1. sz. füzet

MAGYAR MŰSZAKI BIZTONSÁGI HIVATAL

1. sz. füzet A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő dokumentációjából a szakhatósági tevékenységi körrel összefüggő dokumentációrészek bemutatása

2001-2005.

‘Seveso’ Füzetek, № 1

MŰSZAKI BIZTONSÁGI FŐFELÜGYELET

Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy nem tehető felelőssé az alábbiakban közölt adatok, illetőleg információk felhasználásával összefüggésben.

‘Seveso’ Füzetek „A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő dokumentációjából a szakhatósági tevékenységi körrel összefüggő dokumentációrészek bemutatása” A ‘Seveso’ Füzetek sorozat szakmai tartalmának összeállítása a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (MBF/MMBH) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek szabályozásával (ún. ‘Seveso 2’ irányelv) foglalkozó szerzői kollektívájának munkája. Témavezető és szerkesztő: Cseh Gábor

E füzet szerzője: Cseh Gábor

Szakmailag ellenőrizte: Barczi Győző

© MBF/MMBH. Budapest, 2001-2005. 2



TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető .................................................................................................................... 4 1.

Biztonsági jelentés .......................................................................................... 5

2.

Biztonsági elemzés .......................................................................................... 9 1. sz. melléklet: Teljes körű berendezésjegyzék veszélyes létesítményenként

......................... 10

2/a. sz. melléklet: A veszélyesanyag-leltár táblázata ....................................................................... 11 2/b. sz. melléklet: Veszélyes anyagok besorolás szerinti összesítő táblázata ................................ 12 3. sz. melléklet: A berendezések állagára vonatkozó információk ............................................. 13 4. sz. melléklet: Kivonat az Európai Bizottság által kiadott „96/82/EK Tanácsi Irányelv – Kérdések és válaszok” c. tájékoztató anyagból .................................................................................... 14 5. sz. melléklet: A veszélyes üzemek azonosításával kapcsolatos néhány szempont ................................................................................................ 23 1. sz. függelék: Egyes adatbázisok és módszerek a valószínűségi alapú mennyiségi kockázatértékeléshez 2. sz. függelék: Példák a veszélyes üzem azonosítására

3



BEVEZETŐ A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) meghatározza az üzemeltető által összeállítandó és a hatóság részére megküldendő biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés tartalmát, de nem tesz különbséget aszerint, hogy a dokumentáció mely részeinek közvetlen felülvizsgálatát végzi a hatóság és melyekét a szakhatóság. A szakhatósági tevékenységi kört a 42/2001. (XII. 23.) GM r. (a továbbiakban: GM r.) pontosítja. E tájékoztató anyag célja a hatóság (BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) részére megküldendő dokumentációból (biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés) azoknak a részeknek a megjelölése, amelyeket elsősorban a szakhatóság fog felülvizsgálni, illetőleg amelyek a szakhatóság számára is szükségesek. E tájékoztató anyag tartalma természetesen nem jogszabály, de még az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé sem sorolható. Ennélfogva kötelező ereje nincs. Mivel az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában megállapította, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény „garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, így az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes”, ezért ennek az ismertetőnek sem normatív irányítás kialakítása a célja, hanem a dokumentáció-összeállítás segítése. Ahol az R.az üzemeltetőnek mérlegelési lehetőséget biztosít a veszélytelen működés bizonyítása módjának, illetőleg részletességének megválasztásában, ott az üzemeltető e jogait az alábbiak nem csorbítják. Más szóval ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben az alábbiakban leírtak teljes mértékben figyelmen kívül hagyhatók. A fentiek ugyanakkor nem befolyásolják azt, hogy a szakhatóság az üzemeltetői bizonyítás megfelelőségét a jogszabály szerint önállóan ítélje meg és a bizonyításhoz szükséges kiegészítő adatok és tájékoztatás kérésére vonatkozó elvitathatatlan jogával szükség szerint éljen is. Az 1-3. sz. melléklet a veszélyes anyagok, illetőleg a berendezések összefoglaló jellegű bemutatásához ad ötleteket táblázat-minták bemutatásával. A 4. sz. melléklet kivonatos formában tartalmazza az Európai Bizottság által a tárgyban egyfajta közösségi jogszabály értelmezés céljából kiadott tájékoztatást. Mivel magának a 96/82/EK Tanácsi Irányelvnek a vonatkozó magyar jogszabályokra közvetlen hatása nincs, ezért az ott közöltek sem bírnak kötelező erővel. Az 5. sz. melléklet a veszélyes üzemek azonosításával kapcsolatos néhány sajátos szempontra hívja fel a figyelmet.

4



1. Biztonsági jelentés 1.1. A veszélyes üzemet és környezetét bemutató térkép vagy helyszínrajz (ún. átnézeti helyszínrajz) – Jellemző méretaránya legalább 1:10.000. Az átnézeti helyszínrajz mérethelyesen feltünteti az üzemet és környezetét, bemutatja az üzem veszélyes és egyéb létesítményeit, a szomszédos üzemeket, létesítményeket, lakó- és középületeket, utakat, vasutakat. Az R.3. sz. melléklet 2.2.2., 3.2. és 3.3. pontja utal a tartalomra. 1.2. Az üzem leírása (R. 3. sz. melléklet 2.3. pontja szerint) 1.2.1. Az üzem alaprajza az R.3. sz. melléklet 2.3.2. szerinti szempontok figyelembevételével – A telepítési terv, „Plot plan” jellemző méretaránya 1:250 – 1:1000. Mérethelyesen bemutatja az üzemi létesítményeken vagy létesítménycsoportokon belül az egyes készülékeket, berendezéseket az üzemben használt jelükkel és megnevezésükkel együtt. Többszintes létesítmény esetén bemutatja az egyes szinteken lévő berendezéseket is. Feltünteti a csőhidak, csővezetékek, készülékek, berendezések szerkezeti tartóoszlopait, a készülékalapokat, utakat (útközéppel, sugárral együtt). Megjegyzés: A fenti elnevezések az egyes iparági gyakorlatban eltérhetnek, de tartalmilag egyértelműen azonosíthatók.

1.2.2. A gyártási (technológiai) folyamatok bemutatása rajzban (pl. technológiai folyamatábrák, blokkdiagramok, P&I rajzok) és leírás formájában az R.3. sz. mellékletének 2.3.3., 2.3.4. és 2.3.5. pontjaiban foglaltak figyelembevételével. Megjegyzés: Példa a dokumentációrész kidolgozásának egy célszerű formájára a) Általános leírás, amely a veszélyes üzem összes veszélyes létesítményét ismerteti vázlatosan a fő folyamatok, jellemző adatok bemutatásával. [A technológiai folyamatábra (PFD – Process Flow Diagram) bemutatja az egyes létesítményekben alkalmazott technológiai eljárásokat. Ábrázolja a technológiai folyamat megértése szempontjából fontos főbb készülékeket, azok jellemző alakját, méretét, a készülékeket összekötő anyagáramokat. Mutatja az egyes anyagáramokhoz tartozó közeg megnevezés, halmazállapot, mennyiség, nyomás, hőmérséklet értékeket, esetenként anyag- és energiamérleget. Szabványos (ISO) jelöléssel ábrázolja a főbb irányítástechnikai elemeket (műszerköröket) is. A blokkdiagram több létesítményből álló üzem esetén bemutatja az egyes létesítmények közti technológiai kapcsolatokat, anyagforgalmat, feltünteti az anyagok megnevezését és mennyiségét.] b) Nagyon hasznos része lehet a bemutatásnak az 1. sz. melléklet („Teljes körű berendezésjegyzék veszélyes létesítményenként”) szerinti táblázatos formában összeállított berendezésjegyzék. c) Részletesebb ismertetés az elvégzett elemzések alapján legveszélyesebbnek talált létesítményekről (technológiai folyamatokról) az R.3. sz. melléklet 2.3.4. pontjában felsorolt szempontok értelemszerű figyelembevételével. A részletesebb bemutatásnak egy lehetséges módja pl. a folyamatábrák mellett a technológiai leírásgyűjtemény csatolása a dokumentációhoz.

1.2.3. A 2002. január elsején már működő veszélyes üzemek esetén azoknak a létesítményeknek, berendezéseknek a felsorolása, amely(ek)et valamely kötelező előírás miatt határidőhöz kötötten átalakítanak vagy leállítanak. (Ez az R.6. §-ában foglaltakhoz kapcsolható előzetes információ.) A felsorolás lehetőség szerint tartalmazza a következőket: a) a létesítmény, berendezés megnevezése; b) a vonatkozó előírás megnevezése; c) az előírt határidő. Magyarázat: Az összeállítás elkészítése nem kötelező, de nagyon hasznos – ha egyáltalán vannak ilyen előre látható események. Ezek a várható módosítások, változtatások előre vetítik az R.6. § szerinti esetleges rendkívüli felülvizsgálat lehetőségét, amely sem az üzemeltető, sem a szakhatóság számára nem közömbös információ.

1.2.4. Az R. 3. sz. melléklet 2.3.7. pontjában a jogalkotó egyaránt felsorolta az eszköz-berendezés és a szervezet jellegű infrastrukturális elemeket. Miután a súlyos balesetek megelőzése szempontjából kiemelt fontossággal bír a biztonságirányítási rendszer, ajánlott a szervezeteket ebből a blokkból kiemelni és a biztonságirányítási rendszer ismertetésének keretében bemutatni. [(R. 3. sz. melléklet 2.3.7. q), s)]

5



1.3.

Veszélyes anyagok bemutatása az R.3. sz. melléklet 2.3.8. és 2.3.9. pontjai szerinti tartalommal Magyarázat: Az R. 3. sz. melléklet 2.3.8. e) pontja a veszélyes anyagok jelenlévő maximális mennyiségét határozza meg, a 2.3.9. pedig a csoportosítást. Nem nevesített a technológiában jelenlévő anyagok mennyisége, amely azonban nyilvánvalóan része a maximális mennyiségnek. Ez az adat egy esetleges nemkívánatos esemény bekövetkezésekor nyer jelentőséget. Az R. 3. sz. melléklet 2.3.8. d) pontjában említett egyéb információnak tekinthető annak a számítási módszernek és a módszer keretében alkalmazott megközelítéseknek, elhanyagolásoknak a részletes indokolással alátámasztott ismertetése, amelyeket a veszélyes anyagok jelenlévő maximális mennyiségének kiszámításához alkalmaztak, illetőleg figyelembe vettek. A veszélyes anyagok jól áttekinthető, összefoglaló jellegű bemutatására alkalmas formátumra mutatnak példát a 2a) és 2b) mellékletben foglalt táblázatok.

1.4.

A súlyos baleset által való veszélyeztetés üzemeltetői értékelésének dokumentálása (R. 3. sz. melléklet 2.5.) Az R. 3. sz. melléklet 2.5.1.-2.5.3. pontjában körülírt értékelő elemzés felülvizsgálata képezi – a biztonságirányítási rendszer egyes részeire irányuló szakhatósági felülvizsgálat mellett – a szakhatósági felülvizsgálati tevékenység gerincét. Az elvégzett felülvizsgálatból levonható következtetések ugyan nem kizárólagosak, de kiemelt jelentőséggel bírnak a veszélyesség szakhatósági megítélése [R. 7. § (2)] és a technológia minden elemére és minden üzemmódjára elvégzett veszélyazonosítás és kockázatértékelés szakhatósági felülvizsgálata [R. 5. sz. melléklet 1.3. és GM r. 2. § b)-d) pontjai] szempontjából. Itt kell említést tenni arról, hogy a felülvizsgálat során a szakhatóságot csakúgy mint a hatóságot kötik az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 26. §-ában foglaltak (a tényállás tisztázása) is. Ebből a szempontból is nagy jelentőséggel bírnak tehát a lefolytatott és dokumentált elemzések, amelyek a biztonságos működés bizonyításának nélkülözhetetlen eszközei. Az R. 3. sz. melléklet 2.5.2. pontja előírja, hogy az üzemeltető az elemzésekhez bármilyen a nemzetközi gyakorlatban, a szakma által általánosan elfogadott módszert használhat. Részben ezzel is magyarázható az a körülmény, hogy az R.nem foglalkozik az elvégzett elemzés dokumentálásának részletkérdéseivel. Szakhatósági szempontból sem mondhatók meg előre, hogy konkrétan mely adatokat, összeállításokat kell felülvizsgálni, de általánosan megjelölhetők azok a dokumentációrészek, amelyeket az üzemeltető feltehetően el fog készíteni. Ezek az elemzési folyamatnak olyan általános összetevői, amelyek nélkül elemzés szakmailag el sem végezhető, és amelyek ezért meg is nevezhetők. Az alábbi felsorolás azt mutatja be, hogy a szakhatóság szempontjából mely munkafolyamatok dokumentálása a legfontosabb, milyen módon célszerű a dokumentálást elvégezni és mely dokumentációrészek rendelkezésre állása jelent leginkább segítséget az eredményes szakhatósági tevékenységhez.

1.4.1 Az összes elvégzett elemzés áttekintő jellegű felsorolása veszélyes létesítményenkénti csoportosításban az alábbi szempontok szerint: Az elemzés végeseményeinek

Az érintett berendezés megnevezése (1)

Az elemzési módszer megnevezése (2)

megnevezése (3)

…

…

…

valószínűségi mérőszáma vagy valószínűségi kategóriája …

A veszélyes anyag megnevezése …

Megjegyzések: (1) Az érintett berendezés alatt a veszélyes létesítménynek az elemzésbe bevont berendezéseit kell érteni. Az elemzésbe be nem vont berendezéseket célszerű külön felsorolni és röviden indokolni a kihagyásukat. (2) Egy adott berendezés többféle módszerrel elvégzett elemzésben is szerepelhet; ez esetben minden módszer megnevezendő. (3) A végesemény alatt jelen esetben a lehetséges súlyos balesetet közvetlenül megelőző eseményt kell érteni, mint pl. egy nyomástartó edény falának felrepedése.

1.4.2. A legsúlyosabb következményekkel járó balesetfajták (R. 3. sz. melléklet 2.5.3.) részletes bemutatása az alábbi dokumentálással: a) A súlyos baleseti lehetőség kialakulását eredményező eseménysorok, hibalehetőségek feltárását tartalmazó teljes elemzési dokumentáció. (Pl. HAZOP-táblázatok, eseményfák, hibafák, stb. adatokkal, magyarázatokkal, számításokkal.) 6



b) c) d)

e)

Az érintett berendezéseket bemutató minden részletre kiterjedő kapcsolási rajz-részlet, amely tartalmazza – az R.3. sz. melléklet 2.3.4. pontja szerinti adatokat. A berendezés jellemző vázlatos műszaki dokumentációja. Az elemzés során feltárt súlyos balesetekhez tartozóan a veszélyes anyag kibocsátásával kapcsolatos összes lényeges adat, körülmény a szükséges indokolással, magyarázatokkal együtt, különös tekintettel az alábbiakra: da) a hibahely jellemzése, amelyen át a veszélyes anyag a szabadba juthat (geometriai jellemzők úm. alak, méret – pl. ∅ 15 mm lyuk –, stb.); db) a veszélyes anyag összetétele, halmazállapota, állapotjellemzői a kibocsátási állapotban; dc) a kibocsátás időtényezője az időtartamot meghatározó összes befolyásoló körülmény ismertetésével; dd) a kibocsátott anyag mennyisége, a meghatározásához felhasznált számítási eljárás. Szoftver alkalmazása esetén annak a számítási eljárásnak a bemutatása, amely alapján a szoftver működik. A veszélyes anyagban (pl. raktározási körülmények között) káros folyamatot kiváltó („iniciáló”) hatás ismertetése.

Megjegyzés: Bizonyos adatbázisok és módszertani leírások, szoftverek ismertek a nemzetközi gyakorlatban. Néhányat ezek közül a Függelékben felsoroltunk, kifejezetten tájékoztatásul és nem ajánlásképpen. A felhasználásról az üzemeltetőnek kell döntenie. Kizárólagos alkalmazásuk nem jelenti a jogszabályokban előírt bizonyítási kötelezettség automatikus teljesítését. Új veszélyes létesítmények (üzemek) és már működő veszélyes ipari üzemek esetében egyaránt hasznos adalékát képezheti a biztonságos működés bizonyításának az azonos vagy hasonló technológiájú veszélyes létesítményekről (üzemekről) rendelkezésre álló biztonságtechnikai nemzetközi tapasztalatok minél szélesebb körű és minél több adattal alátámasztott bemutatása.

1.4.3. Az elemzés során felhasznált adatok forrásának, az alkalmazott módszereknek, számítási eljárásoknak a megnevezése, bemutatása lehetőleg az alábbi információk megadásával: a) az elemzés során a munkacsoport által generált „saját” adatok kialakításának módja, forrása; b) adatbázis, illetőleg adatbázis-szoftver esetén az adatbázis kidolgozójának és/vagy az adatszolgáltatónak a megnevezése, címe; c) elemző, illetőleg elemző-értékelő szoftver esetén ca) a készítő neve, címe; cb) az alkalmazott elemzési, illetőleg számítási eljárás ismertetése. 1.4.4. Az elemzésben részt vettek névsora, beosztása, ha több csoport működött – csoportonként, megjelölve a csoportok vezetőit. Külső cég bevonása esetén a cég neve, címe, elérhetősége. (Különös jelentőséggel bír a licencadó vagy tervező cég képviselőjének részvétele az elemző munkában és ez esetben az erre utaló jelzés a biztonsági jelentésben, illetőleg biztonsági elemzésben.) Megjegyzés: Az eddig felsorolt összes információnak a legsúlyosabb következményekkel járó balesetfajta (tehát pl. tűz, robbanás, mérgezés) a kritikus eleme. Erre nézve sem az R., sem a GM r. nem tartalmaz útmutatást. Egy lehetséges megközelítési mód az, hogy a kiszámított egyéni kockázati értékekből visszafelé következtetve jelöljük ki a bemutatandó baleseteket – pl. valamely konkrét esetben a legsúlyosabb következményekkel járó balesetek azok a tűzesetek lehetnek, amelyekhez tartozik olyan 5x10-7 halálozás/év nagyságú vagy azt meghaladó egyéni kockázati érték (határgörbe), amely az üzemeltető telekhatárán kívülre esik. Amennyiben ilyen érték nem mutatható ki, akkor célszerű a szakhatóságot megkeresni és megállapodásban rögzíteni a részletesebb bemutatásra szolgáló elemzési dokumentáció részeket. Előfordulhat, hogy az üzemeltető az elvégzett elemzések kedvező végeredménye alapján nem érzi szükségét annak, hogy a biztonsági jelentésben (biztonsági elemzésben) az elemzési munkát részletesen dokumentálja. Ez a szakhatóság számára nyilvánvalóan nem elfogadható, ezért ilyen esetben a szakhatóság a biztonsági jelentés (biztonsági elemzés) kézhezvételét követően fogja bekérni a szükséges dokumentációt.

7



1.4.5. Meglévő üzemek esetében nagyon hasznos kiegészítője lehet az elvégzett ellenőrzéseknek, sőt az elemzések elvégzéséhez is segítséget nyújthat egy olyan összeállítás, amely az üzem fennállása óta az egyes veszélyes létesítményekben bekövetkezett összes üzemzavar rövid jellemzését tartalmazza például az alábbi tartalommal: • az érintett létesítmény megnevezése; • a berendezés, illetőleg berendezéscsoport megnevezése, amelyhez a bekövetkezett esemény közvetlenül kapcsolódik; • az üzemzavart okozó esemény megnevezése; • az esemény bekövetkezésének időpontja és lefolyásának időintervalluma. Megjegyzés: Ez az összeállítás összefüggésbe hozható az R.3. sz. melléklet 2.3.4. ec) és 2.5.2. pontjában foglaltakkal, de kétségtelen, hogy elkészítését jogszabály nevesítetten nem írja elő. Abban az esetben, ha létezik vagy előállítható ilyen kimutatás – szükség esetén kiegészítve az esemény leírásával, a feltárt okokkal, körülményekkel és a megtett intézkedésekkel –, akkor az jelentős szakmai segítséget jelenthet mind az üzemeltető, mind a szakhatóság számára.

1.5.

A biztonságirányítási rendszer egyes részei a GM r. 2. § e) pontja alapján az R.3. sz. melléklet 2.6.2. és 2.6.3. pontjában foglaltakkal kapcsolatban, az alábbi konkrét területekre vonatkozóan: a) a gyártási (technológiai) folyamatok működtetése, ennek részeként az R.3. sz. melléklet 2.3.7. s) pontban megjelölt karbantartási tevékenység; b) üzemi műszaki-biztonsági szolgálat [R. 3. sz. melléklet 2.3.7. q)]; c) a veszélyes anyagok beszerzési, valamint rakodási, szállítási és tárolási (üzemi RST) folyamataival kapcsolatos műszaki-biztonsági irányítási és előírásrendszer; (A beszerzési folyamat során az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyag jellemzőit, az átvételkor ellenőrzi e jellemzőket, így a folyamat a veszélyes üzem azonosításával is összefügg; az üzemi RST folyamatok pedig a gyártástechnológiai folyamat szerves részét képezik.)

d)

változtatások.

Magyarázat: Nem kötelező előírás, de a felsorolt területeket szerencsés önállóan is megjeleníteni a biztonságirányítási rendszer bemutatásának keretében – elsősorban a legveszélyesebbnek talált létesítmények esetén – összhangban az 1.2.2. pontban foglaltakkal. Egy lehetséges ismertetési mód a szervezeti és működési szabályzat megfelelő részeinek bemutatása a különböző műszaki-biztonsági szabályzatok, előírások csatolásával. Nagyban elősegíti az eredményes szakhatósági felülvizsgálatot az alábbi leírások, szabályzatok rendelkezésre bocsátása: • a technológiai folyamatok működtetését végző szervezet (kezelést végzők és az őket irányítok) szervezeti felépítése, feladat- és hatáskörei, műszaki-biztonsági előírások, kezelési utasítások, munkavégzési engedélyezési rendszer; • a karbantartási rendszer leírása, a karbantartó szervezet (saját vagy külső; ld. ezzel kapcsolatban az R.3. sz. melléklet 2.6.1. pontjában foglaltakat), működése, illetőleg tevékenységének ismertetése, a karbantartási utasítások gyűjteménye; • az üzemi műszaki-biztonsági szervezet (saját vagy külső), esetleg megbízottak működésének, illetőleg tevékenységének ismertetése. A műszaki biztonsággal kapcsolatos előírás-gyűjtemény, szabályzatok, házi szabványok, stb. csatolása; • a c) pontbeli előírások; • a változtatásokkal kapcsolatos előírások, szabályzatok. További hasznos segítség a berendezések állagára vonatkozóan a 3. számú melléklet („A berendezések állagára vonatkozó információk”) szerinti táblázatos formában elkészített kimutatás.

1.6.

Az R. 3. sz. melléklet 3.1. pontja elektronikus adathordozón történő adatszolgáltatást ír elő, nyilvánvalóan másolható formában és ez esetben egy példányban. Ez a forma az írott részek esetén megfelelő, de problémát okozhat, ha nagyobb méretű rajzokra (térkép, műszaki rajz) is szükség van. Ilyen esetben a szakhatóság részéről a hagyományos rajzi megjelenítés is elfogadható; ekkor legalább két példány szükséges. (Pl. az adathordozón rögzített rajz elmosódott vagy a feliratozása nem olvasható vagy a mérete miatt képernyőn nem áttekinthető, stb.)

8



2. Biztonsági elemzés 2.1. A veszélyes üzem környezetének bemutatása (R. 2. sz. melléklet 2.2. és 3.2.) Az 1.1. pont szerinti dokumentáció 2.2. Az üzem leírása (az R.2. sz. melléklet 3.3. pontja szerint) Az üzem felülnézeti elrendezési rajza, valamint egy rövid szöveges ismertetés a rajzon ábrázolt veszélyes létesítmény(ek)ben működtetett technológiai folyamatokról elégséges. 2.3. Veszélyes anyag leltár (R. 2. sz. melléklet 2.1.) Az üzemeltető a leltárt az üzemének az R.1. sz. melléklete szerinti azonosítása során figyelembe vett adatok alapján készíti el. 2.4. A súlyos baleset által való veszélyeztetés üzemeltetői értékelésének dokumentálása (R. 2. sz. melléklet 2.1.) Az 1.4. szerinti dokumentálás célszerű. 2.5. A súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer bemutatása (R. 2. sz. melléklete 1.3.) Azokat a dokumentumokat célszerű csatolni, amelyeket az üzemeltető a működésének szabályozására készített; ezek tartalmazzák az üzemeltető szervezeteinek ismertetését, feladat- és hatásköreiket, különös tekintettel a súlyos balesetek megelőzésére. 2.6. Megegyezik az 1.6. pontban foglaltakkal. 3. A biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés kiegészítésével és módosításával összefüggésben összeállított dokumentáció A dokumentációra az 1., illetőleg a 2. pontban foglaltak értelemszerűen érvényesek.

9



1. sz. melléklet

Teljes körű berendezésjegyzék veszélyes létesítményenként

Jellemző műszaki adatok Megnevezés és azonosító jel 1

teljes térfogat

üzemi (feltölthető) térfogat

üzemi nyomás [bar]

Veszélyes anyag

üzemi hőmérséklet [ºC]

Jellemző 2 szerkezeti anyag megnevezése és/vagy jele

Leltárral azonos megnevezés

Veszélyes anyag veszélyességi osztály 3

Tartály beépítési módja

Üzembe helyezés éve

Megjegyzés: 1 Minden olyan berendezést szerepeltetni kell, amelyben veszélyes anyag üzemszerűen előfordul. A berendezések közé kell érteni a nagyobb (pl. ≥ NÁ80 és ≥ 10 m) csővezetékeket is. 2 Ötvözetlen szénacél esetén ac. rövidítéssel, ötvözött acél vagy egyéb fémanyag esetén pontos jelöléssel, egyéb anyag esetén szintén pontos anyagjelöléssel és megnevezéssel. 3 A veszélyes anyag veszélyességi osztályok az R. 1. sz. melléklet 2. táblázatban megadott osztályokat jelentik.

10



2/a. sz. melléklet

A veszélyesanyag-leltár táblázata Legnagyobb mennyiség 3

Veszélyes anyag Anyag-megnevezés 1 (CAS száma)

Rmondat

Vesz. osztály 2

Létesítmény (1) TE 6

TP 7

Σ


TP 7

Σ


TP 7

Nyersanyagok: · · · Félkész termékek: · · · Végtermékek: · · · Melléktermékek 5: · · · Hulladékok és segédanyagok 5: · · · A folyamatok ellenőrizhetet-lenné válásakor keletkező anyagok: · · ·

Σ (A táblázathoz tartozó megjegyzéseket lásd a 2/b. sz. melléklet megjegyzéseinél.)

11

Σ


TP 7

Σ

Létesítmény (i) TE 6

TP 7

Σ

Központi tartálypark [létesítmény (i+1)]

Minden egyéb anyag napi max. 4

Σ



2/b. sz. melléklet

Veszélyes anyagok besorolás szerinti összesítő táblázata

Veszélyes anyag veszélyességi osztályok 2


TP 7

Σ


TP 7

Σ


TP 7

Σ


TP 7

Σ

Létesítmény (i) TE 6

TP 7

Σ

Központi tartálypark [létesítmény (i+1)]

Minden egyéb anyag napi max.4

Σ

1. veszélyességi osztály 2. veszélyességi osztály 9. (I) veszélyességi osztály 9. (II) veszélyességi osztály 3. veszélyességi osztály 4. veszélyességi osztály 5. veszélyességi osztály 6. veszélyességi osztály 7. a) veszélyességi osztály 7. b) veszélyességi osztály 8. veszélyességi osztály 10 (I) veszélyességi osztály 10 (II) veszélyességi osztály

Megjegyzések: 1 Anyagmegnevezés az R. 3. sz. melléklet 2.3.8. és 2.3.9. szakasz szerinti csoportosításban. 2 A veszélyes anyag veszélyességi osztályok az R. 1. sz. melléklet 2. táblázatban megadott osztályokat jelentik. 3 A legnagyobb mennyiség a fizikailag üzemszerűen igénybe vehető legnagyobb térfogat (tartály, nyomástartó edény, csővezeték térfogat stb.) alapján számított mennyiséget jelenti. 4 A „minden egyéb” anyag alatt azokat az anyagokat kell érteni, amelyeket göngyöleges vagy egyéb formában tárolnak és nem a térfogatmaximum, hanem a napi készlet maximumérték szerint határoznak meg. 5 Amennyiben ezek az anyagok üzemhez rendelten nem határozhatók meg, akkor a „Minden egyéb napi maximum” oszlopba kerülnek. 6 TE: A technológiában lévő anyagmennyiség 7 TP: Tartályparkok tartályaiban tárolt anyag(ok) mennyisége (i) Veszélyes létesítmény sorszáma

12



3. sz. melléklet

A berendezések állagára vonatkozó információk Berendezés megnevezése (a berendezésjegyzékkel azonosan)

Üzemidő adatok Üzembe helyezés éve

Üzemben töltött idő (üzemóra)

*

Karbantartási és ellenőrzési információk Karbantartás rendszere 1

Rendszeres karbantartás időszaka 2

Rendszeres ellenőrzések időszaka 3

Rendszeres ellenőrzések megnevezése 3

Az utolsó elvégzett karbantartás dátuma és tartalma

Műszaki állapot 4

További üzemeltetői szándék 5

· · · *

Ezt a táblázatot nem javasoljuk minden egyes, a berendezésjegyzékben felsorolt berendezésre kitölteni. A berendezések körét a többi adat (veszélyesanyag-leltár, berendezésjegyzék, üzemzavar kimutatás) ismeretében az azonosítás és kockázatelemzések elvégzése után célszerű meghatározni ama létesítmények berendezéseire, amelyek a súlyos balesetek szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak.

Megjegyzés: 1 A karbantartási rendszerrel kapcsolatos kategóriák egy lehetséges csoportosítása: [1] rendszeres időszakonként végzett karbantartás (1a: felújítás v. nagyjavítás; 1b: középjavítás; 1c: futójavítás); [2] csak meghibásodás esetén végeznek karbantartást; [3] „magától értetődő” kategória, vagyis az [1] melletti meghibásodás-elhárítás; [4] műszeres diagnosztikához kötött karbantartás. 2 Az 1 esetén szükséges az időintervallum megadása is. 3 Ha végeznek rendszeres hibafeltárást szemrevételezéssel és műszeres diagnosztikát is alkalmazva (pl. falvastagság-ellenőrzés, rezgésdiagnosztika, szivárgásdiagnosztika, ultrahangos hibakereső vizsgálatok), akkor ezeket kell ismertetni. 4 Egy lehetséges osztályozás: [1] újszerű; [2] az adott karbantartási-ellenőrzési rendszer mellett üzembiztos állapotban tartható; [3] teljes felújítás indokolt; [4] cseréje indokolt; [5] adott időpontig tartható üzemben, stb. 5 Pl.: „Cseréje …-ig tervezett”, „A termelésből való kivonása …-ig tervezett”, stb.

13



4. sz. melléklet

Kivonat az Európai Bizottság által kiadott „96/82/EK Tanácsi Irányelv – Kérdések és válaszok” c. tájékoztató anyagból (A teljes nyilvánosságra hozott – angol nyelvű – változat letölthető az Európai Bizottság 96/82/EK Irányelvvel foglalkozó honlapjáról.)

Az alábbi kérdéseket a 96/82/EK Irányelv egyes részeinek részletes értelmezése kapcsán a Tagországok Nemzeti Hatóságai bocsátották az Európai Bizottság rendelkezésére. A Bizottság által megadott és a „Javasolt értelmezés” oszlopban közölt válaszokkal a 96/82/EK Irányelv Végrehajtásában Illetékes Hatóságok Bizottságán keresztül a Tagországok képviselői egyetértettek. Az alábbi útmutató azt az értelmezést adja közre, amelyet az Európai Bizottság és a Tagállamok közösen elfogadtak. Az itt leírtak ugyanakkor nem bírnak kötelező erővel és nem is zárják ki az Irányelv követelményeinek más, logikus értelmezését. №

KÉRDÉS

JAVASOLT ÉRTELMEZÉS

A-5

A veszélyes anyagok meghatározása Az Irányelv 3.4 pontjában a veszélyes anyagra megadott definícióban szerepel a következő: „… és nyersanyagként, késztermékként, melléktermékként, maradványként vagy intermedierként van jelen…”. Egy multinacionális vállalat ezt úgy értelmezte, hogy a technológiai folyamatban alkalmazott oldószerek nem tartoznak ide, mivel a fenti felsorolásban nem szerepelnek. Vonatkozik-e az Irányelv az oldószerekre?

Igen, az Irányelv hatálya kiterjed az oldószerekre. A „nyersanyagként, késztermékként, melléktermékként, maradványként vagy intermedierként” szöveg a jogalkotó szándéka szerint az üzemben bármely esetben jelenlévő vegyi anyagok teljes körére utal. E szándék még nyilvánvalóbb az Irányelv Preambulumának (11) bekezdésében: „Mivel olyan jegyzék használata, amely meghatároz bizonyos veszélyességű létesítményeket, ugyanakkor másokat kizár, nem megfelelő gyakorlat, és súlyos balesetek potenciális forrását képezheti a rendelkezések mellőzésével; és a 82/501/EGK irányelvet meg kell változtatni, hogy a rendelkezései alkalmazhatók legyenek minden olyan üzemre, ahol veszélyes anyagok vannak jelen elegendően nagy mennyiségben ahhoz, hogy súlyos baleseti veszélyt jelentsenek;” Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy lehetnek olyan esetek – noha felhozhatók olyan elvi érvek is, amelyek alapján esetleg ezek is az Irányelv alá tartoznak –, amelyekre nyilvánvalóan nem érvényes az Irányelv hatálya, pl. az épületszerkezetekben építőanyagként alkalmazott azbeszt esete.

A-10

A veszélyes anyagok feliratozása Alkalmazandó-e az Irányelv olyan anyagokra, amelyek mérgező megjelöléssel látandók el, azonban nem osztályozandók veszélyesként (pl. karcinogének, mutagének, teratogének)?

Nem, ilyen esetben ugyanis a 67/548/EK irányelv (és módosításai) szerinti osztályozást kell alkalmazni – természetesen csak akkor, ha az adott anyag nincs nevesítve az 1. sz. melléklet 1. részében.

A-15

Porok Vonatkozik-e az Irányelv a porokra?

Az Irányelv 1. sz. melléklete nem tesz különbséget a hatálya alá tartozó anyagok fizikai jellemzői között, kivéve ott, ahol ezt kifejezetten megadja. Ennélfogva valamely por akkor tartozik az Irányelv hatálya alá, amennyiben az 1. sz. melléklet 1. részében nevesített anyagként szerepel vagy az 1. sz. melléklet 2. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe besorolható.

A-25

Ionizáló sugárzás A 4. cikk (b) bekezdése ugyan kizárja az ionizáló sugárzás által okozott veszélyeket, de vajon alkalmazandó-e az Irányelv az atomenergia iparban alkalmazott olyan anyagokra, amelyek mérgezőek is?

Az „ionizáló sugárzás által okozott veszélyek” kizárása annak elismerése, hogy a Tagállamok teljes körűen szabályozzák az atomenergia iparban alkalmazandó anyagok körét. Ebből következik, hogy a Seveso II irányelvet nem szükséges az atomenergia ipari szabályozással együtt alkalmazni a „mérgező” sugárzó anyagokra, mivel ez felesleges párhuzamosságokat és zavarokat okozna. Azok a (Seveso II szerint meghatározott) veszélyes anyagok azonban, amelyek nem jelentenek ionizáló sugárzás által okozott veszélyt, akkor is a Seveso II irányelv hatálya alá tartoznak, ha atomenergia-ipari üzemben vannak jelen.

14



№

KÉRDÉS


A-30

Nem szerepel adat a 2. oszlopban Az 1. részben említett azon anyagok esetében, ahol a 2. oszlopban nem szerepel számadat, vajon csak akkor kell-e alkalmazni a 6. és a 9. cikket, ha a veszélyes anyag mennyisége meghaladja a 3. oszlopban szereplő határértéket, vagy pedig a 6. és a 7. cikk már akkor is alkalmazandó, ha bármilyen kis mennyiség is van jelen? Ha az első értelmezés a helyes, akkor a kén-diklorid esetében miért szerepel azonos adat a 2. és a 3. oszlopban?

Az első értelmezés a helyes: a 6. és a 9. cikket akkor kell együtt alkalmazni, amennyiben a veszélyes anyag mennyisége eléri a 3. oszlopban meghatározott értéket. (A kén-diklorid 2. oszlopbeli bejegyzésének nincs jelentősége, mivel a kén-diklorid esetében úgy kell eljárni, mint azoknál az anyagoknál (pl. metilizocianát), amelyek esetében szintén nincs adat a 2. oszlopban.

A-35

A 2 %-os szabály Alkalmazható-e a 2 %-os szabály (1. sz. melléklet, Bevezetés, 4. pont) valamely üzem egy meghatározott helyszínén jelenlévő anyag esetében, amely anyagból az üzemben máshol 2 %-nál nagyobb mennyiség is megtalálható? (Ez a kérdés a megjegyzés szövegezésében szereplő „csak” szó szerepére utal: „Az olyan veszélyes anyagokat, amelyek valamely üzemben csak a vonatkozó küszöbmennyiség legfeljebb 2 %-ának megfelelő mennyiségben vannak jelen…”)

Igen. (A „csak” szó a jogalkotó szándéka szerint a szóban forgó mennyiségekre vonatkozik, nem pedig a teljes anyagmennyiségre.) Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a 2 %-os szabály alkalmazásának van egy másik feltétele is, nevezetesen az, hogy a kérdéses anyag nem tud súlyos balesetet előidézni sehol máshol a telephelyen.

A-36

A 2 %-os szabály és az összegzési szabály Az összegzési szabály alkalmazásakor miként járjanak el a hatóságok olyan anyag esetében, amely kétféleképpen osztályozható, és a jelenlévő mennyisége az egyik küszöbértékhez viszonyítva 2 %-nál nagyobb, a másikhoz viszonyítva viszont 2 %-nál kisebb? Az világos, hogy az összegzési szabályt alkalmazni kell arra a veszélyességi osztályra, amely esetében az anyagmennyiség a 2 %-ot meghaladja, de vajon alkalmazni kell-e olyan esetben is, amikor a mennyiség nem éri el a 2 %-ot (feltéve, hogy egyébként teljesül az a feltétel, miszerint a veszélyes anyag máshol nem tud súlyos balesetet előidézni)?

Az 1. sz. melléklet 1. részének 4. megjegyzése értelmében e kérdés csak akkor merül fel, ha a kérdéses anyag elhelyezése az üzemen belül olyan, hogy nem tud súlyos balesetet előidézni sehol máshol a telephelyen. Amennyiben e feltétel teljesül, akkor a válasz a kérdésre: nem. Az anyag jelenlétét csak akkor kell figyelembe venni adott veszélyességi osztálynál az összegzési szabályban, amikor az anyagmennyiség a küszöbérték 2 %-át meghaladja. Amennyiben az üzem az Irányelv hatálya alá kerül, akkor a biztonsági jelentés elkészítésekor az anyag által jelentett valós veszélyt természetesen értékelni kell.

A-37

Szennyezett talaj Hogyan kell eljárni szennyezett talaj esetén?

Az 1. sz. melléklet 2. részének 1. megjegyzésében az áll, hogy „olyan anyagok és készítmények esetében, amelyek nem minősülnek veszélyes anyagnak egyik fenti irányelv szerint sem, mindazonáltal (...) súlyos baleset lehetősége tekintetében egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek (...), az átmeneti osztályozási eljárást kell követni (...)”. Ennélfogva olyan esetben, amikor szennyezett talajt tárolnak vagy dolgoznak fel a telephelyen, akkor azt (veszélyes) tulajdonságai alapján készítményként kell kezelni. Egy üzem szennyezett talaja önmagában azonban még nem jelenti azt, hogy az üzem az Irányelv hatálya alá kerülne. Ha az osztályozást az említett eljárással (értve ezalatt az 1. sz. melléklet 2. részének 1. megjegyzésében említett irányelveket) nem lehet elvégezni, akkor használható egyéb forrás.

15



№

KÉRDÉS


A-40

Aeroszolok Hogyan osztályozandók az aeroszol palackokban általánosan alkalmazott hajtógázok / oldószerek – pl. propán, bután, dimetil-éter – abban az esetben, ha vízzel, alkohollal vagy más anyaggal alkotott készítményük már másmilyen tűzveszélyességi tulajdonságokkal bír? [A készítmény általában folyékony oldószerből és sűrített gázból áll, melyek a palackban 1 vagy 2 fázisban vannak jelen, de amelyek a kijutáskor szétválnak hajtógáz-fázisra és aktív folyadék komponensre. A fokozottan tűzveszélyes gáz tartalom változó, de sok esetben 45 % körül van.] Ennél is alapvetőbb problémát jelent az, hogy a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozáshoz használatos tesztek az aeroszolok esetében nem alkalmazhatók. Úgy tűnik, hogy a fokozottan tűzveszélyesként való „megjelölés” alapja pusztán az, hogy a tesztelési módszerek más jellemzőt nem mutatnak ki. Szükség van ugyanakkor a Seveso II szerinti helyes „osztályozásra” azzal együtt, hogy érvényes tesztelési módszerek és eredmények esetleg még nem állnak rendelkezésre.

Az a tény, hogy az aeroszolos palackok tartalma különleges jellemzőket mutathat a szabadba kerüléskor, rendszerint nem játszik lényeges szerepet a súlyos balesetekben: valamely baleset bekövetkezésekor az a veszély áll fenn, hogy a palack integritása megsérül és emiatt hirtelen kikerülhet mind a hatóanyag, mind a hajtógáz. Ebből következik, hogy az aeroszolos palackokkal kapcsolatos problémák az Irányelv alkalmazása szempontjából nem bírnak jelentőséggel. A súlyos baleset bekövetkezésekor a kibocsátási mechanizmus alapján azt kell figyelembe venni, hogy két anyagról van szó – a hajtógázról és a hatóanyagokról –, és ezek mennyiségeit már az 1. sz. melléklet 2. részének 4. megjegyzésében meghatározott összegzési szabály szerint kell összegezni.

A-41

Aeroszolok Alkalmazandó-e az 1. sz. melléklet 2. rész 4. megjegyzésének (a) pontjában meghatározott összegzési szabály az 1. részben meghatározott cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gázoknak olyan anyagokhoz való hozzászámításakor, amelyek a 2. rész szerint „fokozottan tűzveszélyes” besorolásúak? [A 3 (c) megjegyzés 2. pontja „Kivételt képeznek az 1. részben felsorolt nyomás alatt cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gázok…” ugyanis félreérthető és ekkor a szabályt nem kellene alkalmazni.] Készítmények A 3 (b) megjegyzés 1. pontjának második francia bekezdése nem említi meg kifejezetten a „készítményeket”. Mi az oka ennek?

Az összegzési szabály alkalmazandó.

A-45

A-48

Hosszú időn hatva mérgező hatású anyagok Hogyan kell eljárni R48 mondattal jellemzett anyagok esetében? Az R48 mondat azt jelenti, hogy az anyag hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat.

Ez a bekezdés szó szerint került át a „Seveso I” Irányelvből, ami viszont nem utalt a készítményekre. Itt viszont a jogalkotó szándéka szerint a készítményeket is bele kell érteni. Az R48 mondat kizárólag más R-mondatokkal együtt jelenik meg. Használható az R23, az R24 és/vagy az R25 mondattal együtt. Az ilyen anyag vagy készítmény mérgezőnek tekintendő. Alkalmazható ugyanakkor R20, R21 és/vagy R22 mondattal is. Az ilyen anyag vagy készítmény ártalmas. Az R48 mondattal jellemzett anyag vagy készítmény akkor osztályozandó mérgezőként és csak akkor tartozik a Seveso II Irányelv hatálya alá, amennyiben az R23, R24 és R25 mondat közül eggyel vagy többel együtt jellemző az adott anyagra vagy készítményre. Az ártalmas anyagok nem sorolhatók az 1. sz. melléklet 2. részében meghatározott veszélyességi osztályokba. Így az R20, R21 és/vagy R22 mondattal kombinált R48 mondattal jellemzett anyagra vagy készítményre az Irányelv hatálya nem terjed ki.

16



№

KÉRDÉS


A-50

Pirotechnikai anyagok A pirotechnikai anyagokat tartalmazó tűzijátékokhoz használatos veszélyes anyagok mértékadó mennyiségeinek kiszámításakor vajon szükséges-e figyelembe venni a hordozó/csomagoló anyag tömegét is?

Az 1. sz. melléklet 2. részének 2 (a) (ii) pontja szerint „A pirotechnikai anyag olyan anyag (vagy anyagok keveréke), amelyet hő-, fény-, hang-, gáz- vagy füsthatás, vagy ezek kombinációinak előidézésre hoztak létre. Ez a hatás robbanást nem okozó, önfenntartó, hőtermelő vegyi reakció útján keletkezik.” Azonban a hordozó/csomagoló anyag rendeltetése általában nem ilyen hatások előidézése. Továbbá a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és jelöléséről szóló irányelv (67/548/EGK Irányelv) a 7. ATP szerint (ATP – a műszaki fejlődéshez való igazodás) (1990.) egyértelműen előírja a 22. cikk 1. b bekezdésben, hogy „a csomagolásul szolgáló és a tárolóeszköz szilárdságát biztosító anyagok nem lehetnek érzékenyek a termék tartalmából eredő hatásokra és nem lehetnek hajlamosak a termék tartalmával veszélyes vegyületek képzésére”. Ennélfogva a robbanóanyagok csomagolása nem okozhat veszélyeket, máskülönben nem felelne meg a 67/548/EGK Irányelvnek. Ezért a javasolt eljárás az, hogy a tűzijátékok és robbanóanyagok leltárában a csomagoló anyag tömegét általában nem kell figyelembe venni.

A-55

A „fokozottan tűzveszélyes” meghatározás Az 1. sz. melléklet 2. rész 3 (c) megjegyzés 3. pontja esetében vajon a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tárolt minden folyadékot „fokozottan tűzveszélyesnek” kell tekinteni, vagy csak azokat, amelyek lobbanáspontja nem éri el a 21 °C-ot?

E mondat a jogalkotó szándéka szerint nem vonatkozik minden folyadékra, csak azokra, amelyek már legalább „tűzveszélyes” vagy „kevésbé tűzveszélyes” besorolásúak és amelyek akkor válnak „fokozottan tűzveszélyes” osztályúvá, ha a forráspontjuk felett alkalmazzák őket.

A-60

Nem. Kevésbé tűzveszélyes szilárd anyagok Az Irányelv hatálya alá tartoznak-e a kevésbé tűzveszélyes szilárd anyagok? Az 1. sz. melléklet 2. részének 3. megjegyzése utal azokra a kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes és fokozottan tűzveszélyes anyagokra, amelyek az ott meghatározott követelményeknek eleget tesznek, tehát lehetnek olyan anyagok, amelyek kevésbé tűzveszélyesként, tűzveszélyesként vagy fokozottan tűzveszélyesként osztályozhatók a veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó irányelvek alapján, de mivel nem alkalmazható rájuk a 3. megjegyzésbeli definíció, ezért nem esnek a Seveso II hatálya alá.

A-65

„Nem osztályozott”, környezetre veszélyes anyagok A veszélyes készítményekről szóló 99/45/EK új Irányelv (OJ A 2. rész megjegyzései megadják, hogy az anyagokat és L200, 30.7.99, p.1-68) ezt a problémát megoldja. készítményeket a 67/548/EGK (anyagok), a 88/379/EGK (készítmények) és a 78/631/EGK (növényvédőszerek) Tanácsi Irányelvek és módosításaik alapján kell osztályozni, majd közlik, hogy „Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket nem minősülnek veszélyes anyagnak egyik fenti irányelv szerint sem … az átmeneti osztályozási eljárást kell követni a megfelelő irányelv vonatkozó cikke szerint.” Azonban ezek közül az irányelvek közül egyedül a veszélyes anyagokra vonatkozó irányelvben vannak átmeneti osztályozási eljárások olyan anyagokra, amelyek veszélyesek lehetnek a környezetre.

17



№ A-70

KÉRDÉS


Az összegzési szabály a) Kell-e alkalmazni az összegzési szabályt olyan esetben, amikor egy üzemben többféle, az 1. részben nevesített anyag is jelen van? E kérdést egy olyan üzem tette fel, amely etilénoxidot és propilénoxidot az 1. részben meghatározott küszöbértéknél kisebb mennyiségben (pl. 4-4 t) használ. A cég álláspontja szerint az 1. sz. melléklet 2. részének 4. megjegyzésében közölt összegzési szabály nem említi az 1. részben nevesített anyagokat, és ennélfogva az összegzési szabályt ezekre nem kell alkalmazni. Helyes-e ez az értelmezés? b) Ide tartozó, hasonló kérdés az 1. részben nevesített rákkeltő anyagok kapcsán: az ilyen anyagokból összesen 1 kg-nál nagyobb, de anyagonként külön-külön 1 kg-nál kisebb mennyiség esetén vajon felső-küszöbértékű lesze a telephely? c) Amikor az 1. és 2. részre együtt alkalmazzuk az összegzési szabályt, akkor az 1. részben nevesített anyagokra melyik küszöbértéket kell figyelembe venni? A nevesített anyagra megadottat, vagy az adott anyag veszélyességi osztályára megadottat? További kérdés, hogy amikor valamely, az 1. részben nevesített anyagot összegzünk a 2. részbe tartozó anyagokkal, akkor az összegzést minden egyes veszélyességi osztályra különkülön (pl. az 1., 2. és 9-re), vagy csak egyszer kell elvégezni? Vegyük például az alábbi anyagokat használó üzemet: x kg klór, mely mérgező és R50 mondattal is jellemzett, valamint az 1. sz. melléklet 1. részében nevesített anyag és az ehhez tartozó alsó küszöbérték 10 t; összesen y kg nem nevesített, különféle mérgező anyag; összesen z kg nem nevesített, R50 mondattal jellemzett, különféle anyag. Az alsó-küszöbérték ellenőrzése során melyik képletet kell használni: i) x/10000 + y/50000 + z/200000 > 1? ii) x/10000 + y/50000 > 1 vagy x/10000 + z/200000 > 1? iii) (x + y)/50000 > 1 vagy (x + z/200000) > 1? (Az ii és iii esetben az üzem Seveso telephely, ha a két egyenlőtlenség bármelyike teljesül.)

a) Ez az Irányelv helytelen értelmezése. Maga az a tény, hogy valamely anyag szerepel az 1. részben még nem zárja ki az anyag 2. rész szerinti „osztályozását” az összegzési szabály alkalmazása céljából. Az etilénoxid és a propilénoxid példájánál maradva: az etilénoxid az 1. részben nevesített anyagként szerepel, és a 2. részhez tartozó 4 (a) megjegyzés értelmében a propilén olyan anyag, amely „a 2. rész szerint ugyanabba a veszélyességi osztályba tartozik”, ezért az összegzés során a szabályt az 1. részben megadott küszöbértékekkel kell alkalmazni mindkét anyagra. b) Igen: a karcinogének az 1. sz. melléklet 1. részében együtt szerepelnek és emiatt ezeket együtt kell figyelembe venni. c) Az adott anyaghoz tartozó küszöbértéket kell használni, nem pedig a veszélyességi osztályához rendelt küszöbértéket; az 1., 2. és 9. osztályt kell összegezni, vagyis az (i) képlet a helyes. (A 3-8. veszélyességi osztályok esetén is természetesen hasonlóképpen kell eljárni.)

18



№

KÉRDÉS


(A-71) Az összegzési szabály Sok kérdés merült fel az 1. sz. melléklet 4. megjegyzésében közölt „összegzési szabály” alkalmazása kapcsán. Ezek nagy része arra irányult, hogy miként kell kezelni azokat az anyagokat, amelyek egynél több osztályba is besorolhatók, és melyik határértéket is kell figyelembe venni. A kérdések különkülön való megválaszolása helyett az a döntés született, hogy össze kell állítani az összegzési szabály alkalmazásának elveit és meg kell határozni a döntések sorrendjét. Felmerültek más, ettől egészen eltérő kérdések is az összegzési szabály alkalmazása kapcsán, az ezekre adott válaszok viszont alább külön-külön szerepelnek.

Az összegzési szabály alkalmazásának alapelve az, hogy az Irányelvben meghatározott veszélyeket két főbb csoportba lehet sorolni: mérgező hatású kibocsátások és tűzesetek/robbanások. (A kivételeket lásd az A-76 számú kérdésnél.) Ezért annak eldöntésekor, hogy egy adott üzem az Irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem, figyelembe kell venni a jelenlévő mérgező anyagok teljes mennyiségét továbbá a tűzés robbanásveszélyt magukban hordozó, jelenlévő anyagok teljes mennyiségét is. Ha a kétféle összes mennyiség bármelyike a vonatkozó határértéket meghaladja, akkor az adott üzem az Irányelv hatálya alá tartozik. Az eljárás a következő: (1a) össze kell adni az 1 kategóriába tartozó anyagok teljes mennyiségét és azt az 1. kategória szerint küszöbértékkel el kell osztani; (1b) ugyanezt el kell végezni a 2 kategóriára és a 9 kategóriára; (1c) minden olyan nevesített anyagra is el kell végezni ezt az eljárást, amely „mérgező” vagy „ökotoxikus” veszélyt jelent – az adott nevesített anyagra vonatkozó küszöbértéket alkalmazva; (1d) az így meghatározott törteket össze kell adni. Ha az összeg nagyobb mint 1, akkor az adott üzem a mérgezési kockázat miatt tartozik az Irányelv hatálya alá. (2) Mutatis mutandis végzendő el ez az eljárás a tűz- és robbanásveszélyes anyagok esetében (természetesen a 3 és 8 kategóriába sorolható és a nevesített anyagok között szereplő, tűz- és robbanásveszélyt jelentő anyagokra is). Noha bármely anyag csak egyszer fordul elő az egyes összegekben, elképzelhető olyan eset is, hogy bizonyos anyagok mind az (1), mind a (2) összegben szerepelnek. Mindkét esetben a megfelelő határértéket kell használni (ami a két esetben különböző lehet). Az alapelvből következik, hogy a poliklór-dibenzo-furánokat és a poliklór-dibenzo-dioxinokat az 1,2 & 9 kategóriák csoportjában kell figyelembe venni.

A-76

Az összegzési szabály Az 1. sz. melléklet 2. részében a 10 osztály két további kategóriát tartalmaz. Figyelembe kell-e ezeket venni az összegzési szabály alkalmazásakor?

Nem. Az R14 számmal jellemzett anyagokat csak önmagukban kell összegezni; az R29 számmal jellemzetteket szintén csak önmagukban kell összegezni. Mivel e két kategória alapvetően különböző veszélyekre utal, ezért nincs értelme az R14 és az R29 összegzésének.

A-78

Az összegzési szabály Ezek az „1., 2. és 9.” csoportba sorolandók, amennyiben rövid Mely veszélyességi osztályt kell figyelembe venni vagy hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodás (mérgezés) a poliklór-dibenzo-furánok és a poliklór-dibenzo- kockázatát hordozzák magukban. dioxinok esetében az összegzési szabály alkalmazásakor?

A-80

A karcinogének listája

Ez sajtóhiba; itt két különböző anyagról van szó, és a helyes Egyes fordításokban (de nem mindegyikben) értelmezés: „1,3-propán-szulton és 4-nitro-difenil”. a karcinogének listájában az utolsó adatsorban az „1,3propán-szulton 4-nitro-difenil” szerepel. Ilyen anyag nem ismeretes.

19



№

KÉRDÉS


A-85

Motorbenzin és más benzin készítmények Vajon minden petróleum frakciót úgy kell venni, mint amely az 1. sz. melléklet 1. részében meghatározott Motorbenzin és más benzin készítmények kategóriába tartozik, vagy csak azokat, amelyek üzemanyagként használatosak és a 2. rész szerinti osztályba sorolhatók? Mi a helyzet azokkal a petróleum frakciókkal, amelyek nem osztályozhatók kevésbé tűzveszélyesként?

Azok a benzin készítmények, amelyek nem üzemanyagként használatosak szintén idetartoznak. A jogalkotó szándéka szerint ide sorolandók: – a petróleum könnyű frakciói – akár üzemanyagként használatosak, akár nem; – azok a motorhajtóanyagok, amelyeket nem petróleumból állítanak elő. A nehézolajok (pl. a dízelolaj) és a középnehéz-olajok (pl. a fehéráruk, a kerozin) NEM ebbe a kategóriába tartoznak. A nehéz- és könnyűolajok közötti különbséget többféleképpen meg lehet határozni, így pl. a lobbanáspont, a forráspont vagy a vegyi összetétel (a szénatomok száma) alapján is. A Bizottság ugyan nem részesít előnyben egy adott módszert sem, mégis azt javasoljuk, hogy a lobbanásponton alapuló eljárás alkalmazása legyen az általános; egy lehetséges példa a meghatározásra az, hogy benzinkészítmények azok, amelyek Abel-féle lobbanáspontja nem éri el a 22,8 °C-ot. Általános elvként a gyártói/nagybani értékesítői/importőri felelősséget lehet elfogadni; e termékek tűzveszélyességét laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzi kell és ennek megfelelően kell az osztályozást elvégezni.

A-86

Motorbenzin és más benzin készítmény Vajon a pentán ide sorolandó?

Nem.

A-87

Benzin adalékanyagok Nem. Az anyagot saját tulajdonságai alapján kell osztályozni; Ha valamely anyagot végső rendeltetése szerint kis végső felhasználása ebből a szempontból nem bír jelentőséggel. mennyiségben motorbenzinhez adalékolnak, akkor ez vajon egyúttal azt jelenti-e, hogy az anyagot a „motorbenzin és más benzin készítmény” osztályba tartozónak kell tekinteni?

A-90

A fémnikkel nem tartozik ide. A lista tételes. Nikkelvegyületek Mit jelent az, hogy „nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid)” (1. sz. melléklet, 1. rész)? Vonatkozik-e ez a fémnikkelre? Vajon a zárójelbeli vegyületek felsorolása példálózó jellegű vagy tételes?

A-95

Foszfor Vonatkozik-e az Irányelv a foszforra?

Igen, a fehérfoszfor az 1. sz. melléklet 2. részében szereplő „nagyon mérgező” osztályba sorolandó.

A-100 Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok… Mi tartozik az 1. sz. melléklet 1. részében szereplő „Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz” kategóriába? Az 1. sz. melléklet 2. rész 3 (c) megjegyzésének 2. pontja arra enged következtetni, hogy vannak olyan cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gázok, amelyekre a fenti definíció nem vonatkozik és ezért ezekre az 1. sz. melléklet 2. része érvényes.

Ide sorolandó a földgáz – akár gáz, akár cseppfolyósított fázisban van –, továbbá MINDEN cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gáz is. A 3 (c) megjegyzés 2. pontja egyszerűen csak megemlíti a fokozottan tűzveszélyes gázok fogalmát és az mind az 1., mind a 2. részhez szükséges, viszont nem mond semmint arról, hogy valamely anyag az 1. vagy a 2. részhez sorolandó. A 3 (c) megjegyzés 2. pontja alatt szereplő kizárásra nem feltétlenül van szükség, mivel az 1. rész fejlécéből egyértelműen kitűnik, hogy az 1. rész elsőbbséget élvez a 2. résszel szemben.

A-101 Városi gáz

Nem. A városi gázt fokozottan tűzveszélyes gáznak kell Vajon a városi gáz besorolható-e a „fokozottan tekinteni (1. sz. melléklet 2. rész 8. osztály) – hacsak nem tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve cseppfolyósított formában van. a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz” osztályba?

20



№

KÉRDÉS


A-105 Metanol Hogyan kell eljárni a metanol oldatai esetében? Az 1. sz. melléklet 2. megjegyzésében az áll, hogy „A keverékeket és készítményeket ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, feltéve, hogy azokon a koncentrációhatárokon belül maradnak, amelyeket a tulajdonságaik alapján a vonatkozó irányelvek meghatároznak...” Mivel a metanol különböző sajátosságaihoz (akut toxicitás, krónikus toxicitás, tűzveszélyesség) különböző koncentráció-határok tartoznak, ezért nem világos, hogy melyik koncentráció-határt kell alkalmazni.

Az a koncentráció-határ, amelyet csak akkor kell használni, amikor azt állapítandó meg, hogy vajon kell-e alkalmazni az Irányelvet, 10 %, vagyis az alacsonyabb mérgező koncentrációhatár. Ez azt jelenti, hogy a metanol oldatait mindaddig metanolként kell számba venni, amíg a metanol koncentráció legalább 10 %. Az ettől eltérő értelmezés következetlenségeket eredményezhet.

A-111 Hulladékok Vonatkozik-e az Irányelv a hulladékokra (tekintettel arra, hogy ezek kifejezetten nem tartoznak a készítményekre vonatkozó, 99/45/EK új irányelv hatálya alá)?

Igen. Az 1. sz. melléklet 2. részének 1. megjegyzésében az áll, hogy „olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket nem minősülnek veszélyes anyagnak egyik fenti irányelv szerint sem, mindazonáltal (...) súlyos baleset lehetősége tekintetében egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek (...),az átmeneti osztályozási eljárást kell követni (...)”. Ennélfogva a hulladékot (veszélyes) tulajdonságai alapján készítményként kell kezelni. Ha a hulladék osztályozását az említett eljárással (értve ezalatt az 1. sz. melléklet 2. részének 1. megjegyzésében említett irányelveket) nem lehet elvégezni, akkor használható egyéb forrás.

A-115 Forráspontja fölötti hőmérsékleten tárolt, nevesített gáz Ha az 1. sz. melléklet 1. részében nevesített, valamely gázt forráspontja fölötti hőmérsékleten folyadék állapotban tárolnak, akkor melyik küszöbértékeket kell alkalmazni: az 1. sz. melléklet 1. részében vagy a fokozottan tűzveszélyes folyadékokra (1. sz. melléklet 2. rész 8. osztály) megadott értékeket?

Az 1. sz. melléklet 1. részében megadott küszöbértékeket kell alkalmazni. Itt valójában ugyanarról az anyagról van szó, és az 1. sz. melléklet 1. része előírja, hogy az 1. részben meghatározott küszöbértékek elsőbbséget élveznek a 2. részben megadottakhoz képest.

B-1

A dominóhatás A 8. cikk előírja, hogy a Tagállam biztosítsa a dominóhatással potenciálisan érintett üzemek közötti együttműködést és kölcsönös tájékoztatást. A 2. (b) pedig megemlíti a „védelmi terveket” és a „lakosság tájékoztatását”, amelyek kizárólag a felső-küszöbértékű üzemekre vonatkoznak. Ez vajon azt jelenti, hogy a 8. cikket nem kell alkalmazni az alsó-küszöbértékű üzemekre?

A 8. cikk azt írja elő az Illetékes Hatóságok számára, hogy határozzák meg azokat az üzemeket vagy üzemcsoportokat, ahol dominóhatás bekövetkezhet, és ez az ÖSSZES üzemre vonatkozik, nemcsak azokra, amelyek a 9. cikk hatálya alá tartoznak (felső-küszöbértékű üzemek). Az alsó-küszöbértékű üzemek esetében azonban a 8. cikk 2. (b) pontjában előírt követelmények a védelmi tervek elkészítésében és a lakosság tájékoztatásában való EGYÜTTMŰKÖDÉSRE utalnak, és nem kötelezik őket védelmi tervek készítésére és a lakosság tájékoztatására.

B-8

Mennyi az a „jelentős növekedés” a veszélyes anyag Ez valószínűleg az adott körülményektől függ. A javasolt 10 % mennyiségében, amely bejelentést (6. cikk) tesz sok esetben ésszerű érték lehet. Ahol azonban már igen nagy szükségessé? 10 %? mennyiségű veszélyes anyag van jelen, ott a 10 % esetleg jelentősen meghaladhatja „az 1. sz. melléklet 3. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség 5%-át”, amely viszont a súlyos balesetről küldendő értesítés egyik feltétele. Legalább az ilyen esetekben a 10 % alatti érték „jelentősnek” tekinthető.

B-9

Mit jelent az, hogy valamely anyag „jellegében változás következik be” és emiatt szükséges a bejelentés (6. cikk)? Ez a változás egy újabb anyagra vagy más besorolású anyagra értelmezhető?

Egyértelműen az minősül változásnak, ha más osztályba sorolt anyagról van szó. Ugyanakkor ha egy adott anyagot egy olyan másik anyag helyettesít, amely hasonló fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik és ugyanolyan osztályba sorolható, bizonyos körülmények között nem igényel újbóli bejelentést – feltéve, hogy a 6. cikk (2) pontja szerint benyújtott adatok „elégséges tájékoztatás … az érintett anyagok kategóriájának azonosításához” továbbra is érvényes marad.

21



№

KÉRDÉS


B-10

A 2. cikk olyan anyagokra utal, amelyekről „feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, ha vegyipari technológiai folyamat irányíthatatlanná válik”. Mit értünk vegyipari technológiai folyamat alatt? Vonatkozhat-e ez a tárolással kapcsolatos tevékenységekre is?

A „vegyipari technológiai folyamat” kifejezést önkényesen választotta a jogalkotó abból a célból, hogy meghatározza az Irányelv hatályát. Azok az anyagok, amelyek olyan irányíthatatlanná váló folyamatok során keletkezhetnek, amelyek különböznek a vegyipari technológiai folyamat irányíthatatlanná válásától – pl. a tárolótéri tűzesetek – nem tartoznak ide. Az olyan nem veszélyes anyagokkal kapcsolatos tárolási tevékenységek, amelyek során valamely baleset folytán veszélyes anyagok keletkezhetnek, nem sorolhatók a „vegyipari technológiai folyamat irányíthatatlanná válása ” kifejezés értelméhez.

B-11

A 4. cikk e) pontja kizár a kitermelő iparban folytatott bizonyos tevékenységeket. Vajon azonban a földalatti gáztárolás (pl. üregekben vagy használaton kívüli olajmezőkben) ki van-e zárva vagy nem?

A földalatti gáztárolás csak abban az esetben zárható ki az Irányelv hatálya alól, amennyiben érvényes rá az „ásványi nyersanyagok feltárásával és kitermelésével kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységek” kitétel.

B-16

A 2. sz. melléklet IV. A. bekezdése szerint a biztonsági jelentés tartalmazza „a lehetséges súlyos baleseti eseménysorok (...) ismertetését, a valószínűségükkel vagy azokkal a feltételekkel együtt, amelyek mellett előfordulnak”. Ez vajon azt jelenti-e, hogy a cég választhat, hogy megadja-e a baleseti eseménysorok valószínűségét vagy sem?

Az ezen előírás mögött álló jogalkotói szándék rugalmasan kezeli a súlyos baleseti eseménysorok bemutatásának különböző, nemzeti megközelítési módjait. Részletesebb nemzeti előírás hiányában maga az Irányelv nem részesít előnyben egy megközelítést sem.

B-17

Azt jelenti-e a „2 %-os szabály” (1. sz. melléklet, Bevezetés, 4. pont), hogy a biztonsági jelentésben figyelmen kívül lehet hagyni a kismennyiségű, elkülönítetten elhelyezett veszélyes anyagokat?

Nem, a „2 %-os szabály” csak az Irányelv hatályának meghatározására szolgál. Ha egyszer egy üzem már az Irányelv hatálya alá került, akkor a biztonsági jelentésben minden olyan veszélyes anyaggal foglalkozni kell, amelyet a technológiában alkalmaznak vagy amelyet a telephelyen tárolnak. Ugyanakkor elképzelhető olyan eset is, hogy kismennyiségű, elkülönítetten elhelyezett anyagmennyiségek esetében – amelyek önmagukban nem képesek súlyos balesetet okozni és a telephelyen máshol sem képesek súlyos baleseti eseménysor kiváltására – nem szükséges a súlyos baleseti eseménysorokra részletes kockázatelemzést végezni; azonban a biztonsági jelentésben említést kell tenni a veszélyes anyagokról és meg kell magyarázni, hogy miért nem jelentenek súlyos baleseti veszélyt.

22



5. sz. melléklet

A veszélyes üzemek azonosításával kapcsolatos néhány szempont 1. Az üzem és a létesítmény egymáshoz való viszonya a) Az üzem és a létesítmény közötti alapvető műszaki-fizikai kapcsolat Az üzem egy vagy több létesítményből, a létesítmény pedig egy vagy több létesítményrészből, létesítményelemből épül fel. A létesítményelem kifejezés gyűjtőfogalom, amely a Kat. 3. § x) pontjában felsorolt berendezés, szerkezet, csővezeték, gépezet, szerszámok, stb. megnevezéseket foglalja magába. A felsorolt megnevezések közül a berendezés szintén gyűjtőfogalom, amely alatt általánosan pl. bármely nyomástartó berendezést vagy egy-egy konkrét berendezést mint pl. szétválasztó kolonnát, vegyi reaktort, hőcserélőt, gáz- és folyadéktároló tartályt értünk. b) A két vagy több létesítményből álló üzem és létesítményeinek egymáshoz való viszonya a veszélyesség megítélése szempontjából Az R. értelmében a veszélyes üzem azonosítandó és a biztonsági jelentést, illetőleg biztonsági elemzést az üzem egészére kell elkészíteni (R. 2. § és 5. §). A veszélyes üzem azonosítási folyamatában figyelembe veendő minden veszélyes létesítmény, vagyis az alsó- vagy felsőküszöbértékek szerinti besorolás alapja az egyes veszélyes létesítményekben jelenlévő vagy jelen lehető (a továbbiakban: jelenlévő) veszélyes anyagok összessége – függetlenül attól, hogy a veszélyesanyag-mennyiség létesítményenként eléri-e vagy sem valamelyik küszöbértéket. Veszélyes létesítménynek kell tekinteni minden olyan az üzemben elhatárolható önálló egységet, amelyben a mennyiség nagyságától függetlenül veszélyes anyag előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik [Kat. 3. § x)]. Néhány változat egy több veszélyes létesítményből álló veszélyes ipari üzemre: 1. A veszélyes létesítményekben külön-külön sehol sem éri el a veszélyes anyag(ok) mennyisége a küszöbértéket, de együtt már eléri vagy meghaladja azt. 2. A veszélyes létesítményekben külön-külön minden egyes létesítményben eléri vagy meghaladja az ott jelenlévő veszélyes anyag mennyisége a küszöbértéket. 3. A veszélyes anyag(ok) mennyisége a veszélyes létesítmények egy részében eléri vagy meghaladja, a többiben pedig nem éri el a küszöbértéket. 4. Lehetnek olyan veszélyes létesítmények is, amelyekben csak egy-egy konkrét veszélyes anyag található és ezek mennyisége létesítményenként külön-külön a vonatkozó küszöbmennyiség 2 %-át nem haladja meg. (Nem életszerű, tisztán elméleti eset) Olyan esetben, ha a veszélyes anyag(ok) mennyisége egy adott elkülöníthető helyen (veszélyes létesítmény) külön-külön, vagy együttesen nem haladja meg a küszöbérté(kek) 2 %-át, akkor az üzemeltető erre vonatkozó indokolása alapján szakhatósági mérlegelés tárgyát képezheti a súlyosbaleset kimutatást célzó elemzések (eseménysorok, okok) elhagyásának tudomásul vétele, amennyiben az üzemeltető indokolja, hogy a nevezett létesítmény üzemen belüli elhelyezkedése miatt nem következhet be súlyos baleset. Tipikus példa az ilyen üzemi körülményekre az üzemi laboratóriumok esete, ahol nagy számú, de igen kis mennyiségben jelenlévő vegyszerek fordulnak elő, de elhelyezkedésük, tárolási módjuk, stb. lehet olyan, hogy nem vesznek részt egy súlyos baleset kialakulásában, vagy lefolyásában. c) A veszélyes létesítmények elhatárolása egymástól Egy létesítmény önállóként való definiálásának feltétele, hogy az adott létesítményben bekövetkező baleset hatása ne járjon egy másik önálló létesítményben számottevő balesettel. A hatás a legtöbb esetben veszélyanyag kijutás következménye (a berendezések sérülése, vagy hibás működése által), de lehet robbanás sérülést okozó hatása, vagy bármely más hatás. A káros hatás korlátozható az egyes létesítmények egymástól való kellő időn belül történő izolálásával (kiszakaszolással, vészleürítéssel, stb.). 23



2. A terület értelmezése és szerepe A területre a Kat. 3. § w) pontjának „egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon területek egésze” megfogalmazás utal. Az üzemre és annak létesítményeire általában jellemző, hogy egy fizikailag jól körülhatárolható területen belül találhatók, működésük ehhez a területhez köthető. A terület lehet egybefüggő vagy osztott. Osztottnak tekinthető a terület akkor, ha két vagy több egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódó részből áll, ahol az egyes részek között vagy más tulajdonban álló terület helyezkedik el, amelyre nézve az üzemeltető semminemű rendelkezési joggal (pl. tartós használat, szolgalom) nem bír, vagy a terület más kezelésében, illetőleg használatában van. Ilyen közbenső területek lehetnek pl. közút, országos közforgalmú és helyi érdekű vasút, közterület, más üzemeltető által folytatott tevékenység épületei, berendezései. Nem osztja meg a területet az üzemi úthálózat, vasúthálózat, kerítésrendszer, felszíni üzemi csatornahálózat, parkosított vagy parkosítatlan terület. Ugyancsak nem jelent megosztást a földhivatali nyilvántartás szerinti esetleges több helyrajzi szám. Ennek az értelmezésnek az a jelentősége, hogy ez a fajta területi osztottság nem eredményez több veszélyes üzemet, vagyis az azonos üzemeltető által az ilyen módon osztott területen működtetett veszélyes létesítmények, illetőleg létesítménycsoportok együttesen alkotják a veszélyes üzemet. A terület megosztottságának speciális eseteként is felfogható az, amikor egy üzemeltető egy városban egymástól távol vagy az országban több különböző helységben működtet valamilyen termelő, szolgáltató feladatot ellátó, veszélyes anyagot használó objektumot. Erre a 3. pontban foglaltak irányadók.

3. Az irányítási rendszer szerepe a földrajzi elhelyezkedés és a tulajdon- illetve üzemeltetési viszonyok szempontjából Az irányítási rendszer alatt a biztonságirányítási rendszert magába foglaló teljes rendszert értjük. A veszélyes üzem azonosításával kapcsolatban az irányítási rendszerről egyrészt akkor kell külön is említést tenni, amikor az üzemeltető egy közigazgatási egységben (helységben) több területen, illetőleg az ország több helységében működtet veszélyes üzemet, amelyeknek az irányítása központilag történik a hatás- és felelősségi körök különböző mértékű decentralizálása mellett, másrészt akkor, ha a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos. Az első esetben a veszélyes üzem azonosításának keretében nem lehet az egyes üzemeket a központosított irányítás okán egyetlen üzemmé összevonni. A Kat.-nak az üzemeltetőre vonatkozó meghatározása szerint üzemeltető az „...aki veszélyes létesítményt vagy veszélyes ipari üzemet működtet, illetve fenntart.” A Kat. tehát a működtetést és a fenntartást jelöli meg az üzemeltető azonosítóiként. Az általános gyakorlat az, hogy a tulajdonos és az üzemeltető azonos, de ettől eltérő esetek is előfordulhatnak, erre mutat néhány példát az 1. sz. ábra. Ahol az ábrán kötelezettként (felelős) az üzemeltető van feltüntetve, ott alapfeltételezés az is, hogy az irányítási rendszer és ebben a biztonságirányítási rendszer (BIR) is az üzemeltető feladat- és hatásköreit szabályozza (1., 2., és 4. eset). A 3. sz. esetben lehetséges olyan irányítási rendszer, szervezeti és működési rend, hogy az üzemeltető kizárólag a termelési, szolgáltatási, tárolási, stb. folyamatot működteti (kezelőszemélyzet – beleértve az irányítókat is), de az összes ellenőrzés és a gazdasági irányítás a tulajdonos kezében összpontosul, ami így jelenik meg a BIR-ben is. Ez esetben a felelős a tulajdonos. A felelősség kérdését ilyen esetekben a két fél közötti szerződésben kell rendezni, mely felelősséget az irányításiszervezeti rendszer fogja tükrözni. Ugyanezeket a szempontokat kell figyelembe venni akkor is, amikor a tulajdonlás több tulajdonos között oszlik meg, továbbá amikor valaki a veszélyes üzemet bérleményként működteti. Minden esetben a kialakított működési rend – vagyis végeredményben a BIR az, amely a kötelezettségeket magába foglalja. Felmerülhet az a kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a szerződő felek nem rendezték szerződésben a veszélyes üzemre vagy annak valamely létesítményére vonatkozó felelősség kérdését és így esetleg az irányítási rendszer sem ad megfelelő támpontot az eligazodáshoz. Ebben az esetben üzemeltetőnek az tekintendő, akinek a nevére a veszélyes 24



létesítmény (üzem) építési engedélye, használatbavételi engedélye, veszélyes tevékenység megkezdésének engedélye szól. 4. A Kat. szerinti üzem és létesítmény fogalmak összevetése a gyakorlatban elterjedt fogalmakkal A Kat.-ban meghatározott fogalmak alkalmazásakor némi nehézséget okozhat, hogy azok bizonyos átfedést mutatnak a hazai ipari gyakorlatban meghonosodott fogalmakkal. Használatos elnevezések pl. a gyár, gyáregység, gyárrészleg, üzem(?), üzemrész, üzemegység, divízió, profitcentrum. Az 1.-3. pontokban adott értelmezések alapján világos, hogy a Kat. szempontjából a gyakorlatban kialakult elnevezések nem helyettesíthetők be egyértelműen. Mégis azt lehet mondani, hogy a felsorolt elnevezések leginkább a létesítmény fogalmával vethetők össze. Amennyiben pl. egy részvénytársaság a 2. pontban értelmezett területen több gyárat vagy „üzemet” is működtet, akkor azokat külön-külön létesítménynek kell tekinteni, amelyek együttesen alkotják az üzemet.

1. sz. ábra: A tulajdonosi és üzemeltetői viszonyok hatása a veszélyes üzem azonosítására – Példák: Engedélyes/ № Bejelentésre kötelezett 1. ü1

Tulajdonosi és üzemeltetői állapotok különböző változatai

T1

ü1

T1

T1

ü1

T1

L2

L1 ü1

T1

Ü1 = L1+L2+L3+L4+L5+L6 A tulajdonos és az üzemeltető azonos.

ü1 L3

ü1

T1

L5

L4

A veszélyes üzem értelmezése

ü1 L6

Ü1 2. ü1 T1

ü1

T2

T1

ü1

T3

L2

L1

ü1

T2

ü1 L3

ü1

T3

L5

L4

Ü1 = L1+L2+L3 +L4+L5+L6 Az üzemeltető azonos, az egyes létesítmények több tulajdonoshoz tartoznak.

ü1 L6

Ü1 3. ü2 (Ü1) ü3 (Ü2) ü4 (Ü3)

T1

ü2

T1

L1 Ü1 T1

T1

ü3 L3

Ü2 ü2

L4

ü3 L2

T1

ü3 L5

T1

ü4 L6 Ü

25

Ü3

Ü1 = L1+L2 Ü2 = L2+L3+L5 Ü3 = L6 A létesítmények tulajdonosa ugyanaz. A tulajdonos nem üzemeltet, azt több különböző üzemeltető végzi.



4a A veszélyes üzem „feldarabolása” Kiinduló állapot: ü1

T1

ü1

T1

L1 T1

ü1

T1

L2 ü1

T1

L4

ü1

Kiinduló állapot: Ü1 = L1+L2+L3+L4+L5+L6

L3 ü1

T1

L5

ü1 L6

Ü1 4b Új állapot: ü2 (Ü1) ü3 (Ü2) ü1 (Ü3)

T2

ü2

T1

L1 Ü1 T2

ü3

T1

L2 Ü2 ü2

L4

T3

ü1 L3 Ü3

ü3 L5

T1

Új állapot: Ü1 = L1+L4 Ü2 = L2+L5 Ü3 = L3+L6

ü1 L6

Jelmagyarázat: Ü: veszélyes üzem Üi: egymástól különböző veszélyes üzemek ü: üzemeltető üi: egymástól különböző üzemeltetők

T: tulajdonos Ti: különböző tulajdonosok –––––––– területhatár - - - - - - - üzemhatár

Li: különböző létesítmények (Azonos index a T és az ü esetén azt jelenti, hogy az üzemeltetést a tulajdonos végzi.)

4. A veszélyes anyag tulajdonlásának szerepe Egy veszélyes üzemen belül általában az üzemeltető a megvásárolt és ez által saját tulajdonába került nyersanyagokból, segédanyagokból állít elő az értékesítésig – amely az árunak az üzemből való egyidejű kiléptetését is jelenti – szintén a saját tulajdonában lévő terméket. Előfordulhatnak azonban olyan esetek is – pl. veszélyes anyagok kereskedelmével foglalkozó üzemeltetők esetén – amikor az üzemeltető bértárolást végez, más gazdasági társaság tulajdonában lévő árut értékesít, a vevő által már megvásárolt árut későbbi, ütemezett kiszállítással az irányítása alatt lévő területen átmenetileg tárol, stb. Hasonló megítélés alá esnek az olyan üzemeltetők is, amelyeknél a terület, a technológiai berendezések, illetőleg a személyzet, az irányítás is az üzemeltető tulajdonában, illetőleg hatáskörében van, de a veszélyes anyag részben vagy egészben más tulajdonában van (bérfeldolgozás). A Kat. 3. § w) pontja egy adott üzemeltető irányítása alatt álló területek egészén jelen lévő veszélyes anyagok vonatkozásában nem tesz semmilyen megkülönböztetést a veszélyes anyagok tulajdonlása vonatkozásában. Hasonló módon nem tesz megkülönböztetést a 3. § v) pontja sem „a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset” fogalom meghatározása során. Tehát az ilyen esetekben az üzemeltető a tulajdonviszonyoktól függetlenül a teljes veszélyes anyag mennyiségért felelős. A kockázatelemzés során külön vizsgálatot igényel a más tulajdonosok miatti eltérő (fokozott) kockázatok mérlegelése.

26



Műszaki Biztonsági Főfelügyelet / Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 1081 Budapest, Köztársaság tér 7. Telefon: 477.50.28; fax: 210.03.49 E-mail: [email protected] Web: www.mbf.hu/seveso2.html

Készült Módosítva

: :

2001.08.27. 2002.10.22. 2002.12.16. 2003.03.17. 2004.02.23. 2005.02.11.

(szerkesztés) 8. o. (+ szerkesztés) 3., 16-26. o. 6., 10-26. o.

‘Seveso 2’ Füzetek – № 1: A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő dokumentációjából a szakhatósági tevékenységi körrel összefüggő dokumentációrészek bemutatása E füzet rendeltetése a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére megküldendő dokumentációból (biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés) azoknak a részeknek a megjelölése, amelyeket elsősorban a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet mint szakhatóság fog felülvizsgálni, illetőleg amelyek a szakhatóság számára is szükségesek. A füzet az Európai Bizottság által a tárgyban egyfajta közösségi jogszabály értelmezés céljából kiadott tájékoztatást is tartalmaz kivonatos formában.

1. sz. füzet

Recommend Documents