1?. SZÁM évíoltám. «levesmerőkanál. tejmerőkanalat tojástartót,

28g

1?. SZÁM. 1899. 46. éVÍOLTÁM.

VASÁRNAPI ÜJSÁQ.

tt* = \S&

pip*r« h ö l g y p o r : »

Zürich

„A világ legjobb sámfája"

Legjobb ée legbirnevesebb

KBlönlegu llztpor

BI8MUTTAL VEOVITVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ,

P A R I S - 9, r u e d e l a P a l x , » — P A R I S .

FÖLDVÁRY

IMRE

férfi d i v a t és fehérnemű raktárában. paPja Budapest, IV., Koronaher- # . * r n exez-uteza 11. sz. és VIII., I HM Kerepesi-út 9. 7797 , M , , v w Férfi ingek, Jáger-árnk, vadász és sport-czikkek dús választékban kaphatók.

világhírű

selyemkelméit a legújabb, l e g m o d e r n e b b m i n ő s é g b e n , fekete, fehér és a legválogatottabb szines m i n t á k b a n kaphatja ön igazi gyári árakon portó é s v á m m e n t e s e n egyenesen házhoz szallitva. E z e r m e g ezer e l ö s m e r ő irat. Min ták postafordultával.

G R I E D E R A D O L F É S T^. királyi szállítók geljemkelme-gyárak szövetsége Zürich.

7784

Keityttk ósNyakkendők. Államilag kedvezményezett gőzerőre berendezett első magjir

Torony-éra-gyár Máyer Károly L. utóda MILLER JÁNOS Budapest. VII.. Kazinczy-utcza 3. Képes árjegyzéket ingyen és bér mentve. 8110

F

OGMÜTEREM K E M É N Y E. Dentiste.

8153

Budapest, VII., Klunal-ntoa 2. szám, L era. ajtó 16.

Műfogak darabja 1 fit 5 0 kr, v a l a m i n t a m e r i k a i száj padlás n é l k ü l i fogsorok legjobb minős égben é s legjutan y o s a b b a n kaphatók 10 é v i jótállás mellett.

CSÁSZÁRFÜRDO. A főváros legnagyobb fíirdőinlézele. több mint It hőforrással (27-5—6o-5u C.) rendelkezik P í w f r Í T ' d n 8" öltözővel, 1 forró és 2 língyos niedencze. GőzI T U A l U l U U i( a m r a (43—46°). Znhanykamra. Hideg medcneze. Tar7aTYfYiT,rlr» elkülönítve hölgyek és urak részére. Fedeti nőilöZldjpiLUU.U uszoda. Uriuszoda 1800 Q m. A kontinens leg nagyobb intézete.Tükörfürdők. Törökfürdők. Márvány-, porezellán és kádfürdők. — G y ó g y h e l y 2 0 0 b e r e n d e z e t t s z o b á v a l . 8138 W0f . á r n y é k o s p a r k . ~ —

Vérszegényei^

lábbadozok vassal igyanak

\egakaAá\y oua és e\\á\/o\ ti&

i gyermekliszt. gyo'gyszerrárakban

e's droguisráknál

J

I

Czerny készítményei ~*s egyáltalán

fölűlmulhatatlanok!

CZERNY-féle

Legjobb a

y

OSAN

szájnak és fogaknak.

' AntiszeptikaB, konzerváló tisztít, egészsé ges, kellemes és jóval fölüimnlja az edűig ^^^^^^^^^^^^^^^^Kimert Ieujobb fogszeieket OSAN-SZ3Jv i s üvegekben ára 8 8 kr, 0 3 A N fogpor dobozokban ára 4 4 kr.

A női s z é p s é g

a legjobb s legegészségesebb CZERNY-féle K e l e t i szópitöszer T > f \ TT » i A^t T 1 ^ T i üveg-1 frt. Hozzávaló B a l zsamin-szappan 3 0 kr.

épülésére, tökéletesítésére és fentartísi.a legkitűnőbb, teljesen ártalmat lan, vegytiszta és zsírmentes készít meny a 7502

CZERHY-féle

Taimiiigeiie

Margit Gréme

*•>'

a legjobb hajl'estöszer sötétszürkére, barnára és fe ketére. Ára 2 f r t 5 0 kr.

1

AMTÖX J. CZEIMY.Bics, XVIII., Carl LudwigStrasse 6,

Készítő F Ö L D E S gyógyszertára,

Budapesti főraktár : Törölt J ó z s e f gyógyszerésznél Király-utcza IS. és Egger-féle ETádor-gyógytárban Váczi-körut 17., továbbá minden BBBBSBBBBJBJ gyógyszertárban, drogneriákban és parfümét iákI ban. Szétküldés utánvét mellett. MegrendeléI sek oly helyről, hol még raktár nincs, fenti I czégek egyikéhez intézendok. — Prospektus ingyen. 7729

Aradon Deák Ferencz-utcza 1 1 . s s .

Kötéláruk, zsinegek, zsákok, ponyvák. Torna eszközök f ü g g á g y a k és m i n d e n n e m ű h á l ó k i p a r t e l e p e . Val. angol F o o t - B a l l és L a w u T e n n i s játék gyári raktára

POLLÁK D. H.

érez áru-csarnoka

Budapest I V . kerület, (Károlyiaktanya) Károly-ntcza 12. 7920

ajánlja szolidan készült

•j#~ Vidékre

gyermek-kocsijait

árjegyzék

szerint.

Szétküldés a vidékre utánvéttel, vagy az ősszeg előleges beküldése mellett — T i s z t i t ó - p o r hozzá 10 kr. Csupán az i t t l á t h a t ó v é d j e g y g y e i v a l ó d i . (Egészségi érc.) K i v o n a t az e l i s m e r ő l e v e l e k h ő i : Becses evőeszközküldeményét megkaptam, melytyel nagyon meg vagyok elégedve és kérem még egy olyan garnitúrát, 41 drb. amerik. szab. ezüstből utánv. küldeni. Bozovics, Kr.-Szörénym. 18/7. 896. B^^^^^_ K e r e s z t e s S. főszolgabíró. •Az elsS küldeménynyel nagyon meg vagyok elégedve, kérek még egy garnitúrát. Kalocsa. Majorosy J á n o s , kanonok. •A küldeményt vettem, nagyon meg vagyok elégedve, kérek még egy küldeményt 8 frt 60 krért. Koloisvár. Bánffy báró 6 excell. A küldeményt megkaptam s azzal megvagyok elégedve. „ Oaád, 1898 szept. 1. O. Chotok-Oudenus grofno

~&&

LIPIK-FÜRDO 8112 legszebb ajáiriék

' * ^

Passepartouts és Rámák a legjutányosabb árakon. Árjegyzék ing-yen é s b é r m e n t v e .

ÉrczárU'Csarnok Budapest, wranáttts-uteia és Kossuth Lajos-ateza 2. sarok. A t. közönség kécytlméie az érczáruetainek eeti 9 óráig nyitva van. — Árjegyzék kívánatra i é i m e n t v e küldetik.

kénesfurd*

A.-nál

szabadalmazott amerikai ezüstgyárak kiviteli áruháza, Bécs, I I . , K e m b r a n r i s t r a s s e 1 9 / 7 . Telefon 7114.

Egy

t^V^

kapható

HIRSCHBERG

Wachtl és Társa

a legegyszerűbb és a legfinomabb kivitelben, továbbá bronzárukat, Írókészleteket, dohányzókészle teket, kávé- és teagépeket, szalon- é s ebéd lőbe való Insztereket, jégszekrényeket m a g á nosoknak ... . . . . . . . . . ... 15—35 írtért. S z a l o n j é g s z e k r é n y e k zománezozott viztartálylyal .. ... ... . . . . . . 45—85 • J é g s z e k r é n y e k hentesnek, mészáros nak és sörcsarnokba _... _._ 75—159 « Vasbntorok, mosdóasztalok, gyermekágyak, sza lonágyak, k e r t i padok, székek, asztalok, fürdő kádak, olőkádak,szobaárnyékszék,angol szoba árnyékszék, angol zuhanykészülékek, altestm o s ó t á l a k a legolcsóbb árakon. Konyhaberendezések ... ... . . . 2 5 — 5 0 0 frtig. Megrendelési czim: 8090

nem szélhámosság

csakis egyedül

IV., Régi-posta-utcza 4 r^X,©lT

• ö s s•z e s e n •csak tejmerőkanalat e14•4 drb 6 frt 60 kx. • tojástartót, S i An fenti 4• 4 tárgy ezelőtt 40 írtba 6 « angol V i c t o r i a t á l c z á t. és most t • pompás a s zezen t a l i - gminimális y e r t y a t a rárért, tót, 6 **A került o r>i nteaszürőt, t 6 0 k r a j e z á r é r t ^kapható. tm f 1 ^ ^ ^ ^ Âz amerikai szab. ezüst egy teljesen fehér ^ 1 • legfinomabb ezukorszórót, fém, mely ezüst szinét 25 éven át meg tartja, miért is jótállás vállaltatik. Leg jobb bizonyítékául, hogy ezen hirdetés

VE/

Saját készítményii

Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a , Budadapesten, Király-utcza 12.

ÍM

ezennel nyilvánosan kötelezem magamat arra, hogy ha az áru nem felel meg, kifogás nélkül visszaszármaztatom a pénzt. Senki se mulaszsza el a kedvező alkalmat, ezen remek gar nitúrát megszerezni, a mely különösen ajánlatos házassági é s a l k a l m i a j á n d é k n l é s jobb háztartá sok részére. 7806

Tőrvényesen védve,lelkiismeretesen megvizsgálva, teljesen ártalmatlan

R" d idő alatt szüntet szeplőt, máj foltot, pattanást, borátkát (mitessar) és minden más börbajt. Kisimítja a ranezokat és himlőhelyeket még ko ros egyéneknek is Qde bájos arezszint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint. M a r g i t h ö l g y p o r 60 kr. 3 színben. M a r g i t sxappan 35 kr. M a r g i t f o g p é p (Zahnpasta) 50 kr.

1258

N e w - Y o r k é s L o n d o n az európai szárazföldet sem kímélték meg s egy nagy ezüst&rugyár indíttatva érezte magát egész készleiét — a munkadíj csekély megtérítése mellett — elajándékozni. É n vagyok felhatalmazva ezen megbízást eszközölni. E n tehát minden embernek adom az alant felsorolt tárgyakat pusztán 6 f r t 6 0 k r . megt.AvHése mellett és pedig: 6 db legfin. a s z t a l k é s t val. íme;, pengével, 6 • amer.szabad, e z ü s t v i l l á i egy dbból, 6 » * « « evőkanalat, > • kávékanalat, 12 « > l i i . « levesmerőkanál

Vs liter ára 1 frt 9 0 kr. . */i liter ára ^^^^^^^^^^^^^^^—^^—^Z frt 2 0 kr. Készítő Serravallo gyógyszerész Triesztben. P o m p á i i s i i , a miért a gyermekek is igen szívesen iszszák Sokszor kitüntették, Minden gyógyszertárban kapni.

£mm\

HIRDETÉS.

â\e\ \eg\o\fo\\oiia\é\ő

Kaphaló

Palais hajifjitó használatával a megőszült haj eredeti színét nyeri vissza. A fejbőrt n e m festi, a ruha neműn foltot n e m hagy, többi előnye, hogy a hajtüszőket erősbiti é s hogy teljesen ár talmatlan. Egy üveg ára 1 frt. Főraktár Budapesten: P e t r i Ottó gyógyszertárában, I . , A t t i l a - k ö r n t 4 7 . Kap ható : V á c z i - k ö r u t 6 6 . s z . , N á d o r - u t c z a 3 . és K i r á l y u t c z a 3 6 . s z á m alatti gyógy szertárakban i s . 8045

^/j>

Folsö-Êeugry-arorszÁgrosi-

^

A Kárpátok r y ö n g y a , Tepla-Trencsén-Teplits Állomásától 20 percnyire. Magyarország l e g e r ő s e b b kénesfürdői 28—31" R. t e r m é s z e t e s melegiorrásokkal itt vannak.

Köszvény, csuz, bénulás, nenralgia, ischias stb. ellen. Kényelmesen és díszesen berendezett medencék é l egyes íürdök. igen elegáns fürdőház, hidegvíz és maszázs gyógyí tás, villamos kezelés, gyógyító torna, savó- és terep-kura As egészségre s as ember kényelmére való tekintetekből minden követelményeknek megtelel, olcsó lakások, köztük Teplitz-szálló, Üaroi torrásudvar, kastély, Sina és Három ssivhác, mely épületekben a kiszolgálásért nem számítanak tol, igán ajánlatosak. Hangversenyek, ssinház é s egyéb szórakozás. Jó forrásvíz. Társaskocsi és fiáker minden vonat nál. Körülbelül 6000-en látogatják. Májusban és szeptember ben 3 frtert naponkint szoba, fürdő é s teljes ellátás. Százon k e z d e t * május 1. — Képes prospektus ingyi-n n grófi türdőigazgatóság utján.

A Pranklin-TinuUt nprmAéi*, (Badapwln IV., Bgyeten-atew 4.1

Slavóniában.

Egyetlen jódtartalmú alkalikus hőforrás (64° C.) a Kontinensen. K i t ü n t e t v e : B u d a p e s t 1 8 8 5 . é s 1806., London 1893., B é c s , R ó m a 1 8 9 4 . é s B r n s s e l 1897. az e l s ő dijakkal. 1898. ó t a l o n j a v ö l g y i v a s ú t i á l l o m á s a (Dugosellon át), indulás Budapest fiumei gyorsvonattal 7 óra 15 perez reggel; érkezés Lipikre 5V2 órakor d. u. Romá niából, Bulgáriából, Szerbiéből, Boszniából, Bród-Novskán át. Azonkívül a d e l i v a s p á l y a á l l o m á s a FakraoI d p i k - K a n i z s á n é s B a r c s o n át. (1898. óta zónatanta.) Visszautazás minden irányban nappali gyorsvonatokkal. A l i p i k i hőforrások, természetes 64° C. magas hő mérsékletüknél, gazdag nátrium tartalmuknál ( m a g y a r Ems), továbbá azoknak jóddal való összeköttetésüknél fogva, i v ó - é s fürdési czélokra, kitünö hatásúak min dennemű h u r u t o s h á n t a l m a k n á l ( g é g e g y o m o r . b e l é s h ó l y a g h u r n t ) , k ö s z v é n y e s é s c s ú z o s bajoknál, ischiásnál,csontbajoknál,valarr,int a m i r í g y e k . b o r é s v é r b e t e g s é g e k n é l , g ö r v é l y k ó r stb. Modern für dőhely, pompásan kiállított porezellán-, márványfürdók t-tb., izzasztó fürdők (tepidaria), bassinfürdók, fényesen berendezett szállodák, uj gyógyterem, zongora- éi társalgó termek, éttermek és kávéház; remek szellős fedett sétány bazárokkal a helyiségekben és a nagyszabású parkban v i l l a m o s v i l á g í t á s . Kitűnő furdőzenekar. Hivatalos fürdeorvos: dr. S z e m e r e y B e r t a l a n . — J ó d h é w i z s z é t k ü l d é s e egyenesen a forrástól.~~ M a g y a r o r s z á g i főraktár: E d é s k u t y L. M a t t o n i é s W i l l e Budapesten. Bővebb felvilágosítások valamint fttrdőleirásokkal szolgál a fürdőigazgatóság Idpiksn.

18. SZÁM. 1899.

Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSlG és / egész évre 1 2 frt Csupán . VASÁRNAPI ÚJSÁG ! "* é " é ™ 8 "* POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ félévre — 6 1 félévre — 4 t

Dr. BARTÓK GYÖRGY, AZ ERDBLÍI REFORMÁTUS EGÍHÁZKERÜLET ÚJ PÜSPÖKE. i z ERDÉLYI REFORMÁTUS egyházkerület p ü s -

\ pöki széke n e m üres immár. Az egyházX J L k e r ü l e t n e k ápril 18-án báró Bánffy Dezső főgondnok elnöklete alatt tartott, igen népes rendkívüli közgyűlése tekintélyes többséggel dr. Bartók György szászvárosi lelkészt és kerü leti főjegyzőt ültette a megüresedett püspöki székbe, melynek teendőit, m i n t helyettes püspök már közel négy h ó n a p óta végezte kiváló buz galommal, szakértelemmel és tapintattal. Dr. Bartók György e választás által 400 ezer magyar reformátusnak lett egyházi vezére, fő papja. N e m közönséges kitüntetés, de nem is k ö n n y ű feladat. Nehézségeit csak az tudja egész nagyságában felfogni, a ki az erdélyi református egyház állapotait köze lebbről ismeri. A hajdan fejedelmi egyház régen nélkülözi azt a külső, anyagi támogatást, melyet a Bethle nek, Bákócziak, Apafnak idejében élvezett; de érzéke megmaradt, sőt fokozódott azon magasrendű egy házi, nemzeti é s állami feladatok iránt, a melyeknek teljesítésére mint egy a Gondviselés hívta el. E nagy feladatok teljesítésével küzködik im már másfél század óta a súlyos anyagi válságok közt élő erdélyi re formátus m a g y a r s á g : n é p és p a p s á g egyaránt. A h o l a terheket hordozni képes n e m vala s hiányzott a jóté kony, buzgó főúri p a t r ó n u s segítő keze i s : ott bezárult az iskola, össze dőlt a t e m p l o m s az elárvult n é p szétzüllve, műveltsége hanyatlásá val a r á n y b a n olvadt bele az oláhság tengerébe. A Mezőség és H u n y a d megye beh sok fájdalmas példát m u tatnak arra, hogy a h o l megdőlt «a magyar egyházi), elveszett ott a magyarság i s ! A boldogult püspök, n é h a i Szász Domokos, azon küzködött ember fölötti erővel, hogy ez elveszített őrhelyeket visszahódítsa s egyebek mellett negyvennél több körlelkész ség hirdeti e t é r e n kifejtett nagy és sikeres m u n k á s s á g á t . DR. Ezt a m u n k á t tovább folytatni az

46. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, ÁPRILIS 30.

Csupán s POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í *?*" *V™ 0 ' w r k \ félévre — ií.r><)

egyesek erejének tömörítésével; lelkesedést, á l dozó készséget ébreszteni a nagy egyházi és nemzeti feladatok vállvetett munkásság általi megoldására; felhívni és megszerezni az állam, a társadalom segítő jobbját, megtartására az elveszendőknek, felelevenítésére az elaléltak ere jének ; új bátorságot önteni a csüggedő harezosokba, kitartást a reményvesztettekbe, s föllel kesíteni az egész t á b o r t : ez az új püspöknek szép, de nehéz feladata. Az új püspök rászolgált a közbizalomra s megérdemelte, hogy kerülete a n n y i kiváló m u n kása között az első helyre állíttassék; kiérde melte mindenek fölött anyaszentegyházáért és az erdélyi magyarság érdekeiért folytatott önzet-

Külföldi elű&zetéHekhez a postsil&g meghatáruzntt TÍteldiJ ís csatolandó

len, lelkes, lankadatlan munkásságával. Egész élete szakadatlan sora a küzdelmes, de áldásos munkásságnak. Sok küzdelem, sokszor nélkülözés is volt osztályrésze m á r tanuló éveiben, s nagy kitar tás és lankadatlan buzgalom jellemezte férfi kora tevékenységét. Az 1845 év április 27-én Málnáson (Háromszékmegyében) huszár-katona családból született egyszerű székely fiú a hely beli ref. elemi népiskolát végezve, Sepsi-SzentGyörgyre m e n t a «Norma» nevezetű német nyelvű katona-iskolába. I n n e n a Rikán belüli ref. egyházi kommunitás lelkes kezdeményezé sére felállított s később a nagy gróf Mikó Imre fejedelmi támogatásával megerősödött «SzékelyMikó kollégium »-ba lépett át, s ott h á r o m osztályt végezve, a 4-ik gim náziumi osztályba m á r a nagyenyedi Bethlen-főiskolába ment. I t t az 1867-ben kitűnően kiállott érett ségi vizsgálatra következő jogászi év után, a híres bölcsész, Mihályi Ká roly kedves tanítványa lett, kinek m i n t lelkésznek, gyönyörű és mély erkölcsi tartalmú prédikácziói, — melyeket a hálás tanítvány és hiva tali utód később sajtó alá rendezve ki is adott, — nagy hatást tettek ugyan lelkére, de a papi pálya azért aligha el n e m vesztette volna őt, s m i n t annyi más, a templomi kathedrát aligha fel n e m cserélte volna a tanárival, h a a fiatal dr. Kovács Ödön, ki épen ez időben lett t a n á r r á a nagy-enyedi theologián, m e g n e m nyeri a theologiának s ez által az egyházi életnek. A theologia végzése u t á n egy ideig a nagy-enyedi kollé giumban m i n t osztálytanító műkö dött, majd 1872 őszén Tübingába m e n t egyetemi t a n u l m á n y o k r a s o t t két éven á t hallgatott theologiai, filozófiai és filológiai előadásokat és az 1874-ik év n y a r á n ugyanott filozófiai tudori oklevelet nyert, a mely alkalomra «Lessing's philosophische Weltanschauung» («Les sing bölcsészeti világnézete*) czímen jeles doktori értekezést írt.

Dunky fivérek fényképe után. BABTÓK GYÖRGY, AZ ERDÉLYI REF. EGYHÁZKERÜLET ÚJ PÜSPÖKE.

H a z a jővén, 1874—76-ig Nagy Péter püspök titkára lett s egyszers m i n d m a g á n t a n á r a kolozsvári F e rencz József t u d . egyetem bölcsé"

290 szeti karán, hol Kantról és Cartesiusról tartott előadásokat. 1876 ápril 23-án rendes lelkészévé válasz totta meg Erdély egyik elsőrangú egyházköz sége, a nagy-enyedi. Munkás életének tevékeny ségben leggazdagabb szakasza az itt töltött 16 esztendő. Saját egyházközsége anyagi és szel lemi életének gondjai mellett jutott ideje a kerü let közügyeivel is foglalkozni, s hogy arra irá nyító hatást gyakorolhasson, Enyedre érkezte után két hónapra megindította több tanártársa közreműködésével az «Egyházi és Iskolai Szemle» czímű heti lapot, melyet nyolcz évig szerkesztett. E lapnak theologiai irányczikkei és tudományos értekezései, a melyeknek tekin télyes része a szerkesztő, dr. Bartók tollából került ki, a protestáns egyházi irodalomban elő kelő helyet biztosítottak számára. Nagyenyedi papsága idején szerzett érdemeihez fűződik az is, hogy Toroczkó-Szent-Györgyön a gróf Thoroczkai család buzgó támogatásával anyaegy házat szervezett s hogy szintén ő szervezte és tette virágzóvá, mint iskolaszéki elnök és igaz gató, Nagy-Enyed elemi és polgári leányiskoláit. De ugyanez időhöz életének egy igen szomorú emléke is fűződik. A kerületi fegyházzá átalakí tott nagy-enyedi fogház rabjait ritka lelkiisme retességgel részesítette lelki gondozásban; itt egy alkalommal egy elvetemült rabló oktatás közben megtámadta s életveszélyesen meg is sebesítette; de a mint felgyógyult, könyörületes szíve indításából még maga járt közben, hogy a gonosztevő kegyelmet kapjon. A nagyenyedi theologiai akadémia egyik ta nára, Keresztes József elhunyván, minthogy tanári széke a főiskola akkori válságos állapota miatt nem volt betölthető, az üresedés ideig lenes pótlására dr. Bartók vállalkozott. Ez az ideiglenesség öt évre terjedt, de ő bele nem fáradt a lelkesedésből elvállalt munkába. Volt idő, mikor heti 16 órát adott, de azért nem volt eset, hogy papi hivatalának legkisebb teendőjét is másra bízta volna. 1892-ben a szászvárosi egyházközség hítta meg egyik papjának. E meghívást elfogadva, Szászvároson új hívei osztatlan szeretetétől környezve, szabad idejének legnagyobb részét az iskolai vallástanítás ügyének előmozdítására szentelte. Irt két vallástani kézikönyvet is, «Bibliai szent történetek» és «Bibliaismertetés» czímmel. Az 1895/96-ik iskolai évben Kovács Ödön, Berde és Józsa nagyenyedi theologiai tanárok elhalálozása következtében a theologiai aka démián a tanárokban olyan hiány mutatkozott, hogy az intézet Bartók György kipróbált erejét nem nélkülözhette. Az enyedi Bethlen-főiskola elöljárósága tehát felhívta Bartók Györgyöt, hogy legalább ideiglenesen menjen vissza Enyedre és a theologiai ifjak tanításában vegyen részt. Bartók György meghozta az áldozatot, s az egyházközség és a főhatóság engedelmével, szászvárosi papi hivatalának fentartása mellett, visszament Enyedre s a theologiai akadémián egy évig vallásfilozófiát, keresztény erkölcs tant, gyakorlati bibliamagyarázatot és filo zófia-történetet tanított. Az erdélyi ref. egyházkerület 1896 július első napjaiban tartott közgyűlésén az enyedi Bethlen-főiskolában a theologia tanítását meg szüntette, mire Bartók György is visszatért Szászvárosra, hol újból megkezdette és foly tatta megszakított papi és tanári működését. Az 1898. évi kerületi közgyűlés kiszólította elvonultságából s a kerület főjegyzői székébe ültette. Ki gondolta volna akkor, hogy tiz hó nap múlva már a püspöki szék gondjait kell reá bízni ?! Az a beszéd, melyet püspökké választatása alkalmával az elnöklő főgondnok üdvözlésére válaszúi mondott, valóban megérdemelte azt a lelkes fogadtatást, a melyben részesült s a mely bizonyságot tett arról, hogy ő nem csak egy többségnek, hanem immár az egész kerületnek osztatlan szeretettel fogadott püspöke, főpapja. • Egyházkerületünk néhai püspöke, Szász Domokos, ki szellemének izzó munkájával örök emléket emelt magának egyházkerületünkben, nagy czélokat tűzött élőnkbe, nehéz feladatokat hagyott reánk: alkotásokat, intézményeket, a melyeket én, mint az ő hivatali utóda, kegyele tes megemlékezéssel, mint drága örökséget veszek át, hogy a nekem adatott erők és tehet ségek mértéke szerint azok fentartásáról, meg

18.

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

SZÁM. 1899.

46.

ÉVFOLYAM

jében is. Én meg vagyok arról győződve, hogy a mai győzelem babérát senki tőletek el nem ragadja, s egy lelkes szuronyroham pár perez alatt birtokunkba ejtendi Nagy-Sallót. Éljen a 17-ik zászlóalj! Előre, indulj!» Ez a zászlóalj nyomult be elsőnek Nagy-Salló házai közé, Bátory vezetése alatt ők foglalták el a várost rohammal. Az alkotmány visszaállítása után mozgalom indult Barsmegyében, hogy a hősökhöz méltó emléket állítsanak. Lelkesedéssel fáradozott az emlék létesítése érdekében Migazzy Vilmos gróf, a megye főispánja, ki már az elnyomatás sötét korszakában a megye hazafias közönségének vezére volt. 1876 június 5-én avatták fel szép ünnepélylyel az egész környéken uralkodó magas gránit-obeliszket, Nagy-Sallónak legmagasabb pontján, a ref. templom előtti téren. A csata évfordulóját évenként megünneplik, gyászszer tartással a templomokban, hazafias szónoklatok kal, szavalatokkal az oszlop előtt. A dicsőséges győzelem ötvenedik évfordulójának megünnep lését Barsmegye közönsége egyik közgyűlésé ben megyei ünnepnek, az ünnepély rendezését a megye feladatának mondotta ki. MAROS PARTJÁN. Az ünnepély ápril 19-én, az évforduló nap ján gyönyörű tavaszi időben ment végbe. Ott M e r e d e k p a r t o d o n m e r e n g v e megállok, voltak: Kazy János főispán, Simonyi Béla alis Úgy g y ö n y ö r k ö d t e t n e k a r i n g ó h u l l á m o k . . . pán, és a központi tisztikar majdnem teljes Álmodozva h a l l o m csergését h a b o d n a k , számban, nemcsak a megyének, különösen E r d ő zizegését, szellő s u s o g á s á t ; pedig Körmöcz, Újbánya és Léva városoknak I t t é r z e m m a g a m a t boldognak, s z a b a d n a k . értelmisége, a Garam völgyének közbirtokos sága, a megye országgyűlési képviselői teljes E o h a n ó vagy Maros, m i n t féktelen l e l k e m ! számban, hanem ott volt a földmíves gazdaT e se' m a r a d s z n y u g t o n , korlátokba v e r t e n ; közönség is, még pedig nem csak az alsó vidék T e vagy lelkem képe, l e l k e m n e k h ű m á s a , magyar népe, hanem a barsi felföld tót ajkú M i n d i g g y ö n y ö r k ö d t e m csobogó vizedben, népe is, mely a hazafiságban a magyar elem Mely úgy zuhog, ú g y fut, szakadékot ásva. mel mindig együtt sorakozik. A rendes vonato kon kívül Léváról külön vonat is érkezett NagyM á r kicsiny k o r o m b a n k i j á r t a m p a r t o d r a : Sallóba. Ennek mozdonya el volt borítva zász Ú g y h i t t , csalogatott h a b o d fehér fodra . . . lókkal, koszorúkkal. A városba vezető utakon Csillogó h o m o k o n végig h e v e r e d t e m , feketéllett a fogatoknak végtelen sora, melye B á m u l t a m t ü k r ö d b e n rezgő a l a k o m a t ken az egyes falvak nemzeti zászlók alatt, han S a t ü n d ö k l ő n a p o t , m e l y s ü t ö t t felettem. gos zeneszóval vonultak be. A mozsarak dur rogtak, mintha azok hangja az 50 év előtti D e m ú l t a k az é v e k : v á l n o m kellett tőled, ágyúhareznak visszhangja lenne, s a fekete N e m l á t h a t t a m rétet, hol virágok n ő n e k ; embertömeg fölött a nemzeti zászlók tarkasága hullámzott. M i n t k i n z ó b ö r t ö n b e n , é l t e m nagy v á r o s b a n ; Boldog kiskoromból n e m maradt m e g semmi, Az ünnepély délelőtt tíz órakor a római Csak v á g y a m u t á n a d n ö v e k e d e t t j o b b a n . katholikus templomban vette kezdetét. A hála adó «Tedeum»-ot követő ünnepélyes misén BoMint tudatlan gyermek pagonyban, bozótban gisich Mihály püspök pontifikált. A püspök és a Tövisekre lépve, föl-fölsikoltottam — segédkező papság ünnepélyes fehér egyházi köntösben jelent meg. A főispán, a tisztviselői M e n n y i szúrást, m a r á s t kellett elviselnem ! kar, az országos képviselők, s a földbirtokos Az e m b e r t igazán csak az e m b e r b á n t j a : osztály tagjai sorából sokan díszmagyarban M i n t az e r d ő vadja, tör a m á s i k ellen. voltak. A khórus Bogisich Mihály régi magyar egyházi énekeinek legszebbjeit mutatta be. A D e p a r t o d o n mégis elfelejtem e kínt, római katholikus templomból az ünneplő kö M i n t g y e r m e k k o r o m b a n , boldog vagyok m e g i n t ; zönség a ref. templomba vonult, hol Juhász Úgy e l r i n g a t m i n d e n édes á b r á n d o k b a , Pál esperes hazafias gondolatokban gazdag és M i n t h a tavasz volna, m i n t h a kikeletnek lelkesedéssel előadott szép beszédet mondott. L a n g y o s levegője legyezne, csókolna . . . Innen a menet az emlékoszlop elé vonult, melyet Dreyschok Sándornak, az oroszkai ezuM e r e d e k p a r t o d o n m e r e n g v e megállok, korgyár igazgatójának pillanatnyi felvétele Ugy gyönyörködtetnek a ringó hullámok : után képben bemutatunk. Az oszlop körül a Á l m o d o z v a h a l l o m csergését h a b o d n a k , teret nemes Ízléssel ékesítette fel Bedross József E r d ő zizegését, szellő s u s o g á s á t ; prímási uradalmi erdőmester, kinek munkájá I t t érzem m a g a m a t boldognak, s z a b a d n a k . ban a város legjobbjai elismerésre méltó oda Bacsó Gyula. adással működtek közre. Szemben az oszloppal magas emelvényt állítottak, melyen a megye előkelő hölgyközönsége foglalt helyet. Az oszlop A NAGY-SALLÓI DIADAL és az emelvény közötti tisztáson volt a szónoki állvány elhelyezve. A dalegyesület által elő FÉLSZÁZADOS EMLÉKÜNNEPE. adott hazafias dal elhangzása után Koróda Pál lépett a szónoki állványra, és szavalta el nagy Nagy-Sallót, Barsmegyének ezen garamvölgyi tetszés mellett ez alkalomra írt ódáját, mely kies mezővárosát az 1849. év ápril 19-ike tette a magyar nemzet történetében emlékezetessé, nek első részét itt közöljük : mert éhez a névhez fűződik a szabadságharczNagy-Salló. nak egyik legfényesebb haditette. A dicsőséges — A nagy-sallói ütközet félszázados fordulóján. — ütközet évfordulója mindenkor kegyeletes volt Barsmegye közönsége előtt, mert a diadal kiví I t t támadt fel az ősi dicsőség, Mindenfelül új csapatok . . vásában nevezetes része volt a barsi 17-ik zászló Nagy-Salló mezején ! De őket is űzik a magyarok! Testhalmokon át, aljnak, mely Barsmegye szülöttének, Bátory- Elborította vetései zöldét Szórva halált Schulcz Bódognak dandárában harczolt. Maga Zsoldoshad feketén; Törtetnek előre ! á r sűrű Bátoryígy nyilatkozottá csata reggelén Damja- Itt gomolyog msorokba Előre 1 E l ő r e ! ... nics és Klapka előtt; «Ma mint barsi fi, 17-ik De seregünk szent lángba zászlóaljammal ki akarom magam tüntetni.» Elérik a várost 1 lobogva l m mindenik háza erősség; Majd lelkesítő szavakat intézett a zászlóaljhoz: Csap le reája, Sövényei sánezok, «Ti ifjú, hős harczosai Barsmegyének! Itt, szülő Dús a r a t á s r a ! a r s o g riadó, Mögöttük az ellen erős meg. földünk szivében, ezer lépésre áll tőlünk az H Az ágyú dörög, Ostromra h a m a r ! ellenség Nagy-Sallón ! Ti, kiknek hős tetteit a Sivit a golyó, Lőjj, zúzz, bonts magyar távol folyó Bodrog, Tisza s Duna partjai hirde A föld dübörög ; Vedd be egyenként Megannyi erődöt; tik, ahoz hasonlót tanúsítsatok hazátok bölcső Futók, elesettek őrzéséről és tovább fejlesztéséről gondoskodjam. Érzem a feladat súlyát, — mondja tovább — és nyilván hirdetem, hogy csak vállvetett, egyet értő munkával érhetjük el a nagy czélokat, a melyeket az ő magasra törekvő szelleme élőnkbe tűzött a. Nincs kétségünk benne, hogy a mikor az új püspök azt hangoztatta, hogy «a mi egyház kerületünk története az erdélyrészi magyarság története s hogy ez a történet a jövőben miként alakul, az iránt közöttünk senki sem lehet kö zömbös": ennek nagy jelentőségét, egyházi és nemzeti nagy fontosságát mindenki átérezte s a lelkeket azon nagy feladat gondolata töltötte be, melyet az új püspök így fejezett ki: «ápolni az emberi nem örökkévaló erkölcsi ideáljait, a szivekbe oltárt emelni a nemzeti eszmények számára és hiven megőrizni atyáink hitét, a mely ezen ideálok és eszmények ősforrásához, Istenhez vezet, hogy tőle nemes küzdelmeink ben erőt, bátorságot és bizalmat vegyünk.» Nagy Károly.

Helyére sietnek

Verd ki egyenként

jg

8ZAM,

1899. 46. ÉVFOLYAM-

A benne levőket! Fogytán van a töltény, de ott a szurony, Előle az ellen riadva oson ; Kergeti, szórja szét Őket a hős honvéd! Sapkája piros, Ruhája piros, Bája ömölt v é r t ő l ; Az arcza piros Győzedelem gyönyörétől! Mienk ez a város ! Mienk az erősség! Magyarok Istene, tied a, dicsőség !

291

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Utolsó h a r e z r a ! Végső rohanásra. Kegyelem csapásra! Már visszabuvik, menekül A zsoldos a hősök e l ü l . . . Mienk ez az erdő ! Mienk az erősség! Magyarok Istene, tied a dicsőség!

Szétnéznek a hősök, A bátrak, erősök : Hol van az ellen ? Hova lett A nagy, a büszke sereg ? Itt szomorú foglyok, néma halottak — Ott a menekvők, bújva Felrontnak a dombra, fel az oromra, szaladnak — Honnan az ellen ágyúi torka Lehullt lobogóik Bömbölve, zihálva Hevernek amott — Bombáit hányja ; Bitang paripáik Nyomulnak elébbre — Száguldanak ott ! Ágyúk közelébe ; l m tehetetlen, Ez itt a h a l á l b a ! Porban az ellen ! De lecsap a t á r s a Most már nincs hatalom, A tüzelőre Mely feltartson ! Őt tovaűzve! Szabad az u t u n k ! Mienk a sok ágyú ! Mienk Merre induljunk ? az erősség ! Keletre ? Nyugatra ? Magyarok Istene, tied a H a erre, ha arra, Dicső lobogónkat, dicsőség ! Véres lobogónkat Ni, hirtelen ottan, Mi oda szúrjuk, Mint egykor a b i r n a m i Hova akarjuk ! erdő — Gát nincsen előttünk! Hölvény erdeje moczezan ! Győztünk! Friss csapatok bukkan nak elő. Régi bú, régi panasz: Nem retten a honvéd, Mohács búja, csitulj ! Régi vád, régi h a r a g : rohan oda á t ; Rákóczi haragja, csitulj! Szegezve h a t a l m a s , éles Újra mienk Magyarország! szuronyát I Mienk a szabadság ! Bajta! Hajh rajta,

Mindenki kegyelettel tekintett e fölolvasás alatt Simkovits János felé, ki ma a megyének köztiszteletben álló főbirái ki mint főhad nagy a barsi zászlóalj hős küzdésének cselekvő részese volt, s a szabadságharezot annak befe jezéséig végigküzdötte. Az óda elhangzása után Simonyi Béla alis pán szép beszéddel elhelyezte az oszlopra a megye közönségének babérkoszorúját. Majd Leidenfrost László lépett a szónoki állványra s hazafias beszédet tartott, melyet a közönség lelkes éljenzéssel fogadott. A beszéd után a megye előkelő hölgyei Kazy Jánosné és Simonyi Béláné vezetése alatt helyezték az emlékre a megye honleányainak díszes koszorúját. Az ünnepély utolsó szónoka Persay Ferencz volt, ki Nagy-Salló közönsége nevében ünnepelte a hősök emlékét s a fényes diadalt, s beszéde után Nagy-Salló város hölgyei koszorúzták meg az oszlopot. Az ünnepélyt társas-ebéd követte, melyen 500-at meghaladó számban vettek részt. Az ebéd során Kazy János főispán mondotta az első felköszöntőt ősi szokás szerint a királyra. Táviratilag üdvözölték Damjanics Jánosnak, a nagy-sallói győzőnek özvegyét. Az ünnepélyt népünnep fejezte be fáklyásmenettel, tűzijáték kal, kivilágítással. R- P-

A NAGY-SALLÓI CSATÁRÓL. Büttner Emil levele. * Szt.-Péter, 1849 ápril 21. Szeretett édes anyám! Újra egy nagy s elhatározó csata, melyhez hasonlón az ellenség hős serege nem igen sokszor veretett még meg ! Váczról írt levelem után, másnap csakugyan elindultunk s keso éjjel valami német faluba értünk, a honnan reggel útra keltünk Borsos-Berenkére, innen aztán Hontra, majd Deméndre, Lévára s végre

* E közleményt B. Büttner

Lina jeles Írónőnk követ

kező soraival v e t t ü k : Melléklek egy levelet boldogult Emil bátyánktól, ki mint testvéreink közt a legidősebb, de alig tizen négy éves fiú, vett részt a szabadságharcában. A leitve és nagy gonddal nevelt gyerek, 48 nyarán berándult nevelőjével, Panczák Mátéval (ki később az alkotmány visszanyerése u t á n Árvamegye főjegyzője lett), miskolczra, hol nevelője beállt tüzérnek, de Emilt gyönge gyermeknek nézték s n e m akarták bevenni, hanem inasát és kocsisát besorozták. Ezt bátyánk oly sze gyennek vette, hogy kétségbeesett könyörgéssel kije lentette, hogy megöli magát, ha be nem veszik, ű r r e besorozták a kilenczedik zászlóaljba, a vörös sapka sok közé. Aztán leküldték Verseezre, Fehértemp lomba, a ráczok ellen. S ő haza mindent megírt hí ven a ráczok elleni első csatától a vüágosi fegyver-

^

Fénykép után rajzolta Háry Gyula.

ÜNNEPÉLY AZ 1849 ÁPRILIS 19-IKl NAGY-SALLÓI CSATA EMLÉKOSZLOPA ELŐTT.

Káinára jöttünk, hol a Garamon rögtönzött hidon keresztül másnap Lökre mentünk. Azon napok alatt még a vizén túl jártunk, láttuk az ellenséget a Garam másik oldalán sétálni. De ütközetre nem került a dolog. Ok ugyan könynyen, csak egy pár ágyúval is, kimondhatat lanul terhesíthették volna a mi átkelésünket, vagy egészen meg is akadályozhatták volna, de új vezérök, Wohlgemuth, ki Olaszországból jött segítségül friss morva katonákkal, azt mondta, hogy ő minket, mindnyájunkat a Garamba kerget. Meg is várt aztán NagySallónál, de mennyire megcsalatkozott, mind járt fogják látni ! Mi Lökről még közönséges marsban mentünk, s már csak mintegy fél órányira volt előttünk Nagy-Salló, mikor hir telen megállítottak. A vezérkari tisztek ide s tova száguldoztak, s minket, kik mindezt nem tudtuk mire magyarázni, gyorsan csatarendbe állítottak.' Mikor mintegy 600 lépésre voltunk a várostól, egy kert szögéből ugyancsak kezd tek bömbölni a 18 fontosok. Tótjaink a szokat lan nagy ágyúzúgástól kissé megszeppenve, sürögni - forogni kezdtek. Ekkor Schulcz derék dandárnokunk rövid lelkesítő beszédet tartott, mely ugyan kissé nevetségesen esett ki, de még is megtette a tót fiukra hatását, mert aztán már mint a vakok, úgy nyomultunk

letételig, — s édes anyánk beköttette a leveleket. A 9-ik zászlóaljban sok gyerek volt, mert ügyvédek, szolgabirák s más urak a fiaikkal is beálltak; de bátyánk a leggyerekebb volt, s egyik társa, ki versbe szedte a század legénységének nevét, róla így verselt : • Bay Jóska, Köteles, Büttner Emil hat öles.» A szolnoki csata után Emil bátyánk átment a 17-ik zászlóaljhoz, a hol unokabátyjai, a két Lósy-fiu tisz tek voltak. A század, a hová jutott, nagyobb részt Barsmegye fiaiból állt s dandárnokuk is, a hires Bá tory-Schulcz Bódog bácsi volt Körmöczbányáról,de nem tudott jól se tótul, se magyarul, azért néha igen fur csán adta elő a katonákhoz intézett lelkesítő beszé deit, kiket persze legjobban lelkesített azzal, hogy ő mindig legelői járt, a hol veszedelem volt. — AranyosMaróth, 1899 ápril 4. — B. Büttner Lina.

mindnyájan előre a golyózápor daczára. Há romszor verték vissza csatárainkat, míg végre Schulcz egész dandárja, élén a 17-dik zászlóalj, utána a Don Miguelek közül egy zászlóalj s a 19-dik zászlóalj. Előttünk legelői, rettenthe tetlen bátorságú dandárnokunk, Schulcz. Mint az eszeveszettek rohantuk meg a várost, hol a házak s kerítések mögött és padlásokon nyolcz zászlóalj ellenséges katona volt elhelyezve, s minket iszonyú sortűzzel fogadtak. Én száza dommal a tömeg élén, az elsők közt törtem be a kertsánezokon. Közülünk mindenfelé elestek az emberek. Ezek közt volt, mint még este megtudtam, a derék Hamar Ernő főhadnagy, felejthetetlen emlékű barátom és századpa rancsnokom. Sokáig tartott, míg a kétségbeesetten lövöl döző ellent jó állásaikból kikergethettük. De a folytonosan meg-megújított roham s különösen a 17-dik zászlóalj oroszláni bátorsága, a majd nem lehetetlent is lehetővé tette. Öröm volt látni, mint ugrálták a dühös katonák egymás után keresztül a kerítéseket, mint űzték a kony hákba, csűrökbe menekvő németet, míg végtére a többi zászlóalj előnyomúltával, sikerűit az ellent az egész városból kihajtani. Mindjárt az első roham után, egy fakerítés mögé posztiroztam magam, de nem foghattam fel, mért, hogy ha a kerítés mögül egy kissé ki dugtam a fejem, mintha csak rajzó méhköpűbe dugtam voliia be, úgy zúgtak fejem körűi a golyók. De rájöttem a dolog nyitjára. Mert még mindig a 9-dik zászlóalji veres sapkám volt meg, a többinek pedig körültem mind kék sap kája, vagy csákója volt, azért csak engem vett czélba az ellenség. Lebuktam hát s a veres sap kát kifordítva rohantam tovább. Végre oda hagyva a harcz hevében ellankadt s maradozni kezdő embereimet, az épen frissiben előrenyo muló régi bajtársaimhoz, a 9-dik zászlóaljhoz csatlakoztam, s velők a várost kettéhasító pata kon keresztül a túlfélen, egy eleven sövénynyel sűrűn benőtt mély árokba vonultunk. Nem sokára jöttek még utánunk, mintegy tiz más

292

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

is.

SZÁM.

ísna. m,

K VFOLYAM

zászlóaljból a legbátrabbak, kik az ostromnál olasz harcztérről, hol ő nólkülözhetővé vált, sereget, mely véleményét részint"Windischgrátz részint pedig JeUasich vezérkarának főnökei elszéledtek. Most fedve a golyók ellen s az miután: Olaszországban Carlo Alberto szard királyt megerősítették. Csakhogy Wohlgemuth csapatellenségtől észrevétlenül, mindnyájan lehasal tunk és leskelődtünk, mert lőni nem volt sza Radeczky tábornagy Mortara és Novara mellett jai, mihelyt harczvonaluk Nagy-Sallónál keresz bad. A német ekkor, felhasználva a városban már márczius 23-án és 24-én egy döntő csatá tül töretett, öt felé is szétszaladtak; egy rész a kutató bajtársaink késedelmezését, általános ban teljesen legyőzte, annyira, hogy ez ennek felső Zsitvához Verebély felé; a zöm Surány és rohamot indított, s a hátulsó tömegek is ágyúik következtében le is köszönt a trónról és már Érsekújvár felé, egy negyedik része Komárom kal ugyancsak kezdtek avanszirozni. Mi az fia, Viktor Emánuel — mint új szard király — nak, hol az ostromzárhaddal egyesült; végre tekintélyes rész Párkány-Esztergom felé. egyenesen nekünk rohanó, néhány divisio grá kötötte meg a békét Ausztriával. E sajátságos tünemény okát elmondták ne Szóval az olasz háborúnak vége! nátost bevártuk, mintegy 30 lépésnyire, — Magyarország ellen pedig már nem Windisch- künk a fogságba került osztrák főtisztek. Mikor mikor egy közülünk már tovább ki nem áll hatván, kisütötte fegyverét, — mire aztán vala grátz herczeg többé, hanem Welden báró tábor április 18-án este a császári csapatok segéd mennyien sortüzet adtunk. Hogy kotródtak szernagy a fővezér. A herczeget az isaszegi csata tisztjei a vezérkari irodától átvették a másnapra erre vissza gránátos uraimék! hogy törték egy után a császár csakhamar visszahívta. Kezéből való rendeleteket, feltűnt nekik, hogy a hátrámást halottjaikon, sebesülteken keresztül! hogy ideiglen, míg Welden megérkezik, a bán, báró lási vonal szabályszerű megjelölése hiányzik futottak csákót, borjút, fegyvert s mindent JeUasich vette át a fővezényletet s ő volt az, ki belőle, mely nélkül hadmíveleti intézkedés nem is képzelhető. A segéd eldobálva, — ezt el tisztek alázatos megjegy sem képzelhetik. — De zésére aztán Wohlge most már nekem arról muth altábornagy azt kellett gondoskodnom, találta felelni: «Uraim! hogy zászlóaljamat vala holnaptól fogva nem lé hol feltaláljam, ez azon tezik többé hátrálási vo ban a számtalan tömeg nal I a A nagy-sallói nap közt majdnem lehetetlen (április 19) tehát egyebek volt. Talán félóráig ba közt azon véres leczkét rangoltam a hadsereg is foglalja magában,hogy nek mintegy félmérföld háborúban soha sem sza nyire elterjedt jobb-szár bad senkinek magát el nyán, míg végre a zúgó bízni, és soha sem kell ágyúgolyók közt megta az ellenséget kicsinyelni. láltam zászlóaljamat egy A fogoly tisztek azt is erdőaljban. Szépen előt beszélték, hogy a Ga tünk feküdt a hátráló ramnál egy Esztergom ellenség egész csatárvo tól fölfelé vonulni ren nala. Most mi bevonul delt segédhadnak is kel tunk az erdőbe. Itt tör lett volna Wohlgemuthtént a végső tűz. Az hoz csatlakoznia. erdők végén felállított ellenséges tömegek mind És csakugyan— Gás sortűzzel fogadtak. Hely pár tábornok midőn az zetünk igen csiklandós április 19-én Nagy-Sal volt, mert minden egyes lónál szétvert császári golyót lehetett hallani, hadnak Esztergom felé mint csörgött-zörgött a elszakadt részét 20-án falevelek között, vagy keményen üldözné, útjá pedig kopogott a fákba ban tekintélyes új ellen ütődve. séggel találkozik szem De utoljára mi is elun közt, mely Esztergomból tuk a késedelmezkedést kiindulva, a Garam jobb és úgy nekik rohantunk, partján fölfelé már Kéhogy azok, mint a csir móndig haladt s a Gás kék, a legrendetlenebbül pár elől menekülő vert futottak szerteszét. Szép csapatokat oltalmába fo volt nézni, mint törték gadja. magukat elhulltjaik tete Gáspár, Póltenberg és mein keresztül, mint von Kossuth Sándor megtá szolták a hegyen csonka madják ez új ellenfélt és ágyúikat, s mi mindenütt visszaverik a párkányi nyomukban. Fajkürtig hidra. Esztergomban te űztük, a hol azután le hát van ellenség. A Duna nyugodtunk. Osztálynohidját tüzérség védi. kunk jutalmul, hogy oly Nehogy Komárom föl jól viseltük magunkat, szabadítását és Görgei zászlóaljunkat elszállá bevonulását az erősség solni rendelé, mondván: be az esztergomi ellen «Dieses famose Batailségnek kitorkolása hát lon wird einquartirt und ráltassa : Gáspár paran verpflegt.» csot kapott a PöltenbergMost pedig már sie és Kossuth-hadosztályoktünk új csata elébe, Ko kal Esztergomnak arczot márom alá. S én élek és SZAVOJAI JENŐ HERCZEG SZOBRA RÓNA JÓZSEFTŐL, A MŰCSARNOK ELŐTT. vetve, mindaddig Nana ép vagyok, hála a ma színvonalán csatarend gyarok nagy Istenének, a A K É P Z Ő M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL, ben megmaradni és az ki abban a dühös harczellenségnek a hidon át ban újra megvédett és kelését megakadályozni, kinek oltalmába ajánlja mindnyájukat, — hálá a váczi veresége után Lévánál átkelt Jablo- míg csak a ifmeíy-hadosztály, mely Váczról datos fia Emil. novski herczeget, — ki Götz tábornok eleste már fölrendeltetett gyors menetekben, meg nem után és Ramberg betegsége miatt most ennek érkezik és Gáspárt ezen feladatban Nánán fel egész hadosztályát vezényelte, — Kálnáról, hol nem váltja. KOMÁROM FÖLMENTÉSE. ez bennünket a túlpartról fogadni szándékozott, Április 22-én úgy látszott, Esztergomban az április 14-én le a Garam torkolatához Kéméndre 1849 április 26. ellenség erősbítéseket kapott és a párkányi rendelte. Nyilván azt hitte a lovagias bán, hogy Anagy-sallói győzelmes ütközet után a ke Görgei váczi győzelme után vagy egész erővel, partra átkeléshez és támadáshoz készül. Gás zünkbe esett irományokból, valamint a fogoly a rövidebb dunaparti úton Szobnak megy pár készen várta. A támadás azonban elmaradt. tisztek szájából megtudtunk sok mindenfélét, Komáromba, vagy hogy Yácznál csupán az volt Hiszen távcsővel láthatták Gáspár lovasságának újat. Jelesül, hogy velünk szemben Nagy-Salló- czélja, hogy egy elszigetelt osztrák hadosztályt és ütegeinek, valamint zászlóaljainak hosszú nál Wohlgemuth császári altábornagy, «a cus- megverjen s aztán visszafordulva Pestre törjön. vonalát. Arról pedig, hogy ezek miként szoktak verekedni, szavahihető tanuk előadásából tudo tozzai hős» vezényelt. A mint a következés mutatta, Bécsben Winmásuk volt. dischgrátz mellőzése után JeUasich vezéri Hogy ennek hadteste, melyet imént megver Április 23-án hajnalban megérkezett Kmety tünk, egészen új hadtest Magyarországon; elle tudományával cseberből-vederbe estek. Nekünk hadosztályának eleje Váczról Esztergom átelle nünk most jött először tűzbe. A gránátos zászló pedig a bán baklövése egy jókora segédcsapat nében és fölváltotta Gáspárt, ki már e napon aljak Olmützből adattak hozzá, a hol eddig az tal ért fel. Görgei parancsára hadteste elejével és hadi udvar őrizetére szolgáltak. Wohlgemuth a Garam felsőbb vidékéről várta szállásával Bátorkesziben van éjszakára — az Wohlgemuth is csak legújabban jött el az a Komárom fölmentésére közeledő magyar had Esztergom mellől Komáromba vezető legrövi-

Tornai Gyula: Arab

Tornai Gyula:

koldus.

debb úton. De már innen oly dispozicziót ad ki másnapra április 24-ére, mely bizonyítja, hogy időközben Wohlgemuthnak Érsekújvár fele visszavonult zöme onnan menetünket_ oldalt háborgatni készül, mert Bajcsnál a Zsitva át meneten mozgolódik. Gáspár ezért rögtön a komáromi irányt elhagyván, az érsekújvári utón halad előre Perbetéig ; elejével Bajcsig. Az esz

tergomi úton hátralévő utócsapatjait pedig sze kereken hozatja gyorsan utána. Ez alatt Görgei már április 22-én Komárom várát a balpart felől fölmentette és főhadiszállását áthelyezte az erősségbe. . , Damjanics és Klapka hadtestei, — miután előlük az ostromzárhad jókor fölszedvén sátor fáit, szintén Érsekújvárnak vette gyorsan vissza

Báró Mednyanszky László: Virágzó KÉPZŐMŰVÉSZETI

TÁRS

U L A T TAVASZI

Csirketolvaj.

vonulását, — most a Vág-hidfőnél táborozva várták a Nagy-Dunának dtMdaldádt, hogy a fölszabadítás! mívelet a jobbparton is — és azzal teljesen — befejeztessék. Tehát a nagy czél, mely Gyöngyösön Görgei szeme előtt lebegett: megmenteni Komárom várát az elbukástól, huszonegyed napra el van érve.

fák. KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

294 A mi hátra van a fölmentés teljességéből: az többé meg nem hiúsítható. De sok függ attól, hogy ez hamar történjék meg. Ez pedig megint attól függ, hogy mily hamar lehet a hiányzó

hidat az Öreg-Dunán — az uj-szőnyi, vagyis a jobbpartra at — elkészít ni:' De azalatt. Görgeinek nem volt szabad arról sem megfeledkeznie, hogy a Nagy-Sallónál megvert Wohlgemuth-féle hadtest nagy veszte ségei daczára meg nem szűnt létezni, hanem a balparti ostromzárhaddal meggyarapodottan, ott áll a Nyitra folyó mögött Érsek-Ujvárnál, hol már eddig is megint megemberelhette magát és lesi az alkalmat, hogy elvágja hátunk mögött összeköttetéseinket. Valameddig Komá rom várát a jobbparton is föl nem mentettük s az ottani útcsomónak urai nem mi vagyunk: addig csak úgy el vagyunk most is minden alapunktól szigetelve, mint eddig Komárom maga volt. Az egyedüli út, melyen tábori tüzér lőszer fogyatékunkat megújíthatjuk : TiszaFüred, Miskolcz, Léva. A gyalogság részére puskatöltényt még csak kaphatunk kölcsön Komárom vár készleteiből: de a vártüzérség lőszere nem fér a mozgó hadseregnek 3—6 és 12 fontos öblű ágyúiba. Annyira előrelátó gon doskodást nem volt szabad föltenni Komárom vár parancsnokságáról, hogy a télen számunkra is gyártatott lőszert. Ilyen különös figyelem nélkül pedig tábori ágyútöltényt Komárom vára nekünk nem adhat. Katonának ezt nem is kell eszébe juttatni, annyira elemi ismeret az, de a laikus olvasót jóelőre szükséges különösen figyelmeztetni reá, — azon heves kritikával szemben, mely a következő, április 26-ki duna jobbparti csata alkalmából egyrészt azért esett neki Görgeinek, miért nem jelent meg mind a három hadtestével egyszerre a Szőny és Acs közötti csatatéren, vagyis miért hagyta a VII. hadtestet a távol Perbetén vesztegelni; más részt pedig: hogy hogyan tudott csata közben tüzérlöszere elfogyni, mikor ott valának háta mögött néhány száz lépésnyire Komárom vár raktárai, stb. stb. Kossuth widdini levelében ezeket olvassuk: «Görgeiben, mint vezérben egy hibát vevék észre. 0 tudott győzni, de nem egyszersmind a győzelmet hasznára fordítani . . . Minden győ zelme taktikai volt, de egyiknek sem volt stra tégiai eredménye. A komáromi győzelem április 26-án másik marengói csata lehetett volna, ha Gáspárnak a színhelytől három órányira tétle nül álló hadtestét a csatába hivja s ekként képessé teszi magát, az ellenséget nyomatékkal üldözhetni. Bécs ekkor érett gyümölcs gyanánt kardcsapás nélkül esett volna kezébe s Olmützből az uralkodóháznak távozni kellett volna»... Ámde Kossuth, ugy látszik, nem tudta, hogy Gáspár hadtestét (VII.) csak két esetben lehe tett volna már április 25-ikén Komárom tövébe hozni Perbetérői, ha t. i. Komárom vár katonai hatóságai a télen — egyéb unaloműzések helyett — 3—6 és 12 fontos ágyúlőszer készít tetésére gondoltak volna, a fölmentő hadsereg számára,— mit azok nem tettek; vagy pedig ha Gödöllő óta Komáromig, ápril 7-ikétől 25-kéig csak egyetlenegy lőszerszállítmányt is kaptunk volna a Gödöllőn Kossuthtal megállapított tÍ8zafüred—miskolcz—ipolyvölgyi úton. A mi szintén nem történt. így ezt a lőszerpótlást meghozó hosszú I szekérsort Léva felől minduntalan várva, azt az Érsekújváron és Esztergomban álló ellenség nek vállalatai ellen biztosítani kellett, nehogy ezek azt — a Nyitra mögül összeköttetési vona lunkra törvén, — előlünk elkaparítsák, talán épen azon pillanatban, mikor már-már Komá romba befordulna. Ezért kellett most az érsek újvári ellenséggel szemben ugyanazon óvatos sággal élni, mint elébb szemben az eszter gomival. Perbete volt azon hadászati pont, melyen a VII. hadtestnek addig meg kellett állapodnia, mí g vagy a Léva felől várt szállítmányt föl nem v^szi, vagy míg más ponton nem támad ennél is nagyobb szükség ő reá magára. Mind ezekére kellett ápril 24-ikén Gáspárt az eszter gomi-komáromi útról eltérítve, oldalt Perbetére fölrendielni. Komáioin vár katonai hatóságai a téli hosszú elszigeteltség és a tavaszi szoros ost romzár ideje alatt nem gondoltak arra, hogy a mely magyar fölmentő hadsereg nekik szaba-

Fénvkép után rajzolta Háry Gyula.

VETTER TÁBORNOK ÖZVEGYE.

dulást hozand, ezt csak számos nehéz csaták és győzelmek után hozhatja meg, melyek sok puskaporba fognak kerülni, hogy Komárom felszabadításával még nincs maga az ország is felszabadítva és hogy azon csaták után ujabb csatáknak kell következni, melyekhez megint puskaporra lesz szükség, különösen pedig tá bori tüzér-töltényekre az elfogyottak helyébe, — ezen fajtából pedig nincsen számbavehető kész let az erősségben; tehát — minthogy ráérnek — készíttetni kellene, már csak előrelátó háladatosságból is a fölmentő sereg iránt, — Komá rom vára hatóságai azon eshetőségre sem gon doltak, hogy a felmentés talán épen a balpart ról érkezvén, a felmentő hadseregnek a NagyDunán való rögtöni átkelhetés végett hídra is lesz okvetlen szüksége, és hogy ennélfogva jó előre minden hozzávaló anyagot elő kellene készíteni és készen tartani, miután a megvolt hajóhidat az ellenség bombái teljesen össze rombolták. De ez sem történt; e helyett Kossuth azt írta Bemnek Debreczenből 1849 ápril 23-ikáról írt levelében: «A komáromi őrség több hidat készí tett a Dunán . . . » Nem volt úgy. Görgeinek tehát nagyon is meggyült a baja. Főgondja volt a híd elkészítése, másik gondja : addig, míg Gáspár tábornok a VII. hadtesttel még Perbetén, Kmety pedig Esztergommal szemben áll, gyorsfutárokat küldözni szét Lé vára és azon túl minden irányban a várva-várt lőszer - szállítmánynak fölkeresésére és siettetésére, hogy ennek birtokába jussunk az alatt, míg a hidunk elkészül: az valóságos életkérdés volt további harczképességünkre nézve. A mi a hidat illeti, Komáromban még arra való hajók sem voltak elegendő számmal, de voltak nagy mennyiséggel fenyőszálfák, a minő ket tutajokba vagy talpakba kötve felföldi atya fiak a Vágón leusztatnak épületfának. Görgei a szükség által rávezetve, elhatározá egy tutajhíd összeállítását. Hogy az Öreg-Dunán, kivált tavaszi áradáskor és ellenség ágyútüzében egy egész nagy seregnek tutajhídon lehessen át kelni : Komárom vár őrsége közül senki sem akarta hinni. Thaly Zsigmond, polgári mérnökből vált katonai mérnökkari alezredes, tehát önnézete szerint szakértő, kit Görgei a hídépítésnél alkal mazni akart, valóságos renitencziával viselte magát a megparancsolt — szerinte lehetetlen — kísérlet ellenében. És a talphíd sikerűit. Elsőrendű folyamon, ellenség ágyútüzében, polgári ácsok által elkészítve, — példátlan eset a hadi történelemben. Elkészült pedig nem elébb, mint április 25-én este. Április 25-én még éjfél előtt Görgei elrendeli a híd kipróbálását. Éjfélre ki volt próbálva és majdnem térdnyi magasságig szalmával meg hordva az átvonulás zörejének halkítása végett. Éjfél után, tehát április 26-ikán egész sötét tel — 4000 emberünk az I. és ÜL hadtestben

18.

SZÁM. 1899. 4 6 . ÉVFOLYAM.

gyalogság javából összeválogatva, csendben át vonul a hídon ; legelői itt is a 3-dik és a 9-dik honvédzászlóalj. A hídfő-erődnél ketté válik a csapat. Fele Dipold ezredes alatt betér a Duna mentében Ó-Szőny ellen. Másik fele Knézics ezredes alatt egyenest az ostromzárvonal leg közelebbi nagy ágyútelepének neki mászik s közel érve, ellenállhatatlan rohamban szurony nyal beveszi. Foglal benne hét darab vártörő ágyút — 18 és 24 fontosokat — és 200 főből álló őrséget. Virradóra Ó-Szőny is hatalmunk ban van. Az első roham sikerültéről való jelentésre Damjanics és Klapka hadtestei kezdenek sza kadatlan sorban a talphídon átvonulni. A jobb parti hídfőtől jobbra-balra gyülekeznek, amaz első 4000 ember támogatására. Időközben Knézics a középen és Dipold a balszárnyon a vártörő viárok vonalát hoszszában felsodorják, s az egyes erődítvényeket mind rohammal be veszik. A két hadtestnek váltakozva a Dunán átkelt csapatai a túlsó síkon, az iménti osztrák táborhelyen sorakoznak, készülvén a nap kel tével várható nyilt ütközéshez. Éhez tartalékra van szükség. Görgei tehát lovas tiszttől lóhalálába parancsot küld Pöltenbergnek, ki időköz ben átvette Gáspár tábornoktól a VII. hadtestet, hogy hadtestével — elül a lovasság és lovas ütegek ügetve — tüstént induljon és siessen be Komáromba s a váron és hídon át a Duna jobb partjára, a csatatérre tartaléknak. Virradattal sűrű köd üli az egész tájat. Eddig az elvert ellenség ráért kidörzsölni az álmot szeméből s ő is szerbé-számba sorakozhatott. Még a köd uralma alatt, a mint teljesen ki nappalodott, az ellenség tüzérsége az egész vo nalon nagy erővel támad. Mikor kilencz óra felé a tavaszi nap sugarainak hatása alatt a köd szótfoszlott, a magas pontról nézők egyszerre áttekinthették az egész harcztért és megelé gedéssel látták: az ostromzárhad fölszedetlen sátrait odahagyva, — az ellenséget pedig min den ponton visszavonulóban. Tizenegy óratáj ban érte el főfokát az ellenség szorultsága. Szemmel látható volt szándéka: visszavonulni Ácsra. Az ellenség az ácsi erdő birtokában van. Ide vette volt be magát a monostori sánczból kiriasztott osztrák őrség. Most a Harkály felől közeledő ellenséges zászlóaljak erősen szállják meg. Innen támad most a gyalogság Monos tor ellen; számos tüzérség a síkon. Most tehát az ellenség hátrálási vonala tökéletesen bizto sítva volt már. Ezen ránk nézve egyre kedvezőtlenebbé váló időpontban a 17-ik honvédzászlóalj négy szá zada derék dolgot végzett. Görgei e csapatot személyesen vezette az osztrák roham ellen és daczára az ellenség élénk ágyútüzének, melyen keresztül kellett nekik a nyilt mezőn áthalad niuk, az erdő szélén is befészkeli magát. Végre a várból két zászlóalj is megérkezett, melyet Görgei már hajnalban kirendelt; későn jöttek. Görgei a késedelem mentségeit nem ért rá hallgatni, hanem előre rendelte őket. Az ágyútűz itt igen kellemetlen talált lenni s a vár mellvédéihez szokott zászlóaljakat erősen bán totta. Ezek parancsnoka pedig nem ÍB az arcz előtt, hanem emberei háta mögé bújva, nagy kedvet mutatott, hazafelé jelezni az utat. Ekkor Duka Tivadar honvédszázados, a mint a két zászlóaljat a kemény tűzben ingadozni látja, fogja magát, szó nélkül, lépést, a legsű rűbb ágyúgolyók röpte irányában előre lovagol s ott aztán a két zászlóalj szemeláttára nyu godtan megáll czéltáblának, úgy, hogy Görgei e hideg bátorság kitűnő példájára újjal rámu tathat, míg a sorok mögött bujkáló őrnagyra rárivall: ((Őrnagy ú r ! látja ön amott azt a kútgémet? Mindjárt oda akasztatom, ha rögtön elő nem jön és előre nem vezeti embereit.» Egyfelől a kútgém, másfelől Duka példája, a kit szerencséjére a golyók elkerültek, rögtön meg tette a kivánt hatást. E közben Damjanicstól jelentés érkezett, miszerint az ellenség a Vértes hegyek — tehát Buda — felől segítséget kapott. Tényleg Schlick hadteste — I. osztrák had test — közeledett Buda felől és Schlick alvezére, Lichtenstein Ferencz herczeg új négy ezred lovassággal rohant a csaknem eldöntött csa tába ; gyalogságát a lovas roham háta mögött az ácsi útra irányozta Simunich tábornoknak segítségül. Damjanics fönti jelentésére Görgei félbesza-

18.. SZÁM. 1899. 4 6 . KVFOI.YAM.

Dr. L u k á c s György, főispán, az orosházi kiállítás védnöke.

kítja az újabb előnyomulást; lépésről-lépésre küzdve hátrál az egész jobb szárnynyal, Damjanicsnak pedig meghagyja, hogy az ő pél dáját kövesse; ha hátrálni kényszerül, csak lépésről-lépésre engedjen tért; a hajnalban el foglalt osztrák földműveket azonban, a mennyi ben az ő körébe esnek, mindenesetre, minden áron tartsa. S ugyanekkor, mikor Görgeivel szemben is az ellenség tüzérsége megint szem látomást szaporodik, tüzelése egyre sűrűbb lesz: az ő maga 8 ágyúja közül 6 ágyú elhallgat vég kép . . . Tölténye mind elfogyott! Az üres lő szerkocsik pedig, miket a derék ütegparancsnok már jóval előbb újításért hátra küldött volt, most vágtatva visszatérnek azon módon üresen, azon jelentéssel: nincs már tartalék sem! Eszünkbe jutottak a folytonos sürgetésekre Debreczenből keltezett Ígéretek, biztatások, me lyek a lőszer elküldését jelezték, holott erről szó sem volt. Bekövetkezett, a mit előre sejtettünk, hogy a várban csakis a vártüzérség számára van lő szer, de egyetlen egy 6—8 vagy 12 fontos töl tény sem kapható. Tüzérségünk annyira kimerítette volt municzióját, hogy az I. hadtest egyik ütegénél a tüzérek felszedegették az ellenségtől ránk kül dött ágyúgolyókat a földről, belé göngyölték az -elesettek ruháiból szaggatott rongyokba, úgy töltötték a lőpor hegyébe s úgy küldözték gazdá jukra vissza. Az ellenség vasasai most már egészen komo lyan neki iramodtak gyalog-zászlóaljainknak. De az I. hadtest honvédéi e napon jól tartották magokat. Szeme közé nevettek az őket fegyver-

OROSHÁZA KÖZSÉG BÍRÁJA.

295

VASÁRNAPI ÚJSÁG. lerakásra felszólító tisztnek és lövöldözve, zászlóalji tömegekben — noha ágyútűzben — zárkózottan visszahúzódtak Damjanicshoz. Délután 3 órakor érkezett még Pőltenberg lovassága elejével a Duna jobbpartjára. Hama rabb meg sem érkezhetett. Fáradtan is érkeztek meg a Miklós és Sándor-huszárok. A hány tüzér-töltényünk nekünk április 26-án délután még akadt az egyes ütegek lőszerládái fenekén, azt egy újabb megtámadtatás esetére tartogatni kellett. De Schlick nem tudhatván néma veszteg maradásunk valódi okát, bizo nyosan azt képzelte, hogy a harczvágyból fogy tunk ki, nem a municzióból. Maga pedig örült ennek, Simunichcsal együtt; mögöttük most nyitva állt az út Ácsra s onnan Győrbe és Mosonyba. Örültek, hogy háborgatás nélkül elvonulhatnak rajta egy utolsó jó elsült visszacsapás hatása alatt — a sötétig állva hagyott spanyolfal mögött; azután ez éj leple alatt. Sötétig ugyanis még ott állatta Schlick Simunichot utolsó felállításában, velünk farkas szemet nézve. Mintegy hallgatag megegyezésből estig tartó fegyvernyugvás állott be. Másnap reggel l'öllenberg két hadosztályával előre nyomult az ellenség után Győr ellen. Elől lovassága: a Miklós- és Sándor-huszárezredek. Ezek eleje már az éjjel indult volt el Ácsra. Itt, valamint az ácsi erdőben már csak élelmi szert és várvíváshoz való hadiszert találtak és foglaltak a mieink. Az április 26-iki csatában az ellenség körülbelől 1000 foglyot hagyott ke zeink közt, továbbá sátortáborát, hadiszert és várvívó ágyúiból és mozsaraiból a már említett hét darabot. Veszteségünk holtakban és sebe sültekben 800 ember; az osztrákoké 1200 halott és sebesült. Az 1849. évi április 26-iki komáromi epochális győzelem utáni napon, vagyis április 27-én Nesselrode orosz külügyminiszter jegyzéket intéz a külföldi udvarokhoz, s tudomásukra hozza, hogy a czár a «magyar lázadás* leveré sére fegyveres segélyt fog nyújtani az osztrák császárnak. Az orosz hadak már útban is van nak Magyarország felé! Régi honvéd.

VETTER TÁBORNOK ÖZVEGYE. 1813—1899.

Vetter Antal 1848—49-ki magyar honvédaltábornagy özvegye, született kápolnai Pauer Aranka f. hó 12-én 86 éves korában Budapesten meghalt. A temetés költségeit a miniszterelnökség fe dezte, a főváros pedig ingyen díszsírhelyet adott a kerepesi-úti temetőben, külön sírt azért, mert a boldogúltat férjének sírjába műszaki akadá lyok miatt nem fektethették. Vetter Antal, az 184S/49-iki magyar sereg hat altábornagyának (Görgei, Bem, Dembinszky, Vetter, Mészáros, Kiss Ernő) egyike, a szabadságharcz kitörésekor mint gyalogsági alezredes Nagy-Váradon állomásozott, ő volt az első oszt rák törzstiszt, a ki a magyar kormánynak fel ajánlotta szolgálatát, habár mint német csa ládból eredő osztrák katonatiszt erre erkölcsileg köteles nem lett volna, de megtette az őt min den alkalommal jellemző önérzettel, megtette neje kedvéért, ki hazáját rajongással szerette. Midőn Vetter Világos után külföldre mene kült, neje is vele ment s őt nehéz napjaiban gon dozta. A kiegyezés után Vetter nejével együtt visszajött és Pozsonyban telepedett le. Később Budapestre költöztek. Vetternek 1882 július 20-án Budapesten be következett halála után özvegye vagyon nélkül maradt; de a nagy becsülésben állott család régi barátai nem hagyták el magánosságában. Előbb ők maguk segélyezték, majd pedig állami segélyt eszközöltek ki neki, mely eleinte 400 forint volt, majd 5—600 forintra is fölment. E mellett azonban igen ráfért még, kivált mikor aggság és betegeskedés is kezdett rá nehezedni, régi barátnőjének, özv. Bulyovszky Gyulánénak az a jótéteménye, hogy az öreg úrnőt haláláig ellátta lakással Andrássy-úti házában. A boldogúltnak hosszú, de viszontagságos életéről érdemes ez alkalomból a következő részleteket is elmondanunk. Vetter Antalné az előkelő kápolnai Pauer-

Székács István, jc'>szágkormányzó, az orosházi kiállítás elnöke.

család tagja volt. 1813-ban született a vas megyei Körmenden; de Egerben nevelkedett, mert atyja oda neveztetett ki állami hivatal noknak. Ez kétszeresen kedvező volt rájuk nézve, mert akkor épen Pauernek a sógora, Pyrker László volt az egri érsek, ki aztán maga vezette kis húgának a neveltetését. S a leányka annyira kiképezte magát különösen a zenében, hogy később, mikor férjével szám űzetésbe került, Londonban és Amerikában tisztes keresetforrássá tehette azt. A Vetter-házaspár, mielőtt külföldre mene kült volna, a világosi fegyverletétel után 1850. év végéig itthon lappangott. Világosról egyenesen Tokajba mentek Vetterné testvéré hez, Pauer Miloshoz s az ő házánál lak tak. De egyszer az ottani osztrák térparancs nok ráismert a Vetter hires négyes fogatára, mely menekülése után is birtokában maradt, s el akarta fogatni az álnevű altábornagyot. Erről Vetterék értesülvén, eltűntek Tokajból s a közeli Legyes-Bényén (Szerencs mellett) vonták meg magukat, hol Vetter parasztgazdának öltözve Gruda név alatt földet bérelt. Azonban nem sokára itt is gyanúba keveredtek. Ezért tovább menekültek Pestre, hol rokonuk, Illucz Oláh János ügyvéd (később kir. táblai biró) házánál szállottak meg. Vetter itt nagy betegségbe esett. Mikor ebből fölgyógyult, Illucz-Oláh József és kisfaludi Lipthay Sándor (az 1848 előtti konzervativek egyik vezérférfia) útlevelet szereztek neki, mint gróf Crouy kocsisának s ezzel aztán Hamburgba menekült. Neje mint zongoramű vész és énekesnő leánykori neve alatt követte

OROSHÁZI GAZDA.

18. SZÁM. 1899. 46.

OROSHÁZI GAZDÁK KOCSI-MENETE ES A BANDÉRIUM A KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSAKOB.

férjét Hamburgba. Ott rendezte a magyar szám űzöttek javára első hangversenyét, melyet óriási bevétel jutalmazott. Hamburgból Parisba mentek; de ott Vetter nem kapván képzettségéhez illő foglalkozást, Amerikába, New-Yorkba hajóztak, hol aztán hangversenyek jövedelmeiből tartották fönn magukat. Másfél év múlva elhagyták Amerikát s Londonban telepedtek le, hol Vetter egy vívóiskola igazgatója lett, Vetterné pedig zene-, ének-, nyelvtanítással és hangversenyekkel gyarapította háztartásuk jövedelmeit. Vetterné egykori londoni tanítványai közül sokan még akkor is föntartották vele a levelezést, mikor már maguk is nagyanyákká lettek. E szíves levelek késő vénségében is sok édes órát szerez tek az agg özvegynek. Az olasz háború kitörésekor Vetter ismét kardot kötött s mint az olaszországi magyar légió főparancsnoka Nolában tartózkodott. 1861 titán fölváltva hol Turinban, hol Nápolyban és Sorrentóban laktak. 1866-ban Genfbe költöz tek, onnan pedig egy év múlva, az alkotmány visszaállítása után haza tértek s először, mint már említettük, Pozsonyban telepedtek meg, majd pedig Budapesten kerestek otthont. Vetter előtt nem nyílt többé alkalmas munkatér. Nem sokára meghalt. Vetterné igen szerény helyzetben maradt; de a legnehezebb időkben sem csüggedt el. Széles körű műveltsége és lélekereje, melynek különö sen hosszú bujdosásuk alatt oly fényes jeleit adta, holta napjáig kedveltté és tiszteltté tette minden ismerőse előtt. Különösen szerették a rokonai, kik nagylelkű barátnéja, Bulyovszkyné házánál gyakran meg-meglátogatták. Szellemi képességeit, nyájasságát s kedélyét életével egy szerre oltotta ki a halál.

NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS A MŰCSARNOKBAN, in. MEDNTÁNSZKT LÁSZLÓ báró, a magyar tájkép festészetnek kiváló mestere, nagyobb szabású művel vesz részt a mostani tárlaton. «Virágzó fák» a czíme e festményének. Kopasz faágak között kihajtott a kökénybokor és mandulafa virága, töveik árnyékában, elaszott fű között oldalra dőlt sírkeresztek rejtőznek. A természet újjáébredő évszakának viruló szineit hozta a művész ellentétbe az örök álmukat alvók csön des nyugalmával. A téli napokat átaludt ter mészet oszladozó felhői között áttetszik az ágak mögött derülő kék égbolt. Mednyánszky e mű vével felülmúlta a téli kiállításon kiállított, nagy feltűnést keltett «Alkonya -át. Wlassics miniszter azonnal meg is vásárolta mostani művét a Nemzeti Múzeum számára. TOBNAY GYULA, a jeles orientalista festő egész sorozat képet állított ki, a tuniszi népéletből és a spanyolországi színgazdag építmények bel sejéből vett tárgyakat festve le finom ecset kezelésű művein. «Arabs koldus» és "Csirketolvaj )> czímű műveit mi is bemutatjuk. A tár lat legjobb képei közé tartoznak, melyeknek a helyes rajz és az egyöntetű színezés adják meg a műbecset. RÓNA JÓZSEF az első a műcsarnokban azok között, a kik befejezett szoborművel vesznek részt a kiállításon. «Savoyai Jenő» lovasszobra, mely a zentai csata hősét ábrázolja háromszoros életnagyságban, a műcsarnok külső oszlopcsar noka előtt van felállítva. Egyike legjobb lovasszobrainknak s Zenta város értékes műalkotást nyer benne. Itt még talapzat nélkül áll, de a műcsarnok belső szoborcsarnokában kiállított

LAKODALMI MENET AZ OROSHÁZI KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSAKOR.

évroi/fAM.

ffl

VASÁRNAPI ÚJSÁG.'

Bleyer fényképe után,

mintája után művészileg szép megoldását lát juk az egész műnek. Alapos tanulmányra vall úgy a ló mintázása, mint a hadvezér alakjának keresetlen mozdulata, melylyel lovát kantár száránál visszatartja. Bóna eddigi művészi sike reit ez új művével újból gazdagította. P. G.

EGYVELEG. * Adatok Parisból. A múlt évben Parisban mint egy két millió kiló lóhúst mértek ki. A kávéházak a járdákból elfoglalt útrészért a városnak több mint egy millió frank évi bért fizetnek. Az elfogott alkalmi tolvajok száma a múlt évben 4000 volt, köztük egy grófnő, két herczegnő és egy uralkodó fejedelem leánya. * Eolumbusról eddig különböző nyelven 700-nál több életrajz jelent meg. * A patkány farkát már Cuvier a legnevezete sebb természeti alkotások közé sorozta. Sokkal több izom van benne, mint az emberi kézben. Farkát a patkány valósággal kéz gyanánt használja; képes vele igen szűk nyílásokon keresztül hatolni s más fogásokat tenni, valamit megfogni, sőt bizonyos esetekben rúgó gyanánt is szolgál neki, melynek segítségével nagyokat képes ugrani. * Az eladó leányoknak legtöbb kilátásuk van a férjhez menetelre Nyugat-Ausztráliában, hol már évek óta csak 45 nő jut száz férfira, sőt az újabb bevándorlások által ez az arány még kedvezőbb lesz a nőkre nézve. * Az elefántnak oly finom szaglása van, hogy az ember közellétét már egy kilométer távolságban megérzi. * Világlátott macska volt egy Sydney és SanFrancisco között közlekedő posta-gőzösön. El pusztulásáig 14 éven át folyvást a hajón volt s ez idő alatt mintegy l2/s millió kilométer vizi utat tett meg.

Bleyer fényképe után.

A F r a n k i n - T á r s u l a t és Kévai Testvérik kiadásában megjelenő (Nagy Képes Világtörténet* II. kötetéből. A NIKOPOLISI EZÜSTEDÉNY.

AZ Ó-KORI GÖRÖG MŰVÉSZET. Tudvalevőleg az ó-kor görögjei a művészetek több ágában máig is utolérhetetlen mesterek voltak s fenmaradt műremekeik előtt elragad tatva áll meg a mai kor gyermeke is. E hatalmas művészet fejlődésének egész tör ténetét szépen elébünk tárja a Franklin-Tár sulat és Révai-testvérek kiadásában megjelenő s Marczali Henrik által szerkesztett «Nagy Képes Világtörténeti) II. kötete, melyben a görögök történetét irta meg Gyomlay Gyula, jeles fiatal tudósunk. A most megjelent kötet rajzai közül néhányat mi is bemutatunk. Egyik a Parthenon belsejét tünteti fel Rehlender rekonstrukcziója szerint, hátterében a Phidias nagyszerű Pallas Athenéjával. Az isten ség előtt tömjénező, imádkozó tömegek lát szanak, a mint az hajdanában lehetett, midőn az ó-görög művészet e remekei még fennállot tak s vallásos áhitattal tódult eléjök a hivők serege. Nem oly nagy művészi becsű, de ránk ma gyarokra nézve annál érdekesebb a már későbbi görög művészet egyik fenmaradt terméke, a híres «nikopolisi ezüstedény", melynek egész külsejét stilizált növénydísz s madáralakok bo rítják, míg a felső részén egész csoport scytha látható, a mint lovaikkal foglalkoznak. Egyik Pányvába teszi lovát, a másik annak egyik első lábát fogja fel, tán hogy a patát megvizs gálja, kettő pedig egy lovat a földre akar rán tani. Ezen scytha alakok azért nagyon érde kesek, mert viseletüket egészen világosan ki lehet venni s e tekintetben ezen edénynyel még csak a nevezetes, elektronból készült, Kercsben, Dél-Oroszországban talált edény versenyez, me lyet szintén scytha alakok ékítenek, a mint egymást gyógyítgatják; így pl. az egyik pajtása sebesült lábát kötözi, a másik pedig barátja fogát igyekszik kihúzni. Mindkét edényen különben az alakok rajza

A PARTHENON BELSEJE PALLAS ATHENE SZOBRÁVAL.

igen jó s habár Görögország területén kívül kerültek is napfényre, mégis kétségtelenül görög mester keze-munkái.

AZ OROSHÁZI IPARKIÁLLÍTÁS. Az orosházi ipartestület 1898 deczember havában Thék Endre indítványára elhatározta, hogy helyi kiállítást rendez, a mely hü képe legyen Orosháza nagyközség ipari fejlettségé nek. A derék orosháziak nem riadtak vissza attól, hogy tárlatuk esetleg nagyon is szerény körű lesz s abból indultak ki: inkább legyen szerény, mint valótlan az a kép, a mely mun kálkodásuk, törekvésük hű mása akar lenni. Ez a szellem tette le az orosházi iparkiállítás alapkövét azon az ipartestületi ülésen, a me lyet Thék Endrének, fővárosi nagyiparosunk nak, mint Orosháza szülöttének s az ipartestü let disztagjának tiszteletére tartottak. Maga Thék bizonyítgatta a kiállítás szükségét; mert — úgymond — az iparosok mostoha helyzeté nek, az ipar pangásának és küzdelmeinek csak akkor akad komoly orvosa és orvossága, ha az iparosok tömörítve ügyességüket, képzettségü ket és általános műveltségüket együtt, egy kiál lítás keretében mutatják be. Kimondták azt is, hogy csak orosházi iparosok vehetnek részt a kiállításon, s a mit a kiállításra készítenek, annak magyar anyagból kell lennie. Ámde Thék Endre nemcsak az eszmét pendí tette meg és karoltatta föl, hanem munkás kezével azonnal bele is nyúlt a dologba s tőle telhetőleg a kivitelt is biztosította. Kijelentette, hogy szülőföldje iparkiállitását anyagilag és erkölcsileg teljes erejével ós képességével támo gatni fogja, s ez ígéretének nagyobb nyomaté kot adott azzal, hogy pályadíjakra ott nyomban 800 arany koronát ajánlott föl. A siker biztosítására rendkívüli hatása volt annak, hogy Székács István uradalmi felügyelő.

a kiállítási bizottság elnöke és a kiállítási bizottság buzgólkodása folytán Orosháza közön sége olyan megrendeléseket tett, hogy a kiállí tásra szánt tárgyak az iparosok minden koczkázata nélkül készülhettek el. Ennyi komoly törekvés láttára a kormány is beállott a kiállítás bőkezű támogatói közé, a helybeli polgárok részéről összeadott 2930 fo rintnyi kiállítási alapot az ország részéről 2000 írttal toldotta meg és elrendelte, hogy (Icrxter Miklós kerületi iparfelügyelő miniszteri biztosi minőségben a kiállítási bizottságnak mindenben segítségére legyen. Mikor végre védnökül dr. Lukács Györgyöt, Békésmegye főispánját is megnyerték, a kiállítás sikere iránt többé senki nek sem lehetett kétsége. Húsvét vasárnapján, tehát az előkészületek megkezdése után alig három hónapra, Orosháza lobogódíszt öltött. Akkor volt a kiállítás meg nyitása, melyre a Békés-Csaba felől érkező kü lönvonatok egymás után szállították a vendége ket a környékről és az ország fővárosából. Budapestről lementek: Szterényi József minisz teri osztálytanácsos, dr. Kovács Gyula a keres kedelmi múzeum aligazgatója, Gelléri Mór, az országos iparegyesület igazgatója, stb., akikhez Békés-Csabán dr. Lukács György főispán, Fábry Sándor alispán, Edvi-Jllés László, az aradi ke reskedelmi és iparkamara titkára s a környék beli ipartestűletek küldöttei csatlakoztak. Zs&* Unszky Mihály közoktatásügyi államtitkár, Thék Endre, a kiállítás díszelnöke, és gróf Zaij Miklós, Orosháza országgyűlési képviselője már a megelőző napon megérkeztek. A vendégeket a rendező-bizottság elnöke, A in l>rna Sándor főszolgabíró üdvözölte. Azután megindult a menet a Sülé Pál és fiai orosházi építö-vállalkozó által épített kiállítási csarnok felé. Szép látvány volt az egyszerű, fekete dísz magyarba öltözött 72 tagból álló bandérium, midőn ficzánkoló lovain a menet elé sorakozott. A bandérium után az iparos-ifjúság, a tűzoltó-

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

2Ő8 ság, díszbe öltözött leányok és asszonyok halad tak. Mikor a csarnokban a Hymnusz elhang zott s Lukács György védnök a kiállítást meg nyitotta, még megkapóbbá lett a kép. Mindenik iparos odaállott alkotása mellé, a közönség pedig szétoszlott a kiállítás egyes osztályainak megtekintésére. Összesen háromszáztizenkét kiállító 344 tárgyat m u t a t o t t be, a melyek úgy kivitel, mint minőség tekintetében méltók vol tak a dicséretre. E z u t á n díszlakoma következett, majd délután 4 órakor megkezdődött az orosházi gazdák által rendezett kocsimenet, a melyet m i n t helyi sajá tosságot lehetetlen volt meg n e m tekinteni. Az u t á n meg a bandérium esti mulatságáról sem lehetett elmaradni. Szép n a p volt ez, mondja mindenki, a ki ott volt. Az orosházi kiállítás iránt igen nagy volt az érdeklődés s i n n e n magyarázható az is, hogy talán ez volt n á l u n k az első vidéki kiállítás, a mely veszteség nélkül végződött. A megnyitás napján 4000, első hetében pedig 12,000 volt a látogatók száma s az érdeklődők száma később se csökkent. Megemlítésre méltó az is, hugy a kiállítóknak majdnem fele részesült kitüntetés ben. Kiválóan szép és j ó m u n k á é r t díszokleve let 7, első díjat 29, második díjat 38 és har madik díjat 43 kiállító kapott. Dr. Kovács Gyula.

TORKOS LÁSZLÓ. A magyar irodalmi oktatás és költészet egyik érdemes férfiát, Torkos Lászlót ünneplik most iskolai körökben. Harmincz év óta t a n í t az evang. gimnáziumban, az állami felsőbb leány iskolában, az országos nőképző-iskolában. A költészetben is nevet, érdemet szerzett. Volt és m o s t a n i tanítványai szeretettel veszik körül a szelíd és lelkes e m b e r t ; hivatalos kitüntetésül pedig igazgató czímet kapott. Április 23-ikán a felsőbb leányiskola és nőképző leányiskola növendékei egyesültek a népszerű t a n á r és író ünneplésére, s a Royal-fogadó dísztermében gyűltek össze ünneplésre, Torkos számos tisz telőjével. A rendezésben a nőképző-egyesület vezető hölgyei, Rudnay Józsefné, Csiky Kálm á n n é fáradoztak. Előkelő szép közönség gyűlt össze, köztük Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter nejével, Zsilinszky Mihály állam titkár. Az evang. gimnázium t a n á r a i t Lehr Albert vezette. Rudnay Józsefné mondott be szédet az ünnepély czéljairól, aztán bevezették Torkos Lászlót, üdvözölték m i n d e n oldalról, kapott virágot, albumot, sok apróságot s meg lepték olajfestésű arczképével is. Majd h a n g verseny, szavalat, előadás következett a kis színpadon, Torkos műveiből. Az ü n n e p e l t ba rátja, Dalmady Győző szép alkalmi költeményt írt az ü n n e p r e . Este lakoma volt. Ezen Zsi linszky államtitkár köszöntötte föl Torkost, ki megindultan válaszolt. Az egész ü n n e p e n mele gen nyilvánult az őszinte nagyrabecsülés és tisztelet. Ez alkalomból életéről a következő főbb ada tokat soroljuk el. Torkos László 1839 október 2-án született Kőszegen, hol atyja ügyvéd, majd kir. táblai ügyész volt. 1857-ben Sopronban theologus lett s két év múlva (1859.) t a n u l m á nyait végezvén, a hallei egyetemre ment, hol szintén két évig theologiai és bölcsészeti tudo mányokat hallgatott. Hazatérte u t á n , 1862-ben a pesti evang. gimnázium t a n á r a lett s ott működött 15 éven át, miközben 3 évig igazgató is volt. 1877-ben a budapesti állami felső leányiskolához neveztetett ki a m a g y a r nyelv és irodalom rendes tanárává, s ott működik még most is, e mellett azonban az Országos Nőképző-Intézetben is tanít a n n a k keletkezése (1869.) óta. Mint költő «Az ifjú küzdelmei» czímű dramatizált allegóriájával lépett föl; pályázott és dicséretet is nyert vele a Kisfaludy Társaságban (1863.) Első kisebb versei Arany J á n o s «Figyelő »-jében és «Koszorú»-jában jelentek meg. Később különféle szépirodalmi lapokba dolgozott. Összegyűjtve eddig két kötet verse jelent meg. Önállóan megjelent költői művei m é g : «Esti órák» (tanköltemény a költé szetről; megdicsért pályamű, 1871); «Kigyóbőr» czímű reges s z í n m ű ; «Hármas szövetség*, egyfelvonásos vígjáték (előadták a Nemzeti Színházban); «A nők hódolata» (alkalmi költe mény az ezredévi ünnepre). Irt több magyar

18. SZÁM. 1899. 46. KVFQXYAM.

M e m d u h p a s a pártfogása rendkívül becses a m a vállalatra, melyet D a r á n y i miniszter létre akar hozni. Földmívelésügyi miniszterünk rá jött, hogy a m a g y a r mezőgazdaságnak, külö nösen a kisebb gazdálkodóknak nagy hasznára lenne, h a a m o s t a n s á g alig, vagy csak potom áron értékesíthető tejtermelésnek piacz nyittatik Keleten. Elküldte t a n u l m á n y ú t r a Nagy Vinczét és e sorok íróját, s m a m á r az ügy a n n y i r a előrehaladt, hogy Erdély különböző pontjain megalakultak az exportálni akaró tej szövetkezetek és t a l á n m á r ebben az esztendő ben magyarországi tejet isznak Konstantinápoly hoteljeiben és m a g á n h á z a i n á l . A mig ily kereskedelmi összeköttetés létre jön, igen sok nehézséget kell leküzdeni. Néha évek telnek el. Hogy m o s t az ú t úgyszólván sima, azt Memduh p a s á n a k fogjuk köszönhetni. Ezen Magyarország i r á n t -oly barátságos török államférfiról kívánok ezúttal n é h á n y adatot föl említeni.

TORKOS LÁSZLÓ.

nyelvtani és irodalomismertető kézikönyvet főleg tanítványai számára, s megírta az emberi mű velődés történetének vázlatát. Torkos Lászlót, m i n t költőt, lapunk jelen évi első számában mél tattuk «Jó és rósz napokból') czímmel megjelent költeménygyűjteményének ismertetésekor.

Ü N N E P I DAL. Torkos László mellszobrának megkoszorúzására, 189!) április 24.*

A koszorú kit illet'? Egy férfit, igazit, A tudóst és a költőt, Ki lelkesít, tanít. Az embert és apostolt, A ki utat jelel, A hazafit, ki él, hal, A hon eszményivel.

Többet nem is adhatnánk, Hiszen mindent adunk, Uralkodni szivünkön Nem mindenkit hagyunk. A ki ezt meghódítja, Méltán büszke lehet: Nem találhat tisztább és Hívebb érzelmeket.

Egy koszorú! Csak ennyi És mégis sokat ér. Semmit sem ad, és mégis Örökéltet igér. A szeretet s a hála Virul zöld levelén, Nem hervad el, mig a szív Azt mondja : élek én !

E koszorú legyen ma Hódolatunk jele, Tanítványok nagy serge Kedveskedik vele. Sok boldogság várhatja Őket utjokba még, De legnagyobb boldogság, Hogy ezt megtehetők. Dalmady Győző.

MEMDUH MÁZLIM GAZÉ PASA, A TÖKÖK BELÜGYMINISZTER.

Múlt év november havában a fényes porta belügyminisztere előtt állva, a következő üze netet bizta r á m : «Legnagyobb örömömre fog szolgálni, h a megbízójának és a magyar érdekeknek szolgá l a t á r a lehetek. Adja á t meleg üdvözletemet küldőjének és biztosítsa arról, hogy a mi m ó domban áll, m i n d e n t meg fogok t e n n i , hogy tervük sikerüljön. Mindenkor a legőszintébb rokonszenvvel viseltettem a m a g y a r nemzet iránt, s nagy megelégedésemre fog szolgálni, h a mostani kiküldetéséből eredményesen tér haza.» E szavak Memduh Mázlim Gazé p a s a ajkai ról hangzottak el, ki jelenleg is Törökország belügyminisztere. Abból az alkalomból m o n dotta, hogy e sorok írója és boldogult Nagy Vincze orsz. tejfelügyelő megjelentek nála, Darányi Ignácz földmívelésügyi minisztertől nyert kiküldetésükben, jóindulatát kikérni a magyarországi tejnek Konstantinápolyba ter vezett kivitele ügyében. Ez a befolyásos török államférfi egyike a mi igaz b a r á t a i n k n a k és jóakaróinknak a messze Keleten, hol a mióta Abdul Hamid uralkodik, a magyar ember min dig rokonszenvre számíthat. * A költő tiszteletére növendékei által rendezett szavaló- és énekestélyen szavalta Veres Blanka.

Maiul tilt pasa 5 3 — 5 4 éses, tevékeny férfi, ki m i n t író a m a i török irodalom legkiválóbbjai közé tartozik, s M a h m u d Dzselaleddin pasa el h u n y t a óta a török k o r m á n y legékesebben szóló minisztere. Pályafutását igen fiatalon kezdte meg a m a g a s p o r t á n á l , s fokról-fokra emelkedve j u t o t t el, Ali és F u a d pasák idejében, a nagyvezérség főtitkári állásához. Abdul Aziz szultán alatt a császári palota k a m a r á s i titkára gyanánt is működött. Később a pénzügyi tanács tagja lett, majd államtanácsos, a z u t á n Konia, Sivas, legutóbb pedig Angóra főkormányzója. Erről az állásról hivta a szultán Konstantinápolyba bel ügyminiszternek. Mint k o r m á n y z ó nehéz viszo nyok közt fényes bizonyítékát adta kiváló tehet ségeinek és erélyének, s m i n t miniszter, egy fele lős kabinetben, bizonyára egyike lenne Európa legkiválóbb kormányférfiainak. uralkodója iránt a legteljesebb odaadással viseltetik, mint min den igazi török. Modora előkelő ; gondolkozása felvilágosodott; őszinte barátja a haladásnak. A Törökországban egymással versengő diplomáczia n a g y r a becsüli, m e r t egyik hatalom iránt sem m u t a t több hajlamot, m i n t a másik hoz, s egyedül hazájának érdekeit tartja szem előtt. Kivételt csupán a magyarok képeznek, a kikhez való vonzalmát m i n d e n k o r nyiltan tanúsítja, m e r t — a m i n t m o n d a n i szokta — a m a g y a r o k őszinte barátjai Törökországnak. Strausz

Adolf.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Nagy Képes Világtörténet. A «Franklin-Társulat» és a «Eévai részvény-társaság» e nagyszabású közös kiadványából, melyet Marczali Henrik szer keszt, a második kötet is megjelent. Az ókori Görögország történetét tárgyalja a vaskos könyv. A klasszikus Hellas felé, a melynek a legszebb ideáljait köszönheti az emberiség, — meleg érzés sel, vágyódással néz ma is minden művelt lélek. A történetírásnak is mindig kedves tárgya volt ez a napsugaras világ. A legutóbbi évtized alatt azonban igen nagy változáson ment keresztül a görög történettudomány. Anyagát szerfelett meg szaporították az új leletek, az egyiptomi sírokból napfényre került híres papyrusok, és a rendsze res ásatások mindenféle eredményei. Felfogását pedig magán a megszaporodott anyagon kívül lényegesen módosították és gyakran egészen meg változtatták a rohamosan fejlődő rokon tudomány ágaktól követelt újabb szempontok. Különösen poli tikai része egészen új alakot kezd ölteni. Nem elég szik meg egynéhány város-állam háborújának lelke sült előadásával és egyes intézmények hagyományos magasztalásával, hanem inkább a nemzet egészének fejlődését vizsgálja, kellően méltatván a társadalmi, gazdasági és művelődési szempontokat is. — Ez újabb irány és felfogás van megvalósítva a most megjelent kötetben. Dr. Gyomlay Gyula, a jeles tanár és akadémikus, ki tanulmányait egészen a görög szellem megismerésének szentelte, nagy tudással, gonddal és kritikával végezte feladatát. A munka személtető, illusztrált része díszes és tanulságos ; a legújabb ásatások eredményei művé szileg vannak feldolgozva, s az egész mű versenyez a külföldi hasonló művekkel. Egyes műmellékletek különösen sikerültek. Azt is föl kell említenünk,

hogy ez a magyar közönség részére készülő munka sokkal olcsóbb a külföldi hasonló vállalatoknál, me lyek sokkal nagyobb számú nemzetek nyelvén adat tak ki. — 96 frt az ára a teljes magyar kiadásnak, holott például a nálunk is közkézen forgó Gróteféle hasonló tartalmú német munka, (a mely pedig terjedelemben is kisebb, illusztrácziókban is sokkal szegényebb) 108 frtba kerül. A mű külső formája és díszes szép kiállítása becsületére válik a kiadá sára egyesült két társulatnak. A munka könnyen megszerezhető, — mert havi 1 frt 50 kros részlet fizetésre minden könyvkereskedés szállítja. Tempi passati. Irta Dr. Stamborszky Lajos. Szombathely 1899. — Vidéki költő versei, vidéki nyomda kiállításában. De ez mit sem von le e kis kötet értékéből; sőt azon sem csodálkoznánk, ha a költészet, a nagy város zajából és gőzköréből menekülve, a szabad természet ölén, vagy a kis városok nyíltabb levegőjében hallatná legtisztább hangját. Stamborszky Lajos nem tartozik a nagyobb dalnokok közé, de azért határozott költői tehetség, kinek egyes verseiben a kényesebb izlés is gyönyö rűséget találhat. Többnyire borongó, fájó hangulat vonul át költeményein, mintha szivébe tört tövis sel bolyongna a világban. Bizonyos lemondás páro sul a mély és bánatos érzéssel, mosolyogni ritkán látjuk, megenyhülni is csak néha-néha. A kötet második felét műfordítások töltik meg, angol, franczia és német költőkből. Ezek is elárulják az öntudatos, gondos írót, kiválóbb jelességgel azon ban nem birnak, mert a fordító nem ura annyira a nyelvnek és verselésnek, hogy fordításaiban az eredeti versek szépségét igazán vissza tudná adni. A kötetből bemutatjuk a következő kis költeményt: Oh érzem, vén idő . . . Oh érzem, vén idő, hatalmad, A lét nyomorát ismerem, Virág lehull, a tüz kihamvad, Es sirba száll a szerelem. De mit jajongjak sorsom ellen ? Panaszban írt csak gyönge lel, Jobb vérzeni a küzdelemben, Mint könypatakban fúlni el. S mégis, szivünkben sír a bánat, Es felszakad titkos sebünk ; Utolsó rózsafánk ha szárad, S megcsalt utolsó kedvesünk. Régi magyar könyvtár, szerkeszti Heinrich Gusztáv, kiadja a Franklin-Társulat. A régi magyar irodalmi művek e becses sorozatában 15-ik kötet gyanánt a Vásárhelyi daloskönyv jelent meg most. XVI—XVII. századi szerelmi és tréfás énekek, melyeket az erdélyi múzeum-egylet kézirattárában levő eredetiből Ferenczi Zoltán adott ki s be vezetéssel is ellátott. Az érdekes gyűjteményt 1670 körül irta össze, valószínűen Sepsi - Szent - Györgyön, Vásárhelyi Jakab, kiről eddig csak annyit tudunk, hogy Bisterfeld tanítványa volt a nagy enyedi kollégium ban. A kézirat 132, jobbára szerelmi dalt tartalmaz s Ferenczi gonddal, értékes jegyzetekkel és kényel mes mutatókkal rendezte sajtó alá. A költemények az 1572 és 1675 közti századból valók és kétség telenné teszik, hogy már a 16-dik században is volt gazdag szerelmi lyránk. Balassától öt dal van e kötetben, de lehetnek tőle nagyobb szám mal is, s Ferenczi kísérletet is tesz azok kimuta tására. A dalok hangja és stilje igen változatos : érzékeny, mélabús énekek mellett vannak vidá mak, pajkosak, sokszor vastagon érzékiek. Sok a tréfás, gúnyos költemény is. Egyes dalok az ország különböző vidékein találhatók később is, sőt manap szintén, a mi legjobban mutatja, hogy nálunk is hogyan járta be a kedvelt dal az egész országot. Hogy a gyűjteményben műköltők termé kei kerültek össze, bizonyítja a sok tudós czélzás az ó-kori mythologiára és korabeli irodalmi ter mékekre. De" érdekes, hogy e műdaloknak jó része átment a népbe és részben még ma is él, ha módosított alakban is, népünk ajkán. Persze az is valószínű, hogy a költő népdalt vagy népköltészeti motívumokat vett át és dolgozott föl. A kötetben •6-dik századi lyránk ismerete oly forrást nyert, helynek alapján irodalomtörténetünk e szakasza jóval gazdagabb és értékesebb lesz. Ára 1 forint. Beniczkyné újabb regényei. Beniczkyné Bajza lênke regényeit sokan olvassák. Látszik ez abból is, hogy Singer és Wolfner könyvkereskedő czég m á r a hatodik sorozatát nyitja meg regényeinek. Az új sorozata tSára története czímű regény első füzetével indult meg, csinos kiállításban. Ara füze-

Bleyer fényképe után. AZ OROSHÁZI IPARKIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSA.

a fehér nászban a beteg lány tanúja egyszer, a mint a férfi és nővére bizalmasan beszélgetnek, egy másra borúinak. A beteg erre összeesik, meghal. Az elmés és szép párbeszédeket a közönség sok élvezettel hallgatta, a tartalom azonban meg ütközését keltette föl. Tapsolták a szereplőket, kik közül a két fő Török Irma és Náday nagy erőt fejtettek ki, hogy valószínűvé tegyék a különös történetet. Nagy Ibolyka, Bercsényi, Felekiné szin tén egész képességűket a szinpadra vitték. Vígszínház. A franczia pikantériák és az angol vaskosság és érzelmesség közé a Vígszínház vegyi tekül most egy német bohózatot hozott szinre Blumenthal ós Kadelburg színművét, az «Arany kakast», mely a német színpadokon «Im weissen Bös8l> czimen aratott nagy sikert. Nálunk magya Nemzeti Színház. A franczia drámairodalom rosítva "Arany kakast czím alatt került szinre, vagyis Fái J. Béla nem csak lefordította, hanem a nak etilben, szavalásban talán most legkitűnőbbje színhelyet is áttette a Balaton mellékére, s az ala Lernaitrc Jules, kinek 'Fehér nászt czimű drámá koknak is magyaros szint igyekezett adni. A német ját április 21-én adták először a Nemzeti Színház bohózat elég derültségben tartotta a közönséget, ban, Ambrus Zoltánnak a stil és kifejezések finom de oly hatása nem volt, mint a német színpadokon, ságát visszaadó fordításában. Lemaitre színművé noha jól játszották, s a Vígszínház a legpontosabb, nek tartalma és kifejlődése zord, igazsága nincs. rendezéssel és hű kiállításban mutatta be. Szép Látunk egy darabot az életből, nem a költészetből Balaton látszik, napfénynél, alkonyatnál, füstölgő gőzhajóval és valóságos lucskos nyári esővel. Az eredőt, hanem mindennapit. • Arany kakas» egy balatoni nyaralóhely vendég Egy szerencsétlen lány történetét festi, meg lője, hol három szerelmes párt látunk. Á fogadóshatón, olykor a színpadi hatás pompázó színeivel. néba szerelmes a főpinczér, de a fogadósné egy A leány mellbeteg, egész családja gyöngédséggel vendéget szeret, a vendég egy vendég kisasszonyt, veszi körül ; sóvárog a szerelem után, melyet egy kopasz úr egy selypítő lányt. A bohózat czélja, nem ismer. Egy a világot megunt, de becsületes hogy az akadályok és hihetetlen félreértések után ember, ki már a szerelmet megunta, megismeri, kiki megtalálja a maga párját. Haraszthy Hermin s elhatározza, hogy boldoggá teszi Ki hinne egy jókedvű és szeretetreméltó fogadósné, Szathmáry fáradt világfi ily .elhatározásának komolyságában. Árpád a soproni német háziurat játszta jó humor Az iró sok lélektani mélységből merít a különös ral. Hegedűs tőrül metszett pinezórt mutatott be. házassághoz. A leány anyja ellenzi is, mert ez a Hegedűs Gyula, Nógrádi Jolán, Varsányi Irén, beteg lány szent, a kihez férfinak semmi köze, Tapolczai és a többi szereplők most is abban az csak az anyának. Nem szabad komédiát űzni a összhangzatban és művészi tulajdonságokban tar házasságból. Ám a leány boldog a szerelem szavára. tották az előadást, mely a Vígszínháznak annyi A beteg leánynak ott van még egészséges nőtest elismerést szerez. vére, a ki szintén szereti a férfiút, a kinek egész A Műcsarnokból. A tavaszi nemzetközi mütárbelső világa fellázad, hogy a beteg testvért mindig kényeztették, őt mellőzték, most még azt a férfit latot a közönség nagy számmal látogatja. A műcsar is a beteg vonja el tőle, a kit ő szeret. A kínos, nokban, kivált a délutáni órákban szinte mozogni fájdalmas helyzetnek erre következő jeleneteit a közönség nagyon vegyes érzéssel fogadta. Es ebben is alig lehet. A képek vásárlása szintén jól indult. tenként 15 kr. A sorozatból hetenként egy-egy füzet jelenik meg, de előfizetni is lehet, 6 füzetre 90 krjával, 10 füzetre 1 frt 50 krjával. Anyakönyvi index. Összeállította Lengyel Adolf Titusz, budapesti anyakönyvvezető-helyettes. Ki adta a Franklin-Társulat. Második évfolyam. Az állami anyakönyvi intézményre vonatkozó, s eddig számra ötszázat meghaladó összes miniszteri ren deleteknek és elvi jelentőségű határozatoknak betű rendbe szedett kivonatos gyűjteményét foglalja ma gában. E művecske nemcsak az anyakönyvvezetők segédkönyve, hanem használhatják házassági ügyek ben az ügyvédek, továbbá a birói kiigazításoknál, sőt gyámi ügyekben az árvaszékeknél is rászorul hatnak. Ara 60 krajezár.

300

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.

Duka T i v a d a r e z u t á n m e g t a r t o t t a fölolvasását. T h o m a s S p e n c e r Wells, kiről D u k a emlékbeszéde szólt, 1818-ban született St.-Alhans v á r o s á b a n s 1853-ban telepedett m e g L o n d o n b a n . A k r i m i háborít kiütésekor a tábori k ó r h á z b a m e n t s o t t különösen az alhasi sérüléseket t a n u l m á n y o z t a , a m i a későbbi kísérleteiben n a g y e l ő n y é r e vált. Wells az o v a r i o t o m i a fejlesztését tűzte ki élete főfeladatául és szilárd kitartással b á m u l a t o s sike reket is é r t el, úgy, hogy őt m é l t á n l e h e t az e m b e r i ség egyik -jóltevőjének t a r t a n i . Az operálás, az ő ú t m u t a t á s a szerint, a r á n y l a g veszélytelenebbé vált, úgy, h o g y a halálozás csak I I százalék volt az ope ráltak között. S p e n c e r Wells é r d e m e i t az egész világ t u d o m á n y o s intézetei m é l t a t t á k s Anglia királynője 1883-ban b a r o n e t i m é l t ó s á g r a emelte őt. Wells m i n t e m b e r is, közszeretetben á l l o t t ; gyöngéd, g e n t l e m a n h e z illő, s z e r e t e t r e m é l t ó jelle mével m a g á b o z vonzott m i n d e n k i t . N e m e s lélek volt, a kinek kedve telt a j ó t e t t e k b e n s b i z t a t t a és elősegítette az eló'rehatoló n e m z e d é k e t . A fölolvasó egészen elérzékenyült, a m i d ő n emlékbeszéde végén búcsúzott Wellstől. A felolvasás u t á n ú g y az a k a d é mikusok, m i n t a többi hallgatóság is zajosan meg tapsolták és megéljenezték az agg tudóst. A K i s f a l u d y - t á r s a s á g április 26-dikán t a r t o t t a havi ülését Gyulai P á l elnöklete alatt. Az ülés elején Beöthy Zsolt főtitkár j e l e n t e t t e , h o g y B a r t h a I s t v á n 100 forinttal az alapító tagok közé lépett. N y í r e g y h á z a város m e g h í v t a a társaságot a Bes senyei-szobor leleplezési ü n n e p é l y é r e . A társaságot főtitkára és a j e l e n t k e z ő tagok fogják képviselni. A felolvasások sorát Rákosi J e n ő n y i t o t t a m e g s • Itáliáról* czimen a d t a elő olaszországi u t j á n n y e r t gondolatait a művészetről. Azt a m e g g y ő z ő d é s t emeli ki, hogy a m a g y a r m ű v é s z e t n e k n e m szabad az olaszt m i n t á u l v e n n i , m e r t a m a g y a r n e m z e t h a g y o m á n y a i és j e l e n e mások, m i n t I t á l i a m ű v é szetének 3000 éves m ú l t j a és j e l e n e . Dalmady Győző olvasta föl e z u t á n "Közteremben* czimű hazafias költeményét. A régi m a g y a r közéletet dicsőíti, a m i k o r a t ö r v é n y h a t ó s á g o k közgyűlésein a h a t a l o m n e m boldogulhatott, m e r t ezek ellent álltak és végre is szuronyok űzték széjjel, — csak e r ő s z a k n a k engedtek. Dicsőíti a zöld asztalok akkori alakjait, kik h i r d e t t é k a büszke honszerel m e t és a szabadság v a k m e r ő igéit — és m e g is t a r t o t t á k . A k ö l t e m é n y t megtapsolták. Tetszéssel hallgatták Vértesi Arnold «Három p á r b a j * czimű elbeszélését is. A K é p z ő m ű v é s z e t i T á r s u l a t április 23-án nagy érdeklődés közt t a r t o t t a közgyűlését. A r e n d e s elintézni valón kívül n a p i r e n d j é r e tűzték az alap szabályok olyan m ó d o s í t á s á t , hogy szoros kapcso latot t e r e m t s e n e k a Képzőművészeti T á r s u l a t és a Képzőművészek E g y e s ü l e t e közt. A m á s i k nevezetes javaslat volt, hogy a t á r s u l a t a művészek s z á m á r a 80,000 forint költséggel m ű t e r e m - b é r h á z a t létesít-

1899.

46.

ÉVFOLYAM

tudóst a fővárosban m i n d e n ü t t , a hol megjelenik n a g y szívességgel fogadják. L a p u n k n a k is régi dol gozótársa, ki m á r I n d i á b ó l ós később L o n d o n b ó l is sokszor fölkereste a « V a s á r n a p i Ujság»-ot becses dolgozataival, értesítéseivel s m o s t is soha sem m u l a s z t j a el, h a M a g y a r o r s z á g o t érdeklő dologról a d h a t h i r t . A mívelt m a g y a r k ö z ö n s é g őszinte tisz teletét is r é g e n k i é r d e m e l t e D u k a azzal a lelkiisme retes, évekig t a r t ó k u t a t ó búvárlással, melylyel Kőrösi-Csoma S á n d o r u t a z á s á n a k , indiai tartózko d á s á n a k úgyszólván m i n d e n n y o m á t kiderítette s a z t á n ezelőtt tizenöt évvel egy jeles m ű b e n össze foglalta. Április 26-ikán d é l b e n D u k a Hegedűs S á n d o r k e r e s k e d e l e m ü g y i m i n i s z t e r vendége volt, a ki H e g e d ű s n e k és családjának r é g i ismerőse. A k e r e s k e d e l e m ü g y i m i n i s z t e r este felvezette a sza badelvű k l u b b a , a h o l az öreg ú r sok régi ismerősé vel találkozott. H e g e d ű s S á n d o r többeknek be m u t a t t a , igy Széli m i n i s z t e r e l n ö k n e k is, a ki hoszszabb ideig beszélgetett t u d ó s hazánkfiával. Szapáry G y u l a gróf, Podmaniczky F r i g y e s báró s többen az idősebb u r a k közül régi ismerősként üdvözölték D u k á t , a ki t á r s a l g á s közben érdekes dolgokat beszélt A n g l i á n a k Magyarországgal való gazdasági s egyéb v o n a t k o z á s a i r ó l .

Az orsz. képzőművészeti t á r s u l a t is kijelölte azo kat a műveket, melyeket a nemzeti múzeum képtára r é s z é r e megvételre ajánl. E czélra 16,000 forinttal r e n d e l k e z i k . M e g v á s á r l á s r a ajánlja, s valószínűleg kifogás s e m lesz ezek ellen, a következő festménye László feltűnő szép h a n k e t : b á r ó Mednyánszky g u l a t o s tájképét, a t á r l a t egyik d i s z é t : «Virágzó ink •. Fényes Adolftól az élet szenvedéseiből festett • S z e g é n y emberek» sorozatából a «Család* képét. Tölgy essy A r t ú r t ó l egy virágos tájképet, m e l y n e k czíme «Aranysugár». Mannheimer Gusztávtól a • Pulykapásztor» ; Mcndlik Oszkártól • Bolygó hol landi» tengeri k é p ; Olgyay F e r e n c z t ő l «Csallóközi tájkép* t e h e n e k k e l ; Ujváry Ignácztól «Friss h ó » , téli t á j k é p ; Baditz Ottótól «Dülő ú t » ; Pállya Celesztintől . V a s á r n a p d é l u t á n • ; Koszkol J e n ő t ő l • Éjjel a l a g u n á k o n » ; Taczka F e r e n c z n é t ő l «A leány és a fantázia* czimű rézkarcz és a «Vita b e a t a t czimű a l u m i n o g r a p h i a . A szobrok közül Wcinbcrgertöl «Kain» és Teles E d é t ő l «Enyelgés». Ezek m á s á t részint m ú l t s z á m a i n k b a n , részint m o s t közöljük.

A M a g y a r T u d . A k a d é m i á n a k április 21-ikén érdekes ülése volt. Duka Tivadar, L o n d o n b a n élő hazánkfia, régi h o n v é d , Görgei fővezér egykori segédtisztje, az i n d i a i angol h a d s e r e g n e k ezredesi r a n g g a l n y u g a l m a z o t t orvosa j ö t t i s m é t h a z a , hogy emlékbeszédet m o n d j o n az A k a d é m i a e l h u n y t külső tagjáról, Spencer Wells angol orvosról. B á r ó Eötvös L o r á n d elnök a legnagyobb melegséggel üdvözölte az ősz tudóst, ki b á r a világosi fegyverletétel u t á n távozott a hazából, s o h a sem feledte m a g y a r szár m a z á s á t , m i n d i g levelezett lapjainkkal, m u n k á t i r t Kőrösi-Csoma S á n d o r r ó l s m i n d i g ö r ö m m e l j ö n haza, h o g y — m i n t E ö t v ö s L o r á n d megjegyezte — m a g y a r szót halljon és m a g y a r u l beszélhessen.

18. SZÁM.

A k o l o z s v á r i P e t ő f i - ü n n e p . Április 21-ikén Ko lozsvárit fényes ü n n e p e t r e n d e z t e k a n e m z e t i szín h á z b a n Petőfi e m l é k é r e és az erdélyi m a g y a r köz sen, m e l y b e n a művészek m ű t e r m e t k a p n á n a k . m ű v e l ő d é s i egyesület j a v á r a . A r e n d e z é s b e n részt M i n d a két j a v a s l a t o t elfogadták. vett a Petőfi-társaság, a kolozsvári n e m z e t i színház A közgyűlésen Andrássy T i v a d a r gróf elnökölt és s külön e czélra a l a k u l t bizottság. A nagy költő megjelent A n d r á s s y Aladár gróf, W e k e r l e Sándor, h a l á l á n a k félszázados a p o t h e o z i s e volt az ü n n e p . Csáky Albin gróf is. Az évi j e l e n t é s t dr. A m b r o A Petőfi-társaságot Bartók L a j o s alelnök képvi zovics D e z s ő t i t k á r olvasta föl, s a közgyűlés selte. Az elnök, Jókai M ó r levélben m e n t e t t e ki t u d o m á s u l vette. Az alapszabályok megváltoztatásá e l m a r a d á s á t . Wlassics m i n i s z t e r is üdvözlő levél n a k lényegesebb része, m e l y szerint a 48 tagú b e n válaszolt a m e g h í v ó r a . G r . Zichy Géza alkalmi v á l a s z t m á n y jövőre 24 művészből és u g y a n a n n y i z e n e k ö l t e m é n y t í r t az ü n n e p r e és e n n e k előadását m ű p á r t o l ó b ó l álljon. A 24 művésztagot a z o n b a n a személyesen vezette. A s z í n h á z b a m á r n a p o k előtt t á r s u l a t a m a mtívésztagjai válaszszák, a kik egy n e m l e h e t e t t b e l é p t i j e g y e k e t k a p n i , pedig érdek s z e r s m i n d a Képzőművészek E g y e s ü l e t é n e k is tág lődött m i n d e n k i , a külvárosok p o l g á r s á g a is. Bűlönyi jai. A 21- m ű p á r t o l ó tagot pedig válaszszák a társu József i n t e n d á n s a s z í n h á z m i n d e n erejét és képes lat pártfogó és alapító tagjai. A v á l a s z t m á n y j a v a s ségét m e g m o z g a t t a . A r e n d e z é s m u n k á j á b ó l Vel a t á n a k utolsó p o n t j á r a nézve Pállik B é l a azt indít renczy Z o l t á n , Petőfi életrajzának m e g í r ó j a és Sán ványozta, h o g y a m ű p á r t o l ó t a g o k r a n e csak a p á r t dor József, az E m k e alelnöke s z i n t é n kivették a fogó és alapító, h a n e m — m i n t eddig — az összes m a g u k részét. B . Bánffy Z o l t á n n á , az ünnepély tagok s z a v a z h a s s a n a k . E r r e heves vita i n d u l t m e g , v é d n ö k n ő j e a t á r s a d a l m i k ö r ö k b e n t e t t e kegyele a m e l y b e n r é s z t vettek Benkö K á l m á n , Basch tessé az ü n n e p e t . A H y m n u s z és a Szózat (Liszt Gyula, Katona Béla, Lcchncr Gyula, Kemény Mik á t i r a t á b a n ) z e n e k a r i előadásával nyílt m e g a Petőfi M e n y h é r t , Újvári Ignácz, Pártos lós dr., Both ü n n e p a s z í n h á z b a n . A z e n e k a r t gr. Zichy Géza ve Gyula, Fényes Adolf és m á s o k . Végre is Pállik zette, a k i t n a g y üdvözlés fogadott. D r . Ferenczy módosításával fogadta el a javaslatot. A z u t á n a Zoltán, Petőfi életének és k ö l t é s z e t é n e k kutatója, a műterem-bérház építése következett. A t á r s u l a t a n a g y költő j e l s z a v á t : «szabadság és szerelem* fej fővárostól az epres-telki k é t ü r e s elket kéri a m ű t e g e t t e . A z u t á n Ábrányi E m i l a d t a elő tetszés mel t e r e m - b é r h á z r a , m e l y 12—15 k i b é r e l h e t ő m ű t e r m e t lett k ö l t e m é n y é t , m e l y b e n e l m o n d j a , h o g y nagy foglalna m a g á b a n . A telek á t e n g e d é s é r e nézve a s z o m b a t éjjelén a m o n d a s z e r i n t angyalok j á r n a k a főváros m é g n e m h a t á r o z o t t . Az építkezésre a t e m e t ő b e n és m e g é r i n t i k a sírokat m o n d v á n : •Föl K é p z ő m ű v é s z e t i T á r s u l a t 80,000 frtot számít, s e r r e t á m a d u n k ! * Petőfi sírját is m e g é r i n t i egy angyal, a közgyűlés föl is h a t a l m a z t a . de a költő csak az angyal p a r a n c s á r a szólal m e g és azt válaszolja, h o g y csak a k k o r óhajt föltámadni, h a a világon s z a b a d s á g v a n és igazság. Majd Zichy Géza gróf "Petőfi szelleme* czimű k a n t á t á j a következett, m e l y n e k szövegét és zenéjét Zichy í r t a , az előadást A k i r á l y e g y m a g y a r f e s t ő m ű t e r m é b e n . László személyesen vezette, s Kolozsvár összes daloskörei F ü l ö p , a jeles arczképfestő m o s t Bécsben időz, s az a d t á k elő n a g y h a t á s mellett. Az ü n n e p második «Imperial»-szállóban r e n d e z t e be m ű t e r m é t , s o t t szakaszát E . Kovács Gyula szavalata n y i t o t t a meg. Petőfinek «Egy g o n d o l a t b á n t e n g e m e t * költemé festi E r z s é b e t k i r á l y n é arczkópét a m a g y a r n e m z e t i n y é t a d t a elő. U t á n a Jakab Ö d ö n «Álmatlan éj* m ú z e u m s z á m á r a . A király április 25-ikón d é l u t á n czimű b o r o n g ó s k ö l t e m é n y é t szavalta el. Azután m e g l á t o g a t t a a László m ű t e r m é t . A m i n t a király Zichy « R o l a n d m e s t e r * operájából é n e k e l t egy a kocsiból kiszállt, a z o n n a l Lászlóhoz fordult, ki őt részletet Székely I r é n . E r r e Bartók Lajos jelent a k a p u b a n v á r t a és m a g y a r nyelven i n t é z e t t h o z z á m e g s z í n p a d o n és a Petőfi-társaság n e v é b e n Kolozs v á r k ö z ö n s é g é t és az E m k é t üdvözölte n a g y tetszés n é h á n y üdvözlő szót. László e r r e felkísérte a királyt k ö z e p e t t e , m a j d Petőfiről és J ó k a i r ó l szólott, m i n t a m á s o d i k emeleten lévő m ű t e r m é b e , a h o l a k i r á l y a m a g y a r szellem fényes győzteseiről, az egyik m i n d e n e k e l ő t t a királyné k é p é t t e k i n t e t t e m e g . h a r e z b a n , m á s i k b é k é b e n . Szavait e l n y o m t a a taps, Soká állt a festmény előtt, és csak a z u t á n tekin m i k o r E r d é l y t a m a g y a r s á g b é r c z é n e k , Helvécziát e t t e m e g a többi képeket is, m i k ö z b e n többször j á n a k m o n d t a . Végül Jókai levelét olvasta föl. G y e n gélkedése m i a t t n e m m e h e t e t t J ó k a i az ü n n e p r e , dicsérő b i r á l a t o t m o n d o t t a m ű v é s z alkotásáról. h o g y egy a l k o n y s u g á r t lásson abból á dicsőségből. F é l ó r a i ottidőzés u t á n a király e l h a g y t a a m ű • K é t - h á r o m ősz k ö l t ő p a j t á s o m segít m é g tolni a termet. n a p s z e k e r é t előre — írja Jókai. — Legelső volt az E r z s é b e t k i r á l y n é s z o b r a . Az E r z s é b e t k i r á l y n é e l t ű n t e k között Petőfi S á n d o r . P e d i g ő m á r a tavaszi n a k B u d a p e s t e n á l l í t a n d ó s z o b r á r a gyűlt a d o m á d i a d a l n a p o k alatt letette a k a r d o t . D e őt n e m hagyta nyokból eddig 564,000 frtot fizettek b e a m a g y a r n y u g o d n i a saját szava : «Egy g o n d o l a t b á n t enge m e t ! * Az o d a h ú z t a , k e r g e t t e , k é n y s z e r í t e t t e a á l l a m p é n z t á r b a . M é g m i n t e g y 80,000 frt v a n b e c s a t a t é r r e , h o g y álljon szembe h á t a dicső halállal, j e l e n t v e ; e n n e k n a g y részét is lefizették az adako melyet m a g á r a kívánt. Majd ezt a n a p o t később zók, de csak a gyűjtések befejezése u t á n küldik be ü n n e p e l j ü k m e g . Ö t v e n év m ú l t el azóta s Petőfi az á l l a m p é n z t á r b a . A szoborra t e h á t m o s t a n i g azóta n e m c s a k a m i e n k , h a n e m az egész művelt 650,000 frt gyűlt össze M a g y a r o r s z á g o n . világé lett. Vezérlő csillaga lett m i n d e n újabb n e m zedéknek s az is m a r a d , m í g a m a g y a r ég m a g y a r D r . D u k a T i v a d a r i t t h o n . Az angol-indiai h a d földet t a k a r . * Valóságos t a p s v i h a r t á m a d t és persereg n y u g a l m a z o t t főorvosa, d r . Duka Tivadar ezekig éljeneztek. A zenekarból g y ö n y ö r ű babérko hazánkfia, kinek az A k a d é m i á b a n t a r t o t t felolvasá szorút n y ú j t o t t a k föl. A z u t á n Szász G e r ő saját köl sáról m á s h e l y e n e m l é k e z ü n k m e g , m é g n é h á n y t e m é n y é t szavalta el n a g y lelkesedéssel. Végűi n a p o t B u d a p e s t e n tölt, s megvárja az A k a d é m i a • A p o t h e o z i s * czimen Bartók Lajos p o é t i k u s szín padi k ö l t e m é n y é t adták elő zenekísérettel, melyet nagygyűlésének végét. A régi h o n v é d e t és é r d e m e s Memduh Mazlim Gazé pasa, török belügyminiszter,

M I ÚJSÁG?

l g

8 Z AM.

1899. 46.

ÉVFOLYAM.

farkas Ödön szerzett. Az ü n n e p u t á n a vendégek tiszteletére b a n k é t volt, m e l y e t Béldy Ákos gróf, az E m k e elnöke r e n d e z e t t . Bölönyi József i n t e n dáns m á s n a p e b é d e t a d o t t a fővárosi vendégek tisz teletére. E l j e g y z é s . Szüry K á l m á n kir. tanácsos, buziási közalapítványi u r a d a l m i főtiszt leányát, Violát e h ó 24-ikén jegyezte el B u z i á s o n ó - m o r a v i c z a i d r . Heinr'ich Árpád, t e m e s m e g y e szolgabirája. H á z a s s á g . Gróf Klehersberg K u n ó miniszter elnökségi segédfogalmazó április 21-ikén vezette oltárhoz B u d a p e s t e n , Botka Sarolta kisasszonyt, néhai B o t k a Géza és neje Hekler Márta, jelenleg dr. Kováts G y u l a u d v a r i t a n á c s o s , egyetemi t a n á r és jeles j o g t u d o m á n y i író nejének leányát. Volf G y ö r g y s í r e m l é k e . A két évvel ezelőtt elhunyt n y e l v t u d ó s n a k , Volf György t a n á r n a k , a kerepesi-úti t e m e t ő b e n n y u g v ó p o r a i fölé közada kozásból díszes s í r e m l é k e t emeltek, s április 23-án avatták föl. A sír k ö r ü l gyülekeztek az e l h u n y t özvegye s a családtagok teljes s z á m m a l , v a l a m i n t a tudományos akadémia képviseletében : Eötvös L o r á n d báró, Gyidai P á l , Szily K á l m á n ; a gyakorló főgimná zium t a n á r i k a r a és n ö v e n d é k e i , az Eötvös-kollé gium t a n á r i k a r a és n ö v e n d é k e i . Sok iró és t a n á r is megjelent. A h a r m a d f é l m é t e r m a g a s fekete gránit piramison a B e ö t h y Zsolt szerkesztette felirat olvasható : « Volf György. 1843—1897. Szivén a magyar szó, szavában magyar sziv.n Másik olda l o n : «A magyar történeti nyelvtudomány nagy érdemű búvárának és tanítójának állították tisz telőin. Az első beszédet Beöthy Zsolt m o n d t a az akadémia n e v é b e n , Volf hazafias és tudományos m ű k ö d é s é r ő l ; u t á n a dr. Badics F e r e n c z a gyakorló főgimnázium igazgatója, m i n t Volf utódja a gimná ziumban, t a n á r i é r d e m e i r ő l e m l é k e z e t t ; Fekete Károly V i l i k osztálybeli n ö v e n d é k pedig a tanít ványok hálájával t e t t le koszorút. Az Eötvös-kollé gium é n e k k a r a fejezte be a kegyeletes ü n n e p e t . A G a n z és t á r s a v a s ö n t ő és gépgyár-részvény t á r s a s á g e bó v 27én tartotta közgyűlését őrgróf Pallavicini Ede elnöklése mel'ett. A múlt üzletév forgalma 17 millióra rúgott, az Í"<97. évi 12 milliójával szemben, de mindazáltal még sem sikerült a fokozott gyártással számszeiü arányban álló nyereséget elérni, mert az év négy első hónapja alatt csak nagyon kevés megrendelés érkezett s csak a jó aratásra való kilátásokkal fordult a viszony kedvezőbbre. Ekkor pedig tömegesen érkeztek a megrendelések, annyira, hogy az erőltetett munkát csak a béreknél és anyagoknál hozott nagyobb áldoza tok á án lehetett legyőzni. Különben az összes üzlet ágakban s különösen a villamos osztályban nagy fej lődés tapasztalható. Az elmúlt üzletév tiszta nyeresége 870,427 frt 88 krra rug. Javasolja az igazgatóság, hogy a különböző levonások után, ebből fizessenek ki részvényenkint 100 frtot. A közgyűlés a jelentést tu domásul vette s aztán igazgatósági tagokul megválasz totta Holtán Ernőt, Komfeld Zsigmondot, Loewe Izi dort, Mechiourt Andrást, Országh Sándort, őrgróf Pallavicini Edét és Trcbitsch Ignáczot. A z o l v a s ó k figyelmébe ajánljuk Schopf Margit női pipere üzletének hirdetését. T e s t i b e t e g s é g e s e t é n némelyek derült kedélylyel és humorral akarnak magukon enyhiteni. Ennek az eszköznek a hatékonysága azonban, különösen köszvénynél és idegbajnál, nem nagyon tartós és más sze rek után kell nézni. — Ezen bajok ellen egy általunk melegen ajánlható szene bátorkodunk a figyelmet fel hívni. A. Kwizda Ferencz János kerületi gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállítótól a Bécs melletti Korneuburgban gyártott köszvényfluid ez, mely ticzamoknal, Ín ég izommerevedéseknél, fájodásoknál helyi görcsöknél, továbbá nagyobb és fáradságos tornák, hosszabb utak stb. előtt és után való bedörzsölésre az erők felfrissí tésére igen alkalmas. A szer hatékonyságát sokan irataikkal bizonyítják. Bővebb felvilágosítást nyújt a elöginerő mai számunkban megjelent hirdetés. — «Osztrák-magyar monarkliia írásban és k é p b e n * 16 kötet, díszes kötésben, teljesen érin tetlen, betegség miatt fél áron eladó. — Bővebbet a kiadóhivatalban.

HALÁLOZÁSOK. Gr. HOHENWARTH KÁROLY, osztrák államférfi, sokat emlegetett politikus, az osztrák állami főszámvevőszék elnöke, á p r i l i s 26-ikán meghalt Bécsben, 78 éves k o r á b a n . P o l i t i k a i szereplése nevezetes Auszt riában, sőt M a g y a r o r s z á g o n is, m e r t az 1867-iki kiegyezés f e l b o n t á s á r a t ö r e k e d e t t , a szlávokkal egye-

301

JVARÁP.NAPI ÚJSÁG.

ügyelősóg felügyelője, 16 éves k o r á b a n , Szegzárdon. — CZIPSZER LAJOS dr., t o r n a i járás- és pálya-orvos, 42 éves korában. — Ifj. HAJAGOS ILLAS, kir. aljáráshiró, tartalékos h o n v é d h a d n a g y , 30 éves k o r á b a n , B a t t o n y á n . — CEITTNER A. Józsar, a budapesti (i l i t t n e r és Rausch ezóg megalapítója, B u d a p e s t e n .

S í e v e z í t ^ o e?\légK hajtani, s m i n t 1871 elején kinevezett osztrák miniszterelnök, nagy erővel és n é l l v T 8 ? ' 8 8 8 ' f ° 8 0 t t h 0 Z z á - A m é T a k k o r csak négy éves kiegyezés, a német ós magyar dualizmus m 6 g éSí, l ° £ h államjogot is közbe akarta í f i k , U f r . a l k °? Ó t , C S e h k i r á ' y ] y á k o r o n á z t a m . 1 a g á b a n . Mar-már ki is vitte, mikor gr. Andrássy Nyíllá magyar miniszterelnök és b. Beust külügy mimszter egyesülten fölemelték szavokat ilyen politika ellen s H o h e n w a r t h m e g is bukott. Korm á n y r a többé n e m juthatott, de a szláv föderalizm u s ezentúl is Hohenwarth nevéhez kapcsolt maradt, az ó vezetése alatt csoportosult, s Ausztria mostani politikai ziláltságát idézte elő, a németek os szlávok engesztelhetlen harczával, a Magyaror szág iránti nagy ellenszenvvel.

— TENUS LÁSZLÓ, pónzügyigazgatósági

ten.

Szerkesztői mondom 'tilók. MorengéV. Elég csinos, de kissé üres. Sok benne a s/.iivakkal való játszás: a helyett jobb lett volna. ha a szerző a helyzetet világltja meg jobban. B. B. L. Az érdekes küldeményt köszönettel vettük. Csalódás. Nem sorozhattuk a közlendők közé. Örök élet. A komoly lian^ mutatja, hogy szerző komolyan votto tárgyát. A nagy kérdést azonban, melyet feszeget, nem tudja új világításban l'eltim tetni, csak a megszokott elmélkedéseket ismétli. Ver selése is sgyeneuen, gyakran bántólag rythrnassalan.

SAKKJÁTÉK 2112 számú feladvány. Eriin K. ós Nemo 0.-tól (I. dijat nyelt feladvány.) HÖTÍ1T.

BOSSÁNYI LÁSZLÓ, volt 48-as honvódtiszt, Pest megye bizottsági tagja, volt országgyűlési képvi selő, a harmadosztályú vaskorona-rend tulajdonosa meghalt 78 éves korában Rákospalotán. A szabadságharezban élénk részt vett, u t á n a pedig nyolez évi várfogságot szenvedett T h e r e s i e n s t a d t b a n . I t t ismerkedett m e g a szintén fogva volt gróf Károlyi Istvánnal, a ki közös szabadulásuk u t á n jószágkor mányzójává tette. Pestmegye politikai mozgalmai ban is sok része volt, és 1881-től 1892-ig a gödöllői kerület országgyűlési képviselője volt. 1892-ben a politikától visszavonult és teljesen gazdaságá nak élt. A régi honvédek közül e l h u n y t a k : BERCSÉNYI LÁSZLÓ kir. tanácsos, negyvennyolezas h o n v é d huszárkapitány, beregmegyei főlevéltárnok Bereg s z á s z o n . — MÉSZÁROS LAJOS 1 8 4 8 - 4 9 - i k i honvédfőhadnagy, csanád-apátfalvai n y ű g . főjegyző 77 éves korában Kecskeméten. — SZAMOSSY IMBE, az aradi honvédegylet elnöke, T e m e s v á r o t t 74 éves — STIER

FERENCZ

4 8 as

Világos indul s a harmadik lépégre matot mond

KÉPTALÁNY.

honvédtizedes

Szegzárdon 69 éves korában. E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : BALLEGH JÓZSEF, kúriai biró, egykor Árvamegye főjegyzője, 1872-ben országgyűlési képviselő, a felső biróságok érdemes férfia, 5 8 éves korában, Budapesten. — Ippi BÍDESKUTHY GYULA, Szent-Lélekról nevezett monostori ez. apát, egri főszékesegyházi kanonok, élete 58-dik évében, Egerben. — BABDÓCZ SÁNDOR, m i n o r i t a szerzetes, Kolozsvártt, ki 1849 b e n az aradi r e n d h á z tagja volt, s a t i z e n h á r o m vértanú hoz kirendelt gyóntatok közé tartozott. 0 gyóntatta meg és kisérte a vesztőhelyre Török Ignácz éi Schweidel József tábornokokat. — DBUCKEB JÓZSEF, ügyvéd, Szeged városának egykori tanácsosa és h. polgármestere, a ki egykor Székesfehérvárnak, majd S o p r o n n a k is polgármestere volt, Budapesten, élete 74 dik évében. — THOROTZEAY MIKLÓS gróf, ifi. Thorotzkay Miklós országgyűlési képviselő édes " "' ' k o r á b a n , Kolozsvárott. — NADHERA atyja, 64 éves E D E , az orsz m a g y a r kir. selyemtenyésztési fel-

Foulard- selyem 6 5 krtól - 3 frt 3 5 krig méterenként legújabb mintázat és színben -

O z \ . K.UK'HNKCKKK MÁTYÁSNK, szül. SeiUmaver

Erzsébet 66 ik évében Nagyváradon. SÁNDOB •IANOSNK. szül. llatfahidi Kliz 117 éves korában Mezn Ö r m é n y e s e n . Ot nappal később követte a sírba két évvel idősebb testvére SZÖRCSEY (IÁSI-ÁHNK született llatfaludi Teréz.

OSZTROVSZKY JÓZSEF nyűg. kúriai tanácselnök, bzeged város 1848. évi kormánybiztosa, országgyű lési képviselője és volt polgármestere, megínilt Budapesten április 22 én 81 éves korában. Halála a bírói körökben nagy részvétet keltett, valamin! szülővárosában Szegeden is, hol 1840 ben ügyvédi irodát nyitott, s többekkel együtt megalkotta az első polgári-kaszinót s a szegényápoló intézet, t. 1846-ban Osztrovszkyt a város első tanácsosának választották. Még abban az évben követnek is vá lasztották az országgyűlésre. A magyar kormány bizalmát annyira megnyerte, hogy 1S4'J telén Szeged kerületére kormánybiztosnak nevezte ki, majd az országos főtörvényszék birájává. A világosi katasztrófa őt is a táborban találta. Kötélhalálra ítélték, de ítéletét fogságra változtatták. 1855-ben kegyelmeztek meg neki s ekkor hazatért Szegedre. Miután az ügyvédségtől eltiltatott, a Trieszti biz tosító-társaság főügynöke lett, majd 1856-ban Pestre költözött s egyik megalapítója volt az első m a g y a r biztosító-társulatnak. A mikor az ötvenes évek végén tisztulni kezdett a politikai látóhatár, m e g i n t Szegeden telepedett m e g s m á s neve alatt ügyvédi irodát nyitott. Majd vezetője lett a szegedi Deák p á r t n a k s 1861-ben a város megválasztotta polgár mesterének. Az alkotmányosság fölvirradása idején a mikor a bíróságokat szervezték, az igazságszol gáltatás szolgálatába lépett s fokonként fölvitte a kúriai tanácselnökségig. Egyike volt a legtisztel tebb és legtekintélyesebb kúriai bíráknak. A király a 2-od osztályú v a s k o r o n a r e n d d e l t ü n t e t t e ki. H a lála hírére Szeged városházán kitűzték a gyászlo bogót, temetésére pedig küldöttség j ö t t fel s kopor sójánál L á z á r polgármester m o n d o t t beszédet a város nevében.

korában.

tisztviselő,

Tenus Tivadar hirlapiró édes atyja, P.mlapesten. .Mi.issNKii ROZÁLIA VINCENCIA, a Paulai szent Yin özéről nevezett irgalmas nővérek kolostorának Wn.nfőnöknője 70 éves korában S z é r s é n y b e n . BUBO MÁIUA bárónő 8 3 éves kuniban K é s m á r k o n . — Ozv. KOLOSSVÁRY JKNUNK, s/.ül. (iyika Olga 56-ik óvóben Maczedonián. — Id. hatvani DBÜTOOH JÓZSEFNÉ, j ó t é k o n y nő, 66 éves korában Budapes

A «Vasárnapi Újság* 14-ik számában közölt kép talány megfejtése : Szívesen elhitetjük magunkkal, hogy szrreiirsrtlcnck vagyunk, mikor vűttaképen magunkban. csak ürességet és unalmat érezünk Feleifis szerkesztő: N a g y M i k l ó s . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-utcza 9. Gummiárak, betegápolási czikkek téri kötök (óvizerek P. Ber {neránd párisi gyárostól) legelőnyösebben beszerezhetők Poljir Sándor egyetemi kötszerésznél, Bpest, Erzeébet-törut 50. 8734

SZENÁSY,HOFFMANIN ésTÁRSA párisi és lyni selytagjiri raktára Budapest, IV., Btai-ileu 4, lUklaruiikon található a legszebb és Isf tgnfct Tilnilélt d i v a t o s selyemkelmék, csipkék és s z a l a g o k , valamim uyöogytiiliruliák és()\ön!|ytüllkelrne-diszokből. feketeM színes selyemkelmék 85 krtól lifrlig. Koulanl, l'ongis-és Satin l.ihcrtyselymek 65 krtól kérdve. Muirc, I'ékin. Moiisselin minden sziliben.— Mintákkal kívánatra készségei szitljtálunk. 8ttíl3

valamint fekete, fehér és szines Hennebergselyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkázott, mintázott és damaszt stb. (mintegy !40 kO lónbözö fajta és 200Ü kiüönbczö szin és árnyalatban stb)

Hátiak s blonsotra a gyárból! Privát fogyasztóknak postabér-, vámmentesen és házhoz szállítva Minták postafordultával. Magyar levelezés. — Svájciba kétszeres levélybéryeg ragasztandó,

HEN16E&6 e. selyemgyárai, Zürichben (cp. 4a k i r . u d v a r i s z á l l í t ó t

is.

^ " . j m ^ t ^ ^

JVASÁRNA?I_UJ§Aö,

302

A budapesti asztalos-ipartestület védnöksége alatt álló

VTH., József-körut és Bérkocsis-utcza szegletén levő Sváb-féle házban nagy

mintaraktárt

é s vállalati irodát nyitott, h o l készleten t é k b a n , k i v á l ó m i n ő s é g ű bútorokat,

tart, d u s válasz 8094

ebédlő-, háló-, uriszoba és szalon berendezésekből. E z z e l m ó d v a n a d v a a n . é. k ö z ö n s é g n e k k ö z v e t l e n a készítő asztalos m e s t e r e k t ő l j ó b ú t o r o k a t j u t á n y o s á r o n k é s z e n v e n n i , e s e t l e g m e g r e n d e l n i . Továbbá m e g t e k i n t é s r e ajánlja a t e s t ü l e t n e k saját h á z á b a n l e v ő á l l a n d ó kiállítását i s .

%L/r^=jr=-'i^^J'—-"

• ! — - > — — i — ' •

•

•

•

1

1

- i

•

•

'

•

— —

•

18.

HÖLGYEIM!

A ki

(Nyavalyatörés, nehézkór.)

Legszerencsésebb

(Nord)

7786

Az ö s s z e s 50,000 n y e r e m é n y JEGYZÉKE.

vagy Török József gyógyszertára Budapest, Király-u. 12.

Epilepsiábau e t E

l.OO<*,OÖO

KAYE

Fürdőidény tartama: május 1-tól szeptember 30-ig. A szobaáraknál 7658

szept. hóban 30°/o e n g e d m é n y . M natra bérmentve küldetik.

Árszabály

kivá-

k ö z v e t l e n a tengeri hajóról szétküldve: 1 zsák 4. kgr. R i ó k á v é j ó izü . . . __. _ _ . „ 4 . 6 0 1 zsák 4 kgr. Portoriko kávé n a g y s z e m ü .._ 5 . 6 0 1 zsák 4 kgr. K n b a kávé n a g y s z e m ü „._ . 5 . 7 5 1 zsák 4 kgr. Portoriko g y ö n g y k á v é n a g y s z e m ü 6 . 1 2 .__ . . . 6 . 8 0 1 zsák 4 kgr. kék J á v a g y ö n g y - k á v é elvámolva, b é r m e n t v e é s csomagolva m i n d e n m á s költség nélkül.

kiadó - hivatalban, Buda pest, IV, Egyetem- uteza 4.

Zenemüvek

Szakács könyv

•Jr=Jr=

inon de Lenclos a világhírű történelmi szépségnek titkáról smindig szép és fiatalnak maradni'> végre lehullott a lepel és a világhírű Ninon-pipere- és szépitószerek alakjában mindenki megszerezheti S T E I N E R M I H Á L Y « a f e k e t e s a s h o z » czimzett városi gyógyszertárá ban T e m e s v á r - b e l v á r o s a szeminárium-templommal szemben.

FRATELLI

I z r a e l i t á k számára.

bárhol és bárki, által 1 hirdetve, legolcsóbban kaphatók: 8160

A Szt.-Margitszigeti gyógyfürdő-felügyelőség Budapesten.

Árjegyzékkel készséggel

Irta: H i n z Rafael líezsiiiic Kapható :

tanyai Károly

SCkTWAKCZ IGNÁC5S

könyv- és zeneműkereskedésében Bpest, IV., Muzeura-körut 15.

B u d a p e s t , K i r á l y - u . ii. B o l t i á r a 1 frt 2 0 kr., p o s t á n k ü l d v e 1 frt 4 0 kr.

könyvkereskedőnél

A r b e n z - f é l e svájezí beretva kicserélhető pengékkel, föittlmnl hatatlan jóságuk-,finomságuké megbízhatóságuknál fogva viláa hírűek. T e l j e s jótállás mellel kapható a gyárosnál és égés Ausztria-Magyarország jobb üzlt teiben. — Tessék a védjegyr figyelni. A. ARBENZ, Jonen II.ansanne). 775

I>/i7«l A MLá n e v

Szépség hatalom!

Ninon kéz- és arczszappan 5;a„%Ntet^ arra, hogy a kéz- és arczbőrt tisztítsa, rendkívül puhítsa és finomítsa, de a mellett teljesen ártalmatlan legyen, azért különösen a Ninon arczkenőcshöz csakis ez a szappan használtassák mosdónak. Ára 40 kr.

Melyik a legjobb arczpor a világon?

Ezt

Ezt a kérdést halljuk vagy százszor naponta 11 Nos, e talány meg van fejtve : Vegyen ön Nagysád a híres X ~ í a • < 1 1 1 - * • l * | - * r / I w k i * ! k / ~ a l (Pondre de Ninon) és önmaga fogja ezentúl ezen Kér l e l • á l * ' - ' * * * * i ^ ^ J J * - * * MJXJM. désre válaszolni, mert ez egészen jól fedi a bőrt, alig kölcsönöz és a mellett egy teljesen ártalészrevehető rajta és mégis gyönyörű fehérséget és üdeséget '•' :inben kapható. Egy eredeti deoboz ira 1 frt. inatlan arezpouder, mely eddig felülmúlhatatlan. Három szii

M m e R o s a Schaffer

1

" I V í - ^ í m • á ~ f » 0 1 T I í » z s i r t a l a n arezkenőcs (nappal is használható), a leggyökeresebb l ^ - á l á <-»*••• V - 4 i d á l C szer az ai-z- és kéz minden tisztátlansága, még a legerősebb ki ütések orr és arezvörössége, kékessége ellen.listása gyors, eredménye biztos. Egy eredeti tégely 1 frt 50, próbalégely 1 frt. — Ezen e d d i g f e l ü l n e m m ú l t és az egész világon legjobbnak elismert" s z é p í t ő s z e r e k , csakis a v á r o s i g y ó g y s z e r t a r b a n T e m e s v á r o t t kaphatók és minden darab ezéggel és névaláírással van ellátva, óvakodjék tehát mindenki a rossz és ártalmas hamisításoktól. Szétküldés naponta, küldeményeknél 3 frton felöl nem számíttatik e-"magolás. 5 frton felül bérmentve küldés. — N a g y o b b r e n d e l é s e k n é l e n g e d m é n y . 7898 Raktárak Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszt. és az ország minden nagyobb gyógytárában.

szerb Bécs, Törvényesen

védve.

GYÓGYFÜRDŐ.

Nagyvárad közvetlen közelében, vasúti állomás. Kényelmes közlekedés. Vasúton Nagyváradtól fél, kocsin *lt órai távolságban. Május—ang. hónapokban naponta 10, vasárnap- és ünnepnapokon 14 vonat közlekedik Nagyváraddal. A a u j v a s ú t i á l l o m á s közvetlenül a fürdőtelep mellett van. Ai európai hirü 49° C meleg t e r m é s z e t e s h é w i z javmlva van: a z i z ü l e t e k é s i z m o k c s ú z o s b á n t a l m a i n á l , i d ü l t 8 k ü l ö n ö s e n s a v ó s i z ü l e t i I o n o k n á l , c s o n t t ö r é s e k >s k ü l ö n ö s e n v i s s z a m a r a d t v a s t a g o d á s o k n á l ; k ö s z v é n y n é l é s a n n a k különböző alak j a i n á l ; ideg-bajoknál, m e l y e k r h e n m a t l c u s a l a p o n k e l e t k e z t e k ( i s c h i a s n á l ) ; k ü lönböző bőrbajoknál, v é g r e a női i v a r s z e r v e k b i z o n y o s b a j a i n á l , k ü l ö n ö s e n a m é h m ö g ö t t i é s közötti i z z a d m á n y o k n á l ; b e l s ő l e g * : h e v e n y é s i d ü l t g y o m o r b á n t a l m a k n á l , m á j b a j c k é s v e s e k ö v e k e s e t e i b e n . Állandó fürdöorvos: dr. K a z a y K á l m á n . A különböző igények szerint berendezett nagy számú szobák napi ára 80 krtól 3 frt között váltakozik. G y ó g y t e r e m (Kursalon) hírlapokkal, és tekeasztallal. Terraszok szép kilátással. Éttermek, sétahelyek a fürdőtelepen é s a mellette elterülő őserdőben. Az erdőben tekepálya. Hat tükörfürdő, család és kádfürdőkön kivül m o ó r f ü r d ő k ia vannak r e n d s z e r e s í t v e . Á l l a n d ó k i t ű n ő z e n e k a r . Telefonösszeköttetés Nagyváraddal. A* elegánsul berendezett lakószobák, kád' e's tükör fürdők továbbá a J'Vlix-fürdő elis mert jó konyhája e's pinczeje készen várja a legkülönböztíbb igenyü vendegeket. Gyors és pontos kiszolgálás és mérsékelt ár által igyekezni fogok t. vendégeimet teljesen kielé gíteni. 7718 Kiváló tisztelettel K E B N A T S J Á N O S , b é r l ő .

A m á r 4 5 é v ó t a dicséretreméltólag i s m e r t , a m . k i r . e g é s z s é g ü g y i által j ó n a k talált é s e n g e d é l y e z e t t

dr. S P I T Z E R - f é l e

areztisztitó kenőcs öörszépitő szappan dr.

Eau ravissante e

éme

TB^P^^ ^

SPITZER-féle

mely arczkenőcscsel a használati ntasitás szerint alkalmazva, m é g korosabb egyének n e k i s v i r u l ó é s fiatal k i n é z é s t k ö l c s ö n ö z . E g y n a g y t é g e l y arezkenőcs ára 8 0 kr., k i s e b b 5 0 kr., s z a p p a n 5 0 kr. U t á n z á s o k t ó l ó v a k o d j u n k ! Csak K r a j c s o v i c s által V u k o v á r o n k é s z í t e t t k e n ő c s valódi. M i n d e n t é g e l y e n K r a j c s o v i c s , a k é s z í t ő arczképe l á t h a t ó .

Budapest, Király-uteza 12. sz. Török J. gyógyszertára.

ffiTt^JÂ^.Vöo^" ^

biztM

s^Lff s i i ' í kSSkii.íbStrrSn^K

kivál eszére d a r a h l l r i n f 8 n n r I ? a V Í S S a n t e » ° s z é p s é g s z a p p a n hölgyek és urak T l « A ó i r » S f ° k r é r t - S c » » a f f e r Róza asszony v i s s z a v a r á z s o l j a u « 6 n m e ő s z ü l a k ™ ő t ó h h „ * g * b a j n a k ifjúkori s z í n é t a legpombásabb szőkét, h a T z n T l T l t i n ^ » ? y e b a r n á t ' a b á r s o n y s z e r ü feketét. A « K i n o i r , egyszen SZÍn ö r ö k r e 8zők Se n m l f é l e 2 o f S « 2 ^ * « > b a r n a ™& f e k e t e ^ ^ " f ' &z e l é r t fehér mara^l S v fi, epef » ™ á r n y a l a tot e l t á v o l i t a u i é s a fejbőr tos* V a T a m T n n v f k e W r n é ° ° Z á r a h a 8 ^ á l a t i utasítással e g y ü t t 1 frt 5 0 kr. és 5 frt. talán e h s m e r ő T k L ^ T •CB°ákl&ios u t a s á é r t teljes k e z e s s é g e t vállalok. Szám talan e l i s m e r ő é s k ö s z ö n ő l r a t b e t e k i n t h e t ő a l e g m a g a s a b b körökből é s csak dis_ LMr.« . . 4 * I l i Krecz.0 m i a t t n e m közölhetők. , 8 1 "

Központi raktár: Rosa Schaffer, Bécs, I., Graben Un Szépség és egészség

az idegesség

»»gy bármi folt, vagy pattanás és vértelenség, melyből szám « arczán? Az teljes blzton"éggal fordolhu annak eltün talan kór származik. Ez ellen tetése végett a vilag-hirü pedig legbiztosabban hat a

Serail arczkenőcshöz,

vasas ehinabor

™«ly nem csak elUvolit mlnliveglfrtaob.sa,, aenféle börtUztótlanságot, ha nem az a r o z b ö r t v a k i t ó fefranko k ü l d v e 6 I r t . Shenyvel van kézzitve és min ° * » é , t i s z t á v á é s ü d é v é den hasonnevű készítmények t « » z l l T é « ; e l y á r » 7 0 k r . között aa legtöbb ^Mnaaljat és " c z p o r Phoo s z á 3 s z í n b e n M I . . a V • 1 »rtt*5nk franko vas vasat tartalmazza. -S»PPaÍ h A f R O Z 8 N V A ±T , ° " í 1 « r b 3 0

L. i í

^

Y

A

Wr8k J ö s ^ f

¥

Kzrek mennek Carlsbadba hogy rossz gyomrokat kirepa rálják és újra J61 emészszenek pedig ezt a czélt olthon kénye lemben, kevés költséggel elérik PEPSIN-BOR használata által, mely »z *•»" megimészteni segíti és a gyom rot rövid időn tökéletesen helyreállítja a Casgara Sagiwia-fcfwkitOnö enyhe hatano hashajtó és vértisztitó szar. Xem keserű! Minden ilynemű készítmény közt a legjobb. Az ezredéves országos kiállításon Jó hatásáért kitűnője. 1 á v e * ára 1 t r t » £ 5 ü v e g franko kuldvi te. 6 forint.

M Á T Y Á S gyégyszerész Aradoo.

. K »JP^* BadepMUn: 7489 "•"*• <«4I é. minden magyirorzz. gy*gy»zert*rba».

o 6 m

1»

1)

*J

Í314.

U3

D lí

1

'J

n

n i)

67

»»

íí '7 n i5 » i)

3170© 3900 4900

Buda

50

3900 3900

„Pannónia" Créme. Legfinomabb

Egy tégely ára 6 0 kr. Pannónia pipereszappan

40 kr.

EIBACH ÖDÖN gyógyszertára B u d a p e s t e n , A n d r á s s y - n t 55. sz. (Eötvös-uteza sarok.) Török Egger

»

:5

n »5 M ') w n n r> «f Tt *• tt

50,000

200000 ÍOOOOO 90000 SOOOO TOOOO 60000 40000 30000 2500® 20000 15000 ÍOOOO 5000 3000 2000 ÍOOO 500 SOO SOO 170 130 ÍOO HO 40

egy

m i l l i ó korona.

Szives mielőbbi megrendeléseknél e r e d e t i s o r s j e g y e k e t a tervszerű e r e d e t i á r b a n és pedig: egy e g é s z I. o. eredeti sorsjegyet (í. «

fél

A

«

*

;{.

« negyed « * « 1..W « nyolezad « « —.75 küldünk szét u t á n v é t e l l e l , vagy a p é n z elő leges beküldése ellenében. A búzások után megküldjük tisztelt vevőinknek a bivatalos huzási jegyzéket, hivatalos tervezetek pedig díjtalanul állanak rendelkezésre. A búzások a magy.kir.kormány ellenőrzése mellett nyilvánosan történek és azoknál mindenki meg jelenhetik. Kérjük a r e n d e l i n é n y e k e t m i e l ő b b , leg később azonban

folyó év m/tjus hó 18-ig, nielv napon a liuzás v:m,

hozzánk beküldeni.

Török A. és Társa a m. kir. szab. osztály sorsjáték főelámsitói

Budapest, V. kerület, Váczi-körot 4c. Sok é s nagy n y e r e m é n y t fizettünk tisztelt vevőinknek ; rövid i d ő alatt k ö r ü l b e l ü l e g y é s fél m i l l i ó k o r o n á t .

50,G00 ZS& 13.160,000 •*•«"»"

Eltávolitja a szeplőt, májfoltot, bőratkát, pattanásokat s a bőr m i n d e n n e m ű tisztátalauságait.

Rövid idő alatt j ó hatása észlelhető!

I Í

n i>

90

Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a , d a p e s t e n , Király-uteza 1 2 .

i>

31

133 7C3 1338 gyógyszertára,

'>

5 1 7

3

R5 id idő alatt szüntet szeplőt, máj foltot, pattanást, borátkát (mitesser) ős minden más bőrbajt. Kisimítja a ránezokat és himlöhelyeket. még ko ros egyénebnek isttdebájos arezszint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint. Margit h ö l g T p o r 60 kr, 3 színben. M a r g i t s z a p p a n 35 kr. M a r g i t f o g p é p (Zahnpasta) 50 kr.

'

3

3

emelésére, tökéletesítésére és fentartísá, a legkitűnőbb, teljesen ártalmat lan, vegytiszta és zsírmentes készít meny a 750Í

FftLDES

1

N '09

A magyarországi kávésok bevásárlási forrása.

Készítő

1

cu

DEISINGEK,

A r a d o n Deák Ferencz-nteza 1 1 . sz.

uder és viz

Kinek van szeplője í

l)

1

M 63 >G5

kir. udv.és kamarai szállitónő, I . , G r a b e n 1 4 . által föltalált és hasz n á l t s z é p i t ó s z e r e k által sikerült.

1

Korunk főnyavalyája

szeplő,himlőhely,söm5r,májfoltok,fakadékok f o r r ó s á g ! p e r s e n é s e k , orrvörösség 1 é s m i n den egyéb arezvirágzások ellen, v a l a m i n t a

eddig

é v t i z e d e k k e l fiatalit, a bőrt r u g a n y o s a n é s simán tartja, e s t é n k i ° t minden hölgynek h a s z n á l n i a kellene. Egy

Ü S 2 S ? 1t k? ' P

hatóság

76ö9

k i n c s e t megszerezhetni csakis a

P O I H I F P l'.'U Í ^ S ! a l l t o c s - é s k i r - k i z - s z a b . M i n d e n h ö l g y n e k , k i egyszer pró A v u u i u 1 1 1 1 1 3 3 1 1 1 1 I C b a l t a , n é l k ü l ö z h e t e t l e n ; a bőrt v a k i t ó fehérré varázsolja es p o m p á s z o m á n c z a a l a t t a b ő r k i ü t é s e k , a n y a j e g y e k é s h i m l ő h e l y e k i s eltűnnek. A í a n c z o k a t e s r e d ő k e t k i s i m í t j a , a k á r o s s z é p i t ó s z e r e k által kitágított likacsokat ö s s z e h ú z z a e s a z a r c z n a k ü d e , r ó z s á s , fiatal s z i n t k ö l c s ö n ö z . E z a z egyetlen púder, m e l y n e k h a s z n a l a t a u t á n m o s a k o d n i l e h e t a n é l k ü l , h o g y s z e n z á c z i ó s hatása a bőrről e l t ű n n e k . E g y d o b o z á r a 2 frt 5 0 kr. é s 1 frt 5 0 k r . Iirílllft r . ' I V I ^ n i l t o t é g e l y t ftt 5 0 kr

FÉLIX

a legdrágább

»! t»

3

c*»

Margit Gréme

J ^ l l I l O I l I Í 6 Z - C S d l C Z K C I I O C S m e | y csodálatos jótékony és biz tos hatása folytán minden egyébb arczkenScsöl kiszorított, a legbiztosabban és leggyorsabban eltávolít minden szeplot, májfoltot, bibircset, bőratkát, pattanást és a kéz- és arezbőr minden egyéb tisztátlan sága! és betegségét és hatása még soha nem maradt el. Egy tégely 60 kr.

I

A női szépség

U t á n z á s o k m i a t t un- V 1 i»li-i ífikigyón ügyeljünk a o U l l l U C l

Csakis e z e n védjeg-yeryel v a l ó d i .

"«

a a>

szolgálunk.

Fiume, Scafalo

a

ujbói

sorsjegyre nyeremény jut vagyis az oldalt levő nyereményjegyzék szerint az összes sorsjegyek fele f e l t e d e n ü l n y e r n i fog. A n y e r é s i e s é l y e k teliát, mint mar általanosan ismeretes, ó r i á s i a k . Ö s s z e s e n t i z e n h á r o m m i l l i ó 100,000 k ö r ö m i t sorsolnak ki biztosan. A legnagyobb nyeremény legszerencsésebb esetben

Korona

a juta:™ 6 0 0 0 0 0 1 nyer. á 4 0 0 0 0 0

fiz

Hirdetések felvétetnek a

BUDAPEST.

100,000

korona

A nyeremények résilctcs beoszt:isa a következő'

Szt.-Margitszigeti gyógyfíirdőhely. A Szt.-Margitszigeti 43.7° C. h é w i z kitűnő eredménynyel használtatott a kö vetkező kóralakok ellen : k ö s s v é n y , o s ú z , z s á b á k , i d ü l t k i l t e g e k , m á j - , gyomor-, bélbántalmak, hólyaghurut, n ő i bántalmak, garat-, g é g e - , tüdőhurut, é s i d e g b á n t a l m a k . H a s s a g e é s v i l l a m o s fürdő. Tiszta, pormentes levegő é s 300 vendégszoba, társalgási terem, posta, telefon, távird', gyógyszertár é s elismert jó konyha. Rendelő fűrdőorvos dr. B a n e r / \ . t n l főherczegi udvari orvos. Naponta katona- é s ozigányzene. Hajóközle kedés félóránként.

A negyedik nagy m. kir. oeztálysorsjáték nem sokára ismét kezdődik és

A legnaayobb nyeremény legszerencsésebb esetben :

(eskór-,

esetben

1 . 0 0 0 , 0 0 0 korona

M . F A N Y A U gyógyszerész

ideges állapotokban) szenved, kérjen arról szóló füzeteket. Kívánatra ingyen é s bér mentve megküldi a SchwanenApotheke, Frankfurt a. M.

•

Legnagyobb nyeremény

Biztos gyógyulás az •Antlepllepticrne de Ideg-e < által az idegbántalmak minden neméből, kivált pedig a napjainkig gyóívithatlannak tartott epilepsziából. A röpirat bó felvilágosítást és a gyógyulási esetek nagy számát igazoló bizonyítványokat tartalmaz. Ezt mindenki ingyen megkaphatja, ki bérmentes levél ben kéri. Gzimezendő:

L I L L E

303

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

1 8 9 9 . 4 6 . ÉVFOLYAM.

EPILEPSZIA.

Nem kell az arczbőrt elhauyagolni, hanem mielőtt szél vagy napsugarán a szeplőt vagy más tisztátlan fol tokat előidéznék, használják a M i l l e P l e n r s Crémet. Pröba tégely 50 kr, hozzávaló könyvecske vei, szappan 40 kr. Poudre feher v. rózsaszín 1 doboz 60 kr. Nem eléggé ajáulhatom hölgyeinknek h o m lok k ö t ő m e t , mely a legröJidei>b id"> alatt a ránozokat a homlokról tökéletesen kisimítja, nappal vagy éjjel alkalmazható ; darabja utasitassil 1 frt 50 kr. B i z t o s e r e d m é n y és czikkeim ártatlauságáért kezeskedem, utánvét mellett külköm, MA.NDL ID i Budapest™, Bsthlen-uicza 12.0. sOKf 7805

SZAM.

Torok A. és Társa uraknak Budapest.

Kendelőlevél levágandó.

Kérek részemre -L 03zt. m. kir. szab. ósztálysorsjáték eredeti sorsjegyet a hivatalos tervezettel együtt küldeni. _ » s„„-«^+ frt I iilánvélele/.iu kerein U nem tetsző törlendő. Az összeget frt f postautalványával küldöm. í A m 5 1 "

Főraktárak: J ó z s e f gyógyszertára Király-utcza 12. sz. A . F i a i gyógyszertára, Váczi-körut 17. sz. Kapható minden

gyógyszertárban.

Minden hölgynek! A legújabb párisi összegyürhetlen selyemgáz nyakbodrok Jabot'k, Plastronok.

Pichuk, gallérok és nyakdiszek. Párisi glace, czérna és selyeinkeztyük. A legszebb női övek. Valódi brüsseli és divat fátyolok minden lehető színben és kivitelben. N e g l i g é í ő k ö t ó k é s e e l i a r peok. Valódi brüsseli csipkelegyezők. Lyoni és spanyol g r e n a d a - k e n d ő k és e r c h a r p e o k . C s i p k e z s e b k e n d o k , sza l a g o k é s a p p l i k á o z i ő k . Mindennemű csipke fehérnemuekre es ruhákia a l e g j u t á n y o s a b b a n k a p h a t ó k c s a k i s női pipere és csipkeüzletében. BUDAPEST, IV., Eayetem-utcsta 7. s/ám.

Schopf Margit Xapoiita

érkeznek

njiloitsái/o/;.

~w

H e l y b e l i , v a l a m i n t vidéki megrendelések a legpontosabban e«k5«51tetiiek.

Látképes

levelező lapok. Gyűjtök

figyelmébe!

1 0 0 d r b válogatott bu dapesti és külföldi virá gos, Roccoco, gyermek, cziczá«. Angol kártyák művészies kivitelben, húsvéti, történelmi é s a l k a l m i levelezőlap, kí vánatra vegyesen össze állítva 2 f r t 5 0 la-, az összeg előleges bekül dése mellett b é r m e n t v e . Levelezőlap-albumok 1 f r t t ó l feljebb. K l ó i n Vilmos papirkereskedése Budapest, VIII., Kerepesi-ut 7 3 . a D e b reczen szállodával szemben.Telefonül—Ol.Czégünkre ügyelni t e s s é k ! 8081

Íloln'ii.M'ri»

Ferencz

BUDAPEST, VI., N a g y n i e z ő - n t c z a 4 6 . sz., s a j á t h á z . Kézimunka I' ü g K <> » y

hímzésekhez, éK

1> « . t o e h o se

m i n d e n n e m ű p a s z o m á n y , zsinór, bojt és rajtok. A r a n y

esipke, zsinór, paszomány és gombkötő áruk. Képe*

árjegyzékek

ingyent

<:s bér nentre.

8204

|arád g y ó g y f ü r d ő ( H e v e s

v á r m e g y é b e n ) .

Termé»ietea arséndns vasas tryóíyvii, vasas t l m s ó s fardőkkel. é g v é n e s - k é n e s é s v a s a s s a v a n y u viz-f orrásokkal, Ii i d e g v i z - g y ó g y i n t é z e t t e l . Eloévad május 15-től június 15-ig. főéyad j ú n i u s 15-től aug. 20-ig, utóévad ang, 2 J-ától s z e p t . v é g é i g t a r t . - Bővebb felvilágositassal és ingjen prospektu s i l szolgál a fürdőig azgatósag.

304

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

„A világ legjobb sámfája"

Legjobb és leghirnavesabb pip*r« hölgy por : •

"«rt** X.0Í Kálinltgm

férfi divat és fehérnemű raktárában. Budapest, IV., Koronahereieg-oteza 11. sz. és VIII., Kerepesi-át 9. 7797 Férfi ingek, Jáger - áruk, vadász és sport-czikkek dús választékban kaphatók. KeatTttk és Nyakkendők.

tlztpsr

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ

8. m . da U P a l i , 9 — P A R I S

PARIS

Saját készítmény Ü

árjegyzék

m.

a legválogatottabb színárnyalatokban, utolérhetetlen vá lasztékban, valamint fekete, fehér és színes selymek a jó viselhetőségért írásbeli jótállással. Közvetetten eladás gyári ára'on, egyes ruhákra is portó- és vámmentesen a házhoz szállítva. Ezer meg ezer el >smerő levél. Minták postafordultával.

párja

frt 1.50

**%.

G R I E D E R A D O L F ÉS T5á királyi szállítók selyemkelme-gyarak szrtvetsóge Z ü r i c h .

7781

P O I L Á K D. H.

é r ez á r u - c s a r n o k a

«*r&—

ajá Íja szolidan készi.lt

Budapest I V . kerület, (Károlylaktanya) Károly-ntcza 12. 7920

Vidékre

évroLum.

Selyemkelmék

Köté'áruk, isinegek, zsákok, ponyvák Torna eszközök f i i g g á g y a k és m i n d e n n e m ű h á l ó k i p a r t e l e p e . Val. angol F o o t - B a l l és L a w n T e n n i s játék gyári raktára

tm

SZÁM. 1899. 4 6 .

Foulards-

FÖLDVÁRY I M R E

I 8 M U T T A L VEGYÍTVE

^

18.

gyermek-kocsijait

szerint. "•>

.CTA*

arany, 18 ezüst érem, 30 tiszteleti és elösmerü okmány. Régi jóhirú köszvény, reuma C& ídegftjdnlum c-llen (bedürzxó é>re> az emberi test iz mainak éé ir.ainak erősité ere

Kwizda Fluidja (Kwizda-féle Koszvéayflaidja.)

A kigyó

K

a legegyszerűbb és a legfinomabb kivitelben, továbbá bronzárnkat, írókészleteket, dohányzókészle teket, kávé- és teagépeket, szalon- és ebéd lőbe való lusztereket, jégszekrényeket magá nosoknak . . . __. __. . . . . 15—35 frtért. S z a l o n j é g s z e k r é n y e k zománezozott viztartálylyal >. . . . . . . . . . . . . 4 5 — 8 5 • J é g s z e k r é n y e k hentesnek, mészáros __1 75—159 « nak és sörcsarnokba Vasbntorok, mosdóasztalok, g y e r m e k á g y a k , sza lonágyak, k e r t i padok, székek, asztalok, fürdő kádak, ülőkádak,szobaárnyékszék,angol szoba árnyékszék, angol zuhanykészülékek, altest m o s ó t á l a k a legolcsóbb árakon. K o n y h a b e r e n d e z é s e k . . . ___ . . . 2 5 - 5 0 0 f r t i g . Megrendelési c z i m : 8090

védjegygyei.

** \&

Erc-drn*'nyesen hasznaivá turüták, kerék párosok M lovaglók által nagyobb tú ál u'án. erősítésre és erfgyujlésre. A r a k : >/• p a l a c z k 1 f r t . '/» p a l a c z k 6 0 k p . Csakis a fenti védjegyes a valódi. — Kap ható minden gyógyszertárban. Fínktír Magyarország részére: T ö r f i k J ó z s e f gyógyszerésznél Budapest, Király-ntcza 12. Kreisapotheke, Koraenbnrg (Bécs mellett). A név, ng.'COJ és csőn agolás törvényesen védett. 8172

Vérszegények

LEjnATTERHORN(aRViN) dtpai^ RIFFELALP. Suiss

Palais hajifjitó

lábbadozób vassal igyanak Va liter ÍÍIÍI

frt 30 kr. • Vi liter ára

U frl • • Készítő Serravallo gyógyszerész Triesztben P o m p á i i » ü , a miért a gyermekek is igen szívesen iszszák Sokszor kitüntették, Minden gyógyszertárban kapni.

Ér

A t. közönség kényelmére az érczárucsai nok esti 9 óráig nyitva van. — Árjegyzék kívánatra béimentve küldetik.

használatával a megőszült haj eredeti színét nyeri vissza. A fejbőrt nem festi, a ruha neműn fohot nem hagy, többi előnye, hogy a hajtüszőket e ősbiti és hogy teljesen ár talmatlan. Egy üreg ára 1 frt. Főraktár Budapesten: P e t r i Ottó gyógyszertárában, I., A t t i l a - k ö r u t 4 7 . Kap ható : V á c z i - k ö r u t 6 6 . s z . , N á d o r - n t c s a 3 . és K i r á l y n t c z a 3 6 . s z á m alatti gyógyS7ertárakban is. 8045

•f

O F F

aláírással ti van látva, a z é r t i s e r r e ügyelni kell. — 1 doboz ára 6 0 kr. Vidékre 80 kr,előzetes beküldése mellett bérmentve.

J Á N O S

Egy doboz í r t 10 kr., egy zacskó ára 30 U ~901 Kapható az összes gyógyszertárakban, drogna-, eatmege éa fttszerkereskedésekben. Magyarországi kixáxóUfOs fő raktár :

TÖKÖK

Magyarországi főraktár: Török József gyógysz. Budapesté, Király-u. 12.

JÓZSEF

ayóoysjeriára

B U D A P E S T , K i r á l y - u t c z a 12 s z .

KÁROLY TIVADAR BAJOR HERCZEG.

SIEMENS és HALSKE Budapest, VHE. kerület, Kerepesi-ut 21. szám. Készít:

villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, gyárosok és magánosok részére.

Elektrolytikus berendezéseket. Villamos vasutakat. Bánya-vasutakat. E g y e n á r a m ú - , forgó á r a m ú - és váltakozó á r a m ú

generátorokat és m o t o r o k a t , v e z e t é k a n y a g o k a t , k á b e l e k e t , i v és izzó-lámpákat.

Távíró- és távbeszélő-készülékeket. — Mérő-készülékeket. 8139

Budapesten, IV. ker., Muzenm-körut 23. szám. *

i MÚLT ÁPRILIS hó 29-én szép családi ünnepet / \ ült Bajorország egyik legnépszerűbb herXjLczegi háza: ezüst-menyekzőjét tartotta az orvosi, különösen a szemorvosi gyakorlatával világhírre emelkedett dr. Károly Tivadar herczeg, a bajor királyi család herczegi ágának ez idő szerinti feje, nagy emlékezetű Erzsébet királynénk testvéröcscse, ki hozzá méltó nejé

hallgatta az orvoskari előadásokat, látogatta a kórházakat s fáradhatatlanul dolgozott a bonczteremben. Majd Rothmund tanár mellett a szemorvoslást tanulta, a miben aránylag rövid idő alatt olyan avatottságra tett szert, hogy nem sokára önállóan volt képes végrehajtani egy hályogirtó műtétet. Ez a siker annyira föl buzdította, hogy ettől kezdve a szembajok gyó gyítását választotta külön szakjává. Ma is főleg ezen a téren működik [fáradhatatlan kitartással és nagy sikerről.

MALÁTA-CUKORKÁI

£\f

EPJT nagy üveg ára 2 kor, egy kisebb üreg ára 1 kor.

Brázay Kálmán

srilHKA'K I,,

• ®T\Pjf gyógyszerész fföf MEIDLING - BÉCS. r ^^^°jT Csak a k k o r v a l ó d i , ha min-

á'tááno-an ismert kitűnő háziszer ; különösen a b e d ö r z s ö l é s kenő - gyúró - gyógymódnál ( m a s s a g e ) igen jó hatású. Ajánlható egyszersmind fogt i s z t í t ó s z e r ü l is, a mennyi ben a f o g a k f é n y é t elősegíti, a f o g h u s t e r ő s b i t i és a s z á j tiszte, szcg'alan izt nyer n szesz elpárolgása után, úgyszin tén f e j m o s á s r a és a h a j i d e g e k n c s i t é s é r e a fejkorpa kép ződés megakadályozására é s annak megszüntetésére.

HERCZEGNŐ EZÜST-MENYEKZŐJE.

mely a jótékonyság gyakorlását tette élete fő feladatává. Károly Tivadar bajor herczeg nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Ügy is, mint boldogult Erzsébet királynénk testvére, úgy is mint feje delmi származású orvos elég gyakran volt köz tünk emlegetés tárgya. Közelebb ünnepelt ezüstmenyekzője alkalmából élete történetéből is el mondjuk a következőket. Károly Tivadar herczeg 1839 augusztus 9-én született Possenhofenben, Felső-Bajor-

EL L E N mely olyannyira ajánlva lett az orvotoktól, mely olyannyira bevált, mely olyannyira elismerve lett, mely olyannyira be van vezetve, N mely olyannyira malátatartalmu, mely oly nagy elismerésben részesDIt császárok, királyok, herczegek részéről és ki lett tüntetve arany- cs ezüst-érmekkel; mely olyannyira enyhitőleg és nyálkaoldólag hat és 50 év óta kitttnő tulajdonságainál fogva legjobb eredroénynyel használtatik, miről ezrekre menő elismerő nyi latkozatok adnak tanúságot, köztük orvosi szak tekintélyektől és mint

4&

&:&< tátik. X l W S ^

SÓSBORSZESZ

KÁROLY TIVADAR BAJOR HERCZEG ÉS MÁRIA JOZEFA

Külföldi elö&utéMkhu a poetaileg megliatároioti viteldíj ia csatolandó

KÖHÖGÉS ÉSREKEDTSÉG

LUSER L.-féle t u r i s t a tapasz.

Az általánosan isméit, jó hír névnek örvtndő 8 több oldaluJag kitüntetett tósborszesz-kés z i t a é n y m i — kelendőségénél fogra — sok utánzásnak lévén az utóbbi időben kitéve, elható roztam. hogy azokon czimjegyeimet módosítom s aira kék nyomatban saját házam külső alakját veszem föl, beje gyeztetvén az e g y - z r s m i n d védjegyként a budapesti ipar kamaránál.

Előfizetési feltételek: VASABNAPI UJSAG éa ( egész évre 1 2 Irt torpan a VASABNAPI UJSiG { *?*" *™ ® "* Cacpan a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK J ***" *"* ő ' » « 1 félévre — 4 • POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ félévre — 6 \ félévre — Ji-fM)

NINCS CUKORKA

Biztosan és gyorsan ható szer, t y ú k s z e m s z e m ö l c s és talp, valamint a sarok bőr. k e m é n y e d é s e i , to^ ^ ^ vébbá mindennemű .^^jí^ < Kőzbőrelszarusodás, > % £ ? .ponti ellen. A h a t á s szétküldési ért jótállás raktár: vállalSfjr,

lísgusztább éjíénj-eJ

czáru-csarnok

Budapest, Granátos-nteza és Kossuth Lajos-utcza 2. sarok.

46. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, MÁJUS 7.

19. SZÁM. 1899.

Vasúti váltó-biztositó berendezéseket. Jelző-berendezéseket. Mérő-készülékeket. Vezetéke-berendezéseket központi telepekhez való bekapcsolásra.

Világító testeket.

m5

trrmnklin-Táranlat n y o n t d i j a , (Budapesten I V „ P g y e t e m - u t o t a

i.\

Világító testeket.

MÁRIA JOZEFA HERCZEGNÖ.

vei, Mária Jozefa braganzai herczegnővel együtt arra szenteli életét és tevékenységét, hogy beteg ségben, kivált szembajban szenvedő embertár sait mennél sikeresebb orvosi segélyben része sítse. Ezrekre megy azoknak száma, kik egészségű ket, szemük világának visszanyerését a tudós herczegi orvosnak köszönhetik, s még több ezerre azoké, a kik az ezüst-menyekző boldog napján a hála és tisztelet üdvözléseivel járultak az örömünnep bensőségének emeléséhez, teljes szívből áldván azt a ritka fejedelmi párt, a

országban. Katonai nevelést kapott s már igen ifjan a tüzérséghez osztották be. 1865 elején házasságra lépett János szász király leányával, Zsófia herczegnővel. Igen boldog családi élete azonban csak két évig tartott, mert nejét egy csekély torokbajból származott betegségben el vesztette. Az orvosoknak e baj gyógyításakor tanúsított tehetetlensége arra ösztönözte, hogy az orvosi tudományok tanulására adja magát Elhalt nejétől maradt kis leányát, Amáliát, gondos ápolásra bízva, beiratkozott a müncheni egyetemre s nagy szorgalommal és kitartással

1874 április 29-én második házasságra lépett az egykori portugál trónkövetelő, Don Miguel leányával, az 1857 márczius 19-ikén született Mária Jozefa (Maria Jósé) braganzai herczeg nővel s ugyanez időtájban orvosi oklevelet sze rezvén, egészen az orvosi pályára szentelte magát. Rendes lakhelye Tegernsee várkastély, ott fogad minden rendű s rangú beteget, s nehéz műtéteinél szerető neje is mindig készségesen segédkezik neki. Testvérbátyja, Lajos, rangján aluli házassá got kötvén, e miatt 1888 november 15-én ő rá

1?. SZÁM évíoltám. «levesmerőkanál. tejmerőkanalat tojástartót,

Recommend Documents