1. számú Melléklet
MEGHATALMAZÁS Alulírott, …………………………………… (anyja neve: …………………………………., szem. ig. sz.: ………….......………, lakcím: ………...........................…………………………………………….) meghatalmazom1 ……........…………………… ügyvédet, a …...........……….....……………… Ügyvédi Iroda tagját, hogy a közöttünk, a mai napon létrejött megbízási szerződés2 alapján a ……………………...............………. (bíróság vagy más hatóság) előtt …………………………………………………………………………………………. tárgyú ügyben3 * az itt meghatározott: …………………………………………….. jogkörben, vagy * teljes jogkörrel képviseljen.4 (* Nem kívánt rész törlendő!) Akadályoztatása esetén az Iroda alább nevezett tagjai vagy ügyvédjelöltjei jogosultak eljárni:5 ……………………………………………………… ……………………………………………………… A meghatalmazott maga és közreműködői egyidejű akadályoztatása esetén jogosult más ügyvéd közreműködését igénybe venni, ám köteles e tényről a Megbízót egyidejűleg értesíteni Kelt, ……………………………
1
A meghatalmazás, így az ügyvédi meghatalmazás is a megbízó és a megbízott közötti megbízási szerződés alapján eljáró megbízottat (meghatalmazott) igazolja – „legitimálja” – harmadik személyekkel, hatóságokkal stb. szemben: jelzi, hogy a fellépő személynek joga van a meghatalmazó nevében nyilatkozatot tenni, illetve elfogadni (vö. Ptk. 222. §). Szerződéskötés esetén a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket a jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. 2 A meghatalmazás alapját („bázisát”) a meghatalmazó és a meghatalmazott közötti megbízási szerződés képezi, mely azonban számos olyan, a felek „belső” kapcsolatát rendező megállapodást is tartalmaz, melyet nem szükséges – ügyvédi megbízás esetében pedig különösen hátrányos lenne – a címzettel közölni. 3 A nyilatkozattételi jog (képviseleti jog) „tárgyát” a meghatalmazásnak egyértelműen tartalmaznia kell (bíróság, más hatóság előtti eljárás esetében a képviselt ügyfél neve, cégneve, jogállása – például felperes, alperes, kérelmező stb. –, az ügy tárgya – ha ismert, akkor az ügyszám –, illetve az eljáró hatóság megnevezését, melyek szükséghez képest egészülhetnek ki azokkal az adatokkal, amelyek a képviseleti jog aggálymentes azonosítására alkalmasak). 4 A képviseleti jog terjedelmét – harmadik személyek irányában, velük szemben hatályosan – a meghatalmazás rögzíti, ezért az esetleges jogviták, álképviseleti helyzetek megelőzése érdekében szükséges a képviseleti jog pontos meghatározása, mely lehet teljes (a perbeli képviselet tipikusan ilyen), illetve a meghatalmazás által rögzített korlátok közé szorított (pl. csak egyes perbeli cselekményekre, vagy bizonyos nyilatkozatokra nem: például a bíróság előtt keresetlevélben foglalt tartalommal képviselhet, de egyezséget nem köthet). 5 Az ügyvéd által igénybe vehető teljesítési segédek (közreműködők) körét a megbízási szerződés, illetve a vonatkozó jogszabályok (Ptk., Ügyvédi tv.) rögzítik. A meghatalmazáson fel kell azonban tüntetni azon személyi kört, akik a hatóság, bíróság előtt is érvényesen tehetnek jognyilatkozatot a képviselt nevében.
……………………………….……………………… meghatalmazó ügyfél Ellenjegyzem:6 Kelt, …………………………… ……………………………….……………………… meghatalmazott ügyvéd
2. számú Melléklet ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS Adatok 1. Alulírott ………………………………………………………………………………… (név, nevek), …………………………………………… (születési hely, idő), …………………………………………… (anyja neve), ……………………………………… (lakcím), …………………………………………… (értesítési cím, telefon), …………………………………………………………… (szem. ig. sz.), ……………………………………………… (más, azonosító adatok) irodámban felkeresett és megbízási szerződés igényével fordult a .………………………………………… számú (elnevezésű), .………………………………………… székhelyű Ügyvédi Irodánkhoz.7 A tényvázlat 2. A megbízás alapjául szolgáló tényállás a következő: – adatok (ellenérdekű fél adatai is):….…………………………………………………………………...... – tények:………………………………………………………………………..…………………………... . – időpontok:………………………………………………………………………………..…………….... . – igények:………………………………………………………………………………………...………... . – dokumentumok (levelezés, egyéb előzményiratok, hatósági okiratok, stb.):……………………………..
6
Az ügyvédi meghatalmazás – a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint – tanúk alkalmazása nélkül is érvényes, ám azt az ügyvédnek ellen kell jegyeznie. Az ellenjegyzéshez az ügyvédi kamarák által rendszeresített számozott „szárazpecsét” (más néven: dombornyomású pecsét) használata kötelező, de a párnás pecsét egyidejű használata is javallott. 7 Társas ügyvédi iroda esetében fel kell tüntetni az eljáró (ügyintéző) ügyvédet is
…………………………………………………………………………………………………………… … – egyéb bizonyítékok (pl. tanúk neve, címe):……………………………………………………………… …………………………………………………………..…...................................................................... .... A megbízás tárgya 3. A tényállás alapján a megbízás tárgya tehát: ……………………………………..…………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… A díj és a költségek meghatározása és esedékessége 4. A 2–3. pontokban rögzített feladatokat ………………………………………… ügyvéd (vagy az Iroda) az alábbi részletezés szerinti díj ellenében látja el: – munkadíj: …………………………………………………………………………………………………………… . – költségátalány: …………………………………………………………………………………………………………… . –a fizetés esedékessége: …………………………………..……………………………………………… 5. a) A Megbízó tisztában van azzal a ténnyel, hogy az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya, annak összegszerűségét a tisztesség és a méltányosság szem előtt tartásával az ügyvéd díjjegyzéke mint ajánlati elem alapján a felek együttesen határozzák meg. b) A költségátalány az Iroda működésének szokásos, nélkülözhetetlen költségeit – beleértve az iratok készítésének költségeit is – foglalja magában, azonban nem tartalmazza az ezen túli készkiadásokat, mint például: – illetékbélyeg költségei, – szakértői díj, – helyközi gépkocsihasználat vagy más közlekedési díj, – szállásdíj, – nemzetközi távhívási, illetve fax költségek, amennyiben az …............… Ft-ot meghaladná, – hitelesítési, fordítási díjak és – minden egyéb költség, melyet a felek szerződése meghatároz. c) A készkiadásokat a Megbízó ügyvédi felhívásra, nyugta ellenében előre köteles befizetni az Iroda pénztárába vagy nyugta ellenében az ügyintéző ügyvéd kezeihez, az ügyvéd utólagos elszámolási kötelezettségével. d) Az ügyvédet megilleti az eljárás során az eljáró bíróság által megítélt s az ellenérdekű féltől járó munkadíj.8 6. Peres eljárás esetén a másodfokú, a rendkívüli perorvoslati és a megismételt eljárásokban az ügyvédi díj eljárásonként a 4. pontban meghatározott megbízási díj 50%-a. 8
Ez a szerződési elem értelemszerűen csak azokra a megbízásokra vonatkozik, amelyekben az ügyvéd feladatát – egészben, vagy túlnyomó részben – perbeli képviselet képezi. Ez a kikötés akkor korrekt, ha az ügyvédi díjfizetés mértéke és esedékessége úgy került meghatározásra, hogy az a pernyeréssel igényként felmerülő összeggel együtt éri el a tisztességes és méltányos megbízási díjat.
A bevételezés módja 7. A Megbízó ügyfél tudomásul veszi, hogy az Iroda csak a megjelölt számlára történő átutalással, a házipénztárba bevételi pénztárbizonylat, illetve az ügyvéd kezeihez nyugta ellenében befizetett összegeket ismeri el teljesítésként, illetve elszámolási kötelezettségre alapot adó befizetésként.9 Más úton való befizetés elfogadása az ügyvéd számára nem megengedett. Kapcsolattartás 8. Az eljáró ügyvéd előzetes írásbeli vagy szóbeli egyeztetést követően köteles ügyfelét az ügyfélfogadásra kijelölt időben és helyen fogadni, számára a kért információkat megadni, illetve iratokat kiadni. Az információnyújtás egyébként is az ügyvéd folyamatosan fennálló, szükség szerint gyakorolandó kötelezettsége.
9
Iroda esetén különös jelentőséggel bír a szabályszerű befizetés kikötése.
Személyes eljárás, illetve közreműködés 9. Az ügyvéd – amennyiben Megbízója ezen szerződésben nem zárta ki e lehetőséget – akadályoztatása (betegség, szabadság, korábban vállalt megbízásból származó másik tárgyalás, stb.) esetére jogosult saját költségére közreműködőt igénybe venni, egyébként személyesen köteles eljárni.10 Titoktartás 10. Az ügyvédet és a közreműködőt a szerződés tartama alatt, valamint a megszűnését követően is titoktartási kötelezettség terheli, amelyet az esetleges jogszabályi rendelkezéseken kívül csak az ügyfél oldhat fel.11 Elszámolás és az iratok kiadása 11. Az ügyvédi megbízás bármely okból való megszűnésekor a feleknek egymással el kell számolni, és az ügyvéd az iratokat köteles kiadni. A megbízás megszűnése 12. A felek közös megegyezéssel a szerződésüket bármikor megszüntethetik. A megbízási szerződést bármelyik fél jogosult indokolás nélkül, írásban felmondani (rendes felmondás). A Megbízó köteles kifizetni az addig végzett ügyvédi munka arányos ellenértékét, az ügyvéd pedig elszámolni köteles az átvett befizetések felhasználásáról. Amennyiben bármelyik fél súlyos szerződésszegést követ el, a másik fél azonnali hatállyal gyakorolhatja a rendkívüli felmondás jogát. Az a tény, hogy a megbízó az esedékes díjat nem fizeti meg, csak akkor lehet oka a Megbízott által gyakorolt azonnali hatályú rendkívüli felmondásnak, ha az esedékes díjfizetés késedelmére az ügyvéd a Megbízó figyelmét írásban felhívta, és a megfizetésre adott megfelelő póthatáridőt a Megbízó elmulasztotta. A szerződést megszünteti a felek szerződésének Megbízotti teljesítése, az ügyvéd kamarai tagságának megszűnése, a megbízó jogutód nélküli megszűnése, továbbá a Ptk.-ban megjelölt egyéb ok (pl. halál). Az e szerződésben nem szabályozott kérdésekre az ügyvédi megbízásra vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók, amelyek a szerződéskötés időpontjában az 1959. évi IV. törvény, azaz a Polgári Törvénykönyv (Ptk.); az ügyvédekről szóló, 1998. évi XI. törvény és a végrehajtási rendelete. Kelt, ……………………….……… ……………………………………… Megbízó ügyfél
……………………………………………… Megbízott ügyvéd
(cégszerű aláírás)
10
Lehetséges olyan megállapodás is, hogy eleve csak meghatározott ügyvéd, illetve ügyvédjelölt jogosult a helyettesítésre, vagy akár senki sem. 11 Az ügyvédi megbízások esetében különös súllyal bír a megbízott (ügyvéd) titoktartási kötelezettsége, mely értelemszerűen kiterjed az ügyvéd által az ügyintézésbe bármilyen formában bevont közreműködőre is. A titoktartási kötelezettség megszegése adott esetben megalapozhatja az ügyvéd kártérítési kötelezettségét is, az etikai szabályok súlyos megsértése pedig fegyelmi eljárást is vonhat maga után.
