkotó kristályok képződése. 5. Kálium kimutatása: 15 %-os HClO4-oldatból cseppentsünk 1-1


• 1 db fény m ikroszkóp, • szá rítószek ré • 1 db izzóté ny, gely, • 1 db főzőp ohá • 1 db Bunse r, n-égő, • 1 db üvegb ot, • 6 db tá rg y lemez, • 5 %-os só sav, • 5 %-os Na HP • a mmóniu 2 O4 -oldat, m-molibden át reagens, • 5 %-os M gSO -oldat, 4 • mag néziu m-reagens, • 15 %-os H ClO • 5%-os K H 4 -oldat, 2 PO4 -oldat, • kávészem ek, • pirospapri ka őrlemény, • ka milla v irág, • desztillá lt víz

tárgylemezre. Az egyiket 5%-os K2HPO4-oldatból vett cseppel, a másikat a hamuoldatból vett cseppel reagáltasd! Mikroszkóppal megfigyelhető KClO4-kristályok képződése.

)



FELADATLAP


1. Készíts rajzot a keletkezett kristályokról!

ammónium-foszformolibdenát kristályok

magnézium-ammónium-foszfát kristályok

KClO4-kristályok

2. Táblázatban értékeld a vizsgált növényi hamuk egyes elemtartalmának minőségi kimutatásában tapasztalható különbségeket, sajátosságokat! kávé hamu

pirospaprika hamu

kamilla hamu

foszfor magnézium kálium

3. Jellemezd a foszfor, a magnézium, a kálium élő szervezetekben betöltött szerepét! Határozd meg, a biogén elemek mely csoportjába sorolhatók!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Dr. Botz L. – Dr. Majerné B. M. - Dr. Szabó L. – Dr. Técsi L. (1995): Növényélettani gyakorlatok, Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar egyetemi jegyzete, Pécs, p. Dr. Botz L. et. al, (1995) Növényélettani gyakorlatok, Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar egyetemi jegyzete, Pécs, p. 47-51. Szászné J. – Dr. Szerényi G. (1997): Repeta – Biológia 2, Scolar Kiadó, Budapest, p.60-61.

21



10. NÖVÉNYI SZÍNANYAGOK SZÉTVÁLASZTÁSA PAPÍR KROMATOGRÁFIÁS MÓDSZERREL


A klorofill molekula poláris és apoláris molekularészletet is tartalmaz, így be tud épülni a gránumok membránjába. Magnéziumtartalmú poláris része fény hatására könnyen gerjesztődik. A zöld színtestek a növényi sejtekre jellemző sejtalkotók. Bennük zajlik a fotoszintézis.

Belső membránjuk kiterjedt membránrendszert alkot. A nagyobb lemezeken lapos membránzsákokból felépülő oszlopok, úgynevezett gránumok találhatók. A gránumok membránjához kapcsolódnak a fényenergiát megkötő színanyagok (klorofill, xantofill, karotinoidok).


1. Klorofill színanyagának szétválasztása a) Levél pigment kivonat készítése Aprózzunk fel különböző fényintenzitáson nevelt növények leveléből 5-5 g-ot, és 1 g kvarchomok, valamint kevés kalcium karbonát hozzáadása után dörzsmozsárban 15-20 cm3 acetonnal homogenizáljuk, majd lecentrifugáljuk. Centrifugálás után azonos térfogatra egészítjük ki acetonnal. b) A minta sávos felvétele, futtatás A papír aljától 1 cm-re húzzuk meg az alapvonalat és erre a vonalra mikro pipettával a kivonatokból sávot húzunk. Szárítjuk, futtatókádba benzol-petroléter 3:1 arányú elegyében elszívó fülke alatt futtatjuk. A futtatási idő 25-30 perc. Szárítjuk.

„A sárga színanyagok nem csak a zöld színtestben fordulnak elő, hanem termésekben, gumókban, virágszirmokban. A sejtek gyakran tartalmazhatnak antocián nevű növényi festéket. Ezek színe függ a környezet pH-jától.” A piros színt adhatja a likopin.

Hozzávalók

c) Kiértékelés • 5 g - 5 g le vél (különb öző Szárítás után megjelenik a söfényintenzi táson nevelt ), lilahag y ma , vö tétzöld: klorofill-B; világoszöld: röskáposzta • k v a rchomok klorofill-A; sárga: xantofill; és a • ka lcium k narancssárga: karotin a rbonát • aceton 2. Klorofill oldat reakciója sa• benzol - p etroléter 3:1 vakkal a rá ny ú eleg ye 3 Egy kémcsőbe öntsünk 1 cm • NaOH old at klorofill oldatot, adjunk hozzá • ecetsav old at egy kevés ecetsavat, figyeljük • sósav olda t meg a változást. Majd cseppent• réz-acetá t old sünk az oldathoz réz-acetátot és • dörzsmozs at á r, dörzsölő vel • centrifuga figyeljük meg a változást. • 3 db kémc 3. Antocián tartalom kimutatáső • 10 cm 3 mér sa őhenger • 25 cm 3 Erl Aprítsuk fel kis darabokra a enmeyer lom bik • 1 db üveg tö lila hagymát vagy vörös kálcsér • 6 db óraüv eg posztát! Tegyünk óraüvegek• szűrőpap ír re egy-egy darabkát. Egyikre • milliméter papír csepegtessünk sósavat vagy • vona lzó ecetsavat, másikra csepeg• kromatog rá fiás papír tessünk NaOH-t! Lásd fent. • mikro pip etta • futtatóká d • elszívófülk e Klorofil színanyagának szétválasztása

22

Készítette: Hollósy Eszter


FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Karotin Xantofill Klorofill- A Klorofill –B

1. Mi jellemzi a klorofillok-, karotin és xantofill szerkezetét?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. A különböző intenzitáson nevelt növények esetében figyeltél meg különbséget a kiértékelés folyamán?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Soroljunk fel olyan növényi részeket, amelyekben ezek az anyagok előfordulnak?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Miért változott a klorofill oldat barnára, majd kékeszöldszínűre az oldatok becseppentése után?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Milyen anyagokhoz soroljuk az antociánt, színe hogyan függ a pH-tól?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

6. Milyen színváltozásokat tapasztaltunk, miért?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Dr Perendy M. (1996), Biológiai vizsgálatok, Nemzeti tankönyvkiadó, p24-26 http://www.szechenyi-szolnok.sulinet.hu/labor/kis_szinanyag.htm Ábra: saját ötlet alapján

23



11. MODELLKÍSÉRLET ANNAK KIMUTATÁSÁRA, HOGY AZ OXIDÁCIÓHOZ KATALIZÁTORRA VAN SZÜKSÉG; BOROSTYÁNKŐSAV-DEHIDROGENÁZ ENZIMAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA


A sejtekben a biokémiai átalakulások rendezetten és viszonylag nagy sebességgel mennek végbe annak ellenére, hogy az élő szervezetek sejtjeiben alacsony hőmérséklet uralkodik. Mindez a folyamatokat

irányító, katalizátorként működő fehérjéknek, az enzimeknek köszönhető. A nagy reakciósebesség azzal magyarázható, hogy az enzimek, mint katalizátorok olyan reakcióutat nyitnak meg, amelyek-


1. Tedd a kockacukrot porcelántálba, és irányítsd rá a Bunsen-égő lángját! Figyeld meg a változást! Majd szórj a kockacukorra cigarettahamut, tartsd lángba ismét a cukrot! Figyeld meg, mi történik! 2. 10 gramm zellergyökérből készíts zellerkivonatot! Ehhez a zellert vágd apróra, majd dörzs-

nyers zellerkivonat (ml)

csészében kevés kvarchomokkal és 20 ml 1%-os K2HPO4 oldattal jól dörzsöld el! Hagyd ülepedni, majd szűrd le! Kémcsövekbe állítsd össze az alábbi táblázat szerint a kísérleti elegyeket! Figyeld meg, hogy az enzim hatására mennyi idő alatt színtelenedik el a festék, és jegyezd ezt a táblázat megfelelő rovatába!

1. kémcső

2. kémcső

3. kémcső

1

-

1

főzött zellerkivonat (ml)

-

1

-

6 pH-jú foszfát puffer oldat (ml)

1

1

1

0,01 %-os metilénkék oldat (ml)

0,5

0,5

0,5

0,02 m malonsav (ml)

-

-

1

előinkubálás

37 ºC-os vízfürdőben 5 percig

0,02 m nátrium-szukcinát-oldat (ml)

1

1

rétegezz paraffinolajat a kémcső felszínére inkubálás

37 ºC-os vízfürdőben

elszíntelenedési idő

Katalizátor hatás vizsgálata kockacukorral, hamuval

24

1

ben az átalakuláshoz kisebb aktiválási energia szükséges. Hogyan befolyásolja egy katalizátor az oxidációs folyamatokat? Milyen tényezők befolyásolhatják az enzimek működését?


• 1 db csipe sz • 1 db Bun senégő • 2 db k ockacukor • ciga retta ha mu • 1 db ké s•1 db dörzsmo zsá r dörzsö lővel • 3 db kémcső • kémcsőá ll vá ny • 1 db tölcsé r • 1 db mér őhenger • 4 db pip etta • vízfürd ő• stopperóra • 10 g zeller g yökér • 20 ml 1 %-o s K2 HPO o ldat • 6 pH-jú fo szfát puffer4 oldat • 0,01 %-os metilénkék oldat • 0,02 m nátr ium-szukci nátoldat • pa ra ffinolaj • 0,0 2m ma lonsav



FELADATLAP


1. Egészítsd ki a mondatokat! Válassz az alábbi kifejezések közül!

elég, elillan, redukálódik, oxidálódik, elpárolog, karamellizálódik, meggyullad, redukciója, oxidációja, katalizátor, kolloid

Az első esetben a cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , de nem ég el. Vastartalmú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .,

azaz cigarettahamu hatására a lángba tartott cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . és . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vaskatalízis hatására a cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a láng hőmérsékletén bekövetkezik.

2. A második kísérletben az elegyek felszínére miért kell paraffinolajat rétegezni?

.......................................................................................................................

3. Írd le a borostyánkősav oxidációját fumársavvá! Tüntesd fel a metilénkék (MK rövidítéssel) redukcióját is a reakcióegyenletben!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Magyarázd a 2. és a 3. kémcsőben tapasztaltakat! Írd le a malonsav képletét!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Döntsd el igazak-e az állítások! A zellerkivonatban található enzimrendszer a borostyánkősavat redukálja. Ha hidrogénátvitel céljából metilénkéket adunk az oldathoz, ez a borostyánkősav oxidációjának mértékében fokozatosan redukálódik és elszíntelenedik. Az oldat elszíntelenedésének idejéből lehet következtetni az enzim aktivitására.

Felhasznált irodalom: Dr. Josepovits, Gy. – Kiss, Zs. (1971): Biokémiai gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 54-55., 58-59.

25



12. ENZIMEK VIZSGÁLATA


Az élő szervezetben zajló kémiai átalakulások a számukra általában kedvezőtlen körülmények (pH, hőmérséklet, stb.) ellenére igen nagy sebességgel mennek végbe. Ennek magyarázata, hogy majdnem minden ilyen átalakulásnál specifikus biokatalizátorok, enzimek vannak jelen. Ezek meggyorsítják a reakció lejátszódását oly módon, hogy a reakció végén változatlanul maradnak vissza. Az enzimek kémiailag a fehérjék csoportjába tartoznak. Fontos jellemzőjük, hogy csak egy adott anyag vagy anyagcsoport

meket baktériumokból, élesztőkből, penészekből nyerik úgy, hogy ezeket az egysejtűeket a lehető legmagasabb hozam érdekében szelektálják, „nemesítik”. Azokat az anyagokat, amelyek elősegítik az enzim működését aktivátoroknak, és azokat, amik gátolják az enzim működését inhibitoroknak nevezzük. Az enzimkatalízist számos tényező befolyásolja. Mi ebben a kísérletben a hőmérséklet, a pH valamint egyes adalékanyagok hatását tanulmányozzuk.


1. Enzimműködés vizsgálata nyers és konzerv ananászon. Ezen kísérletünk során megvizsgáljuk, hogy a konzerválásra használt hőkezelés hogy változtatja meg az enzimek hatását, amik természetes formában is előfordulnak a gyümölcsökben. 2. A keményítő enzimatikus hidrolízise. A keményítő bontását az amiláz enzim végzi. Megkülönböztetünk α-amilázt, β-amilázt és γ-amilázt. Ezek a több száz maltóz egységből felépülő keményítő molekulát különböző Konzerv ananász

26

(szubsztrát) átalakításában vesznek részt, tehát szubsztrát specifikusak. A szervezetben végbemenő sokféle reakció lejátszódásához ezért nagyon sokféle enzim jelenléte szükséges. Ezek közül számos szabályozás alatt áll, ami az anyagcsere-folyamatok kontrollálásának elengedhetetlen feltétele. Az enzimek rendszerint természetes úton csak nagyon kis mennyiségben keletkeznek. Régen ezért növényekből, mikroorganizmusokból elválasztással történő előállításuk nehézkes és drága volt. Ma az enzi-

helyeken hasítják. Az amiláz enzim működését különböző körülmények között tanulmányozzuk, és jód próbával ellenőrizzük vissza. A keményítő, az oldott keményítő valamint a keményítőhöz közel álló dextrinek jóddal kék, a kisebb molekulatömegű dextrinek ugyanakkor vörösbarna szint adnak, míg a maltóz és a maltózhoz közel álló hasadási termékek jóddal nem színeződnek el. Tehát minél halványabb az oldat színe annál inkább lebomlott a keményítő.

Nyers ananász


• 2 Petri csé sze, szilá rd zselatinna l • nyers és k onzerv a na n ászda rab • 5 kémcső • kémcsőá ll vá ny • stopper • vízfürdő • Desztillá lt víz • 1%-os kem ényítő oldat • 4 pH-jú pu ffer • 7 pH-jú pu ffer • 1%-os NaC l oldat • 1%-os CuS O4 oldat • 0,1 %-os a milá z oldat • KI-os oldat • pH mérő

Zselatin elkészítése

)

Készítette: Ferenci Rita Georgina


FELADATLAP


1. Enzimműködés vizsgálata nyers és konzerv ananászon:

Ha megkeményedett zselatinra egy szelet friss ananászt és egy szelet konzervananászt, helyezzünk, figyeljük, meg mi történik!

• Konzerv ananász: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

• Nyers ananász: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A keményítő enzimatikus hidrolízisének tanulmányozása Öt kémcsőbe tegyünk a táblázat szerint oldatokat, majd biztosítsuk a megfelelő hőmérsékletet! A várakozási idő letelte után adjunk a kémcsövekhez KI-os oldatot! Kémcsövek Kezelések Desztillált víz 1% keményítő oldat 4 pH puffer 7 pH puffer 1% NaCl 1% CuSO4 0,1% amiláz oldat Hőmérséklet Várakozási idő KI-os oldat Kémcsövek 1 2 3 4 5

1 kontroll 10 ml 1 ml 1 ml 1 ml 20 oC 30 perc 2 ml pH 7 4

2 hőmérséklet 10 ml 1 ml 1 ml 1 ml 100 oC 30 perc 2 ml Hőmérséklet 20 oC 100 oC 20 oC 20 oC 20 oC

3 kémhatás 10 ml 1 ml 1 ml 1 ml 20 oC 30 perc 2 ml

4 Na+ 10 ml 1 ml 1 ml 1 ml 1 ml 20 oC 30 perc 2 ml

Adalékanyagok -

5 Cu2+ 10 ml 1 ml 1 ml 1 ml 1 ml 20 oC 30 perc 2 ml Jód próba eredménye

NaCl CuSO4

Ellenőrző kérdések:

Mi az enzim? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mi a szubsztrát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mi az aktivátor és inhibitor? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mit jelent az, hogy egy enzim specifikus? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Milyen tényezők befolyásolják az enzim működését? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .......................................................................................................................

Milyen tényezők hatását vizsgáltuk az amiláz enzim működésére és mit tapasztaltunk?

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Dr. Kandra Lili (2006) Biokémiai gyakorlatok, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója Debrecen, p. 30.

27



13. NÖVÉNYI EREDETŰ AMILÁZ AKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ HŐMÉRSÉKLETEN ÉS pH-N


Az amiláz akár növényi, vagy állati eredetű, a keményítőt hidrolitikusan –víz felvételévelbontja úgy, hogy végül maltóz keletkezik. Az amiláz, mint fehérje

természetű enzim, igen érzékeny a környezet változásaira, a feladatának megfelelő módon és mértékben működni csak optimális körülmények között képes.


1. Hat darab számozott főzőpohárba állítsd be a következő hőmérsékletű vízfürdőket: 0°C, 20°C, 40°C, 60°C, 80°C, 100°C! Mindegyik vízfürdőbe állíts be egy kémcsövet, melyben 2 ml keményítőoldat és 2 ml 6,8 pH-jú foszfát-citrát pufferoldat van. A kémcsöveket 5 percig inkubáld elő, majd mindegyikbe mérj be 2 ml amilázoldatot! Az amilázoldat bemérésétől számítva 5 percenként Lugol-reakcióval vizsgáld a keményítő bomlását cseppanalízissel! 30 perc elteltével már elegendő 10 percenként cseppmintát venni, és 60 perc elteltével

fejezd be a vizsgálatot! Amikor egy kémcsőben a Lugolpróba negatívvá válik, azt az időpontot jegyezd fel, ezt követően ezzel a kémcsővel további próbát már nem kell végezned. Ábrázold grafikusan az eredményeket a következő oldali feladatban megadott szempontok figyelembe vételével! Állapítsd meg a hőmérsékleti optimumot! 2. Hét darab számozott kémcsőbe mérd be az alábbi táblázatban feltűntetett reakcióelegyet. Az amilázoldat bemérését követően jegyezd fel a kísérleti idő

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

különböző pH-jú foszfát-citrát pufferoldat, ml

2

2

2

2

2

2

2

pH-érték

4,0

5,0

5,4

6,2

6,8

7,4

8,0

keményítőoldat, ml

2

2

2

2

2

2

2

2

2

előinkubálás amilázoldat, ml a keményítő elbontásához szükséges idő

Növényi amiláz vizsgálata

28

37 ºC-os vízfürdőben 2

2

2

2

2


• csírá zó bú zából készít ett a milá z-olda t • nátrium-k loridos kem ényítőoldat • 6,8 pH-jú foszfát-citr át puffer, • Lugol-old at • kémcsőta rtó á llvá ny • 13 db kém cső • 6 db vízfü rdő • 6 db hőmér ő • üvegbot • pipetta • csempela p • stopperóra • vona lzó

kezdetét, és helyezd vissza a kémcsöveket a vízfürdőbe! Majd két percenként minden kémcsőből vegyél mintát a Lugolpróbához! Ehhez cseppanalízist végezz fehér csempelapon! Amikor a Lugol-reakció negatívvá válik, abból a kémcsőből több mintát ne vegyél vizsgálatra! Jegyezd be a táblázat utolsó rovatába az egyes kémcsövekből az utolsó próba kivételéig eltelt időt! A kísérlet eredményét ábrázold grafikusan, és állapítsd meg az enzim pH-optimumát!



FELADATLAP


1. Milyen hatások károsíthatják a fehérjék térszerkezetét? Mikor beszélünk irreverzibilis és reverzibilis denaturációról?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. Milyen hatással van a hőmérséklet, a pH változása a keményítőbontó növényi amiláz működésére?

.......................................................................................................................

3. Ábrázold grafikusan az 1. számú kísérlet eredményét! A koordonáta rendszer x tengelyére a hőmérsékletet, y tengelyére a keményítő elbontásához szükséges időt vedd fel! Állapítsd meg a hőmérsékleti optimumot!

4. A második kísérlet eredményeinek birtokában ábrázold grafikusan a keményítő elbontásának idejét a pH-érték függvényében! A koordináta rendszer x tengelyén a pH-értéket, y tengelyén az elbontás idejét tüntesd fel!

5. A második kísérlet eredményei, és a grafikon segítségével egészítsd ki az alábbi mondatokat!

A pontokat összekötve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kapunk, mert az enzim az optimális pH-n a legaktívabb, vagyis a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . idő alatt fejti ki hatását. Az amiláz enzim pH-optimuma . . . . . . . . . . .pH között van. Ennél alacsonyabb és magasabb pH-n egyre . . . . . . . . . . . . . . . . . . idő szükséges a keményítő teljes lebontásához.

Felhasznált irodalom: Dr. Josepovits, Gy. – Kiss, Zs. (1971): Biokémiai gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 14-18

29

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

10. BIOLÓGIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 10. osztálya számára. o s z t ály

Recommend Documents