www.eeagrants.org
Válogatás a 2016. április 10-17. között az EGT Alap Ösztöndíj program keretében megvalósult EGT/156/M2-0010 támogatási szerződés számú M2 Felsőoktatási mobilitási pályázatokban futó projekt tanulmányútjának beszámolóiból
Szolnoki Főiskola Szolnok
2016. június 20.
Az EGT Alapok és a Norvég Alapok révén Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárul a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentéséhez, valamint kedvezményezett országokkal való kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez Európában. A három ország az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás révén szorosan együttműködik az EU-val. A 2009-2014 közötti időszakra az EGT Alapok és a Norvég Alapok támogatási összege 1,79 milliárd euró. A norvég hozzájárulás a teljes összeg 97%-át teszi ki. A támogatásból a nem kormányzati szervezetek, kutatási és felsőoktatási intézmények, valamint a köz- és magánszektor részesülhet a 12 legutóbb csatlakozott EU tagállamban, valamint Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban. Széleskörű együttműködés folyik a donor államok szerveivel, és a tevékenységeket várhatóan 2016-ig megvalósítják. Fő támogatási területek a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, kutatás és ösztöndíjak, civil társadalom, egészségügy és gyermekek, a nemek közötti esélyegyenlőség, az igazságosság és a kulturális örökség.
Dr. László Éva Kutatási cél: a norvég kiskereskedelem rendszerének megismerése Skandináviában különösen koncentrált az élelmiszer-kiskereskedelem. A 4,7 millió lakosú Norvégia egész Európában élen jár a 400 négyzetméteresnél nagyobb bolttípusok penetrációjában. Ott 1 millió lakosra 442 üzlet jutott a modern csatornák üzleteiből tavalyelőtt, amikor Magyarországon csak 91. A Nielsen tavaly 117 milliárd norvég korona forgalmat regisztrált, ami 6 százalékkal haladja meg az előző évit. A koncentrációra utal az alábbi adatok is: a piacvezető Norgesgruppen, amely közel 40 %-os piacrészesedést tudhat magáénak. A további cégek a Coop 23,8 százalékkal, majd az ICA 17,4, a Rema 1000 17,3 százalékkal. Norvégiában a bolttípusok között az élelmiszer-kiskereskedelemből a legnagyobb részarány a puha diszkonté: a múlt évi 47,8 százalékos piaci részesedése 0,7 százalékponttal nagyobb az előző évinél. A szupermarket 29,2 százalékkal stagnál. Az önálló bolt mutatója megint kisebb lett – 12,3 százalék. Megelőzi a hipermarketet, amely némi növekedéssel 10,7 százaléknál tart. 1. táblázat: A norvég élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatban az egyes bolttípusok száma, az utóbbi három év végén Bolttípus 2005 2006 2007 Hipermarket 2500 felett Nagy szupermarket (1000–2500 nm) Kis szupermarket (400–999 nm) Szuperett (100–399 nm) Hagyományos üzlet (100 nm alatt)
51 291 1574 1920 362
55 314 1662 1789 328
57 337 1678 1748 306
Összesen
4198
4148
4126
Forrás: Nielsen A bolthálózat konszolidálódott. Az utolsó három évben összesen 4100 és 4200 között mozgott az üzletek száma, a Nielsen cenzusa szerint. Valamelyest több lett a 400 négyzetméteresnél nagyobb egység, az annál kisebbeknél pedig csökkent a boltszám. Idén, ha a boltszám nem is, de a vállalatok mezőnye meglepően változik. A nemzetközi láncok közül a Lidl van jelen a norvég piacon, de ebben az évben a cég is kivonul, üzleteit beolvasztják a Rema 1000 puhadiszkonthálózatába. A norvégok vásárlási gyakorisága elmarad az európai, és különösen a magyar boltlátogatás számtól. Míg a magyarok egy hónapban átlag 20 alkalommal mennek boltba, a norvégok mindösszesen 13-szor keresik fel a kis- vagy nagyboltokat. Jellemzően nem akcióvadászok. A norvég piac legfontosabb trendjei következők: törekvés az egészséges étkezésre, kényelem iránti igény, környezetvédelem fokozott figyelembevétele, előtérbe kerül az úgynevezett fair trade. A norvég üzletek kínálata látványos, de ez nem meglepő. A boltok hétvégén zárva tartanak. a főváros frekventált helyein, turisztikai szempontból érdekes üzletek vannak csupán nyitva. A hálózat szerkezetében elaprózottabb, árubősége a magyart meghaladó, a norvég vásárlóerőnek megfelelően.
Dr. Herbály Katalin Az egyéni feladattervben szereplő célok a program ideje alatt megvalósultak, mivel a fogadó intézmény is az integráció időszakát éli/élte át az elmúlt időszakban, illetve jelenleg is. Az integráció egyik kiemelt célja a hatékonyság növelése, az egyetem kiemelt szerepének megerősítése a térségben. A főváros közelsége jó hatással van az egyetem működésére, elősegíti a beiskolázást is. A térségben található termelési objektumok (különösen a műszaki képzési területen) már nélkülözhetetlenné váltak a gyakorlatorientált képzést illetően. De jó példát mutatott a Ringerikei Campus a turizmus területére vonatkozóan, amikor a térségi turisztikai szolgáltatókkal való együttműködési formákat ismertették. A helyi közösségekkel való együttműködést példázza az intézményi infrastruktúra közös hasznosítása is (pl. a színházterem). Különösen fontos terület volt az aktuális problémák, pl. a migráció intézményi szintű kezelése. Az oktatók mellett a hallgatók is részt vesznek a migránsok képzésében, így valódi, multikulturális környezetben módjuk van követni a folyamatot a problémafeltárástól kezdődően a megoldást jelentő módszerek kidolgozásában való részvételen át az oktatásig. Hasonló jó példát mutatott a Mostari Nyári Egyetem programja is, ahol a különböző országokból érkező hallgatók a hagyományos tanórai kereteken túl gyakorolhatják a ,,team-munkát”. Arnt Farbu előadásának legfontosabb tanulsága az R3 megközelítés alkalmazása volt az ipari vállalatokkal való együttműködés területén: -
Real Cases (valódi esetek) Real Problems (valódi problémák) Real Solutions (valódi megoldások)
Fentiek értelmében a hazai duális képzés esetében is hasznosítható az a tapasztalat, hogy a hallgatók valós környezetben, valódi problémákkal találkoznak és valós megoldások kidolgozásában vesznek részt. A csoportokat minimálisan 5 fő hallgató alkotja, ügyelve arra, hogy mindkét nem képviselői legyenek jelen a csoportokban. Követendő példaként szolgálhat az a megközelítés is, miszerint foglalkoznak az un. tapasztalati térkép kitöltésével, amely módot ad a különböző folyamatok (pl. projektötletek) előzetes-, köztes- és a megvalósítást követő értékelésével is.
Kálmán Éva A University College of Southeast Norway hasonló feladatok előtt áll és hasonló problémákkal küzd, mint a Szolnoki Főiskola, szintén egyetemi akkreditációra készül. Mint az egyetemet bemutató előadásból megtudhattuk, a lépték, azonban sokkal nagyobb, úgymint 8 egyetemi campus egyesüléséről, 17ezer hallgató és 1500 alkalmazott jövőjéről van szó. Két campust látogathattam meg, Kongsbergben és Bo városkában. Mindkét helyszínen megtekintettük a könyvtárat is. Azt tapasztaltam, hogy a polcokon található könyvek mennyisége kevesebb, jellemzően a példányszám csak egy-kettő az azonos kiadványokból. Az on-line könyvtári böngészés és kutatás elterjedtebb, mint nálunk, bár már a SZF Könyvtárában is egyre több olvasónk kutat először on-line és csak miután talált megfelelő kiadványt iratkozik be és jön személyesen könyvet „kézbe venni”, kölcsönözni. Véleményem szerint a jövőben ez egyre elterjedtebb lesz. Nagyon jó és átvehető könyvtár-működtetési gyakorlatnak tartom, hogy ott a könyvtári alkalmazottak munkáját nagymértékben hallgatók segítik. A könyvtári nyitvatartási idő hosszabb, Bo Campusban például egészen este 11-ig tart, de 16 óra után már a hallgatói ügyelettel működik a könyvtár. Tapasztaltam még, hogy a hallgatók közös tanulásra, csoportos feladatmegoldásra, felkészülésre is használják a könyvtár helyiségét, ahol hangulatos „tanuló sarkok” vannak kialakítva erre a célra. Ezt a mi könyvtárunkban is megtehetnék, de nem jellemző, valószínűleg azért, mert a campus és a könyvtár épülete nem egy helyen van. A University College of Southeast Norway nemzetköziessége nagyon magas, világszerte 250 partnere van, szinte minden kontinensről fogad és küld hallgatókat, előadókat. Norvégiában ez sokkal régebbi hagyományokkal bír, mint hazánkban. Az angol nyelv ismerete és használata mind a hallgatók, mint az oktatók és általában a személyzet tekintetében is általános. Nemzetközi nyári egyetemek szervezése is rendszeres, pl. Boszniában, Mostárban. Véleményem szerint nemzetközi nyári egyetemet főiskolánk is szervezhetne, hiszen a szép környezet és az épület a megfelelő infrastruktúrával adott a Tiszaligetben és egy érdekes programra, jó marketinggel minden bizonnyal lennek jelentkezők, nemcsak a környező országokból. Érdekes volt meghallgatni néhány ott tanuló külföldi hallgató tapasztalatait, melyet egy hangulatos, vidám előadás keretében adtak elő. A mobilitás munkanyelve az angol volt, így nagyon hasznos volt számomra, hogy használhattam, feleleveníthettem nyelvtudásomat. Az előadásokból sok új, „naprakész” kifejezést, szóösszetételt ismerhettem meg, mely által nyelvtudásom is megújult. Norvégiáról, mint országról, kulturális és természeti látnivalóiról, az ott élő emberekről nagyon érdekes és hasznos ismereteket, tapasztalatokat szereztem, mely által általános műveltségem is gazdagodott. Összességében nagyon érdekesnek és hasznosnak ítélem meg az intézménylátogatási mobilitást a University College of Southeast Norway-ben.
Dr. Bagdi Róbert A norvég partner intézmény nyolc különböző campus-on működik, az elmúlt években több lépcsőben történt meg az összeolvadás. Ez a folyamat azonban még nem zárult le hétköznapokban, jellemző, pl. hogy a más-más egységekben azonos szakokat is működtetnek, de a tantervben kisebb eltérések megfigyelhetőek. A turizmusoktatásban viszont megfigyelhető különbség az egyes campusok között. Bø-ben csupán 1 éves képzést folytatnak, ami az érettségire épül, az elnevezése, angolul: International Tourism and Sustainable Development. Lényegében a mi kétéves felsőoktatási szakképzésünknek felel meg, csak összesen 2 szemeszterből áll a képzés, az oktatási nyelv angol. A Ringerike Campus-on (Hønefoss településen) azonban csak BA-képzést folytatnak, amely időtartalmát tekintve összesen 6 féléves. A képzés neve angolul: Business and Tourism Management, a képzési nyelv szintén angol. Az oktatás szerkezete úgy épül fel, hogy minden félévben négy tantárgyuk van a hallgatóknak, amelyek egyenként 4 óra hosszúságúak, továbbá minden tantárgy 7,5 kredit értékű. Nincs kivétel. Nincsenek választható tantárgyak, csak kötelezőek. A tantárgyak között a gazdasági jellegűek vannak túlnyomó többségben. Lényegében arra koncentrálnak, hogy ha valaki, turisztikai vállalkozást akar megvalósítani, akkor minden szükséges információ birtokába kerüljön. Gazdasági, adózási, és marketing területekre koncentrálnak. Egyetlen egy tantárgy kapcsolódik az ország ismeretéhez (Nordic Studies) egyáltalán, e tantárgy keretében sor kerül a történelem, földrajz, a kulturális ismeretek stb. elsajátítására. ezen kívül még egy tantárgyuk van a hallgatóknak, amely nem szorosan kötődik a gazdasághoz, az Event Management. Gyakorlati félévük nincs a hallgatóknak. Alig jellemző, hogy a szorosan vett környezetükkel jobban megismerkednének. Bár az Event Management tantárgy keretében, tavaly, Milánóban jártak a hallgatókkal, az EXPO-n. Kongsbergben lehetősége volt a látogató csoportunknak arra, hogy bepillantást nyerjen a helyi főiskola és a helyi közösség kapcsolatába. Kiindulópontként le kell szögezni, hogy a jelenleg használt campus, egy új épület, amit tavaly adtak át, ezért a tervezéskor maximálisan vették egyéb szempontokat. Az előadótermek közül van olyan, amit úgy terveztek meg, hogy a napközbeni oktatás után moziként használnak, de olyan is van, amelyet hangversenyteremként hasznosítanak. Ezen terem felszereltsége a legmodernebb kihívásoknak is megfelel, a helyiek büszkén említették meg, hogy a híres előadóművészek közül, hányan jártak már náluk. A termek kihasználtsága így hatásosabb. Felesleges lett volna, az adott funkcióra két különböző termet építeni, ha így is meg lehet oldani a hasznosítást. Ráadásul a campus a városban található, tehát része a hétköznapoknak, egyszerűen „útba” esik a helyi lakosoknak. Az intézménynek nagyon fontos, hogy választ adjon a jelenkori kihívásokra. Ez számukra napjainkban a menekültkérdés. Külön foglalkoznak velük, a hangsúly a norvég nyelv elsajátításán van, hiszen e nélkül esélyük sincs a társadalomba hosszabb távon integrálódni. Szigorú „követelményrendszernek” is meg kell felelniük a menekülteknek az oktatás során, így meghatározott időként vizsgákon kell bizonyítaniuk előre haladásukat. Ha valaki nem éri el a minimum szintet, akkor hosszú távon a kitoloncolás vár rá. Az esélyt mindenkinek megadják, támogatják is, de cserébe a menekülteknek is le kell tenniük az asztalra valamit: a hajlandóságukat az integrációra.
Norvégiában úgy tűnik, nem tekintenek a turizmusra úgy, mint egyedüli kitörési lehetőségre, de természetesen nem, is hátráltatják az ágazatot. A jövő generációjának nevelését ugyanúgy fontosnak tartják, mint nálunk, ere elég annyi példaként, hogy a meglátogatott campus-ok egyenként nagyságrendileg ugyanolyan hallgatói létszámmal működnek, mint a saját intézményünk, de nem fenyegeti őket ezért semmiféle hátrány. A finanszírozásba bevonják a helyi vállalkozásokat is, mindez garantálja, hogy a hallgatók tanulmányaik során a későbbiekben is hasznosítható tudást sajátítanak el. A távoktatás a jövőbeli kihívások közé tartozik, ennek hátterében az áll, hogy az alacsonyabb népsűrűségű északi területek lakosságát nem akarják kirekeszteni az információs társadalomból. Számukra is elérhetővé kívánják tenni az oktatáshoz való hozzáférést.
Tóthné Herbst Zsuzsanna Az egy hét során rendkívül gazdag programot állítottak össze vendéglátóink, ami a tapasztalatok rögzítésére nem mindig biztosított elegendő időt. Hasonló helyzetben lévő egyetemet látogattunk meg, hiszen ők is 8 campus egyesülési folyamatának közepén állnak. Ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint a mi főiskolánk, csak nagyobb volumenben. Az első nap délelőtti előadása az egyetem bemutatásával kezdődött, taglalván az egyesülés nehézségeit is. Konsbergben több csereprogram lehetőség van a következő szakokon: Üzlet és menedzsment, Ipari üzleti menedzsment, Gépészet. Mivel rengeteg a külföldi hallgató, a kommunikáció könnyítése végett nyelvi kurzusokat ajánlanak nekik angolul és norvégul is. Így a hallgatóknak nem okoz nehézséget a tanulmányaik végzése, és az életben való boldogulásuk. Kiváló lehetőségük van nemzetközi tapasztalatok szerzésére, nemzeti tanulmányokat folytatni. Egymástól is sokat tanulnak. Az oktatással kapcsolatban az egyetem elve, hogy olyan tudással ruházzák fel a hallgatókat, aminek jelentős hatása van a világra. A tudományos programjuk valódi világ problémákat és tapasztalatokat hangsúlyoznak. Röviden készségeket és tudást nyújtanak a jövőre. Délután előadást hallgattunk a campus fejlesztéséről és arról, hogyan kooperálnak a helyi és regionális közösségekkel. Majd végig járhattuk az egész monstrum épületet, ahol egy helyen minden megtalálható, koncert teremtől kezdve a sok érdekes laborig. Jól bevált modell az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának a jól felszerelt laborok aktív alkalmazása, melyet volt szerencsénk megnézni. A számunkra új oktatási-tanulási környezetben a hallgatók aktívan vettek részt, igyekeztek gazdag tartalommal megtölteni tanulmányukat. A következő nap alkalmunk nyílt meglátogatni Bø-ben egy kisebb campust, amit szintén végigjártunk és tapasztalhattuk az igazi demokráciát a könyvtár felújításával kapcsolatban, ahol a hallgatók szavazhattak, hogy három szék közül melyiket választanák. Itt sikerült felvenni a kapcsolatot egy angol tanárral, aki szintén üzleti angolt tanított. Épp az informális kommunikáció volt a téma, de elmondta, hogy a könyv, amit most használ túl elméleti, gyakorlatiasabbá fogja tenni az anyagot. A hallgatók így is nagyon aktívak voltak. A partnerintézmény nemzetköziesítési folyamatát egy professzori és egy diákelőadáson keresztül ismerhettük meg. Két professzor beszélt a hallgatói-menekült projektről, ami most egy pilot project. Kihangsúlyozták, hogy az innovációs tanulási program áll a középpontban. Beszélhetünk termék újításról, folyamat újításról és üzleti modell újításról. Az oktatási megközelítésük az, hogy a bevándorlók személyre szabott oktatást kapnak, gyakorlatot, irányítást és felügyeletet. Az aktív részvétel elvárt tőlük. A hallgatók beszámoltak elvárásaikról és tapasztalataikról. A fókusz a helyi és nemzetközi hallgatókkal való integráláson van társadalmi tekintetben (nyelvi támogatás, kultúrsarok) és támogatáson a korábbi hallgatóktól, a helyi közösségtől. Mindent összevetve sok hasznos tapasztalattal gazdagodtunk.
Szekeresné Pinczés Erzsébet Az Idegen Nyelvi Intézet képviselői számára megnehezítette a kapcsolatteremtést és a konkrét projektekben való megállapodást a norvég partnerintézmény eltérő struktúrája és a látogatás időzítése (alig pár hónapja történt náluk az egyesülés, és a 8 campus együttműködésére valamint az egyetemi akkreditációra fókuszálnak). Nyelvtanár kollégával a Bo campuson történt látogatásunk alkalmával sikerült találkoznom. Tőle tájékozódhattam az intézményben folyó angol nyelvoktatásról, melynek struktúrája nagyban különbözik a miénktől. Náluk a partnerintézményekből érkező külföldi diákoknak speciális egyéves Business Administration program keretében félévenként 5-5 tantárgyat hirdetnek meg angol nyelven. A norvég diákok a külföldi diákokkal együtt tanulhatják ezeket a szaktárgyakat angolul. A tantárgyak között mindkét félévben szerepel az English for Exchange Students c. tantárgy is, melynek célja az üzleti életben és a munka világában hatékony kommunikációhoz szükséges szóbeli és írásbeli készségek kialakítása, fejlesztése. A nemzetközi környezetben való nyelvtanulásnak és szakmai ismeretek elsajátításának kétségtelenül megvannak az előnyei, de ahogyan óralátogatás alkalmával tapasztaltam, a csoport eléggé heterogén a diákok nyelvi szintjét illetően és a norvég – nem norvég diákok keveredése, együttműködése közel sem volt optimális. A kolléga által használt tananyag sokkal elméletiesebbnek tűnt, mint a főiskolánkon rendszeresített angol Business English kurzuskönyvek. Jó volt megtapasztalni, hogy milyen nagy hangsúlyt kap a norvég nyelv és civilizáció tanítása a partnerintézményben. Egyrészt a migráns projekt szerves része, másrészt a Bø-i campuson egyéves 60 kredites programot - Norwegian Language and Civilization for Foreign Students ajánlanak elsősorban azok számára, akik nyelvismeret hiányában nem kerülhetnek be a norvég nyelven folyó alap- és mesterképzésbe. Előfeltétel az angol nyelvtudás. Az órák látogatása kötelező! Ha nehéz megfelelő színvonalú angol nyelvű képzést ajánlanunk, megfontolásra javaslom ezt a megoldást is a külföldi diákok létszámának növelésére. A tanszékünk jelenlegi kapacitása 3 magyar-angol szakos nyelvtanár, akik ennek oktatásába bevonhatók. A nemzetköziesítés jó példája az International Summer School, melyet az USA-ban, Boszniában és Norvégiában tartanak a USN és partnerintézmények tanárai. A partnerintézmények azon diákjainak hirdetik meg az egyhónapos nyári kurzusokat, akik szeretnének részesei lenni a nemzetközi környezetben való tanulásnak, a különböző nemzetiségű diákokkal és tanárokkal való együttműködésnek, de nem tudnak egy vagy két félévet erre áldozni. Ez egyúttal a nyelvgyakorlás élvezetes formája is. A diákoknak tandíjat nem kell fizetniük, csak az utazási és megélhetési költségeket. A nyáron szerzett krediteket beszámítják. Ezt a jó gyakorlatot kipróbálásra ajánlom, ha nem is egyhónapos, de kéthetes tartalmas programmal, lelkes szervezőkkel és előadókkal, megfelelő marketinggel vonzó lehet mind a saját, mind a külföldi partnerintézményeink diákjainak. A magyar hallgatók számára talán könnyebben finanszírozható lenne egy Szolnokon megszervezett International Summer School.
Dr. Szabó Attila A meglátogatott intézményben a University College of Southeast Norway-ben jelenleg is folyik az intézmény átalakítási folyamat. Korábban önállóan működő 8 db főiskolából, egyetemből hoztak létre egy új intézményt. A Főiskolánkon zajló egyetemmé válási folyamathoz kapcsolódóan számos tapasztalattal, tanáccsal gyarapodtunk a tanulmányút során. Talán a legfontosabb javaslata a norvég partnereknek az volt, hogy ne kapkodjunk az egyesülési folyamat végrehajtása során. Az oktatási tevékenység az egyes kampuszokban hasonlóan folyik, mint nálunk a Szolnoki Főiskolán. Modern, korszerű technológiai háttér segíti az oktatók és a hallgatók munkáját. Naprakész információk kerülnek átadásra az oktatás során. A norvég felsőoktatás részt vállal a bevándorlók, migránsok, menekültek képzésében. Új kihívásokkal kell megküzdenie a norvég kormányzatnak a menekültek felzárkóztatása, „integrálása” területén. A tehetséggondozásra nagy hangsúlyt fektet a fogadó intézmény. A rátermett diákoknak számos lehetősége van külföldi, tengerentúli intézményekben tanulnia, kutatási projektekben részt vennie. Egy előadásban is szó volt erről, hogy évente 5-6 diák utazhat ki a Szilikon-völgybe. A külföldi képzés költségét a norvég állam állja. A képzési paletta valamennyi szintjén bekapcsolódnak a vállalati szereplők. Kongsbergben az ipari parkba települt cégek, vállalkozások alakítottak ki szoros munka és oktatási kapcsolatot az egyetemmel. A mesterképzés során a hallgatók a szakmai gyakorlatukat a vállalati partnereknél töltik. A mindennapi, az egyetemen folyó oktatás része a projektmunkák készítése a hallgatók részéről. Legtöbbször ez csoportos együttműködést jelent. A projekt munkáknak részesei az egyetemre járó ERASMUS hallgatók is. Az egyetem alap és mester képzésben számos angol nyelvű szakot hirdet meg a norvég és a külföldi hallgatók részére. Ez lehetővé teszi, hogy az egyetem egyes kampuszaiba mintegy 600 külföldi diák tanulhasson az ERASMUS + program jóvoltából. A doktori képzéseik kizárólag angol nyelven folynak. Norvégiában a felsőoktatás ingyenes, nincs tandíj. A turizmust a fenntartható fejlődéssel együtt oktatják. Külön hangsúlyt kap a turizmushoz köthető szabadban végezhető sporttevékenységek (outdoor activity) oktatása, alapképzésben képeznek szakembereket. A Bø-i kampuszban tett látogatásunk során megismerhettük e két tárgy oktatásának fontosságát, indokoltságát. Igyekszünk a Bø-i kapcsolatokat közös pályázatok, kutatási témák kidolgozásánál felhasználni.
