PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
T/17547/1. TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló T/17547. számú törvényjavaslathoz
Budapest, 2005. szeptember 19.
2
A Tájékoztató bemutatja az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot érintő fontosabb változtatásokat. A Kormány által javasolt változtatások hatásait a melléklet tartalmazza.
I.
A Kormány öt éves adó- és járulékcsökkentési programja
A Kormány a 100 lépés program keretében meghirdette az öt évre szóló adó- és járulékcsökkentést, amelynek céljai a következők: − az arányosság és igazságosság elvének következetesebb érvényesítésével méltányosabb közteherviselés megteremtetése, − a legális foglalkoztatás bővítése, a gazdaság kifehérítése, amelynek együtt kell járnia a jelenlegi szabályozás nyújtotta igazságtalan kiváltságok megszüntetésével, − jogkövető adózói rétegek érdekeit szolgálva igazságosabb és átláthatóbb adóztatást elősegítő szabályozás kialakítása, amelyen keresztül a gazdaság teljesítőképessége fokozódik és a versenyképesség javul, − a járulékterhek csökkentése ösztönözze a munkaerő keresletet és ezáltal segítse elő a foglalkoztatás bővülését. − a társadalombiztosítás rendszerében létrejön a nemzeti kockázatközösség.
1.
Az adóterhelés csökkentése, az adórendszer igazságosságának erősítése
Az adótáblánál és az adójóváírásnál 2006-ra javasolt módosítások valamennyi alkalmazottat érintik: − a kiegészítő adójóváírás összegének emelése, a „kifuttatásához” rendelt sáv széthúzása az alacsony, illetőleg az átlag alatti jövedelműek, − az adójóváírás „kifuttatásához” tartozó jövedelemszint megemelése az átlag körüli jövedelemmel rendelkező alkalmazottak, míg − az adótábla sávhatárának megemelése, illetve a felső adókulcs 2 százalékpontos csökkentése a legalább 1,5 millió forintnyi jövedelemmel rendelkezők adóterhelését csökkenti. A minimálbér adómentességének fenntartását jelenti, hogy a 2006-ra javasolt adómódosítások révén évi 684 ezer forintról 756 ezer forintra (több mint 10 százalékkal) emelkedik az a jövedelemszint, amely után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A bruttó kereset változatlansága melletti számítások szerint az átlagos adóterhelés valamennyi jövedelemszintnél csökken. A terhelés mérséklődése – százalékban kifejezve – a legnagyobb mértékben az átlagkeresetnél jelentkezik, 2,3-2,4 százalékponttal. A javasolt adócsökkentés hatására az átlagkeresettel rendelkező alkalmazott 2006-ban havi 3600 forinttal több jövedelmet „vihet haza”. Az igazságosság erősítése érdekében a személyi jövedelemadóban folytatódik a kedvezményrendszer átalakítása, amelynek keretében: − az egy- és kétgyermekes családoknál megszűnik a családi adókedvezmény, a három- és többgyermekes családok adókedvezménye korlátozott mértékben
3
megmarad. A családi kedvezmény támogatássá való átalakítása miatt nagymértékben javul azon családok és magánszemélyek helyzete, akik megfelelő nagyságú jövedelem hiányában eddig egyáltalán nem vagy csak részben tudták igénybe venni a családi adókedvezményt; − az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári adókedvezmény a pénztárnál vezetett egyéni számlán történő jóváírássá alakul át. A személyi jövedelemadó-rendszer igazságosságának erősítése érdekében a munkáltató által adható, egyes adómentes béren kívüli juttatások meghatározott értékhatárig lehetnek adómentesek. Az adómentes értékhatár a bér 15 százaléka, amely gyermekekre és a házastársra/élettársra tekintettel 10-10 százalékkal (személyenként legfeljebb 72 ezer forinttal) növekszik. Az adómentes keret nem lehet több évi 500 ezer forintnál. A Kormány 100 lépés programja keretében is javasolt áfa kulcscsökkentést, a világpiaci áralakulást követő magas hazai üzemanyagárak kedvezőtlen hatásai miatt indokolttá vált előrehozni, így e rendelkezéseket már az Országgyűlés előtt lévő külön törvényjavaslat rendezi. E javaslat szerint a motorbenzin és a gázolaj áfa kulcsának 5 százalékpontos mérséklése már 2005. október 1-jétől, egyéb termékek és szolgáltatások esetén a csökkentett adómérték 2006. január 1-jétől alkalmazandó. Az adómérték 5 százalékpontos csökkentése révén a fogyasztói árak mérséklődnek, ami a lakosságot kedvezően érinti. A lakosság fogyasztásának felét kitevő termékek és szolgáltatások fogyasztói árát az általános forgalmi adó 4 százalékkal mérsékli. Ugyanakkor nem lesz olcsóbb a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi, mert az általános forgalmi adó csökkenését ezeknél a termékeknél a jövedéki, illetve a regisztrációs adó emelése ellentételezi. Kedvezőbb levonási hányad biztosításával az adóterhelés csökkenését eredményezi továbbá az államháztartási támogatás miatti, az általános forgalmi adóban jelenleg alkalmazandó arányosítási kötelezettség megszűnése. A 2006. évtől az egészségügyi kiadások finanszírozásából azok a jövedelmek is kiveszik részüket, amelyek eddig nem viseltek ilyen terhet: mindazon járulékköteles jövedelmek után is meg kell majd fizetni a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot, amelyek jelenleg mentesek e kötelezettség alól (mellékfoglalkozás, másodállás, tisztségviselői tiszteletdíj). E fizetési kötelezettség alapján e tevékenységekből származó jövedelmek is jogosítanak pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra. A javaslat a 2007-2010 közötti időszakra is rögzíti az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után fizetendő adó mértékét. A kamatból származó jövedelem adójának mértéke 2007. január 1-jétől 10 százalék lesz. Nem kell megfizetni ezt az adót a kamatból származó jövedelemnek az 50 ezer forintot meg nem haladó része után. 2007. január 1-jétől lép hatályba az a módosítás, miszerint az Európai Unió bármely tagállamában működő szabályozott piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléknak minősülő hozamát 10 százalékos mértékű adó terheli. 2010. január 1-jétől a külön adózó jövedelmek adómértéke 25 százalékról 18 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a kamatból és a tőzsdei árfolyamnyereségből származó jövedelem adómértéke 10 százalékról 18 százalékra változik.
4
2.
Az élőmunka-terhelés csökkentése
A munkaerő-kereslet ösztönzése érdekében több év alatt, folyamatosan csökkennek a munkáltatók járulékterhei: − 2006. novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, ami a foglalkoztatás növekedését is elősegíti; − 2007-ben 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke. A 3 százalékpontos csökkentés a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 1 százalékpontot, az Egészségbiztosítási Alapnál pedig 2 százalékpontot jelent. Így a jelenleg 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 9 százalék, a 18 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék pedig 17 százalék lesz; − A foglalkoztatók élőmunka költségeinek csökkentési programja folytatódik 2009-ben a 26 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék további 2 százalékpontos mérséklésével, a két Alap között egyenlő megosztásban. Így a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 8 százalék, a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék pedig 16 százalék lesz.
3.
A beruházások- és befektetések (versenyképesség) ösztönzése
A versenyképesség növelése érdekében 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe. Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik. A helyi iparűzési adóterhelés csökkentése keretében a jelenlegi 50 százalék helyett 2006-tól az iparűzési adó 100 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából. Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik. 2006-tól a vállalkozások terhét mérsékli, hogy a külföldi telephelyen végzett tevékenységükből származó, külföldön adózott adóalapjukkal csökkenthetik a helyi iparűzési adó alapjukat. 2008. január 1-jétől megszűnik az iparűzési adó. A kieső önkormányzati bevétel pótlásáról – 2006. december 31-ig megalkotandó – külön törvény rendelkezik.
4.
Az adózási adminisztráció egyszerűsítése
Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében a helyi utazási bérlet-juttatás adómentessége elválik az étkezési juttatás adómentességétől. Az adómentes értékhatárok nem változnak. A számviteli törvény javasolt módosításával – a társasági adótörvény módosítása nélkül – valamennyi számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozó adminisztrációs terheinek csökkentését eredményezi, hogy a beszerzéskor egy összegben költségként elszámolható eszközök értékhatára 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik. Ezt a könnyítést az egyéni vállalkozókat érintő módosítás is tartalmazza.
5
II.
Az egyes adónemeket érintő részletes módosítási javaslatok
A következőkben a Tájékoztató részletesen bemutatja a törvényjavaslatban szereplő – az egyes adó- és járuléknemeket érintően megfogalmazott – fontosabb módosítási javaslatokat.
1.
Személyi jövedelemadó
1.1.
Adótábla, adójóváírás
Az adótábla változásának köszönhetően csökken az adóterhelés. Az adótábla változatlanul kétkulcsos, az alsó kulcs 18 százalék, a sávhatár 1 550 000 forint, e feletti jövedelem esetén az adókulcs 36 százalék. Havi 63 ezer forintot meg nem haladó bérjövedelem adómentességét továbbra is adójóváírás, illetőleg kiegészítő adójóváírás biztosítja. A kiegészítő adójóváírás havi összege 1260 forint/hóról 2340 forint/hóra emelkedik. Az adójóváírás havi érvényesíthető összege nem változik (9000 forint/hó). Mindkét adójóváírás meghatározott jogosultsági határig, a jogosultsági határokat meghaladó jövedelem esetén annak függvényében fokozatosan csökkenő összegben érvényesíthető. Ha az éves összes jövedelem 600 ezer forinttal meghaladja a jogosultsági határt, a havi 9000 forint mértékű adójóváírás nem érvényesíthető. A havi 2340 forint mértékű kiegészítő adójóváírás kiegészítő jogosultsági határt 561 600 forinttal meghaladó jövedelem esetén nem érvényesíthető. A jogosultsági határ 1 350 000 forintról 2006-ra 1 500 000 forintra emelkedik, míg a kiegészítő jogosultsági határ változatlanul 1 000 000 forint. A javaslat a 2007-2010 közötti időszakra is rögzíti az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után fizetendő adó mértékét. Az adótábla továbbra is két kulcsot tartalmaz (18 és 36 százalék), de évről évre nő az alsó sáv határa: − 2007-ben 1 700 000 forintra, − 2008-ban 1 900 000 forintra, − 2009-ben 2 300 000 forintra, − 2010-ben 3 000 000 forintra.
1.2.
Adókedvezmények
Az adócsökkentés részleges ellentételezése érdekében szükséges a kedvezmények további átalakítása. A magasabb jövedelműeknél a kedvezmények továbbra is csak korlátozással érvényesíthetők. Az előbbi célok teljesülését szolgálják a következők: − A családi kedvezmény a családtámogatás elemévé válik, a személyi jövedelemadóban az egy és két gyermekeseknél 2006-tól megszűnik. A három és többgyermekes családok esetében – gyermekenként és havonként 4000-4000 forint mértékben az eltartottak számától függően meghatározott jövedelemhatárig a családi kedvezmény továbbra is igénybe vehető. − Nem változik a fogyatékkal élők személyi kedvezménye. − Változatlan marad a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint a magánszemély saját magánnyugdíjpénztári tagdíja kiegészítésének kedvezménye, továbbá a lakáshitel-törlesztés kedvezménye.
6
− Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári adókedvezmény támogatássá alakul át a pénztárnál vezetett egyéni számlán történő jóváírás formájában. A támogatás alapjául változatlanul a magánszemély befizetéseit, az egyéni számlán megjelenő adóköteles jóváírásokat, illetve az egészségpénztárak esetében még az egyéni számlán lekötött összegeket, illetve a prevenciós szolgáltatás értékét lehet figyelembe venni. A támogatás mértéke egységesen minden pénztártípus esetében a jelenlegi kedvezmény mértékével egyezik meg (30 százalék), fenntartva az egészségpénztári egyéni számlán 24 hónapra lekötött összeg és a prevenciós szolgáltatás meglévő külön kedvezményét (10 százalék). A támogatásra a magánszemély akkor és annyiban válik jogosulttá, ha és amennyiben a megmaradó kedvezmények érvényesítése után az adója a támogatásra fedezetet nyújt. Az előbbiekben fel nem sorolt kedvezményekre, azaz − a közcélú adományok kedvezményére, − az élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezményére, − a tandíj kedvezményére, − a felnőttképzés díjának kedvezményére, − a tevékenységi (a szellemi és őstermelői) kedvezményekre, közös (100 ezer forint) értékbeli keret érvényesül. A 100 ezer forintos keret az évi 6 millió forintot meghaladó jövedelem függvényében fokozatosan megszűnik és 6,5 millió forint felett az említett kedvezmények nem érvényesíthetők, kivéve a felnőttképzési díj és a sulinet kedvezményét, ahol a jövedelemkorlát továbbra is 3,4 millió forint marad.
1.3.
A munkáltató által adható adómentes juttatások
Az utóbbi időben rendkívül népszerűvé vált a munkáltatók körében a választható béren kívüli juttatások („cafetéria”) alkalmazása, különösen annak kizárólag adómentes elemeket tartalmazó formája, ami által jelentős adó- és járulékteher-költség takarítható meg. Esetenként a munka díjazása akár felerészben is ilyen juttatások formájában történik, ami nem kívánatos aránytalanságokat eredményez a munkavállalók helyzetében. Indokolt ezért, hogy a munkáltató által adható adómentes béren kívüli juttatásokra értékbeli korlátozás érvényesüljön: − a korlátozás alá vont jogcímeken a munkáltató legfeljebb a munkavállaló bérének 15 százalékáig terjedő keretben adhat adó- és járulékmentes juttatásokat, − a keret növekszik a házastárs és a kiskorú gyermekek jogán a bér további 10-10 százalékával, legfeljebb azonban fejenként évi 72 000 forinttal, − a keret nagysága összesen az évi 500 ezer forintot nem haladhatja meg. A keret átlépése esetén a juttatás (függetlenül attól, hogy önmagában adómentes vagy bevételnek nem számító juttatásról van szó) – a juttatót terhelő módon, a természetbeni juttatásra vonatkozó adómértékkel – adókötelessé válik. Az említett adómentes keretbe tartozó juttatások a következők: − Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás.
7
A különböző típusú önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a munkáltató havonta a havi minimálbér 130 százalékáig terjedő összegben fizethet be adómentes munkáltatói hozzájárulást.
− A munkáltató által fizethető az iskolai rendszerű, a szakképzést nyújtó, az idegen nyelvű képzés költsége. Jelenleg korlátozás nélkül a munkakör betöltéséhez szükséges valamennyi típusú (iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli) képzés költsége bevételnek nem számító tétel.
− Az adómentesen juttatott üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdültetés. A kifizető – közte a munkáltató – a magánszemélynek az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó mértékben adhat üdülési csekket adómentesen. A munkáltató saját, valamint a cégcsoportba tartozó társaság üdülőjében (költségvetési szféra esetében a saját, illetve a felügyeleti szerv, MeH Szolgáltatási Főigazgatóság üdülőjében) az év első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó értékben nyújthat a munkavállalónak adómentes üdülési szolgáltatást. Ugyanilyen összegű adómentes üdülési szolgáltatás nyújtható a munkavállaló közeli hozzátartozójának.
− Az iskolakezdési támogatás értéke. Évente egyszer a munkáltató gyermekenként legfeljebb 17 000 forint összegben tanszer, taneszköz, ruházat (ideértve az ezekről szóló számla megtérítését is), illetve kizárólag az e termékekre beváltható utalvány formájában adhat iskolakezdési támogatást. Mindkét szülő munkáltatója nyújthatja e támogatást.
− A csekély értékű ajándék. Egyazon magánszemély ugyanattól a kifizetőtől (közte a munkáltatójától) évi három alkalommal kaphat adómentesen alkalmanként a havi minimálbér 10 százalékát (2005-ben összesen 5700x3=17 100 forint) meg nem haladó értékben terméket, szolgáltatást, illetve ezekre szóló utalványt.
− A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a köztisztviselőt, valamint a törvény előírása alapján a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, továbbá az ügyészségi alkalmazottat megillető adómentes ruházati költségtérítés. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó köztisztviselő az illetményalap kétszerese mértékéig (2005-ben ez évi 70 ezer forint), a bíró a bírói első fizetési fokozat 25 százaléka mértékéig (2005-ben ez évi 80 675 forint), az igazságügyi alkalmazott a bírói alapilletmény (illetményalap) 20-25 százalékának megfelelő (2005-ben ez évi 64 540-80 675 forint), az ügyészségi alkalmazott az ügyészi első fizetési fokozat 25 százaléka mértékéig (2005ben ez évi 80 675 forint) illeti meg adómentes ruházati költségtérítés.
− A juttatott számítógép- és internethasználat, valamint a számítógép juttatás. A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes átadása adómentes.
− A bankszámlaköltség-térítés összege. A köztisztviselői körben a fizetések bankszámlára kötelezően előírt átutalásából adódó többletköltség munkáltató által történő megtérítése, legfeljebb évi 2 ezer forint összeghatárig adómentes.
− A helyi utazási bérlet juttatása révén kapott adómentes bevétel. − A művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke szerinti bevétel. Az étkezési juttatás (utalvány), a lakáscélú munkáltatói támogatás, valamint a vidékről történő munkába járáshoz adott térítés továbbra is a kereten kívül adható.
8
1.4.
A tőzsde élénkítését célzó intézkedések
1.4.1. Az egyes tőkejövedelmek adóztatásának bevezetése A Kormány „100 lépés” programjában meghirdetett, öt évre szóló adópolitikai koncepció szerint 2007-től a magánszemélyek kamatból származó, illetve tőzsdei árfolyamnyereség formájában szerzett jövedelme 10 százalékos adókulccsal, míg 2010től – a javasolt progresszív adótábla alsó adókulcsával megegyezően – 18 százalékos adómértékkel adózik. A javaslatcsomag azt is tartalmazta, hogy az említett jövedelmek – együtt a kamat és az árfolyamnyereség – 50 ezer forint alatt mentesülnek az adóteher alól. Az adóköteles árfolyamnyereség megállapításánál az adóévben realizált nyereséggel szemben az adóévben felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, és az adóévre összesített veszteség (negatív jövedelem) két évre elhatárolható. 2010. január 1-jétől a külön adózó jövedelmek adómértéke 25 százalékról 18 százalékra csökken. A javasolt módosításokkal a Kormány az igazságosabb közteherviselés közelítését, az adóalap szélesítését, illetőleg a munka- és tőkejövedelmek adóterhelésének harmonizálását célozza. 1.4.2. A tőzsdei társaságok által fizetett osztalékot terhelő adókulcs árfolyamnyereség adókulccsal történő harmonizálása A tőzsdére bevezetett társaságok részvényeinek vonzóbbá tétele érdekében az e társaságok által a magánszemélynek fizetett osztalékot terhelő adó mértéke – először a 2007. évre kifizetett osztalék után – a tőzsdén realizált árfolyamnyereség utáni adóval azonossá válik, azaz mértéke 10 százalék lesz. A kedvező adózást a közösségi szabályok miatt az Európai Unió tagállamaiban működő – elismert (szabályozott) piacnak minősülő – tőzsdére bevezetett értékpapírok osztalékára is vonatkozik. 1.4.3. A nyugdíj-előtakarékossági számla A nyugdíj-előtakarékossági számla egyéni befektetési döntéseken alapuló, hosszú távú előtakarékoskodási rendszer, amelynél a magánszemély befektetéseit és azok hozamát, valamint az esetleges állami támogatást elkülönített, valamely pénzügyi szolgáltató által vezetett számlán helyezi el. A nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkozó feltételeket külön törvény tartalmazza. A nyugdíj-előtakarékossági számla adórendszerben történő támogatása a személyi jövedelemadóban a következők szerint valósul meg: − A magánszemélyt támogatás illeti meg, amely a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30 százaléka, és legfeljebb 100 ezer forint lehet (itt is biztosítva az életkorhoz kapcsolódó további 30 ezer forintos kedvezmény lehetőségét) azzal, hogy erre a magánszemély adójának kell fedezetet nyújtania. A támogatás összege a befektetési számlán kerül jóváírásra. − A nyugdíj-előtakarékossági számlán elhelyezett befektetési eszközök kamata és a befektetési eszközökkel végzett ügyleteken elért nyereség 2007-től adómentes.
9
1.5.
A vállalkozási környezetet befolyásoló módosítások
Az egyéni vállalkozók a 2006. évtől az évi 5 millió forintot meg nem haladó vállalkozói adóalapra 10 százalékos vállalkozói személyi jövedelemadót alkalmazhatnak, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó a kisvállalkozói adókedvezménnyel a vállalkozói személyi jövedelemadóját nem csökkenti és legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, továbbá a munkavállalóinak átlagos állományi létszáma után legalább az éves minimálbér kétszeresére számított tb-járulékokat megfizeti. A létszámba az egyéni vállalkozó önmagát is beszámíthatja. A tárgyi eszközök egyösszegű elszámolhatóságával érintett eszközök értékhatára 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik. A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre tekintettel az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő bevétele az adóév első napján érvényes minimálbér 20 százaléka helyett a minimálbér 24 százalékával csökkenthető. A reprezentáció éves kerete a 10 millió forintról 25 millió forintra emelkedik, oly módon, hogy továbbra is korlát az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka.
1.6.
Egyéb, a jogalkalmazást segítő módosítások, pontosítások
A szociális gondozói díj adóterhet nem viselő járandóságot képző évi 48 ezer forintos értékhatára évi 120 ezer forintra emelkedik. A javaslat illeszkedik a Kormány 100 lépés programjához, a módosítás ösztönzőleg hat az idősek gondozásának elősegítéséhez. Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében a munkáltató helyi utazási bérlet juttatására vonatkozó adómentességét a javaslat elválasztja az adómentes étkezési juttatástól. A tőzsdei ügyletekből származó bevétel kamatként történő adóztatása (ami jelenleg 0 százalékot jelent) jelentős adóelkerülésre ad alkalmat olyan esetben, amikor valamely cég többszöri tőkeemelést hajt végre, esetleg többször átalakul (eközben a tulajdonosoknak adókötelezettsége nincs), végül – mint részvénytársaság – a részvények értékesítése a tőzsdén történik meg. Azaz ezen a módon az induló tőke akár többszörösét kitevő vagyonnövekmény (pl. éveken át ki nem osztott osztalék) adómentesen válhat személyi jövedelemmé. A szabályozás kiegészítésével ezt az adózási kiskaput indokolt bezárni. A javaslat szerint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár tagjának halála esetében a haláleseti kedvezményezettet, illetve kedvezményezett és örökös hiányában a pénztár tagjait az összeg jóváírásakor, illetve kifizetésekor nem terheli adókötelezettség. (A kedvezményezett részére történő kifizetés az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében jelenleg is adómentes, a különböző típusú pénztárak közötti különbségtétel nem indokolt.) Sajátos módon jutnak a pénztár tagjai jövedelemhez akkor, amikor a pénztár kedvezményezett és örökös hiányában az elhunyt tag számlaegyenlegét a tagok egyéni számláján szétosztva jóváírja. E jellemzően igen csekély összegű jóváírást nem célszerű adókötelezettség alá vonni. Az egyéb módosítások, pontosítások közé tartoznak a következők: − Az adómentes természetbeni juttatások köre kiegészül a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben nyújtott juttatással.
10
− Az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő hallgatói munkadíj fogalma kiegészül a mesterképzésben teljes idejű képzésben résztvevővel a felsőoktatásról szóló törvény alapján. − Az adómentes természetbeni juttatások köre kiegészül a gazdasági és közlekedési miniszter által diplomáciai események alkalmával nyújtott vendéglátással. − Az árfolyamnyereségből származó jövedelem szabályai között rendelkezés található arról, hogy az olyan értékpapír esetében, amely után a magánszemély illetéket fizetett, az értékpapír megszerzésére fordított értékként kell az illeték kiszabásának alapjául szolgáló értéket figyelembe venni. − Új rendelkezés mondja ki, hogy a társasház adóalapjába nem számít bele az az összeg, amelyet a közvetített szolgáltatásként továbbszámláz. − Az adózás rendjéről szóló törvény 2006. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint a munkáltató, a kifizető (köztük az egyéni vállalkozó is) havi bevallási rendben teljesíti a jelentősen kibővült adattartalmú bevallási kötelezettséget. Ezzel összefüggésben rendezni szükséges, hogy az egyéni vállalkozó a továbbra is negyedévente megállapítandó személyi jövedelemadó adóelőleget a tárgy negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be, így illesztve a negyedéves előleg megállapítási kötelezettséget a havi bevallási rendbe. A javaslat szerint 2006. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak év közben nem kell adóelőleget fizetnie. − A hatályos Szja tv. a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatása címen keletkező bevétel egészét tekinti kamatjövedelemnek, azaz nem veszi figyelembe, hogy a biztosításra befizetett díj(ak) vagy annak egy része adómentesnek minősült-e. A javaslat szerint a kamatnak minősülő jövedelem ebben az esetben is a magánszemély tényleges vagyongyarapodása, és nem a bevétel egésze lesz. Az Szja tv.-nek a biztosítások adózását szabályozó melléklete több ponton módosul. A melléklet számos indokolatlanul szigorú előírása (pl. abban az esetben is bekövetkezett az adókedvezmény visszafizetésének kötelezettsége, ha a biztosítási szerződés lejárata ugyan csökkent, de még így is elérte az adómentesség feltételéül előírt tízéves időtartamot) enyhül, pontosabbá válik. − A hatályos szabályozás szerint gépkocsi költségek elszámolásához a magánszemély az APEH által közzétett (az általános forgalmi adót tartalmazó) üzemanyagárat alkalmazhatja abban az esetben is, ha az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyezi. Ezzel a költségek között olyan elem is szerepel, amely a magánszemélyt valójában nem is terheli. Az említett ellentmondást a javaslat azzal oldja fel, hogy a jövőben az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező magánszemély nem alkalmazhatja az APEH által közzétett üzemanyagárat. Ekkor tételesen, a számlák alapján, nettó összegben történhet az üzemanyag költségelszámolás.
11
2.
Társasági adó és osztalékadó
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) módosítása a versenyképesség javítása, a közösségi és belső jogharmonizáció miatt szükséges, e mellett kisebb – az alkalmazást segítő – kiigazítást tartalmaz.
2.1.
Versenyképesség javítása
A versenyképesség javítását két intézkedés hívatott szolgálni: − A helyi iparűzési adó ráfordításként elszámolt összegének 50 százalék helyett 100 százalékának az adózás előtti eredményből történő levonása, amely a vállalkozások rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat bővíti. − Az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalék adómérték meghatározása. Az alacsonyabb adókulcs alkalmazásának azonban feltétele, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább egy fő legyen, illetőleg a foglalkoztatottai után – átlagban – legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg után fizessen nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, továbbá ne érvényesítsen a társasági adóból adókedvezményt. Az adókulcs csökkentés révén megtakarított 6 százalék adó a közösségi állami támogatási előírások szempontjából csekély összegű támogatásnak minősül.
2.2.
Közösségi jogharmonizáció
2.2.1. Irányelveknek történő megfelelés Az Európai Unió Tanácsa módosította (2005. február 17-én) a 90/434/EGK tanácsi irányelvet, amely a tagállamban illetőséggel bíró társaságok átalakulásakor alkalmazandó közös adózási rendszerről szól (egyesülési irányelv). A módosításnak megfelelő hazai előírásokat – az irányelv szerint – részben 2006. január 1-jétől, részben 2007. január 1-jétől kell hatályba léptetni. Az egyesülési irányelvnek történő megfelelés a Tao. törvény kisebb módosítását igényli, így valamennyi módosításra 2006. január 1je a javasolt időpont. Az irányelvnek megfelelően a módosítás egyértelművé teszi, hogy a hatálya kiterjed arra az esetre is, amikor kedvezményezett részesedéscsere esetén a megszerző társaság már többségi részesedéssel rendelkezik, de további részesedést szerez meg. Az irányelv szerint ki kell egészíteni a Tao. törvényt az európai szövetkezetre (SCE-re) utaló előírásokkal. Tekintettel azonban arra, hogy az SCE alapítására vonatkozó uniós rendelet hatályba lépése 2006. augusztus 18-a, így a Tao. törvény módosítását is erre az időpontra indokolt tenni. 2.2.2. Osztalékadó Az egyik módosítás azzal függ össze, hogy az Európai Bizottság irányelvet fogadott el 2003-ban a magánszemélyek megtakarításból származó kamatjövedelemének adóztatásáról (2003/48/EK) (az előzőekben és a továbbiakban: kamatirányelv), amelyet 2005. július 1-jétől kell alkalmazni. Ennek kapcsán több, nem tagállammal is megegyezés született arról, hogyan történik a más államban illetőséggel rendelkező magánszemély kamatból elért jövedelemének adóztatása. Ilyen külön megállapodást kötött az Európai Bizottság Svájccal is a tagállamok nevében. E megállapodás lényege, hogy Svájc is alkalmazza a kamatirányelvet, azzal, hogy az osztalékot is hasonlóan
12
kezelik a tagállamok, mint a tagállamok társaságai közötti osztalékot, azzal az eltéréssel, hogy az osztalékadó alóli mentességhez a két éves, folyamatos minimális részesedési arány 25 százalék. E kiterjesztést 2005. július 1-jétől kell alkalmazni. A javaslat ennek megfelelően 2005. július 1-jére visszaható hatállyal kiterjeszti az osztalékadó mentességet a Svájcban működő társaságoknak fizetett osztalékra is. A másik változás oka, hogy az irányelv és a bírósági gyakorlat szerint a mentesség akkor is megilleti a tagállami társaságot, ha a feltétel a kifizetést követően teljesül. A kezességvállalás lehetővé tétele ezt biztosítja, de arra nincs rendelkezés, mi az eljárás, ha a részesedési feltétel két éves hiánya miatt – kezességvállalást nem alkalmazva – a külföldi megfizeti az adót. Ennek pótlását – tekintettel arra, hogy indokolt a 2004. május 1-jétől kifizetett (jutatott) osztalékra alkalmazni, illetve, hogy 2005. december 31-ét követően is (legalább 2 évig) hatályban kell tartani – célszerű a Tao. törvény átmeneti rendelkezései között megfogalmazni. 2006-tól – már kihirdetett – törvény rendelkezik az osztalékadó megszűnéséről. Ehhez kapcsolódóan rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy a 2005. december 31-éig kezesség vállalása mellett kifizetett osztalékra a kifizetéskor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
2.3.
Képzőművészeti alkotások vásárlásának ösztönzése
A művészi értéket képviselő kortárs művészet közvetett támogatása, illetve a művészeti tevékenységből származó jövedelem láthatóvá tétele érdekében a kortárs képzőművészeti, iparművészeti alkotások vásárlói számára – a jelenleg meglévő kedvezmény helyett – választási lehetőséget ad a törvény: azok beszerzési értékét 5 év alatt – évente azonos összegben, azaz annak 20 százalékát – a vállalkozás levonhatja az adóalapból. (A hatályos törvény a művészi értékű képzőművészeti alkotás esetében (amely nemcsak a kortárs művészek alkotásaira vonatkozik) a beszerzési értékkel, de legfeljebb az adózó által az adott évben elszámolt beruházás értékének 1 százalékával engedi meg csökkenteni az adóalapot). Az alkotást mind a két esetben a Képző- és Iparművészeti Lektorátus mellett működő zsűri minősíti. A kedvezménnyel akkor lehet élni, ha a zsűri által kiadott szakvélemény az alkotást művészi értékűnek tekinti. Kortárs művésznek az a művész tekinthető – összhangban a személyi jövedelemadó törvényben foglaltakkal – aki a vásárlás évének első napján élt.
2.4.
Egyéb módosítások
2.4.1. Az ún. alultőkésítési előírás módosítása Az utóbbi időben gyakori, hogy az ugyanazon vállaltcsoportokhoz tartozó adózók csoportos számlavezetésre kötnek megállapodást a számlavezető bankkal. E megállapodás olyan összetett számlavezetési és folyószámlahitelezési konstrukciót takar, amely a számlavezető bank és a számlatulajdonosok meghatározott csoportja, ezen belül – ha van ilyen – a kijelölt számlatulajdonos és az egyedi számlatulajdonosok közötti kölcsönös megállapodáson nyugszik, és jellemzője, hogy − a számlavezető bank folyószámlahitelt biztosít a rendszerben érintett számlatulajdonosok részére, − a számlavezetési rendszerben érintett cégcsoport egyes tagjai - a banknak adott megbízás alapján – a bankszámlájukra érkező bevételeiket vagy annak egy
13
részét naponta átvezettetik a cégcsoport erre kijelölt egyik tagja bankszámlájára (ha van ilyen) azzal, hogy a bank a tagok fizetési kötelezettségeit e kijelölt tag – átvezetett bevételeket is tartalmazó - bankszámlájáról teljesítse, vagy bármely tag fizetési kötelezettsége teljesíthető bármely tag számlájáról. Ez a jogviszony olyan sajátos fizetési konstrukciót foglal magában, amely a jelenlegi szabályok alapján nem minősül kölcsönnek, így a cégcsoporttagok egymásnak fizetett kamatára nem kell alkalmazni az alultőkésítési szabályt. Ugyanakkor a kamat figyelembe vehető a kapcsolt vállalkozástól kapott és annak fizetett kamat alapján előírt adózás előtti eredménymódosításnál (amely jellemezően adóalap-csökkentést jelent). Indokolt a két rendelkezés összehangolása, oly módon, hogy e kamatokat is figyelembe kell venni az alultőkésítési szabály (a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönre fizetett kamat adóalaphoz történő hozzáadása) alkalmazásakor. Indokolt tehát az alultőkésítési szabály (a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönre fizetett kamat adóalaphoz történő hozzáadása) alkalmazásakor is számolni ezekkel a kamatokkal. 2.4.2. Értékcsökkenési leírás 2005-től a személyszállításra használt autóbuszok esetében lehetőség van 20 százalék helyett a számviteli politikában meghatározott terv szerinti értékcsökkenéssel azonos leírást érvényesíteni adózás előtti eredmény csökkentésként. E rendelkezés alapján – a jelzések szerint – a jelenleginél kisebb értékcsökkenés elszámolása várható, tekintettel arra, hogy ezen eszközök élettartama hosszabb öt évnél. Hasonló azonban a helyzet más személyszállító járműnél is, így indokolt e szabályt – 2005-re visszahatóan – azokra is kiterjeszteni. Az adókról, járulékokról szóló 2005. évi XXVI. törvény a leghátrányosabb kistérségekben bizonyos tárgyi eszközök 100 százalékos leírására ad lehetőséget a kisés középvállalkozások esetében. E kedvezmény a közösségi előírások szerint állami támogatásnak minősül. Erre tekintettel a törvény meghatározza az állami támogatás számításának módját, amelynek a módosítása szükséges, mivel a hatályos törvény ezt indokolatlanul magas összegben határozza meg. 2.4.3. A szakképzés ösztönzése A szakképzésben tanulószerződéssel résztvevő adózó a minimálbér 20 százaléka helyett 24 százalékkal csökkentheti a javaslat szerint tanulónként és havonta az adó alapját. 2.4.4. Adóalapot érintő pontosítás, kiegészítés A kis- és középvállalkozások számára a szabadalom és egyes mintaoltalom díjának megfelelő adóalap-kedvezmény kiegészítése növényfajta-oltalommal.
3.
Egyszerűsített vállalkozói adó
A javaslat az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény önálló módosítását nem tartalmazza, a záró rendelkezések között található néhány kisebb változtatás. Ezek elsődleges indoka az adózás rendjéről szóló törvény jövő évtől hatályos új adó- és járuléknyilvántartási rendszerre és adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezésének bevezetése volt. Ezen túlmenően a javaslat csak kisebb, a gyakorlatban felmerült értelmezési problémák rendezését tartalmazza, illetőleg a jogalkalmazás elősegítését teremti meg.
14
Jelenleg nincs szankciója annak, ha az evás egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék címén lekötött összeget feloldja és azt más célra költi el. A javaslat szerint amennyiben a célszerinti felhasználás nem az szja törvényben leírt módon történik, akkor a fejlesztési tartalék címén levont összeg után a korábbi években elszámolt összegre jutó adót vissza kell fizetni. Továbbá a társas vállalkozás – a hatályos szabályozás szerint – az eva választása esetén a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket alkalmazza, így áttéréskor a fejlesztési tartalékot az „evás éveire” nem vihette tovább. Esetükben a javaslat az egyéni vállalkozóhoz hasonló szabályozást vezet be. További változás, hogy a közjegyzőkről szóló törvénnyel, illetőleg a lakásszövetkezetekről szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében az eva alanyok köre bővül. Egyszerűsítést jelent, hogy az átalányadózás választására vonatkozó bejelentési kötelezettséget a jövőben az eva bevalláson lehet jelölni. További kedvező változás, hogy az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó bejelentés visszavonásának lehetősége a törvényben szabályozott határidő szerint történhet meg.
4.
Általános forgalmi adó
Tekintettel arra, hogy az áfa kulcs csökkentését külön törvényjavaslat tartalmazza, az adócsomagban szerepelő áfa-törvény módosítások elsősorban a jogalkalmazást segítő módosítások. Ezek közül kiemelendő az áfa-törvénynek az ellenérték megfizetettségére vonatkozó szabályának változása, amely szerint nemcsak a PHARE, ISPA, illetve SAPARD forrásból történő finanszírozás esetén nem kell vizsgálni az ellenérték megfizetését, hanem a Kohéziós és Strukturális Alapok esetén sem. Az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságának észrevétele nyomán tavaly módosításra került, hogy mely esetben nem kell a belföldön vevői készletet fenntartó külföldi adóalanynak Magyarországon nyilvántartásba vetetnie magát. A módosított szabály értelmezése azonban gondot okozott azon tagállami relációban, ahol a szabályozás a vevői készlet helye szerinti tagállam szabályozásától függően alakította ki a szabályozását. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogyan kell az adóalanyoknak eljárni a vevői készlettel kapcsolatban, a szabályozás a korábbi formához tér vissza. A módosítás hatályba lépését követően nem minősül termékértékesítésnek az a tény, ha jövedéki adóraktárból tárolnak ki terméket, továbbá nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak az sem, ha egy adóalany saját vállalkozása számára nyújt olyan szolgáltatást, melyet – ha mástól venne igénybe – nem illetné meg az adólevonási jog. Az import áfa kivetéssel történő megfizetése kapcsán merült fel, hogy nem egyértelműek az adó alapjának meghatározására vonatkozó szabályok passzív feldolgozás esetén. A javasolt módosítás pontosítja, hogy mivel ebben az esetben bérmunkáról van szó, így termékimport címén nem a visszahozott termék értékét, hanem csak a hozzáadott értéket kell adóalapnak tekinteni, valamint a módosítás pontosítja, hogy a külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenérték esetén az adó összegének kiszámításához melyik árfolyamot kell alkalmazni. A 2005. évi XXVII. törvény hirdette ki az Európai Közösségek és a Magyar Köztársaság között az Európai Közösségeknek nyújtott kiváltságokra és mentességekre vonatkozó Jegyzőkönyv Magyar Köztársaság által adózási ügyekben történő alkalmazásáról szóló Megállapodást, mely rögzíti az Európai Közösség szervezetei által történt beszerzésekre, szolgáltatásokra vonatkozó adómentességet. Tekintettel arra, hogy
15
a mentesség lehet közvetlen mentesség és visszatérítés útján történő mentesítés, a törvényjavaslat a közvetlen mentesség alkalmazására állapít meg kiegészítő szabályokat. A 6. áfa irányelvvel való összeegyeztethetőség okán indokolt az államháztartási támogatás miatti arányosítási kötelezettség megszüntetése, amely a kedvezőbb levonási hányad megteremtésén túl az arányosítással járó jelentős adminisztrációs-többlettől mentesíti az adózót. A regisztrációs adóval összefüggésben módosul az új közlekedési eszköznek minősülő motorkerékpárt beszerző személy esetén az adómegállapítás módja. Tekintettel arra, hogy 2005. január 1-jétől a motorkerékpárok egy köre regisztrációs adó köteles lett, indokolttá vált, hogy az az alanyi kör, melynél az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsi másik tagállamból történő beszerzése után az áfát a vámhatóság állapítja meg határozattal, bővüljön az új közlekedési eszköznek minősülő motorkerékpárral, azaz ez esetben is a vámhatóság kivetéssel állapítsa meg az áfa-t. A 77/388/EGK tanácsi irányelvvel összhangban szűkül a tárgyi adómentes kör a más nevében és más javára történő közvetítői tevékenység esetében. A módosítás értelmében ugyanis kizárólag a pénzügyi szolgáltatásban és kiegészítő szolgáltatásaiban, valamint biztosítási szolgáltatásban való közreműködés minősül tárgyi adómentesnek. A közügyekkel kapcsolatos információhoz jutás megkönnyítése érdekében bővül az 5 százalék alá tartozó termékkör: a napilapok, illetve az előfizetéses újságok, folyóiratok (évente legalább egyszer megjelenő kiadványok) 2006. január 1-jétől 5 százalékos adómértékkel adóznak. A hulladék-kereskedelem kapcsán bevezetésre kerül az úgynevezett fordított adózásra vonatkozó szabályozás. Ennek értelmében nem az értékesítő, hanem a felvásárló köteles az adót megfizetni. A fordított adózás bevezetése több tagállamban is alkalmazott módszer a hulladékkereskedelem terén kialakult áfa csalások visszaszorítására. A felvásárló a beszerzése után fizetendő adót levonásba helyezheti, amennyiben a levonási jog gyakorlásának feltételeit teljesíti. Változnak a közvetett vámjogi képviselettel kapcsolatos szabályok is. A javaslat értelmében továbbra is a képviselő kötelezett az import áfa megfizetésére, azonban a jövőben már nem áll fenn törvényi kötelezettség a megfizetett import áfa megbízóra történő áthárítását illetően. A képviselő által megfizettet import áfa tekintetében ugyanakkor levonási joggal a megbízó rendelkezik, melyet az az importról szóló határozat és a képviselő nyilatkozata alapján gyakorolhat. Az áfa-törvényben a pénzügyi lízingre vonatkozó rendelkezések a tavaszi törvényalkotás során módosultak. A jelenlegi módosítás korrigálja ezeket a szabályokat, ezáltal megteremeti az összhangot az áfa-törvény általános szabályaival, illetve a levonási tilalmakkal.
5.
Regisztrációs adó
Az áfa kulcs 25 százalékról 20 százalékra történő mérséklése miatt a regisztrációs adó hatálya alá tartozó járművek esetében a kieső áfa bevételeket a regisztrációs adótételek növekedése ellentételezi. Az adóstruktúrán belüli változás nullszaldós egyenlege nemzetgazdasági szinten érvényesül, illetve értelmezhető.
16
A regisztrációs adó módosítása kapcsán sor kerül még egyes törvényi rendelkezések pontosítására (elsősorban a motorkerékpárok 2005. évtől megvalósult regisztrációs adó alá vonásával kapcsolatban).
6.
Jövedéki adó
A jövedéki adó esetében a szabályozás elsősorban az áfa kulcsok változásával összefüggésben módosul. Az 5 százalékpontos áfa kulcs csökkentés kompenzálásra kerül – a boron kívül – az összes jövedéki italoknál (szesz, sör, köztes alkoholtermék, pezsgő esetében), továbbá a dohánygyártmányoknál is. A jövedéki italok esetében az új jövedékiadó-mértékek az átlagárak szintjén számított áfa-tartalom alapján kerültek meghatározásra. Az ásványolajok esetében a környező országokhoz képest relatíve magasabb jövedéki adót is tükröző magasabb üzemanyagáraknak a versenyképességet rontó és a kinti tankolást ösztönző hatása miatt marad el a kompenzálás. A szőlőbor esetében az áfa-kulcs csökkenés mellett a jelenlegi 8 Ft/liter jövedéki adó 0 Ft/literre változik, amely a szőlőbor piaci pozícióját javítja. A 0 Ft/liter jövedékiadókulccsal összefüggésben kedvezően változnak a szőlőbortermelőkre, -forgalmazókra vonatkozó egyes jövedéki szabályok (az egyszerűsített adóraktárakra vonatkozó szabályok érvényesülnek a továbbiakban a nagyobb termelőkre is, nem kell adóbevallást tenni, az adminisztrációs terhek csökkennek, stb.). A bortörvény szerint hamisnak minősülő bor előállításának és értékesítésének jövedéki bírsággal történő szankcionálása megszűnik, azt az eddiginél hatékonyabb formában és módon kell ellenőrizni, illetve szankcionálni. A dohánygyártmány termékkörön belül a cigarettákra az áfa-kulcs csökkenés jövedéki adóban való ellentételezésén felül – az EU minimumszinthez való közelítés céljából – 7,5 százalékos adótartalom-növekedésnek megfelelő adóemelésre is sor kerül, melynek hatása a fogyasztói árakra 6,8 százalék körüli. Változik a cigaretta adóminimuma is az adóváltozások hatásainak átvezetésével, valamint amiatt, hogy adóminimumként a legkelendőbb cigaretta adótartalmának 97,5 százalékos mértéke helyett 98,5 százalékos mérték kerül figyelembe vételre. A finomra vágott fogyasztási dohányok esetében – a cigaretta és a finomra vágott fogyasztási dohány adószintjének közelítése céljából – az áfa-kompenzáción felüli, a cigarettákéhoz igazított adóemelésre kerül sor. A pipadohányok jövedéki adója az áfa-kompenzáláson felül további 4 százalékponttal nő (23 százalékos adótartalom-növekedés), továbbá a finomra vágott fogyasztási dohányokéval azonos adóminimum is bevezetésre kerül. Ezen adóintézkedések hatásaként várható, hogy a jelenleg tapasztalható, a költségvetési bevételeket kedvezőtlenül érintő jelenség, az olcsó pipadohányból a cigaretták sodrása megszűnik. Az adminisztráció egyszerűsítése, az ellenőrzések ésszerűsítése érdekében a jövő évtől megváltozik a kötelezően előírt ellenőrzések, készletfelvételek rendje. Az adóraktáraknál és az adómentes felhasználóknál előírt, jelenlegi negyedéves készletfelvételek helyett az évente egyszeri lesz a kötelező. A vámhatóság a felszabaduló ellenőrzési kapacitásait átcsoportosíthatja az illegális tevékenységek, adócsalások felderítésére, s a kockázati tényezők és az ellenőrzési költségek figyelembe vételével racionálisabban, célszerűbben szervezheti ellenőrzéseit. Az elektronikus ügyintézés irányába való továbblépést célozza jövedéki területen a 2007. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezés, amely előírja a termékkísérő okmányok elektronikus formájának alkalmazását és a kiállításukkal egyidejű, közvetlen
17
számítógépes kapcsolati rendszeren keresztül történő megküldésüket a vámhatósághoz. Így a hatóság a termékmozgásokat közvetlenül, az áru indításának pillanatától figyelemmel kísérheti. Pontosításra és kiegészítésre kerül az üzemanyagok adalékanyagai utáni adó megfizetését biztosító szabályozás, és egy átmeneti rendelkezés is beiktatásra kerül, amelynek célja, hogy a kereskedőknél vagy az üzemanyag-adalékot gazdasági tevékenységük keretében felhasználó személyeknél (pl. szervizek) lévő adózatlan üzemanyag-adalékok után is megfizessék az adót. A vámhatósági ellenőrzések hatékonyabb folytatásához és a jogsértő cselekményekkel szembeni eredményesebb vámhatósági fellépéshez több módosítás kapcsolódik. Ezek közül kiemelhető például az ellenőrzött személyek együttműködési kötelezettségét előíró rendelkezés; az adózás alóli elvonás fogalmának pontosítása a vámmentesen behozott termékekkel (pl. cigaretta, üzemanyag) való visszaélések megakadályozására; vagy az üzletbezárási szabályok szigorítása az igazolatlan eredetű borok forgalmazásához kapcsolódóan. A biodízelre vonatkozó szabályozást érinti néhány pontosítás (fogalom; adóvisszaigénylési korlát felemelése; az adómentesség korlátozása az EU-s alapanyagból gyártott biodízelre; a tisztán forgalmazott biodízel esetében a gázolaj kétféle /kéntartalom szerinti differenciált/ adómértéke közül alkalmazandó adómérték meghatározása; csak szabványos biodízelt lehet forgalmazni stb.). A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés lehetősége az azonos szabályozás érdekében a belterületi termőföldekre is kiterjed. A kisebb vállalkozásokra vonatkozó kedvező változást jelent például a sörfőzdék esetében a jövedéki ügyintéző alkalmazásának követelménye alóli felmentés; a kis bortermelők adóraktári engedélyének kiadását érintő változás; vagy például a vidéki kis repülőterek növekvő forgalmával összefüggésben a repülési üzemanyag adómentességének érvényesítésére vonatkozó szabályozás módosítása, melynek révén egyszerűbbé válik számukra az adó-visszaigénylés, illetve az adóraktár létesítése is. A felszámolási, végelszámolási eljárások eredményesebb lebonyolítása érdekében lehetővé válik, hogy a felszámolási, végelszámolási eljárások esetében hosszabb ideig lehessen a jövedéki terméket adó nélkül, továbbra is adófelfüggesztéssel tartani, ha az adóraktári vagy a keretengedély egyéb okból való megszűnését követő 30 napon belül felszámolási vagy végelszámolási eljárás is indul. A gyakorlati problémák kezelését, a végrehajtás során felmerült anomáliák kiküszöbölését célozza több, a szabályozás kiigazítását, pontosítását jelentő változtatás, kiegészítés (pl. az adómentes beszerzés elszámolása; az üzemanyag tagállamból történő, adómentes magánforgalmának a harmadik országból való behozatallal azonos szabályozása; a jövedéki engedély megszűnéséhez kapcsolódó szabályok; a jövedéki engedély megszűnése esetén a készletátadás lehetősége engedély nélkül; a jövedéki engedély tárolótartály követelményének ésszerűsítése stb.).
7.
Helyi adók
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) legfontosabb változása, hogy az iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnik. Az önkormányzatok gazdálkodási biztonsága érdekében a 2008. évtől kieső iparűzési adó pótlásáról 2006. december 31-ig
18
kell törvényt alkotni. E törvény szabályozási koncepcióját a pénzügyminiszternek 2006. szeptember 30-ig kell kidolgozni. A Htv. 2006. január 1-jétől hatályos egyetlen változása a javaslat szerint, hogy lehetővé teszi a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó iparűzési adóalap kiemelését a Magyarországon adóztatható adóalapból, ha a vállalkozónak – gazdasági tevékenysége után – a külföldi telephely szerinti önkormányzat számára kellett adót fizetni. Az adóalap csökkentése mindazonáltal csak az összes iparűzési adóalap legfeljebb 90 százalékáig terjedhet, mellyel a szabályozás azt ismeri el, hogy a magyarországi székhelyen akkor is folyik gazdasági tevékenység, ha az összes árbevétel külföldön végzett tevékenység ellenértékeként áll elő.
8.
Adózás rendje
8.1.
Adminisztrációs terhek csökkentése
Az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében – más adózókhoz hasonlóan – megszűnik a gazdasági társaság, egyesülés és a közhasznú társaság esetén is a szervezeti képviselő adóazonosító számát érintő bejelentési kötelezettség. A javaslat szerint a nem magánszemély adózónak a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjével kapcsolatos adatbejelentési kötelezettsége egységesen csak a képviselő nevének és lakóhelyének bejelentésére terjed ki. A hatályos szabályozás szerint az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó euró devizanemben vezetett belföldi pénzforgalmi bankszámla nyitására köteles, melyről általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt időpontig euróban, átutalással teljesíti. Tekintettel azonban arra, hogy ilyen jellegű adminisztrációs kötelezettség a 2002/38/EK tanácsi irányelvvel megállapított 77/388/EGK irányelv (hatodik irányelv) értelmében nem írható elő, a javaslat hatályon kívül helyezi az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlanyitási kötelezettségét előíró rendelkezést.
8.2.
Az állami adóhatóságra vonatkozó hatásköri szabályok kiegészítése
Az Art. hatályos szabályai szerint az állami adóhatóság jár el minden költségvetési támogatással kapcsolatos ügyben, feltéve, ha törvény nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe. A lakáscélú támogatás azonban – tekintettel az Art. tárgyi hatályát meghatározó rendelkezésre – nem minősül az Art.-ben meghatározott költségvetési támogatásnak, figyelemmel arra, hogy a törvény hatályát meghatározó rendelkezés egyértelműen csak azokat a költségvetési támogatásokat vonja az Art. szabályozási körébe, amelyek megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik. Ebből következően ahhoz, hogy e támogatás típus tekintetében az állami adóhatóság bármilyen eljárás lefolytatására jogosult legyen az Art.-ben erre vonatkozó speciális hatásköri szabály előírása szükséges. Minthogy az állami adóhatóság hatáskörét nem célszerű kiszélesíteni olyan feladatokkal, amelyek jellemzően polgári jogi jogviszonyból eredő követelések érvényesítésére irányulnak, a javaslat az állami adóhatóság alaptevékenységéhez igazodva, a támogatások jogszerű igénybevételét igazoló számlák tekintetében írja elő az adóhatóság ellenőrzési kötelezettségét.
19
8.3.
A vámhatóság hatáskörének bővülése
2005. január 1-jétől a motorkerékpárok meghatározott köre regisztrációs adó köteles lett, így ezzel összefüggésben indokolttá vált, hogy az az alanyi kör, melynél az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsi másik tagállamból történő beszerzése után az áfát a vámhatóság állapítja meg határozattal, bővüljön az új közlekedési eszköznek minősülő motorkerékpárt beszerző adóalanyokkal. Minthogy az Art. tételesen felsorolja a vámhatóság hatáskörébe tartozó feladatokat, illetőleg a vámhatóság által határozattal megállapítandó kötelezettségeket, a javaslat – igazodva az Áfa törvény módosításához – kiegészíti e felsorolást az új közlekedési eszköznek minősülő motorkerékpár vonatkozásában keletkező feladatokkal.
8.4. Az ellenőrzési határidő számítása külföldi adóhatóság megkeresése esetén A jogbiztonság és a kiszámíthatóság követelményének érvényesülése érdekében, az adóhatósági ellenőrzések lefolytatására nyitva álló határidőt, illetőleg az annak meghosszabbítására vonatkozó előírásokat az Art. részletesen szabályozza. A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a tényállás alapos felderítéséhez valamely külföldi adóhatóság megkeresése válik szükségessé, de a válasz csak az ellenőrzési határidő leteltét követően érkezik meg. Ebből következik, hogy egy-egy ilyen megkeresés miatt többszöri határidő-hosszabbítás is szükségessé válik anélkül, hogy az adóhatóság érdemben bármilyen ellenőrzési tevékenységet folytatna. Ennek elkerülése érdekében kiegészülnek az ellenőrzési határidő számítására vonatkozó szabályok, melynek alapján a megkereséssel érintett adó, illetőleg költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejébe nem számít bele a külföldi adóhatóság – kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján történő – megkeresésének időtartama. Garanciális szabályként a törvény előírja, hogy az adózót a megkeresésről és az ellenőrzés szüneteléséről a megkereséssel egyidejűleg értesíteni kell.
8.5. Az ellenőrzéshez szükséges, idegen nyelvű számlák, bizonylatok fordításának kötelezettsége A 2001/115/EK tanácsi irányelv szerint egyetlen tagállam sem írhatja elő kötelező jelleggel saját nyelvének használatát a számlázás során, de ha ellenőrzés céljához szükséges, a területükön teljesített termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállított számláknak, és az adóalanyok által a területükön kapott számláknak a nemzeti nyelvükre történő lefordítását megkövetelhetik. Az adóhatóságnak az ellenőrzés lefolytatása során az idegen nyelven kiállított számlák, bizonylatok tartalmának megismerésére is szüksége van, ezért a javaslat az ellenőrzés megkönnyítése érdekében előírja, hogy ha a tényállás megállapításához szükséges, a számlákat, illetőleg a közösségi kereskedelmi kapcsolattal összefüggésben kiállított bizonylatokat az adózó az adóhatóság felhívására köteles magyar nyelven is rendelkezésre bocsátani. A felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt idő az ellenőrzési határidőbe nem számít bele.
8.6. Az adótartozás külföldön történő érvényesítésére vonatkozó szabályok kiegészítése A magyar adóhatóságok a Magyar Köztársaság területén kívül végrehajtási cselekmények foganatosítására nem jogosultak, ugyanakkor számos esetben előfordul, hogy nem belföldi illetőségű személyeknek Magyarországon keletkezik adófizetési
20
kötelezettsége. Ebben az esetben az adótartozás külföldön történő érvényesítése a pénzügyminiszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesének (jelenleg a Sigma Rt.) feladata. Az adótartozások külföldön történő érvényesítésével kapcsolatban a gyakorlatban problémát okoz, hogy az adóhatóság a követelés beszedése érdekében megkeresi a közbeszerzési eljárás nyertesét, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adózó Magyarországon található vagyontárgyaira is végrehajtást vezet. A párhuzamos eljárások és az indokolatlan vagyoni hátrány előidézésének elkerülése érdekében a javaslat kimondja, hogy az adóhatóság, amennyiben kezdeményezi a közbeszerzési eljárás nyertesénél az adótartozás külföldön történő beszedését, az adózó belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat mindaddig, míg a közbeszerzési eljárás nyertese a kötelezettség beszedésének eredményéről visszajelzést nem küld. Ez alól a javaslat a tartozás fedezetének biztosítása érdekében egy kivételt tesz, mely szerint, ha a pályázat nyertesének eljárása a határozat (végzés) továbbításától számított 6 hónap elteltével sem vezet eredményre, az adóhatóság a még fennálló tartozás összegéig a nem belföldi illetőségű személy belföldi ingatlanára jelzálogjogot jegyeztet be.
8.7.
A végrehajtáshoz való jog elévülése felszámolás esetén
A jelenlegi joggyakorlat ugyan egységes abban, hogy az adótartozás végrehajtásához való jog elévülését az adótartozás, mint pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés felszámolási eljárásban történő érvényesítése megszakítja, de erre vonatkozóan az Art.-ben konkrét rendelkezés nincs. E szabályozási hiányosság pótlása érdekében a javaslat a felszámolási eljárásban történő igényérvényesítés esetére az adótartozás végrehajtásához való jog elévülésének megszakadására és nyugvására önálló szabályt fogalmaz meg. E szerint az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad és ezt követően az elévülés a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik.
8.8. A kiemelkedően nagy adórövidítést elkövető adózók adatainak közzététele Az Art. hatályos szabályai szerint az adóhatóság negyedévente közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során kiemelkedően nagy – a magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó – összegű adóhiányt állapított meg, függetlenül attól, hogy az adózó e tartozását később megfizette-e. A javaslat ösztönözve az adózókat az önkéntes teljesítésre, az említett adatok közzétételét csak abban az esetben teszi lehetővé, ha az adózó az adóhiányt megállapító határozatban előírt összeget a határozatban megállapított határidőben, illetőleg az adóhatóság külön felhívására nem fizette meg.
9.
Társadalombiztosítás
A több mint 10 millió magyar állampolgárból mindösszesen 3,7 millió fő a társadalombiztosítási járulékfizetők száma. A 3,7 millió fő járuléka jelenti a nyugellátás, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás illetve a természetbeni egészségügyi ellátás fő forrását. A mai egészségbiztosítási rendszerben a többi állampolgár – különböző
21
jogcímeken – járulékfizetés szolgáltatásokra.
nélkül
jogosult
a
természetbeni
egészségügyi
További problémát jelent az, hogy bizonyos jövedelmek után nem történik járulékfizetés. Mindez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az Egészségbiztosítási Alap hiánya egyre növekszik. E helyzetből kivezetést jelenthet a következő célok megvalósítását biztosító új rendszer: − a járulékfizetésre kötelezettek körének szélesítése, − a nemzeti kockázatközösség megteremtése, − az egészségügy finanszírozásában megvalósul a méltányos közteherviselés elve.
9.1.
A járulékfizetés szélesítése
2006. január 1-jétől mindazon járulékköteles jövedelmek után is meg kell fizetni a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot, amelyek jelenleg mentesek e kötelezettség alól (mellékfoglalkozás, másodállás). E fizetési kötelezettség alapján e tevékenységekből származó jövedelmek is jogosulttá tesznek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a nyugdíjas foglalkoztatására, ahol a nyugdíjast továbbra sem terheli egyéni járulékfizetési kötelezettség. Tekintettel az adó- és járuléknyilvántartási rendszer átalakítására, és a havi bevallási kötelezettség bevezetésére, a foglalkoztatói adminisztráció növelésének elkerülése érdekében indokolt a Tbj. 51. §-ában meghatározott tagdíjbevallási kötelezettséget is az új szabályokkal összhangba hozni. A javaslat pontosan meghatározza a havi részletező bevallásban feltüntetendő adatokat, a tagdíjbevallás adattartalmát, amelyet a teljesítési és az egyeztetési lehetőség megkönnyítése érdekében az egyéni járulékbevallás tartalmával azonosan indokolt szabályozni. A javaslat egyéb eljárási határidőket is meghatároz, amely a pénztárak és az adóhatóság közötti intézkedések eredményességét növeli.
9.2.
Nemzeti kockázatközösség megteremtése
2006-tól a saját jövedelemmel nem rendelkezők után a központi költségvetés törvényben meghatározott módon befizetést teljesít az Egészségbiztosítási Alap számára. A fizetési kötelezettség mértéke 11 százalék. A fizetési kötelezettség alapja ellátásban részesülők esetén (nyugdíj, Gyes, Gyet, ápolási díj, egyetemen, főiskolán tanulók stb.) általában a költségvetésben tervezett kiadás, egyéb esetekben pedig (fogvatartottak, hajléktalanok, mezőgazdasági őstermelők, eltartott, jövedelemmel nem rendelkező családtagok) a mindenkori minimálbér.
9.3. A nem EU tagországok állampolgárainak magyarországi munkavégzése esetén érvényesülő járulékszabályok 2006. január 1-jétől a nem EU tagországok állampolgárainak magyarországi munkavégzése esetén a foglalkoztatót terhelő 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, a foglalkoztatottnak pedig a 12,5 százalékos egyéni járulék helyett 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot
22
kell fizetnie. Ennek alapján a magánszemély egészségbiztosítási ellátásokra lesz jogosult.
pénzbeli
és
természetbeni
Ez a megoldás alkotmányosan sem aggályos, mivel kezeli azt a problémát, hogy az itt munkát végző nem EU tagországi állampolgárok – befizetéseik ellenére – jellemzően nem tudnak nyugdíjjogosultságot szerezni, hiszen nem dolgoznak itt 15-20 évig. Ugyanakkor nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy külön megállapodás alapján – saját elhatározásból – nyugdíjjogosultságot szerezzenek azok, akik előreláthatóan hosszabb ideig tartózkodnak Magyarországon munkavégzés céljából. E változás nem érinti a szomszédos és térségbeli államok (pl. Románia, Bulgária, Ukrajna) Magyarországon dolgozó állampolgárait, mivel ők a hatályos törvények szerint nem minősülnek harmadik állambeli állampolgároknak, s ők a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartoznak.
10.
Foglalkoztatók élőmunka költségei csökkentésének programja
A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében 2007-től megkezdődik az élőmunka költségek csökkentési programjának végrehajtása. Első lépésként 2007-től a 29 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék 3 százalékponttal csökken, így 26 százalék lesz. Ebből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 2 százalékkal, a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék pedig 1 százalékkal mérséklődik. Így a 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 9 százalék, a 18 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék pedig 17 százalék lesz. E program folytatásaként 2009-ben a 26 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék további 2 százalékponttal mérséklődik. Így a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 8 százalék, a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék pedig 16 százalék lesz.
11. A magánnyugdíjpénztári és önkéntes pénztári rendszert érintő változások Az önkéntes pénztári és a magánnyugdíjpénztári törvények módosítása az Európai Uniós jogharmonizációval összefüggő, egyéb jogszabályi változásokból eredő, valamint a pénztári működés egyszerűsítését szolgáló jogszabályokat tartalmaz. Kiemelendő ezek közül az önkéntes pénztári szabályozás módosítása a 98/49/EK irányelvnek megfelelően, amely előírja a pénztártagok által megjelölt külföldi hitelintézeti betétszámlára történő utalást. Az önkéntes pénztári működési szabályok a befizetések új típusú kedvezményrendszerének megfelelően változnak. A magánnyugdíjpénztári belépésre a jövőben egyszerűbb, a gyakorlatban jobban alkalmazható és a belépési lehetőséget a jelenleginél rugalmasabban lehetővé tevő szabályok fogják meghatározni.
12.
A környezetvédelmi termékdíjat érintő változás
A 2005. július 1-jétől főszabály szerint kivetésessé váló importáfa-hoz hasonlóan a környezetvédelmi termékdíjat is a vámhatóság szedi be import esetén azon gazdálkodói körtől, amely az import utáni áfa kötelezettségét is kivetéses adózás keretében teljesíti.
Budapest, 2005. szeptember 19.
23
Hatásvizsgálatok a személyi jövedelemadó 2006. évi változásairól
Az adótábla felső sávhatára 1,5 millió forintról 1,55 millió forintra emelkedik, a felső adókulcs 38 százalékról 36 százalékra csökken. Adótábla 2005-ben: 0 – 1 500 000
18%
1 500 000 –
38%
0 – 1 550 000
18%
1 550 000 –
36%
Adótábla 2006-ban:
A kiegészítő adójóváírás havi összege 1260 Ft/hóról 2340 Ft/hóra emelkedik. Az adójóváírás havi érvényesíthető összege nem változik, 2006-ban is 9000 Ft/hó lesz. A kiegészítő adójóváíráshoz tartozó jogosultsági határ 2006-ban változatlanul 1 000 000 forint, míg a jogosultsági határ 1 350 000 Ft-ról 2006-ra 1 500 000 forintra emelkedik. Nem változik a munkavállalók által fizetett járulékok mértéke, de a nyugdíjjárulék fizetés felső határa az idei 6 millió forintról 6,32 millió forintra emelkedik. Az adó- és járulékváltozások együttes hatására a különböző jövedelmi sávokba tartozók havi nettó keresete változatlan bérek mellett a következőképpen alakul:
Havi nettó kereset
Havi nettó kereset
2005-ben
2006-ban
Ft/hó
Ft/hó
Havi nettó kereset változása
Havi nettó kereset változása %-ban
Ft/hó nincs
Minimálbér szintjén 80 000 Ft
65 060
66 140
1 080
1,7%
100 000 Ft
77 927
79 007
1 080
1,4%
125 000 Ft
92 375
94 882
2 507
2,7%
24
150 000 Ft
100 000
103 500
3 500
3,5%
200 000 Ft
122 000
124 250
2 250
1,8%
300 000 Ft
170 500
174 750
4 250
2,5%
500 000 Ft
267 500
275 750
8 250
3,1%
A jövő évi változások a következőkben összegezhetők: • • •
Az adótábla és az adójóváírás 2006. évi módosítása valamennyi munkavállaló adóterhelését csökkenti. A legnagyobb adóterhelés-csökkenés az átlagjövedelemmel rendelkezőknél jelentkezik, köszönhetően elsősorban az adójóváírás jogosultsági határa felemelésének. Az átlagot meghaladó jövedelműeknél az adótábla módosítása eredményez terheléscsökkenést.
25
Az egyes hav i j öv edelmekhez tartozó személyi j öv edelemadó-terhelés v áltozása 2005-2006-ban
40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 57 000 60 000 70 000 80 000 90 000 100 000 110 000 125 000 130 000 140 000 150 000 160 000 180 000 200 000 220 000 240 000 260 000 280 000 300 000 350 000 400 000 450 000 500 000 600 000 700 000 800 000 900 000 1 000 000
2005
2006
26 A havi nettó kereset változása 2005-2006-ban
600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 57 000 60 000 70 000 80 000 90 000
100 000
110 000
125 000
130 000
140 000
150 000
160 000
180 000
200 000
2005
220 000
240 000
2006
260 000
280 000
300 000
350 000
400 000
450 000
500 000
600 000
700 000
800 000
900 000
1 000 000
