1. tétel: Ismertesse a Közbeszerzések Tanácsa felépítését, feladat-és hatáskörét! A Tanács felépítése: A Tanács 19 tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli. A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata: - legfőbb ügyész, - Gazdasági Versenyhivatal elnöke, - földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, - gazdasági miniszter, - környezetvédelmi miniszter, - igazságügy miniszter. A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik: - Kormány által kijelölt két személy, - Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy, - társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy, - helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy, - országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy. A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli. Tanács elnöke: - képviseli a Tanácsot, - meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját, - a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki, - a halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez, - gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács főtitkára, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese vonatkozásában. A Tanács elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti. A Tanács elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető. A Tanács elnökére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A Tanács elnöke a közigazgatási államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra
1
jogosult. A Tanács elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést a Tanácsnak köteles megtenni. A Tanács a tagok közül két évre a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ. A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő (kijelölők) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács elnökével szemben nem élhet a visszahívás és a megbízatás megszűntetésének [377.§ (7) bekezdésében biztosított] jogával. A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik: - a megbízatás időtartamának lejártával, - visszahívással, - lemondással, - amennyiben a tag országgyűlési képviselővé, vagy büntetett előéletűvé válik, - a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében, - halálával. A tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével - állapítja meg.
A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá a Kbt. céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről. A tagok megbízatása legalább két évre szól. A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. A tagok kijelölésének és visszahívásának szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen. Nem lehet a Tanács tagja, aki - országgyűlési képviselő, - büntetett előéletű. A Tanács feladata: - a Kbt-ben meghatározott célok (cél: közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának, széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, verseny tisztaságának biztosítása) érvényesülésének biztosítása, - hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének vezetése, melyet a Közbeszerzési Értesítőben és a saját honlapján tesz közzé, - minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének vezetése, melyet a Közbeszerzési Értesítőben és a saját honlapján tesz közzé,
2
-
a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét vezető szervezeteként köteles a címét megküldeni az Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak.
A Tanács hatásköre: - figyelemmel kíséri a Kbt. szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását, - véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, - a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít, - megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát, - kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket, - vezeti és közzéteszi a békéltetők névjegyzékét; jogosult ellenőrizni a békéltetők tevékenységét; kidolgozza a békéltetőkre vonatkozó Etikai Kódexet, - vezeti és közzéteszi a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét, - vezeti és közzéteszi a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és igazolási módjait, - közzéteszi az akkreditált tanúsítók listáját; jogosult ellenőrizni az akkreditált tanúsítók tevékenységét, -
-
-
gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-nak, illetőleg elektronikus változatának szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények ellenőrzéséről, közzétételéről; közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerős határozatait, a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját (az eltiltás idejével), a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok végrehajtását elősegítő ajánlásokat, továbbá egyéb, a közbeszerzésekkel kapcsolatos tájékoztatókat és közleményeket, figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és tejesítését, nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, valamint a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzések tárgyainak az egységre vetített - közbeszerzési eljárás alapján fizetendő - ellenértékét is; éves összesített statisztikai jelentést készít, felügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését, kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel, elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát - így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját, ellátja a részére a Kbt-ben és egyéb törvényben előírt egyéb feladatokat.
3
2.tétel: Beszéljen a közbeszerzések ellenőrzésének a Kbt-ban rögzített rendszeréről! Beszéljen a szerződés módosítására, illetve a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezésekről, illetőleg az ehhez kapcsolódó döntőbizottsági jogorvoslat szabályairól! I.
A közbeszerzések ellenőrzése
A törvény erősíti a szerződések teljesítésének, indokolatlan módosításának ellenőrzését. II.
Szerződés módosításáról, teljesítéséről hirdetményt kell közzétenni, amit 5 munkanapon belül fel kell adni. Egy évnél hosszabb vagy határozatlan idejű szerződés esetében évenként kell a részteljesítésről tájékoztatót készíteni. A szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal. Szerződés módosításának lehetősége:
III.
előre nem látható ok következtében, miatt; szerződést követően; beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél jogos érdekét sérti (pl. teljesítési határidő lényeges körülmény lehet, de lehet, hogy más nyert volna). Szerződés teljesítése:
IV.
Nyertes ajánlattevő szerződő félnek kell teljesíteni. 10% feletti alvállalkozó cseréje csak előre nem látható ok miatt az ajánlatkérő hozzájárulásával lehet. Igazolt teljesítés esetén a fizetési határidő eredménytelen eltelte után azonnali beszedési megbízást lehet benyújtani ajánlatkérő bankszámlája terhére. Ha gazdasági társaság alapítása volt előírva, a társasági szerződés megkötését követő 60 napon belül nem jelenti be a cégbírósághoz, akkor ajánlatkérő a szerződést felmondhatja. Építésnél köteles megfelelő felelősségbiztosítást kötni ajánlattevő szerződő fél. Építésnél kötelező az ajánlatkérői műszaki ellenőri felügyelet a helyszínen. Egyebekben Ptk. vonatkozik a szerződésekre. Ellenőrző szervek
-
-
Külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek, jogsértés esetén intézkedést kezdeményeznek. Költségvetési szervek belső ellenőrzése. Közbeszerzések Tanácsa az ellenőrző szerveknek megküldi azokat a hirdetményeket, amelyeknél valószínűsíthető a szerződésmódosítás jogsértő volta vagy a szerződésszegés jelentős, és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyért valamelyik fél felel. Szerződésmódosítás jogsértő volta miatt döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Bírság lehetséges, de a bizottságnak nincs joga beavatkozni a szerződéses jogviszonyba.
4
3. tétel: Beszéljen a Közbeszerzési Döntőbizottság felépítéséről, működéséről! Ismertesse a döntőbiztos-tanács összetételére vonatkozó szabályokat, az egyes eljárás lehetőségét! Beszéljen arról, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke mely esetekben kezdeményezhet hivatalból eljárást! A Közbeszerzési Döntőbizottság felépítése és működése, összetétele -
A Közbeszerzési Döntőbizottság államigazgatási szervként jár el, döntéseit többségi szavazással hozza meg, államigazgatási határozatba foglalja. A Közbeszerzési Döntőbizottság közbeszerzési biztosokból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel. Közszolgálati jogviszonyban állnak a Tanáccsal, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény az irányadó a Kbt-ben meghatározott eltérésekkel. Kbt. 399. §-a határozza meg a közbeszerzési biztossá válás feltételeit (felsőfokú végzettség, legalább 3 éves szakmai gyakorlat, közigazgatási, illetőleg jogi szakvizsga, kizáró okok).
-
a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.
-
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, további egy tagnak pedig - lehetőség szerint - az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.
-
Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése.
Eljárások -
a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul
-
Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti
-
A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke hivatalból eljárást kezdeményezhet az alábbi 2 esetben -
ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás vagy az egyszerűsített eljárás megkezdéséről megküldött iratok alapján megállapítja, hogy feltételezhető a
5
-
Kbtv. Szabályainak, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül; ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapíthatók meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás vagy az egyszerűsített eljárás alkalmazhatóságának feltételei, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, és ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének felhívására a szükséges adatokat 3 napon belül nem pótolja.
6
4.tétel: Ismertesse a jogorvoslati eljárás indítására jogosult személyek körét (figyelemmel a hivatalból történő eljárás-kezdeményezésre is), az eljárás-indítás határidejét (szubjektív és objektív határidők), a jogorvoslati kérelem tartalmi elemeit! Az irányelvek alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ajánlatkérők és ajánlattevők jogsértéseivel szemben hatékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek rendelkezésére. A jogorvoslat hatékonysága a jogsértő helyzet megszüntetésének, a jogsértéssel esetlegesen okozott károk megtérítésének és a további jogsértések megakadályozásának a követelményét jelenti. Gyorsaság célja, hogy a jogszerűség minél előbb helyreálljon. A Döntőbizottság és a bíróság hatásköre elhatárolható. A szerződésekkel kapcsolatos jogvita, polgári jogi igények a bíróság hatáskörébe tartoznak, de a szerződések jogsértő módosítása vagy teljesítése miatti eljárás a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. DÖNTŐBIZOTTSÁG HATÁSKÖRE 1. 2. 3. 4.
Közbeszerzése vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása. Előminősítési kérelem elutasítása és a listáról való törlés ellen indított eljárás. Kbt. alapján kötött szerződés jogsértő módosítása vagy teljesítse miatt indult eljárás. A Kbt-t önként alkalmazó szervezet jogsértéseivel kapcsolatos jogvita.
ELJÁRÁS INDÍTÁSÁRA JOGOSULT SZEMÉLYEK Kérelemre: 1. Ajánlatkérő 2. Ajánlattevő, részvételre jelentkező 3. Egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti Hivatalból: ¾ Szervek kezdeményezésére ¾ Éves statisztikai összegzés mulasztása ¾ Hirdetmény nélküli tárgyalásos vagy egyszerűsített eljárás megkezdéséről szóló értesítés után feltételezett jogsértés esetén 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke, Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Fővárosi, Megyei Közigazgatási Hivatal, Magyar Államkincstár, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, Nemzeti és Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, Adatvédelmi Biztos, 7. Közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet, 8. Központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet.
7
HATÁRIDŐK 1. Jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül. 2. Eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül, ha jogsértés később jutott tudomására, akkor a határidő innen veszi kezdetét. 3. 90 napon túl a jogsértéstől nem lehet előterjeszteni. 4. Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Magyar Államkincstár, támogatást nyújtó szervezet a jogsértéstől számítva 1 éven túl, eljárás jogtalan mellőzése esetén 3 éven túl nem kezdeményezhetik. JOGSÉRTÉS MEGTÖRTÉNTE 1. Jogellenes eljárást megindító hirdetmény közzététele, vagy felhívás megküldése. 2. Előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény közzététele. 3. Eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötésének időpontja, ha ez nem állapítható meg, a teljesítés bármelyik fél által történő megkezdése. TUDOMÁSRA JUTÁS IDŐPONTJA 1. Jogellenes hirdetmény közzétételétől, kézhezvételétől, dokumentáció rendelkezésre bocsátásától 15. nap. 2. Előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény közzétételétől 15. nap. 3. Szerződés módosítása, teljesítése esetében a módosításról, teljesítésről szóló tájékoztató közzétételétől 30. nap. KÉRELEM TARTALMA 1. Kérelmező és képviselőjének neve, székhelye, lakóhelye. 2. Jogosultságot alátámasztó tények. 3. Ajánlatkérő neve, székhelye, beszerzés tárgya. 4. Jogsértő esemény megtörténte, tudomásszerzés ideje. 5. Megsértett jogszabályi rendelkezés (alapelv is!). 6. Döntésre irányuló indítvány és indokai. 7. Ideiglenes intézkedésre indítvány és indokai. 8. Ügy lehetséges érdekeltje neve, székhelye. 9. Meghatalmazott képviselő meghatalmazása. 10. 150.000,-Ft igazgatási szolgáltatási díjról szóló befizetés igazolása (hivatalból nem kell!). 11. + 1 pld., mint amennyi ügyfél van. Hivatalból eljárás esetén 1-5, és döntésre lehet javaslatot tenni, és iratok másolatát csatolni. Ajánlatkérői indítás esetén az összes irat csatolása.
8
5. tétel: Ismertesse a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás elintézési határidejét, a hiánypótlás szabályait ! Ismertesse, hogy a Döntőbizottság milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhet el, és beszéljen az ideiglenes intézkedés elrendelésének szabályairól!
Határidők Az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban : DB) a 323. § (1)-(4) és a 324. § nak megfelelő kérelem beérkezést követő munkanapon indítja meg. Ha a kérelem a Kbtv.-ben előírt adatokat, vagy az igazgatási szolgáltatási díj (150.000 Ft) befizetéséről szóló igazolást nem tartalmazza, az eljárást a hiánypótlást követő napon indítja meg. A DB a jogorvoslati eljárás megindításától kezdve az alábbi határidőkön belül köteles határozatot hozni : 1. ha az ügyben a tárgyalás megtartására nem kerül sor, az eljárás megindításától számított 15 napon belül, 2. ha a DB az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított 30 napon belül, 3. ha az eljárás a szerződés Kbtv.-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt (318. § (2)) indult a megindítástól számított 60 napon belül. Az elintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható : az 1. és a 2. szerinti esetben 10 nappal, a 3. pont szerinti esetben 30 nappal. A határidő meghosszabbításáról legkésőbb az 1.-3. pont szerinti eljárási határidő lejárata napján a feleket értesíteni kell. Hiánypótlás szabályai : A Közbeszerzési Döntőbizottság (DB) a jogorvoslati eljárás kérelmezőjét hiánypótlásra hívja fel : 1.
ha a kérelem nem tartalmazza az alábbi adatokat (324. § (1)) : a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát (közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát); a jogsértő esemény megtörténtének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját; a megsértett jogszabályi rendelkezést; a DB döntésére (340. § (2)-(6)) irányuló indítványt, ennek indokait; ideiglenes intézkedés (332. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; 9
-
2.
a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét.
ha a kérelemhez nem csatolták : a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását (ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban); az igazgatási szolgáltatási díj (150.000 Ft) megfizetéséről szóló igazolást.
A DB a hiánypótlásra 5 napos határidőt biztosít. Amennyiben a kérelmező a hiányosságokat nem pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet, a DB azt el fogja utasítani. A kérelmet elutasító határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (345. §). Ideiglenes intézkedések -
A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.
-
A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként - a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el; - a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja; - felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
-
A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
10
6.tétel: Beszéljen a Döntőbizottság által alkalmazható jogkövetkezményekről, a Döntőbizottság határozatáról! Ismertesse, hogy mely esetekben köteles a Döntőbizottság bírságot kiszabni! Ismertesse a bírság kiszabásánál figyelembe veendő szempontokat!
A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg. Ennek során a Kbt.-ben meghatározott jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a) az alaptalan kérelmet elutasítja; b) a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; c) megállapítja a jogsértés megtörténtét; d) a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt a Kbt-nek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti; e) a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; f) rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a c)-e) pont szerint határoz, egyben a) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől; b) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; c) elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását; d) elrendelheti a 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását; e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 328. § szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szab ki. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdése szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírságot szabhat ki. A Közbeszerzési Döntőbizottság a polgári jog általános szabályai szerint pert indíthat a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránt. A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság
11
összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
12
7.tétel: Ismertesse a Döntőbizottság határozata elleni jogorvoslat szabályait! Ismertesse azokat az eseteket, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárás során hozott határozatai ellen külön jogorvoslatnak van helye! Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen -
-
-
A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - az ügy irataival együtt - beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen -
A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. - A bíróság eljárására - a 347-349. §-ban meghatározott eltérésekkel - a Pp. XX. fejezete az irányadó. - A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. - A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti. - A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - a keresetlevél beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását. - A bíróság a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet nyolc napon belül kézbesíti, és egyidejűleg a) írásban közli a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatát a felperessel; b) tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket is, akikre nézve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz. - Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ellenkező esetben a tárgyalás napját nyolc napon belül ki kell tűzni oly módon, hogy az első tárgyalási nap legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított harmincadik napon belül megtartható legyen. - A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.
13
8.tétel: Beszéljen az általános és a különös békéltetés szabályairól! ÁLTALÁNOS BÉKÉLTETÉS A békéltetési eljárás megindítása -
-
A békéltetés kérelemre indul. A kérelmet a Közbeszerzések Tanácsánál írásban kell benyújtani a jogorvoslati határidő megnyíltától számított öt napon belül. A kérelmező a békéltetési eljárás kezdeményezéséről - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - köteles tájékoztatni a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg ajánlattevőit. A Közbeszerzések Tanácsa a kérelmet haladéktalanul továbbítja a kérelemben kijelölt békéltetőnek, valamint a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének (illetőleg az ellenérdekű félnek), ez utóbbit egyben felhívja békéltető jelölésére.
A békéltető tanács megalakulása -
A békéltetést három békéltetőből álló tanács folytatja le. A három békéltető közül egyet a békéltetési eljárás kérelmezője, egy másikat az ellenérdekű fél jelöl a békéltetők Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékéről, és az így kijelölt békéltetők jelölik ki - közös megegyezéssel - a harmadik békéltetőt. Az eljáró békéltető tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy közülük legalább egy jogi szakvizsgával rendelkezzen. Az eljáró békéltető tanács tagjai maguk közül - jogi szakvizsgával rendelkező - elnököt választanak.
A békéltetési eljárás lefolytatása -
-
-
A békéltető tanács elnöke a megválasztását követően haladéktalanul időpontot és helyszínt tűz ki a meghallgatásra. A békéltető tanács elnöke - rövid úton - haladéktalanul értesíti a békéltetési eljárás megindulásáról a békéltetési eljárással érintett közbeszerzési eljárásban résztvevő ajánlattevőket és egyéb érdekelteket, tájékoztatja a békéltetési eljárásban való részvétel lehetőségéről, valamint a meghallgatás kitűzött időpontjáról és helyszínéről. A békéltetési eljárásban a felek képviselő útján is eljárhatnak. Ha a felek bármelyike személyesen vagy képviselője útján nem jelenik meg a meghallgatáson, a békéltető tanács elnöke a békéltetési eljárást megszünteti. A feleket a békéltetési eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget álláspontja előadására, illetőleg beadványai előterjesztésére. Az egyik fél által a békéltető tanácshoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel is. A békéltető tanács megkísérli, hogy a felek a jogvitájukat - a jogszabályoknak megfelelő megegyezéssel rendezzék. A békéltetési eljárásról és a békéltetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek. Megszűnik a békéltetési eljárás akkor is, ha azt bármelyik fél kezdeményezi, ha a fél a kérelmét visszavonja, vagy ha a békéltetési eljárás befejezésére előírt határidő lejárt. A békéltetési eljárás költségeit a felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik, a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket pedig maguk viselik. A békéltetési eljárásba beavatkozó ajánlattevők, egyéb
14
érdekeltek a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeiket maguk viselik. A békéltetési eljárás befejezése - A békéltetést a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül be kell fejezni. KÜLÖNÖS BÉKÉLTETÉS -
-
-
Bármely ajánlattevő vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti az ajánlatkérőnek a Kbt. V. fejezet szerinti eljárásával kapcsolatos, törvénybe ütköző magatartása vagy mulasztása, békéltetési eljárást kezdeményezhet. A kérelmet írásban a Közbeszerzések Tanácsánál vagy az Európai Bizottságnál kell benyújtani. A Közbeszerzések Tanácsa a hozzá benyújtott kérelmet haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottsághoz. Az Európai Bizottság megkeresésére az ajánlatkérő köteles tájékoztatni a Bizottságot a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról. Az ajánlatkérő jogosult a békéltetési eljárásban való részvétel visszautasítására. Ebben az esetben a békéltetési eljárás nem folytatható le, és erről az Európai Bizottság értesíti a kérelmezőt. Ha a békéltetési eljárás lefolytatható, az Európai Bizottság - a békéltetők általa vezetett listájáról - egy békéltetőt kijelöl, és erről értesíti az ajánlatkérőt és az eljárás kezdeményezőjét További egy-egy békéltetőt - az említett listáról - a felek jelölnek, egyben kötelesek nyilatkozni az Európai Bizottság által kijelölt békéltető elfogadásáról vagy elutasításáról. A békéltetést három békéltető folytatja le. A békéltetők - a jogszabályoknak megfelelő - megegyezést kísérelnek meg létrehozni a felek között. Kötelesek tájékoztatni az Európai Bizottságot a létrejött megegyezésről, illetőleg az eljárás során tudomásukra jutott tényekről. A békéltetők az eljárás során - legfeljebb két - szakértőt vehetnek igénybe. A szakértőként felkért személy eljárásba történő bevonását bármelyik fél és az Európai Bizottság is jogosult visszautasítani. A békéltetési eljárás során a felek, valamint a közbeszerzési eljárásban résztvevő egyéb ajánlattevők mind szóban, mind írásban kifejthetik álláspontjukat. Mindkét fél jogosult a békéltetési eljárás - az eljárás bármely szakaszában történő megszüntetésére. Eltérő megállapodás hiányában a felek, illetőleg a beavatkozó egyéb ajánlattevők, érdekeltek maguk viselik a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket. A felek egyenlő arányban viselik a békéltetés eljárás költségeit. Ha a békéltetési eljárás bármely résztvevője ugyanabban az ügyben jogorvoslati eljárást kezdeményez vagy arról tudomást szerez, köteles erről értesíteni a békéltetőket. Ha a békéltetési eljárásban nem résztvevő kezdeményezett jogorvoslati eljárást, az ajánlatkérő köteles értesíteni erről a békéltetőket. A békéltetők tájékoztatják a jogorvoslati eljárást kezdeményezőt a folyamatban lévő békéltetési eljárásról és a békéltetési eljárásban való részvételi lehetőségről. A jogorvoslati eljárást kezdeményező a békéltetők által megadott határidőn belül köteles nyilatkozni a békéltetési eljárásban való részvételi szándékáról. Ha a békéltetési eljárásban való részvételt visszautasítja, a békéltetők szótöbbséggel hozott döntéssel a békéltetési eljárást megszüntethetik, amennyiben álláspontjuk szerint az érintett ajánlattevő vagy egyéb érdekelt részvétele szükséges a vita rendezéséhez. Döntésükről és annak indokairól tájékoztatják az Európai Bizottságot. A békéltetési eljárás nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét. 15
9.tétel: Ismertesse a közbeszerzési hirdetmények közzétételének rendjét a közösségi és a nemzeti/egyszerű eljárásrendben jelentkező különbségekre is figyelemmel! Beszéljen a közzététel szabályairól, annak menetéről! 1.) Általános szabályok: 1.1. Hivatkozások. hirdetmények közzétételére vonatkozó szabályokat a kbt 44-47. §, 249-251. §, és a 299. §-ok tartalmazzák. 1.2 A közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzéseknél a hirdetményeket az Európai Únió hivatalos lapjában és az elektronikus napilapban TED adatbankban kell közzétenni. A nemzeti értékhatárokat meghaladó eljárások esetében a Közbeszerzési Értesítőben , illetőleg annak elektronikus változatában kell közzétenni. Az egyszerű eljárási rendben hirdetményt csak akkor kell közzétenni, ha a beszerzés értékhatára a nemzeti értékhatár felét meghaladja. A hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg annak elektronikus változatában kell közzétenni. 1.2.
A közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzések esetében a hirdetményeket a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának kell megküldeni. A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a továbbküldés előtt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a kbt jogszabályainak.
2.) Hirdetmények fajtái: 2.1. Előzetes összesített tájékoztató: minden olyan ajánlatkérő köteles készíteni az adott évre, vagy az elkövetkezendő maximum 12 hónapra tervezett összes – kivételi körbe nem tartozó – a közösségi értékhatárokat elérő áru beszerzésről, szolgáltatásról, ha annak becsült értéke, vagy összértéke meghaladja a 750.000 eurót. Az előzetes összesített tájékoztatót a költségvetési év kezdetén haladéktalanul, de legkésőbb április 15-ig el kell készíteni és hirdetmény útján közzé tenni. Árubeszerzés esetén a tájékoztatót fajtánkénti csoportosításban kell elkészíteni, szolgáltatás megrendelése esetén az összesítést a kbt 3. melléklete szerint csoportonkénti bontásban kell elkészíteni. Azon szolgáltatások esetében, amelyek a kbt. 4. mellékletébe tartoznak, ezekről a szolgáltatásokról nem kell előzetes tájékoztatót készíteni. 2.1.1. Nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő lerövidíthető a hirdetmény feladásának napjától számított 36 napra, Az ajánlat tételi határidő tovább csökkenthető 22 napra, de ennek az a feltétele, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel. Meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a 40 napos ajánlattételi határidő lerövidíthető az ajánlattételi felhívás meghirdetésétől számított 26 napra. Akkor, ha az előzetes összesített tájékoztatót az ajánlatkérő a közbeszerzés meghirdetése előtt minimum 52 nappal, de legfeljebb 12 hónappal adta fel. 2.2. Közbeszerzési eljárás megindításáról szóló hirdetmények: a hirdetményeket a 15/2004. IM rendeletben meghatározott nyomtatványokon kell beadni, az egyes számú melléket a közösségi értékhatárokat meghaladó, a 2. sz. melléklet a nemzeti értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárás megindítás hirdetménye. 2.3. A közbeszerzési eljárás eredményeiről szóló hirdetmény:
16
a hirdetmény minta szintén a 15/2004. sz. IM rendeletben található meg, amelyet az eljárás lezárásaként legkésőbb 5 munkanappal az eredményhirdetés után közzé kell tenni. 2.4. Az előzetes összesített tájékoztatót és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a Hivatal a tagállamok összes nyelvén, teljes terjedelemben közzé teszi, de azzal a kiegészítéssel, hogy az eredeti nyelven készült szöveg a hiteles. Az eljárás megindítására készült tájékoztatót csak az eredeti nyelven teszi közzé a Hivatal teljes terjedelemben, a többi nyelven csak a lényeges elemek kivonatát jelenteti meg. Ebben az esetben is hivatalosnak az eredeti nyelven írt tájékoztatót kell tekinteni. 3.1. Egyéb hirdetmények: 3.1.1. Az ajánlatkérő hirdetményeit egyéb úton is (hirdetés, propaganda, vagy reklámanyag, stb) feladhatja, azzal a kitétellel, hogy közösségi értékhatárokat elérő eljárás esetében akkor jelentetheti meg az egyéb hirdetményeket, amikor a Tanács az EK Hivatalos Kiadványai Hivatalának megküldte a hirdetményt, nemzeti értékhatár esetében csak a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetés után adhat fel egyéb hirdetményeket.
3.1.2. Az ajánlatkérő olyan hirdetményeket is megjelentethet a hivatalos lapban, illetve a TED adatbankban, amely nem a megadott közbeszerzésre vonatkozik, amelyikre nem vonatkozik a közösségi eljárásban előírt közzétételi kötelezettség, de az ilyen közzététel nem vonja maga után a közösségi eljárás szabályainak alkalmazását. 3.1.3. A tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének szabályairól, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetéséről és díjáról a 34/2004., az elektronikus úton elküldött hirdetmények szabályairól a 167/2004. sz. Kormányrendelet rendelkezik. 4.1.1. Kódok: 4.1.2. A CPV közbeszerzési szószedet a közbeszerzésekre alkalmazandó egységes osztályozási rendszer, amely azt szolgálja, hogy az ajánlatkérők által a szerződések tárgyának megnevezéséhez hivatkozásokat használjon. A CPV kódok használata kötelező a hirdetményekben és a 19/2004-es IM rendelkezik a kódok használatáról. 4.1.3. NUTS kódok a statisztika célú területi egységet szolgálja. A kódok elérhetőségét a 15/2004. IM rendelet 31. sz. melléklete tartalmazza.
5.1. Közzétételi határidő:
17
5.1.1. Az ajánlatkérőknek a hirdetményt a lehető leggyorsabban kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsán keresztül a EK Hivatalos Kiadványai Hivatalának. A Hivatal a feladást követően legkésőbb 12 napon belül teszi közzé a hirdetményt. Gyorsított eljárásban, valamint akkor, ha a hirdetményt elektronikus úton adták fel, a megjelentetés 5 napon belül történik. Gyorsított eljárásban a hirdetményt telefaxon vagy elektronikus úton kell megküldeni. A hirdetmény közzétételének napját a Közbeszerzések Tanácsának igazolnia kell.
5.1.2. Nemzeti eljárás rendben a hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa titkárságának kell megküldeni. A Tanács a hirdetményt a feladást követően legkésőbb 12 napon belül közzé teszi, gyorsított eljárás esetén vagy, ha a hirdetményt elektronikus úton adták fel, a hirdetményt a Tanács legkésőbb 5 napon belül köteles közzé tenni. A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek kell tudni igazolni. 5.1.3. A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményeket megvizsgálja, hogy a hirdetmény megfelel-e a közbeszerzési eljárás szabályainak. A vizsgálat költségét az ajánlatkérő fedezi. 5.1.4. Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást köteles a Közbeszerzési Értesítőben közzé tenni, ha a beszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri a mindenkori nemzeti értékhatárok felét.
18
B/10. tétel - 2006. január 15-től az alábbi hirdetménymintákat kell alkalmazni a közösségi eljárásrendben 1. előzetes tájékoztató hirdetmény 2. ajánlati/részvételi felhívás 3. tájékoztató az eljárás eredményéről 4. időszakos tájékoztató - egyes ágazatokban 5. ajánlati/részvételi felhívás - egyes ágazatokban 6. tájékoztató az eljárás eredményéről - egyes ágazatokban 7. előminősítési rendszer - egyes ágazatokban 8. hirdetmény a felhasználói oldalon 9. dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény 10. építési koncesszió 11. ajánlati/részvételi felhívás - ajánlatkérőnek nem minősülő koncessziós jogosult eljárása 12. tervpályázati kiírás 13. tájékoztató a tervpályázati eljárás eredményéről Akiket a hirdetményminták konkrétan érdekelnek, azok letölthetik a http://www.kozbeszerzes.hu/index.php?akt_menu=86 címről.
19
B/11. Összegzés készítés szabályai
20
12. tétel: Ismertesse az előzetes összesített tájékoztató (időszakos előzetes tájékoztató) készítésének kötelező és választható eseteit, előnyeit az ajánlatkérők és ajánlattevők szempontjából!
Formázott: Felsorolás és számozás
E hirdetmény funkciója, hogy a lehetséges ajánlattevők előzetesen értesüljenek az ajánlatkérő beszerzési szándékáról és megkezdhessék a felkészülést az ajánlattételre. Évente április 15-ig kell közzétenni. Ugyanazon funkciójú hirdetményt a Kbt. 22. §-a szerinti ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok előzetes összesített tájékoztatóként, a Kbt. 162. §-a szerinti ajánlatkérőkre vonatkozó szabályokban viszont időszakos előzetes tájékoztatóként említik. Ez az eljárás-típus quasi három szakaszból áll, mert úgy zajlik, hogy az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt tesz közzé arról, hogy valamely tárgyban közbeszerzési eljárást fog tartani, amelyre az érdeklődők szándéknyilatkozatot küldhetnek az ajánlatkérőnek. Az ajánlatkérő legkésőbb az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított 1 éven belül részvételi felhívást küld az összes korábbi nyilatkozattevőnek meghívásos vagy tárgyalásos eljárás megkezdése érdekében. A szándéknyilatkozat megtétele után tehát még lefolytat egy két szakaszból álló eljárást, ahol a részvételre jelentkezési határidő legalább 37 napos, az ajánlattételi határidő 24 napos kell, hogy legyen. Tehát az eljárás minimális időtartama 6 napos elbírálásokkal számolva 81 nap attól kezdve, hogy a részvételre jelentkezéseket kiküldik, tehát az időszakos előzetes tájékoztatóra való reagálás időszakát nem számítva. Formázott: Felsorolás és számozás
21
13. tétel: Ismertesse az éves statisztikai összegezés elkészítésére, megküldésére, illetőleg a megküldés elmulasztása esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozó szabályokat! Az éves statisztikai összegzés gyakorlatilag a teljes évet érintő utólagos összegzését jelenti egy az adott ajánlatkérő eljárásainak, melyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának. Ellentétben tehát a közbeszerzési tervvel, itt általános érvényű megküldési kötelezettséget ír elő a Kbt. az ajánlatkérők számára. A Közbeszerzések Tanácsa az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján összesített statisztikai jelentést készít, amelyet megküld az Európai Bizottságnak. E kötelezettség okán a megküldés elmaradását a törvény szankcionálja. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a meghatározott határidő (tárgyévet követő május 31.) lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni. A statisztikai összegzés elkészítésére külön hirdetményminta vonatkozik a a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet 30. számú mellékletében, melyet az ott meghatározott formában kötelező elkészíteni.
Formázott: Felsorolás és számozás
22
14. tétel-15 tétel: Ismertesse a központosított közbeszerzés rendszerét! Ismertesse a központosított közbeszerzés alanyi- és tárgyi hatályát, Eljárás menete, eset ismertetés.
A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az állami ráfordítások csökkentése, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása, valamint a központi beszerzési rendszerben rejlő előnyök közigazgatási célú hasznosítása érdekében és a 168/2004. (V.25) Korm. rendeletben újra szabályozta a központosított közbeszerzések rendszerét, valamint a központi beszerző szervezet feladat és hatáskörét. A rendeletben foglaltak végrehajtására a kormány a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot jelölte ki (11 § 1. bekezdés), mely kijelölésnek megfelelően: A központi beszerző szervezet ellátja a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket kiemelve különösen az alábbiakat: - összesíti és adatbázisba rendszerezi az igénybejelentéseket; - megtervezi és előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket és a lefolytatandó közbeszerzési eljárásokat; - a megfelelő tervezés és előkészítés érdekében összesíti és nyilvántartja a kiemelt termékekre vonatkozó, a központi költségvetés tervezése keretében jóváhagyott, intézményi előirányzatokra vonatkozó adatokat; - előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákat; - lefolytatja közbeszerzési eljárásokat; - működteti a központosított közbeszerzési portált (amely a www.kozbeszerzes.gov.hu és a www.magyarorszag.hu weboldalon keresztül érhető el) Lásd még: www.pbkik.hu oldalon központosított közbeszerzés dokuemntációk!
23
B/16 Építési beruházások közbeszerzési szabályai Az építési beruházás Az építési beruházás a Kbt. 25. §-a alapján „olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.” A Kbt. fogalom-meghatározása értelmében építési beruházásnak tehát nemcsak valamely építmény kivitelezése vagy az építmény kivitelezése és tervezése minősül, hanem a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek bármelyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése is (vagy kivitelezése és tervezése együtt). Az 1. mellékletben szereplő tevékenységek között vannak olyan tevékenységek, amelyek megrendelése szolgáltatás-megrendelésnek minősülhetne e jogszabályi rendelkezés hiányában (pl. felújítás, karbantartás). A Kbt. 1. melléklete NACE hivatkozási számokkal azonosítja be az egyes „tevékenységi” kategóriákat. A NACE a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozása az Európai Közösségben. A Kbt. 1. mellékletével kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a NACE időközben felülvizsgálatra került; a felülvizsgált nómenklatúra az ún. NACE Rev. 1. A Kbt. 1. mellékletében foglalt nómenklatúra (NACE) és felülvizsgált változata (NACE Rev. 1.). közötti megfelelést a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúráról szóló 19/2004. (IV. 28.) IM rendelet melléklete tartalmazza. A Kbt. fogalom-meghatározása alapján építési beruházásnak minősül tehát valamely építmény kivitelezése is (vagy kivitelezése és tervezése együtt). Ebből a szempontból fontos, hogy az építmény fogalmát mi alapján kell meghatározni. A közbeszerzési eljárások szempontjából irányadó építmény fogalmat a Kbt. 4. §-ának 7. pontja tartalmazza. A Kbt. azonban nem alkotott egy kizárólag a közbeszerzések, közbeszerzési eljárások szempontjából irányadó építmény fogalmat, hanem visszautal az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Épt.) fogalom-meghatározására, amely a következő: „Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.” (Éptv. 2. §ának 8. pontja) A Kbt. fogalom-meghatározása alapján az építési beruházás magában foglalhatja a tervezési tevékenységet is, ugyanakkor a tervezési tevékenység önállóan egy speciális, ún. tervpályázati eljárás keretében is megrendelhető, illetve bizonyos esetekben tervpályázati eljárás keretében kell megrendelni.
24
Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelettel együttesen határozza meg, hogy mely esetekben lehet a tervezést és a kivitelezést is magában foglaló építési beruházást egy közbeszerzési eljárásban lebonyolítani. Ezekben az esetekben lehetőség van tehát az építési beruházás egészének – a tervezési szakasztól a kivitelezés befejezéséig történő – elnyerésére. Minden egyéb esetekben – ez elsősorban (de nem kizárólag) a magasépítés területét jelenti – a tervezés versenyeztetése a Kbt.-ben és a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott tervpályázati eljárással történik, és ezt követi a kivitelezést jelentő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás. A Kbt. 25. §-ának (2) bekezdése egy további definíciót ad e beszerzési tárgy tekintetében: „A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. mellékletben az 502. csoport szerinti tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).” A 25. § (2) bekezdésében foglalt építési beruházás definíció azonban kizárólag a – Kbt. 22. §a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – támogatásban részesített (részesülő) szervezetek vonatkozásában irányadó. Az építési beruházás fogalmát – az árubeszerzéssel szemben – a Kbt. egységesen szabályozza: valamennyi ajánlatkérő esetében és valamennyi értékhatáros eljárásrendben egységes az építési beruházás fogalma. Az építési koncesszió A Kbt. 26. §-a határozza meg az építési koncesszió fogalmát. Ennek értelmében „az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.” A Kbt. alapján az építési koncesszió tehát az építési beruházás egy különleges fajtája; lényege, hogy a beruházó (nyertes ajánlattevő) az általa megvalósított beruházás ellentételezéseképpen az építmény hasznosítási jogát szerzi meg, vagy hasznosítási jogot és egyben pénzbeli ellenszolgáltatást is kap az ajánlatkérőtől. Az építési koncessziót a Kbt. a közösségi és a nemzeti értékhatáros eljárásrendben szabályozza, és kizárólag a klasszikus ajánlatkérők tekintetében (azaz az egyszerű közbeszerzési eljárás, illetve az ún. közszolgáltatók tekintetében nem minősül beszerzési tárgynak). Tekintettel arra, hogy az építési koncesszió is lényegében építési beruházás, ugyanakkor sajátos építési beruházás, a Kbt. számos esetben eltérő szabályokat állapít meg a két beszerzési tárgyra vonatkozóan (pl. értékhatárok, eljárási szabályok); különösen fontos, hogy az ajánlatkérő pontosan be tudja azonosítani, hogy milyen tárgyra is irányul beszerzése. 25
Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolását mindig az eset összes körülményére tekintettel kell és lehet elvégezni. Ugyanakkor általánosságban is meghatározhatóak az elhatárolásban szerepet játszó főbb kritériumok. Egyrészt lényeges körülmény az ellenszolgáltatás természete és az ezzel járó következmények. Amennyiben az ajánlatkérő által a beruházásért nyújtott ellenszolgáltatás kizárólag pénzbeli ellenszolgáltatás, akkor építési beruházásról van szó. Ahhoz, hogy egy beruházás építési koncessziónak minősüljön, az ellenszolgáltatás nem lehet kizárólag pénzbeli ellenszolgáltatás, hanem – legalább részben – az építmény hasznosítási joga átengedéséből kell állnia; vagyis az ellenszolgáltatás ebben az esetben az a bevétel, amelyhez a koncessziós jogosult az építmény üzemeltetéséből, hasznosításából hozzájut (pl. az adott építményt használók, igénybevevők által fizetett díjból származó bevétel). Az építési koncessziónak lényegi eleme tehát, hogy a koncessziós jogosult – legalább részben – nem közvetlenül az ajánlatkérőtől jut jövedelemhez, hanem jogot szerez az adott építmény működtetéséből származó bevételre. A hasznosítási jog átengedése egyben azt is jelenti, hogy az építmény hasznosításából, üzemeltetéséből eredő kockázatokat is „átengedi” az ajánlatkérő a koncessziós jogosult részére. Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolásában a kockázatvállalás a másik fő szempont. Amennyiben ugyanis az államnál marad a beruházással járó kockázat és pénzügyi tehervállalás, illetve az állam alapvetően átvállalja a beruházással járó kockázatokat a magánbefektetőtől, a konstrukció nem minősül építési koncessziónak.
162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet célja a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházások esetében a közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatban támasztott általános követelményekkel összhangban lévő, ugyanakkor azokhoz képest a sajátos többlet előírásokat jelentő építésügyi, építészeti és egyéb műszaki követelmények hatékony érvényre juttatása. (2) E rendelet hatálya építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályaira terjed ki. Az építési beruházás előkészítése 2. § Az építési beruházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti, műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével az ajánlatkérő határozza 26
meg, a tervezett beruházás összetettségétől függően előtanulmányokkal (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, kulturális örökségvédelmi hatástanulmány) alátámasztva. Az építési beruházások műszaki tartalma 3. § (1) E rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt a Kbt.-ben így meghatározott fogalmat kell érteni, amely műszaki tartalma szerint lehet: a) a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó valamely építési munka, illetve meglévő építményen végzett valamely építési munka, részmunka aa) kivitelezése, vagy ab) kivitelezése és ezen munkarész részbeni vagy teljes tervezése együtt; b) új építmény, illetve ezek együttesének ba) kivitelezése, vagy bb) kivitelezése és részbeni vagy teljes tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény kivitelezése. (2) Az (1) bekezdés ab), valamint bb) alpontjában meghatározott esetekben a tervezésre és a kivitelezésre együttesen irányuló egy közbeszerzési eljárás folytatható le, kivéve, ha külön jogszabály a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárást megelőzően tervpályázati eljárás lefolytatását teszi kötelezővé. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint aa) és ba) alpontjában meghatározott esetekben [a (4) bekezdésben foglalt kivétellel] - ha az ott meghatározott építési munka építésügyi (vagy egyéb) hatósági engedélyköteles - az ajánlatkérő csak jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély birtokában indíthatja meg az eljárást. (4) Az Európai Unió Kohéziós Alapjából származó forrásból támogatott - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti - sajátos építményfajta kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő az eljárást az építési (létesítési) engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően megindíthatja. Ebben az esetben a jogerős építési (létesítési) engedélynek legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig rendelkezésre kell állnia. 4. § (1) Amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, engedélyezési vagy garanciális szempontból szorosan összetartozó részeket e szempontból sem bonthatja meg. (2) Az (1) bekezdésben megadott szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatóak szét. Az eljárásba bevont személyek, a beruházás-lebonyolító 5. § (1) Építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek tekintetében az minősül a közbeszerzés tárgya szerint megfelelő szakértelemmel rendelkezőnek, akinek (amelynek) az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szakirányú felsőfokú végzettsége van. (2) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) bekezdés szerinti szakértelemmel rendelkezik. 6. § (1) Az ajánlatkérő az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásba beruházáslebonyolítót bevonhat. (2) A beruházás-lebonyolítóra az 5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
27
(3) A beruházás-lebonyolító feladata az ajánlatkérő általános megbízottjaként a közbeszerzési eljárás lebonyolítása, így különösen: a) az építési beruházás előkészítése, szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése; b) ahol ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása; c) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése; d) a kivitelezésre vonatkozó dokumentációnak az egyes sajátos építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése; e) a kivitelezés műszaki ellenőrzésének biztosítása; f) a terveztetés lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása; g) az ajánlatkérő által az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében meghatározott egyéb feladatok ellátása. (4) A beruházás-lebonyolító feladatköre hivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a hivatalos közbeszerzési tanácsadó által ellátott feladatokra nem terjed ki, működése során a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval szükség szerint együttműködhet. A dokumentáció 7. § Kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt azokban az esetekben is - legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal - el kell készítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését. 8. § (1) A kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát az 1. számú mellékletben előírt általános követelmények figyelembevételén túl úgy kell megállapítani, hogy annak tartalmaznia kell legalább: a) a meglévő építményre, illetve az érintett építményrészre vonatkozó alapadatokat, felméréseket, műszaki leírásokat és terveket, a munkavégzést érintő műszaki szakvéleményeket (például a meglévő szerkezetek felhasználhatóságára vonatkozó tartószerkezeti, közegészségügyi, biztonsági megállapításokat és követelményeket); b) azon jogszabályok megjelölését, amelyeknek való megfelelést az ajánlatkérő érvényességi feltételként határozza meg; c) a munkavégzés körülményeire vonatkozó különleges követelményeket és körülményeket; d) a munkavégzést lényegesen befolyásoló feltételeket (például időbeli, térbeli korlátozások, időjárási körülmények); e) az ajánlattevőtől kért javasolt technológiai, munkaszervezési vagy egyéb leírást. (2) A kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát a 3. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben az 1. számú mellékletben előírt általános követelmények figyelembevételén túl úgy kell összeállítani, hogy az egyértelműen tegye lehetővé eltérő kivitelezési technológiák, építési módok alkalmazását és összevethetőségét. (3) A dokumentációban az ajánlatkérő meghatározhatja, hogy mely ajánlatokat tekint kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást vagy kötelezettségvállalást tartalmazónak. (4) A dokumentációban az ajánlatkérőnek - a Kbt. 58. §-ával, illetve 190. §-ával összhangban - részletesen meg kell határoznia, hogy az építési beruházás során, illetve a tervezett és felhasznált anyagokra, késztermékekre és berendezésekre vonatkozóan mely szabványok alkalmazását kívánja meg, és az azoknak való megfelelőség igazolása milyen módon történik, ha annak módját jogszabály nem írja elő. A szerződés módosítása
28
9. § A szerződés módosítását megalapozó körülménynek (Kbt. 303. §) tekintendő különösen, ha a szerződés teljesítése során olyan objektum kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy az kulturális örökségi értéknek minősül. A műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások sajátos szabályai 10. § (1) E rendelet előírásait a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások esetén a 11-15. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásnak minősül az olyan építési beruházás, amellyel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) hatósági jogkörébe tartozik, kivéve mindazon eseteket, amikor a KÖH szakhatóságként jár el. 11. § (1) A 8. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni olyan szabványok vonatkozásában, melyek betartása alól az építési engedély kifejezetten felmentést adott. (2) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a többváltozatú (alternatív) ajánlat tételét, valamennyi változat meg kell hogy feleljen a műemléki szakmai követelményeknek. 12. § (1) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén a Kbt. 7. §-a szerinti dokumentálási és megőrzési kötelezettség az építésügyi, kulturális örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárással kapcsolatos kutatási dokumentumokra is vonatkozik. (2) 13. § A műemléki védelem alatt álló ingatlanok építési beruházási dokumentációjának az 1. számú mellékletben foglaltakon felül legalább a 2. számú mellékletben foglalt - az építési engedélyben jóváhagyott - dokumentumokat is tartalmaznia kell. 14. § (1) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházás esetében - kivéve az építési koncessziót - az ajánlatkérő köteles az ajánlati (részvételi) felhívásban előírni, hogy az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) meg kell jelölni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. (2) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén, a Kbt. 67. §-a (2) bekezdésének e) pontjával összefüggésben az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, továbbá csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek az érintett személyeket (szervezeteket) e feladat ellátására feljogosítják: a) felelős műszaki vezető; b) restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul; c) műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges. (3) 15. § (1) A Kbt. 67. §-a (2) bekezdésének a) pontjának alkalmazása során az ajánlatkérő az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése körében kizárólag műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni. (2) A műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárások során az ajánlattevő a Kbt. 73. §-a (1) bekezdésére hivatkozással nem tilthatja meg olyan adatok nyilvánosságra hozatalát, melyek összefüggenek az ajánlattevő, illetve az alvállalkozó e rendelet szabályainak való megfelelésével, illetve amelyekből
29
megállapíthatóak azok a technológiák, munkamódszerek, melyekkel a műemlékekkel kapcsolatos munkálatokat végezni kívánja. Az építési koncesszióval kapcsolatos szabályok 16. § (1) E rendelet előírásait az építési koncesszió esetében is megfelelően alkalmazni kell. (2) Építési koncesszió esetében a közbeszerzés tárgyának megadása során az ajánlatkérő köteles meghatározni azokat a kötelezettségeket is, amelyek a koncessziós jogosultat az építmény hasznosítási jogának átengedése időtartama alatt terhelik (így például üzemeltetés, fenntartás, fejlesztés). Záró rendelkezések 17. § (1) E rendelet előírásait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott sajátos építményfajták vonatkozásában a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével kell alkalmazni. (2) E rendelet 1-9. §-a alkalmazásával kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat az építésügyért felelős miniszter, a 10-15. § alkalmazásával kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat a nemzeti kulturális örökség minisztere, a 16. § alkalmazásával kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat az építésügyért felelős miniszter az építési koncesszió tárgyköre szerint illetékes miniszter egyetértésével látja el. 18. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni. (2) E rendelet 12. §-ának (2) bekezdése, valamint 14. §-ának (3) bekezdése a szakmagyakorlási feltételekről szóló külön jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. 1. számú melléklet a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelethez A kivitelezésre irányuló építési beruházás dokumentációjának tartalma I. Általános követelmények 1. A dokumentáció tartalma a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, a kész, megépítendő állapotát - az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon - rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége. 2. A dokumentációban meg kell határozni, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő részletezettséggel: a) az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, b) a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket, c) az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat, d) az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat. 3. A dokumentációt legalább az itt meghatározott általános tartalommal, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságok részletes tartalmi követelményeinek
30
megfelelően, az egyes munkarészeket a szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni. 4. A dokumentáció lehet kiviteli terv is, építéstechnológiai, gyártmány-, részlet- stb. tervek nélkül. II. Részletezett követelmények 1. Alapadatok, okiratok: a) Az építési beruházás tárgyát képező építmény, építési munka jellemző adatai: - az építmény, építési munka előírások szerinti szabatos megnevezése, - az építmény, az építési munka helye, - az építmény, az építési munka meghatározó paraméterei (teljesítőképessége, kapacitása, befogadóképessége, férőhelyszáma, jellemző mérete stb.), - az építési munka jellege (új építmény építése, átalakítás, bővítés, bontás stb.), - az építés kívánt kezdési és befejezési időpontja. b) Előzmény okiratok (másolatban): - jogerős, végrehajtható és érvényes építési (létesítési) engedély a 3. § (1) bekezdés c) pontja, és aa) és ba) alpontja esetében, - felmentések, valamint eltérési engedélyek jogszabályoktól, műszaki és egyéb hatósági előírásoktól. c) Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások: - az építési munkát befolyásoló, átlagostól eltérő körülmények, illetve környezeti tényezők (forgalom folyamatos fenntartása, más vállalkozónak egyidejűleg a térségben végzett tevékenysége, környezet-, természet- és örökségvédelmi követelmények, munkavégzési időszak korlátozása stb.), - a megbízó által nyújtott szolgáltatások (felvonulási épület, villamos energia, építőgép, kiviteli tervek stb. rendelkezésre bocsátása). d) A dokumentáció tervezőjének nyilatkozata a jogszabályok, a műszaki és egyéb előírások, valamint az alapadatokban és okiratokban foglalt követelmények betartásáról, valamint arról, hogy a dokumentáció a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben és a hozzá tartozó engedélyezési tervekben foglaltaknak megfelel. 2. Közbeszerzési műszaki leírás, az építési beruházás tárgyát képező építményre, építési munkára vonatkozóan, a Kbt. 58. §-a és 190. §-a szerint: a) Az építmény, az építési munka általános leírása: - telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia, akadálymentesítés, üzemeltetés stb., - az építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek stb. tervrajzokra utaló felsorolása és azok kialakításának, követelményeinek, igényszintjének, felszereltségének stb. részletes meghatározása. b) A tervezett műszaki megoldások (építményrészek, szerkezetek, berendezések, készülékek, vezetékek, rendszerelemek stb.) tervrajzokra, azonosíthatóan utaló leírása: - az anyagminőségek és egyéb követelmények, figyelembe veendő szabványok, műszaki követelmények meghatározásával, - részletesen ismertetve a javasolt, és a műszaki dokumentációban kidolgozott megoldásokat, - megjelölve az egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges körét. c) Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények ismertetése. 3. Műszaki tervek:
31
a) helyszínrajz(ok), mely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények, illetve energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését, b) általános tervek - alaprajzok, vízszintes és függőleges metszetek, hossz-szelvények, keresztszelvények, nézetek stb., melyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése, méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, illetve a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológiai, gyártmány-, szerelési és egyéb műszaki tervek elkészíthetők, c) részlettervek, az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének rajzai, melyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatok. 4. Költségvetési kiírás, mennyiségi kimutatás: Költségvetési kiírás (árazatlan) minőségi követelményekkel, mennyiségkimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, konkrét gyártmányok, márkák megjelölése nélkül. 2. számú melléklet a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelethez A műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások dokumentáció tartalma a) A műemlékkel kapcsolatos építési beruházások esetén kivitelezésre irányuló ajánlatkérési műszaki dokumentáció az 1. számú mellékletben foglaltakon felül tartalmazza az építési engedélyben jóváhagyott következő dokumentumokat: - építéstörténeti összefoglalás, - archív tervek és fényképek másolata, - kutatási dokumentáció (műemléki épületkutatási dokumentációk, épületdiagnosztikai vizsgálatok). b) Ha a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás az építési engedély szerint restaurálási tevékenységet is tartalmaz, az építési beruházási dokumentáció tartalmazza az a) pontban foglaltakon túl a következő dokumentumokat: - a restaurálás tárgyának felmérése, állapotleírása, fotódokumentáció a látható károsodásokkal, - az esetleges korábbi restaurálások dokumentációja, - az előírt beavatkozások, eljárások, a felhasználandó anyagok leírása, - az esztétikai helyreállítási javaslat, - a kezelések várható eredményei és kockázata.
32
B/17 Tervpályázati eljárás szabályai
137/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) rendelkezéseivel összhangban a Kormány a következőket rendeli el:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendelet alkalmazásában tervpályázat: az építészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetésére és rangsorolására alkalmas tervezési versenyforma. Célja az adott tervezési feladat megvalósítására alkalmas tervjavaslat, illetve a tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása. (2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, e rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben foglalt tervpályázatok lebonyolítására, tekintet nélkül arra, hogy annak kiírása kötelező volt, vagy a kiíró saját elhatározásából történt. (3) Tervpályázati eljárást kell lefolytatni a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozó, építési beruházás esetén az építmény építészeti-műszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére. A tervpályázati eljárás eredményeként - a 22. §-ban foglalt eltérésekkel - a Kbt. szerinti tervezői szolgáltatás megrendelésére kerül sor. (4) Az Étv. 2. §-ának 18. pontja szerinti sajátos építményfajták tervezése esetén tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező. Amennyiben azt a tervezés jellege lehetővé teszi, illetve műszaki, minőségi és gazdasági követelmények igénylik a tervpályázati eljárás lefolytatható. (5) A tervpályázati eljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi, illetve egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni, és az nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére.
A tervpályázati eljárás fajtái 2. § (1) A tervpályázati eljárás pályaművön (építészeti-műszaki, illetve egyéb tervjavaslaton) alapuló tervpályázat vagy ötletpályázat lehet. (2) Tervpályázatot általános vagy egyszerű tervpályázati eljárással lehet lefolytatni. (3) Az ötletpályázat a tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozására, a kiírói igények előzetes tisztázására, a tervezési program előkészítésére szolgál, olyan esetekben, amelyekben a tervpályázati eljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése. Alkalmazható továbbá meghívásos eljárás résztvevőinek a kiírásban való meghatározására.
A titkosság 3. § (1) A tervpályázatot a titkosság biztosításával kell lefolytatni. (2) A titkosság biztosítása érdekében
33
a) a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb, a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet; b) a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, illetve a kiírásban kért egyéb adatait a pályaműhöz lezártan kell csatolni; c) a díjazásban, illetve megvételben részesített pályaművek szerzőinek adatait a bíráló bizottság csak a bírálat lezárását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra; d) a díjazásban, megvételben, illetve költségtérítésben nem részesített pályaművek szerzőinek adatait a pályázó felhatalmazása nélkül a bíráló bizottság nem ismerheti meg, azokat nem hozhatja nyilvánosságra.
A nyílt tervpályázati eljárás 4. § (1) A tervezési feladat nagyságától, bonyolultságától és körülményeitől függően a kiíró határozza meg, hogy a tervpályázati eljárás nyílt, vagy meghívásos legyen. (2) Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt benyújthat pályaművet. A kiíró a tervpályázati kiírásban nyílt tervpályázat esetében is jogszabályon alapuló szakmai követelményekhez kötheti a tervpályázaton való részvétel feltételeit.
A meghívásos tervpályázati eljárás 5. § (1) A meghívásos tervpályázatra e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni a Kbt.-ben nem szabályozott kérdések tekintetében. (2) A meghívásos tervpályázati eljárás esetén a Kbt. 155. §-ának (3) bekezdése és 156. §-a, valamint a Kbt. 157. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint kell eljárni. (3) A meghívásos tervpályázati eljárás két szakaszból áll, amelynek első szakaszában a kiíró a jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás első szakaszában a kiíró nem kérhet, a jelentkező pedig nem nyújthat be pályaművet. (4) Amennyiben a kiíró nem határozza meg a pályázók keretszámát vagy létszámát az első szakaszban alkalmasnak minősített valamennyi pályázót fel kell hívni pályamű benyújtására. (5) Amennyiben a kiíró meghatározza a pályázók keretszámát vagy létszámát, az első szakaszban alkalmasnak minősített pályázók közül a tervpályázati kiírásban megadott rangsorolás alapján kiválasztott pályázókat kell felhívni pályamű benyújtására. (6) A kiíró meghívásos tervpályázatra közvetlenül is felkérhet pályázókat. (7) Amennyiben a kiíró a pályázók keretszámát vagy létszámát meghatározta: a) a dokumentációt térítésmentesen kell a pályázóknak átadni; b) a dokumentációban meghatározott feltételek szerint költségtérítést állapíthat meg. 6. § (1) Az alkalmasság igazolására benyújtható legalább: a) a pályázat tárgyával kapcsolatos eddigi szakmai tevékenység ismertetése; b) a tervezési jogosultság igazolása; c) a lehetséges társtervezők, szakági tervezők, alvállalkozók megnevezése; d) a tervezői felelősségbiztosítás igazolása, a garanciavállalás módja. (2) Az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a pályázók számára megfelelő idő, de a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítva legalább 20 nap álljon rendelkezésre. (3) Az alkalmasság vizsgálatának eredményét ki kell hirdetni. Az eredményhirdetést követően öt napon belül a meghívottak számára a dokumentációt postán vagy közvetlenül át kell adni.
A tervpályázati eljárások alkalmazásának esetei 7. § (1) A 14-21. § szerinti általános eljárási szabályoknak megfelelően kell a tervpályázati eljárást lefolytatni, ha a tervpályázat eredményeként megrendelésre kerülő tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerinti a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó nemzeti értékhatárt eléri vagy meghaladja. (2) A tervpályázat a 23. § szerinti egyszerű eljárással is lefolytatható, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó egyszerű közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja, de az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem éri el. (3) Meglévő épület bővítésének, valamint átalakításának tervezése esetén, a (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel, akkor kell tervpályázati eljárást lefolytatni, ha a megrendelésre kerülő tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerinti szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közösségi értékhatárt eléri vagy meghaladja, továbbá:
34
a) ha a bővítés mértéke a meglévő épület beépített térfogatát eléri vagy meghaladja, illetve a bővítés során önálló épület jön létre; b) ha az átalakítás az épület funkciójának megváltoztatásával jár. (4) Műemléki védelem alatt álló építmény felújításának, átalakításának, korszerűsítésének, helyreállításának, bővítésének tervezésére irányuló tervpályázati eljárásban a pályázók alkalmasságát minden esetben vizsgálni kell.
A tervpályázat közreműködői 8. § (1) A tervpályázat közreműködői: a) a kiíró (társkiíró); b) a bíráló bizottság; c) a pályázó. (2) A tervpályázati eljárásban közreműködő valamennyi személynek és szervezetnek kötelessége a tervpályázat rendjének és etikai tisztaságának, valamint szakszerűségének megőrzése.
A kiíró 9. § (1) A kiíró az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az adott tervezési feladat vonatkozásában rendelkezési és döntési jogosultsággal, valamint a tervpályázat lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezik. (2) A társkiíró a tervpályázat kiírásában és lebonyolításában a kiíróval együttesen eljáró, a tervpályázat eredményességében érdekelt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. (3) A kiíró (társkiíró) feladata: a) a tervpályázat céljának és jellegének meghatározása; b) a tervpályázat pénzügyi fedezetének biztosítása; c) a bíráló bizottság felkérése, megbízása, munkafeltételeinek biztosítása, díjazása; d) a tervpályázati feladat meghatározása; e) a kiírás elkészítése, illetve elkészíttetése, jóváhagyása és meghirdetése; f) a tervpályázat lebonyolítása; g) a tervpályázat eredményének kihirdetése, a pályadíjak kifizetése; h) a pályaművek jogszabály szerinti felhasználása, illetve hasznosítása. (4) A kiíró (társkiíró) felelős a tervpályázat kiírásának és lebonyolításának szakszerűségéért és jogszerűségéért. (5) A kiíró (társkiíró) köteles a pályázók számára a tervpályázatra vonatkozóan megkülönböztetés nélküli azonos információkat biztosítani.
A bíráló bizottság 10. § (1) A bíráló bizottság - a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete - a kiíróval kötött megállapodás szerint végzi munkáját, megbízása a felkéréstől a zárójelentés aláírásáig tart. Külön megállapodás alapján a bíráló bizottság a kiírást elkészítheti, illetve tagjai a kiírás elkészítésében részt vehetnek. (2) A bíráló bizottság résztvevői: az elnök (társelnök), a szakmai titkár, a bíráló bizottsági tagok, továbbá a szakértőként bevont személyek, és szükség szerint a jogi szakértő. A szakmai titkár feladata a tervpályázati kiírás előkészítése, valamint a tervpályázat lebonyolításának szervezése. (3) A bíráló bizottságban tagként, illetve szakértőként a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamarák, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények, továbbá az érintett szakminisztériumok, országos hatáskörű szervek, illetve a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat által javasolt és erre felkért képviselői, illetve magánszemélyek vehetnek részt, akik a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. (4) A bíráló bizottságban a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara és a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben biztosítani kell. Az építményfajta szerinti illetékes szakminisztérium, illetve országos hatáskörű szerv képviseletét is biztosítani kell, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerinti nemzeti értékhatár háromszorosát meghaladja. (5) A bíráló bizottságban a 7. § (1) bekezdésében említett esetben jogi végzettséggel rendelkező jogi szakértő működik közre. Feladata a tervpályázati eljárás során készült jegyzőkönyvek (bontási jegyzőkönyv, folyamatos
35
jegyzőkönyv) és egyéb iratok elkészítése. A 7. § (1) bekezdésben nem említett esetben a jogi szakértő feladatát a szakmai titkár is elláthatja, ennek megfelelően feladata a jegyzőkönyvek vezetésével is kibővül. (6) A bíráló bizottság elnöke hívja össze és vezeti a bizottság üléseit és a bírálati munkát. A bíráló bizottságban társelnök közreműködésére akkor van szükség, ha az elnök nem rendelkezik a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel. (7) Szavazásra jogosult az elnök (társelnök), a szakmai titkár és a tagok. A szavazásra jogosultak száma az egyszerű tervpályázati eljárásban foglalt eltérésekkel, 5-11 fő lehet és legalább kétharmadának rendelkeznie kell a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel. Az szakmai kamarák és szakmai szervezetek képviselőinek a pályázóktól megkövetelt tervezési jogosultsággal is rendelkezniük kell. (8) A tervpályázat meghirdetése előtt a dokumentációt a bíráló bizottság valamennyi szavazásra jogosult tagjának és jogi szakértőjének egyetértő aláírásával kell ellátni. Amennyiben a bíráló bizottság tagja a dokumentációban foglaltakkal nem ért egyet, a bíráló bizottság munkájában való részvételről lemondhat a tervpályázat meghirdetése előtt. Szükség esetén a kiíró újabb tagot kérhet fel. (9) Akadályoztatás esetén a bíráló bizottság elnökét a társelnök, tagját a bírálati munka teljes ideje alatt szükség esetén - a kiírásban meghirdetett póttag helyettesíti. A bíráló bizottságba az elnök által behívott póttag a tagokkal azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkezik. 11. § (1) A bíráló bizottság feladata: a) a kiírásban meghirdetett tervpályázati célt legjobban megvalósító pályaművek meghatározása rangsorolással vagy rangsorolás nélkül, b) a pályaművek részletes indoklással ellátott írásbeli értékelése, minősítése, a zárójelentés elkészítése, c) a tervpályázaton díjazott, illetve megvételt nyert pályaművekhez mellékelt zárt borítékok felbontása, d) a továbbtervezésre vonatkozó ajánlás elkészítése. (2) A bíráló bizottság szakmai döntése a pályaművek értékelésére, minősítésére, rangsorolására, valamint a tervpályázati díjak odaítélésére vonatkozóan végleges, attól a kiíró nem térhet el. 12. § (1) A bíráló bizottság a döntéseit testületként, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bíráló bizottság határozatképességéhez a szavazásra jogosultak kétharmadának jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bíráló bizottság bármely résztvevője a bírálati munka során jogosult ellenvéleményét, vagy külön véleményét a folyamatos jegyzőkönyvben rögzíteni. (2) A bíráló bizottság munkája nem nyilvános. A bírálati munka ideje alatt a kiírásban meghirdetett személyeken kívül csak a jegyzőkönyvek leírását végző kisegítő személyzet lehet jelen. (3) A bíráló bizottság tagjai az általuk bírált tervek továbbtervezésében tervezőként, szakértőként, illetve tanácsadóként nem vehetnek részt, továbbá nem vállalkozhatnak a kiíró megbízásából az általuk bírált tervpályázat helyszínére, azonos tervezői program szerinti terv elkészítésére az eredményhirdetéstől számított három éven belül.
A pályázó 13. § (1) A pályázó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) - a külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező alkalmazottja, illetve megbízottja által - a tervpályázati kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, vagy akit (amelyet) erre felkértek. (2) A pályázó azzal, hogy pályaművét benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadja. (3) Nem indulhat pályázóként a) az a személy vagy szervezet, akit a tervpályázati eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevontak; b) aki a bíráló bizottság: ba) résztvevőjének hozzátartozója (a Polgár Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja); bb) résztvevőjével együtt azonos gazdálkodó szervezettel áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve azonos gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; bc) résztvevőjével egy éven belül közösen pályaművet (pályázatot) nyújtott be. (4) Nem indulhat pályázóként továbbá a) az a gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy a gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tagja, illetve ezeknek a hozzátartozója a bíráló bizottság tagja; b) az a gazdálkodó szervezet, amellyel a bíráló bizottság bármely meghirdetett tagja munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; c) az a gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, aki szakmai tevékenysége körében - öt évnél nem régebben meghozott jogerős ítéletben megállapított - jogszabálysértést követett el.
36
II. Fejezet ÁLTALÁNOS TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS A tervpályázati dokumentáció 14. § (1) A tervpályázati kiírás dokumentációja (továbbiakban: dokumentáció) részletes programból és a hozzá tartozó mellékletből, valamint a tervpályázat szempontjából lényeges tájékoztató adatok ismertetéséből áll. (2) A dokumentáció részletes programjának tartalmaznia kell különösen: a) a tervezési feladat részletes leírását, a tervpályázat szempontjából szükséges adatokat, alkalmazandó irányelveket, szükség szerint utalva a hatósági előírásokra, normatívákra, szabványokra; b) a tervpályázat kidolgozásához felhasználható - ki nem adott, de tanulmányozható - anyagok megtekintésének helyét és módját; c) a tervpályázat kidolgozása során figyelembe veendő lényeges adatokat, (településtörténet, településszerkezet, terület- és településrendezési vonatkozások, növényzet, terepadottságok, talajviszonyok, területfelhasználás, műemléki védettség, közlekedés, közintézmény ellátottság, egyéb adatok); d) az objektív összehasonlítást megkönnyítő, a pályázó által szolgáltatandó adatok kérdőlapját; e) a szabadalmi bejelentés alatt álló munkarészek megjelölésének módját; f) a pályaművek elbírálásának a tervpályázat tárgya szerinti sajátos szakmai szempontjait; g) a formai és tartalmi előírásokat, megkülönböztetve az ajánlott, illetve kötelezően betartandó követelményeket; h) a pályaművek benyújtandó munkarészeinek megnevezését, léptékét és formai előírásait; i) a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművek visszaadásának módját; j) az eredményhirdetés helyére és időpontjára vonatkozó információkat. (3) A dokumentáció mellékleteinek tartalmaznia kell különösen: a) a tervezési terület alaptérképét, helyszínrajzát, szükség esetén geodéziai adatokat; b) a tervpályázati feladat megismeréséhez és a pályamű elkészítéséhez szükséges térképeket, vizsgálatokat, tervi előzményeket, fényképeket; c) címzéslapot; d) borítékot; e) a pályázók adatainak és a díjazás, illetve megvétel szerzők közötti százalékos arányának feltüntetésére szolgáló kitöltendő adatlapot. (4) A dokumentációnak tartalmaznia kell a tervpályázattal kapcsolatos lényeges tájékoztató adatokat is, különösen: a) a kiíró(k) megnevezését; b) a tervpályázat pontos címét, tárgyát, célját és jellegét; c) a tervpályázaton való részvétel feltételeit, (alkalmassági követelményeket); d) a teljes tervpályázati dokumentáció beszerzésének helyét, költségét; e) a pályaművek benyújtásának helyét, módját és határidejét; f) a pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, ezen belül a díj legnagyobb és a megvétel legkisebb összegét; g) a bíráló bizottság elnökének (társelnökének), szakmai titkárának, tagjainak (póttagjainak) és a kiírás időpontjában ismert szakértőinek nevét és az általuk képviselt szervezetet vagy munkahelyet; h) a tervpályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, valamint a válaszok megadásának módját és határidejét; i) meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázók nevét; j) a tervezési szolgáltatás megrendeléséhez szükséges kiírói feltételeket és követelményeket (tervezési díj, határidők); k) a tervpályázati kiírás részletes programjának és mellékleteinek tartalomjegyzékét; l) a tervpályázati eljárásra vonatkozó jogszabályok megnevezését. (5) A dokumentáció beszerzésének árát a kiíró határozza meg, amely legfeljebb a dokumentáció elkészítésének költségéig terjedhet. (6) A tervpályázat dokumentációját átvevő, illetve megvásárló személyek nevét és címét a kiírónak jegyzékbe kell foglalni. (7) A dokumentációt a tervpályázati eljárás meghirdetésének napjáig el kell készíteni.
A tervpályázat meghirdetése
37
15. § (1) A tervpályázati kiírást a külön jogszabályban meghatározott minta alkalmazásával kell meghirdetni. (2) Ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a közösségi értékhatárt eléri, illetve meghaladja, a tervpályázat kiírását az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED adatbank) közzé kell tenni a külön jogszabályban meghatározott minta szerint. (3) Ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a nemzeti értékhatárt eléri vagy meghaladja, de a közösségi értékhatárt nem éri el, a tervpályázat kiírását a külön jogszabályban meghatározott módon és minta szerint a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni. (4) A tervpályázat lényeges adatait tartalmazó rövidített tervpályázati felhívást, valamint a dokumentációt részben vagy egészében, a tervezési feladat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara hivatalos tájékoztatójában, és lehetőség szerint a honlapján is közzé lehet tenni a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően.
A pályaművekkel kapcsolatos határidők és a pályaművek benyújtása 16. § (1) A pályaművek benyújtásának határidejét a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel úgy kell megállapítani, hogy a pályaművek elkészítésére elegendő idő, a meghirdetéstől számítva legalább 90 nap álljon rendelkezésre. (2) A pályaművek benyújtásának határideje a meghirdetéstől számított 60 nap lehet a) ha a tervpályázat eredményeként megrendelésre kerülő tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt.-ben a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó nemzeti értékhatár háromszorosát nem éri el; b) meghívásos tervpályázat esetén, a pályamű benyújtására szóló felhívástól számítva. (3) Azok a személyek és szervezetek, akik a tervpályázat dokumentációját beszerezték - az abban megadott határidőn belül, kizárólag írásban, postai úton, a titkosság feltételeinek betartásával - a tervpályázati feladattal kapcsolatban kérdéssel fordulhatnak a kiíróhoz. (4) A kérdések feltevésének határidejét úgy kell meghatározni, hogy az azokra adott válaszokat valamennyi pályázó a pályamű benyújtásának határideje előtt 90 napos határidő esetén legalább 45 nappal, 60 napos határidő esetén legalább 30 nappal kézhez kaphassa. (5) A kiíró a kérdésekre adott válaszokat mindazoknak megküldi, akik a dokumentációt a válaszadás időpontjáig megvették. Ugyanettől a határnaptól a kérdésekre adott válaszok a dokumentáció részét képezik. (6) A kiíró legfeljebb a kérdésekre adott válaszok időpontjáig - a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével - a dokumentáció részletes programjának tartalmát módosíthatja, az adatokat kiegészítheti, illetve a tervpályázati eljárás lefolytatásától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a dokumentáció árát az azt megvásárolt pályázóknak vissza kell téríteni. A módosítás, illetve a kiegészítés nem érintheti az alkalmassági szempontokat, illetve bírálati szempontokat. (7) A kiíró a pályaművek benyújtásának határidejét a kérdésekre adott válaszok alkalmával meghosszabbíthatja. A pályaművek benyújtásának új határidejéről, valamint a megváltozott határidőkről szóló hirdetményt - az eredeti határidő lejárta előtt legalább harminc nappal - a meghirdetéssel azonos módon közzé kell tenni, és erről a tervpályázati dokumentációt átvevő személyeket közvetlenül is tájékoztatni kell. 17. § (1) A pályaművek a dokumentációhoz csatolt címzéslap felhasználásával, kizárólag postai úton nyújthatók be. A benyújtás időpontjának a postai feladás igazolt dátumát kell tekinteni. (2) A kiírónak a benyújtott pályaművek átvételéről jegyzőkönyvet kell készítenie. Az átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (a csomagoláson található postabélyegző keltét, a postai feladóvevény számát). (3) Egy pályamű csak egy megoldást tartalmazhat, kivéve, ha a dokumentáció erre vonatkozóan eltérő feltételeket tartalmaz. (4) A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt. (5) A pályázó - a titkosság feltételeinek betartásával - a pályaművéhez csatoltan a) nyilatkozatban megtilthatja a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművének nyilvánosságra hozatalát, illetve b) a kiírásban meghatározottaknak megfelelően nyilatkozik, hogy a 14. § (4) bekezdés j) pontjában megfogalmazott követelmények szerint a tervezési feladat további feldolgozására vállalkozik-e, és ehhez a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezik-e.
A pályaművek elbírálása 18. § (1) A pályaművek elbírálásának szempontjai a hirdetményben, illetve a dokumentációban és a pályázók kérdéseire adott válaszokban meghatározott követelményektől nem térhetnek el. (2) A bíráló bizottság a bírálatból kizárja: a) a határidő után benyújtott pályaművet, bontás nélkül; b) azt a pályaművet, amely a dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeket nem teljesíti;
38
c) a titkosságot a 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében sértő pályaműveket, valamint d) azt a pályaművet, amelynek szerzőivel szemben a 13. § (3)-(4) bekezdés értelmében kizáró ok áll fenn. (3) A bíráló bizottság a bírálatból kizárhatja a formai követelményeket nem teljesítő, illetve a hiányos pályaműveket. (4) A bíráló bizottság a bírálati munkáról, a tervpályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a pályaművek rangsorolásáról, valamint a díjakról és a megvételekről hozott döntéséről folyamatos jegyzőkönyvet és írásbeli összegzésként zárójelentést készít. (5) A folyamatos jegyzőkönyvben a bírálati munkával kapcsolatos minden lényeges eseményt rögzíteni kell. A folyamatos jegyzőkönyvet a bíráló bizottság résztvevőinek alá kell írniuk. (6) A határidőben benyújtott pályaműveket a bíráló bizottság jelenlétében kell felbontani és a pályaművek valamennyi munkarészét bírálati sorszámmal kell ellátni. A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni (bontási jegyzőkönyv), amelynek legalább a pályaművek bírálati sorszámát, postai azonosítóját, továbbá a pályaművek munkarészeinek megnevezését és darabszámát kell tartalmaznia. A bontási jegyzőkönyvet a folyamatos jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (7) A bíráló bizottság a tervpályázattal kapcsolatos írásbeli összegzést zárójelentésben rögzíti. A zárójelentésnek tartalmaznia kell: a) a tervpályázat pontos címét, célját, tárgyát és jellegét; b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályaművek számát és állapotát; c) a tervpályázati kiírás szerinti előírások betartását; d) a pályaművek értékelésének szempontjait; e) a tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelését; f) az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatokat; g) a díjazott pályaművek rangsorolását, illetve rangsorolás nélküli eredmény esetén a díjazott és megvételt nyert pályaművek felsorolását; h) a díjak és megvételek elosztását, valamint ennek rövid indoklását; i) a tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlásokat; j) a továbbtervezésre vonatkozó ajánlásokat; k) eredménytelen tervpályázat esetén az eredménytelenségnek a bíráló bizottság által megállapított indokát. (8) A zárójelentés egy eredeti példányát a bíráló bizottság szavazásra jogosult résztvevőinek alá kell írnia. A bíráló bizottság a zárójelentést átadja a kiírónak, aki az abban foglaltak alapján teszi közzé a tervpályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót. (9) A díjazott, illetve megvásárolt pályaművekhez csatolt lezárt borítékot csak a folyamatos jegyzőkönyv és a szakmai bírálatokat rögzítő dokumentumok aláírása után szabad felbontani. Az adatlapon feltüntetett valamennyi személy (szerzők és munkatársak) adatait külön jegyzőkönyvben kell a zárójelentéshez csatolni. (10) Amennyiben a szerzőkkel, illetve munkatársakkal kapcsolatban a zárójelentés elfogadása után, illetve a lezárt boríték felbontása után merül fel 13. § (3)-(4) bekezdés szerinti kizáró ok, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni. Ha a kizárás a rangsorolást befolyásolja, új rangsorolást kell megállapítani.
A tervpályázat eredményének kihirdetése és hasznosítása 19. § (1) A tervpályázat eredményét a dokumentációban rögzített időpontig a kiírónak ki kell hirdetni. Az eredményhirdetés alkalmával, de legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 munkanapon belül a tervezők számára megállapított díjakat és megvételeket ki kell fizetni. (2) A zárójelentés egy-egy példányát az eredményhirdetést követő harminc napon belül mindazok részére meg kell küldeni, akik (amelyek) a dokumentációt megvásárolták, függetlenül attól, hogy pályaművet benyújtottak-e vagy sem. (3) Az eredményhirdetésre meg kell hívni a bíráló bizottság résztvevőit a díjazott és megvételt nyert pályaművek szerzőit, illetve meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázókat. (4) A díjazott és megvételt nyert pályaművek a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával. (5) A díjazásban, illetve megvételben nem részesített pályaműveket a kiíró - igazolás ellenében - a pályázónak megkeresés után visszaadja. Az át nem vett pályaműveket a kiíró a nyilvános eredményhirdetéstől számított harminc napig köteles megőrizni. (6) A kiíró a tervpályázatról készült folyamatos jegyzőkönyvet, zárójelentést és egyéb iratokat öt évig köteles megőrizni, a Kbt.-ben foglaltak szerint. (7) A tervpályázat eredményét a külön jogszabályban meghatározott minta szerint és módon közzé kell tenni. 20. § (1) A tervpályázatot követő továbbtervezésre vonatkozó tervezői szolgáltatás megrendelésére csak a bíráló bizottság által eredményesnek nyilvánított tervpályázat alapján kerülhet sor a bíráló bizottság ajánlása alapján a dokumentációban meghatározott vállalási feltételekkel, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai szerint.
39
(2) A bíráló bizottság eredménytelennek minősítheti a tervpályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak. A bíráló bizottság a zárójelentésben fogalmazza meg az eredménytelenség indokát, és javaslatot tesz a tervpályázat megismétlésének és lebonyolításának módjára. (3) A pályaművek díjazásának, illetve megvételének összege a további tervezői megbízás díjába nem számítható be.
A tervpályázatok pénzügyi fedezete és díjazása 21. § (1) A tervpályázat lebonyolításának pénzügyi fedezetét a tervpályázat meghirdetése előtt a kiíró, illetve az előkészítő és lebonyolítási feladatokat ellátó szervezet bankszámlájára át kell utalni. E nélkül tervpályázat nem hirdethető meg. (2) A tervpályázat pénzügyi fedezetének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a meghirdetett díjazás a tervpályázati feladat nagyságával, bonyolultságával és igényszintjével arányban legyen, és feleljen meg a szakmai gyakorlatban kialakultaknak, továbbá vegye figyelembe az illetékes szakmai kamarák díjszabásra vonatkozó ajánlásait. (3) A tervpályázat céljára rendelkezésre álló teljes költségkeretből a kiírás előállításához szükséges költségeket (nyomdai, sokszorosítási, gépelési, meghirdetési, postai költségek, térképek, fotók költsége stb.) le kell vonni. Az így megmaradó összeg osztható el a pályaművek díjazására, illetve megvételére, valamint a bíráló bizottság díjazására. (4) A pályaművek díjazására és megvételére előirányzott összeg arányosan csökkenthető, ha a tervpályázatot a bíráló bizottság a hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti, illetve ha a meghívásos tervpályázatra egy vagy több meghívott a pályaművét nem nyújtotta be. (5) Meghívásos tervpályázat esetén a 5. § (7) bekezdés b) pontjában említett költségtérítést a meghívott pályázó részére akkor kell kiadni, ha pályaművét tartalmi és formai szempontból hiánytalanul benyújtotta, és vele szemben kizáró ok nem merült fel. (6) A bíráló bizottság résztvevőit - végzett munkájukkal arányosan - a tervpályázat előkészítésében és a bírálati munka során kifejtett tevékenységükért díjazásban kell részesíteni. A bíráló bizottság díjazására felhasználható keret nem haladhatja meg a tervpályázat pénzügyi fedezete (3) bekezdésben felsorolt költségekkel csökkentett összegének 25%-át. (7) Eltérő megállapodás hiányában a tervpályázat elnöke (társelnöke) a bizottsági tag díjazásának 140%-ára, szakmai titkára 130%-ára, jogi szakértője a bizottsági taggal egyenlő díjazásra, szakértője a bizottsági tag díjazásának 60-80%-a közötti díjazásra jogosult.
Az ötletpályázat 22. § (1) Ötletpályázat kiírása nem kötelező és nem pótolja a Kbt. szerinti tervpályázati kötelezettséget. (2) Az ötletpályázatot követően a kiírót a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőivel szemben további megbízási kötelezettség, a pályázót vállalási kötelezettség nem terheli. Az ötletpályázat eredményeként szolgáltatás megrendelésére nem kerülhet sor. (3) Az ötletpályázatot a tervpályázatok általános rendje szerint kell kiírni és lebonyolítani, nyílt vagy meghívásos formában. A kiírónak az ötletpályázat célját a kiírásban és a dokumentációban rögzítenie kell. (4) Az ötletpályázatot akkor kell a 15. § (2)-(3) bekezdése szerint meghirdetni, a) ha az a Kbt. hatálya alá tartozó, e rendelet 5. §-ában foglalt meghívásos tervpályázat pályázóinak megjelölésére szolgál; b) ha a tervpályázati eljárásban a pályázóknak fizetendő díjak összege a Kbt. 33. § b) pontja szerinti értékhatárt eléri. Egyéb esetben az ötletpályázatot az illetékes szakmai kamara hivatalos lapjában kell meghirdetni, illetve a kiíró ezen kívül más módon is gondoskodhat a tervpályázat meghirdetéséről.
III. Fejezet AZ EGYSZERŰ TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS 23. § (1) Egyszerű tervpályázati eljárásban a kiírónak legalább három pályázót kell közvetlenül felhívnia a pályázaton való indulásra. Amennyiben a pályázó a felkérésben meghatározott határnapra nem nyilatkozik a meghívás elfogadásáról, másik pályázót kell felkérni. A felkérés elfogadását követően a kiíró a pályázók rendelkezésére bocsátja a dokumentációt.
40
(2) Az egyszerű tervpályázati eljárás során az általános tervpályázati eljárás szabályaitól kizárólag a határidőkben, a munkarészek kidolgozásának mértékében, a díjazás mértékében és a bíráló bizottság létszámában lehet eltérni. (3) Az egyszerű tervpályázati eljárás során az általános tervpályázati eljárás szabályaitól eltérően a) a benyújtási határidő a dokumentáció átadásától számítva legalább negyven nap, illetve a kérdésekre adott választ követő húsz nap lehet; b) a beadandó munkarészek száma és kidolgozása, valamint ezzel összefüggésben a pályaművek díjazása az elvégzendő feladattal arányosan csökkenthető. (4) A tervpályázat dokumentációjának elkészítésére vonatkozóan a 14. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (5) A bíráló bizottság résztvevője nem lehet olyan személy, akinek a bíráló bizottságban való részvétele a meghívott pályázóval szemben kizáró okot jelentene. A bíráló bizottság létszáma 3-5 fő lehet. A továbbiakban a bíráló bizottság összeállítására vonatkozóan a 10-12. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (6) Az elbírálásra vonatkozóan a 18. § (1)-(6) bekezdésben foglaltakat, az írásbeli összegzésre vonatkozóan a 18. § (7)-(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (7) Az egyszerű tervpályázatot a kiíró a 15. § (4) bekezdésében foglaltak szerint közzéteheti.
IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24. § (1) A tervpályázat kiírását, dokumentációját, valamint a tervpályázati eljárás során készült iratokat, jegyzőkönyveket, zárójelentést, továbbá a pályaművek feliratozását és szöveges részeit magyar nyelven akkor is el kell készíteni, ha a kiíró a hirdetményben más nyelvet határoz meg. (2) A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. LVIII. törvény 3. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében a tervpályázat részletes programjának, illetve a dokumentáció tájékoztató adatait tartalmazó része egy példányát a tervpályázat meghirdetése előtt a tervpályázat tárgya szerint illetékes Magyar Mérnöki Kamarának, illetve Magyar Építész Kamarának meg kell küldeni. A kamarák nyolc munkanapon belül szakmai észrevételt tehetnek, amennyiben a dokumentációban szabálytalanságot észlelnek, és felszólíthatják a kiírót a dokumentáció szabályossá tételére. (3) E rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni a terület- és településrendezési feladatok, kert- és tájépítészeti, belsőépítészeti szakmai előkészítésére szolgáló tervpályázat kiírására és lebonyolítására. (4) A Kbt. hatálya alá nem tartozó esetekben tervpályázat kiírása és lebonyolítása nem kötelező. Amennyiben az építtető ilyen tervpályázatot akar lebonyolítani e rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni. (5) A Kbt. hatálya alá nem tartozó tervpályázatot a 15. § (4) bekezdésben foglaltak szerint kell meghirdetni. A kiíró kérheti továbbá a külön jogszabályban meghatározott minta szerint elkészített kiírás közzétételét a Közbeszerzési Értesítőben. (6) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat az építésügyért felelős miniszter látja el. 25. § (1) E rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően meghirdetett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni. (3) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzés előkészítése során az építészeti tevékenységnek minősülő szolgáltatás megrendelése nemzetközi szerződésben meghatározott eljárás alapján már megtörtént.
. A tervpályázati eljárás különös szabályai a kormányrendeletben Az építési beruházások és a tervpályázatok közbeszerzési eljárására vonatkozó két kormányrendelet szorosan összefügg, mert a kettő együtt alkotja a teljes építési folyamat szabályozási rendszerét. A speciális szabályozás célja az építési beruházások tervezési szakaszára, valamint a tervezés önálló szolgáltatásként való versenyeztetésére vonatkozó eljárási szabályok megfogalmazása - figyelemmel az építé-szeti-műszaki tervezés versenye, a tervpályázat műfaji sajátosságaira is. Az eljárás szakmaialap-részletezése lehetővé teszi a
41
közpénzekből megvalósuló beruházások során az építésügyi, építészeti, műszaki szakmai szempontok és követelmények hatékony érvényre juttatását. 2.1. Általános rendelkezések 2.1.1. Az eljárás alapja Az R. értelmében tervpályázati eljárást kell lefolytatni a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozó, építési beruházás esetén az építmény építészetiműszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő épí-tészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére. (Az alanyi hatályt az előző részben ismertettük.) 2.1.2. A megrendelés tárgya A tervpályázati eljárás eredményeként - az R. 22. §-ában foglalt eltérésekkel - a Kbt. szerinti tervezői szolgáltatást rendelik meg, ezért ismertettük a korábbiakban részletesen a szolgáltatásmegrendelések értékhatárait, beszerzési rezsimtől függően. 2.1.3. A tervpályázati eljárás fajtái A tervpályázati eljárások fajtáit a Kbt. 155. §-a már nevesítette. A kormányrendelet azonban továbblép a Kbt. szabta kereteken. A tervpályázati eljárás a 2. § (1) bekezdése értelmében pályaművön (építészeti-mű-szaki, illetve egyéb tervjavaslaton) alapuló tervpályázat vagy ötletpályázat lehet. 2.1.3.1. Ötletpályázat A 22. §-ban foglalt eltérések arra utalnak, hogy ún. ötletpályázat kiírása esetében - amely nem pótolja a Kbt. szerinti tervpályázati kötelezettséget - nem lehetséges szolgáltatás megrendelése. E sajátos lehetőség lebonyolítási rendje azonos a tervpályázati eljárás rendjével, ugyanakkor az ötletpályázatot követően a kiírót a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőivel szemben további megbízási kötelezettség, illetve a pályázót vállalási kötelezettség nem terheli. Az R. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében az ötletpályázat a tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozására, a kiírói igények előzetes tisztázására, a tervezési program előkészítésére szolgál, olyan esetekben, amelyekben a tervpályázati eljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése, ezért nincs lehetőség szolgáltatás megrendelésére a szerződéskötés szakaszában. Alkalmazható az eljárás emellett az általános szabályokban már megismert meghívásos eljárás résztvevőinek a kiírásban való meghatározására is. Az ötletpályázatnak a rendelet 15. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti szigorú hirdetményközzétételi rendje azonban csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor az a Kbt. hatálya alá tartozó meghívásos tervpályázat pályázóinak megjelölésére szolgál, illetve ha a tervpályázati eljárásban a pályázóknak fizetendő díjak összege a Kbt. 33. §-ának b) pontja szerinti értékhatárt eléri [az említett jogszabályhely szerint a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 130 000 SDR-nek megfelelő euró; a Kbt. 22. §-ának
42
(1) bekezdésében meghatározott összes egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 200 000 SDR-nek megfelelő euró; a Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében: 200 000 euró]. Egyéb esetben elegendő az ötletpályázatot az illetékes szakmai ka-mara hivatalos lapjában meghirdetni, illetve a kiíró ezenkívül más módon is gondoskodhat a tervpályázat meghirdetéséről. 2.1.4. Kivétel az eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól A tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelezettsége nem érinti az Étv. 2. §-ának 18. pontja szerinti sajátos építményfajták tervezését, amely esetben a tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező. Sajátos építményfajták az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közműés energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mérnöki létesítmények), továbbá a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos, és az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint honvédelmi és katonai célú építmények. Amenynyiben azt a tervezés jellege lehetővé teszi, illetve műszaki, minőségi és gazdasági követelmények igénylik, természetesen a tervpályázati eljárás lefolytatható. Lényeges, az előbbiekben érintett tárgyi hatályt érintő szabályozást találunk a rendelet záró rendelkezései között, amelynek értelmében az R. előírásait nem kell alkalmazni, ha az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzés előkészítése során az építészeti tevékenységnek minősülő szolgáltatás megrendelése nemzetközi szerződésben meghatározott eljárás alapján már megtörtént. 2.1.5. Kiterjesztő előírás A kormányrendelet előírásait kell alkalmazni a terület- és településrendezési feladatok, kertés tájépítészeti, belsőépítészeti feladatok szakmai előkészítésére szolgáló tervpályázat kiírására és lebonyolítására az R. 24. §-ának (3) bekezdése értelmében. 2.1.6. Tervpályázat és engedé-lyezésiterv-dokumentáció A tárgyi hatályhoz kapcsolódva fontos megemlíteni, hogy a tényleges megvalósítást megelőzően be kell kalkulálni, hogy a tervpályázati eljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi, illetve egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni, és az nem irányulhat magának az engedélyezésiterv-dokumen-tációnak az elkészítésére. 2.1.7. Titkosság Az R. általános szabályai között kiemelt szerepet kap a titkosság biztosítása (3. §), különös tekintettel a szerző személyére, munkahelyére, a díjazásban, illetve megvételben részesített pályaművek szerzőinek adataira, amelyeket csak a bírálat lezárását követően le-het nyilvánosságra hozni, illetve a díjazásban, megvételben, illetve költségtérítésben nem részesített pályaművek szerzőinek adataival kapcsolatban, amelyeket csak a pályázó felhatalmazásával ismerhet meg a bírálóbizottság, illetve hozhatók azok nyilvánosságra. 2.2. Nyílt és meghívásos tervpályázati eljárás A nyílt vagy meghívásos tervpályázati eljárás közötti választás az ajánlatkérő feladata, amely választás függ a tervezési feladat nagyságától, bonyolultságától, körülményeitől, azaz a 43
rendelet nem tartalmaz taxatív felsorolást a meghívásos eljárás pontos feltételeinek meghatározása tekintetében. 2.2.1. Nyílt eljárás Az R. részben ismétli a Kbt. rendelkezéseit, illetve kiegészíti azokat, mikor a 4. §-ának (2) bekezdésében jelzi, hogy a kiíró a tervpályázati kiírásban nyílt tervpályázat esetében is jogszabályon alapuló szakmai követelményekhez kötheti a tervpályázaton való részvétel feltételeit. Tehát ebben az esetben nem sérti az esélyegyenlőség alapelvét, ha a kiíró jogszabályon alapuló szakmai követelményeket támaszt kiírásában. 2.2.1.1. Az eljárás szakaszai A nyílt eljárás egy szakaszban vizsgálja az alkalmasságot és bírálja el az előre megadott részszempontok szerint a pályázatot. 2.2.2. Meghívásos eljárás A meghívásos eljárás tipikus kétszakaszos eljárás, amely első szakaszában az alkalmasság vizsgálatát célozza, második szakasza pedig a nyertes pályázat kiválasztására koncentrál. 2.2.2.1. Az eljárás szakaszai A meghívásos tervpályázati eljárás esetén a Kbt. már ismertetett 155. §-ának (3) bekezdése és 156. §-a, valamint a Kbt. 157. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint kell eljárni. Azaz meghívásos tervpályázati eljárás két szakaszból áll; az első szakaszban a kiíró a jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás első szakaszában a kiíró nem kérhet, a jelentkező pedig nem nyújthat be pályaművet, hasonlóan a Kbt. azon szabályához, amelynek értelmében részvételi szakaszban nincs lehetőség ajánlat benyújtására. 2.2.2.2. A keretszám-meghatározás jelentősége Ha a kiíró nem határozza meg a pályázók keretszámát vagy létszámát, akkor az első szakaszban alkalmasnak minősített valamennyi pályázót fel kell hívni a pályamű benyújtására. Ha azonban a kiíró meghatározza a pályázók keretszámát vagy létszámát, az első szakaszban alkalmasnak minősített pályázók közül a tervpályázati kiírásban megadott rangsorolás alapján kiválasztott pályázókat kell felhívni a pályamű benyújtására - így szól a kormányrendelet ismétlése a Kbt. értelmében. (A meghívásos tervpályázatban közvetlenül is lehetőség van pályázók felkérésére.) 2.2.2.3. Dokumentáció Ha a kiíró a pályázók keretszámát vagy létszámát meghatározta, akkor a dokumentációt térítésmentesen kell a pályázóknak átadni, és a kiíró a dokumentációban meghatározott feltételek szerint költségtérítést állapíthat meg. A jogalkotó ezzel ad lehetőséget a pályázók ösztönzésére, hogy komolyabb tervezési feladat elkészítése ne szegje kedvét az ebben fantáziát ugyan látó, de előre megfinanszírozni nem tudó pályázóknak. 2.3. Alkalmasság igazolása Az alkalmasság igazolását az R. 6. §-a taxatíve felsorolja, amelyek között helyet kell kapnia legalább
44
- a pályázat tárgyával kapcsolatos eddigi szakmai tevékenység ismertetésének; - a tervezési jogosultság igazolásának; - a lehetséges társtervezők, szakági tervezők, alvállalkozók megnevezésének; - a tervezői felelősségbiztosítás igazolásának; - a garanciavállalás módjának. 2.3.1. Műemlékekhez kapcsolódó előírás Speciális szabály, hogy - az R. 7. §ának (4) bekezdése értelmében - a műemléki védelem alatt álló építmény felújításának, átalakításának, korszerűsítésének, helyreállításának, bővítésének tervezésére irányuló tervpályázati eljárásban a pályázók alkalmasságát minden esetben vizsgálni kell - amely előírás szorosan kapcsolódik a beszerzés különleges tárgyához. 2.3.2. Igazolások benyújtásának határideje Fontos kitétel, hogy az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a pályázók számára megfelelő idő, de a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítva legalább 20 nap álljon rendelkezésre. 2.3.3. Az alkalmasság vizsgálata Az alkalmasság vizsgálatának eredményét ki kell hirdetni, illetve az eredményhirdetést követően öt napon belül a meghívottak számára a dokumentációt postán vagy közvetlenül át kell adni. 2.4. A tervpályázati eljárások alkalmazásának esetei 2.4.1. Általános szabályok szerinti eljárás A Kbt. alapján már ismertetett szabályok értelmében a kormányrendelet 14-21. §-ai szerinti általános eljárási szabályoknak megfelelően kell a tervpályázati eljárást lefolytatni, ha a tervpályázat eredményeként megrendelt tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szolgáltatás megrendelésére vonatkozó nemzeti értékhatárát eléri vagy meghaladja. (A becsült értékeket a korábbiakban ismertettük.) 2.4.2. Tervpályázat egyszerű eljárással A tervpályázat az R. 23. §-a szerinti egyszerű eljárással is lefolytatható akkor, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó egyszerű közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja, de a nemzeti értékhatárt nem éri el. 2.4.3. Meglévő épület bővítésének, átalakításának tervezése Speciális helyzet, hogy meglévő épület bővítésének, valamint átalakításának tervezése esetén akkor kell tervpályázati eljárást lefolytatni, ha a megrendelendő tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerinti, szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közösségi értékhatárt eléri vagy meghaladja, és ha a bővítés mértéke a meglévő épület beépített térfogatát eléri vagy meghaladja, illetve a bővítés során önálló épület jön létre; vagy ha az átalakítás az épület funkciójának megváltoztatásával jár. Tehát, amennyiben egy rendkívül rossz állapotban lévő épület felújítása nem eredményezi az épület bővítését, és nem változik meg az épület funkciója, akkor nem kötelező tervpályázati eljárást lefolytatni. A jogalkotó ezzel az
45
engedménnyel kívánta a felesleges kötelezettségektől megtisztítani a szóban forgó eljárásfajtát. 2.5. Közreműködők a tervpályázati eljárásokban A kormányrendelet 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a tervpályázat közreműködői a kiíró (társkiíró), a bírálóbizottság és a pályázó. A tervpályázat esetében tehát nem ajánlatkérőről, hanem kiíróról, ajánlattevők helyett pedig pályázókról beszélünk. 2.5.1. Kiíró (társkiíró) Az R. értelmében kiíró az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az adott tervezési feladat vonatkozásában rendelkezési és döntési jogosultsággal, valamint a tervpályázat lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezik. 2.5.1.1. Kiírói kötelezettségek, a bírálóbizottság díjazása A kormányrendelet 21. §-ának szabályai lényegesen szigorúbb kötelezettségeket írnak elő a kiíró számára. Nevezetesen, hogy a tervpályázat lebonyolításának pénzügyi fedezetét a kiíró bankszámlájára át kell utalni. E nélkül tervpályázat nem hirdethető meg. Továbbá, hogy a tervpályázat pénzügyi fedezetének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a meghirdetett díjazás a tervpályázati feladat nagyságával, bonyolultságával és igényszintjével arányban legyen, és feleljen meg a szakmai gyakorlatban kialakultaknak, továbbá vegye figyelembe az illetékes szakmai kamarák díjszabásra vonatkozó ajánlásait. Érdekes, hogy az R. esetében a szakmai kamarákra utalás állandóan visszatérő, a szakmai kultúrát erősítő elemként jelenik meg. A tervpályázat céljára rendelkezésre álló teljes költségkeretből a kiírás előállításához szükséges költségeket (nyomdai, sokszorosítási, gépelési, meghirdetési, postai költségek, térképek, fotók költsége stb.) le kell vonni, tehát a kiíró bankszámlájára utalt keret erre is felhasználható. Az így megmaradó összeg osztható el a pályaművek díjazására, illetve megvételére, valamint a bírálóbizottság díjazására. A tervpályázati eljárásokban a jogalkotó beemeli a szabályozásba a bírálóbizottság díjazásának lehetőségét, amely új elem a közbeszerzési előírások között. Nevezetesen, hogy a bírálóbizottság résztvevőit - végzett munkájukkal arányosan - a tervpályázat előkészítésében és a bírálati munka során kifejtett tevékenységükért díjazásban kell részesíteni. A bírálóbizottság díjazására felhasználható keret nem haladhatja meg a tervpályázat pénzügyi fedezete előzőekben felsorolt költségekkel csökkentett összegének 25 százalékát. Eltérő megállapodás hiányában a tervpályázat elnöke (társelnöke) a bizottsági tag díjazásának 140 százalékára, szakmai titkára 130 százalékára, jogi szakértője a bizottsági taggal egyenlő díjazásra, szakértője a bizottsági tag díjazásának 60-80 százaléka közötti díjazásra jogosult. A pályaművek díjazására és megvételére előirányzott összeg arányosan csökkenthető akkor, ha a bírálóbizottság a hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti a tervpályázatot, illetve ha a meghívásos tervpályázatra egy vagy több meghívott a pályaművét nem nyújtotta be - azaz látható, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg elköltésére nem kötelezi a kormányrendelet a kiírót.
46
Meghívásos tervpályázat esetén az R. 5. § (7) bekezdésének b) pontjában említett költségtérítést a meghívott pályázó részére akkor kell kiadni, ha pályaművét tartalmi és formai szempontból hiánytalanul benyújtotta, és vele szemben kizáró ok nem merült fel. 2.5.1.2. Társkiíró A rendeletben szabályozott társkiíró a tervpályázat kiírásában és lebonyolításában a kiíróval együttesen eljáró, a tervpályázat eredményességében érdekelt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely új szereplője a közbeszerzési eljárásnak. A két kiemelt szereplő felelős a tervpályázat kiírásának és lebonyolításának szakszerűségéért és jogszerűségéért, az esélyegyenlőség biztosításáért, amelynek értelmében a kiíró (társkiíró) köteles a pályázók számára a tervpályázatra vonatkozóan megkülönböztetés nélküli azonos információkat adni. 2.5.1.3. Kiírói, társkiírói feladatok A kiíró (társkiíró) feladatait a rendelet taxatíve sorolja fel, amely felsorolás szerint a kiíró (társkiíró) feladatai a következők: - a tervpályázat céljának és jellegének meghatározása; - a tervpályázat pénzügyi fedezetének biztosítása; - a bírálóbizottság felkérése, megbízása, díjazása, munkafeltételeinek biztosítása; - a tervpályázati feladat meghatározása; - a kiírás elkészítése, illetve elkészíttetése, jóváhagyása és meghirdetése; - a tervpályázat lebonyolítása; - a tervpályázat eredményének kihirdetése, a pályadíjak kifizetése; valamint - a pályaművek jogszabály szerinti felhasználása, illetve hasznosítása. 2.5.2. Bírálóbizottság A bírálóbizottság - a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete - a kiíróval kötött megállapodás szerint végzi munkáját, megbízása a felkéréstől a zárójelentés aláírásáig tart. Különmegállapodás alapján a bírálóbizottság a kiírást elkészítheti, illetve tagjai a kiírás elkészítésében részt vehetnek. Érzékelhető, hogy a szakmai felkészültség és a minél színvonalasabb előkészítés érdekében a jogalkotó sajátos szabályozást alkalmaz a tervpályázati eljárás esetében. 2.5.2.1. Résztvevők A bírálóbizottság résztvevői: az elnök (társelnök), a szakmai titkár, a bírálóbizottsági tagok, továbbá a szakértőként bevont személyek és szükség szerint a jogi szakértő. A szakmai titkár feladata a tervpályázati kiírás előkészítése, valamint a tervpályázat lebonyolításának szervezése, azaz az eljárás dokumentálásának minél teljesebb elvégzése. 2.5.2.2. Részvételi feltételek
47
A bírálóbizottságban tagként, illetve szakértőként a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamarák, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények, továbbá az érintett szakminisztériumok, országos hatáskörű szervek, illetve a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat által javasolt és erre felkért képviselői, illetve magánszemélyek vehetnek részt, akik a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. A bírálóbizottságban a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara és a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben biztosítani kell. Az építményfajta szerinti illetékes szakminisztérium, illetve országos hatáskörű szerv képviseletét is biztosítani kell akkor, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerinti nemzeti értékhatár háromszorosát meghaladja. 2.5.2.3. A szakmai kamarák szerepe Az R. záró rendelkezései között hasonlóan felvetődik a jelen összeállításban már korábban is kiemelt kamarák szerepe, amelynek alapján a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében a tervpályázat részletes programjának, illetve a dokumentáció tájékoztató adatait tartalmazó része egy példányát a tervpályázat meghirdetése előtt a tervpályázat tárgya szerint illetékes Magyar Mérnöki Kamarának, illetve Magyar Építész Kamarának meg kell küldeni. A kamarák nyolc munkanapon belül szakmai észrevételt tehetnek, amennyiben a dokumentációban szabálytalanságot észlelnek, és felszólíthatják a kiírót a dokumentáció szabályossá tételére. Felhívjuk a figyelmet, hogy további szankcióra nem nyílik lehetőségük a kamaráknak, így például az eljárás megindításának nem lehet akadálya a kamarák észrevételének késése, vagy annak esetleges negatív tartalma. Érdekesség, hogy az R. 15. §ának (4) bekezdése értelmében a tervpályázat lényeges adatait tartalmazó rövidített tervpályázati felhívást, valamint a dokumentációt részben vagy egészében, a tervezési feladat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara hivatalos tájékoztatójában, és lehetőség szerint a honlapján is közzé lehet tenni - a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően. 2.5.2.4. Jogi szakértő a bírálóbizottságban A bírálóbizottságban a kormányrendelet 7. §-ának (1) bekezdésében említett esetben - azaz ha a tervpályázat eredményeként megrendelendő tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó nemzeti értékhatárt eléri vagy meghaladja jogi végzettséggel rendelkező jogi szakértő közreműködik, biztosítva ezzel a rendelet maradéktalan betartását. Feladata a tervpályázati eljárás során készült jegyzőkönyvek (bontási jegyzőkönyv, folyamatos jegyzőkönyv) és egyéb iratok elkészítése. Az R. 7. §-ának (1) bekezdésében nem említett esetben a jogi szakértő feladatát a szakmai titkár is elláthatja, ennek megfelelően feladata a jegyzőkönyvek vezetésével is kibővül. 2.5.2.5. A bírálóbizottság eljárása A bírálóbizottság elnöke hívja össze és vezeti a bizottság üléseit és a bírálati munkát. A bírálóbizottságban társelnök közreműködésére akkor van szükség, ha az elnök nem rendelkezik a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel.
48
Szavazásra jogosult az elnök (társelnök), a szakmai titkár és a tagok. A szavazásra jogosultak száma az egyszerű tervpályázati eljárásban foglalt eltérésekkel 5-11 fő lehet, és a szavazásra jogosultak legalább kétharmadának rendelkeznie kell a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel. A szakmai kamarák és szakmai szervezetek képviselőinek a pályázóktól megkövetelt tervezési jogosultsággal is rendelkezniük kell, tehát a delegálás is ennek a szigorú követelménynek megfelelően kell, hogy történjen, amely feltételezi a kamarákkal és szakmai szervezetekkel való állandó kapcsolattartást és előzetes konzultációt a közbeszerzés tárgyát illetően. A tervpályázat meghirdetése előtt a dokumentációt a bírálóbizottság valamennyi szavazásra jogosult tagjának és jogi szakértőjének egyetértő aláírásával kell ellátnia. Amennyiben a bírálóbizottság tagja a dokumentációban foglaltakkal nem ért egyet, a bírálóbizottság munkájában való részvételről lemondhat a tervpályázat meghirdetése előtt. Szükség esetén a kiíró újabb tagot kérhet fel. Akadályoztatás esetén a bírálóbizottság elnökét a társelnök, tagját a bírálati munka teljes ideje alatt - szükség esetén - a kiírásban meghirdetett póttag helyettesíti. A bírálóbizottságba az elnök által behívott póttag a tagokkal azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkezik. 2.5.2.6. A bizottság feladatai A bírálóbizottság taxatíve felsorolt feladatai a következők: - a kiírásban meghirdetett tervpályázati célt legjobban megvalósító pályaművek meghatározása rangsorolással vagy rangsorolás nélkül; - a pályaművek részletes indoklással ellátott írásbeli értékelése, minősítése, a zárójelentés elkészítése; - a tervpályázaton díjazott, illetve megvételt nyert pályaművekhez mellékelt zárt borítékok felbontása; valamint - a továbbtervezésre vonatkozó ajánlás elkészítése. 2.5.2.7. A bírálóbizottság döntése A bírálóbizottság szakmai döntése a pályaművek értékelésére, minősítésére, rangsorolására, valamint a tervpályázati díjak odaítélésére vonatkozóan végleges, attól a kiíró nem térhet el. Ez a rendelkezés szigorúbb a Kbt.-ben alkalmazandó döntési szabadságnál, amely kiemeli a tervpályázat szakmai jellegét. A bírálóbizottság a döntéseit testületként, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bírálóbizottság határozatképességéhez a szavazásra jogosultak kétharmadának jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bírálóbizottság bármely résztvevője a bírálati munka során jogosult ellenvéleményét vagy különvéleményét a folyamatos jegyzőkönyvben rögzíteni. 2.5.2.8. Az eljárás nyilvánossága A bírálóbizottság munkája nem nyilvános. A bírálati munka ideje alatt a kiírásban meghirdetett személyeken kívül csak a jegyzőkönyvek leírását végző kisegítő személyzet lehet jelen, biztosítva ezzel a korábbiakban már tárgyalt titkosságot.
49
2.5.2.9. Összeférhetetlenség A bírálóbizottság tagjai az általuk bírált tervek továbbtervezésében tervezőként, szakértőként, illetve tanácsadóként nem vehetnek részt, továbbá nem vállalkozhatnak a kiíró megbízásából az általuk bírált tervpályázat helyszínére, azonos tervezői program szerinti terv elkészítésére az eredményhirdetéstől számított három éven belül. Mindez a korábban már tárgyalt összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztése, amely a tervek sajátos, jogtalan hasznosulásának próbál gátat szabni. 2.5.3. Pályázó A pályázó fogalmát a Kbt. határozza meg 4. §-ának 30. pontjában, amely szerint a pályázó az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is, aki, illetőleg amely a tervpályázati eljárásban pályázatot (pályaművet) nyújt be. Pályázónak tekintendő az R. alapján az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely - a külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező alkalmazottja, illetve megbízottja által - a tervpályázati kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, vagy akit (amelyet) erre felkértek. A pályázó azzal, hogy pályaművét benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadja, tehát erre a későbbiekben nem hivatkozhat. 2.5.3.1. Összeférhetetlenség Az összeférhetetlenségi szabályok, hasonlóan a Kbt.-ben foglaltakhoz, igen szigorúak, ennek megfelelően nem indulhat pályázóként - az a személy vagy szervezet, akit/amelyet a tervpályázati eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevontak; - aki a bírálóbizottság résztvevőjének hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja értelmében közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa]; résztvevőjével együtt azonos gazdálkodó szervezettel áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve azonos gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; résztvevőjével egy éven belül közösen pályaművet (pályázatot) nyújtott be; - az a gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy a gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tagja, illetve ezeknek a hozzátartozója a bírálóbizottság tagja; - az a gazdálkodó szervezet, amellyel a bírálóbizottság bármely meghirdetett tagja munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; - az a gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, amely (aki) szakmai tevékenysége körében - öt évnél nem régebben meghozott jogerős ítéletben megállapított - jogszabálysértést követett el. 2.6. Általános tervpályázati eljárás
50
2.6.1. Tervpályázati dokumentáció A tervpályázati kiírás dokumentációja (azaz a dokumentáció) a kormányrendelet 14. §-a értelmében részletes programból és a hozzá tartozó mellékletből, valamint a tervpályázat szempontjából lényeges tájékoztató adatok ismertetéséből áll. 2.6.1.1. A részletes program tartalma A dokumentáció részletes programjának tartalmaznia kell különösen: - a tervezési feladat részletes leírását, a tervpályázat szempontjából szükséges adatokat, az alkalmazandó irányelveket, szükség szerint utalva a hatósági előírásokra, normatívákra, szabványokra; - a tervpályázat kidolgozásához felhasználható - ki nem adott, de tanulmányozható - anyagok megtekintésének helyét és módját; - a tervpályázat kidolgozása során figyelembe veendő lényeges adatokat (településtörténet, településszerkezet, terület-és településrendezési vonatkozások, növényzet, terepadottságok, talajviszonyok, területfelhasználás, műemléki védettség, közlekedés, közintézmény-ellátott-ság, egyéb adatok); - az objektív összehasonlítást megkönnyítő, a pályázó által szolgáltatandó adatok kérdőlapját; - a szabadalmi bejelentés alatt álló munkarészek megjelölésének módját; - a pályaművek elbírálásának a tervpályázat tárgya szerinti sajátos szakmai szempontjait; - a formai és tartalmi előírásokat, megkülönböztetve az ajánlott, illetve kötelezően betartandó követelményeket; - a pályaművek benyújtandó munkarészeinek megnevezését, léptékét és formai előírásait; - a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművek visszaadásának módját; továbbá - az eredményhirdetés helyére és időpontjára vonatkozó információkat. 2.6.1.2. A dokumentáció mellékletének tartalma A dokumentáció mellékleteinek tartalmazniuk kell: - a tervezési terület alaptérképét, helyszínrajzát, szükség esetén geodéziai adatokat; - a tervpályázati feladat megismeréséhez és a pályamű elkészítéséhez szükséges térképeket, vizsgálatokat, tervi előzményeket, fényképeket; címzéslapot; - borítékot; továbbá - a pályázók adatainak és a díjazás, illetve megvétel szerzők közötti százalékos arányának feltüntetésére szolgáló kitöltendő adatlapot. 2.6.1.3. A dokumentáció tartalma A dokumentációnak tartalmaznia kell a tervpályázattal kapcsolatos lényeges tájékoztató adatokat is, különösen
51
- a kiíró(k) megnevezését; - a tervpályázat pontos címét, tárgyát, célját és jellegét; - a tervpályázaton való részvétel feltételeit (alkalmassági követelményeket); - a teljes tervpályázati dokumentáció beszerzésének helyét, költségét; - a pályaművek benyújtásának helyét, módját és határidejét; - a pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, ezen belül a díj legnagyobb és a megvétel legkisebb összegét; - a bírálóbizottság elnökének (társelnökének), szakmai titkárának, tagjainak (póttagjainak) és a kiírás időpontjában ismert szakértőinek nevét és az általuk képviselt szervezetet vagy munkahelyet; - a tervpályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, valamint a válaszok megadásának módját és határidejét; - meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázók nevét; - a tervezési szolgáltatás megrendelé-séhez szükséges kiírói feltételeket és követelményeket (tervezési díj, határidők); - a tervpályázati kiírás részletes programjának és mellékleteinek tartalomjegyzékét; továbbá - a tervpályázati eljárásra vonatkozó jogszabályok megnevezését. 2.6.1.4. A dokumentáció beszerzési ára A dokumentáció beszerzésének árát a kiíró határozza meg, amely legfeljebb a dokumentáció elkészítésének költségéig terjedhet, a Kbt. céljainak megfelelően, amelynek a meghirdetés napján rendelkezésre kell állnia, s átadásakor az átvevő/megvásárló nevét, címét jegyzékbe kell foglalni. 2.6.2. A tervpályázat meghirdetése A tervpályázati kiírást a már említett, a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegzések és az éves statisztikai összegzések mintáiról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM rendeletben foglalt 11., illetve 21. melléklete szerinti minta alkalmazásával kell meghirdetni. A kiírás további tartalmi elemeiről a Kbt. 157. §-a és a 160. §-ának (1) bekezdése rendelkezik. 2.6.2.1. Hirdetmény a TED-ben és a Közbeszerzési Értesítőben A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet értelmében, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a közösségi értékhatárt eléri, illetve meghaladja, a tervpályázat kiírását az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbank) közzé kell tenni; amennyiben a nemzeti értékhatárt éri el, vagy meghaladja azt, úgy a közzététel a Közbeszerzési Értesítőben kötelező - ismétli a Kbt. rendelkezéseit a kormányrendelet 15. §-a. 2.6.3. A pályaművekkel kapcsolatos határidők, a pályaművek benyújtása és elbírálása
52
2.6.3.1. Benyújtási határidők A pályaművek benyújtásának határidejét az R. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt eltérésekkel úgy kell megállapítani, hogy a pályaművek elkészítésére elegendő idő, azaz a meghirdetéstől számítva legalább 90 nap álljon rendelkezésre. A pályaművek benyújtásának határideje a meghirdetéstől számított 60 nap lehet akkor, ha a tervpályázat eredményeként megrendelt tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt.-ben a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó nemzeti értékhatár háromszorosát nem éri el. Meghívásos tervpályázat esetén a 60 nap a pályamű benyújtására szóló felhívástól számítva értendő. 2.6.3.2. Információs lehetőség Azok a személyek és szervezetek, akik a tervpályázat dokumentációját beszerezték - az abban megadott határidőn belül, kizárólag írásban, postai úton, a titkosság feltételeinek betartásával -, a tervpályázati feladattal kapcsolatban kérdéssel fordulhatnak a kiíróhoz. A kérdések feltevésének határidejét úgy kell meghatározni, hogy az azokra adott válaszokat valamennyi pályázó 90 napos határidő esetén legalább 45 nappal, 60 napos határidő esetén legalább 30 nappal, a határidő lejárta előtt kézhez kaphassa. Az információadás feltételei tehát lényegesen szigorúbbak a Kbt. 56. §-ában foglaltaknál, amely kiegészítő tájékoztatás a tervpályázati eljárás esetében olyan jelentőséggel bírhat, hogy a jogalkotó fontosnak tartotta a válaszadási határidőt hatszorosan megnyújtani. A kiíró a kérdésekre adott válaszokat mindazoknak megküldi, akik a dokumentációt a válaszadás időpontjáig megvették - az esélyegyenlőség alapelvének megfelelően. Ugyanettől a határnaptól a kérdésekre adott válaszok a dokumentáció részét képezik. 2.6.3.3. A kiíró módosítási lehetősége A kiíró legfeljebb a kérdésekre adott válaszok időpontjáig - a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével - a dokumentáció részletes programjának tartalmát módosíthatja, az adatokat kiegészítheti, illetve a tervpályázati eljárás lefolytatásától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a dokumentáció árát az azt megvásárló pályázóknak vissza kell téríteni. A módosítás, illetve a kiegészítés nem érintheti az alkalmassági szempontokat, illetve bírálati szempontokat. 2.6.3.4. Határidő-hosszabbítás és feltételei A kiíró a pályaművek benyújtásának határidejét a kérdésekre adott válaszok alkalmával meghosszabbíthatja. A pályaművek benyújtásának új határidejéről, valamint a megváltozott határidőkről szóló hirdetményt - az eredeti határidő lejárta előtt legalább harminc nappal - a meghirdetéssel azonos módon közzé kell tenni, és erről a tervpályázati dokumentációt átvevő személyeket közvetlenül is tájékoztatni kell. 2.6.3.5. A pályaművek benyújtásának módja A pályaművek a dokumentációhoz csatolt címzéslap felhasználásával, kizárólag postai úton nyújthatók be. Az R. 18. §-ának e megoldása részben idejétmúlt, amelynek változása az elektronikus megoldások előtérbe kerülésével várhatóan változni fog. A benyújtás időpontjának a postai feladás igazolt dátumát kell tekinteni, amely különbözik a Kbt. szabályaitól, s egyben bizonytalanná is teszi az ajánlattételi határidő betartását. 2.6.3.6. Átvételi előírások 53
A kiírónak a benyújtott pályaművek átvételéről jegyzőkönyvet kell készítenie. Az átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (a csomagoláson található postabélyegző keltét, a postai feladóvevény számát). 2.6.3.7. A pályaművekre vonatkozó követelmények Egy pályamű csak egy megoldást tartalmazhat, kivéve ha a dokumentáció erre vonatkozóan eltérő feltételeket tartalmaz, tehát alternatív ajánlattételi lehetőség megengedett, de csak abban az esetben, ha a kiíró az ajánlati felhívásában előírta. A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt, kikerülendő ezzel a meg nem engedett alternatív ajánlatok benyújtását. 2.6.3.8. A nyilvánosságra hozatal megtiltása A pályázó - a titkosság feltételeinek betartásával - a pályaművéhez csatoltan nyilatkozatban megtilthatja a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművének nyilvánosságra hozatalát, illetve a kiírásban meghatározottaknak megfelelően nyilatkozik, hogy - a kormányrendelet 14. § (4) bekezdésének j) pontjában megfogalmazott követelmények szerint - a tervezési feladat további feldolgozására vál-lalkozik-e, és ehhez a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendel-kezik-e. A korábbiakban már külön kiemelt titkosság tehát elsősorban a pályázó érdekeit védi, amelynek folyamatos evidenciában tartása a kiíró érdeke. 2.6.3.9. Bírálati szempontok A pályaművek elbírálásának szempontjai a hirdetményben, illetve a dokumentációban és a pályázó kérdéseire adott válaszokban meghatározott követelményektől - a kormányrendelet 19. §-a értelmében - nem térhetnek el. 2.6.3.10. Kizárás a bírálatból A bírálóbizottság a bírálatból kizárja: - a határidő után benyújtott pályaművet, bontás nélkül; - azt a pályaművet, amely a dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeket nem teljesíti; - a titkosságot sértő pályaműveket; valamint - azt a pályaművet, amelynek szerzőivel szemben a rendelet 13. §ának (3)-(4) bekezdése értelmében kizáró ok áll fenn (a kizáró okokat írásunk korábbi részében ismertettük). A bírálóbizottság a bírálatból kizárhatja a formai követelményeket nem teljesítő, illetve a hiányos pályaműveket, amely - mint az a jogszabályi megfogalmazásból kitűnik - nem kötelező érvényű, tehát a hiánypótlási lehetőség megengedett, amennyiben azt felhívásában a kiíró idejében jelezte - hasonlóan a Kbt. szabályozásához. 2.6.3.11. Folyamatos jegyzőkönyv A bírálóbizottság a bírálati munkáról, a tervpályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a pályaművek rangsorolásáról, valamint a díjakról és a megvételekről hozott döntéséről
54
folyamatos jegyzőkönyvet és írásbeli összegzésként zárójelentést készít. (Ez utóbbira visszatérünk.) A folyamatos jegyzőkönyvben a bírálati munkával kapcsolatos min-den lényeges eseményt rögzíteni kell. A folyamatos jegyzőkönyvet a bírálóbizottság résztvevőinek alá kell írniuk. 2.6.3.12. A pályaművek felbontása A határidőben benyújtott pályaműveket a bírálóbizottság jelenlétében kell felbontani, és a pályaművek valamennyi munkarészét bírálati sorszámmal kell ellátni. A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni (ez az ún. bontási jegyzőkönyv), amelynek legalább a pályaművek bírálati sorszámát, postai azonosítóját, továbbá a pályaművek munkarészeinek megnevezését és darabszámát kell tartalmaznia. A bontási jegyzőkönyvet a folyamatos jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 2.6.3.13. A zárójelentés tartalma, formája, szerepe az eljárásban A bírálóbizottság a tervpályázattal kapcsolatos írásbeli összegzést zárójelentésben rögzíti. A zárójelentésnek tartalmaznia kell: - a tervpályázat pontos címét, célját, tárgyát és jellegét; - a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályaművek számát és állapotát; - a tervpályázati kiírás szerinti előírások betartását; - a pályaművek értékelésének szempontjait; - a tervpályázat eredményeinek öszszefoglaló értékelését; - az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatokat; - a díjazott pályaművek rangsorolását, illetve rangsorolás nélküli eredmény esetén a díjazott és megvételt nyert pályaművek felsorolását; - a díjak és megvételek elosztását, valamint ennek rövid indoklását; - a tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlásokat; - a továbbtervezésre vonatkozó ajánlásokat; továbbá - eredménytelen tervpályázat esetén az eredménytelenségnek a bírálóbizottság által megállapított indokát. A zárójelentés egy eredeti példányát a bírálóbizottság szavazásra jogosult résztvevőinek alá kell írniuk. A bírálóbizottság a zárójelentést átadja a kiírónak, aki az abban foglaltak alapján teszi közzé a tervpályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót. 2.6.3.14. Adatkezelés A díjazott, illetve megvásárolt pályaművekhez csatolt lezárt borítékot csak a folyamatos jegyzőkönyv és a szakmai bírálatokat rögzítő dokumentumok aláírása után szabad felbontani. Az adatlapon feltüntetett valamennyi személy (szerzők és munkatársak) adatait külön jegyzőkönyvben kell a zárójelentéshez csatolni. 2.6.3.15. Kizáró ok utólagos felmerülése 55
Amennyiben a szerzőkkel, illetve munkatársakkal kapcsolatban a zárójelentés elfogadása után, illetve a lezárt boríték felbontása után lát napvilágot a kormányrendelet 13. §-ának (3)(4) bekezdései szerinti (korábban részletezett) kizáró ok, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni. Ha a kizárás a rangsorolást befolyásolja, új rangsorolást kell megállapítani, az eredeti rangsorolási szabályoknak megfelelően. 2.6.4. A tervpályázat eredményének kihirdetése és hasznosítása 2.6.4.1. A munka értékelése, azonnali díjazása A tervpályázat eredményét a dokumentációban rögzített időpontig a kiírónak a kormányrendelet 19. §-a szerint ki kell hirdetnie. Az eredményhirdetés alkalmával, de legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 munkanapon belül a tervezők számára megállapított díjakat és megvételeket ki kell fizetni. Esetünkben tehát az alkotómunka értékelését és szinte azonnali díjazását rendeleti szinten rögzítette a jogalkotó, kiemelve ennek fontosságát. 2.6.4.2. A zárójelentés kézbesítése A zárójelentés egy-egy példányát az eredményhirdetést követő harminc napon belül mindazok részére meg kell küldeni, akik (amelyek) a dokumentációt megvásárolták, függetlenül a pályamű benyújtásától. 2.6.4.3. Jelenlét az eredményhirdetésen Az eredményhirdetésre meg kell hívni a bírálóbizottság résztvevőit, a díjazott és megvételt nyert pályaművek szerzőit, illetve meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázókat is. 2.6.4.4. A pályaművek tulajdonjoga A díjazott és megvételt nyert pályaművek a kiíró tulajdonát képezik, azokat részben vagy egészében további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja - a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával. 2.6.4.5. Pályaművek visszadása A díjazásban, illetve megvételben nem részesített pályaműveket a kiíró - igazolás ellenében - a pályázónak megkeresés után visszaadja. 2.6.4.6. Iratőrzési szabályok Az át nem vett pályaműveket a kiíró a nyilvános eredményhirdetéstől számított harminc napig köteles megőrizni. A kiíró a tervpályázatról készült folyamatos jegyzőkönyvet, zárójelentést és egyéb iratokat öt évig köteles megőrizni, a Kbt.-ben foglaltak szerint. 2.6.4.7. Közzététel A tervpályázat eredményét a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegzések és az éves statisztikai összegzések mintáiról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet 12., illetve 22. mellékletében meghatározott minta szerint és módon közzé kell tenni. 2.6.4.8. Hasznosítási előírások A tervpályázatot követő hasznosításra, továbbtervezésre vonatkozó tervezői szolgáltatás megrendelésére csak a bírálóbizottság által eredményesnek nyilvánított tervpályázat alapján
56
nyílik lehetőség, a bírálóbizottság ajánlása alapján, a dokumentációban meghatározott vállalási feltételekkel, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai szerint, amit a kormányrendelet 20. §-a szabályoz. 2.6.4.9. Eredménytelen tervpályázat A bírálóbizottság eredménytelennek minősítheti a tervpályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak. A bírálóbizottság a zárójelentésben fogalmazza meg az eredménytelenség indokát, és javaslatot tesz a tervpályázat megismétlésének, valamint lebonyolításának módjára. 2.7. Egyszerű tervpályázati eljárás Az R. 23. §-a szabályozza röviden a nemzeti értékhatárt (amely 2005ben szolgáltatás megrendelése esetében 20 millió forint) el nem érő egyszerű tervpályázati eljárás szabályait. 2.7.1. Közvetlen felhívás az egyszerű tervpályázati eljárásban - hasonlóan a Kbt. egyszerű eljárásának szabályozásában foglaltakhoz - a kiírónak legalább három pályázót kell közvetlenül felhívnia a pályázaton való indulásra. Amennyiben a pályázó a felkérésben meghatározott határnapra nem nyilatkozik a meghívás elfogadásáról, másik pályázót kell felkérni. A felkérés elfogadását követően a kiíró a pályázók rendelkezésére bocsátja a dokumentációt. Az R. tehát egyértelművé teszi, hogy nem elegendő az el nem fogadó nyilatkozat ajánlatnak nyilvánítása, új, valódi pályázó felkérésére van szükség. 2.7.2. Eltérés az általános szabályoktól Az egyszerű tervpályázati eljárás során az általános tervpályázati eljárás szabályaitól kizárólag a határidőkben, a munkarészek kidolgozásának mértékében, a díjazás mértékében és a bírálóbizottság létszámában lehet eltérni. 2.7.2.1. Rövidebb határidők Az egyszerű tervpályázati eljárás esetén tehát - az általános tervpályázati eljárás szabályaitól eltérően - a benyújtási határidő a dokumentáció átadásától számítva legalább negyven nap, illetve a kérdésekre adott választ követő húsz nap lehet. A beadandó munkarészek száma és kidolgozása, valamint ezzel összefüggésben a pályaművek díjazása az elvégzendő feladattal arányosan csökkenthető. 2.7.3. Dokumentáció A tervpályázat dokumentációjának elkészítésére vonatkozóan az R. - korábban már ismertetett - 14. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 2.7.4. Bírálóbizottság A bírálóbizottság résztvevője nem le-het olyan személy, akinek a bírálóbizottságban való részvétele a meghívott pályázóval szemben kizáró okot jelentene, tehát az összeférhetetlenségi szabályok az egyszerű tervpályázati eljárásban is hasonlóan alkalmazandók, mint az általános eljárásokban. A bírálóbizottság létszáma 3-5 fő. A továbbiakban a bírálóbizottság összeállítására vonatkozóan az R 10-12. §-aiban foglaltakat
57
kell megfelelően alkalmazni. (E rendelkezéseket összeállításunk korábbi részében már ismertettük.) 2.7.5. Elbírálás, írásbeli összegzés Az elbírálásra és az írásbeli összegzésre vonatkozóan az általános tervpályázati eljárásnál már utaltakat kell megfelelően alkalmazni. 2.7.6. Közzététel Az egyszerű tervpályázatot a kiíró az R. 15. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint közzéteheti, amely opcionális lehetőség, ellentétben a Kbt.-vel, az értékhatár felétől nem kötelező a hirdetmény közzététele egyszerű tervpályázati eljárás keretében. 2.7.7. Szolgáltatás megrendelése Kiemelendő továbbá, hogy a Kbt. 296. §-ának f) pontja értelmében nem kell egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben azt egyszerű tervpályázati eljárást követően rendelik meg, és a nyertessel kell szerződést kötni. Forrás: Közbeszerzési Közlemények, 13. szám
58
