Atrazin (atrazine) Az atrazin széles hatásspektrumú gyomirtószer, melyet Európában 2004-ben tiltottak be, azonban többek között az USA-ban máig is a leggyakrabban alkalmazott szer. Fitotoxikus anyag, elsısorban magról kelı kétszikő gyomok ellen alkalmazzák, fotoszintézis gátló (PPDB). Akut ökotoxikológiai tesztekben algákra nagyon toxikus. (http1) Az EPA 2010 novemberében a csapvízben található atrazin esetében 0,29 µg/l. (http2) mennyiségben határozta meg azt a dózist, amely már minden 1 milliomodik fogyasztónál rákos elváltozásokat okozhat. Az atrazin, egészségügyi hatásait – fıleg a karcinogenitást - illetıen eléggé megosztja a tudományos közönséget, ahogy az alábbi táblázat is mutatja. (1. táblázat)
1. táblázat: Az atrazin egészségügyi hatásai az egyes nemzetközi szervezetek álláspontja szerint (http3) Akut toxicitás WHO akut veszélyesség U, valószínősíthetıen veszélyes TRI akut veszélyesség Nem szerepel Biztonsági Adatlap Nem érhetı el Akut minısítése EPA termék címkéjén Enyhén mérgezı Amerikai NTP akut toxicitási vizsgálatok Nem akut módon mérgezı, enyhén mérgezı Kolinészteráz gátló Nem Karcinogenitás IARC 3, Nem osztályozható US NTP Nem szerepel California Prop 65 rákkeltık Nem szerepel US EPA rákkeltı Nem valószínő TRI Karcinogenitás Igen Endokrin zavarok Illinois EPA lista Ismert Keith lista Igen Colborn lista Igen Benbrook lista Igen Dán Inert lista Nem szerepel EU lista Igen Reprodukciós és fejlıdési toxicitás CA Prop 65 Developmental toxin Nem szerepel Amerikai TRI Developmental toxin Nem szerepel CA Prop 65 Female Reproductive Toxin Nem szerepel CA Prop 65 Male Reproductive Toxin Nem szerepel U.S. TRI Reproductive Toxin Nem szerepel
2. táblázat: Az atrazin hatása az egyes élılény csoportokra (http3) Organizmus Csoport Átlagos Akut toxicitás Akut toxicitás tartomány Nem akutan mérgezı enyhén Enyhén mérgezı Kétéltőek mérgezı Enyhe vagy mérsékelt Enyhén mérgezı Győrősférgek toxicitás Erısen mérgezı Erısen mérgezı Vizinövények Nem akut mérgezı, Enyhén mérgezı Rákok Nagyon magas toxicitás Enyhén mérgezı Enyhe Magas toxicitás Hal Enyhén mérgezı Enyhe Magas toxicitás Rovarok Nem akutan mérgezı Enyhén mérgezı Puhatestőek Közepes toxicitás Nagyon erısen mérgezı Nagyon erısen mérgezı Fitoplankton Enyhén mérgezı Enyhe Magas toxicitás Zooplankton Az atrazin hatásairól a legátfogóbb képet akkor kapjuk, ha megnézzük miért szerette volna átsorolni az EPA a valószínőleg rákkeltı kategóriába. A késı 80-as években az EPA az atrazin rákkeltı hatását a „lehetséges” ”C-kategóriába” sorolta az 1986-ban kiadott iránymutató értékelések alapján. 1994-ben az EPA az atrazin különleges felülvizsgálatát kezdeményezte a potenciális munkahelyi vagy táplálkozási expozícó révén fellépı rákos megbetegedésekkel kapcsolatban. A 90-es évek során az EPA áttekintette a rendelkezésre álló adatokat, aminek köszönhetıen arra a következtetésre jutott, hogy létezik egy olyan hatásmechanizmusa, amely megalapozhatja a rosszindulatú daganatok kialakulását a patkányok egyik törzsében. 2000. június 27-én egy szakértıi tanácsadó testület egy sor olyan tudományos eredményt mutatott be, amelynek hatására az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) frissítette az atrazin becsült toxicitási értékét és - mivel ez az Egyesült Államokban legszélesebb körben használt mezıgazdaság gyomirtó -, az ivóvízben megengedett határértéket is. Az elsı mélyreható vizsgálat a témában, amely a gyerekekre való káros hatásait vizsgálja, meggyızte az ügynökséget, hogy nem csak a kémia életidıre vonatkoztatott rákkeltı hatása magasabb, de megállapították azt is, hogy az atrazin káros a magzatokra, csecsemıkre és a pubertás korú gyerekekre. Egy öt éves felülvizsgálat után, melyben ipari és kormányzati adatokat összegeztek, az EPA az új veszély-értékelésében az atrazint sokkal erısebb rákkeltıként tőnteti fel, mint korábban. Az EPA a karcinogenitási iránymutatások terminológiája alapján javaslatot tett a „C-kategóriába” való átsorolására a „valószínőleg emberi rákkeltı” vegyületek közé. (http4) Mindemellett jelentıs, hogy az ügynökség a vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy rövid távú, talán egy napos atrazinnak való kitettség is számos reprodukciós hatást és fejlıdési rendellenességet okozhat, beleértve a vetélést, és a késleltetett serdülı kori nemiszerv-fejlıdést. (EPA, 2000) Az EPA tudományos felülvizsgálatát az ügynökség tanácsadó testületének is bemutatta. A cél az volt, hogy lecseréljék az atrazin akkori ivóvíz szabályozását és egy új, szigorúbb ivóvízszabványt fogadjanak el a gyerekek védelmének érdekében. Az atrazin ivóvízben való szabályozása az államokban mai napig egy évi átlagos szinten alapszik, és nem veszi figyelembe a szezonális csúcsokat és maximumokat. Azt remélték, hogy ehelyett bevezetnek egy új jogi értékhatárt, amely azon alapszik, hogy rövid távú, esetleg napi expoziciótól is
megvédje a magzatokat, csecsemıket és fiatalokat. Ha ez az új értékrend életbe lépett volna, az évente 4 alkalommal történı tesztelés helyett gyakrabban tesztelték volna a csapvizet atrazinra, a szennyezés csúcsidıszakában akár napi szinten- potenciálisan több mint százszor évente. Az atrazin több mint 10 millió ember csapvizét szennyezi az Egyesült Államok középsı és nyugati területein (EWG, 1999) és több egészségügyi szabálysértést okoz a csapvízben, mint bármely más EPA által szabályozott vegyi szennyezıanyag. A vízközmővek legalább 30 millió dollárt költenek évente arra, hogy vizsgálják és kezeljék a csapvizet a kemikáliáktól. Mivel új információk jelentek meg az atrazin veszélyeirıl gyerekekre, és növekvı költségek, melyekkel szembe kellene néznie a vízmőveknek, hogy egészséges vizet biztosítsanak a csecsemıknek és gyerekeknek, az EPA-nak be kellene tiltania az atrazint. Az EPA megközelítése, amelyet a veszély értékelésére használt, azon alapult, hogy a laborból és a való életbıl származó adatokat együtt rögzítette, egyszerre figyelembe véve a vegyület hatását a laborállatokra és az emberekre. A Dr. Ralph Cooper (Cooper et al., 2000) által kidolgozott új módszerek lehetıvé tették az ügynökség számára, hogy –elsı alkalommal – összekapcsolja az atrazin hormonrendszerre gyakorolt hatását számos már egészségügyi hatással, mint például a rák, reproduktív és fejlıdési rendellenességek. Ezzel szemben, az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC), 1999-ben felmérést készített az atrazin toxicitásáról, azonban nem ismerték a legújabb, Cooper által mért adatokat és csak egyetlen egészségügyi hatásra fókuszáltak, az emlıdaganatokra a laborállatok egyetlen törzsénél (Sprague-Dawley patkányok). A szőkebb fókuszú értekezés után, amely megállapította a különbséget a reproduktív öregedésben emberek és állatok között, az IARC arra a következtetésre jutott, hogy mivel a különbségek ebben az egyetlen szempontban voltak, a rákos folyamat nem volt alátámasztható bizonyítékokkal, így az atrazin nem képes mellrákot okozni az emberekben. Az EPA szélesebb látókörrel nézte. Az ügynökség tudósai megvizsgálták a lehetıségét, hogy az atrazin képes-e rákot okozni más, különbözı szövetekben, és felhasználva az új adatokat, rájöttek, hogy sok hormonálisan vezérelt lépés a rák fejlıdésében is döntı szerepet játszik a fejlıdési és reproduktív problémákban. Az EPA hormonális hatásokról való eredményei alapján az atrazint egyenesen a „hormonrendszert zavaró” kategóriába helyezte, azon vegyületek közé, amelyek befolyásolják a szervezet hormonháztartását. Az ügynökség megállapította, hogy az atrazinnak való kitettség hormonrendszert romboló funkciói miatt vezethet oda, hogy daganatok fejlıdjenek a hormonálisan érzékeny szövetekben, pl.: méh, mell. Az EPA arra is talált bizonyítékot, hogy az atrazin „lépcsızetes” biológiai eseményeket indít el, ami számos egészségügyi problémához vezet: a hypothalamus hormonjainak elnyomásával kezdıdik, amely így gátolja az agyalapi mirigy hormonjainak felszabadulását, így felállít egy veszélyes hormonális egyensúlyzavart. A hypothalamus, többek között befolyásolja az agyalapi mirigyet, amely szabályozza a növekedést, anyagcserét és a reproduktív funkciókat. Az atrazin esetében úgy gondolják, ezen funkciók zavara vezethet oda, hogy megváltozik az ösztrogén és a prolaktin hormonok szintje, ami tumor kialakulását okozhatja. Talán még fontosabb, hogy az EPA kutatói elsı alkalommal láttak túl azon, hogy az atrazin expozíciójának lehetséges végpontja a rákos megbetegedés. Az EPA meggyızı laboratóriumi bizonyítékokat írt le arra, hogy az atrazin megzavarhatja a reproduktív rendszer normális fejlıdését és mőködését, azáltal, hogy késlelteti a pubertás kialakulását hím és nıstény egyedeknél, valamint felnıtt nıstény állatoknál vetélést okoz. Az atrazin azon hormonok szintjét befolyásolja, melyek szükségesek a reproduktív rendszer normális fejlıdéséhez és
mőködéséhez, beleértve az ösztrogén, prolaktin, luteinizáló hormon, és tüszıstimuláló hormon. A laboratóriumi adatok azt mutatják, hogy a peszticid jelentısen megváltoztatja tesztoszteron szintjét, mind a hím és a nı ivarú magzatok és a fiatal hím patkányok esetében, talán ez az oka a nemi érés megfigyelt késlekedésének. (http5) Az atrazin a hormonok széles skálájára van zavaró hatással, mely számos lehetséges módon hat az egészségre. Az atrazint laboratóriumi vizsgálatokban kapcsolatba hozták a vetéléssel, beleértve egy teljes alom felszívódását, továbbá kapcsolatba hozható a késleltetett pubertással (késleltetett nemi szerv fejlıdés a pubertás alatt), megváltozik az oestrus, vagy ivarzási ciklus és prosztatitist is okozhat (a prosztata gyulladása). Ezek a hatások néhány esetben már néhány napos kitettség esetén is elıfordulnak. Azonban az EPA javaslatát elutasították a FIFRA Tudományos Tanácsadó Testület értékelése alapján. 2000 júniusában a SAP megállapította, hogy a mechanizmus, amely a patkányok esetében tumor kialakulásához vezet, az emberi szervezetben nem releváns, a tudományos bizonyítékok nem támasztják alá az atrazin „valószínőleg emberi rákkeltı” kategóriába történı besorolását. A SAP azt ajánlotta, hogy sorolják a „nem valószínő emberi rákkeltık” közé. Ezt követıen az EPA áttekintette és elfogadta a SAP következtetéseit az atrazin rákkeltı hatásával kapcsolatban. A Natural Resources Defense Council évek óta azzal érvelt, hogy az atrazin rákot okoz és aktívan lobbizott azért, hogy az EPA nyilvánítsa az atrazin hatása végpontjának a rákos megbetegedést. Nagy csalódást keltett számukra az EPA és a SAP következtetése, miszerint az atrazin valószínőleg nem rákkeltı. Ezt követıen az NRDC petíciót nyújtott be, hogy az EPA vizsgálja felül következtéseit és az atrazin betiltását. Az NRDC petíciója nagyrészt egy a Syngenta Loisiana-i üzemében készült tanulmányon alapult. A tanulmány a munkavállalók körében megnövekedett prosztatarák elıfordulást talált. A Syngenta állítása szerint átvizsgálta minden férfi dolgozóját az üzemben és meggyızıdése, hogy ugyanekkora arányban találna ilyen jellegő megbetegedést az állam minden lakosára nézve is. (http4) A csapvízre vonatkozó rendeletek jelentısége az USA-ban A jelenlegi atrazinra szabott irányadó értéket éves átlagban négy negyedéves minta alapján számítják. Az új jogi korlátozás, amely az EPA új kockázatbecslésén alapul, maximális, rövid idıtartamú kitettségre vonatkozna. Nem tisztázott az EPA kockázatbecslésben, hogy hány napos, vagy hetes kitettség biztonságos egy magzatra vagy csecsemıre, vagy pubertás korú gyerekre. Ami egyértelmő: 1.) az atrazin maximális értéke a tisztított csapvízben szinte sosem érzékelhetı a jelenlegi ellenırzési rendszerben, melyben háromhavonta van egy mintavétel 2.) azonban, ha magas szintet is mértek egy-egy alkalommal, az évben mért többi értékkel átlagolva nem mutatott kiugró értéket. Atrazin több egészségügyi határértéket túllépést mutat a csapvíz, mint bármely más EPA által szabályozott vegyi szennyezıanyag, éppen a jelenlegi gyenge ellenırzési rendszer miatt. Bár még késıbb derül ki, hogy az EPA ivóvízért felelıs hivatala hogyan fog reagálni az új EPA kockázatbecslésre, egy határozott lehetıség, hogy a vízszolgáltatóknak gyakrabban kell vizsgálniuk az atrazint fıleg csúcsidıszakokban, talán még a napi rendszerességgel is – szemben a mostani negyedéves ellenırzéssel. A jelenlegi szabályok szerint a fokozott vizsgálati költségek terhelik a vízszolgáltatókat, mialatt az atrazin gyártó, Novartis, nem fizet semmit, holott hatalmas bevétel származik az atrazin eladásból, amely a legnagyobb mértékben alkalmazott gyomirtó az Egyesült Államokban. (http5)
Atrazin országos figyelmet szerzett 2009 ıszén, amikor hat állam (Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Mississippi és az Ohio) 43 vízrendszerrel beperelte az atrazin gyártóját, a Syngenta-t, hogy a cég fizesse ki a ivóvíz szükséges kémiai tisztításának költségeit. (http6) A per jelenleg is tart, bár a Syngenta megpróbálta megszüntetni az eljárást arra hivatkozva, hogy a termék a határértéket nem lépi túl és az atrazin az év minden idıszakában, az ivóvízben sem lépi át a határértéket. A Syngenta kérését a bíróság elutasította, de a felperes államok számára még nehézséget jelent, hogy a szennyezést az év minden szakában kell bizonyítani, az atrazin kijuttatása azonban idıszakos. (http7)
Felhasznált források: enfo.agt.bme.hu/drupal/node/1751 http1 www.epa.gov/reg3hwmd/risk/human/rbhttp2 concentration_table/Generic_Tables/pdf/restap_sl_table_run_NOVEMBER2010.pdf www.pesticideinfo.org/Detail_Chemical.jsp?Rec_Id=PC35042 http3 www.thecre.com/atrazine/humanimpacts.htm http4 www.mindfully.org/Water/Atrazine-Classified-Likely.htm http5 www.chemicalfreewater.net/herbicide-atrazine-commonly-found-in-drinking-water/ http6 www.taftlaw.com/news/publications/detail/698-cities-class-action-atrazine-lawsuithttp7 survives-for-now
