A 21. század egyik, ha nem legfontosabb, fejleménye a világ lakosságának a tartós növekedése lesz. A mai, mintegy 7 milliárd embert vendégül látó Földnek 2100-ra majdnem 11 milliárd embert kell majd ellátnia. Noha az előrejelzések természetéből fakadóan az alábbi, ENSZ által készített számok csak becslések, a múltban a világszervezet prognózisai meglehetősen pontosnak bizonyultak. Jelen elemzés a UN World Population Prospects – The 2012 Revision
adatgyűjteményből
válogatta
ki
a
világ
és
Afrika
számára
legfontosabbnak tűnő számokat. A táblázatokhoz minden esetben az ún. „medium variant” adatsort használtuk, ami a „low” és „high” variánsok értékei között helyezkedik el. A világ összlakossága a 21. században dinamikusan fog növekedni, de nem minden térségben, és nem is annyira nagy mértékben, mint például a 20. század második felében. A világ lakossága tehát 2100-ig nőni fog, de jóval lassabb ütemben, mint eddig. Mindez Afrikára is igaz, ahol 2050-ben négyszer annyian fognak élni, mint ma. A század második felében azonban itt is csökkenni fog a lakosság növekedésének az üteme. Anélkül, hogy egy ország erejét és befolyását csupán ez alapján határoznánk, a lakosságszám mindenképpen egy nagyon fontos tényező ebben az összefüggésben. Afrika helyiértéke a 21. században tehát már csak ezért is erősen növekedni fog, a többi térség/kontinens rovására.
2
1. TÁBLÁZAT A világ és Afrika összlakossága millió főben és a várható növekedés százalékban 1950
1980
2013
2050
2100
növekedés 2013-2050
Világ
2526
4449
7162
9551
10854
33%
Afrika
229
478
1111
2393
4185
115%
A világ összlakossága a 2013-as 7,1 milliárd főről 2050-re 9,5 milliárd főre fog nőni, ami 33%-os növekedést jelent.
Ez a 33%-os növekedés jóval szerényebb, mint az 1980-2013 közötti évek növekedése, amikor 61%-kal nőtt a világ lakossága. A világ lakossága tehát 2050-ig (és utána is) fog nőni, de jóval lassabb ütemben, mint eddig. Ez Afrikára is igaz.
Afrika lakossága ugyanakkor mintegy négyszer olyan gyorsan nő 2050ig, mint a világátlag. 2050-ben négyszer annyian, mintegy 4,1 milliárdan fognak Afrikában élni, mint ma.
2. TÁBLÁZAT Világ lakosságának aránya kontinensenként és a várható változás (százalékban) 1950
1980
2013
2050
2100
változás 2013-50
Afrika
9,1
10,8
15,5
25,1
38,6
+ 23,1
Európa
21,7
15,6
10,4
7,4
5,9
- 4,5
Ázsia
55,3
59,2
60
54,1
43,4
- 5,9
2013-ban minden hatodik ember élt Afrikában. 2050-ben minden negyedik ember él majd a fekete kontinensen.
2100-ra Afrika majdnem olyan népes lesz, mint Ázsia.
3
3. TÁBLÁZAT Kiválasztott afrikai országok lakossága millió főben és a várható növekedés százalékban 1970
2015
2050
2100
növekedés 2015-2100
Angola
5,928
22,820
54,324
97,337
326%
Dél-Afrika
22,503
53,491
63,405
64,135
19%
Elefántcsontpart
5,242
21,295
42,339
76,180
257%
Etiópia
28,415
98,942
187,543
243,416
147%
Ghána
8,597
26,984
45,670
57,210
112%
Kenya
11,252
46,749
97,173
160,423
247%
Nigéria
56,132
183,523
440,355
913,834
398%
Szenegál
4,218
14,967
32,933
56,180
273%
Szudán
10,233
39,613
77,138
116,141
197%
Uganda
9,446
40,141
104,078
204,596
410%
Afrika országainak a lakossága 2100-ig nem
egységes ütemben fog
növekedni, és a 75 éven belül is komoly változások várhatóan a növekedés ütemében. A kiválasztott tíz ország kapcsán például jól látható, hogy a kontinens egyik legfejlettebb, leggazdagabb állama, Dél Afrika lakossága a következő 75 évben mindössze 19 százalékkal fog nőni – ennél még az USA lakosságának a növekedése is jóval magasabb lesz.
Afrika lakosságnövekedésének nagy részéért csupán néhány ország lesz felelős, a legnagyobb kihívások itt várhatóak: ezek elsősorban Nigéria, Uganda, Etiópia, a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) és Tanzánia. Különösen szembetűnő Nigéria lakosságának a növekedése, amely a századfordulóra az 1 milliárd közelében fog járni. Az ország már 2050-re a világ harmadik legnépesebb állama lesz India és Kína mögött.
4
4. TÁBLÁZAT A világ legnépesebb államai helyezés szerint
2013
2050
2100
Kína
India
India
India
Kína
Kína
USA
Nigéria
Nigéria
Indonézia
USA
USA
Brazília
Indonézia
Indonézia
Pakisztán
Pakisztán
Tanzánia
Nigéria
Brazília
Pakisztán
Banglades
Banglades
KDK
Oroszország
Etiópia
Etiópia
Japán
Fülöp-szigetek
Uganda
2100-ra a világ tíz legnépesebb állama közül öt afrikai lesz, a húsz legnépesebb államból pedig 11.
5. TÁBLÁZAT A TFR alakulása térségenként 2010-15
2025-30
2045-50
2075-80
2095-2100
Világ
2.50
2.37
2.24
2.07
1.99
Afrika
4.67
3.88
3.09
2.38
2.12
Kelet-Af.
4.93
3.83
2.99
2.35
2.13
Közép-Af.
5.68
4.37
3.16
2.30
2.04
Észak-Af.
3.04
2.57
2.20
1.97
1.91
Dél-
2.48
2.14
1.89
1.82
1.83
5.63
4.75
3.64
2.57
2.20
Afrika NyugatA.
5
Összességében a relatíve fejlett dél-afrikai régióban (Dél-Afrika mellett Namíbia, Botswana, Lesotho és Szváziföld tartozik ide) lesz a leglassabb a népesség növekedésének az üteme. Itt a teljes termékenységi arányszám i (TFR) már ma csupán 2.48. A térség TFR-je 2035-re a reprodukciós szint alá fog esni.
Hasonló folyamatot látni az öt észak-afrikai országban, ahol a TFR 2075re fog a reprodukciós szint alá esni.
A növekedés a legmagasabb a nyugat-, kelet-, és dél-afrikai régióban lesz. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a TFR mindenhol csökkenni fog, tehát – nemcsak emiatt – a lakosság növekedésének az üteme is csökkenni fog. Míg Közép-Afrikában ma egy nő átlagosan majdnem hat gyereket szül, 2100-ra ez kettőre csökken majd.
i Teljes
termékenységi arányszám: a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az a dott évi gyakoriság egész élete folyamán állandósulna. A fejlettebb országokban a 2,1-es arányszámot tekintik reprodukciós szintnek.
6
