SEMMELWEIS EGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI-SPORTTUDOMÁNYI TUDOMÁNYÁGI DOKTORI ISKOLA
10-15 ÉVES ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK TESTI FEJLETTSÉGÉNEK, MOTOROS- ÉS ISKOLAI TELJESÍTMÉNYÉNEK, EMOCIONÁLIS FOLYAMATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA
Készítette: Tóth László
Témavezető: Prof. Dr. Sipos Kornél egyetemi tanár
Budapest, 2005
1. Bevezetés A személyiség kialakulása szempontjából a prepubertás (8-12 év) az ontogenezis egyik meghatározó életszakasza különösen fontos időszak. Erre a korra jellemző komplex fejlődési folyamatok jól nyomon követhetők a gyermekek alakváltozásában, élettani funkcióik differenciáltságában, a motoros, a kognitív, az affektív és pszichomotoros képességeik és cselekvéseik fokozott és magas szintű megnyilvánulásaiban, a társas kapcsolataik alakulásában. Az alkalmazkodási folyamat során a gyermek folyamatos küzdelmet folytat a serdülést kísérő endogén folyamatok és a környezetből érkező követelmények egyensúlyba hozása érdekében. Az elvárásoknak való megfelelés, a viselkedés megváltozását igényli. A sürgető de még kialakulatlan új kompetenciák és a korábbi cselekvési módok keveredése a gyermek életében naponta megújuló belső konfliktusokat okoz. Ez a csillapíthatatlan feszültség adja az átalakulás indulati telítettségét, rejti az alkalmazkodás zökkenőit. Ezt a feszültséget kell a gyermeknek csökkentenie, elvezetnie, mozgásban, játékaiban, gondolkodásában és nem utolsósorban érzelmi kapcsolataiban. Ebben a folyamatban óriási szerepe van a mozgásnak, hiszen jól ismert tény, hogy erre a korosztályra nagyfokú mozgásaktivitás, belső tevékenységkényszer jellemző, amely visszahat a motoros fejlődés mennyiségi és minőségi folyamataira. A pszichikus működések fejlődésének sokféle értékmérője lehet. Legáltalánosabb mutatója a személyiség differenciáltságának és integráltságának foka. A korábban meglehetősen strukturálatlan, egymásba mosódó tulajdonságok és folyamatok fokozatosan strukturálódnak, differenciálódnak és közben magasabb egységgé szerveződnek. Speciális individuális lelki tulajdonságok, szokások alakulnak ki, így az emberi tevékenység egyre szervezettebbé és céltudatosabbá válik. Az egyes lelki folyamatok nem elszigetelten, hanem egymással 2
szoros összefüggésben fejlődnek. A fejlődés egyes szakaszai törvényszerűen követik egymást. A személyiség, mint önszabályozó rendszer folyamatosan arra törekszik, hogy a külső és a belső feltételek változásai során létrejövő, a lelki állapot harmóniáját befolyásoló hatásokat egyensúlyba hozza. A serdülőkor különösen kritikus időszak, hiszen a belső ellentmondások feszültségét már nem lehet játékokkal feloldani. A megfelelő szokások kialakítása hiányában, potenciálisan önpusztító magatartásformák (dohányzás, alcoholfogyasztás, kábítószer élvezet) előnyben részesítése indulhat meg. A mozgásos cselekvések végzéséhez élettani, pszichológiai, pedagógiai feltételrendszer szükséges. Sem elméleti, sem gyakorlati megfontolás alapján nem kaphat egyik komponens sem a többinél nagyobb hangsúlyt. Tagolásuk, szétválasztásuk metodikai okokból lehetséges és a tárgyalás, értelmezhetőség megkönnyítését kell, hogy szolgálják. Ez az elv különösen jellemző a gyermek mozgásos cselekvésének tanulmányozásánál, hiszen a gyermek egész személyiségével, érzelmeivel, fantáziájával, szorongásával vesz részt e tevékenységekben. A kutatás alapvető feladata, hogy a vizsgált korosztály testalkati tulajdonságainak, motoros jellemzőinek és emocionális folyamatainak egységként való értelmezésével olyan vizsgálat elvégzését valósítsa meg, melynek során generálisan alkalmazható teoretikus törvényszerűségek fogalmazódjanak meg a motoros és pszichés fejlődés szerkezetére és dinamikájára vonatkozóan. 2.1.
A vizsgálat célja
A prepubertás- és pubertáskorúak vizsgálatának indoka az, hogy fejlődési sajátosságokból eredően, a népesség egészségi állapotát és biológiai értékét (vitalitását) veszélyeztető tényezőkre különösen érzékenyek. Míg ebben a korosztályban a kockázati tényezők (pl. hipoaktivitás), nagy valószínűséggel 3
becsülhetők, és megfelelő programokkal befolyásolhatók, addig felnőtt korban már kialakult, megszilárdult az egyén szempontjából kedvezőtlen magatartásformák (szokások) rossz közérzetet és gyengébb munkavégző képességet jelentenek. A vizsgálat elsődleges célja, a 10-15 éves korosztály testi fejlettségének, motoros teljesítményének, emocionális reakcióinak és iskolai teljesítményeinek szerkezeti vizsgálata, melynek során a személyiséget (motoros, kognitív, affektív) egységként értelmezzük. Az általános cél megvalósítása mellett részletesen elemezzük: 1.
2.
3. 4. 5.
6.
Életkori csoportonként a fiúk és a lányok szomatikus jellemzőinek motoros próbaeredményekkel jellemzett fizikai teljesítményeinek, pillanatnyi és alkati szorongásának, arousabilitásának, testi énképének, általános és helyzet specifikus én-hatékonyságának, kognitív és finom-motoros iskolai teljesítményének különbségeit. A fenti paraméterek különbségeit a vizsgálata az életkori csoportok között, fiúknál és lányoknál vizsgáljuk. A vizsgált paraméterek kapcsolatait az életkori csoportokon belül, fiúknál és lányoknál elemezzük A motorium szerkezetére vonatkozó általános törvényszerűségek igazolása. Valamennyi változó figyelembe vételének újszerű csoportosító szempont kialakítása az életkori csoportokon belül. A motoros jellemzők, az emocionális folyamatok és az iskolai teljesítmény együttes figyelembe vételével „természetes” csoportok elkülönítése.
4
2.2. Hipotézisek H1: A nemek közötti testalkati, motoros, emocionális állapotbeli és az iskolai teljesítményben megmutatkozó különbségeket a szakirodalomban korábban leírt törvényszerűségek jellemzik. H2: Az életkori csoportok közötti különbségek a szakirodalmi eredményekkel megegyeznek. H3: A nemek és az életkori csoportok viszonylatában a vizsgált paraméterek eltérő szerkezetet mutatnak. A különböző életkorú fiú és lány minta változóinak kapcsolata a személyiség strukturálódásának életkori változását tükrözi. H4: A fejlődés különböző szakaszaiban a mozgások végrehajtását biztosító képességek sajátos struktúrája megváltozik. Az így kialakuló sajátos motorikus profil egy-egy fejlődési fázisra jellemző lehet. A motorium struktúrája megváltozik. Az egyes életkori csoportok eltérő belső szerkezetet mutatnak. H5: A legújabb megfigyelések azt mutatják, hogy a szabadon választott tevékenységformák fontos motivációt jelentenek a motoros aktivitásban. Valószínű, hogy egyre kevésbé tartható az a korábbi felfogás, amely szerint az életkor előrehaladtával a lányok fokozottan inaktívvá válnak. Az életkori csoportokon belül a mért paraméterek szignifikáns eltérésen alapuló „természetes” csoportok függetlenek a nemektől. H6: Az életkori csoportokon belül a kialakult „természetes” csoportok valamennyi változó esetében jelentősen különböznek egymástól.
5
3. Anyag és módszer 3.1.Vizsgálati személyek Budapest agglomerációs körzetébe tartozó Pomáz város három általános iskolájának felső tagozatos diákjai képezték a mintánkat. A vizsgált iskolákban tornaterem és szabadtéri atlétika és sportpálya állt rendelkezésre. A testnevelés órák heti óra-száma 3, idejük 45 perc. A városban elsősorban az iskolai sportkörökben nyílik lehetőség tanórán kívül sport tevékenységre. Labdarúgó és kosárlabda szakosztály mellett, úszás és karate edzések biztosítják a diákok számára a szervezett sportolási lehetőséget. A mérésekre 2000-2003. között került sor. Az adatfelvételt nehezítette, hogy a mérések több héten keresztül zajlottak és a betegség vagy iskolaváltás miatt kimaradt tanulóknál az ismételt adatfelvétel elmaradt. Az adatfeldolgozás után az eredményeket három tanulmányban mutatjuk be, ott közölve a vizsgálati minták elemszámát. 3.2. Módszerek Testméretek: Testmagasság: a talpsík és a koponyatető távolsága milliméteres pontossággal. Testtömeg: személymérlegen, minimális ruházatban reggeli után ebéd előtt mért tömeg. Vállszélesség: a két vállcsúcs legnagyobb vízszintes távolsága. Alkarkerület: Az alkar hossztengelyére merőleges síkban meghatározott méret a végtag rész legszélesebb pontján. Kézkerület: Kinyújtott kézen a II-V. metacarpophalangealis izület felett rögzített méret.
6
Indexek: Testtömeg-index (BMI): BMI= testtömeg (kg)x testmagasság (m) -2 Plasztikus-index (PLX): PLX= vállszélesség + alkarkerület + kézkerület Motoros próbák: Helyből távolugrás (HTU): tornateremben az atlétikai versenyszabályoknak megfelelően az elugró vonal és a talajfogás (utolsó nyom) közötti távolság cm-ben. 20m vágtafutás (20m): tornateremben állórajttal, önindulással végzett feladat 0.01-os pontossággal mérve 10m szlalom futás labdavezetéssel (szlalom): 10m-es kimért pályán 2m-enként egy medicinlabda. Önindulással futás labdavezetéssel (kosárlabda) szlalom futás megkerülve a medicinlabdákat. Sikertelen próba esetén addig ismételte a tanuló a gyakorlatot amíg nem sikerült hibátlanul végrehajtani. Előre hajlás állásban (IMO): Kh.: tornapad végén szögállás kar magas tartásban. Törzshajlítás előre, nyújtott térddel megérinteni a mérőskálát, mely a talp síkjában 0 értékű, lefelé pozitív felfelé negatív teljesítményt mér. Egyensúlyozás (STEGY): Lapjára fordított kis méretű tornapad (2m) deszkáján kakasviadal játék szabályai szerinti testtartásban (egy lábon, csípőre tett kézzel, másik láb az azonos oldali kézzel felhúzva) egyensúlyozás max. egy percig. A próba végét jelenti, ha megváltozik a testtartás, ha a vsz. egyensúlyát veszti, ha letelik az egy perc. Négyütemű szabadgyakorlat (Burpee-teszt): kh.: terpeszállás, magas tartás 1.ütem: ugrás guggoló-támaszba, 2. ütem: ugrás hátra mellső fekvőtámaszba, 3. ütem: ugrás vissza guggoló támaszba, 4. ütem: ugrás terpeszállásba, tapssal a fej felett. 60” alatt végzett gyakorlatok száma. A megkezdett gyakorlatnál, ha 7
a vsz. elérte a fekvőtámasz helyzetét felfelé-, ha nem lefelé kerekítettünk. Felülés: Kh.: ülés szemben a bordásfallal, a lábfej beakasztva a bordásfalba úgy, hogy a lábszár vízszintes legyen, hanyattfekvés tarkóra tartással. Rajtra folyamatos felülések 1’ig a homlok térdhez való érintésével. 60m futás (60m): salakpályán az atlétika szabályai szerint, állórajttal indulva 60m futás. Mérési pontosság: 0,01s. 6’ futás: 200m-es salakpályán az atlétika szabályai szerint, állórajttal indulva 6’ alatt megtett távolság méterben kifejezve. Cooper teszt: 200m-es salakpályán az atlétika szabályai szerint, állórajttal indulva 12’ alatt megtett távolság méterben kifejezve.
8
Pszichológiai tesztek: A pszichometriai skálák két ülésben kerültek felvételre. I. ülés 1. Pillanatnyi szorongás mérése State-Trait Anxiety Inventory for Children-H (STAIC-H) FX1 skálával (Spielberger, 1973, Sipos & Sipos, 1979), (pontszám 20-60) 2. Szorongásra való hajlam mérése State-Trait Anxiety Inventory for Children-H (STAIC-H) FX2 skálával (Spielberger, 1973, Sipos & Sipos, 1979), (pontszám 2060) 3. Testi énkép vizsgálata Tennessee Self-Concept Scale/ Physical Self (TSCS) skálával, (Dévai & Sipos, 1986). (pontszám 18-90) II. ülés 4. Szorongás vizsgálata Anxiety–Arousability Inventory (AAI) skálával, (El-Zahhar, 1980, Sipos, 1985), (pontszám 15-60) 5. Arousabilitás vizsgálata Anxiety–Arousability Inventory (AAI) skálával, (El-Zahhar, 1980, Sipos, 1985), (pontszám 15-60) 6. Általános én-hatékonyság vizsgálata Generalized Self Efficacy Scale (GSCS) skálával, (Schwarzer & Jerusalem, 2000, Tóth, 2002), (pontszám 10-40) 7. Rendszeres sportolásra való készenlét vizsgálata SelfEfficacy towards Physical Exercise (SEPES) skálával, (Fuchs, Wegner, & Schwarzer, 1993, Sipos, 1993), (pontszám 12-84) Iskolai teljesítmény IT1= matematika + magyar nyelv + idegen nyelv tantárgyak év végi eredményének átlaga IT2= technika + rajz + testnevelés tantárgyak év végi eredményének átlaga 9
3.3.Mérőeszközök, mérési körülmények Valamennyi változót magam rögzítettem. A vizsgálat során ugyanazokat az eszközöket használtam mindhárom iskolában. A testmagasságot antropométerrel, a testtömeget digitális szobamérleggel, a vállszélességet tolómérővel, az alkar- és kézkerületet milliméteres beosztású mérőszalaggal mértem. A motoros próbák során stopperórát és mérőszalagot használtam. A pontosságot illetően a távolság mérése esetén cm-es, az idő mérésénél 0,01 s-os határokat alkalmaztam. A testméreteket orvosi szobában 23 +/-2 C° hőmérsékleten rögzítettem. A motoros próbák közül a futószámok (20m, 40”, 6’ futás, Cooper teszt) kivételével valamennyi próbát tornateremben végeztettem el. Az önértékelő skálákat osztályfőnöki óra keretében tanteremben neutrális körülmények között a délelőtti órákban töltötték ki a tanulók. A munka megkezdése előtt tájékoztattam a gyerekeket a vizsgálat önkéntes vállalásáról és a teszt kitöltésével kapcsolatos technikai ismeretekről. A teszt írása közben felmerülő kérdésekre magam válaszoltam. 3.4. Adatfeldolgozás Az adatokat SPSS for Windows 10.0 számítógépes programmal dolgoztuk fel. Ha a gyermeknek valamelyik változója hiányzott, töröltük a feldolgozásból. A statisztikai feldolgozás során alapstatisztikát számoltunk, a nemek közötti különbséget kétmintás t-próbával, az életkori csoportok közötti különbséget többváltozós szórásanalízissel (MANOVA), a testalkati mutatók és a motoros próbák közötti kapcsolat feltárására többváltozós regressziós modellt, a változók közötti belső kapcsolatok vizsgálatához faktoranalízist alkalmaztunk. A regressziós egyenlet felírása során az F-próba hibavalószínűségét 5%-os szinten határoztuk meg és a változók bevonása az egyenletbe lépésenkénti (stepwise) módszerrel történt. A faktoranalízis során főkomponens analízist 10
használtunk equamax forgatással. A faktorok számát az egynél nagyobb sajátértékek alapján határoztuk meg. A KMO értékek alapján jellemeztük az adatállományt és szükség esetén antiimage mátrixot készítettünk. Ha az MSA kisebb volt, mint 0.5 akkor a változót kizártuk a feldolgozásból. Cluster analízis során K-means clustering (K-átlagok clusterezése) módszert alkalmaztunk a csoportok számát előzetesen kettőben határoztuk meg. A létrejött clusterek önálló változóként elmentésre kerültek. A közöttük fennálló tényleges különbségeket diszkriminancia-analízissel ellenőriztük. A diszkriminancia-analízis során lépésenkénti módszert alkalmaztunk és a kapott modellt egyenletbe illesztettük (Fischer-féle diszkriminancia egyenlet). Valamennyi valószínűségi változó intervallum (quantitatív) jellegű adatnak volt tekinthető. Az eloszlás vizsgálat szerint valamennyi változó normális eloszlással jellemezhető. 4. Következtetések 1. A vizsgált változók kapcsolatára vonatkozó szerkezeti különbségeket a nemek és az életkori csoportokat illetően csak részben tudtuk bizonyítani. A szomatikus, a motoros és az emocionális szférák közötti kapcsolatok fennállnak, a vizsgált életkori csoportok esetében „laza” és kapcsolatuk időlegesnek mondható. A megfogalmazott hipotézis részben tartható. 2. A kondicionális és a koordinációs képességek struktúrája ebben az életkorban nem követi a szakirodalomban leírt szabályszerűségeket. 3. Megfelelő mozgásinger nélkül a kondicionális képességek nem tudnak elkülönülni, az egyénre
11
jellemző mozgás szerkezet kialakulásáig invariáns látens állapotban maradnak. 4. A motoros képességek belső szerkezetének vizsgálata alapján arra következtetünk, hogy a kondicionális képességcsoportok (erő, gyorsaság, állóképesség) a 1011 éves korban invariáns, látens állapotban vannak. A differenciálódás 11 éves kor után kezdődik és a serdülőkor végére teljesedik ki. (9. számú melléklet) A képességcsoportok kialakulásában elsősorban a szervezet morfológiai fejlettsége játszik szerepet. A kondicionális képességek struktúrájának változásával nehezen írható le az általános iskolások mozgásfejlődése. A kondicionális képességek differenciálódása mellett a serdülők mozgásának alakulásában a mozgások tér-idő-dinamikai jellemzői játszanak szerepet. Az általános iskolában az adott mozgás nem a kondicionális képességek szintjétől függ, hanem az alapvető mozgásminták (futás, ugrás, dobás) elsajátításának szintje az, amely befolyásolja a serdülők motoros teljesítményét. A mozgásfejlődés törvényszerűségei szerint a reflexektől a motoros képességek kialakulásáig tartó folyamat sajátos kontinuitást mutat. (Pl. asszimetrikus tónusos nyaki reflex-kúszás-mászás- járás-futás) A vonatkozó hipotézis csak részben tartható. 5. Edzéshatást okozó mozgásinger nélkül a képességek struktúrája az egyes szervrendszerek fejlettségi szintjétől függően testarányok és a pszicho-motoros változások módosulnak.
12
motoros szervek alakul, a tükrében
6. Cluster analízissel kapott eredményeink azt sugallják, hogy a motoros teljesítőképesség szintje variációs tényező a 10-15 éves általános iskolás tanulók motoros képességének vizsgálata során. A csoportba kerülést nem befolyásolta, az hogy a tanuló fiú vagy lány. Véleményünk szerint a csoportok közötti eltéréseket a neuro-musculáris rendszer fejlettségi szintje és az alapvető mozgásminták elsajátításában szerzett jártasság együttesen alakítják. Lényegében a sportképességek hátterét adó koordinációs képességek és a gyakorlás (tanulás) során megszerzett mozgástapasztalat – együttesen befolyásolják a tanulók motoros teljesítményét. Az az eredmény, hogy a csoportok már 10-11 éves korban jól elkülönülnek azt a feltevésünket támasztja alá, hogy jóval tíz éves kor előtt megindul a motoros képességek funkcionális differenciálódása. A felső tagozatba érkező gyermek már ügyes és ügyetlen csoportba sorolható, és ez az “olló” a későbbi életkorokban egyre inkább szétnyílik. A vonatkozó hipotézis korlátozás nélkül tartható. 7. 10-15 éves korban a gyermek önmagáról alkotott képe és addigi tapasztalatai alapján még nem képes elhelyezni magát az adott szituációban. A különböző tevékenység szintek elkülönülten jelentkeznek és konkrét gyakorlatias jelleget öltenek. A kognitív folyamatok, különösen az absztrakciós képesség fejlődésével a pszichés folyamatok között összefüggés jön létre a gyermek tudatában is, mely megerősítések során személyiségjellemzőkké alakulnak. A belső függvénykapcsolatok eredményei megmutatták, hogy a gyermek pszichikus fejlődését 10-15 éves korban igen variábilis kép jellemzi. Feltételezzük, hogy az alacsony én-hatékonyság mögött egyfajta akadályoztatás 13
érzés(frusztráció) húzódik meg, mely a 10-11 éveseknél inkább fizikai (testi) jellegű, a későbbi életkorokban mentális színezetet kap (szorongás). Érthető ez, hiszen az alakváltozás megindulása, annak észlelése és értékelése közötti idő kritikus időszak, hiszen az énkép látens alakulásáról van szó. A pillanatnyi szorongás emelkedését erre az időszakra tehetjük. A pillanatnyi szorongás személyiségbe integrálódása a gyermek azon képességétől függ, hogy a megváltozott külső és belső tulajdonságait mennyire hatékonyan képes elfogadtatni környezetével. Mennyire tudja a belső folyamatok és a megváltozott követelményekokozta bizonytalan énállapotot egyensúlyba hozni Milyen gyorsan és sikeresen tud alkalmazkodni. A vizsgálatban kimutatott lineáris összefüggés a testmagasság és a pillanatnyi szorongás között inkább azt támasztja alá, hogy az átlagostól eltérő testmagasságú tanulók (lehet alacsonyabb, de lehet magasabb is) szorongási szintje magasabb mint a társaké (deviancia érzés). A vonatkozó hipotézis csak részben tartható. 8. A cluster analízis eredménye szerint a prepubertás korú gyermekek (10-11 évesek) emocionális folyamataik alapján két csoportba sorolhatók: az egyik csoport alacsonyabb szorongási szinttel és alacsonyabb arousabilitással, ugyanakkor szignifikánsan magasabb sporttevékenységre való készenléttel jellemezhető. A testi énkép és az általános én-hatékonyság még nem játszik szerepet a különböző emocionális állapottal rendelkező csoportok kialakulásában. A magasabb szorongás – nem patológiás szinten – ebben a korban a korosztályra jellemző megemelkedett aktivitási szintet tükrözi, melynek során a feszültség eredményesen csökkenthető testmozgással, sporttal. Úgy véljük, hogy 14
a fizikai aktivitás (az érzelem központú megküzdési stratégiák egyike) a feszültség levezetését megfelelő kondicionálás segítségével az élet későbbi szakaszaiban is hatékonyan szolgál(hat)ja. 9. A 12-13 évesek csoportjai a variancia-analízis alapján az előzőkhöz hasonlóan differen-ciálódnak. Itt is elmondhatjuk, hogy a csoportok létrejöttét a nemek nem befolyásolják. A clusterek közötti különbséget – az előző életkori csoport eredményéhez hasonlóan – a szorongás és a sporttevékenységre való készenlét hozza létre, kiegészülve a testi énképben megnyilvánuló eltérésekkel. Ha a csoport szétválasztó változók belső szerkezetét vizsgáljuk., azt találjuk, hogy hasonlóan a 10-11 évesekhez, a magasabb sporttevékenységre való készen-lét alacsonyabb szorongással jár együtt, és a testi énkép kedvezőbb szintje társul hozzá. Úgy gondoljuk, hogy a serdülők képessé válnak arra, hogy mások személyiségét megítéljék, ered-ményesen figyeljék meg környezetüket, önértékelésük is finomabbá válik. A serdülőkorú már tisztában van azzal, hogy jót vagy rosszat csinált, az adott feladatot el tudja végezni vagy nem, illetve hogy magatartása a közössé elvárásainak megfelel-e vagy sem. 10. A 14-15 évesek többváltozós modellje azt erősíti meg, hogy a sporttevékenységre való készenlét, a szorongás, és a testi énkép fontos változók a serdülők emocionális szempontból különböző csoportjainak elkülönülésében. A sporttevékenységre való készenlét magasabb szintje kedvezőbb testi énképpel és alacsonyabb szorongásra való hajlammal párosul. Az alacsonyabb szorongási szint ebben az esetben is Hanin (2004) „individual zones of optimal functioning” elméletét látszik alá 15
támasztani, mely szerint az egyes személyek temperamentumának és nevelési körülményeinek megfelelően, az optimális működést más és más szorongási szint jellemzi. Úgy látszik, hogy a személyiség kibontakozásának folyamata a serdülés során az önértékelés fokozott megjelenésével bővül ki. A korábbi életszakaszokban megszerzett képességek, készségek (kompetenciák) tudatosulása (értékelése) folyik egy kimondottan instabil fiziológiás fázisban (Cole és Cole, 2003), ahol a fizikai egyensúly megbomlása és az emocionális folyamatok tudatosulásából fakadó bizonytalanság érzés együt-tesen van jelen. A biológiai változásokhoz hasonló súlyúak azok az események, amelyek ezzel összefüggésben a családdal és a kortársakkal való kapcsolatokban következnek be. A kortársakkal töltött idő növekedésével a serdülők és a szülők kapcsolata szükségszerűen megváltozik. A serdülőkor „viszontagságos” időszakát elsősorban a serdülő és a szülők közötti konfliktusok számának megnövekedése okozza. A vonatkozó hipotézis korlátozás nélkül tartható. 11. A testalkat megváltozása a növekedési lökés során a serdülési folyamat kiteljesedésével jár együtt. A nemi különbségek 14 éves kor után jelentkeznek hangsúlyosan. A testméretekben bekövetkező változások csak részben magyarázzák a motoros teljesítőképesség különbségeit. 12. A motoros teljesítőképesség intenzíven fejlődő szakaszának tekinthetjük a 10-15 éves időszakot úgy a fiúknál, mint a lányoknál. A kondicionális képességek fejlődése folyamatos, a pubertásban nem figyelhetünk meg általánosan jellemző visszaesést. A serdülés után a 16
lányoknál hamarabb következik be a teljesítmények stagnálása, mint a fiúknál. A nemek közötti különbségek – azonos fizikai aktivitás mellett – kifejezetté válnak. A 14 éves kor előtti motoros teljesítmények különbségek okát abban látjuk, hogy a fiúk nagyobb fizikai aktivitása során kialakult korai sikerélményt biztosító mozgástapasztalat (kompetencia) a pubertáskori testalkati változások során nagyobb lehetőséget nyújtanak az új mozgások elsajátításának folyamatában. A 14 éves kor utáni különbségek növekedésében – véleményünk szerint – elsősorban a testalkati sajátosságok játszanak szerepet, másodsorban a rendszeres fizikai aktivitás gyakorisága.
17
Irodalom Tóth László publikációi Tóth, L., Sipos, K. (1994) Tizenkét-tizennégy éves tanulók pszichológiai, testalkati, motoros és iskolai teljesítményének vizsgálata. Kalokagathia 3: 66-75, Tóth, L., Sipos, K. (1995) Tizenkét-tizennégy éves túlsúlyos és normál testsúlyú tanulók pszichológiai jellemzőinek, motoros és iskolai teljesítményének vizsgálata. Kalokagathia 2: 30-36, Tóth, L., Sipos, K. (1998) Comparison of Body Self-Concept and Anxiety Characteristics (STAIC-H), Motor, and Academic achievement variables of normal weight and overweight 12-14 year old children. In: R. Schwarzer (ed.) Advances in Health Psychology Research. Berlin: Freie Universaitat. an electronic volume. Produced for the European Health Psychology Society (ISBN 3-00-002776-9), Tóth, L. (1999) 13-14 éves tanulók motoros teljesítmény próbáinak, szorongás és arousabilitás mutatóinak vizsgálata. III. Országos Sporttudományi Kongresszus, MTE, Budapest március 5-6. Sporttudomány 1. 30. In: Mónus A. (szerk.) Sporttudomány és a XXI. Század II. kötet, Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest, 300-312 Tóth, L & Sipos, K. (2003) Generalized Self-Efficacy, and Self-Efficacy Towards Physical Exercise: Results on 1015-year-old school children. Kalokagathia, 1; 104-110
18
Előadás összefoglalók Tóth, L., Sipos, K. (1997) Comparison of Body Self-Concept and Anxiety characteristics (STAIC-H), Motor, and Academic achievement variables of normal weight and overweight 12-14 year old children.18th International Conference of STAR, Düsseldorf, Germany July 14-16, Abstracts, p. 130 Tóth, L. (1999) Comparison of Anxiety Level and Running Endurance of 13-14-year-old School Children. 20th International Conference of STAR, Cracow, Poland, July 12-14, Abstract Book, 139 Tóth, L, Sipos, K. (2002) Self-efficacy, anxiety, arousability, state-trait anxiety, and physical self-concept of 10-15-yearold school children in Hungary. 23rd International Conference of Stress and Anxiety Research Society, Melbourne, Australia, 14-17 July, Abstracts, 152 Tóth, L. (2003) Self-Efficacy Towards Physical Exercise, and motor performance measures (six-minute run, Burpee-test, and standing long jump) in a sample of 10-15- year-old Hungarian school children. 24th International Conference of Stress and Anxiety Research Society, Lisbon, Portugal, 10-12 July, Abstracts, 179 Tóth, L., Sipos, K., & Bognár J. (2004): Somatic-, motor and school achievement components of the state-trait anxiety in 10-15-year-old school children. 25th International Conference of Stress and Anxiety Research Society, Amsterdam, Holland, 10-12 July, Abstracts. 104 Tóth, L., Sipos, K., & Bognár J. (2004): Somatic and psychological components of the static balance test in 1015-year-old school children The 10th ICHPER-SD Europe Congress & The TSSA 8th International Sports Science Congress, Antalya, Turkey, 17-20, November, Abstracts, 128 19
A Ph.D. témához nem tartozó tudományos közlemények Tóth, L.(1990) Experimental Study of The Effect of The Psychotonic Training on The Motoric Performance and Some Psychological Parameters. Review of the HUPE, 149-163. Tóth, L. (1991) A pszichotóniás edzés, Béres Plusz cseppek hatásának vizsgálata az atlétika pályán és laboratóriumi körülmények között., MTE, Budapest, szakdolgozat (kézirat) Tóth, L. (1991) Experiences with anxiety examinations of physical education students. 12th International Conference of STAR, Budapest, Abstracts, 137 Széles J., Tóth L. (1992) Aktuális felkészültségi szint ellenőrzése dinamográfiával mért teszteljárásokkal. A Magyar Testnevelési Egyetem Közleményei, 1: 65-86 Sipos, K:, Tóth, L. (1998) STAI Characteristics of Coaches from Different Continents: a Cross-Cultural Anxiety Study Comparing African, Asian, Near-Eastern, and LatinAmerican Students at the HUPE. 19th International Conference of STAR, Istanbul, Turkey July 10-12, Abstracts, 110 Sipos, K., Kudar, K., Bejek, K. Tóth, L. (1999) Standardisation and Validation of the Hungarian Competitive State Anxiety Inventory-2 (CSAI-2) of Martens et al. (1990). 20thInternational Conference of STAR, Cracow, Poland, July 12-14, Abstract Book, 131 Sipos, K. Mérey, I., Tóth, L. (2000) Anxiety examination of Hungarian elementary school children in 1979 and 1993. 21th International Conference of STAR, Bratislava, Slovakia, July 16-18, Abstracts, 118 Cosma, A., Tóth, L. & Sipos, K. (2002) Anxiety, and Strategic Approach to Coping of Foreign Students at the Semmelweis University. 23rd International Conference 20
of Stress and Anxiety Research Society, Melbourne, Australia, 14-17 July, Abstracts, 157 Bognár J., Tóth L., Baumgartner E. (2003): Gondolatok a tanulásról. Iskola Testnevelés és Sport, 10: 14-17 Boros, Sz. I. J. and Tóth, L. (2003) Anxiety, Physical SelfConcept, and Nutritional Habits Among 15-18 year-old Hungarian Females. 24th International Conference of Stress and Anxiety Research Society, Lisbon, Portugal, 1012 July, Abstracts, 204 Sipos, K., Tóth, L., & Galloway S. (2003) Cross-cultural Analysis of Anxiety Measures for Top Level Coaches from 63 countries. 24th International Conference of Stress and Anxiety Research Society, Lisbon, Portugal, 10-12 July, Abstracts, 61 Szalay, P., Tóth, L. & Kudar K. (2003) A study on selfefficacy towards physical exercise and towards the temptation to smoke in Hungarian university student samples and health education teachers' sample. 24th International Conference of Stress and Anxiety Research Society, Lisbon, Portugal, 10-12 July, Abstracts, 217 Bognár, J., Fügedi, B., Kovács, L., Suskovics, Cs., Katona, Zs., Ulrik, T., Tóth, L., & Salvara, M. (2004) Grading in physical education: 7th and 8th grade students' point of view. The 10th ICHPER-SD Europe Congress & The TSSA 8th International Sports Science Congress, Antalya, Turkey, 17-20 November, Abstracts, 60
21
