1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika • a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része • rendkívül gyakorlatorientált, • sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris terület A szociálpolitika kialakulásának okai: • már az ókori társadalmakban is elismerték, hogy nem valósul meg a teljes jogegyenlőség • a hátrányos, kiszorított helyzetben lévők szegregálódtak, az elégedetlenség fokozódott • kialakult a deviancia, a társadalommal való szembefordulás • az elégedetlenség felszínre tör, bűncselekmények, rombolás formájában Szociálpolitika kialakulása a 19. századra tehető, az ipari és technikai forradalomhoz kapcsolódik. A szociálpolitika célja kettős: – A szegénység, és kiszolgáltatottság elviselhető szinten való tartása. – A társadalmi struktúra működésében vetett hit fenntartása A szociálpolitika tartalma a szociálpolitika céljaival határozható meg. – fontosak még az eszközrendszer és a megoldási módozatok (pl. családi pótlék, TB rendszer). A társadalom belső békéje és önmegtartóztató ereje akkor őrizhető meg, ha érvényesül az arányosság, a méltányosság, a kölcsönösség és a szolidaritás elve. – A szociálpolitikának szoros kapcsolata van a gazdaságpolitikával. A gazdasági fejlettség megmutatja, hogy milyen a szociálpolitika.
Fontos több kérdés tisztázása •
Állami feladat-e a szegénység enyhítése, vagy az egyházak, magánszemélyek jótékonykodása? (1930-40-50-es évek) • Kinek lehet segélyt adni: érdemes, vagy érdemtelen szegények? (Alkotmány) • Kinek a feladata: állam, önkormányzatok, vagy civilek? • Hol kezdődik és meddig terjed a határa? (társadalombiztosítás – lakásügy, oktatás, egészségügy) Fogalom meghatározások - Ferge Zsuzsa szociológus • Történelmileg kialakult intézményrendszer, mely kielégít bizonyos piaci szükségleteket, • Túlnyomórészt az állami elosztás/újraelosztás eszközeivel működik, relatíve önálló, elkülönült rendszer, jelentős az állam szerepe • Közös állami felelősséget vállal: társadalmi konfliktusok elkerülése (hatalmi érdek) • A fogyasztó ember szükségleteit elégíti ki • Határai nem merevek, keretei és tartalma a társadalmi – politikai erőviszonyoknak megfelelően alakul
Ferge féle megközelítés Leíró közigazgatási felfogás: tételesen felsorolja a szociálpolitikához tartozó ágazatokat = ezek együttese szociálpolitika Az ágazatok közös elemei: a szükségletek kielégítése nem piaci alapon történik. Állami újraelosztásból fedezik (redisztribució), szükségletek egyéni szintre bonthatók Funkcionalista - strukturális megközelítés • A szervezetek azért jönnek létre, hogy a társadalmi egyensúlyt biztosítsák • Együttélés zavartalansága – társadalmi összhang • Strukturális funkciója van: feszültségek kezelése az adott társadalomban • Az állam és az állampolgárok közötti viszony intézményesülése Két típus közötti különbség • Leíró: objektív, tisztázza a fogalmakat, vizsgálja, hogy ha valamit nem teszünk, vagy teszünk, annak mi a következménye • Normatív diszciplina: felrajzol egy kívánatos társadalomképet és annak megvalósítására törekszik.
A szociálpolitika megközelítései A nézetek három csoportba sorolhatók: Pragmatikus megközelítés: az ellátási területek oldaláról definiál. • Részterületei: egészségügyi ellátás, oktatásügy, társadalombiztosítás, segélyezés, támogatási rendszerek, különböző szociális ellátások, szolgáltatások Funkcionalista megközelítés: a szociálpolitika fogalmát a társadalmi funkciók szerint, az ellátásra szoruló személyek köre alapján határozza meg. • Területei: idősellátás, betegek ellátása, rokkantellátás, munkanélküliek ellátása, egyéb rászorultak (özvegyek, árvák) ellátása, speciális helyzetben lévők Strukturális-dinamikus megközelítés: a szociálpolitika fejlődéstörténetét vizsgálja az állami és állampolgárok közötti viszonyrendszerben.
Célok Fő cél: a hátrányos helyzet megszüntetése a társadalmon belül • Abszolút biztonság megteremtése • Relatív biztonság megtartása • Prevenció - Korrekció • Komplexitás • Makro szint – társadalom egészét átfogja • Mikroszint – egyén, család • Mezoszint – kettő közötti szervezetek, intézmények A szociálpolitika legfontosabb szerepe a konfliktusok feloldása a társadalomban, amelyek a - tőke és a munkaerő ellentétes érdekéből és a - szükségletek azonossága és teljesítőképessége közötti ellentétből fakadnak a társadalom alrendszereiben.
Szociálpolitika fogalma Szűkebb értelemben, az 1993: III. tv. szerint a szociálpolitika a társadalompolitikának az a része, amely a társadalmat alkotó egyének és közösségek életfeltételeivel az ún. szociális védőhálórendszer rászorultsági szintjének működtetésével foglalkozik. A szociális védőhálónak három szintje: Biztosítási szint: egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, munkanélküli ellátás, amelyek fedezete a munkáltatói és munkavállalói járulékok, az állam által működtetett biztosítási rendszer. Az érintett személy a kockázati eset bekövetkeztekor bizonyos szolgáltatásokat kap, függetlenül a személyi rászorultságától. Jellemzői: konkrét kockázati esetek (öregség, betegség, munkanélküliség), a szolgáltatás mindig az érintett jövedelmétől függ, kötelező biztosítás, nem lehet kilépni Rászorultsági szint: a szociális védőháló-rendszer nélkülözhetetlen része, segélyezési típusú rendszernek is hívjuk. Fogalmi elemei: valamely állampolgár saját forrásból nem tudja a megélhetéséhez szükséges javakat megszerezni, ekkor részére az állami költségvetésből nyújtanak olyan mértékű ellátást, amellyel a létét képes fenntartani. 3 jellemzője van: - ez a rendszer individuális, mindig az egyén szükségleteit vizsgálja - ez a rendszer szubszidiáris, legelőször az önsegély elve érvényesül és csak végső esetben a támogatás - a finanszírozás adóeszközökből történik Kompenzációs szint: állampolgári jogon járó ellátások szintje: az érintett személy egy meghatározott csoporthoz tartozás címén jogosult többletellátásra pl. fogyatékossági támogatás Vegyes típusú ellátások szintje: az előző három szint elemeit ötvözi, ilyen van Magyarországon is
Szociális védelem kategóriája Az Európai Unióban használt fogalom Szociális védelem: a közösségi vagy magánszervezetek mindazon beavatkozása, amelynek az a célja, hogy könnyítsen a különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és egyénekre nehezedő terheken. Milyen területekre terjed ki a védelem az Európai Közösség szociálpolitikájában? • a betegségben szenvedőkre • a fogyatékkal élőkre, rokkantakra • bizonyos életkort elértekre (öregek) • a munkanélküliekre • az ún. hátrahagyottakra • a máshova be nem sorolt szociálisan kirekesztettekre • a családokra Az EGK eredetileg egy gazdasági együttműködés volt. • Harmonizáció: amikor teljes egészében átveszünk valamit • Koordináció: amikor megpróbáljuk az egyes jogintézményeket, jogszabályokat egymáshoz közelíteni
