1 sz

FÜGGELÉK a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtásának helyszíni ellenőrzéséhez Együtt kezelendő a T/10380/1 sz. jelentéssel

2009. augusztus

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK

A) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS I. ORSZÁGGYŰLÉS

37 39

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

40

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

41

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

42

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

43

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

44

VI. BÍRÓSÁGOK

46

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

48

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS ÁTENGEDETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA

49

1. PÁLYÁZATI ÚTON ODAÍTÉLT TÁMOGATÁSOK 1.1. Az önkormányzatoknál nem, csak a minisztériumoknál ellenőrzött pályázatos támogatások 1.1.1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 1.1.2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 1.1.3. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz 1.1.4. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása 1.1.5. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 1.1.6. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása 1.1.7. Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása 1.1.8. Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása 1.1.9. Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása 1.1.10. Alapfokú művészetoktatás támogatása 1.1.11. A kistelepülési iskolák és a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítása, valamint közösségi buszok beszerzése 1.1.12. Belterületi belvízrendezési célok támogatása

49 50 50 53 54 56 59 61

64 66 69 71 72 76

1

2. Igénylés alapján kapott támogatások 2.1. Az önkormányzatoknál nem, csak a minisztériumoknál ellenőrzött pályázatos támogatások 2.1.1. Lakossági közműfejlesztés támogatása 2.1.2. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása 2.1.3. A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása 2.1.4. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások 2.1.5. Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok kiegészítő támogatása 2.1.6. Közoktatás-fejlesztési célok támogatása 2.1.7. A Vizitdíj visszatérítésének támogatása 2.1.8. A 2006. év tavaszán kialakult árvíz és belvíz miatti károk enyhítése 2.1.9. Nyári gyermekétkeztetés 2.1.10. A 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása 2.1.11. Villamosenergia áremelkedés hatásának ellentételezése 3. központi információk alapján biztosított támogatások 3.1. Az önkormányzatoknál nem, csak a minisztériumoknál ellenőrzött központi információk alapján biztosított támogatások 3.1.1. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása 3.1.2. A 2007. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása 3.1.3. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása X. MINISZTERELNÖKSÉG

77 77 81 81 82 90 92 97 98 100 101 104 105 105 106 108 108 110

MAGYAR SZABADALMI HIVATAL

118

POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT

119

XI. ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM

122

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

133

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

138

XIV. IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM

143

XV. NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

151

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

156

XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM

161

NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

165

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL

166

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

167

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

2

77

168

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK

171

XX. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

190

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM

201

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

203 205

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

211

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL

212

XXVI. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

213

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

219

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

220

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

221

XXXIV. NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL

224

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

228

AZ EU TÁMOGATÁSOK ÉS AZ UNIÓS TAGSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ HAZAI BEFIZETÉSEK 1. Az uniós elszámolások hazai jogi szabályainak változásai 2008-ban az NFÜ által kezelt programok tekintetében 1.1. Az uniós források felhasználásának szabályozottsága 1.2. Uniós jogszabályok a 2007-2013. programozási időszakban 1.3. Az uniós elszámolások hazai jogi szabályozásának változásai 2008ban 1.3.1. Jogszabályi környezet változása 2008-ban 1.3.2. Az uniós elszámolások hazai jogi szabályozásának változásai 2008-ban, a számvitel területén 1.4. A 2008-ban hatályba lépett új jogszabályok a felhasználás területén 2. Az Európai Uniótól érkező támogatások felhasználásának szervezeti keretei 2.1. Az Uniós támogatások felhasználásában részt vevő szervezetek 2.1.1. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2.1.2. Magyar Államkincstár 2.1.2.1. A Magyar Államkincstár szervezeti felépítése és feladatai 2.1.2.2. Együttműködési Megállapodás az NFÜ-vel 2.1.2.3. Ellenőrzési feladatok 2.1.3. A Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda (PM NAO Iroda) mint Kifizető Hatóság/Igazoló Hatóság 2.1.4. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2.1.5. Az Ellenőrzési Hatóság

259 259 259 259 260 260 261 264 265 265 265 266 266 267 269 269 270 272

3

2.1.6. Közreműködő szervezetek 2.1.6.1. Közreműködő szervezetek bemutatása 2.1.6.2. A Közreműködő szervezetek megfelelőségi vizsgálata 3. Nyilvántartási és monitoring rendszerek 3.1. Az Egységes Monitoring Információs Rendszer 3.1.1. Az EMIR történeti áttekintése 3.1.2. Az EMIR felépítése 3.1.3. Az EMIR működésével kapcsolatos tapasztalatok 3.1.4. Fejlesztések 2008-ban 3.1.5. Fejlesztések 2009-ben 3.1.6. Rendszervizsgálat 3.2. Az Országos Támogatási Monitoring Rendszer 3.3. Számviteli nyilvántartási rendszer 3.3.1. Eredmény szemléletű kettős könyvviteli nyilvántartások alapján vezetett számviteli nyilvántartási rendszer 3.3.1.1. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi kezdeményezés program és a Kohéziós Alap számviteli rendszere 3.3.1.2. Az ÚMFT számviteli rendszere 3.3.1.3. Zárás végrehajtása és Beszámoló készítése a PM NAO Iroda tájékoztatása szerint 3.3.1.4. Az eredményszemléletű kettős könyvelési rendszer hiányosságainak hatása az államháztartási szemléletű könyvelésen alapuló beszámolóra 3.3.2. A pénzforgalmi szemléletű államháztartási könyvelés 3.4. Likviditáskezelés 4. A költségvetésben megjelenő uniós támogatások 4.1. Strukturális támogatások 4.1.1. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 4.1.1.1. Regionális Operatív Program (ROP) 4.1.1.2. Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 4.1.1.3. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 4.1.1.4. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 4.1.1.5. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 4.1.2. Kohéziós Alap 4.1.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 4.1.3.1. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 4.1.3.2. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) 4.1.3.3. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 4.1.3.4. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 4.1.3.5. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)

4

272 272 273 274 274 274 275 276 277 277 278 278 279 279

280 281 281

283 283 284 285 285 285 286 286 287 287 288 288 289 290 291 291 292 292

4.2.

4.3. 4.4. 4.5.

4.1.3.6. Végrehajtás Operatív Program (VOP) 4.1.3.7. Regionális Operatív Program (ROP) 4.1.3.8. Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP) 4.1.3.9. Államreform Operatív Program (ÁROP) 4.1.3.10. Eltérés az EMIR és a beszámolók adatai között 4.1.4. Egyéb strukturális támogatások Vidékfejlesztési és halászati támogatások 4.2.1. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 4.2.2. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 4.2.3. Halászati Operatív Program (HOP) Schengen Alap Átmeneti támogatás programjai Egyéb Európai Uniós támogatások

292 293 293 294 294 295 296 296 296 297 297 297 298

5. Uniós elszámolások 5.1. Hozzájárulás az EU költségvetéséhez 5.1.1. Az áfa alapú hozzájárulás 5.1.2. GNI alapú hozzájárulás 5.1.3. Brit korrekció 5.2. Az EU költségvetésével összefüggő bevételek

298 298 299 300 300 301

6. Az uniós elszámolások kapcsolata az államháztartással 6.1. Az uniós előirányzatok teljesülése, forrásösszetétele 6.2. Központi költségvetésben megjelenő finanszírozás 6.3. Támogatások központi költségvetésen kívüli finanszírozása 6.3.1. Intervenció hatása az államháztartás forráshelyzetére 6.4. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői támogatáshoz nyújtott nemzeti kiegészítés alakulása

302 302 303 305 306

B) AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK

307 309

MUNKAERŐPIACI ALAP

311

SZÜLŐFÖLD ALAP

318

KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

324

NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

328

WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP

330

KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

332

C) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI

337

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

339

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

358

5

D) A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

373

I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKAT A 2008. ÉVBEN MEGILLETŐ NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁSOK ÉS A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOKAT MEGILLETŐ NORMATÍV KÖTÖTT FELHASZNÁLÁSÚ TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉRŐL

375

1. A normatív hozzájárulások igénylése és elszámolása 1.1. Lakosságszámhoz és egyéb feltételekhez kötött hozzájárulások 1.1.1. Körjegyzőség működésével kapcsolatos feladatok 1.1.2. Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása 1.1.3. Üdülőhelyi feladatok 1.2. Szociális jogcímek 1.2.1. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások feladatai 1.2.1.1. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai 1.2.1.2. Gyermekjóléti központ 1.2.1.3. Szociális étkeztetés 1.2.1.4. Házi segítségnyújtás 1.2.1.5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1.2.1.6. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás 1.2.1.7. Támogató szolgálat 1.2.1.8. Közösségi ellátások 1.2.1.9. Utcai szociális munka 1.2.1.10. Időskorúak nappali intézményi ellátása 1.2.1.11. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása 1.2.1.12. Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása 1.2.1.13. Fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek kedvezményes étkeztetése 1.2.2. Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés 1.2.2.1. Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás 1.2.2.2. Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás 1.2.2.3. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás 1.2.3. Hajléktalanok átmeneti intézményei 1.2.4. Gyermekek napközbeni ellátása 1.2.4.1. Bölcsődei ellátás 1.2.4.2. Családi napközi ellátás 1.2.4.3. Ingyenes intézményi étkeztetés

6

375 375 375 376 376 376 376 376 377 377 378 380 380 380 381 381 381 382 382 382 382 382 382 383 383 384 384 384 384

1.3. Közoktatási alap- és kiegészítő hozzájárulások 1.3.1. Óvodai nevelés 1.3.2. Iskolai oktatás 1.3.3. Alapfokú művészetoktatás 1.3.4. Kollégiumok közoktatási feladatai 1.3.5. Napközis, tanulószobai foglalkozás, iskolaotthonos oktatás 1.3.6. Iskolai gyakorlati oktatás, szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 1.3.7. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 1.3.8. Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás 1.3.9. Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás 1.3.10. Hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához 1.3.11. Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés 1.3.12. Tanulók tankönyvellátásának támogatása 2. A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulás elszámolásának értékelése 3. Normatív, kötött felhasználású támogatások 3.1. Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása 3.2. Közoktatási feladatok támogatása 3.2.1. Közoktatási intézményi feladat 3.2.1.1. Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 3.2.1.2. Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 3.2.1.3. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás 3.2.1.4. Tagintézményi támogatás és Kistelepülési tagintézményi támogatás 3.2.2. Közoktatási szakszolgálati feladat 3.3. A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása 3.3.1. Szociális étkeztetés 3.3.2. Családsegítés 3.3.3. Házi segítségnyújtás 3.3.4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 3.3.5. Közösségi ellátások 3.3.6. Támogató szolgálat 3.3.7. Nappali ellátás

384 385 386 388 391 393 394 396 398 399 399 401 402 403 404 407 407 409 410 412

413 413 414 416 417 417 417 418 418 419 419

7

3.4. A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása 3.4.1. Gyermekjóléti szolgáltatás 3.4.2. Gyermekek napközbeni ellátása 3.5. A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatainak támogatása 3.6. Belső ellenőrzési feladatok támogatása 3.7. Az előző évről kötelezettségvállalással áthozott támogatás felhasználása 4. A többcélú kistérségi társulások normatív kötött felhasználású támogatás elszámolásának értékelése 5. A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó elszámolása 5.1. A helyi önkormányzatok jövedelem-differenciálódás mérséklésének elszámolása

420 420 420 421 422 424 424 425 426

MELLÉKLETEK 1. számú

A vizsgált helyi önkormányzatok 2008. évi normatív hozzájárulások elszámolásának eltérései

429

2. számú

A normatív hozzájárulások önkormányzati elszámolásában jogcímenként megállapított eltérések

430

3. számú

A normatív hozzájárulások elszámolásában feltárt eltérések önkormányzatonként és kistérségi társulásonként összesítve

431

4. számú

A normatív hozzájárulások 2008. évi elszámolásában önkormányzatonként, kistérségi társulásonként és jogcímcsoportonként megállapított eltérések

433

5. számú

A személyi jövedelemadó differenciálódás mérséklésének elszámolása az ellenőrzött önkormányzatoknál

439

6. számú

A személyi jövedelemadó differenciálódás mérséklése miatt a beruházások után visszaigényelhető összeg az ellenőrzött önkormányzatoknál

440

7. számú

A 2008. évi költségvetési törvény 8. számú mellékletének IV. fejezete alapján kapott normatív, kötött felhasználású támogatások cél szerinti felhasználásának ellenőrzése

442

8. számú

A normatív kötött felhasználású támogatások elszámolásában feltárt eltérések többcélú kistérségi társulásonként

443

II. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BERUHÁZÁSAIHOZ ÉS REKONSTRUKCIÓIHOZ NYÚJTOTT 2008. ÉVI FELHALMOZÁSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSÉRŐL

8

445

1. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentései

445

2. A beruházások szakmai és műszaki előkészítése

447

3. A beruházások pénzügyi előkészítése

450

4. A közbeszerzési törvény előírásainak érvényesülése

456

5. A támogatási előirányzatok felhasználása és maradványa, a címzett és céltámogatások felhasználásának törvényessége és szabályszerűsége, az előirányzat lemondási kötelezettségek teljesítése

461

6. A beruházások számviteli elszámolása és a támogatásokkal történő elszámolások

463

7. A címzett és céltámogatások, illetve a felhasználásukkal megvalósított létesítmények külső és belső ellenőrzése

467

8. A befejezett beruházások megvalósításának tervszerűsége és a megvalósított létesítmények működtetése

469

MELLÉKLET 1. számú

Az ellenőrzött 2008. évi címzett és céltámogatások megyék és önkormányzatok szerinti részletezésben

477

2/a. számú

Az ellenőrzött 2005. évben jóváhagyott címzett támogatások, illetve beruházások főbb adatai a támogatások jóváhagyása szerint

482

2/b. számú


483

2/c. számú

Az ellenőrzött 2006. évben jóváhagyott céltámogatások, illetve beruházások főbb adatai a támogatások jóváhagyása szerint

485

3. számú

KIMUTATÁS az ellenőrzött befejezett beruházások forrásösszetételének változásáról

486

4. számú

KIMUTATÁS az ellenőrzött címzett és céltámogatások 2008. évi felhasználásáról és előirányzat maradványáról

487

5. számú

Az ÁSZ által feltárt címzett támogatási előirányzat lemondási kötelezettségek

488

9

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁAK Zrt. ÁAK Zrt. AAM Zrt. AAM Zrt. ÁBKSz ÁBKSz ÁBPE ACEEEO ADAM ADSL

ÁEK AES áfa Áfa tv. ÁFSZ ÁHH Áhsz.

ÁHT ÁHT(-szám) Áht. AKA Zrt. ÁKK Zrt. Aktv. ALB AMC AMIR

Állami Autópályakezelő Zártkörűen működő részvénytársaság Állami Autópályakezelő Zártkörűen működő részvénytársaság AAM Vezető Informatikai Tanácsadó Zártkörűen működő részvénytársaság AAM Vezető Informatikai Tanácsadó Zártkörűen működő részvénytársaság Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Közhasznú társaság Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Közhasznú társaság Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzés Közép- és Kelet Európai Választási Szakértők Egyesülete Adóhatósági adómegállapítás Az Asymmetrical Digital Subscriber Line technológián alapuló szolgáltatás a meglévő közcélú távbeszélőelőfizetői hálózatba telepített sodrott érpárt felhasználva a hagyományos telefon-, ill. ISDN2 típusú szolgáltatás felett nagy sebességű, aszimmetrikus adatátviteli képességet biztosít. Állami Egészségügyi Központ Világméretű független villamosenergia-ipari társaság általános forgalmi adó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény Állami Foglalkoztatási Szolgálat Államháztartási Hivatal az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Államháztartási egyedi azonosító kód költségvetési előirányzat azonosító száma az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Alföldi Koncessziós Autópálya Zártkörűen működő részvénytársaság Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen működő részvénytársaság Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény Alkotmánybíróság Agrármarketing Centrum Adósminősítő rendszer

11

Ámr. ÁNI ÁNTSZ APEH APEH KAIG APEH-SZTADI ÁPV Zrt. ÁROP ARSZ Art. ÁSZ ÁSZ-FEMI ÁSZI ÁSZTL ÁT ÁTBP ATEV Zrt. Atom tv. Atv. AVF AVGHA AVOP Avtv. BA Rt. BÁH BB BC BCE BEO Ber. BESzE BÉT BETYKA BEVA BÉVER BF

12

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Általános Nukleáris Igazgatóság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Kiemelt Adózók Igazgatósága Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adatfeldolgozó Intézet Állami Privatizációs Vagyonkezelő Zártkörűen működő részvénytársaság Államreform Operatív Program Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Állami Számvevőszék Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet Állami Szociális Intézetek Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Átmeneti Támogatás programjai Állami Támogatású Bérlakás Program ATEV Fehérje Feldolgozó Zártkörűen működő részvénytársaság az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (FVM) Agrár-vidékfejlesztési Főosztály Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény Budapest Airport Részvénytársaság Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bíráló Bizottság Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat Budapesti Corvinus Egyetem Belső Ellenőrzési Osztály a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Betegjogi, Ellátott-jogi és Gyermekjogi Közalapítvány Befektető-védelmi Alap Békéscsabai Vényellenőrző Rendszer Büntetőpolitikai Főosztály

BHSZ BIR Bit. Bjt. BK BKIK BKSZ Kht. BKV Rt. BM BM KANYVH BM KKI BM TÁSZ BME BMGE BMIK BNT BRFK Bszi. BSZJ BSZKI BTT BUÉSZ BV BVOP CBC CBC Cct. CEB CÉDE CEDEFOP CEER CERL

CERN CISZOK CLAVIS

Biztonsági Hitelesítés-szolgáltató (korábban IHM-es szervezet, jelenleg a MeH felügyeli) Bíróságok a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a Bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. LXVII. törvény Belügyi Közlöny Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Budapesti Közlekedési Szövetség Közhasznú társaság Budapesti Közlekedési Vállalat Részvénytársaság Belügyminisztérium Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal BM Központi Kórház és Intézményei Belügyminisztérium Távközlési Szolgálat Budapesti Műszaki Egyetem Budapesti Műszaki Gazdasági Egyetem Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ Befogadó Nemzeti Támogatás Budapesti Rendőr-főkapitányság A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény Bejelentett Személyek Jogviszonyadatai Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet Baromfi Termék Tanács a Baromfi- és Tojástermelők Szövetsége Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium Büntetés-végrehajtás Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága Határ menti együttműködés cross-border co-operation programs (Határon átnyúló együttműködés programja) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény Európa Tanács Fejlesztési Bank Céljellegű decentralizált támogatás Európai Szakképzés-fejlesztési Központ Council of European Energy Regulators Európai Tudományos Könyvtárak Társulása (Consortium of European Resecarch Libraries) Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire ( Európai Nukleáris Kutatási Szervezet ) ma:European Organization for Nuclear Research Civil Szolgálatok Központok Támogatási Életút Bázis Adatok projekt

13

CNB Zrt. CONNECT CT Csjt. DAOP DARFÜ Kht. db DDOP DDRFÜ Kht. DE DEB DHK Zrt. DIS DNS DOT E Ft E. Alap ÉAOP ÉARFÜ Kht. EÁV EBB EBESZ EBEV (eBEV) EBF EBH Ebptv. EBRD Ebtv. ECOSTAT EDEM EDIS EDR ÉDUKÖVIZIG ÉEF EEKH 14

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen működő részvénytársaság Coordination and stimulation of innovative ITS activities in Central and Eastern European Countries Computer Tomográf A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény Dél-Alföldi Operatív Program Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú társaság darab Dél-Dunántúli Operatív Program Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú társaság Debreceni Egyetem Döntés Előkészítő Bizottság Diákhitel Zártkörűen működő részvénytársaság Decentralised Implementation System (decentralizált végrehajtási rendszer) Dezoxi-ribonukleinsav Days of Treatment (Terápiás Napok Száma) Ezer forint Egészségbiztosítási Alap Észak-Alföldi Operatív Program Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú társaság Energetikai Állandó Választott bíróság Egyesített Budapesti Bérlet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Elektronikus bevallás Egészségbiztosítási Felügyelet Egyenlő Bánásmód Hatóság az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet Egységes Európai Hadfelszerelési Piac Extended Decentralisation Implementation System (kiterjesztett decentralizációs végrehajtási rendszer) Egységes digitális rádiótávközlő rendszer Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Építésügyi és Építészeti Főosztály az EüM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

EFER E-Fiz EFK Eftv. EG EGC EGEE EGR EGT EGT FM EGVE EHA EHA EHJC EHJC eho EHP Eht. Éhtv.

EIA EIB EIDR EISZ EK EKG EKHO EKK EKKE ÉKKO Kft. EKOP EKP ELMŰ ELTE EMA EMGA ÉMI Kht. EMIR

Elektronikus fizetési szolgáltatás és a kapcsolódó fizetési és elszámolási rendszer Elektronikus Fizetési Program Előirányzat-Felhasználási Keretszámla az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény Előirányzat módosításokat tartalmazó űrlap Energiagazdálkodási célelőirányzat Enabling Grids for E-sciencE - gridek hasznosíthatóvá tétele az e-tudományok területén Egységes Gazdálkodási Rendszer Európai Gazdasági Térség Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Energiahatékonysági Hitel Alap Európai Halászati Alap Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása Célelőirányzat Energiahasznosítás javítása célelőirányzat Egészségügyi hozzájárulás Energia Hitel Pályázat az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény Európai Integrációs Alap Európai Beruházási Bank Elektronikus Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer Elektronikus Információszolgáltatás Európai Közösség Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat Egységes Közteherviselési Hozzájárulás MeH Elektronikus Kormányzati Központ Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység ÉKKO Építőipari, Közszolgáltató, Kereskedő és Oktató Korlátolt Felelősségű Társaság Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Ellenőrzési Korszerűsítési Projekt Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Európai Menekültügyi Alap Európai Mezőgazdasági Garancia Alap Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú társaság Egységes Monitoring Információs Rendszer

15

EMK EMMA EMOGA ÉMOP EMPIC ÉMRFÜ Kht. EMU EMVA Energia Központ Kht.

ENYV EP EPER EPO EPUBIR EQUAL ÉRÁK ERFA ÉRFI ERRA ESA ESA ’95 ESKI ESS ESZA ESZA Kht. ESZAK ESZIR ESZK ET ETE ETI ETR ETT eTÜK EU EU SAVE EUMETSAT EUNIA EUPM EUR

16

az ÚMFT Egységes Működési Kézikönyve Egységes Magyar Munkaügyi Alapnyilvántartás Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Észak-Magyarországi Operatív Program EMPIC GmbH Észak-Magyarországi Fejlesztési Ügynökség Közhasznú társaság Európai Monetáris Unió Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Közhasznú társaság Egységes ügyviteli és nyilvántartási analitikus program Európa Parlament Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer European Patent Office – Európai Szabadalmi Hivatal Építésügyi bírságok nyilvántartása a 2000-2006-os költségvetési időszak egyik EU-s Közösségi Kezdeményezés Észak-magyarországi Regionális Képző Központ Európai Regionális Fejlesztési Alap Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete Energy Regulators Regional Association Európa Statisztikai Adattár Nemzeti Számlák Európai Rendszere (ESA 1995) Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet Európai Neutronkutató Központ Európai Szociális Alap ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda, Társadalmi Szolgáltató Közhasznú társaság Európai Szén és Acélipari Kutatási Alap Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Európa Tanács Európai Területi Együttműködés Európai Technológiai Intézet Egységes Tanulmányi Rendszer Egészségügyi Tudományos Tanács Elektronikus Titkos Ügykezelés Európai Unió Európai uniós támogatásból megvalósuló programok Európai Műholdmeteorológiai Szervezet Euro overnight index average (1 napos euro index átlag) Európai Unió Rendőri Missziója euró

EURES EURIBOR EUROPAN EUSZA EüM EVA Eva EXIMBANK Zrt. EXPO f.a. FAO FAT FEFK Fejkezut. Feot. FEUVE FF FI FIFA FIK FISEM FKA FKI FKO Flt. FM FM hivatalok FMM FORRÁS SQL FÖMI FPEP FPMNYI FSZ FSZH FSZK FT FTT FVM FVM AVOP IH

Európai Foglalkoztatási Szolgálat Frankfurti EUR betéti kamatláb Nemzetközi pályázati rendszer Európai Unió Szolidaritási Alapja Egészségügyi Minisztérium Európai Visszatérési Alap egyszerűsített vállalkozói adó Magyar Export-Import Bank Zártkörűen működő részvénytársaság Nemzetközi Szakmai Vásár felszámolás alatt lévő Food and Agriculture Organization Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete 2003. évi LXXXVII. törvény a fogyasztási árkiegészítéséről Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 8/2008. (HÉ. 41.) ÖM utasítás a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fejezeti Főosztálya KvVM Fejlesztési Igazgatóság Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram Fejlesztési és Innovációs Központ Főigazgatói Irányítású Szervezeti Egységek és Munkakörök Munkaerőpiaci Alap Fejlesztési és Képzési Alaprésze Földművelésügyi Költségvetési Iroda Fejezeti költségvetési osztály a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény Finanszírozási Mechanizmus Földművelésügyi Hivatalok Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Integrált ügyviteli rendszer Földmérési és Távérzékelési Intézet Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Forráskezelő Szervezet Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Felügyeleti Tanács Felsőoktatási és Tudományos Tanács Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság

17

FVM GH FVMMI GM Kht. FVMMI GM Kkt. GAK GALILEO GDP GEF GEI GEI (IRM) GEI (SZMM) GEP GF GF GFC GFO GFP IH GFS GIIR GKI GKM GNI GNP GOP Grid

GSZÁT GSZT GT Gt. GTPER GTTSZ GVH GVOP GVOP-IH GYED Gyer.

GYES GYET GYFA

18

FVM Gazdasági Hivatala FVMMI GM Gépminősítő Közhasznú Társaság FVM Műszaki Intézet Gépminősítő Kkt. Gazdaságorientált Agrárgazdasági Kutatások Világméretű műholdas rádió navigációs és helymeghatározó rendszer Gross Domestic Product – Bruttó hazai termék Global Environment Facility(Globális Környezeti Alap) Gazdasági Ellátó Igazgatóság Gazdasági Ellátó Igazgatóság (IRM) Gazdálkodási és Ellátási Iroda (SZMM) Global Enviroment Publicity Gazdasági Főigazgatóság (KKÜ) Gazdálkodási Főosztály Gazdaságfejlesztési célelőirányzat Gazdasági Főosztály Gazdaságfejlesztési programok Irányító Hatósága Government Financial Statistics Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer Gazdaság Kutató Intézet Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gross National Income (Bruttó Nemzeti Jövedelem) Gross National Product (Bruttó nemzeti termék) Gazdaságfejlesztési Operatív Program Olyan rendszerek amelyek nagy mennyiségű adat felügyelt elosztására és menedzselésére képesek. Egy „virtuális szuperszámítógép”, amely földrajzilag elosztott számítógép hálózatból áll. Gazdasági és Ágazatfinanszírozási Szakállamtitkár Gazdasági és Szociális Tanács Gazdaságbiztonsági Tartalék a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény Gazdasági Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Gazdasági Versenyhivatal Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság Gyermekgondozási díj a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet Gyermekgondozási segély Gyermeknevelési támogatás Gyártmányfejlesztési Forgóalap

Gyftv.

GyISM GYIVI Gyöngyösi Kistérségi Társulás GySEV Zrt. Gyvt. Hatóság HBCS HBONE

HC Zrt. HCCP HÉ HEFOP HEP IH HG Zrt. HIK HIPC HITEC HK HM HM ÁEK HM FLÜ HM HIM HM IKH HM IÜ HM IÜ AKO HM KEHH HM KPSZH HM KPÜ HM KTF HM SZEF

a biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasút Zártkörűen működő részvénytársaság a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Nemzeti Hírközlési Hatóság Homogén Betegség Csoport A HBONE-hálózat a magyarországi oktatási, kutatási, könyvtári és közgyűjteményi hálózat, melyet a NIIFI működtet. HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen működő részvénytársaság Ételkészítéshez korszerű műszaki eszközök, berendezések és higiéniás eljárások rendszere Hivatalos Értesítő Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen működő részvénytársaság Hallgatói Információs Központ Súlyosan Eladósodott Szegény Országok adósság-könnyítő program Infokommunikációs piacon levő konkrét üzleti lehetőségek Hajléktalanokért Közalapítvány Honvédelmi Minisztérium HM Állami Egészségügyi Központ HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatal HM Infrastrukturális Ügynökség HM Infrastrukturális Ügynökség Anyagi és Koordinációs Osztály HM Költségvetési Ellenőrzési és Hatósági Hivatal Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség HM Kommunikációs és Toborzó Főosztály HM Személyzeti Főosztály

19

HM SZÜO HM TD HM TKF HM VGF HM VTISZÁT HO HOP HÖOK HÖR HÖT Hpt. HRMS Hrsz. Hszt. HTMH HTMT HUMÁN-JÖVŐ Kht. HVK HVKF HVR Hvt. IAIS Iasz IBR IBRD IBSZ ICAO ICOMOS ICSID ICSID Igazgatás IgH IH IH IH IHM

20

HM Személyügyi Osztály HM Támogató Dandár HM Tervezési és Koordinációs Főosztály HM Védelemgazdasági Főosztály HM Védelmi Tervezési és Infrastrukturális Szakállamtitkár Humánpolitikai Osztály Halászati Operatív Program Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Határőrség Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Létszámnyilvántartó alrendszer Helyrajzi szám a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény Határon Túli Magyarok Hivatala Határon Túli Magyarok Titkársága HUMÁN-JÖVŐ 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Közhasznú társaság Honvéd Vezérkar Főnökség Honvéd Vezérkar Főnök Hátralékkezelési és Végrehajtási Információs Rendszer a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény International Assocation of Insurance Supervisors az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény Irányított Betegellátás Rendszere Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Informatikai Biztonsági Szabályzat Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (Civil Aviation Organization) International Council on Monuments and Sites (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) International Council of Societies of Industrial Design Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja FVM központi igazgatása intézmény Igazoló Hatóság Irányító Hatóság Információs Hivatal Igazságügyi Hivatal Informatikai és Hírközlési Minisztérium

IHM-ITP

Informatikai és Hírközlési Minisztérium – Informatikai fejlesztése Támogatása Program IIER Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer IKA Illyés Közalapítvány IKSZF Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet IM Igazságügyi Minisztérium IMF Nemzetközi Valuta Alap Intézményi Humánpolitikai Munkaügyi Információs IMI rendszer IMIR INTERREG Monitoring és Információs Rendszer Institut national de recherches archéologiques préventives INRAP (Megelőző Régészeti Kutatások Intézete) INTERREG Az Európai Unio belső határrégióinak fejlesztését célzó program (Interregionális Együttműködés) IP Indikatív Program IPC Industrial Planning Committee IRM Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium IRM IH IRM Igazságügyi Hivatal ISDN Integrated Services Digital Network, integrált szolgáltatású digitális hálózat. ISK Ifjúsági és Sportkommunikációs Szolgáltató Kft. ISO Az International Organization for Standardization rövidített neve, mely egy nemzetközi szövetség, ami több mint 100 nemzet szabványosítási tagszervezeteit foglalja magába, és számos nemzetközi szabványt tart karban. ISPA Instrument for Structural Policies for Pre-Accession (Strukturális Politikák Csatlakozás Előtti Eszköze) ISPA GKM előirányzatok Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési előirányzatok ISZKI Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek IT Információs Társadalom IT informatika IT Kht. Információs Társadalom Közhasznú társaság ITB Informatikai Tárcaközi Bizottság ITBF Információtechnológiai Beszerzési Főosztály Befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési tanácsadás ITD-H Célelőirányzat JÁP Jedlik Ányos Program JEREMIE Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises (EU forrásból finanszírozott támogatás, pénzügyi eszköz) Jöt. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény Jst. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény JTI Japán Tobacco International JÜB „Jogügyletek Biztonsága”

21

K+F KA KA IH KAC KAIG KAT KAVOSZ Zrt. KBSZ Kbt. KDB KDOP KE KE határozat KEH KEHI KEKKH KELER KELER Rt. KEOP KEOP IH KEP KESZ Ket tv. KF KFGH KFI KFI Program KFKK Kft. KfW KGF KGF KGFO KGR KGY KH KHA KHEM KHR Kht.

22

Kutatás-fejlesztés Kohéziós Alap Kohéziós Alap Irányító Hatóság Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Kiemelt Adózók Igazgatósága (APEH) adózók költségvetési kapcsolatain alapuló kategorizálási rendszer Ka-vosz Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zártkörűen működő részvénytársaság Közlekedésbiztonsági Szervezet a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Közbeszerzési Döntőbizottság Közép-Dunántúli Operatív Program Köztársasági Elnökség Köztársaság elnökének határozata Köztársasági Elnöki Hivatal Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Elszámolóház és Értéktár Zártkörűen működő részvénytársaság Központi Elszámolóház és Értéktár Részvénytársaság Környezet és Energia Operatív Program Környezetvédelmi programok Irányító Hatósága Köztársasági Esélyegyenlőségi Program Kincstári Egységes Számla a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Közlekedési Felügyeletek HM Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal Kutatás-fejlesztés és Innováció Kutatás Fejlesztés Innovációs Program Kiemelt Fejlesztési Koordinációs Központ Korlátolt felelősségű társaság Kreditanstalt für Wiederaufbau (Újjáépítési és Hitelbank) Központi Gazdasági Főigazgatóság Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály Költségvetési és Gazdasági Főosztály Költségvetési Gazdálkodási Rendszer Közgyűlés Kifizető Hatóság Külső Határok Alap Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Közösségi Hozzájárulás Rendezés Közhasznú társaság

KHVM KIKSZ KIKSZ Zrt. Kincstár KIOP KIR Kjt. KKC KKEK KKI KKK KKt Kkt.

KMOP KMR KNPA KOK KOMT KOR IH Korm. KÖH KÖKIR Költségvetési Törvény KÖSZ Kőszegi Kistérségi Társulás Kövice KÖVIZIG Kövt. Közbeszerzési Döntőbizottság KÖZIG IH Közokt. tv. KÖZOP KÖZOP IH Központ Kp. KPI Kp-i

Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zártkörűen működő részvénytársaság Magyar Államkincstár Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Központi Illetményszámfejtő Rendszer a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Kis- és középvállalkozói célelőirányzat Kutatás, Kutatásszervezési és Elemzési Központ Központi Kárrendezési Iroda Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény Közép-Magyarországi Operatív Program Kincstári Monitoring Rendszer Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa Koordinációs Irányító Hatóság Kormány Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közúti Központi Információs Rendszer a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Közlekedés Operatív Program Közlekedési programok Irányító Hatósága Kincstár Központ Központ Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda Központi

23

KPIR KPIR KPSZE KRSZ KRSZ KSH KSZ KSZ KSZF KSZI KSZK KSZSZR KT Kt. KTI Kht. KTIA KTIR KTIT KTK KTM KTNYR Ktv. KTVF KüM KVI Kvtv. KvVM KvVM FI KvVM OMSZ LEKI LEP LIBOR LRI LT M M Ft MAB MABISZ

24

Költségvetési Pénzügyi Gazdálkodási Rendszer (pénzügyi nyilvántartó rendszer) Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység Körmendi Rendészeti Szakközépiskola Körmendi Rendészeti Szakközépiskola Központi Statisztikai Hivatal Kollektív Szerződés Közreműködő Szervezet Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Kutatásszervezési Intézet Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatás Képzési Központ Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer Közbeszerzések Tanácsa a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Közlekedéstudományi Intézet Közhasznú társaság Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Kormányzati Távközlési és Informatikai Rendszer Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács Kincstári Tranzakciós Kód Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Központi Támogatás Nyilvántartó Rendszer a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek Külügyminisztérium Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága Országos Meteorológiai Szolgálat Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása Lakóépületek Energia megtakarítási Program London Inter Bank Offered Rate (Londoni bankközi kamatláb) Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság Lebonyolító Testület millió millió forint Magyar Akkreditációs Bizottság Magyar Biztosítók Szövetsége

MACIKA MÁELGI MÁFI MAG Zrt. MAHART MÁI MAK MALÉV MAOE MAT MÁV MÁV ÁBE MÁV START Zrt. MÁV Zrt. MAVIR Zrt. MAZSIHISZ MAZSÖK MBFH MBH ME ME fejezet ME utasítás MéBiH MeH MEH MEH IKB MeH NEKF MeH-EKK MEHIB Zrt. MeHIg MeH-KEKKH MeHVM MEKÜF MEP MEREK Met. METESZ

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Magyar Állami Eötvös Lóránt Geofizikai Intézet Magyar Állami Földtani Intézet Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támogatásközvetítő Zártkörűen működő részvénytársaság Magyar Hajózási Részvénytársaság Mozgássérültek Állami Intézete Magyar Alkotóművészek Közalapítvány Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete Magyar Államvasutak MÁV Általános Biztosító Egyesület Magyar Államvasutak START Zártkörűen működő részvénytársaság Magyar Államvasutak Zártkörűen működő részvénytársaság Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen működő részvénytársaság Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Bányászati Hivatal Miniszterelnökség Miniszterelnökség fejezet Miniszterelnöki utasítás Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal Miniszterelnöki Hivatal Magyar Energia Hivatal Miniszterelnökség Informatikai Kormánybiztosság Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály MeH Elektronikus Kormányzati Központ Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő részvénytársaság Miniszterelnöki Hivatal Igazgatás MeH-Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Miniszterelnöki Hivatalt Vezető Miniszter Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége

25

MFB MFB Zrt. MgSzH MGYK MH MH TD MITS MK MK MKEH MKGI MKI MKIK MKK MKK Zrt. MKKSZ MKÜ MLI Kht. MMIKL MMK MNB MNEKK MNG MNV Zrt. MNVH MNYP MOB Mohácsi Kistérségi Társulás MOK MOL Rt. MOTESZ MPA MPA FA MPA KA MPA RA MPA SZA MPB

26

Magyar Fejlesztési Bank Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen működő részvénytársaság Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Gyógyszerész Kamara Magyar Honvédség MH Támogató Dandár Magyar Információs Társadalom Stratégia Magyar Közlöny Munkaügyi Központ Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága Magyar Külügyi Intézet Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Működési Kézikönyv Magyar Követeléskezelő Zártkörűen működő részvénytársaság Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Magyar Köztársaság Ügyészsége Magyar Lakás-innovációs Közhasznú társaság Magyar Művészeti Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Magyar Mozgókép Közalapítvány Magyar Nemzeti Bank Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő részvénytársaság Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magánnyugdíjpénztár Magyar Olimpiai Bizottság Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Magyar Orvosi Kamara Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Magyar Orvos-társaságok és Egyesületek Szövetsége Munkaerőpiaci Alap Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprész Munkaerőpiaci Alap Képzési Alaprész Munkaerőpiaci Alap Rehabilitációs Alaprész Munkaerőpiaci Alap Szolidarítási Alaprész Magyar Paralimpiai Bizottság

Mpt. Mrd MRFK MRI MRS MRSZ MSH MSZH MSZT MT Zrt. Mt. MTA MTA GSZT MTA IKI MTA KFKI MTH MTI MTRFH MTV Zrt. MüPa Kft. MVf Kht. MVH MVM Zrt. NA Zrt. NAT NATO NAVA NBC NBH NBI NBI NBSZ NCSSZI NDA NEFE NEKH NEP NEP IH NFA

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény milliárd Megyei Rendőr-főkapitányság Magnetic Resonance Imaging (Mágneses Magrezonancia Képalkotás) Magyar Rendészeti Sportszervezetek Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Magyar Sport Háza Magyar Szabadalmi Hivatal Magyar Szabványügyi Testület Magyar Turizmus Zártkörűen működő részvénytársaság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Magyar Tudományos Akadémia MTA Gazdasági és Szociális Tanács MTA Izotópkutató Intézet Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet (Budapesti Kutatóreaktor) Magyar Turisztikai Hivatal Magyar Távirati Iroda Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal Magyar Televízió Zártkörűen működő részvénytársaság Művészetek Palotája Kft. Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú társaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Magyar Villamos Művek Zártkörűen működő részvénytársaság Nemzeti Autópálya Zártkörűen működő részvénytársaság Nemzeti Akkreditáló Testület (North Atlantic Treaty Organisation) Észak-atlanti Szerződés Szervezete Nemzeti Audiovizuális Archívum Nemzeti Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat Nemzetbiztonsági Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda Nukleáris Biztonsági Igazgatóság Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Nemzeti Digitális Adattár Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivatal Nemzeti Energiatakarékossági Program Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága Nemzeti Földalap

27

NFGM NFH NFI Nfkt NFT NFÜ NHH NHIT NIF Zrt. NIIF NIIF Program NIIFI NKA NKH NKÖV Kht. NKR NKTH NKTH-KPI NM NNI NOK NPI NSIP NSK NSZFI NSZFT NT Kht. NTK NUSI NVT NVT Ny. Alap NYDOP NYDRFÜ Kht. Nyírbátori Kistérségi Társulás NYME NYUFIG OAH

28

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Hivatal Nemzetközi Fejlesztési Intézet Nonprofit Kft. Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a Nemzeti Fejlesztési Hivatal jogutódja) Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen működő részvénytársaság Nemzeti Információs és Infrastruktúra Fejlesztési Program Iroda Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Közhasznú társaság Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda Népjóléti Miniszter Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzeti Oktatási Központ Nemzeti park igazgatóságok NATO Security Investment Programme, Biztonsági Beruházási Program Nemzeti Sportközpontok Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács NT Nemzetközi Technológiai Közhasznú társaság Napi Terápiás Költség Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nyugdíjbiztosítási Alap Nyugat-Dunántúli Operatív Program Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Nyugat-Magyarországi Egyetem Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Országos Atomenergia Hivatal

OAH F OÁI OALI OBA OBB OBH OBI OBmB ObmT OCCR ODÉ ODF OECD

OECF OÉI OEP OF OFA OFI OFIK OGY OGYH OGYI OH OI OIK OIT OJA OKÉV OKF OKK OKM OKMTI OKTV OKTVF OLAF OLÉH OMAI OMFI

Az Országos Atomenergia Hivatal Főigazgatója Országos Állategészségügyi Intézet Országos Alapellátási Intézet Országos Betétbiztosítási Alap Országos Bűnmegelőzési Bizottság Országgyűlési Biztosok Hivatala Országos Borminősítő Intézet Országos Baleset- megelőzési Bizottság Országos Bűnmegelőzési Tanács Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer Országgyűlési Dolgozók Érdekképviselete Open Document Format – nyílt dokument formátum Organisation for Economic Cooperation and Development, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund Országos Élelmiszervizsgáló Intézet Országos Egészségbiztosítási Pénztár Oktatási Főigazgatóság Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Felsőoktatási Információs Központ Országgyűlés Országgyűlés Hivatala Országos Gyógyszerészeti Intézet Oktatási Hivatal Oktatási Igazgatás Országos Idegennyelvű Könyvtár Országos Igazságszolgáltatási Tanács Országos Játékalap Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Office Européen de Lutte Anti-Fraude (Európai Csalásellenes Hivatal) Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóság Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet

29

OMH OMMF OMMI OMSZ OMSZ (KvVM) OMSZI Kht. ONB ONYF OORI OOSZI OP OPH OPKM OPNI OPSZ ORFK ORFK GF ORKI ORSZI ORSZK OSEI OSzK OSZT OTH OTIVA OTKA OTKA Bizottság OTKA tv. OTMR OTP Bank Nyrt. OVIBER OVSZ ÖBLHE ÖM ÖM PEF ÖNYP Öpt.

30

Országos Mérésügyi Hivatal Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Országos Mentőszolgálat Országos Meteorológiai Szolgálat Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézmény Intézményfenntartó Közhasznú társaság Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Országos Orvosi Szakértői Intézet Operatív Programok Országos Parancsnoki Hivatal Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Országos Polgárőr Szövetség Országos Rendőr-főkapitányság Országos Rendőr Főkapitányság Gazdasági Főosztálya Orvos- és Kórháztechnikai Intézet Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Országos Roma Szakképzési Központ Országos Sportegészségügyi Intézet Oktatási Szolgáltatási Központ Országos Szakképzési Tanács Országos Területfejlesztési Hivatal Országos Takarékszövetkezeti Intézmény Védelmi Alap Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény Országos Támogatási Monitoring Rendszer Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyílt részvénytársaság Országos Vízügyi Beruházási, Mérnöki, Konzulens és Tervező Kft. Országos Vérellátó Szolgálat Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány Önkormányzati Minisztérium Önkormányzati Minisztérium Pénzügyi és Erőforrásgazdálkodási Főosztály Önkéntes Nyugdíjpénztár az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

ÖTM Ötv. PA Zrt. PANKKK PATLIB Központ PEF PEJ PEK PÉP PH PHARE PIR PK PKD PKKB PKN PM PM NAO Iroda PM SZB PM TVI PM ÜZIG PMI PmISZK PMRFK PNSZ PNSZ IH POLEBISZ PÖO PPO PPP Priv. tv. PROMEI Kht. ProRégió PSZÁF PSZO Psztv. PTE Ptk.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Paksi Atomerőmű Zártkörűen működő részvénytársaság Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért Az Európai Szabadalmi Rendszer keretében működő hálózat magyarországi működtetése ÖM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály projekt előrehaladási jelentés Postai Elszámoló Központ Prémium Évek Program Professzorok Háza Poland-Hungary Assistance for Restructuring the Economy Pályázati Információs Rendszer Pénzügyi Közlöny Program-kiegészítő Dokumentum Pesti Központi Kerületi Bíróság Pénztárak Központi Nyilvántartása Pénzügyminisztérium Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda Pénzügyminisztérium Szakszervezeti Bizottsága Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Iroda Pénzügyminisztérium Üzemeltetési Igazgatósága Philip Morris International Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok PNSZ Információs Hivatal Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet Pályáztatási Önálló Osztály Projektek Pénzügyi Osztálya Public Private Partnership, Közfeladatok megoldása a közszféra és a magántőke együttműködésével, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Közhasznú Társaság Pro Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Közhasznú Társaság Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi és Számviteli Osztály a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény Pécsi Tudományegyetem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

31

PTNM PÜNYIR REF REFT Reménysugár RET RFT RFT RFT RFÜ RHFT RHK Kft. RIB RIG RIK Rinyamenti Kistérségi Társulás RIÜ RJK RKH RKI RKK RMK ROK Ro-La ROP ROP IH RRI RSZVSZ Rt. RTF SA SAPARD

SAPS SDR SE SGSZ

32

polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter Pénzügyi Nyilvántartási Rendszer Regionális Egyeztető Fórum Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv Reménysugár Habilitációs Intézet Regionális Egészségügyi Tanács Részletes Felhasználási Terv Regionális Fejlesztési Tanács XXI. fejezet 2008. évi fejezeti kezelésű előirányzatainak Részletes Felhasználási Terve”Regionális Fejlesztési Ügynökség Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Regionális Idegenforgalmi Bizottság Regionális Igazgatóság Regionális Illetékességű Kirendeltség Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Regionális Innovációs Ügynökség Regionális Jövedéki Központ Regionális Közigazgatási Hivatal Regionális Közlekedésszervezési Irodák Regionális képző központok Regionális munkaügyi központok Regionális Oktatási Központ Gördülő országút Regionális Fejlesztés Operatív Program Regionális Fejlesztés Operatív Programok Irányító Hatósága Repülőtéri Rendőri Igazgatóság Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata Részvénytársaság Rendőrtiszti Főiskola strukturális alap(ok) Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development - EU Előcsatlakozási alapból finanszírozott mezőgazdasági és vidékfejlesztési célú támogatás Single Area Payment Scheme – Egységes Területalapú Támogatás Special Drawing Rights, Különleges Lehívási Jogok Semmelweis Egyetem Sajátosan Gazdálkodó Szervezet

SLA szerződés

Service-Level Agreement a KSZ-ekkel kötött feladat-ellátási szerződés SMART Hungary Nemzeti Beruházás-ösztönzési Program keretében meghirdetett pályázat SOSZ Sportegyesületek Országos Szövetsége SPS Összevont gazdaságtámogatási rendszer a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának előseSTART-kártya gítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. Törvény alapján kiállított, a törvényben biztosított kedvezményekre a jogosultságot igazoló kártya STRAPI Strukturális Alapok Programiroda sz. számú SZA Szülőföld Alap Szabályzat 1 a 11/2008. (IK 3.) IRM utasítás Szabályzat 2 a 20/2008. (HÉ 48.) IRM utasítás SzAI Szülőföld Alap Iroda SZÁMADÓ SZÁMADÓ könyvelési program Szatv. a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény Szátv. a szomszédos állomokban élő magyaroktól szóló 2001. évi LXII. törvény SzBEKK Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ SZBKI FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Szentgotthárdi Kistérségi Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi TársuTársulás lás SZÉSZEK Szénbányászati és Szerkezet-átalakítási Központ SZF Szerencsejáték Felügyelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének Szht. támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény SZIE Széchenyi István Egyetem SzJ Szolgáltatások Jegyzéke Szja személyi jövedelemadó SZMI Szociálpolitikai és Munkaügyi Központ SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium SzMSz Szervezeti és Működési Szabályzat Szoc. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény SZRSZ Szegedi Rendészeti Szakközépiskola Szt. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény SZTE Szegedi Tudományegyetem SZT-TU Széchenyi Terv Turisztikai Pályázatok TÁH Területi Államháztartási Hivatal TAJ Társadalombiztosítási Azonosító Jel TÁMOP Társadalmi Megújulás Operatív Program Tanács Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa

33

TÁSZ TB TB alapok TB járulék TBE TC TCr.

TEA kód TEAOR TÉBA TED TeIR TEMI TEN-T TER TÉR

TESZ TÉSZÁT TÉT TF TFC Thgys TIFO TIG Kht. TIOP TISZK TJKF TJKSZ TKA TKFO TKH TKI TNM Tny. top-up Tpr. Tpt.

34

Távközlési Szolgálat Tárcaközi Bizottság Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai társadalombiztosítási járulék Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása Turisztikai Célelőirányzat A Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendeletet Tervezési Alapegység kód Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere Értékpapír kereskedési rendszer Tenders Electronic Daily – hirdetmények elektronikus napilapja (EU) Területi Információs Rendszer Területi Művelődési Intézmények Egyesület Transzeurópai Közlekedési Hálózat Tárgyi Eszköznyilvántartó Rendszer a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szó 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti teljesítményértékelési rendszer Térségi Egészségszervezési Szolgálat Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság Tudomány és Technológiai Alapítvány Transition Facility (TF) "Nemzetközileg harmonizált kibocsátási ár megfigyelési rendszer kifejlesztése meghatározott szolgáltató ágazatokban" Területfejlesztési Célelőirányzat Terhességi gyermekágyi segély Társasági és Intézmény-felügyeleti Főosztálya Tartalékgazdálkodási Közhasznú társaság Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Térségi Integrált Szakképző Központok MÁK Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Főosztály Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet Tempus Közalapítvány Támogatás Koordinációs Főosztály Területpolitikai Kormányzati Hivatal Támogatott Kutatóhelyek Irodája Tárca Nélküli Miniszter a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény Nemzeti területalapú kiegészítő támogatás a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról szóló

Tpvt. TRFC TS TSE TSH TSM Tszt. TTI TTPK TTT TTTT Ttv. tv. TVK UFCE új Get. UKIG ÚMFT ÚMVP UMZE UNHCR UPI USD ÚTINFORM UVATERV Üvegzseb tv. VÁI VÁTI Kht. Vet. VHT VICE VIES VIR VITUKI Vkht VKK VKKI

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény Terület és Régiófejlesztési Célelőirányzat Technikai Segélynyújtás Transmissibilis Spongiform Encephalopathia (fertőző agyvelősorvadás) Előirányzat-nyilvántartó Rendszer (Kincstár) Testnevelési és Sportmúzeum a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény Tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium Társadalmi Tanácsadó Testület Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény törvény Teljesítmény Volumen Korlát Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat a Get. és a 2008. évben szakaszosan hatályba lépő 2008. évi XL. Törvény Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Magyar Zene Egyesület United Nations High Commisioner for Refugees – ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet amerikai dollár Információs bázis a hazai közutat használók számára Út-, Vasúttervező Részvénytársaság a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény Vakok Állami Intézete VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú társaság a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvény Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Vízügyi Célelőirányzat Árinformációs Csererendszer Vezetői Információs Rendszer Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Közhasznú társaság Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú társaság Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja KvVM Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazga tóság

35

VoIP

VOP VP VPIF VPIÜK VPOP VPOP JIG VPRK VPSZP VPÜSZK Vtv. WMA ZMNE Zrt.

36

Voice over Internet Protocol: Összefoglaló fogalom beszéd, telefax átvitelére és ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására részben vagy teljes egészében csomagkapcsolt, IP alapú hálózaton keresztül. Végrehajtási Operatív Program Vám- és Pénzügyőrség VPOP Informatikai Főosztálya Vám- és Pénzügyőrség Informatikai Üzemeltetési Központ Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága VPOP Jövedéki Igazgatósága Vám- és Pénzügyőrség Rendszerfejlesztő Központ Vám- és Pénzügyőrség Számlavezető Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitel-szervezési és Számítástechnikai Központja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Zártkörűen működő részvénytársaság

A) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

I. ORSZÁGGYŰLÉS

I. ORSZÁGGYŰLÉS Az OGY fejezet 1-4. címei részére a 2008. évre a Kvtv. 17 190,5 M Ft kiadási, 413,0 M Ft bevételi előirányzatot és 16 777,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 20 526,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 746,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 17 576,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 2204,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 17 998,7 M Ft, a bevételeknél 728,4 M Ft, a költségvetési támogatásoknál 17 576,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1303,6 M Ft-ra teljesültek. Az OGY fejezet felügyelete alá két intézmény: az OGY Hivatala (1. cím) és az ÁSZTL (2. cím) tartozik. Az intézmények, valamint a 4-es címen megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás szabályozottsága megfelelő volt, az előirányzatokat a Kvtv-ben meghatározott cél szerint használták fel. Az OGY fejezet 1-4. címei 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgálatuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmények valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi és a fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámolók a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adnak.

39

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA A KT fejezeti jogosítványú költségvetési szerv részére a 2008. évre a Kvtv. 1809,2 M Ft kiadási, 1590,0 M Ft bevételi előirányzatot és 219,2 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2780,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 1916,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 255,3 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 608,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1856,9 M Ft, a bevételeknél 1951,6 M Ft, a költségvetési támogatásoknál 255,3 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 359,4 M Ft-ra teljesültek. A KT – mely a fejezeti rendben az I. Országgyűlés fejezeten belül az 5. címet alkotja – az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó, autonóm államigazgatási szerv. Költségvetését az éves központi költségvetés elkülönítetten irányozza elő.

A KT 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgálatuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • Az immateriális jószágok besorolásánál két programot a vagyoni értékű jogok helyett a szellemi termékek közé soroltak be. A téves besorolás a mérleget 42 E Ft összegben befolyásolta. • A külföldi kiküldetések elszámolása során hat esetben a bruttó elszámolás számviteli alapelvétől eltérő módon a kiküldetési költség visszatérítését bevétel helyett kiadás csökkentésként számolták el. A szabálytalan elszámolás mérleget érintő hatása 1,0 M Ft. • A közzétételi díjakra fizetett előlegeket rendszerszerűen bevételként tartották nyilván. A szabálytalan elszámolás mérlegre gyakorolt hatása 6,9 M Ft. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az KT vezetése számára a következő javaslatokat tettük:

40

1.

Gondoskodjanak az immateriális javak megfelelő besorolásáról.

2.

Tartsák be a gazdasági események elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvét.

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG A KE fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 1584,1 M Ft kiadási és támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1570,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 11,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1388,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 170,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1416,4 M Ft, a bevételeknél 11,6 M Ft, a támogatásoknál 1318,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 170,0 M Ft-ra teljesültek. A fejezet költségvetése két címet tartalmaz, a Hivatalt és a fejezeti kezelésű előirányzatokat. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül az Állami kitüntetések előirányzata a Hivatalhoz került átcsoportosításra, felhasználása is elkülönítve itt történt. Az Államfői protokoll előirányzat felhasználása megállapodás alapján a KüM fejezetnél történt. A Fejezeti egyensúlyi tartalékot a KE nem használta fel.

A KE fejezet 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi fejezeti beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A fejezet gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

41

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Az ALB fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 1576,2 M Ft kiadási, 4,0 M Ft bevételi előirányzatot és 1572,2 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1787,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 28,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1661,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 97,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1657,8 M Ft a bevételeknél 28,6 M Ft, a támogatásoknál 1661,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 97,1 M Ft-ra teljesültek. Az ALB fejezet 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi fejezeti beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A fejezet gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

42

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA Az OBH fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 1368,8 M Ft kiadási és ugyanannyi költségvetési támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1844,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 2,7 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1687,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 154,6 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1573,4 M Ft, a bevételeknél 2,7 M Ft, a támogatásoknál 1687,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 154,6 M Ft-ra teljesültek. Az OBH fejezet 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi fejezeti beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A fejezet 2007. évi gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

43


V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Az ÁSZ a 2008. évi költségvetésének végrehajtását – az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv.-t módosító 2004. évi XLVI. tv. alapján az Országgyűlés elnöke által pályázat alapján kiválasztott, külső auditáló szervezet vizsgálta. A felülvizsgálatot követően az auditor az alábbi hitelesítő záradékkal hagyta jóvá a beszámolót: „Elvégeztük az Állami Számvevőszék költségvetési fejezet 2008. december 31-i fordulónapra elkészített költségvetési beszámolójának a könyvvizsgálatát, amelyben az eszközök és források egyező végösszege 3 558 154 e Ft, ezen belül a 2008. évre vonatkozó könyvviteli mérlegnek, a pénzforgalmi jelentésnek, az előirányzat maradvány kimutatásnak és kiegészítő mellékletének vizsgálatát, amelyeket a vizsgált szervezet 2008. évi éves költségvetési beszámolója tartalmaz. Az Állami Számvevőszék költségvetési fejezet 2007. december 31-i költségvetési beszámolóját Társaságunk vizsgálta, és 2008. február 28-án hitelesítő záradékkal látta el. Az éves költségvetési beszámoló elkészítése az Állami Számvevőszék vezetésének felelőssége. A könyvvizsgáló felelőssége az éves költségvetési beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján, valamint az Állami Számvevőszék Financial Audit típusú módszerének alkalmazásával hajtottuk végre. A fentiek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendő és megfelelő bizonyítékot kellett szereznünk arról, hogy az éves költségvetési beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Az elvégzett könyvvizsgálat magába foglalta az éves költségvetési beszámoló tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát, emellett tartalmazta az alkalmazott számviteli alapelvek, valamint az éves költségvetési beszámoló bemutatásának értékelését. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék (vélemény) megadásához. A könyvvizsgálat során az Állami Számvevőszék éves költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szerzetünk arról, hogy az éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el.

44


A pénzforgalmi előirányzatokról, a teljesítésekről készült kimutatásban a teljesített bevételek 8 885 38 e Ft összege, a teljesített kiadások 8 438 558 e Ft öszszege, valamint a módosított előirányzathoz képest 446 119 e Ft kiadási megtakarítás és 712 e Ft bevételi túlteljesítés a vonatkozó eredeti dokumentumokkal egyezően került kimutatásra. A számviteli mérlegben – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – az előirányzat-maradvány, mint költségvetési tartalék 446 831 e Ft összegben került kimutatásra. Ezen összegből 425 131 e Ft kötelezettséggel terhelt, 21 700 e Ft pedig szabad előirányzat maradvány. Véleményünk szerint az éves költségvetési beszámoló az Állami Számvevőszék költségvetési fejezet 2008. december 31-én fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.”

45

VI. BÍRÓSÁGOK

VI. BÍRÓSÁGOK A BIR fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 72 268,6 M Ft kiadási, 5268,8 M Ft bevételi előirányzatot és 66 999,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 81 415,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 7879,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 71 319,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 2216,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 78 382,7 M Ft, a bevételeknél 7297,7 M Ft, a támogatásoknál 71 319,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 2091,9 M Ft-ra teljesültek. A BIR fejezet 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi fejezeti beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A fejezet gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során két törvényi sort – a Ptk. alapján történő kártérítés, és a Kincstári számlavezetési díj kiadásai – érintően összesen 7,1 M Ft összegben az előirányzat céljától eltérő felhasználás valósult meg. • A Bíróságok fejezet önálló költségvetési intézményei szabályzataikat – a Számlarend, a Számlatükör és a Bizonylati Szabályzat kivételével – önállóan, a jogszabályoknak megfelelően, az intézményi sajátosságok figyelembe vételével, egymástól eltérő elvek alapján készítették el. Ennek következtében a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban megjelenő összesített cím szintű beszámolóban az egyes mérlegsorok (pl. tárgyi eszközök, követelések stb.) egymástól eltérő értékelési elvek szerint összeállított adatokból tevődtek össze, ezzel a cím beszámoló készítése során nem érvényesült teljes körűen az Szt. 15. § (4) bekezdésében megfogalmazott világosság számviteli alapelv. • A mérleg követelések sorában a jogszabályon alapuló jogerős követelések (adósok) minősítése során – a követelések speciális jellege és kiemelkedően nagy száma miatt – nem valósult meg az Szt. 16. § (1) bekezdésének megfelelően az adósok egyedi értékelése. A követelésekre elszámolt értékvesztés mértékét az OIT Hivatala központilag határozta meg. Ennek alapján a tárgyévben nem törlesztett követelések után egységesen 20%-os értékvesztést számoltak el. Az alkalmazott eljárás nincs összhangban a vonatkozó jelenleg hatályos jogszabályokkal. • A befejezetlen beruházások térítésmentes átadása-átvétele során az intézmények egy része (12 intézmény) – a mérleg valódiságot nem befolyásoló

46

VI. BÍRÓSÁGOK

módon – az átvett eszközöket nem az Áhsz. 32. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, az átadó által közölt bruttó értéken vette nyilvántartásba. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében a BIR vezetése számára a következő javaslatokat tettük: 1.

Gondoskodjanak a fejezeti szintű egységes Számviteli politika és Értékelési szabályzat elkészítéséről és a kötelező alkalmazás bevezetéséről, annak érdekében, hogy a beszámolási kötelezettség teljesítése során érvényesüljenek az egységes értékelési elvek.

2.

A fentiek alapján vizsgálják felül: a. a tárgyi eszközök állományba vételi folyamatát, az eszközmozgások bizonylatolását, a térítésmentesen átadott eszközök nyilvántartásba vételének gyakorlatát, b. az üzemeltetésre átadott eszközök szabályos elszámolását.

3.

Hívják fel az önálló intézmények figyelmét arra, hogy a. egészítsék ki a működési, gazdálkodási és informatikai szabályzataikat, b. biztosítsák a mérlegben szereplő eszközök és források jogszabályoknak megfelelő kimutatását, c. hajtsák végre az integrált rendszer központilag kiadott frissítéseit.

4.

Vizsgálják felül, hogy a GIIR rendszer naplóiban és egyéb területein rögzítettek teljes körű információt nyújtanak-e a felhasználói műveletek szakmai és biztonsági felügyeletéhez.

47

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE Az MKÜ fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 29 997,7 M Ft kiadási, 72,0 M Ft bevételi előirányzatot és 29 925,7 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 32 875,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 136,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 31 895,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 843,3 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 31 602,1 M Ft, a bevételeknél 136,9 M Ft, a támogatásoknál 31 895,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 843,3 M Ft-ra teljesültek. Az MKÜ fejezet 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A fejezet gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzat-maradványát év végén, a kártérítési igények kielégítése után 29,4 M Ft értékben csökkentették a fejezet felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyész jóváhagyásával. Az átcsoportosítás nem felel meg a Kvtv. 14. melléklet 3. pontjának és az Ámr. 45. § (5) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint az előirányzat-módosítás, –átcsoportosítás nem irányulhat az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok jóváhagyott céltól eltérő csökkentésére. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az MKÜ vezetése számára a következő javaslatokat tettük:

48

1.

Intézkedjenek a Kötelezettségvállalás egységes szabályozásáról és a gazdasági szervezet Ügyrendjének aktualizálásáról.

2.

Gondoskodjanak a fejezeti kezelésű előirányzatok cél szerinti felhasználásáról.



A KÖTÖTT FELHASZNÁLÁSÚ TÁMOGATÁSOK 2008. ÉVI FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Az elmúlt években az önkormányzatok egyre nagyobb arányban kaphattak pótlólagos forrásokat a központosított előirányzatokból. A 2005. évi Kvtv. már 27 jogcímen 94 450,3 M Ft, a 2006. évi Kvtv. 28 jogcímen 63 954,1 M Ft, a 2007. évi Kvtv. 24 jogcímen 98 723,8 M Ft, a 2008. évi Kvtv. 28 jogcímen 149 407,6 M Ft támogatási előirányzatot tartalmazott. (A 2008. év során a központosított előirányzatok száma egy jogcímmel – Az egyes szociális szolgáltatások kiegészítő támogatására biztosított előirányzat teljes egészében átcsoportosításra került a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 16. cím 48. alcím, 2. Szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása jogcímcsoportra – csökkent a támogatott feladatok köre.) Az évközi változások eredményeképpen az előirányzat 160 628,7 M Ft-ra módosult, amely 143 013,5 M Ft-ra teljesült. A teljesülés az eredeti előirányzatnál 4,3%-kal, a módosított előirányzatnál 11%-kal alacsonyabb. Az eredeti előirányzat 11 221,1 M Ft összegű növekedése döntően (98%) a Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcím előirányzatának 4700,0 M Ft, illetve a 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása jogcím előirányzatának 6300,0 M Ft összegű emelésével függött össze. A központosított előirányzatok teljesülésében a következő két jogcím volt a meghatározó: a Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása, amely a központosított előirányzatok éves felhasználásának 24,6%-át adta (143 013,5 M Ft-ból 35 250,6 M Ft), valamint a 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása, melynek részaránya 32,3%-ot (46 139,5 M Ft) tett ki. A központosított előirányzatokon belül az éves teljesítés mértéke két – a Kvtv. 5. számú mellékletének kiegészítő szabálya alapján túlléphető – előirányzat esetében meghaladta a 100%-ot, hét előirányzat esetében az előirányzat teljes egészében felhasználásra került, tizennyolc előirányzat esetében pedig az éves felhasználás a módosított előirányzat alatt maradt.

1.

PÁLYÁZATI ÚTON ODAÍTÉLT TÁMOGATÁSOK E támogatások egységes követelmény-rendszert, előzetesen meghatározott települési körre vonatkozó és mértékű előnyt (többlettámogatás) feltételeznek.

49


1.1.

Az önkormányzatoknál nem, csak a minisztériumoknál ellenőrzött pályázatos támogatások

1.1.1.

Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása A Kvtv. ezen jogcímre vonatkozóan 4800,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évivel megegyezően –, amely 4332,0 M Ft-ra (90,3%) teljesült. Az előirányzat – a Kvtv. előírásai alapján – azon települések támogatására szolgált, amelyekben az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvíz ellátás és szennyvíz-szolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás az önkormányzatok között az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével került elosztásra. Emellett az előirányzat szolgál részben fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon önkormányzatok esetében, ahol az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata (a továbbiakban: ÁNTSZ) alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.

A Kvtv. a támogatások igénylése, döntési rendszere, folyósítása és elszámolása részletes szabályainak rendeleti úton való meghatározását írta elő a környezetvédelmi és vízügyi miniszter számára 2008. január 31-i határidővel. Rendeletalkotási kötelezettségének a miniszter két hónap késedelemmel tett eleget, megalkotva a 8/2008. (III. 28.) KvVM rendeletet. 1 A támogatás igénybevételét és elszámolásának határidejét meghatározó előírások pontosításra, kiegészítésre kerültek az előző évekhez képest. Az ÁSZ a 2006. évi zárszámadás ellenőrzése során javaslatot tett a 6/2007. (II. 28.) KvVM rendelet kiegészítésére. Az előző évek rendeleti szabályozása az önkormányzatok részére a támogatással való elszámolási kötelezettséget az év végi költségvetési beszámoló keretében írta elő, azonban annak februári időpontjában még nem álltak rendelkezésre a gazdálkodás tényleges adatai (például a fajlagos ráfordítás értéke), azok csak a szolgáltató társaság számviteli beszámolójának elfogadását követően válnak véglegessé. A támogatásról a tényadatok alapján elszámolni legkorábban a tárgyévet követő év első félévének végén lehetett. A 6/2007. (II. 28.) KvVM rendelt 6. § (4) bekezdése általános kötelezettségként írta elő, hogy a 2007. évre kapott támogatás elszámolásáról, a lemondás alapján visszafizetett összegekről az év végi költségvetési beszámoló keretében kellett számot adniuk az önkormányzatoknak. A szolgáltatók az év végi költségvetési beszámoló készítésének időszakában azonban még nem tudtak elszámolni az önkormányzatokkal, illetve a gesztor önkormányzatokkal a víz- és csatorna szolgáltatás tényleges igénybevétele és fajlagos ráfordításai alapján.

1

A 2008. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről szóló 8/2008. (III. 28.) KvVM rendelet. 50


Az ÁSZ javaslat alapján a 8/2008. (III. 28.) KvVM rendelet év közben módosította a – 6/2007. (II. 28.) KvVM rendelet szerint járó – 2007. évi támogatással való elszámolás határidejét, a tényleges adatok alapján 2008. június 30-ig kellett elszámolniuk, a jogtalanul igénybevett támogatást 2008. július 15-ig kellett visszafizetniük az önkormányzatoknak. Az utólagos szabályozás lehetővé tette a feladattal terhelt maradvány kimutatását, de a 2007. évi költségvetési beszámoló adatainak módosítása már csak önrevíziós helyesbítéssel történhetett. A 2008. évi támogatás szabályozását tartalmazó KvVM rendelet előírta az önkormányzatok számára a támogatással való elszámolás határidejét a tényleges felhasználás alapján, meghatározta a támogatás-visszafizetés eseteit, a visszafizetendő összeg meghatározásának módját. Továbbra sem határozta meg azonban azt, hogy a támogatás elszámolásakor van-e lehetősége a gesztor önkormányzatnak az azonos vízbázishoz, illetve azonos szennyvíztisztítóhoz tartozó településeket együtt kezelni, vagy önállóan kell minden település támogatását elszámolni. A PM észrevételében jelezte, „hogy a 2009. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről szóló 3/2009. (III. 10.) KvVM rendelet 6. § (6) bekezdése azonban már tartalmazza a számvevőszéki ellenőrzés által javasolt elszámolási szabályokat.”

Az önkormányzatok a pályázataikat a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be, amelyeket a felülvizsgálatot követően továbbítottak a KvVM részére. A 2008. évi pályázatok szakmai értékelésére és a támogatás felosztására a Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: TkB) két fordulóban – a bírálati szempontok alapján történt korrekciók következtében első fordulóban 4310,3 M Ft, a második fordulóban 4307,1 M Ft összegű támogatásra tett javaslatot. A támogatási küszöbértékek az előző évhez képest 9,6%-11,6%-kal emelkedtek, melynek következtében a benyújtott pályázatok száma 15%-kal csökkent. A megadott határidőre 78 pályázat érkezett be, amely 678 települési önkormányzat 5302,2 M Ft támogatási igényét tartalmazta (a 2007. évben 88 pályázat keretében 798 település igényelt támogatást 5496,0 M Ft összegben.) A benyújtott támogatási igény 10,5%-kal volt magasabb a rendelkezésre álló előirányzat összegénél. A TkB javaslata alapján a beérkezett 78 pályázat közül egy került elutasításra, mivel a benyújtott, illetve a támogatás elbírálásánál figyelembe vett fajlagos ráfordítások a támogatási küszöbértéket nem érték el. Négy önkormányzat a 8/2008. (III. 28.) KvVM rendeletben meghatározott paraméterek alapján magasabb összegű támogatásra lett volna jogosult, mint amennyi a benyújtott pályázati anyagokban szerepelt. A TkB első körben a magasabb támogatási összegre tett javaslatot, viszont a második fordulóban korrigálta a döntését és azt az összeget ítélte támogathatónak, ami a benyújtott pályázati anyagokban szerepelt.

A TkB az ülés végén 4307,1 M Ft összegű támogatási javaslatát terjesztette jóváhagyásra a környezetvédelmi és vízügyi miniszter elé, aki a rendeletben meghatározott 2008. április 30-i határidőhöz képest, a minisztérium vezetésében bekövetkezett személyi változás miatt – közel két hónap késedelemmel –

51


2008. június 26-án döntött. A miniszter a TkB javaslatát változtatás nélkül fogadta el. Adminisztrációs hiba folytán a KvVM-től nem a miniszter által jóváhagyott és aláírt támogatási összeg került megküldésre az ÖTM/ÖM-hez. Így a megítélt 4307,1 M Ft összegű támogatás helyett – 3,2 M Ft-tal magasabb összeget – 4310,3 M Ft-ot utalványozott az ÖTM/ÖM, amelyet a Kincstár 2008. június hónapban utalt az érintett önkormányzatok részére. Négy település (Onga, Verpelét, Budajenő, Rakamaz) részére 3,2 M Ft-tal több támogatás került kiutalásra, mint amennyit a TkB javaslata alapján a miniszter jóváhagyott. (A 3,2 M Ft összegű többlettámogatás a pályázati úton odaítélt támogatások kiadási főösszegének 0,004%-a).

A 8/2008. (III. 28.) KvVM rendelet alapján a 2008. évre járó támogatással a tényleges adatok alapján 2009. június 30-ig kell elszámolniuk az önkormányzatoknak, a jogtalanul igénybevett támogatás visszafizetésének határideje 2009. július 15. volt. A KvVM a hiba észlelése után intézkedett és az ügy rendezése érdekében, 2009. május 26-án levelet küldött az érintett 4 önkormányzat polgármestere részére, melyben kérte a különbözeti összeg „Önkormányzatok előző évről származó befizetései számlára” történő visszautalását.

A helyszíni ellenőrzés lezárásakor még folyamatban van az érintett önkormányzatok részére jogosulatlanul folyósított támogatás központi költségvetésbe való visszafizettetése. A számvevőszéki ellenőrzés megítélése szerint a belső kontrollok ebben az esetben nem működtek megfelelően, így következhetett be az előzőekben jelzett adminisztrációs hiba. A helyi önkormányzatok az egészséges ivóvízellátás ideiglenes megoldásainak (pl. zacskós, palackos, tartálykocsis víz) ráfordításából az igénybevevőkre át nem hárítható részt is igényelhették ebből a központosított előirányzatból. A feladat támogatására 492,9 M Ft állt rendelkezésre. Az igényelhető ellentételezés mértékét az önkormányzat a 8/2008. (III. 28.) KvVM rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott algoritmus alapján számította ki. Az ellentételezést az önkormányzat utólag, a szolgáltató által benyújtott és az önkormányzat testülete által felülvizsgált számlák alapján – a kincstári Igazgatóságok útján – az ÖTM/ÖM- től igényelte meg a rendeletben megjelölt időpontig. Az igénybejelentéshez az önkormányzatnak mellékelnie kellett az önkormányzat testülete által meghozott jogerős határozatot és a számlák hitelesített másolati példányait. A 2008. május 20-ig beérkezett 11,5 M Ft összegű támogatást – az ÖTM/ÖM 2008. július 28-i utalványozását követően – a Kincstár egy összegben utalta át az érintett 6 önkormányzat részére. A 2008. szeptember 30-ig beérkezett 10,2 M Ft összegű támogatást – az ÖTM/ÖM 2008. november 24-i utalványozását követően – a Kincstár egy összegben utalta át az érintett 6 önkormányzat részére.

52


1.1.2.

Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása A Kvtv. értelmében az ezen a jogcímen felosztható támogatási keret – a 2007. évivel azonosan – teljesítéssel egyező eredeti előirányzata 150,0 M Ft volt. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról, felhasználásáról és elszámolásának szabályairól a Kvtv. alapján a gazdasági és közlekedési miniszternek kellett rendeletet alkotnia 2008. február 15-ig. Rendeletalkotási kötelezettségének a gazdasági és közlekedési miniszter késedelmesen tett eleget, három hónap késéssel történt meg a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatásáról szóló 19/2008. (V. 14) GKM rendelet 2 kiadása. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvényt módosító 2008. évi XX. törvény 2. § (3) bekezdésének a pontja alapján, ahol ezen törvény hatálybalépését megelőzően kiadott törvény vagy rendelet Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, valamint gazdasági és közlekedési minisztert említ, ott Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot vagy közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert kell érteni.

Az önkormányzatok a pályázataikat – 2008. június 2-ig – a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be, amelyhez minden esetben csatolták a Nemzeti Közlekedési Hatóság jegyzőkönyvét. Az Igazgatóságok a pályázatok formai ellenőrzését követően azokat a GKM/KHEM Hálózati Infrastruktúra Főosztályához továbbították. A pályázatok szakmai értékelésére és a támogatási javaslat megtételére TkB jött létre, amelynek összetétele megfelelt a rendeletben előírtaknak. A TkB a jogszabályi előírásoknak megfelelően szakmai szempontból értékelte a 43 önkormányzattól beérkezett 46 átkelőhelyre vonatkozó pályázatokat. Az összes támogatási igény 264,0 M Ft volt, ami a rendelkezésre álló keret 1,8-szerese, ezért az igényeket a prioritások és a korábbi támogatások figyelembevételével rangsorolni kellett. A támogatási célok között – a rendeletnek megfelelően – első helyen szerepelt a vízi járművek biztonságos közlekedéséhez szükséges fejlesztések támogatása. Ezt követte a szolgáltatási színvonal emelését biztosító feltételek megteremtésének támogatása. A TkB az átkelésekhez vezető utak felújítását nem támogatta, mivel az Útpénztárból erre a célra 2008-ban 60,0 M Ft került felhasználásra. A működési költségek támogatásával összefüggésben a TkB 13,8 M Ft üzemeltetési támogatást is megítélt. A gazdasági és közlekedési miniszter/közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a rendeletben meghatározott – 2008. július 8-i – határidőt betartva hozta meg döntését, amely alapján 41 önkormányzat 44 átkelőhelye részesült támogatásban.

2

A közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási és felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 19/2008. (V. 14.) GKM rendelet. 53


A támogatásban részesült önkormányzatok és a részükre jóváhagyott támogatás összegének jegyzékét a GKM/KHEM utalványozás céljából megküldte az ÖTM/ÖM részére. A megítélt támogatást az ÖTM/ÖM utalványozását követően a Kincstár egy összegben utalta át az önkormányzatok számlájára. A 2008. évi támogatások folyósítása a jogszabályoknak megfelelően történt.

1.1.3.

Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz A Kvtv. ezen jogcímre vonatkozóan 1100,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évi előirányzattal megegyezően –, amely 1018,6 M Ft-ra (92,6%) teljesült. Az előző évhez képest sem a támogatási jogcím előirányzata, sem a támogatott feladatok száma nem változott. A támogatás igénylését, döntési rendszerét, folyósítását és elszámolásának szabályait az oktatási és kulturális miniszter a 4/2008. (II. 19.) OKM rendeletben 3 szabályozta, amelynek közzététele a Kvtv.-ben előírt határidőhöz képest 4 nap késéssel történt meg. Az OKM belső számítások és az előző évek tapasztalatai alapján becsülte meg az egyes feladatokra felhasználható támogatási összeget. Az egyes feladatok (jogcímek) támogatásának belső arányai a 2007. évihez hasonló módon alakultak azzal a különbséggel, hogy a kisebbségi vegyes bizottsági ajánlásokban szereplő közoktatási feladatoknál pályázatot nyújtott be egy nem állami intézményfenntartó (az Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott hercegszántói horvát iskola), amelynek 60 M Ft-os támogatását az OKM fejezeti kezelésű előirányzatából biztosították. Emellett a pedagógiai szakmai szolgáltatásoknál és az anyaországi programoknál a 2008. évben több pályázat benyújtásával számolt az OKM. A nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához igényelhető kiegészítő támogatásra 81 önkormányzat 101 intézményével kapcsolatban nyújtott be támogatási igényt, amelyből 67 fenntartó 76 intézménye részesült 675,2 M Ft összegben. Az elutasított pályázatok nem feleltek meg az OKM által kiírt pályázati feltételeknek. A kisebbségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítéséhez támogatást 149 önkormányzat 181 intézményével kapcsolatban igényelt, amelyből 148 önkormányzat 180 intézménye részesült 89,3 M Ft összegben. Az elutasított pályázatok nem feleltek meg az OKM által kiírt pályázati feltételeknek.

3

A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 4/2008. (II. 19.) OKM rendelet.

54


A nemzetiségi, nevelési oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások feladatainak ellátásához 24 önkormányzat 25 intézményével kapcsolatosan nyújtott be igényt, támogatásban 23 önkormányzat 24 intézménye részesült 2,7 M Ft összegben. Az OKM rendeletben foglaltak alapján a támogatás mértéke maximum a szolgáltató által benyújtott árajánlat összege, legfeljebb a nemzetiségi, nevelésben, oktatásban résztvevő tanulónként 800,0 Ft, de intézményenként minimum 70 E Ft és maximum 200 E Ft lehetett. Az elutasított pályázatok nem feleltek meg az OKM által kiírt pályázati feltételeknek. A kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatok megvalósításához 3 fenntartó 3 intézményével kapcsolatban nyújtott be pályázatot, közülük egy fenntartó egy intézménye nem felelt meg az OKM rendeletben meghatározott feltételeknek. A két érvényes pályázatot benyújtó 90,0 M Ft összegű támogatásban részesült. Az anyaországi kapcsolattartás feladataihoz nyújtott támogatásra 23 önkormányzat 23 intézményével kapcsolatban nyújtott be pályázatot, az összes pályázat támogatásban részesült. A támogatott önkormányzatok 5,5 M Ft összegű támogatásban részesültek. Az oktatási és kulturális miniszter a rendeletben előírt 2008. június 30-i határidőt betartva hozta meg döntését. A miniszteri döntést követően az OKM a támogatásban részesült önkormányzati fenntartókról és a támogatás összegéről értesítette az ÖTM/ÖM-et. A támogatás helyi önkormányzatok részére történő utalásáról az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár intézkedett a rendeletben meghatározottak alapján, a nettó finanszírozás keretében. A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló, 33/2008. (XI. 24.) OKM rendelettel módosított 4/2008. (II. 19.) OKM rendelet alapján lehetőség volt pótlólagos kiegészítő támogatást igényelni az 1100 fő alatti településen működő nemzetiségi óvodák és nemzetiségi nyelvoktató iskolák működéséhez, továbbá a szomszédos országokkal kötött kisebbségvédelmi megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységéről és ajánlásairól szóló 2175/2005. (VIII. 26.) Korm. határozat melléklete magyar-román viszonylatban alcímének 6. pontjában megfogalmazott közoktatási feladathoz. A nemzetiségi óvodai nevelés, illetve nyelvoktató kisebbségi oktatás működésének támogatására a kincstári Igazgatóságokhoz 45 önkormányzati intézményfenntartó 53 intézményével kapcsolatos igénylés érkezett be. Két intézményfenntartó – Székelyszabar-Mohács és Drávasztára – igénylését elektronikusan határidőben benyújtotta, papíralapon viszont késedelmesen, így az nem került továbbításra. Igénylést nyújtott be a battonyai önkormányzat a Román Általános Iskola és Óvoda felújításának befejezéséhez.

Támogatásban 43 önkormányzat 53 intézménye részesült 129,4 M Ft összegben. A kisebbségi vegyes bizottsági ajánlások alapján a battonyai Román Álta-

55


lános Iskola és Óvoda fenntartója az intézmény felújításának befejezéséhez nyert el 26,5 M Ft összegű támogatást. A megítélt támogatást, a Kincstár a decemberi nettó finanszírozás keretében folyósította az ÖTM/ÖM utalványozását követően. A 2008. évi támogatások folyósítása a jogszabályoknak megfelelően történt.

1.1.4.

Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása A Kvtv. ezen jogcímre vonatkozóan 710,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évi előirányzattal megegyezően –, amely 710,0 M Ft-ra (100%) teljesült. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 4 határozta meg. A rendelet alapján a könyvtári és a közművelődési érdekeltségnövelő támogatásokra fordítható összeg a Kvtv. 5. számú mellékletének 7. pontjában megjelölt összeg 34-34%-a. A támogatási összeg rendeletben megjelölt két különböző célra való felhasználásának arányai megfelelnek a rendelet előírásainak. A könyvtári támogatásokra felhasználható keret 10%-ára – 24,1 M Ft – pályázhattak mindazon helyi önkormányzatok, amelyek könyvtára szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében és a tárgyévet megelőző évben az egy lakosra jutó állománygyarapításra fordított összeg nem érte el az országos átlagot. A támogatás összegét a rendelkezésre álló pályázati keret-összeg és az önkormányzatok által felajánlott önrész összegének arányában határozták meg. A 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (2) bekezdése alapján az OKM-nek 2008. február 28-áig pályázati felhívást kellett kiadnia, a pályázatok benyújtásának határideje 2008. április 18. volt. A pályázati felhívás kiadására késedelmesen, 2008. március 14-én került sor az OKM honlapján, amely a Kulturális Közlönyben is megjelent. A 2008. évben a felzárkóztató pályázatra 159 önkormányzat adta be támogatási igényét. 111 pályázónak javasolt a kuratórium támogatást, 58 önkormányzat került elutasításra különböző okok (pl: nem küldték be a pályázati kiírásban kért dokumentum valamelyikét, vagy könyvtáraikban az egy lakosra jutó állománygyarapítási összeg magasabb volt a pályázati kiírásban megjelölt összegnél) miatt. Az elnyerhető minimális összeg 10 E Ft, a maximális összege 800 E Ft volt.

A rendelet értelmében a forrás szétosztásáról az oktatási és kulturális miniszter 2008. július 24-én döntött, a szakmai kuratórium javaslatát változtatás nélkül elfogadta.

4

A helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet. 56


A könyvtári támogatásokra a rendelkezésre álló keret 90%-ából – 217,3 M Ft – a települési és a megyei nyilvános könyvtárakat fenntartó önkormányzatok – az előző évi állománygyarapításra fordított saját forrásuk arányában – érdekeltségnövelő támogatásban részesültek. A pályázatok értékelése, a támogatási összegek meghatározása és a döntési javaslatok elkészítése a Könyvtári Intézet részéről a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A 2008. évben összesen 1025 támogatási igény érkezett, ebből 83 igény került elutasításra. Az elutasítottak közül egyáltalán nem gyarapította a könyvtár állományát 10 önkormányzat, 7 esetben a könyvtár nem szerepelt a nyilvános könyvtárak jegyzékében, illetve nincs is könyvtár az adott településen, a többi pedig 10 E Ft alatti összegre lett volna jogosult, ami a 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 7. § (9) bekezdése alapján nem volt megítélhető.

A rendelet értelmében a támogatásról az oktatási és kulturális miniszternek kellett döntenie 2008. június 5-ig. A miniszter ezen kötelezettségének 2008. május 29-én eleget tett. A közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összeg – 241,4 M Ft – a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására volt felhasználható. A támogatásokra rendelkezésre álló összeg 10%-a az önkormányzatok által újonnan – a támogatás igénylésének évében vagy az azt megelőző esztendőben –, 90%-a a korábbi években alapított intézmények támogatására volt felhasználható az önkormányzatok által felajánlott önrész arányában. A 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok a támogatási igényeket 2008. március 25-éig nyújtották be a Kincstári Igazgatóságok útján a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (továbbiakban: Művelődési Intézet) részére. Az Igazgatóságok formai, szabályszerűségi ellenőrzést végeztek. Az Intézet az arányosítási számításokat elvégezte, és ez alapján tette meg döntési javaslatát az OKM részére 2008. május 15-ig. A kérelmek értékelése, a támogatási összegek meghatározása és a döntési javaslatok elkészítése a Művelődési Intézet részéről a 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 9. § (2) és (3) bekezdésiben foglalt előírásoknak megfelelően történt. A közművelődési érdekeltségnövelő támogatásokból a 2008. évben 447 önkormányzat részesült 241,4 M Ft összegben. A 2008. évben összesen 449 támogatási igény érkezett, ebből 2 igényt utasítottak el. Az elutasított kérelmek könyvtári támogatásra vonatkoztak, így a közművelődési keretből nem voltak támogathatók.

Mind a könyvtári, mind a közművelődési érdekeltségnövelő támogatásokról elmondható, hogy a pályázatokról, támogatási kérelmekről való döntésekben a 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet szerinti helyi ráfordítások arányában került 57


sor a támogatási keret felosztására és nem a szakmai szempontok kerültek előtérbe. A formailag megfelelő igénylést benyújtó önkormányzatok esetében nem volt mérlegelési lehetősége a döntéshozónak a támogatás tényét, illetve mértékét illetően. Az önkormányzat abban az esetben nem részesült támogatásban, ha az általa benyújtott pályázat formailag nem felelt meg a 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet előírásainak. A támogatások folyósítása a könyvtári és a közművelődési érdekeltségnövelő támogatások vonatkozásában az oktatási és kulturális miniszter döntését követően – az ÖTM/ÖM utalványozása alapján – a Kincstáron keresztül történt. A támogatások utalása a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A múzeumok szakmai támogatásában azon helyi önkormányzatok részesülhettek, amelyek működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményeket tartottak fenn. A Kvtv. az oktatási és kulturális miniszter számára a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló rendelet alkotását írta elő 2008. február 15-i határidővel. Rendeletalkotási kötelezettségének a miniszter pár nap késéssel tett eleget, megalkotva a 3/2008. (II. 19.) OKM rendeletet. 5 Az ÁSZ a 2007. évi zárszámadás ellenőrzése során javaslatot tett az oktatási és kulturális miniszter részére, hogy gondoskodjon a múzeumok szakmai támogatásáról szóló ágazati rendeletben az önerő számításakor alkalmazandó egységes viszonyítási alap megteremtéséről. A javaslat beépítésre került a 3/2008. (II. 19.) OKM rendeletbe, a 3. § (5) bekezdése alapján a támogatás feltétele a teljes fejlesztési költség 10%-ának megfelelő önrész. A rendelet alapján a helyi önkormányzatok a múzeumok szakmai támogatása iránti pályázataikat a Kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be. Az OKM – az előző évek gyakorlatának megfelelően – kétszintű értékelési rendszert alkalmazott a pályázatok elbírálása során. A pályázat előkészítő és monitoring munkacsoport formailag és szakmailag véleményezte a pályázatokat, illetve ellenőrizte az előző évi nyertes pályázatok megvalósítását. A pályázati bírálóbizottság – a pályázat előkészítő munkacsoport szakmai véleményezése alapján – támogatási javaslatot készített az oktatási és kulturális miniszter számára, aki a rendelet értelmében a támogatásról döntött. A 2008. évben 23 önkormányzat nyújtott be pályázatot múzeumi támogatásra, melyek közül 14 önkormányzat részesült támogatásban. Ez az igénylő önkormányzatok 60,9%-a. Az igényelt támogatások összege 738,5 M Ft, a megítélt támogatási összeg 227,2 M Ft volt, ami az igénylések 30,8%-a.

5

A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról szóló 3/2008. (II. 19.) OKM rendelet.

58


A szakmai bizottság javaslatát 2008. május 28-án terjesztették fel miniszteri döntésre. A támogatási összegek miniszteri jóváhagyása a szakmai bizottság javaslatának megfelelően, 2008. június 23-án történt. A támogatásról szóló döntés meghozatalának időpontját az OKM rendelet pontosan nem szabályozta, csupán a döntés Kulturális Közlönyben való megjelentetésének határidejét – 2008. június 10-ét – jelölte meg. A megjelenésre 2008. június 24-én került sor. A 3/2008. (II. 19.) OKM rendelet 4. § (4) bekezdése az OKM részére az adott pályázatok megvalósítására vonatkozó, szakmai feltételeket rögzítő támogatási szerződések megkötését írta elő a nyertes önkormányzatokkal, amely szerződéseket csatolni kellett az ÖTM/ÖM felé küldendő – a támogatások utalványozását kérő – levélhez. A levél elküldésének a rendeletben meghatározott határideje 2008. június 30. Az OKM viszont 2008. augusztus 4-én küldte meg az értesítő levelet, a megkötött támogatási szerződések egy példányával az ÖTM/ÖM-be, amelyben 13 támogatott önkormányzat számára kérte a támogatási összeg utalványozását. Esztergom önkormányzata számára – a támogatási szerződés beérkezésének megfelelően – 2008. augusztus 12-én kelt levelében kérte az OKM az ÖTM/ÖM-től az utalványozást. A megítélt támogatást az ÖTM/ÖM utalványozását követően a Kincstár 2008 augusztusában utalta át a pályázó önkormányzatok számlájára. A múzeumok szakmai támogatásának pályázati rendszere, döntési mechanizmusa, illetve az utalványozás, folyósítás rendje megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

1.1.5.

Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása A Kvtv. ezen jogcímre vonatkozóan – a 2007. évivel megegyezően – 1010,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott, amivel a teljesítés megegyezett. A Kvtv. az oktatási és kulturális miniszter számára a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló rendelet alkotását írta elő 2008. február 15-i határidővel. Rendeletalkotási kötelezettségének a miniszter – közel három hét késedelemmel – eleget tett, megalkotva a 7/2008. (III. 5.) OKM rendeletet 6, melynek előírásai összhangban voltak a Kvtv.-ben foglaltakkal. A korábbi években a miniszteri rendelet alapján pályázati felhívás kiadására is sor került. Az OKM a 2007. évtől – figyelembe véve az ÁSZ javaslatát – elkerülve a kettős szabályozást, rendeletben határozta meg a támogatások igénybevételének rendjét. Ezt a gyakorlatot folytatta az OKM a 2008. évben is.

A 7/2008. (III. 5.) OKM rendelet mellékletét képező adatlapon továbbra sem határozták meg, hogy a létszámadatot milyen időpontra vonatkozóan (adat-

6

A helyi önkormányzatok részére a hivatásos önkormányzati zenekarok és énekkarok működésére adható 2008. évi támogatások igénybevételének rendjéről szóló 7/2008. (III. 5.) OKM rendelet. 59


lap 1-7 sorai), az önkormányzati, fenntartói és egyéb költségvetési forrást milyen mértékegységben (Ft-ban, E Ft-ban) kell megadni. A 2009. évre vonatkozó rendelet tervezetben ezek az információk pontosításra kerültek. A pályázatokat az önkormányzatok a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be, amelyeket a formai ellenőrzést követően továbbítottak az OKM részére. A támogatási előirányzat felosztására vonatkozóan a 7/2008. (III. 5.) OKM rendelet tartalmazta, hogy a pályázatban szolgáltatott adatok, valamint az együttesek központi költségvetésből juttatott egyéb bevételei figyelembevételével történjen a támogatás összegének megállapítása. A szakmai bizottság döntése során figyelembe vette az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény tervezetét – az erről szóló XCIX. törvény 2009. március 1-jén lépett hatályba –, amely érinti az önkormányzatok által fenntartott/támogatott együtteseket is. Így a támogatások megítélése során az állandó létszámot, az önkormányzatok saját forrásból biztosított támogatásának mértékét és az előadásszámokat nagyobb súllyal vették figyelembe. Ettől csak a Dohnányi Zenekar és a Danubia Zenekar megítélése során tértek el, tekintettel arra, hogy a két zenekar kiemelt műhelye az utánpótlás nevelésének. A 2008. évi pályázatra 26 fenntartó 28 együttessel kapcsolatos támogatási igényét nyújtotta be, melyek közül 24 fenntartó 27 együttese kapott támogatást. A szakmai bizottság – a 2008. április 17-én kelt jegyzőkönyve alapján – a Budapest Fesztiválzenekar Alapítvány támogatását nem tartotta indokoltnak, ugyanis az OKM fejezeti keretéből 450,0 M Ft kiemelt támogatásban részesült. A Távközlési Zenei Alapítványt a bizottság támogatásra javasolta.

A 2008. évben is – a 2006-ban volt az első alkalom – a döntés-előkészítés során figyelembe vették az együttesek egyéb támogatását is. A támogatott együttesek közül nyolc önkormányzati intézményi formában, négy alapítványként, hét egyesületként és nyolc kht-ként működött. A támogatási előirányzat 70,9%-át (717,0 M Ft-ot) kapták meg az önkormányzati intézményként működő együttesek. A támogatási javaslat elkészítésénél az önkormányzati támogatás összege figyelembe vételre került, az önkormányzatok a pályázatokban 2536,9 M Ft saját forrásból biztosított támogatás átadására vállaltak kötelezettséget. A javasolt támogatási összeg 2,0 M -117 ,0 M Ft között változott. A szakmai bizottság üléséről jegyzőkönyv készült, amely a javasolt támogatási összeg indokolását nem tartalmazta. Ezt már az előző évi számvevőszéki ellenőrzés is észrevételezte, de intézkedés nem történt. A szakmai bizottság javaslatát 2008. április 19én terjesztették fel miniszteri döntésre. A támogatási összegek miniszteri jóváhagyása, a szakmai bizottság javaslatának megfelelően, 2008. május 5-én megtörtént. A támogatásról szóló döntés meghozatalának időpontját az OKM rendelet pontosan nem határozta meg, csupán az önkormányzatok értesítésének időpontját (április 22.) jelölte meg. Tekintettel arra, hogy a miniszteri döntés május 5. volt, így csak a rendeletben megadott határidőt követően tudták az önkormányza-

60


tokat tájékoztatni a támogatás összegéről. A pályázat eredményét az OKM honlapján, május 19-én tették közzé. A megítélt támogatást – az ÖTM/ÖM 2008. május 9-i utalványozását követően – a Kincstár egy összegben utalta át a nyertes önkormányzatok számlájára.

1.1.6.

Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása A Kvtv. ezen jogcímre vonatkozóan 9090,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évivel megegyezően –, a módosított előirányzat 13 790,0 M Ft volt. Az előirányzat 13 746,4 M Ft-ra teljesült, ami az eredeti előirányzatnál 51,2%-kal magasabb, a módosított előirányzatnál 0,3%-kal alacsonyabb. A támogatási előirányzat javára – a Kormány a 2173/2008. (XII. 17.) határozatában – 2700,0 M Ft-ot csoportosított át a X. Miniszterelnökség fejezet 20. Tartalékok címen belül, a 2. Céltartalékok alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoport terhére. Fejezeti hatáskörben – a Kvtv. 51. § (5) bekezdése alapján – összesen 2000,0 M Ft átcsoportosítás történt az előirányzat javára az alábbi bontásban: 5. Központosított előirányzatok cím 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása előirányzat terhére 1142,9 M Ft, 21. A vizitdíj visszatérítésének támogatása előirányzat terhére 55,9 M Ft, továbbá a 24. A 2006. év tavaszán kialakult árvíz és belvíz miatti károk enyhítése előirányzatból 801,2 M Ft.

Az előirányzat a helyi önkormányzatok (többcélú kistérségi társulások) 2007. szeptember 30. napját követően hozott létszámcsökkentési döntéseihez kapcsolódó, a 2007. és 2008. években esedékes jogszabályi kötelezettségek, valamint a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések fedezetéül szolgált. A Kvtv. értelmében a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek 2008. február 28-ig rendeletben kellett szabályozni. Rendeletalkotási kötelezettségének a miniszter egy hónap késedelemmel tett eleget, megalkotva a 15/2008. (III. 27.) ÖTM rendeletet. 7 A határidőcsúszást az ÖTMen belüli és a tárcaközi egyeztetések elhúzódása okozta. A véleményezők javaslataival a rendelet tervezetét módosították. Az előző évhez képest a 15/2008. (III. 27.) ÖTM rendeletben az alábbi tartalmi változások történtek. Ezen rendeletben rögzítésre került – ha 2007. szeptember 30-át megelőző döntésekből adódó létszámcsökkentéssel járó álláshely megszüntetés támogatására pályázott az önkormányzat, azonban a pályázat benyújtására a 2007. évben nem volt lehetősége (mivel a foglalkoztatott felmentésének utolsó napja 2007. év szeptember 30-át követően telt le) – a pályázatot

7

A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 15/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet. 61


csak abban az esetben lehetett elfogadni, ha a pályázó a 2007. szeptember 30a után hozott határozatában a korábbi döntését megerősítette. További változás, hogy a pályázónak csatolnia kellett a nyugdíjasok felmentési idején belül megszületett álláshely megszüntetéséről szóló határozatát. A 2008. évi támogatást szabályozó rendeletből kikerültek egyes – kizárólag a 2007. évre vonatkozó – feladatok: a polgármesterek – öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt folyósított – öregségi nyugdíjazásával járó kifizetések támogatása, a helyi önkormányzati fenntartású költségvetési szervek által foglalkoztatottak részére folyósított 13. havi illetmény VII-XII. havi részleteinek, valamint az egészségügyi struktúra átalakításával kapcsolatos fizetési kötelezettségek támogatása.

A pályázat keretében a – tényleges létszámcsökkentést megvalósító – munkaviszony megszüntetése miatt a jogszabályban előírt, kötelező mérték szerint megállapított és kifizetendő felmentési időre járó illetmény fele, a végkielégítés jogszabály szerinti teljes összege, valamint mindezek járulékai voltak támogathatók. Az öregségi nyugdíjban, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetében a felmentési időre járó illetmény fele, valamint ezen összeg járulékai voltak támogathatók. Abban az esetben, ha a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyen foglalkoztatott nyugdíjasnak minősül, a felmentéssel vagy felmondással együtt járó álláshely megszüntetésről szóló döntést a pályázónak legkésőbb a foglalkoztatott felmentési vagy felmondási idejének utolsó napjáig kellett meghoznia.

Az önkormányzatok a létszámcsökkentéshez kapcsolódó pályázataikat három ütemben – 2008. április 15-i, július 15-i és október 1-i határidővel – nyújtották be a kincstári Igazgatóságokhoz. Az Igazgatóságok a támogatási igényeket szabályszerűségi szempontból felülvizsgálták és szükség esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívták fel az önkormányzatokat. Amennyiben a pályázatokat nem kellett hiánypótlásra visszaküldeni, vagy a hiánypótlás megtörtént, azt a kincstári Igazgatóságok számítógépen rögzítették, és elektronikusan továbbították a Kincstár Középmagyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: kijelölt Igazgatóság) részére. A megyénkénti pályázatokat a kijelölt Igazgatóság önkormányzatonként, azon belül a létszámcsökkentéssel érintett személyenként dolgozta fel, számítógépes programmal ellenőrizte. A 15/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet előírásainak, illetve az előző évek gyakorlatának megfelelően – az ÖTM/ÖM Önkormányzati Gazdasági Főosztálya döntés előkészítését követően – a támogatás összegét a TkB állapította meg. A TkB külön tárgyalta az előkészítő munka során – a jogszabályokban foglaltaknak és a pályázati kiírás szerint – megfelelőnek talált pályázatokat, amelyeket a szúrópróbaszerű ellenőrzést követően elfogadtak. Azon pályázatokat, amelyekkel kapcsolatban az előzetes átvizsgálás során észrevétel merült fel, a TkB tételesen átvizsgálta és egyedileg hagyta jóvá a támogatás összegét, illetve hozott döntést a támogatás elutasítására vonatkozóan. Az önkormányzatok a 2008. évben benyújtott pályázataikban 3955 fő felmentéséhez – az előző évhez képest 30%-kal kevesebb főhöz – 6718,7 M Ft összegű támogatást igényeltek a központi költségvetésből.

62


A 2008. évben – az előző évhez viszonyítva – a támogatott önkormányzatok száma 54,3%-kal, a támogatott személyek száma 70,7%-kal csökkent. A jóváhagyott támogatási összeg 68,3%-kal csökkent, ugyanakkor az egy főre jutó támogatás összege a 2007. évhez képest 8%-kal növekedett. A TkB a 2008. év döntéseit érintő létszámcsökkentési kiadások vonatkozásában 5036,0 M Ft összegű támogatásra tett javaslatot az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter részére. Ugyancsak e jogcímet terhelte a TkB 2007. évi döntéseinek 2008. évre áthúzódó kifizetései, amelynek összege 5274,5 M Ft volt. A támogatás odaítéléséről a – TkB javaslata alapján – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter döntött. A támogatások folyósítása az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstáron keresztül történt. A 2008. évi támogatási előirányzat nyújtott fedezetet a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések támogatására is, amelynek szabályait a prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségvetési megtérítések eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet tartalmazta. A 2004. évi CXXII. törvény 6. § (2)-(3) bekezdése a támogatás feltételeként írja elő, hogy a prémiumévek programban való részvétellel, illetőleg a különleges foglalkoztatási állománnyal összefüggő kinevezés-módosítást megelőző hónap havi átlagos statisztikai állományi létszámát – a kinevezés-módosítás időpontjától számított 18 hónapig – nem emelheti a munkáltató. Az önkormányzatok támogatási igényeiket – a 8/2005. (II. 8.) PM rendelet mellékleteiként megadott adatlapokon – negyedévente nyújtották be a kincstári Igazgatóságokhoz. Az Igazgatóságok a benyújtott igénybejelentéseket nyilvántartásba vették és felülvizsgálták azokat. A kincstári Igazgatóságok a költségvetési megtérítési igényeket – a 8/2005. (II. 8.) PM rendelet 5. számú mellékletében szereplő adatlap bontásának megfelelően – összesítették, abból önkormányzatsoros adatállományt készítettek. Az igénylés önkormányzatsoros adatait a beérkezést követő 15 napon belül – papír alapon, továbbá elektronikus úton – továbbították az ÖTM/ÖM részére. A 2008. IV. negyedévében már 504 önkormányzat negyedévente, átlag 1565 fő prémiumévek programban való részvételéhez igényelt támogatást. A 2007. évben 331 önkormányzat és 1135 fő részesült támogatásban.

A 2008. évben az előirányzatból erre a feladatra 3144,4 M Ft kifizetés történt, az előző évhez képest háromszorosára nőtt a felhasználás. A különleges foglakoztatási állomány támogatására 3,0 M Ft felhasználás történt, az előző évhez képest 0,9 M Ft-tal több. A helyi önkormányzatok által 2007. év folyamán tartalékállományba helyezettek után fizetett költségek megtérítése 288,5 M Ft öszszeget tett ki. A megítélt támogatást az ÖTM/ÖM utalványozását követően a Kincstár egy összegben utalta az önkormányzatok számlájára. A 2008. évi támogatás utalására a jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor. 63


1.1.7.

Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása A Kvtv. a támogatási jogcímhez 15 100,0 M Ft eredeti előirányzatot biztosított, – a 2007. évi előirányzathoz képest 5000,0 M Ft-tal (49,5%) többet –, amely 3455,8 M Ft-ra (22,9%) teljesült. Az Uniós támogatások következtében megvalósuló beruházások több évet érintenek, a kifizetések a tárgyévben és az előző években jóváhagyott támogatási döntések összegét is tartalmazzák.

Az előirányzat terhére nyújtott támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról, felhasználásáról és elszámolásának szabályairól a Kvtv. alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek rendeletet kellett kiadnia. A Kvtv. a rendeletalkotás határidejét 2008. február 28-ában határozta meg, a 16/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet 8 kiadása egy hónap késedelemmel történt meg. A 2008. évben a támogatás felhasználására vonatkozó szabályokban – az előző évhez hasonlóan – érvényesült az elmaradottság, illetve a jövedelmi viszonyok alapján differenciált támogatás elve. A 2008. évi előirányzat fedezetet biztosít a korábbi években jóváhagyott támogatások folyósítására, a Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata a „Pécs-Európa Kulturális Fővárosa” nagyprojekt megvalósításához. Az előirányzatból az Új Magyarországi Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében megvalósuló ivóvíz minőségjavítás, szennyvízelvezetés és tisztítás; az önkormányzati tulajdonú belterületi, valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése beruházások saját forrás kiegészítésére differenciált támogatás volt nyújtható. Ezen célokhoz kizárólag azok a helyi önkormányzatok, illetve jogi személyiségű társulásaik igényelhettek támogatást, amelyek a 240/2006. (XI. 30) Korm. rendelet 9 alapján társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések, vagy a kedvezményezett térségekről szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2-3. számú mellékletében szereplő kistérségek területén vannak, illetve ezek önkormányzati társulásai. Támogathatóak voltak továbbá a többcélú kistérségi társulások által fenntartott intézmények fejlesztései, illetve a társulás vagyonának gyarapodását szolgáló, a társulás valamennyi tagja egyetértésével megvalósuló fejlesztései is.

Az önkormányzatok pályázataikat három ütemben – 2008. május 15-i, 2008. július 15-i és 2008. október 1-i beadási határidővel – nyújtották be a kincstári

8

Az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2008. évi támogatásának rendjéről szóló 16/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet.

9

A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet. 64


Igazgatóságokhoz. Az Igazgatóságok a támogatás iránti igényeket a – szabályszerűségi vizsgálatot követően – annak eredményéről szóló tájékoztatás becsatolásával továbbították az ÖTM/ÖM részére. A 2008. október 1-jével lezárult EU Önerő Alap pályázatokat követően – a költségvetési törvényben biztosított lehetőség alapján – az ÖTM/ÖM-ben vizsgálat tárgyát képezte az éves előirányzat felhasználása. A Kvtv. 51. § (17) bekezdése alapján, amennyiben az előirányzat felhasználása lehetővé teszi, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter év közben rendeletében egyéb, uniós pályázati célok felhasználására is lehetőséget biztosíthat.

Ennek eredményeképpen az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2008. évi támogatásának rendjéről szóló 16/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet – 12/2008. (XII. 4.) ÖM rendelettel történő – módosításával lehetőség nyílt az alábbi fejlesztési célokra megnyitni az EU Önerő Alap támogatást az érintett önkormányzatok számára: Egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási intézmények, valamint az óvodai nevelési és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, önkormányzati intézmények akadálymentesítése, települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok végrehajtása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, árvízvédelem.

A fenti pályázati célok esetében az önkormányzatok saját forrás kiegészítése támogatásának kötelezettség vállalására 6,0 Mrd Ft „szabad forrás” állt rendelkezésre. Az önkormányzatok EU Önerő Alap támogatási pályázataikat – a fenti célok esetében – 2008. december 12-éig nyújtották be a kincstári Igazgatóságokhoz. A 2008. évben összesen 242 pályázatot nyújtottak be, amelyből 142 esetében a döntés áthúzódott a 2009. évre. Elutasított 4, illetve visszavont 1 pályázat volt, az elutasítás az Unió általi visszautasítással függött össze. Az önkormányzatok a I-III. ütemben 46 pályázatot, a IV. ütemben – december 12-ig – 196 pályázatot nyújtottak be a kincstári Igazgatóságokhoz.

A 15 100,0 M Ft-os előirányzatból a 2008. évi teljesítés összege 3455,8 M Ft, melynek 91,6%-át – 3168,5 M Ft összegben – az előző évekről áthúzódó kötelezettségvállalás összege tette ki. A 2008. évben 211 támogatási szerződéshez kapcsolódóan, összesen 3455,8 M Ft támogatást folyósítottak, amelyből 177 támogatási szerződéshez kapcsolódóan, 3168,5 M Ft összegű kifizetés a korábbi években jóváhagyott pályázatokra történt. A Kincstár a támogatást ÖTM/ÖM utalványozását követően utalta át az érintett önkormányzatok számlájára. A 2008. évi támogatás utalására a jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor.

65


1.1.8.

Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása A Kvtv. ezen költségvetési sorra vonatkozóan 35 240,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évi előirányzattal megegyezően – , a módosított előirányzat 35 250,6 M Ft volt Az előirányzat 35 250,6 M Ft-ra teljesült, ami az eredeti előirányzatnál 0,3%-kal magasabb, a módosított előirányzattal megegyezik. Fejezeti hatáskörben – a Kvtv. 51. § (5) bekezdése alapján – az előirányzat javára 1,9 M Ft átcsoportosítás történt az 5. Központosított előirányzatok cím 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása előirányzat terhére. Fejezetek közötti megállapodáson alapuló egyszeri előirányzat átcsoportosítás történt 8,7 M Ft összegben a XVII. KHEM fejezet 12. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím 8. alcím 1. jogcímcsoport Fejezeti általános tartalék előirányzat terhére.

A Kvtv. a gazdasági és közlekedési miniszter/közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter számára a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, valamint a támogatás alapjául szolgáló indokolt költségek meghatározásának részletes szabályairól szóló rendelet alkotását írta elő 2008. március 31-i határidővel. Rendeletalkotási kötelezettségének a két miniszter két hónap késedelemmel tett eleget, megalkotva az 1/2008. (V. 30.) KHEM-ÖM együttes rendeletet. 10 A határidő csúszást a GKM/KHEM-en belüli és a tárcaközi egyeztetések elhúzódása okozta. A véleményezők javaslataival a rendelet tervezetét módosították. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvényt módosító 2008. évi XX. törvény 2. § (3) bekezdésének a) pontja alapján, ahol ezen törvény hatálybalépését megelőzően kiadott törvény vagy rendelet Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, valamint gazdasági és közlekedési minisztert említ, ott Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot vagy közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert kell érteni.

A 2008. évben az előző évekhez képest változott a helyi közösségi közlekedés normatív támogatás igénylésének szabályozása. Az európai uniós előírás miatt a 2008. évben már kötelezően veszteségtérítés jellegűvé kellett tenni a támogatást, amit a korábbi támogatási rendszer kiegészítésével biztosítottak. Az 1/2008. (V. 30.) KHEM-ÖM együttes rendeletben a normatív támogatás igénylésének korábban is alkalmazott feltételei mellett rögzítésre került, hogy az önkormányzatok által igényelt támogatás összege nem haladhatta meg a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő, a tárgyévet megelőző évi – az 1191/69/EGK és 1370/2007/EK rendelet alapján megállapított – bevételekkel nem fedezett indokolt költségek és az ágazatban szokásos ésszerű haszon összegét, illetve a költségtérítés nem okozhatta a közszolgáltatást végző szolgáltató túlfinanszírozását. További változás az előző évhez képest, hogy az önkormányzatok részére megítélt támogatás folyósítása nem egy összegben, hanem 2008. szeptember hó-

10

A helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról szóló 1/2008. (V. 30.) KHEM-ÖM együttes rendelet. 66


naptól havi részletekben történt a tényleges támogatás és az év közben igénybe vett előleg figyelembe vételével. Ezen túlmenően a Kvtv. alapján a Fővárosi Önkormányzat 2008. évi támogatása nem lehetett kevesebb a 2007. évinél, de nem haladhatta meg a veszteség mértékét. Támogatásra az önkormányzatok az Európai Közösségek Tanácsának 1191/69/EGK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – veszteség (a továbbiakban: veszteség) erejéig pályázhattak. Az önkormányzatok a támogatás iránti kérelmeiket a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be. Az Igazgatóságok a kérelmeket – a szabályszerűségi vizsgálatot követően – véleményükkel ellátva továbbították a GKM/KHEM részére. A Kvtv.-ben meghatározott éves támogatási keret felosztásáról – a TkB javaslata alapján – a gazdasági és közlekedési miniszter/közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter/ és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter 2008. augusztus 20-ig együtt döntött. A támogatás önkormányzatonként odaítélt összegeit, valamint a támogatási arányokat a 8002/2008. (HÉ. 37) KHEM-ÖM együttes tájékoztatóban tették közzé, amely 2008. szeptember 12-én a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben (HÉ. 37) jelent meg. A TkB a rendelkezésre álló támogatási keretet az önkormányzatok között a 2007. évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – férőhely-kilométer arányában osztotta fel, figyelembe vette az egyes közlekedési üzemágazatok, illetve településkategóriák 2007. évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is. Az elosztásnál további szempont volt, hogy a férőhely-kilométer szerinti központi támogatás összege önkormányzatonként a tárgyévet megelőző évben biztosított saját forrás összegét és a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek, valamint az ágazatban szokásos ésszerű nyereség együttes összegét legfeljebb 25%-kal haladhatta meg. A Fővárosi Önkormányzatot az előzőek alapján számított támogatás 2,7szerese illette meg, azaz 32 198,1 M Ft, ami a teljes támogatás 91,4%-a. A 24 megyei jogú város 2799,7 M Ft támogatást kapott, ami a teljes támogatása 7,9%-a, a fennmaradó 0,7%-ból (228,9 M Ft) az egyéb települések részesedtek. Az önkormányzatok részére a megítélt támogatás Kincstár általi folyósítása nem egy összegben, hanem szeptember hónaptól havi résztelekben történt az ÖTM/ÖM utalványozása alapján. A KHEM-ÖM együttes tájékoztató kihirdetése után a Kincstár Győr-Moson-Sopron megyei Területi Igazgatósága jelezte, hogy Sopron város részére megítélt támogatás összege alacsonyabb a Sopron városa által beadott pályázatban szereplő összeghez képest. Ezt követően a KHEM-ben belső vizsgálat indult, amely alapján kiderült, hogy egy adminisztrációs hiba folytán (helyi érték tévesztés az adatbázisban) Sopron városának 22,0 M Ft helyett 22 E Ft került jóváhagyásra. A hiba észlelése után a KHEM felvette a kapcsolatot a PM és az ÖTM/ÖM illetékes főosztályaival, a helyzet rendezésére – az Áht. 24. § (12) b) pontjára hivatkozva – előirányzat átadó Megállapodásra tettek javaslatot. Az előirányzaton

67


még meglévő maradvány 13,3 M Ft mellett, a KHEM a fejezeti kezelésű előirányzatából 8,7 M Ft-ot ajánlott fel annak érdekében, hogy Sopron megkaphassa a neki járó támogatást. Az előirányzat átadására vonatkozó megállapodás – 2008 decemberében – aláírásra került a KHEM-ÖM miniszterek között a PM jóváhagyásával. Sopron város önkormányzata részére a 21 978 000 Ft összegű támogatást az ÖTM/ÖM 2008. december 22-i utalványozását követően, a Kincstár folyósította. A pótlólagosan kiutalt 21 978 000 Ft, a pályázati úton odaítélt támogatások kiadási főösszegének 0,03%-a.

A 2008. évben a Kvtv. lehetőséget adott az önkormányzatoknak, hogy a pályázati döntésig – utólagos elszámolással – előleget vehessenek igénybe, amelynek mértéke havonta nem haladhatta meg a tárgyévet megelőző év egy hónapra jutó támogatásának 90%-át. Az önkormányzatok előleg iránti igényeiket a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be 2008. január 15-éig, az Igazgatóságok 2008. január 25-éig továbbították az ÖTM/ÖM részére. Az előleg első kéthavi összegének folyósítása február 5-éig, ezt követően minden hónap 5-éig történt, amelyet az önkormányzatnak a szolgáltató(k) részére 8 napon belül továbbítottak. A jogosult 110 önkormányzatból 2634,9 M Ft összegre, 41 önkormányzat január 15-ig 2588,2 M Ft összegű előlegre nyújtott be igényt. Három önkormányzat – Adony, Tata, Szécsény – nem nyújtott be pályázatot, így az igénybevett előleget a folyósítás napjától a visszafizetés napjáig számított – az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti – kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten vissza is fizette.

Az ÁSZ a 2007. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során javaslatot tett a gazdasági és közlekedési miniszternek, hogy szabályozza egységesen a helyi közösségi közlekedés támogatási feltételeit az EU követelményrendszerének való megfelelés érdekében. A rendelkezések nem egységesen vonatkoznak mindegyik önkormányzatra, a Főváros – a számvevőszéki ellenőrzés által a 2006. és 2007. évi zárszámadásról szóló jelentésben is kifogásolt – kiváltságos helyzetének fennmaradása miatt. A KHEM a számvevői jelentésre tett észrevételében jelezte, hogy a támogatás objektív módon történő megállapítása biztosított, mivel a támogatás felosztása előre meghatározott és rögzített szempontrendszer alapján történik, felhasználása a közlekedési közszolgáltatáshoz kapcsolódik. Az objektivitást erősíti a vonatkozó KHEM-ÖM együttes rendeletben leírtak szerint működő, a támogatások odaítéléséről döntő tárcaközi bizottság, illetve a kincstári igazgatóságok előzetes kontrollja (tartalmi és formai egyaránt). A tárca megítélése szerint a támogatás nem sérti az EU – inkább elvinek tekinthető – támogatási szabályrendszerét, mivel a támogatás nem közvetlenül a gazdálkodó szervezet részére, hanem a települési önkormányzat részére kerül átadásra. A jelenlegi szabályozás már egy átdolgozott támogatási feltételrendszert tükröz,

68


amelyben az igényelt támogatás összege nem eredményezheti a közszolgáltatást végző szolgáltató túlfinanszírozását.

A számvevőszéki ellenőrzés megítélése szerint a 2007. évi támogatás 2008. évre vonatkozó alsó határként való rögzítése 170%-os többlettámogatást jelentett a Főváros számára, amihez más önkormányzatok továbbra sem juthatnak hozzá (a megyei jogú városok sem).

1.1.9.

Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása A Kvtv. ezen előirányzatra 8000,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évivel megegyezően –, a módosított előirányzat 11 581,8 M Ft volt. Az előirányzat 4590,8 M Ft-ra teljesült, ami az eredeti előirányzatnál 42,6%-kal, a módosított előirányzatnál 60,4%-kal alacsonyabb. A 3581,8 M Ft összegű előirányzat módosításra az Áht. 101. § (13) bekezdésének megfelelően, az előző évek maradványaiból került sor. A támogatás célja a települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi – kapacitást nem növelő – szilárd burkolatú közutak felújításának támogatása. A támogatás a szilárd burkolatú utak burkolat felújításhoz közvetlenül kapcsolódó munkanemekre vonatkozott, amelyek a következők: burkolatmarás; aszfaltozási munkák előkészítése (kátyúzás); burkolatalap javítása; aszfaltozás egy vagy két rétegben; szegélyépítés, javítás, nagykockaköves utcák felújítása esetén szerkezet javítása, felületi bevonat készítés, közműaknák szintbeemelése, forgalomtechnikai létesítmények; burkolati jelek, balesetveszélyes helyeken detektorok, prizmák felújítása; árkok, padkák felújítása.

A 2008. évi támogatási keretből a 2008. évi döntésű pályázatokra lehetett támogatást lehívni. A 2007. évi döntésű pályázatok 2008. évi kifizetései a 2007. évi maradvány terhére történtek, a támogatási összegek kifizetésére 2008. június 30-ig volt lehetőség.

A támogatás igénybevételi és elszámolási feltételeit, a támogatott elemekre vonatkozó szakmai követelményeket, fogalmakat, továbbá a figyelembe vehető fajlagos költségeket a 2007. évi pályázatok esetében a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet 11 1-14. §-ai és 18. §-a, valamint a 3. számú melléklete, a 2008. évi pályázatok esetében a 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet 12 1-16. §-ai és 20. §-a, valamint a 2. számú melléklete tartalmazzák, amelyekhez kapcsolódóan a hét

11

A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet.

12

A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet. 69


Regionális Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) adott évi pályázati felhívása közül a területileg illetékesét is figyelembe kellett venni. A helyi önkormányzatok a pályázataikat az előírt tartalmi és formai követelmények betartásával 2008. május 15-ig nyújtották be a kincstári Igazgatóságokhoz. A kincstári Igazgatóságok a benyújtott pályázatok 1 másolati példányát a beérkezést követő 2 munkanapon belül továbbították a Magyar Közút Kht. részére. A Magyar Közút Kht. a pályázatot szakmai szempontból az Igazgatóság általi megküldést követően véleményezte, és véleményét 10 munkanapon belül megküldte a Tanácsok részére. Az önkormányzatok elismerhető bruttó felújítási kiadásaik 50%-át, a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint besorolt, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések kiadásaik 58%-át, de legfeljebb a felújítás bruttó fajlagos költségei alapján számított összeg 50, illetve 58%-át igényelhették támogatásként.

A Tanácsok a 2008. május 15-ig benyújtott pályázatok támogatásáról július 15-ig döntöttek. A rendelet lehetőséget adott arra, hogy amennyiben a Tanácsok a befogadott pályázatokat forráshiány miatt nem utasították el, és nem használták fel az előirányzat kereteket, új pályázatot írhattak ki. 2008. augusztus 6-ig a hét Tanács első körben a benyújtott 1273 projektből 787hez – a 13 273,9 M Ft bekerülési költségelőirányzat figyelembe vételével – 6398,1 M Ft támogatást ítélt meg. 2008. november 28-ig a hét Tanács a második körben, illetve a tartaléklistára helyezett 110 projekthez 1563,0 M Ft bekerülési költségelőirányzat figyelembe vételével 731,3 M Ft támogatást ítélt meg.

Az ÖTM/ÖM döntési évenként külön adatbázisban tartotta nyilván tanácsonként, megyénként, önkormányzatonként, ezen belül pályázatonként az odaítélt és a lemondásokkal korrigált támogatási keretet, annak támogatási szerződéssel való lekötését, a támogatás felhasználását és a következő évre átvihető keretmaradványt. A támogatás az önkormányzatok részére utólag került folyósításra. A támogatottak a teljesítést igazoló számlákat a Tanácsokhoz nyújtották be, amelyek az ellenjegyzést követően felülvizsgálatra továbbították azokat a kincstári Igazgatóságokhoz. A felülvizsgálat, valamint az ÖTM/ÖM utalványozása után a Kincstár Támogatásokat Közvetítő Főosztálya (a továbbiakban: TKF) utalta a támogatást az érintett önkormányzatok számlájára. 2008. január 1-jén 3746,6 M Ft állt rendelkezésre, a 2007. évi előirányzatból, amelynek kifizetésére a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet értelmében 2008. június 30-ig volt lehetőség. E döntéssel lekötött előirányzat maradvány terhére a teljesítés 3581,8 M Ft volt. A Tanácsok a 2008. évben rendelkezésre álló 8000,0 M Ft-ból 6761,4 M Ft-ot kötöttek le döntéssel, amelyből a 2008. év folyamán hozott döntésekből 1009,0 M Ft, összesen 4590,8 M Ft kiutalása történt meg 2008-ban. A 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet értelmében a 2008. évi döntésekből ki nem fizetett, kötelezettséggel terhelt maradvány felhasználására 2009. december 31-ig kerülhet sor.

70


A 2008. évi támogatás utalására a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor.

1.1.10.

Alapfokú művészetoktatás támogatása A Kvtv. a támogatási jogcímhez 860,0 M Ft eredeti előirányzatot biztosított – a 2007. évi előirányzathoz képest 510,0 M Ft-tal többet –, amely 859,5 M Ft-ra (99,9%) teljesült. A Kvtv. két részre bontotta a támogatási előirányzatot: 500,0 M Ft 2008. január 1-jétől augusztus 31-ig, illetve 360,0 M Ft 2008. szeptember 1-jétől igénybe vehető keretre.

A Kvtv. értelmében a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait az oktatási és kulturális miniszternek 2008. március 15-ig rendeletben kellett szabályoznia. Rendeletalkotási kötelezettségének a miniszter 5 nap késedelemmel tett eleget, megalkotva a 8/2008. (III. 20.) OKM rendeletet. 13 A 8/2008. (III. 20.) OKM rendelet 2. §-a alapján a 2008. január 1-jétől augusztus 31-ig irányadó feltételek szerinti 500,0 M Ft összegű támogatásra nemcsak azon alapfokú művészetoktatási intézmények pályázhattak, amelyek rendelkeznek a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 14/B. §-ának (2) vagy (3) bekezdésében foglalt „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, illetve a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” minősítéssel, hanem a minősítéssel nem rendelkező alapfokú művészetoktatási intézmények fenntartói is. Ez utóbbiak azonban az elnyert támogatást kizárólag a pályázathoz csatolt intézményi fejlesztési tervben szereplő beszerzésekre és költségekre használhatják fel a minősítés megszerzése érdekében. A 8/2008. (III. 20.) OKM rendelet 3. §-a alapján a 2008. szeptember 1-jétől irányadó feltételek szerinti 360,0 M Ft összegű támogatásra csak a minősítéssel rendelkező alapfokú művészetoktatási intézmények fenntartói pályázhattak. Az önkormányzatok a pályázati igényeiket a kincstári Igazgatóságokhoz papír alapon, illetve az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére elektronikusan nyújtották be. Az Igazgatóságok a támogatás iránti igényeket a – felülvizsgálatot követően – véleményükkel együtt továbbították az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága a benyújtott támogatási igények e rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelése vizsgálata után gondoskodott az igények értékelésének szakértői vizsgálatáról. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága a feldolgozott igénybejelentések és a szakértői vizsgálat eredménye alapján elkészített összesítő jelentését helyi ön-

13

Az alapfokú művészetoktatási intézmények támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 8/2008. (III. 20.) OKM rendelet. 71


kormányzatok szerinti bontásban összesítve a rendeletben meghatározott időpontig megküldte az OKM részére. A támogatás odaítélése – az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő alapfokú művészetoktatási intézmények fenntartói között, a nem minősített intézmények esetében az intézményi fejlesztési terv szakértői értékelése alapján, valamint az érintett intézmények tanulólétszámára tekintettel történt. Az alapfokú művészetoktatási intézmények által benyújtott igények elbírálása során előnyt élveztek azon alapfokú művészetoktatási intézmények, amelyek rendelkeztek a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló minősítéssel, vagy előminősítéssel; azon alapfokú művészetoktatási intézmények, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya a többi tanulóhoz viszonyítva meghaladja a 15%-ot; továbbá azon alapfokú művészetoktatási intézmények, amelyek székhelye vagy telephelye a kedvezményezett térségekről szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. és 3. számú mellékletében felsorolt kistérségek területén található.

A Bíráló Bizottság külön-külön tett javaslatot az 500,0 M Ft-os és a 360,0 M Ftos támogatási keretben részesülő fenntartókra. A támogatásban részesülő fenntartókról és a támogatás összegéről a Bíráló Bizottság javaslata alapján az oktatási és kulturális miniszter 2008. július 15-ig döntött. Az 500,0 M Ft-os előirányzat teljes egészében felosztásra került, a támogatásból 402 önkormányzati fenntartású intézmény részesült, a 360,0 M Ft-os előirányzatból 398 önkormányzati fenntartású intézmény részesült 359,5 M Ft összegben. A döntés eredményéről minden igénylőt levélben értesítettek, illetve a kedvezményezettek megnevezését és az elnyert támogatási összeget az OKM honlapján – 2008. július 24-én – közzé tették. A támogatásban részesített önkormányzatok összesített adatait keretenként külön-külön az OKM utalványozás céljából megküldte az ÖTM/ÖM részére. A január 1-jétől augusztus 31-ig meghatározott szabályok szerinti 500,0 M Ftos keretből a támogatás folyósításáról az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár az augusztusi nettó finanszírozás keretében egy összegben intézkedett, a szeptember 1-jétől megnyíló 360,0 M Ft-os keretből a támogatást az ÖTM/ÖM utalványozását követően a Kincstár szeptember 25-től négy egyenlő részletben folyósította. A 2008. évi támogatások folyósítása a jogszabályoknak megfelelően történt.

1.1.11.

A kistelepülési iskolák és a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítása, valamint közösségi buszok beszerzése A Kvtv. a támogatási jogcímhez 3500,0 M Ft eredeti előirányzatot biztosított, amely 3453,7 M Ft-ra (98,7%) teljesült. A Kvtv. alapján a következő célok megvalósítására lehet pályázatot benyújtani: a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítására 500,0 M Ft, kistelepülési iskolák tárgyi feltételeinek javítására 2500,0 M Ft, továbbá a közösségi buszok beszerzésére 500,0 M Ft összeg állt rendelkezésre.

72


A Kvtv. alapján a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek/önkormányzati miniszternek 2008. február 28ig rendeletben kellett szabályoznia. Rendeletalkotási kötelezettségének a miniszter egy hónap késedelemmel tett eleget, megalkotva a 18/2008. (III. 28.) ÖTM rendeletet. 14 A körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítására pályázatot azon önkormányzatok nyújthattak be, amelyek – a Kvtv. 3. számú mellékletének 3. b) pontja szerint – a körjegyzőségek működtetésére ösztönző hozzájárulásban részesülnek, továbbá a 2007. vagy a 2008. évben újonnan alakuló, vagy új taggal bővülő körjegyzőségek székhelyei. Támogatás a körjegyzőségi hivatal tárgyi feltételeinek javításához, a számítógépállomány-korszerűsítéshez, a körjegyzőség feladatkörébe tartozó adminisztrációs, hatósági feladatokhoz szükséges infrastruktúra kialakításához, továbbá a körjegyzőség hivatalának bővítéséhez, korszerűsítéséhez, valamint a hivatali feladat ellátásához szükséges épület vásárlásához volt igényelhető.

A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, maximális összege 15,0 M Ft volt. Kistelepülési iskolák tárgyi feltételei javításának támogatására pályázhattak az 1500 fő lakosságszám alatti településen általános iskolát fenntartó intézményi társulások, valamint társulások, amennyiben az intézmény megfelel a Kvtv. 8. számú mellékletének IV. Többcélú kistérségi társulások támogatása fejezet, Kiegészítő szabályok 2.1. pontjában foglalt feltételeknek. Támogatást az előbbi feltételeknek megfelelő általános iskola esetében az iskolaépülettel kapcsolatos korszerűsítésre lehetett igényelni. Az igényelhető maximális összeg 20,0 M Ft volt. Közösségi busz beszerzésének támogatására pályázhattak a Kvtv. 8. számú mellékletének IV. fejezet 2.2.1. pontja szerinti támogatásban részesülő társulások. Az előirányzatból azon intézménybe bejáró gyermekek utaztatására szolgáló közösségi busz beszerzése támogatható, amely intézmény megfelel a Kvtv. 8. számú melléklet IV. Többcélú kistérségi társulások támogatása fejezet, Kiegészítő szabályok 2.1. pontjában meghatározott átlaglétszám feltételeknek. A támogatás szempontjából előnyben részesültek azon társulások, amelyek a közösségi buszt – a közoktatási célon túl – elsősorban szociális vagy gyermekjóléti, egészségügyi, illetve mozgókönyvtári célokra hasznosítják, vagy a 2005., illetve a 2006. években busz beszerzéséhez nem részesültek támogatásban. Az igényelhető maximális összeg 30,0 M Ft volt. Az önkormányzatok a pályázataikat a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be. A benyújtott pályázatok szabályszerűségi felülvizsgálatát az Igazgatóságok végezték és véleményükkel együtt továbbították az ÖTM/ÖM részére.

14

A kistelepülési iskolák és a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javításával, valamint közösségi buszok beszerzésével kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 18/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet. 73


A 18/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet előírásainak megfelelően az ÖTM/ÖM Önkormányzati Gazdasági Főosztálya döntés előkészítését követően a támogatás összegére a TkB tett javaslatot. A TkB összetétele megfelelt a rendeletben előírtaknak. A körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítására 184 pályázat érkezett be 1817,2 M Ft támogatási igény megjelölésével, a pályázatok feldolgozása során az ÖTM/ÖM Önkormányzati Gazdasági Főosztálya 727,7 M Ft-ra tett javaslatot. A TkB a bírálat során beérkezett pályázatok közül 25 pályázatot nem tartott támogathatónak, mert azok nem feleltek meg a pályázati feltételeknek. A fennmaradó pályázatokat csak részben tartották támogathatónak, ugyanis esetenként túlzott igények merültek fel, általában az eszközbeszerzések terén, amelyek nem az alapvető működéshez szükségesek. Nem tartották támogathatónak a személygépkocsi beszerzését sem. A TkB 2 pályázó önkormányzat (Szakály 1,5 M Ft és Zalacséb 3,5 M Ft) esetében 5,0 M Ft-tal módosította a támogatási összeget. A TkB javaslattételét követően jutott az ÖTM/ÖM tudomására a Kincstár tájékoztatása alapján, mely információ a pályázatból nem derült ki, hogy Zalaszentbalázs székhelyű körjegyzőség pályázata nem felel meg a Rendelet előírásainak, mivel Pölöskefő község 2007. január 1-től csatlakozott a körjegyzőséghez, azonban 2008. január 1-jével ki is vált. Pölöskefő Hahót községgel alakított új körjegyzőséget, mely körjegyzőség szintén nyújtott be pályázatot. A TkB tagjait az ÖM Gazdasági Főosztálya megkereste, és a bizottság a 6,5 M Ft összegű pályázatot elutasításra javasolta.

A TkB 158 önkormányzat részére 726,2 M Ft összegű támogatásra tett javaslatot, amely az igényelt támogatás 39,9%-a volt. A kistelepülési iskolák tárgyi feltételeinek javítására 155 pályázat érkezett be 2444,3 M Ft támogatási igény megjelölésével. A pályázatok feldolgozása során az ÖTM/ÖM Önkormányzati Gazdasági Főosztálya 2009,3 M Ft-ra tett javaslatot. A TkB a bírálat során beérkezett pályázatok közül 9 pályázatot nem tartott támogathatónak, mert azok nem feleltek meg a Rendelet előírásainak, 6 pályázó esetében rendelt el hiánypótlást, a hiánypótlásnak az érintett önkormányzatok az ismételt felszólítás után eleget tettek. A TkB 14 pályázat esetében 41,8 M Ft összegben módosította a támogatási összeget, valamint több esetben a támogatási összeg egységes szempontrendszer alapján kerekítésre került. A bírálat során előnyben részesültek azok a pályázók, amelyek elemi infrastrukturális beruházásokat kívántak megvalósítani. A pályázók sok esetben nem a rendeletnek megfelelően állapították meg a szükséges önerő mértékét. A TkB nem tartotta támogathatónak az eszközbeszerzéseket, valamint azokat a beruházásokat, amelyek nem az iskola épületével kapcsolatosak. A pályázatok felülvizsgálata során előfordult, hogy a pályázók tagintézményenként igényeltek 20,0 M Ft-ot, a pályázati kiírás szerint azonban intézményenként maximum 20,0 M Ft volt igényelhető.

A TkB 146 önkormányzat részére 2056,7 M Ft összegű támogatásra tett javaslatot, amely az igényelt támogatás 84,1%-a volt. A közösségi buszok beszerzésére 52 pályázat érkezett be, az igényelt támogatás összesen 1366,2 M Ft volt, a pályázatok feldolgozása során az ÖTM/ÖM Önkormányzati Gazdasági Főosztálya 705,5 M Ft-ra tett javaslatot. 74


A TkB 15 pályázatot nem tartott támogathatónak, mert a rendelkezésre álló forrás csak az igények töredékére nyújtott fedezetet, 2 pályázó önkormányzat esetében 11,5 M Ft-tal módosította (növelte) a támogatási összeget. A bírálat során a TkB figyelembe vette az utaztatni kívánt tanulók számát, a feladat-ellátásban résztvevő települések számát, valamint azok lakosságszámát, továbbá azt is, hogy milyen egyéb feladatokra kívánják használni a beszerzendő buszt. Előnyben részesítettük az újonnan alakult Társulásokat, valamint azon pályázókat, amelyek 2005-ben és 2006-ban nem részesültek busz beszerzésével kapcsolatos támogatásban. A beszerzendő buszokra javasolt támogatási összegek egységesen kerültek meghatározásra, az előző évek közösségi buszpályázatának tapasztalatait figyelembe véve.

A TkB 37 önkormányzat részére 717,0 M Ft összegű támogatásra tett javaslatot, amely az igényelt támogatás 52,2%-a. A javaslat alapján a támogatás odaítéléséről az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter – a rendeletben előírt határidőig – 2008. június 25-ig döntött. A miniszteri döntés alapján a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítására 158 önkormányzat 726,2 M Ft összegű, a kistelepülési iskolák tárgyi feltételeinek javítására 144 önkormányzat 2029,2 M Ft összegű, a közösségi busz beszerzésének támogatására 37 önkormányzat 715,5 M Ft összegű támogatásban részesült. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter – a pályázatban megjelölt műszaki tartalom egyidejű csökkentése mellett – az igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás megítélésére is jogosult volt. Ebben az esetben a támogatási szerződés megkötése előtt az érintett önkormányzattal, illetve társulással egyeztetni kellett.

A 18/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet 14. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter és a nyertes pályázók között – 2 önkormányzat kivételével – 2008. július 15-ig a támogatási szerződések megkötésre kerültek. Nagyhalász és Alsószentmárton önkormányzata a támogatási szerződések módosítását kérte. Részükre a megítélt 12,2 M Ft összegű támogatás folyósításáról – a támogatási szerződések aláírása után – az ÖTM/ÖM szeptember 10-i utalványozását követően a Kincstár intézkedett. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter az előirányzaton rendelkezésre álló maradvány terhére a Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás részére a Közösségi busz beszerzésére 13,5 M Ft támogatás odaítéléséről 2008 októberében döntött.

Az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár a 2008. évre vonatkozóan 3496,6 M Ft kiutalásáról gondoskodott. Év közben 42,9 M Ft összegű visszafizetés történt, amelyet figyelembe véve alakult ki a 3453,7 M Ft teljesítés. A támogatást a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belül az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár egy összegben folyósította az érintett önkormányzatok számára. Az ÖTM/ÖM a támogatás odaítélését illetően a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el.

75


1.1.12.

Belterületi belvízrendezési célok támogatása A Kvtv. ezen jogcímen eredeti előirányzatként 500,0 M Ft-ot tartalmazott – a 2007. évi előirányzathoz viszonyítva 1000,0 M Ft-tal kevesebbet –, amely 460,7 M Ft-ra (92,1%) teljesült. A Kvtv. alapján a támogatást Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye azon városi önkormányzatai igényelhetik, ahol a tengerszint feletti átlagmagasság a Földmérési és Távérzékelési Intézet Központi Adat és Térképtárának adatai alapján 85 méternél nem több, és amelyek a kedvezményezett térségekről szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2-3. számú mellékletében szereplő kistérségek területén találhatók. A Kvtv. alapján a 2009. évre az előirányzat 100%-ára vállalható kötelezettség.

A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól a Kvtv. alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek/önkormányzati miniszternek rendeletet kellett alkotnia 2008. március 15-ig. Rendeletalkotási kötelezettségének a miniszter közel két hét késedelemmel tett eleget, megalkotva a 13/2008. (III. 26.) ÖTM rendeletet. 15 Az önkormányzatok pályázataikat a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be, amelyeket a felülvizsgálatot követően továbbítottak az ÖTM/ÖM részére. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, maximális összege a 2008. és a 2009. évre együttesen 140,0 M Ft volt. Ennek megfelelően a pályázatnak tartalmaznia kellett a megvalósítandó beruházás 2008. és 2009. évre történő ütemezését, és az igényelt támogatás évenkénti bontását.

Az ÖTM/ÖM a beérkezett pályázatokat – szakmai vélemény kérése céljából – továbbította a KvVM részére. A KvVM a rendeletben előírt határidőig küldte meg az ÖTM/ÖM részére a pályázatokról szóló szakmai véleményét és támogatási javaslatát. Kunszentmárton, Makó és Szarvas önkormányzatok által benyújtott pályázatok esetében további egyeztetést tartottak szükségesnek, amelyet a 13/2008. (III. 26.) ÖTM rendelet 4. § -ának (4) bekezdése lehetővé tesz. A benyújtott új dokumentumokat az ÖTM/ÖM a KvVM-mel együttműködve felülvizsgálta, amelyet már mind a 3 önkormányzat esetében megalapozottnak ítélt.

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter a pályázatokról a KvVM szakmai javaslatának figyelembevételével – a rendeletben előírt határidőt betartva – 2008. június 2-ig döntött. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter – a gazdasági és műszaki ésszerűség feltételeire figyelemmel, a pályázatban megjelölt célok, illetve műszaki tartalom egyidejű csökkentése mellett – az igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás megítélésére is jogosult. A miniszter –

15

A belterületi belvízrendezés célok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 13/2008. (III. 26.) ÖTM rendelet.

76


Dévaványa, Mezőtúr és Szarvas önkormányzatok esetében – módosította a 2008. és a 2009. évre megállapított támogatási összeget, tekintettel arra, hogy az önkormányzatok ütemezése szerint a 2009. év kifizetése meghaladta volna a rendelkezésre álló 500,0 M Ft-ot. A támogatási megállapodás megkötése előtt az ÖTM/ÖM az érintett önkormányzatokkal egyeztetett.

A támogatási megállapodás megkötését követő 10 napon belül a támogatási összeg 10%-ának megfelelő első részlet előlegként kerül folyósításra Dévaványa, Makó és Szarvas önkormányzatok részére. Az ÖTM/ÖM 2008. július 16-i utalványozását követően a Kincstár 22 982 300 Ft-ot utalt a fenti 3 önkormányzat részére. Az ÖTM/ÖM 2008. július 31-i utalványozását követően, a Kincstár 6 886 800 Ft-ot utalt Szentes önkormányzata részére, az ÖTM/ÖM 2008. augusztus 5-i utalványában Kunszentmárton önkormányzata részére 4 767 900 Ft, 2008. augusztus 12-i utalványában Gyomaendrőd önkormányzata részére 4 989 600 Ft kiutalására tett intézkedést a Kincstár felé. Az ÖTM/ÖM 2008. október 9-i utalványozását követően a Kincstár 7 000 000 Ft-ot utalt át Mezőtúr önkormányzata részére. A támogatás második részletének folyósítása – az önkormányzatoknak a beruházás kivitelezőjével megkötött szerződések ÖTM/ÖM-hez történő benyújtását követő 10 napon belül – szabályszerűen történt. Az ÖTM/ÖM 2008. december 19-i utalványozását követően a Kincstár 419 639 400 Ft-ot utalt ki a pályázatot benyújtó 7 önkormányzat részére. Az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár a 2008. évre vonatkozóan 466,3 M Ft kiutalásáról gondoskodott. Év közben 5,6 M Ft összegű visszafizetés történt, amelyet figyelembe véve alakult ki a 460,7 M Ft teljesítés. A támogatási összegek folyósítása a jogszabályoknak megfelelően történt.

2.

IGÉNYLÉS ALAPJÁN KAPOTT TÁMOGATÁSOK

2.1.

Az önkormányzatoknál nem, csak a minisztériumoknál ellenőrzött pályázatos támogatások

2.1.1.

Lakossági közműfejlesztés támogatása A Kvtv. ezen jogcímre vonatkozóan 2350,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – amely a 2007. évi előirányzatnál 650,0 M Ft-tal kevesebb –, a módosított előirányzata 1125,2 M Ft volt. Az előirányzat 658,8 M Ft-ra teljesült, ami az eredeti előirányzatnál 72%-kal, a módosított előirányzatnál 41,5%-kal alacsonyabb. Fejezeti hatáskörben – a Kvtv. 51. § (5) bekezdése alapján – 1142,9 M Ft átcsoportosítása történt az 5. cím 9. A Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolatos többletkiadások támogatása jogcím javára. További 80,0 M Ft-tal csökkentette az előirányzatot A Helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások 6. cím 3. A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása jogcím javára történt átcsoportosítás. Ezen kívül az 5. cím 13. Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása jogcím javára 1,9 M Ft átcsoportosítás történt.

77


A megtakarítás alapvetően az előirányzat felhasználására vonatkozó jogszabályok szigorításával, továbbá a 2004. és 2005. évi zárszámadási törvénnyel bevezetett, a támogatás ellenőrzésére vonatkozó intézkedésekkel függ össze. Az ÁSZ – az Országgyűlés felkérésére – vizsgálta az önkormányzatok út- és szennyvízberuházásaihoz kapcsolódó költségvetési támogatások (lakossági közműfejlesztési támogatás) igénylésének és felhasználásának jogszerűségét. Az ÁSZ 2005. és 2006. évi vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy 2004-ben 39 önkormányzat 800,0 M Ft összegben, a 2002-2005. évek között 163 önkormányzat 3112,0 M Ft összegben vett igénybe jogtalanul központi költségvetési – lakossági közműfejlesztési – támogatást.

Az Országgyűlés elfogadta az ÁSZ megállapításait, és elrendelte az önkormányzatoknak a fenti összegek visszafizetését a központi költségvetésbe. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatoknak egy összegben jelentős összegű visszafizetést kellett volna teljesíteniük, az Országgyűlés a visszafizetés elrendelésével egyidejűleg lehetővé tette a tőke és az ahhoz kapcsolódó kamattartozás részletekben történő teljesítését legkésőbb 2015. december 31-ig. A jogtalanul igénybe vett támogatások 2015. december 31-ig történő visszafizetésének részleteire vonatkozó szabályait a helyi önkormányzatok által 2004. évben jogtalanul igénybe vett igénybe közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 50/2006. (III. 14.) Korm. rendelet, továbbá a helyi önkormányzatok által 2002-2005. években jogtalanul igénybevett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 193/2007. (VII. 25.) Korm. rendelettel módosított 34/2007. (III. 7.) Korm. rendeletek határozták meg. Ezen kormányrendeletek alapján a Kincstár a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályainak alkalmazásával negyedévente határozatban rendelkezett a jogtalan támogatás kamatai aktuális összegének visszafizetéséről.

A részletfizetési lehetőség ellenére a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetése az önkormányzatok többségének pénzügyi nehézségeket okozott. Az érintett önkormányzatok többsége nem ismerte el az ÁSZ által megállapított és az Országgyűlés által elrendelt visszafizetési kötelezettséget, ezért két módon is támadták az eljárásokat. Egyrészt Alkotmánybírósághoz fordultak a visszafizetési kötelezettség alkotmányellenességének megállapítása érdekében, másrészt a Kincstár határozataival szembeni jogorvoslatokat – fellebbezés, bírósági felülvizsgálat – vették igénybe. Az Alkotmánybíróság – vizsgálatának eredményeként a 42/2008. (IV. 17.) számú AB határozat – kifogásolta a visszafizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó eljárást, mivel nem volt biztosítva a jogorvoslati lehetőség az önkormányzatoknak az Országgyűlés visszafizetési kötelezettségét megállapító döntései – a 2004. és 2005. évi zárszámadási törvények – ellen; továbbá azt, hogy a fenti viszszafizetési kötelezettség az önkormányzatokat terhelné. A központi költségvetésből igényelhető lakossági közműfejlesztési támogatás jogosultjai a lakosok voltak és nem az önkormányzatok.

Az Alkotmánybíróság – 2008. április 15-én – hozott határozatában megsemmisítette a 2004. évi és a 2005. évi zárszámadási törvények azon részét, amelyek az önkormányzatok számára írtak elő visszafizetési kötelezettséget. Megsemmisítette továbbá azon kormányrendeleteket is, amelyek az érintett önkormány78


zatok kérésének megfelelően a visszafizetési kötelezettség részletekben történő teljesítéséről rendelkeztek. Az Alkotmánybíróság határozatában a 2005. évi zárszámadási törvényben a következőket azonban hatályban hagyta: „Az Országgyűlés megállapítja, hogy az önkormányzati út- és szennyvízcsatorna beruházásokhoz 2002-2005. években az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás 3112,0 M Ft.” Az AB határozat kihirdetését követően a Kincstár új visszafizetésre kötelező határozatokat már nem tudott kibocsátani, a 2008. II. negyedévi részletekre vonatkozóan új első fokú határozatokat nem lehetet hozni és a folyamatban lévő másodfokú ügyeket sem lehetett elbírálni, mivel nem volt jogszabályi alap a döntés meghozatalára. Mintegy 100 per indult, amelynek kb. a fele lezárult, a másik fele pedig – megyei bíróságok, Legfelsőbb Bíróság – az ellenőrzés lezárásakor még folyamatban van. A 2005. évi zárszámadási törvényben elrendelt visszafizetési kötelezettség kapcsán a PM előkészített egy több alternatívából álló javaslatot az ÁSZ által megállapított, jogtalanul igénybevett támogatási összegek rendezésének módjáról. A Kormány – a 2008. július 10-i ülésén – a megoldási változatok közül azt támogatta, hogy a Kincstár az ÁSZ jelentése alapján határozatban írja elő a jogtalanul igénye vett közműfejlesztési támogatás visszafizetését, újabb helyszíni vizsgálat nélkül. Az IRM a PM által bemutatott megoldási javaslatot azonban nem találta jogilag megalapozottnak. A Kormány – a 2008. július 10-i ülésén – döntött arról is, hogy az IRM jogilag aggálymentes megoldást dolgozzon ki. Egyben azt is leszögezte, hogy „az önkormányzati visszafizetési kötelezettséget az állami támogatás meghatározott részében limitálni kell, annak érdekében, hogy a kötelezettség ne akadályozza az önkormányzatok működési, fejlesztési lehetőségeit.”

A PM és ÖM véleménye szerint a megoldás az lenne, ha a Kincstár – mint eljáró hatóság – jogszabályban felhatalmazást kapna egységes elvek szerinti mérlegelésre és a részletfizetés megállapítására. Azonban az IRM – a PM többszöri felkérése ellenére – a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem mutatta be az általa kidolgozott megoldási módozatot. A PM írásbeli tájékoztatása szerint a szaktárcák már nem várnak az IRM javaslatára. A Magyar Államkincstár ugyanis – az Áht. 2009. január 1-jével módosított rendelkezése (18/B. § (8) bekezdés) szerint – az ÁSZ vizsgálatában megállapított jogtalanul igénybevett összeg visszafizetését határozatban előírhatja. A magánszemélyek nem vállalkozási célú lakóingatlanainak közművesítésével kapcsolatos hozzájárulásának jogszabályban meghatározott részét – a 2004. október 7-éig történt kötelezettség-megállapítás esetén 15%-át, az ezt követő kötelezettség-megállapításoknál szociális rászorultság esetén 25%-át, de közművenként legfeljebb 37 500 Ft-ot – a központi költségvetés visszatéríti. A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásának igénylési feltételeit a 46/2007. (III. 20.) Korm. rendelettel módosított 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet, 16 továbbá a 73/1999. (V. 31.) Korm. rendelet szabályozta, 17 amelyhez kap16

A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet. 79


csolódó ágazati miniszteri szabályozást tartalmazó (58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet, 18 a 74/2006. (X. 31.) GKM rendelet, 19 továbbá a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 20előírásait is figyelembe kellett venni. Az igénybevétel feltételeit megszigorította a 110/2002. (V. 14.) Korm. rendelet. 21 E rendelet alapján a 2002. V. 22. után megállapított közműfejlesztési hozzájárulás azon része után, amelyet a magánszemély önkormányzati támogatásból vagy helyette az önkormányzat átvett pénzeszközből fizetett meg, nem igényelhető a támogatás és az engedményezési lehetőség is megszűnt.

Mindezek alapján az önkormányzatoknak a 2008. évben – egyezően a 2007. évivel – egyszerre háromféle feltételrendszert kellett figyelembe venniük és alkalmazniuk a támogatási igények befogadásakor és a központi támogatás igénylésekor. A 2008. évi szabályozás sem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy magánszemély akár több lakóingatlan közművesítésére is igényeljen és kapjon közműfejlesztési támogatást, és azt sem, hogy a tulajdonos helyett olyan nem haszonélvező használó vagy a tulajdonostárs igényelje a támogatást, aki megfelel a szociális rászorultsági feltételnek. A támogatás feltételeit szabályozó 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet – 46/2007. (III. 20.) Korm. rendelettel módosított – 5. § (2) bekezdése már pontosan meghatározza a magánszemélyek nyilatkozatának és a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetéséről szóló igazolásnak a tartalmi követelményeit, sőt a jegyzői nyilvántartásra is tartalmaz mintát.

A jegyző a jogosultaktól beérkezett, a támogatási feltételeknek megfelelő igényeket közműfajtánként és az igénylők számának megjelölésével összesítve, minden negyedévet követő hónap 20-áig, a kincstári Igazgatóságokon keresztül igényelte a közműfejlesztési támogatást. Az Igazgatóságok a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül továbbították az összesített igényeket az ÖTM/ÖM részére. A közműfejlesztési támogatás összegét az ÖTM/ÖM utalványozását követően a Kincstár utalta az érintett önkormányzatok számlájára. A 2008. évi támogatást 217 328 fő részére igényelték az önkormányzatok, amelyből 90,9%-os részarányt képviselt a csatornára biztosított összeg. Az önkormányzatok a magánszemélyek kérelmei alapján a támogatás 2,9%-át gázvezetékre, 3,6%-át vízvezetékre, 2,4%-át útra, 0,2%-át villamoshálózatra igényelték.

17

A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 31.) Korm. rendelet. 18

A közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló (58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet.

19

Az együttműködő földgázhálózat fejlesztéséért szedhető csatlakozási díjról szóló 74/2006. (X. 31.) GKM rendelet.

20

A közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet.

21

A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2002. (V. 14.) Korm. rendelet. 80


A következő években – a 2004. évi rászorultsági alapú rendeleti szabályozás hatályba lépése előtt már megállapított és több évig részletekben fizetendő, illetve a lakáskasszákban gyűjtött takarékbetétek lejáratakor egy összegben fizetendő közműfejlesztési hozzájárulások miatt, mivel ezek után még jogosan jár mindenkinek a 15%-os közműfejlesztési támogatás – nem várható a központi költségvetésből biztosított 15%-os támogatás iránti igény jelentősebb mérséklődése. A 2008. évben az összes kiutalt támogatásból 94% volt a 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet alapján folyósított összeg. Az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár a 2008. évre vonatkozóan 662,5 M Ft kiutalásáról gondoskodott. Év közben 3,7 M Ft összegű visszafizetés történt, amelyet figyelembe véve alakult ki a 658,8 M Ft teljesítés.

A 2008. évi támogatás folyósításának rendje megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

2.1.2.

Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása A Kvtv. ezen előirányzatra vonatkozóan 600,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évivel megegyezően –, amely 379,0 M Ft-ra (63,2%) teljesült. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet határozta meg. A 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet értelmében támogatásban részesíthető mindazon károsult lakástulajdonos, akinél az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által megrendelt szakértői vizsgálat megállapította, hogy az ózdi martinsalak felhasználása miatt az építési engedéllyel épített, általa lakott lakását, lakóépületét kár érte. A támogatás új lakás építésére, használt lakás vásárlására vagy a károsodott ingatlan helyreállítására fordítható.

A 2008. évben a támogatások folyósítását a Korm. rendeletnek megfelelően megelőzte az érintett település jegyzőjének határozata a kárenyhítés címén történő kifizetésről, amely határozat az OKF által megrendelt szakértői vizsgálaton alapult. A határozatokat az OKF felülvizsgálta, majd a támogatás felhasználása jogszerűségének vizsgálatát követően a támogatási összeg utalványozására kérte fel az ÖTM/ÖM-et. Az erről szóló teljes körű dokumentáció az ÖTM/ÖM-ben megtalálható. A 2008. évben az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása jogcímen történt kifizetések, azt az OKF részéről megelőző jogszerűségi vizsgálatok a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történtek

2.1.3.

A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása A Kvtv. ezen jogcímre vonatkozóan 470,0 M Ft-ot tartalmazott – a 2007. évi előirányzattal megegyezően –, amely 469,7 M Ft-ra (99,9%) teljesült. 81


A Kvtv. értelmében az igénylés, folyósítás, elszámolás rendjéről az oktatási és kulturális miniszternek kellett rendelet alkotnia 2008. március 15-i határidővel. Ezen kötelezettségének a miniszter két hét késedelemmel tett eleget a 10/2008. (III. 29.) OKM rendelet 22 kiadásával. E rendelet alapján a támogatás két részletben került kifizetésre az önkormányzatoknak. Az első részlet támogatási előleg, amelynek összege 6000 Ft/fő/vizsga. Az előleg igénylésének alapja a 2008. évben a februári-márciusi vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tett (megkezdett), a május-június vizsgaidőszak szakmai vizsgára jelentkezett, az októberi-novemberi vizsgaidőszakban várhatóan szakmai vizsgára jelentkező tanulók együttes létszáma. A második részlet összegének meghatározására az első részletként folyósított előleg figyelembevételével, a 2008. évben szakmai vizsgát tett tanulók tényleges létszáma alapján került sor. A támogatás teljes összegéről az oktatási és kulturális miniszter 2008. december 8-án közleményt adott ki. A közleményben meghatározott támogatási összeg 12 400 Ft/vizsgázó volt.

Az önkormányzatok támogatási igényléseiket a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be, ahol ezeket nyilvántartásaik, valamint az e rendeletnek való megfelelés szempontjából megvizsgálták, majd a felülvizsgált igényléseket továbbították az OKM részére. Az OKM a támogatást elnyert önkormányzatok adatai alapján az első részletet 2008. május 10-ig, a második részletet 2008. november 20-ig továbbította utalványozás céljából az ÖTM/ÖM részére. A szakmai vizsgák lebonyolítására nyújtott támogatás folyósításáról a Kincstár az ÖTM/ÖM utalványozása alapján az első részlet tekintetében a 2008. év május havi, a második részlet tekintetében a 2008. év december havi nettó finanszírozás keretében gondoskodott. A 144 helyi önkormányzatnak és a fővárosi önkormányzatnak nyújtott támogatások Kincstáron keresztüli folyósítása a jogszabályoknak megfelelően történt.

2.1.4.

Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások A Kvtv. ezen jogcímre vonatkozóan 2800,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évi előirányzathoz képest 200,0 M Ft-tal többet –, amely 2794,7 M Ft-ra (99,8%) teljesült. A támogatás igénylése, döntési rendszere, folyósítása és elszámolása részletes szabályainak rendeleti úton való meghatározását írta elő a Kvtv. az oktatási és kulturális miniszter számára 2008. március 15-i határidővel. Ezen kötelezettségének a miniszter közel két hét késedelemmel tett eleget, megalkotva a 9/2008.

22

A szakmai vizsgák lebonyolítására nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 10/2008. (III. 29.) OKM rendelet. 82


(III. 29.) OKM rendeletet. 23 A támogatást az önkormányzatok nyolc szakmai feladat ellátásához igényelhették. Az OKM Közoktatási Főosztálya az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 12/2007. (III. 14.) OKM rendelet alapján a 2007/2008. tanévben – hat különböző célra – biztosított támogatások igénybevételének elemzése, valamint a Kvtv. alapján további két feladat esetében előzetes modellszámításokra alapozva határozta meg a 2800,0 M Ft belső felosztási arányait. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, továbbá óvodai fejlesztő program szervezéséhez támogatás igénylésének feltétele az volt, hogy az önkormányzatok az általuk fenntartott intézményben a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24 39/D. és 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási és kulturális miniszter által kiadott Integrációs Pedagógiai Program szerint képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítést folytassanak, vagy óvoda esetében a miniszter által kiadott Óvodai Integrációs Program szerinti foglalkoztatást biztosítsanak. Az igénylő önkormányzatok támogatási igényeiket a 2008. június 15-ig a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be. Az Igazgatóságok a helyi önkormányzatok által benyújtott támogatási igényeket a – hiánypótlások beérkezését követően – továbbították az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága a feldolgozott igénybejelentések alapján elkészített összesítő jelentését önkormányzati intézmények fenntartói szerint külön-külön és megyénként is összesítve, továbbá intézmény, programtípusok és tanulói létszám szerint összesítve továbbította az OKM részére. A támogatás összegére a javaslatot a Bíráló Bizottság készítette el, az oktatási és kulturális miniszter a rendeletben előírt 2008. augusztus 27-i – határidőhöz képest – 2008. október 20-án döntött, a Bizottság döntését változtatás nélkül elfogadta. Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program után igényelhető támogatás kizárólag olyan intézményben volt igénybe vehető, amelynek alapító okiratában, valamint helyi pedagógiai programjában, nevelési programjában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepelt vagy a fenntartó kötelezettséget vállalt annak beépítésére. A támogatási igény automatikus elutasítására került sor, ha az érintett intézmény fenntartójával szemben, az intézmény működésével, oktatási tevékenységével összefüggésben a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző 3 éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését; és ha a fenntartó nem tett eleget a Közokt. tv. 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az iskolai körzethatárok kialakítására vonatkozó kötelezettségének.

23

Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások lebonyolítására nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet.

24

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet. 83


A megítélt 2244,9 M Ft támogatást csak késve, a 2008. szeptember havi nettó finanszírozás helyett, csak 2008. novemberében folyósította a Kincstár az ÖTM/ÖM utalványozása alapján. Három önkormányzattól december hónapban lemondás miatt nettósításban visszavonásra került 1,0 M Ft, amelynek figyelembevételével a 2008. évi teljesítés 2243,9 M Ft volt. A támogatást elnyert fenntartók és a támogatásban részesülő intézmények 2008. december 20-ig együttműködési megállapodást kötöttek az OOIH-val és az OKM Támogatáskezelő Igazgatóságával. A 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján az integrációs vagy a képesség-kibontakoztató felkészítést segítő támogatást elnyert fenntartók jogosulttá váltak meghatározott kulturális, szabadidős programon való részvételre is. A pályázaton való részvétel további feltétele volt, hogy az általános iskola vagy tagiskola olyan településen működjön, amely település a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet 25 melléklete szerinti mindkét mutató szempontjából hátrányosnak minősül. A „RENESZÁNSZ ÉV” keretében megrendezendő programok során a diákok „RENESZÁNSZ TÚRÁK”-on vehettek részt. A programban való részvétel lehetőségéről szóló értesítés elektronikus úton történt, amelyet az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága 2008. október 30-ig küldött meg a fenntartók részére. A támogatás lehetőséget teremtett az osztályközösségek számára, hogy a diákok múzeumpedagógiai foglalkozásokon, múzeumi órákon vegyenek részt. A támogatás összege étkezéssel együtt tanulónként 7500 Ft volt. A program megvalósítására 2008. december 8 - 2009. február 28. között került sor.

Az oktatási és kulturális miniszter 114,6 M Ft összegben ítélt meg támogatást, a támogatást elnyert önkormányzatok összesített adatait az OKM 2008. december 3-ig továbbította az ÖM/ÖTM részére utalványozás céljából. A támogatás folyósításáról a Kincstár a 2008. év december havi nettó finanszírozás keretében az ÖTM/ÖM utalványozása alapján gondoskodott. A sajátos nevelési igényű tanulók tankönyvvásárlási támogatását igényelhették a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások a fenntartásukban lévő közoktatási intézmények 1-13. évfolyamain, a szakiskolák 9-10. évfolyamain és a szakképzési évfolyamokon a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók létszáma alapján. A 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 4. § (1) bekezdése szerint A támogatás igénylésének alapja legfeljebb a tankönyvrendelésben szereplő végösszegnek a Kvtv. 3. számú melléklete 17.2. a)-b) pontja alatti normatív hozzájárulások összegével csökkentett különbözete volt.

A támogatás iránti igényeket a fenntartó önkormányzatok a kincstári Igazgatóságokon keresztül az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére nyújtották be 2008. július 1-ig. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága az igénylések

25

A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006 (XI. 30.) Korm. rendelet.

84


fenntartónként és megyéként külön-külön összesítve továbbította az OKM részére, ahol megtörtént a beérkezett igények összesítése. A támogatás összegére a javaslatot a döntés-előkészítő Bizottság készítette el, a Bizottság 43 önkormányzati fenntartó 86 intézménye részére 20,9 M Ft összegű támogatásra tett javaslatot az oktatási és kulturális miniszter részére. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága – a bizottsági ülés után – Debrecen Megyei jogú város önkormányzata Bárczi Gusztáv Egységes Módszertani Intézménye által benyújtott igény utólagos ellenőrzése során megállapította, hogy az intézmény 259 820 Ft pótlólagos támogatásra jogosult a már megítélt 503 645 Ft mellett. A döntés-előkészítő Bizottság ülésének jegyzőkönyve, az abban szereplő öszszeg utólagos korrekcióját alátámasztó dokumentum a számvevőszéki ellenőrzés részére rendelkezésre állt. Az oktatási és kulturális miniszter elfogadta a módosítást.

A módosítás következtében az oktatási és kulturális miniszter 43 önkormányzati fenntartó 87 intézménye részére 21,2 M Ft támogatás odaítéléséről döntött. A támogatást elnyert önkormányzatok összesített adatait az OKM – a 2008. november 15-i határidőhöz képest két hét késéssel – 2008. november 28-án küldte meg az ÖTM/ÖM részére utalványozás céljából. A megítélt 21,2 M Ft támogatást a Kincstár – az ÖTM/ÖM utalványozása alapján – a 2008. évi december havi nettó finanszírozás keretében utalta ki. A Felzárkóztató oktatás lebonyolításához támogatást a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások a fenntartásukban lévő szakiskolákban a 2007/2008. tanév, valamint a 2008/2009. tanév naptári hónapjaiban a felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók létszáma alapján igényelhettek. A támogatás kizárólag a Közokt tv. 27. §-ának (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók után volt igénybe vehető, a kerettanterv szerint folytatott oktatáshoz alkalmazott eszközök beszerzésére. A normatív támogatás összege legfeljebb 10 000 Ft/hó/fő lehetett.

Az önkormányzatok a támogatás első részletének igénylését a 2007/2008. tanév létszám adatai alapján 2008. május 1-ig, a második részletének igénylését a 2008/2009. tanév létszámadatai alapján 2008. október 1-ig nyújtották be a kincstári Igazgatóságokon keresztül az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére. Az OKM az önkormányzati fenntartók tekintetében az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága által megküldött igénylőlapok összesített adatait továbbította az ÖM/ÖTM részére utalványozás céljából. A Kincstár – az ÖTM/ÖM utalványozása alapján – az első részlet tekintetében 60,1 M Ft-ot a 2008. év augusztus havi, a második részlet tekintetében 67,9 M Ft-ot a 2008. év december havi nettó finanszírozás során utalt ki. Október hónapban lemondás miatt nettósításban visszavonásra került 1,3 M Ft, amelynek figyelembevételével a 2008. évi teljesítés 126,7 M Ft volt. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában (továbbiakban: Program) azon középiskolai kollégiumok, illetve kollégiumi intézményegységet is működtető középfokú in85


tézmények, valamint azon szakiskolák, illetve szakiskolai intézményegységet is működtető középfokú intézmények vehettek részt, amelyek a 2007/2008-as tanévben már működtették a Programot, valamint szándéknyilatkozat aláírásával vállalták, hogy partneri együttműködést valósítanak meg. A Programban részt vehettek továbbá azon intézmények is, amelyek fenntartói pályázatot nyújtottak be az OKM 2008. április 15-ig meghirdetésre kerülő új, a Programba való bekapcsolódásról szóló pályázatára. A 2007/2008-as tanévben a Programban részt vett kollégiumok fenntartói, a helyi önkormányzatok, a Program továbbfolytatásához szükséges támogatás igénylése érdekében az igénylési dokumentációt a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be. A kincstári Igazgatóságok a benyújtott támogatási igényeket a hiánypótlások beérkezését követően megküldték az OFI részére. A támogatásról az OKM, az SZMM, az OFI, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, valamint az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete delegáltjaiból álló 5 fős értékelő bizottság javaslatot tett az oktatási és kulturális miniszter részére.

A 2008. augusztus 8-ai miniszteri döntés értelmében kilenc, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában való részvételre benyújtott pályázatból négy fenntartó, kollégium és a velük együtt pályázó szakiskola/szakiskolák pályázata részesült támogatásban. A miniszteri döntés szerint mind a négy esetben a 2008/2009-es tanévben 20-20 fő halmozottan hátrányos helyzetű tanuló bevonásával volt elindítható a program, a négy önkormányzati fenntartó egyenként 10 M Ft, összesen 40 M Ft összegű támogatásban részesült. Az oktatási és kulturális miniszter a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 6., 7. §aiban foglaltak alapján döntött a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-szakiskolai Program folytatásának támogatásáról is. Három önkormányzati fenntartó egyenként 25 M Ft, összesen 75 M Ft támogatásban részesült. A Kincstár – az ÖTM/ÖM utalványozása alapján – a 2008. november havi nettó finanszírozás keretében intézkedett a 115,0 M Ft folyósításáról. A nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához támogatást az önkormányzati fenntartók igényelhettek a fenntartásukban lévő iskolák azon tanulói után, akik a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján menedékjogot élveznek, valamint, akik menekültkénti, oltalmazotti vagy menedékeskénti elismerésüket kérték, továbbá, akik a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadottak, hontalanok, kísérő nélküli kiskorúak, emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok, vagy az előzőekben felsoroltak közé nem tartozó, nem magyar ajkú, nem magyar állampolgárok, amennyiben a tanuló közoktatási intézményrendszerbe való belépésétől számított időtartam nem éri el az egy évet és a közoktatási intézmény, vagy a tanuló által látogatott osztály tanítási nyelve magyar, amennyiben a tanulók oktatását, nevelését központi pedagógiai program adaptálásával szervezik meg.

86


A 2008/2009-es tanév egy tanítási félévére vonatkozó 50%-os támogatási öszszegre való jogosultságot nem érintette, ha a tanuló az adott tanítási félév lezárulta előtt elköltözik az iskola településéről, vagy elhagyja a Magyar Köztársaság területét és ezáltal tanulói jogviszonya az iskolával megszűnik. A támogatásra való jogosultságot nem érintette, ha a tanuló egy településen belül, azonos fenntartó fenntartásában álló másik intézménybe átiratkozik. Az iskoláknak nyújtható támogatás összege a menedékjogot élvező, menedékes, menekült státuszban lévő tanulók esetében legfeljebb 90 000 Ft/fő lehetett. Az előző pontba nem tartozó tanulók esetében a támogatás összege legfeljebb 45 000 Ft/fő lehetett. Az önkormányzatok támogatási igényeiket 2008. szeptember 5-ig a kincstári Igazgatóságokon keresztül az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére nyújtották be. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága a feldolgozott igénybejelentések alapján elkészített összesítő jelentését önkormányzati intézmények fenntartói szerint külön-külön és megyénként is összesítve, továbbá intézmény, célcsoporttípusok és tanulói létszám szerint összesítve megküldte az OKM részére. A támogatás összegére a javaslatot a döntés-előkészítő Bizottság készítette el, az oktatási és kulturális miniszter 10 fenntartó önkormányzat 13 intézménye részére 7,3 M Ft összegű támogatás odaítéléséről 2008. november 17-ig döntött. Az OKM a támogatásra jogosult helyi önkormányzatok összesített adatait megküldte az ÖTM/ÖM részére utalványozás céljából. A támogatás folyósításáról a Kincstár a 2008. december havi nettó finanszírozás keretében az ÖTM/ÖM utalványozása alapján gondoskodott. A gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatáshoz igényelhették a támogatást a helyi önkormányzatok legfeljebb 85 000 Ft/fő összegben. A támogatás azok után a tanulók után volt igényelhető, akiknek folyamatos gyógykezelése a huszonegy naptári napot meghaladta, és a gyógykezelés ideje alatt egyéni (ágy melletti) foglalkozás esetén legalább heti nyolc, csoportos foglakozás esetén legalább heti tizenöt tanórában biztosított az ismeretek szinten tartása, a hiányzásból eredő hátrányok csökkentését szolgáló pedagógiai foglalkoztatás.

A támogatás igénylése az egészségügyi intézmény tapasztalataira épülő – 2008. szeptember 1-jétől 2009. május 31-ig terjedő időszakra történő – tervezés alapján történt. A támogatás elszámolása az egyéni tanulói adatlapok adatai alapján elkészített, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményenkénti öszszesítő elszámoló lap alapján történt. Az önkormányzatok támogatási igényeiket a rendeletben megjelölt határidőig a kincstári Igazgatóságokon keresztül az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére nyújtották be. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága a feldolgozott igénybejelentések alapján elkészített összesítő jelentését önkormányzati intézmények fenntartói szerint külön-külön és megyénként is összesítve továbbította az OKM részére. 87


Az oktatási és kulturális miniszter 2008. augusztus 10-ig döntött a támogatások odaítéléséről, a döntés alapján 1 önkormányzati fenntartó 11 egészségügyi intézménye részesült támogatásban, 3,4 M Ft összegben. Az OKM a támogatásra jogosult helyi önkormányzatok összesített adatait utalványozás céljából megküldte az ÖTM/ÖM részére. A támogatás folyósításáról a Kincstár az ÖTM/ÖM utalványozását követően, a 2008. szeptember havi nettó finanszírozás keretében gondoskodott. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók felkészítéséhez támogatást igényelhettek a helyi önkormányzatok a fenntartásukban lévő alap- és középfokú intézményekben a 2007/2008. tanév, valamint a 2008/2009. tanév naptári hónapjaiban a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók létszáma alapján. A támogatás összege legfeljebb 10 000 Ft/fő lehetett. Az önkormányzatok támogatási igényeiket 2008. május 1-ig a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be. Az Igazgatóságok az igényléseket a hiánypótlások beérkezését követően továbbították az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága az igényléseket fenntartónként és megyénként külön-külön összesítve megküldte az OKM részére. A támogatásról az OKM és az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága delegáltjaiból álló 5 tagú döntés-előkészítő Bizottság tette meg javaslatát az oktatási és kulturális miniszternek. A döntés-előkészítő Bizottság 2008. július 14-i ülésén az igénylések ellenőrzése során megállapította, hogy azok egy részében a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók 2007. október 1-jei hivatalos közoktatásstatisztikai adatszolgáltatás szerinti létszáma és a fenntartók által megadott 2008. október 1-jei becsült létszám matematikai átlaga alapján került meghatározásra a javasolt támogatás összege. Az igénylés benyújtója az igényelési adatlapon a 2007. október 1-jei hivatalos közoktatás-statisztikai adatszolgáltatás szerinti létszámnál alacsonyabb létszámot jelentett, abban az esetben – feltételezve, hogy a csökkenés oka az, hogy a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 1. §-a alapján igényelt támogatásnál figyelembe vett létszám e támogatásnál nem vehető figyelembe – az igénylő által meghatározott létszám alapján történt a támogatási öszszeg megállapítása.

A kincstári Igazgatóságokhoz 139 önkormányzati fenntartó 585 intézményére vonatkozóan nyújtott be támogatási igényt, az oktatási és kulturális miniszter – 2008. augusztus 3-i – döntése alapján 136 önkormányzati fenntartó 583 intézménye részesült 116,1 M Ft összegű támogatásban. Az OKM a támogatásra jogosult helyi önkormányzatok összesített adatait utalványozás céljából továbbította az ÖTM/ÖM részére. A támogatás folyósításáról a Kincstár a 2008. augusztus havi nettó finanszírozás keretében, az ÖTM/ÖM utalványozása alapján gondoskodott. Október és december hónapokban lemondás miatt nettósításban visszavonásra került 0,22 M Ft, amelynek figyelembevételével a 2008. évi teljesítés 115,9 M Ft volt. A pedagógiai szakszolgálatok támogatásában a nevelési tanácsadók illetve a nevelési tanácsadást is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálatok fenn-

88


tartói részesültek támogatásban a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek és tanulók esetében a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak végrehajtásának segítéséhez, ellenőrzéséhez; továbbá a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 29. b) pontja alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásának segítéséhez; valamint az iskolapszichológiai szolgáltatás megszervezéséhez. Az igénylés a fenntartó által a Közokt. tv. 90. § (1) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott működési körzetben lévő nevelési, oktatási intézmények gyermek- és tanulólétszáma alapján történt. A beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek és tanulók esetében a támogatás a nevelési tanácsadó által készített, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséget megállapító, érvényes szakvéleményével rendelkező gyermekek és tanulók 2007. október 1-jei közoktatás-statisztikai adatszolgáltatás szerinti létszám és 2008. október 1-jei becsült létszám átlaga. A támogatás összege legfeljebb 1000 Ft/fő lehetett. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása támogatásának alapja – a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által készített, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt – a sajátos nevelési igényt megállapító érvényes szakvéleményével rendelkező gyermekek és tanulók 2008. október 1-jei becsült létszáma. A támogatás összege legfeljebb 1000 Ft/fő lehetett. Az iskolapszichológiai szolgáltatás feladataihoz nyújtott támogatás alapja az ellátásra fordított intézményenkénti havi óraszám volt.

Az önkormányzatok támogatási igényeiket – a rendeletben megjelölt határidőig – a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be. Az Igazgatóságok a helyi önkormányzatok által benyújtott támogatási igényeket – a hiánypótlások beérkezését követően – továbbították az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága az igényléseket fenntartónként és megyénként külön-külön összesítve megküldte az OKM részére. A támogatásról az OKM, az ÖTM/ÖM, a PM és az SZMM szakértőiből álló öttagú döntés-előkészítő bizottság tette meg a javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek. A döntés-előkészítő bizottság 2008. szeptember 17-i ülésén az igénylések ellenőrzése során megállapította, hogy azok egy részében a nevelési tanácsadást ellátó intézmény működési körzetébe tartozó nevelési, oktatási intézményeket, létszámokat tartalmazó adatok, illetve az intézmény működési körzetébe tartozó, iskolapszichológiai szolgáltatásban részesülő intézményi adatok hiányosak. Az OKM felkérésére az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága a döntés-előkészítő Bizottság érdemi munkájához szükséges információkat adategyeztetés útján pótoltatta.

A kincstári Igazgatóságokhoz 74 önkormányzati fenntartó nyújtott be támogatási igényt, az oktatási és kulturális miniszter a rendeletben előírt – 2008. szeptember 19-i – határidőt követően 2008. november 12-én késedelmesen döntött a támogatások odaítéléséről. A döntés alapján 69 önkormányzati fenntartó 71 intézménye részesült 46,7 M Ft összegű támogatásban. Az OKM a támogatásra

89


jogosult helyi önkormányzatok összesített adatait utalványozás céljából megküldte az ÖTM/ÖM részére. A miniszteri döntés késedelme következtében a megítélt támogatást is csak késve, a 2008. október havi nettó finanszírozás helyett, 2008. decemberében folyósította a Kincstár az ÖTM/ÖM utalványozása alapján.

2.1.5.

Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok kiegészítő támogatása A Kvtv. ezen jogcímen 2084,7 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évi előirányzatnál 154,7 M Ft-tal többet – a módosított előirányzata 895,3 M Ft volt. A teljesítés 895,3 M Ft, amely az eredeti előirányzatnál 57,1%-kal alacsonyabb, a módosított előirányzattal megegyező. A Kormány a 2098/2008. (VII. 24) határozata értelmében a IX. fejezet 5. Központosított előirányzatok cím 17. Helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltóságok kiegészítő támogatása jogcím előirányzata terhére 41,4 M Ft átcsoportosítás történt a IX. fejezet 20. Hajdúszoboszlói HÖT készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltósággá történő átalakítása cím javára. A Kormány a 2177/2008. (XII. 18) határozata alapján a IX. fejezet 5. Központosított előirányzatok cím 17. Helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltóságok kiegészítő támogatása jogcím előirányzata terhére 1148,0 M Ft átcsoportosítás történt a IX. fejezet 26. Hivatásos önkormányzati tűzoltók egyszeri juttatásának támogatása cím javára. A támogatás a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hszt.) módosításáról szóló 2005. évi CLXXIX. törvény 22. §-ával megállapított szolgálatteljesítési idő csökkentés miatt szükségessé vált túlmunka és létszámfejlesztés kiadásaihoz kapcsolódott. A központi támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok igényelhették.

A támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a Kvtv. alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – az előírt 2008. január 31-i határidő után, két hónap késedelemmel a 14/2008. (III. 27.) ÖTM rendeletben 26 szabályozta. A támogatás szempontjából túlóraként azon szolgálat-teljesítési időmennyiséget lehetett figyelembe venni, amely a referenciaidőn belül teljesítendő heti szolgálati időkeretet 27 meghaladta, és nem lehetett több a szolgálatteljesítési idő csökkentéséből keletkező túlórák mértékénél.

A túlórákra vonatkozó támogatási igényeket a helyi önkormányzatok a 2008. I. félévére, negyedévenkénti bontásban 2008. április 15-ig és 2008. július 10-ig

26

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok kiegészítő támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjéről szóló 14/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet.

27

A tűzoltók a heti szolgálatteljesítési ideje a 2006. évben 52 óra, a 2007. évben 50 óra, 2008. évben 48 óra volt.

90


a tényleges adatok alapján, míg a 2008. II. félévére 2008. november 14-ig a július-szeptember hónapokban felmerült túlórák egy hónapra jutó átlagának hat hónapra vetített adata alapján, a rendelet 2., illetve 2. a) számú mellékletei szerinti igénylési adatlapon nyújtották be a kincstári Igazgatóságokhoz. A kincstári Igazgatóságok a támogatási igénylések szabályszerűségi vizsgálatát követően, a beérkezett adatokat megyénként, településsoros bontásban – a 2008. I. félévi túlszolgálati díj igényeket (I. negyedév január-március) 2008. április 25-ig, a 2008. I. félévi túlszolgálati díj igényeket (II. negyedév áprilisjúnius) 2008. július 21-ig, míg a 2008. II. félévére vonatkozó túlszolgálati díj igényléseket 2008. november 20-ig – megküldték az ÖTM/ÖM, valamint az OKF részére. Az OKF a benyújtott igényeket tartalmilag felülvizsgálta és a jogos igények vonatkozásában soron kívül a támogatás folyósítását kezdeményezte az ÖTM/ÖM-nél. Ezen a jogcímen az OKF által felülvizsgált igénybejelentések alapján összesen a Kincstár 134,5 M Ft-ot utalt ki az ÖTM/ÖM utalványozása alapján. A 2008. I. félévére (I. negyedév) 112 önkormányzat részére 1759 fő által teljesített 37 638 túlóra járulékokkal növelt ellenértékeként 45,9 M Ft kiutalása történt a 2008. május havi nettó finanszírozás keretében. A 2008. I. félévére (II. negyedév) 41 önkormányzat részére 1857 fő által teljesített 36 879 túlóra járulékokkal növelt ellenértékeként 45,0 M Ft kiutalása történt a 2008. augusztus havi nettó finanszírozás keretében. A 2008. II. félévi túlszolgálati díjakra 112 önkormányzat részére 979 fő tűzoltólétszám és 19 125 túlóra figyelembevételével, 43,6 M Ft kiutalása történt a 2008. december havi nettó finanszírozás keretében.

A Kvtv., illetve a 14/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet összesen 486 fő újfelszerelő állomány kiképzésével kapcsolatos kiadásaira, valamint a sikeres tűzoltóvizsgát követően hivatásos állományba vett tűzoltók kiadásaira is biztosított központi támogatást. A 14/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet 4. számú melléklete tűzoltóságonként felsorolta a figyelembe vehető, illetve központilag jóváhagyott létszámfejlesztéseket. E rendelet lehetővé tette a helyi önkormányzatok részére, hogy a közalkalmazotti állományba felvételt nyert dolgozók hivatásos állományba történő kinevezéséig felmerülő 13. havi illetmény időarányos részére vonatkozó igényüket is benyújthassák. A 2008. július 1-jétől hivatásos tűzoltó állományba kinevezettek öt havi bérével és egyéb bérjellegű juttatásaival kapcsolatos támogatás-igényeket a rendelet 7. mellékletét képező adatlap kitöltésével nyújtották be. A felülvizsgált igénylések alapján a támogatás-kiutalás a 2008. augusztus-december havi nettó finanszírozások keretében történt. Az OKF által felülvizsgált igénybejelentések alapján a 486 fős létszámfejlesztéshez összesen 760,8 M Ft-ot folyósított a Kincstár az ÖTM/ÖM utalványozása alapján.

A 2008. évi támogatás folyósításának rendje megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

91


2.1.6.

Közoktatás-fejlesztési célok támogatása A Kvtv. ezen előirányzatra vonatkozóan 6700,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évi előirányzatnál 400,0 M Ft-tal többet –, amely 6695,2 M Ft-ra (99,9%) teljesült. Ezen gyűjtőjogcím előirányzatából a szakmai és informatikai fejlesztésekre, a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés feladataira, valamint a teljesítmény motivációs pályázati alapból a kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset-kiegészítéshez lehetett támogatást igényelni. A szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatásának részletes szabályait a Kvtv. felhatalmazása alapján az oktatási és kulturális miniszter a 23/2008. (VIII. 6.) OKM rendeletben 28 szabályozta. E rendelet alapján az 5000 M Ft-os támogatási keretből három célra volt igényelhető a támogatás: A közoktatási intézmények fenntartói gyermek és tanulólétszám alapján a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete alapján szakmai eszközökre, taneszközökre, informatikai eszközökre, a meglévő eszközök fejlesztésére, korszerűsítésére, valamint a fenntartásához kapcsolódó szolgáltatásokra támogatást igényelhettek. Erre a célra legfeljebb 2400 Ft/fő támogatás volt igényelhető az 1-13. évfolyamon tanulók létszáma, valamint a kollégiumi ellátásban részesülő tanulók létszáma alapján. Az óvodába járó gyermekek esetében a támogatás összege legfeljebb 1200 Ft/fő, alapfokú művészetoktatási intézményben legfeljebb 600 Ft/fő lehetett. Az egyes pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményeknek informatikai eszközök vásárlására a pedagógus létszám alapján legfeljebb 70 000 Ft/fő támogatás, a szakértői és rehabilitációs feladatot ellátó intézményeknek legfeljebb 300 E Ft támogatás volt adható egy akkreditált tesztre és annak megtanulására. A támogatás odaítélése nem pályázati úton történt. Ha a fenntartó az igénylési feltételeknek megfelelt és a rendeletben előírt határidőig benyújtotta igénylését, akkor támogatásban részesült. Az önkormányzatok az informatikai eszközökre és taneszközökre és az egyes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények informatikai támogatásra vonatkozó igényeiket a kincstári Igazgatóságokon keresztül az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére nyújtották be a rendeletben megjelölt határidőig. A támogatási igénylésekhez – amennyiben a nevelési-oktatási intézmény települési önkormányzat fenntartásában működik – csatolni kellett a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a képviselő-testület elfogadta az önkormányzati intézkedési tervet és az önkormányzati minőségirányítási programot, meghatározva a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a gyermek- és ifjúságvédelem és a közoktatás kapcsolatát (a továbbiakban együtt: esélyegyenlőséget

28

A szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 23/2008. (VIII. 6.) OKM rendelet. 92


szolgáló intézkedések). A nyilatkozatoknak ki kellett terjedniük arra is, hogy az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések az óvodai nevelési programba, illetve iskolai, kollégiumi pedagógiai programba történő beépítését azok jóváhagyásával kapcsolatos eljárás során vizsgálták.

A kincstári Igazgatóságok a helyi önkormányzati intézményfenntartók adatlapjait ezen rendelet 3. számú melléklete alapján összesítették, és 2008. október 5-ig papíralapon és elektronikus formában is megküldték az ÖTM/ÖM részére, valamint az 1-2. számú melléklet szerinti adatlapokat másolatban, a megyei és országosan összesített adatokat elektronikusan és postai úton is továbbították az OKM részére. Az informatikai eszközökre és taneszközökre benyújtott támogatási igény összesen 3140,9 M Ft, a pedagógiai szakszolgálatok támogatására benyújtott igény 213,7 M Ft volt, ami elfogadásra került.

A támogatás folyósításáról – az ÖTM/ÖM 2008. október 17-i utalványozása alapján – a Kincstár egy összegben gondoskodott. A 23/2008. (VIII. 6.) OKM rendelet 5. §-a alapján a 3000 fő alatti lakosságszámú településen működő intézmény fenntartója intézményi feladatellátási helyenként legfeljebb 2,0 M Ft összegben szakmai, informatikai és taneszközre nyújthatott be támogatási igényt az alábbi esetekben: az intézmény nem rendelkezik a 11/1994. MKM rendelet eszköz- és felszerelés jegyzékében felsorolt eszközökkel és azt kívánja pótolni; az intézmény a meglévő eszközeit, berendezéseit kívánja korszerűsíteni vagy lecserélni; óvodai, iskolai csoportok, osztályok számának, létszámának növelése miatt új eszközöket igényel; továbbá az intézménynek feladatbővülés miatt új eszközöket igényel. Az önkormányzatok a támogatási igényeiket a rendeletben megjelölt határidőig a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be. Az Igazgatóságok a támogatás iránti igényeket a – felülvizsgálatot követően – véleményükkel együtt továbbították az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága a támogatási igényeket fenntartó önkormányzati bontásban, intézmény-, valamint feladat-ellátási hely sorosan összesítve megküldte az OKM részére. A támogatási igények elbírálása a beküldött adatlapok, mellékletek és a közoktatási információs rendszerben (KIR) nyilvántartott adatok alapján, feladatellátási helyenként történt. A támogatásban részesülő fenntartókról és a támogatás összegéről – a Bíráló Bizottság javaslata alapján – az oktatási és kulturális miniszter 2008. december 5-én döntött. A kincstári Igazgatóságokhoz 714 intézményfenntartó 957 intézményre vonatkozóan nyújtott be igénylést, a Bíráló Bizottság 712 intézményfenntartó 953 intézményét tartotta támogathatónak 1623,2 M Ft összegben. A Bíráló Bizottság ülését követő napokban számos intézményfenntartó jelezte, hogy a 23/2008. (VIII. 6.) OKM rendelet 3-4. §-ai alapján nem a megfelelő összegű támogatást kapta meg. A jelzések alapján az OKM Közoktatási Főosztálya írásban megkereste a kincstári Igazgatóságokat, hogy vizsgálják felül az infor93


matikai eszközökre és taneszközökre, valamint az egyes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények informatikai támogatására benyújtott igényekkel kapcsolatos javaslataikat. A kincstári Igazgatóságok a kérésnek eleget téve, felülvizsgálták a benyújtott igényeket, amelynek eredményeképpen – 2008. november 28-án – 22,2 M Ft összegű pótigényt állapítottak meg 17 önkormányzati intézményfenntartó részére.

Az 1645,4 M Ft összegű támogatás folyósításáról – az ÖTM/ÖM 2008. december 10-i utalványozása alapján – a Kincstár egy összegben gondoskodott. A Kvtv. az oktatási és kulturális miniszter számára a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés és a teljesítménymotivációs pályázati alap támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének rendjéről szóló rendelet alkotását írta elő 2008. március 15-i határidővel. Rendeletalkotási kötelezettségének az oktatási és kulturális miniszter – két hét késedelemmel – eleget tett, megalkotva a 11/2008. (III. 29.) OKM rendeletet. 29 A helyi önkormányzatok a támogatást a 11/2008. (III. 29.) OKM rendelet értelmében, a Kvtv. előírásaival összhangban két feladatra igényelhették. A támogatás egyrészről a 2007. évi alapkészségeket, képességeket – a negyedik évfolyam esetében az olvasáskészséget, az elemi számolási készséget és az elemi gondolkodási képességet, hatodik, nyolcadik, tizedik évfolyamok esetében a szövegértést, matematikai eszköztudást – vizsgáló országos mérés-értékelés során az országos átlag alatt teljesítő közoktatási intézmények pedagógiai eredményességét javító komplex fejlesztési csomag kidolgozását és megvalósítását szolgálta. Átlag alatt teljesítő intézménynek ezen rendelet értelmében azon általános iskolák, középiskolák és szakiskolák minősültek, amelyekben a negyedik, a hatodik, továbbá a nyolcadik évfolyamok közül legalább két évfolyamon intézményi szinten vagy a tizedik évfolyamon intézményi szinten, illetve bármely intézményegységben mért mérési eredmények nem érték el az e rendeletben meghatározott határértéket. E rendelet alapján határértéknek minősül a negyedik évfolyam esetében – az Oktatási Hivatal által közzétett szoftverrel előállított iskolajelentésben – az olvasáskészség, az elemi számolási készség és az elemi gondolkodási képesség gyakorlottsági mutatóinak együttes intézményi átlaga tekintetében a 35%, illetve a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyam esetében mindkét képességterület vonatkozásában együttesen az országos jelentésben megadott országos átlagérték.

Az elnyert támogatást szakértői megbízási díjra, az érintett közoktatási intézmény vagy intézményegység nevelőtestületének a minőségfejlesztési munkában résztvevő pedagógusai kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésére és járulékaira, a legalább 30 órás akkreditált továbbképzés díjának maximum 80%-áig és az adatelemzést támogató szakmai módszertani felkészítés díjának 100%-áig történő finanszírozására lehetett fordítani.

29

A minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 11/2008. (III. 29.) OKM rendelet.

94


Az előirányzat másik része pedig az országos mérési és értékelési eredményeket már a 2008. évet megelőző években (2003., 2004., 2006. évek) is feldolgozó, illetve az eredmények alapján az intézményi dokumentumokat átdolgozó nevelőtestületek minőségfejlesztési munkájában résztvevő pedagógusok kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésére és járulékaira volt fordítható. Az önkormányzatok a támogatási igényeket a rendeletben megjelölt határidőig a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be, amelyeket a formai ellenőrzést követően továbbítottak az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére. A támogatási igénylésekhez – amennyiben a nevelési-oktatási intézmény települési önkormányzat fenntartásában működik – csatolni kellett a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a képviselő-testület elfogadta az önkormányzati intézkedési tervet és az önkormányzati minőségirányítási programot, meghatározva a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a gyermek- és ifjúságvédelem és a közoktatás kapcsolatát (a továbbiakban együtt: esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések). A nyilatkozatoknak ki kellett terjedniük arra is, hogy az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések az óvodai nevelési programba, illetve iskolai, kollégiumi pedagógiai programba történő beépítését azok jóváhagyásával kapcsolatos eljárás során vizsgálták.

Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága – a benyújtott támogatási igények e rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelése vizsgálata után – gondoskodott az igények értékelésének szakértői vizsgálatáról. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága a feldolgozott támogatási igények és a szakértői vizsgálat eredménye alapján elkészített összesítő jelentését helyi önkormányzatok szerinti bontásban összesítve, a rendeletben meghatározott határidőig megküldte az OKM részére. A támogatásban részesíthető fenntartók körére és a támogatás mértékére vonatkozóan a döntés-előkészítő Bizottság – az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága, mint lebonyolító szervezet közreműködésével – tett javaslatot az oktatási és kulturális miniszter részére. Az országos mérés-értékelésen „átlag alatt” teljesítő intézmények esetében a támogatási összeget az e rendelet 2. § (3) bekezdésben megfogalmazott feltételeknek megfelelő intézmények, illetve intézményegységek estében – az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban 2007. október 1-jén közölt – teljes munkaidőben munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusainak létszáma alapján, valamint a mérés-értékelés vizsgálat eredményének figyelembevételével határozta meg a Bizottság. Az országos mérési és értékelési eredményeket már a 2008. évet megelőző években is részletesen elemző intézmények esetében egyenként 400 000 Ft összegű támogatásra tett javaslatot a Bizottság. Az oktatási és kulturális miniszter az országos mérés-értékelésen „átlag alatt” teljesítő intézmények részére 586,4 M Ft, az országos mérési eredményeket már 2008. évet megelőző években is alkalmazó intézmények részére 13,6 M Ft odaítéléséről döntött. A döntés eredményéről minden igénylőt postai úton értesítettek, illetve az OKM honlapján a támogatottak listáját közzé tették.

95


A támogatást elnyert helyi önkormányzatok összesített adatait az OKM utalványozás céljából 2008. szeptember 15-ig, illetve 2008. augusztus 29-ig küldte meg az ÖTM/ÖM részére. A támogatás folyósításáról az ÖTM/ÖM 2008. szeptember 15-i, illetve szeptember 22-i utalványozása alapján a Kincstár gondoskodott. Teljesítmény motivációs pályázati alaphoz támogatást a helyi önkormányzatok igényelhettek, ha az általuk fenntartott közoktatási intézmények (óvodák, iskolák, kollégiumok) rendelkeztek a Közokt. tv. 40. §-ának (10)-(11) bekezdésében meghatározott – a szülői szervezet (közösség) által véleményezett és a Képviselő-testület által elfogadott – minőségirányítási programmal (a továbbiakban: IMIP). Továbbá a fenntartónak is rendelkeznie kellett a Közokt. tv. 85. §-ának (7) bekezdésében meghatározott önkormányzati minőségirányítási programmal. Ezek alapján – a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában meghatározott módon – pedagógus vagy alkalmazotti teljesítményértékelési rendszert kellett működtetni az önértékelési tevékenység részeként. A feladathoz kapcsolódó támogatási összeg a Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdése szerinti kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset-kiegészítés összegét növelte és ennek keretében történhetett a felhasználás is. Az önkormányzatok a támogatási igényeket a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be, amelyeket a formai ellenőrzést követően továbbítottak az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága részére. A pályázathoz – amennyiben a nevelési-oktatási intézmény települési önkormányzat fenntartásában működik – csatolni kellett a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a képviselő-testület elfogadta az önkormányzati intézkedési tervet és az önkormányzati minőségirányítási programot, meghatározva a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a gyermek- és ifjúságvédelem és a közoktatás kapcsolatát (a továbbiakban együtt: esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések). A nyilatkozatoknak ki kellett terjedniük arra is, hogy az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések az óvodai nevelési programba, illetve iskolai, kollégiumi pedagógiai programba történő beépítését azok jóváhagyásával kapcsolatos eljárás során vizsgálták.

Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága – a benyújtott támogatási igények e rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelése vizsgálata után – gondoskodott az igények értékelésének szakértői vizsgálatáról. Az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága a feldolgozott igénybejelentések és a szakértői bírálat eredménye alapján elkészített jelentését önkormányzati fenntartók szerinti bontásban öszszesítve megküldte az OKM részére. A támogatásban részesíthető fenntartók körére és a támogatás mértékére vonatkozóan a döntés-előkészítő bizottság – az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága, mint lebonyolító szervezet közreműködésével – 2008. augusztus 25-ig tett javaslatot az oktatási és kulturális miniszter részére. A támogatás összegéről – a nyertes pályázók pedagógus létszámának arányában és a pályázatok szakmai értékelésének megfelelően differenciálva – az oktatási és kulturális miniszter 2008. augusztus 25-ig döntött. A támogatás kizárólag a Közokt. tv. 118. § (10) bekezdésében foglalt kiemelt munkavégzésért járó, egy alkalomra megállapított kereset-kiegészítésre volt fordítható. A támogatásban részesített önkor-

96


mányzatok összesített adatait az OKM utalványozás céljából megküldte az ÖTM/ÖM részére. A jóváhagyott támogatást az ÖTM/ÖM utalványozását követően a Kincstárnak egy összegben, 2008. szeptember 30-ig kellett kiutalnia. Az oktatási és kulturális miniszter döntése alapján 166 önkormányzat részére 1 099 997 000 Ft kiutalása szeptember 25-én történt meg. Október 16-án 1 önkormányzat részére 11 207 000 Ft, október 29-én egy önkormányzatnak 3 650 000 Ft került kiutalásra. Az OKM – az ÖM felé küldött utalási jegyzékben – a támogatást elnyert Somogy megyei önkormányzatot, illetve Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulást téves KSH kódon szerepeltette, emiatt a támogatás Kaposvár illetve Balmazújváros önkormányzata részére került kiutalásra. A hiba észlelése után az OKM felvette a kapcsolatot az ÖM-mel, ahol intézkedés történt a támogatás visszafizettetéséről. Mind két önkormányzat vissza is utalta a számára tévesen kiutalt összeget, így az ÖM 16-i, illetve október 29-i utalványozása alapján a Kincstár kiutalta a Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás, illetve a Somogy megyei önkormányzat részére járó támogatási összeget.

Az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár a 2008. évre vonatkozóan 6714,9 M Ft kiutalásáról gondoskodott. Év közben 19,7 M Ft összegű visszafizetés történt, amelyet figyelembe véve alakult ki a 6695,2 M Ft teljesítés. A támogatás folyósítása a jogszabályoknak megfelelően történt.

2.1.7.

A Vizitdíj visszatérítésének támogatása A Kvtv. ezen előirányzatra vonatkozóan 100,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évivel megegyezően –, a módosított előirányzat 44,1 M Ft volt. Az előirányzat 44,1 M Ft-ra teljesült, ami az eredeti előirányzatnál 55,9%kal alacsonyabb, a módosított előirányzattal megegyező. Fejezeti hatáskörben – a Kvtv. 51. § (5) bekezdése alapján – 55,9 M Ft átcsoportosítás történt az 5. cím 9. A Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolatos többletkiadások támogatása jogcím javára.

A települési önkormányzatok a magánszemélyek által fizetett vizitdíj visszatérítésére támogatásban részesültek. A támogatást a település jegyzője a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 30 3. számú melléklete szerinti adatlapon minden hónap 10-éig igényelte a központi költségvetésből a kincstári Igazgatóságokon keresztül. A támogatás igényléséhez csatolni kellett a határozatot, illetve a szóbeli kérelem alapján történő kifizetés esetén a kifizetési pénztárbizonylatot, illetve jegyzői határozat nélkül, a kérelemben igényelt összeg folyósítása esetén a záradékolt kérelmet.

A vizitdíj és a kórházi napidíj fizetési kötelezettséget a Kormány – a vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módo-

30

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet. 97


sításáról szóló 65/2008. (III. 29.) Korm. rendelet alapján – 2008. április 1-jétől megszüntette. A biztosítottak részére a 2008. évben visszatérített vizitdíjak után az önkormányzatoknak a támogatás igénylésére – a 65/2008. (III. 29.) Korm. rendelet alapján – 2008. augusztus 31-ig volt lehetőségük. Az Igazgatóságoknak öt munkanapon belül kellett megvizsgálniuk az igénylések szabályszerűségét. Hiányosság esetén hiánypótlásra szólították fel az igénylő önkormányzatot, amelyre a felszólítást követően három nap állt az önkormányzatok rendelkezésére. Az Igazgatóságok az ellenőrzési eljárást követően a beérkezett igényeket minden hónap 20-áig továbbították az ÖTM/ÖM részére. A 2008. év során 9-szer volt kiutalás 44 208 100 Ft összegben, a legnagyobb öszszeget − az éves felhasználás 34,2%-át, 15 087 100 Ft-ot − márciusban utalták ki. Éven belüli visszafizetés 124 200 Ft összegben történt.

A támogatás folyósítása az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstáron keresztül történt a jogszabályoknak megfelelően.

2.1.8.

A 2006. év tavaszán kialakult árvíz és belvíz miatti károk enyhítése A Kvtv. ezen előirányzatra vonatkozóan 1100,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott, a módosított előirányzata 298,8 M Ft volt. Az előirányzat 272,3 M Ft-ra teljesült, ami az eredeti előirányzatnál 75,2%-kal, a módosított előirányzatnál 8,9%-kal alacsonyabb. Fejezeti hatáskörben – a Kvtv. 51. § (5) bekezdése alapján – az előirányzat terhére 801,2 M Ft átcsoportosítás történt az 5. Központosított előirányzatok cím 9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcím javára. A Kormány a 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) döntött arról, hogy a 2006. év első félévében hazánkban bekövetkezett rendkívüli ár- és belvizek miatt károsult magánszemélyeknek támogatást biztosít lakóingatlanaik helyreállításához, újjáépítéséhez. A Korm. rendelet értelmében a támogatást kizárólag a 2006. június 14-ig felmért károk után lehetett igénybe venni. A támogatás igénybevételi feltételei között szerepelt a károsult ingatlanra vonatkozó jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom tíz évre a Magyar Állam javára való bejegyzése. E kötelezettség miatt több károsult lemondott a részére megállapított támogatásról. Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2007. évi CXXVIII. törvény 29. § (1) bekezdésében döntött arról, hogy a Magyar Állam lemond a 2006. évi árvízi és belvízi kárenyhítéssel összefüggésben az állam javára bejegyzett jelzálogjogról, az elidegenítési és terhelési tilalomról. Egyúttal a Kvtv.-ben 1100,0 M Ft került elfogadásra azon károsultak pótlólagos kárenyhítésére, akik 2006-ban jogosultak voltak a támogatásra, azt kizárólag a jelzálogjog, valamint azt elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzési kötelezettsége miatt nem vették igénybe.

98


A Kvtv. alapján a támogatás a 2006. év tavaszán kialakult árvíz és belvíz miatti károk enyhítésével összefüggésben pótlólagosan felmért jogosulti kör kárenyhítésére szolgál.

A Kvtv. az önkormányzati és területfejlesztési miniszter számára a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének rendjéről szóló rendelet alkotását írta elő 2008. március 15-i határidővel. Rendeletalkotási kötelezettségének a miniszter két hét késedelemmel tett eleget, megalkotva a 17/2008. (III. 28.) ÖTM rendeletet. 31 A 17/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet 4. § b) pontja alapján a támogatást az a magánszemély vehette igénybe, aki a kormányrendelet szerinti támogatást a 2006. évben azért nem vette igénybe, mert nem vállalta, hogy a támogatásból helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanra a támogatási összeg erejéig a Magyar Állam javára tíz évre jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba.

A támogatás igénybevételének lehetőségéről a káresemény helye szerint illetékes települési jegyző 2008. május 5-ig tájékoztatta a jogosultakat. A jogosultak a jegyző által részükre nyújtott tájékoztatást követően – 2008. május 19-ig – jelentették be támogatás iránti kárigényüket a jegyzőnek. A jegyzőnek csatolnia kellett a károsult nyilatkozatát arról, hogy a károsodott ingatlanát önerőből teljesen vagy részlegesen helyreállította, újjáépítette vagy másikat vásárolt, avagy ezek hiányában az ingatlana a káresemény óta változatlan műszaki állapotban van.

A károsultak támogatásához szükséges települési keretösszeget a jegyző – 2008. június 2-ig a 17/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet melléklete szerinti adatlapon az illetékes kincstári Igazgatóságokon keresztül igényelte meg. Az adatlapot – a kincstári Igazgatóságoknak történő továbbítással egyidejűleg – a jegyző tájékoztatásul a megyei újjáépítési bizottságok részére is megküldte. Az OKF – illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósága közreműködésével – tájékoztatta a kincstári Igazgatóságokat a pótlólag felmért jogosultakra vonatkozó, előzetesen számított települési keretösszegekről. A kincstári Igazgatóságok – az OKF tájékoztatása alapján – felülvizsgálták a jegyző által összeállított önkormányzati igényeket és a települési keretösszegekre vonatkozó javaslatukat 2008. június 16-ig továbbították az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek/önkormányzati miniszternek. Az OKF összesítése alapján 10 megye 104 települése és a főváros 2 kerülete igényelt az ár- és belvíz okozta lakossági károk pótlólagos kárenyhítésére 299,7 M Ft összeget, a jóváhagyásra javasolt támogatási összeg 298,8 M Ft volt. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter/önkormányzati miniszter a települési keretösszegekről – a rendeletben megjelölt határidőig – 2008. június 30-ig döntött. A döntést követően a támogatás folyósításáról az ÖTM/ÖM – 2008. július 7-i – utalványozását követően a Kincstár gondoskodott.

31

A 2006. tavaszi ár- és belvíz miatti károk pótlólagos enyhítéséről szóló 17/2008 (III. 28.) ÖTM rendelet. 99


Az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár a 2008. évre vonatkozóan 298,8 M Ft kiutalásáról gondoskodott. Év közben 26,5 M Ft összegű visszafizetés történt, amelyet figyelembe véve alakult ki a 272,3 M Ft teljesítés.

A támogatás önkormányzatok részére történő folyósítása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt.

2.1.9.

Nyári gyermekétkeztetés A Kvtv. ezen előirányzatra vonatkozóan 1200,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott, ami 1154,6 M Ft-ra (96,2%) teljesült. Az előirányzat a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátásának támogatására szolgál.

A Kvtv. a szociális és munkaügyi miniszter számára a támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló rendelet alkotását írta elő 2008. április 15-i határidővel. Rendeletalkotási kötelezettségének a miniszter egy hét késéssel tett eleget, megalkotva az 5/2008. (IV. 22.) SZMM rendeletet. 32 A nyári gyermekétkeztetéshez nyújtott támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhették, amelyek vállalták, hogy a nyári – 2008. július 7-étől 2008. augusztus 31-éig tartó – időszakra legalább 30 munkanapig folyamatosan napi egyszeri melegétkeztetést biztosítanak a szociálisan rászoruló gyermekek számára. A támogatásból az önkormányzatoknak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, elsősorban 10 év alatti gyermekek étkezését kellett megoldaniuk. A nyári étkeztetés címén igénybe vehető támogatás egy gyermekre jutó napi összege legfeljebb 350 Ft, azaz 30 napra számolva 10 500 Ft volt. A települési önkormányzat jegyzője a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével – 2008. május 23-ig – mérte fel a nyári gyermekétkeztetés iránti igényeket. A felmért igények alapján a települési önkormányzat 2008. május 30-áig értesítette az illetékes regionális szociális és gyámhivatal megyei területi osztályát. A megyei szociális és gyámhivatalok 2008. június 5-éig értesítették az önkormányzatokat a számukra megállapított támogatás összegéről, továbbá ezen rendelet 2. számú mellékletének – elektronikus úton történő – megküldésével a kincstári Igazgatóságokat. A kincstári Igazgatóságok – a rendeletben megjelölt határidőig – a rendelet 3. számú melléklet szerinti, elektronikusan összesített adatokat számítógépes hálózaton megküldték az ÖTM/ÖM részére, illetve tájékoztatásul az SZMM részére.

32

A települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 5/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet. 100


Az ÖTM/ÖM 2008. júniusi 11-i utalványozását követően a Kincstár 1160,2 M Ft átutalásáról gondoskodott az érintett önkormányzatok részére. A nyár folyamán több önkormányzat pótigény benyújtás iránti szándékát jelezte az SZMM Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztálya felé. Az SZMM felvette a kapcsolatot az ÖTM/ÖM Önkormányzati Gazdasági Főosztályával, a megbeszélések alapján indokoltnak tartották a benyújtott pótigények kifizetését a rendelkezésre álló maradvány terhére. Az ÖTM/ÖM 2008. július havi utalványozását követően a Kincstár 25,1 M Ft-ot utalt a pótlólagos igényt benyújtó önkormányzatok részére. Éven belüli visszafizetés 30,7 M Ft összegben történt.

A 2008. évi támogatás igénylésének, a támogatási összeg meghatározásának, illetve a Kincstár általi folyósításnak a rendszere megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

2.1.10.

A 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása A Kvtv. ezen előirányzatra vonatkozóan 40 000 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott, a módosított előirányzat 46 300 M Ft volt. Az előirányzat 46 139,5 M Ft-ra teljesült, ami az eredeti előirányzatnál 15,3%-kal magasabb, a módosított előirányzatnál 0,3%-kal alacsonyabb. A támogatási előirányzat javára – a Kormány a 2173/2008. (XII. 17.) határozatában – 6300,0 M Ft-ot csoportosított át a X. Miniszterelnökség fejezet 20. Tartalékok címen belül, a 2. Céltartalékok alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoport terhére. A központi költségvetés – a Kvtv. 4. §-ának (1) bekezdésében megjelölt céltartalék, illetve 5. számú mellékletének 26. pontja szerinti előirányzat terhére – hozzájárulást nyújtott a központi,– a társadalombiztosítási – a köztestületi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) részére a köztisztviselői illetményalap, a közalkalmazotti illetménytábla (ideértve a felsőoktatási intézményi oktatói és a tudományos kutatói illetménytáblát is) és pótlékalap, továbbá a bírói és az ügyészi alapilletmény 2008. január 1-jei hatállyal történő emelésével összefüggésben megvalósuló illetményemelések és egyéb, törvényen alapuló személyi célú kifizetések és azok járulékai fedezetére.

A Kvtv. alapján a támogatási igény felméréséről, a folyósítás és az elszámolás rendjéről a Kormánynak rendeletet kellett alkotnia 2008. április 15-ig. A rendeletalkotási kötelezettségének a Kormány határidőben eleget tett, megalkotva a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendeletet. Az Országgyűlés a Kvtv. – 2007. december 18-i – megszavazásával elfogadta a közszféra 2008. évi keresetemelkedésének garanciális elemeit is. A Kvtv. alapján a közalkalmazotti illetménytábla díjtételei átlagosan 5%-kal emelkedtek, a pótlékalap 2%-kal 20 000 Ft-ra nőtt, a köztisztviselői illetményalap 5%-kal 38 650 Ft-ra emelkedett.

101


Az új illetményeket 2008. január 1-től kellett megállapítani, az ebből adódó kiadási többleteket a központi költségvetés – felmérés alapján – megtérítette az önkormányzatoknak, ideértve az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási körébe tartozó intézményeket és feladatokat is. A támogatás 2008. január 1-től foglalkoztatottanként az illetményekre vonatkozó törvényekben meghatározott kötelező besorolás és az ahhoz kapcsolódó garantált illetménytételek eléréséhez szükséges illetményemelés és járulékainak összege, de legalább a köztisztviselői illetményalap, a közalkalmazotti illetménytábla (ideértve a felsőoktatási intézményi oktatói és a tudományos kutatói illetménytáblát is) és pótlékalap, valamint a bírói és az ügyészi alapilletmény növekedés miatti illetménytétel növekedés 60%-a. A középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók esetén, ahol a garantált bérminimum magasabb az illetményrendszerekben meghatározottnál, ott a garantált bérminimumokat kellett figyelembe venni a támogatás kiszámítása során. A támogatás a 2008. január 1-jei statisztikai állományi létszámban szereplő foglalkoztatottak után – beleértve a havi átlagban hatvan óránál rövidebb időtartamban foglalkoztatottak létszámát is – volt igényelhető. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatottak után nem lehetett támogatást igényelni.

A kincstári Igazgatóságok a központosított illetményszámfejtő rendszert (a továbbiakban: KIR-t) alkalmazó helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében a rendelet alapján járó, költségvetési szervenként tagolt, foglalkoztatottanként részletezett kimutatást és az ebből számított támogatás összegét elfogadásra 2008. március 17-ig továbbították a fenntartó helyi önkormányzatok részére. A helyi önkormányzatok – a KIR-t alkalmazó helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában az adatszolgáltatás, a KIR-t nem alkalmazó költségvetési szervek esetében saját számításai alapján – az igénylésüket a kincstári Igazgatóságokhoz az e rendelet 12. számú melléklete szerinti igénylőlapon (papíralapon és elektronikus úton is) – 2008. március 27-ig nyújtották be. A támogatási igények felülvizsgálatát követően a Kincstár a támogatási igényekről a rendelet 13. számú melléklete szerint a rendeletben megjelölt határidőig önkormányzatsoros bontásban adatot szolgáltatott az ÖTM/ÖM, valamint a PM részére. A felmérés eredményeként 46 292,1 M Ft összegű igénylés érkezett be, ebből 8117,0 M Ft (17,5%) az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási körébe tartozó intézményeket és feladatokat ellátó intézmények dolgozóinak illetményemelésére. A központi költségvetés a létszámfelmérés eredményének megállapításáig a bérfizetési időpontokhoz igazodóan előleget biztosított. Az előleget az önkor-

102


mányzatok – a 2008. január 1-jei statisztikai létszámára figyelemmel – a kincstári Igazgatóságokon keresztül 2008. január 10-ig igényelték meg. Az előleg a támogatás első ütemű folyósításakor került elszámolásra. Amenynyiben az előleg magasabb volt a felmérés alapján az önkormányzatot megillető támogatás időarányos részénél, úgy a túllépés teljes összegét az önkormányzatnak – a visszafizetés napjáig a 20% feletti túllépésre számított kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten – vissza kellett fizetnie. Az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár a támogatási összeget havi 1/12-ed egyenlő részletekben folyósította a helyi önkormányzatok számára. Ennek megfelelően az első folyósítás a 2008. április havi nettó finanszírozás keretében történt. Ekkor került folyósításra az áprilisig időarányosan járó – már átutalt előleggel korrigált – támogatás. A 2008. évi bérpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban a márciusi országos felmérés tapasztalatai alapján a helyi önkormányzatok pótlólagosan jogosultak voltak: • a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 94. § (6) bekezdésében meghatározott tudományos, illetve kutatói munkaköri pótlék, • valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése alapján, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben jelentkező különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék tekintetében támogatást benyújtani. A pótlékok az eredeti felmérés közalkalmazotti pótlékjegyzékében nem szerepeltek, az ezekhez kapcsolódó igényt a helyi önkormányzatok így nem tudták jelezni. A kiegészítő támogatás – kizárólag a fenti pótlékokra vonatkozóan – a 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő felmérő adatlap ismételt kitöltésével volt igényelhető a 2008. január 1-jei statisztikai állományi létszámban szereplő foglalkoztatottak után. A kincstári Igazgatóságok a KIR-t alkalmazó helyi önkormányzati költségvetési szervenként tagolt, foglalkoztatottanként részletezett kimutatást és az ebből számított támogatás összegét elfogadásra 2008. június 12-ig megküldték a fenntartó helyi önkormányzatok részére. A helyi önkormányzatok az eredeti felméréssel megegyező módon – a KIR-t alkalmazó helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában az előzőek szerinti adatszolgáltatás, a KIR-t nem alkalmazó költségvetési szervek esetében saját számításai alapján – az igénylésüket a kincstári Igazgatóságokhoz az e rendelet 12. számú melléklete szerinti igénylőlapon (papír alapon és elektronikus úton is) – 2008.június 27-ig nyújtották be. A támogatási igények felülvizsgálatát követően a Kincstár a támogatási igényekről a rendelet 13. számú melléklete szerint – 2008. július 4-ig – önkormányzatsoros bontásban adatot szolgáltatott az ÖTM/ÖM, valamint a PM részére.

103


A pótlólagos felmérés eredményeként 13,5 M Ft összegű igénylés érkezett be az önkormányzatoktól. Az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár a kiegészítő támogatási összeget havi 1/12-ed egyenlő részletekben folyósította a helyi önkormányzatok számára. Ennek megfelelően az első folyósítás a 2008. július havi nettó finanszírozás keretében történt. Ekkor került folyósításra a júliusig időarányosan járó kiegészítő támogatás. Az előirányzat a visszafizetések és lemondások figyelembevételével 46 139,5 M Ft-ra teljesült, ebből 8001,2 M Ft-ot (17%) az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási körébe tartozó intézményeket és feladatokat ellátó intézmények dolgozóinak illetményemelésére fordítottak. A 2008. évi támogatás igénylésének és folyósításának rendszere megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

2.1.11.

Villamosenergia áremelkedés hatásának ellentételezése A Kvtv. ezen előirányzatra vonatkozóan 500,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott, amely 516,5 M Ft-ra (103,3%) teljesült. Az előirányzat a villamosenergia liberalizáció miatti áremelkedésből származó kiadási többletet saját forrásból részben vagy egészben finanszírozni nem képes települési önkormányzatok támogatására szolgál. A 2008. évben lehetőség volt a villamosenergia – áramszolgáltatási szerződés(ek) alapján számított, egységár változásából fakadó áremelkedés éves súlyozott átlagos mérték szerinti – kiadásnövekménye 4,8% feletti részének a kiegészítő támogatás igénylésében történő szerepeltetésére. E kiadásnövekmény meghatározása az önkormányzat működési forráshiánya számítása keretében történt.

A villamosenergia áremelkedés hatásának ellentételezésére támogatást az az önkormányzat igényelhetett, amely megfelelt a Kvtv. 6. számú mellékletének 1. pontjában szereplő feltételeknek, azaz önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatnak minősült. A támogatás a Kvtv. 6. számú melléklet 1.3.1.2. pontja szerint számított – de legfeljebb a működési forráshiánynak megfelelő – összegben járt. A Kvtv. 2008. február 10-ei határidővel Módszertani útmutató elkészítését írta elő a pénzügyminiszter számára az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához. A PM a jogszabályi határidőt betartva – 2008. február 8-án – küldte meg az Útmutatót a kincstári Igazgatóságok részére. Az Útmutató részletesen tartalmazta az igénylés összeállításának, benyújtásának feltételeit. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok a támogatás iránti igényléseiket az első ütemben 2008. április 20-ig, a második ütemben szeptember 30-ig nyújtották be az Igazgatóságokon keresztül a Pénzügyminisztériumba. Az igényléshez a szöveges indokolást és a Kvtv.-ben előírt dokumentumokat is csatolták az önkormányzatok.

104


A Kvtv. alapján az önkormányzatoknak lehetőségük volt a tárgyévi kiegészítő támogatás terhére előleget igénybe venni, ebben az esetben viszont az első ütemben kellett benyújtaniuk az igényléseket. Azon önkormányzatok, amelyek az első ütemben nem igényeltek támogatást május hónaptól megszűnt az előleg folyósítása és a május havi nettó finanszírozás keretében megkezdődött a jogtalanul igénybe vett előleg kamattal növelt visszavonása. Ez esetben a kamat az előleg folyósításától május 20-áig kerül felszámításra, melynek mértéke a 2007. évi átlagos jegybanki alapkamat (7,8034%) kétszerese.

Az önkormányzatok nem igényeltek előleget a támogatás terhére. Az igényléseket az Igazgatóságok a benyújtást követően, legkésőbb 30 napon belül felülvizsgálták és véleményezték. Az Igazgatóságok ellenőrzése után az igénylések további felülvizsgálatát a PM végezte. Ennek keretében a PM ellenőrizte az igénylések törvényi előírásoknak való megfelelését, a kizáró feltételek figyelembe vételét, illetve a csatolt mellékletek meglétét, az adatok valódiságát és egyezőségét. A pénzügyminiszter a támogatásról a Kvtv.-ben előírt határidőt betartva – 2008. július 15, illetve november 30 – meghozta döntését. Ennek alapján a 2008. évben az első támogatási ütemben 368 önkormányzat kapott 430,2 M Ft összegű támogatást, a második ütemben 96 önkormányzat 86,3 M Ft összegű támogatásban részesült. Összesen 457 önkormányzat részesült 516,5 M Ft összegű támogatásban, 7 önkormányzat az első és második ütemben is támogatáshoz jutott. A támogatás Kincstár általi folyósítása az ÖTM/ÖM utalványozása alapján az első ütemben a döntést követően a július havi nettó finanszírozás keretében, a második ütemű döntés után decemberi soron kívüli utalással történt.

3.

KÖZPONTI INFORMÁCIÓK ALAPJÁN BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK

3.1.

Az önkormányzatoknál nem, csak a minisztériumoknál ellenőrzött központi információk alapján biztosított támogatások Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása a Kvtv. a Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása jogcím vonatkozásában 85,0 M Ft – a teljesítéssel egyező – eredeti előirányzatot tartalmazott. A Kvtv. értelmében az előirányzat 70%-a, azaz 59,5 M Ft a schengeni külső határszakaszokon (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon), 30%-a, azaz 25,5 M Ft a schengeni belső határszakaszokon (a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra volt fordítható a személyi jellegű kiadások kivételével.

105


Az önkormányzatok részére a támogatás összege – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által szolgáltatott – 2007. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában került megállapításra, azonban a támogatás összege önkormányzatonként nem lehetett kevesebb 20 000 Ft-nál. A 2008. évi határátkelőhelyenként járó támogatási összegek kiszámításához az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a jogszabályoknak megfelelően 2008. február 15-ig biztosított adatokat az ÖTM/ÖM részére. Az ÖTM/ÖM az adatok birtokában az előírásoknak megfelelően kiszámította az egyes határátkelőhelyek tárgyévi támogatásának mértékét, amelynek utalványozásáról – 2008. március 17-én – intézkedett. A 2008. évben 65 határátkelőhely részesült támogatásban, közülük 6 határátkelő a Kvtv.-ben előírt minimális összegű, 20 000 Ft támogatást kapott. A támogatás folyósítására a jogszabályoknak megfelelően, a Kincstár útján került sor.

3.1.1.

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása A Kvtv. ezen jogcím előirányzataként 1557,9 M Ft-ot tartalmaz – a 2007. évihez viszonyítva 200,0 M Ft-tal többet, amely 1547,1 M Ft-ra (99,3%) teljesült. A támogatás a települési és területi kisebbségi önkormányzatok működését és a kisebbségi közügyeknek ezen önkormányzatok által történő ellátását szolgálja.

A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozta. A rendelet alapján háromféle támogatásban részesültek az önkormányzatok a 2008. évben: Általános működési támogatásra a közigazgatási hivatalok/regionális államigazgatási hivatalok által – az illetékességi területükön működő települési és területi kisebbségi önkormányzatokról – készített, és a Miniszterelnöki Hivatalnak (a továbbiakban: MeH) megküldött értesítésben szereplő települési és területi kisebbségi önkormányzat volt jogosult. Az általános működési támogatás éves összegét a MeH-et vezető miniszternek a Magyar Közlönyben minden év január 31-éig közleményként kell közzé tennie, ami a MK 14. számában jelent meg. A MeHVM közlemény alapján – a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint – az általános működési támogatás 2008. évi összege a települési kisebbségi önkormányzat esetén évi 555 000 Ft, a területi kisebbségi önkormányzat esetén évi 867 000 Ft volt.

106


A jogszabályi előírásnak megfelelően a MeH Nemzeti és Etnikai Főosztálya 2008. január 31-ig, illetve július 15-ig megküldte a 2008. I., illetve II. félévben az ÖTM/ÖM részére az adott félévben támogatandó, működő kisebbségi önkormányzatok listáját. Az általános működési támogatás Kincstár részére történő átutalásáról a MeH az ÖTM/ÖM útján évi két alkalommal – január 31-éig, illetve július 31-éig – intézkedett. A Kincstár az első részlet tekintetében az ÖTM/ÖM – 2008. február 15-i – utalványozása alapján 580,4 M Ft-ot, a második részlet tekintetében az ÖTM/ÖM – 2008. augusztus 6-i – utalványozása alapján 574,4 M Ft-ot utalt az érintett önkormányzatok számára. A feladatalapú támogatás a kisebbségi közügyeknek a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok által történő ellátását szolgálja. Feladatalapú támogatást a települési, területi kisebbségi önkormányzat a 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon igényelhetett.

Az önkormányzatok támogatási igényléseiket két eredeti példányban, 2008. február 1-ig beérkezően – a MeH-nek címzetten – a kincstári Igazgatóságokhoz nyújtották be. A kincstári Igazgatóságok nyilvántartásaik, valamint az e rendeletnek való megfelelés szempontjából megvizsgálták, majd a felülvizsgált igényléseket február 20-ig továbbították a MeH részére. A feladatalapú támogatásokról, azok kisebbségi önkormányzatonkénti mértékéről és összegéről a MeH Kisebbségi Költségvetési Bizottsága döntött. A Bizottság döntését a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztere 2008. április 19-én hagyta jóvá. A támogatás folyósításáról, az igénylésről hozott döntést követően a MeH az ÖTM/ÖM útján évi két alkalommal – május 15-ig, illetve augusztus 15-ig – intézkedett. A Kincstár az első részlet tekintetében az ÖTM/ÖM 2008. május 15-i utalványozása alapján 193 ,6 M Ft, a második részlet tekintetében az ÖTM/ÖM – 2008. augusztus 6-i – utalványozása alapján 192,8 M Ft-ot utalt az érintett önkormányzatok számára. Kiegészítő támogatásban csak azok a kisebbségi önkormányzatok részesülhettek, amelyek a 2008. év során feladatalapú támogatásban is részesültek. A támogatás önkormányzatonkénti mértékéről és összegéről a Bizottság 2008. november 15-ig döntött. A kiegészítő támogatásokról hozott döntés alapján folyósítandó támogatás Kincstár részére történő átutalásáról a MeH – az ÖTM/ÖM utalványozását követően – 2008. december 1-jéig intézkedett. A Kincstár az ÖTM/ÖM – 2008. november 21-i – utalványozása alapján 12,9 M Ft-ot utalt az érintett önkormányzatok számára.

107


Az ÖTM/ÖM utalványozása alapján a Kincstár a 2008. évre vonatkozóan 1554,1 M Ft kiutalásáról gondoskodott. Év közben 7,0 M Ft összegű visszafizetés történt, amelyet figyelembe véve alakult ki a 1547,1 M Ft teljesítés.

A támogatások rendszere, az ÖTM/ÖM nyilvántartása, utalványozása és a Kincstár általi folyósítás 2008. évi gyakorlata a vonatkozó jogszabályoknak megfelelt.

3.1.2.

A 2007. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása A Kvtv. eredeti előirányzatként ezen a jogcímen 7200,0 M Ft-ot tartalmazott – a 2007. évivel megegyezően – , amely 9842,1 M Ft-ra (136,7%) teljesült. Az előirányzat túlléphető a Kvtv. 5. számú mellékletének Kiegészítő szabálya értelmében. Az érintett települési önkormányzatokat – a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 4. számú melléklet B) III. 7. pontjában foglalt elszámolásnak megfelelően – a 2007. évben a jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél véglegezett beszámítási összeg 25%-a illeti meg.

A 2007. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett 93 önkormányzat támogatása az önkormányzat saját forrásaiból megvalósított 2007. évi beruházási kiadások egészének vagy meghatározott részének utólagos visszatérítése volt. A visszatérítés mértéke – a Kincstár nyilvántartása alapján – megegyezik a 2007. évi költségvetési beszámolóban kimutatott összeggel. A Kincstár összesítette az önkormányzati 2007. éves költségvetési beszámoló 50. űrlapján szereplő adatokat, amelyeket továbbított a PM-be. Ott meghatározásra került az önkormányzatonként utalandó támogatási összeg. Erről a PM értesítést küldött az ÖTM/ÖM-be, amely ennek megfelelően elkészítette az utalványt. Az ÖTM/ÖM – 2008. április 29-i – utalványozását követően a Kincstár 9841,8 M Ft-ot utalt az érintett önkormányzatok részére. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2008. évi LXXVIII. törvény 8. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az ÁSZ ellenőrzése alapján a 2007. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklés elszámolásában megállapított eltérések miatt a beruházások után az önkormányzatokat még megillető 258 923 Ft pótlólagos kiutalását kezdeményezte a PM. A támogatás átutalásáról ÖTM/ÖM – 2008. december 18-i – utalványozását követően a Kincstár gondoskodott az érintett 2 önkormányzat részére. A támogatás folyósítása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt.

3.1.3.

Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása A Kvtv. ezen jogcímre vonatkozóan 2500,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott – a 2007. évivel megegyezően –, amely 2481,5 M Ft-ra (99,3%) teljesült.

108


A támogatás a fővárosi kerületeket és a 60%-nál nagyobb arányú burkolatlan belterületi úthálózattal rendelkező önkormányzatokat illeti meg.

A fővárosi kerületek részére biztosított 1500,0 M Ft-os előirányzatot – a 2006. december 31-i állapotnak megfelelően – a fővárosi kerületek burkolatlan útállománya hosszának arányában osztották fel a 2006. évi statisztikai adatok figyelembevételével. A támogatás e részét a burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására, a csapadékvíz elvezetésére, továbbá a burkolás közvetlen előfeltételéül szolgáló mellékgyűjtő és főgyűjtő csatornaszakaszok megépítésére lehetett fordítani. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására szolgált, de szükség esetén a jelzőlámpa építés költségeit is figyelembe lehetett venni, illetve csapadék-víz elvezető csatorna építésével egyidejűleg (egy beruházásban) megvalósuló útburkolásra is felhasználható volt. Az előirányzatból 500,0 M Ft támogatást – szintén a 2006. december 31-i állapotnak megfelelően – a fővárosi kerületek burkolatlan, egyesített rendszerű közcsatornával ellátott útállománya kerületi hosszának arányában osztották fel. A támogatás a felosztás alapjául szolgáló útállomány szilárd burkolattal való ellátását szolgálta. Az előirányzatból 500,0 M Ft támogatás illette meg azon – a kedvezményezett térségekről szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben lévő – városi önkormányzatokat, amelyeknél az önkormányzati belterületi kiépítetlen utak aránya – a 2005. december 31-i adatgyűjtés szerint meghaladta a 60%-ot. A támogatás egyenlő mértékben illette meg az érintett városi önkormányzatokat, és elsősorban a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására lehetett felhasználni. A támogatást a vetítési alapok figyelembevételével az ÖTM/ÖM osztotta fel. A támogatás Kincstár általi folyósítása az ÖTM/ÖM utalványozását követően négy egyenlő részletben, minden negyedév első hónapjának 25-éig történt. 20 fővárosi kerület, valamint hat városi önkormányzat – Battonya, Szendrő, Mezőcsát, Hajdúhadház, Téglás, Tiszaföldvár – részesült támogatásban.

A 2008. évi támogatások folyósítása a jogszabályoknak megfelelően történt.

109

X. MINISZTERELNÖKSÉG

X. MINISZTERELNÖKSÉG Az ME fejezet 1-9. címe részére a 2008. évre a Kvtv. (a fejezetnél megjelenő központosított kiadások nélkül) 104 385,2 M Ft kiadási, 21 645,5 M Ft bevételi előirányzatot és 82 739,7 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A fejezet költségvetési beszámolójában szereplő adatok szerint (a fejezetnél megjelenő központosított kiadások nélkül) a beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 151 975,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 29 554,7 M Ft-ra, a költségvetési támogatás 104 826,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 17 594,2 M Ft volt. A fejezet költségvetési beszámolójában szereplő adatok szerint (a fejezetnél megjelenő központosított kiadások nélkül) a teljesítés a kiadásoknál 132 441,1 M Ft, a bevételeknél 29 231,4 M Ft, a költségvetési támogatásoknál 106 798,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 16 499,4 M Ft-ra teljesültek. A MeHIg részére a 2008. évre a Kvtv. 6984,3 M Ft kiadási, 7,7 M Ft bevételi előirányzatot és 6976,6 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 8433,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 260,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7149,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1023,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 7628,7 M Ft, a bevételeknél 260,5 M Ft, a támogatásoknál 7149,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1023,2 M Ft-ra teljesültek. A MeHIg 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmények gazdálkodása és az előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámolók költségvetési szervek vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adnak A KSZF részére a 2008. évre a Kvtv. 16 731,3 M Ft kiadási, 1972,4 M Ft bevételi előirányzatot és 14 758,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 27 603,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 7135,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 18 341,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 2127,5 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 24 241,0 M Ft, a bevételeknél 7574,3 M Ft, a támogatásoknál 18 341,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1979,5 M Ft-ra teljesültek. A KEKKH részére a 2008. évre a Kvtv. 35 806,7 M Ft kiadási, 18 894,2 M Ft bevételi előirányzatot és 16 912,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 51 541,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 19 035,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 31 642,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 864,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 49 652,0 M Ft, a bevételeknél 18 246,1 M Ft, a támoga-

110


tásoknál 31 642,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 864,1 M Ft-ra teljesültek. A Szülőföld Alap Iroda részére a 2008. évre a Kvtv. 100,0 M Ft kiadási, 100,0 M Ft bevételi előirányzatot és 0,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 273,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 221,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 0,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 52,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 233,5 M Ft, a bevételeknél 221,3 M Ft, a támogatásoknál 0,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 52,1 M Ft-ra teljesültek. A KSZF, a KEKKH és a Szülőföld Alap Iroda intézmények 2008. évi beszámolóit a financial audit módszerével felülvizsgáltuk és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmények gazdálkodása és az előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámolók költségvetési szervek vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adnak. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: A KSZF-et illetően: • A KSZF vagyonkezelésében lévő eszközökről a Vtv. 27. § (1) és (2) bekezdése figyelembevételével vagyonkezelési szerződést kellett volna kötni, illetve a 59. § (5) bekezdése alapján a hatályos vagyonkezelői szerződéseket 2008. június 30-ig kellett volna felülvizsgálni. A vagyonkezelési szerződés olyan fizetési kötelezettséget eredményezett volna, amelyre a KSZF nem rendelkezett fedezettel, ugyanakkor az Áht. 12/A. § (1) bekezdése alapján fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható. A KEKKH-et illetően: • A szabályzatok hatálybaléptetésénél helytelen gyakorlatot alkalmaznak, a különböző szabályzatokban átfedések vannak, nem tükrözik teljes körűen a hivatal sajátosságait, amely miatt a számviteli politika, a számlatükör, a kötelezettségvállalási, az értékelési, az önköltség-számítási, a közbeszerzési szabályzatok kiegészítésre, illetve pontosításra szorulnak. • A dologi kiadások elszámolásánál nem tartották be maradéktalanul az Ámr.-nek a kötelezettségvállalásra, az ellenjegyzésre, az utalványozásra, az érvényesítésre és a teljesítésigazolásra vonatkozó előírásait. • A közbeszerzési eljárások közül 3 esetben nem tartották be a Kbt. 7. §-ának előírásait, illetve a Centrop Rt.-vel kötött szerződés nyilvántartásánál, utalványozásánál és ellenjegyzésénél az Ámr. erre vonatkozó (136. és 137. §-ai) szabályait.

111


A Szülőföld Alap Irodát illetően: • Egyes kötelezettség-vállalás dokumentumainak elsődleges iktatását nem végezték el. • Egyszerűsített közbeszerzés keretében nem tartották be a Kbt. előírásait. A NIIFI részére a 2008. évre a Kvtv. 1938,9 M Ft kiadási, 506,2 M Ft bevételi előirányzatot és 1432,7 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2515,6 M Ft-ra a bevételi előirányzat 677,7 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1746,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 91,4 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 2506,8 M Ft, a bevételeknél 689,5 M Ft, a támogatásoknál 1746,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 91,4 M Ft-ra teljesültek. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják: Az Intézet nem az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között, hanem a gépek, berendezések és felszerelések között mutatta ki a mérlegben a felsőoktatási intézmények és egyéb szervezetek részére üzemeltetésre átadott számítástechnikai eszközök értékét. Emiatt a mérleg e két sora nem a valóságnak megfelelő adatot tartalmazza. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • Az Intézet költségvetési beszámolójának kiegészítő mellékletében a 23. „Költségvetési előirányzatok egyeztetése” űrlap részletezése eltér a szöveges indoklásban leírtaktól. A 23. űrlap szerint a kiadási és a bevételi kormány hatáskörű előirányzat-változás 313,8 M Ft, míg az intézményi hatáskörű 262,8 M Ft. A szöveges indoklás alapján a kiadási előirányzat-módosítása kormány hatáskörben 13,8 M Ft-ban történt, felügyeleti hatáskörben 390,0 M Ft-ban és intézményi hatáskörben 172,8 M Ft-ban, míg a bevételi előirányzat kormányzati szinten 13,8 M Ft-tal, felügyeleti hatáskörben 90,0 M Ft-tal, intézményi hatáskörben 472,8 M Ft-tal módosult. A kiegészítő melléklet 23. űrlapja és a szöveges beszámoló egyeztetése a módosított kiadási és bevételi előirányzat összegét nem befolyásolja, de a szöveges indoklás nem az analitikus nyilvántartásnak megfelelő. • Az állományba nem tartozókkal kötött megbízási szerződések szabályszerűsége tartalmi szempontból kifogásolható, mert a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv útmutatásainak figyelembe vétele mellett az alkalmazott gyakorlat során a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény előírásainak megfelelő elemek érvényesülnek (a munkavégzés helye,

112


módja, időbelisége). A vizsgált megbízási szerződések között volt olyan is, amely a felhasználás célszerűsége szempontjából is kifogásolható. • Az átlagos statisztikai állományi létszám egy fővel meghaladta a 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozattal engedélyezett 37 fős létszámot. Az ME fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok címe részére a 2008. évre a Kvtv. 41 666,4 M Ft kiadási, 0,0 M Ft bevételi előirányzatot és 41 666,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 58 810,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 1520,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 44 116,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 13 173,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 46 326,7 M Ft, a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 1517,5 M Ft, a támogatásoknál 46 088,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 12 226,9 M Ft-ra teljesültek. Az ME fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről összességében megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével: • A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV törvény módosításáról szóló 2008. XX. törvénynek, valamint az annak 2. §ából eredő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 2067/2008.(V.31.) Korm. határozat és 2099/2008.(VII.24.) Korm. határozat előírásainak alkalmazása során az erre vonatkozó PM Tájékoztatónak a Szt. szabályaitól eltérő elszámolást előíró rendelkezései (a fejezetek közötti évközi előirányzat átvételekhez kapcsolódó eszközöknek és forrásoknak a tárgyévi mérleg nyitóadataként való szerepeltetése) következtében a beszámoló készítésekor a Szt. 15. § (6) bekezdése szerinti folytonosság elve annak ellenére nem tudott érvényesülni, hogy a fejezet a Tájékoztató alapján szabályszerűen járt el. • 9.2.3 Afganisztáni tartományi újjáépítési segélyprogram kiadásainak támogatása célelőirányzatnál egy esetben a cél szerinti felhasználás nem volt megállapítható, mert a helyszíni ellenőrzés lezárásáig a kedvezményezett elszámolását a szerződésben meghatározott elszámolási határidőn belül nem nyújtotta be. • 9.3.1 Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 9.3.3 Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, 9.4.2 Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás és csángó magyarok támogatásánál kettő esetben, 9.4.3 Nemzetpolitikai tevékenység támogatásánál egy esetben a cél szerinti felhasználás nem volt megállapítható, mert a helyszíni ellenőrzés lezárásáig a kedvezményezettek elszámoltatása – hiánypótlása – folyamatban volt.

113


• 9.2.25 Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatásánál kettő esetben, 9.3.10 Egyéb civil és nonprofit szervezetek támogatásánál kettő esetben, 9.4.2 Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás és csángó magyarok támogatása egy esetben, 9.4.3 Nemzetpolitikai tevékenység támogatásánál négy esetben, 9.5.3 Információs társadalom kiteljesítésénél egy esetben a cél szerinti felhasználás nem volt megállapítható, mert a szerződésekben meghatározott elszámolási határidők a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában, illetve azt követően váltak esedékessé. • 9.2.25 Kisebbségi intézményrendszerek átvételének és fenntartásának támogatása célelőirányzatnál egyéb szabályszerűségi hibák merültek fel, melyek a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (V. 8.) MeHVM rendeletben és a támogatási szerződésekben a kedvezményezettek részére előírt saját és társfinanszírozás elszámoltatási hiányosságaira vezethetők vissza. • 9.2.26 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret célelőirányzatnál egyrészt egyéb szabályszerűségi hibák merültek fel, melyek a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (V. 8.) MeHVM rendeletben és a támogatási szerződésekben a kedvezményezettek részére előírt saját és társfinanszírozás elszámoltatási hiányosságaira vezethetők vissza. A működési és felhalmozási kiadások közötti előirányzatok átcsoportosításának hiánya miatt keletkezett hibák összesen 9,0 M Ft-ot képviseltek. • 9.4.3 Nemzetpolitikai tevékenység támogatása előirányzatnál egy kedvezményezett támogatása esetén 3,2 M Ft jogtalan kifizetés történt. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az ME vezetése számára a következő javaslatokat tettük: A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gondoskodjon

114

1.

a MeH Alapító Okiratának módosításáról.

2.

a MeH Kockázatkezelési Szabályzatnak kiadásáról.

3.

a MeH belső szabályzatának módosítása a jogszabályi változásoknak megfelelően a 19/2002. MeHVM utasítással kiadott Központosított Illetmény-számfejtési Szabályzat esetén.

4.

Tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekben, hogy a foglalkoztatottak szabadság nyilvántartásának hiányosságait kiküszöböljék, ezen a területen a megfelelő belső kontroll folyamatok kiépítését, a rendes és előző évi szabadságok kiadását a jogszabálynak megfelelően biztosítsa. A 10/2005. MeHVM utasítással kiadott Informatikai Biztonsági Szabályzat módosításáról a jogszabályi változásoknak megfelelően.


5.

a CARISMA alkalmazás éves rendszeres felülvizsgálatáról a KSZF által informatikailag üzemeltetett MeH és más minisztériumok zavartalan feladatellátásának érdekében.

6.

a számlákban és a támogatási szerződésekben előírt pénzügyi teljesítési határidők betartatásáról.

7.

a szükséges intézkedésekről annak érdekben, hogy a szakmai kezelő szervezetek kiemelt figyelmet fordítsanak a szakmai beszámolók és a pénzügyi elszámolások határidejének betartatására. A társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter gondoskodjon, hogy

1.

a 9.2.25 Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása és a 9.2.26. Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret célelőirányzatokhoz kapcsolódóan kötött támogatási szerződések minden kedvezményezettje a saját forrással, illetve társfinanszírozás összegével az 1/2008. (V. 8.) MeHVM rendeletnek és a szerződéseknek megfelelően – utólagosan – számoljon el. Gondoskodjon arról, hogy a célelőirányzatokat kezelő szakmai szervezet a belső kontroll rendszer hiányosságait küszöbölje ki, ezáltal biztosítsa a FEUVE megfelelő működését;

2.

a pályázati kiírások határozzák meg a saját és társfinanszírozás összegének biztosítékait, melynek meglétét a pályázat befogadásának feltételeként írják elő. A szerződésekben az elszámolás keretében kerüljenek rögzítésre az önrész és a társfinanszírozás elszámolásának tartalmi és formai követelményei;

3.

amennyiben a pályázat megvalósításához saját, illetve egyéb forrás megléte is szükséges, ennek biztosítékait már a pályázati kiírás is tartalmazza annak befogadási feltételeiként, valamint a szerződésben kerüljenek rögzítésre az önrész és a társfinanszírozás elszámolásának tartalmi és formai követelményei;

4.

a kedvezményezettekkel – a pályázatokkal összhangban – csak olyan szerződések kerüljenek megkötésre, amelyek a működési és felhalmozási célra juttatott támogatások összegét elkülönítve tartalmazzák, szükség esetén a támogatások felhasználását érintő kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás történjen meg;

5.

a Nemzetpolitikai tevékenységek támogatása előirányzatnál csak jogszerű támogatás felhasználására kerüljön sor;

6.

tartsák be a támogatási szerződésekben előírt pénzügyi teljesítési határidőket.

7.

a szakmai kezelő szervezetek fordítsanak kiemelt figyelmet a szakmai beszámolók és a pénzügyi elszámolások határidejének betartatására. A KSZF vezetője gondoskodjon

1.

a belső ellenőrzési jelentésekben foglalt megállapítások és javaslatok alapján intézkedési terv készítéséről.

2.

az Önköltségszámítási, a Selejtezési és a Bizonylati szabályzatok aktualizálásáról. 115


3.

arról, hogy kötelezettségvállalást minden esetben egyértelműen előzze meg a gazdasági igazgatónak vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése;

4.

a központosított közbeszerzési eljárások lebonyolítási rendjére és a központosított közbeszerzési rendszerhez történő csatlakozás eljárási rendjére vonatkozó szabályzata kiadásáról. Az Infokommunikációért felelős kormánybiztos gondoskodjon:

1.

annak felülvizsgálatáról, hogy a KEK KH informatikai rendszerei vonatkozásában a működésfolytonosságot biztosító elemek telephelyenkénti duplikálása mellett a replikált telephelyek kialakítása, az adatbázisok és alkalmazások teljes körű másodlagos helyszínre történő tükrözése megvalósul-e a gyakorlatban. A KEKKH Elnöke gondoskodjon:

1.

a KEK KH gazdálkodásának volumene, feladatainak speciális jellege, a szerződéskötések nagy száma, valamint a szabályozásoknál, a dologi kiadásoknál, illetve a közbeszerzési eljárásoknál megállapított hiányosságok miatt a gazdálkodási tevékenységet is támogató további jogi szakemberek foglalkoztatásáról, vagy önálló jogi szakterület létrehozásáról. A KEKKH Gazdasági és Logisztikai Elnökhelyettese gondoskodjon:

116

1.

a manuális tevékenységek kiváltása érdekében az integrált pénzügyi és számviteli program hatékony és gazdaságos továbbfejlesztéséről, amely biztosítja a megbízható és valós adatok előállítását.

2.

a megbízott pénzügyi osztályvezető és a valuta-pénztárosi feladatellátásban feltárt munkajogi szabálytalanságok megszüntetéséről.

3.

a munkaköri leírások tartalmi elemeinek, valamint a személyekre vonatkozó átdolgozásáról.

4.

a megbízási szerződések kötelezettség-vállalásainak, teljesítés-igazolásainak a szabályozásba történő beillesztéséről és nyilvántartási rendszerének kialakításáról.

5.

a kötelezettség-vállalás szabályzatának átdolgozásáról annak érdekében, hogy a kötelezettség-vállalás, teljesítés igazolás és utalványozás, érvényesítés és az ellenjegyzés megfeleljen az Ámr. 134-138. §-ai által előírt követelményeknek.

6.

a szerződéskötés rendjének, a beszerzés eljárási szabályok kialakításáról.

7.

a FEUVE hatékonyabbá tétele érdekében a szervezet sajátosságainak megfelelő szakmai ellenjegyzések egységes kialakításáról.

8.

a számviteli szabályzatok kiegészítéséről, illetve módosításáról annak érdekében, hogy azok a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az Áhsz.-ben foglalt követelményeknek megfeleljenek.


9.

a Közbeszerzési szabályzat kiegészítéséről és a Kbt.-ben rögzített eljárási rend betartásáról.

10. a TÉR feladataira előirányzat-módosításával juttatott forrás elszámolási kötelezettségének teljesítéséről. 11. az Alapító Okiratnak és a Költségvetési Alapokmány tartalmi elemeinek pontosításáról. A Szülőföld Alap Iroda vezetésének: 1.

Intézkedjenek a gazdálkodás belső szabályzatainak jogszabályok által meghatározott tartalommal való kiegészítéséről az intézményi sajátosságoknak megfelelően.

2.

Gondoskodjanak a kötelezettségvállalás dokumentumainak elsődleges iktatásáról.

3.

Az egyszerűsített közbeszerzési eljárás keretében tartsák be Kbt. előírásait.

117

MAGYAR SZABADALMI HIVATAL

MAGYAR SZABADALMI HIVATAL Az MSZH részére a 2008. évre a Kvtv. 3210,0 M Ft kiadási és ezzel egyező öszszegű bevételi előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 4572,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 4031,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 150,3 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 391,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 3785,8 M Ft, a bevételeknél 3922,8 M Ft, a támogatásoknál 150,3 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 390,9 M Ft-ra teljesültek. A Magyar Szabadalmi Hivatal intézmény 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az MSZH vezetése számára a következő javaslatokat tettük: Az intézmény vezetése részére:

118

1.

Gondoskodjanak az Önköltség Számítási Szabályzat és az Iratkezelési Szabályzat aktualizálásáról, valamint a Közbeszerzési és az Elektronikus adatkezelési Szabályzat kiegészítéséről.

2.

Javasoljuk a Számlarend pontosítását az aktív és passzív elszámolások jogcímeinek, az analitikus nyilvántartással történő egyeztetések idejének és felelősének meghatározásával.

3.

Az új szoftverek aktiválásánál legyenek figyelemmel arra, hogy a termék használati jogát, vagy a tulajdonjogát szerezték meg és annak megfelelően minősítsék vagyoni értékű jognak, vagy szellemi terméknek.

4.

Gondoskodjanak a bevételek beszedését végző pénztárnál a Pénzkezelési Szabályzatban meghatározott napi záró pénzállományra vonatkozó pénzösszeg betartásáról.

5.

Gondoskodjanak az SAP rendszerben vezetett kötelezettségvállalási nyilvántartás és ellenjegyzés időpontja és a tényleges kötelezettségvállalások (szerződések, megállapodások, megrendelések) időpontjának összhangjáról.

6.

Vizsgálják meg az egyéb passzív elszámolások között – a bevételek feladását végző ENYV analitikus rendszer alapján – nyilvántartott 2004-től fennálló, nyitott állomány jogosságát a bevételek elszámolásának pontosítása érdekében.


POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT A PNSZ fejezeti jogosítványú költségvetési szerv részére a 2008. évre a Kvtv. 38 910,3 M Ft kiadási, 424,3 M Ft bevételi előirányzatot és 38 486,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 46 370,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 1514,3 M Ft-ra, a költségvetési támogatás 44 602,6 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 253,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 44 934,9 M Ft, a bevételeknél 1513,5 M Ft, a költségvetési támogatásoknál 44 602,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 253,1 M Ft-ra teljesültek. A Magyar Köztársaság 2008 évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény (Kvtv.) alapján a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok költségvetését a X. Miniszterelnökség fejezet 11. cím tartalmazta. A cím (mint önálló költségvetési fejezet) felügyeletét a 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter látta el. A szolgálatok irányítását a MeH szervezeti egységeként működő Nemzetbiztonsági Iroda (NBI) segíti.

A Nemzetbiztonsági Hivatal Az NBH részére a 2008. évre a Kvtv. 10 155,2 M Ft kiadási, 47,4 M Ft bevételi előirányzatot és 10 107,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 14 352,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 87,5 M Ft-ra, támogatási előirányzat 14 264,1 Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 13 909,0 M Ft-ra, a bevételeknél 87,5 M Ft-ra, a támogatásoknál 14 264,1 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1,0 M Ft-ra teljesültek. A Nemzetbiztonsági Hivatal gazdálkodására vonatkozó szabályzatai, adatai minősítettek. A pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésről NBI/14-026-04/2009. számú minősített jelentés készült. Az NBI/14-026-04/2009. számú minősített jelentés záradéka szerint: A Nemzetbiztonsági Hivatal 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól szóló 32/2004. (III. 2.) Korm. rendelet elő-

119


írásainak figyelembe vétele a beszámoló készítéséhez szükséges információknak a külső számlák vonatkozásában a számviteli törvény szerinti bemutatásával nincs összhangban. Információs Hivatal A PNSZ IH részére a 2008. évre a Kvtv. 8277,0 M Ft kiadási, 53,8 M Ft bevételi előirányzatot és 8223,2 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 9089,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 100,1 M Ft-ra, támogatási előirányzat 8954,5 Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 34,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 9081,5 M Ft, a bevételeknél 99,4 M Ft, a támogatásoknál 8954,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 34,8 M Ft-ra teljesültek. Az Információs Hivatal gazdálkodására vonatkozó szabályzatai, adatai minősítettek. A pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésről NBI/14-024/2009. számú minősített jelentés készült. Az NBI/14-024/2009. számú minősített jelentés záradéka szerint: Az Információs Hivatal 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Az NBSZ részére a 2008. évre a Kvtv. 19 268,8 M Ft kiadási, 323,1 M Ft bevételi előirányzatot és 18 945,7 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 22 691,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 1322,9 M Ft-ra, támogatási előirányzat 21 188,6 Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 179,9 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 21 753,3 M Ft, a bevételeknél 1322,9 M Ft, a támogatásoknál 21 188,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 179,9 M Ft-ra teljesültek. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat gazdálkodására vonatkozó szabályzatai, adatai minősítettek. A pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésről NBI/14-025/2009. számú minősített jelentés készült. Az NBI/14-025/2009. számú minősített jelentés záradéka szerint: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

120


Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ Az SZBEKK részére a 2008 évre a Kvtv. 190,1 M Ft kiadási, 0,0 M Ft bevételi előirányzatot és 190,1 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 221,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 2,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 195,5 Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 23,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 180,0 M Ft-ra, a bevételeknél 2,5 M Ft-ra, a támogatásoknál 195,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 23,7 M Ft-ra teljesültek. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében a PNSZ vezetése számára a következő javaslatokat tettük: A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter 1.

Kezdeményezze a 32/2004. (III. 2.) Korm. rendelet módosítását annak érdekében, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési beszámolója elkészítésekor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a kormányrendelet közötti összhang a külső számlák vonatkozásában biztosítható legyen.

121


XI. ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM Az ÖM fejezet 1-12 cím részére a 2008. évre a Kvtv. (a fejezetnél megjelenő központi kiadások nélkül) 83 343,9 M Ft kiadási, 9780,9 M Ft bevételi előirányzatot, 73 563,0 M Ft támogatást hagyott jóvá. A fejezet költségvetési beszámolójában szereplő adatok szerint (a fejezetnél megjelenő központi kiadások nélkül) a beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 105 534,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 17 119,0 M Ft-ra, és a támogatási előirányzat 74 221,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 14 194,2 M Ft volt. A tényleges teljesítés (a fejezetnél megjelenő központi kiadások nélkül) a kiadásoknál 90 622,4 M Ft, a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 20 792,0 M Ft, támogatásoknál 74 221,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 10 377,2 M Ft-ra teljesültek. A Kvtv. az ÖTM fejezet 2008. évi eredeti kiadásai előirányzatát 95 103,0 M Ft, bevételei előirányzatát 10 380,9 M Ft, költségvetési támogatását 84 722,1 M Ft-ban állapította meg. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatnak a XI. fejezetre vonatkozó cím szerinti szöveges beszámolója, Összesítője és Fejezeti indokolása a fejezet kiadásait az NFGM–el történt feladatmegosztás utáni állapotnak megfelelően a fejezet kiadásait 83 343,9 M Ft-ban, bevételeit 9780,9 M Ft-ban, költségvetési támogatását 73 563 M Ft-ban szerepeltette. A támogatási előirányzatot a fejezeti egyensúlyi tartalék 9195,5 M Ft-tal csökkentette, így a rendelkezésre álló előirányzat 64 367,5 M Ft volt. A fejezet részére a Kvtv. 190 737,0 M Ft nemzetgazdasági kiadást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat nem módosult, a teljesítés 185 574,9 M Ft volt.

Az ÖM igazgatása részére a 2008. évre a Kvtv. 4402,4 M Ft kiadási, 20,5 M Ft bevételi előirányzatot és 4381,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 9658,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 412,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 8662,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 583,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 9287,6 M Ft, a bevételeknél 419,3 M Ft, a támogatásoknál 8662,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 568,7 M Ft-ra teljesültek. Az ÖM igazgatása mérlegében a befektetett eszközök között 468,3 M Ft könyv szerinti értékű állomány annak ellenére szerepelt, hogy annak vagyonkezelési jogával nem rendelkezett. A vagyonkezelési szerződés megkötését nem követte a számviteli rendezés. Az ÖM igazgatása 2008. évi mérlegében 414,0 M Ft értékű ingatlant (a 2006. évben megszüntetett ISM Hold utcai székháza) annak ellenére szerepeltettek, hogy annak vagyonkezelési jogát a 2007. július 17–én kelt szerződéssel átadták a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatósága (KSZF) részére és ennek alapján a vagyonkezelői jog földhivatali bejegyzése is megtörtént 2007. szeptember 17–én.

122


Az érvényes szerződés figyelmen kívül hagyásával 2007. szeptember 24–én az ÖTM és a KVI közötti vagyonkezelés szerződésben ismételten szerepeltették a Hold utcai ingatlant. A fentiek következtében az ÖM igazgatása mérlegében kimutatott 2145,1 M Ft ingatlan állományon belül 414,0 M Ft érték tévesen szerepelt. Az ÖM igazgatása mérlegében mutatott ki a KSZF vagyonkezelésében lévő ingatlannal kapcsolatos (Roosevelt téri irodaház) 17,4 M Ft értékű beruházást, továbbá a KSZF bérleményét képező Hattyú utcai ingatlanon végrehajtott 32,0 M Ft összegű értéknövelő beruházást. Az ÖM igazgatása mérlegében kimutatott 4,9 M Ft könyv szerinti értékű ingóság (Hold utcai ingatlan ingóságai) nem az ÖM Igazgatás vagyonkezelésében volt.

A 2008. évben térítésmentes eszköz átadásra az NFGM-el történt feladatátrendezéssel kapcsolatban került sor, „üzemeltetési szerződés” formájában. A 126,2 M Ft átadott állományt szabályszerűen, az átadó ÖM-nél a 16. számlacsoportban, az átvevőnél a „0” számlaosztályban tartották nyilván. A vagyonkezelési jog átadása a KSzF részére nem történt meg. Az ÖM-NFGM feladatmegosztással kapcsolatban az NFGM-nek átadott, a működési feltételeket biztosító eszközök nyilvántartás szerinti átvételét KSzF az MNV Zrt. engedélye alapján tartotta végrehajthatónak, az ügyben azonban az MNV Zrt. 2008. év folyamán döntést nem hozott.

Az ÖM igazgatása 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolták: •

Az ÖM igazgatása 2008. évi mérlegében a befektetett eszközök között olyan tételeket is szerepeltetett, melyek vagyonkezelési jogával nem rendelkezett: Az ÖM igazgatása mérlegében mutatott ki 414,0 M Ft könyv szerinti értékű ingatlant, amelynek vagyonkezelői a jogával 2007. július 17. óta a KSzF rendelkezett. Az ÖM igazgatása mérlegében mutatott ki nem a vagyonkezelésében álló ingatlannal kapcsolatos 17,4 M Ft beruházást, továbbá nem az ÖM által bérelt ingatlanon végrehajtott 32,0 M Ft értéknövelő beruházást. Az ÖM igazgatása mérlegében kimutatott 4,9 M Ft könyv szerinti értékű ingóság nem az ÖM vagyonkezelésében volt.

A Közigazgatási Hivatalok költségvetési cím részére a 2008. évre a Kvtv. 8383,9 M Ft kiadási, 529,6 M Ft bevételi előirányzatot és 7854,3 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 11 975,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 2 311,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 9227,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 436,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 11 307,3 M Ft, a bevételeknél 2325,7 M Ft, a támogatásoknál 9227,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 436,1 M Ft-ra teljesültek.

123


A Közigazgatási Hivatalok cím ellenőrzése a címhez tartozó intézmények 2008. évi beszámolóinak összesített pénzforgalmi adatai alapján történt, alapvető vizsgálati eljárások (elemző eljárások, adatok tesztelése, tranzakciós vizsgálat) alkalmazásával. Az ellenőrzésünk során elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a cím zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai alapján kerültek kimunkálásra. A cím 2008. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai megbízhatóak. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) részére a 2008. évre a Kvtv. 5589,4 M Ft kiadási, 1606,0 M Ft bevételi előirányzatot és 3983,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 11 046,6 M Ft-ra, a bevételi 3027,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 6755,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1263,4 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 8125,5 M Ft, a bevételeknél 3027,2 M Ft, a támogatásoknál 6755,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1263,1 M Ft-ra teljesültek. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak nem felel meg. A beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről nem ad megbízható és valós képet. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát, a valós kép kialakítását a következők befolyásolják: •

A vásárolt fotóművészeti alkotás felhasználói jogát 4,0 M Ft összegben dologi kiadásként számolta el. Az eljárás ellentétes Szt. 25. § (6) bekezdésében foglaltakkal.

•

A beszámolóban az Szt. 28. § (2) bekezdés b) pontjával ellentétesen befejezetlen termelési értékként mutatott ki az intézmény vevők felé kiszámlázott tételeket 1,6 M Ft összegben.

•

A követelések közül behajthatatlanság címén 12,1 M Ft összegű olyan követelést vezettek ki az Áhsz. 5. § (3) bekezdés d) pontjával ellentétesen, melynél a behajthatatlanság ténye még nem volt megállapítható.

•

Az intézménynél 248,3 M Ft összegű tárgyévet követő évet terhelő kötelezettségek kimutatása ellentétes volt az Áhsz. 37. § (2) és (3) bekezdéseivel, mert a mérlegsort alátámasztó leltár tételeinek teljes állományára a kötelezettségvállalás a 2008. évi előirányzatok terhére történt. Az éves beszámoló készítésekor az intézmény megállapította, hogy a 2008. évi felhasználható előirányzat maradvány 248,3 M Ft összegre nem nyújt fedezetet, ezért a főkönyv szerinti kötelezettségvállalási állományból az összeget vegyes könyvelési bizonylattal kivezették és átminősítették 2009. évi költségvetést terhelő kötelezettségvállalásnak. A fedezet nélküli kötelezettségvállalás ellentétes az Áht. 12/A. § (1) bekezdésével. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésekor az arra kötele-

124


zett nem végezte el a fedezetvizsgálatot, az eljárás ellentétes az Áht. 98. § (3) bekezdésével. A kötelezettségvállalások szabálytalan főkönyvi kivezetése ellentétes az Áhsz. 9. számú melléklet, a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 15. pontjával. A szabálytalan könyvelés végrehajtásával megsértették a Szt. 15. § (3) bekezdésében foglalt valódiság számviteli alapelvet.

•

Az intézmény az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között 57,0 M Ft öszszegben az Áhsz. 26. § (1) bekezdésével ellentétesen olyan kötelezettségeket szerepeltetett, melyeknél a teljesítésigazolás 2009. évben történt meg.

•

A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásában az intézmény az Ámr. 2. § 68. pontjával ellentétesen nem vette nyilvántartásba a 2008. évben vagyonbiztosítás tárgyban kiírt közbeszerzési eljárás 25,0 M Ft keretöszszegét. Az előzetes kötelezettségvállaláskor a várható kiadásra előirányzatot nem biztosítottak. Az eljárás ellentétes az Áht. 12/A. § (1) bekezdésével. Vagyonbiztosítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás 25,0 M Ft értékben nem szerepelt az intézmény 2008. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány kimutatásában, mert a tételt az Ámr. 2. § 68. pontjával ellentétesen nem minősítették előzetes kötelezettségvállalásnak és nem vezették fel az Áhsz. 9. sz. melléklet a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások, 15. pontjában foglaltakkal ellentétesen az analitikus nyilvántartásba. Az előzetes kötelezettségvállaláskor a várható kiadásra előirányzatot nem biztosítottak az Áht. 12/A. § (1) bekezdésével ellentétesen. A kötelezettségvállaláskor nem végezték el a fedezetvizsgálatot, amely ellentétben állt az Áht. 98. § (3) bekezdésével.

•

Az intézményt a pénzmaradványból, előirányzat-maradványból az Ámr. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontjai szerint nem illette meg 13,6 M Ft, mivel az meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli, illetve a feladatelmaradás miatti tételeket tartalmazott.

•

A beszámolóban szereplő kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradványt a kötelezettségvállalások analitikus kimutatása nem támasztotta alá. A beszámolóban szerepeltetett összeggel szemben az analitika 111,4 M Ft eltérést mutatott. A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásában, illetve a beszámolóban a kötelezettségvállalások pénzügyi teljesítésére vonatkozó adatok között 217,1 M Ft-os eltérés volt.

•

A követelésekre elszámolt 49,8 M Ft értékvesztést nem vettek külön főkönyvi számon nyilvántartásba, hanem a követelések nyilvántartási értékét analitikában is és főkönyvi nyilvántartásban is kivezették az Áhsz. 31. § (5) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen.

•

A kiegészítő melléklet 38-as űrlapja az analitikus nyilvántartással nem egyező adatokat tartalmazott. Az egyes eszközcsoportok bruttó értékének értékesítés, selejtezés, hiány címén kimutatott változásaihoz az analitikus nyilvántartás nettó érték adatait tűntették fel. Ezt követően a mérleg záró adatai egyezőségét az intézmény az űrlap egyéb részletező sorokban szerepeltetett adatok módosításával oldotta meg.

125


Egyéb, a beszámoló megbízhatóságát nem, de a gazdálkodásról kialakított képet befolyásoló szabálytalanságok a következők voltak: •

Az előző évi számvevői vizsgálat megállapításának ellenére nem végezték el az értékelési és a közalkalmazotti szabályzatok Ámr. és az Áhsz előírásainak megfelelő helyesbítését, illetve kiegészítését.

•

Az előző évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány terhére 301,8 M Ft összegű támogatásnyújtás az Ámr. 57/A. § (1) bekezdés a) pontjában előírt határidő (2008. június 30.) utáni időszakra esett.

•

Az ellenőrzött szerződések között egy szerződés-módosítást 50,0 M Ft összegű támogatás nyújtására, az értékhatárt szabályozó belső főigazgatói utasítás szerint arra nem jogosult személy írt alá.

•

A kiegészítő melléklet űrlapjai és a kincstári beszámoló között lényeges eltérések mutatkoznak, melyek az előirányzat módosítások egyeztetésének és KTK egyeztetések hiányára utaltak.

•

A 2175/2008. (XII. 17.) Korm. határozat alapján a fejezetek egyensúlyi tartalékának terhére a Császár-Komjádi uszoda rekonstrukciójára és a Kis stadion atlétikai sátorral történő lefedésére biztosított 840,0 M Ft összeget az intézmény a beszámolójában tévesen felhalmozási kiadások helyett felhalmozási célú pénzeszközátadás ÁH-n kívülre soron szerepeltette.

•

A külső megbízási szerződés keretében foglalkoztatottak körében ellenőrzött szerződések évente újra kötött, több éven keresztül tartó munkavégzésről szóltak, folyamatos foglalkoztatásnak minősültek. A szerződésekben meghatározott feladatok között alaptevékenységi feladat ellátására vonatkozó foglalkoztatások is voltak, melyek díjazásának a külső személyi juttatások közé történő elszámolása szabálytalan.

•

Az érvényesítésre jogosult személyek közül egy főnek nem volt meg az Ámr. 135. §. (4) bekezdésben foglalt szakmai képesítése.

Az ÖM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok címe részére a 2008. évre a Kvtv. 51 067,7 M Ft kiadási, 5021,0 M Ft bevételi előirányzatot és 46 046,7 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 54 585,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 7074,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 36 019,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 11 491,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 42 721,9 M Ft, a bevételeknél 7428,1 M Ft, a támogatásoknál 36 019,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 7689,4 M Ft-ra teljesültek. Az előirányzat-módosítások végrehajtásával kapcsolatosan az ellenőrzés nem tudott meggyőződni a 6,3 M Ft átcsoportosított előirányzat cél szerinti felhasználásáról. A fejezeti általános tartalékból a GKM Külgazdasági-fejlesztési célelőirányzatra 25,3 M Ft-ot csoportosítottak át, a Zaragoza szakvilágkiállításon való részvételre. Az elszámolási kötelezettség előírása elmaradt. A kormányzati szerkezetátalakítást követően a GKM jogutóda, az NFGM 19,0 M Ft-ot csoportosított át a Turisztikai célelőirányzatra, azzal az MT Zrt. elszámolt. A fennmaradó 6,3 M Ft elszámolása a helyszíni ellenőrzésig nem történt meg. 126


Az ÖTM a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt-vel (BMSK Zrt.) 2007. december 27-én az Őrbottyán és térsége csatorna és szennyvízelvezetési rendszer kiépítése tárgyában támogatási, az Egyedi önkormányzati beruházások tárgyában koordinátori szerződést kötött. A támogatási és a koordinátori szerződés megkötésével egyidejűleg mindkét előirányzat teljes összegét (5100,0 M Ft és 863,5 M Ft) átutalták a BMSK Zrt-nek. A BMSK Zrt-nek átadott támogatásoknál nem az Ámr. 109/A § (1) bekezdése szerint jártak el, ez tette lehetővé az átadott pénzeszközök kamatoztatását. A Magyar Sport Háza (MSH) előirányzatból történt az MSH részbeni üzemeltetése, és a beruházás éves támogatása. Az MSH épületét a sportköztestületek, szakági szövetségek közös elhelyezésére hozták létre, amelyekkel bérleti szerződést kötött az MSH-val összeolvadt BMSK Zrt. A bérleti és üzemeltetési díjakat euróban határozták meg. Az MSH támogatás mellett a sportköztestületektől, szakági szövetségektől mindösszesen 136,7 M Ft bérleti díjat szedett be a BMSK Zrt., hat sportcélú fejezeti kezelésű előirányzat terhére. A bérleti és üzemeltetési díjakat euróban határozták meg. Az árfolyamveszteség így a sportszövetségeket hátrányosan érintette, a BMSK Zrt-nél pedig az árfolyamváltozásból keletkezett többletbevétel nyereséget jelentett tekintettel arra, hogy kiadásai forintban jelentkeztek.

A Turisztikai célelőirányzatból (10 459,8 M Ft) történő felhasználás meghatározó részét a Magyar Turizmus Zrt-nek (MT Zrt.) átutalt támogatás tette ki. Az MT Zrt. 2008. évi módosított támogatási szerződése szerint 7616,4 M Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült az előirányzatból. A 2007-ben (a 2008. évi támogatás terhére) kifizetett 3400,0 M Ft előleggel együtt az MT Zrt. részére mindösszesen 6427,3 M Ft-ot utaltak át. Előleg nyújtását sem az Ámr. sem a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet (TCr.), sem a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 8/2008. (HÉ. 41.) ÖM utasítás (Fejkezut.), sem a költségvetési alapokmány nem tette lehetővé. Az előleg nyújtása, valamint a korábbi évek túlfinanszírozása tette lehetővé az MT Zrt-nél a „kihelyezett” támogatások kamatoztatását. Az MT Zrt. finanszírozásakor, illetve a szerződésben meghatározott finanszírozási móddal megsértették az Ámr. 109/A. § (1) bekezdését. A 2008. évi módosított marketing keret 3930,0 M Ft volt, amelyet az MT Zrt-nek átutaltak, abból 2008-ban 3081,5 M Ft volt marketing célú teljesítés, mégis 2008. szeptemberétől utalták részére az 1/12 arányú marketingtámogatásokat (mindösszesen további 1566,7 M Ft-ot). Az MT Zrt. beszámolója szerint kötelezettségvállalások közül azonban 645,9 M Ft értékben 2008. december 31-én kötöttek szerződéseket, tehát az 1/12 arányú támogatás folyósításánál nem vették figyelembe a felhasznált támogatás mértékét. A 2007. évi ÖTM-MT Zrt. közötti támogatási szerződés 740,0 M Ft-ot biztosított, célfeladat kiegészítésre, amelyből 340,0 M Ft előző évi maradványt 2008. január 2-án utaltak át az MT Zrt-nek. Az MT Zrt. 2008. évi beszámolója szerint a 740,0 M Ft támogatásból 2008 végéig 337,7 M Ft-ot használtak fel. A 2010. évi Triatlon VB rendezésével kapcsolatban 10,0 M Ft-ot határoztak meg a módosított támogatási szerződésben. A támogatás megítélésénél nem kellő körül-

127


tekintéssel járt el az ÖM, hiszen a Kvtv. előirányzatai a 2008. évi feladatok finanszírozására szolgáltak. A támogatás 2008. decemberi átutalása is idő előtti volt.

Az MT Zrt. beszámolójának eltérő szerkezete, illetve az elszámoltatás hiányosságai hozzájárultak ahhoz, hogy nem volt megállapítható 80,4 M Ft értékben a cél szerinti felhasználás. A cél szerint kapott támogatások közül Tokiói turisztikai tevékenységre nyújtott 58,9 M Ft, a szigetközi és az Észak-magyarországi rendkívüli szúnyoginvázióra nyújtott mindösszesen 21,5 M Ft támogatás cél szerinti felhasználása nem szerepelt az MT Zrt. beszámolójában.

Az MT Zrt-nél keletkezett, tárgyévben fel nem használt, csak technikai kötelezettségvállalással alátámasztott támogatásokat nem minősítette az ÖM tárgyévben fel nem használt, és harmadik féllel kötött szerződéssel alá nem támasztott támogatásnak és nem intézkedett azok visszautalásáról. (Az MT Zrt. nyilatkozata szerint az ÖM részéről „eddig nem volt elvárás a kötelezettségvállalás megléte”.) Az MT Zrt. nyilatkozata szerint a technikai kötelezettségvállalások mögött csak az ÖM-mel kötött támogatási szerződések állnak. Ez azt jelenti, hogy esetükben harmadik féllel való szerződéskötés nem történt, ez szabad maradvány.

Az MT Zrt. beszámolójában – az év végén átutalt támogatásokon felül – 490,4 M Ft értékben jeleztek technikai kötelezettségvállalást. A 2007. évi célfeladatok kiegészítésre nyújtott 740,0 M Ft támogatásból 340,0 M Ft-ot 2008. január 2-án átutaltak, amelyet kötelezettségvállalás nem terhelt. A Regionális Marketing Igazgatóságok kötelezettségvállalásaiból 100,8 M Ft esetében jelöltek technikai kötelezettségvállalást. A 2008. évi szúnyoggyérítésre jóváhagyott 100,0 M Ft támogatásból 49,6 M Ft értékben csak technikai kötelezettségvállalás történt.

A 2007. évi MT Zrt. beszámoló szerint az aktív időbeli elhatárolásból 163,4 M Ft volt a 2007. évben kifizetett, 2008. évet érintő költség. Ez a tárgyévben felszabaduló támogatásokból keletkezhetett, ezek a tárgyéven túli kötelezettségvállalások. Az ÖM a 2007. évi beszámolót úgy fogadta el, hogy nem vizsgálta felül, milyen, 2007. évi feladatok elmaradásából keletkezett az aktív pénzügyi elhatárolás forrása. A 2008. évi marketing célú támogatást 100%ban átutalták az MT Zrt-nek. A tárgyévben felszabaduló támogatások meglétét alátámasztja, hogy az MT Zrt. 2007. évi beszámolója II. mellékletében mind az MT Zrt. központjában és a külképviseleteknél (138,4 M Ft), mind az „egyéb áthúzódó marketing feladatok” esetében (176,3 M Ft) szerepeltek csak technikai kötelezettségvállalással jelzett sorok, azaz tárgyévben fel nem használt, és harmadik féllel kötött szerződéssel alá nem támasztott támogatások. Ennek együttes összege (314,7 M Ft) biztosíthatta az MT Zrt. 2008. évi beszámolójának M/V. számú mellékletében (aktív időbeli elhatárolások) a 2008-ban kifizetett, 2009. évet érintő költségek 283,7 M Ft forrását.

128


Összességében megállapítható, hogy az MT Zrt. támogatása túlfinanszírozott volt. Az Ámr. 109/A. § (1) bekezdésétől eltérő finanszírozás, valamint az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerinti számadási kötelezettség előírásának, illetve ellenőrzésének elmulasztása hozzájárult ahhoz, hogy évek óta növekvő mértékben maradvány keletkezett az MT Zrt-nél, amely lehetővé tette a tárgyévi támogatásokból a következő évi kiadások finanszírozását. Mindezek tették lehetővé, hogy az MT Zrt-nél milliárdos nagyságrendben kamatoztattak költségvetési támogatásokat. Az MT Zrt. beszámolói szerint 2007. január 1-jén előleggel együtt 1917,1 M Ft, 2008. január 1-jén előleggel együtt 5079,3 M Ft, 2009. január 1-jén 2078,1 M Ft bankbetét volt.

A Turisztikai célelőirányzatból az MT Zrt-nek nyújtott támogatások elszámoltatási és elszámolási hiányosságai az ÖM beszámolójának megbízhatóságát befolyásolták. A BMSK Zrt. az Őrbottyán és térsége csatorna és szennyvízelvezetési rendszer kiépítése, valamint az Egyedi önkormányzati beruházások fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kihelyezett 5963,5 M Ft-ot, az MT Zrt. pedig a meghatározóan a Turisztikai célelőirányzat támogatásából keletkezett, 2008. január 1-jén 5079,3 M Ft-ot kitevő forrását bankbetétben kamatoztatta. A bekért adatszolgáltatás szerint az állami támogatások után a BMSK Zrt-nél mindösszesen 432,0 M Ft, az MT Zrt-nél 177,7 M Ft kamatbevétel keletkezett. A keletkezett kamatokból az ÖM a BMSK Zrt. esetében 66,6 M Ft befizetéséről intézkedett, mindösszesen 543,1 M Ft kamatbevételt nem fizettetett be. Az államháztartási kár ezt meghaladó, mivel a kormány a nemzetközi hiteleket a hazai kihelyezések betéti kamatainál magasabb kamatokkal veszi igénybe. Az ÖTM a BMSK Zrt-vel az Őrbottyán és térsége csatorna és szennyvízelvezetési rendszer kiépítése, valamint az Egyedi önkormányzati beruházások fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásában való közreműködésre vonatkozóan az alapszerződéseket kiegészítették egy lebonyolítói szerződéssel, amelyben meghatározták a két feladat ellátásával kapcsolatos díjakat. A BMSK Zrt. díját az átvett pénzeszközök egyéb bevételei biztosítják, a díjat meghaladó rész felhasználásáról az ÖM a döntést a szerződésben elhalasztotta. A két átadott előirányzat után (5,100,0 M Ft és 863,5 M Ft) 2008-ban 369,3 M Ft, illetve 62,7 M Ft kamatbevétel keletkezett, amelyből az ÖM 2008. utolsó negyedévében 35,4 M Ft, illetve 31,2 M Ft befizetéséről intézkedett. Utóbbi részlet terhére a BMSK Zrt-t megillető díjból 12,5 M Ft-ot visszautalt. A 2008-ban a két fejezeti kezelésű előirányzat támogatásából a BMSK Zrt-nél keletkezett 432,0 M Ft-ból mindössze 66,6 M Ft befizettetés történt, a fennmaradó kamat, 365,4 M Ft a helyszíni ellenőrzés időszakában is a Zrt-nél kamatozott. A Turisztikai célelőirányzatból az MT Zrt-nek az átutalt 3400,0 M Ft előleg és a 2007., valamint 2008. évi támogatások után 177,7 M Ft kamatbevétele keletkezett. A támogatási szerződésben a kamatok sorsáról nem rendelkeztek, az MT Zrt. számláján maradt. Az MT Zrt. 2008. évi beszámolója szerint a bankbetétállomány 2007. december 31-én (az előlegből és a korábbi évek kötelezettségvállalásaiból) 5079,3 M Ft, 2008. december 31-én 2078,1 M Ft volt.

129


Az ÖM fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak ugyan eleget tesz, de a feltárt hibák, hiányosságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról kialakított képet. A beszámoló összességében megbízható, valós képet ad a vagyoni, pénzügyi helyzetről, kivéve a Turisztikai célelőirányzatot: •

Az MT Zrt. elszámoltatásának rendje nem az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerint történt. Az Áht. szerinti számadási kötelezettségről sem a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendeletet, sem a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 8/2008. (HÉ. 41.) ÖM utasítás nem rendelkezett, és az MT Zrt. támogatási szerződésében sem e szerint írták elő az elszámolást. Az MT Zrt. beszámolója a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint az Szt. II. fejezete előírásai szerinti beszámoló a gazdasági társaság 2008. évi tevékenységéről, nem pedig Áht. 13/A. § (2) bekezdésének megfelelően a fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatás cél szerinti felhasználásának elszámolása. (Ilyen elszámolási kötelezettséget az ÖM részére nem írt elő.)

•

Az MT Zrt. beszámolója nem a támogatási szerződés mellékletében meghatározott támogatási címek szerint számolt be a támogatás felhasználásáról. A támogatási szerződés tartalmazta az ÖM által a Turisztikai célelőirányzatból meghatározott célokat. Az MT Zrt. beszámolójának eltérő szerkezete, illetve hiányosságai hozzájárultak ahhoz, hogy nem volt megállapítható 80,4 M Ft értékben a cél szerinti felhasználás.

•

Az MT Zrt-nél keletkezett, tárgyévben fel nem használt, csak technikai kötelezettségvállalással alátámasztott támogatásokat nem minősítette az ÖM szabad maradványnak, és nem intézkedett azok visszautalásáról. Az MT Zrt. beszámolójában – az év végén átutalt támogatásokon felül – 490,4 M Ft értékben jeleztek technikai kötelezettségvállalást.

•

Az MT Zrt. finanszírozásakor, illetve a szerződésben meghatározott finanszírozási módnál nem érvényesítették az Ámr. 109/A. § (1) bekezdése előírását (teljesítményarányos finanszírozás).

A beszámoló megbízhatóságát befolyásoló egyéb hiba: •

A fejezeti tartalékból a zaragozai szakvilágkiállítással kapcsolatban a GKMhez átcsoportosított 25,3 M Ft támogatásra vonatkozóan az átcsoportosítási dokumentumban az elszámolási kötelezettséget nem írták elő, és 6,3 M Ft elszámolása nem történt meg.

Egyéb, a beszámoló megbízhatóságát nem, de a gazdálkodásról kialakított képet befolyásoló szabálytalanságok: •

130

Az ÖM 2007 végén az Őrbottyán és térsége csatorna és szennyvízelvezetési rendszer kiépítése, valamint az Egyedi önkormányzati beruházások fejezeti kezelésű előirányzatok terhére 5963,5 M Ft-ot helyezett ki a Beruházási, Mű-


szaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt-nek (BMSK Zrt.), és 3400,0 M Ft előleget nyújtott az MT Zrt-nek. Az MT Zrt-nél 2008. január 1jén 5079,3 M Ft volt bankbetétben, meghatározóan a Turisztikai célelőirányzat támogatásából. •

Az állami támogatások után a BMSK Zrt-nél mindösszesen 432,0 M Ft, az MT Zrt-nél 177,7 M Ft kamatbevétel keletkezett. A keletkezett kamatokból az ÖM a BMSK Zrt. esetében 66,6 M Ft befizetéséről intézkedett, mindösszesen 543,1 M Ft kamatbevételt nem fizettetett be. Az államháztartási kár ezt meghaladó, mivel a kormány a nemzetközi hiteleket a hazai kihelyezések betéti kamatainál magasabb kamatokkal veszi igénybe.

•

A Hivatásos állomány életbiztosítása fejezeti kezelésű előirányzat terhére a BMSK Zrt-nek kifizetett 5,4 M Ft díj fizetése nem a költségvetési alapokmánynak megfelelően történt, és indokolatlan volt.

A helyszíni ellenőrzés során feltárt, a beszámoló megbízhatóságát befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az ÖM vezetése számára a következő javaslatokat tettük: Az ÖM igazgatását érintően: 1.

Intézkedjenek az igazgatás 2008. évi beszámolója mérlegében a befektetett eszközök között kimutatott, de nem az Igazgatás vagyonkezelésében lévő 468,3 M Ft állomány számviteli rendezése érdekében, az Szt. és a Vtv. hatályos előírásainak megfelelően. A fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően:

1.

Irják elő az elszámolási kötelezettséget az előirányzat-átcsoportosítások során minden esetben.

2.

Tartsák be a jövőben a Turisztikai célelőirányzatnál bevételeinek tervezésekor a TCr. 9. §-ának és a 18. § (2) bekezdés a) pontjának előírását.

3.

Vegyék figyelembe a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) 2009. évi finanszírozásánál az MT Zrt. 2008. évi beszámolójában szereplő, a tárgyévben fel nem használt, és harmadik féllel kötött szerződéssel alá nem támasztott támogatások összegét.

4.

Teremtsék meg az összhangot a TCr. és az Áht. között az MT Zrt. finanszírozási és ellenőrzési rendszerére vonatkozóan.

5.

Gondoskodjanak az Áht. 13/A. § (2) bekezdésének megfelelően a céljelleggel juttatott összegek elszámolása eredményeként az MT Zrt-t meg nem illető összeg költségvetésbe történő befizettetéséről, illetve a 2009. évi támogatásába történő beszámításáról.

6.

Intézkedjenek a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. lebonyolítói szerződése alapján keletkezett kamatokról.

131


7.

Írják elő a jövőben a gazdasági társaságok részére az előirányzatokat átadó szerződésekben a keletkezett kamatbevételek visszafizetési kötelezettségét.

8.

Módosítsák a sportköztestületek, szakági szövetségek bérleti szerződéseit annak érdekében, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok bérleti díjai kiszámíthatóak legyenek. A NUSI vezetői számára:

132

1.

Intézkedjenek a fedezetigazolásokat megelőzően a fedezetvizsgálatok végrehajtásáról, a szabad előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzéséről.

2.

Követeljék meg a kötelezettségvállalások haladéktalan nyilvántartásba vételét és naprakész vezetését.

3.

Tartassák be a számviteli elszámolások során a számviteli alapelveket és szabályokat, a valódiság elvét sértő könyvelések megszűntetése, az analitikus és főkönyvi elszámolások rendszeres egyeztetése érdekében.

4.

Fordítsanak figyelmet az előirányzatok és a KTK kódok év közbeni rendszeres egyeztetésére.

5.

Intézkedjenek annak érdekében, hogy a támogatások a támogatási keretek rendelkezésre állását követően a lehető legrövidebb idő alatt és szabályszerű ellenőrzéssel jussanak el a támogatottakhoz.

6.

Helyesbítsék, illetve egészítsék ki a kifogásolt szabályzatokat, követelje meg a szabályzatokban foglaltak maradéktalan betartását.

7.

Tartassák be a szakmai képesítésre vonatkozó előírásokat.


XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Az FVM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 337 432,9 M Ft kiadási, 135 801,0 M Ft bevételi előirányzatot és 201 631,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 392 570,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 171 274,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 206 747,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 14 548,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 344 630,1 M Ft, a bevételeknél 149 008,8 M Ft, a támogatásoknál 207 200,3 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 14 543,3 M Ft-ra teljesültek. Az FVM fejezet részére 2008. évre a Kvtv. 6780,0 M Ft központosított bevételt hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a bevételi előirányzat nem módosult, a teljesítés 9742,9 M Ft volt.

Az FVM központi igazgatása részére 2008. évre a Kvtv. 3163,3 M Ft kiadási, 216,5 M Ft bevételi előirányzatot és 2946,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 5154,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 734,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4412,3 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 7,5 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 5035,8 M Ft, a bevételeknél 708,8 M Ft, a támogatásoknál 4412,3 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 7,5 M Ft-ra teljesültek. Az FVM központi igazgatása 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • Az FVM központi igazgatása működésének és gazdálkodásának szabályzatainak pontosítása, illetve kiegészítése szükséges. Az Alapító Okiratban nem kerültek átvezetésre az előző évek átszervezései (pl. a KSZF és a Humán Jövő 2000. Kht. részére történt feladatátadások törlése elmaradt, stb). Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program és Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Technikai Segítségnyújtás létszámbővítésre vonatkozó 2005. éves ügyrendje nincs összhangban a szervezeti változásokkal és a köztisztviselőkre vonatkozó jogi szabályozással. A pénzkezelési szabályzat, a leltározási, Leltárkészítési és Selejtezési szabályzat és a bizonylati szabályzat kisebb pontatlanságokat, az értékelési szabályzat és a közszolgálati szabályzat kisebb hiányosságokat tartalmaz. Az Igazgatás folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői el-

133


lenőrzési rendszere megfelel a jogszabályi előírásoknak, de a minisztérium szervezeti átalakítása miatt az ellenőrzési nyomvonal aktualizálása nem történt meg. • A KSZF-nek még át nem adott eszközök leltározását nem mennyiségi felvétellel, hanem egyeztetéssel végezték. • A külföldi napidíjakra devizában felvett előlegek elszámolásánál az analitikus nyilvántartás bizonylatai között, az átvételt igazoló pénztárbizonylatokon az utalványozás elmaradt. Az előlegként elszámolt deviza visszavételezéséről nem készült bizonylat, hanem azt tényleges felhasználásként számolták el utólagosan. A felvett előleg és a tényleges felhasználás közötti eltérésről állítanak ki bizonylatot, sértve a Szt. 15. § (9) bekezdés alapján a bruttó elszámolás számviteli alapelvét. A napidíj elszámolásokat a főkönyvi könyvelésben a havi analitikus feladás alapján könyvelik összesített adatként. A könyvelési feladáshoz nem állítottak ki szigorú számadású vegyes könyvelési bizonylatot. • A beszámoló jelentés 21., 34., 35., 36. és 98. számú űrlapjain a ténylegesen kifizetett személyi juttatások bemutatásra kerültek, de a TS keret és a FAO keret terhére foglalkoztatottak létszámadatai nem kerültek kimutatásra. A fenti űrlapok adatai nem alkalmasak a tényleges egy főre jutó átlag jövedelem kiszámítására. Az Igazgatás 2008. éves költségvetése és az éves beszámoló jelentése az engedélyezett 374 fő létszámot tartalmazza, de nem került a költségvetésben megtervezésre és a beszámoló jelentésben elszámolásra, kimutatásra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Technikai Segítségnyújtási keret terhére és a Halászati Operatív Program TS kerete terhére engedélyezett létszám (együttesen 73 fő). A beszámoló jelentés szöveges indoklása szerint a TS keret terhére megbízási jogviszonyban foglalkoztatják a dolgozókat. A TS keret terhére foglalkoztatott dolgozók közül, véletlen mintavétellel kiválasztott dolgozók egyike sem megbízási jogviszonyban került felvételre, hanem a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) alapján határozott időtartalomra kinevezett köztisztviselőként alkalmazzák őket. Egy kiválasztott dolgozó kinevezési okmánya alapján megállapítható volt, hogy a minisztérium Agrár- vidékfejlesztési Főosztályára történt a dolgozó kinevezése, és egyidejűleg munkavégzésre átirányították az Ellenőrzési Osztályra. A dolgozók munkavégzésre történő átirányítása nem felelt meg a Ktv. 14. § (5)(6) bekezdéseiben foglalt előírásoknak. A TS keret terhére történő személyi juttatások és járulékok, valamint esetenkénti dologi kifizetések fedezetét az Igazgatás eredeti kiadási és bevételi előirányzatai nem tartalmazták. A kifizetéseket az Igazgatás megelőlegezte és azok fedezetét utólagos elszámolás alapján, az intézményi szintű előirányzat módosítást és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal általi átutalást követően, a fejezeti kezelésű támogatás értékű működési bevételek között elszámolja.

134


• Az FVM Ellenőrzési Osztályán – kapacitás hiánya miatt – az Igazgatásra vonatkozóan ellenőrzést 2008. évben nem terveztek és nem végeztek. Az FVM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím részére 2008. évre a Kvtv. 256 167,9 M Ft kiadási, 92 089,9 M Ft bevételi előirányzatot és 164 078,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 270 505,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 104 965,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 153 203,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 12 336,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 228 487,0 M Ft, a bevételeknél 85 624,0 M Ft, a támogatásoknál 153 658,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 12 336,6 M Ft-ra teljesültek. A számviteli politika előírásokat tartalmaz az előirányzatokat lebonyolító szervezetek (analitikus nyilvántartó helyek) által működtetett támogatástípusokhoz kapcsolódó követelések és kötelezettségek értékelésének szabályairól, de az együttműködési megállapodásokban ezek nem jelennek meg. Az analitikus nyilvántartóhelyek által követett értékelési gyakorlat nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben és a fejezet számviteli politikájában foglaltaknak. A költségvetés végrehajtásához szükséges döntési folyamatok szabályozását a fejezeti kezelésű előirányzatok eljárási rendje és a költségvetési alapokmányok nem teljes körűen tartalmazzák. Az eljárási rend nem tartalmazza az előirányzatok teljes körére vonatkozó szabályokat, valamint nem szabályozták az előlegek átadásának, elszámolásának kérdéseit, amely ellentétes az Áht. 24. § (9)(10) bekezdéseiben foglaltakkal. Az Egyes állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások – amely Folyó kiadások és jövedelemtámogatások fejezeti kezelésű előirányzat egyik kifizetési jogcíme – lebonyolításával a tárca megbízta a „Vágóállat-és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot” (VHT), valamint a „Baromfi Terméktanács a Baromfi- és Tojástermelők Szövetségét” (BTT). A feladatok finanszírozására 2008. év végén összesen 3100,0 M Ft előleg kifizetése történt a 10/5/8 Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzat terhére. 2008. december 12-én a VHT-nak 1000,0 M Ft-ot, december 22-én további 1500,0 M Ft-ot és a BTT-nek pedig 600,0 M Ft-ot utalt át a tárca anélkül, hogy a terméktanácsok a 2007. évben a feladatra átutalt összegekkel elszámoltak volna. 2007. december 13-án az FVM felügyeleti szerve átutalt a VHT-nak 2000,0 M Ft, a BTT részére 1500,0 M Ft támogatási előleget az egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának finanszírozására.

A két terméktanácsnak együttesen 2007. és 2008. év végén átadott 6600,0 M Ft támogatási előlegből a 2009. március 13-ai állapot szerint 4230,8 M Ft összeget használtak fel. Az átmenetileg szabad pénzeszközöket a terméktanácsok a számlavezető pénzintézeteknél kamatozó betétként lekötötték, amelyből 2008ban a VHT-nál 100 408,0 E Ft, a BTT-nél 81 697,0 E Ft kamatbevétel realizálódott.

135


A számvevők megállapítása alapján a közgazdasági szakállamtitkár 2009. május 28-án kelt 31390/2009. sz. levelében intézkedett a terméktanácsoknál keletkezett kamatbevételek elvonásáról.

Az FVM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak ugyan eleget tesz, de a feltárt hibák, hiányosságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról kialakított képet. A beszámoló összességében megbízható, valós képet ad a vagyoni, pénzügyi helyzetről, kivéve a következő előirányzatokat/mérlegsort: • A fejezeti kezelésű előirányzatok könyvviteli mérlegének 4. Egyéb követelések mérlegsorán kimutatott 16 349,7 M Ft összegű követelések nem felelnek meg az Áhsz. 9. sz. melléklet a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 2. c) pontjában foglalt azon követelménynek, hogy „Elkülönítetten kell kimutatni a tárgyévben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek)ben keletkezett követelésállományt”, valamint „a szabálytalan kifizetések miatti követeléseket”. A követelések értékelését a fejezet számviteli politikája tartalmazza, de a mérlegkészítéssel egy időben az értékelés végrehajtásáról a felügyeleti szerv nem győződik meg az analitikus nyilvántartó helyeknél. • A 10/5/8 Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatból a fejezet a VHT-nak és a BTT-nek 2008. december 12-én és 22-én 3100,0 M Ft támogatási előleget juttatott úgy, hogy a korábban átadott támogatási előleggel a támogatottakat nem számoltatta el, amely ellentétes a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. § (2) bekezdésében foglaltakkal. A támogatási előleg folyósításánál nem vették figyelembe az Ámr. 91. § (3) bekezdésében foglalt azon követelményt, hogy a támogatási előleg indokolt esetben a program beindításához, illetve likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben nyújtható. A felügyelet szerv nem szabályozta az Áht. 24. § (9)-(10) bekezdése alapján a támogatási előlegek folyósításának, elszámolásának rendjét. A terméktanácsoknak nyújtott előleg nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 16. § (4) bekezdésében foglalt lényegesség számviteli alapelvnek. A beszámolóban helytelenül kimutatott összeg a megbízható valós képet torzítja. • A 10/2/15 Központosított bevételekből finanszírozott intézményi feladatok előirányzatból 540,0 M Ft-ot fizettek ki az MgSzH részére TÉR feladatok végrehajtására. A kifizetés céltól eltérő felhasználásnak minősül, mert a fejezeti kezelésű előirányzatok eljárási rendjében foglalt céloknak nem felel meg, mivel az előirányzatból csak a szükségszerű intézményi feladatok finanszírozhatóak.

136


A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámoló megbízhatóságát befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az FVM vezetése számára a következő javaslatokat tettük: 1.

Kezdeményezzék az üzemeltetési tevékenységgel összefüggő még rendezetlen, át nem adott eszközök átadását a KSZF részére.

2.

Gondoskodjanak a teljesítményarányos finanszírozás bevezetéséről a terméktanácsoknál, valamint a 2008. évben a terméktanácsoknál realizálódott kamatbevételek elvonásáról.

3.

Rögzítsék az analitikus nyilvántartóhelyekkel kötött együttműködési megállapodásokban a követelések, kötelezettségek kezelésével kapcsolatos – a fejezet számviteli politikájában rögzített – követelményeket és a beszámoló készítése során győződjenek meg azok teljesítéséről.

4.

Gondoskodjanak arról, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok eljárási rendje valamennyi előirányzatra terjedjen ki és feleljen meg az Áht. 24. § (9)-(10) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.

137


XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM A HM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 319 689,5 M Ft kiadási, 17 501,3 M Ft bevételi előirányzatot és 302 188,2 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 354 630,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 28 574,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 309 861,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 16 194,4 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 324 994,6 M Ft, a bevételeknél 24 940,7 M Ft, a támogatásoknál 309 861,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 13 034,2 M Ft-ra teljesültek. A HM igazgatása költségvetési szerv részére a 2008. évre a Kvtv. alapján a felügyeleti szerv (Honvédelmi Minisztérium) 4827,6 M Ft kiadási, 62,2 M Ft bevételi előirányzatot és 4765,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 6679,8 M Ft-ra a bevételi előirányzat 230,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 6387,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 62,6 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 6424,9 M Ft, a bevételeknél 89,7 M Ft, a támogatásoknál 6364,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 59,3 M Ft-ra teljesültek. A számviteli alapelveket a mérlegtételek besorolásánál – a passzív pénzügyi elszámolások kivételével – betartották. Két esetben leszámláztak összesen 57,6 M Ft bérleti díjat és 11,6 M Ft áfát. A tételek mögött álló eszközök és gazdasági események nem a HM Igazgatás jogkörébe tartoztak, a beszámoló passzív pénzügyi elszámolások sorát szabálytalanul 69,2 M Ft-tal növelték.

A HM igazgatása nem rendszeres személyi juttatásainak eredeti előirányzata 674,7 M Ft, módosított előirányzata 1236,1 M Ft volt, a teljesítés 1259,2 M Ft volt. A külső személyi juttatások eredeti előirányzata 241,0 M Ft volt, mely 266,7 M Ft-ra módosult. Az előirányzat – 32,0 M Ft-os túllépéssel – 298,7 M Ft összegben teljesült. A túllépés oka a külső személyeknek fizetett jutalom volt. A dologi kiadások esetében az ellenőrzött tételeknél előfordultak fedezet nélküli kötelezettségvállalások, ellenjegyzések és nem cél szerinti felhasználás is. A fedezet nélküli kötelezettségvállalással és ellenjegyzéssel érintett ellenőrzött dologi tételek összértéke 69,2 M Ft volt. Két szerződés esetében nem volt megállapítható a pontos feladat és a szerződések cél szerinti teljesítése.

A karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai között 74,4 M Ft-ot karbantartási díj címén számoltak el. A szolgáltatást a HM KPÜ által nyilvántartott eszközökre vonatkozóan vették igénybe. A jogtalan elszámolás hatása az Áfa kiadások (14,9 M Ft), valamint a működési bevételek (89,3 M Ft) között is jelentkezett.

138


A 2007. évben a Kht-kal való kapcsolattartással megbízott HM Védelemgazdasági Főosztály a HM nevében kötött szerződést 2004-2006-ra visszamenően olyan ingó vagyontárgyak használatba adására, amelyek sem 2007-ben, sem 2008-ban nem a HM igazgatás, hanem más HM szervezet nyilvántartásában szerepeltek. A használatba vevő vállalta, hogy a használati díj összegéig karbantartási, felújítási feladatokat végez az ingó vagyontárgyakon. A HM igazgatás 2008 decemberében a 2004-2006-ra vonatkozóan leszámlázta a bérleti díjat és befogadott – ugyanilyen összegben – a karbantartási-felújítási díjra vonatkozó számlát, 89,3 M Ft értékben. A befogadott számlát helytelenül a HM igazgatás költségei között számolták el.

A HM igazgatás engedélyezett létszáma 499 fő, a statisztikai átlaglétszám az intézményi nyilvántartás szerint 489 fő volt. Az illetmény-számfejtési adatok, valamint a beszámoló alapján az átlagos statisztikai létszám az 506 fő volt. A HM Igazgatás 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozattal engedélyezett létszámkeretét (499 fő) túllépte. A HM észrevételében jelezte: „Az eltérés abból adódott, hogy a Magyar Köztársaság NATO-képviselet Védelmi Politikai Részlegéhez, illetve a Magyar Köztársaság állandó EBESZ Katonai Képviseletéhez áthelyezett személyek illetménye a HM Igazgatás címrend-kód terhére került elszámolásra. A HM SZÜO ezeket a személyeket létszámnyilvántartásában – helyesen – nem szerepeltette, mivel a két képviselet önálló munkaköri jegyzékkel rendelkezett. Ezen személyek nélkül a létszám az engedélyezett 499 fő alatt maradt volna”.

A HM igazgatása intézmény 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják: • A külső személyi juttatások előirányzat terhére szabálytalanul fizettek ki 45,5 M Ft jutalmat külső foglalkoztatottak részére, ezzel nem tartották be az Ámr. 58. § (4) bekezdését. • A dologi kiadások esetében az ellenőrzött tételeknél előfordultak fedezet nélküli kötelezettségvállalások, ellenjegyzések és nem cél szerinti felhasználás is 69,2 M Ft értékben. • A karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai között 74,4 M Ft-ot karbantartási díj címén számoltak el úgy, hogy az nem a HM Igazgatás jogkörébe tartozó eszközökre vonatkozott. A jogtalan elszámolás hatása az Áfa kiadások (14,9 M Ft), valamint a működési bevételek (89,3 M Ft) között is jelentkezett. A karbantartási díj és áfa fedezete szabálytalanul a nem a HM Igazgatás jogkörébe tartozó eszközök bérleti díja volt. • Az Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások sorban szereplő összegből 7,8 M Ft (és 1,6 M Ft áfa) cél szerinti felhasználását nem támasztották alá. • A kötelezettségvállalással terhelt 7,9 M Ft-ra nem volt fedezet.

előirányzat-maradvány

összegéből

139


Egyéb, a beszámoló megbízhatóságát nem, de a gazdálkodásról kialakított képet befolyásoló szabálytalanságok: • A HM SzMSz nem teljes körűen felelt meg az Ámr. 10. § (5) bekezdése előírásainak. Az SzMSz emellett nem biztosította a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal szervezeti függetlenségét. • A HM Igazgatás gazdálkodó szervezete nem rendelkezett az Ámr. 17. § (5) bekezdésében meghatározott ügyrenddel. • A gazdálkodási szabályozások nem írták elő a kötelezettségvállalások „0”-ás számlaosztályban való nyilvántartásának kötelezettségét. A HM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím részére a 2008. évre a Kvtv. 57 818,4 M Ft kiadási, 2200,0 M Ft bevételi előirányzatot és 55 618,4 M Ft támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 43 406,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 3259,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 39 679,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 466,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 41 240,9 M Ft, a bevételeknél 1509,8 M Ft, a támogatásoknál 39 679,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 216,5 M Ft-ra teljesültek. Az SzMSz szerint az ágazati célelőirányzatok kezelésével kapcsolatos pénzügyi feladatok irányítása a HM KPÜ, a beruházási előirányzatok szakmai és pénzügyi kezelése a HM IÜ feladata volt. A HM KPÜ és a HM IÜ külön SzMSz-szel rendelkezett, de nem rendelkeztek az Ámr. 17. § (5) bekezdésében előírt ügyrenddel. Az előirányzatokat kezelő szervezetek körét a fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi felhasználásának rendjéről szóló 18/2008 (HK 5.) HM utasítás (Utasítás) határozta meg. A 102/2007 (IX. 28.) HM utasítás 16. § (1) bekezdésének előírása szerint a honvédelmi szerv vezetőjének gazdálkodási intézkedést kell kiadni. A fejezeti kezelésű előirányzatokat szakmailag kezelő HM szervezetek a HM KPÜ és a HM IÜ kivételével ezt elmulasztották. A mérlegben a befektetett eszközök kimutatott értéke (765,2 M Ft) nem egyezett az analitikus nyilvántartással (48,9 M Ft). Az eltérés 716,3 M Ft, amely teljes egészében abból származott, hogy az aktivált eszközöket továbbra is befejezetlen beruházásokként állítottak be a beszámolóba. A Beruházások alcímet 2008. év végéig szakmailag és pénzügyileg kezelő HM IÜ 2008 novemberében a 2008. évi nyitó befejezetlen állományból és a 2008. évi beruházásokból összesen 716 ,3 M Ft értékben tárgyi eszközöket helyezett üzembe. Az ESZKÖZ rendszerben (Eszköznyilvántartó rendszer) az aktivált eszközöket az 1/3. alcímen, a HM IÜ-nél nyilvántartásba vették. A befejezetlen állományról a HM IÜ nem vett fel leltárt. A IV. negyedévi befejezetlen beruházás állományváltozásról szóló adatszolgáltatást a HM IÜ 2009. február elején megküldte a HM KPÜ Számviteli Osztálya részére, az azonban a beszámoló készítése előtt nem könyvelte a befejezetlen beruházás állományának csökkenését a HM IÜ-nél. Emiatt a fejezeti kezelésű előirányzatok vagyonát a valóságosnál 716,3 M Ft-tal magasabb összegben állította be a beszámolóba.

140


A Kht-k által ellátott állami feladatok támogatásával kapcsolatban nem írták elő az Áht. 13/A § (2) bekezdése szerinti számadási kötelezettséget. A cél szerinti felhasználás ellenőrzését a Kht-k közhasznúsági jelentései, számszaki és szöveges beszámolói, közgyűlési és felügyelő bizottsági jegyzőkönyvei alapján ellenőrizték. A szöveges beszámolóban a Beruházások értékelésénél helytelenül mutattak ki befejezetlen állományként a MH Központi Honvédkórház beruházásnál 680,9 M Ft-ot. Befejezetlen állomány az analitikus nyilvántartás szerint nem volt. A Katonai Védelmi beruházásoknál a kimutatott befejezetlen állomány 84,4 M Ft, a helyes összeg 48,9 M Ft. A HM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásainak ugyan eleget tesz, de a feltárt hibák, hiányosságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról kialakított képet. A beszámoló összességében megbízható, valós képet ad a vagyoni, pénzügyi helyzetről, kivéve a következő mérlegsorokat: • A fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegében a Beruházások, felújítások, valamint a Tőkeváltozások értékét 716,3 M Ft-tal nagyobb összegben mutatták ki a valós értéknél. Egyéb, a beszámoló megbízhatóságát nem, de a gazdálkodásról kialakított képet befolyásoló szabálytalanságok: • A gazdálkodási tevékenységének szabályozásánál nem tartották be a 18/2008. (HK 5.) HM utasítás, valamint a 102/2007. (HK 18.) HM utasítás előírásait. • A HM pénzügyi kezelést ellátó szervezeteinek gazdálkodási szabályzatai hiányosak voltak, illetve aktualizálásuk elmaradt. • A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése során az alábbiak szerint nem tartották be a gazdálkodási szabályzatok előírásait: A beruházási előirányzatoknál az ellenőrzött tételek 50%-ánál hiányzott az ellenjegyzés és/vagy az érvényesítés; Az ágazati célelőirányzatoknál a kötelezettségvállalási és előirányzat-átadásra vonatkozó szerződéseket az ellenőrzött esetekben – három kivétellel – nem ellenjegyezték, a – társadalmi szervezetek támogatásai kivételével – a kifizetési bizonylatokat nem, vagy formai hiányosságokkal érvényesítették és nem használták az Utasítás 9. § (10) sz. bekezdésében és mellékletében előírt utalványt; A Kht-k által ellátott állami feladatok finanszírozása előirányzatnál nem ellenőrizték azt, hogy a Kht.-k működése összhangban van-e a szakfeladatra biztosított támogatás mértékével.

A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámoló megbízhatóságát befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében a HM vezetése számára a következő javaslatokat tettük: 141


A HM igazgatását érintően: 1.

Gondoskodjanak arról, hogy az SzMSz és a gazdálkodási szabályzatok teljes körűen megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak.

2.

Gondoskodjanak arról, hogy a HM alapítású közhasznú társaságok vagyonkezelésével kapcsolatos nyilvántartási és gazdálkodási feladatok ugyanazon szervezetnél valósuljanak meg.

3.

Gondoskodjanak arról, hogy a dologi kiadások, nem rendszeres személyi juttatások és a külső személyi kiadások esetében csak az Áht. 93. § (1) bekezdése előírásának betartásával vállaljanak kötelezettséget. A HM fejezeti kezelésű előirányzatait érintően:

142

1.

Gondoskodjanak a gazdálkodó szervezetek ügyrendjeinek elkészítéséről.

2.

Gondoskodjanak a gazdasági folyamatok teljes körű szabályozásáról, és a gazdasági szabályzatok aktualizálásáról.

3.

Gondoskodjanak az Ámr. 13/A. § (2) bekezdése alapján a közhasznú társaságok támogatásával kapcsolatban a számadási kötelezettség előírásáról, és a cél szerinti felhasználás ellenőrzéséről.


XIV. IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Az IRM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 340 752,8 M Ft kiadási, 15 003,8 M Ft bevételi előirányzatot és 325 749,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 392 847,2 M Ftra, a bevételi előirányzat 22 828,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 360 385,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 9633,9 M Ft volt. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 372 149,1 M Ft, a bevételeknél 20 610,8 M Ft, a támogatásoknál 360 516,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 7809,9 M Ft-ra teljesültek. Az Igazságügyi Hivatal (IH) költségvetési szerv részére a 2008. évre a Kvtv. 5374,0 M Ft kiadási előirányzatot, és költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 6323,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 171,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 6070,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 82,3 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 6217,1 M Ft, a bevételeknél 174,2 M Ft, a támogatásoknál 6070,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 82,3 M Ft-ra teljesültek. Az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI) részére a 2008. évre a Kvtv. 2770,4 M Ft kiadási, 600,0 M Ft bevételi előirányzatot és 2170,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2945,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 620,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 2309,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 15,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 2799,1 M Ft, a bevételeknél 770,1 M Ft, a támogatásoknál 2309,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 15,7 M Ft-ra teljesültek. A Rendőrtiszti Főiskola (RTF) részére a 2008. évre a Kvtv. 1365,6 M Ft kiadási, 191,8 M Ft bevételi előirányzatot és 1173,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1802,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 285,7 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1498,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 18,9 M Ft volt. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1737,9 M Ft, a bevételeknél 330,9 M Ft, a támogatásoknál 1498,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 18,9 M Ft-ra teljesültek. Az IH, az ISZKI és az RTF intézmények 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. előírásai szerint készítették el. Az intézmények gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámolók a költségvetési szervek vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adnak. Az IRM igazgatása részére a 2008. évre a Kvtv. 5632,2 M Ft kiadási, 2334,7 M Ft bevételi előirányzatot és 3297,5 M Ft költségvetési támogatást ha143


gyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 7644,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 3674,7 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 3808,6 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 161,0 M Ft volt. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 7368,8 M Ft, a bevételeknél 3851,4 M Ft, a támogatásoknál 3808,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 141,0 M Ft-ra teljesültek. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) a részére 2008. évre a Kvtv. 1683,3 M Ft kiadási előirányzatot és költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1917,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 9,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1889,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 18,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1850,0 M Ft, a bevételeknél 9,4 M Ft, a támogatásoknál 1889,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 18,1 M Ft-ra teljesültek. A Központi Gazdasági Főigazgatóság (KGF) részére a 2008. évre a Kvtv. 1674,5 M Ft kiadási, 565,7 M Ft bevételi előirányzatot és 1108,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2498,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 753,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1503,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 241,5 M Ft volt. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 2339,9 M Ft, a bevételeknél 706,6 M Ft, a támogatásoknál 1503,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 241,5 M Ft-ra teljesültek. Az IRM igazgatása, az RSZVSZ és a KGF intézmények 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és a 249/2000. (XII.24.) Korm rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmények gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámolók a költségvetési szervek vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adnak. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: Az IRM igazgatását érintően: • A megbízásos jogviszony keretében történő – munkaviszonyra jellemző – foglalkoztatás nincs összhangban a Ktv. 1. § (9) bekezdésében foglaltakkal, mivel ezek a feladatok kizárólag közszolgálati jogviszonyban végezhetők. • Közbeszerzés nélkül szereztek be 88,0 M Ft értékben étkezési- és ajándékutalványokat, mellyel kapcsolatban 91,0 M Ft kifizetés történt, mely nem felel meg a Kbt. 40. §-ában foglalt előírásoknak. • Közbeszerzési eljárás mellőzésével és a kifizetési összeg megjelölése nélkül kötöttek Megállapodást a Cégközlöny szerkesztésével, kiadásával és a Honlap működtetésével kapcsolatos szolgáltatás igénybevételére. Az IRM kötelezettséget vállalt a Cégközlöny kiadásából (megjelentetéséből) származó bevételek által nem fedezett szükséges és igazolt költségek megtérítésére, melynek eredményeként 2008 évben a költségek megtérítésére 149,2 M Ft értékű szál144


lítói számlát egyenlítettek ki és számoltak el a központi költségvetés központosított bevételéből. A közbeszerzés és a szerződéskötés szabályainak nem megfelelő értelmezése, illetve figyelmen kívül hagyása nem felel meg a Kbt. 2. §-ában és a 35-39. §-aiban, valamint az Ámr. 57/A. § (1) bekezdés b, pontjában és 9. § (8) bekezdésében foglalt előírásoknak. A jogszabályi előírásokkal ellentétben a Megállapodás nem tartalmazta a szolgáltatásért kifizetendő összeget. Az előre összegszerűen nem meghatározott fizetési kötelezettség, a nem kellően alátámasztott, nem ellenőrizhető teljesítmény alapján felmerülő költségek vállalása nincs összhangban az Ámr. 9. § (8) bekezdésében megfogalmazott gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményével sem. Az RSZVSZ-t érintően: • Az intézmény szervezeti és gazdálkodási szabályozottsága nem teljes körű. • Az immateriális javak és tárgyi eszközök besorolása szabálytalan, emiatt az immateriális javak mérlegsor számszerűsített hibája 2,0 M Ft, a tárgyi eszközöké 0,4 M Ft. A 2008. évben vásárolt szellemi termékek besorolása nem felel meg az Szt. 25. § (6) bekezdése előírásainak, mely rendszerhibának minősül. • A kötelezettségvállalás nyilvántartásának 2008. évben folytatott gyakorlata sérti az Ámr. 134. § (3), (9) és (13) bekezdésének előírásait. A hiba rendszerhibának minősül. • A 2008. évi előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terheltként kimutatott 67,4 M Ft-os értékéből 14,0 M Ft-ot nem támaszt alá szabályos kötelezettségvállalási dokumentum. A KGF-et érintően: • A Főigazgatóság belső szervezeti és számviteli szabályzatai döntően 2003. és 2005. évben kerültek kiadásra. A jogszabályok változása és a Főigazgatóság jelentős szervezeti változásai miatt azok nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, aktualizálásra szorulnak. • A Főigazgatóság mérlegében 130,3 M Ft értékben árukészlet szerepel a 35. sorban. Ugyanakkor a leltár bűnügyi szakértői vizsgálathoz szükséges anyagok, vegyszerek, irodaszerek, szakmai anyagok, munka- és védőruhák, valamint kis értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, melyek az Szt. 26. és 28. §-ai és az Áhsz. 15. és 18. §-ai értelmében anyagok és a mérleg 31. sorában kell kimutatni. A mérleg valódiságát a szabálytalanul besorolt 130,3 M Ft értékű forgóeszköz nem befolyásolja, de szükséges besorolás önrevízióval történő helyesbítése. • 2008. évben a vevő követelések jelentősen nőttek. A lejárt követelések behajtására a Főigazgatóság nem intézkedett. Az éven túli követelések esetében értékvesztés elszámolására nem került sor. • Az előző évi előirányzat maradvány felhasználása összegében megegyezett a tervezettel, de összetételében jelentősen eltért. A jóváhagyottól eltérő felhasználásra az intézmény vezetője a felügyeleti szervtől nem kért engedélyt, erre vonatkozó jogszabályi előírás nincs.

145


A Büntetés-végrehajtás (BV) cím részére a 2008. évre a Kvtv. 38 779,7 M Ft kiadási, 2715,6 M Ft bevételi előirányzatot és 36 064,1 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 49 684,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 3257,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 45 304,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1121,9 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 47 590,1 M Ft, a bevételeknél 3212,7 M Ft, a támogatásoknál 45 304,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 966,9 M Ft-ra teljesültek. A Rendőrség cím részére a 2008. évre a Kvtv. 216 429,2 M Ft kiadási, 4660,7 M Ft bevételi előirányzatot és 211 768,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 257 659,9 M Ftra, a bevételi előirányzat, 8974,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 245 646,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 3038,6 M Ft volt. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 245 592 2 M Ft, a bevételeknél, 8908,6 M Ft, a támogatásoknál 245 646,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 3038,6 M Ft-ra teljesültek. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) cím részére a 2008. évre a Kvtv. 5718,1 M Ft kiadási, 254,4 M Ft bevételi előirányzatot és 5 463,7 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 6854,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 535,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 6244,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 74,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 6 453,5 M Ft, a bevételeknél 358,2 M Ft, a támogatásoknál 6244,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 74,1 M Ft-ra teljesültek. Az Oktatási Igazgatás (OI) cím részére a 2008. évre a Kvtv. 4506,4 M Ft kiadási, 563,2 M Ft bevételi előirányzatot és 3943,2 M Ft támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a költségvetési kiadási előirányzat 6335,7 M Ftra, a bevételi előirányzat 1033,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 5105,1 M Ftra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 197,6 M Ft volt. A tényleges teljesítés kiadásoknál 5771,2 M Ft, a bevételeknél 944,1 M Ft, a támogatásoknál 5105,1 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 179,8 M Ft-ban teljesültek. A BV, a Rendőrség, a BÁH és az OI címek ellenőrzése a címhez tartozó intézmények 2008. évi beszámolóinak összesített pénzforgalmi jelentése alapján történt, alapvető vizsgálati eljárások (elemző eljárások, adatok tesztelése, tranzakciós vizsgálat) alkalmazásával. Az ellenőrzésünk során elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a címek zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai a számviteli törvényben foglaltak és a 249/2000. (XII.24.) Korm rendelet. előírásai alapján kerültek kimunkálásra. A címek 2008. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai megbízhatóak, a következők figyelembevételével: A BV címet érintően: • A BV címnél a Tiszalöki Országos BV Intézetnél a műszaki ellenőri és PPP lebonyolítási díj könyvelése nem volt helyes, mert az, az „ingatlanok és va-

146


gyonértékű jogok” mérlegtételében szerepel, az „idegen tulajdonon végzett beruházások” helyett. A hiba a mérleg valódiságát nem befolyásolja. • A 2008. március 1-jei hatállyal alapított Szombathelyi Országos Bv. Intézet részére a felügyeleti szerv nem hagyott jóvá költségvetést, az intézmény könyvelést és pénzügyi-számviteli nyilvántartást nem vezetett. A működés finanszírozása 2008. márciustól a tevékenységet gyakorlatilag már nem folytató Vas Megyei Bv. Intézet előirányzatából szabálytalanul, de a feladat ellátását biztosítva történt, a könyvelést és a számviteli nyilvántartást is a Vas Megyei Bv. Intézet végezte. Az alkalmazott technika miatt a 2008. évközi pénzforgalom a két érintett intézménynél nem a valóságot tükrözi. Cím szinten a beszámoló pénzforgalmi jelentése a valóságot tükrözi. • A kodifikációs rendezetlenségeket tetézte, hogy a Szombathelyi Országos Bv. Intézetnél a munkatársak áthelyezésének dokumentálása a 2008. évben jóváhagyott állománytábla hiányában nem történt meg. A Rendőrség címet érintően: • A Rendőrség vizsgált intézményeinek belső szabályzatai csak részben aktualizáltak. Az ORFK a Közbeszerzési Szabályzatot nem adta ki, a BRFK a Közszolgálati Szabályzatot nem helyezte hatályba. • A 2008. január 1-jétől létrehozott regionális GEI-ek tekintetében év közben szabályozásbeli problémák merültek fel, mert a szervezetek létrehozásával egyidejűleg, a hozzájuk tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmények gazdasági szervei megszűntek. A GEI-k feladatait az IRM szakállamtitkára által csak 2008 szeptemberében jóváhagyott, a GEI-k és az adott megyei rendőr-főkapitányságok között megkötött együttműködési megállapodások tartalmazták. • A folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés érdemben nem működött, az új gazdálkodási rendszerben az ellenőrzési nyomvonal nem készült el, a folyamatgazdák nem kerültek kijelölésre. A regionális GEI-k létrehozásával a FEUVE rendszert új alapokra helyezése nem történt meg, a gyakorlatban ennek hiánya mind az új szabályozók kidolgozásában, mind a működtetésben kockázatokat eredményezett. Tekintettel arra, hogy a regionális GEI-ek az ORFK GF szervezetébe tartoznak, a FEUVE szabályzatot egységesen a Főigazgatóságnak indokolt kiadni a GEI-ek vonatkozásában. • Az intézmények egy része a kötelezettségvállalás rendjét nem szabályozta le teljes körűen, ott ahol szabályozott volt a gyakorlat eltért a szabályozástól. • Az integráció során a Határőrség az ORFK-nak 8,6 M Ft – előző évekből származó – rendezetlen előlegtartozást adott át. A kintlévőségből 2008. évben mindösszesen 50 E Ft került rendezésre. A fennmaradó összeg rendezése az ellenőrzés befejezéséig nem kezdődött el. A kintlévőségek egy része 2004. óta halmozódott fel. A feltárt hibák a pénzforgalom valódiságára nincsenek hatással. A kötelezettségvállalás szabályozásának és gyakorlatának jelzett hiányosságai rendszerhibának minősülnek.

147


A BÁH címet érintően: •

Nem szabályozták a külföldiektől lefoglalt pénzeszközök nyilvántartásának és felhasználásának rendjét. Szabályzat hiányában az alkalmazott eljárás szabályossága nem ítélhető meg. A Hivatal házipénztárában kezelt, külföldiektől lefoglalt pénzeszközök záró állományát a mérlegben nem mutatták ki. A pénzeszközök mérlegcsoport értéke helyesen 0,7 M Ft-tal több lenne. A kiutazási költségek ellentételezésére az előirányzat-felhasználási keretszámlára befizetett összeggel a 2008. évi dologi kiadási előirányzatot csökkentették annak ellenére, hogy a külföldiek kiutazása, csak 2009. évben valósult meg. Ezért a tőkeváltozás 0,3 M Ft-tal, a tartalékok mérlegsor értéke helyesen 0,4 M Ft-tal magasabb.

•

A Debreceni Befogadó Állomáson 2008. évben végrehajtott 24,7 M Ft értékű gázellátó felújítást az ingatlanok között aktiválták, értékcsökkenést számoltak el – 53,8 E Ft összegben – annak ellenére, hogy a szakhatóság a szükséges engedélyeket nem adta ki, a gázvezeték nincs használatban. Az ingatlanok mérlegsor értéke helyesen 29,6 M Ft-tal kevesebb, a beruházásoké ugyanezen összeggel több. A beruházás után elszámolt 0,05 M Ft értékcsökkenés nem szabályos, amely a tőkeváltozás mérlegsor összegét befolyásolja ugyanilyen összegben.

•

A Hivatal esetében a kötelezettségvállalás folyamatában a teljesítésigazolás gyakorlata nem volt teljes körűen szabályozott, így a gyakorlat szabályossága nem ítélhető meg.

Az OI címet érintően: • Két intézmény (MRSZ, KRSZ) beszámolójában a kormányzati hatáskörű előirányzat módosítás és a felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosítás között 42,0 M Ft eltérés van. A cím beszámolójában a kormányzati hatáskörű előirányzat-módosítás 290,7 M Ft, a helyes összeg 332,7 M Ft, a felügyeleti hatáskörű módosítások a cím beszámolójában 905,4 M Ft, a helyes összeg 863,4 M Ft lenne. Az előirányzat módosítások a beszámoló valódiságát nem befolyásolják, mert összességében az előirányzat-módosítás összege helyes, csak a hatáskör szerinti megbontása hibás. • A 2008. évben saját dolgozó, illetve más magánszemély részére kifizetett (1,7 M Ft összegű) kártérítés után elmaradt az adó felszámítása, bevallása és befizetése. A beszámolót érintő számszerűsíthető hiba mértéke jelentéktelen, de az APEH felé a szükséges önrevíziót el kell végezni. Az OI címnél az összes intézményt auditáltuk. A rendészeti szakközépiskolák közül a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolával kapcsolatban az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják: • A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola ingatlanjait 2004. december 31-ével piaci értékre értékeltette. Értékhelyesbítést és értékelési tartalékot számolt el. A piaci értéket az MRSZ 2004. óta nem változtatta, újabb értékelésre nem került sor, az értékelési különbözettel az Szt. 58. §-ában foglalt előírásával ellentétben növelték a bruttó értéket és ezután a növelt bruttó érték után szá148


molták el az értékcsökkenést. Ebből adódóan az elszámolt értékcsökkenés magasabb volt az elszámolható összegnél, a nettó érték pedig alacsonyabb a kimutatható értéknél. A szabálytalan számviteli elszámolások miatt a tárgyi eszközök mérleg értéke nem a valóságot tükrözi. A helytelenül elszámolt értékcsökkenés négy év alatt 170,0 M Ft (a 2008. évi költségvetést érintően 40,0 M Ft), amely a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola mérleg főösszegének 2,5%-a. Az IRM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok címe a részére 2008. évre a Kvtv. 56 819,4 M Ft kiadási, 3117,7 M Ft bevételi előirányzatot és 53 701,7 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 49 182,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 3513,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 41 004,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 4664,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 44 429,3 M Ft, a bevételeknél 1344,6 M Ft, a támogatásoknál 41 136,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 3033,0 M Ft-ra teljesültek. Az IRM fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az IRM fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről összességében megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével: • Az IRM Igazgatás Költségvetési és Gazdasági Főosztályának Ügyrendje nem tartalmazza teljes körűen a dolgozók feladat-, hatás- és jogköreit, a pénzügyi kezelést ellátó munkatársak munkaköri leírásának aktualizálása nem történt meg, az SzMSz nem terjed ki az Ámr. 10. §-ában előírt valamennyi tartalmi elemre. • A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló szabályzat nem tartalmazza az év közben létrehozott fejezeti kezelésű előirányzatokat és a fejezeti kezelésű előirányzatokból támogatott Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány több korábban hatályos gazdálkodási szabályzatát, annakk módosítása ellenére nem helyezték hatályon kívül. • Nem történt meg a belső ellenőrzési munkatervtől történő eltérés engedélyezése. • Nem dolgozták ki teljes körűen a pályázati rendszert valamennyi, pályáztatás útján megvalósuló törvényi sornál („Energia-racionalizálás” előirányzat esetében elmaradt). • A főkönyvi kivonat II. állományi számlán jelenítette meg befejezetlen beruházásként nyilvántartott vagyoni értékű jogot.

149


• Nem minden esetben volt összehangolva a megbízási szerződések és a feladat végrehajtásának ideje. • A „Társadalmi önszerveződések támogatása” és az „Alapítványok támogatása” alcímbe tartozó előirányzatoknál a támogatott szervezetekkel kötött támogatási szerződésekben meghatározott elszámolási határidő nem biztosítja, hogy a következő évben juttatott támogatás első részlete mindaddig ne kerülhessen kiutalásra, ameddig az előző évi szakmai és pénzügyi elszámolás elfogadása nem történt meg, a beszámoló nem felelt meg a támogatási szerződésben foglaltaknak (Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány). A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámoló megbízhatóságát lényegesen nem befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében javaslatokat tettünk a pénzügyminiszter, az IRM miniszter és a fejezet alá tartozó intézmények/címek vezetői részére. Javaslataink a beszámolókat minősítő véleményben megfogalmazott szabályozásbeli, pénzforgalmi és vagyon-elszámolási hiányosságok kiküszöbölésére irányultak.

150


XV. NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Az NFGM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. (a 2067/2008. (V. 31.) és a 2099/2008. (VII. 24.) Korm. határozatokban foglalt átrendezéseket figyelembe véve) 78 001,3 M Ft kiadási, 6219,5 M Ft bevételi előirányzatot és 71 781,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 119 055,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 8137,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 66 164,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 44 753,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 83 482,9 M Ft, a bevételeknél 8237,7 M Ft, a támogatásoknál 66 164,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 37 781,4 M Ft-ra teljesültek. Az NFGM fejezet részére 2008. évre a Kvtv. 40,0 M Ft központosított bevételt hagyott jóvá, amely a beszámolási időszakban nem módosult, a teljesítés 346,9 M Ft volt.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. törvénnyel a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2008. május 15. napjával létrehozta az NFGM fejezetet. A törvény előírásának végrehajtására a Kormány, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2008. évi XX. törvény 2. §-ából eredő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 2067/2008. (V. 31.) és a 2099/2008. (VII. 24.) Korm. határozatokban rendelkezett. A Korm. határozat előírása szerint az NFGM fejezet a GKM fejezet bázisán jött létre. Az NFGM Igazgatása részére a 2008. évre a Kvtv. 6555,0 M Ft kiadási, 366,5 M Ft bevételi előirányzatot és 6188,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 10 273,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 309,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 6580,6 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 3383,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 9246,4 M Ft, a bevételeknél 307,8 M Ft, a támogatásoknál 6580,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 3337,2 M Ft-ra teljesültek. Az NFGM Igazgatása 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják: • A 01 könyvviteli mérleg Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) sorának 642 0 M Ft-os nyitó állománya 2008. év végére 0,2 M Ft-ra csökkent. A 641,8 M Ft-os állományváltozás kivezetésének szabályszerűségét jelen vizsgálat lezárásának időpontjáig a vizsgált fél által átadott dokumentumok nem támasztották alá megfelelően. Ez az eljárás ellentétes a számvi151


telről szóló 2000. évi C. törvény 15. § (3) bekezdésben foglalt valódiság elvével, amely szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, a kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. • A 01 könyvviteli mérleg Tartósan adott kölcsön sorának 2008. december 31-i 187,4 M Ft összege tartalmazza a KHEM fejezethez átkerült dolgozók tartozásállományát is 78,0 M Ft összegben, melyet a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. tv. végrehajtására a KHEM és NFGM között 2008. augusztus 18-án létrejött Költségvetési Megállapodás 6. c. melléklete alapján a KHEM fejezetnek kellett volna átadni. Az NFGM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok részére a 2008. évre a Kvtv. 65 486,3 M Ft kiadási, 603,0 M Ft bevételi előirányzatot és 64 883,3 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 102 167,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 2571,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 58 227,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 41 369,3 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 68 312,9 M Ft, a bevételeknél 2756,3 M Ft, a támogatásoknál 58 227,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 34 443,5 M Ft-ra teljesültek. A kormányzati szerkezetátalakítással kapcsolatos előirányzatokat, pénzforgalmat érintő feladatok végrehajtása a vonatkozó Korm. határozatoknak és a fejezeti megállapodásoknak megfelelően szabályszerűen megtörtént. Az átadók könyvviteli mérlegeiben szereplő eszközök és források, fejezetek közötti megosztásához a 2008. június 30-i fordulónapra elkészített költségvetési beszámoló könyvviteli mérlege szolgált alapul. Az átadó NFGM az átmeneti időszak alatt gondoskodott a Kincstárnál és a főkönyvi nyilvántartásban a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások és bevételek rendezéséről.

Az NFGM mint átvevő fejezet az ÖM-től 2008. június 30-i állapot szerint az Építésügyi célelőirányzatok törvényi soron, 662,5 M Ft függő bevételt és 306,8 M Ft átfutó továbbutalandó bevételt vett át, amely már több éve, gyakorlatilag 2001. évtől halmozódó, több ezer darab rendezetlen tétel összessége volt. Az ÖM tehát a 2067/2008. (V. 31.) Korm. határozat 10. c.) pontjának előírásaival ellentétben nem gondoskodott a függő, átfutó bevételek rendezéséről. Az NFGM Költségvetési és Kontrolling Főosztálya előtt a tényleges, jegyzőkönyvi átvétel 2008. augusztus 29-i időpontjában vált ismertté az Építésügyi célelőirányzat elszámolásainak – nem csak a passzív pénzügyi elszámolásokat, hanem a követelések és kötelezettségek elszámolásának rendszerét és az ezeket megalapozó analitikus nyilvántartás vezetésének problémáit is magában foglaló – rendezetlensége. A célelőirányzat szakmai kezelését a jogelődnél is ellátó és az NFGM-nél folytató szakmai főosztállyal együttműködésben hozott főosztályi intézkedések ellenére az átvételtől az Építésügyi célelőirányzat beszámolójának elkészítéséig rendelkezésre álló időszakban már nem lehetett az évek óta felhalmozódott szabálytalanságokat és hiányosságokat megoldani. Ezért az elszámolási rendszerek problémáinak hatása a célelőirányzat 2008. évi beszámolójában is megjelent.

152


Az NFGM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak ugyan eleget tesz, de a feltárt hibák, hiányosságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról kialakított képet. A beszámoló összességében megbízható, valós képet ad a vagyoni, pénzügyi helyzetről, kivéve a következő előirányzatot: Az Építésügyi célelőirányzat 2008. évi költségvetési beszámolójának könyvviteli mérlege és pénzforgalmi kimutatása az alábbiak miatt nem ad megbízható és valós képet a törvényi előirányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről: Az előirányzat könyvviteli mérlegének leltárral való alátámasztottsága, nem felelt meg az Áhsz. 37. § (1) és (2) bekezdése előírásainak. A mérlegben szereplő követelések, kötelezettségek, valamint a passzív pénzügyi elszámolások szabályos leltározására, az analitikus nyilvántartással való egyeztetésre, és a szabályszerű leltár elkészítésére az analitikus nyilvántartási rendszer hiányosságai, illetve az évek óta felhalmozódott tisztázatlan bevételek, rendezetlen paszszív elszámolások miatt nem volt lehetőség. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által határozatban megállapított jogerős és behajtható bírsághatározatok analitikus nyilvántartási rendszerének zártságáról ellenőrzésünk nem tudott meggyőződni. A bírsághatározatok nyilvántartásának teljes körűsége nem állapítható meg, mert a bírságokat kiszabó hatóságokkal történt egyeztetésről az egyezőséget és a teljes körűséget bizonyító, hitelt érdemlő dokumentumokat nem tudták ellenőrzésünk részére átadni. A célelőirányzat mérlegében az adósok soron kimutatott 1998-2008. évekből származó 2457,5 M Ft-os követelés állomány nem felel meg a Szt. 15. § (3) bekezdésében előírt valódiság követelményének, mert az elszámolás alapjául szolgáló analitikus nyilvántartás teljes körűsége és megbízhatósága hitelt érdemlően nem igazolt, emellett a követeléseket a nyilvántartás szerinti értéken mutatták ki a mérlegben, az Szt. 55. § (1) bekezdésében és az Áhsz. 31. § (2) bekezdésében foglalt értékelésre nem került sor. A mérleg az Áhsz. 34. § (10) bekezdésével ellentétben behajthatatlan követelést is tartalmaz. Az aktív függő elszámolások mérlegben kimutatott 1,5 M Ft-os összegének elszámolása nem felelt meg az Áhsz. 22. § (8) bekezdésének, mert az elszámoláskor ismertek voltak azok az információk, melyek alapján a végleges kiadási jogcím meghatározható lett volna. Az elkészített kiadási utalványrendeleten a végleges kiadási jogcímet feltüntették. A fejezet az Áhsz. 9. sz. melléklete – a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások – g) pontjában foglaltak szerint nem intézkedett haladéktalanul a függő tétel rendezéséről, ezért a célelőirányzat felhasználását és az előirányzat-maradványt a valóságosnál alacsonyabb összegben állapították meg. A mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között, a tárgy évi költségvetést terhelő kötelezettségek soron kimutatott 2001-2008. évekből származó

153


38,8 M Ft nem felelt meg a Szt. 15. § (3) bekezdésében előírt valódiság követelményének. A kimutatott állomány tartalmilag nem felel meg az Áhsz. 26. § (1) bekezdésében előírtaknak, mert nem csak a bírságoltak által a határozatban kiszabott bírságot meghaladóan befizetett és részükre jogszerűen visszajáró összeget tartalmazza, hanem jelenleg nem meghatározott összegben azokat a tételeket is, melyekre már részfizetés történt, de az analitikus nyilvántartásból az alapul szolgáló határozat, behajthatatlanság miatt törlésre került. A határozat törlésével a már befizetett összegek mintegy túlfizetésként kerültek kimutatásra, és kötelezettségként előírásra. A jogorvoslati eljárás során az illetékes hatóságok által törölt és új eljárásra utasított, túlfizetéssel érintett határozatok 59,3 M Ft-os összegét kötelezettséget csökkentő tételként, a tőkeváltozással szemben számolták el, a mérlegen kívüli tételt a főkönyvi nyilvántartásban, a 0-s számlaosztályban, a Szt. 3. § (8) bekezdés 14. pontjával és a 160. § (5) bekezdésével ellentétben nem szerepeltették. A jelzett összeget az ellenőrzésünk felkérésére elkészített tételes kimutatás nem támasztja alá, a részünkre átadott új eljárásra utasított tételek listája 63,6 M Ftot tartalmaz. A saját tőke mérlegben kimutatott állománya a vizsgálatunk által megállapított, a követelések, és kötelezettségek állományát érintő szabálytalanságok miatt nem felel meg az Szt. 15. § (3) bekezdésében megfogalmazott valódiság számviteli alapelvnek. A rendszerében szabálytalan elszámolások miatt a saját tőkére gyakorolt számszerű hatás nem állapítható meg. A költségvetési passzív függő elszámolások mérleg szerinti 591,2 M Ft-os összege, a 2001-2008. években keletkezett olyan bírság bevételi tételeket tartalmazza, amelyek határozatokhoz történő beazonosítása és rendezése nem történt meg. Az állomány nem felel meg az Áhsz. 26. § (9) bekezdésében meghatározott függő elszámolásokkal kapcsolatos tartalmi követelményeknek. Emellett nem teljesültek az Áhsz. 9. sz. melléklet – a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások – 4. h) pontjában leírtak. A költségvetési passzív átfutó elszámolások mérlegben kimutatott 2001-2008. években keletkezett állománya 618,8 M Ft. A befizetett bírságokból keletkezett és az első fokon eljáró építési és építésfelügyeleti hatóságoknak, az építmény helye szerinti települési önkormányzatoknak, illetve a másodfokon eljáró államigazgatási és hatósági szerveknek a 18/2007. (VIII. 9.) ÖTM rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése alapján járó összeg, a jogszabály (3) bekezdésével ellentétben nem utalták át. A 2008. december 31-i mérlegben kimutatott állomány tartalmilag nem felel meg az Áhsz. 26. § (10) bekezdése előírásainak, emellett nem teljesültek az Áhsz. 9. sz. melléklet – a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások – 4. h) pontjában leírtak. A passzív átfutó elszámolások alapjául szolgáló EPUBIR bírságnyilvántartó rendszerből készített kimutatás tartalmi felülvizsgálata keretében megállapítottuk, hogy a befizetések tényleges tartalmát teljes körűen nem vizsgálták. Ebből

154


következően azokban az esetekben is kimutatták a jogosult hatóságoknak járó összegeket a passzív pénzügyi elszámolások között, ha a bírságoltak tényleges túlfizetéséről volt szó. A passzív átfutó tételek további hibája, hogy az új eljárásra utasított határozatokat érintő túlfizetésekre is kiszámították az önkormányzatoknak járó összegeket. Az előző két rendszerhibából keletkezett összeg is, csak tételes újra feldolgozással határozható meg. Az NFGM illetékes szakmai főosztálya a 18/2007. (VIII. 9.) ÖTM rendelet 5. § (5) bekezdésének betartását, a szakmai és pénzügyi beszámoló elkészítését az arra kötelezett hatóságoktól és települési önkormányzatoktól nem követelte meg, a beszámoltatást a jogszabály előírásaival ellentétben eseti jelleggel kezelte. A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámoló megbízhatóságát befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az NFGM vezetése számára a következő javaslatokat tettük: 1.

Gondoskodjanak a 2006. december 31. napjával megszűntetett, központi költségvetési szervként működött HungaroControl-lal kapcsolatos követelések, kötelezettségek tekintetében átfogó ellenőrzés végzéséről a jogutód szervezetnél. A felülvizsgálat eredménye alapján rendezzék az esetleges eltéréseket az NFGM Igazgatás költségvetési beszámolójában évközi módosítással.

2.

Tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tartós külszolgálat lejárta után az érintett munkavállalók – KüM, az NFGM és a külszolgálatot teljesítő dolgozó által aláírt háromoldalú megállapodás alapján, amely a kötelező visszahelyezést tartalmazza – az NFGM Igazgatáshoz visszahelyezésre kerüljenek. A végrehajtás érdekében gondoskodjanak a belső szabályozás, az alkalmazott gyakorlat és a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozókra vonatkozó létszám-nyilvántartás összhangjának megteremtéséről az NFGM Igazgatásnál.

3.

Gondoskodjanak az Építésügyi célelőirányzatok fejezeti kezelésű előirányzat szabályozási, tervezési, számviteli és pénzügyi elszámolási, beszámolási rendjének felülvizsgálatáról és átalakításáról, valamint a rendezetlen, bírságokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek rendezéséről.

155


XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM A KvVM fejezet 1-10. cím részére a 2008. évre a Kvtv. 60 486,3 M Ft kiadási, 8153,1 M Ft bevételi előirányzatot és 52 333,2 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A fejezet költségvetési beszámolójában szereplő adatok szerint a beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 128 968,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 63 997,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 55 841,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 9129,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 86 966,3 M Ft, a bevételeknél 63 689,0 M Ft, a támogatásoknál 56 237,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 7675,1 M Ft-ra teljesültek. A KvVM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 33 098,6 M Ft központosított bevételt hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a bevételi előirányzat nem módosult, a teljesítés 41 160,7 M Ft volt.

A KvVM igazgatása részére a 2008. évre a Kvtv. 5458,2 M Ft kiadási, 36,9 M Ft bevételi előirányzatot és 5421,3 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 10 083,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 964,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7291,1 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1827,4 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 8100,7 M Ft, a bevételeknél 900,1 M Ft, a támogatásoknál 7291,1 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1429,9 M Ft-ra teljesültek. A Fejlesztési Igazgatóság (FI) részére a 2008. évre a Kvtv. 774,5 M Ft kiadási előirányzatot, valamint 774,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2844,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 1434,1 M Ft-ra, és a támogatási előirányzat 832,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 577,9 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 2373,4 M Ft, a bevételeknél 1434,2 M Ft, a támogatásoknál 832,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 356,1 M Ft-ra teljesültek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat részére a 2008. évre a Kvtv. 1959,5 M Ft kiadási előirányzatot, 1001,0 M Ft bevételi előirányzatot és 958,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2425,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 1053,2 M Ft-ra , a támogatási előirányzat 1218,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 154,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 2272,9 M Ft, a bevételeknél 1131,5 M Ft, a támogatásoknál 1218,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 154,1 M Ft-ra teljesültek. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) részére a 2008. évre a Kvtv. 914,9 M Ft kiadási és 20,4 M Ft bevételi előirányzatot, valamint 894,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 12 365,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 3919,9 M Ftra a támogatási előirányzat 8016,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 429,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál

156


11 810,1 M Ft, a bevételeknél 4268,1 M Ft, a támogatásoknál 8016,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 430,2 M Ft-ra teljesültek. A KvVM igazgatása, az FI, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a VKKI intézmények 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és az Áhsz. előírásai szerint készítették el. Az intézmények gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámolók a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adnak. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: A KvVM igazgatását érintően: •

Az Alapító okirat, a hatályos SZMSZ, valamint a Gazdálkodási szabályzatok nem voltak összhangban. A Költségvetési Főosztály nem rendelkezett Ügyrenddel, amely ellentétes az Ámr. 17. § (5) bekezdésének előírásával. A pénzügyi és számviteli feladatokban érintettek munkaköri leírása 2008. április 1-jétől nem volt aktuális. Az Igazgatás gazdálkodását érintő aktualizált szabályzatok - a Közbeszerzési Szabályzat kivételével - hatályba léptetése nem történt meg. Az Informatikai- és az Informatika Biztonsági Szabályzatokat a 2007. év kezdetétől a KSzF által átvett feladatokkal nem módosították. Kockázatkezelési szabályzatot nem készítettek, ezért nem tettek eleget az Ámr. 145/C. § (3) pont előírásnak.

•

A dolgozóknak nyújtott lakáskölcsön év végi adósság állományának a 2009. évben várható megtérülés összegéből a dolgozók által 2008. év IV. negyedévben befizetett és az OTP bank által a KvVM-nek jóvá nem írt 2,7 M Ft összeget nem egyéb követelésként, hanem a rövidlejáratú kölcsönök között mutattak ki a mérlegben.

•

A különböző szakterületeken (állományba nem tartozók, számlázott szellemi tevékenységek) történt szerződéskötések és a teljesítésigazolások esetében jellemzően visszatérő, illetve egyedi problémák és szabálytalanságok voltak. A szabályozás ellenére a szerződésekben nem volt egyértelmű és részletes a szerződés tárgyának, a teljesítésigazolás feltételének és alapdokumentumának a meghatározása.

Az FI-t érintően: • Az intézmény gazdálkodó szervezete nem rendelkezett Ügyrenddel. Az Országos Meteorológiai Szolgálatot érintően: • Az intézmény a leltározási-, a selejtezési-, és az informatikai szabályzatainak aktualizálását elmulasztották. A VKKI-t érintően: • Az intézmény a Kincstári adatok egyeztetésénél 62,2 M Ft-ot nem rendezett. 157


• Az intézmény nem rendelkezett hatályos Közalkalmazotti szabályzattal. A Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek (KTVF) cím részére a 2008. évre a Kvtv. 9068,5 M Ft kiadási, 2456,6 M Ft bevételi előirányzatot és 6611,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 11 601,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 3573,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7626,1 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 402,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 11 470,5 M Ft, a bevételeknél 3600,4 M Ft, a támogatásoknál 8022,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 402,0 M Ft-ra teljesültek. A Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG) cím részére a 2008. évre a Kvtv. 15 942,7 M Ft kiadási, 2611,3 M Ft bevételi előirányzatot és 13 331,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 37 983,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 17 742,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 19 325,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 916,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 35 616,3 M Ft, a bevételeknél 17 660,4 M Ft, a támogatásoknál 19 325,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 879,4 M Ft-ra teljesültek. A KTVF és a KÖVIZIG címek ellenőrzése a címhez tartozó intézmények 2008. évi beszámolóinak összesített pénzforgalmi jelentése alapján történt, alapvető vizsgálati eljárások (elemző eljárások, adatok tesztelése, tranzakciós vizsgálat) alkalmazásával. Az ellenőrzésünk során elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a címek zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai az Szt.-ben foglaltak és az Áhsz. előírásai alapján kerültek kimunkálásra. A cím 2008. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai megbízhatóak. A Nemzeti park igazgatóságok (NPI) cím részére a 2008. évre a Kvtv. 5290,6 M Ft kiadási, 2026,9 M Ft bevételi előirányzatot és 3263,7 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 10 963,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 5385,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4956,6 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 621,9 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 9492,0 M Ft, a bevételeknél 5232,2 M Ft, a támogatásoknál 4956,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 619,7 M Ft-ra teljesültek. Az NPI cím ellenőrzése a címhez tartozó intézmények 2008. évi beszámolóinak összesített pénzforgalmi jelentése alapján történt, alapvető vizsgálati eljárások (elemző eljárások, adatok tesztelése, tranzakciós vizsgálat) alkalmazásával. Az ellenőrzésünk során elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a címek zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai az Szt.ben foglaltak és az Áhsz. előírásai alapján kerültek kimunkálásra. A cím 2008. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai megbízhatók, a következők figyelembevételével: •

158

Az Őrségi NPI-nél, az általa még a Fertő-Hansági NPI-be való beolvadás előtt 2005. január 01. után vásárolt, majd a kiválás során újból visszakapott (még értékkel bíró) vásárolt használati jogú szoftvereket a szellemi termékek közt tartja nyilván. Ez ellentétes az Szt. 25. § (6) bekezdésével, mely


szerint ezeket a termékeket, mint használati jogokat, a vagyoni értékű jogok között kell nyilvántartani. A KvVM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím részére a 2008. évre a Kvtv. 21 077,4 M Ft kiadási előirányzatot és költségvetési támogatást hagyott jóvá. Fejezeti kezelésű bevételi előirányzatot nem terveztek. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 51 553,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (központi beruházási előirányzattal együtt) 29 925,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 17 427,3 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 4201,5 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 13 502,6 M Ft, a bevételeknél 29 462,1 M Ft, a támogatásoknál 6574,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 3403,7 M Ft-ra teljesültek. A KvVM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámolót a Szt.-ben foglaltak és az Áhsz. előírásai szerint készítették el. A KvVM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről összességében megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével: • A gazdálkodási belső szabályzatok aktualizálása nem történt meg, a belső szabályzatok a hatályos jogszabályoknak nem feleltek meg, a jogszabályi és szervezeti változásokat nem vezették át. A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámoló megbízhatóságát lényegesen nem befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében a KvVM vezetése számára a következő javaslatokat tettük: A KvVM igazgatását érintően: 1.

Aktualizálják a minisztérium SzMSz-ét, valamint a számviteli és gazdálkodási belső szabályzatokat. Gondoskodjanak a minisztérium gazdasági szervezete – Költségvetési Főosztálya – ügyrendje, valamint a hiányzó munkaköri leírások kiadásáról.

2.

Gondoskodjanak a dolgozók által 2008. év IV. negyedévben befizetett és az OTP bank által a KvVM-nek jóvá nem írt összegnek a mérlegben az egyéb követelések közötti kimutatásáról.

3.

Gondoskodjanak arról, hogy a különböző szakterületeken (állományba nem tartozók, számlázott szellemi tevékenységek) kötött szerződések egyértelműen tartalmazzák a szerződés tárgyát és a teljesítésigazolás konkrét dokumentumát.

159


Az intézmények vezetői számára: A Fejlesztési Igazgatóság részére: 1.

Gondoskodjanak az FI gazdálkodó szervezete részére önálló ügyrend kiadásáról. Az Országos Meteorológiai Szolgálat részére:

1.

Gondoskodjanak a Leltározási és leltárkészítési szabályzat, az Informatikai szabályzat aktualizálásáról. A Nemzeti park igazgatóságok részére:

1.

160

Sorolják át az Őrségi NPI-nél a szellemi termékek között még értékkel szereplő 2005. január 1. után vásárolt használati jogú szoftvereket a vagyoni értékű jogok közé.


XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM A KHEM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. (a 2067/2008. (V. 31.) és a 2099/2008. (VII. 24.) Korm. határozatokban foglalt átrendezéseket figyelembe véve) 363 128,5 M Ft kiadási, 109 240,5 M Ft bevételi előirányzatot és 253 888,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 431 799,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 134 260,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 266 748,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 30 791,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 414 530,7 M Ft, a bevételeknél 131 541,7 M Ft, a támogatásoknál 301 903,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 27 502,1 M Ft-ra teljesültek. A KHEM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 83 320,0 M Ft központosított bevételt hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a bevételi előirányzat 83 320,0 M Ft-ra módosult, a teljesítés 79 751,5 M Ft volt. A KHEM fejezet részére 2008. évre a Kvtv. 136 501,5 M Ft nemzetgazdasági kiadást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 136 501,5 M Ft-ra módosult, a teljesítés 199 381,5 M Ft volt. A KNPA támogatása kiadási jogcím eredeti és módosított előirányzata 8300,0 M Ft, a teljesítés 8450,4 M Ft volt.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. törvénnyel a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2008. május 15. napjával létrehozta az KHEM fejezetet. A törvény előírásának végrehajtására a Kormány, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2008. évi XX. törvény 2. §-ából eredő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 2067/2008. (V. 31.) és a 2099/2008. (VII. 24.) Korm. határozatokban rendelkezett. A GKM fejezetből jogutódlással létrehozott NFGM fejezettől a közlekedéssel, energiapolitikával, bányászattal, elektronikus hírközléssel, postaüggyel kapcsolatos feladatok ellátása az újonnan létrehozott KHEM fejezethez került. A KHEM Igazgatás részére 2008. évre a 2067/2008. (V. 31.) Korm. határozat végrehajtása érdekében az KHEM-NFGM között létrejött Költségvetési Megállapodás 1434,6 M Ft kiadási, 209,2 M Ft bevételi előirányzatot és 1225,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2152,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 492,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1659,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételeknek módosított előirányzata nem volt. A teljesítés a kiadásoknál 1525,9 M Ft, a bevételeknél 504,1 M Ft, a támogatásoknál 1659,9 M Ft volt. Az NFGM-től 182,0 M Ft előirányzat-maradvány átvétel történt, amelyet a bevételi teljesítés (504,1 M Ft) tartalmaz. Az Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök könyvviteli mérlegsor 2008-ban adatot nem tartalmazott, mert a Közháló program eszközeit nem vette át a KHEM az NFGM fejezettől (A 2008. június 30-i állapot szerint a nettó érték 50,1 M Ft volt).

161


A beszámoló nem tartalmazza a HungaroControl költségvetési szerv megszűnésével (Zrt.-vé alakulásával) kapcsolatos 2006. IV. n. évi ÁFA visszaigénylést (229,7 M Ft), melynek rendezése 2008-ban nem történt meg sem a jogelőd GKM, sem a jogutód KHEM Igazgatásnál. A KHEM 2009. 06. 03-ai nyilatkozata szerint az adóhatósággal szembeni 229 738,0 E Ft ÁFA követelés az NFGM adófolyószámláján rendeződött és 2009. 06. 02-án az NFGM az APEH-nál kezdeményezte annak a KHEM adófolyószámlájára történő átvezetését.

A KHEM Igazgatás 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják: • A KHEM Igazgatás költségvetési beszámolója 01. Könyvviteli mérlegének Beruházások, felújítások című sora tartalmazza a KHEM-NFGM 2008. 08.18-ai Megállapodás 6/A. Melléklet szerinti 8,0 M Ft-os befejezetlen beruházásként nyilvántartott, a HC-től átvett három tanulmányt. A HC Zrt. 2009. évi nyilatkozata szerint a fejlesztési célok változása miatt a beruházás nem fog megvalósulni, emiatt a tanulmányok rendeltetésszerűen nem használhatóak. A KHEM a terven felüli értékcsökkenést nem számolta el az Szt. 53. § (1) alapján, ami nem felel meg az Szt. 15. § (3) bekezdésében foglalt valódiság számviteli alapelvének. A KHEM fejezet észrevételében jelezte, hogy „A HC Zrt. 2009. 06. 03-ai nyilatkozatára alapozva a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának engedélyezési eljárását megindította.”

• A KHEM Igazgatás költségvetési beszámolója 01. Könyvviteli mérlegének Tartósan adott kölcsönök című sora és a Kölcsönből mérlegforduló napot követő évbeni részlet című sora nem tartalmaz adatot. A Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások című sora – helytelenül – tartalmazza a 2008. évi dolgozói kölcsöntörlesztéseket 5,2 M Ft összegben Az eljárás nem felel meg az Szt. 15. § (3) bekezdésében foglalt valódiság számviteli alapelvének. A Tartósan adott kölcsönök és a Kölcsönből mérlegforduló napot követő évbeni részlet soroknál nem érvényesült az Szt. 15. (2) bekezdésében foglalt teljesség számviteli alapelve. Nem mutatták ki a beszámolóban a KHEM fejezethez jogutódlással került, lakáskölcsönök tartozásállományt 78,0 M Ft összegben, valamint a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztő részleteket. A tartozásállományt – a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. tv. végrehajtására – a KHEM és NFGM között 2008. augusztus 18-án létrejött Költségvetési Megállapodás 6/C. melléklete alapján a KHEM fejezetnek át kellett volna vennie. Az NFGM évközben átutalta a számlájára befolyt kölcsön törlesztéseket a KHEM részére. A befolyt kölcsöntörlesztéseket nem lehetett szabályo-

162


san kimutatni a könyvviteli nyilvántartásban, mert a KHEM nem mutatta ki a könyveiben a tartozásállományát. • A KHEM Igazgatás költségvetési beszámolója 01. Könyvviteli mérlegének Követelések áruszállításból és szolgáltatásból című sora nem tartalmazza a jogutódlás következtében a KHEM-hez kerülő HungaroControl költségvetési szervnek – az NFGM-KHEM 2008. 08.18-ai Költségvetési Megállapodás 6/B. melléklete szerinti – a rendezetlen tételeit, mivel azt nem vette át a KHEM. Az eljárás nem felel meg az Szt. 15. § (3) bekezdésében foglalt valódiság számviteli alapelvének, valamint nem érvényesült az Szt. 15. § (2) bekezdésében foglalt teljesség számviteli alapelve. A KHEM fejezet észrevételében jelezte, hogy „A követelés állomány folyamatos, külső szervekkel (APEH, EUROCONTROL) történő egyeztetést igényel. Az egyeztetéseket az NFGM és a HungaroControl Zrt. munkatársai együttesen tudják végrehajtani., A rendezett és analitikus kimutatásokkal megfelelően alátámasztott tételeket 2009. év folyamán külön Átadás-átvételi megállapodásban foglaltak szerint az NFGM folyamatosan átadta a KHEM részére (2009. 06. 06-án és 2009. 06. 23-án kelt jegyzőkönyvek alapján. Az ezidáig rendezett tételeket az NFGM kivezette könyveiből, míg azokat a KHEM bevételezte), illetve a rendezett adófolyószámla követelés KHEM adófolyószámlára történő átvezetése ügyében 2009. 06. 02-án az NFGM levélben fordult az APEH-hez, melyről a KHEM-et tájékoztatta.” A KHEM fejezet észrevételében jelezte, hogy „a kormányzati szerkezetátalakítások kapcsán a minisztériumok átalakítása, jelen esetben a GKM szétválásával a KHEM létrehozása egy hosszan tartó folyamat, egyeztetési eljárás, amelynek minden eleme, teljes körűen – az érintett minisztériumokon kívül álló okokból, pl. pénzintézeti átforgatás, adóhatósági átvezetések – nem volt lezárható 2008. XII. 31-ig. A KHEM nem vett, jogszerűen nem vehetett át olyan vagyonelemeket, tételeket, amelyeket megfelelő bizonylattal nem tudott alátámasztani.”

A KHEM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok részére a 2008. évre a Kvtv. 300 758,8 M Ft kiadási, 48 497,9 M Ft bevételi előirányzatot és 252 260,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 34 593,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 63 177,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 260 305,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 26 110,5 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 342 102,8 M Ft, a bevételeknél 61 575,1 M Ft, a támogatásoknál 295 460,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 23 188,7 M Ft-ra teljesültek. A KHEM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A KHEM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

163


A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámoló megbízhatóságát befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében a KHEM vezetése számára a következő javaslatokat tettük:

164

1.

Gondoskodjanak az eszközök év végi egyedi értékeléséről és a szükséges esetekben az értékvesztés, illetve a terven felüli értékcsökkenés elszámolásáról.

2.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozása keretében rendeljék el, hogy az Áht. 24. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint kerüljön szabályozásra a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelési költsége.

NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG Az NHH részére a 2008. évre a Kvtv. 20 400,0 M Ft kiadási és bevételi előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 26 151,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 24 675,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 219,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1256,9 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 22 255,8 M Ft, a bevételeknél 24 582,5 M Ft, a támogatásoknál 219,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1256,9 M Ft-ra teljesültek. Az NHH 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • Nem tartották be az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 58. § (5) bekezdésében foglaltakat a normatív jutalmak teljesítésénél. A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámoló megbízhatóságát befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az NHH vezetése számára a következő javaslatot tettük: 1.

Intézkedjen, hogy jövőben a normatív jutalom teljesítésénél tartsák be az Ámr. 58. § (5) bekezdésében foglaltakat.

165

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL Az OAH részére a 2008. évre a Kvtv. 2052,4 M Ft kiadási, 1897,6 M Ft bevételi előirányzatot és 154,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2377,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 1910,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 241,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 225,4 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 2217,7 M Ft, a bevételeknél 1909,4 M Ft, a támogatásoknál 241,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 225,4 M Ft-ra teljesültek. Az OAH 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: •

Az intézmény a 2008. évről készített beszámolójában nem szerepeltette az MNV Zrt.-vel 2008. június 10-én megkötött Megállapodással és a cégbejegyzéssel összhangban – a jelenleg a KNPA mérlegében szereplő – egyéb tartós részesedést (RHK Kft., törzstőke 90,2 M Ft).

•

A részesedésekre vonatkozóan nem alakította ki a nyilvántartási, elszámolási és beszámolási rendet.

A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámoló megbízhatóságát befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az OAH vezetése számára a következő javaslatokat tettük:

166

1.

Készítsék el a KNPA-tól származó támogatásértékű működési bevétel elszámolását szabályozó belső szabályzatot.

2.

Rendezzék az MNV Zrt.-vel 2008. június 10-én megkötött Megállapodással és a cégbejegyzéssel összhangban – a jelenleg a KNPA mérlegében szereplő – a részesedés nyilvántartását, elszámolási és beszámolási rendjét.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A MEH részére a 2008. évre a Kvtv. 2815,8 M Ft kiadási és ezzel azonos összegű bevételi előirányzatot hajtott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 4279,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 3263,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 575,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 440,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 3700,3 M Ft, a bevételeknél 3289,5 M Ft, a támogatásoknál 575,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 440,7 M Ft-ra teljesültek. A MEH 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad

167


XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM A KüM fejezet részére a 2008. évre Kvtv. 49 619,8 M Ft kiadási, 4305,9 M Ft bevételi előirányzatot és 45 313,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 65 774,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 4832,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 56 577,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 4364,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 57 132,2 M Ft, a bevételeknél 4253,2 M Ft, a támogatásoknál 56 577,7 M Ft. A pénzforgalom nélküli bevételek 3403,3 M Ft-ra teljesültek. A KÜM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 3324,5 M Ft központosított bevételt hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a bevételi előirányzat nem módosult, a teljesítés 3199,3 M Ft volt a Magyar Államkincstár felé (a Kincstár által meghatározott árfolyam hatására a kincstári adatszolgáltatásban bevallott összeg 3164,3 M Ft volt).

A KüM központi igazgatása részére a 2008. évre a Kvtv. 7186,4 M Ft kiadási, 242,0 M Ft bevételi előirányzatot és 6944,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 8661,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 337,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7773,1 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 550,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 7961,5 M Ft, a bevételeknél 305,6 M Ft, a támogatásoknál 7773,1 M Ft. A pénzforgalom nélküli bevételek 528,6 M Ft-ra teljesültek. A KüM központi igazgatás 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása nem az Áhsz. 30. §-ában foglaltak szerint – a dokumentált üzembe helyezés (használatbavétel) időpontjától – történt, a feltárt hiba összege csak tételes felülvizsgálat alapján számszerűsíthető. • Az egyéb aktív átfutó kiadás mérlegtétel tartalma, besorolása nem felel meg az Áhsz. 22. § (8) és (9) bekezdés előírásainak. A feltárt hiba a mérleg főöszszegét nem módosította. • A mérlegben egyéb rövidlejáratú kötelezettségként mutattak ki költségvetéssel szembeni kötelezettséget, amely nem felel meg az Áhsz. 26. § előírásainak. A feltárt hiba a mérleg főösszegét nem módosította. 168


• A kormányzati és felügyeleti hatáskörben végrehajtott előirányzatmódosításokat az intézmény az analitikus nyilvántartásban és a beszámolóban tévesen mutatta ki, mivel az előirányzat-módosításokat megalapozó dokumentumok adatait nem teljes körűen rögzítették. A KüM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím részére a 2008. évre a Kvtv. 7656,4 M Ft kiadási, 830,3 M Ft bevételi előirányzatot és 6826,1 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 15 862,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 966,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 12 912,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1984,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 10 895,4 M Ft, a bevételeknél 453,6 M Ft, a támogatásoknál 12 912,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1325,3 M Ft-ra teljesültek. A KüM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A KüM fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről összességében megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével: • Az 5/8 Turistakölcsönök és konzuli segítségnyújtás fejezeti kezelésű előirányzat terhére nyújtott kölcsönök behajtásra átadott követeléseit (2,3 M Ft) a nyilvántartásból úgy vezették ki, hogy a behajthatatlanság ténye nem volt megbízhatóan alátámasztva. • Az 5/30/2 Schengeni követelmények fejezeti kezelésű előirányzat terhére egy esetben a bérelt ingatlanon végzett beruházás 7,0 M Ft összegét a dologi kiadások között, karbantartási kiadásként könyvelték. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében a KüM vezetése számára a következő javaslatokat tettük: 1.

Intézkedjenek az immateriális javak és tárgyi eszközök megbízható analitikus nyilvántartásának bevezetéséről, tegyék meg a szükséges lépéseket az egyedi eszköznyilvántartás kialakítására.

2.

Gondoskodjanak az előirányzat-módosításokat megalapozó dokumentumok adatainak teljes körű rögzítéséről, a nyilvántartás pontos vezetéséről.

3.

Vizsgálják felül a megkötött megbízási, vállalkozási szerződéseket és szüntessék meg a Ktv. 1. § (9) bekezdésbe ütköző, létszámot kiváltó szerződéseket.

4.

Intézkedjenek, hogy a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzést minden esetben rögzítse az ellenjegyző.

5.

Gondoskodjanak a külföldi kiküldetési előlegek határidőre történő elszámoltatásáról. 169


170

6.

Intézkedjenek arról, hogy a fejezeten belüli átadásoknál érvényesüljenek az Ámr. 46. § (6) a) pontjában meghatározottak.

7.

Gondoskodjanak arról, hogy a behajthatatlan követelések elszámolásánál tartsák be az Áhsz. 5. § 3. pontjában meghatározottakat.

8.

Intézkedjenek, hogy az elszámoltatást végző szakmai szervezeti egységek a Megállapodásban (Szerződésben) foglaltak maradéktalan és következetes betartását kérjék számon a támogatottaktól.

9.

Intézkedjenek, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentációi tartalmazzák a lebonyolításban résztvevők összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatait, valamint a pályázatok szakmai indoklására utaló, a munkabizottság javaslatait megalapozó értékelést.


XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Az UF fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 692 730,0 M Ft kiadási, 508 478,1 M Ft bevételi előirányzatot és 184 251,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 849 710,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 587 556,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 179 771,6 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 82 382,2 M Ft volt. A teljesítés kiadásoknál 385 181,1 M Ft, a bevételeknél 262 704,8 M Ft, a támogatásoknál 179 771,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 65 260,4 M Ft-ra teljesültek. Az NFÜ részére a 2008. évre a Kvtv. 2580,1 M Ft kiadási, 26,6 M Ft bevételi előirányzatot és 2553,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 7032,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 3606,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 2733,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 693,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 5783,2 M Ft, a bevételeknél 3604,2 M Ft, a támogatásoknál 2733,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 693,2 M Ft-ra teljesültek. Az NFÜ 2008. évi intézményi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet. előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosság miatt indokolt felhívni a figyelmet a következőre: • Az intézmény a magánszemélyhez nem köthető egyéb kötelezettségként a cégautó adót 2008 márciusától nem vallotta be, és nem fizette meg, így az a beszámolóban sem szerepel. Az elmulasztott befizetés 10 hónapra vonatkozóan mintegy 5,8 M Ft-ot tesz ki. Az összeg nagyságrendje nem éri el a kiadási főösszeg 2%-át, az intézmény számviteli politikájában foglalt lényeges hiba értékhatára alatt marad. Az Uniós Fejlesztések fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím részére a 2008. évre a Kvtv. 690 149,9 M Ft kiadási, 508 451,5 M Ft bevételi előirányzatot és 181 698,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 842 677,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 583 950,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 177 038,1 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 81 689,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 379 397,9 M Ft (finanszírozás kiadásai nélkül), a bevételeknél 259 100,6 M Ft, a támogatásoknál 177 038,1 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 64 567,2 M Ft-ra teljesültek.

171


A vizsgált előirányzatok feladatrendszere és az előirányzatok köre az előző évhez képest nem változott. Az elmúlt évhez képest pozitív változás, hogy az Uniós támogatások előirányzatai, melyek korábban a szakmai fejezetek költségvetésében voltak megtervezve, 2008. évben már teljes egészében a XIX. fejezetben jelennek meg. A vizsgált előirányzatok az Ámr. VIII. fejezete és 7. sz. melléklete szerinti, azonos támogatási célt szolgáló (az összehangolás szabályai alá tartozó) előirányzatok. Az előirányzatok a Kvtv. 46. § (1) bekezdés, ill. 14. sz. melléklet 2. pontja szerint „felülről nyitott” fejezeti kezelésű előirányzatok, azaz teljesülésük az eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján, külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A Kormány hozzájárulását igénylő előirányzat túllépésre a vizsgált előirányzatok esetében 2008-ban nem került sor. A Kohéziós Alapból finanszírozott közlekedési és környezetvédelmi előirányzatokat a feladatfinanszírozás szabályai szerint kell kezelni. Változott 2008-ban az előirányzatokat kezelő NFÜ szervezeti felépítése, 2008. február 1-jével (és 2009. január 1-jével is) új SZMSZ-t adtak ki. Az EU alapokból folyósított támogatások irányítási és ellenőrzési rendszereinek sajátossága, hogy a támogatások szakmai kezeléséért, és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáért az OP-k Irányító Hatóságai (IH-k) felelnek. Az IH-k – az NFT Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) végrehajtásáért felelős IH kivételével – az NFÜ létrehozásával 2006. július 1-jétől átkerültek az Ügynökség szervezetébe (az AVOP IH az FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztálya, vezetője az FVM szakállamtitkára). Az NFÜ főosztályaiként működő nyolc IH az NFT, ÚMFT operatív programok, a Kohéziós Alap projektek, valamint a Közösségi Kezdeményezések (EQUAL, INTERREG, ETE) végrehajtását irányítja. Az intézményrendszer egyszerűsítésére irányuló törekvések – az IH-k egy szervezetbe történő összevonása – mellett elmaradt azonban az IH-k NFÜ szervezetébe történő valós integrálása. A gyakorlatban az IH szervezeti egységeket „egymás mellé illesztették”, valamennyi IH egymástól szervezetileg elkülönülten, önálló egységként, főosztályként működik. Az NFÜ 2008-ban hatályos SzMSzének 31. § (1)-(2) bekezdései szerint az (operatív) programok Irányító Hatóságai fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos tevékenységének koordinálása a Koordinációs IH (KOR IH) feladata, ez a funkció azonban 2008. év során a gyakorlatban nem működött (valamennyi IH közvetlen elnöki irányítás alá tartozott), és a 2009. évi SzMSz kiadásával meg is szűnt. Az EU alapokból folyósított támogatások irányítási és ellenőrzési rendszereit az EU Bizottság (operatív) programonként hagyja jóvá. A 1083/2006/EK Tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésével, illetve a közösségi szabályozással összhangban, a 281/2006 (XII. 23.) Kormányrendelet 3. §-a szerint az ÚMFT OP-kra vonatkozó irányítási és ellenőrzési rendszereket az Európai Bizottság a tagállami Ellenőrző Hatóság (KEHI) megfelelőségi vizsgálata (akkreditáció) alapján fogadja el. Az akkreditációs jelentéseket az EU Bizottság 2008. év folyamán a KÖZOP és a KMOP 2. prioritás kivételével jóváhagyta és a KEHI által benyújtott, nem minősített véleményt elfogadta. A két OP esetében az elutasítás oka az volt, hogy a KSZ (KKK KIKSZ) és a fő kedvezményezett NIF Zrt. ugyanazon mi-

172


nisztérium, azaz a GKM, majd 2008. május 15-étől a KHEM felügyelete alá tartozott. Az EU Bizottság kifogásolta a KIKSZ, mint közreműködő szervezet funkcionális függetlenségének hiányát, amely különösen a közbeszerzések tekintetében vetett fel problémákat. A KKK KIKSZ, mint KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.-t a 26/2007. (X. 5.) ÖTM-GKM együttes rendelettel 2008. december 6-ai hatállyal kiszervezték a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. alá. A Bizottság 2009. június 12-én mind a KÖZOP, mind a KMOP 2. prioritására vonatkozó rendszerleírást elfogadta, így Magyarország valamennyi rendszerleírásának jóváhagyása megtörtént. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelését, könyvelését, NFÜ-n belüli szabályozását az NFÜ Fejezeti Főosztálya (FF) végzi. A fejezeti előirányzatok szabályzatai az intézményiekkel azonos alapelvek alapján épülnek fel. Ennek megfelelően 2008-ban e téren is javulás volt tapasztalható. Az ellenőrzés a Leltározási szabályzatnál állapított meg hiányosságokat, melyek csak a szabályozás decemberi módosításával szűntek meg. Az NFÜ nem rendelkezik Bizonylati Szabályzattal. Az NFÜ késéssel, de eleget tett az ÁSZ korábbi javaslatának, mely a szabálytalanság-kezelési szabályzat módosítását javasolta a hatékonyság javítása érdekében. A szabályzat 2009-ben módosult, és bár az nem része az SzMSz-nek, de az SzMSz megjelöli a szabálytalanság-kezeléséért felelős részleget. Az Uniós Fejlesztések fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználását más fejezetek előirányzataihoz képest sokkal nagyobb mértékben határozzák meg jogszabályok. Kormányrendeletek szabályozzák a támogatások felhasználásának hazai intézményrendszerét, pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerének kialakítását, a Svájci Hozzájárulás, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtásának rendjét, miniszteri és közös rendeletek jelölik ki a programok végrehajtásában közreműködő szervezeteket (KSZ), és határozzák meg az előirányzatokból kifizetett támogatások odaítélésének, kifizetésének és felhasználásának szabályait. Az előirányzatok 2008. évi felhasználását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyelete alá, a XIX. Uniós Fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi felhasználásának rendjéről szóló 1/2008. (V. 24.) NFGM rendelet szabályozta. A rendelet késve jelent meg, 2008 januárjától 2008 májusáig nem volt érvényben az előirányzatok felhasználására vonatkozó szabályozás, ami a strukturális alapok esetében a gyakorlatban nem okozott nehézséget. A késés viszont nehézségeket okozott a feladatfinanszírozott Kohéziós Alap (KA) előirányzatok felhasználásában, mert az új jogszabály megjelenéséig csak az előző évi maradvány felhasználása történhetett meg szabályosan. A rendelet annak ellenére, hogy nem előirányzatok szerinti bontásban tartalmazza az előirányzatok célját, forrását, felügyeletét, kezelését végző személyek, szervezeti egységek megnevezését, az előirányzat-módosítások engedélyezését és a beszerzések általános szabályait, alapvetően megfelel a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjével szemben támasztott követelményeknek, mivel ezek a hiányzó szabályozások más jogszabályokban, belső szabályokban és a költségvetési alapokmányokban fellelhetőek. A strukturális alapokból finanszírozott programok esetében a 2004-2006-os programozási időszak támogatásai felhasználására irányító hatóságonként és közreműködő szervezetenként külön működési kézikönyvek (MKK) készültek, 173


amelyek megfelelő részletezettséggel szabályozzák a feladatok ellátását, figyelembe veszik a feladatok sajátosságait. A KSZ MKK-kat az IH-k jóváhagyták. Ez a rendszer – kiegészítve az ellenőrzési nyomvonalakkal – jól szolgálta a szakszerű munkavégzést, és biztosította az egységes eljárásrendeket. Hiányosságok mutatkoznak azonban az AVOP és a HEFOP MKK-k aktualizálásában (a Kézikönyv aktualizálása a HEFOP-nál 2008-ban csak jelentős késéssel történt meg, az FVM AVOP IH-nál pedig 2007-től elmaradt). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) esetében az uniós támogatási rendszer működési mechanizmusának egységesítésére irányuló törekvések következtében a 15 operatív program (OP) megvalósításában résztvevő valamennyi intézmény (IH-k, KSZ-ek) számára egy közös, ún. Egységes Működési Kézikönyv (EMK) készült. Az EMK használatának tapasztalatai – a folyamatos kiegészítések, módosítások ellenére – szabályozási hiányosságokat mutatnak a napi munkavégzés során, mivel elmaradt az IH-kra, illetve KSZ-ekre vonatkozó specifikus kézikönyvek kialakítása. Ezt az ÁSZ 2007. évi zárszámadási vizsgálatában is kifogásolta, aminek eredményeképpen az NFÜ elkészíttette a KSZ-ekkel az EMK un. „alábontását”, amely részletes ellenőrzési nyomvonalak kialakítását jelentette. Az EMK – bár általában véve kiterjed a programok és a projektek kezelésével kapcsolatos fontos területekre – elsősorban mégis inkább útmutatóként szolgál, bár előírásaitól való eltérés nem megengedett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a folyamatos pontosítások, kiegészítések ellenére sem tudja betölteni azt a szerepet, amit az NFT MKK-i jelentettek, nem tudja figyelembe venni a szokásos munkamenettől eltérő eseteket és a KSZ-ek eltérő szervezeti felépítéséből eredő sajátosságokat sem. Az ÁSZ a 2007. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó vizsgálatban felhívta a figyelmet, hogy a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 7. § (5) c) pontja értelmében szükséges az IH-k részéről a KSZek támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjének jóváhagyása, azonban az alábontások, illetve azok módosításainak IH általi jóváhagyására teljes körűen 2008. évben nem került sor. A 2007-2013 programozási időszak Európai Területi Együttműködési (ETE) programjai tekintetében az NFÜ NEP irányító hatósági és nemzeti hatósági feladataira vonatkozó eljárásokat tartalmazó MKK késedelmesen, 2008. december 1-jén került jóváhagyásra. A jogszabályi előírások szerint a számviteli nyilvántartások vezetésére az Egységes Monitoring Információs Rendszert (EMIR), illetve az INTERREG programoknál az INTERREG Monitoring és Információs Rendszert (IMIR) kell alkalmazni. Az EMIR rendszerben az NFT-programok nyomon-követési és zárási modulját a tavalyi év végéig sem tudták teljes körűen üzembe helyezni, és még az ellenőrzés lezárásának időpontjában is problémák voltak a működtetéssel, ami a programok zárása során gondokat okozhat. Nem készült el minden modult az ÚMFT OP-k számára kidolgozott EMIR 2007-2013 rendszerben sem, és 2008 végén még nem működött az ETE nyilvántartására szolgáló IMIR 20072013 rendszer sem. További probléma, ami a mérlegvalódiságot is megkérdőjelezi, hogy az EMIR statisztikák nem a még fennálló kötelezettségek állományát mutatják, hanem a projektekre még el nem számolt, „nyitott” összegeket. A kettő azonban a valóságban eltér egymástól. Nem állapítható meg a rendszerből az adott évre

174


fennálló kötelezettségvállalás összege sem. Hiányosak a költségvetési követelésekre, az előlegekre, egyéb, a kedvezményezettek által teljesített visszafizetések kimutatására, és a szabálytalanságokra vonatkozó EMIR adatok is. Az egyes KSZ-ek eltérő módon és mértékben töltik fel az EMIR nyilvántartásokat. A belső ellenőrzési tevékenység tervezése, és végrehajtása megfelel a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásainak. Az NFÜ a 2007-2013-as programozási időszakra vonatkozóan jóváhagyott Ellenőrzési Stratégiával rendelkezett. A Belső Ellenőrzési Főosztály (BEF) tevékenységét Belső Ellenőrzési Kézikönyv, és éves belső ellenőrzési terv alapján végzi. A tevékenység végzésére szakmailag felkészült szakemberállomány áll rendelkezésre. Az Állami Számvevőszék azonban már korábban is megállapította, hogy a hatékony és eredményes feladatellátáshoz nem állt rendelkezésre elegendő létszámú humánerőforrás, ami 2008. évre vonatkozóan is igaz. A belső ellenőrök számát nem kapacitás-felmérés alapján állapították meg, és a korábbi létszám felülvizsgálatára az ÁSZ javaslata ellenére sem került sor. A rendelkezésre álló létszámmal a Főosztály 2006-ban nyolc, 2007-ben és 2008-ban hat-hat belső ellenőrzési vizsgálatot tudott jelentéssel lezárni (külső ellenőrök bevonásával). Az évente csaknem ötszáz milliárd forint nagyságrendű támogatás felhasználásának csak kisebb részét érinti az NFÜ belső ellenőrzése, a rendkívül szerteágazó, nagyszámú terület (OP-k, IH-k, KSZ-ek, kedvezményezettek) közül sokat egyáltalán nem tud az adott évben elérni, az elvégzett ellenőrzések során is csak egy-egy részterületet tud áttekinteni, tevékenysége emiatt nem tud az érintett szervezetekre kielégítő hatást gyakorolni. 2006-ban és 2007-ben az NFÜ-re, mint intézményre vonatkozó belső ellenőrzést nem végeztek, és 2008-ban is csak egy ellenőrzés terjedt ki az intézmény tevékenységének egy kis szeletére. Az IH-k az SZMSZ alapján felelősségi körükbe tartozó programok végrehajtásáért, forrásainak felhasználásáért teljes és kizárólagos felelősséget viselnek. Az IH-k felelnek a felelősségi körükbe tartozó programok eredményes, hatékony megvalósításáért és a programok jogszabályoknak megfelelő szakmai, pénzügyi és adminisztratív irányításáért. A fejlesztési programok pénzügyi feladatait is 2008-ban – az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Program kivételével – az IH-k látták el. A KEOP IH a KEOP lebonyolítással kapcsolatos pénzügyi (kifizetési) feladatainak jelentős részét egy 2007. augusztus 1-jén a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes és a KEOP IH vezetője között létrejött Megállapodás értelmében továbbadta az NFÜ Gazdasági Ügyekért Felelős Elnökhelyettességnek (GEH), azaz a Fejezeti Főosztálynak (FF). A pénzügyi folyamatok feladatainak (MÁK, NFÜ GEH, FF, IH, KSZ, kedvezményezett, illetve TS esetében a projektgazda közötti) megosztását a Megállapodás mellékletét képező ellenőrzési nyomvonal tartalmazza, mind a KSZ-ek által kezelt KEOP prioritások, mind a KEOP IH által kezelt KEOP TS prioritás tekintetében. Az ellenőrzési nyomvonal azonban nem tér ki részleteiben a feladatok végrehajtására, csak az egyes feladatok felsorolását tartalmazza, a felelős megjelölésével. A KEOP pénzügyi feladatok ellátása során az IH folyamatba épített ellenőrzést nem végez, illetve nem végzi a megállapodás értelmében az FF-re átruházott feladatok végrehajtásának ellenőrzését.

175


A Technikai Segítségnyújtás (TS) prioritások kezelése teljes egészében az IH-k feladata. Az NFT TS előirányzatokra vonatkozó eljárásrendeket az OP-k végrehajtásáért felelős IH-k külön MKK-i tartalmazzák. Az ÚMFT Végrehajtás Operatív Program (VOP) és az ÚMFT OP-k Technikai Segítségnyújtás intézkedésére vonatkozó eljárásrendjeit az NFÜ egységesen, a 15/2008. (VII. 15.) Elnöki Utasításban szabályozta. Az eljárásrend azonban teljes körűen csak a VOP-hoz kapcsolódó feladatokat tartalmazza, az OP TS intézkedések lebonyolítására vonatkozóan csak keretszabályozást ad. A részletes szabályozás a TS eljárásrend szerint az IH-k belső munkamegosztása, és így saját szabályozásaik alapján történik, azonban az IH-k belső szabályozását tartalmazó ügyrendek 2008. évben nem kerültek kiadásra. Az Elnöki Utasítás szerint a TS tevékenységek végrehajtása során a lebonyolítás szereplői számos esetben látnak el szervezetükön belül egyaránt projektgazda és támogató funkciókat is. Az IH belső szabályozások kiadásának elmaradása következtében nem biztosított, hogy az előbbi funkciók (legalább személyükben) elkülönítettek legyenek. A strukturális alapokból finanszírozott programok esetében az IH-k a 20042006-os programozási időszakra vonatkozó szabályozás értelmében a pályáztatással, a projektek megvalósításával és a támogatások kifizetésével, a támogatások felhasználásának ellenőrzésével, és a monitoringgal kapcsolatos feladatok végrehajtásába közreműködő szervezeteket (KSZ) vonhattak be. A 20072013-as időszak Új Magyarország Fejlesztési Tervre (ÚMFT) vonatkozó szabályozás alapján ezeket a feladatokat kötelezően KSZ-ek végzik. A KSZ-ek feladataikat az IH-nak alárendelten, annak nevében és utasításai szerint végzik, a KSZ-ekre delegált feladatok ellátásáért a felelősség az IH-kat terheli. Az irányítási funkciókkal kapcsolatos hiányosságok mellett az NFT, ÚMFT operatív programok végrehajtása során jellemző tendencia, hogy az irányító hatóságok a programok végrehajtása során aránytalanul nagymértékben támaszkodnak a KSZ-ekre, és saját felelősségi-, feladatkörükbe tartozó tevékenységeik közül irányítási, ellenőrzési funkciókat is a KSZ-ekre delegálnak. Általános hiányosság továbbá, hogy az IH-k a hozzájuk tartozó KSZ-eket – akikre feladataik jelentős részét átruházták – nem ellenőrzik megfelelően. A KSZ-ekre átruházott feladatok végrehajtására vonatkozó helyszíni ellenőrzést az IH-k – a 20042006. közötti programozási időszak vonatkozásában – 2008-ban nem végeztek. A 2007-2013-as programozási időszakra vonatkozóan a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben szabályozták az NFÜ éves, a KSZ-ekre átruházott feladatok végrehajtásának minőségvizsgálatára vonatkozó kötelezettségét, amelynek azonban az NFÜ 2008. évben nem tett eleget. Az ellenőrzés elmaradása következtében az IH-k rálátása és befolyása a kifizetési és ellenőrzési folyamatokra csak korlátozott, irányításuk nem elég hatékony. Ezért több javaslatot is tettünk e hiányosság kiküszöbölése érdekében. Az IH-k, KSZ-ek 2007-től kezdődően párhuzamosan látják el a 2004-2006, és a 2007-2013 programozási időszak programjainak kezelését. Az egyes IH-k leterheltsége különböző, a ROP IH esetében az NFT ROP, és az ÚMFT hét regionális operatív programjának irányítási feladata a többi IH feladataihoz viszonyítva aránytalanul nagy (ennek következtében az IH jogszerűen saját felelősségi körébe tartozó tevékenységek közül irányítási funkciókat a KSZ-nek (VÁTI Kht.) adott át). Egyes IH-k, mint a KÖZOP (KIOP) IH a 2008. év során (a KIOP környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése intézkedés tekintetében) köz176


reműködő szervezeti feladatokat is elláttak, amely többletfeladat az IH-ra jelentős terhet rótt. 2008-ban az IH-k, KSZ-ek feladatai kiegészültek egyes NFT OP-k, INTERREG programok, és egyes KA projektek zárásával kapcsolatos feladatokkal. A megnövekedett feladatok mellett az irányító hatóságok vezetésében, személyi állományában több változás is történt a vizsgált időszakban. A KÖZOP IH, valamint az INTERREG, ETE előirányzatokat kezelő NEP IH vezetőjének személye év közben megváltozott. Mind a Gazdaságfejlesztési programok Irányító Hatóságánál (GFP IH, korábban GVOP IH), mind a Környezetvédelmi programok Irányító Hatóságánál (KEOP IH – mely a KA IH szerepét is betölti) új helyettes vezetőt foglalkoztatnak. A GFP IH, a HEP IH, a KÖZOP IH, a KEOP IH, illetve a NEP IH személyi állományában is jelentős volt a fluktuáció, a létszámhelyzet alakulása mindenütt növelte a hatékony működés kockázatait. E változások negatív hatása közvetlenül nem állapítható meg, de a KSZ-ekkel való kapcsolat nem elég hatékony, a közvetlen kapcsolatok korlátozottak, és az IH-k irányító szerepe csak kis mértékben épül személyes kapcsolatokra, látogatásokra, ellenőrzésekre. Az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének időszakában változott a ROP IH belső osztályszerkezete, amelynek leglényegesebb eleme a KSZ Felügyeleti Osztály létrehozása volt. Az irányító hatóságok-közreműködő szervezetek feladatait a 2004-2006. közötti időszakra az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet, továbbá külön IH, KSZ Működési Kézikönyvek (MKK), a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, az ÚMFT Egységes Működési Kézikönyv (EMK), valamint az EMK KSZ-ek által készített „alábontásai” illetve a Közreműködő Szervezetekkel kötött megállapodások szabályozzák. A 2004-2006. közötti programozási időszak strukturális alapokból finanszírozott programjai megvalósítására az IH-k a KSZ-ekkel (közhasznú, illetve együttműködési) megállapodásokat kötöttek, melyekben részletesen meghatározták az IH és a KSZ feladatokat. A KA-ból nyújtott támogatások lebonyolítása háromszintű szervezetrendszeren keresztül történik, melynek feladatait az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet szabályozza, a Kohéziós Alap KSZ feladatok ellátására az IH a KSZ-ekkel nem kötött együttműködési megállapodást. A támogatások szakmai és pénzügyi lebonyolítását a KA esetében teljes egészében a KSZ-ek végzik. Feladataik magukban foglalják a lebonyolító testületekkel (kedvezményezettekkel) való szerződéskötést, a kivitelezési szerződések ellenjegyzését, a közbeszerzések felügyeletét, a projektek megvalósításának nyomon követését, és a pénzügyi lebonyolítás minden feladatát. Ez utóbbiak a finanszírozási alapokmányok készítésétől és módosításától a hazai és EU-s források lehívásán, az előirányzat-felhasználási keretszámla és a lebonyolítási számla kezelésén át a kifizetések minden szintű engedélyezéséig terjednek. A közreműködő szervezeteket mind a 2004-2006-os, mind a 2007-2013-as programozási időszak tekintetében jogszabályban jelölték ki. Az ÚMFT OP-k tekintetében a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet előírja az NFÜ részére, hogy végezze el a KSZ-ek előminősítését. Az NFÜ 2006 őszén a lehetsé-

177


ges ÚMFT közreműködő szervezeteknél az Ellenőrző Hatóság bevonásával független szervezeti auditot, ún. előminősítési eljárást folytatott le. Az előminősítés eredményeként a belső kontroll rendszerek esetleges hiányosságaival kapcsolatos, a KEHI által megfogalmazott megállapításokra intézkedési terv készült minden egyes KSZ esetében. Az intézkedési tervek az NFÜ (IH-k) és a KSZ-ek között a 2007-2013-as tervezési időszakra vonatkozó OP-k végrehajtásával kapcsolatban megkötött megállapodások részét képezik, a feladatok megvalósításának nyomon követéséért a KEHI, illetve az IH-k felelnek. A tervezéshez és a végrehajtáshoz kötődő feladatok 2007-ben egységes elvek alapján újraosztásra kerültek. Ennek eredményeképpen az NFÜ (IH-k) felülvizsgálták a korábbi tervezési időszakra vonatkozóan a KSZ-ekkel megkötött megállapodásokat és új megállapodásokat kötöttek. A strukturális alapok programjai végrehajtásával kapcsolatos feladatok delegálása a KSZ-ek felé azonban nem egységes keretek között történt, egyes KSZ-ek a delegált feladatokat feladat-ellátási szerződés („Service-Level Agreement”, SLA) alapján látják el, míg más KSZ-ek feladatait együttműködési megállapodásban, vagy támogatási szerződésben szabályozták. Az SLA szerződések és azok módosításai a korábbiaknál jóval részletesebben tartalmazzák a feladatokat és a kötelezettségeket, amelyeket kiegészítettek a KSZ által az OP-k lebonyolításában végzett feladatok finanszírozásának, illetve az NFÜ (IH-k) felé történő elszámolás kérdéseivel is. Az SLA szerződésben egységes díjazási elvek alkalmazására törekedtek, azonban egy-egy tevékenység IH által elismert munkaigénye és a kapcsolódó díjtétel esetenként többször – jellemzően növekvő irányban – változott. A bevezetés óta eltelt két év során még nem került sor a díjazás mértékének és a díjazási rendszer működésének teljes felülvizsgálatára, ezért annak hatékonyságáról, eredményességéről az NFÜ nem rendelkezik átfogó képpel. A KSZ-ek finanszírozását az IH-k a szerződések alapján, illetve az adott program technikai segítségnyújtás keretéből biztosítják. A szerződéses, illetve finanszírozási formában fennálló különbségek miatt az egyes KSZ-eknek nyújtott előlegek, támogatások elszámolása (és a beszámolóban történő szerepeltetése) nem egységes, egyes KSZ-ek számlát, más KSZ-ek támogatásigénylést nyújtanak be az NFÜ-nek az elvégzett tevékenységről. Az együttműködési megállapodások (támogatásigénylések) alapján a KSZ-eknek nyújtott támogatási program előlegek a mérlegek eszköz oldalán, a követelések között, míg a KSZ-eknek nyújtott szállítói előlegek forgalma a költségvetési aktív átfutó elszámolások között jelenik meg. A 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása alapján 2008. január 1-jétől az NFÜ és a KSZ-ek kötelesek a KSZ tevékenység bevételeit és kiadásait OPnként elkülönített nyilvántartásban vezetni. Az elkülönített számviteli nyilvántartási kötelezettségről a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 2008. augusztus 22-étől hatályos verziója is rendelkezik. A KSZ-ek egy része sajátos helyzetben van, mivel egyidejűleg több Uniós támogatási program végrehajtási feladataiban vesz részt, illetve egyes KSZ-ek saját bevétellel is rendelkeznek, így az egyes programok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységekre fordított kiadások és bevételek elkülönített nyilvántartása kiemelt jelentőségű. A KSZ-

178


ekkel kötött megállapodások azonban nem rendelkeznek egységesen az elkülönített számviteli nyilvántartási kötelezettségről. Az ÚMFT OP irányítási és ellenőrzési rendszerére vonatkozó 2008. évi változás, hogy a júniusban kötött együttműködési megállapodás alapján az NFÜ meghatározott KSZ-ek tekintetében a KSZ-ekre átruházott feladatok ellátásának elsőszintű ellenőrzésébe bevonja a MÁK-ot a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7/A § (2)-(4) bekezdései szerint. A megállapodás értelmében a MÁK az érintett KSZ-ekkel közösen, illetve az NFÜ által meghatározott projektek esetében önállóan, első szintű helyszíni ellenőrzéseket végez. A MÁK 2008-ban elvégezte a VÁTI Kht.-val (ÁROP, EKOP), az EK Kht.-val, a KvVM FI-vel (KEOP), illetve a KKK KIKSZ-szel (KÖZOP tekintetében) kötött szerződések évközi ellenőrzését. A MÁK kizárólag az elkülönített nyilvántartások meglétét, a bevételek megfelelő könyvelését, valamint a költségfelosztás módszertanának megfelelőségét tudta vizsgálni, mivel a ténylegesen elszámolt költségek az év végével kerülnek pontosan meghatározásra. Az ellenőrzési megállapítások alapján a MÁK javasolta a KSZ támogatások jelenleg eltérő kezelési rendszerének egységesítését és az SLA finanszírozási rendszer felülvizsgálatát. A költségvetési előirányzatokat az NFÜ szabályszerűen megnyitotta. Az NFÜ Fejezeti Főosztálya analitikus nyilvántartást vezetett az előirányzatmódosításokról, amely hatáskörönként elkülönítetten kezeli a végrehajtott előirányzat-módosításokat. 2008-ban kormányzati hatáskörű módosítás nem történt. A vizsgált előirányzatok egyeztetésénél a NFÜ és a MÁK között rendszerbeli eltérés nem volt. Jelentős összegeket tettek ki azonban az ún. nem rendszerbeli eltérések (csaknem minden ÁHT-t érintett). Ezek egy része objektív okokból származott (árfolyam-különbözetek és kamatok, előző évi függő tételek rendezése), más esetekben azonban a késői dokumentálás, téves KTK-számok alkalmazása, illetve ezek késői rendezése volt az ok. Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy az előirányzatok kezelésének adminisztratív oldalára az eddiginél jóval nagyobb összpontosítás szükséges. A fejezetnél 2008-ban központi beruházás és a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló PPP-konstrukció nem volt. A feladatfinanszírozás körébe tartozó költségvetési előirányzatok felhasználásának ellenőrzése során megállapítottuk, hogy az Ámr. 70-77. §-ai előírásai megfelelően érvényesülnek. A 2007. évben, az 1091-es szektorban a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében 7974,4 M Ft maradvány keletkezett. Az előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványa 21 238,0 M Ft volt. Ezek alapján az 1091-es szektor 2007. évre vonatkozó megállapított előirányzat-maradványa 29 212,4 M Ft volt. Az NFÜ 2007. évi előirányzat-maradványokkal kapcsolatos elszámolását a PM 2008. június 3-ai levelében elfogadta, majd a Kormány által elrendelt felülvizsgálat alapján a felülvizsgált összeget 2008. szeptember 30-ai levelével hagyta jóvá. Az EU integrációs előirányzatokat maradvány-elvonás nem érintette. A fejezeti kezelésű előirányzatok összevont beszámolója I/2/A. számú melléklete szerint a 2008. évben keletkezett előirányzat-maradvány értéke

179


121 308,0 M Ft. Az előző évekből származó előirányzat-maradvány összege 17 169,2 M Ft volt, ennek megfelelően a jóváhagyandó előirányzat-maradvány 138 477,2 M Ft. Ebből az I/2/A. számú melléklet szerint a kötelezettségvállalással terhelt maradvány 123 724,8 M Ft-ot tesz ki. Megállapítható, hogy az összehasonlítható előirányzatok állományánál az előirányzat-maradvány az előző évihez képest jelentősen nőtt. Ennek fő oka, hogy néhány esetben a közösségi hozzájárulás év végén érkezett be, felhasználására már nem maradt idő (pl. a 276167 ÁHT sz. előirányzatra év végén érkezett be a korábban már hazai forrásból kifizetett közösségi hozzájárulás, 27,5 Mrd Ft értékben). Egyes esetekben pedig az IH-k biztonságra törekvő kifizetési előrejelzései nem váltak be. A beszámolókhoz tartozó 2008. évi és a 2008. év előtt keletkezett előirányzatmaradványok együttes összegei a főkönyvi kivonatokkal alátámasztottak. A maradvány-elszámolás I/2/B. számú és az I/2/C. számú melléklete adataiból a maradványok levezethetők. Kivételt képez ez alól néhány előirányzat, amelyeket a következőkben részletezünk, és amelyeknél kimutatott maradványokról nem volt megállapítható, hogy azok kötelezettségvállalással alátámasztottake. Az NFÜ a PM-nek a beszámolóhoz adott I/2 sz. mellékletben tett nyilatkozata szerint a maradványok mind kötelezettségvállalással fedezettek. Ez az ÚMFT-s előirányzatoknál és a KA előirányzatoknál egyértelműen igazolható. Előbbieknél a támogatási döntéssel elfogadott felhasználás (kötelezettségvállalás) nagyságrenddel nagyobb minden előirányzatnál, mint az éves maradvány. A KA. előirányzatoknál pedig az előirányzatonkénti finanszírozási alapokmányok tanúsítják a maradványok lefedettségét. Az NFT-hez tartozó előirányzatok maradványainál azonban nem állapítható meg, hogy kötelezettségvállalással lefedettek-e vagy sem. Az NFÜ által a lefedettségről adott nyilatkozat alapjául szolgáló EMIR, IMIR statisztikák ugyanis nem a még fennálló kötelezettségek állományát mutatja, hanem a projektek még el nem számolt „nyitott” összegeit. A kettő pedig nem ugyanaz, hiszen a projektek zárásánál a kifizetendő összegek az EMIR által mutatott összegeknél nagyobbak semmi esetre sem, kisebbek viszont sok ok miatt lehetnek (alacsonyabb támogatotti igények, késedelmes teljesítés, felmondott szerződések, stb. miatt). Az EMIR, illetve INTERREG esetében az IMIR statisztikán alapul a kötelezettségvállalás főkönyvi nyilvántartása is az OP-k esetében, ez azonban csak globálisan mutatja az OP-k kötelezettségvállalását, abból az évenkénti (és a még ténylegesen fennálló) kötelezettségvállalás mértéke nem állapítható meg. Emiatt az Ámr. 134. § (13) előírásai sérülnek. A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról az NFÜ által készített költségvetési beszámolókban a mérlegek eszköz- és forrásoldalainak főösszege egyező.

180


A mérlegek összhangban vannak a főkönyvi kivonatokkal, és leltárral, valamint – az AVOP, KMOP, EQUAL beszámolók kivételével – analitikus nyilvántartással alátámasztottak. A ROP fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított mérlegében a támogatási programok tárgyévi szabálytalan kifizetése miatti követelésként a mérlegbe állított 10 801,4 E Ft EMIR-ből legyűjtött tételei – kivétel nélkül – rendezésre kerültek 2008-ban (kedvezményezettek visszafizette vagy egy következő elszámolásban kompenzálták). Ezek tehát jogalap nélkül szerepelnek a mérleg záró állományában. Az AVOP, TÁMOP, TIOP, ROP, KDOP, NYDOP, DDOP, ÉAOP, ÉMOP, DAOP, és KMOP előirányzatok esetében a mérlegvalódiság problémáját veti fel, hogy évek óta nem biztosított a mérleg követelések állományának a jogszabályi előírásoknak megfelelő leltárral történő alátámasztása. Az NFÜ Fejezeti Főosztály belső szabályozása, és konkrét vezetői intézkedés ellenére az AVOP, GVOP, GOP, KÖZOP, TÁMOP, TIOP, ROP, KDOP, NYDOP, DDOP, ÉAOP, ÉMOP, DAOP, és KMOP előirányzatok esetében az IH-k nem gondoskodtak arról, hogy a kedvezményezettekkel szemben fennálló követelések év végi állományának egyeztetése megtörténjen. Négy operatív programnál fordult elő, hogy év végi egyenleg maradt a Lebonyolítási számlán, amely ellentétes a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. mellékletének előírásaival, valamint a NFÜ zárlati rendelkezéseivel. A KMOP esetében 500,0 M Ft, a DAOP esetében 1,7 M Ft, EQUAL esetében 34,6 M Ft, HEFOP esetében 3,2 M Ft maradványösszeget nem utaltak vissza az EFK-ra. Közülük az utóbbi három tételt a zárlati feladatok elvégzése keretében függő tételként a mérleg eszköz oldalán figyelembe vették, és elszámolták kiadáscsökkentésként is. A KMOP esetében az 500,0 M Ft-os összeget az IH december 16-án megpróbálta a JEREMIE Programszámlára tovább utalni, de a kincstári átutalás nem teljesült, és elmaradt év végén az 500,0 M Ft EFK-ra történő viszszautalása is. Ez a tétel a KMOP év végi mérlegének egyetlen sorában (sem függő, átfutó, kiegyenlítő tételként, sem pénzeszközként) sem szerepel, és a pénzforgalmi jelentés kiadásként úgy tartalmazza, mintha 2008-ban felhasználták-, a kedvezményezetteknek kifizették volna, azaz mintha a JEREMIE Programszámlára megérkezett volna, holott az a Lebonyolítási számlán maradt évzáráskor. A pénzforgalmi tételek, a kifizetések megalapozottságának és jogszerűségének ellenőrzése során megvizsgáltuk a támogatások lebonyolításának szabályozottságát, a támogatási döntés dokumentáltságát, a megkötött támogatási szerződést, és annak módosításait, a támogatott által benyújtott előrehaladási jelentéseket, és kifizetési kérelmeket, a kifizetés megalapozottságának vizsgálatát tanúsító dokumentumokat, a számláktól és a teljesítési igazolásoktól az ellenőrzési listákig, és a kifizethetőség rögzítéséig, az utalványozásokat, a forráslehívásokat, azok jogszabályszerű igazolását és engedélyezését, a banki átutalások szabályszerűségét, és a bankkivonatokat.

181


Az ellenőrzés során a vizsgált tételek többségénél megállapítottuk, hogy a kifizetések jogszerűek voltak, a kifizetések előtti ellenőrzéseket elvégezték, meggyőződtek a kifizetési kérelmek jogszerűségéről, a pénzügyi szabályokat betartották, és a dokumentáltság megfelelő volt. Több esetben azonban hiányosságokat tapasztaltunk, melyek közül egy általánosítható, néhány pedig kisebb körre kiterjedő, vagy egyedi hiányosság volt, amelyek befolyásolták a kifizetések során követett eljárások jogszerűségét. Az NFÜ évközben módosította a korábban, az EMIR programban alkalmazott lebonyolítási számláról történő utalványozás űrlapját. A módosítás utáni időszak vonatkozásában széles körben tapasztaltuk – az ÚMFT körébe tartozó kifizetéseknél gyakorlatilag általános volt, de az NFT körébe tartozó előirányzatoknál is előfordult (GVOP 251067 ÁHT), - hogy a lebonyolítási számlához kapcsolódóan nem az Ámr. 135-138. §-ainak előírásai szerint történt az utalványozás, az utalványlapon hiányzott az utalványozó és az ellenjegyző aláírása. Az NFÜ a lebonyolítási számlákat „állami költségvetésen kívüli” számláknak tekinti, noha annak tulajdonosa – jogszabályi előírás alapján – maga az NFÜ, de rendelkezni róla a KSZ-ek tudnak, amelyek egy része államháztartáson kívüli szervezet. Tény, hogy a lebonyolítási számláról történő kifizetés előtt – amelyről a kedvezményezett részére történik az utalás – a fejezeti kezelésű előirányzatok számláiról (EFK) Ámr. előírásokkal összhangban végzik az utalványozást a lebonyolítási számlára. Az NFÜ véleménye szerint a támogatások kifizetése előtt nem szükséges kétszer elvégezni az Ámr. szerinti utalványozási folyamatot, így azt csak az EFK számlán történő utalás előtt végzik el, ami azonban nincs összhangban az Ámr. előírásaival. Annak ellenére járt el így az NFÜ, hogy a 2007. évi zárszámadás vizsgálata során az ÁSZ felhívta a figyelmét az eljárás szabálytalanságára. Ennél is súlyosabb, hogy az INTERREG III. előirányzatoknál a lebonyolítási számláról történő utalás előtt utalványlapok egyáltalán nem készülnek. Általános problémát jelentett a ROP előirányzat esetében, hogy a pénzforgalmi ellenőrzéshez kiválasztott tételek kétharmadánál a támogató döntések DEB (Döntés Előkészítő Bizottság) jegyzőkönyvei nem álltak rendelkezésre, (VÁTI Kht., ROP IH) ezért 772,0 M Ft-os kifizetéshez kapcsolódóan nem lehetett megállapítani a kifizetések jogszerűségét. Négy esetben a MAG Zrt. (GVOP KSZ) nem győződött meg a közbeszerzések lebonyolításának helyességéről, megelégedett a támogatott arról szóló nyilatkozatával, hogy a közbeszerzést a Kbt. előírásai szerint bonyolította le. Ezzel a KSZ jogszabályt és MKK-előírást ugyan nem sértett, de nem győződött meg a támogatottak nyilatkozata valóságnak való megfeleléséről. Három esetben tapasztaltunk hiányosságokat a KIKSZ-nél a közbeszerzéseket illetően. A közbeszerzés elmaradása miatt kifogásolt tételek kifizetéseinek öszszege 84,3 M Ft volt, a kiadási főösszeg 0,1%-a. A KIOP-kifizetéseket lebonyolító szervezetek 5 tétel esetében nem tudták bemutatni azt, hogy a támogató döntés meghozatalakor a KIOP IH elvégezte a pénzügyi forrás rendelkezésre állását bizonyító ellenjegyzést, megsértve ezzel az Ámr. 134. § (8)-(11) bekezdéseit, melyek a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének szabályait fogalmazzák meg. A jogszabálysértés ez esetben is fennáll, de a

182


KIOP Magyar Kormány és EU Bizottság általi elfogadása alapján tudni lehet, hogy a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. A jogszabálysértést 68,4 M Ft-ot kitevő kifizetésénél állapítottuk meg, ami a KIOP beszámoló kiadási főösszegének 0,3%-a. A kifizetések előtti szakmai ellenőrzések elvégzését tanúsító szakmai igazolások a KIKSZ-nél (KA közlekedési projektek KSZ-e) 9 esetben hiányoztak. Ez a probléma háromféle esetben fordult elő: előlegek kifizetésénél és az ún. visszatartások kifizetésénél minden esetben, a „független mérnöki” tevékenység díja kifizetésénél több esetben. A hiányosság a KSZ-nél kialakult rossz gyakorlat következménye, ugyanis a hatályos MKK szerint ezekben az esetekben sem kell eltérni az általánosan alkalmazott szakmai igazolási gyakorlattól. Különösen kritikus a szakmai igazolás hiánya a visszatartásoknál, mert ezek célja az esetlegesen nem, vagy nem megfelelően elvégzett munka fedezetének biztosítása. A kivitelezőnek történő kifizetés csak akkor történhetne meg, ha előtte a projektek lebonyolításáért felelős szakmai terület alapos vizsgálatot folytat. A pénzügyi terület szakmai igazolás hiányával előzetes kontroll nélkül végez kifizetéseket. A KIKSZ a szabálytalanság megszüntetésére 2009-ben intézkedett. Az NFÜ költségvetésében külön törvényi soron szerepel a PROMEI Kht. közhasznú tevékenységének, valamint működésének támogatására szolgáló 250,0 M Ft költségvetési forrás. A vissza nem térítendő támogatással a PROMEI Kht. azon közhasznú tevékenységeit támogatja az NFÜ, amelyeket az ÚMFT programjainak végrehajtásában való közreműködés során lát el a szervezet. A támogatási szerződés szerint a 2008. évben kapott támogatásról az elszámolást a PROMEI Kht.-nek pénzügyi szempontból 2009. január 31-éig, szakmai szempontból pedig 2009. március 31-éig kell benyújtani. A pénzügyi elszámolást a PROMEI Kht. benyújtotta, a szakmai beszámoló hivatalos, aláírt formája 2009. május 27-éig nem érkezett be az NFÜ-höz. A PROMEI Kht. pénzügyi elszámolását – függetlenül attól, hogy azt az NFÜ még nem vizsgálta felül – áttekintettük és megállapítottuk, hogy a támogatásból a PROMEI Kht. olyan kifizetéseket is teljesített, amelyek indokoltsága felülvizsgálandó, különös tekintettel arra, hogy állami támogatásról van szó. Az NFÜ tájékoztatása szerint a PROMEI Kht. elszámolásának felülvizsgálata, helyszíni ellenőrzése nyár végén várható. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál kifogásoltuk, hogy az Uniós Programok Céltartaléka alcímről a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló környezetvédelmi projektek alcímre az NFÜ átcsoportosítást hajtott végre a Szeged szennyvízhálózat projekttel kapcsolatos késedelmi kamat kifizetés miatt. A késedelmi kamatfizetés, mint kategória nem szerepel sem a költségvetési törvényben, sem a költségvetési alapokmány tételesen felsorolt felhasználási jogcímei között. A fejezeti egyensúlyi tartalék előirányzata 1788,3 M Ft volt. Ebből felhasználás a fejezetnél nem történt, mert a Kormány a teljes összeget 2177/2008. (XII. 18.) Korm. határozatával a fejezettől elvonta.

183


A beszámolók kiegészítő melléklet körébe tartozó űrlapjai közül a NFÜ minden beszámoló részeként elkészítette a 23., 24., 58., 59., 77-778. űrlapokat. A NFÜ a jelentésben vizsgált költségvetési beszámolókhoz szöveges kiegészítő mellékletet nem készített. Szöveges beszámoló csak az Uniós Fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzataihoz készült, mely bemutatja valamennyi ÁHT-t (az előirányzat fő céljait, a felhasználás fő számait, egyes esetekben az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket). A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak 2008. évi felhasználásáról 31 beszámoló készült. Az NFÜ elkészítette az összes fejezeti kezelésű előirányzat összevont beszámolóját is, ez azonban csak az egyes beszámolók adatainak összesítését tartalmazza, főkönyvi nyilvántartás és -kivonat az összevont mérleget és beszámolót nem támasztja alá. Ezért az egyes beszámolókról külön-külön, illetve az Egyéb Európai Uniós előirányzatok 33 tekintetében beszámoló csoportonként adtunk véleményt. Ennek eredményeképpen 26 beszámolót/beszámolócsoportot minősítettünk. Ezek közül a Kohéziós Alap környezetvédelem fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet. előírásai szerint készítették el. A Kohéziós Alap környezetvédelem Uniós Fejlesztések fejezet fejezeti kezelésű előirányzat 2008. évi gazdálkodása, és a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad. Az NFÜ 22 fejezeti kezelésű előirányzatáról (GVOP, HEFOP, KIOP, ROP, Kohéziós Alap közlekedés, EQUAL, INTERREG, ÁROP, EKOP, GOP, KEOP, TÁMOP, TIOP, KDOP, NYDOP, DDOP, ÉAOP, ÉMOP, DAOP, VOP + Egyéb Európai Uniós előirányzatok, ETE, INTERACT 2007-2013) összeállított 2008. évi költségvetési beszámolókat is felülvizsgáltuk a financial audit módszerével, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámolókat az Szt.-ben foglaltak, és annak végrehajtására kiadott Áhsz. előírásai szerint készítették el. A beszámolók által bemutatott fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása, és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámolók a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet adtak, de beszámolónként eltérő okokból fel kellett hívni a figyelmet különböző kisebb mértékű hiányosságokra és szabálytalanságokra. Általános, illetve széles körben tapasztalt szabálytalanságok voltak az alábbiak:

33

Magába foglalja a Kvtv. XIX. Uniós Fejlesztések fejezet Egyéb Uniós előirányzatok, Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, Uniós programok céltartaléka és a Fejezeti egyensúlyi tartalék alcímeket. 184


• A korábban már jelzett módon az ÚMFT programoknál mindenütt, ezenkívül az NFT GVOP egyik prioritásánál a lebonyolítási számláról történő kifizetések előtt az utalványozás nem az Ámr.-nek a kiadások teljesítéséről, illetve az utalványozásról szóló 135-138. §-ának előírásai szerint történt, az utalványlapon sem utalványozó, sem érvényesítő, sem ellenjegyző nem szerepelt. • A beszámoló megbízhatóságát összegszerűen megállapítható eltéréssel nem érintő belső szabályozási (Leltárértékelés szabályzat, Bizonylati Szabályzat) és számviteli hiányosságok is fennálltak. Az EMIR-ből nem volt kinyerhető főkönyvvel való adategyezőséget biztosító analitika, és egyéb módon sem gondoskodtak arról, hogy olyan teljes körű analitikus nyilvántartás álljon rendelkezésre, amely megbízható módon támasztja alá az éves költségvetési beszámolót. Az NFÜ belső szabályozása, és konkrét vezetői intézkedés ellenére az IH-k széles körben (AVOP, GVOP, GOP, KÖZOP, TÁMOP, TIOP, regionális operatív programok) nem gondoskodtak arról, hogy a kedvezményezettekkel szemben fennálló követelések év végi állományának leegyeztetése megtörténjen. • A kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartásából egyik operatív programnál sem volt megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás mértéke, ami nem felel meg az Ámr. 134. § (13) bekezdésében foglalt előírásoknak. Ezeknél, a több évet átölelő operatív programoknál – hasonlóan az elmúlt esztendőhöz – a Beszámolóban szereplő, kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány (42. űrlap 14. sor) összegét az támasztotta alá, hogy annak mértékét az analitikus nyilvántartás szerinti összes kötelezettségvállalás meghaladta. A fent felsoroltak mellett további hiányosságokra és szabálytalanságokra hívtuk fel a figyelmet: • GVOP esetében - több esetben nem győződtek meg arról, hogy a támogatott a Kbt. előírásai szerint bonyolította-e le a közbeszerzést. • KIOP esetében - több esetben nem történt meg a pénzügyi forrás rendelkezésre állását bizonyító ellenjegyzés. • HEFOP esetében - a beszámoló szerint a módosított kiadási, illetve bevételi előirányzat mértéke 57 041,0 M Ft, míg az analitikus nyilvántartások kumulált egyenlege 55 173,5 M Ft, azaz az analitikus nyilvántartás állománya eltér a főkönyvtől. • ROP esetében - a támogatási programok Tárgyévi szabálytalan kifizetése miatti követelésként a mérlegbe állított 10 801,4 E Ft EMIR-ből legyűjtött tételei már rendezésre kerültek 2008-ban. Ezek tehát jogalap nélkül szerepelnek a mérleg záró állományában. • EQUAL esetében - a beszámolóban a Tárgyévi szabálytalan kifizetés miatti 3,2 M Ft összegű követelés nem alátámasztott, mert erről az állományról analitikus nyilvántartást nem tudtak bemutatni. • INTERACT 2007-2013 esetében - az ellenőrzött kifizetések teljesítésének időpontjában az IH nem rendelkezett hatályos MKK-val. 185


• Kohéziós Alapból megvalósuló közlekedési projektek - a kifizetések előtti szakmai ellenőrzések elvégzését tanúsító szakmai igazolások egyes esetekben hiányoztak, és néhány esetben az EU hozzájárulásával nem írtak ki közbeszerzést, a Kbt. előírásaitól eltérően. Az Uniós Fejlesztések fejezet AVOP fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben előírásainak ugyan eleget tesz, de a feltárt hibák, hiányosságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzattal való gazdálkodásról kialakított képet. A beszámoló összességében megbízható, valós képet ad a vagyoni, pénzügyi helyzetről, kivéve a következő mérlegsorokat: • Az Egyéb követelések mérlegsoron kimutatott év végi záró állományt, valamint a főkönyvi alszámla soroknak megfelelően összeállított leltárt (6 tétel), a rendelkezésre analitikus nyilvántartások nem támasztják alá. • Az Egyéb követelések közül a Támogatási programok szabálytalan kifizetése miatti követelések mérlegsor 93 022,0 E Ft-os záró egyenlegét az NFÜ hitelt érdemlő leltárral, analitikával nem támasztotta alá, ugyanakkor a KSZ – azt az MVH EMVA Könyvelési Osztály és az MVH Követeléskezelési Osztály – által vezetett nyilvántartás szerint 168 027,2 E Ft összegben kellett volna megállapítani. • Az egyéb követelések mérlegsor – az MVH analitikája szerint – 173 889,5 E Ft összegben tartalmaz olyan tételeket, amely összeggel való tartozását a kedvezményezett vitatja, azok peres eljárás alatt vannak. A mérlegben azonban a peres eljárás alatt lévő tételek nem szerepelhetnek (Áhsz. 9. sz. melléklet) azokat a nullás számlaosztályt kellett volna kimutatni. • Az előbbiekben rögzített eltérések maguk után vonják a Tőkeváltozások mérlegsor záró állományának eltérését is. Az Uniós Fejlesztések fejezet KMOP fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámoló a számviteli törvényben foglaltak, és annak végrehajtására kiadott a 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak nem felel meg. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről nem ad megbízható és valós képet, mivel a jelentős hibák összege meghaladja a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási főösszegének 2%-át, a deklarált lényegességi küszöböt (eltérés a mérleg főösszeg +5,0%-a, a kiadási főösszeg -4,0%-a). • A mérleg egyik sora (Pénzeszközök, függő, átfutó, kiegyenlítő elszámolások) sem tartalmazza azt a Lebonyolítási számlán maradt év végi 500 000,0 E Ft záró egyenlegeket, amelyeket az Áhsz. előírása szerint vissza kellett volna utalni az EFK számlára. • Az előbbi pontban rögzített eltérés miatt, azzal megegyező összegben, kapcsolódó jelleggel a Tőkeváltozások állománya sor is eltér.

186


• A fentiekből következően a Pénzforgalmi jelentésnek azoknál az űrlapjainál (21., 23., 24., 98.), eltérés van ahol az éves kiadási adat szerepel. Az 500,0 M Ft-os eltérés az éves beszámoló mellett, a zárszámadási törvényjavaslat 1. sz. mellékletében a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet 2/4/29/1. A tudásalapú gazdasági innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése költségvetési soránál is fennáll. Az Uniós Fejlesztések fejezet KÖZOP fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a KÖZOP beszámoló tekintetében az a speciális helyzet állt elő, miszerint az NFÜ a nyilvántartási és könyvelési tevékenysége során az Áhsz.-ben előírtak szerint járt el, számviteli előírást nem sértett, ugyanakkor a beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről nem ad megbízható és valós képet, mivel nem tartalmaz 99 174 962,0 E Ft-os összegben (a 26., 27. és 28. forráslehívások szerinti a 276134 ÁHT-ból történt 49 729 667 E Ft-os, és a 276167 ÁHT-ból történt 49 445 304,9 E Ft-os felhasználás) KÖZOP-ból történt felhasználást (kiadást), ennek bevételi és költségvetési támogatási összegeit, emiatt nem a valós helyzetnek megfelelően mutatja a KÖZOP-ban a jövőben még rendelkezésre álló, felhasználható összegeket. Az EMIR-ben ugyan szabályszerűen rögzítették a 99 174 962,0 E Ft összegű három forráslehívást, azonban ezeket a PM kérésére – mivel a felhasználás nem banki átutalással történt, hanem a PM által végzett átvezetéssel –, az IH és a KSZ munkatársai által készített jegyzőkönyvben foglaltak szerint a felhasználások összegeivel azonos nagyságú storno-tételek EMIR-ben történő rögzítésével ellentételezték. Így az EMIR-ben végig kísérhető a folyamat, de a fenti három tranzakciót a sztornózás következtében nem tartalmazza. A Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyezési Irodája szerint ezen – M7-es autópálya és 4-es metro projektekre kifizetendő – együttesen 99 174 962,0 E Ft-os összegnek a KÖZOP IH költségvetési beszámolójában nem kell szerepelnie, mert azt az állami költségvetésből korábban már kifizették. A Kvtv. 89. § (2) bekezdése szerint az ilyen megelőlegezett összegeket valóban a költségvetés „XLII. A központi költségvetés fő bevételei” fejezetében kell elszámolni. Erre való hivatkozással a PM NAO, mint igazoló hatóság a fenti három tétel összegéből az EU Bizottság által 2008. december 31-éig, már hazánknak átutalt összeget – 48 095,2 M Ft – a XIX. fejezeten történő átfuttatás nélkül közvetlenül a költségvetés XLII. fejezetében elszámolta.. Így a XIX. Uniós Fejlesztések fejezetben a felhasználást, elszámolható támogatás és bevétel, valamint tényleges banki teljesítés hiányában nem is tudták lekönyvelni. A KÖZOP forrásainak felhasználásáról készített nyilvántartás és beszámoló nem mutat megbízható, valós képet, mert a felhasználást és ez által még a jövőben felhasználható forrásokat nem a tényleges helyzetnek megfelelően tükrözi. Jogi szabályozás nem született arra vonatkozóan, hogy milyen elszámolási technikát kell alkalmazni a korábbi években hazai forrásból megvalósuló, de a későbbiekben európai uniós támogatási forrásokból elszámolt esetekben. Jogszabály hiányában az NFÜ és a PM által a források felhasználásának elszámolására alkalmazott technikai megoldás a költségvetés egésze szempontjából elfogadható.

187


Az Állami Számvevőszék álláspontja szerint a PM által alkalmazott elszámolási technika egyedi, nem szabályozott, megalapozottsági és átláthatósági problémákat vet fel, ezért javasoljuk, hogy a hasonló kérdések eljárási rendjét a PM a jövőben jogszabályban szabályozza. Erről az egyeztetések során a PM-mel elvi megállapodás született. A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámolók megbízhatóságát lényegesen nem befolyásoló hiányosságok felszámolására, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az Uniós Fejlesztések fejezet vezetése számára a következő javaslatokat tettük: Az NFÜ elnökének: 1.

Biztosítsa, hogy érvényesüljön az irányító hatóságok felelőssége a közreműködő szervezetek munkájának irányításában. Az irányító hatóságok végezzék el a közreműködő szervezetekre átruházott feladatok 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § szerinti minőségvizsgálatát, és rendszeresen ellenőrizzék a közreműködő szervezetek jogszabályokban és szerződésekben rájuk ruházott feladat ellátását.

2.

Intézkedjen a közreműködő szervezetekkel megkötött „SLA”, támogatási szerződések, illetve együttműködési megállapodások felülvizsgálatáról a KSZ-ek finanszírozása tekintetében, és fontolja meg a KSZ-eknek folyósított támogatások jelenleg eltérő kezelési rendszere egységesítésének lehetőségét, a finanszírozás átláthatóságának biztosítása érdekében.

3.

Vizsgálja meg, mi az oka az Irányító Hatóságok évek óta mutatkozó vezetői és dolgozói létszám-cserélődésének, és tegyen intézkedést a fluktuáció mérséklésére.

4.

Gondoskodjon arról, hogy az operatív programok lebonyolításában közreműködő szervezetekkel kötött finanszírozási szerződések elszámolásainak felülvizsgálata és azok jóváhagyása – a lehetőségekhez képest – az NFÜ részéről az adott évi beszámoló elkészítéséig történjen meg, és a beszámoló a támogató által elfogadott adatokat tükrözze.

5.

Intézkedjen az ÚMFT közreműködő szervezetek belső eljárásrendjeinek a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 7. § (5) c) pontja szerinti jóváhagyásáról.

6.

Gondoskodjon az EMIR és az IMIR moduljainak olyan irányú fejlesztéséről, hogy biztosított legyen a) a beszámolók adatainak analitikus alátámasztása; b) a 2004-2006-os időszak támogatási programjainak zökkenőmentes zárása; c) a 2007-2013-as időszak támogatási programjai számviteli hátterének teljes körű biztosítása; d) olyan analitikus nyilvántartás vezetése, amelyből – az Ámr. 134. § (13) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege, és ez tetszőleges időpontban lekérdezhető legyen.

188


7.

Intézkedjen annak érdekében, hogy lebonyolítási számlákon a jövőben semmilyen okból ne maradjon egyenleg az év utolsó napján.

8.

Haladéktalanul intézkedjen, hogy valamennyi lebonyolítási számlánál érvényesüljenek a támogatások kifizetése utalványozásának és ellenjegyzésének az Ámr. 136138. §-ában előírt szabályai.

9.

Intézkedjen, hogy az uniós támogatással megvalósuló projektekkel kapcsolatos közbeszerzések felülvizsgálata időben megtörténjen, annak érdekében, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok időben feltárásra kerüljenek.

10. Intézkedjen az ÚMFT Operatív Programok Technikai Segítségnyújtás intézkedéseire vonatkozóan a végrehajtásban érintett valamennyi NFÜ szervezeti egység feladatait átfogó, részletes szabályozás kidolgozásáról. A Technikai Segítségnyújtás intézkedésekkel kapcsolatos feladatellátás során átlátható módon biztosítsa a végrehajtási és ellenőrzési funkciók elkülönítését, illetve az IH-k által esetlegesen átruházott feladatok végrehajtásának ellenőrzését. 11. Vizsgálja felül a belső ellenőrzés létszámát és működését, valamint tegyen mielőbbi intézkedést a Belső Ellenőrzési Főosztály létszámának emelésére, növelve ezzel a belső ellenőrzés hatékonyságát. 12. Gondoskodjon arról, hogy az Uniós Fejlesztések fejezet előirányzataiból nyújtott valamennyi támogatás kifizetése előtt a projektmenedzsment adjon szakmai igazolást a pénzügyi terület részére, hogy érvényre jusson a hatásköri és felelősségi elkülönülés. 13. Gondoskodjon arról, hogy a kedvezményezettek által nyújtott, megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a projektek teljes életciklusában. Az Irányító Hatóságok vezetőinek 1.

Tekintsék át az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek közötti feladatmegosztást, beleértve a programok, projektek zárásával kapcsolatos feladatokat is, és szükség esetén módosítsák azt, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényre jusson az IH-k irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos felelőssége.

2.

Gondoskodjanak a közreműködő szervezetekre átruházott feladatok ellátásának felügyeletéről és évenkénti ellenőrzéséről.

189


XX. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az OKM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 631 718,2 M Ft kiadási, 210 175,3 M Ft bevételi előirányzatot és 421 542,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 737 831,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 268 893,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 437 366,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 31 571,3 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 698 537,0 M Ft, a bevételeknél 270 195,9 M Ft, a támogatásoknál 447 879,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 28 773,9 M Ft-ra teljesültek. Az OKM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 9018,5 M Ft nemzetgazdasági kiadást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 9261,0 M Ft-ra módosult, a teljesítés 9251,0 M Ft volt.

Az OKM igazgatása részére a 2008. évre a Kvtv. 5398,1 M Ft kiadási, 15,0 M Ft bevételi előirányzatot és 5383,1 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 19 062,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 274,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 15 632,3 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 3156,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 17 002,0 M Ft, a bevételeknél 271,9 M Ft, a támogatásoknál 15 632,3 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 3087,7 M Ft-ra teljesültek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) részére a 2008. évre a Kvtv. 28 317,9 M Ft kiadási, 8137,5 M Ft bevételi előirányzatot és 20 180,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 33 615,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 8157,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 22 635,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 2 821,4 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 30 547,9 M Ft, a bevételeknél 8277,5 M Ft, a támogatásoknál 22 635,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 2807,7 M Ft-ra teljesültek. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) részére a 2008. évre a Kvtv. 2769,6 M Ft kiadási, 124,0 M Ft bevételi előirányzatot és 2645,6 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 3544,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 358,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 2907,3 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 279,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 3305,1 M Ft, a bevételeknél 356,2 M Ft, a támogatásoknál 2907,3 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 279,0 M Ft-ra teljesültek. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) részére a 2008. évre a Kvtv. 644,6 M Ft kiadási, 110,0 M Ft bevételi és 534,6 M Ft támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1114,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 409,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 692,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 11,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1093,8 M Ft, a bevételeknél 391,4 M Ft, a támo-

190


gatásoknál 692,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 11,2 M Ft-ra teljesültek. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) részére a 2008. évre a Kvtv. 848,1 M Ft kiadási és 600,0 M Ft bevételi előirányzatot és 248,1 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 12 081,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 11 599,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 308,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 173,4 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 8362,1 M Ft, a bevételeknél 10 765,8 M Ft, a támogatásoknál 308,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 173,4 M Ft-ra teljesültek. Az OKM igazgatása, az ELTE, a KÖH, az MNG és a KÖSZ 2008. évi beszámolóit a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmények gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámolók a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adnak. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: Az OKM igazgatását érintően: • az immateriális javak, tárgyi eszközök aktiválásának nem megfelelő dokumentálása miatt a tényleges használatba vétel időpontja nem volt megállapítható, ebből adódóan nem számszerűsíthető az elszámolt értékcsökkenés eltérése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érintően: •

A beruházásra adott előleg mérlegsoron helytelenül került kimutatásra a beruházáshoz kapcsolódó 18,0 M Ft ügyvédi letét összege. A beszámoló e során kimutatott összeget az egyéb követelés mérlegsoron kellett volna szerepeltetni.

•

Az egyéb tartós részesedés mérlegsor előző és tárgyévi állományi értéke nem tartalmazza az intézmény két társaságban és két egyesületben lévő részesedésének értékét 0,6 M Ft összegben azzal, hogy egy egyesület esetében az intézményi részesedés értéke nem állapítható meg.

•

A mérlegben a készletek értéke helytelen elszámolás és értékelés következtében a befejezetlen termelés mérlegsoron 18,6 M Ft-tal alacsonyabb, az áruk mérlegsoron 5,3 M Ft-tal magasabb összegben kerültek kimutatásra.

•

Az adósok mérlegsoron az analitikus nyilvántartások vezetése és egyeztetésének hiánya következtében 10,0 M Ft jogtalan követelést mutattak ki.

191


•

A szállítók mérlegsora 1,0 M Ft-tal alacsonyabb összeget tartalmaz, mivel az Egyetem a szállítók egyenlegközlő levele alapján szerzett tudomást kötelezettségéről, amely tisztázása a mérleg elkészítéséig nem történt meg.

•

A pénzforgalmi jelentésben kimutatott 320,8 M Ft normatív jutalom és az 5,2 M Ft teljesítményhez kötött jutalom a főkönyvi kivonat szerint fordítva – sor csere – került kimutatásra.

•

Egy esetben 243,2 E Ft-tal magasabb összegű végkielégítés került kifizetésre, amelynek visszakövetelésére az Mt. 162. § (1) bekezdése alapján nincs lehetőség.

•

Az ellenőrzött támogatásértékű működési kiadásoknál az Áht. 13/A. § (2) bekezdésével ellentétesen az Egyetem nem írt elő elszámolási kötelezettséget.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt érintően: • Az immateriális javak összesen mérlegsoron 1,2 M Ft-tal magasabb összeget mutattak ki helytelen aktiválások, a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek helytelen besorolása és ennek alapján nem a jogszabálynak megfelelő mértékű leírási kulcs alkalmazása miatt. • A tárgyi eszközök aktiválása a pénzügyi teljesítés időpontjával történt. A tárgyi eszközök aktiválásának nem megfelelő dokumentálása miatt a tényleges használatbavétel ideje nem volt megállapítható, ebből adódóan nem számszerűsíthető az elszámolt értékcsökkenés eltérése. • Az adósok mérlegsoron 100 E Ft elévült követelést mutattak ki. • A költségvetési aktív átfutó kiadások között mutatták ki az intézmény a teljesítményértékelési rendszer TÉR keretében december hónapban kifizetett jutalom összegét. A kifizetett jutalom összegét a kötelezettség-vállalással terhelt maradvány összege is tartalmazta. • A kötelezettségek árú szállításból és szolgáltatásból mérlegsor nem tartalmazza a 0,9 M Ft garanciális visszatartás összeget. • Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között 1,8 M Ft összegű, nemzetközi szervezettől (INRAP) kapott előleg nem került kimutatásra. • Egy szoftvert nem aktiváltak a vagyonértékű jogok között, azt 5,8 M Ft öszszegben a dologi kiadások terhére számolták el. A Műemlékek Nemzeti Gondnokságát érintően: • Az intézmény kezelésében lévő műemlékek jogi helyzete évek óta rendezetlen, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal és jogutódjával a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel a vagyonkezelési szerződéseket nem kötötték meg. A vásárlás vagy ajándékozás úján szerzett ingatlanok Földhivatali bejegyeztetése nem történt meg. Ennek is következménye, hogy a műemlékeken végzett felújítás, beruházás egységes elszámolási rendszerét az intézmény nem tudta kialakítani.

192


• Az intézmény szabályozottsága nem felel meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak, mivel nem rendelkezik hatályos Szervezeti és Működési Szabályzattal és Közszolgálati Szabályzattal, valamint több gazdálkodáshoz szükséges szabályzat és a Gazdasági szervezet ügyrendjének pontosítása, kiegészítése szükséges. • A költségvetési szerv vezetője a belső ellenőrzésről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdésével ellentétesen a belső ellenőrzési vezetői feladatok végzésével az általános igazgató helyettest bízta meg. • Egy esetben a munkavállaló nem rendelkezett az érvényesítési jogkör betöltéséhez szükséges pénzügyi-számviteli képesítéssel. • A munkafolyamatba épített ellenőrzés nem megfelelő működését mutatja, hogy az intézmény egy éves késedelemmel aktivált 763 E Ft felújítási munkát, valamint az értékesítést követően az eszközt 55 napos késéssel vezette ki nyilvántartásából. • A követelések év végi értékelését és az értékvesztés elszámolását – a Számviteli politikában előírtakkal ellentételesen – nem hajtották végre. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot érintően: •

Az intézmény szabályozottsága nem felel meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak, mivel nem rendelkezik Informatikai Szabályzattal, a Közszolgálati Szabályzata elavult és a gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok kiegészítése szükséges.

•

A tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értéke 0,2 M Ft-tal alacsonyabb a valós értéknél. A tárgyi eszközöknél az értékcsökkenés elszámolása EXCEL táblában történt, téves képlet alkalmazása miatt került sor a magasabb összegű értékcsökkenés elszámolására.

•

A követelések év végi értékelését és az értékvesztés elszámolását – a Számviteli politikában előírtakkal ellentétesen – nem hajtották végre.

•

Az intézmény nem a megfelelő mérlegsoron mutatta ki a tárgyévi előirányzatot terhelő szállítói kötelezettségének teljes összegét.

•

A pénzforgalmi jelentésben az alvállalkozói teljesítéseket helytelenül nem az egyéb dologi kiadások, hanem a szellemi tevékenység végzésére történő kifizetések között mutatták ki.

•

A kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartása nem felelt meg az Ámr. 134. §. (13) bekezdésében foglaltaknak.

•

A projektek analitikus nyilvántartása nem zárt számítógépes program alkalmazásával történt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szerv részére a 2008. évre a Kvtv. 30 272,3 M Ft kiadási, 14 500,0 M Ft bevételi előirányzatot és 15 772,3 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 33 927,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 193


15 926,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 17 390,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 610,5 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 31 771,8 M Ft, a bevételeknél 15 988,7 M Ft, a támogatásoknál 17 390,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 610,5 M Ft-ra teljesültek. A BME intézmény 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják: • Az immateriális javak és tárgyi eszközök aktiválása a tényleges használatba vételtől függetlenül, a pénzügyi teljesítés időpontjában történt. A rendszerhiba következtében keletkezett eltérések egy részét az Egyetem korrigálta. Az ellenőrzés alá vont tételek alapján a vizsgálat a vagyoni értékű jogoknál 0,2 M Ft, a tárgyi eszközöknél 1,1 M Ft eltérést állapított meg az értékcsökkenési leírás elszámolásánál. Az elszámolt értékcsökkenés eltérése teljes körűen csak tételes ellenőrzés alapján számszerűsíthető. • Az Egyetem 15 darab szoftver használati jogát a vagyoni értékű jogok helyett szabálytalanul szellemi termékként vett állományba, mely a két mérlegsor között 2,1 M Ft eltérést okozott. • Az Egyetem által 2001-ben bérbe adott ingatlanon a bérbevevő felújítási munkát végzett 174,4 M Ft összegben. A felújítás teljes összegét helytelenül az Egyetem 2001. évben ráaktiválta az épületre. A bérleti szerződés szerint a bérleti jogviszony megszűnésével az Egyetem a bérbevevő könyveiben nyilvántartott nettó értéket köteles a bérbevevőnek megtéríteni. A bérlő 108,7 M Ft-ot számlázott az Egyetem felé, a szerződés alapján, mely összeget az Egyetem a pénzügyi teljesítés napjával ismét értéknövelő felújításként számolt el. Az aktiválás következtében az ingatlan bruttó értéke 108,7 M Fttal magasabb a valós értéknél, továbbá 1,7 M Ft értékcsökkenést indokolatlanul számoltak el 2008. évre. • Az intézmény mérlegében 88,8 M Ft összegű egyéb tartós részesedést mutatott ki. Az ellenőrzés 3 Kft.-ben lévő 11,7 M Ft összegű részesedés tulajdonosi jogok gyakorlásának jogszerűségéről nem tudott meggyőződni. Ezen kívül egy Zrt.-ben birtokolt tulajdonosi részesedés 1,7 M Ft összegben szerepel a nyilvántartásokban, melyet az MNV Zrt. 2008. július 15-én értékesített. • A tartósan adott kölcsönök mérlegsor tartalmazta a munkáltatói lakástámogatásból eredő, tartósan adott kölcsönök mérleg fordulónapot követő egy éven belül esedékes és hátralékos, valamint a 2008. IV. negyedévben befizetett törlesztő részletek 9,7 M Ft értékét, amelyet a jogszabályi előírással ellentétesen nem vezettek át az Egyéb követelések mérlegsorra. • Az intézmény nem végezte el a készletek egyedi év végi értékelését. Ennek következtében nem állapítható meg – az értékvesztés elszámolásának függvényében – hogy a mérlegsor értéke megfelel-e a valódiság elvének.

194


• A vevők mérlegsor fordulónapi értékelése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Egyedi értékelést nem végeztek, a nem kisösszegű követeléseket is csoportosan értékelték. A vizsgált tételek alapján az ellenőrzés elévült követelések kivezetésének és az értékvesztés elszámolásának hiányát állapította meg 3,5 M Ft összegben. A jogszabálynak megfelelő elszámolható értékvesztés összegét csak a vevők teljes körű, szabályos minősítése alapján lehet számszerűsíteni. • A mérlegben tévesen költségvetési aktív átfutó kiadásként mutatták ki a pénztár 2008. december 31-én meglévő 1,0 M Ft-os készpénzállományát, a pénztárak mérlegsor helyett. • A költségvetési aktív függő kiadások között mutattak ki 33,0 M Ft értékben 2001, 2002. években keletkezett kiadásokat, melyek rendezésére a korábban indított eljárások eredménytelenek voltak. • Az intézmény az Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek mérlegsoron nem mutatta ki az elszámolt, de a támogató által még el nem fogadott támogatási program előlegeket. A pályázati támogatások analitikus nyilvántartásában nem különítették el a támogatási előlegek felhasználását, illetve abból a támogató által még el nem ismert összeget. A vizsgált elszámolások alapján az ellenőrzés 89,2 M Ft mérlegben kimutatásra nem került összeget tárt fel. A mérlegben kimutatásra nem került előlegek összegét teljes körűen csak tételes vizsgálat alapján lehet számszerűsíteni. • A költségvetési passzív függő bevételek között mutattak ki 13,4 M Ft összegben 2005-2006. években keletkezett bevételeket, amelyek rendezésére a korábban tett intézkedések eredménytelenek voltak. Az ellenőrzés során feltárt, a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló hibák, hiányosságok miatt indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • A gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok közül a Számviteli Politika, Számlarend, Pénz- és Értékkezelési Szabályzat, Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendjéről szóló Szabályzat, Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat, Értékelési Szabályzat, Közbeszerzési Szabályzat, Bizonylati Szabályzat, Humánpolitikai Szabályzat, Ügyrend kiegészítésre és pontosításra szorul, az Önköltség-számítási Szabályzat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. • A gazdálkodási jogkörök ellenőrzés során a vizsgálat megállapította, hogy az ellenjegyzési jogosultság esetén öt fő kapott jogosultságot a jogkör gyakorlásához szükséges képesítés hiányában. Az OKM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok címe részére a 2008. évre a Kvtv. 194 962,4 M Ft kiadási, 200,0 M Ft bevételi előirányzatot és 194 762,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 175 429,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 2369,3 M Ftra, a támogatási előirányzat 165 166,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 7893,4 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 173 171,1 M Ft, a bevételeknél 2470,7 M Ft, a támogatásoknál 175 677,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 5528,3 M F teljesültek.

195


Az OKM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az OKM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről összességében megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével: 1. A könyvviteli mérleg Beruházások, felújítások során kimutatott állomány nem felel meg az Ámr. 20. § (3) bekezdése előírásának, mert saját tárgyi eszköz vagyonnal az előirányzatok nem átmenetileg, hanem tartósan rendelkeznek. A kimutatott beruházási összeg az Áhsz. 15. §-ban előírtakkal ellentétben, nem tükrözi a valós vagyoni helyzetet, nem felel meg az Szt. 15. § (3) bekezdésében előírt valódiság számviteli alapelvnek, mivel olyan beruházást tartalmaz, amelyet befejeztek és nem adtak át az arra jogosultaknak. A 2008. évi záró állomány (egyezően a 2007. évi záró állománnyal) a 11/1/4/11 Erzsébet téri beruházás könyv szerinti értéke (1223,6 M Ft). A Kulturális Központ és Park helyzetének rendezése, könyvekből való kivezetése céljából a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár folyamatos levelezést folytatott az MNV Zrt. illetékes vezetőivel, 2008. május hóban intézkedést kért az MNV Zrt. vezetőjétől. Az OKM Beruházási Főosztálya 2008. december 8-án megküldte az MNV Zrt. elhelyezés jogi menedzsere részére az OKM és a Fővárosi Önkormányzat között egyeztetett Megállapodás-tervezetet. A Megállapodás aláírása a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem történt meg. A Beruházási Főosztály az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park létesítmény működési, üzemeltetési állapotáról 2009. február 18-án készített anyaga szerint az OKM a létesítmény éves üzemeltetésére, működtetésére mintegy 80,0 M Ft-ot fordít, ami nem tartalmazza az állagmegóvási, karbantartási kiadásokat.

2. A szakmai szervezeti egységek a rendszeres és az eseti támogatások, illetve az átadott előirányzatok felhasználásának elszámoltatása során több esetben nem tartották be a 13/2008. (IV. 10.) OKM rendeletben, a Gazdálkodási szabályzatban – és az annak mellékletét képező – támogatási szerződésekben foglaltakat. Az elszámolások hiányosságai (pl. nem a jogszabályoknak megfelelő bizonylat, költségtervtől eltérő felhasználás stb.) ellenére elfogadták a támogatott elszámolását; az ügyirathoz nem csatolták a támogatott költségtervét; a szerződésben előírt határidőre nem kérték be a támogatottól az elszámolást; hiánypótlás előírása esetén nem írtak elő határidőt; támogatás utalására, újabb szerződéskötésre úgy került sor, hogy a támogatott az előző támogatás összegével szabályosan még nem számolt el; befizetési kötelezettség előírása esetén nem határozták meg a befizetés határidejét. A 11/5/33 Felsőoktatási információs rendszerek működtetése, EISZ koordináció előirányzatból Educatio Kht. részére két szerződés (a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (HIK) feladataira a 14393-1/2008. sz. szerződés keretében folyósított 165,0 M Ft, valamint az EISZ Iroda 2008. évi működtetésére a 118811/2008. sz. szerződés keretében a folyósított 35,0 M Ft) elszámolásánál az OKM

196


módosítást kért, azonban a módosítás elvégzésére konkrét határidőt nem írtak elő. A 11/7/4 Nemzetiségi, kisebbségi és integrációs programok támogatása előirányzatból a HÖOK a Hallgatókért Alapítvánnyal az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság úgy kötött újabb támogatási szerződést, hogy az előző évekről fennálló (19723/2006., a 31631/2007. és a 31638/2007. sz. támogatási szerződések) elszámolási kötelezettségét az Alapítvány nem teljesítette. A 11/10/1 Oktatási alapítványok, közalapítványok támogatása előirányzatból a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványon keresztül (5867-7/2008. számú szerződés) nyújtott az OKM 115,0 M Ft támogatást a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának. Az elszámoláshoz mellékelt idegen nyelvű bizonylatokon – az Szt. 166. § (1) és a (4) bekezdéseiben, valamint a belső szabályzatban foglaltakkal ellentétben – továbbra sem tüntették fel magyar nyelven azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek. A 11/10/2/2 Egyéb kulturális alapítványok, közalapítványok támogatása előirányzatból a Magyar Könyv Alapítvánnyal kötött (8427/2008. sz.) támogatási szerződés alapján folyósított 50,0 M Ft-ról szóló elszámolás eltért a Költségtervben jóváhagyott költségrészletezéstől, ennek ellenére az elszámolást elfogadták. A 11/31/7 Reneszánsz Év programjai előirányzatból a Budapesti Fesztivál Központ Kht. részére a 3887-1/2008. sz. támogatási szerződéssel folyósított 180,0 M Ft elszámolását nem adta be határidőre (2008. szeptember 15.), az ügyirat nem tartalmazta az elszámolásra felszólító levelet.

3. Egy támogatási szerződéssel két, vagy esetleg több előirányzatból biztosított forrás esetén – a kialakult gyakorlat szerint – a támogatott a szerződés végösszegére vonatkozóan számolt el. Az elszámolásból nem lehetett pontosan meggyőződni előirányzatonként (törvényi soronként), hogy a támogatás melyik feladatot finanszírozta, hogyan teljesültek külön-külön a szakmai célok, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettség melyik előirányzatra vonatkozik. A Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány az 5867-7/2008. számú támogatási szerződéssel a 11/10/1/3 előirányzatról 100,0 M Ft-ot, a 11/7/18 előirányzatról 15,0 M Ft-ot kapott. A Tempus Közalapítvány a 10738/2008. számú támogatási szerződéssel a 11/11/7 előirányzatról 50,0 M Ft-ot, a 11/10/1 előirányzatról 15,0 M Ft-ot kapott.

4. A határon túli magyarság nyelvi és kulturális önazonosságának megőrzését szolgáló támogatási rendszer hatékonyabbá tételéről szóló 2218/2006. (XII. 12.) Korm. határozat a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány azonnali megszüntetéséről rendelkezett. A Közalapítvány megszüntetése nem történt meg, a Korm. határozat módosítását nem kezdeményezték. Az OKM az Apáczai Közalapítvány 2007. és 2008. évi működésére is nyújtott támogatást (23,1 M Ft és 10,0 M Ft). A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az OKM vezetése számára a következő javaslatokat tettük:

197


Az OKM igazgatását érintően: 1.

Követeljék meg az elszámolási kötelezettséggel adott támogatások felhasználásáról szóló beszámolók határidőben való elkészítését. Az OKM fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően:

1.

Intézkedjenek a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány megszüntetését előíró 2218/2006. (XII. 12.) Korm. határozat módosításának kezdeményezésére, úgy hogy a megszüntetés jogszerűen és haladéktalanul végrehajtható legyen.

2.

Határozzák meg a támogatási szerződésekben, hogy a támogatottak a támogatás pénzügyi elszámolásához törvényi soronként készítsenek önálló kimutatást az elkülönített analitikus nyilvántartás alapján. Az eredeti alapbizonylatokon egyértelműen jelöljék a kiadás forrását.

3.

Intézkedjenek arról, hogy az elszámoltatást végző szakmai szervezeti egységek a Megállapodásban (Szerződésben) foglaltak maradéktalan és következetes betartását kérjék számon a támogatottaktól, az elszámoltatás rendszerében érvényesítsék a szabályszerűségi, gazdaságossági és hatékonysági követelményeket és gondoskodjanak a céltól eltérő és a fel nem használt támogatás visszafizettetéséről a Gazdálkodási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően. Intézkedjen továbbá arról, hogy a 13/2008. (IV. 10.) OKM rendelet 18. §-ban előírt határidő valamint a 16. § (3) bekezdésében a Kbt. előírásainak betartásáról szóló ellenőrzési kötelezettség minden támogatási szerződés és együttműködési megállapodás esetében teljesüljön.

4.

Gondoskodjon arról, hogy a támogatottak által benyújtott szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás együttes értékelése alapján döntsenek a támogatás cél szerinti felhasználásának elfogadásáról, a szakmai elszámoltató legyen figyelemmel a korábbi szabálytalanságokra és részelszámolás elfogadásához kösse a támogatás további folyósítását. Az intézmények vezetői számára: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet érintően:

198

1.

Alakítsanak ki olyan analitikus nyilvántartási rendszert, mely biztosítja a támogatási programelőlegek jogszabályoknak megfelelő elszámolást, nyilvántartást.

2.

Gondoskodjanak a gazdálkodási jogkörök gyakorlásánál a jogszabályban előírt szakmai képesítési követelmények betartásáról.

3.

Intézkedjenek az eszközök és források jogszabályban meghatározottak szerinti besorolására, végezzék el a jogszabályban és belső szabályzatokban meghatározottak szerint az egyes mérlegsorok év végi értékelését.

4.

Vizsgálják felül a gazdasági társaságokban lévő részesedéseket. Kezdeményezzenek megállapodást az MNV Zrt.-vel a gazdasági társaságokban lévő tulajdonosi részesedések rendezése érdekében.


5.

Vizsgálják felül a teljes vevőállományt és gondoskodjanak az időközben megtérített, valamint a törölt gazdasági társaságok vevőköveteléseinek nyilvántartásból történő kivezetéséről.

6.

Intézkedjenek az aktív és passzív függő tételek jogszabálynak megfelelő, haladéktalan rendezéséréről. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet érintően:

1.

Dolgozzák ki a befejezetlen termelés és a készletek év végi értékelésének részletes szabályait a beszámolóban történő helyes kimutatásuk érdekében.

2.

A támogatásértékű pénzeszköz átadások, illetve az államháztartáson kívüli pénzeszköz átadások támogatási szerződéseit egészítsék ki az elszámolási kötelezettség előírásával.

3.

Ellenőrizzék a részjogkörű szervezeti egység tárgyi eszköz értékesítésére vonatkozóan a kivezetések helyes elszámolását, és törekedjenek arra, hogy az értékesítés ne járjon vagyonvesztéssel.

4.

Egyeztessék a hallgatókkal szembeni követeléseket – különös tekintettel az éven túli követelésekre – és a még fennálló követelésekre a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

5.

Törekedjenek a szállítói állomány fordulónapi összegének beszámolóban történő teljes körű kimutatására, a beszámoló készítéséig ismertté vált szállítói kötelezettségek vonatkozásában is.

6.

Egészítsék ki a függő, átfutó, kiegyenlítő tételek analitikus nyilvántartását az egyes tételek rendezésének felelőseinek meghatározásával és a végrehajtási határidővel.

7.

Intézkedjenek az utalványozás, illetve ellenjegyzés teljes körű megvalósítására. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt érintően:

1.

Gondoskodjanak a lejárt követelések behajtása érdekében az APEH felé a végrehajtási eljárás megindításáról. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot érintően:

1.

Az értékcsökkenés elszámolásánál biztosítsák a munkafolyamatba épített ellenőrzési pontok kialakítását.

2.

Szervezzék meg a régészeti feltárással kapcsolatos alvállalkozói és megrendelői teljesítmények zárt rendszerű analitikus nyilvántartásának vezetését.

3.

Intézkedjenek a több éve lejárt munkáltatói kölcsön és vevő követelések behajthatóságának felülvizsgálatáról, és annak eredményétől függően az értékvesztés elszámolásáról, vagy a behajthatatlan követelés kivezetéséről.

199


A Műemlékek Nemzeti Gondnokságát érintően:

200

1.

Egészítsék ki a gazdasági szervezet Ügyrendjét és határozzák meg a vezetők és közreműködő munkatársak hatás és jogkörét, a feladatok ellátásáért felelős személyeket, a szervezeti egység létszámát, megoszlását a belső tagozódás szerint, valamint a szervezeti egységen belüli munkamegosztás módját, a más szervezeti egységekkel, illetve külső szervezetekkel történő kapcsolattartás, együttműködés szabályait.

2.

Szüntessék meg az igazgatóhelyettes belső ellenőrzés vezetői megbízatását.

3.

Gondoskodjanak az intézmény által kezelt műemlékek ingatlan nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

4.

Vizsgálják felül a vevő követelések behajthatóságát és gondoskodjanak az esetleges értékvesztés elszámolásáról, illetve az esetleges behajthatatlan követelés kivezetéséről.

5.

Gondoskodjanak az érvényesítés végzésével olyan munkatárs megbízásáról, aki a jogszabályban előírt pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkezik.

6.

A munkafolyamatokba épített ellenőrzés hatékonyságának fokozásával gondoskodjanak arról, hogy a megtörtént gazdasági eseményeket tartalmazó bizonylatok lekönyvelése a jogszabályban meghatározott határidőn belül, az adott költségvetési évben megtörténjen.


XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM Az EüM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 121 208,3 M Ft kiadási, 72 779,9 M Ft bevételi előirányzatot és 48 428,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 181 836,6 M Ftra, a bevételi előirányzat 101 134,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 59 530,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 21 171,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 166 691,5 M Ft, a bevételeknél 100 150,9 M Ft, a támogatásnál 59 530,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 20 076,8 M Ft-ra teljesültek. Az EüM Központi Igazgatás alcím részére a 2008. évre a Kvtv. 1739,2 M Ft kiadási, 35,3 M Ft bevételi előirányzatot és 1703,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 5206,1 M Ftra, a bevételi előirányzat 578,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 3529,7 M Ftra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1098,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 4661,6 M Ft, a bevételeknél 582,9 M Ft, a támogatásoknál 3529,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1085,8 M Ft-ra teljesültek. Az EüM Központi Igazgatás alcím 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • a személyi juttatásokra, illetve a szellemi tevékenység végzésére történt kifizetéseknél – a kifogásolt esetekben – az intézmény nem a kifizetés jellegének megfelelő jogszabályokat tekintette irányadónak. Az EüM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok részére a 2008. évre a Kvtv. 14 603,2 M Ft kiadási, 80,0 M Ft bevételi előirányzatot és 14 523,2 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 13 701,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 4231,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 2242,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 7227,3 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 11 786,8 M Ft, a bevételeknél 4226,4 M Ft, a támogatásoknál 2242,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 6508,5 M Ft-ra teljesültek. Az EüM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a be-

201


számoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az Egészségügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az EüM vezetése számára a következő javaslatokat tettük:

202

1.

Fordítsanak nagyobb figyelmet a személyi juttatások, illetve szellemi tevékenység végzésére irányuló kifizetéseknél a kifizetés jellegének megfelelő jogi keretek megválasztására.

2.

Gondoskodjanak az SzMSz és az ügyrend közötti összhang megteremtéséről.

3.

Gondoskodjanak a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjére vonatkozó miniszteri rendelet jogszabályban meghatározott időpontban és tartalommal történő kiadásáról.

4.

Gondoskodjanak a széttagolt, több helyen fellelhető szabályozás helyett egységes Bizonylati rend kialakításáról.

5.

Intézkedjenek a fogyasztóvédelmi bírságról szóló 89/1998. (V. 8) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése miatt az ÁNTSZ által kivetett bírságok beszedésének, nyilvántartásának, pénzügyi lebonyolításának és a bevétel felhasználásának rendjéről szóló szabályzatról kiadott 6/2007. évi (EüK.19) EüM. utasítás aktualizálásáról.

6.

Intézkedjenek arra vonatkozóan, hogy az Áht. 49. §. b) pontjában előírt hatékony gazdálkodás követelményeit érvényesítve az eddig általány díjas jogi tanácsadást teljesítményhez kössék.

7.

Gondoskodjanak arról, hogy a felügyeleti ellenőrzés minden fejezeti kezelésű előirányzatra terjedjen ki.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET Az EBF részére a 2008. évre a Kvtv. 1009,3 M Ft kiadási, 259,7 M Ft bevételi előirányzatot és 749,6 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1279,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 333,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 779,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 166,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 873,1 M Ft, a bevételeknél 322,0 M Ft, a támogatásnál 779,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 166,0 M Ft-ra teljesültek. Az ÁSZ előző. évi pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzése megállapította, hogy a Felügyelet 2007. évi beszámolója a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről nem adott megbízható és valós képet. Az ÁSZ az elutasító véleményt elsősorban a beszámoló mérlegsorai, illetve a főkönyvi kivonat adatai hitelt érdemlő alátámasztásának hiánya miatt adta. A leltárak nem voltak teljes körűek, az analitikus nyilvántartások hiányoztak, illetve hiányosak voltak. Téves besorolás miatt a mérlegben vagyoni értékű jogokat nem mutattak ki annak ellenére, hogy számos szoftver licenc került beszerzésre.

Az előző évi állományi adatok korrekcióját a főkönyvi nyitást követően elvégezték. A hibás nyitó tételek helyesbítését – mivel a nyitó tételek között már javítani nem tudták – a korrekciós tételek módosításával végezték el. Emiatt két főkönyvi soron a nyitó értékek eltérnek a 2007. december 31-ei állományi értéktől, de a korrigált nyitó adatok már helyesek, ezért az évi végi állományi értékre nincsenek hatással.

A Felügyelet a 2007. évi mérlegében, illetve a 2008. évi nyitó adatokban egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat nem mutatott ki, annak ellenére, hogy a 2007. évi hó közi számfejtések nem kerültek feladásra a KIR-be. A 2007. évi mérleg adatok korrekciója a saját tőke és a tartalékok együttes értékének 10%-át meghaladta, mely az Áhsz. 5. § 10. pontjának előírása szerint a 2007. évi mérleg esetében a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolta. Az EBF az Áhsz. 40. § (5) bekezdése előírásának megfelelően az előző évet érintő hibákat a 2008. évi folyó könyvelésben számolta el, de nem tett eleget az Áhsz. 45/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba esetén a már letétbe helyezett éves költségvetési beszámolót ismételten letétbe kell helyezni. (Az ismételten letétbe helyezett beszámoló a Felügyelet esetében a könyvviteli mérleget jelenti.) A Felügyelet a 2007. évi korrigált mérlegét nem készítette el, ezért a 2008. évi mérleg nyitóadataiban a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák még szerepelnek.

203

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET

A nyitó állományi adatok korrekcióját a 2008. évi forgalmi adatok tartalmazzák, ezért a 2008. évi mérleg záró állományára a hibák már nincsenek hatással. Az EBF 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják: A Felügyelet nem tett eleget a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 45/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, miszerint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba esetén a már letétbe helyezett éves költségvetési beszámolót ismételten letétbe kell helyezni. Az ismételten letétbe helyezett éves költségvetési beszámolóban (a Felügyelet esetében a könyvviteli mérleg) az ismételt letétbe helyezés előtti költségvetési év mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító öszszegeit kell feltüntetni. Tekintettel arra, hogy az önrevíziót a Felügyelet nem végezte el, a 2008. évi költségvetési beszámoló mérlegében az immateriális javak és tárgyi eszközök, a kapcsolódó tőkeváltozások mérlegsor, illetve az egyéb aktív pénzügyi elszámolások mérlegsor nyitó állományában, az előző évet érintően megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba szerepel. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az EBF vezetése számára a következő javaslatokat tettük:

204

1.

Gondoskodjanak a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendeletben előírtak, valamint a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendelet előírásainak folyamatos betartásáról.

2.

Intézkedjenek az egyéb aktív pénzügyi elszámolások leltárában kimutatott tételek – különös tekintettel a járulék túlfizetés – rendezéséről.

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A PM fejezet 1-12. cím részére a 2008. évre a Kvtv. (a fejezetnél megjelenő központosított bevételek és kiadások nélkül) 163 268,0 M Ft kiadási, 11 188,2 M Ft bevételi előirányzatot és 152 079,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A fejezet költségvetési beszámolójában szereplő adatok szerint (a fejezetnél megjelenő központosított bevételek és kiadások nélkül) a beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 221 308,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 24 837,9 M Ft-ra, a költségvetési támogatás 166 285,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 30 184,5 M Ft volt. A fejezet költségvetési beszámolójában szereplő adatok szerint (a fejezetnél megjelenő központosított bevételek és kiadások nélkül) a teljesítés a kiadásoknál 228 749,5 M Ft, a bevételeknél 24 737,0 M Ft, a költségvetési támogatásoknál 214 501,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 28 962,9 M Ft-ra teljesültek. A Pénzügyminisztérium fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 4105,0 M Ft központosított bevételt hagyott jóvá. A beszámolási időszakban az előirányzat nem módosult, a teljesítés 5040,9 M Ft volt.

A PM Igazgatása részére a 2008. évre a Kvtv. 3934,0 M Ft kiadási, 831,2 M Ft bevételi előirányzatot és 3102,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 6598,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 1466,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4376,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 755,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 6361,9 M Ft, a bevételeknél 1466,9 M Ft, a támogatás 4376,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 755,2 M Ft-ra teljesültek. A VP részére a 2008. évre a Kvtv. 35 699,6 M Ft kiadási, 3948,1 M Ft bevételi előirányzatot és 31 751,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 51 316,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 6162,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 37 941,9 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 7212,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 53 836,1 M Ft, a bevételeknél 6254,7 M Ft, a támogatásoknál 49 004,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélkül bevételek 6895,5 M Ft-ra teljesültek. A PM Igazgatása cím és a VP 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra:

205


A PM Igazgatása címet illetően: • Nem történt meg a KSZF feladatellátásához szükséges PM vagyonnak a teljes körű átadása 2008. december 31-éig sem. • A „0” számlaosztályban kimutatott eszközökre vonatkozóan 2008. évi, fordulónapi leltározást nem végeztek, ami a vagyonvédelem érvényesülését negatívan befolyásolta. (Az igazgatás leltározási szabályzatának 5. A. pontja szerint e befektetett eszközök vonatkozásában a leltározási tevékenységet a KSZF látja el.) • A tanulmányok, szakvélemények kiadásait szellemi tevékenység végzésére kifizetés jogcím helyett helytelenül különféle szolgáltatásként mutatták ki a beszámolóban. • A szakállamtitkároknak 7,0 M Ft jutalmat fizettek ki szabálytalanul. A VP címet illetően: • Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékét nem megfelelő módon állapították meg, ebből következően az értékcsökkenés elszámolása sem a Korm. rendelet előírása szerint történt. • A követeléseknél nem számoltak el értékvesztést, illetve behajthatatlan követelés szerepelt a mérlegben. • A tranzakciók elszámolása nem a megfelelő előirányzat terhére történt, a téves elszámolás a kiemelt előirányzat teljesítésének értékét egyes esetekben megváltoztatta. • A bizonylati fegyelem betartása sérült. • Nem tartották be az Ámr. 98.§ (3) valamint a 134. § (8) bekezdésében leírt előírásokat. A Magyar Államkincstár részére a 2008. évre 22 370,4 M Ft kiadási, 5644,1 M Ft bevételi előirányzatot és 16 726,3 M Ft költségvetési támogatást hagytak jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 35 403,2 M Ftra, a bevételi előirányzat 7924,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 25 423,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 2055,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 28 421,8 M Ft, a bevételeknél 8015,7 M Ft, a támogatásoknál 25 423,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 2055,2 M Ft-ra teljesültek. A Magyar Államkincstár 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják: • A vagyoni értékű jogok között nyilvántartott szoftverek állományának pontos meghatározása a 2008. évi leltárfelvétel idejéig még nem fejeződött be. 206


Emiatt a 2008. december 31-én a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek mérlegsorokon kimutatott eszközök besorolása az analitikus nyilvántartások nem teljes körű helyesbítése következtében nem a valóságnak megfelelő helyzetet mutatja. A PM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok címe részére 2008. évre a Kvtv. 16 716,3 M Ft kiadási, 419,8 M Ft bevételi előirányzatot és 16 296,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 22 738,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 1489,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7672,3 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 13 575,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 18 670,0 M Ft, a bevételeknél 1125,7 M Ft, a támogatásoknál 8745,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 13 575,2 M F teljesültek. A PM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatairól összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A Pénzügyminisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak 2008. évi gazdálkodása és az előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni és a pénzügyi helyzetről összességében megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével: •

az Egészségbiztosítási Pénztárakban lévő részesedések mérlegben történő kimutatásakor a fejezet nem élt az értékvesztés elszámolásának lehetőségével, holott a 2008. évi XXIV. tv. által előidézett jogi helyzet – az Egészségbiztosítási Pénztárak végelszámolásának lezárulta hiányában is – ezt indokolttá tehette volna;

•

az ÁSZ 2007. évi zárszámadás vizsgálatáról készített számvevői jelentésében megfogalmazott javaslatok ellenére, a belső szabályzatok hiányosságai a 2008. évi vizsgálat során is tapasztalhatók voltak;

•

a mérlegbeszámoló aláírása megfelelt az Áhsz. 13. és 45. §-ai előírásának, ugyanakkor egy aláíró nem a belső szabályzatban rögzített személy volt;

•

az előirányzatokat felhasználó szervezeteknél (APEH, PM Igazgatás) a pénzügyi bizonylatok javítása nem felelt meg az Szt. - a bizonylatok alaki és tartalmi elvárásait tartalmazó - követelményeinek.

A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az PM vezetése számára a következő javaslatokat tettük: A PM Igazgatása intézmény vezetésének: 1.

A kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendjéről szóló szabályzatot, valamint az Önköltségszámítási szabályzatot hozzák összhangba a jogszabályi előírásokkal és az intézményi sajátosságokkal. 207


2.

Készítsék el és léptessék hatályba a közbeszerzési szabályzatot.

3.

Egészítsék ki a számviteli és gazdálkodási szabályzatokat.

4.

A munkaköri leírásokat a főosztályvezetők esetében is teljes körűen készítsék el.

5.

A céljutalmazásnál teljes körűen vegyék figyelembe a Ktv. előírásait.

6.

A megbízási szerződésekben a feladatokat ellenőrizhető módon határozzák meg.

7.

A külföldi kiküldetéseknél követeljék meg a teljesítések folyamatos igazolását.

8.

Intézkedjenek a 2008-ban teljes körűen le nem zárt vagyonátadás-átvétel befejezése érdekében.

9.

Vizsgálják felül, mely kiadások számolandók el az Ámr. alapján a szellemi tevékenység végzésére kifizetések jogcímen. A VP cím vezetésének:

1.

Gondoskodjanak az immateriális javak és tárgyi eszközök használatbavételére, üzembe helyezésére, bekerülési értékük meghatározására és értékcsökkenésük elszámolására vonatkozó, a Szt.-ben és az Áhsz.-ben foglalt számviteli szabályok betartásáról.

2.

Gondoskodjanak a Szt. 55.§-ának 1-2. bekezdése, valamint az Áhsz. 31. §-ának 2-3. bekezdése alapján a követelések egyedi minősítésére és a kétes követelésekre történő értékvesztés elszámolására vonatkozó szabályok betartásáról, valamint a behajthatatlan követeléseknek a nyilvántartásból való kivezetéséről. A Magyar Államkincstár Elnökének:

1.

A Kincstár Központ teljes jogkörű egységgé minősítése érdekében kezdeményezze a 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítását abban a tekintetben, hogy a Kincstár Központ a Kincstárnak, mint a gazdálkodást végrehajtó szerve ne részjogkörű egységként jelenjen meg.

2.

Intézkedjen a) A belső szabályzatainak (SZMSZ, Ügyrend) aktualizálására annak érdekében, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (1) bekezdésében a Kincstár különös feladataiként a lebonyolítási számlákra vonatkozóan meghatározottak végrehajtása során a Kincstár Gazdasági Szervezete, illetve más szervezeti egységei által ellátandó feladatok egyértelműen elkülönítésre kerüljenek. b) A Kincstár Szervezeti és Működési Szabályzatának a 2006. évi LVII. tv. 65. § (2) bekezdése szerinti normatív rendeletben való közzétételéről c) Az SZMSZ aktualizálásakor annak biztosítására, hogy a „gazdasági igazgató” megnevezés és az első számú gazdasági vezetői munkakört betöltő személy kine-

208


vezési okiratában megjelölt „gazdasági vezető” munkakör közötti megfelelés a felelősségi szabályok egyértelműsége érdekében fennálljon. d) A beruházási, felújítási és felhalmozási kiadások elszámolásának eljárásrendi szabályozására. e) A Kincstár általános, egységes Szerződéskötési szabályzatának elkészítésére. f) Az immateriális javak, ezen belül a vagyoni értékű jogok és szoftverek felülvizsgálatára és nyilvántartásának helyesbítésére, az elavult programok és licencek selejtezésére, valamint azok nyilvántartásból való kivezetésére. g) A szellemi tevékenység végzésére kötendő szerződések eljárásrendjének felülvizsgálatára és az azoknak megfelelő könyvelési gyakorlat biztosítására. 3.

A fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolójának elkészítésével kapcsolatban: a) Az Ügyrendben kerüljön meghatározásra a FEUVE készítési kötelezettség. b) A számviteli politikában határozzák meg az el nem ismert követelések rendezésének módját, feladatait, felelőseit, bizonylatolásának rendjét és könyvelésének módját. c) Az eszközök és források értékelési szabályzatában rögzítsék a jogerős követelések értékelésének elveit, a követelések értéke meghatározásának módját, az adatok nyilvántartásának rendjét, valamint a követelések minősítési szempontjait. d) A leltározási és leltárkészítési szabályzatban kerüljön szabályozásra, hogy mely eszközök leltározását kell mennyiségi felvétellel, illetve egyeztetéssel végrehajtani. A szabályzatban legyen rögzítve a leltározási ütemterv készítésének eljárási rendje, felelőse, a leltározás előkészítésének módja, a leltárvezető kijelölése, a leltár kiértékelésének szabályai, a leltározás és az értékelés ellenőrzésének módja, a leltárkülönbözet megállapításának és rendezésének, és könyvviteli elszámolásának módja, valamint a felelősségre vonással kapcsolatos feladatok. Kerüljön újragondolásra, illetve kiegészítésre a leltározási ütemterv. e) A számlarenden belül kerüljön meghatározásra az aktív és passzív elszámolások főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan az analitikus nyilvántartások vezetésének módja és jogcíme. f) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló eljárási rend tartalmazza a behajthatatlan követelésekről történő lemondás rendjét. g) A belső ellenőrzés vegye fel programjába az előirányzatok szakmai kezelőinél a pénzügyi bizonylatok szabályszerűségének vizsgálatát, különös tekintettel a bizonylatokon történő számszaki javítások számviteli szabályoknak való megfelelőségére.

4.

Gondoskodjon a. a Minőségbiztosítási és Fejlesztési Módszertani Osztály feladatainak szabályozásáról; 209


b. az informatikai biztonsági ellenőrzési funkció létrehozásáról a Kincstár struktúrájában és szabályozásában, illetve biztosítsa a megfelelő mennyiségű és képzettségű humán erőforrást az informatikai terület függetlenített belső ellenőrzéséhez; c. az informatikai terület szabályozó rendszerének teljes körű aktualizálásáról és kiegészítéséről informatikai biztonsági politikával, átfogó működésfolytonossági és katasztrófatervvel, aktualizált informatikai stratégiával, minőségbiztosítási eljárásrenddel, valamint olyan szabályzattal, amely egyértelműen meghatározza a számítástechnikai eszközök és dokumentációk kezelését, nyilvántartását, a változáskezelés folyamatát és dokumentáltságát. 5.

210

A Kincstár Központ teljes jogkörű egységgé minősítése érdekében kezdeményezze a pénzügyminiszternél a 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítását abban a tekintetben, hogy a Kincstár Központ a Kincstárnak, mint a gazdálkodást végrehajtó szerve ne részjogkörű egységként jelenjen meg.

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE A PSZÁF fejezeti jogosítványú költségvetési szerv részére a 2008. évre a Kvtv. 10 000,0 M Ft kiadási és ezzel megegyező összegű bevételi előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 15 756,6 M Ft-ra a bevételi előirányzat 11 204,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 4551,9 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 10 786,2 M Ft, a bevételeknél 10 985,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek teljesítése 4054,8 M Ft-ot tett ki. A PSZÁF 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében a PSZÁF vezetése számára a következő javaslatokat tettük: 1.

Tegyen hathatós intézkedést, hogy az éven túli rendezetlen függő kiadásokra vonatkozóan érvényre jusson a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. sz. mellékletének a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások és bevételek rendezésére vonatkozó előírása.

2.

Kezdeményezze a Felügyelet SZMSZ-ében az I. fejezet 5. § (1) bekezdésének módosítását a Hitelintézeti Felszámoló Kht.-ban lévő részesedésre vonatkozóan, hogy az összhangban legyen az MNV Zrt.-vel kötött megállapodással.

3.

Intézkedjen annak érdekében, hogy a munkajogi szabályok körültekintőbb alkalmazása révén a Felügyelet terhére a munkaügyi perekben megítélt kártérítések elkerülhetők legyenek.

4.

Gondoskodjon arról, hogy a kötelezettségvállalások ellenjegyzése során formailag is érvényesüljenek az Ámr. 134. § (9) bekezdésében foglaltak.

211

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL A KEHI fejezeti jogosítványú költségvetési szerv részére a 2008. évre a Kvtv. 1557,9 M Ft kiadási előirányzatot és ezzel megegyező összegű költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1725,4 M Ft-ra a támogatási előirányzat 1631,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 82,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1413,1 M Ft, a bevételeknél 1,0 M Ft, a támogatásoknál 1631,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 82,8 M Ft-ra teljesültek. A KEHI 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

212


XXVI. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Az SZMM fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 278 108,7 M Ft kiadási, 42 197,1 M Ft bevételi előirányzatot és 235 911,6 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 378 632,3 M Ftra, a bevételi előirányzat 90 965,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 239 755,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 47 911,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 333 429,4 M Ft, a bevételeknél 91 577,1 M Ft, a támogatásoknál 252 857,3 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 44 049,5 M Ft-ra teljesültek. Az SZMM igazgatása részére a 2008. évre a Kvtv. 4203,5 M Ft kiadási, 389,7 M Ft bevételi előirányzatot és 3813,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 6956,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 990,7 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 5358,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 607,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 6032,7 M Ft, a bevételeknél 991,1 M Ft, a támogatásoknál 5358,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 607,1 M Ft-ra teljesültek. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) részére a 2008. évi Kvtv. 187,8 M Ft kiadási, 3,0 M Ft bevételi előirányzatot és 184,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 229,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 8,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 211,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 10,3 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 222,4 M Ft, a bevételeknél 8,1 M Ft, a támogatásoknál 211,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 10,3 M Ft-ra teljesültek. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) részére a 2008. évre a Kvtv. 3334,3 M Ft kiadási, 49,8 M Ft bevételi előirányzatot és 3284,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 3695,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 74,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 3509,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 111,6 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 3454,0 M Ft, a bevételeknél 93,6 M Ft, a támogatásoknál 3909,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 111,6 M Ft-ra teljesültek. Az SZMM igazgatása, az EBH és az NFH intézmények 2008. évi beszámolóit a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmények gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámolók a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adnak.

213


Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: Az SZMM igazgatását érintően: • A hatályos SzMSz-ben a korrigált nyitó létszám 442 főben került meghatározásra. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatási jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozat 436 főben határozza meg az SZMM összlétszámát; • Két esetben a munkavállalók nem rendelkeztek az érvényesítési jogkör betöltéséhez szükséges pénzügyi-számviteli képesítéssel; • Az intézmény két esetben (1999. és 2002. években) határozatlan időre kötött megbízási szerződést. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot érintően: • Az intézmény megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkatársának érvényesítési jogkört biztosított, amely ellentétes a Ktv. 1. § (9) bekezdésében foglaltakkal. • Az intézmény SzMSz-szét és Ügyrendjét nem módosították a jogszabályi változások következtében létrejött feladatváltozásokkal. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot érintően: • Az intézmény szabályozottsága nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak, mivel a Számviteli Politika, a Számlarend, a Pénzkezelési Szabályzat, Önköltség Számítási Szabályzat, Közbeszerzési Szabályzat, Bizonylati Szabályzat pontosítása, kiegészítése szükséges. • Az állami tulajdonban lévő ingatlanokra vonatkozóan az MNV Zrt.-vel a vagyonkezelői szerződés többszöri egyeztetés ellenére nem jött létre. • A mérlegben helytelenül a tárgyévet követő évi kötelezettségként mutatták ki a 109,4 M Ft összegű szállítói állományt. A szállítói állomány teljes összege 2008. évi maradvánnyal lefedett. • Az intézmény nem a dologi kiadások között számolt el 7,4 M Ft összegű építőipari karbantartási munkát, azt helytelenül aktiválta az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok között. • Az intézmény az immateriális javak és tárgyi eszközök állományba vételét nem a tényleges üzembehelyezés napjával, hanem a pénzügyi teljesítés időpontjával végezte el. Az ellenőrzés megállapította, hogy a helytelen elszámolás következtében az immateriális javak beszerzésénél egy esetben az elszámolt értékcsökkenés 50,0 E Ft-tal kevesebb, a tárgyi eszközök beszerzésénél három esetben összesen 220,0 E Ft-tal alacsonyabb összeg került elszámolásra. Az állományba vételi időpont helytelen megállapítása az ellenőrzött tételek mindegyikénél fennállt, ezért rendszerbeli hibának minősíthető. Ennek következtében az immateriális javak és tárgyi eszközök 2008. évi mérlegének

214


valós értéke csak az eszközök teljes állományának tételes vizsgálatával állapítható meg. • Az intézmény mérlegében sem befejezetlen beruházásként, sem tárgyi eszközként nem mutatták ki a 2008. december 18-án átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentált 4,1 M Ft értékű bútorbeszerzést. Az Állami Szociális Intézetek cím (ÁSZI) részére a 2008. évre a Kvtv. 2496,3 M Ft kiadási, 271,8 M Ft bevételi előirányzatot és 2224,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 3326,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 514,7 M Ft-ra, a költségvetési támogatás pedig 2597,1 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 214,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 2802,9 M Ft, a bevételeknél 491,9 E Ft, a támogatásoknál 2597,1 M Ft volt. A pénzforgalom nélkül teljesített bevételek összege 179,6 M Ft-ra teljesült. Az ÁSZI cím ellenőrzése a címhez tartozó intézmények 2008. évi beszámolóinak összesített pénzforgalmi adatai alapján történt, alapvető vizsgálati eljárások (elemző eljárások, adatok tesztelése, tranzakciós vizsgálat) alkalmazásával. Az ellenőrzésünk során elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a cím zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai alapján kerültek kimunkálásra. A cím 2008. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai megbízhatóak a következők figyelembe vételével: • A Reménysugár Habilitációs Intézet és a Vakok Állami Intézete nem végezte el az előző évi ÁSZ vizsgálat által feltárt hibák javítását. • A Reménysugár Habilitációs Intézet kötelezettségvállalási nyilvántartása nem tartalmazott hat számlát 1936 E Ft összegben. • Az ÉletFa Rehabilitációs Intézet 13 378 E Ft épület karbantartási munkát helytelenül intézményi beruházásként számolt el. • Az ÉletFa Rehabilitációs Intézet 576 E Ft konyhai gépbeszerzését 2008. április 25-én fizette ki. A gép üzembe helyezésének időpontja az eszköz egyedi nyilvántartó kartonjáról igen, de az állományba vételi bizonylatról nem állapítható meg. • A Vakok Állami Intézet építőipari, felújítási és karbantartási munkáinál a szerződésben a jó teljesítési garancia érvényesítésére vonatkozó rész ellentmondást tartalmaz. • A Vakok Állami Intézet épület felújítási munkákra két szerződést kötött egy vállalkozóval 15 683 E Ft, illetve 4368 E Ft összegben. Az intézmény a vállalkozó kiválasztásánál a Kbt. 147. § előírásait nem vette figyelembe. • A Vakok Állami Intézet épület felújítási munkáinál két esetben a szerződésben foglaltakkal ellentétben előleget fizetett a kivitelezőnek.

215


• A Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja a dologi kiadások között számolta el 2207 E Ft összegben kerekesszék használatának elsajátítására készített tanpálya beruházást. • A Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja a 2008. évi engedélyezett létszámkeretét a 2008. december 31-ei záró létszámában túllépte. Az SZMM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím részére a 2008. évre a Kvtv. 219 933,7 M Ft kiadási, 6234,8 M Ft bevételi előirányzatot és 213 698,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 259 113,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzatot 12 594,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 210 772,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 35 746,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 228 998,3 M Ft, a bevételeknél 13 238,1 M Ft, a támogatásoknál 221 553,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 33 767,5 M Ft-ra teljesültek. Az SZMM fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak ugyan eleget tesz, de a feltárt hibák, hiányosságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról kialakított képet. A beszámoló összességében megbízható, valós képet ad a vagyoni, pénzügyi helyzetről, kivéve a következő mérlegsorokat és előirányzatokat: • A Követelések mérlegsoron kimutatott 2908,3 M Ft összegű követelésállomány 171,1 M Ft-tal alacsonyabb, mint a mérleg fordulónapján ténylegesen fennálló követelések értéke. A fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő SZMM (17,5 M Ft) és az ESZA Kht. (116,4 M Ft) a behajtásra átadott egyéb követelést, a Kincstár (37,2 M Ft) az analitikájában nyilvántartott egyéb követelést a mérlegében nem mutatta ki. • A 16/3 ÁFSZ fejlesztési program előirányzat felhasználáshoz az FSZH 2. címhez 35,0 M Ft-ot dologi kiadásokra csoportosítottak át és használtak fel, ami a felhalmozási célú fejezeti kezelésű előirányzat céljától eltérő felhasználásának minősül. • A 16/4 ÁFSZ működtetésének kiegészítése előirányzatból az FSZH 2. címhez 1,4 M Ft-ot csoportosítottak át és használták fel a Nyugat-dunántúli RMK 2007. évi költségvetési beszámoló megbízhatósági ellenőrzésének a kifizetéséhez, amely a fejezeti kezelésű előirányzat céljától eltérő felhasználásának minősül. Felhívjuk továbbá a fejezet vezetésének figyelmét a következőkre: • A támogatások elszámoltatásához és dokumentális alátámasztásához nem érvényesítették a belső szabályzatban egységesen előírt követelményrendszert az elszámoltatások gyakorlatában. • Az ellenőrzési funkciók érvényesítése során a szakmai kezelők nem egységesen jártak el, számlaszintű ellenőrzést nem minden szakmai kezelő végzett, 216


az elszámolás eredeti bizonylatait általában nem kérték be, olyan bizonylatokat fogadtak el, amelyek nem a támogatási szerződésben meghatározott időszakra vonatkoztak, helyszíni ellenőrzésre jellemzően nem került sor. • A 2008. évi maradvány kötelezettségvállalással történő terhelése során nem teljes körűen tartották be az Ámr. 66. § 10. bekezdését. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az SZMM vezetése számára a következő javaslatokat tettük: Az SZMM igazgatását érintően: 1.

Kezdeményezzék a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatási jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozat SZMM fejezetre vonatkozó létszám módosítását.

2.

Intézkedjenek a hatályos Alapítói Okirat és SzMSz közötti összhang megteremtésére.

3.

Gondoskodjanak arról, hogy az érvényesítési jogkörrel megbízott munkavállaló a jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkezzen. Az SZMM fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően:

1.

Szüntessék meg az ESZA Kht. részére nyújtott működési támogatás felhasználására kötött támogatási szerződés belső ellentmondásait.

2.

Gondoskodjanak arról, hogy érvényesítési jogkörrel megbízott munkavállaló a jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkezzen.

3.

Intézkedjenek, hogy a belső szabályzatban egységesen előírt – a támogatások elszámoltatására és dokumentálására vonatkozó – követelményrendszer a gyakorlatban érvényesüljön.

4.

Biztosítsák az előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással történő leterhelésének megítélésénél az Ámr. 66. § (10) bekezdésének betartását. Az intézmények vezetői számára: Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot érintően:

1.

Intézkedjenek a létszámkeret túllépés megszüntetéséről, az érvényesítés jogszabálynak megfelelő gyakorlásáról.

217


A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot érintően: 1.

Dolgozzák ki a fenntartási, felújítási, beruházási munkák minősítésének és elszámolásának részletes szabályait, hogy ez a főkönyvi elszámolásban és a beszámolóban helyesen kerüljön kimutatásra.

2.

Intézkedjenek arról, hogy az év végi zárlati munkák során a mérlegben az eszközök és a források teljes körűen bemutatásra kerüljenek. Az Állami Szociális Intézeteket érintően:

218

1.

Gondoskodjanak a Reménysugár Habilitációs Intézet kötelezettségvállalási nyilvántartásának teljes körűségéről.

2.

Az ÉletFa Rehabilitációs Intézet és a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja intézmények rögzítsék Számviteli Politikájukban a beruházás, felújítás és karbantartás pontos fogalmát és az elvégzett munkák minősítését, elszámolását ennek figyelembevételével végezzék el.

3.

Vizsgálják felül a VÁI szerződéskötési gyakorlatát, szüntessék meg a jó teljesítési garanciára vonatkozó ellentmondást és a pénzügyi teljesítéseket a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesítsék és tartsák be a Kbt. előírásait.

4.

Gondoskodjanak a MEREK intézménynél az engedélyezett létszámkeret betartásáról.

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL A GVH fejezet részére a 2008 évre a Kvtv. 1652,8 M Ft kiadási előirányzatot és ezzel azonos összegű költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2399,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 523,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1771,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 104,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 2243,3 M Ft, a bevételeknél 523,2 M Ft, a támogatásoknál 1771,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 104,1 M Ft-ra teljesültek. A GVH 2008. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében a GVH vezetése számára a következő javaslatot tettük: 1.

Gondoskodjon a belső ellenőrzés hatékonyabb működtetéséről, követelje meg az ellenőrzési tervben szereplő vizsgálatok határidőben történő elvégzését.

219

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH fejezet részére a 2008. évre Kvtv. 11 281,4 M Ft kiadási, 610,9 M Ft bevételi és 10 670,5 M Ft támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 13 150,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 964,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 11 658,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 528,3 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 11 934,4 M Ft, a bevételeknél 820,9 M Ft, a támogatásoknál 11 658,2 M Ft. A pénzforgalom nélküli bevételek 528,3 M Ft-ra teljesültek. A KSH intézmény részére a 2008. évre a Kvtv. 10 419,4 M Ft kiadási, 592,4 M Ft bevételi előirányzatot és 9827,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 12 763,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 942,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 11 297,3 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 523,4 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 11 567,7 M Ft, a bevételeknél 799,8 M Ft, a támogatásoknál 11 297,3 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 523,4 M Ft-ra teljesültek. A KSH intézmény 2008. évi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A KSH fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím részére a 2008. évre a Kvtv. 555,5 M Ft kiadási, 0,0 M Ft bevételi és 555,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási és a bevételi előirányzat 0,9 M Ft-ra módosult, a módosított támogatási előirányzat összeget nem tartalmazott. A teljesítés a kiadásoknál 0,9 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 0,9 M Ft-ra teljesültek. A KSH fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A KSH fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

220


XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Az MTA fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. 50 129,5 M Ft kiadási, 11 766,6 M Ft bevételi előirányzatot és 38 362,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 58 201,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 15 374,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 37 687,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 5139,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 51 899,0 M Ft, a bevételeknél 16 208,1 M Ft, a támogatásoknál 37 687,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 5118,2 M Ft-ra teljesültek. Az MTA Titkársága cím részére a 2008. évre a Kvtv. 7341,8 M Ft kiadási, 52,8 M Ft bevételi előirányzatot és 7289,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 7875,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 104,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7555,1 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 215,9 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 7582,4 M Ft, a bevételeknél 136,7 M Ft, a támogatásoknál 7555,1 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 215,8 M Ft-ra teljesültek. Az MTA Titkársága cím 2008. évi beszámolóit a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolók a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézmények beszámolói a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámolók megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • A Köztestületi feladatok alcím mérlegében a szállító mérlegsoron a ténylegesnél 16,4 M Ft-tal magasabb összeg került kimutatásra; • A 2008. évi kötelezettség-vállalással terhelt maradvány olyan kötelezettségvállalást is tartalmazott 4,6 M Ft összegben, amely 2008. év végén még nem volt szabályszerűen alátámasztva, valamint a 2007. évi maradvány felhasználása 10,3 M Ft összegben nem a lekötés szerint valósult meg; • A köztisztviselők illetményének meghatározása 13 fő esetében nem felelt meg a jogszabály (Ktv.) előírásának. A MTA fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok címe részére a 2008. évre a Kvtv. 12 633,1 M Ft kiadási, 3000,0 M Ft bevételi előirányzatot és 9633,1 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2606,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 79,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1180,6 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1346,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1676,3 M Ft, a bevéte221


leknél 215,1 M Ft, a támogatásoknál 1180,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1323,1 M Ft-ra teljesültek. Az MTA fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak ugyan eleget tesz, de a feltárt hibák, hiányosságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról kialakított képet. A beszámoló összességében megbízható, valós képet ad a vagyoni, pénzügyi helyzetről, kivéve a következő előirányzatot: A 13/2/8 Nagy Imre Emlékház és Nagy Imre Társaság működési célra kapott 43,6 M Ft-ból, 9,9 M Ft-ról elszámolást nem nyújtott be és nem is jelezte, hogy az összeg kötelezettségvállalással terhelt. Ennek alapján nem ítélhető meg a 9,9 M Ft cél szerinti felhasználása. A fentieken túl indokolt felhívni az MTA vezetésének figyelmét a következőkre: • A Mérleg egyéb követelések sora nem tartalmaz 3,5 M Ft elszámolásra kiadott előleget. • A 2008. évi kötelezettség-vállalással terhelt maradvány 29,7 M Ft összegben tartalmazott szabályszerűen alá nem támasztott kötelezettség-vállalást. • Az OTKA Kutatási témapályázatok fejezeti kezelésű előirányzat esetében 2009. és 2011. között minden évben az OTKA tv. 4. § (8) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó éven túli kötelezettségvállalás történt összesen 2356,8 M Ft összegben, valamint a jogszabállyal ellentétben kötelezettséget vállaltak 2012. és 2013. évekre is 568,0 M Ft összegben. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az MTA vezetése számára a következő javaslatokat tettük:

222

1.

Gondoskodjanak a Közszolgálati szabályzat kiegészítéséről.

2.

Biztosítsák, hogy a nagy értékű kötelezettség-vállaláshoz készüljön szerződés vagy megrendelés.

3.

Gondoskodjanak arról, hogy az előirányzat-maradványok kötelezettség-vállalással történő lekötése és felhasználása a vonatkozó jogszabályok alapján történjen.

4.

Szabályozzák a külföldi kiküldetések vonatkozásában a dologi kiadásokat alátámasztó bizonylatok körét.

5.

Gondoskodjanak arról, hogy minden fejezeti kezelésű előirányzatra terjedjen ki a felügyeleti ellenőrzés.

6.

Határozzák meg a gazdálkodási szabályzatban a kötelezettség-vállalásra vonatkozó jogkörök leadását.


7.

Intézkedjenek, hogy a támogatottak a szerződésekben foglalt határidőre és formában tegyenek eleget elszámolási és beszámolási kötelezettségüknek. Az OTKA Iroda vezetője számára:

1.

Gondoskodjanak arról, hogy megtörténjen a SZÁMADÓ program hozzáférési jogosultságainak szabályozása, valamint az EPR pályázatkezelő rendszer eljárásrendjének elkészítése.

2.

Intézkedjenek, hogy a támogatottak a szerződésekben foglaltak és a vonatkozó jogszabályok szerint tegyenek eleget elszámolási kötelezettségüknek;

3.

Gondoskodjanak arról, hogy a több évre vállalható kötelezettség-vállalások értéke ne haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.

223


XXXIV. NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL Az NKTH fejezet részére a 2008. évre a Kvtv. (a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. törvény és a 2067/2008. (V. 31.) Korm. határozatban foglalt átrendezéseket figyelembe véve) 2205,1 M Ft kiadási, 1623,1 M Ft bevételi előirányzatot és 582,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 7068,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 4525,8 M Ft-ra, a költségvetési támogatás 1793,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevétel módosított előirányzata 748,7 M Ft volt. A kiadásoknál a teljesítés 5757,2 M Ft, a bevételeknél 4457,3 M Ft, a támogatásoknál 1793,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 452,1 M Ft-ra teljesültek. Az NKTH intézmény részére a 2008. évre a Kvtv. 1144,6 M Ft kiadási és 799,0 M Ft bevételi, és 345,6 M Ft támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 5583,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 4457,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 513,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 613,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 4517,5 M Ft, a bevételeknél 4457,3 M Ft, a támogatásoknál 513,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 331,2 M Ft-ra teljesültek. A KPI részére a 2008. évre a Kvtv. 824,1 M Ft kiadási és bevételi előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 171,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 68,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 103,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 123,8 M Ft, a bevételeknél 0,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 88,4 M Ft-ra teljesültek. Az NKTH a Kormány az Áht. 88. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (Alap) szóló 2003. évi XC. törvényre figyelemmel hozta létre 2004. január 1-jén. 2008. május 15-ei hatállyal új NKTH fejezet jött létre, melyet a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter irányít. A 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a Hivatal feladatkörébe tartozik kiemelten a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kidolgozásában és megvalósításában való közreműködés, az e területen folyó nemzetközi együttműködés szakmai feladatainak ellátása. A gazdasági és közlekedési miniszter 2008. január 31-ei forduló nappal megszüntette az intézményt, az Alapító Okiratban foglalt állami feladtok ellátása tekintetében általános jogutódként az NKTH Hivatalt jelölte ki. A Hivatal 2008. évi költségvetését a GKM költségvetési fejezet tartalmazta. A Hivatal a 2067/2008. (V. 31.) Korm. határozatban foglaltak szerint, 2008. július 1-től átkerült a XXXIV. NKTH fejezet 1. cím alá. Az NKTH 2008. évi intézményi beszámolóját financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a 2008. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglal224


tak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják: • Az intézmény 2008. évi költségvetési beszámolóját nem készítette el az Áhsz. 10. § (1) bekezdésben meghatározott határidőre. • A KPI 2008. január 31-i megszűnésével kapcsolatos átadás-átvételi eljárást nem az Áhsz. 13/A. §-ban foglalt előírások betartásával folytatták le: • nem készült vagyonátadási jelentés, • kizárólag a befektetett eszközöket támasztja alá átadás-átvételi jegyzőkönyv, • a felügyeleti szerv nem gondoskodott a KPI kincstári számlájának zárolásáról a megszűnés napjával, • a KPI első beszámolójának felülvizsgálatára csak jelentős késedelemmel, a 2008. évi beszámoló készítés határideje előtt egy hónappal intézkedtek, • a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét zárt rendszerrel teljes körűen nem biztosították. A könyvelt vegyes feladások nem megfelelően dokumentáltak, időrendi sorrendben a helyesbítések utólagos ellenőrzése - csatolt alapbizonylatok hiányában – nem megoldott. • A Hivatal szabályozottsága nem felel meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak, mivel több gazdálkodáshoz szükséges szabályzat kiegészítésre szorul, valamint két SzMSz van hatályban. • A 2005-ben megvásárolt pályázatkezelő program használatba vételének több éves elhúzódása és a közel 170,0 M Ft ráfordítás ellenére sem tudják a rendszert rendeltetésszerűen használni. • A 2008. évben beszerzett, szerzői jogvédelemben részesülő szoftvereket nem vagyoni értékű jogként, hanem szellemi termékként vették nyilvántartásba, ezért az immateriális javak értéke 0,7 M Ft-tal alacsonyabb összegben szerepel a mérlegben. • A 15,5 M Ft értékű részvényeket, részesedéseket nem ajánlották fel az MNV Zrt.-nek készpénzes értékesítésre, illetve nem adták át hasznosításra. • Az évzáró beszámolóhoz összesített havi kimutatás igazolja,hogy a KIR adataihoz képest havonta, szinte minden adónemnél eltérés mutatkozott a finanszírozási összesítőből könyvelt kötelezettségek és a nettó finanszírozással rendezett pénzügyi teljesítés között. Az egyeztetést a számviteli politika 15.3.1. pontjában előírtaknak megfelelően nem havonta végezték el, hanem csak év végén. • A KPI-től átvett 15,0 M Ft adófizetési kötelezettség pénzügyi rendezésére a jogutód nem intézkedett.

225


• 2008. első félévi jutalom előleg elszámolásánál nem a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16/A. § előírásai szerint jártak el. • A Hivatal nem teljes körűen tartotta be az SZJA-ról szóló 1995. évi CXVII. tv. 70. § (3) bekezdésében foglalt adómértéket, valamint a (7) bekezdésben foglaltakat a cégautó utáni adókötelezettségek számításánál. Az NKTH fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai cím részére a 2008. évre a Kvtv. (a 2067/2008. (V. 31) Korm. határozatban foglalt átrendezéseket figyelembe véve) 236,4 M Ft kiadási és támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1312,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1280,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevétel módosított előirányzata 32,5 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1115,9 M Ft, a támogatásoknál 1280,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 32,5 M Ft-ra teljesültek. A fejezeti kezelésű előirányzatok címnél tárgyévben a Kvtv. módosításával 2 db új előirányzat, továbbá 2 db előirányzat maradvánnyal rendelkező törvényi sor biztosított forrást szakmai feladatellátásra. A fejezeti kezelésű előirányzatokat az Áht. 24. § (9) bekezdésének megfelelően használták fel. Az NKTH fejezet fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2008. évi költségvetési beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben és annak végrehajtására kiadott. 249/2000. (XII. 24.) Korm rendelet előírásai szerint készítették el. Az NKTH fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi gazdálkodása és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad. Az ellenőrzés során feltárt – a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló – hiányosságok miatt azonban indokolt volt felhívni a figyelmet az alábbiakra: • Az NKTH által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok szabályozottsága nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, mivel – a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat és a Gazdasági szervezet Ügyrendjén kívül – a fejezeti kezelésű előirányzatokra hatályos, a gazdálkodáshoz szükséges szabályzatokkal (Számviteli Politika, Számlarend, Leltározási, Értékelési, Pénzkezelési Szabályzat) nem rendelkezik. • Az NKTH 2008. évben nem tett eleget az Áht. 24. § (9) bekezdésében előírt kötelezettségének, mivel az átvett fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási, felhasználási, kezelési feladataira vonatkozó szabályzatát nem készítette el. A helyszíni ellenőrzés során feltárt, az éves beszámolók megbízhatóságát lényegesen nem befolyásoló hiányosságok felszámolása, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében az NKTH fejezet vezetése számára a következő javaslatokat tettük:

226


1.

Hozzanak intézkedéseket a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapra vonatkozóan az éves költségvetési törvényekben szereplő kiadási előirányzatok felhasználása, a korábbi években keletkezett előirányzat-maradvány csökkentése érdekében.

2.

Gondoskodjanak az Alap működtetése, pénzforgalma és felhasználása belső ellenőrzésének erősítéséről, az előírásoknak megfelelő belső kontrollok működtetéséről, a vezetői és munkafolyamatokba épített ellenőrzés hatékonyságának fokozásáról.

3.

Intézkedjenek a pályázatkezelési rendszer teljes egészére kiterjedő szabályozás kiadásáról.

4.

Tekintsék át a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer működési költségeinek fedezetére a mindenkori költségvetési törvényekben az Alapból erre a célra biztosított előirányzat felhasználását, ennek keretében biztosítsa a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszerről szóló 160/2001. (IX. 12.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Hivatalra háruló feladatok végrehajtását.

5.

Gondoskodjanak a 160/2001. (IX.12.) Korm. rendeletben valamint a 133/2004. (IV 29.) Korm. rendeletben előírt nyilvántartás teljes körűségéről.

6.

Gondoskodjanak a 13/2008. (III. 14.) SzMSz hatályon kívül helyezéséről, a Számviteli Politika, Számlarend, Pénzkezelési, Közbeszerzési és Gazdálkodási Szabályzat aktualizálásáról.

7.

Vizsgáltassák felül a Pályázat Kezelő Program rendszer műszaki tartalmát, hogy teljes körűen ki tudja-e elégíteni az integrált rendszertől elvárt követelményeket és végezzenek gazdaságossági számítást a várható további ráfordítás minimalizálása érdekében.

8.

Az új szoftverek aktiválásánál nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogy a termék használati jogát, vagy a tulajdonjogát szerezték meg és annak megfelelően minősítsék.

9.

Gondoskodjanak az MNV Zrt.-vel a vagyonkezelői szerződések megkötéséről, illetve a részesedések értékesítésre történő felajánlásáról.

10. Gondoskodjanak a MÁK-kal történő egyeztetésről, intézkedjenek aktuális APEH folyószámla beszerzéséről és az adatok egyeztetéséről, különös tekintettel a jogelőd KPI folyószámlájának átvezetésére és a cégautó-fizetési kötelezettségre. 11. Dolgozzák ki a munkáltatót terhelő szja adatszolgáltatási, nyilvántartási és a KIR rendszerrel történő egyeztetési kötelezettségének rendszerét, szüntessék meg a megbízásos jogviszonynál az utólagos szerződéskötés lehetőségét.

227


XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK A Kvtv. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) által módosított vagyongazdálkodási feltételekre és a törvényhez igazodóan kialakított új szervezet struktúrára tekintettel, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket a kiadásokkal együtt egy új fejezetben, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. címe alatt jelenítette meg. A címben az állami vagyon értékesítéséből származó bevételek köre jelentősen részletezettebb, mint a 2008. évet megelőző években volt. (Így a 2008. évi teljesítés és a korábbi évek teljesítései csak egyes részletekben vethetők össze.) Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 2008. évi Eredeti Módosított előirányzat M Ft-ban 96 433,1

96 433,1

Teljesítés

2008. évi teljesítés / 2008. évi módosított előirányzat %-ban

71 746,0

74,4%

A jelentős (25,6%-os) bevételi elmaradást a tervezett értékesítési bevételek közül a kormányzati ingatlanok értékesítéséből származó bevételek 30 000,0 M Ft összegű és a hasznosítási bevételek között megtervezett, a központi költségvetési szervek által fizetett bérleti díj 20 000,0 M Ft összegű előirányzatainak a 2008. évi teljes összegű kiesése, valamint a koncessziós díjak közül az infrastruktúrából származó tervezett bevételek közül 20 000,0 M Ft teljesítésének az elmaradása okozta. A cím 2008. évi bevételkieséseit részben mérsékelték az egyes jogcímek előirányzaton felüli teljesülései. Előirányzaton felül az osztalékbevételeknél 25 000,0 M Ft, az egyéb ingatlanok értékesítésénél 9500,0 M Ft, az egyéb tárgyi eszközök értékesítésénél 132,0 M Ft, a haszonbérleti díjbevételeknél 728,0 M Ft, a vagyonkezelői díjbevételeknél 2386,0 M Ft többletbevétel teljesült. Továbbá a címben – technikai tételként – került elszámolásra az NFA 2007. évi 9429,0 M Ft összegű maradványa is.

Értékesítési bevételek 2008. évi Eredeti Módosított előirányzat M Ft-ban

Teljesítés

40 800,5

17 473,90

40 800,5

2008. évi teljesítés / 2008. évi módosított előirányzat %-ban 42,8%

A tervezett bevétel elmaradásának alapvető oka, hogy bár a Kvtv. a Kormányzati ingatlanok értékesítéséből származó bevételek előirányzatát 30 000,0 M Ftban határozta meg, ezen előirányzatra befizetés a 2008. évben nem történt. A Kormány, az új Kormányzati Negyed létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1001/2007. (I. 16.) Korm. határozatban egy új Kormányzati Negyed létrehozásáról döntött azzal a megkötéssel, hogy annak átadása legkésőbb 2009.

228


május 31-éig történjen meg. E kormánydöntés alapozta meg a kormányzati ingatlanok értékesítésének a lehetőségét és a 2008. évi előirányzat megtervezését. A Kormány a beruházás megvalósításával összefüggő irányítási és koordinációs feladatokkal a pénzügyminisztert bízta meg. A Kormányzati Negyed projekttel kapcsolatos döntések módosításáról szóló 1010/2008. (II. 29.) Korm. határozatban a Kormány a projekt megvalósítását felfüggesztette, és a korábbi – a Kormányzati Negyed projekttel kapcsolatos – határozatait hatályon kívül helyezte.

Az ingatlan értékesítésből származó bevételek az előirányzattól (40 550,5 M Ft) 23 458,5 M Ft-tal, a termőföld értékesítéséből származó bevételek az előirányzattól (7257,6 M Ft) 2978,4 M Ft-tal maradtak el, míg az ún. egyéb ingatlanok értékesítéséből származó bevételek (12 812,8 M Ft) 9519,9 M Ft-tal haladták meg az előirányzott összeget. A Kvtv. a termőföld értékesítésből származó bevételek előirányzatát 7257,6 M Ft összegben állapította meg. A teljesítés – a kincstári éves beszámoló és a PM 2008. évi zárszámadási törvényjavaslata alapján – 4279,2 M Ft (59,0%), ami az előirányzattól 2978,4 M Ft-tal elmarad. A bevétel elmaradást az indokolja, hogy a 2008. évben kiírt értékesítési pályázatok lebonyolítása, bár rendben és a tervezettek szerint lezajlott, a szerződéskötések már áthúzódtak a 2009. évre. Emiatt a bevételek meghatározóan csak a 2009. év I. negyedévében teljesültek. A Kvtv. az egyéb ingatlanok értékesítéséből származó bevételek előirányzatát 3292,9 M Ft összegben állapította meg. A teljesítés – a kincstári éves beszámoló és a PM 2008. évi zárszámadási törvényjavaslata alapján – 12 812,8 M Ft, ami az előirányzatot 9518,9 M Ft-tal meghaladja. A Kvtv. az egyéb tárgyi eszköz értékesítésből származó bevételek előirányzatát 250,0 M Ft összegben határozta meg, a teljesítés – a kincstári éves beszámoló és a PM 2008. évi zárszámadási törvényjavaslata alapján – 381,9 M Ft, ami 52,7%-kal meghaladja az előirányzatot. A PM indokolása alapján a bevétel meghatározó része a földterületek vagyonkezelői jogának az értékesítéséből ered. A számvevőszéki ellenőrzés álláspontja szerint e tételeknek a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételek közötti elszámolása nem jogszerű. A 2009. évi költségvetési törvény már pontosította a jogcím megnevezését. Hasznosítási bevételek 2008. évi Eredeti Módosított előirányzat M Ft-ban 55 542,6

55 542,6

Teljesítés


44 975,7

81,0%

A Kvtv. a bérleti díjak előirányzatát együttesen 23 898,8 M Ft-ban határozta meg, a teljesítés mindössze 4610,9 M Ft volt. Ennek oka, hogy a központi költségvetési szervek által fizetett ingatlan bérleti díj jogcímen előirányzott 20 0000 M Ft nem teljesült.

229


A Kvtv. a termőföld haszonbérbe adásából, valamint az ideiglenes földhasználatból eredő bevétel összegét a 2008. évre 3500,0 M Ft-ban határozta meg. A teljesítés 4228,2 M Ft, ami 20,8%-kal meghaladja az előirányzatot. A többletbevétel meghatározóan a jogelőd szervezet részéről elmaradt díjak 2008. évi kiszámlázásából és pénzügyi teljesítéséből ered. Bevétel növekedést eredményeztek az Állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 54. § (5) bekezdése alapján a díjak növelését (piaci értékhez közelítését) kezdeményező hatályos haszonbérleti szerződések felülvizsgálatából származó, valamint a 2008. évtől életbeléptetett új pályázati rendszerből eredő bevételek is. (A haszonbérleti jog megszerzéséért az esedékes haszonbérleti díjon felül a nyertes pályázók – a pályázat elnyerésének az évében – egyszeri díjat is fizettek.) A Kvtv. – a Vtv. 28. § (2) bekezdése alapján – a központi költségvetési szervek által fizetendő ingatlan bérleti díj előirányzatát 20 000,0 M Ft öszszegben határozta meg. Ezen előirányzatra befizetés a 2008. évben nem történt. Az MNV Zrt. az állami vagyon használatáért fizetendő ellenértéket a Vtv. és a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet alapján írta elő a megküldött szerződéstervezetekben. A KVI által kötött vagyonkezelői szerződések felülvizsgálatát és a vagyontörvénynek megfelelő módosítását a Vtv. 59. § (5) bekezdése írta elő. A jelentős bevétel elmaradás oka az, hogy az MNV Zrt. által a költségvetési szerveknek megküldött szerződéstervezeteket a költségvetési szervek nem írták alá, mivel a szerződésmódosításokban olyan bérleti, vagy vagyonkezelői díjfizetési kötelezettséget kellett volna vállalniuk, amelyeknek a pénzügyi fedezetét nem látták biztosítottnak. Az Áht. 12/A. § (1) és a 93. § (1) bekezdései alapján a költségvetési szervek fizetési kötelezettséget csak a jóváhagyott kiadási előirányzataik mértékéig vállalhatnak, az előirányzat pedig 2000,0 M Ft-tal meghaladta az elkülönített összeget. A költségvetési szervek döntő többsége vitatta az MNV Zrt. által előírt díj mértékét is. A PM és a tárcák között megállapodás jött létre, mely szerint a 2008-2009. években nem kerül sor a bérleti díjfizetési kötelezettség bevezetésére. A PM 2008. évi zárszámadási törvényjavaslatának a részletes indokolása szerint a Kvtv. és a Vtv. előírásainak figyelmen kívül hagyása „előnyöket is jelentett”, ugyanis a költségvetési szervek változatlanul az állami tulajdonú épületekben maradhattak, továbbá jelentősen könnyebb lett a 2009. évi költségvetés tervezése is. A 2008. évben a központi költségvetési szervek által fizetendő bérleti díj vonatkozásában sem a Kvtv., sem pedig a Vtv. módosítására nem került sor, a PM és a tárcák közötti 2008. évi megállapodás nem felel meg a vonatkozó törvényi előírásoknak, azokkal ellentétes. Ezért a központi költségvetési szervek által fizetett ingatlanbérleti díj 2008. évi teljesítésének a hivatkozott megállapodás szerinti elmaradása nem egyeztethető össze a vonatkozó jogszabályokkal. Az ellenőrzés a PM indokolással nem ért egyet. A Kvtv. a 2008. évre egyéb bérleti díj bevételként 398,8 M Ft-ot irányzott elő. A teljesítés 382,8 M Ft (96,0%), amit a társadalmi szervezetek és egyéb bérlők teljesítettek. 230


A Kvtv. a vagyonkezelői díjból származó bevételek előirányzatát 355,4 M Ft összegben állapította meg. A Kincstár nyilvántartása szerint a 2008. évi vagyonkezelői díjbevétel 2741,8 M Ft, ami az előirányzatnak 7,7-szerese. A PM a zárszámadási törvényjavaslat általános indokolásában rögzíti, hogy a „vagyonkezelésbe adott területekből származó bevételeket az MNV Zrt. kimutatása külön tételként nem vezeti”. Az osztalékbevételek jogcímcsoportnál a Kvtv. 8780,0 M Ft összegű előirányzattal számolt, a teljesítés 35 091,4 M Ft, ami az előirányzatnak közel a négyszerese. Az osztalékbevétel jelentős összegű túlteljesítését az tette lehetővé, hogy az MNV Zrt. a 2008. év végén az ÁAK Zrt.-től 25 000,0 M Ft összegű osztalékelőleget vont el. Az osztalékelőleg elvonás fedezetét az ÁAK Zrt. AKA Zrt.-ben lévő 39,48%-os részesedésének 2008. január 7-ei eladásából származó nyereség biztosította. A Kvtv. a 2008. évre a koncessziós díjak jogcímcsoport előirányzataként összesen 22 508,4 M Ft díjbevétellel számolt, amelyből a Szerencsejáték koncessziós díj előirányzata 1746,0 M Ft-ot, az Infrastruktúra koncesszióból származó bevétel előirányzata 20 762,0 M Ft-ot tett ki. A jogcímcsoport teljesítése 2531,4 M Ft (11,2%), ami 19 977,0 M Ft-tal elmarad az előirányzattól. A jelentős eltérést az Infrastruktúra koncesszióból származó bevételek előirányzata okozza. Az előirányzat tervezése során a PM még nem számolhatott azzal, hogy 2007. november 8-án a gazdasági és közlekedési miniszter a Pannon GSM Távközlési Zrt.-vel, és a Magyar Telekom Nyrt.-vel (T-Mobil) az 1993. évben, a 900 és az 1800 MHz-es frekvenciatartományok használatára 15 évre megkötött koncessziós szerződéseket, a lejáratuk előtt egy évvel – a jogszabály biztosította lehetőséggel élve – további 7,5 évre meghosszabbítja. A szerződés-hosszabbításoknak a feltétele volt, hogy a szolgáltatók a jövőbeni éves frekvenciahasználati díjakon felül, a szerződéshosszabbítás évében, azaz a 2007. évben egy egyszeri, 10 000,010 000,0 M Ft összegű szerződéshosszabbítási díjat a költségvetésbe befizessenek. A szolgáltatók a fizetési kötelezettségeiknek a 2007. évben eleget tettek, de az előzőekben részletezettek következtében a már kifizetett díjak megjelennek a 2008. évi előirányzatban. Az uniós módszertan alapján a szerződéshosszabbítási díjakat a jogosultság átadásának az időpontjában kell bevételként elszámolni. Az előrehozott megállapodásokkal a használati jogosultságok meghosszabbításai a korábbi szerződések lejárati idejétől, azaz 2008. november 4-étől lépnek hatályba, ezért a szolgáltatók részéről a 2007. évben teljesített 10 000,0-10 000,0 M Ft összegű befizetések költségvetési bevételként való elszámolása a 2008. évben vált lehetővé.

A szerencsejáték koncessziós díjbevétel a 2008. évben 1492,4 M Ft öszszegben, 85,5%-ban teljesült. A teljesítés az előirányzattól (1746,0 M Ft) 253,6 M Ft-tal elmaradt. A tervezett bevétel elmaradás abból adódik, hogy az előirányzat az Infrastruktúra koncessziókból származó díj címen a 2008. évben – pénzforgalmi szemléletben – 1039,1 M Ft teljesült (5,0%), ami 19 723,3 M Ft-tal elmarad az előirányzattól. A jelentős eltérést a frekvenciagazdálkodás terén a 2007. évben sikeresen megvalósított koncessziós szerződések meghosszabbításainak még a 2007. évben realizálódott pénzügyi teljesülése okozta. A 2008. évi díjbevételből 970,4 M Ft a frekvencia használati jogosultságból, 68,7 M Ft autópálya koncesszióból származik.

231


Frekvenciahasználati jogosultság után a 2008. évben a GSM 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatáért a Pannon GSM Távközlési Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. egyenként 207,0-207,0 M Ft, a Vodafone Magyarország Zrt. 198,6 M Ft összegű éves koncessziós díjat fizetett. A szolgáltatók által a 2008. évben összesen megfizetett 612,6 M Ft-os éves koncessziós díjbevétel 139,8 M Ft-tal elmarad a tervezett 752,4 M Ft-os bevételtől. A bevétel elmaradást a koncessziós díjak számításánál figyelembe veendő tényezők, a Ft/USD árfolyamnak és az Egyesült Államok CPI-W rövidítésű fogyasztói árindexének a tervezéskor figyelembe vett és a ténylegesen teljesült értékeknek az eltérései okozták. A koncessziós díjak kiszámlázásai minden esetben a koncessziós szerződésekkel összhangban valósultak meg, a szolgáltatók a fizetési kötelezettségeiket határidőre teljesítették. A III. generációs UMTS szolgáltatások nyújtásához szükséges frekvenciahasználatért a 2008. évben a Vodafone Magyarország Zrt. 7,8 M Ft összegű árbevétel arányos pályázati díjat fizetett. A Pannon GSM Távközlési Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. e frekvenciák használatáért a 2008. évi fizetési kötelezettségeiket korábban már teljesítették. Az Országgyűlés illetékes bizottsága 2008. július 25-én jóváhagyta a digitális átállás során az országos földfelszíni televíziós és rádiós műsorszóló-hálózatok üzemeltetésére kiírt pályázatot, amelyet az Antenna Hungária Zrt. nyert meg. A nyertes a 2008. évben a digitális televíziós üzemeltetés után 300,0 M Ft, a digitális rádiós üzemeltetés után 50,0 M Ft összegű egyszeri díjat fizetett be a költségvetésbe. Az autópálya koncessziós díjbevétel az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. 65,7 M Ft, az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. 2,3 M Ft és a MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. 0,6 M Ft összegű befizetéseiből származott.

Vegyes bevételek 2008. évi Eredeti Módosított előirányzat M Ft-ban 90,0

90,0

Teljesítés


9296,4

10 329,3%

A Kvtv. az egyéb bevételek előirányzatát 90,0 M Ft összegben határozta meg, a teljesítés -132,4 M Ft, amit a PM a 2008. évi zárszámadási törvényjavaslatának általános indokolásában azzal magyaráz, hogy az MNV Zrt. a rábízott vagyont terhelő áfa egy részét az egyéb bevételek között számolta el. A 2009. évtől az áfa elszámolás már bruttó módon, a kiadások között jelenik meg. A 2008. évi költségvetési törvény előirányzatai között az áfa elszámolás még nem jelent meg. A 2008. évi fordított áfa tételeket az MNV Zrt. a költségvetési javaslatnak megfelelően az egyéb bevételeknél kiadásként számolta el, emiatt jelent meg negatív előjelű összeg az elszámolási soron.

A Nemzeti Földalap 2007. évi maradványa 9428,8 M Ft, ami technikai jellegű – nem valós pénzforgalmi – bevétel, a költségvetés egyenlegét nem érinti, mivel ez az összeg az NFA tételeinek a 2007. évben helyt adó XII. FVM fejezet 2008. évi kiadásai között is megjelenik.

232


Az állami vagyonnal kapcsolatosan – a Vtv. rendelkezéseinek a 2008. évi végrehajtására vonatkozóan – a számvevőszéki ellenőrzés megállapítja, hogy az MNV Zrt. és az elődszervezetek között a vagyontörvény rendelkezésével ellentétben a 2007-2008. évi fordulónappal nem történt meg az állami vagyon leltár szerinti átadás-átvétele. A MNV Zrt. feladatait a vagyontörvény 17. §-a rögzíti, mely szerint az MNV Zrt. „előkészíti és végrehajtja a Tanács állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit, nyilvántartást vezet az állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt, a Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja, rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek állami vagyonnal való gazdálkodását”,…„ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt, a vevők által vállalt kötelezettségek teljesítését”.

Az MNV Zrt. vezérigazgatója a PM-mel a 2008. év végén egyeztetettek szerint a 31/2009. (I. 20.) határozatában elfogadta a „Közbeszerzési eljárás kiírása az MNV Zrt. vagyonátadó mérlegének elkészítésére, valamint auditálására„ tárgyú előterjesztést. A közbeszerzési eljárás lezárulta után az MNV Zrt. 2009. március 3-án megbízást adott az EX ASSE Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek (Megbízott) arra, hogy az elődszervezetek zárómérlegei alapján, „a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és a kapcsolódó jogszabályok előírásaival összhangban” készítse el a „megbízható, valós képet nyújtó, a számviteli jogszabályok és standardok rendelkezésével összhangban lévő” „vagyonátadó mérleg”-et, amit az MNV Zrt. „külön erre a célra választott” könyvvizsgálóval auditáltat. A Megbízott a szerződés szerint akkor teljesített, ha a vagyonátadó mérleget elkészítette és a mérleg auditálása során az auditáló könyvvizsgáló által kifogásolt kérdésekben – az MNV Zrt.-vel egyeztetetve – a módosítások átvezetését végrehajtotta. A Megbízott határidőre, 2009. április 1-jére a vagyonátadó mérleget elkészítette. A Megbízott a „vagyonátadó mérleg” jelentésében a jogelődök költségvetési beszámolóira vonatkozóan rögzítette: • A KVI költségvetési törvényben meghatározott mindhárom alcímére (vagyonkezelés, intézményi, elhelyezés) elkészített 2007. évi beszámolójára a C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft. könyvvizsgálója „hatókör korlátozás” miatt korlátozott záradékot adott. A korlátozott záradék okaként a könyvvizsgáló, többek között a következőket rögzítette: • a költségvetési szerv megszűnésének az időpontjában nem történt meg az eszközök tényleges fizikai leltározása, • a költségvetési szerv megszűnése után a pénzügyi és számviteli dokumentumok „tárolása ellenőrizhetetlen rendben történt”, emiatt a beszámoló alapjául szolgáló bizonylatok teljes körűsége nem volt biztosított, • a „könyvvizsgáló a mérleget alátámasztó leltárak, a részletező analitikus nyilvántartások értékegyezősége, jogszabályi megfelelősége, teljessége, zártsága felől nem tudott teljes mértékben meggyőződni.”

233


• Az NFA 2008. február 27-ei Leltározási Záró Jegyzőkönyve szerint a szervezet beszámolóját teljes körű leltárfelvétellel támasztotta alá, amely kiterjedt a mérlegben szereplő valamennyi eszközre és forrásra. Az NFA a 2007. évi költségvetési beszámolóját könyvvizsgálóval nem hitelesíttette, aminek az volt az oka, hogy a vonatkozó jogszabályok a beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítését nem írták elő. A könyvvizsgálói hitelesítést az NFA csak a saját kezdeményezésére végeztethette volna el. • Az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonára készített beszámolójára vonatkozóan a Megbízott rögzíti, hogy az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. könyvvizsgálója a beszámolóra korlátozó záradékot adott ki. Ennek az volt az oka, hogy a könyvvizsgáló nem minősítette megfelelőnek az egyes részesedések értékeléseit, illetve a hozzárendelt vagyon változásának némely tranzakciói nem megfelelőek. A Megbízott az elkészített „vagyonátadó mérleg” jelentéséhez a következő „korlátozó feltételeket” rögzítette: • A „vagyonátadó mérleg” elkészítéséhez az MNV Zrt. részéről átadott beszámolókat hitelesnek tekintette. • Az MNV Zrt. részéről a rendelkezésére bocsátott adatok és tájékoztatások valódiságát és teljességét nem vizsgálta, a beszámolókban szereplő adatokat és értékeléseket adottnak és elfogadottnak tekintette. „A megbízó (MNV Zrt.) részéről együttműködő személyek nem vettek részt a jogelődök beszámolóinak összeállításában, ezért sok esetben nem tudtak pontos információval szolgálni az általunk feltett kérdésekre.” • Nem végzett „jogi természetű vizsgálatot” arra vonatkozóan, hogy a vagyonátadásnak milyen jogszabályi előírások alapján kellett megvalósulnia. A Megbízott a jelentésében rögzítette, hogy a feladata pénzügyi információk összeállítása volt, ami a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott standardok alapján nem minősül könyvvizsgálatnak, ezért az általa elkészített „vagyonátadó mérleg”-ekkel kapcsolatban bizonyosságot nem szolgáltat. A Megbízott a jelentésében a megbízás alapján intézkedéseket is javasolt. Ennek keretében rögzítette, hogy: „A jogelőd és a jogutód szervezetek között nem történt meg a vagyon átadása és átvétele. Javasoljuk teljes körű leltár készítését – eszközök, források – mind a saját, mind a rábízott vagyon vonatkozásában. A vagyonátadást nem támasztja elő tételes fizikai leltár. A leltárok során olyan analitika készítése szükséges, ami részletes információt tartalmaz és az átsorolások lehetővé válnak.” A fentiek tényét megerősíti az MNV Zrt. főigazgatójának 2009. május 26-án kelt, MNV/01/21707/3/2009. iktatószámú levele, amelyben a következőkről tájékoztatja a számvevőszéki ellenőrzést: „Az MNV Zrt. és az elődszervezetek között vagyonátadás nem történt. 2008. évben a vagyonátadáshoz tételes fizikai leltárfelvétel nem történt.”

234


A jogelőd szervezetek a Vtv. 62. § a) pontjában rögzített – a szervezet 2007. évi tevékenységét lezáró beszámoló, vagyonmérleg és azt alátámasztó vagyonleltár készítési – kötelezettségeiket korlátozó feltételek mellett és csak részben teljesítették. A törvény a 62. § a) pontban rögzített kötelezettségeket a feladatátadás feltételeként írta elő, amivel a jogalkotó az elődszervezetek és a jogutód feladatellátásának a folytonosságát kívánta biztosítani. A vagyonátadó leltár elkészítésével megbízott EX ASSE Zrt. által rögzítettek és javaslata, az azt alátámasztó főigazgatói levél, valamint a Vtv. 62. § a) pontja alapján megállapítható, hogy a jogelőd és a jogutód szervezetek között a leltár szerinti vagyonátadás nem történt meg, s a feladatátadás sem jogszerűen valósult meg. Mindebből következik, hogy a Vtv. 6. § (1) bekezdése alapján a Tanács, amely „az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok, valamint az MNV Zrt. működésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott jogok gyakorlására létrehozott testület” a hatáskörébe tartozó feladatokat a 2008. évben teljes körűen gyakorolni nem tudta. Az MNV Zrt. a 2008. évben – tételes leltárral alátámasztott átadásátvételi dokumentum és eljárás hiányában – teljes körűen nem ismerhette az általa kezelendő rábízott vagyont. Mivel a vagyonátadás jogszerűen nem történt meg, ezáltal nem voltak biztosítottak azok a feltételek és körülmények, amelyek lehetővé tették volna az MNV Zrt. számára, hogy a Vtv. és az annak a végrehajtását szabályozó 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet előírásainak, valamint az Áht. által rögzített nyilvántartási, vagyonkezelési és sokrétű ellenőrzési kötelezettség teljesítésének az állami vagyon tekintetében a 2008. évben teljes körűen eleget tegyen. Az MNV Zrt.-nek tudomása volt arról, hogy a jogelődök és közötte szabályszerű vagyonátadás nem történt, ennek ellenére a 2008. évben vagyonértékesítést folytatott. A PM és a Tanács – az elődszervezetek feladatainak az MNV Zrt. 2008. január 1-jei átvételéhez – a „vagyonátadó mérleg” elkészítését késedelmesen kezdeményezte. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek – az ÁSZ vonatkozó módszertana szerinti – számvevőszéki ellenőrzése az MNV Zrt.-nél nem volt megvalósítható, melynek okait az ÁSZ és az MNV Zrt. munkatársai 2009. április 29-én jegyzőkönyvben rögzítették. Az ellenőrzés a kincstári adatbázisból a vizsgálatra kiválasztott egyes bevételek listáját – amelyen szerepelt a kiválasztott bevétel kincstári tranzakció száma, a bevétel (jogcímét jelző) ÁHT azonosítója, a bevétel forint összege, a bevétel jóváírásának a napja (értéknap), a kedvezményezett és az ellenszámla száma – 2009. április 6-án adta át az MNV Zrt. képviselőjének. A 2009. április 6-a és április 29-e között lefolytatott többszöri egyeztetés után véglegesen egyértelművé vált, hogy az MNV Zrt. az ellenőrzés részére nem tud a bevételekről az ÁSZ részéről igényelt módon és körben dokumentumokat biztosítani.

235


A jegyzőkönyv – többek között – a következőket tartalmazza: • A kincstári adatbázisból az ellenőrzésre kijelölt tranzakciók nem egy-egy befizetési tranzakció jóváírásának az összegei, hanem több, esetenként 40-50, de akár több száz bevételi tranzakció – legtöbb esetben egy-egy értéknap – bevételeinek az összevont (listában összegezett) összegei. • Az összevont (listázott) tranzakciók megbontását az MNV Zrt. nem tudta biztosítani. • „A befizetők a pénzügyi teljesítéskor meghatározóan nem, vagy hibásan tüntették fel a bevétel jogcímét megkülönböztető ÁHT azonosítókat. Az ÁHT azonosítóval nem rendelkező bevételeket a Kincstár az egyes bevételi számlákon (MNV Zrt. Értékesítési bevételek, MNV ZRt. Hasznosítási bevételek és az MNV Zrt. egyéb bevételek) „0” ÁHT-vel számolta el. A befizetők a pénzügyi teljesítéskor gyakran a kedvezményezett számla számát tüntették fel hibásan, aminek a következménye, hogy nagyszámú bevétel nem a megfelelő számlán (Pl. az értékesítési bevétel hasznosítási bevétel számlán, vagy fordítva) került elszámolásra. A hibás számlaszámú bevételek egy része a megfelelő számlára átvezetésre került, azonban egy részük a nem megfelelő számlaszámon maradt a nemzetgazdasági bevételi számlákon belül.” • A pénzügyi-gazdasági területen dolgozók számára az ÁHT azonosító szerepe és funkciója sokáig ismeretlen volt, mivel a dolgozók az elődszervezeteknél korábban más azonosítót, a KTK azonosítót használták. A Kincstár írásbeli tájékoztatása szerint: a Kincstár az ÁHT azonosítókat az MNV Zrt.-nek 2008. januárban átadta és az MNV Zrt. 2008. február 4-étől már számolt el ÁHT azonosítókra bevételeket.

Az MNV Zrt.-nél 2008 augusztusáig a nyilvántartó program sem tartalmazott ÁHT azonosítók rögzítésére felületet. Emiatt az MNV Zrt. által kezelt bevételi számlákon idővel felhalmozódtak az ÁHT nélküli és a tényleges bevételi jogcím szempontjából hibás ÁHT azonosítójú, továbbá a hibás számla megjelölésű bevételek, amelyek utólagos helyes ÁHT azonosítóval való ellátása, feldolgozása és rendszerezése a kincstári adatbázishoz képest eltéréseket tartalmaz. • A személyi feltételek hiánya nehezítette a pénzügyi-gazdasági terület feladatellátását, mivel 2008 áprilisáig a területen foglalkoztatottak száma 3 fő volt. • A rábízott vagyonnal kapcsolatos Számviteli politika és Számlarend 2008. december 29-én, a 834/2008. (XII. 29.) NVT határozattal került elfogadásra. A PM észrevételében jelezte, „hogy a PM Számviteli főosztálya szerint sem a Számviteli politika, sem a Számlarend nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az azokban foglaltakkal nem ért egyet.” • Az MNV Zrt. által a Kincstár részére a 2008. december 31-ei időpontra vonatkozóan szolgáltatott adatok nem a végleges állapotot tartalmazzák. Az MNV Zrt.-nek az 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a 2008. évre vonatkozó, előzetes beszámoló készítésének a határideje 2009. május 31e, az éves beszámoló összeállításának a határideje 2009. augusztus 15-e. Ezen időpontokig az MNV Zrt.-nek módjában áll a 2008. évi bevételeket a jogcímek között átcsoportosítani. A Kincstár állami vagyonnal kapcsolatos bevételi adatai a fentiekből adódóan eltérhetnek az MNV Zrt. beszámolójának adataitól.

A PM szakállamtitkára az MNV Zrt. vezérigazgatójához 2008. január 28-án írt levelében – többek között – felszólítja a vezérigazgatót, hogy: „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re (MNV Zrt.) rábízott vagyonnal kapcsolatos tételek elszámolásá236


nak … érdekében kérem, hogy a Kincstár által az MNV Zrt.-től kért információk, beszámolók határidőre történő szolgáltatásáról folyamatosan gondoskodni szíveskedjék.” A Kincstár által szükségesnek tartott adatok, beszámolók különösen a következők: 4.) pont szerint: A törvényi sorokat azonosító ÁHT-k rendezése (…) egyeztetése a Kincstár szakreferensével. 6.) pont szerint: Éves adatszolgáltatás a 240/2003. (XII. 17.) kormányrendelet alapján elkészülő kincstári éves beszámolóhoz.” Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatban 2009. április 29-én felvett jegyzőkönyv további, az ellenőrzés lefolytatását meghiúsító tényezőt rögzített: • A 2009. április 29-én felvett jegyzőkönyv tartalmazza, hogy „Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek költségvetési cím 2008. december 31-ei pénzforgalmi bevétele a Kincstár 2008. évi zárszámadási dokumentumai alapján 71 745,8 M Ft, amelyből az MNV Zrt. pénzügyi vezető menedzser szóbeli tájékoztatása által ismertetett eltérésekből az következik, hogy azok – az osztalékbevételek (35 091,4 M Ft), a koncessziós bevételek (2531,4 M Ft) és az NFA 2007. évi maradvány összegének egyszeri nagy összegű (9428,8 M Ft) befizetésének a kivételével – az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 35,0%-át (24 959,0 M Ft) érinthetik. A pénzügyi vezető menedzser szóbeli tájékoztatása alapján a termőföld értékesítéséből származó bevétel előzetes, nem végleges 2008. évi teljesítési adata és a Kincstár zárszámadási dokumentumaiban foglalt pénzforgalmi adatok között a jegyzőkönyv felvételekor 200,0 M Ftos eltérés van figyelembe véve, mivel a beérkezett tételek főkönyvi javítása folyamatban van.” • A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá, hogy „A 2008. évet megelőző tranzakciók esetében – kivéve, ha a tranzakciót az ÁPV Zrt. folytatta le – az elődszervezetek tételes iratátadásának a hiányában a teljes dokumentáció megkeresése és átadása az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének lezárásáig nem biztosítható.” • Az ellenőrzés a számvevőszéki vizsgálat teljesíthetősége érdekében elfogadta az MNV Zrt. azon korábbi (2008. április 15-ei) javaslatát, amely szerint a költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos bevételi jogcímeinek megfelelően a legnagyobb összegű bevételi tranzakciókat az MNV Zrt. választja ki olyan darabszámban, ami a számvevőszéki ellenőrzés eredeti igénye volt. A jegyzőkönyv felvételének az időpontjában az MNV Zrt. munkatársai még dolgoztak a tranzakciók kiválasztásán és a kapcsolódó dokumentáció összeállításán, ezért a jegyzőkönyv felvételének az időpontjában nem került sor ellenőrzési dokumentumok átadására. Az MNV Zrt. által leválogatott bevételi tranzakciók dokumentációinak átadása 2009. május 15-étől kezdődött meg, amely több tételben történt. Az elhúzódó iratátadás is hátráltatta az ellenőrzést. Hátráltatta az ellenőrzést az átadott dokumentáció rendezetlensége is, mivel több nagy terjedelmű anyagot többszörösen tartalmazott, amelyeknél meg kellett győződni arról, hogy azok azonosak-e, vagy tartalmaznak-e változásokat. A dokumentációk egy jelentős részénél (pl. értékesítési bevételek) a pénzügyi és könyvelési bizonylatok nem voltak az ügylethez tartozó egyéb dokumentumokhoz csatolva, azokat az ellenőrzés ideje alatt kellett összepárosítani.

237


Az MNV Zrt. a számvevőszéki helyszíni ellenőrzés lezárulta után – függetlenül attól, hogy az ellenőrzendő tranzakciókat (és a hozzájuk kapcsolódó dokumentációt is) az MNV Zrt. választotta ki – 2009. július 15-én, jelentős mennyiségű lényeges tartalmú iratot és dokumentációt adott át. A termőföldterületek ellenőrzött tranzakcióinál a következőket állapította meg az ellenőrzés: • A nyilvánosan meghirdetett termőföldterületek értékesítési pályázatának eredményes lezárása után az NVT meghatalmazása alapján az NFA 2007. december 18-án adásvételi szerződés keretében a vevőknek értékesítette az Enying 0213., a 0215., a 0217., a 0223., a 0225., a 0227., a 0232. és a 0234. helyrajzi számon nyilvántartott, többségében szántó művelési ágú termőföld területeket. Az adásvételi szerződés • 3. pontja alapján a fenti földterületek teljes vételára 124,7 M Ft, • 3.1. pontja szerint a vevők vételár előlegnek minősülő ajánlati biztosítékot fizettek 12,47 M Ft összegben, • 3.2. pontja szerint a vételár-különbözet (124,7 M Ft-12,47 M Ft=) 112,23 M Ft, • 3.3 és 3.4. pontjai szerint a vételár-különbözetet a vevőknek két részletben kellett teljesíteniük: 26,007 M Ft-ot a szerződés aláírásától számított 15 napon belül, 86,223 M Ft-ot az aláírástól számított 30 napon belül, • 3.5. pontja szerint a vételár-különbözetet a vevőknek az NFA Kincstárnál vezetett számlájára kellett teljesíteniük, • 8. pontja szerint az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár számlára történő megérkezéséig fenntartja, a vételár megfizetését követően 15 napon belül nyilatkozattal járul hozzá a tulajdonjogi átíráshoz.

Az MNV Zrt. az NVT adásvételi szerződésben jelzett meghatalmazását az ellenőrzésnek átadott dokumentációban nem szerepeltette, ami miatt a tranzakció teljes körű szabályossága nem megítélhető. A kincstári jóváírási értesítők szerint a vevők a pályázati eljáráson történő részvétel feltételeként a 12,5 M Ft összegű ajánlati biztosítékot 2007. július 20-án, a vételár-különbözet első részletét 2007. december 28-án, a vételár-különbözet második részletét 2008. január 18-án (75,0 M Ft és 11,2 M Ft, összesen 86,2 M Ft összegben) az MNV Zrt. Értékesítési bevételek számlájára megfizették. A vevők 2007. évi befizetéseit csak az MNV Zrt. 2009. július 15-én átadott dokumentációja tartalmazta. A földterületek értékesítésének előkészítésére és a pályáztatás lebonyolítására még a Vtv. hatálybalépése előtt, az NFA szervezetre vonatkozó jogszabályok betartásával került sor. „Az értékesítési eljárás a 24. értékesítési kört érintette, ahol a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet esetében a vizsgálatban kért vagyonértékelés (értékbecslés) nem volt, az ingatlanok minimál árait a helyben szokásos piaci árak figyelembevételével a Területi Irodák vezetői határozták meg.” Az MNV Zrt. rendelkezése alapján – a helyszíni ellenőrzés tapasztalata szerint – a kincstári nyilvántartásban a fenti 75,0 M Ft összegű vételár befizetés helytelenül, egyéb ingatlan értékesítésből származó bevételi jogcímen és nem termőföld értékesítésként szerepelt. A Kincstár 2008. évi pénzforgalmi kimutatásában 238


az adásvételi szerződés 3.2 pontja szerinti 112,23 M Ft összegű vételárkülönbözet bevételi jogcíme nem volt megállapítható. Az MNV Zrt. az enyingi földterületek nyilvántartási adatait az ellenőrzés részére 2009. július 15-étől biztosította. • Az MNV Zrt. a 2008. június 4-én kelt adásvételi szerződéssel a vevőknek értékesítette a közigazgatásilag Bak községhez tartozó 6 helyrajzi számon (0188/1., 0188/2., 0191/1., 0189/3., 0123., 0198/20.), és Baktüttöshöz tartozóan 8 helyrajzi számon (0153., 0170/4., 0165., 0167., 0169/2., 0168., 0166., 0169/1.) nyilvántartott földterületeket. Az adásvételi szerződés • 3. pontja szerint a fenti földterületek – nyilvános pályázaton történő értékesítése során a vevők részéről megajánlott legmagasabb összegű – vételára 93,9 M Ft, • 3.1. pontja szerint a vevők a pályázat feltételeként megjelölt 7,4 M Ft-ot, mint ajánlati biztosítékot megfizették, • 3.2. pontja szerint a vételár-különbözet 86,5 M Ft, amit a vevőknek a szerződés aláírásától számított 30 napon belül kellett az MNV Zrt. Kincstárnál vezetett Értékesítési bevételek bankszámlájára az ÁHT kód 278123-as megjelölésével, átutalással teljesíteniük, • 7. pontjában a vevők tudomásul vették, hogy a földterületeket 2015. december 31-éig haszonbérleti jog terheli, továbbá, hogy a 2008. I. félévre vonatkozó haszonbérleti díj az MNV Zrt.-t illeti, • 8. pontja szerint a teljes vételár megfizetéséig az MNV Zrt. a tulajdonjogát fenntartja, a vételár bankszámlán történő jóváírását követően a társaság nyilatkozatban járul hozzá a tulajdonjog vételi címen történő módosításához.

A kincstári jóváírási értesítők alapján a vevők a földterületek teljes vételárát hiánytalanul megfizették. A vevők pénzügyi teljesítései, a Kincstár által a számvevőszéki ellenőrzés rendelkezésére bocsátott, az MNV Zrt. Értékesítési bevételek éves pénzforgalmi számla adatai között a jóváírási értesítőkön szereplő tranzakció számmal, de ÁHT „nullás” azonosítóval, azaz bevételi jogcím nélkül szerepelnek. Az ingatlanértékesítés ellenőrzött tranzakcióinál a következőket állapította meg az ellenőrzés: • Az OPNI a 2008. január 17-én kelt adásvételi szerződés keretében eladta a Budapest II. ker. Völgy u. 9-11. sz. alatt lévő, az ingatlan nyilvántartásban a 11467, valamint a 11468 helyrajzi számokon nyilvántartott 4862 m2-es „kivett beépítetlen területet” és a 10778 m2-es „kivett kórház” ingatlanokat a Baliten Ingatlanhasznosítási Kft.-nek (1075. Budapest, Király u. 1/a.). A 11468 Hrsz. ingatlan műemlék épület, a 11467 Hrsz. ingatlan beépítetlen terület, ami műemléki környezetben van. Az adásvételi szerződés – többek között – az alábbiakat tartalmazza: • Az ingatlanok együttes nyilvános pályázaton történő értékesítését a pénzügyminiszter az Áht. 109/K. § (1) bekezdése alapján – az adásvételi szerződés 3. pontjának a hivatkozása szerint – az 5008/1/2007. számú, 2007. március 19-én kelt engedélyében jóváhagyta.

239


A pénzügyminiszter adásvételi szerződésben hivatkozott engedélyét – ami a tranzakció szabályosságának a megítéléséhez nélkülözhetetlen – az MNV Zrt. 2009. július 15-én átadott dokumentációja tartalmazta.

• A Vtv. 59. § (2) bekezdése és az NVT 7/2007. (X. 16.) számú határozata alapján a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló KVI a 2007. október 25-én kelt 131-23000-2070/36/2007. iktatószámú engedélyével hozzájárult ahhoz, hogy az OPNI az ingatlanok értékesítésére vonatkozóan a „Vevővel” adásvételi szerződést kössön. A szabályszerűség értékeléséhez az NVT határozatát, valamint a KVI hozzájárulását az MNV Zrt. 2009. július 15-én átadott dokumentációja tartalmazta.

• Az ingatlanok vételára a nyilvános pályázati eljáráson alakult ki, amely 580,0 M Ft plusz 20,0% áfa, azaz mindösszesen bruttó 696,0 M Ft. Ebből 390,0 M Ft plusz áfa a beépítetlen terület, és 190,0 M Ft plusz áfa a műemlék kórházépület vételára. Az ingatlan értékesítése előtt, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 25. § (6) bekezdése szerint elkészítendő vagyonértékelést az MNV Zrt. a 2009. július 15-én átadott dokumentációban bocsátotta az ellenőrzés rendelkezésére. A vagyonértékelés értéktanúsítványa alapján megállapítható, hogy az 2006. szeptember 3-án készült, s ettől számítva 180 napig volt hatályos. A vagyonértékelés korlátozó feltételeinek a 3. pontja a következőeket tartalmazza: „Az állag meghatározása a szemrevételezéses diagnosztika módszerével készült. Nem végeztünk geotechnikai, statikai, műszeres épületdiagnosztikai és környezeti hatásvizsgálatokat. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye lényegesen befolyásolhatja a megállapított értéket.” A 3. pontban a következő szerepel: „A szakvéleményben közzétett értékek a leírt feltételezéseken alapulnak, kizárólag a meghatározott felhasználási célra érvényesek.” A vagyonértékelés 12. oldalán a következő szerepel: „A közművek állapotáról nincs pontos információnk, részletes közműfeltárás nem készült, közműtérkép nem áll a rendelkezésre.” A vagyonértékelés helyszíni szemléjére 2006. augusztus 28-án került sor, az értéktanúsítvány 2006. szeptember 3-ai keltezésű. A vagyonértékelés a 11468 helyrajzi számon nyilvántartott 4862 m2-es kivett beépítetlen terület forgalmi értékét 425,1 M Ft-ban, a 11468 helyrajzi számokon nyilvántartott 10778 m2-es „kivett kórház” műemlék ingatlanokat 45,0 M Ft-ban állapította meg. Az ingatlanok együttes bruttó értékét a vagyonértékelés mindösszesen 564,1 M Ft összegben állapította meg. Az MNV Zrt. a dokumentációban szerepeltette a KVI értékesítési főosztályvezetőjének a 2007. december 11-én kelt levelét, amelyet az OPNI megbízott gazdasági igazgatójának írt. Ebben a következő szerepel: „A KVI és az Egészségügyi Minisztérium (EüM) között létrejött együttműködési megállapodás 7. pontja értelmében 500 M Ft és 1000 M Ft nettó vételár közötti sikeres értékesítés esetén a vagyonkezelő (OPNI) 2% díjat fizet, ami jelen esetben a nettó 580 000 000,0, Ft vételár alapulvételével 11 600 000,0, Ft + 2 320 000,0 Ft Áfa, összesen bruttó 13 920 000, Ft.” „Az együttműködési megállapodás szerint sikeres értékesítésnek minősül az aláírt adásvételi szerződés.”

240


Az MNV Zrt. a KVI és az OPNI között 2001. július 3-án létrejött és többször módosított „Együttműködési keretmegállapodás”-t 2009. július 15-én bocsátotta az ellenőrzés rendelkezésére. A 2008. évben hatályos megállapodás 7. pontja tartalmazza, hogy ha az ingatlan értékesítés nettó 500-1000,0 M Ft között valósul meg, az OPNI a KVI-nek a nettó vételár 2,0%-át, de minimum 15,0 M Ft-ot fizet meg „pénzátadás formájában”. A megállapodás és módosításainak mellékletei különböző ingatlanokat nevesítenek. • A vevő Baletin Kft. az ajánlati biztosítékon felül 646,0 M Ft vételárkülönbözetet köteles fizetni az adásvételi szerződés hatályba lépését követő 3 banki napon belül az OPNI Kincstárnál vezetett számlájára. • A vevő akkor teljesítette a fizetési kötelezettségét, ha a szerződés szerinti határidőn belül a teljes vételár az OPNI számláján jóváírásra került. • Az OPNI jogosult az eladástól elállni, ha a vételár legkésőbb a fizetési határidőtől számított 30. napig sem érkezik meg a számlájára. • Az ingatlanokra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak, a Fővárosi Önkormányzatnak és a Budapest II. kerületi Önkormányzatnak elővásárlási joga volt. Az OPNI az elővásárlási joggal rendelkezőket a vételi szándékról hivatalosan értesítette, amely alapján a jogosultak 15 napos határidőn belül élhettek elővásárlási jogukkal. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat 2007. november 28-án a postai küldeményeket átvette, s a szerződés aláírásáig nem jelezték vételi szándékukat. A Budapest II. kerületi Önkormányzat 2007. december 20-án határozatban lemondott az elővásárlási jogáról. • A birtokbaadás a vételár számlára való jóváírása utáni 15 napon belül történhetett meg. • A szerződésben rögzítették, hogy a vevő a beépítetlen területet (Hrsz. 11467) továbbadási céllal vásárolta meg, ezért csökkentett mértékű illeték kirovását kérte az „Illetékügyi Hatóságtól” (APEH). • Az OPNI a vételár teljes összegű megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartotta.

Az adásvételi szerződés 20. pontja szerint a szerződés akkor lép hatályba, ha a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat külön-külön nyilatkozik, hogy az elővásárlási jogukról lemondanak. Az MNV Zrt. a 2009. július 15-én átadott dokumentumok között a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal lemondó nyilatkozata helyett az Oktatási és Kulturális Miniszter 2007. július 20-án kelt értékesítésre vonatkozó egyetértését szerepeltette. Az MNV Zrt. dokumentációja a Fővárosi Önkormányzat részéről iratot nem tartalmazott. Az MNV Zrt. álláspontja szerint az adásvételi szerződésben az eladó az OPNI, amelynek a lemondó nyilatkozatokat be kellett szereznie. Ezért azok az MNV Zrt.-n nem kérhetők számon. A Vtv. 17. § d) pontja alapján az MNV Zrt. rendszeresen ellenőrzi a vele (az OPNI esetében vagyonkezelői) szerződéses viszonyban lévők állami vagyonnal való gazdálkodását, az f) pont alapján ellenőrzi az értékesítési szerződésben foglalt, a vevők által vállalt kötelezettségek teljesítését. Az MNV Zrt. a 2009. július 15-én átadott dokumentációja a Fővárosi Önkormányzat lemondó nyilatkozatát nem tartalmazta, ezért az ellenőrzés a szerződés hatálybalépését és attól függően a vevő határidejű pénzügyi teljesítését nem tudta értékelni.

241


Az OPNI-nak az Ámr. 63/B. § (1) bekezdése alapján a vagyonkezelésében lévő ingatlan engedélyezett értékesítéséből származó bevételének, az értékesítés igazolt költségeinek és az értékesítést terhelő általános forgalmi adó befizetési kötelezettségének fedezetén felüli összeget a bevétel jóváírását követő 15 napon belül kellett a költségvetésbe befizetnie. A (3) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítését követő 60. napon belül köteles tájékoztatást adni a pénzügyminiszter és az MNV Zrt. számára az értékesítésből származó tényleges bevételről, az értékesítési eljárás költségeiről, valamint a központi költségvetést megillető bevételhányad átutalásáról. E kötelezettségeit az OPNI elmulasztotta, ezért az EüM szakállamtitkára a 2008. június 12-én kelt levelében felszólította az OPNI főigazgatóját, hogy a vételár fennmaradó részét haladéktalanul utalja át az MNV Zrt. Kincstárnál vezetett Értékesítési bevételek számlájára. Az MNV Zrt. a szakállamtitkári levelet a 2008. július 15-én átadott dokumentációban szerepeltette. Az EüM szakállamtitkárának a felszólítása után az OPNI a vételárból – 116,0 M Ft áfa, az MNV Zrt.-t az Együttműködési Keret-megállapodás alapján a vételárból megillető 13,92 M Ft, valamint együttesen 6,3 M Ft-ot kitevő ügyvédi díj, őrzés-védelem és javítási költségek levonása után – 559,8 M Ft-ot az MNV Zrt. Értékesítési bevételek számlájára átutalt. Az OPNI az ingatlanokat a vevőnek 2008. május 27-én birtokba adta. Az ellenőrzés az átadott dokumentáció alapján megállapítja, hogy az MNV Zrt. és az OPNI közötti elszámolás nem a közöttük fennálló Együttműködési Keretmegállapodás alapján történt. Az MNV Zrt. a vételárból megillető 2%-os részt (13,92 M Ft) a nettő vételár – 580,0 M Ft – alapulvételével számította ki, majd ezt 20%-os ÁFÁ-val terhelte (összesen 13,92 M Ft). Ezzel a számítással nem került figyelembe vételre, hogy a Keret-megállapodás 7. pontja szerint az MNV Zrt.-t minimum 15,0 M Ft illette volna meg. Az OPNI ingatlanok értékesítésével kapcsolatosan az ellenőrzés megállapítja, hogy az adásvételi szerződés hatálybalépése és ehhez kapcsolódóan a vevő fizetési kötelezettségének a határideje a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján nem megismerhető, az OPNI és az MNV Zrt. közötti elszámolás (az MNV Zrt. hátrányára) nem a hatályos Együttműködési Keret-megállapodás alapján történt, az OPNI a vételár Ámr. szerinti költségvetési elszámolását nem teljesítette. Az ingatlanok a vagyonértékeléshez képest (vagyonértékelés nettó értéke 470,1 M Ft, adásvételi szerződés nettó értéke 580,0 M Ft 109,9 M Ft-tal magasabb összegben kerültek értékesítésre. • Az adásvételi szerződésben hivatkozott NVT 2/2007. (X. 16.) számú határozatában foglalt felhatalmazás alapján a KVI a 2007. december 4-én kelt adásvételi szerződéssel három magánszemélynek (2x1/4 és 1x1/2 arányban) eladta a vagyonkezelésében lévő Siófok, Deák F. sétány 43. szám alatt található, 7492 hrsz.-ú, összesen 9202 m2 alapterületű kivett üdülő épület és udvar megnevezésű (HOTEL PELSO) ingatlant 148,0 M Ft plusz 20,0% áfa (29,6 M Ft), mindösszesen bruttó 177,6 M Ft-ért. Az adásvételi szerződés rögzíti, hogy az ingatlan nyilvános pályázati eljárás keretében került értékesítésre, továbbá, hogy a vevők 22,1 M Ft összegű vételárba beszámító ajánlati biztosítékot az eladónak megfizettek. Erre tekintettel a vevők szerződésbeli vételár-különbözeti pénzügyi teljesítési kötelezettsége 155,5 M Ft volt, amit a

242


szerződés aláírásától számított 30 banki napon belül kellett megfizetniük a KVI Kincstárnál vezetett számlájára való átutalással. Az ellenőrzés az ingatlan adásvételi tranzakció szabályszerűségére, a pénzügyi teljesítésre és a bevétel költségvetési elszámolására vonatkozóan az alábbiakat állapította meg: • Az MNV Zrt. a tranzakció lebonyolításának az ellenőrzéséhez az adásvételi szerződésben hivatkozott 2/2007. (X. 16.) számú NVT határozatot, az ingatlanra vonatkozó vagyonnyilvántartást és az ingatlan vagyonértékelését csak a 2009. július 15-én átadott dokumentációban szerepeltette. Az ingatlan vagyonértékelés értéktanúsítványa alapján az értékelés fordulónapja 2006. szeptember 25-e, az értékelés hatálya a fordulónaptól számított 180 nap, az ingatlan nettó értéke 184,6 M Ft. A vagyonértékelés korlátozó feltételeinek a 4. pontja a következőket tartalmazza: „Az állag meghatározása a szemrevételezéses diagnosztika módszerével készült. Nem végeztünk geotechnikai, statikai, műszeres épületdiagnosztikai és környezeti hatásvizsgálatokat. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye lényegesen befolyásolhatja a megállapított értéket.”

Az adásvételi szerződés alapján a vevők pénzügyi teljesítési kötelezettsége áthúzódott a 2008. évre, ezért a vevők a 155,5 M Ft összegű vételár-különbözetet már csak az MNV Zrt.-nek fizethették meg. A Kincstár jóváírási értesítője alapján a vevők a vételár-különbözetet határidőre és egy összegben megfizették, ami az MNV Zrt. letéti számláján 2008. január 7-én jóváírásra került. Az MNV Zrt. a 22,1 M Ft összegű ajánlati biztosítékot 2008. április 2-án, a 155,5 M Ft összegű vételár-különbözetet 2008. szeptember 11-én rendezte át a Letéti számláról az Értékesítési bevételek nemzetgazdasági számlára. Az MNV Zrt. írásbeli tájékoztatása szerint az ingatlan birtokbaadásáig a vételár előlegnek minősül. Az adásvételi szerződés 10. pontjában az eladó KVI vállalta, hogy a teljes vételár megfizetésétől számított 15 napon belül az ingatlant birtokba adja, amelyről a 11. pont alapján jegyzőkönyvet vesznek fel. A vevők a teljes vételárat 2007. január 7-én megfizették, amihez képest a birtokbaadásnak – amelyről az MNV Zrt. dokumentációi jegyzőkönyvet, vagy egyéb iratot nem tartalmaztak – a 2008. év első két hónapjában meg kellett történnie. Az MNV Zrt. írásbeli tájékoztatása a birtokbaadásra és a bevételek megfelelő számlára történő rendezésére vonatkozóan – az előbbiek miatt – nem alátámasztott. A Vtv. 17. § b) pontja alapján az MNV Zrt. nyilvántartást vezet és annak alapján adatszolgáltatást nyújt. A hivatkozott jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az évközi adatszolgáltatás – amint az MNV Zrt. képviselője az észrevételében állítja – „kizárólag tájékoztató jellegű”. A siófoki HOTEL PELSO értékesítésével kapcsolatosan az ellenőrzés megállapítja, hogy az ingatlan a vagyonértékelés által megállapított forgalmi értékhez képest nettó 36,5 M Ft-tal kevesebb összegben került értékesítésre. A vételár kincstári számlák közötti elszámolása az MNV Zrt. részéről birtokbaadási bizonylat hiányában nem alátámasztott. Az, hogy a bevétel Letéti számlán, vagy Értékesítési bevételek számlán kerül-e elszámolásra, a költségvetési kihatását tekintve, nem elhanyagolható.

243


• A 2001. évben a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Önkormányzat) és a KVI ingatlan csereszerződést kötött. Ennek keretében az Önkormányzat a tulajdonában lévő két ingatlan egyenként 2/3-2/3 tulajdoni hányadát (Hrsz.: 3471/1, irodaház és Hrsz.: 3471/2, nem lakásként használt lakóház és udvar, mindkét ingatlan egy címen, a Kecskemét, Széchenyi krt. 12.) a KVI tulajdonába és vagyonkezelésébe adta csere jogcímen. Az MNV Zrt. részéről a 2009. július 15-én átadott dokumentumban szerepeltetett 2001. évi ingatlan csereszerződésben és annak kiegészítő mellékletében a felek e két ingatlan 2001. évi bruttó forgalmi értékét (13,9 M Ft + 57,0 M Ft) együttesen 70,9 M Ft összegben állapították meg. A KVI fenti ingatlanok tulajdonjogáért csere jogcímen az Önkormányzat tulajdonába adta a Magyar Állam tulajdonában és a KVI vagyonkezelésében lévő Kecskemét, Piaristák tere 7. szám alatt található (Hrsz.: 4035/1) orvosi rendelő 2569/3321-ed részét. Az MNV Zrt. részéről utólag átadott dokumentáció alapján megállapítható, hogy az előbbi 4035/1 helyrajzi számú ingatlan (orvosi rendelő) a Magyar Állam és az Önkormányzat közös osztatlan tulajdona, amelyből a Magyar Állam 2756/3321-ed, az Önkormányzat pedig 565/3321-ed tulajdoni hányaddal rendelkezik (2756/3321+565/3321=3321/3321). A csere révén a KVI a Magyar Állam nevében eljárva a 2756/3321-ed tulajdoni hányadból adott át 2569/3321-ed részt az Önkormányzat tulajdonába. A csere után az Önkormányzatnak 3134/3321-ed, a Magyar Államnak pedig a megmaradt 187/3321-ed tulajdoni hányada lett. A felek, a Magyar Állam részéről átadott 2569/3321-ed tulajdoni hányad 2001. évi bruttó forgalmi értékét 155,2 M Ft összegben, míg a megmaradt 187/3321-ed tulajdoni rész forgalmi értékét bruttó 10,5 M Ft-ban állapították meg. Az MNV Zrt. a fenti tulajdoni állapotot sem saját ingatlan nyilvántartással, sem pedig földhivatali nyilvántartással nem támasztotta alá. A csere tárgyát képező ingatlanok között értékkülönbözet állt fenn, amely alapján a KVI-nek keletkezett követelése az Önkormányzattal szemben. A KVI által tulajdonba adott hányad 2001. évi forgalmi értéke 155,2 M Ft, míg az Önkormányzat által átadott ingatlanok 2001. évi forgalmi értéke 70,9 M Ft volt. A különbség 84,3 M Ft. Az értékkülönbözet részbeni rendezése érdekében az Önkormányzat vállalta, hogy az orvosi rendelő – továbbra is az állam tulajdonában és a KVI vagyonkezelésében maradó – 187/3321-ed részét felújítja. A felek a felújítás összegét a 2001. évben 42,9 M Ft-ban becsülték meg. A KVI és az Önkormányzat 2007. december 18-án Megállapodást írtak alá a 2001. évben lebonyolított és az évek során az Önkormányzat részéről elvégzett felújítások lezárására. E Megállapodás 5. pontjában a felek rögzítik, hogy a KVI a 2001. évben az Önkormányzat felé leszámlázta az önkormányzati tulajdonba átadott 2569/3321-ed rész 155,2 M Ft összegű és az Önkormányzat által felújított, de állami tulajdonban maradt 187/3321-ed rész 10,5 M Ft összegű forgalmi értékét, ami együttesen 165,7 M Ft. A Megállapodás ugyanezen pontja rögzíti, hogy a felek 2007. február 22-én egyeztettek, aminek eredményeként a 187/3321-ed rész felújítás előtti bruttó értékét 10,8 M Ft-ban állapították meg. E tulajdoni hányadnak – a felújítás előtti – forgalmi értékét a 2001. évben a felek már egyszer megálla244


pították, mégpedig 10,5 M Ft-ban. Az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott dokumentációból nem állapítható meg, hogy a 2007. évben korrigálták-e a korábbi értéket, vagy csak figyelmen kívül hagyták azt. A 2007. évi egyeztetés során a felek az elvégzett felújítás értékét 33,9 M Ft összegben állapították meg a 2001. évben becsült 42,9 M Ft-tal szemben. Szintén a megállapodás 5. pontja tartalmazza, hogy az elszámolás keretében az Önkormányzat a KVI felé leszámlázza a 187/3321-ed rész 2007. évben megállapított 10,8 M Ft és a felújítás 33,9 M Ft összegét (33,9 M Ft + 10,8 M Ft = 44,7 M Ft), amellyel a 2001. évben fennálló értékkülönbözet, a 84,3 M Ft csökken. A továbbra is fennálló értékkülönbözetet (84,3 M Ft – 44,7 M Ft = 39,6 M Ft), a 39,6 M Ft-ot az Önkormányzat a KVI-nek megfizeti. A szerződések alapján megállapítható, hogy a KVI a 2001. évben a folyamatosan a tulajdonában lévő és a szerződések alapján továbbra is a tulajdonában maradó 187/3321-ed tulajdoni rész 2001. évi forgalmi értékét az Önkormányzatnak jogtalanul számlázta ki. A kiszámlázás oka az MNV Zrt. részéről rendelkezésre bocsátott dokumentációból nem megállapítható. Megállapítható továbbá, hogy a KVI által a 2001. évben az e tulajdoni hányadra kiszámlázott 10,5 M Ft-tal szemben az Önkormányzat már 10,8 M Ft-ot számlázott vissza a KVI felé, tehát a két számla nem egyenlíti ki egymást, az Önkormányzatnak 0,3 M Ft összegben „tulajdoni hányada keletkezett” az Állami tulajdonban, amit viszont ingatlan nyilvántartás ez esetben sem támaszt alá. A Kincstár jóváírási értesítője alapján a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a 39,6 M Ft értékkülönbözetet 2008. január 24-én az MNV Zrt. Letéti számlájára utalta. Az MNV Zrt. az összeget a Letéti számláról 2008. szeptember 16-án átvezettette az Értékesítési bevételek számlára. Az ellenőrzés az ingatlan csereügylet elszámolásának a szabályosságát nem tudja értékelni, ugyanis az MNV Zrt. a tranzakció során felmerült KVI-s számlák egyikét sem tudta az ellenőrzés rendelkezésére bocsátani azzal az indokolással, hogy azokat korábban a KVI bocsátotta ki. A Vtv. 61. § (1) bekezdése alapján a 2007. december 31-én megszűnő KVI jogai és kötelezettségei az MNV Zrt-re szállnak. A hivatkozott jogszabály alapján az ingatlan csereszerződés 2008. évi végelszámolása az MNV Zrt. feladata volt, amit lényeges bizonylatok hiányára hivatkozással nem teljesített. • Az MNV Zrt. 2008. március 11-én – adásvételi szerződések keretében értékesített – összesen bruttó 24,0 M Ft értékben 70 db, és 2008. június 23-án, összesen bruttó 24,1 M Ft értékben 18 db saját vagyoni körbe tartozó gépjárművet a Schiller Dráva Perfekt Autó Kft.-nek. Az értékesített 88 db gépjármű az MNV Zrt. rendelkezésébe a jogelőd szervezetek megszűnését követően került, és a feladatok MNV Zrt.-ben való összevonása után a társaság számára feleslegessé vált. Az MNV Zrt. az adásvételi szerződések szerinti vételárakat a vevőnek kiszámlázta, a vevő a fizetési kötelezettségének határidőre eleget tett. A vevő a vételárakat az adásvételi szerződések vonatkozó pontjainak megfelelően az MNV Zrt. Kincstárnál vezetett intézményi pénzforgalmi számlájára utalta. A 24,0 M Ft összegű vételár az MNV Zrt. számlájára 2008. március 11-én, a 24,1 M Ft összegű vételár 2008. június 27-én jóváírásra került. A gépjárművek értékesítésére meghívásos pályázat keretében 245


került sor, és mindkét alkalommal a legnagyobb vételárat ajánló Schiller Dráva Perfekt Autó Kft. volt a nyertes. Az MNV Zrt. a fenti tranzakciók ellenőrzéséhez utólag, még 2009. július 15én is adott át iratokat és bizonylatokat. A dokumentációk alapján megállapítható, hogy a 18 db gépjármű 2008. június 23-ai értékesítését megelőzően az MNV Zrt.-nél 2008. június 3-án jegyzőkönyvet vettek fel a „feleslegessé vált” eszközök hasznosítására. A jegyzőkönyv szerinti döntésben csak az MNV Zrt. dolgozói vettek részt, külső független szakértő nem, amit az ellenőrzés aggályosnak tart. A jegyzőkönyv mellékletében felsorolt 18 db gépjárműből 9-nek nem ismert sem a jogelőd szervezet szerinti, sem pedig az MNV Zrt. szerinti leltári száma, amely alapján a jogelőd és a jogutód szervezetek közötti eszközátadás és nyilvántartás a jogszabályi előírásokkal ellentétes. A dokumentumok alapján megállapítható, hogy az adásvételi szerződés aláírására 2008. június 23-án került sor, melyhez az MNV Zrt. gazdasági igazgatója a hozzájárulását 2008. június 25-én adta meg (Feljegyzés: MNV/01/39000/1/2008. és a hasznosítási jegyzőkönyv V. „Döntéshozatal” pontja). Az adásvételi szerződés 4. pontja rögzíti, hogy a vevő a gépjárművek állapotát ismeri. A dokumentációból nem volt megállapítható, hogy a vevő mi alapján ismerte meg a járművek állapotát. Az ellenőrzésre átadott iratok a járművekről készült független, szakértői állapotfelmérést igazoló jegyzőkönyvet, vagy egyéb szakvéleményt, illetve ezekre való utalást nem tartalmaztak. A 18 db gépjármű az MNV Zrt. észrevétele szerint korábban az NFA és az ÁPV Zrt. használatában voltak, de ezt az MNV Zrt. törzskönyvi bizonylatokkal nem támasztotta alá. A 2008. március 11-én eladott 70 db gépjármű értékesítése során is helytállóak az előzőekben leírtak, azzal a kiegészítéssel, hogy azok esetében az MNV Zrt.-nél jegyzőkönyv a „feleslegessé vált” eszközök hasznosítására nem került felvételre. A 70 db gépjármű az MNV Zrt. írásbeli tájékoztatása alapján a KVI-től került át az MNV Zrt. tulajdonába, ami törzskönyvi bizonylatokkal ez esetben sem került alátámasztásra. A 70 db gépjármű között több Trabant 601-es, Wartburg 353-as, Dacia, Olcit és Skoda 105/120-as típus is szerepel, melyeket az MNV Zrt. 1000,0-2000,0 Ft-os vételáron adott el. A listában szereplő 2000-es évjáratú Peugeot 206-ot és az 1996os évjáratú Renault Cliót az MNV Zrt. 300-200,0 E Ft-ért adta el.

Az MNV Zrt. a gépjárművek értékesítéséből befolyt összbevételt, 48,1 M Ft-ot 2008. december 20-áig a saját vagyona értékesítéséből származó bevételeként tartotta nyilván, majd 2008. december 20-án az összbevételből 44,1 M Ft-ot átvezettetett az Értékesítési bevételek számlára, ezáltal az összeg a központi költségvetés bevételévé vált. A fennmaradó 4,0 M Ft 3 db, korábban ÁPV Zrt. használatában volt gépkocsi vételára. A Vtv. 60. § (4) bekezdése szerint a 2007. december 31-ével megszűnő ÁPV Zrt. saját vagyona a társaság megszűnése után a Magyar Államra száll, kivéve azokat a tárgyi eszközöket, amelyek az MNV Zrt. működéséhez szükségesek. Az MNV Zrt. a 3 gépjárművet feleslegessé válás miatt eladta, de a vételárukat 2008. december 20-ától mégis megtartotta. Ennek okára, valamint a 4,0 M Ft felhasználására vonatkozóan az MNV Zrt. dokumentációja indokolást nem tartalmazott. 246


• Az MNV Zrt. részéről rendelkezésre bocsátott kincstári jóváírási értesítők alapján a társaságnak 2008. január 15-én összesen 465,3 M Ft bevétele keletkezett, ami a társaság Értékesítési bevételek számláján egyéb ingatlan értékesítési bevételként került elszámolásra. A kincstári jóváírási értesítőkön a befizetések jogcímei (ÁHT azonosítói) nem voltak feltüntetve. A bevétel 52 banki jóváírási és 22 postai befizetési tétel összege. Az MNV Zrt. a 2008. évben a 2008. január 15-ei bevételeket egy „Bankforgalmi naplóban” (amelynek a készítési dátuma nem megállapítható) tételenként feldolgozta. Az úgynevezett Bankforgalmi napló alapján a 2008. január 15-ei bevétel 465,3 M Ft összegéből 461,6 M Ft (föld)haszonbérleti díj, a fennmaradó 3,7 M Ft-ból 3,3 M Ft termőföld értékesítés és 0,4 M Ft egyéb ingatlanbérlettel kapcsolatosan kiszámlázott közműdíj befizetés. Az MNV Zrt. 2008. november 17-én, az előzőekben említett bankforgalmi napló nyilvántartásától függetlenül az Értékesítési bevételeken belül az egyéb ingatlan értékesítési bevételek között nyilvántartott 2008. január 15-ei bevétel 465,3 M Ft összegéből 465,0 M Ft-ot átvezettetett a Hasznosítási bevételek számlára. Az átvezettetett összeget az MNV Zrt. a kincstári nyilvántartás alapján a Hasznosítási bevétlek számlán egyéb bérleti díjként tartotta nyilván, annak ellenére, hogy a 465,0 M Ft-ból a Bankforgalmi napló alapján 461,6 M Ft (föld)haszonbérleti díj. A zárszámadási törvényjavaslat alapján a 2008. évben 398,8 M Ft összegű egyéb bérleti díj teljesült, amely összeg kevesebb, mint amennyit az MNV Zrt. 2008. november 17-én az egyéb bérleti díj bevételi jogcímre átvezettetett (465,0 M Ft). Az ellenőrzés megállapítja, hogy az átadott dokumentumok alapján az MNV Zrt. 2008. január 15-ei bevételeit, az évközi bankforgalmi feldolgozottságtól függetlenül, 2008. november 17-éig nem a megfelelő számlán és jogcímen számolta el, majd a 2008. november 17-ei átvezetés után a bevétel helyes számlára került, de azon belül továbbra is helytelen jogcímen – haszonbérleti díj helyett egyéb bérleti díjként – került elszámolásra. A 2008. január 15-ei bevétel kapcsán az ellenőrzés megállapítja, hogy a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. az értéknapon 2X6,8 M Ft haszonbérleti díjat fizetett. Az összegeket a Kincstár jóváírási értesítői, valamint a haszonbérleti szerződés is alátámasztják. A 2008. november 17-ei átvezetéshez készített 49 tételű listában egy helyen a SEFAG Zrt.-nél tévesen a 6,8 M Ft helyett 9,8 M Ft szerepel, ami a végösszegben is megjelenik. Ez az átvezetés során 3,0 M Ft-os eltérést okozott. • Az MNV Zrt.-nek – a Kincstár jóváírási értesítői és a postai befizetési bizonylatok alapján – 2008. január 16-án összesen 291,5 M Ft összegű bevétele keletkezett. A bevétel 49 banki és 28 postai befizetést tartalmaz. A bevétel 2008. január 16-án a befizetők teljesítései alapján az MNV Zrt. Értékesítési bevételek számláján bevételi jogcímek nélkül került elszámolásra. Az MNV Zrt. bankforgalmi bizonylata alapján (amelynek a felvételi időpontja nem ismert) a bevételből 257,3 M Ft földhaszonbérleti díj, 33,0 M Ft ingatlanértékesítés árbevétele, a fennmaradó 1,2 M Ft pedig pályázati dokumentumok értékesítéséből és egyéb befizetésekből származó bevétel. Az MNV Zrt. a bevétel elszámolásakor – az előzőekben ismertetett – a 2008. január 15-ei bevétel 247


elszámolással megegyezően járt el. Az addig az Értékesítési bevételek számlán bevételi jogcím nélkül elszámolt 291,5 M Ft összegű bevételből 2008. november 17-én az ún. Bankforgalmi naplóban földhaszonbérleti díjként nyilvántartott 257,3 M Ft összeget átvezettette a Hasznosítási bevételek számlára, ahol nem haszonbérleti díjként, hanem egyéb bérleti díjként számolta el. A 2008. január 15-ei és a 16-ai bevételek elszámolása kapcsán megállapítható, hogy az MNV Zrt. részéről az ellenőrzésnek átadott dokumentumok hibás nyilvántartásokat és egymásnak ellentmondó információkat tartalmaznak. A 2008. január 15-ei és 16-ai bevételek végleges elszámolása a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem állt az ellenőrzés rendelkezésére. Összegezve megállapítható, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek közül a koncessziós bevételek elszámolása a vonatkozó jogszabályok és belső utasítások előírásai szerint történt, azokat a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megbízhatóan tartalmazza. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket – a koncessziós bevételek kivételével – az MNV Zrt.-nél nem lehetett a financial audit módszerével felülvizsgálni, mivel • a XLIII. fejezet bevételi főösszegének a 96,5%-át kitevő összegről való elszámolást a Vtv. 17. § b) pontja, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. § (1) és (2) bekezdései alapján az MNV Zrt. teljes körű dokumentációval alátámasztani nem tudta, ezért arról véleményt nem tudtunk alkotni. • a számvevőszéki ellenőrzés által a kincstári adatbázisból eredetileg kiválasztott tranzakciók összegeit kitevő bevételek 2008. december 31-ei pénzforgalmi adatait tartalmazó listáit az MNV Zrt.-nél nem tudták elkészíteni, • a 2008. évet megelőző tranzakciók esetében – kivéve, ha a tranzakciókat az ÁPV Zrt. folytatta le – az elődszervezetek tételes iratátadásának hiányában a teljes dokumentáció megkeresése és átadása az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének lezárásáig nem volt biztosítható az MNV Zrt. részéről, • az egyes bevételi alcímekben szereplő bevételek teljesítései – a nyilvántartás hiányosságai miatt – más alcímek teljesítéseit is tartalmazhatják, pl. értékesítési bevétel hasznosítási bevételt is tartalmazhat és fordítva.

Az ÁSZ és az MNV Zrt. képviselői által felvett jegyzőkönyvben foglaltak alapján, valamint az előzőekben leírtakból következően nem lehetett elegendő és megfelelő bizonyosságot szerezni arról, hogy az Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek cím 1. alcímének, illetve 2/1, 2/2, 2/3 jogcímcsoportjainak teljesítési adatait a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat a valóságnak megfelelően, megbízhatóan tartalmazza-e. A Kvtv. az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokat tartalmazó 2. cím előirányzatát 88 156,5 M Ft-ban állapította meg. A cím előirányzata az év során 92 083,4 M Ft-ra változott. A teljesítés 66 993,1 M Ft (72,8%) volt. A tervezett kiadásokhoz képest jelentkező 27,2%-os eltérést meghatározóan a Magyar Államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások 45,8%-os és a kormányzati negyed leállításával kapcsolatos kiadások elmaradása okozza.

248


A termőföld vásárlás (7,8%), az ingatlan-beruházások (3,6%), az ingatlanok őrzése (17,1%), a jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (0,0065%), a kezesi felelősségből eredő kifizetések (2,8%) és a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő járandóság (0,8%) jelentősen alulteljesült. Az előirányzatok két jogcímcsoportban (az egyéb bírósági döntésekből eredő kiadásoknál a teljesítés az előirányzat több mint 2-szerese és az egyéb szerződéses kötelezettségekből eredő kiadásoknál a teljesülés 145,2%) túlteljesültek. A 2008. évi költségvetés tervezésekor az elődszervezetek (ÁPV Zrt., KVI, NFA) a saját jövő évi terveiket adták meg a PM-nek, amelyek alapján – a többszöri egyeztetés során – alapvetően a PM alakította ki a kiadási előirányzatokat. Az MNV Zrt. 2008 márciusában elfogadott vagyongazdálkodási tervében a kiadási előirányzatok visszatervezéssel kerültek meghatározásra.

Felhalmozási jellegű kiadások 2008. évi Eredeti Módosított előirányzat M Ft-ban 20 206,9

26 666,3

Teljesítés


22 318,9

83,7%

A felhalmozási jellegű kiadások alcímén az ingatlan vásárlás jogcímcsoporton belül a termőföld vásárlás előirányzatának jogszabályi alapját a Vtv. 22. § (7) bekezdése, illetve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. 9. § (1) és (3) bekezdései jelentették. A 2008. évi előirányzat összege 110,0 M Ft, a teljesítés összege 8,6 M Ft (7,8%), amely két számlára történt kifizetést jelentett. A jelentős alulteljesítés oka a birtokpolitikai irányelvek szerint tervezett egységes, összefüggő földterületek létlehozásának elmaradása. Az egyéb ingatlanok vásárlása 2008. évi előirányzata 1027,6 M Ft, ami (a pénzügyminiszter által meghatározott felhasználáshoz kötötten engedélyezett átcsoportosítás eredményeként) 2727,0 M Ft-ra módosult, amellyel a teljesítés megegyezik. Az előirányzat a Hadrianus Palota, a Klebelsberg villa és a Nemzeti Lóverseny Kft. egyes ingatlanainak megvételéhez biztosított fedezetet.

Az ingatlan-beruházások jogcímcsoport 2008. 4224,3 M Ft volt, ami 3,6%-ban (151,7 M Ft) teljesült.

évi

előirányzata

Az előirányzatból az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége épülete felújításának fedezetére 3500,0 M Ft-ot terveztek. 46,7 M Ft a tervezés első ütemének forrását biztosította és a bontási munkákra 97,3 M Ft-ot használtak fel. A felújítási munkák előkészítése valósult meg a 2008. évben.

A Kvtv. a tőkeemelés állami tulajdonú társaságokban jogcímcsoport előirányzatát 14 000,0 M Ft-ban állapította meg. Az előirányzatot az év során módosították 4600,0 M Ft-tal. A tényleges felhasználás 18 520,0 M Ft (99,6%) volt. A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat ellenőrzésekor a számvevőszéki értékelés helyesnek bizonyult, ugyanis az előirányzatot és annak a végrehajthatóságát megalapozottnak és számszakilag alátámasztottnak ítélte meg.

249


A tőkeemelésből részesült kiemelt társaságok és portfoliók az alábbiak voltak: Volán portfólió 8000,0 M Ft, Erdőgazdasági társaságok 1776,2 M Ft, Regionális Fejlesztési Holding 6000,0 M Ft, Nemzeti Kataszteri Program Kht. 1700,0 M Ft, Kisvállakozásfejlesztő Pénzügyi Zrt. 1000,0 M Ft, Monostori erőd hadkultúra központ Kht. 40,0 M Ft. A 14,0 Mrd Ft tőkeemelésből 8,0 Mrd Ft-ot a Volán társaságok kaptak a 158/2008. (III. 26.) NVT határozat szerinti megbontásban. A terv azzal számolt, hogy a Volán társaságoknak biztosított forrásokból az elhasználódott, elöregedett autóbusz-állomány rekonstrukcióját az Autóbusz-Invest Kft. által lebonyolítandó összesített közbeszerzési eljárások útján pótolják. A támogatást az is indokolta, hogy a hatályos szabályozás mellett a társaságok alaptevékenységből származó bevételei az eszközök pótlására sem biztosítanak megfelelő forrást, amelynek következtében a járműpark folyamatosan elöregszik. A tőkeemelés pénzügyi forrását a Volán társaságok új autóbusz beszerzésre használták fel. Az erdőgazdasági társaságoknál a tőkeemelés célja a meglévő feldolgozó kapacitások piaci igényekre alapozott technológiai szinten tartása, bővítése, természetkímélő és a természetvédelmi igényeknek megfelelő technológiák fejlesztése, speciális erdőgazdasági, faipari technológiai fejlesztések megvalósítása, valamint az informatikai fejlesztés. Az MNV Zrt. 2008. évi vagyonkezelési tervében 1800,0 M Ft tőkeemelés szerepelt az üzleti szempontból megtérülő beruházásokra. A tőkeemelésekről a 707/2008. (XI. 19.) és a 756/2008. (XII. 03.) NVT határozatokban hozott döntést a Tanács, összesen 1776,2 M Ft értékben. Az egységes informatikai rendszer kialakítása érdekében kiírt közbeszerzési pályázatot a SAGEM Zrt. (1498,3 M Ft) nyerte meg, amely alvállalkozóinak rendszerével végezte a megvalósítást. Az azonos ügyviteli és informatikai rendszer működtetése révén az erdészeti társaságok gazdasági folyamatai azonos alapokra helyezhetők. Az EEVR bevezetésével a tulajdonos MNV Zrt. számára a társaságok egységes értékelési, irányítási és ellenőrzési lehetősége megvalósítható (eredmény elvárás, gazdasági teljesítmény stb.). Az ellenőrzés lezárásáig az egységes informatikai rendszer az erdőgazdasági társaságoknál teljes körűen nem került bevezetésre. A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 6000,0 M Ft értékű tőkeemelését az NVT a 2182/2008. (XII. 22.) Korm. határozatban jóváhagyott 4600,0 M Ft forrás átcsoportosítás alapján hajtotta végre a tartalék keretből. A Nemzeti Kataszteri Program Kht. 1700,0 M Ft értékű tőkeemelését az NVT 2008. december 29-ei faxos szavazáson hagyta jóvá, figyelemmel a 1238/2008. (XII. 22.) Vig. határozatra és a pénzügyminiszter 13331/4/2008. iktató számú levelében foglaltakra. Az előterjesztésben bemutatott Társaság negatív saját tőke rendezésének kötelezettsége a 2007. évet záró mérlegkimutatás alapján (-947,5 M Ft értékű saját tőke) volt indokolt. A 2008. évben az előterjesztés szerint várható mintegy 700,0 M Ft mérleg szerinti negatív eredmény tényleges értékét pedig a tárgyévi mérlegbeszámoló alapozza meg. A 2008. december végén biztosított 1700,0 M Ft összegű tőkeemelés nem volt indokolt. Az MNV Zrt. észrevételében jelezte: „A pótbefizetés nagyságrendjét a társaság vezetése a saját tőke hiánya (-947.483 E Ft) és a 2008. évre várható eredmény (707.500 E Ft) figyelembe vételével 1.700.000 E Ft nagyságrendben határozta meg. Az 1,7 Mrd Ft-os rendezéssel a társaság el kívánta érni az év során keletkező veszteség pótlását (Gt. Által előírt intézkedési kötelezettség, és a 2009. év stabil pénzügyi alapokon való indítását) annak érdekében, hogy a banki hitelekkel kapcsolatosan az állam kezesként történő helytállására ne kerülhessen sor. A pótbefizetés ezért kettős cél szolgált, a további működés feltételeként meghatározott tőke

250


biztosítását, másrészt a pénzügyi kötelezettségek teljesítésének fedezetét. Az MNV Zrt. a Pénzügyminisztérium kérésére a 2008. évi vagyonkezelési tervében a kért összeget biztosította és egy határozattal döntött a társaság jövőbeni sorság illetően.”

A volt szovjet ingatlanok környezeti kármentesítése jogcímcsoport 2008. évi eredeti előirányzata 845,0 M Ft, a módosított előirányzata 1005,0 M Ft volt. A felhasználás 911,6 M Ft (90,7%) volt. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások 2008. évi Eredeti Módosított előirányzat M Ft-ban 17 098,5

18 216,5

Teljesítés


16 437,3

90,2%

A hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcímen belül az életjáradék termőföldért jogcímcsoport előirányzatának jogszabályi alapját a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. 13/A. (3) bekezdése, az Állami Vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 22. § (7) bekezdései, és a 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet jelentették. Az eredeti előirányzat 10 395,0 M Ft, a módosított előirányzat 10 675,0 M Ft, amelynek teljesítése 10 644,0 M Ft (99,7%) volt. Az ingatlanok fenntartásával járó kiadások jogcímcsoporton belül az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás 2008. évi eredeti előirányzata 1372,7 M Ft, a módosított előirányzata 1622,7 M Ft, a teljesítés 1537,0 M Ft (94,7%) volt. Az előirányzat terhére elszámolt költségek megfeleltek az előírásoknak. Az ingatlanok őrzése 2008. évi előirányzata 1604,8 M Ft, a teljesítés 274,0 M Ft (17,1%) volt. Az alulteljesítés oka, hogy a HM-től átvételre tervezett ingatlanok vagyonkezelésbe vétele meghiúsult, amelynek őrzésvédelmi költségét tervezte a vagyonkezelő. Az egyéb vagyonkezelési kiadások jogcímcsoport előirányzatának jogszabályi alapját a Vtv. 22. § (7) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 8. § (2) bekezdése és a 34. § (4) és (5) bekezdései, a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. 16. § (2) bekezdése alatti rendelkezések jelentették. Az eredeti előirányzat 200,0 M Ft, a módosított előirányzat 400,0 M Ft, ami a teljesítéssel egyező volt. A Kvtv. az állami tulajdonú társaságok támogatásának előirányzatát 3526,0 M Ft-ban állapította meg. Az előirányzat az év során módosításra került 388,0 M Ft-tal. A felhasználás 3582,1 M Ft (91,5%) volt. A pénzügyminiszter a jogcímcsoport kiadási előirányzatára összesen 388,0 M Ft átcsoportosítását engedélyezte kötött felhasználással, 4 gazdasági társaság támogatása érdekében. A támogatás 70,0%-ban az erdőgazdasági társaságokat érintette, a közmunka programban való részvételre 1,0 Mrd Ft, a természeti károk kezelésére 240,3 M Ft, a közjóléti feladatok kezelésére 800,0 M Ft, és az erdőtelepí251


tés támogatására 346,8 M Ft került felhasználásra. A támogatások felhasználásáról, a feladatok teljesüléséről a támogatott társaságok Felügyelő Bizottságai az MNV Zrt. részére jelentés készítenek.

A Magyar Államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások 2008. évi Eredeti Módosított előirányzat M Ft-ban 23 866,0

23 866,0

Teljesítés


13 409,3

56,2%

A Magyar Államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások alcímen belül a jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések jogcímcsoport 1527,0 M Ft-os előirányzata az MNV Zrt. és jogelődei által privatizációs szerződésekben foglalt, vállalt jótállási, szavatossági nyilatkozattal keletkezett kötelezettségeket, valamint a garanciális kötelezettségeket tartalmazza. Ezen a tételsoron a 2008. évben minimális, 0,1 M Ft költségelszámolás történt. A kezesi felelősségből eredő kifizetések jogcímcsoport 2008. évi előirányzata 2734,0 M Ft, a teljesítés 77,0 M Ft (2,8%) volt. A tervezett kifizetések jelentős elmaradásának oka, hogy egyes költségek nem kerültek kifizetésre, mivel a kapcsolódó peres eljárások még nem zárultak le. Az ÁPV Rt., illetve jogelődei az egyes állami vállalatoktól vagyont vontak el, az 1990. évi VII. tv. és az 1992. évi LIV. tv. 53. §-a alapján. A fenti jogszabályhelyek alapján az ÁPV Rt. a vagyonelvonás arányában és mértékéig kezesként felel azon tartozások kiegyenlítéséért, amelyek a vagyonelvonáskor fennálltak. Az MNB Zrt. felelőssége a sortartó kezesi felelősséghez igazodik, helytállási kötelezettségét az elvont vagyon forgalmi értéke alapján állapítják meg. A vagyonelvonásból eredő kezesi felelősség beváltása során a Fővárosi Bíróság ítéletei szerint a 2008. évben az MNV Zrt. kamatokkal növelten – az 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdése és az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 13. § (1) bekezdése alapján – megalapozottan fizetett ki 76,9 M Ft értékű követelést a HERMES Hitel és Faktor Zrt. felé. A konszernfelelősség alapján történő kifizetések jogcímcsoport 2008. évi előirányzata 211,0 M Ft, a teljesítés 123,7 M Ft (58,6%) volt. A korábbi privatizációs szervezetnek konszernfelelősségből eredő kötelezettsége az 1988. évi VI. tv., illetve az 1997. évi CXLIV. tv. XIV. fejezetének 288-297. §-ai alapján állhat fenn. A jogszabályok rendelkezése alapján az irányító társaság a közvetlen irányítása alatt álló részvénytársaság tartozásaiért korlátlanul felel.

A felmerült perköltségek elszámolása – a többször módosított – a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 328. § (1) bekezdése szerinti, bírósági ítéletek alapján megállapított reális és kifizethető jogos követelés volt.

252


A belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő járandóság jogcímcsoport 2008. évi előirányzata 5748,0 M Ft, a teljesítés 43,3 M Ft (0,8%) volt. A kifizetések jelentős elmaradásának oka, hogy a peres eljárások során a fellebbezések következtében nem került sor kifizetésekre. A belterületi föld miatti kötelezettségek a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény előírásai alapján terhelik az MNV Zrt.-t. A belterületi földek miatti kötelezettség szerint, a Budapest Főváros X. ker. Önkormányzata részére – a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint – történt a járandóság kifizetése. Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása jogcímcsoport 2008. évi előirányzata 10 360,0 M Ft, a teljesítés 9967,4 M Ft (96,2%) volt. Az Országos Környezeti Kármentesítési Programot (OKKP) az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat alapján indította el a környezetvédelmi tárca. Ennek keretében került sor a korábbi értékesítésekhez kapcsolódó környezetvédelmi kármentesítésekre. Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása során a Nitrokémia Zrt. az 1999-2007. évek között összesen 23,1 Mrd Ft környezetvédelmi támogatásban részesült. A munkálatok a középtávú és éves terveknek megfelelően haladtak, a kármentesítési munkák döntő része 2006-ban befejeződött, a talajvíz kitermelő rendszereket és a monitoring rendszereket azonban tovább kell üzemeltetni. A Kvtv. az egyéb bírósági döntésekből eredő kiadások jogcímcsoport előirányzatát 222,0 M Ft-ban állapította meg. A teljesítés 518,1 M Ft volt, ami több mint 2-szerese az előirányzatnak. A tervezése a le nem zárt bírósági eljárások miatt nem kellően megalapozott. A Kvtv. az egyéb szerződéses kötelezettségek jogcímcsoport előirányzatát 61,0 M Ft-ban állapította meg. A teljesítés a megkötött szerződések alapján 88,5 M Ft (145,2%) volt. A túllépést az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel 2008. december 30-án aláírt szerződési kötelezettségekből adódó kifizetések teljesítése okozták. A villamosenergia-ipari társaságok privatizációjával kapcsolatban 1998. május 8-án az ágazat reprezentatív szakszervezetei (VDSZSZ, BDSZ) és a pénzügyminiszter, valamint a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter között létrejött megállapodás alapján az e célra rendelkezésre álló 9,0 Mrd Ft-os keret terhére teljesítettek kifizetéseket a szakszervezetek által benyújtott csomagok alapján. A felek 2008. december 30-án írták alá a megállapodás revízióját, amely az összkeretet 800,0 M Ft-tal 9,8 Mrd Ft-ra növelte. A 2008. évre a BDSZ esetében a szerződés szerinti kifizethető összeg 38,0 M Ft, a VDSZSZ esetében 23,2 M Ft volt.

Az egyéb jogszabályból eredő kiadások jogcímcsoporton belül a kárpótlási jegyek életjáradékra váltása 2008. évi előirányzata 3000,0 M Ft, a teljesítés 2591,3 M Ft (86,4%) volt. 253


A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról rendelkező 1992. évi XXXI. tv. szerint a jogosultak kárpótlási jegyeiket életjáradékra válthatják. A beváltott jegyek 2008-tól az MNV Zrt.-re kerültek átruházásra, és az életjáradékok összegét, valamint a folyósítással kapcsolatos költségeket is az MNV Zrt. köteles megtéríteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére a 2008. március 21-én létrejött megállapodásban foglaltak alapján. A 2008. március 21-éig az ONYF részére kifizetett életjáradékot és a működési költségeket az ÁPV Zrt.-vel 2002. július 4-én kötött szerződés szerint számolták el. Az ONYF 2007. január 22-én kelt 5,7 M Ft értékű költség követelésének elszámolása több mint egy évvel később, 2008. április 24-én történt meg, a késedelmes kifizetés oka nem ismert. Új beváltás már nincs, azonban a törvény szerint a járadék összegét évente emelni kell. A kötelezettség a halálozásokkal arányosan csökken, az emelések hatására növekszik. Hosszú távon a kötelezettség megszűnik, azonban az elkövetkező években a kifizetendő összegek jelentős csökkenésével nem lehet számolni.

A privatizációs ellenérték hányad előirányzata 3,0 M Ft volt, teljesítés nem történt. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakulással létrejött gazdasági társaságokat illeti meg az értékesítésük során befolyt ellenérték 20,0%-a, ami ezzel a társaság törzstőkén felüli vagyonát gyarapítja.

Vagyongazdálkodás egyéb kiadásai 2008. évi Eredeti Módosított előirányzat M Ft-ban 11 985,1

13 250,4

Teljesítés


12 893,0

97,3%

A változást az alcímen belül Az MNV Zrt. működésének támogatása jogcímcsoport 1265,3 M Ft-os növekedése adja, mivel ezen jogcímcsoport előirányzata 8895,4 M Ft-ról 10 160,7 M Ft-ra emelkedett.

Az alcímen belül a tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja jogcímcsoport előirányzatát a Kvtv. 1255,0 M Ft összegben állapította meg. A teljesítés 1083,3 M Ft (86,3%) volt. Az előirányzat tervezése során 40,0 M Ft-tal az agrártársaságok értékesítési költségei, 280,0 M Ft-tal a jogi képviselet, 320,0 M Ft-tal az értékesítésekhez, vagyonkezeléshez kapcsolódó archiválási költségek, 87,0 M Ft-tal az építészeti, műszaki tanácsadás díjai, 86,5 M Ft-tal egyéb tanácsadói díjak, 59,6 M Ft-tal a részvénykezelési díjak, 27,5 M Ft-tal a reklámdíjak, 100,0 M Ft-tal az ingatlanértékesítési hirdetmények, 105,0 M Ft-tal vagyonértékelés, 55,2 M Ft-tal értékbecslések, 37,0 M Ft-tal a közjegyzők díjai, 18,0 M Ft-tal a kárpótlási jegyek megsemmisítésének költségei, 17,2 M Ft-tal az EU jogi tanácsadás (MALÉV) díja, 12,0 M Ft-tal a geodéziai tanácsadás díjai és 10,0 M Ft-tal a szakértői díjak (EB) lettek figyelembe véve. A felhasználás 86,0%-ban megfelelt a tervnek.

Az eljárási költségek, perköltségek 250,0 M Ft, a teljesítés 95,6 M Ft (38,2%) volt.

254

jogcímcsoport

előirányzata


Az MNV Zrt. működésének támogatása jogcímcsoport előirányzata hivatott biztosítani a fedezetet a Társaság működésének költségeire, így a Társaság tevékenységének ellátásához szükséges személyi juttatásokat, a kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékokat és a dologi kiadásokat. A Kvtv. szerinti 2008. évi eredeti előirányzat 8895,4 M Ft volt, az előirányzat három alkalommal került módosításra, összesen 1265,3 M Ft-tal. A 2026/2008. (III. 4.) Korm. határozattal 1,6 Mrd Ft átcsoportosítására került sor a központi költségvetés általános tartaléka terhére (az Új Tájékoztatási Program tájékoztatási stratégiájára). A pénzügyminiszter 7/2008. számú engedélyével a Fejezeti tartalék terhére – az áfa törvény változásának, valamint a Tanács és az EB működési költségtöbbletének ellentételezése miatt – 1129,4 M Ft került átcsoportosításra. Az 1081/2008. (XII. 17.) Korm. határozattal az Új Tulajdonosi Program (ÚTP) leállítása miatt, a korábban ezen a jogcímen történt előirányzat-emelés visszavonásra került az addig felmerült kiadások (135,9 M Ft) elszámolása mellett.

A módosított előirányzat 10 160,7 M Ft volt, amely megegyezett a teljesítéssel. Az átcserélhető kötvény kamatfizetése jogcímcsoport 2008. évi előirányzata 1584,7 M Ft, a teljesítés az árfolyam változása miatt 1553,4 M Ft (98,0%) volt. A jogcímcsoport előirányzata az ÁPV Rt. által a Richter Gedeon Nyrt. állami tulajdonban lévő 25%+1 szavazati arányt megtestesítő részvényeire kibocsátott átcserélhető kötvény 2008. évi kamatfizetésére (az euróban denominált kötvények után a névérték 1,0%-ának megfelelő kamatot kell fizetni) biztosított fedezetet. A Kvtv. a vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályozás, továbbá a vagyonkezelő szervezet és a költségvetés elszámolási struktúra változásából adódó, előre nem, vagy nem pontosan tervezhető kiadások fedezetére tartalmaz Fejezeti tartalék alcímen kiadási előirányzatot. A fejezeti tartalék felhasználása a Kvtv.-ben jóváhagyott előirányzatokra való átcsoportosítással történhetett, új előirányzatot év közben sem a Kormány, sem a pénzügyminiszter nem hozhatott létre. A Kvtv. 7. § (3) bekezdése alapján a XLIII. az Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2. cím, 5. fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzatból 5000,0 M Ft-ot a pénzügyminiszter, az azt meghaladó összeget a Kormány csoportosíthatta át a fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra.

A 2008. évben az eredeti előirányzat 15 000,0 M Ft volt, év közben 8706,8 M Ft átcsoportosításra került, így a fel nem használt előirányzat 6293,2 M Ft volt. A pénzügyminiszter a 2008. év folyamán 9 alkalommal engedélyezett átcsoportosítást 11 tétel esetében a Fejezeti tartalékból más kiadási előirányzatra, összesen 4106,8 M Ft összegben. Ebből 1129,4 M Ft az MNV Zrt. működésének támogatása, 1699,4 M Ft az egyéb ingatlanok vásárlása, 388,0 M Ft az állami tulajdonú társaságok támogatása, 160,0 M Ft a volt szovjet ingatlanok környezeti kármentesítése, 200,0 M Ft egyéb vagyonkezelés, 280,0 M Ft termőföld utáni életjáradék, 250,0 M Ft ingatlan üzemeltetési kiadási előirányzatra történt átcsoportosítást jelentett.

A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben a 6 Kormányzati Negyed előkészítésével kapcsolatos kiadások alcímének 255


2 és 3 jogcímcsoportján a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban előirányzat nem szerepelt. A Kormányzati Negyed előkészítésével kapcsolatos dologi jellegű kiadások összege 899,6 M Ft volt, a Kormányzati Negyed előkészítésével kapcsolatos beruházási kiadások értéke 1035,0 M Ft volt. Az Áht. 20. §-ának (6) bekezdése alapján 2008. február 29-én új címet hoztak létre a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten belül. Az Áht. 24. §-ának (12) bekezdése szerint, a Kormányzati Negyed előkészítésével kapcsolatos kiadási előirányzat a XXII. Pénzügyminisztérium fejezetből a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe kerültek átcsoportosításra. A Projektszervezet 2007. december 31-ei határidővel megszűnt. A továbbiakban még szükséges feladatokat az ÁPV Zrt. által 2007. december 17-én alapított Kormányzati negyed Projekt Kft. (KoNeP Kft.) látta el. A Tanács döntése alapján 2008. május 23-án az MNV Zrt. és a KoNeP Kft. vállalkozási szerződést kötött 2008. február 6-ai visszamenőleges hatállyal. A szerződés tárgya az 1001/2007. (I. 16.) Korm. határozat és az 1031/2007. (V. 11.) Korm. határozat szerinti előkészítő feladatok lezárása és annak megfelelő dokumentálása volt.

Az új Kormányzati Negyed létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1001/2007. (I. 16.) Korm. határozat előírta az új Kormányzati Negyed létrehozását azzal, hogy annak átadása legkésőbb 2009. május 31-éig megtörténjen. Az új Kormányzati Negyed beruházás megvalósításával összefüggő irányítási és koordinációs feladatokat a pénzügyminiszter látta el. Az Országgyűlés a 2007. május 31-én kelt 48/2007. számú határozatában az Áht. 22. §-a alapján a Kormányzati Negyed megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez és az eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződéskötéshez a felhatalmazást a Kormánynak megadta. A Kvtv. 1. számú mellékletében a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 12. címében, a 2. alcím 32. jogcímcsoportjában támogatásként 8227,6 M Ft került megállapításra a Kormányzati Negyed előkészítésével kapcsolatos feladatokra. Az Országgyűlés 38/2008. (IV. 17.) határozata a 48/2007. (V. 31.) OGY határozatban adott felhatalmazást hatályon kívül helyezte, és felkérte a Kormányt, hogy 2008. június 30-áig tételesen számoljon be a közbeszerzési eljárás addigi eredményeiről, az elvégzett munkálatokról, a 2008. évi költségvetési törvényben biztosított források felhasználásáról, a beruházáshoz kapcsolódó előkészítő feladatok ráfordításairól, a fennmaradó kötelezettségvállalásokról és azok finanszírozási és pénzügyi vonatkozásairól.

A Kormányzati Negyed projekttel kapcsolatos döntések módosításáról szóló 1010/2008. (II. 29.) Korm. határozattal a Kormány a Kormányzati Épületegyüttes projekt megvalósítását felfüggesztette. A pénzügyminiszter az MNV Zrt. útján gondoskodik az új Kormányzati Negyed létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1001/2007. (I. 16.) Korm. határozat és az új Kormányzati negyed fejlesztés megvalósítási és finanszírozási konstrukcióiról és a megvalósítás egyes kérdéseiről szóló 1031/2007. (V. 11.) Korm. határozat szerinti előkészítő feladatok lezárásáról, dokumentálásáról. A pénzügyminiszternek az MNV Zrt. útján az előkészítő feladatok ráfordításaival tételesen el kellett számolnia a Kormánynak 2008. június 30-áig.

256


A Kormány az 1010/2008. (II. 29.). határozat közzétételével egyidejűleg hatályon kívül helyezte az új Kormányzati negyed létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1001/2007. (I. 16.) Korm. határozatot, valamint az új Kormányzati Negyed fejlesztés megvalósítási és finanszírozási konstrukcióiról és a megvalósítás egyes kérdéseiről szóló 1031/2007. (V. 11.) Korm. határozatot.

A 1010/2008. (II. 29.) Kormányhatározatban foglaltak alapján a Kormányzati Negyed projekt ráfordításainak elszámolását a Kormány – határidőn túl – az Országgyűlésnek beterjesztette, azt az Országgyűlés elfogadta. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítési adatainak elszámolása minden lényeges szempontból a vonatkozó elszámolási készítési elveknek megfelelően történt. A központi költségvetés mérlegének vonatkozó adatai az előirányzat teljesüléséről megbízható, valós képet mutatnak. A kifizetések az NVT döntéseivel, a hatályos jogszabályokkal és belső utasításokkal, valamint a szerződésekkel összhangban, szabályszerűen valósultak meg a következő kivételektől eltekintve. A termőföld vásárlás esetében történt 8,6 M Ft összegű kifizetést nem a termőföld vásárlás jogcím terhére kellett volna teljesíteni. A tőkeemelés állami tulajdonú társaságokban előirányzat teljesülésekor a Volán társaságok részére biztosított forrás elszámolásához csatolt NVT határozatokon – öt kivételével – nem szerepelt aláírás. Az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás jogcímnél egy esetben nem állt az ellenőrzés rendelkezésére aláírt szerződés. Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozására biztosított forrásból a Vértes Volán Zrt. 2008. évi környezetvédelmi támogatási szerződésén az MNV Zrt. vezérigazgatójának aláírása nem szerepel. A kiadások elszámolását alátámasztó teljesítés igazoláshoz a mellékletek csatolási gyakorlata nem megfelelő, mivel minősített elektronikus aláírás nem került még az MNV Zrt.-nél bevezetésre és nem az eredeti dokumentumot, hanem a dokumentumokat az elektronikus nyilvántartásból csatolják. A teljesítés igazolója nem bizonyosodott meg minden esetben arról, hogy a költségelszámolás a megfelelő előirányzathoz tartozó ÁHT kódra történt a felesleges átvezetések elkerülése érdekében. A Kormányzati Negyed projekttel kapcsolatos döntések módosításáról szóló 1010/2008. (II. 29.) Korm. határozat szerint a pénzügyminiszternek 2008. június 30-áig – az MNV Zrt. útján – az előkészítő feladatok ráfordításaival tételesen el kellett volna számolnia a Kormánynak. Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 0824 sz. jelentésében is kifogásolta az 1,9 Mrd Ft összegű dologi és beruházás jellegű kifizetésekről szóló elszámolás elmaradását. A Sukoró-Pilis/Albertirsa ingatlancsere módja nem volt célszerű és nem volt szabályszerű. 34

34

A részletes megállapításokat az MNV Zrt. 2008. évi tevékenységének ellenőrzéséről szóló ÁSZ jelentés 2. sz. függelék 1. sz. melléklete tartalmazza. 257


A helyszíni ellenőrzés alapján az MNV Zrt. vezérigazgatójának a következő javaslatokat tettük: 1.

Gondoskodjon a) az MNV Zrt. rábízott vagyonának a jogelőd szervezetek által kezelt vagyonhoz képest hiánymentes és minél részletesebb leltárba vételéről, a vagyonelemek szakszerű értékeléséről, az MNV Zrt. vagyonmérlegének az előbbieken alapuló felvételéről, az MNV Zrt. jogutód szerinti működésének a törvényességéről b) az MNV Zrt. rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételei elszámolásának a jogszerűségéről.

258

2.

Intézkedjen, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek nyilvántartása és elszámolása az elkövetkező időszakban átláthatóan, ellenőrizhetően és a teljes dokumentációval alátámasztottan álljon rendelkezésre.

3.

Gondoskodjon az MNV Zrt. és a vagyonkezelők közötti kapcsolat átláthatóságáról, szabályozottságáról, továbbá a rábízott vagyonban bekövetkezett változások naprakész, a jogszabályi előírásoknak megfelelő dokumentálásáról.

AZ EU TÁMOGATÁSOK ÉS AZ UNIÓS TAGSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ HAZAI BEFIZETÉSEK

AZ EU TÁMOGATÁSOK ÉS AZ UNIÓS TAGSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ HAZAI BEFIZETÉSEK 1.

AZ UNIÓS ELSZÁMOLÁSOK HAZAI JOGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI 2008-BAN AZ NFÜ ÁLTAL KEZELT PROGRAMOK TEKINTETÉBEN

1.1.

Az uniós források felhasználásának szabályozottsága A strukturális alapokkal és a Kohéziós Alappal kapcsolatos eljárások közös szabályait a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet határozta meg. A rendeletet 2008-ban három alkalommal – május 16án, június 2-án és szeptember 16-án – módosították. A rendelet tartalmazza a tájékoztatásra és nyilvánosságra, az összeférhetetlenségre, a pályázati rendszerre, a technikai segítségnyújtási projektek indítására, a pályázatok befogadására, az értékelésre, bírálatra, döntéshozatalra, a támogatási szerződés megkötésére és módosítására, a közbeszerzésekre irányuló eljárásokra, a projekt jelentésekre, a támogatás kifizetésének igénylésére, a támogatási kérelemre vonatkozó eljárásokat.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos eljárási rendet, amely az előirányzatok rendeltetésszerű felhasználására, a rendelkezési jogosultságra, a felhasználás ellenőrzésére, az előleg kezelésére és a behajthatatlan követelésekre vonatkozóan ír elő szabályokat, a XIX. Uniós Fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi felhasználásának rendjéről szóló 1/2008. (V. 24.) NFGM rendelet szabályozza. A rendelet – hasonlóan a 2007. évi szabályozáshoz [21/2007. (VIII. 23.) MeHVM-FVM rendelet] – jelentős késedelemmel került kiadásra. A közel fél éves csúszás azonban a gyakorlatban nem okozott nehézségeket, mert a két jogszabály között nem volt érdemi eltérés.

1.2.

Uniós jogszabályok a 2007-2013. programozási időszakban A 2007-2013. közötti programozási időszak jogi szabályozása terén alapvető jelentőséggel bír a TANÁCS 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a BIZOTTSÁG 2006. december 8-ai 1828/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról.

259


A Tanács rendelete mint alapvető jogforrás és a végrehajtására kiadott Bizottsági rendelet, amelyek a részletes szabályokat állapítják meg a végrehajtás, a szervezeti, hatósági kérdések és hatáskörök, az ellenőrzési rendszerek és eljárások, a szabálytalanságok kezelése, stb. terén, biztosítják a felhatalmazást a nemzeti szabályok kialakítására. A 2007-2013. közötti programozási időszakra vonatkozóan a 2004-2006. programozási időszakhoz képest az elszámolhatósággal kapcsolatos szabályozás módja megváltozott. A 2007-2013. közötti programozási időszakra vonatkozóan az Európai Bizottság a költség elszámolhatósággal kapcsolatban nem adott ki külön jogszabályt. Az 1083/2006/EK 56. cikk (4) bekezdése szerint az egyes alapokra vonatkozó el nem számolható költségeket tartalmazó negatív lista kivételével a tagállam döntésétől függően számolhatóak el a költségek. Ezáltal az Európai Bizottság a tagállamok számára lényegesen nagyobb rugalmasságot biztosított az elszámolhatóság kapcsán. Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 7. cikk. Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról, és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 11(2). cikk. A TANÁCS 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról, és az 1164/1994/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 3. cikk.

A hazai jogalkotás csak 2008-ban követte a fenti jogszabályokat. A 2007-2013. közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 4. § (7) bekezdése szerint az NFÜ a pénzügyminiszterrel egyetértésben dolgozza ki az elszámolható költségek nemzeti szabályait. A jogszabályi hely azonban csak a 2/2008. (I. 11.) ÖTM-PM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján került a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM rendeletbe. A hivatkozott jogszabály módosítás 2008. január 26-ától hatályos.

1.3.

Az uniós elszámolások hazai jogi szabályozásának változásai 2008-ban

1.3.1.

Jogszabályi környezet változása 2008-ban 2008 augusztusában munkacsoport jött létre az Irányító Hatóságok és Közreműködő Szervezetek képviselőinek részvételével a pályázati rendszer egyszerűsítésére, az Európai Uniós támogatásokra vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálatára, a pályázók és a projektgazdák adminisztratív terheinek csökkentésére. A felülvizsgálat egyes eredményeit – az időközben megjelenő gazdasági válságra tekintettel is – érvényesítették a jogszabályokban.

260


A kifizetések gyorsítása érdekében a hitelesített számla-másolatok benyújtása alól felmentést adnak, összeghatárát lényeges megemelték, 25 M Ft feletti projekteknél 100 E Ft-ról 500 E Ft-ra. Enyhítették a biztosítéki terheket, a biztosítékmentes kört (alanyainak és öszszeghatárának) kiterjesztették. Mentesültek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól a közhasznú szervezetnek minősített non-profit gazdasági társaságok, a 25 M Ft alatti támogatásban részesülő projektek, valamint lehetőség nyílt a lépcsőzetes biztosítéknyújtásra is. Az előleg fizetés vonatkozásában annak maximumát 40 %-ra emelték, egyben gyorsították. A kifizetések gyorsítása és a késedelmes kifizetések elkerülése érdekében a késedelmi kamat kategóriát 2009. április 1- i hatálybalépéssel bevezették az intézményrendszer vonatkozásában.

Az érintett jogszabályváltozásokat áttekintve az alábbi konkrét módosítások születtek jogszabályok szintjén a 2008-as évben. A 16/2006. (XII. 28) MeHVM-PM együttes rendelet esetében a pályázati felhívás módosítását követően még 21 napig nyitva kell lennie a kiírásnak, a projektjavaslat értékelése során főszabály szerint 50 M Ft alatt egy értékelő végzi el az értékelést. A közlekedésfejlesztési tárgyú, közcélú, kiemelt projektjavaslatok eljárásrendje megváltozott. Pontosították a támogatási szerződések módosításának feltételeit. A Támogatási Okirat kötelező alkalmazását kiterjesztették a normatív pályázatokra. A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tekintetében módosult az igényelhető előleg legmagasabb mértéke; egyúttal meghatározták a magasabb előlegre jogosultak körét és módját. Módosult a folyósítás, előleg felhasználásának és az elszámolás határideje. Módosították a biztosítékokra vonatkozó szabályokon. A 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozásában a kifizetési folyamatot gyorsítja a forráslehívási folyamat elektronizálása. Pontosították a kifizetés módjait és a kifizetési határidőket. Új kategória az átalány és a kis támogatástartalmú számlák összesítője. Meghatározták azokat az eseteket, amelyek a kifizetés felfüggesztését maguk után vonják, rögzítették, hogy szabálytalanság esetén a kifizetéseket bármikor fel lehet függeszteni. Egyszerűsítették és gyorsították a hitelesítés rendszerét. Bevezették a jogszabályon alapuló elidegenítési és terhelési tilalom kategóriáját. Bővült a biztosíték alól mentesülők köre, bevezették a lépcsőzetes biztosítékadás lehetőségét. Az intézményrendszer vonatkozásában 2009. árpilis 1-jei hatállyal bevezették a késedelmi kamat kategóriát.

1.3.2.

Az uniós elszámolások hazai jogi szabályozásának változásai 2008-ban, a számvitel területén A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet több helyen megváltoztatta.

261


A pénzügyi irányítás és kontroll tevékenységen belül új jogszabályi kötelem, hogy az NFÜ és a közreműködő szervezetek (KSZ) kötelesek közreműködő szervezeti tevékenységük bevételeit és kiadásait operatív programonként elkülönítetten nyilvántartani (5. § (3). A szerződések teljesítésével és az igényelt kiadásokkal kapcsolatban a hitelesség ellenőrzésének biztosítása a kontroll rendszerrel szembeni elvárás, azzal, hogy az kiterjed a technikai segítségnyújtás tevékenységre is (6. §). Az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő és megbízható működéséről csak a KSZ és az NFÜ vezetőjének van nyilatkozattételi kötelme, melynek keretében tárgyévről a KSZ vezetője az NFÜ vezetőjének február 28-áig, míg az NFÜ vezetője az államháztartásért felelős miniszternek május 31-éig küldi meg a nyilatkozatot (8. § (1), (3)). A rendeletbe beépült a Kincstár ellenőrzési kötelme. Ennek alapján, az NFÜ a KSZ-ekre átruházott feladatok ellátásának első szintű ellenőrzésébe bevonja a Kincstárt. Ezen felül a Kincstár önállóan illetve KSZ-ekkel közösen – az NFÜ által meghatározott projekteknél – elsőszintű helyszíni ellenőrzéseket is végez. A feladatok ellátásának részleteit a Kincstár és az NFÜ által megkötött együttműködési megállapodás szabályozza (7/A. §). Az ellenőrzési feladatokat meghatározza az együttműködési megállapodás mellett a Kincstár által kidolgozott, az NFÜ Koordinációs IH jóváhagyását követően a Kincstár elnöke által kiadott Működési Kézikönyv is.

Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló bankszámlák vonatkozásában a kedvezményezettnek a szállító részére közvetlenül kell átutalni a saját erő összegét és az áfát (11. § (3)). A forráslehívás során a forinttól eltérő pénznemben kiállított számla (vagy egyéb a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat) esetén az azon megjelölt fizikai teljesítés napján érvényes MNB által közzétett árfolyamot kell alkalmazni, az eddig alkalmazott MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam helyett (18. § (2)). A szabályozásban új elem, hogy a forráslehívás jóváhagyott aláírt bizonylatának egy példányát, az azt jóváhagyó szervezet a Kincstárnak a jóváhagyást követő öt munkanapon belül köteles megküldeni (18. § (6)). A 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése alapján az ÚMFT-hez kapcsolódó IH/KSZ feladatokat a Kincstár végzi. A feladat telepítéssel összefüggésben a számviteli bizonylatnak minősülő forráslehívásokat szükséges a feladat elvégzője számára megküldeni. A dokumentumok küldésének eljárásrendjét az NFÜ és a Kincstár között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza.

A támogatás kifizetése vonatkozásában új szabályozási elemek, hogy a 10 Mrd Ft-ot meghaladó támogatás esetén az egy közbenső kifizetési kérelemben igényelhető támogatás összegéről, illetve gyakoriságáról a támogatási szerződés rendelkezik (19. § (6)), míg a benyújtott számlák hitelesítésének módját az NFÜ működési kézikönyvében szabályozza (19. § (7)). A számviteli nyilvántartás, valamint az adatszolgáltatás rendje módosult. A szabályozás keretében az elkülönített, eredményszemléletű, kettős könyvviteli nyilvántartásokat az Igazoló Hatóság saját tevékenységére vonatkozóan, míg az IH-k és a KSZ-ek nyilvántartási kötelezettségeit az NFÜ által át-

262


ruházott feladatként a Kincstár teljesíti, azzal, hogy a végső felelősséget az NFÜ megtartja. Az NFÜ-nek kell biztosítani, hogy a számviteli bizonylatok – a banki kivonatok kivételével – a Kincstárnál rendelkezésre álljanak. (25. § (3))

A feladatokat együttműködési megállapodás szabályozza (23. § (2)). A számviteli nyilvántartás részletes szabályait ennek megfelelően az Igazoló Hatóság határozza meg a Kincstárral történt egyeztetést követően. A részletes szabályok teljes körűen tartalmazzák a számlarend és számlatükör felépítését is. (23. § (3)). Mind az Igazoló Hatóságnak, mind a Kincstárnak el kell készíteni saját számviteli kézikönyvét a hozzá kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalakkal együtt (25. § (2)). Az államháztartásért felelős miniszternek tehát a részletes szabályokat és az éves beszámolóval szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket már nem kell külön tájékoztatóban megjelentetni.

A jogszabály-változásnak megfelelően a Kincstárnak kell az éves zárások végrehajtása előtt a 2. számú mellékletet (az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó éves zárás végrehajtásának feltételeiről) kiállítani és az IgH részére megküldeni (24. § (3)). A költségigazolási tevékenységen belül a hitelesítést alátámasztó ellenőrzés kategória helyett – annak pontosabb változata – a megítélt támogatások felhasználásának hitelesítése került beépítésre (30. § (1)). Új elem a jogszabályban, hogy az NFÜ gondoskodik a projekt-értékelésnek, és bírálatnak a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában részt vevőktől független ellenőrzésről. (32/A. §). A jogszabályváltozás érintette a szabálytalanságok kezelése, az alapokból származó támogatások ellenőrzése, az alkalmazandó biztosítékokra vonatkozó szabályokat valamint a jogsértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált támogatások behajtásának eljárási rendjét is. A rendszerellenőrzést végző Ellenőrzési Hatóság (EH) jelentését nem csak az Igazoló Hatóság részére, hanem az Európai Bizottsághoz is meg kell küldeni.(48. § (2)) Az EH a korábban a teljes támogatható kiadások legalább 5%-át érintő ellenőrzési módszer helyett az operatív programok esetében mintavételes ellenőrzést végez. (49. § (1)) Módosult a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet is. Mind a strukturális alapok, mind a Kohéziós Alap esetében a végső egyenleg átutalásából származó forrást a központi költségvetés fő bevételi fejezetben kell elszámolni. (3. § (7) és 4. § (6)). A strukturális alapok kezelése során a KSZ a pénzügyi és számviteli feladatok keretében – az IH végső felelősség megtartása mellett – elláthatja a kifizető hatóság felé küldendő hitelesítési jelentés ösz263


szeállítását. (8. § (2) i)). A jogszabályváltozás érintette a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó szabályokat. Az irányító hatósági feladatok ellátásáért felelős szerv vezetőjének az általa működtetett irányítási rendszerek megfelelő működtetéséről május 31-ig kell nyilatkozni. (53/A. §). (A korábbi határidő április 15-e volt.) A Kincstár az NFÜ által meghatározott KSZ-ekkel közösen, illetve az NFÜ által meghatározott projekteknél önállóan is, elsőszintű helyszíni ellenőrzéseket végez. (52. § (9)). Az EH a rendszerellenőrzésekről készített ellenőrzési jelentését a pénzügyminiszternek nem küldi meg véleményezésre, azt a jelentés lezárását követően haladéktalanul az Európai Bizottság részére küldi meg. Az EH 5-15%-os ellenőrzésekről szóló jelentéseinek meg kell felelniük az Európai Bizottság által meghatározott módszertanoknak és tartalmazniuk kell az ellenőrzés során elvégzett kockázatelemzés vagy mintavételezés leírását és a minták kiválasztásának indoklását. (59. § (1)). (A formai és tartalmi követelményeket korábban a pénzügyminiszter határozta meg.) Az EH a zárónyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket már nem a nemzetközi számviteli standardok alapján, hanem az Európai Bizottság által kiadott módszertan szerint végzi.

1.4.

A 2008-ban hatályba lépett új jogszabályok a felhasználás területén A 2008. év folyamán több olyan jogszabályt adtak ki, amelyek az (operatív) programok, a Közösségi Kezdeményezések, illetve az Uniós Fejlesztések fejezetbe tartozó egyes előirányzatok 2008. évi felhasználását szabályozzák. Ezek közül a legfontosabbak: • a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 35/2008. (II. 23.) Korm. rendelet; • a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről szóló 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelet; • a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyelete alá, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi felhasználásának rendjéről szóló 1/2008. (V. 24.) NFGM rendelet; • a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVMPM együttes rendelet módosításáról szóló 2/2008. (I. 11.) ÖTM-PM együttes rendelet; • az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet módosításáról szóló 21/2008. (IV. 8.) ÖTM rendelet.

264


2.

AZ EURÓPAI UNIÓTÓL

ÉRKEZŐ TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁ-

NAK SZERVEZETI KERETEI

2.1.

Az Uniós támogatások felhasználásában részt vevő szervezetek

2.1.1.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A XIX. Uniós Fejlesztések (korábban EU Integrációs) fejezet 2005. január 1-jétől önálló fejezete a költségvetésnek. A fejezet felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke látja el, az Ügynökség a fejezet igazgatási szerve. A Kormány a 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelettel – a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítására – 2006. július 1-jén hozta létre az NFÜ-t. Az intézmény a 2004. január 1-jétől működő Nemzeti Fejlesztési Hivatal általános jogutódja. Az NFÜ-t a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekből hozta létre a Kormány azért, hogy egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer segítse az Európai Uniós támogatások eredményes felhasználását. Az NFÜ feladatát képezi az ország átfogó fejlesztési tervének és a nemzeti fejlesztési terveknek az elkészítése, az országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati tevékenység segítése, a feladatok összehangolása. Szervezetén belül – az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) kivételével – működnek az operatív programok irányító hatóságai, (IH) amelyek keretében szervezi az operatív programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a feladathoz kapcsolódó uniós és hazai költségvetési források felhasználását. Az intézmény látja el a Közösségi Támogatási Keret, az EQUAL és az INTERREG közösségi kezdeményezés programok és a Kohéziós Alap IH feladatait, gondoskodik a monitoring bizottságok működéséről, tárgyalásokat folytat az Európai Unió intézményeivel a fejlesztési stratégia és az annak megvalósítására szolgáló operatív programok egyeztetése érdekében. Szervezi továbbá az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat, a Kormány által meghatározott körben ellátja az Európai Unió pénzügyi támogatásainak felhasználásához szükséges feladatokat, és koordinálja a pénzügyi támogatások felhasználásával kapcsolatban kialakított intézményrendszer működését. Ellátja a PHARE programokkal és a Schengen Alappal a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, a Svájci Alappal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos előkészítési, szervezési és koordinációs feladatokat, illetve az ikerintézményi (twinning) programmal kapcsolatos nemzeti koordinációt. Az NFÜ az alapító kormányrendelet értelmében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.

265


A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Kormánynak – többek között – a fejlesztéspolitikáért felelős tagja. A rendelet 4. § (5) bekezdése szerint a miniszter a fejlesztéspolitikáért való felelőssége körében irányítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. A rendelet szerint a miniszter kezdeményezi és előkészíti a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárca megállapodásokat, a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről, és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő fórumain való képviseletéről. A Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, valamint felelős a nemzeti fejlesztési terv elkészítéséért és megvalósulásának nyomon követéséért. Az NFÜ-t elnök vezeti, akinek személye 2008. év folyamán nem változott. Az elnököt munkájában elnökhelyettesek segítik, a vizsgált gazdálkodási év folyamán gazdasági és fejlesztési elnökhelyettes funkcióban. A szervezet megalakulása óta mindketten az intézmény alkalmazottai. Az NFÜ módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirata 2008. október 20-a óta van hatályban. Az Alapító Okirat módosítására azért került sor, mert az NFÜ új székházba költözött. A költözés a korábbi széttagoltságot jelentőse csökkentette. Jelenleg már csak két telephelyen a Wesselényi utcában lévő központi székházban és a Mozsár utcai irodában folytatja tevékenységét az NFÜ.

Az NFÜ szervezeti rendjét, a belső szervezeti egységek (szakmai munkaszervezetek) megnevezését 2008. február 1-jén hatályba léptetett SzMSz szabályozza, amely vezetői, ügyintézői, továbbá ügykezelői és fizikai munkakörben dolgozók tagolásban tartalmazza a szervezet felépítését és a feladatokat.

2.1.2.

Magyar Államkincstár

2.1.2.1.

A Magyar Államkincstár szervezeti felépítése és feladatai A Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(3) bekezdései szerint a Kincstár a pénzügyminiszter irányítása alatt álló, önállóan gazdálkodó, az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, feladatait központi és területi szervei útján látja el. A kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjét a 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet szabályozza. A Kincstár tevékenységét 2008. év folyamán az SzMSz-éről kiadott 2007. április 1-jén hatályba lépett 7/2007. (III. 30.) PM utasítás és a 8/2008 (VI. 6) PM utasítás szabályozták. A Kincstár az Áht. 18/B. §-ában meghatározott alaptevékenységei keretében ellátja a központi költségvetés végrehajtásával összefüggő, va-

266


lamint az egyéb jogszabályokban meghatározott feladatait. Fő feladata a költségvetés végrehajtása és – többek között – az uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban, kormányhatározatban megszabott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátása. A Kincstár gondoskodik az Európai Unió közös költségvetéséhez való hozzájárulásokkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátásáról is. A felsorolt feladatokkal összefüggésben a Kincstár elnökének egyik fontos feladata az EU-s pénzeszközökkel kapcsolatos hazai jogszabályoknak és az uniós normáknak megfelelő intézményfejlesztés. További feladata az EU-s pénzeszközök kezelését szabályozó belső eljárási rendek kiadása. A Kincstár szervezetén belül a következő főbb szervezeti egységek végezték az EU-ból érkező támogatások kezelését. A Kincstár elnöke felelős a Kincstár olyan jellegű intézményfejlesztéséért, amely megfelel az EU-s pénzeszközökkel kapcsolatos hazai jogszabályoknak és uniós normáknak; kiadja az elnöki utasításokat, ideértve az EU-s pénzeszközök kezelését szabályozó eljárási rendeket. Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó Ellenőrzési Főosztály – belső ellenőrzési tevékenységével összefüggésben – ellenőrzi a hazai és az EU-s forrásokból megvalósuló pályázatos támogatások pénzügyi lebonyolításának, követeléskezelésének és helyszíni ellenőrzésének a folyamatát. A Közgazdasági igazgató alá tartozó Államháztartási Számviteli Főosztály adatszolgáltatást teljesít az EU-s támogatások és nemzetközi segélyek devizaszámláinak állományi adatairól a Pénzügyminisztérium részére. A finanszírozási igazgató alá tartozó Támogatásokat Közvetítő Főosztály volt 2008. január 1 - 2009. január 1-jéig felelős az ÚMFT-vel kapcsolatos, a jogszabályban meghatározott Európai Uniós támogatások lebonyolításával összefüggő számviteli nyilvántartási kötelezettséghez, a jogszabályban rögzítettek szerint a KSZ-ek lebonyolítói tevékenységéhez és a kedvezményezettek helyszíni ellenőrzéséhez kapcsolódó Kincstárra háruló feladatok végrehajtásáért. A Kincstárban bekövetkezett szervezeti változások alapján a fenti feladatokat 2009. évtől a Követeléseket és Közösségi Támogatásokat Kezelő Főosztály szervezeti kereteiben belül látják el, megtartva az előző évben kialakított két önálló osztályt. Az ÚMFT számviteli munkáival összefüggésben 2008. évtől felmerült új feladatokat az Európai Uniós Támogatások Számviteli Osztálya végzi, míg az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a Közösségi Támogatásközvetítő és monitoring Osztály.

2.1.2.2.

Együttműködési Megállapodás az NFÜ-vel A 281/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet szerint az ÚMFT vonatkozásában az IH-k, és a KSZ-ek számviteli nyilvántartási kötelezettségeit az NFÜ által átruházott feladatként a Kincstár teljesíti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végső felelősségének megtartása mellett. A tevékenységet együttműködési megállapodás szabályozza. 267


Az együttműködési megállapodást 2008. június 22-én kötötték meg, a szerződés azonosítója: NFÜ 202/2008.

Az Megállapodás – a rendeletnek megfelelően – tartalmazza, hogy az NFÜ –a banki kivonatok kivételével – biztosítja a számviteli bizonylatok rendelkezésre állását a Kincstár számára. A Megállapodás szerint az NFÜ kötelezettségei közé tartozik a számviteli nyilvántartást támogató EMIR 2 számviteli modul folyamatos elérhetőségét biztosítása, valamint a számviteli nyilvántartás bizonylati alátámasztását szolgáló hiteles dokumentumok rendszeres és hiánytalan megküldése a Kincstár részére. A hivatkozott dokumentumokat a Megállapodás 1. számú melléklete (Az ÚMFT IH/KSZ szintű számviteli nyilvántartásának alapbizonylatai és azok megküldésének ütemezése) tartalmazza.

A Kincstár tájékoztatása szerint az NFÜ a számviteli nyilvántartást támogató EMIR 2 számviteli modul folyamatos elérhetőségét biztosította, a számviteli nyilvántartás bizonylati alátámasztását szolgáló hiteles dokumentumok továbbítása azonban nem volt zökkenőmentes. A 2007. és 2008. esztendőre vonatkozó bizonylatok teljes körűen csak 2009. március 18-áig bezárólag érkezetek meg a Kincstárba. A Kincstár tájékoztatása szerint az IH-k és a KSZ-ek a dokumentumok küldése során nem tartják be a Megállapodásban rögzített ütemezést, folyamatos késésben vannak.

A Megállapodásban az NFÜ azt is vállalta, hogy a Kincstár által megfogalmazott, a Megállapodás 1. sz. mellékletében szereplő, a számvitel bizonylati alátámasztását szolgáló pénzügyi eljárási renddel kiegészíti az Egységes Működési Kézikönyvet. Az 1. sz. melléklet első részét az Egységes Működési Kézikönyv 2008. augusztus 21-ei hatállyal tartalmazza. Tájékoztatásuk szerint a problémát 2009. március 17-én jelezték az NFÜ elnökének, a kiegészítés azonban még nem történt meg. Az NFÜ tájékoztatása szerint a probléma megoldására intézkedés történt, az EMK 2009. évi felülvizsgálata folyamatban van, amely előreláthatóan 2009. augusztus 15-éig lezárul.

A Megállapodás szerint, a Kincstár kötelezettségei közé tartozik az ÚMFT-vel kapcsolatos, IH/KSZ szintű számviteli nyilvántartás vezetése és az éves részbeszámoló összeállítása. Az összevont éves beszámolót a Számviteli Kézikönyv szerint az Igazoló Hatóság készíti el, határideje: május 30.

Az éves rész-beszámolót a Kincstár az elkészítését követő harminc napon belül megküldi az NFÜ-nek. Ennek határideje a Számviteli Kézikönyv szerint április 30. A Kincstár a 2007. és 2008. év rész-beszámolóit 2009. április 30-ig elkészítette, azokat 2009. május 7-én megküldte a PM NAO Iroda vezetőjének és az NFÜ elnökének is. A rész-beszámoló tartalma röviden: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet.

268


A Kincstár vállalta továbbá az EMIR 2-höz számviteli specifikáció elkészítését, valamint a Forráslehívás visszarendezéssel és a banki tételekkel kapcsolatos Pénzügyi Eljárásrend kialakítását. Az EMIR 2-höz készített számviteli specifikációt az IgH, valamint a PM NAO Iroda közösen készítette és véleményezte 2007. év végén valamint 2008. elején.

Az EMIR 2 továbbfejlesztése folyamatos, 2008-ban a számviteli modul alapvető működéséhez szükséges specifikációkat a Kincstár elkészítette és a szükséges tovább-fejlesztést szolgáló specifikációkat azóta is – nyomon követhető módon – rendszeresen benyújtja. A pénzügyi eljárásrend a Megállapodás 1. számú mellékletének részét képezi, nem került be az NFÜ által összeállított Egységes Működési Kézikönyvbe.

2.1.2.3.

Ellenőrzési feladatok A 2004-2006. programozási időszakban a Kincstár az EU-s támogatások lebonyolításához kapcsolódóan a költségvetés végrehajtását szabályozó jogszabályokban meghatározott feladatokon túl a HEFOP és az EQUAL Közösségi Kezdeményezési keret Program keretében támogatott projektek estében végez a 11/2004. FMM-PM rendelt alapján közreműködői feladatokat. Ennek keretében a pénzügyi monitoring feladatokat látta el valamennyi intézkedés keretében, mely az elszámolások teljeskörű pénzügyi szemléletű feldolgozását és a kifizethető támogatási összegre vonatkozó hitelesítési tevékenységet, valamint helyszíni ellenőrzések lebonyolítását jelentett. A 2007-2013. programozási időszakra az ellenőrzési feladatok megváltoztak, melyre vonatkozóan az NFÜ a Kincstárral együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás szerint a Kincstár az ÚMFT operatív programjaiból, származó támogatások esetében, a 281/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet szerint az NFÜ által meghatározott KSZ-ekkel közösen, illetve az NFÜ által meghatározott projekteknél önállóan is, elsőszintű helyszíni ellenőrzéseket végez. A Kincstár az ellenőrzés keretében utólagosan, és mintavételezés alapján kiválasztott elszámolásokon keresztül ellenőrzi a kedvezményezettek által benyújtott elszámolások KSZ-ek által történő feldolgozását és a tranzakciók EMIR-ben történő rögzítésének szabályosságát. Ellenőrzi a Kincstár a KSZ-ek által készített kifizetési előrejelzéseket az EMIR-ben szereplő adatok és az NFÜ által rendelkezésre bocsátott útmutató alapján. A Kincstár negyedéves rendszerességgel a negyedévet követő hó 15. napig beszámolót, a tárgyévet követő év január 10-ig pedig jelentést készít a tárgyévben végzett ellenőrzések átfogó tapasztalatairól.

2.1.3.

A Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda (PM NAO Iroda) mint Kifizető Hatóság/Igazoló Hatóság A PM NAO Iroda szervezeti felépítésében és feladataiban 2007. évhez viszonyítva lényeges változás nem történt.

269


A PM NAO Irodát felügyeleti szerve a Pénzügyminisztérium (PM) alapította 2002. január 1-én, szakmai felügyeletét a PM vagyongazdálkodásért és az ágazati fejlesztések finanszírozásáért felelős szakállamtitkára látja el. A PM NAO Iroda részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű központi költségvetési szerv, költségvetését a PM fejezet PM igazgatása cím tartalmazza. A PM NAO Iroda alaptevékenysége keretében megtervezi az EU kohéziós politikájának megfelelő pénzügyi lebonyolítási rendszert, koordinálja az ezzel kapcsolatos szabályozási tevékenységet. Kifizető és igazoló hatósági feladatkört lát el az EU strukturális és kohéziós alapjaiból származó támogatásokkal kapcsolatban. Az EGT, a Norvég, és a Svájci Finanszírozási Mechanizmus területen lebonyolítási és költségigazolási feladatokat lát el. A PM NAO Iroda Nemzeti Alap funkcióhoz tartozó pénzügyi lebonyolítási és intézményfejlesztési feladatokat végez az előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás tekintetében. A PM NAO Iroda feladatai közé tartozik a Strukturális alapok – beleértve az INTERREG és EQUAL közösségi kezdeményezések programjait is – és a Kohéziós Alap támogatásainak igénybevételéhez szükséges átutalás igénylés dokumentáció továbbítása az Európai Bizottság részére, az Európai Uniós támogatások fogadása és annak továbbutalása a Magyar Államkincstár rendszerén keresztül a megfelelő EFK számlákra. Kiállítja a támogatás igénylések alátámasztására szolgáló költségigazoló nyilatkozatokat. Ellátja a támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi lebonyolítási, számviteli, jelentéstételi és elszámolási feladatokat. A SAPARD Program tekintetében ellátja az Illetékes Hatóság feladatait. A PM NAO Irodát igazgató vezeti. Struktúráját három egység a Pénzügyi Felülvizsgálati és Központi Szabálytalanság Nyilvántartási Egység, a Szabályosság Felülvizsgálati és Számviteli Egység, valamint a Belső Ellenőrzési Egység alkotja.

2.1.4.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Az MVH jogállásában, szervezeti felépítésében és feladataiban 2007. évhez viszonyítva lényeges változás nem történt. Az MVH 2003. július 1-jén a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ jogutódjaként jött létre. Feladatát, hatáskörét, szervezetét és működését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet határozta meg. A rendelet helyébe az azonos című 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet lépett. Az MVH jogállása szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló, központi hivatal, amely önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Az MVH-t elnök vezeti. Az MVH-t a rendelet szerint a Kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként, és agrárkár enyhítési szervként jelölte ki.

270


A kormányrendelet alapján az MVH feladatkörébe tartozik az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetése és annak továbbfejlesztése. Az MVH az IIER-en belül működteti az ügyfél-nyilvántartási rendszert, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert (MePAR), valamint az intézkedésekhez kapcsolódó támogatások igazgatási és ellenőrzési rendszerét. Az MVH ellátja az egyes közösségi termékpálya rendtartások szabályozási eszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat. Az MVH a Kormányrendelet értelmében a 2004-2006. programozási időszak vonatkozásában az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlege tekintetében ellátja az EU belpiaci és külpiaci támogatásainak kezelésével, az intervenciós rendszer működésével, a közvetlen kifizetések kezelésével és ehhez kapcsolódóan az IIER és a Piaci Információs Rendszer működtetésével valamint a vidékfejlesztési (kísérő) intézkedések bonyolításával összefüggő feladatokat. Az MVH ellátja a 2007-2013-as időszakban az EMOGA helyébe lépő Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott támogatások és egyéb intézkedések tekintetében a kifizető ügynökségi, valamint egyéb – ennek keretén belül az Európai Halászati Alap (EHA) – jogcímek végrehajtásával összefüggő feladatokat. Az MVH működteti a külön jogszabályban meghatározott ügyfélregisztert, a MePAR-t (EMOGA területalapú kifizetések kizárólagos hivatkozási alapja), az EMOGA-ból, valamint az annak helyébe lépő EMGA-ból és EMVA-ból, finanszírozott támogatások igazgatási és ellenőrzési rendszerét, a támogatásra, illetve egyéb intézkedésre vonatkozó nyilvántartást. Működteti továbbá a szarvasmarha és juh prémium jogosultságok nyilvántartási rendszerét; a tejkvótanyilvántartási rendszert; az intervenciós raktárregisztert; az agrár „de minimis” nyilvántartási rendszert; az alma, körte és őszibarack ültetvénykatasztert. Az MVH az EMOGA Orientációs Részlege tekintetében – az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásában KSz-ként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végzett feladatokról szóló 110/2004. (VI. 21.) FVM rendelet, illetve a minisztériummal, mint AVOP Irányító Hatósággal kötött megállapodás alapján – ellátja a vidékfejlesztési intézkedések bonyolításával összefüggő feladatokat. Az MVH kötelmei közé tartozik a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközből (a továbbiakban: HOPE) folyósított támogatások végrehajtásával összefüggő feladatok végrehajtása a 110/2004. (VI. 21.) FVM rendelet, illetve az AVOP Irányító Hatóság megbízása alapján. Szintén az MVH látja el a SAPARD előcsatlakozási program teljesítésének szervezésével, valamint a SAPARD támogatási rendszer működtetésével összefüggő végrehajtó és kifizető feladatokat.

271


2.1.5.

Az Ellenőrzési Hatóság A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely a PM fejezetben önálló címet alkot. A KEHI központi hivatal, irányítását a pénzügyminiszter látja el. A KEHI tevékenységének gyakorlása során a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv feladatait; ellenőrzési hatósági feladatokat, valamint ellenőrzési feladatokat lát el. A KEHI ellenőrzési hatósági feladatai során ellátja az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendeletben meghatározott – külön kormányrendeletben részletezett – ellenőrzési hatósági feladatokat a 2007-2013. közötti programozási időszak tekintetében. Az EH készítette el az 1083/2006/EK rendelet 71. cikke szerinti - az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról, valamint az 1083/2006/EK rendelet 58-62. cikknek való megfelelésről szóló - értékelést és jelentést. Az EH éves rendszerességgel elvégzi az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkével kapcsolatos rendszerellenőrzéseket, valamint az operatív programok esetében a teljes támogatható kiadások mintavételes ellenőrzését. (Az ellenőrzések mintavételezési alapja az Igazoló Hatóság által az Európai Bizottság felé igazolt költség.) Az EH feladatát képezi az OP-k végső elszámolásához kapcsolódóan a zárónyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzések elvégzése is.

A KEHI egyéb Európai Uniós és nemzetközi támogatások Kormány által meghatározott ellenőrzési feladatai valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat elvégzése során ellátja a 2004-2006. közötti programozási időszak tekintetében a strukturális alapokkal, a Kohéziós Alappal és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés programmal az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programokkal, a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal és az Európai Területi Együttműködés programokkal kapcsolatos ellenőrzéseket. A KEHI elvégzi a Schengen Alap támogatásai felhasználásának ellenőrzését és a költségnyilatkozatok igazolását, valamint az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és Átmeneti Támogatás felhasználásának ellenőrzését.

2.1.6.

Közreműködő szervezetek

2.1.6.1.

Közreműködő szervezetek bemutatása A folyamat lebonyolításában az irányító hatóságok munkáját KSZ-ek és (a Kohéziós Alap vonatkozásában) lebonyolító testületek segítették. Ez utóbbiakat azok a közhasznú szervezetek és gazdasági társaságok alkották, amelyek az adott minisztérium tevékenységéhez kapcsolódóan, a megfelelő szakmai kapacitás birtokában a projektek adminisztrációját, valamint a támogatások pénz-

272


ügyi lebonyolítását végezték. A Koordinációs IH „az Európai Unió fejlesztési támogatásainak felhasználásáról” készített jelentése szerint a KSz-eket kijelölő rendeletek 2007. folyamán megjelentek. A KSZ feladatot a GOP esetében a MAG Zrt., az MV Zrt., mint Forráskezelő, a KÖZOP esetében KKK-KIKSZ (KIKSZ Zrt.), a TÁMOP esetében a ESZA Kht. (ESZA Kft.), ESKI STRAPI, OKM TI, a TIOP esetében az ESZA Kht. (ESZA Kft.), az ESKI STRAPI, OKM TI, a KEOP esetében a KVVM FI, az Energiaközpont Kht., a Nyugatdunántúli OP esetében a NyD RFÜ Kht., a PRO Régió Kht., a Közép-dunántúli OP esetében az RFÜ Kht., a PRO Régió Kht., a Dél-dunántúli OP esetében a DD RFÜ Kht., a PRO Régió Kht., az Észak-magyarországi OP esetében az ÉM RFÜ Kht., a PRO Ré-gió Kht., az Észak-alföldi OP esetében az ÉA RFÜ Kht., a PRO Régió Kht., a Dél-alföldi OP esetében a DA RFÜ Kht., a PRO Régió Kht., a Közép-magyarországi OP esetében az RFÜ Kht., a PRO Régió Kht., az Államreform OP esetében a VÁTI Kht., az EKOP esetében a VÁTI Kht. végezte. A VOP esetében nincs kijelölő rendelet, az irányító hatóság a Kooridnációs Irányító Hatóság, a végrehajtásban pedig az NFÜ Fejezeti Főosztály közreműködőként vesz részt, ezen feladatmegosztást az NFÜ SZMSZ-e rögzíti.

2.1.6.2.

A Közreműködő szervezetek megfelelőségi vizsgálata Az ÚMFT intézményrendszere, így a KSZ-ek megfelelőségi vizsgálatát (akkreditáció) a 1083/2006/EK Tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdése írja elő, illetve a közösségi szabályozással összhangban a 281/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 35 3. §-a rendelkezik az irányítási és ellenőrzési rendszer akkreditációjáról. A feladat elvégzésére az Ellenőrző Hatóságot, azaz a KEHI-t jelöli ki a nemzeti szabályozás. A megfelelőségi vizsgálat eredményeként kiadott minősítés EU Bizottság általi jóváhagyása a 2007-2013-as programozási időszakban az első időközi kifizetési kérelem benyújtásának feltétele. Az akkreditációs jelentéseket az EU Bizottság 2008. év folyamán a KÖZOP és a KMOP 2. prioritás kivételével jóváhagyta és a KEHI által benyújtott nem minősített véleményt elfogadta. A KÖZOP esetében az elutasítás oka az volt, hogy a KSZ (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet) és a fő kedvezményezett NIF Zrt. ugyanazon minisztérium, azaz a GKM, majd 2008. május 15-étől Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozott. Emiatt nem volt biztosított a funkcionális függetlenség, amely különösen a közbeszerzések tekintetében vetett fel problémákat. Ezt a problémát oldotta meg a KKK KIKSZ 36, mint KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. kiszervezése a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. alá, melyről a 26/2007. (X. 5.) ÖTM-GKM együttes rendelet 37 1. §-a rendelkezik 2008. december 6-ai hatállyal.

35

A 2007-2013 programozási időszakban az ERFA, ESZA és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 36

A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. nem jogutódja a KKK-KIKSZ-nek, amely továbbra is kezeli a TEN-T projektet 37

A Közlekedés Operatív Program valamennyi prioritása, valamint a KözépMagyarországi Operatív Program 2. prioritásának 2.2. intézkedése végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről 20

273


A KMOP 2. prioritás esetében az okozta az elutasítást, hogy itt is a KKK KIKSZ volt a kijelölt KSZ egy intézkedésben, és a KSZ átalakítása a KÖZOP miatt szükségessé vált, így a KMOP 2. prioritás rendszerleírása nem volt véglegesnek tekinthető, annak ismeretében, hogy jelentős szervezeti változások vannak folyamatban az adott KSZ-nél. A Bizottság 2009. június 12-én mind a KÖZOP, mind a KMOP 2. prioritására vonatkozó rendszerleírást elfogadta, így Magyarország valamennyi rendszerleírásának jóváhagyása megtörtént. A KEHI a megfelelőségi vizsgálatokat követően éves jelentéseket készít az 1083/2006/EK Tanácsi rendelet 62. cikk (1) bek. d. pontja szerint. Az első éves jelentés a 2007. január 1. - 2008. június 30. időszakra vonatkozott, mely tartalmazta a megfelelőségi vizsgálat utóellenőrzését is az intézkedési tervnek megfelelően.

3.

NYILVÁNTARTÁSI ÉS MONITORING RENDSZEREK

3.1.

Az Egységes Monitoring Információs Rendszer

3.1.1.

Az EMIR történeti áttekintése Az NFÜ, az Európai Uniós támogatások felhasználásának átláthatósága érdekében, és egyúttal a lebonyolítási intézményrendszer munkájának informatikai támogatására működteti az EMIR-t. Az EMIR egy olyan adminisztratív és napi menedzsment munkát is támogató, átfogó rendszer, mely nyomon követi a finanszírozott projektek előrehaladását a befogadástól a kifizetésig, azzal, hogy a projekteket a fenntartási időszakban is nyomon követi. Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint az EMIR üzemeltetése az NFÜ feladata.

Az alaprendszer kifejlesztésére 2003. augusztus és december között került sor. A fejlesztő (WELT 2000 Kft.) kiválasztása nyílt közbeszerzési eljárásban történt. Az alaprendszer a Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006. közötti pénzügyi időszak Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap és az EQUAL források felhasználását támogatta.

2004-2006. évek során a rendszer továbbfejlesztésére került sor, főként a jogszabályi környezet követése, az eljárásrend változások és a támogató funkciók hatékonyságának növelése érdekében. Ezen időszak alatt új alrendszerek kifejlesztésére is sor került a PHARE és Átmeneti támogatások a Schengen Alap az EGT/Norvég Alap és a Projekt Előkészítő Alap (PEA) területein. A következő fejlesztési szakaszban (2007-2008.) tovább folytatódott a jogszabályi, eljárásrendi környezet változásának nyomon követése a fejlesztésben. Ebben az időszakban valósult meg az ÚMFT alrendszer kialakítása is.

274


A fejlesztési folyamatot befolyásolta, hogy az IT rendszer fejlesztése párhuzamosan folyt az intézményi és szabályozási környezet kialakításával, melynek során több típusú eljárásrend kezelése vált szükségessé, továbbá olyan folyamatokat kellett a számítástechnikának támogatni, amelyek a közigazgatás számára eddig ismeretlenek voltak (uniós források felhasználása).

3.1.2.

Az EMIR felépítése Az EMIR-t integrált rendszerelemek alkotják. A rendszerelemeket a keretrendszer, az EMIR alkalmazás támogatáskezelő alrendszerei és azok moduljai, az EMIR HelpDesk rendszer, az EMIR elektronikus pályázatkitöltő program és adatlapjai, az EMIR WEB alrendszer, az EMIR adattárház modul és az EMIR interfész modul (külső adatkapcsolatok) képezik. Az EMIR alkalmazás támogatáskezelő alrendszerei kilenc alrendszerből tevődnek össze: Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, EQUAL, PHARE és Átmeneti Támogatás, Schengen Alap, EGT/Norvég Alap, Projekt Előkészítő Alap, az Új Magyarország Fejlesztési Terv alrendszer és a PADF. Az EMIR WEB alrendszer komponensei a közvélemény tájékoztató felület, a pályázó tájékoztató felület, az elektronikus számlakitöltő program, az elektronikus projektjelentés kitöltő program és az on-line külső értékelés modul.

Az EMIR a folyamat minden szegmensére – adminisztráció, szakmai munka, tájékoztatás, monitoring, ideértve az automatikus adatkapcsolatokat is – kiterjed, valamennyi munkaszakaszt támogatja. Az EMIR egy SQL alapú relációs Oracle adatbázis moduláris felépítéssel. A rendszer 3 rétegű alkalmazás-architektúrával, terminál szerver technológián alapul, un. vastag klienssel működik, amelyet vékony kliensen keresztül ér el a felhasználó. 38 A rendszerfelépítés előnyei között megemlíthető, hogy a modulok egy központi adatbázishoz kapcsolódnak, de egymástól elkülönülten is képesek működni, a felhasználó oldalról csak Internet kapcsolat szükséges, nagy felhasználói szám mellet is gyors az adatrögzítési sebesség, a felhasználók száma pedig gyakorlatilag korlátlan. Az EMIR ÚMFT alrendszerének felhasználói funkcionalitását modulok (főbb logikai funkció csoportok) támogatják.

38

A relációs adatbázis azt jelenti, hogy egy adat egyszer kerül az adatbázisba, tehát nincs redundancia. A 3 rétegű alkalmazás architektúra azt jelenti, hogy az alkalmazást, megjelenítő réteg (böngésző), üzleti logika (alkalmazás) és az adatbázis réteg alkotja. A terminálszerver technológiával interneten keresztül távoli eléréssel lehet kapcsolódni a kiszolgáló szerverparkhoz és használni annak erőforrásait. A vastag kliens az EMIR tekintetében azt jelenti, hogy az alkalmazás szerver az adatbázisszerverhez vastag kliens technológiával kapcsolódik. A felhasználó a terminálszerverhez az interneten keresztül vékonykliensen keresztül kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy a felhasználó számítógépén nincs szükség a böngészőn kívül külön alkalmazás futtatására. 275


A moduláris felépítésű nyilvántartási rendszer alapszoftverből és eredetileg a strukturális alapok alrendszerből, illetve a Kohéziós Alap alrendszerből állt. Ezeket egészítik ki az egyes munkafázisokhoz tartozó modulok, amelyeket az egyes irányító hatóságok és KSz-ek igényei szerint alakítottak ki, és amelyek nélkül a teljes rendszer rendeltetésszerűen nem működtethető. A munkafázisokhoz tartozó modulok az iktatás, a pályáztatás, a szerződéskezelés, a finanszírozás (pénzügy), az on-line számlakitöltő, a számvitel, a nyomon követés, a pályázó tájékoztató felület, a helyszíni szemle, a szabálytalanság, a statisztikai funkcionalitás, az indikátor rendszer tervezése, a pályázó tájékoztató, és a közvélemény tájékoztató modul. Az EMIR egyes funkciói csak megfelelő jogosultsággal rendelkező munkatársak számára érhetőek el. A jogosultságok igénylése a mindenkori felhasználó szervezetek feladata és felelőssége.

3.1.3.

Az EMIR működésével kapcsolatos tapasztalatok A 2007. évi zárszámadás ellenőrzése keretében lefolytatott vizsgálat során a PM NAO Iroda azt a tájékoztatást adta az ÁSZ-nak, hogy a Finanszírozási és Számviteli modul közötti egyeztethetőség teljes körűen nem valósítható meg. A számviteli modulba történt feladást követően előfordult, hogy előzetesen rögzített adatok törlésre kerültek a rendszerből, ugyanakkor a rendszerben az eredeti bizonylat, adat nem marad meg. A problémát úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy a rendelkezésre álló eredeti bizonylatok alapján rögzítenek a rendszerbe. Amennyiben eltérés van a két modul adatai között, az éves zárás során vezetik össze az adatokat, a rendelkezésre álló információk alapján.

A fent hivatkozott vizsgálat során a PM NAO Iroda problémát jelzett az analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetése kapcsán is. Az egyeztetést – amelyet az EMIR-ből kinyerhető folyószámla és főkönyvi kartonok alapján lehet elvégezni – nem lehetett megbízhatóan végrehajtani, mert a folyószámla kartonokat hibásan hozta a rendszer. A hiba kijavítása megtörtént. A PM NAO Iroda 2008. évi szakmai tevékenységét bemutató dokumentum szerint 2008. évben az automatikus zárás funkció három támogatási eszköznél (Kohéziós Alap, INTERREG, strukturális alapok) hibásan működött. A beszámoló szerint az INTERREG program számviteli beszámolóját az EMIR működési hiányosságai miatt nem lehet főkönyvi kivonattal alátámasztani. A jelentkező hibákat közölték a fejlesztővel, aki dolgozik a hiba elhárításán.

Az NFÜ Informatikai és Tájékoztatási Főosztály (NFÜ IT) tájékoztatása szerint az EMIR ÚMFT alrendszer pénzügyi modulja a követeléskezelés funkciót nem tudta megfelelően kezelni. Az ezzel összefüggő fejlesztés megkezdését a szakmai követelmények végleges meghatározásáig elhalasztották 39.

39

A szakmai tartalom véglegesítése a Közép-Magyarországi Projektek – HEP IH kezeli – (KMR) funkció bevezetése után történhet meg, mivel annak működése befolyásolhatja a követeléskezeléssel kapcsolatos követelményeket 276


Az EMIR-ben kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartása az operatív programok esetében globálisan történik, azaz abból az évenkénti kötelezettségvállalás mértéke nem állapítható meg. Emiatt az Ámr. 134. § (13) bekezdése sérül. A több évet átölelő projektek jellege miatt a kötelezettség vállalás nyilvántartása az elmúlt esztendőben is ugyanezzel a módszerrel történt. Az NFÜ tájékoztatása szerint az operatív programok mellett a Norvég Alapra is készül EMIR fejlesztés a pénzügyi modulban, ami biztosítja az évenkénti ütemek nyilvántartását és lekérdezését.

Az EMIR rendszerből szerződések szintjén megállapítható (kigyűjthető) az öszszes kifizetés. A kifizetések operatív programok szintjére felösszesíthetők. Az NFÜ által az EMIR adatállományból operatív programok szintjére legyűjtött 2008. december 31-éig történt összes kifizetés, és az NFÜ által készített beszámolókban (2007. évi és 2008. évi beszámoló összesített adatai) megjelent ÚMFT operatív programok összes teljesített kiadás adatai között eltérések mutatkoznak. Az eltérések mértékét a Jelentés 4.1.3.10. pontja tartalmazza.

3.1.4.

Fejlesztések 2008-ban A WELT 2000 Kft. 2008-ban az NFÜ-vel 43/2007. számon (módosítva 420/2008.) kötött szerződés alapján végzett fejlesztési feladatokat, amelyek az EMIR továbbfejlesztése, új funkciók, modulok, megoldások szállítása, bevezetésre vonatkozó feladatok, illetve alkalmazás üzemeltetési feladatok ellátására irányultak. Az NFÜ a fejlesztő kiválasztása során a Kbt. 125. § (2) bekezdés b.) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazott („a szerződést műszakitechnikai sajátosságok, művészeti szem-pontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni”).

A WELT 2000 Kft. vállalta, hogy az NFÜ által az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott, EMIR rendszert az Ajánlatban és Szerződésben foglaltak szerint továbbfejleszti és elvégzi az Ajánlatban meghatározott szolgáltatásokat. A szerződésben vállalt feladatokat a WELT 2000 Kft. 2008. december 31-éig elvégezte.

3.1.5.

Fejlesztések 2009-ben Az NFÜ az idei évben 3/2009. számon határozatlan időre szóló szerződést kötött a WELT 2000 Kft.-vel, amely kiterjed az alábbi területekre: termék dokumentáció, központi projektvezetés, termék-üzemeltetés, terméktámogatás, adatjavítás, jogosultság kezelés, ügyfélszolgálat, helyszíni rendelkezésre állás, felhasználói dokumentáció, rendszerhez kapcsolódó fejlesztési feladatok, paraméterezés, képzés, szakértői feladatok, termékkövetés. 2009. évre vonatkozóan a modul specifikus fejlesztési tervek a követeléskezelés megvalósítása (folyamatban van), a késedelmi kamat kezelésének fejlesztése (elkészült), valamint az új KMR funkció (folyamatban). 277


2009. évre vonatkozóan a pénzügyi modulra vonatkozóan az NFÜ un. általános fejlesztési tervei közé tartozik a használhatóság javítása (folyamatban), az adatellenőrzések szigorítása (folyamatban), a dokumentumtár bevezetése (tervezett), továbbá a pályázó tájékoztató felület továbbfejlesztése (tervezett). Az NFÜ IT tájékoztatása szerint az EMIR ÚMFT alrendszer számviteli modulja funkcionalitás szempontjából megvalósult. 2009. évre vonatkozóan a modul specifikus fejlesztési tervek között a felhasználók igénye alapján az NFÜ kisebb fejlesztéseket tervez a listák formátumára vonatkozóan. Az általános fejlesztési tervek megegyeznek a pénzügyi modulnál tervezett fejlesztésekkel.

3.1.6.

Rendszervizsgálat 2007. év folyamán a KEHI az EMIR ÚMFT alrendszerére vonatkozóan végzett rendszer ellenőrzést az intézményrendszer megfelelőség-vizsgálata kapcsán. A témakör utóellenőrzését a KEHI 2008. évben végezte. A vizsgálat megállapításai és az ajánlások nem nyilvánosak. Az NFÜ a jelentés alapján intézkedési tervet készített, melynek megvalósítása folyamatban van. A KEHI vizsgálatot megelőzően 2005-ben a Kürt Rt. is végzett rendszer ellenőrzést az SA és KA – az ÚMFT alrendszer ekkor még nem funkcionált - rendszereken.

3.2.

Az Országos Támogatási Monitoring Rendszer 1998 óta az OTMR-ben történik a költségvetési támogatással megvalósuló programok adatainak nyilvántartása. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően a rendszerben megjelentek az uniós támogatást is magukban foglaló programok, ezzel együtt megfogalmazódott a pályázati nyilvántartási rendszerek (elsősorban az OTMR és az EMIR) közötti adatkapcsolat igénye. Az Ámr. szerint 2003. évtől kezdődően az adatszolgáltató az OTMR felé adatszolgáltatást csak elektronikus formában teljesíthet.

Az OTMR feladata többek között, például a döntés előkészítő funkció működtetésével az volt, hogy a döntéshozókat információval lássák el az adott pályázó eddigi projektjeiről, azok megvalósításáról, illetve, hogy a köztartozás közlésével a köztartozással rendelkező gazdálkodókat azonosíthatóvá tegye a pályázatok elbírálása során. Az OTMR-re vonatkozó szabályokat 2008-ban az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet hatályos előírásai tartalmazták. A jogszabály több helyen is módosult a kincstári monitoring adatszolgáltatást érintően, de ezek a változások nem befolyásolták a kialakított elektronikus adatküldés feltétel rendszerét. A szabályok magukban foglalták a pályázatokat elbíráló döntéshozók, valamint az APEH és a VPOP OTMR részére történő adatszolgáltatási kötelezettségeit. A Korm. rendelet szerint az adatok a strukturális alapok vonatkozásában az EMIR közbeiktatásával jutnak el az OTMR-be.

278


Az uniós csatlakozást követően az adatbevitel már nemcsak a Kincstár saját apparátusa útján, hanem más nyilvántartási rendszerekből történő elektronikus adatátvitellel is történik. Ennek megfelelően az OTMR adattartalmának naprakészsége, pontossága, megbízhatósága nagymértékben függ az adatokat szolgáltató többi nyilvántartási rendszer működésének színvonalától is. Ennek az OTMR információit felhasználók (adóhatóságok, pályázati döntéshozók) szempontjából van jelentősége. Az OTMR üzemeltetéséért felelős Államkincstár tájékoztatása szerint – egyezően az NFÜ közlésével - az adatcsere technikai feltételei adottak, azonban a rendszeres adatküldés nem történik meg az EMIR oldaláról, illetve nem teljes körű az adatküldés. Jellemzően a pályázati adatok érkeznek meg, a döntési és finanszírozási adatok nem. A Kincstár levélben kereste meg az NFÜ-t, az Ámr.-ben szabályozott adatszolgáltatás teljesítése érdekében, illetve személyes megbeszélést is kezdeményezett az NFÜ-vel. A Kincstár tájékoztatása szerint folyamatosan kérik a jogszabály szerinti adatszolgáltatás teljesítését, de ez az EMIR oldaláról még továbbra sem valósult meg teljes körűen. A 2009. évben is történtek egyeztetések és folyamatban van az NFÜ részéről több intézkedés is az EMIR adattartalmának olyan irányú tisztítására, illetve a forrástérképekhez kapcsolódó adatok bevitelére, amely után javulhat az adatküldés. Ezzel szemben az NFÜ-től kapott információ szerint az EMIR és az OTMR közötti elektronikus adatcsere technikailag 2008. év folyamán nem ütközött jelentősebb akadályba. Az EMIR-ben rögzített adatokat az üzemeltető hetente leválogatja, majd továbbítja az OTMR-hez. (A Kincstár tájékoztatása szerint a leválogatott adatok nem teljes körűek.)

Az interface-nek megfelelő informatikai megoldást a rendszer tartalmazza. Az OTMR-ből érkező adatokat egy, az erre szolgáló funkció segítségével lehet beolvasni az EMIR-be. Az EMIR adatminősége és feltöltöttsége miatt azonban a teljes körű adatküldések nem valósultak meg. Az EMIR oldalán kiszűrésre kerültek azon pályázatok, amelyek adatai az OTMR interfészdefinícióban megfogalmazott ellenőrzési szempontrendszer alapján hibásnak vagy hiányosnak minősülnek. A szigorú szűrésnek megfelelően nem a teljes EMIR adattartalom került megküldésre a Kincstárnak, hanem azon pályázatok, amelyeket az OTMR rendszer be tudott fogadni. Az OTMR EMIR adatkapcsolatokért felelős munkatárs kijelölése munkaköri leírás szintjén megtörtént.

3.3.

Számviteli nyilvántartási rendszer

3.3.1.

Eredmény szemléletű kettős könyvviteli nyilvántartások alapján vezetett számviteli nyilvántartási rendszer A 2008. évben hatályos, a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támo279


gatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet, és a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint azok módosításai tartalmaztak szabályokat a számviteli nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjére vonatkozóan. A hivatkozott kormányrendeletek változásait ezen jelentés 1. Az uniós elszámolások hazai jogi szabályozásának változásai a 2008-ban, című pontja részletesen tartalmazza. A hivatkozott szabályok szerint a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget elkülönítetten vezetett, eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartások alapján kell a pénzügyminiszter felé teljesíteni. Az előírás indokoltságát az az igény tette megalapozottá, hogy az Európai Uniótól igényelt és lehívott támogatások, valamint az ezekből a hazai kedvezményezettek számára kifizetett, illetve járó összegek egy adott naptári év és egy adott támogatási fajta vonatkozásában is megállapíthatóak legyenek, függetlenül attól, hogy azok a költségvetési szervezetek pénzfogalmi szemléletű nyilvántartásaiban, melyik évben jelennek meg.

Az éves zárások helyzetét a Jelentés 3.3.1.3. pontja tartalmazza. 3.3.1.1.

A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi kezdeményezés program és a Kohéziós Alap számviteli rendszere A számviteli nyilvántartást a Kifizető Hatóságnak a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozóan, az IH-knak (közreműködő szervezeteknek) a strukturális alapokra vonatkozóan, míg a Kohéziós Alap közreműködő szervezeteknek a Kohéziós Alapra vonatkozóan kell vezetni. A számviteli nyilvántartás részletes szabályait a Kifizető Hatóság az NFÜ egyetértésével külön tájékoztatóban jelenteti meg. A KA számviteli nyilvántartása a 8018/2005. PM Tájékoztató és a módosításáról kiadott 8009/2007. PM Tájékoztató, míg a strukturális alapok számviteli nyilvántartása a 8017/2005. PM Tájékoztató és a módosításáról kiadott 8008/2007. PM Tájékoztató alapján történik. A módosítások megjelenésének időpontja 2007. december 19. volt.

Az éves zárások végrehajtása előtt az egyes operatív programok számviteli feladatait végző szervezeteknek az éves zárás végrehajtásának feltételeiről nyilatkozatot kell kiállítani, amelyet a tárgyévet követő év február 28-áig kell megküldeniük a Kifizető Hatóság részére. Az éves zárást a Kifizető Hatóság csak akkor hajthatja végre, ha valamennyi szervezet nyilatkozata hozzá beérkezett, illetve a végleges zárás előtti ellenőrzés során nem került könyveléstechnikai hiba feltárásra a KH részéről. Utóbbi esetben a Kifizető Hatóság felhívja az illetékes szervezetet a hiba javítására, mivel a zárást csak a hiba javítása után lehet elvégezni.

280


Az éves zárások helyzetét a Jelentés 3.3.1.3. pontja tartalmazza. 3.3.1.2.

Az ÚMFT számviteli rendszere A számviteli nyilvántartást saját tevékenységére vonatkozóan az Igazoló Hatóság (PM NAO Iroda) vezeti. Az IH-k, és a KSz-ek számviteli nyilvántartási kötelezettségeit pedig az NFÜ által átruházott feladatként a Kincstár teljesíti, az NFÜ végső felelősségének megtartása mellett, valamennyi operatív program tekintetében teljes körűen, amelyet külön együttműködési megállapodás szabályoz. Az együttműködési megállapodásról ezen jelentés 2.1.2.2. Együttműködési Megállapodás az NFÜ-vel pontja részletesen beszámol.

Az ÚMFT-hez kapcsolódó elkülönített számviteli nyilvántartás részletes szabályait a PM NAO Iroda a Kincstárral való egyeztetést követően határozta meg. A 12/2007. számú igazgatói utasítás tartalmazza a Számlarend, valamint a Számlatükör felépítését. A PM NAO Iroda elkészítette Számviteli Kézikönyvét – dokumentum-azonosítója ÚMFT MK V1-V5 – amelynek részét képezi a számviteli folyamatok eljárásrendje, a számviteli politika, valamint a bizonylati album. A Kincstár Számviteli Kézikönyve – ÚMFT Számviteli Működési Kézikönyve – a 22/2008. számú Elnöki Utasítással 2008. június 2-án lépett hatályba. A Számviteli Kézikönyv teljes körűen tartalmazza a számlarend és számlatükör felépítését és a kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalakat is. A Számviteli Kézikönyv tartalmazza továbbá a számviteli folyamatok eljárásrendjét, a számviteli politikát és a bizonylati albumot. Az éves zárások végrehajtása előtt a Kincstárnak az éves zárás végrehajtásának feltételeiről nyilatkozatot kell kiállítani és azt a tárgyévet követő év február 28ig meg kell küldeni az Igazoló Hatóság részére. Az éves zárást az Igazoló Hatóság csak akkor hajthatja végre, ha a nyilatkozat beérkezett. A Kincstár 2007. évre vonatkozóan a Nyilatkozatot 2009. április 8-án küldte meg az Igazoló Hatóság részére, a 2008. évre vonatkozóan pedig 2009. április 29-én. A késést részben az okozta, hogy rövid idő alatt két év bizonylatait kellett visszamenőleg feldolgozni, részben pedig az, hogy az NFÜ-től késve érkeztek be a bizonylatok. 3.3.1.3.

Zárás végrehajtása és Beszámoló készítése a PM NAO Iroda tájékoztatása szerint

3.3.1.3.1. Kohéziós Alap A Kohéziós Alap záró főkönyvi kivonatai 2004., 2005. és 2006. év vonatkozásában elkészültek. 2004. évre vonatkozóan az összevont éves beszámoló végső egyeztetés alatt van. A 2005. és a 2006. évre vonatkozó beszámolókat a PM NAO Iroda nem tudta elkészíteni, mivel a KSZ-ek 2005. és a 2006. évi záró főkönyvi kivonataiban a 8018/2005. PM tájékoztatóban előírt alapösszefüggések

281


nem álltak fenn, illetve a KIKSZ-től a 2005. és 2006 évről nem érkezett meg a 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti Nyilatkozat. A KH elkezdte a feladataihoz kapcsolódó könyvvezetés alapján, a KH szintű rész-beszámolók összeállítását, annak ellenére, hogy a 360/2004 (XII. 26.) Korm. rendelet nem kötelezi a KH-t KH szintű részbeszámoló összeállítására. A 2004., 2005. és a 2006. évről a KH szintű beszámolók elkészültek, vezetői jóváhagyás alatt vannak. Az elkészült részbeszámolók a támogatások felhasználását mutatják be, a közreműködő szervezeteknél vezetett nyilvántartás adatait nem tartalmazzák, továbbá alátámasztják, hogy a Kifizető Hatóság oldaláról az éves beszámoló elkészítésének nincs akadálya.

A 2007. és a 2008. évi zárás a vizsgálat lezárásáig (2009. június 19.) még nem történt meg. A zárás meghiúsulását az EMIR számviteli modul zárás és nyitás funkciójának nem megfelelő működése okozta, ennek javítása folyamatban van. A hiba az EHD-ban (EMIR Elektronikus Help Desk) hibajelentésként rögzítésre került, amelyről a fejlesztő (WELT 2000 Kft) értesítést kapott. A 2008. évi zárást az előbbi hiba okán nem lehetett végrehajtani. A 2008. évi zárást a 2007. év zárását követően lehet elvégezni.

3.3.1.3.2. Strukturális alapok, 2004. – 2006. évekre vonatkozó időszak A strukturális alapok vonatkozásában a 2004. év zárása megtörtént, 20052008. évekre vonatkozóan viszont a vizsgálat lezárásáig (2009. június 19.) még nem történt meg a zárás. 2005-2007. évekre vonatkozóan a KSZ szintű számviteli nyilvántartásában könyveléstechnikai hibák kerültek feltárásra a zárást megelőző ellenőrzések során, ezek javításai folyamatban vannak. A hibajavítást követően azonnal zárhatóak az évek. A 2008. év tekintetében a KSZ-ek könyvelése nem teljes körű, ezek javításai az IH/KSZ-ek részéről folyamatban vannak A strukturális alapok vonatkozásában – a vizsgálat lezárásáig (2009. június 19.) – csak 2004. évre vonatkozóan küldte be valamennyi IH/KSZ a zárás végrehajtásához szükséges Nyilatkozatot. 2005. évre vonatkozóan a GVOP IH (MAG Zrt), HEFOP IH és a ROP IH nem küldte be a Nyilatkozatot. 2006. évre vonatkozóan a GVOP IH (MAG Zrt), HEFOP IH és a ROP IH nem küldte be a Nyilatkozatot, az AVOP IH pedig nem teljes körű könyvelésről nyilatkozott. 2007. évre vonatkozóan a GVOP IH (MAG Zrt), HEFOP IH a ROP IH és az AVOP IH nem küldte be a Nyilatkozatot. 2008. évre vonatkozóan a GVOP IH (MAG Zrt), HEFOP IH a ROP IH, az AVOP IH és a KIOP IH (KIOP IH és Energia Központ Kht nem küldte be a Nyilatkozatot.

282


A strukturális alapok tekintetében a Kifizető Hatóság megkezdte a feladataihoz kapcsolódó könyvvezetés alapján a KH szintű rész-beszámolók összeállítását. A rész-beszámoló elkészítését a 360/2004. (XII. 26.) nem írja elő. A 2004. évről a KH szintű rész-beszámoló elkészült, vezetői jóváhagyás alatt van. 2005-2007. évek KH szintű rész-beszámolóinak elkészítése folyamatban van. Az elkészült részbeszámolók a támogatások felhasználását mutatják be, a közreműködő szervezeteknél vezetett nyilvántartás adatait nem tartalmazzák, továbbá alátámasztják, hogy a Kifizető Hatóság oldaláról az éves beszámoló elkészítésének nincs akadálya.

3.3.1.3.3. ÚMFT, 2007-2013. évekre vonatkozó időszak A 2007. évi és a 2008. évi rész-beszámolókat a Kincstár az Igazoló Hatóság részére 2009. május hónapban megküldte. A 2007. évi rész-beszámolót az Igazoló Hatóság elkészítette. A 2008. évi KH szintű rész-beszámoló elkészítéséhez további EMIR fejlesztés szükséges, a fejlesztés egyeztetése a fejlesztővel folyamatban van. A 2007. évi összevont éves beszámoló elkészítésének várható időpontja 2009. június 30. 3.3.1.4.

Az eredményszemléletű kettős könyvelési rendszer hiányosságainak hatása az államháztartási szemléletű könyvelésen alapuló beszámolóra Az uniós támogatásokra vonatkozó, elkülönített, eredményszemléletű könyvvezetés, zárással kapcsolatban leírt hiányosságai az uniós támogatásokhoz és azok hazai társfinanszírozásához kapcsolódó államháztartási, pénzforgalmi szemléletű számviteli nyilvántartás vezetését és az erről szóló zárszámadás végrehajtását nem befolyásolják, az államháztartási beszámoló teljességét és megbízhatóságát nem érintik.

3.3.2.

A pénzforgalmi szemléletű államháztartási könyvelés Az Uniós Fejlesztések előirányzatainak pénzforgalmi szemléletű könyvelését az NFÜ Fejezeti Főosztály végzi, a főkönyvi könyvelés folyamatait a Forrás SQL integrált pénzügyi és számviteli program (Forrás SQL) programjával rögzíti, a folyamat zárt, a könyvvezetés a bankszámlakivonatokból történik. Az analitikus nyilvántartások EMIR-ben történő vezetése az IH-k a KSZ-ek illetve a Kincstár feladatait képezik. Az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi számlák között nincs automatikus kapcsolat, a beszámoló-készítéshez az analitikus nyilvántartásokat vezető szervezetek (IH-k, KSZ-ek, Kincstár) szolgáltatnak adatokat az NFÜ-nek. A szolgáltatott adatok megbízhatóságáért, szabályszerűségéért a költségvetési beszámolót készítő NFÜ felel. Az Egyéb Uniós előirányzatok, és a Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok analitikus nyilvántartását – ideértve a VOP-ot is - a Forrás SQL támogatja.

Az NFÜ Fejezeti Főosztály azonos szabályok alapján készíti az Uniós Fejlesztések előirányzatainak költségvetési beszámolóit, végzi a számviteli, nyilvántartási és előirányzat-kezelési tevékenységet. Az NFÜ Számviteli Politikát, Számlaren-

283


det, Pénzkezelési, Leltározási és Értékelési szabályzatokat készített. A Számlarend és a Pénzkezelési szabályzat és a Számlatükör kialakítása megfelelő. A beszámolási időszak alatt a Fejezeti kezelésű előirányzatok Számlarendjét három ciklusban négy elnöki utasítás szabályozta. Év elejétől a 11/2007. (VI. 21.) és a 14/2007. (VII. 4.) számú Elnöki Utasítás. Későbbiek során pedig a 17/2008. (VII.27) Elnöki Utasítás, és a 23/2008.(XII.18) sz. Elnöki Utasítás szabályozta.

Az év során hatályos Eszközök és Források Értékelési Szabályzata hiányos volt, az év végén kiadott Szabályzat azonban már megszüntette, a hiányosságokat. A Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat viszont nem tartalmazza a sajátosságokat is figyelembe vevő tartalmi elemeket. Önálló Bizonylati renddel a fejezet továbbra sem rendelkezik. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is a számvevői jelentésekben javasoltuk a Bizonylati Album és Bizonylati rend elkészítését.

3.4.

Likviditáskezelés Az NFÜ az operatív programok, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program valamint a Kohéziós Alap kezelésével összefüggésben az Igazoló Hatóság, az Irányító Hatóságok és a Közreműködő Szervezetek részére Likviditáskezelési útmutatót bocsátott ki. A likviditáskezelés célja, hogy a támogatások folyósításához mindig a szükséges és csak a szükséges mennyiségű előirányzat illetve forrás álljon rendelkezésre a megfelelő törvényi soron (kiemelt előirányzatokon) illetve előirányzat-felhasználási keretszámlákon. A rendszer megfelelő működtetése esetén likviditási problémák nem késleltetik a kifizetéseket, ugyanakkor a rendszer adatszolgáltatásával hozzájárul a Kincstári Egységes Számla (KESZ) hatékonyabb likviditásmenedzseléséhez. A cél érdekében az NFÜ Fejezeti Főosztálya forgalmi előrejelzéseket kap a fent említett szervezetektől. A forgalmi előrejelzések tartalmazzák a kifizetési igények előrejelzését törvényi soronként és kiemelt előirányzatonként, az egyéb bevételek (pl. alapok hozzájárulása) várható teljesítését törvényi soronként és azt az Igazoló Hatóságtól érkező bevételi előrejelzést, amely a közösségi hozzájárulás (KHR) várható teljesítését tartalmazza. A kifizetési és bevételi előrejelzéseknek a támogatási szerződéseken és a már beérkezett, illetve az előrejelzéssel érintett időszakban várhatóan beérkező és teljesülő kifizetési igényeken kell alapulniuk.

A forgalmi előrejelzések alapján az NFÜ Fejezeti Főosztály 5 munkanapon belül intézkedik a támogatás lehívásról, illetve az előirányzat-átcsoportosításról. Ezek a forgalmi előrejelzések szolgálnak alapul az Ámr. 27. számú mellékletében (a 27. számú melléklet a KESZ likviditáskezeléséhez nyújt információt) meghatározott előirányzat-felhasználási tervhez, amely viszont a KESZ likviditás kezeléséhez nyújt fontos információt.

A közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott öszszegét az Igazoló Hatóság az EMIR finanszírozási modulja segítségével utólagosan számolja el, a támogatás kifizetését követő 10 munkanapon belül. Ennek keretében az Igazoló Hatóság az előfinanszírozott összeget átutalja a vonatkozó operatív program forint bankszámlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára. 284


Az NFÜ a Likviditáskezelési útmutatójának megfelelően működteti a kapcsolódó folyamatokat.

4.

A KÖLTSÉGVETÉSBEN MEGJELENŐ UNIÓS TÁMOGATÁSOK

4.1.

Strukturális támogatások

4.1.1.

Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Az NFT keretében folyósított támogatások öt operatív program előirányzatain keresztül jelennek meg a költségvetésben. Az NFT a 2004-2006-os kötelezettségvállalási időszakot fedi le, a pályázatok, projektek záró-kifizetései azonban még a 2009-es költségvetési évet is érintik majd. Az uniós források felhasználhatósági szabálya értelmében („n+2”-es szabály) a rendelkezésre álló teljes uniós keretet akkor lehet felhasználni, ha az összeget – miután a kedvezményezetteknek az elszámolt számlák alapján kifizették – a közösségi jogszabályban előírt határidőn belül az Uniótól lehívták.

A támogatói döntések meghozatala, majd a támogatási szerződések megkötése javarészt 2006-ban lezárult, a 2007. év végére szinte a teljes – a többlet kötelezettségvállalással megemelt – keretre megkötötték a szerződéseket. Az n+2 szabály szerint a források felhasználásának határideje 2008. december 31-e volt. A kedvezményezettek számláinak elszámolhatóságára vonatkozó 2008. december 31-ei teljesítési határidő a pénzügyi-gazdasági válság hatására, az Európai Bizottság kezdeményezésére és az Irányító Hatóságok kérése következtében 2009. június 30-ára tolódott. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezetteknek lehetőségük nyílik arra, hogy olyan számlákat is benyújtsanak a KSZ-eknek, amelyek pénzügyi teljesítésére december 31-éig nem, de 2009. június 30-áig sor került. A fenti lehetőséggel az öt OP közül egyedül a ROP-ot kezelő IH nem élt. Az AVOP esetében a LEADER és HOPE abszorpció növelése érdekében, a GVOP esetében az ÚMFT konstrukciók (GOP és KMOP) finanszírozása NFT-ből (GVOP2.1.1), és az ennek lebonyolításához szükséges időtartam miatt, a KIOP esetében a TS prioritás forrásainak felhasználhatósága, a KÖZOP intézményrendszer aktuális átalakításának, felkészítésének érdekében történt hosszabbítás. A HEFOP-nál az ESZA (1-2-3. prioritás) abszorpció növelése céljából (pl. a 2008ban, 3. prioritásban meghirdetett kiírások projektjeinek zárása érdekében) alkalmazták a hosszabbítás lehetőségét. A 2004-2006-os időszak esetében a jogosultsági határidő végéig lehetőség van újabb projektek bevonására és ezekkel kapcsolatos kifizetések teljesítésére. Ennek feltétele, hogy illeszkedjenek a vonatkozó OP céljaihoz és megfeleljenek az OP kiválasztási kritériumainak. Újonnan bevont projektek lehetnek hazai költségvetési forrásból finanszírozott, vagy ÚMFT keretében támogatott projektek is.

Az NFT részére 2008. évre a Kvtv. 99 562,0 M Ft kiadási, 62 800 M Ft bevételi előirányzatot és 36 762,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszá-

285


molási időszakban a kiadási előirányzat 148 598,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 97 123, M Ft-ra, a támogatási előirányzat 28 947,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 22 527,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 116 753,8 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 103 349,9 M Ft, a támogatásoknál 28 947,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 22 301,9 M Ftra teljesültek. A Nemzeti Fejlesztési Terv előirányzatai a fejezeti kezelésű előirányzatok alcímeiként a XIX. fejezetben jelennek meg. 4.1.1.1.

Regionális Operatív Program (ROP) A ROP keretében a Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, a humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése, és a turisztikai potenciál erősítése a régiókban prioritások kerülnek megvalósításra. A beérkezett projektek száma 2310 db, amelyből a döntéshozók 761 db projektet támogattak 125 119,2 M Ft értékben. 758 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 126 269,8 M Ft értékben. 162 db projektre vonatkozóan a teljes kifizetés már megtörtént, 497 db azon projektek mérőszáma, amelyek pénzügyi készültsége a 95 %-ot meghaladja. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 120 084,2 M Ft volt. A ROP részére 2008. évre a Kvtv. 23 890,8 M Ft kiadási, 14 546,5 M Ft bevételi előirányzatot és 9344,3M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 21 852,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 14 559,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 21 852,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 4213,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 15 477,4 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 11 461,5 M Ft, a támogatásoknál 3079,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 4213,7 M Ft-ra teljesültek.

4.1.1.2.

Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP célja a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban prioritás intézkedései a mezőgazdasági és halászati termék-előállítás versenyképességét kívánja növelni, az élelmiszer-gazdaság modernizálása intézkedés célkitűzése a mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés infrastruktúrájának fejlesztése, míg a vidéki térségek fejlesztése programok célja a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányok csökkentése. A beérkezett projektek száma 11 173 db, amelyből a döntéshozók 6871 db projektet támogattak 116 350,9 M Ft értékben. 6816 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 112 515,9 M Ft értékben. 3365 db projektre vonatkozóan a teljes kifizetés már megtörtént, 5518 db azon projektek mérőszáma, amelyek pénzügyi készültsége a 95%-ot meghaladja. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 107 302,6 M Ft volt.

286


Az AVOP részére 2008. évre a Kvtv. 14 048,7 M Ft kiadási, 5959,4 M Ft bevételi előirányzatot és 8089,3M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 14 958,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 9228,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4499,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1229,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 13 000,8 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 10 735,6 M Ft, a támogatásoknál 4499,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1052,1 M Ft-ra teljesültek. 4.1.1.3.

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A GVOP a Beruházás ösztönzés, a Kis-és középvállalkozások fejlesztése, az Információs társadalom és gazdaságfejlesztés, valamint a Kutatás-fejlesztés, innováció prioritási tengelyek mentén fejti ki hatását. A Beruházás ösztönzés prioritás intézkedései az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztésére, az ipari infrastruktúra fejlesztésére, valamint a pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadásra irányulnak. A kis és középvállalkozások fejlesztése prioritás intézkedései a vállalkozások modernizációját és technikai technológiai fejlesztését, valamint nemzetközi versenyképességét szolgáló új műszaki gépek beszerzését, csúcstechnológia bevezetését támogatja. Az információs társadalom és gazdaságfejlesztés prioritás az e-gazdaság fejlesztését, az e-kereskedelem ösztönzését, az e-közigazgatás fejlesztését és a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítését segíti elő. A kutatásfejlesztés, innováció prioritás pedig a vállalatok és a régiók innovációs képességét és kapacitásait, valamint a tudás és technológiatranszfert támogatja. A beérkezett projektek száma 21 390 db, amelyből a döntéshozók 8909 db projektet támogattak 160 921,7 M Ft értékben. 8892 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 156 752,6 M Ft értékben. 5761 db projektre vonatkozóan a teljes kifizetés már megtörtént, 7772 db azon projektek mérőszáma, amelyek pénzügyi készültsége a 95%-ot meghaladja. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 150 480,9 M Ft volt. A GVOP részére 2008. évre a Kvtv. 12 504,7 M Ft kiadási, 3825,3 M Ft bevételi előirányzatot és 8679,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 26 430,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 16 847,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4196,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 5385,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 24 798,6 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 16 899,8 M Ft, a támogatásoknál 4196,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 5385,7 M Ft-ra teljesültek.

4.1.1.4.

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A KIOP célja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (olyan integrált közlekedési rendszer kiépítése, amely a személy és áruszállítási igények magas színvonalú kielégítésével gazdaságélénkítő hatást fejt ki) és a környezetvédelemenergetikai (vízminőség javítása, állati hulladék kezelése, környezeti kármente287


sítés, felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme, természetvédelem, fenntartható árvízvédelem, levegőszennyezés és zajterhelés mérése) célok megvalósítása. A beérkezett projektek száma 461 db, amelyből a döntéshozók 221 db projektet támogattak 121 255,4 M Ft értékben. 221 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 120 421,3 M Ft értékben. 70 db projektre vonatkozóan a teljes kifizetés már megtörtént, 149 db azon projektek mérőszáma, amelyek pénzügyi készültsége a 95%-ot meghaladja. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 117 592,6M Ft volt. A KIOP részére 2008. évre a Kvtv. 12 937,4 M Ft kiadási, 11 639,6 M Ft bevételi előirányzatot és1297,8 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 27 271,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 15 698,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 8427,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 3145,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 24 626,1 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 14 283,7 M Ft, a támogatásoknál 8427,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 3145,8 M Ft-ra teljesültek. 4.1.1.5.

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) A HEFOP célja a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítése (a romák foglalkoztathatóságának javítása fő céllal), az egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodó képesség támogatása, és az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. A beérkezett projektek száma 7106 db, amelyből a döntéshozók 3197 db projektet támogattak 203 363,3 M Ft értékben. 3143 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 208 306,3 M Ft értékben. 160 db projektre vonatkozóan a teljes kifizetés már megtörtént, 754 db azon projektek mérőszáma, amelyek pénzügyi készültsége a 95%-ot meghaladja. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 181 240,3 M Ft volt. A HEFOP részére 2008. évre a Kvtv. 35 693,4,4 M Ft kiadási, 26 464,0 M Ft bevételi előirányzatot és 9229,4 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 57 041,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 40 423,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 8622,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 7994,9 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 38 120,4 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 49 808,5 M Ft, a támogatásoknál 8622,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 7990,3 M Ft-ra teljesültek.

4.1.2.

Kohéziós Alap A Kohéziós Alapból 1500 millió euró közösségi támogatás áll Magyarország rendelkezésére a 2000-2006-os időszakban, amelynek felhasználására 2010. december 31-éig van lehetőség. A Kohéziós Alap támogatásából közlekedési és környezetvédelmi projektek valósulnak meg.

288


A Kohéziós Alap kifizetések 2008 végére az eredeti keret 61%-át tették ki a projektek teljes költségére vonatkoztatva. A szektorok szerint ez az arány 66% a közlekedésre vonatkoztatva, míg 57% a környezetvédelem esetében. A Közlekedési projektek keretében a vasúti projekten belül három, a BudapestCegléd-Szolnok-(Lökősháza), a Budapest-Győr-Hegyeshalom és a ZalalövőZalaegerszeg-Boba fő vasúti vonalszakasz kerül felújításra. Az ISPA/Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közúti projektek célja a 7 hazai főútvonal megerősítése az uniós követelményeknek megfelelő 11,5 tonna tengelyterhelésre. Az alap támogatásával valósul meg az „M0 Keleti szektor” építése a Kőrishegyen és Püspökladányban lévő nagy hatótávolságú radarok cseréje, korszerűsítése, valamint a Budapest-Ferihegy repülőtéren a mozgás ellenőrző radar cseréje korszerűsítése (A-SMGCS-rendszer) és a meglévő légiforgalmi irányítórendszer (MATIAS) korszerűsítése. A környezetvédelmi projektek keretében valósul meg a Hajdú-Bihar megyei, a Miskolc és térsége, a Szeged regionális, a Tisza-tó, a Szolnok térsége, a DunaTisza közi, a Sajó-Bódva völgyi, az Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei regionális, a Homokhátság regionális, a Nyugat-Balaton és a Zala völgye, az ÉszakBalatoni regionális, a Dél-Balaton és a Sió völgye valamint a Szabolcs-SzatmárBereg megyei hulladékgazdálkodási rendszer. A szennyvízgyűjtő és kezelő program valósul meg Kecskemét agglomerációban, Debrecenben és vonzáskörzetében, Szombathely megyei jogú városban, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen, Szegeden, Győrött, Sopronban, Zalaegerszeg és térsége valamint Veszprém és térsége területén. Szintén ebben a keretben valósul meg az Észak Alföldi ivóvízminőség javító projekt, Pécs ivóvíz bázis védelme, csatornázása, valamint Üröm-Csókavár gáztisztító massza veszélyes hulladékkal szennyezett karsztos bányaüregének mentesítése. A Kohéziós Alap részére 2008. évre a Kvtv. 168 102,7 M Ft kiadási, 92 583,1 M Ft bevételi előirányzatot és 75 519,6 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 204 756,4 M Ftra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 130 324,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 55 294,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 19 137,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 107 451,3 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 47 660,7 M Ft, a támogatásoknál 55 294,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 11 548,0 M Ft-ra teljesültek. A Kohéziós Alap előirányzatai a fejezeti kezelésű előirányzatok alcímeiként a XIX. fejezetben jelennek meg.

4.1.3.

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az ÚMFT dokumentumaiban szereplő pénzügyi indikatív táblák OP/Alap szinten évekre bontva rögzítik az Európai Unió hazánk felé tett kötelezettségvállalását (továbbiakban: „commitment”). Az n+2/n+3 szabály értelmében a 2007. évi commitment-et 2010. december 31-éig kell kérelmezni az Európai Bizottságtól.

289


A 2007. évi commintment-hez egyrészt a Bizottságtól lehívott összegeket, másrészt a megítélt támogatásokat lehet viszonyítani. A megítélt támogatás összege az egyes OP/Alapra vonatkozó 2007. évi commitment-eket meghaladják. Hat OP esetében viszont a commitment 70%-át sem éri el a megítélt támogatások összege. Az ÚMFT-ben meghatározott közel 25 Mrd EUR uniós forrásból 2008. december végéig összesen 1,4 Mrd EUR, – közel 370 Mrd Ft – érkezett Magyarországra, amely a teljes uniós keret 6%-a. Az EU által automatikusan folyósított előleg értéke 1,37 Mrd EUR – 355 Mrd Ft – a teljes átutalt összeg 96%-a. 2008. évben nem került sor valamennyi OP/Alap esetében időközi kifizetési kérelem benyújtására. A közösségi szabályozás értelmében a Bizottság által átutalt előleget vissza kell fizetni azon OP/Alap esetében, ahol az előleg-utalást követő 2 éven belül nem nyújtanak be időközi kifizetési kérelmet (igénylést).

Az előleg a fenti szabály értelmében elveszhet a KEOP, KÖZOP, TIOP, TÁMOP, DDOP és KMOP esetében, amennyiben nem kerül sor időközi kifizetési kérelem benyújtására, legkésőbb 2009. augusztus közepéig. A vizsgált időszakban a KEOP-nál sor került az első kifizetési kérelem benyújtására.

Az ÚMFT részére 2008. évre a Kvtv. 392 673,1 M Ft kiadási, 338 425,0 M Ft bevételi előirányzatot és 54 248,1 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 438 358,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 340 798,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 83 665,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 13 894,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 124 957,5 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 97 424,2 M Ft, a támogatásoknál 83 665,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 11 664,8 M Ft-ra teljesültek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv előirányzatai a fejezeti kezelésű előirányzatok alcímeiként a XIX. fejezetben jelennek meg. A 4.1.3. pont alpontjaiként bemutatásra kerülnek az egyes OP-k céljai, az NFÜ által az EMIR rendszer alapján szolgáltatott főbb mutatók (a beérkezett és támogatott projektek száma, azok értéke, szerződéssel rendelkező projektek száma és a szerződés állomány, összes kifizetés értéke), valamint a beszámolóban megjelenő eredeti, módosított és teljesített állományi adatok. 4.1.3.1.

Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) A KEOP a víz és szennyvízkezelés modernizálásával, a megújuló energiaforrások elterjesztésével és a természeti értékek fenntartásával alapozza meg Magyarország gazdasági és társadalmi jólétének növekedését. Az operatív program közösségi forrása az ERFA és a KA.

290


A beérkezett projektek száma 1157 db, amelyből a döntéshozók 395 db projektet támogattak 183 953,2 M Ft értékben. 270 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 126 894,8 M Ft értékben. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 909,1 M Ft volt. A KEOP részére 2008. évre a Kvtv. 48 860,0 M Ft kiadási, 41 531,0 M Ft bevételi előirányzatot és 7329,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 46 328,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 41 531,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4749,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 47,6 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 4161,3 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 575,8 M Ft, a támogatásoknál 4749,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 47,6 M Ft-ra teljesültek. 4.1.3.2.

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Az EKOP a közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének információtechnológiai fejlesztésével biztosítja a XXI. századi elvárásoknak megfelelő szolgáltatásokat. Az operatív program közösségi forrása az ERFA. A beérkezett projektek száma 22 db, amelyből a döntéshozók 16 db projektet támogattak 34 609,3 M Ft értékben. 15 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 33 623,1 M Ft értékben. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 1125,5 M Ft volt. A EKOP részére 2008. évre a Kvtv. 4361,1 M Ft kiadási, 3706,9 M Ft bevételi előirányzatot és 654,2 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 4393,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 3706,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 623,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 62,6 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 992,1 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 956,7 M Ft, a támogatásoknál 623,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 62,6 M Ft-ra teljesültek.

4.1.3.3.

Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) A (KÖZOP) a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányul, amely nemcsak a gazdasági versenyképesség növelése, hanem a munkahelyteremtés szempontjából is fontos. Az operatív program közösségi forrása az ERFA és a KA. A beérkezett projektek száma 88 db, amelyből a döntéshozók 48 db projektet támogattak 835 189,3 M Ft értékben. 32 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 457 638,0 M Ft értékben. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 133 821,7 M Ft volt. A KÖZOP részére 2008. évre a Kvtv. 114 868,6 M Ft kiadási, 97 638,3 M Ft bevételi előirányzatot és 17 230,3 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 133 384,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 97 368,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 35 461,8 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 284,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 34 914,8 M Ft a 291


bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 29 679,4 M Ft, a támogatásoknál 35 461,8 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 284,0 M Ft-ra teljesültek. 4.1.3.4.

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) A TIOP a humán közszolgáltatások infrastrukturális feltételeit javítja, emellett támogatást nyújt az oktatás, az egészségügy, a szociális foglalkoztatási ágazatok szempontjából is. Az operatív program közösségi forrása az ERFA. A beérkezett projektek száma 1705 db, amelyből a döntéshozók 135 db projektet támogattak 52 177,8 M Ft értékben. 58 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 23 745,4 M Ft értékben. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 179,8 M Ft volt. A TIOP részére 2008. évre a Kvtv. 26 054,3 M Ft kiadási, 22 146,2 M Ft bevételi előirányzatot és 3908,1 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 23 236,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 22 146,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 850,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 240,1 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 583,0 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 151,0 M Ft, a támogatásoknál 850,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 240,1 M Ft-ra teljesültek.

4.1.3.5.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) A GOP a gazdaság tartós növekedési pályára állítását tűzte ki célul, többek között a versenyképesség fokozása révén. Az operatív program közösségi forrása az ERFA. A beérkezett projektek száma 6015 db, amelyből a döntéshozók 3966 db projektet támogattak 274 278,3 M Ft értékben. 3148 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 247 008,7 M Ft értékben. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 45 189,3 M Ft volt. 818 db projektre a kedvező támogatási döntés ellenére nem kötöttek támogatási szerződést. A GOP részére 2008. évre a Kvtv. 57 350 M Ft kiadási, 48 747,5 M Ft bevételi előirányzatot és 8 602,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 62 883,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 48 747,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 13 091,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1045,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 45 583,0 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 34 561,0 M Ft, a támogatásoknál 13 091,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1045,2 M Ft-ra teljesültek.

4.1.3.6.

Végrehajtás Operatív Program (VOP) A VOP az ÚMFT végrehajtásához, az intézményrendszer működéséhez biztosít forrást. Az operatív program közösségi forrása a Kohéziós Alap.

292


A beérkezett projektek száma 52 db, amelyből a döntéshozók 52 db projektet támogattak 22 567,0 M Ft értékben. 51 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 31 873,8 M Ft értékben. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 14 727,4 M Ft volt. A VOP részére 2008. évre a Kvtv. 4212,8 M Ft kiadási, 3580,9 M Ft bevételi előirányzatot és 631,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 11 589,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 5954,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4867,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 768,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 10 087,8 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 5954,1 M Ft, a támogatásoknál 4867,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 768,7 M Ft-ra teljesültek. 4.1.3.7.

Regionális Operatív Program (ROP) A hét ROP átfogó célja a területi különbségek kiegyenlítése a regionális gazdaságfejlesztés, a turizmus és közlekedésfejlesztés, az emberi erőforrások minőségének javítása és a települések fejlesztése révén. Valamennyi operatív program közösségi forrása az ERFA. A hét ROP Közép-Magyarország OP, Dél-Dunántúl OP, Észak-Alföld OP, KözépDunántúl OP, Észak-Magyarország OP, Dél-Alföld OP, Nyugat-Dunántúl OP.

A beérkezett projektek száma 9658 db, amelyből a döntéshozók 3156 db projektet támogattak 324 914,1 M Ft értékben. 1853 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 161 573,5 M Ft értékben. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 20 822,4 M Ft volt. A ROP részére 2008. évre a Kvtv. 86 597,5 M Ft kiadási, 77 956,5 M Ft bevételi előirányzatot és 8641,0 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 93 932,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 77 956,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 15 560,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 415,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 15 831,6 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 18 181,4 M Ft, a támogatásoknál 15 560,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 312,7 M Ft-ra teljesültek. 4.1.3.8.

Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP) A TÁMOP célja a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás fokozása olyan intézkedések révén, amelyek az emberi erőforrások fejlesztésére összpontosítanak. Ilyen intézkedés például a munkaerő piaci kereslet és kínálat összehangolása, a változáshoz való alkalmazkodás segítése, az egész életen át tartó tanulás széles körű elterjesztése, valamint az egészségi állapot és munkavégző képesség javítása. A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásához elengedhetetlen a társadalmi összetartozás erősítése és az esélyegyenlőség biztosítása is. A beérkezett projektek száma 2085 db, amelyből a döntéshozók 797 db projektet támogattak 118 241,7 M Ft értékben. 507 db projektre vonatkozóan kötöttek

293


szerződést, 94 015,2 M Ft értékben. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 10 261,0 M Ft volt. A TÁMOP részére 2008. évre a Kvtv. 48 585,5 M Ft kiadási, 41 602,0 M Ft bevételi előirányzatot és 6983,5 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 60 169,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 41 602,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 8163,5 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 10 403,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 11 267,7 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 5940,1 M Ft, a támogatásoknál 8163,5 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 8276,9 M Ft-ra teljesültek. 4.1.3.9.

Államreform Operatív Program (ÁROP) Az ÁROP célja a közigazgatási és igazságszolgáltatási szolgálatok működési színvonalának javítása, valamint a közigazgatási funkciókat ellátó kormányzati intézmények, illetve nem kormányzati szervezetek működésének ügyfélbaráttá tétele. A program keretében többek között jobb közigazgatási eljárások és szervezeti felépítés megvalósítására, illetve a közigazgatásban rendelkezésre álló humán erőforrások minőségének javítására nyerhető el támogatás. A beérkezett projektek száma 455 db, amelyből a döntéshozók 184 db projektet támogattak 11 011,9 M Ft értékben. 49 db projektre vonatkozóan kötöttek szerződést, 8197,8 M Ft értékben. Az összes kifizetés az operatív programra vonatkozóan 1676,2 M Ft volt. Az ÁROP részére 2008. évre a Kvtv. 1783,3 M Ft kiadási, 1515,7 M Ft bevételi előirányzatot és 267,6 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2440,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 1515,7 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 298,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 627,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 1536,2 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 1424,7 M Ft, a támogatásoknál 298,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 627,0 M Ft-ra teljesültek.

4.1.3.10. Eltérés az EMIR és a beszámolók adatai között Az NFÜ által az EMIR adatállományból legyűjtött és a beszámolókban (2007 évi és 2008. évi beszámoló összesített adatai) megjelenő teljesített kiadás adatai között, valamennyi beszámoló esetében lényeges eltérések mutatkoznak.

294


Az eltéréseket az alábbi táblázat szemlélteti. OP

Kiadás 2007. évi Beszámoló OP-k (M Ft)

Kiadás 2007. évi Beszámoló TS-ek (M Ft)

Kiadás 2008. évi Beszámoló OP-k+TS-ek (M Ft)

Beszámolók szerint Összesen (M Ft)

Kifizetés EMIR szerint Összesen (M Ft)

Eltérés (M Ft)

KEOP

0,0

275,8

4161,3

4437,1

901,9

3535,2

EKOP

0,0

4,2

992,1

996,3

1125,5

-129,2

KÖZOP

0,0

1,4

34 914,8

34 916,2

133 821,7

-98 905,5

TIOP

0,0

199,6

583,0

782,6

179,8

602,8

GOP

1241,6

732,3

45 583,0

47 556,9

45 189,3

2367,6

VOP

4942,3

0,0

10 087,8

15 030,1

14 727,4

302,7

RFOP-K

0,0

2490,8

15 831,6

18 322,4

20 822,4

-2500,0

TÁMOP

0,0

54,1

11 267,7

11 321,8

10 261,0

1060,8

48,0

13,0

1536,2

1597,2

1676,2

-79

ÁROP

Az NFÜ Fejezeti Főosztálya megvizsgálta az eltéréseket, és azokra azt a választ adta, hogy a két adattípus annak eltérő tartalma miatt nem kell, hogy egyezzen, véleménye szerint az eltérés így nem jelent feltétlenül hibát. A leírtak alátámasztására példaként említették, hogy az M7 vagy a 4-es metró beruházás, kiadásként megjelenik az EMIR-ben, de a beszámolóban nem kell szerepelnie.

Az ÁSZ jelen zárszámadás keretében az eltérés okait nem vizsgálta.

4.1.4.

Egyéb strukturális támogatások Az Egyéb strukturális támogatásokat a Közösségi Kezdeményezések és a Területi Együttműködés programjai képezik. A Közösségi Kezdeményezések az INTERREG Közösségi Kezdeményezés programjait és az EQUAL Közösségi kezdeményezést, míg a Területi Együttműködés az Európai Területi Együttműködés és az INTERACT 2007-2013 jogcímcsoportokat foglalja magában Az INTERREG programok átfogó célkitűzése, hogy közelebb hozza egymáshoz a határtérség lakosait, közösségeit és gazdasági szereplőit és ezzel támogassa a határterületek gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális fejlesztését, valamint csökkentse a regionális egyenlőtlenségeket a határon átnyúló együttműködés eszközei által. A határokon átnyúló EQUAL közösségi kezdeményezés magyarországi megvalósításának célja, a munkaerőpiaccal kapcsolatos diszkrimináció és egyenlőtlenségek minden formájának felszámolására irányuló tevékenységek támogatása. Fő célkitűzése, hogy az Európai Foglalkoztatási Stratégia mentén elősegítse a foglalkoztatáshoz, munkaerő-piachoz kötődő hátrányos megkülönböztetés és esélyegyenlőtlenség elleni küzdelmet új és nemzetek közötti együttműködési elgondolásokkal és azok megvalósításával.

295


Az Európai Területi Együttműködés célja a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése, a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése, valamint a regionális politika hatékonyságának erősítése. Az INTERACT 2007-2013. keretében a határon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése, a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése, valamint a regionális politika hatékonyságának erősítése prioritások valósulnak meg.

Az Egyéb strukturális támogatások részére 2008. évre a Kvtv. 14 829,1 M Ft kiadási, 10 825,4 M Ft bevételi előirányzatot és 4003,7M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 14 363,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 11 778,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1344,2 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1241,5 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 8251,2 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 9015,3 M Ft, a támogatásoknál 1344,2 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 1193,0 M Ft-ra teljesültek.

4.2.

Vidékfejlesztési és halászati támogatások A Vidékfejlesztési és halászati támogatások a XII. fejezetben fejezeti kezelésű előirányzatok alcímeiként jelennek meg.

4.2.1.

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Az NVT magában foglalja az agrár és környezetgazdálkodás, az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítését, a mezőgazdasági területek erdősítését, a félig önellátó gazdaságok támogatását, a termelői csoportok létrehozását, a kedvezőtlen adottságú területek támogatását, valamint a kapcsolódó Technikai Segítségnyújtást. Az NVT részére 2008. évre a Kvtv. 9351,3 M Ft kiadási, 0,0 M Ft bevételi előirányzatot és 9351,3 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 10 082,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 30,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 10 052,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 0,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 9911,8 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 8,8 M Ft, a támogatásoknál 10 052,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 0,0 M Ft-ra teljesültek.

4.2.2.

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az ÚMVP három tengely és a hozzájuk tartozó Technikai Segítségnyújtás mentén fejti ki hatását. Az I. tengely célja a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, a II. tengely célja a környezet és a vidék fejlesztése, míg a III. tengely célja az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése.

296


Az ÚMVP részére 2008. évre a Kvtv. 120 970,1 M Ft kiadási, 89 621,4 M Ft bevételi előirányzatot és 31 348,7 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 118 242,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 89 780,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 28 448,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 13,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 84 803,0 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 73 841,9 M Ft, a támogatásoknál 28448,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 13,2 M Ft-ra teljesültek.

4.2.3.

Halászati Operatív Program (HOP) A HOP részére 2008. évre a Kvtv. 1200,0 M Ft kiadási, 900,0 M Ft bevételi előirányzatot és 300,0M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1200,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 900,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 300,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 0,0 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 0,0 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 0,0 M Ft, a támogatásoknál 300,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 0,0 M Ft-ra teljesültek.

4.3.

Schengen Alap Az Európai Unió a schengeni térséghez történő csatlakozás elősegítése érdekében a Csatlakozási Szerződés szerint a Schengen Alap keretében nyújtott támogatás alapvetően a rendészeti területet érintő fejlesztések megvalósítását szolgálja. A Schengen Alap részére 2008. évre a Kvtv. 0,0 M Ft kiadási, 0,0 M Ft bevételi előirányzatot és 0,0M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1999,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 0,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 0,0 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 1996,6 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 591,1 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 0,0 M Ft, a támogatásoknál 0,0 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 591,1 M Ft-ra teljesültek. A Schengen Alap előirányzatai a fejezeti kezelésű előirányzatok alcímeiként a XIV. a XVII. és a XIX. fejezetek beszámolóiban jelennek meg.

4.4.

Átmeneti támogatás programjai A Csatlakozási Okmány értelmében a PHARE programok keretében az Európai Unió a csatlakozás előtti utolsó teljes évre biztosított keret-összegeket. Ezek a keretösszegek a Politikai Kritériumok (Roma és civil ügyek); Bel- és Igazságügyi Együttműködés; Belső Piac (piacfelügyelet, energia ügyek, statisztika, stb.); Környezetvédelem és Vízgazdálkodás; Közlekedés; Mezőgazdaság; Pénzügy és Vámügy; Egészségügy és Szociális Gondoskodás; Regionális Fejlesztés; Határon Átnyúló Együttműködés; Szociális Kohézió (ESZA típusú projektek); Kis- és Középvállalkozások Fejlesztése szektorokban kerültek felhasználásra.

297


Az Átmeneti támogatás a Phare programozás befejezése után támogatást nyújtott az új tagállamok számára a még meglévő adminisztratív és intézményes kapacitások megerősítésére, a hiányosságok felszámolására az acquis teljes körű átvétele érdekében. Az Előcsatlakozási alapok részére 2008. évre a Kvtv. 1124,2 M Ft kiadási, 853,3 M Ft bevételi előirányzatot és 270,9M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 8092,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 4760,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 301,4 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 3030,3 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 4386,8 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 2693,8 M Ft, a támogatásoknál 301,4 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 2137,0 M Ft-ra teljesültek. Az Átmeneti támogatások a fejezeti kezelésű előirányzatok alcímeiként az V., a VI., a X., a XII., a XIV., a XV., a XVI., a XVII., a XIX., a XX., a XXI., a XXII., a XXVI. és a XXXI. fejezetek beszámolóiban jelennek meg.

4.5.

Egyéb Európai Uniós támogatások Az Egyéb Európai Uniós támogatások részére 2008. évre a Kvtv. 15 008,5 M Ft kiadási, 8257,6 M Ft bevételi előirányzatot és 6750,9 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 24 522,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 10 623,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7282,6 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 6616,8 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 11 896,8 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 4309,8 M Ft, a támogatásoknál 7282,6 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 4869,3 M Ft-ra teljesültek. Az Egyéb Európai Uniós támogatások a fejezeti kezelésű előirányzatok alcímeiként a XI., a XII., a XIII., a XIV., a XVI., a XVII., a XVIII., a XIX., a XX., a XXII. és a XXVI. fejezetek beszámolóiban jelennek meg.

5.

UNIÓS ELSZÁMOLÁSOK

5.1.

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez Magyarország hozzájárulását az Európai Unió költségvetéséhez, az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében részt vevő intézmények feladat- és hatásköréről, valamint a kapcsolódó eljárásrendről szóló 84/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szabályozza. Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat szerint, az Európai Unió saját forrásainak minősül, az Európai Közösség által a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott kereskedelemre megállapított vámok, valamint a cukorilleték (tradicionális saját források), továbbá az áfa alapú hozzájárulás és a GNI alapú hozzájárulás. A brit korrekció finanszírozásában való részvételi kötelezettség összege a költségvetési egyensúlytalanságok elkerülését célzó korrekciós mechanizmus részét képezi a sa-

298


ját források rendszerének. A rendelet szerint az EU saját forrásokkal összefüggő koordinációs feladatok teljesítéséért a Pénzügyminisztérium a felelős. A pénzügyminiszter az Európai Bizottság részére a Magyar Nemzeti Banknál „Európai Bizottság – Saját források” elnevezésű forintszámlát nyitott. A magyarországi hozzájárulás befizetése forintban történik és az elszámolás az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott, előző év december 31-ei Ft/EUR középárfolyamon történik.

A 2008. évi költségvetési előirányzat 205 274,0 M Ft-ban határozta meg a hozzájárulás összegét. A 2008-ban teljesített nemzeti hozzájárulás összege 210 581,0 M Ft volt. Az előirányzat és a teljesítés közötti eltérés a következő okokra vezethetők vissza. Az Európai Uniónak a 2007. évben keletkezett költségvetési többletét a 2008. évben elosztották a tagállamok között. Ezzel az öszszeggel csökkent az ország befizetési kötelezettsége. A befizetés összegét módosította továbbá a közösségi költségvetés megállapításánál figyelembe vett alapadatok (pl. a tagállami bruttó nemzeti jövedelem szintje) év közbeni felülvizsgálata, valamint, hogy a 2008. évi költségvetés tervezésekor alacsonyabb EUR árfolyammal (248 Ft/EUR) számoltak, mint amely 2007. december 31-én az EKB által megállapított árfolyam volt (253,73 Ft/EUR). A befizetett összeg az áfa alapú hozzájárulás, a GNI alapú hozzájárulás és a brit korrekció összegéből tevődik össze. Ez az összeg nem tartalmazza a tradicionális saját forrásoknak minősülő EU-t megillető összegeket. Magyarország fizetési kötelezettségét a közösségi jogszabályoknak megfelelően, havonta történő átutalásokkal teljesíti. A befizetések összege azonban nem minden hónapban azonos. Ennek oka, hogy az EU költségvetési kiadásai sem lineárisan jelentkeznek, továbbá az évközi változások – pl. a többlet elosztása a tagállamok között – is módosíthatják az egyes hónapok fizetési tételeit. A nemzeti hozzájárulás pontos összegét minden esetben az Európai Unió határozza meg. A tagállamok feladata ebben az esetben az így meghatározott öszszegek átutalására korlátozódik. Az átutalásnak minden hónap első munkanapján kell megtörténni.

5.1.1.

Az áfa alapú hozzájárulás A 2008. évben Magyarország 38 534,0 M Ft-ot fizetett be áfa alapú hozzájárulás címén az Európai Unió költségvetésébe. Ez a befizetéseink 18,3%-át teszik ki. A befizetések havi bontásban történtek. Az áfa alapú hozzájárulás meghatározásának alapjául szolgáló harmonizált áfa alap kiszámításával összefüggő feladatok ellátásáért a Pénzügyminisztérium, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a VPOP, a Magyar Államkincstár, és a Központi Statisztikai Hivatal a felelős. A feladatok részletes meghatározása és végrehajtása érdekében az egyes EU források szerint a szervezetek együttműködési megállapodásokat kötöttek. Az együttműködési megállapodások tartalmazzák az adott feladatot ellátó szervezet, illetőleg szervezeti egység megnevezését, a rá vonatkozó feladat pontos leírását és a feladat teljesítésének határidejét.

A harmonizált áfa alap kiszámításának szabályozását az 1553/89/EGK Tanácsi Rendelet tartalmazza. A tagállamoknak a rendeletet a 2006/112/EK Tanácsi 299


Irányelv („Áfa direktíva”) előírásaival együtt kell alkalmazni. A harmonizált áfa-alap kiszámításának menete röviden a következőkben foglalható össze. A befolyt áfa bevételeket (pénzforgalmi adat) a tanácsi rendeletben meghatározott módon korrigálni kell. A korrekciók után kapott, ún. nettó áfa bevétel lesz a köztes áfa alap meghatározásánál a „számláló”. A „nevező” a súlyozott átlagos áfa kulcs, amit négy tizedes jegy pontosságig kell kiszámolni. Annak érdekében, hogy a közösségi befizetés alapját ne befolyásolják az áfa szabályozásra vonatkozó hatos direktíva alapján az egyes tagországokban az adóztatás, illetve az adómentesség tekintetében lehetséges különbségek, a végső adóalap meghatározásához a köztes áfa alapot tovább kell korrigálni („kompenzációk”). Amennyiben a végső (harmonizált) áfa alap meghaladja a GNI 50 százalékát, akkor a befizetés alapjának ez utóbbit kell tekinteni.

A fenti számítási metódusnak megfelelően az áfa alap a következőképpen alakult. Köztes áfa alap összege 10 579 666,4 M Ft, a kompenzációkkal (24 768,4 M Ft) korrigált végső egységes áfa alap összege 10 604 434,8 M Ft. Mivel a tényleges GNI adatot a KSH még nem publikálta, ezért a PM előzetes becslést alkalmazott, miszerint a 2007. évi GNI becsült összege 23 140 000 M Ft. A végső harmonizált áfa alap a GNI százalékában 45,8%. Mivel az arány az 50%-ot nem haladja meg, így a fenti összeg képezi az uniós költségvetésbe befizetendő áfa saját forrás alapját.

5.1.2.

GNI alapú hozzájárulás A GNI alapú hozzájárulás meghatározásához szükséges GNI alap számításával kapcsolatos feladatok ellátásáért a Pénzügyminisztérium és a KSH felelős. A GNI alap vonatkozásában az előrejelzésért a Pénzügyminisztérium, a tényleges GNI alap kiszámításáért a KSH felelős. 2008. január 22-25. között az EUROSTAT munkatársai látogattak hazánkba, hogy a KSH GNI alap számításának módszertanát megvizsgálják. A látogatás során az EUROSTAT ajánlásokat tett módszertani változtatásokra, valamint további egyeztetéseket kezdeményezett melyek folytatódtak a 2008. év során.

A 2008. évben Magyarország GNI alapú befizetése 149 643,8 M Ft-ot tett ki. Ez befizetési kötelezettségünk 71,1%-a. GNI tartalék aktiválására a 2008. évben nem került sor. 40

5.1.3.

Brit korrekció A brit korrekció finanszírozásában való részvételi kötelezettség összegének kiszámításával, nyomon követésével összefüggő feladatok ellátásáért a Pénzügyminisztérium a felelős.

40

A GNI tartalék felhasználására akkor kerül sor, ha a kiadások azt indokolják. A kiadások havonkénti változásának okai között szerepelhet a Strukturális Alapokból történő kifizetések volumenének hirtelen megnövekedése, a mezőgazdasági támogatások szezonális jellegű kifizetései. 300


A 2008. évben brit korrekció jogcímen 22 403,2 M Ft került befizetésre. Ez a befizetéseink 10,6%-át teszi ki.

5.2.

Az EU költségvetésével összefüggő bevételek A központi költségvetés bevételi oldalán – amely ténylegesen megjelent a bevételi sorokon – az Európai Unió költségvetésétől 60 859,5 M Ft bevétel származott. Ez az összeg a Magyarországot megillető cukorilleték visszatérítés címen keletkezett 545,8 M Ft-ból, a vám visszatérítés címen befolyó 9 211,1 M Ft-ból és az uniós támogatások utólagos megtérülése címen befolyó 51 102,6 M Ft-ból tevődött össze. Az Unióba történt belépésünket követően a 2000/597/EK, Euratom határozat 2. cikke szerint az Európai Közösség által a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott kereskedelemre megállapított vámok, mezőgazdasági vámok, valamint a cukorgyárak által fizetendő cukor-, izoglükóz- és inulin-illetékek az Európai Unió saját bevételének – úgynevezett tradicionális saját forrásnak — minősülnek. A beszedett vámok és illetékek 75%-a kerül átutalásra az Európai Unió részére, míg a fennmaradó 25% Magyarországon marad a beszedési költségek megtérítésére. Az EU-t megillető vámok és illetékek összege a 2008-as évben a vám esetében 26 689,4 M Ft, míg a cukorilleték esetében 1637,4 M Ft volt. Cukorilleték címen a 2008. évben 545,8 M Ft bevétel keletkezett a magyar költségvetésben, míg a költségvetési törvény 293,5 M Ft bevétellel számolt. Az eltérést az indokolja, hogy a közösségi jogszabályváltozásra tekintettel a cukorgyártóknak 2008-ban a termelési díjon felül egyszeri, un. kiegészítő cukorkvóta díjat is fizetniük kellett, azonban ezt a tételt a költségvetési számítások még nem tartalmazták. A különbség másik oka az árfolyamváltozásra vezethető vissza. A tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott kereskedelem után beszedett vámokhoz kapcsolódóan a „vámbeszedési költség megtérítése” alcímen 9 211,1 M Ft bevétel folyt be a központi költségvetésbe. A tervezett 8 600 M Fthoz mért növekményt az import érték változása miatti kedvező forgalom alakulása, a tervezéskor alapul vett szabályváltozás elmaradása és a forint árfolyamgyengülése eredményezte. A vámokkal összefüggő feladatok ellátásáért a pénzügyminisztérium és a Vámés Pénzügyőrség Országos parancsnoksága a felelős. A VPOP feladata az A- és Bszámlák összeállítása, és gondoskodik az A-számlán nyilvántartott összegnek az MNB fent nevezett számlájára történő utalásáról. A cukorilletékekkel összefüggő feladatok ellátásáért a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a felelős. Az MVH feladata a cukorilletékek megállapítása, kivetése és beszedése a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokkal összhangban, az A- és B-számla kimutatások összeállítása, valamint az A-számlán feltüntetett cukorilleték pénzügyi teljesítésével összefüggő feladatok ellátása.

A 2008. évi költségvetési törvényben Uniós támogatások utólagos megtérülése címén 32 000 M Ft-ot terveztek be bevételként. Ez azt jelenti, hogy az unió egy301


egy program esetében csupán a megállapított uniós keret 95%-át biztosítja, a fennmaradó 5%-ot a tagországnak kell megelőlegezni és azt csak a program lezárását követően kapja meg a tagország. A 2008. évben ezen a címen 51 102,6 M Ft térült meg. Ez az összeg több – részben nem tervezett – tételből tevődött össze. A 2006. évben záródó SAPARD program utolsó 5%-ának megtérüléseként 2 037,1 M Ft, egyes Kohéziós Alap projektek utolsó 20%-ának megtérüléseként 352,6 M Ft, míg egyéb programokra 617,7 M Ft került elszámolásra. A korábban tisztán hazai forrásból megkezdett, de uniós finanszírozásba bevonandó M7 autópálya és 4-es metró projektek kiadásaira jutó uniós forrás elszámolásaként 48 095,2 M Ft került bevételezésre. Az előirányzatot meghaladó teljesítést ez utóbbi tétel magyarázza.

6.

AZ UNIÓS ELSZÁMOLÁSOK KAPCSOLATA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL

6.1.

Az uniós előirányzatok teljesülése, forrásösszetétele Azon előirányzatok részére, amelyek Európai Uniós támogatásokat (uniós befizetést) és a hozzájuk kapcsolódó hazai társfinanszírozást egyaránt tartalmaztak, 2008. évre a Kvtv. 822 821,0 M Ft kiadási, 604 265,8 M Ft bevételi előirányzatot és 218 555,2 M Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 970 216,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 686 118,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 215 635,7 M Ft-ra módosult. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 68 462,7 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 468 996,4 M Ft a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 338 303,9 M Ft, a támogatásoknál 215 635,7 M Ft volt. A pénzforgalom nélküli bevételek 54 311,4 M Ft-ra teljesültek. A kiadásokat az EU bevételek, költségvetési támogatások, egyéb források, valamint a maradványok finanszírozzák. A költségvetési támogatások, az egyéb források és a maradványok a hazai forrásokat képviselik. A strukturális alapokhoz kapcsolódó EU bevételek azok a bevételek, amelyeket az Igazoló Hatóság az egyes operatív programok forint bankszámláiról utal a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Mértékét az Igazoló Hatóság állapítja meg az EMIR finanszírozási modulja segítségével. Tartalma a megfelelő előirányzat-felhasználási keretszámláról előfinanszírozott közösségi hozzájárulás. Az összeget az NFÜ a megfelelő EU bevétel számlacsoportba (47) könyveli. Az átutalt illetve könyvelt összeg tehát megegyezik a kiadás azon részével, amelynek a forrását az EU biztosította. A teljesített kiadásból levonva a fentiekben részletezett EU finanszírozás mértékét, megkapjuk a teljesített központi költségvetési támogatás összegét. Az így meghatározott központi költségvetési támogatás tartalmazza a Munkaerő piaci Alaptól és a külföldről átvett pénzeszközöket is.

A tervezett 822 821,0 M Ft kiadást 601 090,8 M Ft EU forrás és 221 730,2 M Ft központi költségvetési forrás, a teljesített 468 996,4 M Ft kiadást 329 005,0 M Ft EU forrás és 139 991,4 M Ft központi költségvetési forrás finanszírozta A PM Költségvetési és Pénzügy-politikai Főosztály által összeállított „A 2008. évi Európai Uniós költségvetési kapcsolatok” táblázatban feltüntetett adatok a zárszámadás törvényjavaslatban szereplő adatoknak megfeleltethetőek. 302


6.2.

Központi költségvetésben megjelenő finanszírozás A központi költségvetésben megjelenő kiadásokat és azok forrás-összetételét az alábbi táblázat szemlélteti:

A központi költségvetésben megjelenő, az EU-tól érkezett és az EU-nak átutalt összegek, illetve az ezekhez kapcsolódó hazai források

Nemzeti Fejlesztési Terv

Kiadás

Kiadás

Kiadás

EU forrásból

Központi költségvetési forrásból

Összesen

(M Ft)

(M Ft)

(M Ft)

101 633,5

15 120,3

116 753,8

Kohéziós Alap

43 587,3

63 857,1

107 444,4

UMFT

94 423,5

30 534,0

124 957,5

8875,9

-624,7

8251,2

0,0

9911,8

9911,8

73 721,9

11 081,1

84 803,0

Halászati Operatív Program

0,0

0,0

0,0

Schengen Alap

0,0

591,1

591,1

Átmeneti támogatás programjai

2482,1

1904,7

4386,8

Egyéb Európai Uniós támogatások

4280,8

7616,0

11 896,8

329 005,0

139 991,4

468 996,4

Egyéb strukturális támogatások Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Támogatások összesen

A költségvetésben megjelenő uniós források 45,2%-kal elmaradtak a tervezettől (601 090,8 M Ft), ugyanakkor a központi költségvetési eszközök felhasználása csak 36,9%-kal maradt el a tervezett előirányzattól. (221 730,2 M Ft). Ennek eredőjeként az uniós forrásokat is tartalmazó előirányzatok teljesülése összesen 43,0 %-kal marad el a tervezett összegnél (822 821,0 M Ft). Az uniós források és a hazai társfinanszírozás tényleges felhasználásának a tervezettel szembeni, egymástól eltérő tendenciáját az egyes támogatási csoportoknál eltérő indokok magyarázzák. Az NFT-hez tartozó operatív programok végrehajtása során a kifizetések jelentősen felgyorsultak, a kifizetések volumene így meghaladta az előirányzott mértéket. Ennek magyarázata, hogy az n+2 szabály szerint az ezekre a programokra kifizethető támogatások kifizetési határideje 2008. december 31-én járt le. Ugyanakkor a pénzügyi válságra tekintettel az Európai Bizottság az eredeti 2008. december 31-ei zárási határidőt meghosszabbította 2009. június 30-áig, így még 2009. évben is teljesíthetőek az NFT-hez kapcsolódó kifizetések.

A Kohéziós Alap esetében jelentős elmaradás tapasztalható a tervezetthez képest, melynek oka a kivitelezések különböző okokra visszavezethető csúszása.

303


A közlekedési projektek esetében a 2008. évben a realizált kifizetések az eredeti kiadási előirányzathoz képest csak 79%-ban teljesültek, mivel sok számla kifizetése átcsúszott 2009-re. Ennek oka elsősorban az, hogy a kifizetési folyamat sok szereplőt tartalmaz, és ezért hosszabb időt vesz igénybe. A 2008-as év során 1 közlekedési projekt zárása kezdődött el. A környezetvédelmi projekteknél az eredeti előirányzat 51%-a teljesült. Ennek oka, hogy több projekt esetében az önerő hiánya késleltette a számlák kifizethetőségét, mivel a támogatás lehívása csak akkor történhet meg, amikor a kedvezményezett saját forrása a lebonyolítási számlán rendelkezésre áll. A kivitelezés időtartamának elhúzódását – és ezzel a tervezett kifizetések volumenét – az okozta, hogy több esetben a közbeszerzési eljárások eredménytelenül zárultak, illetve az eredményes eljárásokat megtámadták.

A legnagyobb elmaradás – a tervezetthez képest mintegy 267 715,6 M Ft, amely az összes elmaradás három negyedét adja – az ÚMFT programjaival kapcsolatban figyelhető meg. Annak ellenére, hogy Magyarország a tervezéssel, programozással és a pályázatok indításával időben elkészült, a kifizetések folyósítása a költségvetésben tervezett ütemhez képest csak később – az OP-k EU Bizottság általi elfogadása után – indultak meg, melynek következtében a teljesítési adatok jelentősen elmaradtak a tervezettől. Az Egyéb strukturális támogatások kategóriába tartozó INTERREG Közösségi Kezdeményezés Program a 2007-2013-as időszakban a kohéziós politika önálló célkitűzése lett Európai Területi Együttműködés (ETE) néven. A határmenti és transznacionális operatív programok túlnyomó többsége 2007 nyarán került benyújtásra az Európai Bizottsághoz, és többségüknek a jóváhagyása 2007 során megtörtént. Az IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Horvátország és Szerbia tekintetében) programok Európai Bizottság általi elfogadására 2008 márciusában került sor. A két körös pályázati kiírások időbeli elhúzódása miatt a kifizetések jelentősen elmaradtak a tervezettől. Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés kifizetési sebessége a programindítás óta felgyorsult. Az NVT esetében a 2008. évi eredeti kiadási előirányzatának (9351,3 M Ft) megfelelően alakult a teljesítés (9911,8 M Ft). Tekintve, hogy az uniós szabályok értelmében az NVT keret utolsó 5%-a csak a program teljes lezárása után kerül megtérítésre (várhatóan 2009 végén), a fenti összeg teljes egészében költségvetési forrásból került biztosításra. Az NVT kifizetései október 15-ével lezárultak. Az ÚMVP esetében a tervezettnél alacsonyabb felhasználás oka a 2007. évben induló programok elfogadásának késedelme, illetve az utófinanszírozás. A felhasználást befolyásolta, hogy a hitel- és pénzügyi válság következtében az agrárvállalkozók hitelhez jutása megnehezült, így a beruházási projektek megvalósítása lassult. A HOP előirányzatból 2008-ban teljesítés nem történt, mivel az Európai Bizottság C(2008) 4684 sz. határozatában csak 2008. szeptember 8-án hagyta jóvá az Európai Halászati Alapból származó közösségi támogatással összefüggő, Magyarországra vonatkozó operatív programot.

304


A Schengen Alap programjai alapvetően 2007 végével lezárultak, eredeti előirányzat nem került betervezésre. Egyes áthúzódó tételek teljesítésére a korábbi évek maradványaiból 591,1 M Ft került kifizetésre. Az Átmeneti Támogatás programjai vonatkozásában a 2006. évi keretből támogatott projektek utolsó szerződéseit 2008. december 15-éig kellett megkötni. Határidőre a keret 83,06%-át kötötték le. A 16,94%-os elmaradás oka, hogy az Oktatási Minisztérium „2006/018-176.03.02 Felsőoktatási intézményi kapacitásfejlesztés a Bolognai követelményekkel kapcsolatban” projektje nem valósult meg. Az egyéb Európai Uniós támogatások közül összegükben a legjelentősebbek az ún. TEN-T programok (közlekedési, energetikai és távközlési hálózatok fejlesztése) és a Norvég Alap támogatásai. Ezen programok eredeti tervezett kiadásai az összes egyéb uniós kiadásnak mintegy kétharmadát képviselték. Alapvetően tehát ezen programok megvalósításának elhúzódása magyarázza az egyéb Európai Uniós kiadások alacsonyabb teljesülését.

6.3.

Támogatások központi költségvetésen kívüli finanszírozása Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői és agrárpiaci támogatásokat az alábbi táblázat szemlélteti. KESZ által finanszírozott költségvetésen kívüli tételek

Közvetlen termelői támogatások (SAPS) 2006. évi jogalap után 2008-ban kifizetett támogatások Ebből EU által nem finanszírozott 2007. évi jogalap után 2008-ban kifizetett támogatások Ebből EU által nem finanszírozott 2008. évi jogalap után 2008-ben kifizetett támogatások 2008. évben megtérült követelések Agrárpiaci támogatások Exporttámogatások

Összes KESZ finanszírozás (M Ft) 156 173,0 137,7 -137,7 47 799,3 -1,5 108 379,0 -3,8 36 671,3 3608,8

Belpiaci támogatások

21 600,1

Egyéb agrárpiaci támogatások

11 462,4

Ebből elkülönített cukortámogatás

8037,1

Intervenciók

10 952,4

Intervencióhoz kapcsolódó raktározási szállítási költségtérítés

10 216,1

Intervencióhoz kapcsolódó finanszírozási költségtérítés Költségvetésen kívüli tételek összesen

736,3 203 796,7

305


A költségvetésen kívüli támogatások finanszírozása a KESZ-ről történik. A támogatások ezen körébe tartoznak a közvetlen termelői támogatások (Egységes Területalapú Támogatás) és az agrárpiaci támogatások. Az utóbbi kategóriába tartoznak az exporttámogatások, belpiaci támogatások, az egyéb agrárpiaci támogatások, az intervenciós felvásárlásokhoz kapcsolódó raktározási szállítási költségtérítés és a finanszírozási költségtérítés. Intervenciós értékesítés bevételei (értékesítés vételára), Intervenciós felvásárlás kiadásai (Intervenciós vételár) jogcímen kifizetett összeg adásvételi szerződés keretében felvásárolt mezőgazdasági termény ellenértékét képezi, azaz nem minősül a többi tételhez hasonlóan, ellenszolgáltatás nélküli közösségi támogatásnak. Az értékesítés vételára 45 410,1 M Ft, míg az intervenciós vételár 1283,4 M Ft volt.

A költségeket a Kifizető Ügynökség a KESZ-ről megelőlegezi, és azokat az EU utólag megtéríti az államháztartás számára. Az uniós előírások értelmében az adott évi jogalap alapján járó egységes területalapú támogatásokat tárgyév december 1-től a következő év június 30-ig lehet kifizetni. A támogatásokat a Magyar Állam a KESZ-ről megelőlegezi. A megelőlegezett támogatásokat az EU két hónappal később megtéríti.

A közvetlen termelői támogatások címén feltüntetett 156 173,0 M Ft tartalmazza a 2008. év során 2006. évi jogalap után kifizetett 137,7 M Ft-ot, a 2007. évi jogalap után kifizetett 47 799,3 M Ft-ot és a 2008. évi jogalap kifizetett 108 379,0 M Ft-ot. Az összeg tartalmazza levonandó tételként a már kifizetett, de az EU által keret túllépés miatt nem finanszírozott 139,2 M Ft-ot, valamint a 2008. évben megtérült 3,8 M Ft összegű követeléseket. Az EU által nem finanszírozott összegek forrása a központi költségvetés XII. fejezetének "Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások" előirányzata.

A 36 671,3 M Ft összeget kitevő agrárpiaci támogatások tartalmazzák az exporttámogatásokra kifizetett 3608,8 M Ft-ot, a belpiaci támogatások címén folyósított 21 600,1 M Ft-ot, és az egyéb agrárpiaci támogatásokra kifizetett 11 462,4 M Ft-ot.

6.3.1.

Intervenció hatása az államháztartás forráshelyzetére Az intervenciós felvásárlás esetében, a Kifizető Ügynökség a KESZ útján megelőlegezi és kifizeti a termelők számára a felvásárolt termék értékét. Ezt az összeget az Európai Unió a költségek vonatkozásában utólag megtéríti, míg az értékesített termékek ellenértéke a vevőtől térül meg a KESZ javára. Az intervenciós beavatkozás során a 2008. évben 1283,4 M Ft-ot fordított az MVH a felvásárlás megelőlegezésére. Ezzel szemben a gabona, cukor és alkohol értékesítéséből, befolyt összeg 45 410,1 M Ft. Az egyenleg ennek megfelelően 44 126,7 M Ft. Ezek szerint – hasonlóan az elmúlt esztendőhöz – a 2008. évben sikerült értékesíteni a korábbi években intervencióra felvásárolt termékeket. 2007. évben az egyenleg +184 846,9 M Ft, míg 2006. évben -61 966,3 M Ft volt.

306


6.4.

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői támogatáshoz nyújtott nemzeti kiegészítés alakulása Az Európai Unió által közvetlenül térített Egységes Területalapú Támogatásokra (SAPS) a KESZ-ről történő finanszírozás keretében 2008-ban 156 173,0 M Ft kifizetés történt (jelentés 6.3. pontja), melyet a tisztán hazai forrásból finanszírozott kiegészítő nemzeti támogatás (top-up) 74 191,2 M Ft-tal egészített ki. A 74 191,2 M Ft összeg része a XII. fejezet 10. cím (fejezeti kezelésű előirányzatok) 5. alcím (nemzeti támogatások) 8. jogcímcsoport (folyó kiadások és jövedelemtámogatások) kiadásainak.

307

B) AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK

MUNKAERŐPIACI ALAP

MUNKAERŐPIACI ALAP A Munkaerőpiaci Alapot (MPA) az Országgyűlés a korábbi 5 Alap – a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási, a Szakképzési, a Rehabilitációs, valamint a Bérgarancia Alap – összevonásával 1996. január 1-jei hatálylyal hozta létre. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szabályozza a foglalkoztatással összefüggő állami feladatokat, a támogatások és ellátások körét, azok juttatásának feltételrendszerét, valamint a kifizetésekre fedezetet biztosító bevételeket és kiadásokat. Az Flt. 39. § (2) bekezdése értelmében az MPA létrehozásának célja a munkaerő alkalmazkodásának, az álláskeresők munkához jutásának támogatása, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése, a képzési rendszer fejlesztésének támogatása. Az Alap létrehozásának további céljai között szerepel a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése, hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához, az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása is, valamint hozzájárulás az állami foglalkoztatási szerv működési és fejlesztési kiadásainak és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) működési és fejlesztési kiadásainak a finanszírozásához. Az Flt. végrehajtását segítő részletszabályokat kormányrendeletek és miniszteri rendeletek határozták meg. A szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 5. §-a értelmében a szociális és munkaügyi miniszter a jogszabályok keretei között rendelkezik az MPA felett. Döntési jogkörrel a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) és a szociális és munkaügyi, valamint az oktatási miniszter rendelkezik (egyes kérdésekben egyedül, vagy megosztott jogkörrel). Az Flt. alapján igényelhető foglalkoztatási támogatásokat az álláskeresőknek folyósítható juttatásokkal kapcsolatos feladatokat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) országosan kiépített szervezete útján látja el. A Kormány állami foglalkoztatási szervként, és ezzel együtt az ÁFSZ részeként a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt (FSZH), valamint a regionális munkaügyi központokat jelölte ki (291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet). Az FSZH meghatározza a munkaügyi központok szolgáltató tevékenységének szakmai követelményeit, hatósági jogkört gyakorol, adatgyűjtési, elemzési tevékenységet folytat, ellát egyes munkaerőpiaci programokkal kapcsolatos feladatokat, nemzetközi feladatai között ellátja az EURES magyarországi rendszere működtetésének és fejlesztésének feladatait. A 7 regionális munkaügyi központ és ezek több mint 170 kirendeltsége területi, helyi szinten látják el többek között az MPA működtetésével, a támogatások és ellátások nyújtásával, ezek felhasználásának ellenőrzésével, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat.

311

MUNKAERŐPIACI ALAP

Az MPA beszámolója a 8 „területi MPA” adatszolgáltatásán alapul. A területi MPA gyakorlatilag az MPA leadott kereteivel rendelkező regionális munkaügyi központ szervezeti egysége. A területi MPA külön lebonyolítási számlával, számlarenddel, szabályzatokkal rendelkező elkülönült szervezeti egység, amely jogilag azonban nem önálló. A területi MPA (gazdálkodási) egységek sajátos jogosultsággal rendelkeznek, az MPA előirányzatai felett nem rendelkeznek, csak átengedett keretekkel gazdálkodnak. Adatszolgáltatást (területi beszámoló) készítenek, amelyekből az Alapkezelési Főosztály az általa kezelt főkönyvi adatokkal (Központi MPA) kiegészítve, az MPA beszámolóját összeállítja.

Az MPA-t kezelő SZMM Alapkezelési Főosztálya feladatkörébe tartozó pénzügyi számviteli feladatok szabályozottak. Pénzügyi és számviteli szabályozási, irányítási tevékenység, elemi és kincstári költségvetés készítés, előirányzat– felhasználási tervkészítés, beszámoló készítés, mérlegjelentés, előirányzat nyilvántartás, zárolás, átcsoportosítás, módosítás végrehajtása. Az Alapkezelési Főosztály az MPA beszámolóját a PM zárszámadási köriratában foglaltaknak megfelelően készítette el. Az MPA beszámolójának (Országos MPA) alapja a területi MPA-k adatszolgáltatása az „E”jelű nyomtatvány garnitúra összeállításához. Nyolc területi számviteli egység adatállományából az MPA08 elnevezésű programmal állítják elő az Országos MPA beszámolójának alapját képező „főkönyvi kivonatot”.

A számviteli politika rögzíti, hogy a bruttó elszámolás elve nem érvényesül az Országos MPA beszámolójára nézve. A területi MPA-k adatállományából technikai művelettel (az MPA08 segédprogram használatával), az összesített adatok mögött meghúzódó gazdasági eseményeket egyként szimulálva készült el az Országos MPA főkönyvi kivonata. A beszámoló az Országos MPA-ra vonatkozó számviteli politika alapján készült el. Az MPA előzetes beszámolója a jogszabályban előírt határidőre elkészült, a kincstári költségvetéssel való egyeztetés megtörtént. A kincstári és az MPA beszámolója közötti eltérés csak kerekítésből adódott. Az APEH az Ámr. 113/A. §-ában foglaltaknak megfelelően 2009. május 12-én megküldte az MPA-t megillető bevételekre (a munkaerő-piaci adónemek) vonatkozó, a 2008. éves szintű adatokat tartalmazó mérlegjelentéshez összeállított adatszolgáltatást. A kimutatás tartalmazta az Áht. 14. § (1)-(4) bekezdése szerinti követelés elengedésre vonatkozó adatokat is. Az MPA-t megillető hátralék bruttó összege 2008. december 31-én 24 967,0 M Ft volt, az értékvesztés összege 14 338,7 M Ft-ot tett ki (57,43%). A túlfizetés bruttó állománya a mérleg fordulónapon 14 065,6 M Ft volt. Az MPA a mérlegében – a jogszabályoknak megfelelően – szerepeltette az APEH által kimutatott túlfizetés- és hátralékállományát. Az Áht. 57. §. (3) bekezdése értelmében az MPA beszámolóját és mérlegét könyvvizsgáló hitelesíti. A könyvvizsgáló az MPA beszámolóját minősítés nélküli hitelesítő záradékkal látta el. „Az éves költségvetési beszámoló a

312

MUNKAERŐPIACI ALAP

Munkaerőpiaci Alap vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.” A Kvtv. az MPA eredeti bevételi és kiadási főösszegét 394 064,0 M Ft-ban írta elő „0” egyenleg mellett. Az MPA bevételi főösszegének teljesítése 391 015,7 M Ft, költségvetési kiadásának összege 384 483,7 M Ft. 2008. évi pénzforgalmi egyenlege 6532,0 M Ft-ra teljesült. A Flt. 39/D. §-ának értelmében az MPA rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (azaz 26 990,7 M Ft-nál) (a továbbiakban: likviditási tartalék). A finanszírozási maradvány 2008. december 31-én 68 606,3 M Ft-ot tett ki (a likviditási tartalék fölötti rész 42 615,6 M Ft). A Kvtv. 68. § (3) bekezdése értelmében az MPA egyenlege a túlléphető előirányzatok túlteljesülése esetén eltérhet a megállapítottól (nulla egyenleg), tehát az MPA pénzforgalmi egyenlege a túllépés mértékéig negatív is lehet. Összességében a túlléphető előirányzatok teljesülési adatai a 2008. év végére megtakarítást eredményeztek, tehát a fenti lehetőség alkalmazására nem volt szükség. A Kincstárnak benyújtandó negyedéves finanszírozási tervek adatai a teljesítéshez képest jelentős eltérést nem mutattak, az Alapkezelési Főosztály az MPA kiadásait és bevételeit, likviditási pozícióit kezelte. Az előző évi maradványok, a likviditási tartalék, valamint a tárgyévi pénzforgalmi egyenleg, a Kincstári Egységes Számla (KESZ) igénybevételét nem tette szükségessé. Az MPA bevételeinek 96,7%-át az APEH szedi be. Az állami adóhatóság 2002. június 1-jétől megállapodás alapján a Kincstár naponta átvezeti az APEH számlák MPA-t megillető bevételeinek napi egyenlegét. A gyakorlati képzést végzők szakképzési hozzájárulásának bevallását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) kezeli. A szakképzési hozzájárulás ilyen jogcímen beszedett összege 2008-ban 3164,0 M Ft-ot tett ki. A bevételek alakulásáról az APEH adatot szolgáltat az MPA részére. A munkaadói, munkavállaló és vállalkozói járulékból származó bevétel 2008-ban a 2007. évihez viszonyítva 5%-kal nőtt, a tervezett, 5,4%-hoz képest minimálisan, 0,4 százalékponttal maradt el. A szakképzési egyéb bevétel összege 1460,5 M Ft volt, ami az eredeti előirányzat majdnem hétszerese. A szakképzési egyéb bevétel jellegéből fakadóan nehezen tervezhető. A területi és a központi egyéb bevételek együttes összege 6819,4 M Ft-ot tett ki az előző évit 658,9 M Ft-tal haladta meg. A rehabilitációs hozzájárulás 2008. évi előirányzatának tervezésénél az Alapkezelő, a vonatkozó jogszabálynak megfelelően, figyelembe vette a befizetési kötelezettség alapját jelentő, tervévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó átlagkereset alakulását (158 315 Ft/hó/fő). Ez volt az első negyedéves befizetés alapja, a hátralévő három negyedévre számított befizetési alap 164 400 Ft/hó/fő. Ezt alapul véve az eredeti előirányzat 14 278 M Ft volt, amelyet a teljesítés 400 M Ft-tal haladott meg (14 684 M Ft).

313

MUNKAERŐPIACI ALAP

Jelentős a különbség a 2008. évtől megjelenő új címen:”TÁMOP intézkedések bevétele”, az eredeti előirányzathoz képest az elmaradás 10 866,6 M Ft volt. A bevételek elmaradását az előfinanszírozás tervezett összegének TÁMOP 1.1 címen 7074,6 M Ft-tal, a TÁMOP 1.2 program esetében 2961,0 M Ft-tal történő elmaradása indokolta, így a tervezett mértékben a visszatérítésből bevétel nem származott.

Az Flt. 2007. január 1-jétől hatályos 43/C. §-ának értelmében a TÁMOP 1.1. és 1.2. programoknál az MPA a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. A TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások kifizetései az eredeti előirányzat 60%-át tették ki. A TÁMOP 1.2 foglalkozatást ösztönző normatív támogatások (START PLUSSZ, START EXTRA) alprogram kifizetése februárban kezdődött, és az APEH adatszolgáltatásának függvényében történt. A 2008. december 31–én fennálló hátralék és túlfizetés állományát az Alapkezelő az MPA mérlegében kimutatta. Az éven túli kötelezettségvállalás 2008-ban a jogszabályokban foglaltaknak megfelelt. Az MPA közgazdasági osztályozás szerinti 2008. évi folyó kiadásainak összege 363 670,0 M Ft-ot tett ki, melyből az államháztartáson kívülre, működési célra véglegesen átadott pénzeszköz nagysága 64 223,7 M Ft, az államháztartási körön belül kifizetett működési célú, támogatásértékű kiadás összege 76 693,5 M Ft volt. A folyó kiadások mintegy 20%-át az álláskeresési támogatás, és vállalkozói járadék; 7,5%-át ezen támogatások, valamint a keresetpótló juttatás után kifizetett munkaadókat terhelő járulékok tették ki. Az MPA Foglalkoztatási Alaprészénél a források felosztása és felhasználása a jogszabálynak megfelelően történt. A központi keret meghatározó részét – 62%-át – az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) szakmai programjainak támogatására használták fel. A vizsgált programok előkészítésének folyamata, támogatási szerződése, a támogatási összeg utalása a jogszabályoknak megfelelően történt. A vizsgálatnak, a foglalkoztatottság megőrzésére vonatkozó pályázattal kapcsolatos észrevétele, hogy az nem tartalmaz prioritásokat, ezáltal nem segíti elő a támogatandó, stratégiai fontosságú gazdasági ágak fennmaradását, a magyar gazdaság válságból való kilábalását. Az Alapkezelő véleménye szerint „a pályázat kiírásakor nem volt előre látható, a válság hatásai mely országrészeket, és a gazdaságot szektorálisan milyen mélységben érintik. Alapvető elvárás és feltétel volt, hogy minden olyan vállalkozás, amelynél a pénzügyi-gazdasági válság következtében foglalkoztatási, likviditási nehézségek jelentkeztek, az elbocsátást elkerülendő, pályázhatott és kaphatott támogatást.”. A közalapítvány szakmai-pénzügyi beszámolója alapján az ellenőrzés megállapította, hogy a 2008. évi programok megvalósítása lassan halad. A szerződések végrehajtásának ütemezése is hozzájárult ahhoz, hogy a közalapítvány értékpapír állománya a 2008. évben csaknem megkétszereződött. A közalapítvány évek óta folyamatosan túlfinanszírozott, a központi költségvetés által fi314

MUNKAERŐPIACI ALAP

nanszírozott kamatbevétele 2008-ban 557,8 M Ft volt. A kamat – a szerződésben rögzített módon, az alapító engedélyével – kizárólag szakmai programok finanszírozására szolgálhat. Az alaprész decentralizált kereténél részletesen a képzési és a közhasznú foglalkoztatási célú támogatásokat vizsgáltuk egy regionális munkaügyi központnál. Megállapítottuk, hogy a források felosztása és felhasználása – e két aktív eszköz tekintetében – a jóváhagyott eljárásrendnek megfelelően történt. Az MPA Képzési Alaprésze 2008. évi forrásainak felosztása a jogszabályok figyelembe vételével történt. A decentralizált módon, pályáztatásra rendelkezésre álló keretet a 2008. évben első ízben emelték meg az alaprész többletbevételeinek terhére. A 2008. január 1-jétől életbe lépő jogszabályváltozásnak (Szht.) megfelelően bővült a regionális fejlesztési és képzési bizottságok pályáztatásban betöltött szerepe: e bizottságok döntöttek többek között a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról. Az általuk meghatározott prioritások, döntések foglalkoztatási hatása középtávon értékelhető. A decentralizált keret terhére megvalósuló pályáztatást az NSZFI bonyolítja le, a források felhasználása a jogszabályoknak megfelelően történt, a pályáztatás folyamatát jól áttekinthető nyilvántartási rendszer segíti. Az alaprész forrásaiból a 2008. évben is nagyobb összeg (11 717,4 M Ft) került közvetlenül miniszteri döntési hatáskörbe (egyedi szerződésekre), mint a decentralizált módon és pályázatos formában felhasznált források nagyságrendje együttesen (8226,6 M Ft). A Kvtv. az MPA Rehabilitációs Alaprészéből rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatások címen a 2008. évi eredeti kiadási előirányzatot 5900,0 M Ft-ban határozta meg. A rehabilitációs alaprész központi keretét a Munkaerőpiaci Alap Irányító testülete (MAT) 3000,0 M Ft összegben hagyta jóvá. A szociális és munkaügyi miniszter utasításában rendelkezett a rehabilitációs alaprész 2008. évi központi keretének felosztásáról. Az alaprész központi keretét innovációra, humán-erőforrás- és szolgáltatásfejlesztésre, társadalmi szemlélet megváltoztatására, a decentralizált keretét munkahelyteremtésre használták fel. A rehabilitációs kiadások 90,3%-ban teljesültek. Az álláskeresési támogatások 2008. évi eredeti kiadási előirányzata 103 082,0 M Ft volt a teljesítés 97 227,0 M Ft-ot tett ki. A teljesítés 2007-hez viszonyítva 9,7%-os növekedést, a 2008. évi eredeti előirányzathoz képest 6,4%os elmaradást jelent. Az elmaradás egyik oka, a felültervezés volt. A növekedés 2008-ban a járadékosoknál a tervezett 8%-hoz képest csak 6,5%, az álláskeresési segélynél 4,9% volt. A másik ok, az álláskeresési ellátások közötti eltolódás az alacsonyabb összegű segélyek irányába. A kiadások emelkedését nem eredményezte a pénzügyi válság sem, mivel annak munkaerőpiacra gyakorolt hatása időben eltolódott. Az MPA működési alaprésze terhére megvalósuló költségvetési kiadások 2008. évi összege 29 664,5 M Ft volt, mely az MPA kiadási főösszegének 7,7%-a. Ebben az évben ezen a területen előrelépés történt, az Alapkezelési Főosztály 315

MUNKAERŐPIACI ALAP

programonként összesítve levezette az SZMM fejezetben megjelenő bevételek és az MPA-nál megjelenő kiadások eltéréseit. Azonban továbbra sem kerül kimutatásra az az összeg, amit az ÁFSZ és az SZMM részére más alaprész terhére, kizárólag működési célú támogatásként finanszíroz az Alap. Nem határozták meg, hogy az ÁFSZ és az SZMM alapfeladatainak ellátásába mely eszközök és milyen mértékig tartoznak. Ennek hiánya azt eredményezte, hogy az MPA-ból finanszírozott közreműködő szervezetek további alaprészek terhére is kaptak működésre fordítható összegeket. Az SZMM észrevételében jelezte, hogy „A működési célú támogatások elkülönítésére, a transzparencia biztosítására a minisztérium folyamatosan hoz intézkedéseket, de azokat a sajátos kérdéseket, miszerint a programok is tartalmaznak a megvalósításukhoz kapcsolódó működési költségeket, nem lehet egyértelműen megoldani. Mindig lesznek olyan programok, amelyekre fordítható kiadások egy része működési költségeket is tartalmaz, amelyek többletfeladatok végrehajtására szolgálnak, és ezek nem annak a függvényei, hogy az ÁFSZ és az SZMM alapfeladatainak az ellátásába mely eszközök és milyen mértékig tartoznak. Ezek a költségek nem tekinthetők a működési költségeknek bújtatott módon – nem csak alaprészek, hanem más előirányzatok terhére – történő megemelésének. Erre legjellemzőbb példa, az MPA-ból előfinanszírozott TÁMOP programok keretében működésre átadott pénzeszköz, amelynek összege 2008-ban 2,3 Mrd Ft volt.”

Az MPA, a 2008. évben a Kvtv. alapján, különféle jogcímeken összesen 119 309,5 M Ft befizetést teljesített a központi költségvetésbe. Az MPA „Egyéb költségvetési befizetés”összevont alcíme a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggésben az önkormányzatoknál felmerülő kiadás megtérítését tartalmazta: közcélú munkavégzés, aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezése, igazgatási feladatok ellátása. A központi költségvetési befizetés másik célja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése. Összességében a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához közvetve az MPA költségvetési befizetéséből átadott költségvetési támogatás felhasználása a 2008. év folyamán az ellenőrzés számításai szerint 45 253,7 M Ft volt. Az MPA ilyen célra 53 000,0 M Ft-ot adott át. Az MPA 2008. évi kiadásainak 31%-át teszi ki a központi költségvetési befizetési kötelezettség, mellyel – az ÁSZ kezdeményezésére – a 2004. évben volt utoljára elszámolás az MPA felé. A járulékfizetők befizetéseinek 36,8%-a 2008ban az MPA hatókörén kívül, a központi költségvetés keretei között került felhasználásra. A jogszabályok 2004 óta nem rendezik egyértelműen az MPA-ból finanszírozott állami feladatok finanszírozásának arányát. A 2004. évi költségvetési törvény szabályozta ezt az önkormányzati célokra való befizetés tekintetében utoljára. Az Alapkezelő által végrehajtott, az MPA pénzeszközeit érintő átcsoportosítások, előirányzat módosítások a 2008. évben a jogszabálynak megfelelően dokumentáltan történtek, MAT határozaton, illetve miniszteri döntésen alapultak. Az MPA ellenőrzési rendszere összetett és többszintű. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) hatálya kiterjed az elkülönített állami pénzalapokra és azok kezelőire is. A Ber.-nek megfelelő független belső ellenőrzés működtetése az SZMM feladata. Az SZMM Ellenőrzési Osztálya az MPA felhasználását, működtetését célzó ellenőrzést 316

MUNKAERŐPIACI ALAP

2008-ban nem végzett. Az MPA Alapkezelési Főosztálya pénzügyi és számviteli ellenőrzést végez. A SZMM jogelődje, az Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a gazdasági főigazgatója 2004-ben megállapodást kötött, az akkori Foglalkoztatási Hivatallal (FH), mint középirányító szervvel, a munkaügyi központok és a regionális képző központok szakmai és pénzügyi ellenőrzésére. A Foglalkoztatási Hivatal jogutódja az FSZH, melynek keretein belül az Ellenőrzési Iroda végezte a regionális munkaügyi központok ellenőrzését az FMM-mel kötött „Együttműködési megállapodás” alapján, az FMM által átruházott felügyeleti hatáskörben. Az ellenőrzésekről szóló beszámolót is a Minisztériumnak küldte meg. Az FMM és az FH névváltozását követően a SZMM-mel az együttműködési megállapodás nem került megújításra, de azt mindkét szervezet folyamatosnak tekintette, mert a név és esetleges feladatváltozásnak az MPA-hoz nem volt köze. Az FSZH Ellenőrzési Irodája végezte 2008-ban az összes regionális munkaügyi központ megbízhatósági ellenőrzését. Az állami foglalkoztatási szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23) Korm. rendelet (2) bekezdése értelmében a regionális munkaügyi központoknak a foglalkozási rehabilitációval, a munkaerőpiaci programokkal, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai tekintetében az FSZH főigazgatója gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. tv. 2. § (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket. A jogszabály 2007. január 1-jétől azonban nem teszi lehetővé a hatékonysági és pénzügyi ellenőrzési hatáskör leadását, így az ellenőrzéseket az SZMM Ellenőrzési Osztályának kellett volna ellátnia. A Kormány a jogszabály (Flt.) előírásának megfelelően, 2008. év novemberére elkészítette három éves, az Európai Unió lisszaboni stratégiájához illeszkedő „Nemzeti Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért 2008-2010.” című programját. Az Akcióprogram az EU „integrált iránymutatás”-ai által meghatározott stratégiai célrendszernek megfelelően készült. Az elsődleges prioritás továbbra is az államháztartási hiány konvergencia programban meghatározott követelmény rendszere, a növekedést és a foglalkoztatás bővítését szolgáló prioritás ehhez képest alárendelt szerepet játszik.

317

SZÜLŐFÖLD ALAP

SZÜLŐFÖLD ALAP Az Országgyűlés 2005-ben fogadta el a Szülőföld Alap (SZA, Alap) létrehozásáról szóló 2005. évi II. törvényt (Szatv.), a határon túli magyar szervezetek egyetértésével. Az Alap célja a határon túl élő magyarság szülőföldjén való boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, az anyanyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolása érdekében támogatások nyújtása. Valamennyi közösség esetében támogatási célként fogalmazódott meg a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás, valamint az írott és elektronikus média, és a kulturális intézményrendszer támogatása. További célként jelent meg az önkormányzati programok, illetve a szórványban élő magyarság programjainak, illetve a környezet- és természetvédelmi programok támogatása. Az Alap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (Miniszter) felügyeletével működik. Az Alapot a Miniszter által 2007. január 1-jén alapított és a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár irányítása alatt működő Szülőföld Alap Iroda (Iroda) kezeli. Az Alapból pályázat útján igényelhetnek támogatást külhoni magánszemélyek, szervezetek, oktatási intézmények, kutatóintézetek, civil szervezetek és magyar lakta települések önkormányzatai. Az Alap tevékenységét a Regionális Egyeztető Fórum (REF) elvi iránymutatása és ajánlásai alapján végzi. Az REF döntött a 2008. évi támogatási célokról és prioritásokról, a pályázati támogatások arányáról, illetve a támogatások régiók és szakmai kollégiumok közötti elosztásának arányáról. Az Alap szakértői, tanácsadó szervezete a miniszterelnök felkérése alapján létrejött Társadalmi Tanácsadó Testület (TTT), melynek célja a szakmai kollégiumok valamint a REF munkájának támogatása a támogatási rendszer hatékonyabb működésének, és megalapozottabb döntéshozatalának elősegítése. A szakmai döntéshozó testületek, a kollégiumok az Alap támogatási célok alapján megszervezett szakmai döntéshozó testületei. A szakmai kollégiumok a REF prioritásait figyelembe véve fogalmazták meg a konkrét pályázati kiírásokat. Az Alap beszámolóját az Iroda az Áhsz., valamint a PM tájékoztató előírásait figyelembe vételével készítette el. A kincstári beszámoló és az Alap beszámolója között az egyezőség fenn állt, számszaki eltérés nem volt. Az Alap részére a Kvtv. a 2008. évre 1000,1 M Ft kiadási, 0,1 M Ft bevételi előirányzatot és 1000,0 M Ft költségvetési támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 3181,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 1930,3 M Ft-ra módosult, a

318

SZÜLŐFÖLD ALAP

támogatási előirányzat nem változott. A pénzforgalom nélküli bevételek módosított előirányzata 251,2 M Ft volt. A teljesítés a kiadásoknál 2486,7 M Ft, bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevételek nélkül) 1933,5 M Ft, a támogatásoknál 1000,0 M Ft volt. Az Alap 2008. évi mérlegében az eszközök és források főösszege 2362,1 M Ft megegyezett, az előző évhez képest 46,2%-kal (745,9 M Ft-tal) növekedett. A mérleg tételek értéke analitikus nyilvántartással és leltárral alátámasztott. Az Alap 2008. évi beszámolóját könyvvizsgáló auditálta. A könyvvizsgálat szerint: „az Alap 2008. évre vonatkozó éves költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban, a számviteli törvényben, a Áhsz.-ben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves költségvetési beszámoló az Alap vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.” Az SZA bevételi előirányzatát a Kvtv. 1000,1 M Ft-ban rögzítette. A költségvetési támogatásból 927,7 M Ft adomány-kiegészítés, 72,3 M Ft pedig a személyi jövedelemadó 1%-a volt. Önkéntes adományokra 0,1 M Ft-ot hagytak jóvá, azonban az Alap számlájára ilyen befizetés nem érkezett. Az Alap előirányzatát évközben módosították. Az előirányzat-módosítást az Alap és a MeH között létrejött megállapodás, a magyar-magyar kapcsolattartási támogatásra biztosított 720,0 M Ft bevétel előirányzat átadás indokolta. Az Országgyűlés döntése alapján a szerbiai és az ukrajnai magyar közösség tagjainak 2008. január 1-jétől az anyaországgal való kapcsolatok erősítése céljából új támogatási formaként bevezetésre került a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás. A támogatás célja a vajdasági és kárpátaljai magyarok identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése a magyarországi kapcsolattartás erősítése útján. A Kvtv. 1. számú melléklete X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 4. alcím Határon túli magyarok programjainak támogatása, 4. jogcím csoport a magyar-magyar kapcsolattartás erősítése előirányzat terhére 720,0 M Ft került jóváhagyásra, amelyet a MeH az Alap részére 2009. január 19-én megállapodás alapján átadott.

További 450,0 M Ft mértékű előirányzat-módosítás az egyéb bevételek jogcímet növelte. Az Alap előirányzata növekedett a szociális és munkaügyi miniszter és a Miniszter által megkötött megállapodásban szereplő 760,2 M Ft pénzeszköz átadás összegével is, amelyet a Munkaerőpiaci Alapból csoportosítottak át. Az MPA-tól és a MeH-től átvett költségvetési támogatások eredményeként az Alap költségvetési bevételi főösszege 2930,3 M Ft-ra módosult. A teljesítések összege 2933,5 M Ft volt, így a 3181,5 M Ft módosított előirányzathoz képest 248,0 M Ft bevételi lemaradás keletkezett, amelyből 251,2 M Ft az előző évi előirányzat maradvány miatti lemaradás és az egyéb bevételek jogcímen keletkezett 3,2 M Ft bevételi többlet különbsége. A bevételek túllépését az egyéb bevételeknél jelentkező 2,7 M Ft, támogatottak által fel nem használt átadott pénzeszközökből származó visszautalások, valamint az Alap kezelője által 0,5 M Ft pénzeszköz átadása eredményezték.

319

SZÜLŐFÖLD ALAP

Az SZA kiadási előirányzatát a Kvtv. 1000,1 M Ft-tal hagyta jóvá, amelyből a jogcím szerint az Alapból nyújtott támogatások előirányzata 900,1 M Ft, az Alapkezelő működési költségei 100,0 M Ft. Az évközi előirányzat módosítások eredményeként az Alapból nyújtott egyéb támogatások előirányzata 2956,7 M Ft-ra, az Iroda működési előirányzata 221,0 M Ft-ra növekedett, az eredetileg nem tervezett egyéb kiadások módosított előirányzata 3,8 M Ft volt. Az Alap 3181,5 M Ft módosított kiadási előirányzatának teljesítése 2486,7 M Ft. A kiadási előirányzatból az egyéb támogatás 2264,0 M Ft-tal teljesült, mivel a megállapodások alapján átvett összegekről a döntéseket az év végén (december elején) hozták meg, a támogatási szerződéseket csak 2009. évben kötötték meg. Az első fordulóban jóváhagyott támogatások esetében a támogatottak elszámolásának hiánya miatt 3,4 M Ft nem került kiutalásra. Az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének 10%-a használható fel működési és pályázatkezelési költségekre. A keret magában foglalja az Alap elvi irányító és döntéshozó testületeivel kapcsolatos költségeket és az Iroda működési kiadásainak fedezetét is. Az Alapot kezelő Iroda működésére 221,0 M Ftot adtak át, ez összesen 7,5%-ot tett ki, és alatta maradt a meghatározott korlátnak. Az egyéb kiadások módosított előirányzatának teljesülése 1,7 M Ft volt. A felhasználható előirányzat-maradvány 1679,2 M Ft, amelyből a 2007. évi maradvány 1232,4 M Ft, a 2008. évi maradvány 446,8 M Ft volt. A felhasználható előirányzat-maradványból 1615,8 M Ft kötelezettségvállalással terhelt maradvány volt, a szabad előirányzat-maradvány összege (63,4 M Ft) az Illyés Közalapítvány megszűnéséig ki nem utalt támogatásokból adódott. Az előirányzat-módosításokról analitikus nyilvántartást vezettek, melynek adatai a beszámolóban szerepeltetett adatokkal megegyeztek. Az előirányzatmódosítások szabályszerűek, megfelelő dokumentumokkal alátámasztottak voltak. Az Alap működése szabályozott, a beszámolási és könyvvezetési tevékenységhez előírt belső szabályzatokkal rendelkezett, amelyek döntően megfeleltek a jogszabályok által támasztott követelményeknek. Az Alap elvi irányító szerve a REF elnöke a miniszterelnök, tagjait a miniszterelnök kéri fel a központi államigazgatási szervek állami vezetői és vezetői megbízatású köztisztviselői, illetve az Alapról szóló törvényben meghatározottak szerint a szomszédos államokban élő magyar közösségeket képviselő szervezetek választott vezetői. A szakmai döntéshozó kollégiumok személyi összetétele megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A kollégiumok működésének részletes szabályait a Miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg. Az Alap felügyeletét ellátó miniszter a 2007. év helyett 2008. november 1-jével hagyta jóvá a kollégiumok ügyrendjének módosítását, amely a kollégiumi tagok helyzetéhez hasonlóan szabályozta az állandó meghívottak státuszát is. A kollégiumok tagjait a központi államigazgatási szerveknek az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához

320

SZÜLŐFÖLD ALAP

szükséges ismeretekkel rendelkező köztisztviselői közül az Alap felügyeletét ellátó Miniszter nevezte ki. A kollégiumok egyes tagjaira a REF-ben képviselettel rendelkező szomszédos országokban a magyar közösségek által létrehozott szervezetek tehettek javaslatot. Azok a külhoni magyar szervezetek, amelyek az adott kollégiumban nincsenek jelen szavazati joggal, állandó tanácskozási jogú meghívottal képviseltették magukat. Ennek eredményeképpen valamennyi szomszédos országbeli magyar közösség legitim szervezete – szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett – részt vett a kollégiumok munkájában.

A kollégiumok tagjait és elnökét tevékenységükért díjazás nem illeti meg, de jogosultak az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő, igazolt utazási és szállásköltségeik megtérítésére. A költségtérítés elszámolásának rendjét a miniszter 2007. évben nem szabályozta, az elszámolás rendjéről a szabályzatot 2008. év októberében adták ki. A szabályzat kiadását megelőzően a szállás és a tömegközlekedéssel történő utazás költségeit számla alapján, gépkocsival történő utazáskor az érvényben lévő APEH normák szerint számolták el. A kollégiumok az Alapból nyújtott támogatások 100%-áról nyilvános pályázat keretében döntöttek. A pályáztatás lebonyolítása, a pénzeszközök felhasználása során a kollégiumok egységes pályázati és elszámolási szabályzat alapján jártak el. Az Alap elektronikus pályázati rendszert alkalmazott, a pályázatokat elektronikus úton is be lehetett nyújtani. A jogszabályban a pályázathoz előírt mellékleteket a szerződéskötést megelőzően kérték be. A pályázati felhívások nem tartalmazták az alapról szóló törvényben meghatározott elemeket teljes körűen. A pályázati kiírásokban megjelennek az érvénytelenség esetei, de a pályázat elbírálásának szempontjait nem szerepeltetik. A pályázati felhívás nem tartalmazza továbbá a pályázat elbírásához szükséges adatokat, dokumentumokat, a támogatási szerződés megszegésének szankcióit. A pályázati kiírások az Alap honlapján is elérhetőek. Az Irodához beérkezett pályázatok formai ellenőrzését az Iroda területi referensei végezték. A kollégiumi ülésekre előkészített, a javaslatokat tartalmazó előterjesztést a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár jogszabályi kötelezettsége ellenére nem ellenjegyezte. A kollégiumoknak beterjesztett pályázatok száma 2966 db, az igényelt támogatás összege 6398,0 M Ft volt. A jóváhagyott pályázatok száma 1496 db, a jóváhagyott pályázatok igényelt támogatásának összege 3926,6 M Ft, a jóváhagyott támogatás összege 1989,0 M Ft volt, amely az igényelt támogatási összeg 50,6%-a. A kollégiumok, kedvezményezettjeik részére többnyire az igényeltnél kisebb mértékű támogatást ítéltek meg. A pályázó által a támogatás öszszegére átdolgozott költségterv alapján a szerződésben került meghatározásra a 321

SZÜLŐFÖLD ALAP

támogatás összegének működési és felhalmozási célú megbontása. A 2008. évtől a szerződéskötés új elemeként jelentkezett az Iroda részére kiállított, a támogatott magyarországi pénzintézete által ellenjegyzett azonnali beszedési megbízás. Az ellenőrzött tételek esetében a szerződéskötés, valamint a pénzügyi teljesítés során a kötelezettségvállalásra, érvényesítésre, ellenjegyzésre, utalványozásra a teljesítés igazolására vonatkozó előírásokat, jogköröket betartották. A folyósítások kivétel nélkül bankszámlára történtek. A pályázatok elszámolásainak pénzügyi és tartalmi ellenőrzését a területi referensek végezték. A teljes pályázati, valamint az elszámolási folyamat az illetékes referens által kiállított és Iroda vezetői által aláírt teljesítés igazolás kiadásával zárult le. Az Alap ellenőrzési feladatai ellátásáért, ennek keretében pénzügyi és teljesítmény ellenőrzések lebonyolításáért az Alapkezelő (Iroda) felelős. Az Iroda belső ellenőrzését szerződés alapján egy külső vállalkozás végezte, azonban tevékenységi köre nem terjedt ki az Alap ellenőrzésére. A pályázati elszámolások szakmai és pénzügyi áttekintését, a helyszíni ellenőrzések lefolytatását az Iroda referensei látták el. A jogszabályban és az Alapító okiratban meghatározott pénzügyi és teljesítmény ellenőrzéseket nem végeztek. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény előírja, hogy a központi nyilvántartást kell vezetni a Magyar Köztársaság központi költségvetéséből, vagy annak valamilyen alrendszeréből eredő, és a határon túli magyaroknak juttatott támogatásokról. A Központi Támogatás-nyilvántartó Rendszer (KTNYR) információt nyújt a pályázati kiírásokról, a benyújtott pályázatok teljes köréről, valamint az elbírálásukkal kapcsolatos döntésekről. A szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet szerint a KTNYR működtetésének célja a támogatási rendszer működése koordinálásának megalapozása, a halmozott támogatási igények azonosítása és annak megakadályozása, a támogatásról döntő szervezetek szakmai együttműködésének és a támogatások hatásvizsgálatának elősegítése, a támogatásokat a szerződésekben foglaltaktól eltérő felhasználók regisztrálása.

A KTNYR a támogatók adatszolgáltatásának hiányosságai miatt nem tartalmazza az összes támogatást, annak ellenére, hogy a szakállamtitkár levélben felhívta az adatszolgáltatók figyelmét az adatok teljes körű beküldésére. Az Alap beszámolási rendszere keretében a miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, tájékoztatja a Kormányt, a Kormány beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint a törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót honlapon nyilvánosságra kell hozni. Az OGY a 130/2008. (XII. 17.) határozatával az Alap 2007. évi tevékenységéről szóló beszámolót tudomásul vette. A 2008. évi beszámoló egyeztetése a helyszí-

322

SZÜLŐFÖLD ALAP

ni ellenőrzés lezárásakor még folyamatban volt. A beszámolók nem tértek ki a társadalmi és gazdasági hatások bemutatására. A szakmai beszámolókban nem jelenítik meg a várható eredmény- és hatásmutatókat, elemzéseket sem végeztek. A hiányosság felszámolása érdekében a 2008. évben megkezdődött az Alap monitoring tevékenységének a kidolgozása. A Miniszter az MPA képzési alaprészéből átcsoportosított rész terhére nyújtott támogatásokról – ezen belül a támogatás formája, mértéke, célja, támogatottak köre bemutatásával – a szakképzéséért és felnőttképzésért felelős miniszter részére az adott tárgyév vonatkozásában – a tárgyévet követő év áprilisában – részbeszámolót nyújtott be. A forrásátadás, a pályázati kiírás és a döntések elhúzódása miatt az ezekből nyújtandó támogatások átutalása a 2009. év első felében valósul meg, a beszámoló végleges benyújtására a helyszíni ellenőrzés lezárását követően kerül sor. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése során készített számvevői jelentés javaslatokat fogalmazott meg, melyek részben hasznosultak. A javaslatok alapján Intézkedési terv készült. Elkészítették és a miniszter jóváhagyta a költségtérítés elszámolásának rendjéről szóló szabályzatot. A kollégiumok ügyrendjének módosításával rendeződött az állandó meghívottak státusza. Nem kezdeményezték azonban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség alá eső személyek vagyonnyilatkozatára vonatkozó kötelezettség teljesítését.

323


KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP Az 1998. január 1-jétől működő Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (Atomtörvény) 62. §ának megfelelően a radioaktív hulladékok végleges, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását biztosítja. A KNPA-val a Kormánynak az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) feletti felügyeletét ellátó tagja, 2008-ban a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Miniszter rendelkezett, kezelője az OAH, azon belül az Alapkezelő önálló szervezeti egységként működik a KNPA Kezelő Szakiroda. Az OAH felügyeletével a 76/2004. (XI. 10.) ME határozat az igazságügyminisztert (később igazságügyi és rendészeti miniszter) bízta meg, amit a 6/2008. (V. 14.) ME rendelet megváltoztatott, és a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert jelölte ki a feladat ellátására.

A KNPA tevékenységével kapcsolatos feladatokat a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények kezelésére kijelölt szerv létrehozásáról és tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet és a KNPA működéséről és eljárásrendjéről szóló 14/2005. (VII. 25.) IM rendelet szabályozza. A jogszabályokban előírt feladatok ellátására a 2414/1997. (XII. 17.) Korm. határozatban kapott felhatalmazás – a kormányhatározat 4. pontja szerint „az alapításhoz szükséges alaptőkét a KNPA terhére kell biztosítani.” – alapján az OAH 1998. június 2-ai hatállyal egyszemélyi alapítóként létrehozta a 100%-os állami tulajdonú, non-profit Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaságot. A társaság 2008. január 7-én Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-vé (RHK Kft.) alakult. Az OAH az alapításhoz az KNPA-ból 35,0 M Ft pénzbeli alaptőkét juttatott, amelyet az Alapító 2000. évben az KNPA-ból 90,2 M Ft-ra emelt. Az alaptőke azóta nem változott. Az RHK Kft. végzi a radioaktív hulladékok végleges elhelyezését, valamint az atomreaktorok kiégett üzemanyagának átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését, üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelését. A feladatai ellátásához szükséges forrás az KNPA-ból származik (240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1)–(2) bekezdés).

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) 3. §-a alapján az állami vagyon felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) útján a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) gyakorolja. Az RHK Kft. átadása a Tanács részére 2008. június 10-én megtörtént, egyidejűleg a Tanács 392/2008. (V. 28.) NVT. számú határozata alapján megállapodást kötöttek a társasági részesedés hasznosításának átengedéséről az OAH részére. Az KNPA mérlegében kimutatott részesedés a Vtv. hatályba lépéséig szabályosnak tekinthető. A jogszabályváltozás (a Vtv. 23. § 324


(1) bekezdés) szerint az MNV Zrt. az állami vagyont vagyonkezelésre központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak átengedheti. A szabályozás változása miatt a részesedéseknek az KNPA mérlegében való kimutatása nem felelt meg az állami vagyonról szóló törvénynek, a vagyonátadási megállapodásnak és az Alapító Okiratnak. Az KNPA rendelkezik számvitel politikával, számlarenddel, az KNPA terhére történő kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, az Alapkezelés szakmai feladatának eljárásrendjével. Az OAH-val közös szabályzatban rendelkezik a gazdálkodásban rejlő kockázatok, a gazdálkodással összefüggő szabálytalanságok kezeléséről, a folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzés eljárásrendjéről. A szabályzatok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A Kvtv. a KNPA 2008. évi bevételeinek előirányzatát 31 135,0 M Ft-ban, a kiadási előirányzatát 16 239,1 M Ft-ban és a betétállomány növekedését 14 895,9 M Ft-ban határozta meg. A KNPA bevételeinek forrása a Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) befizetései, az eseti befizetései, a központi költségvetési támogatás, és a kitermelt gránit értékesítése. A PA Zrt. a Kvtv.-ben foglaltnak megfelelően teljesítette a 22 827,5 M Ft befizetést. Ez az KNPA legnagyobb bevételi forrása (72,8%), amelyet a Kvtv. 65. §-a írt elő. A radioaktív hulladékok végleges és eseti elhelyezésének befizetéseiből származó 2008. évi bevétel 7,3 M Ft, ami 0,8 M Ft-tal (12,3%) volt magasabb az eredeti előirányzatnál (6,5 M Ft). A beszállítások kapcsán 2008. december 31-én nem állt fenn követelés. A KNPA további bevételét jelenti az Atomtörvény 64. § (2) bekezdése szerint a felhalmozott pénz értékállóságát biztosító költségvetési támogatás, amelynek a 2008. évi 8450,4 M Ft-os összege az összes bevétel 26,9%a. Az KNPA-ba egyéb bevételek címen a tervezett 1,0 M Ft helyett 77,4 M Ft folyt be, ami a Bátaapáti tároló bányászati tevékenysége (vágat készítése) kapcsán kitermelt gránit értékesítéséből, és az RHK Kft. visszafizetéséből származott. A bevételek elszámolása szabályosan történt. A KNPA költségvetése év közben módosult, a bevételi oldal 31 285,4 M Ft-ra, a kiadási oldal 16 389,5 M Ft-ra emelkedett. A módosítás eredményeként az egyenleg nem változott. A KNPA 2008. évi bevétele 31 362,6 M Ft-ra, kiadása 16 288,8 M Ft-ra teljesült, a bevételi többlet 15 073,7 M Ft volt. Az KNPA a 2008. év végén 129 541,5 M Ft felhalmozott pénzeszközzel zárt, amely a jövőbeni tevékenységek fedezetét képezi. A felhalmozás célja, hogy a távoli jövőben esedékes kiadásokra reális fedezetet biztosítson a KNPA. Így valósulhat meg az Atomtörvényben szereplő alapelv, hogy a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezésével kapcsolatosan ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra. Az Alapkezelő véleménye szerint a távlati célokat nem veszélyezteti az, hogy rövidtávon egyes feladatok átütemezésre kerültek. A Kvtv.-ben az atomerőmű befizetését minden évben a jövőbeni tevékenységek teljes költségét figyelembe

325


véve határozzák meg, és az atomerőmű hiánytalanul eleget tett befizetési kötelezettségeinek, az Atomtörvény előírásainak teljesítését szolgáló távoli célok (jogosultságok és kötelezettségek) megvalósítása biztosított. A KNPA 2008. évi költségvetési beszámolója és a kincstári beszámoló előirányzatai és teljesítési adatai között eltérés nem volt. Az KNPA könyvvizsgálója az Áhsz. 46/B. § (1) bekezdésében foglalt hitelesítő záradékot megadta. A KNPA felhalmozott pénzeszközének értékállóságát a központi költségvetés biztosítja (az Atomtörvény 64. § (2) bek. alapján). Ezen a jogcímen 2008-ban az eredeti bevételi előirányzat 8300,0 M Ft, a ténylegesen realizált bevétel 8450,4 M Ft volt, amelyet a Magyar Államkincstár állapított meg az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összeg alapján. Az RHK Kft. a KNPA felhalmozási célú támogatás előirányzatának 99,2%-át, 11 668,2 M Ft-ot használt fel. A KNPA forrásaiból megvalósítandó beruházási feladatokat a Kft. végzi. Az Alapkezelő 3416,4 M Ft működési célú támogatást utalt át a Kft. részére, melynek elszámolása szabályszerűen történt. A Kft. működési támogatása a hulladéktárolók üzemeltetetésére, őrzésére, a Kft. működtetésére és a felügyeleti díjfizetés fedezetére szolgált. A kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése címen a Bátaapáti területén folyó kutatási és beruházási, valamint a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó Tárolóval (RHFT) kapcsolatos beruházási munkák teljesítései szerepelnek, melyek az ellenőrzés szerint az Atomtörvény előírásainak és a Kvtv.-nek megfeleltek. A 257/2006. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján a Kormány a Bátaapátiban létesülő kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló projektjéhez kapcsolódó egyes közigazgatási, hatósági ügyeket kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A projektre fordított kiadás 2008-ban 9585,2 M Ft volt, ami kis mértékben, 0,4%-kal maradt el a 9627,0 M Ft módosított előirányzattól. A Paksi Atomerőmű (PA) leszerelése előkészítésének eredeti előirányzata 500,0 M Ft volt, a felhasználás 498,4 M Ft. 2008-ban befejeződtek a PA előzetes leszerelési tervének – a hatóság által előírt – harmadik felülvizsgálatára irányuló munkák, amelynek keretében elvégezték az adatbázis felülvizsgálatát, majd megkezdték a kiértékelő munkát és folytatódott a leszerelési adatbázis adatlapjainak kitöltése. A társadalmi ellenőrzési és információs társulások támogatásának eredeti előirányzata 948,6 M Ft volt, amit miniszteri döntés alapján megemeltek 1099,0 M Ft-ra. A 2008. évi támogatások kiadása 1090,2 M Ft, amelyhez négy társulás és azon keresztül 37 önkormányzat jutott. A társulások folyamatosan ellátják a tájékoztatási feladatokat (a társuláshoz nem csatlakozott települések vonatkozásában is). Részt vesznek a tárolók létesítésének, illetve üzemeltetésének társadalmi ellenőrzésében, környezeti méréseket végeznek, és közzé teszik annak tapasztalatait. Figyelemmel

326


kísérik a lakosság tájékoztatási igényeit, lakossági fórumokat tartanak, illetve ezekhez rendelkezésre bocsátják ehhez a létesítményeiket. A társulások a működési költségekhez nyújtott támogatás elszámolásáról jogcím szerinti kimutatást és írásos jelentést készítettek, az elszámolásban szereplő tételek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Az Alapkezelő a Kft. által benyújtott fejlesztési támogatások fedezetigényének szakmai ellenőrzését, ellenjegyzését és a végrehajtott munkákról a Kft. számára előírt és benyújtott elszámolások ellenőrzését, ellenjegyzését elvégezte. „Papír” alapú ellenőrzések teljes körűek, minden szerződés tervezetet, módosítást és teljesítésigazolást ellenőriztek. Helyszíni ellenőrzést beruházási területenként eltérő mértékben végeztek. A szakiroda munkavállalói az ellenőrzési feladatot folyamatosan dokumentálják és a szerződések „állapotát” (teljesítések, módosítások) folyamatosan követik.

327


NEMZETI KULTURÁLIS ALAP A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében az Országgyűlés által létrehozott elkülönített állami pénzalapként működő Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működési kereteit az alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény, a 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet, az azokban foglalt felhatalmazások alapján jóváhagyott ügyrend és belső szabályzatok határozzák meg. A finanszírozási rendszerre az Áht., Ámr., Kvtv., Szt. hatályos szabályozása vonatkozik. Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, és felel az Alap forrásainak felhasználásáért. Az Alapot az NKA Igazgatósága kezeli. A 2008. évben az NKA átdolgozta a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján a pályáztatási rendszert, a módosításokat figyelembe vette. Az NKA a pályázati rendszert érintő változásokat az eljárási rendben átvezette, a honlapon már a jogszabály módosításnak megfelelően tette közzé 2009. január 1-jét követően a pályázati felhívásokat. A pályázati rendszert érinti az Európai Bizottság B (2008.) 300 számú határozata is, amely lehetővé teszi a „de minimis” eljárás megszüntetését. A támogatási felhívásokat azonban továbbra is meg kell küldeni a PM Támogatásokat Vizsgáló Irodának, ami a pályázatok átfutási idejét növeli. Az Alap bevételei megfelelnek az Áht. előírásainak. Az Alap bevételeit képezik a törvény mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások és építmények után fizetendő járulékok, a központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései, és egyéb bevételek. Az Alap kiadásai a kulturális támogatásokból, az Alap működtetésének kiadásaira fordított költségekből tevődnek össze. Az Alap pénzeszközeinek felhasználását az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásáról szóló jogszabályok, valamint a hatályos belső szabályzatok határozzák meg. A bevételek felett kizárólag az Alap rendelkezik, ezáltal az Alaphoz rendelt bevételeknek az Alap céljaira történő felhasználása biztosított. Az alapszerű működés lehetőséget teremt hosszú távú programok támogatására, előfinanszírozásra, gördülő pályáztatásra, az elvonások és a kötelező tartalékképzés elkerülésére. Az NKA bevételeit a Kvtv. 8615,0 M Ft összegben határozta meg. A módosított előirányzat 9666,3 M Ft, a teljesítés 9708,4 M Ft volt. Az Alap meghatározó bevétele (közel 90%) a kulturális járulék. Az eredeti előirányzatot az ÖM-mel, IRM-mel kötött megállapodások alapján átadott előirányzatok, valamint a Kvtv. 68. § (10) bekezdése értelmében a kieső kulturális járulékbevétel pótlására szolgáló, egyszeri költségvetési támogatás növelték. Ez 242,5 M Ft volt, amelyet a PM december hónapban átutalt.

328


Az NKA kiadási előirányzatát a Kvtv. 8615,0 M Ft-ban határozta meg. A módosított előirányzat 9666,3 M Ft, a teljesítés 9339,2 M Ft volt. Az Alap 2008. évi 9708,4 M Ft-os bevételének 8,6%-át fordította működési kiadásokra. A 2008ban beérkezett 9506 pályázatból a szakmai kollégiumok 5933-at ítéltek támogathatónak, amelyekre 8362,0 M Ft-ot fizettek ki. A pályázatokhoz kapcsolódóan, az elszámolás alapján 17,8 M Ft-ot utaltak vissza az ÖM számára. Az NKA 2008. évi beszámolójának felülvizsgálatát az ÁSZ által javasolt könyvvizsgáló végezte és az Alap beszámolóját minősítés nélküli záradékkal látta el. Az NKA 2008. évi költségvetési beszámolójának és a kincstári beszámolónak az egyezősége a 82-es űrlap 19. sorának kerekítési eltérése miatt, 1000 Ft-on belüli eltéréssel, fennállt. Az NKA 2008. évi maradványa 369,2 M Ft volt, amelyből 242,5 M Ft a december 23-án átutalt egyszeri költségvetési támogatás, vagyis a tárgyévi bevétel (9708,4 M Ft) 4%-a nem került felhasználásra. A halmozott felhasználható előirányzat-maradvány 3946,9 M Ft volt. A NKA 2008. december 31-ei mérlegében az eszközök főösszege 4219,6 M Ft, a nyitó állományhoz képest 13,6%-kal emelkedett. Az Alap pénzkészlete a tárgyidőszak végén 3946,9 M Ft volt, amely összeg 10%-kal magasabb a nyitóállománynál. Az Alap pénzeszközei felhasználásának ellenőrzési rendszere a miniszter, a szakmai kollégiumok, valamint az Igazgatóság önálló Belső Ellenőrzési Osztálya összehangolt tevékenysége által biztosított. Az OKM Ellenőrzési Főosztálya rendszerellenőrzés keretében vizsgálta az NKA Igazgatóságának az Alap felhasználásával kapcsolatos tevékenységét. Ennek kapcsán 2009 februárjában megállapította, hogy az NKA Igazgatósága a Ber. előírásainak mindenben megfelelően működött. A tételesen vizsgált pályázatok alapján megállapítható volt, hogy a pályázatok lebonyolítása szabályszerű, a támogatásokat a törvényi céloknak megfelelően használták fel.

329


WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (WMA) létrehozásáról, működéséről a 2003. évi LVIII. törvény rendelkezik. A törvénnyel egy olyan kártalanítási eljárás alkalmazását tette lehetővé az állam, amellyel – önkéntes alapon – az ár- és árvízből eredő belvíz okozta veszteség enyhítésének előre tervezhető formáját alakította ki. A törvény célja, hogy az ár- és árvízből eredő belvíz által veszélyeztetett területeken lakóingatlannal rendelkező természetes személyeknek lehetőségük legyen egy öngondoskodáson alapuló, hosszú távú, előre kiszámítható és az állam által garantált kártalanítási konstrukcióban való részvételre. A törvény rendelkezik az Alap működéséről, a jogosultság feltételeiről, továbbá a befizetés és a kártalanítás mértékéről is. A 2008 májusában készült számvevői jelentés – a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapnál – rámutatott az Alap törvényi végrehajtásával kapcsolatos, a működés során előtérbe került problémákra. A törvény nem határozta meg egyértelműen a káresemény fogalmát. Hatálya csak az árvízzel és az árvízből eredő belvízzel veszélyeztetett térségben lakóingatlannal rendelkező tulajdonosra terjed ki, nem érinti például az életvitelszerűen használt tanya, illetve üdülő ingatlanokat. Kizárja a kártalanításból a lakóingatlanhoz tartozó földrészeket, a belvíz megjelenését nem függetleníti az árvíztől, ezért a szivárgó belvizek káreseményeire sem terjed ki, továbbá különálló támogatási formája miatt, eltér az Önkormányzati Minisztérium által kezelt ár- és belvízrendezési célforrásoktól. A WMA és az önkormányzatok együttműködésének szabályozása továbbra sem megoldott az Alap kezelőjének többszöri kezdeményezése ellenére is csak mérsékelt formában valósult meg.

A vizsgált időszakban az Alapot létrehozó, működését meghatározó és szabályozó törvényben nem volt változás. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap a 2008-as költségvetési évét 72,5 M Ft bevétellel és 40,5 M Ft kiadással zárta. Az Alap fő bevételi forrását jelentő költségvetési támogatás az előirányzottal azonos összegben 67,0 M Ft realizálódott. Az előirányzott bevétel felhasználása a negyedéves finanszírozási terveknek megfelelően történt. A kártalanítási szerződések díjfizetéseire prognosztizált 8,0 M Ft bevétel 5,5 M Ft-ra teljesült. Az Alap költségvetési kiadási előirányzata 75,0 M Ft volt és megegyezett a bevételi előirányzattal. Az év közben felmerült kártalanítási követelés miatt, 0,2 M Ft előirányzat átcsoportosítás történt és ennek eredményeként 74,8 M Ftra módosult az előirányzat. A kiadások teljesült összege 40,5 M Ft, amely az előirányzathoz viszonyítva 54,1%-os felhasználást mutat. Az előirányzatnak az előző évekhez viszonyított (2006-ban 73,9%, 2007-ben 69,9%) alacsonyabb hasznosítása az Alap tervezett megszüntetésével függött össze. Az Alap működési költsége 40,3 M Ft tett ki, amelyből az Alapot kezelő Kincstár részére mű330


ködési célú pénzeszközátadás 36,9 M Ft, könyvvizsgálói díj 3,3 M Ft, postaköltség pedig 0,17 M Ft volt. Kárigény bejelentés 2008. évben 7 db érkezett, amelyből kettő volt jogos és ezeket a kárszakértő felmérésének alapján rendezték. A káreseménnyel kapcsolatban 148,3 E Ft-ot fizettek ki, a szakértőnek pedig 48,3 E Ft díjat számoltak el. A kártalanításhoz kapcsolódó előirányzat rendezését a Kincstár elvégezte, az Alap 2008. évi költségvetésben nem szereplő kiadási előirányzatot megelőlegezte, majd visszapótolta. A Kincstár a 2008. év elején 1035, év végén 959 kártalanítási szerződést tartott nyilván. A szerződések számának csökkenését több tényező együttes hatása okozta. (2008-ban nem volt jelentősebb árvíz, a növekvő gazdasági nehézségek miatt nem fizető szerződéseket a Kincstár a jogszabálynak megfelelően a 60. nap után megszüntette, az Alap várható megszűntetése miatt reklámra nem költöttek.) Az Alap vagyonát az elmúlt évek alatt felhalmozódott, a 2008. év végi állapot szerint, 287,1 M Ft maradvány alkotja. A maradvány 2008. évi 32,0 M Ft-tal való emelkedéséhez a bevételek 2,5 M Ft-os és a kiadások 34,5 M Ft-os elmaradása eredményezte. Az Alap független könyvvizsgálója felülvizsgálta a 2008. évi költségvetési beszámolót és megállapította, hogy és a WMA 2008. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete valós és megbízható, ezt követően az éves beszámolót minősítés nélküli záradékkal látta el. A WMA működésére 2008. évben kedvezőtlenül hatott a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos további feladatokról szóló 2233/2007. (XII. 12.) Korm. határozat, amely az Alap megszüntetéséről rendelkezett. A Kincstár és a Pénzügyminisztérium 2008-ban több egyeztetést folytatott az Alap elmúlt időszak működésének tapasztalatairól, a megszűntetés lehetséges megoldásáról és annak hatásáról. A Pénzügyminisztérium az Alap megszüntetését nem látta indokoltnak, mert a megállapodások egyoldalú megszüntetése a szerződéssel rendelkezők jogi úton történő érdekérvényesítését vonhatja maga után, amelynek következtében a költségvetést többletkiadás terhelheti. A Kormány határozatban rendelkezett a WMA fennmaradásáról, a megszüntetést elrendelő határozat hatályon kívül helyezéséről. (2171/2008. (XII. 12.) Korm. határozat a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos további feladatokról). A PM a megszüntetés helyett javasolta a működés hatékonyabbá tételét a kiadások csökkentésével, amelyet a Kincstár a 2009. évi költségvetési tervezésnél már figyelembe vett. A bér- és rezsiköltséget átvállalta, továbbá minimalizálta a szerződéskötésekkel nem közvetlenül összefüggő kiadásokat (központi gépkocsi használat, tárgyi eszköz beszerzés), amelynek eredményeként a WMA 2009. évi költségvetése 23,4 M Ft.

331


KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (KTIA) Magyarország gazdasági versenyképességének javítása érdekében – a kutatásfejlesztésre fordítható források növelésével – az Országgyűlés hozta létre a 2003. évi XC. törvénnyel (Atv.) A KTIA rendeltetése, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, lehetővé tegye a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. A KTIA két fő bevételi forrása a gazdálkodó szervezetek által befizetett innovációs járulék és a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás. A KTIA felhasználásának stratégiai kérdéseivel foglalkozó testület a Kormány által létrehozott Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (Tanács). A KTIA működésének jogszabályi háttere változott a vizsgált időszakban. Az Alapról szóló törvény 2008. január 1-jétől az Alap pénzeszközeire vonatkozó döntési jogosultságot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökéhez delegálta. A 103/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján 2008. május 1-jétől – a gazdasági és közlekedési miniszter helyett – a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter irányította a Hivatalt, mint a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervet. A KTIA kezelésének és felhasználásának szabályait a 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (Rendelet) tartalmazta. A Rendelet 1. § (4) bekezdése alapján az Alap pénzeszközeinek kezelésével és felhasználásával összefüggő feladatokat korábban ellátó, a NKTH felügyelete alatt álló Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda megszűnt. A Rendeletben kijelölt új közreműködő szervezetek bevonásával az NKTH látja el az Áht. 54/A §-ában nevesített kezelői feladatokat 2008. február 1-jétől. Nem történt meg a KTIA gazdálkodásának szabályairól szóló 11/2008. (II. 25.) GKM utasítás aktualizálása annak ellenére, hogy 2008 folyamán a kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterhez került a KTIA feletti rendelkezési jog. A KTIA működésének és gazdálkodásának szabályozottsága nem felelt meg teljes körűen az érvényes jogszabályi előírásoknak. A pályázatkezelési rendszer teljes egészére kiterjedő szabályozás nem volt. Elmaradt az egyedi kérelmek támogatására vonatkozó – Tanács által elfogadott – szempontrendszer miniszteri jóváhagyása.

332


A folyamatosan és jelentős mértékben változó működési környezetben, gyakori szervezeti és személyi, valamint a közreműködői feladatok ellátásában bekövetkezett változások mellett végezte az NKTH a munkát 2008-ban, ami jelentős erőforrást kötött le, egyúttal megnehezítette a munkavégzést. A korábbi évek zárszámadási ellenőrzései során rögzítettük, hogy a pályáztatási, pályázat-kezelési rendszer (PKR) működtetése nem felelt meg minden esetben a jogszabályi rendelkezéseknek. A KTIA 2008. évi zárszámadás ellenőrzése során a problémák száma csökkent, egy része azonban változatlanul fennállt. Az Ámr. előírásaival ellentétben a pályázóktól nem kérték minden esetben a saját forrás igazolását. A bíráló bizottsági és testületi tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatai egyes pályázatok esetében nem tartalmazták a magánokirat hitelességét biztosító kellékeket. Nem tartották be minden esetben a pályázók kiértesítésére illetve a szerződéskötésre a Rendeletben előírt határidőket. A döntési folyamat is elhúzódott több program esetében. Az NKTH nem teljesítette a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerről szóló 160/2001.(IX. 12.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási és elemzési kötelezettségét. A KTIA 2008. évi bevételi előirányzatát 46 760,9 M Ft-ban, kiadási előirányzatát 56 760,9 M Ft-ban határozta meg a Kvtv., -10,0 Mrd Ft GFS egyenleg mellett. A bevételi és kiadási előirányzatok eredetileg tervezett főösszege nem változott 2008-ban. A módosított bevételi előirányzatot az 50 286,8 M Ft összegű teljesített költségvetési bevételek 8%-kal haladták meg, ugyanakkor a módosított kiadási előirányzattal szemben a teljesített költségvetési kiadás 22%-kal kevesebb, 44 543,7 M Ft volt. Az előirányzat-maradvány 55 819,7 M Ft-ra nőtt, ugyanakkor növekedésének mértéke csökkent, a költségvetési bevételek és kiadások 2008. évi 5743,1 M Ft GFS egyenlege jóval alatta marad az előző évi 19 594,2 M Ft-nak. A KTIA 2008. évi összes bevétele – a függő bevételek figyelembevételével – 50 152,2 M Ft, 3%-kal elmarad a 2007. évi teljesített bevételhez képest. A KTIA 2008. évi költségvetési beszámolóját határidőre elkészítették. A KTIA intézményi költségvetési beszámolója és kincstári beszámolója között egyezőség fennállt. A KTIA 2008. évi költségvetési beszámolójának mérleg főösszege 87 253,1 M Ft volt. A KTIA beszámolóját könyvvizsgáló hitelesítette, a beszámolót hitelesítő könyvvizsgálói záradékkal látta el. A bevételek a forrásonkénti összetételt tekintve innovációs járulékból, költségvetési támogatásból, visszterhes támogatások törlesztéseiből, átvett pénzeszközökből és egyéb bevételekből adódtak.

333


Az innovációs járulék bevételek az eredetileg tervezett 23 296,0 M Ft-tal szemben a vállalkozások többlet járulék-befizetései miatt 25 615,5 M Ft-ra teljesültek. A költségvetési támogatás összege (23 060,2 M Ft), megegyezett a tervezett összeggel, az előirányzatnál érvényesítették Az Alapról szóló törvény 7. §-ában előírt garanciális szabályt. A visszterhes támogatások törlesztései az eredetileg tervezett 254,7 M Ft-tal szemben 763,4 M Ft-ra teljesültek a szerződöttnél korábbi, valamint szerződésszegésből eredő visszafizetések miatt. Az átvett pénzeszközök és egyéb bevételek 847,8 M Ft-ra teljesültek, az eredetileg tervezett 150,0 M Ft-tal szemben, ami döntően a fel nem használt támogatási előlegek visszafizetéséből keletkezett. A feladatok Magyar Gazdaságfejlesztő Központ Támogatásközvetítő (MAG) Zrt. általi – 2008. februári – átvétele, a korábbi időszakból eredő elmaradások felszámolása elhúzódott, ami akadályozta A KTIA – terveknek megfelelő – felhasználását. A közreműködő szervezetek körének bővülését, a Rendelet ez irányú módosításait nem előzte meg hatástanulmány készítése, emellett nem álltak rendelkezésre a közreműködő szervezeteknek fizetett díjak mértékének megalapozottságát, a feladatellátásban bekövetkezett változások hatékonyságának javulását alátámasztó számítások. A kiadások között új előirányzatként tervezték meg 2008-ra az „Európai Szénés Acélipari Kutatási Alap magyar hozzájárulása” (ESZAK) 23. jogcímet, amely 2007-ben a 2. kiadási jogcímen szerepelt. A kiadási előirányzat eredetileg tervezett főösszege nem módosult 2008-ban, ugyanakkor – a miniszter jóváhagyását követően, átcsoportosítás keretében – változtak a 2., 7. és 23. kiadási címek előirányzatai. A Kvtv. 9. számú melléklete szerinti, 2008. évi 45 925,3 M Ft összegű módosított – eredetivel egyező – előirányzatából a kiadási jogcímek a következők szerint alakultak: A hazai innováció és a gazdaságban hasznosuló K+F támogatása, melynek 2008. évi 45 925,3 M Ft összegű módosított – eredetivel megegyező – előirányzatából 35 985,9 M Ft összegű kifizetést teljesítettek. A lemaradás 22%-os volt, melyet a tervezett pályázati programok teljesítésének 2009-re történő áthúzódása okozott. Az alulteljesítéshez hozzájárultak a szervezeti és pályázatkezelési területen bekövetkezett változások is. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása jogcím eredeti előirányzata 7492,0 M Ft volt. A 2008. évi kifizetések összege 3829,0 M Ft, 34%-kal kevesebb az 5815,6 M Ft módosított előirányzathoz képest. A kifizetések elmaradását elsősorban a nemzetközi és európai uniós közös pályázati kiírások elhúzódása okozta. A tudományos és technológiai attasék munkájának támogatása az eredeti 489,5 M Ft előirányzattal szemben 330,8 M Ft-ra teljesült. A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer támogatása jogcímnél a felhasználás azonos a 87,0 M Ft összegű eredeti előirányzattal. A Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület munkájának támogatása jogcímen az 50,0 M Ft eredeti előirányzatnál alacsonyabb, 13,5 M Ft összeg-

334


ben számoltak el költségeket. A 2008-ról áthúzódó kötelezettségek összege 36,5 M Ft, nem képződött kötelezettséggel nem terhelt maradvány. Az Alapkezelőnek átadott pénzeszközök jogcímen 2008-ban az eredeti 1873,1 M Ft előirányzattal szemben, a módosított előirányzattal azonosan 2554,2 M Ft került átadásra az NKTH részére, ami az Atv.-ben meghatározott 4,5%-os mértéknek felelt meg. Új fejlesztésekre, tervekre való felkészülés, értékelés jogcím tényleges felhasználása a 100,0 M Ft összegű eredeti előirányzattal szemben 4,0 M Ft volt. Az ESZAK hozzájárulás jogcím az eredeti 744,0 M Ft előirányzattal szemben, a módosított előirányzattal azonos összegben (1739,3 M Ft) teljesült.

Az Alapról szóló törvény 8. § (8) bekezdése értelmében a KTIA tárgyévi kiadási előirányzatának 25%-át regionális innovációs célokra kell felhasználni. A 2008-ra vonatkozó – 14 190,2 M Ft összegű – törvényi előírás nem teljesült, a tárgyévi kifizetések 7179,8 M Ft-ot tettek ki. Az alulteljesítést befolyásolta, hogy a Baross Gábor Program 2008. évi kiírására csak 2008 őszén került sor, döntően a közreműködő szervezetek kijelölésének, a rendelet vonatkozó módosításának elhúzódása miatt. A Kvtv. 66. § (1) bekezdése rendelkezése szerint, a Kvtv. 16 számú mellékletében régiónként lebontva meghatározott – összesen 5 Mrd Ft – decentralizált keret terhére a 2008-ban meghirdetett Baross Gábor program pályázati felhívásai keretében döntöttek a regionális fejlesztési tanácsok 2008-ban. Nem teljesült az alapról szóló törvény 8. § (9) bekezdése szerinti előírás, a kutatói tehetséggondozásra, kutatói, oktatói továbbképzésre és az Európai Szén és Acélipari Kutatási Alapba (ESZAK) fordított felhasználás 2008-ban együttesen meghaladta a jogszabályi korlátot, ami a tárgyévi költségvetési támogatás 8%-a. Nem biztosított az Atv.-ben rögzített felhasználási limitek folyamatos figyelése, döntően a nyilvántartási rendszer készültségi szintje miatt. A határidőn túl el nem számolt előlegek állománya a korábbi évekhez hasonlóan, 2008 végén is jelentős volt. A határidők be nem tartásánál szankciók érvényesítésére nem került sor. A Rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a KTIA működtetésének, pénzforgalmának és felhasználásának belső ellenőrzése a Hivatal feladatát képezi. Ennek azonban nem tettek eleget teljes körűen 2008-ban sem, a KTIA felhasználásával összefüggésben elindított vizsgálatok áthúzódtak a következő évre. Az ellenőrzés megállapításai szerint nem szabályozott a követeléskezelési tevékenység részletes eljárásrendje, e mellett előnytelen a követeléskezelésre – külső szolgáltatóval – kötött szerződés. Az NKTH-nál a pályázati felhasználások ellenőrzését végző szervezeti egység 2008-ban összesen 26 projekt helyszíni vizsgálatát végezte el, amely 93 támogatási szerződés által nevesíthető 7940,2 M Ft támogatás vizsgálatát jelentette. A vizsgálat tárgyát nyilatkozattal történő elszámolások képezték. Az ellenőrzések főbb megállapításai a nyilatkozatokban közölt adatok valódiságát kérdőjelezték meg. Az ellenőrzések összesen 21,3 M Ft visszafizetésére tettek javaslatot, amit hiánytalanul visszafizettek a kedvezményezettek (1,0 M Ft a vizsgálat javaslatára nem került folyósításra). A kedvezményezettek által bemutatott – a 335


nyilatkozat alapjául szolgáló – számvitelileg elkülönített nyilvántartások az esetek nagy többségében nem egyeztek meg a benyújtott nyilatkozatokban közölt adatokkal. Az ellenőrzési beszámoló szerint a szabálytalanságok súlya egyetlen esetben sem érte el azt a mértéket, amely miatt indokolt lett volna a támogatási szerződéstől való elállás. Az ÁSZ a 2007. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzési megállapításai alapján javaslatokat fogalmazott meg a NKTH elnöke számára, aki a 9/2008. számú elnöki utasítással intézkedési tervet bocsátott ki a számvevői jelentésben szereplő javaslattokkal összefüggésben. A javaslatok részben hasznosultak. Nem hasznosultak a javaslatok – többek között – a KTIA működésének, pénzfelhasználásának ellenőrzése (belső ellenőri tevékenység, és a folyamatba épített ellenőrzések), valamint a pályázatkezeléssel kapcsolatos folyamatok átfogó szabályozása területén. A javaslatok egy részének hasznosulását a szervezeti változások, a PKR elhúzódó bevezetése, valamint a pályázatkezelési feladatok kiszervezése is hátráltatta (az intézkedési tervben foglaltak teljesülését a belső ellenőr is vizsgálta). Megvalósult az Alapból történő kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának kialakítása (az Ámr. 85. § (9) bekezdése előírásaival összhangban). Megkezdődött a projektek helyszíni ellenőrzésével foglalkozó szakterület megerősítése. Intézkedtek a határidőn túl elszámolatlan előlegek rendezése miatt, különösen az egy naptári éven túli el nem számolt előleggel rendelkező ügyfeleknél, ám az intézkedések nem bizonyultak eléggé eredményesnek. Elhúzódik a jogi szabályozás deregulációjára, a KTIA működése folyamatának egyszerűsítésére, a hatás- és felelősségi körök pontos, egyértelmű meghatározására irányuló javaslat hasznosulása is, mivel a vonatkozó ún. deregulációs rendelet elfogadása leghamarabb 2009. III. negyedévében valósulhat meg.

336

C) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI


NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP A beszámoló készítés folyamata Az Ny. Alapnak, illetve a nyugdíjágazatnak a zárszámadás folyamán 9 db „A” jelű intézményi költségvetési beszámolót, 3 db „D” jelű nyugdíjbiztosítási ellátási költségvetési beszámolót, valamint 1 db „G” jelű konszolidált költségvetési beszámolót , illetve 1 db „H” jelű, a társadalombiztosítási alapokról szóló – az E. Alap és az Ny. Alap együttes konszolidált – beszámolót kellett elkészítenie. A mérleg 2008. január 1-jei állományértéke megegyezik a 2007. december 31ei záró állomány értékével. Az „A” intézményi költségvetési beszámoló elkészítéséhez szükséges analitikát és szintetikát a 2008. évben is az SAP R/3 rendszer, az ellátási költségvetés „D” jelű beszámoló elkészítéséhez szükséges analitikát és szintetikát a MegaOra rendszer biztosította. A beszámoló elkészítésének egységes lebonyolításához – mindkét szektor vonatkozásában – az ONYF körlevelekben adott iránymutatást. Az év végi leltári, zárási feladatokat az igazgatási szervek határidőben elvégezték. A beszámolókat leltárral támasztották alá. A leltározást megelőzően a selejtezést is végrehajtották a szabályzatban rögzítettek szerint. Az ONYF határidőre teljesítette a PM által kiadott „Tájékoztató az államháztartás szervezetei 2008. évi éves költségvetési beszámolójának összeállítására szolgáló „A” intézményi éves költségvetési beszámoló” elnevezésű beszámoló-garnitúra összeállítását és „A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény végrehajtásával kapcsolatos törvényjavaslat előkészítéséhez” című kiadványokban meghatározott feladatait. A Kincstári Egységes számla igénybevétele A Kincstári Egységes Számlához (KESZ) kapcsolódó Ny. Alap megelőlegezési (hitel-) számla átlagos állománya az év során a járulékbevételek, a központi költségvetés átutalásai és a kiadások eltérésének megfelelően változott. A 13. havi nyugdíj és az 1,1%-os – visszamenőleges – nyugdíjemelés kifizetésével összefüggésben a november végére kialakult magas hitelállomány december elején jelentősen tovább halmozódott. Ennek oka a nyugellátások előrehozott kifizetése, valamint az, hogy a központi költségvetés a decemberi pénzeszközátadását – az előírások szerint – csak az utolsó kincstári napon teljesítette. December 31-én a megelőlegezési számla állománya 63 958,5 M Ft értéket mutatott. A mérlegtételek értékelése Az ellátási szektorban az eszközök meghatározó tétele a követelések. A 2008. december 31-ei 64 597,1 M Ft-os állományértékéből 62 036,8 M Ft-ot az APEH adósállomány tesz ki. E körben a bruttó adósállomány 17%-kal, a nettó

339


adósállomány 12,3%-kal növekedett az Ámr. szabályai szerint elszámolt értékvesztés 20,9%-os növekedése következtében. Forrás oldalon a saját tőke az előző évihez képest -8905,9 M Ft-ról -32 262,3 M Ft-ra csökkent. A tőkeváltozás az APEH adós és túlfizetés értékváltozását mutatja. A túlfizetések 2008. december 31-ei állományának 32 466,9 M Ft értékével közel azonos – az APEH adatszolgáltatása szerint – a járulék-túlfizetés állomány összege (32 394,9 M Ft), ami az előző évi 65 695,7 M Ft állományértéknek közel a fele. Ez az érték is magas, mivel, az a 2006. évi (a személyenkénti bevallás bevezetése előtti) állomány értékének másfélszerese (ezen belül a költségvetési szerveknél közel kétszerese). A rövidlejáratú kötelezettségek másik meghatározó tétele a rövidlejáratú hitel. Ennek értéke a korábbi évi „0” értékkel szemben – az Ny. Alap hiányával összefüggésben – 63 958,5 M Ft. A működési szektorban a befektetett eszközök között az immateriális javak értéke 1512,9 M Ft, amely 11,2%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva. Az immateriális javak 53,9%-át a vagyoni értékű jogok, 46,1%-át a szellemi termékek teszik ki. Az immateriális javak értékének 152,9 M Ft-os növekedését 658,8 M Ft-os szoftver beszerzés mellett az értékcsökkenés elszámolása és a 150,1 M Ft értékű selejtezés eredményezte. A tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek, beruházások stb.) értéke 14 930,4 M Ft, az előző évihez képest a csökkenés 2,7%. Ez évben is a tárgyi eszközök vonatkozásában az értékcsökkenési leírás meghaladta a 2008. évi beszerzési értéket. Gépek, berendezések esetében az értékcsökkenési leírás elszámolása, valamint a végrehajtott selejtezés befolyásolta az eszközérték alakulását. A nettó eszközérték 686,6 M Ft a 2007. évi 946,3 M Ft-tal szemben. A selejtezések az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz való csatlakozással összefüggésben végrehajtott ágazati szintű cseréhez kapcsolódtak. Az új központokat a „0”-ás számlacsoportban tartják nyilván a Magyar Telekommal kötött szerződés 2009. december 31-ei lejártáig, a „0”számlacsoportban nyilvántartott érték 167,0 M Ft. A befektetett pénzügyi eszközök a dolgozóknak adott éven túli lakásépítési és lakásvásárlási támogatását tartalmazza, az összege 289,0 M Ft, az előző évihez képest 10,3%-kal csökkent. Az egy éven belül visszafizetendő kölcsön 75,6 M Ft összege átsorolásra került az egyéb követelések közé. A munkavállalók 2008. december 31-én fennálló tartozása 364,6 M Ft. A forgóeszközök 82,3%-át a pénzeszközök alkották 1272,8 M Ft-tal, amely az előző évinél 198,1 M Ft-tal több. A pénzeszközök számlákon nyilvántartott záró állománya az ONYF és igazgatási szervei maradványának kiadási megtakarításából és bevételi többletéből keletkezett része. A működési saját tőke az előző évhez képest 122,2 M Ft-tal, 0,7%-kal nőtt, a tartalékok – egy év alatt – 12,9%-kal nőttek. A 2008. évi költségvetési tartalékok összege 1061,0 M Ft, amelyből az előző évi maradvány 135,3 M Ft-ot, a bevételi túlteljesülés 790,2 M Ft-ot és a kiadási megtakarítás 135,5 M Ft-ot tett ki, ez mintegy 121,4 M Ft-tal több mint a 2007. évi tartalék. A kötelezettségek öszszesen mintegy 370,2 M Ft-tal csökkentek, 2008. évben lejárt a világbanki kölcsön.

340


Az ONYF alapfeladatának teljesítése Az ágazat alaptevékenységei között meghatározó nyugdíjigény-elbírálási és folyósítási munka a korábbi években megszokott jó színvonalon folyt. Az ágazat 2008. évi fontosabb feladatai voltak pl.: Rehabilitációs járadék igények elbírálása és folyósítása, ehhez kapcsolódó jogi, ügyviteli, informatikai feladatok elvégzése. Nyugdíjasként, járadékosként munkát vállalók esetén 0,5%-os emelésben (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. (Tny.) 22/A. §) részesülők kérelmének elbírálása. Korrekciós nyugdíjemelés keretében az 1991. január 1-je és 1996. december 31-e közötti időpontban megállapított saját jogú nyugellátások emelése. Keresettől függő nyugdíjkifizetés korlátozására történő felkészülés. A nyugdíjjogú (és egyéb feladatkörbe tartozó ellátások) változásaihoz igazodó, az igények elbírálását (NYUGDMEG), folyósítását (NYUFUR) és a nyugdíj megállapításához szükség szolgálati idő és kereseti adatok nyilvántartását szolgáló (KELEN) ügyviteli informatikai rendszerek fejlesztése. Az 1 és 2 Ft-os érme kivonásával kapcsolatban az informatikai, ügyviteli feladatok végrehajtása. Elektronikus közigazgatás kiterjesztése keretében az elektronikus NYENYI adatszolgáltatás biztosítása, kiterjesztése, Dokumentum Kapu szolgáltatás bővítése, „zöld” szám működtetése a NYUFIG-nál az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglaltakkal összhangban. A Tny. 22/A. §-ában foglaltak alkalmazásának ellenőrzése.

Az ONYF elkészítette a költséghatékonyság javítása érdekében a 2008. évi takarékossági intézkedésének tervét. Az ONYF és igazgatási szerveinek informatikai kellékanyag készlet, szolgáltatás és eszköz beszerzése 2008. évben is központosítottan történt. Ágazati szinten szerezték be a KSZF keretszerződésben szereplő, illetve az abban nem szereplő kellékanyagokat. A Magyar Telekommal a 2007. évben Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére kötött szerződés alapján a 2008. évben a távbeszélő díjak jelentősen csökkentek, befejeződött az infokommunikációs eszközök cseréje, az ágazaton belüli kommunikáció ingyenessé vált. A munkavégzés szabályrendszere Az ONYF a Ny. Alap kezelését végző, és az ágazat központi irányítását, igazgatását ellátó, a Kormány felügyelete (kijelölt miniszter irányítása) alatt álló, önállóan gazdálkodó, országos hatáskörrel eljáró központi hivatal. Az ONYF és az igazgatási szervei rendelkeznek alapító okirattal. Az alapító okirat tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a jogszabály az alapító okiratra kötelezően előír. A szervezet alapító okirata és SzMSz-e megtalálható az ONYF honlapján.

341


Az ONYF 2008. évben elnyerte a belügyminiszter által 2003. évben alapított, és évente meghirdetésre kerülő Magyar Közigazgatási Minőség Díjat a minőségügy területén kiemelkedő eredményeket felmutató közigazgatási szervként. Az ONYF minőségbiztosítási törekvéseinek megmérettetése céljából indult a pályázaton. A benyújtott pályázat a CAF (Közös Értékelési Keretrendszer) modell által elért eredményeket tartalmazza, melyet a bírálóbizottság tagjai is megvizsgáltak, és díjaztak. A 2008. évben a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatait az ONYF folyamatosan felülvizsgálta részben a 2007. január 1-jével végrehajtott régiós átalakítás miatt, illetve a bekövetkezett központi jogszabályi változások miatt az ellenőrzés a szabályzatokban hibát nem tárt fel. A gazdálkodás szervezettségét segítő, sokirányú információt és nyilvántartást, tervezési, könyvelési, bérszámfejtési stb. munkát végző SAP R/3 rendszer 2003. március 31-e óta működik az ágazatban. A szükséges verzióváltást az Ny. Alap forrás hiányában évek óta nem tudta végrehajtani. Az utóbbi években a rendszert saját erőforrásból fejlesztette. A SAP legkésőbb 2010. december 31-éig vállalta a jelenlegi feltételek mellett az ügyfélspecifikus karbantartással a rendszer működtetését. Eddig az időpontig biztosítja a rendszer a humánerőforrás gazdálkodási, bérszámfejtési, főkönyvi könyvelési, beszámolási és analitikus nyilvántartási feladatok ellátását, a kötelezettség vállalások kezelését. A probléma megoldására közbeszerzési pályázatot 2009. évben írják ki. Az ellenőrzési rendszer működése Az ágazaton belül kialakításra került ellenőrzési rendszer több szintű. Lefedi a vezetési-, irányítási-, működési-, szakigazgatási, gazdasági területeket, ugyanakkor biztosítja a felügyeleti, irányítási feladatkörből eredő ellenőrzési feladatok elvégzését. Területi nyugdíj ellenőrzési szakterületen dolgozók létszáma 301 fő, a költségvetési felügyeleti, belső ellenőrzési szakterületé 105 fő. A 2008. évben összesen 50 fővel nőtt az engedélyezett ellenőri létszám. 2008. január 1-jétől 10 fő, június 1-jétől 40 fő területi ellenőri létszám kerülhetett betöltésre, amelyből 5 fő került az ONYF létszámába és a fennmaradó 35 fő a régiók és a NYUFIG létszámát növelte. Az ONYF-en belül a felügyeleti-, irányítási feladatok ellátására létrehozott Ellenőrzési Főosztály három osztályának feladatmegosztása az alábbi: Költségvetés Felügyeleti Osztály éves munkaterv alapján végzi az igazgatási szervek pénzügyi, gazdasági, költségvetési folyamatainak ellenőrzését a Gazdasági Ügyrendben, és a vonatkozó utasításokban foglaltak betartását a FEUVE alapján az SzMSz szerint. A 2008. évben az osztály folytatta a regionális átalakulás végrehajtását is magába foglaló átfogó ellenőrzéseket. Elvégezte a Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, valamint a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, valamint a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság 2007. évi pénzügyi, gazdasági, költségvetési folyamatainak, az okmányfegyelem 342


szabályozottságának és az okmányfegyelemnek, továbbá az egyéb ellátáshoz kapcsolódó kiadások (postaköltség, egyéb kiadások) szabályszerűségének ellenőrzését, a megállapítások felszámolására az illetékes régiók vezetői intézkedési tervet dolgoztak ki. Feladatkörének megfelelően vizsgálta az ágazat valamennyi régiójában és a NYUFIG-nál a 2006-2007. évi dologi kiadások alakulását és a takarékossági intézkedési tervben foglaltak teljesülését.

Nyugdíjellenőrzési Osztály az ONYF felügyeleti jogköréből adódóan ellenőrizte az igazgatási szerveknél az ellátások megállapításával, elbírálásával összefüggő jogi, szakmai, ügyviteli (eljárási) tevékenységet, a jogorvoslat rendjének, utasítások betartását, továbbá a munkafolyamatba épített ellenőrzések rendjét. Ennek megfelelően vizsgálták témavizsgálat keretében a Tny. 22/A. §-ban foglaltak végrehajtását. Az általános osztály feladata az igazgatási szervek nyugdíjellenőrzési tevékenységének ellenőrzése, szabályozza, koordinálja e szervek munkáját, szakmai szempontból ellenőrzi a szakegységek nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatait. Így a 2008. évben végzett téma- és célvizsgálatok kapcsán vizsgálta a Nyugatdunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál az adatszolgáltatást nem teljesítők arányát, továbbá az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Az osztály feladatát képezte a MÁV és a GYSEV Nyugdíjigazgatóság feladatának átvételével kapcsolatos koordináló-, irányító tevékenység, a folyamatban lévő ügyek felülvizsgálata és továbbvitele.

A 2008. évben a nyugdíj-szakmai ellenőrzési tevékenység a megkeresések mielőbbi lezárására tolódott át, az indított ellenőrzések csökkenése mellett. Az ellenőrzési terület a 2008. évben 103 072 ügyet iktatott, ez 6,11%-kal kevesebb a 2007. évinél, az érkeztetett ügyek 71%-át lezárták. A 2008. évben végrehajtott ellenőrzések száma 20 401 db, amely 50,3%-kal kevesebb a 2007. évinél, ezen belül hasonló arányban csökkent a záró ellenőrzések száma is. A záró ellenőrzések meghiúsulását az eredményezte, hogy a felszámolási eljárások esetén a munkavégzést és járulékfizetést tartalmazó iratanyagokat nem bocsátották a felszámoló rendelkezésére. Az ellenőrök a 2008. évben 310 152 db nyilvántartást ellenőriztek. Az ellenőrzés akadályoztatása, az adatszolgáltatási fegyelem megsértése miatt 621 db határozat emelkedett a 2008. évben jogerőre, a kiszabott bírság összege 35 210 E Ft volt. Az ellenőrzési tevékenységet segítő Ellenőri Program a 2008. évben folyamatosan fejlesztésre került, és év végére befejeződött. A megkeresések, ügyiratok iktatása mellett a rendszerből az ügyintézés nyomon követése az ügy lezárásáig tett intézkedések „láthatók”, az ellenőrzési tevékenység bonyolultsága megítélhető (adatszolgáltatás, bérellenőrzés, szolgálati idő, együttélés vizsgálata, egyéni vállalkozók, megszűnt vállalkozások ellenőrzése stb.) A főigazgató közvetlen irányítása alatt, de az Ellenőrzési Főosztályon belül működő belső ellenőrzési egység munkaterv szerint ellenőrizte a 2006-2007. évi 343


informatikai beszerzéseket, (a 2009. évre ismételt ellenőrzést rendelt el a főigazgató) tekintettel az informatikai ráfordítások nagyságrendjére. Vizsgálták a 2007. évi gépjármű üzemeltetés költségeit, a szerződések megkötésének rendjét, a közbeszerzési tevékenységet. Utóbbi alapján módosították, illetve pontosították a szerződés-nyilvántartási rendszert, és a vonatkozó főigazgatói utasítást. Ellenőrizték továbbá a humánerőforrással való gazdálkodást, valamint a személyi juttatások alakulását, az ONYF személyi állományára a 14/2006 (Nyb.K.2.) majd a 37/2006 (Nyb.K.4) főigazgatói utasítás betartását, elmarasztaló megállapítást nem tettek. A főigazgató 2008. január 1. – szeptember 30. közötti időszakra a 2008. évben elrendelte az ONYF-en a méltányossági jogkörök gyakorlásának, a beérkezett kérelmek elbírálásának ellenőrzését. A belső ellenőrzés a MÉLTÁN nyilvántartási program módosítására tett javaslatán kívül más megállapítást nem tett. A téma fontosságára való tekintettel várhatóan 2009. IV. negyedévben ismét sor kerül a belső ellenőrzési vizsgálatra e témában. Az igazgatási szerveknél az igazgató hagyja jóvá a belső ellenőr munkatervét és beszámolóját. Ellenőrzéseiket működési, gazdálkodási témakörökben végzik (pl. leltározás, selejtezés, készletnyilvántartás, kincstári kártya használata, stb.). Az igazgatási szervek belső ellenőri munkatervei részét képezik az ágazatellenőrzési éves munkatervének. A Költségvetés Felügyeleti Osztály az igazgatási szervek ellenőrzésénél a belső ellenőri megállapításokat és intézkedéseket hasznosítja. Valamennyi szervezet rendelkezik a folyamatba épített ellenőrzésre (FEUVE) vonatkozó szabályzattal. A bevételi jogcímek alakulása A járulékbevételek és hozzájárulások 2008. évi összege 2 292 933,7 M Ft, az előirányzott értéknél 0,5%-kal alacsonyabb, a 2007. évi tényt pedig 23,5%kal haladja meg. A munkáltatói és egyéni biztosítotti járulékok előirányzata – a járulékbevételek és hozzájárulások 96%-a – összevontan tartalmazza az APEH-tól érkező járulékbevételeket és a magánnyugdíjpénztárak átutalásait. Az előző évhez történő viszonyítás korrekciós tényezőjét (a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak fedezetének egy havi összegét az E. Alap biztosította) figyelembe véve, a munkáltatói és egyéni biztosítotti járulékoknak az előirányzathoz viszonyított eltérése 0,8%-kal alacsonyabb, és a 2007. évhez képest 6,1%kal magasabb értéket mutat. A magánnyugdíjpénztárak átutalásai nélküli érték -1,1%, illetve 5,8%, miután a magánnyugdíjpénztárak átutalásai dinamikusan emelkedtek a 2008. évben. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évi járuléktömeg növekedése 0,4%ponttal alacsonyabb a bruttó keresettömeg 6,2%os értékénél. A járulékbevételek 96,0%-át az APEH-tól érkező munkáltatói és a biztosítotti nyugdíjjárulék bevételek adják. E címen a teljesítés 2 186 726,8 M Ft, az előirányzatnál 1,1%-kal kevesebb volt, az elmúlt évi tényszámot 21,4%-kal haladja meg.

344


Az APEH-tól érkező munkáltatói és a biztosítotti nyugdíjjárulék bevételek összevontan egy számlára érkeztek a 2008. évben is. Itt mutatkozik meg a járulékmértékek 2008. január 1-jei járulékátcsoportosításának 3+1 százalékpontos hatása, ami a korábbi években az E. Alap részét képező, korhatár alatti nyugdíjkifizetések Ny. Alapba történő átcsoportosításának fedezetét biztosította.

Az előirányzathoz és az előző évhez viszonyított eltérést több tényező változása eredményezte, amelyek hatását megfelelő információk hiányában nem sikerült értékelni. A bruttó keresettömeg növekedése a KSH adatszolgáltatása szerint 6,2% (a bruttó átlagkereset 7,5%-os növekedése és a foglalkoztatottak számának 1,2%-os csökkenését figyelembe véve). Ez az érték 0,5 százalékponttal magasabb a tervezés során számításba vett növekedésnél, ennek ellenére a bevételek elmaradtak az előirányzattól. A 2007. évhez viszonyítva a 2008. évben a nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke – a már említett járulék-átcsoportosítás hatására – és az egyéni járulékot fizetők köre is megváltozott. A munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 3 százalékponttal 24%-ra, az egyéni járulék mérték 1 százalékponttal emelkedett (9,5% volt a csak társadalombiztosítás körébe tartozók, illetve 1,5% a magánnyugdíjpénztári tagok esetében). A járulékmérték változásnak 15-16%-os teljesítésnövekedést kellett eredményeznie. A magánnyugdíjpénztári tagok száma tovább emelkedett, ennek következtében kevesebben fizetnek 9,5%-os egyéni járulékot az Ny. Alap részére. A biztosított által fizetett egyéni járulékfizetési kötelezettség alá eső jövedelem felső határa az előző évi 18 490 Ft/napról a 2008. évben 19 500 Ft/nap összegre változott, a járulékplafon növekedésének mértéke 5,5%. A nyugdíj mellett foglalkoztatottak már egész évben fizettek egyéni járulékot (A kötelező fizetés kezdeti időpontja 2007. április 1-je volt.) A két járuléknem (munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék és egyéni biztosítotti járulék) egy számlára történő befizetése miatt a pontos értékek ismeretének hiánya olyan magas kockázati tényezőt jelent a bázishoz viszonyított eltérések értékelésénél, hogy annak elvégzését meg sem kíséreltük. Az elemzések elvégzéséhez szükséges adatok hiányát már a 2007. évi zárszámadási jelentésben is jeleztük. Új jogcímen jelentkezett a rehabilitációs járadék után fizetendő nyugdíjjárulék, amelynek egyéni járulék része ezen az előirányzati soron jelentkezik, miközben a „munkáltatói járulék” rész a központi költségvetés megtérítésében jelentkezik.

Az előirányzatnál 25 253 M Ft-tal alacsonyabb teljesítést egyrészt a tervszámban a változó tényezők (pl. bruttó keresettömeg növekedése, a biztosítottak létszámváltozása) nem kellő előrejelzése miatt kialakult előirányzat pontatlanságával indokolható, másrészt a kintlévőség és a behajtási tevékenység tervezettől eltérő alakulása is szerepet játszhatott benne. Az APEH számlájára egy összegben befizetett munkáltatói és a biztosítotti nyugdíjjárulék bevételeket az előírásoknak megfelelően a Kincstár naponta utalta az Ny. Alap elszámolási számlájára. Ehhez hasonlóan utalta a Kincstár az általa megosztott - az APEH más, önálló (EKHO és START kártya után járó) számláira befolyt - nyugdíjbiztosítási járulékot. Az elmúlt évben jelzett, felosz345


tási hibából származó összeget 584,5 M Ft-ot, – ami a START kártya után 2007ben még járt volna az Ny. Alapnak – 2008-ban az OEP átutalta és az Ny. Alap elszámolta. Az APEH számlájára egy összegben befizetett munkáltatói és biztosítotti nyugdíjjárulék bevételeket az ONYF – az érvényes előírások szerint az APEH adatszolgáltatása alapján – megosztotta. A megosztás értékeit figyelembe véve a 2008. évi munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék értéke 1 837 397,1 M Ft, ami az előirányzatnál (1 882 074,9 M Ft) 2,4%-kal és 44 677,8 M Ft-tal alacsonyabb. Az előző évi értéknél 20,3%-kal 310 661,4 M Ft-tal magasabb. A biztosítotti nyugdíjjárulék teljesítése 349 329,7 M Ft, ami az előirányzatnál (329 904,9 M Ft) 5,9%-kal 19 424,8 M Ft-tal magasabb, és a 2007 évi értéket (274 666,2M Ft) 27,2%-kal 74 663,5 M Ft-tal haladja meg. A megosztott járulék nemek esetében az eltérések okainak vizsgálata sem vezet eredményre, az ahhoz szükséges adatok hiányában az elemzés nem végezhető el. A munkáltatói és egyéni járulék adatok megfelelőségéről sem az előirányzatok, sem a tényadatok vonatkozásában nem tudtunk megbizonyosodni, a 2006-ban életbeléptetett személyenkénti járulék bevallási rendszer feldolgozásából származó adatok javuló minősége mellett sem, illetve a munkáltatói és biztosítotti járulék nemeknek megfelelő pénzforgalmi számla hiánya miatt. (lásd még a 2006., 2007. évi zárszámadási jelentésben) Az ismert tényezők alapján nem adható magyarázat arra, hogy a munkáltatói és a biztosítotti járulékmérték előirányzathoz viszonyított eltérése közötti 8,9 százalékpontos eltérést mi okozza. A tényadatok eltérései pedig a 2007. évi bázisadatok ismert hibája miatt nem értékelhető. Az elmúlt évben a PM az előirányzatok szokásosnál nagyobb bizonytalanság melletti meghatározásával indokolta. Az feltehetően a 2008-as adatokra is helytálló.

A korábbi évek megállapításaival egyezően az adatminőség javulását elismerve a 2008. évi munkáltatói nyugdíjjárulék bevételi, és a biztosítotti járulékbevételi adatokat is bizonytalannak ítéljük, úgy véljük, hogy azokból tendenciákat megállapítani, következtetéseket levonni nem lehet, azok közgazdasági értékelése összességében és részleteiben is (pl. szektoronkénti alakulás) nehézségekbe ütközött, de a 2008. évi törvényi előirányzat számítási anyaga szektorális bontást már nem tartalmaz A járulékbevételek és hozzájárulások címen az egyéni biztosítotti nyugdíjjárulék jogcím alatt szerepelnek a magán-nyugdíjpénztárak átutalásai, amelyek dinamikus emelkedést mutatnak, az előző évi értéket 76,3%-kal haladják meg. Összege 14 128,8 M Ft. Több mint kétszeresére növekedett a visszalépők száma. Ezen belül a rokkantsági nyugdíjat kérők száma 3394 fővel több volt, mint 2007. évben (6338 fő, illetve 9732 fő). A visszalépettek létszáma a 2007. évi 4889 fővel szemben 2008-ban, 14 197 fő volt. A magánnyugdíjpénztárakból a tb. rendszerbe történő visszalépésekkel összefüggő állami veszteség az a járulékkiesés, amit a visszalépők magánnyugdíjpénztári járulékából a magánnyugdíjpénztár saját működésére használ fel. Ez az összeg – a magánnyugdíjpénztárak működésre fordított ki346


adások 5%-os átlagos arányával számítva – a 2008. évben meghaladja a 700 M Ft-ot. Az egyéb járulékok és hozzájárulások jogcímen befolyt 82 079,0 M Ft öszszeg magasabb az előirányzatnál, az előző évi érték több mint kétszerese. Ezen előirányzati sor meghatározó (81,1%-a) tétele a fegyveres testületek tagjai kedvezményes nyugellátása miatti térítés összege, amely előirányzati szinten 66 586 M Ft-ban teljesült. (A korhatár alatti szolgálati nyugdíjkifizetésre összesen 73 850,4 M Ft-ot fordítottak.) A megállapodás alapján fizetők járulékbevételei a korábbi évhez hasonlóan az előirányzat és az előző évi tény alatt teljesültek, mivel tovább csökkent az újonnan kötött megállapodások száma. 2008. december 31-én 952 dbbal kevesebb megállapodás volt (5459 db) érvényben, mint egy évvel korábban. A közteherjegy után befolyt járulék bevétel 4645,8 M Ft-os értéke több mint kétszeresen haladta meg az előirányzatot, és az előző évhez képest 88%-os növekedést mutat, ami az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás növekedését mutatja. A START kártya miatti járulékkiesés MPA általi megtérítése a Munkaerőpiaci Alap átutalásával megegyezik, 5824,5 M Ft. Az elmúlt évi megállapításunkhoz hasonlóan az ellenőrzés ismételten azt tapasztalta, az előirányzat meghatározása nem volt megfelelő, az előirányzat ismét közel hatszorosan teljesült. Az elmúlt évi teljesítésnél 55,7%-kal nagyobb bevétel érkezett. A növekmény egyrészt abból adódhat, hogy az APEH a járulékkiesés kiszámításához szükséges bevallási adatokat csak 2007 tavaszán kezdte szolgáltatni a Munkaerőpiaci Alap részére, ezért a bázis nem teljes évre vonatkozó adatokat tartalmaz, másrészt az ilyen címen foglalkoztatottak létszáma is emelkedett, de annak mértékéről az Alapkezelő nem rendelkezik információval. A START kártyával rendelkező foglalkoztatottak után alacsonyabb nyugdíjbiztosítási járulékot fizet a munkáltató. A különbözetet az Ny. Alap részére a Munkaerőpiaci Alap az APEH bevallási adatszolgáltatása alapján teljesíti. Az előírások szerint az Ny. Alap az esedékesség hónapját követő harmadik hónapban jut csak hozzá a járulékkülönbözethez az esetben, ha az APEH a bevallásokat egy hónapon belül feldolgozza. Ellenkező esetben az Ny. Alapnak kintlévősége keletkezik, de arról információ hiányában nem is értesül az Alapkezelő.

A korkedvezmény biztosítási járulék munkáltatói befizetése új jogcím, miután a megelőző években e címen fizetési kötelezettsége a munkáltatóknak nem volt. A járulék 25%-át kell már a munkaadóknak fizetni, a tervezett szerint 4403,0 M Ft-ot, de a teljesítés csak 3456,9 M Ft lett. Az alacsony teljesítés két szempontból is figyelemre méltó. A központi költségvetési támogatás csak a befolyt járulék után jár. (A munkáltatók által be nem fizetett, illetve túlfizetett számlák összevont állománya 220 195,1 M Ft-os hátralék értéket mutat, ami a központi költségvetési támogatást is csökkentette ennek háromszoros értékével.) E járuléknem teljesítésének rosszabb hajlandóságát, vagy lehetőségét mutatja, hogy az összevont hátralékérték a teljesített bevétel 6,4%-a, ami a munkáltatói és biztosítotti járulékok hasonló adatát 1,4%-ponttal meghaladja.

347


A késedelmi pótlék, bírság teljesítése 9999,1 M Ft, az előirányzatnál 25,0%kal magasabb, ami az előirányzat nem kellő gondosságú tervezésére utal, mivel azt a bázis értéke alatt határozták meg. A növekedése ugyanakkor 19,5%os, nem éri el az APEH-tól érkező járulékbevételek növekedési ütemét (21,4%), alacsonyabb annál annak ellenére, hogy az előző évhez viszonyítva a jegybanki alapkamat emelkedett. A költségvetési hozzájárulások négy címen teljesülnek: a GYES-ben, GYETben, GYED-ben és rehabilitációs járadékban részesülők utáni központi költségvetési térítés, ami az ellátások járulékfedezetét biztosítja; a magánnyugdíjpénztárakba fizető tagok miatti járulék kiesés pótlása, ami a magánnyugdíjpénztári rendszer kialakítása miatt keletkezett kötelezettség; a korkedvezmény biztosítási járulék állam által fizetendő összege; valamint a központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás, ami az alap előirányzat szintű egyensúlyát biztosítja. Ténylegesen ezen utolsó jogcím tekinthető az Ny. Alap költségvetési támogatásának, a többi jogcím állami járulékfizetési fedezetet biztosít. Központi költségvetési hozzájárulásoknak a Kvtv.-ben meghatározott összege 534 222,2 M Ft. Az előirányzat 523 816,4 Ft-ban teljesült. Az eltérés két címen jelentkezett, a továbbiakban részletezettek szerint. Ezzel együtt a költségvetési hozzájárulás összege 39 855,3 M Ft-tal, 8,2%-kal magasabb a megelőző év teljesítésénél. A GYES-ben, GYET-ben és GYED-ben és rehabilitációs járadékban részesülők utáni költségvetési térítés az előirányzattal azonos összegben, 38 210,2 M Ft-ra teljesült, és a törvényben meghatározott ütemezésben érkezett az Ny. Alap számlájára. Az előirányzat ez évben is biztosította a ténylegesen kifizetett GYES, GYET, GYED és rehabilitációs járadékban részesülők után számított 23,75%-os átlagos nyugdíjbiztosítási járulék összegét, ami 38 210,2 M Ft. A magánnyugdíjpénztárba átlépők miatt járulékkiesés pótlása az 1997. évi magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetésének egyik törvényben rögzített feltétele volt. Annak összegét minden évben a költségvetésben kell megtervezni. A megtérítés maximum az előirányzat összegéig terjedhet, és nem lehet nagyobb, mint a várható járulékkiesés összege. Utólagos elszámolási kötelezettséget a központi költségvetés és az Ny. Alap között törvény nem ír elő, de az esetleges eltérés a hiányrendezés keretében automatikusan megvalósul, az Ny. Alapot kár nem éri. Amennyiben a költségvetésben tervezett járulékkiesés előirányzata kisebb, mint a tagdíjként a magánnyugdíjpénztárakhoz átutalt összeg és az Ny. Alap hiányos, a különbség a hiány elengedése során megtérül, de nevesítetlenül, egybemosva az egyéb tényezők miatti hiánnyal. A zárszámadásban „a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatt járulékkiesés pótlása” teljesítési összege tehát nem tartalmazza az adott évre szóló megtérítés teljes összegét, csak az előirányzat teljesítését mutatja. Az Ny. Alap finanszírozásából a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése miatt – ténylegesen kieső összeg a magánnyugdíjpénztárba befizetett adatok auditálását követően – május 31-ét követően válik ismertté.

348


A központi költségvetés a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulék kiesés pótlására a 2007. évi térítést 32 838,2 M Ft-tal (11,0%-kal) meghaladva, a 2008. évben 330 333,2 M Ft-ot térített az Ny. Alapnak, ami 9113,2 M Ft-tal kevesebb volt, mint az előirányzat összege. Az előirányzattól eltérő teljesítés oka az volt, hogy a PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya túlzott óvatossággal és az I.-III. negyedéves tényadatok nem kellő figyelembevételével jelezte előre a tagdíjként a magánnyugdíjpénztárakhoz átutalt járulékkiesés összegét úgy, hogy az az év egészében nem fogja elérni az előirányzatot. A PSZÁF márciusi adatszolgáltatása szerint, a magánnyugdíjpénztárak tagdíjkiegészítés nélküli bevételének összege 353 469,5 M Ft lett, ami az eredeti előirányzatot 14 023,1 M Ft-tal, a teljesített előirányzatot 23 136,3 M Ft-tal haladta meg. A magánnyugdíjpénztárak 2008. évi auditált adatai csak a későbbiekben lesznek ismertek. A korábbi évek auditált és nem auditált adatai közötti eltéréseket figyelembe véve megállapítható, hogy az Ny. Alap hiányából 20 Mrd Ft körüli az az összeg, amit az a járulék kiesés okoz, amit a központi költségvetés a hiánymegtérítés keretében térít majd meg a magánnyugdíjpénztári tagok járulékfizetésének kiesése miatti ellentételezésként, tehát a PM várakozása nem teljesült. Az eltérés nagyságrendje miatt ellenőriztük az előirányzat valószínűsítésének folyamatát. A várható előirányzat meghatározását jogszabály írja elő. E szerint az év első 11 hónapjában minden hó 10-éig kell utalni az előirányzat időarányos részét, majd az utolsó részlet átutalása előtt meg kell vizsgálni a kieső összeg várható teljesülését, és annak megfelelően kell az utolsó kincstári napon az utalást teljesíteni, legfeljebb az előirányzat mértékéig. 2008. I.-XI. hónapban az előirányzat havi időarányos összegét a központi költségvetés minden hónap 10-éig átutalta az Ny. Alap számlájára. Az utolsó részletként – december 31-én – 19 174 M Ft-ot utalt, ami 9113,2 M Ft-tal volt kevesebb az éves előirányzatnál. Az előirányzatnál indokolatlanul alacsonyabb átutalást a decemberi túlzottan óvatos, egyes elemeiben téves előrejelzés okozta. A PM 2008. november 18-án levelet intézett a PSZÁF-hez, kérve, hogy határozzák meg, és december 15-éig tájékoztassák őket „a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az azonosított és egyéni számlán jóváírt kötelező tagdíjbevételek 2008. évben várható értékének becslését – ideértve az azonosítatlan befizetésekből idetartozó összeget is”. A kérés nem volt egyértelmű. A kötelező tagdíjbevétel teljes összege ugyanis nem kerül az egyéni számlákon jóváírásra, hiszen a szabályok szerint az csökkenthető a pénztár működési, vagyonkezelési kiadásaira szolgáló résszel.

A PM kérését a PSZÁF elektronikus levél útján teljesítette és a kötelező tagdíjbevételeket 322,0 Mrd Ft-ban valószínűsítette. A levél mellékleteként a PSZÁF elküldte a PM – bárki számára nyilvános – honlapján megtekinthető, negyedéves bontású, a kért adatoknál szélesebb terjedelmű kimutatásokat, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az egyéni számlán jóváírt kötelező tagdíjbevételek nem a magánnyugdíjpénztárakhoz befizetett tagdíjbevételek összegét, ha349


nem csak a tagokhoz rendelt járulékbevételt tartalmazzák, a működési és likviditási tartalékba helyezett összegeket nem. Így a PSZÁF előrejelzése (347 516 M Ft, amiből a függő tételeket, 2085 M Ft-ot levonva) 23 Mrd Ft-tal magasabb bevételt valószínűsített, mint amit a PM használt a továbbiakban. Megtérítési kötelezettséget ugyanis a teljes tagdíjbevétel, nem csak a tagok számláján jóváírt összeg keletkeztet, hiszen ez az az összeg, ami járulékbevételként kiesik. A PM munkatársai egy oldalas, aláírás nélküli „Magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetések 2008. évben” című kimutatást adtak át a vizsgálat számára. Ezzel támasztották alá az előirányzat valószínűsítését. Tájékoztatást adtak továbbá arról, hogy a teljes járulékbevételek I.-XI. havi teljesítése előirányzat alatti volt és ezért valószínűsítették a magánnyugdíjpénztári tagdíjak előirányzattól elmaradó teljesítését. A becslést az ellenőrzés nem tudta megfelelőnek minősíteni. A „Magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetések 2008. évben” című kimutatás két táblából áll. Az első táblázat PM, a második M. pénztárak fejrovatot kapott. A PM táblázat a 2009. év tervezéséhez használt paraméterek várható változásait vette figyelembe, a várható befizetések meghatározásához az új munkavállalók keresetét, a korábbi évekhez hasonló új munkavállalók létszáma figyelembevételével. Az így számított eredményt összehasonlították a PSZÁF becslésével. Az M. pénztárak táblázatban a magánnyugdíjpénztár befizetései sorban, illetve a negyedévenkénti sorokban nem megfelelő adatokat szerepeltettek. Nem a PSZÁF adatszolgáltatásában szereplő a magánnyugdíjpénztári befizetések adatainak várható összegét (345 431,0 M Ft-ot) szerepeltették, hanem az egyéni számlákon jóváírt kötelező tagdíjbevételek (332 267,0 M Ft-os) várható értékét, ami hibásan támasztotta alá az előirányzat alatti teljesítést. Az előirányzat december 31-ei teljesítésekor azonban nem csak a teljes járulékbevétel I.-III. negyedévi adata, hanem már szinte 100%-ban (egy nap kivételével) ismert volt a teljes járulékbevételek előirányzatának teljesítési adata, ami már csak -1%-os eltérést mutatott. Ennek ellenére a téves előrejelzés alapján a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatt járulék kiesés pótlására szolgáló előirányzatot 2,7%os csökkentéssel teljesítették.

A befizetések I.-III. negyedévi tényadata 268 348 M Ft volt, ami az időarányos előirányzatnál (254 584,8 M Ft) magasabb értéket képviselt és nem volt ismert semmi olyan körülmény, ami a negyedik negyedévben időarányos alatti teljesülést eredményezhetett volna. A PSZÁF 2009. márciusi adatszolgáltatása szerint a magánnyugdíjpénztári tagok száma 2008. IV. negyedévében 2949 ezer fő, amely az előző évhez képest 161,4 ezer fővel, 5,7%-kal nőtt. A magánnyugdíjpénztárak tagdíj-kiegészítés nélküli bevételének összege 353 469,5 M Ft, ami az előző év hasonló adatát 18,1%-kal haladta meg, a járulékmérték 0,5%-ról 1,5%-ra növelésének következtében. A tényadatok azt mutatják, hogy az eredeti előirányzat (339 446,4 M Ft) teljes összegű megtérítése (hasonlóan a korábbi évekhez) sem fedezte volna a tényleges járulékkiesést. A központi költségvetésben tervezett közvetlen pénzeszköz átadás eredeti előirányzata 143 356,6 M Ft. A teljesítés az előirányzatnak megfelelő, az előző évinél 3,5%-kal, 4861,3 M Ft-tal magasabb.

350


Korkedvezmény-biztosítási járulékot ilyen címen a bevezetés (2007.) évében teljes egészében a központi költségvetés fedezte. A 2008. évben 25%-ot már az érintett munkáltatók fizettek, a központi költségvetés a 75%-ot térítette oly módon, hogy a munkáltatók által ténylegesen befizetett összeg háromszorosát kellett megtérítenie. A változások azt eredményezték, hogy az előirányzott 13 209,0 M Ft helyett, csak 1292,6 M Ft-tal kevesebbet, 11 916,4 M Ft-ot utalt a központi költségvetés. A teljesítés 29,9%-kal és 5083,6 M Ft-tal kevesebb az előző évinél annak ellenére, hogy az első hónapi átutalás még az elmúlt évi szabályok alapján teljesült. Az előirányzatot el nem érő teljesítés egyrészt a tervezettnél alacsonyabb korengedményes járulékbefizetés okozta, másrészt a tervezés fázisában még nem ismert szabály is eredményezett csökkenést a központi költségvetés megtérítésében. A szabályok szerint ugyanis nem jár megtérítés a munkáltató által bevallott, de be nem fizetett járulék után, melynek összege 244,5 M Ft volt. Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek jogcímen 2008. évben 11 448,1 M Ft folyt be, amely az előirányzatot 3548,1 M Fttal, 44,9%-kal meghaladja. A 2007. évi bázisnál 8,8%-kal magasabb egyéb bevétel keletkezett. E jogcímen a véglegesen visszaérkezett ellátásokat és a jogalap nélkül felvett és visszafizetett ellátásokat és egyéb kiadásokat tartják nyilván. A bázishoz viszonyított 929,6 M Ft növekedésből 509,1 M Ft-ot jelent a biztosítóktól érkező baleseti kártérítések bevételének növekedése. A nyugellátások fedezetére az E. Alaptól átvett pénzeszköz A korhatár alatti rokkantnyugdíjak és baleseti nyugdíjak kiadásait a 2007. évtől az E. Alapból az Ny. Alap kiadásai közé csoportosította át a törvényhozás, de az azok fedezetül szolgáló járulékbevételeket csak 2008. február 1-jétől. Ezért a 2008. januárban befizetett E. Alapot megillető járulékbevételekből a korhatár alatti rokkantnyugdíjak és baleseti nyugdíjak, valamint az azok folyósításával kapcsolatos postaköltségek és egyéb kiadások fedezetét – a Kvtv.-ben meghatározott összegben – az E. Alap biztosította az Ny. Alap részére. Az átadott pénzeszköz értéke 25 022,0 M Ft. Az elmúlt évi zárszámadási jelentésünkben jeleztük, hogy az „előirányzatok ilyen meghatározása mindkét alap főösszegét érinti, miután az előirányzatokat az elfogadott költségvetésben nem „konszolidálták”. Így az elszámolások mindkét Alap esetében tartalmazzák a korhatár alatti rokkantnyugdíjak és baleseti nyugdíjak, és azok folyósításával kapcsolatos postaköltségek és egyéb kiadások elszámolásából adódó összeget. Ennek megfelelően a Társadalombiztosítási Alap „H” jelű beszámolójában is ez az összeg kétszer szerepel.” A megállapítás ez évben is igaz csak annak mértéke egyhavi összegre csökkent.

A vagyongazdálkodás bevétele 26,6 M Ft-ra teljesült, amely teljes egészében a járuléktartozás fejében átvett vagyonnal kapcsolatban keletkezett. Az előirányzatot és a teljesítést is meghaladó bevétel az MNV Zrt. tevékenységének eredménye. A 26,6 M Ft bevétel ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából (24,5 M Ft), pénzkövetelésekből és kamataiból (2,1 M Ft) folyt be.

351


Az Ny. Alap 2008. évi működési célú bevétele az eredeti előirányzatként tervezett 1700,0 M Ft-tal szemben 4400,8 M Ft-ra teljesült, ami az előirányzatot 2700,8 M Ft-tal (158,9%-kal) haladja meg, a 2007. évihez viszonyítva pedig 37,2% a növekedés. A növekedést döntően a központi költségvetés általános tartalékából, céltartalékából a költségvetésben nem tervezhető, így az előirányzatban nem szereplő személyi juttatások és járulékaik fedezetére átadott összeg eredményezte. Az intézmény működési bevétele 230,8 M Ft, amely 62,1 M Ft bérleti díj bevételből, 47,4 M Ft kártérítésből és 121,3 M Ft egyéb dolgozói térítésekből, szolgáltatásokért kiszámlázott díjbevételből és áfa bevételből származik. Az előirányzott 62 M Ft-nál 168,8 M Ft-tal, az előző évinél 81,4 M Ft több bevétel oka részben előre nem tervezhető egyszeri bevételek, illetve a tervezéskor nem ismert bevételek (biztosítási díjak és tagdíjak elszámolásáért kapott jutalék). Az államháztartáson kívüli pénzeszköz átvétel a tervezett 57,0 M Ft-tal szemben 27,7 M Ft-ra teljesült, ami a Hadigondozottak Közalapítványának működési költségtérítése. (Itt került megtervezésre a vagyoni kárpótlás folyósításával kapcsolatos költségtérítés, amely az MNV Zrt. 2008. január 1-jei megalakítása miatt átcsoportosításra került támogatás értékű működési bevételhez.) A működési célú támogatásértékű bevétel 1581,0 M Ft-os előirányzata 4049,9 M Ft-ra teljesült. A tervezett bevételből 1704,6 M Ft a nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátások működési költségtérítése, valamint az MPA-ból ösztöndíjasok foglalkoztatásának támogatására átadott pénzeszköz. Ezen az előirányzati soron jelentkezett 2345,3 M Ft többletbevétel, amelyet az ágazat a 2008. évi illetményfejlesztés, kereset-kiegészítés, előrehozott öregségi nyugdíj többletkiadásainak fedezetére, valamint az év közben hozott kormányzati intézkedések teljesítéséből eredő többletfeladatok elismerésére kapott. (A központi költségvetés általános tartalékából 868,4 M Ft, a céltartalékából 1378,8 M Ft, továbbá egyéb előirányzataiból 98,1 M Ft.) Felhalmozási és tőke jellegű bevételek összege 43,9 M Ft volt. Az ONYF a tulajdonában lévő szolgálati lakás értékesítéséből 12 M Ft-ot realizált. A lakás értékesítéséből befolyt összeget az Áht. 86/I. § (4) bekezdése alapján az ONYF informatikai célú beruházásra fordította, a felügyeletet ellátó miniszter és a pénzügyminiszter jóváhagyása alapján. Az ágazat 2008. január 1-jei 83 db-os gépkocsi állományából 32 db – magas életkorú, gazdaságtalanul működtethető – gépjárművet értékesített, amelyből a 30,0 M Ft bevétel folyt be. További mintegy 1,5 M Ft-ot realizált az ágazat a leselejtezett, használaton kívüli gépek értékesítéséből, és 0,4 M Ft-ot egyéb befektetett eszközökből. A 48,5 M Ft bevétel a lakástámogatási alapba történő dolgozói visszafizetés összege. A méltányosság gyakorlását, a méltányossági nyugellátás-emelés, megállapítás szabályait 2008. évben is a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a és a törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. §-a határozza meg. A méltányossági jogkör gyakorlásának részletes eljárási rendjét és az előirányzatok felhasználását a 4/2007.

352


(Nyb.K.2.) ONYF főigazgatói utasítás szabályozta. A megállapítás gyakorlatában az előző évhez képest érdemi változás nem történt. A Kvtv. méltányosságból történő nyugellátás megállapítására 200,0 M Ft-ot, a méltányossági nyugdíjemelésekre 700,0 M Ft-ot, egyszeri segélyre 150 M Ft-ot határozott meg. Az előirányzatok között a felügyelő miniszternek átcsoportosítási lehetősége van. Erre a 2008. évben három alkalommal, összesen 23,5 M Ft értékben került sor. Az egyszeri segélykérelmek teljesítésének érdekében a méltányossági nyugdíjemelésekre szolgáló előirányzatot (annak tartalékkeretét felhasználva) csökkentették, egyúttal megemelték az egyszeri segélyre szolgáló előirányzatot. A keretösszegek így 173,5 M Ft-ra és 676,5 M Ft-ra módosultak. A felhasználást a keretnyilvántartásból ellenőriztük és megállapítottuk, hogy a pénzügyi kereteken belül gyakorolták a méltányosságot, a három előirányzaton a 2008. évben összesen 16,8 E Ft megtakarítás keletkezett. A 2008. évi beszámoló zárását és auditálását követően, a törvényjavaslat előkészítő dokumentumainak ellenőrzése kapcsán derült fény arra, hogy a méltányossági kereten felül további 1,1 M Ft kifizetés történt. A hiba abból ered, hogy a kiutalt, visszaérkezett, egyéb bevételként elszámolt, majd ismételten kiutalt segélyek kifizetései duplikációt eredményezhetnek. Tekintettel arra, hogy az előirányzat zárt keret, ezért az túl nem léphető. Az eltérések elkerülése érdekében az ONYF főigazgatója intézkedett annak érdekében, hogy a méltányossági kereten történő kifizetéseket a NYUFIG kísérje figyelemmel, hogy decemberben kifizetés csak az adott évi keret mértékéig történjen. A zárszámadás során az egyszeri segély felhasználás a nyugellátási kiadások között önálló soron szerepel, a megállapítási és emelési összegek pedig a megfelelő nyugellátási kiadási jogcímekbe beépülnek, elkülönített kimutatásukra már nem kerül sor. A korábbi évek gyakorlatának és a főigazgatói utasításnak megfelelően a 2008. évre előirányzott méltányossági kereteket a nyugdíjbiztosítási szervek között 2007. december végén osztották fel. Az igények változásának megfelelő, szükséges átcsoportosításokat elvégezték. Kivételes nyugdíjemelésre 75 373 db kérelem érkezett be, ami az előző évben beérkezett kérelmek, közel huszonötezerrel nagyobb kérelemszámhoz viszonyítva kedvezőbb helyzetet teremtett a teljesítési arány vonatkozásában (46,7% az előző évi 40,5%-kal szemben). Az áthúzódó ügyek száma ugyanakkor 715-ről 1217-re emelkedett. Kivételes nyugdíjemelésben az előző évinél 5208 fővel kevesebben, 34 630-an részesültek, az átlagos emelés havi 3190,- Ft volt, ami 272,- Ft-tal magasabb havi emelést eredményezett, az elmúlt évi átlagos emeléshez viszonyítva. Kivételes nyugdíj megállapításra 75 db-bal kevesebb kérelem érkezett a korábbi évihez viszonyítva. A 3031 db kérelemből 1106 esetben volt kedvező az elbírálás. Az egyszeri segélyre beérkezett kérelmek száma 967 db-bal növekedett, a 25 799 kérelemből 13 229 teljesült, ami azt jelenti, hogy 2008-ban 1498 fővel többen részesültek ugyan segélyben, de annak átlagösszege 12 991 Ft volt, ami a tavalyi átlagnál 354 Ft-tal alacsonyabb.

A méltányossági keretek alakulásáról az ONYF főigazgatója rendszeresen beszámolt a felügyelő miniszternek és az Idősügyi Tanácsnak is.

353


Az egyéb ellátási kiadások jogcímei A nyugdíjbiztosítás ellátásaihoz kapcsolódó egyéb kiadások az előirányzott 6300,0 M Ft-hoz képest 2,7%-kal alacsonyabban, 6131,0 M Ft-ra teljesültek. Az előirányzat meghatározó eleme az ellátásokat terhelő postaköltség összesen 5486,6 M Ft, ami 323,4 M Ft-tal kevesebb a tervezettnél és 202,9 M Ft-tal magasabb az előző évi ténynél. A NYUFIG-nál felmerült kiadás 5091,0 M Ft a korábbi évi 4995,3 M Ft-tal szemben. Az előirányzathoz mért megtakarítás postai szolgáltatások árának 8,3%-os emelkedése és a postautalványok darabszámának 5%-os csökkenése mellett következett be. Az egyéb ellátási kiadások összege 644,4 M Ft. A tervezett előirányzatot (490,0 M Ft) és a bázist (466,6 M Ft) is meghaladja. Az eltérést a bankköltségek, a kamatok és a nyomtatványok költségnövekedése okozta. Az ellátások külföldre folyósítása 34,6 M Ft-os kiadásnövekedést eredményezett. Az ellátások megállapításának késedelme miatt kifizetett késedelmi pótlék összege 131,2 M Ft-tal emelte a kiadásokat. A nyomtatványokra fordított kiadások is növekedtek, amiben szerepet játszott az évek közötti megrendelés-teljesítés évek közötti változásának hatása, valamint az árnövekedés is.

A vagyongazdálkodás kiadások 2008. évi összege 0,5 M Ft volt a tervezett 30,0 M Ft-os előirányzattal szemben. A kiadásokból 115,5 E Ft-ot tett ki a Szegedi Ruhagyár Rt. 0 Ft értékű részvényeinek szabályos megsemmisítése (közjegyzői díj). A többi kiadás a járuléktartozás fejében átvett ingatlanok őrzésével kapcsolatos. A működési kiadások jogcímei Az összes személyi jellegű kiadás eredeti előirányzata 13 478,7 M Ft, módosított előirányzat 15 283,4 M Ft, a teljesítés 15 724,8 M Ft volt. A túlteljesülés engedélyezett volt az igazgatási szerveknél, az előirányzatban nem szereplő évközi nyugdíjemelések lebonyolítása személyi kiadásainak fedezetére. A személyi juttatások módosított előirányzata tartalmazza a központi költségvetés általános és céltartalékából juttatott kiadások fedezetét. A személyi juttatások nagyságrendje meghatározta a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak teljesítését. A módosított előirányzat 4621,2 M Ft, a teljesítés 4761,7 M Ft volt, mely 9,9%-kal magasabb a 2007. évinél és 0,4 százalékponttal alacsonyabb a személyi kifizetések növekedésénél, amit a természetbeni juttatások magasabb ütemű növekedése eredményezett. A személyi juttatások és a munkaadói járulékok ez évben az ágazat működési kiadásainak közel háromnegyedét (74,7%) teszik ki. Az arány a korábbi évi aránynál 0,8 százalékponttal magasabb, döntően az engedélyezett létszám változása következtében. Az ágazat 2008. évi engedélyezett létszáma 115 fővel nőtt az év folyamán 3987 főre. Az átlagos statisztikai állományi létszám 3754 fő, az év végi záró létszám 3816 fő volt.

354


A személyi kifizetések körében a nem rendszeres személyi juttatásokat ellenőriztük. A nem rendszeres személyi juttatásokon belül mintegy 129,0 M Ft-ot jelentett a kormányzati céltartalékból biztosított kereset kiegészítés júliusban és decemberben, ezen túlmenően mintegy 342,0 M Ft került kifizetésre 92 fő részére az előrehozott nyugdíjazás miatti végkielégítésre és jubileumi jutalomra, amit a központi költségvetés céltartalékából biztosítottak A béren kívüli juttatásokat a személyi jövedelemadó törvényben foglaltaknak megfelelően a bérszámfejtési rendszeren belül személyre szólóan figyelemmel kísérik. Az illetményszámfejtés biztosítja a magánszemélyenkénti analitikus nyilvántartást, túllépés esetén az adóköteles rész megállapítását és jogviszony megszűnése esetén a munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összeg szerinti adatkezelést. E szerint 33 fő lépte túl az adómentes juttatás felső határát. Az adómentes béren kívüli juttatások összege a 2008. évben 569,7 M Ft volt. A személyi kifizetések körében a megbízási szerződések száma ágazati szinten a 2008. évben átlagosan 68 db volt, amelyeket szakértői tevékenységre, számítástechnikai eszközök karbantartására, munkavédelmi, rendészeti és tűzvédelmi feladatok ellátására, adatszolgáltatásra, fordítói, jogi feladatok ellátására kötettek, hasonlóan a 2007. évi adatokhoz. A megbízási szerződéseket rendszeresen felülvizsgálták. A kölcsönök törlesztése Az ONYF világbanki kölcsön hiteltörlesztése 2008. június 15-ével lejárt. Az utolsó évi törlesztés – kamattal együtt – 245,7 M Ft volt. A kifizetés elszámolása, az előirányzatok – megfelelő információk hiányában és pontatlanul – helytelen meghatározása miatt, többszörös egyeztetést követően történhetett csak meg. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. tv. 82. § (1) bekezdés a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5.1. Központi hivatali szerv alcímen 206,8 M Ft előirányzatot határozott meg. Az előirányzat tervezése a hitelszerződésben rögzített utolsó évekre vonatkozó, egyenletes törlesztőrészlet feltételezésével történt. A törvény 11. sz. melléklete azonban e címen összesen csak 204,1 M Ft előirányzatot tartalmazott (különbség 2,7 M Ft), melynek oka, hogy a törvényjavaslat parlamenti vitája során végrehajtott egységes 1,25%-os csökkentés csak a mellékleten került átvezetésre, a törvény szövege változatlan maradt. A 2007. évben a világbanki hitelen előirányzott összegből 132,5 M Ft kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány keletkezett, miután a 2007. évben ennyivel kisebb összegű fizetési kötelezettséget kellett kiegyenlíteni a MÁK jelzése alapján. (2008. április 16-án a MÁK 1,3 M Ft 2007. évi pótlólagos kamatfizetésről értesítette az Alapkezelőt, amit a maradvány terhére teljesítettek.) Az alacsonyabb kifizetést a 2007. évben valutaárfolyam változással indokolták, ami nem felelt meg a tényeknek. A 2008. évben a MÁK által jelzetten visszafizetési kötelezettség 238,6 M Ft tőke és 7,1 M Ft kamat volt, ami azt mutatja, hogy a 2007. évben alacsonyabb, a 2008. évben pedig magasabb összegű törlesztést kellett teljesíteni. A kifizetés előirányzat hozzárendelést követelt, miután a kifizetendő összeg a tőketörlesztésre előirányzott érték felett volt. A pénzügyminiszter nem engedélyezte a rendezéshez a korábbi évi pénzmaradvány felhasználását. A tőkénél 54,2 M Fttal több, a kamatnál 12,6 M Ft-tal kevesebb, összességében 41,6 M Ft előirányza-

355


ton felüli teljesítést végül a felügyelő miniszter – figyelembe véve a 2,7 M Ft-os mellékletben és törvényben szereplő összeg különbözetét – túlteljesülésként 38,9 M Ft összegben engedélyezte.

A kölcsönök előirányzatánál a lakástámogatási alapból kapott, dolgozói kölcsöntörlesztésből 48,5 M Ft-ot előirányzatosítottak. A 2008. éven az elbírált munkáltatói kölcsönök száma 39 db volt, 33 fő részesült összesen 59 M Ft kölcsönben. 2008. évben módosították a vonatkozó főigazgatói utasítást, 36/2008. (Nyb.K.4) szám alatt új utasítás került kiadásra, szigorították a feltételeket. Az elbírálásnál előtérbe helyezték a szociális rászorultságot. A dologi és felhalmozási kiadások A dologi kiadások 2008. évi tényleges felhasználása 5331,1 M Ft volt, amely az előző évinél 3,7%-kal több. A dologi kiadásokon belül 2302,8 M Ft (az összes dologi kiadások 43,2%-a) az informatikai, a kommunikációs, adatátviteli szolgáltatások díjának térítése, a különböző szoftverek és hardverek bérlete, valamint ehhez kapcsolódó karbantartási szolgáltatások díja. Különböző kommunikációs szolgáltatásokra kifizetett összeg 926 M Ft, a különféle számítástechnikai eszközök bérleti díja 432 M Ft, szoftver bérleti díjak összege 241,3 M Ft, a számítástechnikai eszközök karbantartására kifizetett összeg 198,2 Ft volt. A számítástechnikai kiadások mellett a rezsi kiadások éves szinten mintegy 1362,2 M Ft-ot tett ki (pl. vezetékes- és mobiltelefon, gáz, villamosenergia, vízés csatornadíj, takarítás, vagyonvédelem, vagyonbiztosítási díj), ezen belül a 2008. évben számottevően csökkent (mintegy 30,0 M Ft-tal) a vezetékes telefon díja (42,2 M Ft + áfa). A rezsiköltségek a számítástechnikai kiadásokkal együtt az összes dologi kiadás 68,72%-át tettek ki. A Magyar Telekom Nyrt.-vel megkötött egyedi szerződésen belül 2007 márciusától az ágazat csatlakozott az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatra, amely egyrészt a számítógép hálózat biztonságosabb adatforgalmát teszi lehetővé, másrészt pedig a telefonos szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja. A szerződés keretében a szolgáltató a 2008. évben lecserélte a telefonközpontokat, és az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz való csatlakozással más kormányzati intézményekkel a kommunikáció ingyenessé vált. Az üzemeltetési költségek jelentősen csökkentek, és havonta mintegy 16,0 M Ft szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget jelent az ágazat számára. A rendszer keretén belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál 2008. március hónaptól működő Call Center zöldszám díja 2008 utolsó hónapjaiban, valamint 2009 első három hónapjában számottevően megemelkedett az előző évi havi 1,0 M Ft-ról majdnem megháromszorozódott. A Call Center szolgáltatás széleskörűen ismertté vált a közvélemény előtt és a forgalom az állampolgárok érdeklődését tükrözi a jogszabályi változások iránt. Az ONYF a 2008. évben eleget tett közbeszerzésre vonatkozó előírásoknak, így a Főigazgatóság és igazgatási szervei informatikai eszközök bérletére, vásárlására, szolgáltatások igénybevételére hirdetett meg közbeszerzési eljárást, vala-

356


mint részt vett a központosított eljárásokban is. Ennek keretén belül történt az üzemanyag, papír, írószer, informatikai kellékanyagok beszerzése. Az ONYF és az igazgatási szervei az általuk meghirdetett közbeszerzési pályázat útján választják ki a takarítási, vagyonvédelmi, valamint egyes állagmegóvó, felújítási munkák (klímatizálás) vállalkozóit. Az ONYF a 2007. évben indított közbeszerzési eljárást az ágazat gépjármű cseréjére, amely keretén belül 24 Renault Megane személygépkocsi és 9 db Peugeot Expert mikrobusz beszerzésére került sor. Ezen túlmenően további 10 db gépjármű beszerzés történt, összesen mintegy 210 M Ft értékben. Az értékesítések és beszerzések egyenlegeként 11 db-bal nőtt az ágazat gépjármű állománya a 2008. évben. A 43 db új beszerzésű gépjármű, a 2008. január 1-jei állomány 52%-a. A gépjármű cserékkel a 2008. december 31-ei záróállomány 11 db-bal haladja meg a nyitóállományt, ami a 40 új ellenőri létszám munkafeltételeinek biztosításához volt szükséges, és a gépkocsik átlagéletkora 3 év alá csökkent.

Az ONYF által lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárásnál egy közbeszerzési és szolgáltató társaság működött közre, amellyel 2004. óta van szerződése. A társaság attól függően, hogy részvétele a közbeszerzési pályázat során milyen mélységű, számlázza ki tevékenységét. Az intézményi beruházási kiadások 2008. évi eredeti előirányzata 531,3 M Ft volt. Az ágazat tevékenységét érintő folyamatos jogszabályi változások, a MÁV Nyugdíjigazgatóság átvétele miatt, az ellátási és működési terület számviteli, pénzügyi rendszerét megalapozó számítástechnikai rendszerek, valamint a kiszolgáló technika megújítása, fejlesztése érdekében szükséges volt a 2008. évben jelentős mértékben megemelni az intézményi beruházások előirányzatát 1600,2 M Ft-ra. Az összes ráfordítás 1121 M Ft volt. Az informatikai célú beruházás 814,9 M Ft, ebből vagyonértékű jogvásárlás 256,5 M Ft és a szellemi termék értéke 291,9 M Ft (rehabilitációs járadék kezelésével kapcsolatos, követelés nyilvántartó rendszer, interaktív ügyvitel, egységes jogtár). Az ONYF zavartalan működését a számottevő jogszabályi változások, a kormányzati intézkedések miatt csak a számítástechnikai háttér folyamatos fejlesztésével lehetett biztosítani, ezért a dologi kiadások és az intézményi beruházási kiadások 48,3%-kát az informatika működtetésére, illetve fejlesztésére fordították. A felhalmozási kiadásokon belül az ingatlanok felújítására mindössze nettó 24,2 M Ft-ot fordítottak, ami az irodaépületek, ügyfélszolgálati irodák szükségszerű állagmegóvását, felújítását fedezte. A helyszíni ellenőrzés alapján az Alap működésének továbbfejlesztése érdekében az ONYF főigazgatója számára a következő javaslatokat tettük: 1.

Végezze el a Tny. 22./A alapján megállapított nyugdíjak statisztikai elemzését – a nyugdíj melletti munkavégzés korlátozására is tekintettel – annak érdekében, hogy az elemzés kellő mélységű információt és érvanyagot szolgáltasson a döntéshozók részére.

2.

A szakmai és alapkezelői javaslataival működjön közre a Kormánynak és a pénzügyminiszternek tett javaslataink megvalósítása érdekében. 357


EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP A beszámoló készítés folyamata Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) kezelőjének a 2008. évben 20+1 „A” jelű intézményi, 20+1 „D” jelű ellátási költségvetési beszámolót, valamint egy konszolidált „G” jelű, költségvetési beszámolót kellett készítenie, amit az előírt formában, tartalommal, határidőre teljesített. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és igazgatási szervei az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló – módosított – 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai alapján a vagyoni és pénzügyi helyzetre kiható gazdasági eseményekről a kettős könyvvitel rendszerben nyilvántartást vezetnek. A megyei szervek számviteli kötelezettségüket az OEP számviteli-szakmai irányításával és felügyeletével, országosan egységes könyvelési programrendszerrel teljesítették. Az OEP a 2008. évi zárlati feladatok valamint az időközi gyorsjelentés elkészítéséhez körlevelet adott ki, melyben részletesen felsorolta az elvégzendő feladatokat, és ezek határidőit. Szintén körlevélben tájékoztatta intézményeit a 2008. évi költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos teendőkről a PM 2008. évre kiadott „Tájékoztató”-ban foglaltak szerint. Az Alapkezelő valamennyi igazgatási szerv számára megküldte a Kincstár Szoftverfejlesztési Főosztálya által készített könyvelési beszámoló feldolgozásához szükséges programot (K11). A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. §. (3) bekezdésének megfelelően a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a beszámolókat felülvizsgálta. Az ellenőrzés kizárólag a pénzügyi teljesítésre, a költségvetési beszámoló űrlapjainak egyezőségére, a szöveges beszámolóban feltüntetett adatokra terjedt ki. A kincstári egységes számla igénybevétele Az ellátási kiadások teljesítése a pénzellátás szempontjából zavartalan volt, amit a Kincstár – szükség esetén a KESZ igénybevételével – biztosított a vonatkozó jogszabályi előírások alapján. A legfontosabb változás a KESZ igénybevételét illetően következett be azáltal, hogy a hitelfelvétel ténylegesen csak kiegészítő eszköz volt. A hitelszámla-egyenleg kimutatása szerint 2008. évben csak az év első hónapjaiban kellett hitelt igénybe venni az egészségbiztosítási kiadások fedezetére. Januárban 9, februárban és márciusban 7, áprilisban pedig 2 napra. A legnagyobb napi hitelállomány 22 263,8 M Ft, éves átlagban a hitelállomány 809,0 M Ft volt. Az E Alap két szektorból áll, ellátási és működési. A két szektor külön beszámolót készít. Az ellátási szektor mérlegében az eszközök állománya év végére 7646,6 M Ft-tal csökkent. A csökkenés 97,9%-a a követelések és a pénzeszközök mérlegsorokhoz köthető. A követelések állománya 5107,7 M Ft-tal csökkent, amelyből 1583,5 M Ft az adósok, 3524,2 M Ft az egyéb követelések állomány358


változása. Az adósállomány a 2008. évben 38 767,5 M Ft-tal zárt, amely az APEH által nyilvántartott és szolgáltatott adatok alapján 96 357,4 M Ft adósállomány és 57 589,9 M Ft értékvesztés egyenlegeként alakult ki. Az előző évhez képest stagnáló adósállomány mellett az elszámolható értékvesztés nőtt (a 2007. évben az elszámolt értékvesztés 55 782,2 M Ft volt). Az egyéb követelések tekintetében kedvező a változás iránya. A záró állomány a 2007. évhez viszonyítva felére (7059,7 M Ft-ról 3535,4 M Ft-ra) csökkent. A változás jelentős része két tételhez köthető, egyrészt a gyógyszer gyártókkal és forgalmazókkal kapcsolatos követelésekhez, ami 2270,4 M Ft-tal, másrészt az APEH-hel szembeni járulékkövetelésekhez – ezek a járulékok csak a tárgyévet követően kerülnek jóváírásra az OEP számláján –, ami 1692,4 M Ft-tal kevesebb. Ez utóbbi tétel az APEH leltártáblákban közölt „időszak után” jóváírt összegeit tartalmazta. Az ellátási szektor forrásainak főösszege és változása megegyezik az eszköz oldallal. A saját tőke hiánya jelentősen, 45 143,0 M Ft-ról 12 720,2 M Ft-ra csökkent. A kedvező irány a tőkeváltozás soron jelentkezett, amelyet a forrás oldalán egy jelentős tétel, az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek (túlfizetések) 39 977,4 M Ft-os állomány csökkenése eredményezett. Az eszköz oldalon az állomány-változásokban bekövetkezett csökkenések tőkeváltozást negatívan érintő hatása 8,7 M Ft volt, amelyből az adósállomány 1,6 M Ft, az egyéb követelések 3,5 M Ft és a tárgyévet követő évet terhelő szállítói kötelezettségek 3,6 M Ft összeget tett ki. A központi költségvetéstől kapott működési célt szolgáló év végi likviditási hitel állománya jelentősen kevesebb, mint az előző évben (a 2007. évben 110 606,5 M Ft, a 2008. évben 212,4 M Ft volt). A költségvetési tartalék 1974,2 M Ft-tal csökkent az előző évhez képest, a 2008. évi bevételi és a kiadási oldal teljesítése eredményeképpen. A kötelezettség állomány 99,8%-a rövidlejáratú, amely az előző évhez viszonyítva kedvezően alakult, 92 641,9 M Ft-ról 55 095,0 M Ft-ra csökkent. Az Alap átmeneti pénzhiányának finanszírozására nyújtott kamatmentes központi költségvetési hitelállomány a 2007. évhez képest a 2008. év végére több mint tizedére (226,4 M Ft-ról 13,9 M Ft-ra) lecsökkent. A működési szektor mérlegében az eszközök év végi állománya 13 968,9 M Ft volt, ami az előző évhez mérten 16,4%-os emelkedést mutat, alapvetően a tárgyi eszközök állományának 241,1 M Ft, valamint a pénzeszközök állományának 1786,9 M Ft növekedése következtében. Az eszközök legnagyobb hányadát (74,2%) a befektetett eszközök képezik 10 358,8 M Ft-tal, a forgóeszközök 3610,1 M Ft-tal 25,8%-ot képviselnek. A befektetett eszközökön belül az immateriális javak 8,6%-ot, a tárgyi eszközök 89,4%-ot, a befektetett pénzügyi eszközök mindössze 2,0%-ot tesznek ki. A befektetett eszközök között az immateriális javak értéke 884,2 M Ft, amely 3,7 M Ft-tal kevesebb az előző évinél. Az immateriális javak 91,5%-át a vagyoni értékű jogok, 9,5%-át a szellemi termékek alkották. Az immateriális javak értéke csökkenésének oka, hogy a 2008. évben kevesebb beszerzés történt (bruttó: 240,0 M Ft), mint az elszámolt értékcsökkenés értéke (296,1 M Ft). Jelentős a „0”-ra leírt immateriális javak összege, amely 3072,3 M Ft. Tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, beruházások stb.) értéke 9264,4 M Ft, az előző évihez képest 2,7%-kal, azaz 241,1 M Ft-tal növekedett. Ezen belül az előző évihez hasonlóan csökkenés volt a gépek berendezéseknél 359


62,0 M Ft értékben, növekedés volt az ingatlanoknál 180,8 M Ft, a beruházásoknál 122,3 M Ft értékben az előző évhez képest. A járművek állománya 0,1 M Ft-tal csökkent. Az OEP központban 14,2 M Ft értékben került értékesítésre személygépkocsi. A gazdaságtalanul üzemeltetett, leselejtezett gépjárművek pótlására 96,6 M Ft értékben új gépjárművek kerületek beszerzésre. A forgóeszközök között a pénzeszközök alkották (3325,7 M Ft) a forgóeszközök legnagyobb részét (92,1%-át), és az előző évhez képest 1755,5 M Ft-tal növekedtek. A magasabb állomány a 2007. évről a 2008. évre áthúzódó előirányzat növekménnyel van összefüggésben. A követelések összege 62,3 M Ft, 14,9 M Fttal csökkent az előző évhez képest. Ennek oka a vevők állományának csökkenése, az államháztartáson belülre továbbszámlázott szolgáltatás, valamint a vegyes belföldi vevő állomány csökkenése. Az egyéb követelések év végi záró állománya (a dolgozóknak nyújtott lakásépítési kölcsönök egy éven belül esedékes törlesztőrészlete, kártérítés összege) 8,1 M Ft volt. Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások összege a 2008. év végén 22,5 M Ft, az előző évinél 13,4 M Ft-tal kevesebb volt. Jelentősebb tételei: az OEP-nél megelőlegezett családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások, a külföldi kiküldetés előleg és napidíja, személyi juttatások, valamint a bérmentesítő gép üzemeltetése voltak. A források legnagyobb hányadát (72,3%-át) 10 101,9 M Ft-tal a saját tőke képviselte. A tartalékok (3285,9 M Ft) aránya 23,5%, a kötelezettségek (581,1 M Ft) aránya 4,2%, a forrásokon belül. A tartalékok összege 3285,9 M Ft, ami 1835,2 M Ft-tal volt magasabb ez előző évnél. A rövidlejáratú kötelezettségek 545,4 M Ft, az egyéb passzív pénzügyi elszámolások 35,7 M Ft összeget képviseltek. A szállítók év végi állományát a tárgyévet terhelő és a tárgyévet követő évet terhelő bontásban mutatták ki a mérlegben. A korábbi években a hosszú lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra a Világbanki hitel állománya a következő évi törlesztőrészlet nélkül, mely a 2007. évben már kizárólag rövid lejáratú kötelezettségként szerepelt, a 2008. évben pedig visszafizetésre került kamataival együtt 321,8 M Ft összegben. A működési szektor mérlegsorai az előírás szerint leltárral alátámasztottak voltak. Az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi kivonat egyezőséget mutattak. A szervezet szabályozottsága A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló, – többször módosított – 1998. évi XXXIX. törvény alapján az E. Alap felügyelete, továbbá az egészségbiztosítási szerv irányítása állami feladat. Az E. Alapot a Kormány felügyeli, az igazgatási szervek irányítását az OEP az egészségbiztosításért felelős miniszter útján látja el. Az E. Alap kezelését az egészségbiztosítási szerv látja el. Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény értelmében az egészségbiztosítás hatósági felügyeletét 2007. január 1-jétől az Egészségbiztosítási Felügyelet látja el. Az OEP-et az Országgyűlés (OGY) felhatalmazása alapján a Kormány hozta létre. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szervei létrehozását

360


az önkormányzati igazgatásról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény alapján a közben hatályon kívül helyezett 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet, a jelenleg hatályos 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. Az OEP rendelkezik Alapító Okirattal. Az alapító jogszabály a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet. Az Alapító Okirat teljes körűen megfelel az Áht. 88. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az OEP rendelkezik továbbá Szervezeti és Működési Szabályzattal (SzMSz), melyet a Főigazgató a 24/2007. (Eb.K.11.) számú utasításával 2007. november 1jén léptetett hatályba, mely érvényben volt 2008. december 31-éig. Az SzMSz mellékletét képezte a FEUVE ellenőrzési nyomvonal és a Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje. Az OEP szervezeti egységei elkészítették ügyrendjeiket és a változásokat folyamatosan karbantartották. Az OEP a 2008. évben rendelkezett a kötelezően előírt gazdálkodási szabályzatokkal, melyek aktualizálása folyamatosan megtörtént. A szabályzatok összhangban voltak az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásaival, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályokkal. Az OEP feladatellátása Az OEP központ az előző évekhez hasonlóan – féléves időszakra bontva – készítette el a 2008. évi munkatervét. Feladatait három csoportba sorolta, melyek a következők: I. a Kormány munkatervéből adódó feladatok, II. az EüM Munkatervéből adódó feladatok, valamint III. az OEP főosztályainak részletes munkaterve, havi bontásban. A területre vonatkozó folyamatos változások ezt a megoldást indokolták. A legtöbb főosztályt érintette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításnak megfelelően, a megyei egészségbiztosítási pénztárak regionális átszervezésének végrehajtásával kapcsolatos feladatokban történő közreműködés. Megtörtént az SzMSz-ek kidolgozása, Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak (REP-ek) mintaügyrendjének elkészítése, REP-ek igazgatói álláshelyei megpályáztatása, a REP-ek Alapító Okiratának módosítása, az elkészült Alapító Okiratok alapján a törzskönyvi nyilvántartás módosítása, a 2009. évi kincstári költségvetés benyújtása, valamint a létszámés bérkeret-gazdálkodás rendjének módosítása. A regionális átalakítás kapcsán a pénzügyi-számviteli rendszereket alkalmassá tették az új szervezeti struktúrának megfelelő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére. Az OEP beszámolási kötelezettségének az éves beszámoló elkészítésével tesz eleget, külön nem számol be feladatai teljesítéséről a felügyeletet ellátó Egészségügyi Miniszternek. A Minisztérium közvetlen kapcsolatot tart az OEP főosztályaival, feladatokat határoz meg és közvetlenül kéri azok végrehajtásának eredményeit. Az Alapkezelő számára a 2008. év a bizonytalanság éve volt. Az egészségügyi reform keretében tervezett több biztosítós modell a feladatok újrafogalmazását 361


követelte meg. Az egészségügy továbbfejlesztési irányával kapcsolatos bizonytalanság, a gyakran változó követelmények jelentős többletfeladatot jelentettek, csökkentették az OEP tevékenységének hatékonyságát. A Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak létrehozása csak 2009. január 1-jétől valósult meg. Az Egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. tv. hatályon kívül helyezése megváltoztatta az OEP területi igazgatási szerveinek átalakítását célzó koncepciót is. Az új struktúrával kapcsolatos terveket az Egészségügyi Minisztérium által készített és a Kormány által elfogadott „Biztonság és Partnerség” program határozta meg. Ennek értelmében az OEP továbbra is közigazgatási szerv, a területi igazgatási szervei a regionális egészségbiztosítási pénztárak. Ezek jogi személyiséggel felruházott önálló szervezeti egységek, egyszemélyi felelős vezetővel, önálló költségvetéssel, kibővülő létszám- és bérgazdálkodási jogosítványokkal. A jogszerű működést a 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet mellett az Egészségügyi Miniszter által 2008. december 23-án jóváhagyott, 2009. január 1-jétől hatályos egységes – az OEP Központi Szervére, valamint a REP-ekre vonatkozó – SzMSz alapozta meg. Az E. Alap ellenőrzési rendszere átfogja a költségvetési gazdálkodás és a szakmai, ellátási feladatok végrehajtásának területeit. Az ellenőrzési feladatokat az SzMSz pontosan megfogalmazza, és meghatározza az ellenőrzés végrehajtásáért felelős szervezeti kereteket. Az OEP SzMSz-e szerint a főigazgató feladat-, és hatásköri teendői közé tartozik, hogy külön jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti-szakmai és költségvetési belső ellenőrzési rendszerét, elkészíti az előírt terveket. Az ellenőrzési feladatok három szervezeti egység feladatát képezték. A Főigazgató közvetlen felügyelete alá tartozik a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály. Az osztály feladatait az SzMSz IV. fejezet 4. pontja részletesen szabályozza. A Felügyeleti Ellenőrzési Főosztályt az Általános Főigazgató-helyettes felügyeli. Az Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály közvetlen felügyeletét az Egészségügyi Ellátási Főigazgató-helyettes látta el. A felsorolt szervezeti egységek hatályos ügyrenddel, és az ellenőrzésben foglalkoztatott dolgozók érvényes munkaköri leírással rendelkeztek. A kontrolltevékenység keretében a munkafolyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) mindhárom elemét (az ellenőrzési nyomvonalat, a szabálytalanságok kezelésének szabályzatát, valamint a kockázatkezelési szabályzatot) valamennyi szervezeti egységnél kialakították. A belső ellenőrzés Az OEP rendelkezik belső ellenőrzési stratégiával, melyet a főigazgató 2008. július 7-én jóváhagyott. A stratégiai terv az OEP intranet hálózatán hozzáférhető és megismerhető. Az egészségbiztosítási törvényben foglaltak figyelembe vételével áttekintésre került az OEP szervezeti egységeinek jövőbeni (várható) feladatellátása, valamint az OEP stratégiai céljai. Az OEP rendelkezik Belső Ellenőrzési Kézikönyvvel. A szabályzat megfelel az Áht., az Ámr., a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.)

362


Korm. rendelet (Ber.) előírásainak, illetve a PM által a Belső Ellenőrzési Kézikönyvre kiadott módszertani útmutatónak. A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály az ügyrendje értelmében felelős a feladatkörébe tartozó feladatok végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, szakszerű végrehajtásáért, a feladat ellátásával összefüggő jogszabályok és OEP vezetői utasítások alkalmazásáért, betartásáért, az adatszolgáltatások, jelentések szakszerűségéért és valódiságáért, a határidők betartásáért, a (FEUVE) végrehajtásáért, valamint a belső ellenőrzéssel kapcsolatos minőségbiztosítási eljárási rend kialakításáért. Az osztály feladatát képezi az igazgatási szervek belső ellenőrzési tevékenységének felügyelete, valamint tevékenységük értékelése is. A belső ellenőrök feladatköri és szervezeti funkcionális függetlensége biztosított, összeférhetetlenség nem merült fel. A belső ellenőrzés éves terve kockázatelemzésre, az egyes folyamatok kockázatainak rangsorolására épült. A kockázatelemzés kiterjedt valamennyi, az E. Alap körébe tartozó területre. Az ellenőrzési lefedettséget a szakfeladatok, az igazgatás és a működés területére is sikerült biztosítani. Ellenőrizték a beszerzési, üzemeltetési és vagyongazdálkodási, a gyógyító-megelőző ellátási, a gyógyszerügyi, a humánpolitikai, a költségvetési és gazdálkodási, a jogi, a nyilvántartási és ügyvitel szervezési szakterületeket, valamint az OEP igazgatási szerveit is. Az éves ellenőrzési terv elkészítése során elsősorban a rendszerellenőrzésekre helyezték a hangsúlyt, mert a rendszerellenőrzések egyidejűleg – egy ellenőrzés keretében – meghatározott területekre összpontosítva érvényesítik a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az előírásoknak megfelelően kialakított 2008. évi ellenőrzési tervet a főigazgató jóváhagyta. Az éves ellenőrzi terv módosítására a 2008. év folyamán több alkalommal sor került, a módosítás a főigazgató jóváhagyásával történt. Az E. Alap szintjén a 99 tervezett ellenőrzéshez képest 140 ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzési tevékenység a 2008. évben lefedte a gazdálkodás, valamint a társadalombiztosítási tevékenység legkockázatosabbnak ítélt részterületeit. A belső ellenőrzések fontosabb általánosítható megállapításai voltak, hogy: • egyes szakterületek feladatainak a kontrollpontjait tartalmazó ellenőrzési nyomvonala nem aktualizált, nem kellő mélységben került kialakításra; • előfordult, hogy az elvégzendő feladatokra nem készült eljárási rend, a szabályozók (eljárási rendek, belső szabályzatok) nem időszerűek, nem megfelelő módon kerültek kialakításra vagy nem voltak összehangoltak, valamint nem az előírásoknak megfelelően működtek; • találkozott az ellenőrzés pontatlan nyilvántartásokkal, a nyilvántartások tartalmi elemei nem feleltek meg az előírtaknak; • munkaköri leírás több szervezet vonatkozásában nem volt kellően részletezett; • eljárások, illetve feladatok végrehajtásának dokumentáltsága hiányos; 363


• informatikai programok működésével kapcsolatos problémákat tártak fel; • a vizsgált szakterület részéről a szakmai felügyelet ellátása hiányos, az igazgatási szervekkel való kapcsolattartás, információcsere nem hatékony, nehézkes; • több szakterület összehangolt munkáját igénylő esetben az együttműködés hiányát tapasztalta az ellenőrzés. Az ellenőrzések feltárták a folyamat kockázatait, a belső ellenőrzési jelentések érdemi ajánlásai, a javaslatok a hiányosságok megszüntetésére, a feltárt kockázatok csökkentésére, valamint a munka hatékonyságának növelésére irányultak, s elősegítették a folyamatba épített ellenőrzés megerősítését. A megállapításokat az ellenőrzött területek vezetői – egy eset kivételével – a záradékolás során elfogadták. A megállapítások alapján tett javaslatokra és ajánlásokra az intézkedést megtették, illetve kezdeményezték, a feladat végrehajtásért felelős személyt megjelölték. A belső ellenőrzés 2008-ban a különböző, konkrét belső ellenőrzési témák esetében az ellenőrzött szervezeti egységeknél vizsgálta, értékelte a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzések (FEUVE) működését. Az ellenőri jelentésekben megfogalmazott megállapításokra, javaslatokra – ahol szükséges volt – minden esetben készített az ellenőrzött szakterület intézkedési tervet. Ezek folyamatos nyomon követése jelentős munkaráfordítást igényel, a határidők figyelésére újonnan kialakított rendszer elősegítette az intézkedések megvalósulásáról a folyamatos beszámoltatást. A belső ellenőrzési tevékenység a jogszabályi előírásoknak megfelelő, de az informatikai rendszerek ellenőrzése a speciális szakértelemmel és előírt képesítéssel rendelkező ellenőri állomány hiánya miatt nem megoldott. A végrehajtott ellenőrzésekről az igazgatási szervek időben küldték meg a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály részére beszámolóikat, melyekből OEP szintű éves jelentést készítettek. Az éves jelentést az Egészségügyi miniszter jóváhagyásával, időben küldték meg a Pénzügyminisztériumba. Az OEP főigazgatója eleget tett az Áht. 97. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségének, hogy az éves költségvetési beszámoló keretében, az Ámr. 23. sz. melléklete szerinti nyilatkozat formájában értékelje a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés működését. A bevételi jogcímek alakulása Az E. Alap járulékokból és hozzájárulásokból származó bevétele a 2008. évben 1 028 377,2 M Ft, ami az 1 023 303,8 M Ft-os (összevont) előirányzatot 0,5%-kal haladta meg. (A járulékokból és hozzájárulásokból származó bevétel a bevételi főösszeg 71,2%-át tette ki.) Az előző évinél (1 249 462,7 M Ft) 221 085,5 M Ft-tal kisebb bevétel a járulék-mértékek csökkentéséből adódott. A munkáltatói egészségbiztosítási járulékokból származó bevétel 424 622,0 M Ft, 1,6%-kal, 6846,1 M Ft-tal több, mint az előirányzat (417 775,9 M Ft). Ugyanak-

364


kor az egyéni egészségbiztosítási járulékok bevétele (447 761,4 M Ft) 1,7%-kal, 7759,5 M Ft-tal elmaradt az előirányzattól (455 520,9 M Ft). A tételes egészségügyi hozzájárulásból adódó bevétel (84 730,2 M Ft) 8,0%-kal, 7323,8 M Ft-tal kevesebb az előirányzatnál (92 054,0 M Ft), miközben a százalékos egészségügyi hozzájárulásnál 40,9%-os, 9931,8 M Ft-os túlteljesítés jelentkezik a 24 306,0 M Ft összegű előirányzattal szemben. Az OEP nem foglalkozik a tényleges bevételek és az előirányzatok eltérésének elemzésével, mert a tervezést nem az Alapkezelő végezte.

Az MPA által Start kártya kiegészítés bevételi előirányzata 1657,1 M Ft volt, amely 2499,0 M Ft-ra teljesült. A bevételhez az Alap akadozva, a START kártya forgalma alapján nem indokolt egyenlőtlenséggel jutott, 3 olyan hónap is volt, amikor nem érkezett kiegészítés az Alaphoz. A START kártya kiegészítés bevétele az elmúlt években dinamikusan növekedett. A 2008. évi teljesítés jelentősen, 50,8%-kal meghaladta a tervezetett és 16,9%kal az előző évi teljesítést. Központi költségvetési hozzájárulások Az alcím legnagyobb tétele a központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz előirányzat. Az arányos közteherviselés megvalósítása érdekében származik ebből bevétele az Alapnak, ami az ún. „nemzeti kockázatközösség” elvét hivatott biztosítani. A teljesítés az előirányzott összeggel egyező, 307 038,0 M Ft. Az előző évhez képest ez a bevétel 6,3%-kal nagyobb. Az előirányzott összeg átlagosan 5,9 M fő járulékát fedezte, amelynek nagysága megegyezik a biztosított személyeket nyilvántartó rendszerben legyűjtött tényleges létszámadattal. Az alcímen belül második legnagyobb bevétel a GYED folyósítás kiadásainak részleges megtérítése, amely az eredeti előirányzatot 1252,0 M Ft-tal haladta meg és 42 046,5 M Ft-ban teljesült. Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. tv. 16. § (2) bekezdése és a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet 11-13. §-ai szabályozzák a terhességmegszakítás egyéni térítési díjának összegét. A tervezett bevételi összeg 706,4 M Ft, a teljesítés ennél kevesebb 669,7 M Ft. Baleset és egyéb kártérítés megtérítések tényleges bevétele 6440,6M Ft volt, amely 41%-os túlteljesítést jelent az előirányzathoz képest. Az előző évhez képest is jelentős, 3774,0 M Ft bevételi többlet jelentkezett. A bevételi kategória legjelentősebb tétele a gépjármű felelősségbiztosításból származó bevételek. A bevétel növekedést (a tervezetthez és a 2007. évhez képest) is legfőképpen ez a tétel okozta, mert a 2007. év végi MABISZ-os elszámolás teljesítése csak a 2008. évben realizálódott. A kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek az Ebtv. 66. § alapján a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó visszafizetéseket tartalmazza. A tervezett bevételi összeghez (1662,0 M Ft) viszonyítva 1540,5 M Ft teljesült. 365


Nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítése jogcímen a költségvetésben tervezett (420,0 M Ft) összeg nem teljesült, az elért bevétel 269,6 M Ft. Nagyságrendjét tekintve a jelentősebb tétel az EU tagállamokból származó bevételek, ahol az előirányzott összeg 400,0 M Ft, a teljesítés 269,3 M Ft volt. A tervezett összegnél alacsonyabb teljesítés oka, hogy az átalányköltség elszámolások módszerét az EU-ban csak 2009. évben sikerült elfogadni, így 2004. évig visszamenőleg az átalányköltségek kiszámlázása 2009ben kezdődött el, másrészt jelentős, 308,3 M Ft-nyi volt a záró követelés állomány. Az ellátási vagyongazdálkodás bevétele A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) megállapodás alapján 2008. január 1-jétől végzi az E. Alap ellátási vagyoni körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos feladatokat. Az MNV Zrt.-hez értékesítésre, átmeneti vagyonkezelésre került vagyonelemek helyzetének alakulására a hatályos jogi szabályozás alapján az OEP-nek, mint az Alap vagyonkezelőjének nincs érdemi befolyása. Az E. Alap ellátási vagyonelemei között a 2008. évben új tételek nem kerültek be, az APEH nem adott át vagyonelemet az Alapnak. A vagyon bevételek közül a járuléktartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből a 2008. évben realizált bevétel 15,6 M Ft-volt, így a tervezés során előirányzott (3,0 M Ft) összeget meghaladták. Az egyéb vagyon, ingyenes vagyonjuttatás bevételei is meghaladták a tervezett (5,1 M Ft-os) összeget, 10,4 M Ft bevétel realizálódott, amelyből 3,7 M Ft ingatlan megvásárlások részletfizetéseiből, 6,5 M Ft térítés és szolgáltatási díjakból és 0,2 M Ft áfa bevételből származott. Működési bevételek A Kvtv. az 5. Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok címen 936,1 M Ft saját bevételt, és 21 399,9 M Ft E. Alapból származó támogatási összeget hagyott jóvá. A tényleges, konszolidált teljesítés a bevételeknél 26 377,7 M Ft volt. Az E. Alaptól átvett támogatás 21 546,8 M Ft (81,7%) a működési célú konszolidált saját bevétel 3381,6 M Ft (12,8%), az előző évi pénzmaradvány igénybevétele 1449,2 M Ft (5,5%). A működési saját bevétel 3381,6 M Ft összege az eredeti előirányzatot 2445,5 M Ft-tal meghaladta. A növekedés alapvetően az államháztartáson belülről származó 2022,0 M Ft összegű támogatásból (pl.az egészségbiztosítási reform többletkiadásainak fedezetére kapott 4002,2 M Ft, az előrehozott nyugdíjasok felmentéséhez kapott 210,2 M Ft, 2008. évi illetményemelésre kapott 550,0 M Ft támogatásból) adódott. Az ellátási kiadások alakulása Az E. Alap 2008. évi kiadásai 1 445 111,0 M Ft-ra teljesültek, ami 9129,4 M Fttal több a törvényi módosított előirányzatnál. A pénzbeni ellátások és a természetbeni ellátások nagy kasszái úgymint a gyógyító megelőző egészségügyi ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás az ellátási kiadások 91,3%-át alkotta. 366


A pénzbeni ellátások (az egyszeri segély kivételével) nyitott kasszákat foglal magában, mégis összességében túllépésre nem került sor. A természetbeni ellátások fent említett nagy kasszái zárt előirányzatot alkotnak, az ezzel kijelölt szigorú teljesítési limitet az összkiadások szintjén betartották. A természetbeni előirányzatok alcím törvényi megemelésére nem került sor, de a gyógyító-megelőző kiadásokra a Kormány jelentős, 22 138,2 M Ft-os átcsoportosítást hajtott végre (20 138,2 M Ft-ot a gyógyszertámogatási kiadásokból, 2000 M Ft-ot a gyógyászati segédeszközök előirányzatáról). A gyógyító-megelőző ellátások – átcsoportosításokkal – módosított előirányzata 763 569,3 M Ft. A teljesítés 757 214,3 M Ft. Az eltérés 6355,0 M Ft, ami lényegében abból adódik, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj megszűnése miatt az előirányzottnál 6352,2 M Ft-tal kevesebb összeg folyt be ezen a címen. A gyógyszertámogatás jogcímcsoport eredeti előirányzata 347 940,0 M Ft volt, ami az évközi módosítások eredményeképp 326 501,8 M Ft-ra változott. A teljesítés 325 720,3 M Ft volt, ami az előző évinél mindössze 0,6%-kal több. A gyógyászati segédeszközök jogcímcsoport eredeti előirányzata 42 700,0 M Ft volt. A Korm. határozatokkal 2000,0 M Ft-ot elvontak, majd 1300 M Ft-ot visszapótoltak. Novemberben a felhasználás meghaladta az időarányos keretet, ezért a finanszírozáshoz a pénzügyminiszter engedélyére volt szükség. A teljesítés a módosított előirányzatoknak megfelelően alakult. Az alábbi természetbeni ellátások kis, nyitott kasszáin a teljesítés jelentősen elmaradt az előirányzattól. A gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása jogcímcsoport 2008. évi előirányzata 6550,0 M Ft volt. A tényleges felhasználás 3902,5 M Ft lett, ami 2647,5 M Ft-tal marad el a tervezettől. A 2007. évi teljesítéshez képest 637,3 M Ft-tal alacsonyabb a felhasználás. A 2007. évhez képest az előirányzat teljesítése 14,0%-kal, a betegszám 9%-kal csökkent. Ennek fő oka, hogy a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások támogatásáról szóló 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet egyes kezeléstípusok támogatását csökkentette, és kihirdette a közfinanszírozás alapjául szolgáló új árakat. A közgyógyellátottak körében a kezelésszám második éve az átlagot meghaladóan csökkent. Ez abból adódott, hogy a közgyógyellátásra jogosultak fokozottan érzékenyek a szolgáltatások árára. Miközben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár 100%-áig jár térítésmentesség, a térítési díj ennél általában magasabb összegű, piaci díjszabású. Az anyatej-ellátás támogatására előirányzott 300,0 M Ft-tal szemben a tényleges teljesítés mindössze 181,8 M Ft-ot tett ki. Ezen a területen évek óta csökkenési tendencia tapasztalható. Az utazási költségtérítésre fordított kiadás 3623,8 M Ft, az előirányzatnál 2876,2 M Ft-tal, 44,2%-kal kevesebb. Az előirányzat tervezése során kiadási többlettel számoltak az egészségügyi intézménystruktúra átalakítása kapcsán – a növekedő utazási távolságok miatt –, ez azonban 2008-ban nem jelentkezett. A tervezettnél mérsékeltebb kiadást az utólagosan kiállított utazási utalványok

367


elutasítása okozta, mert a szabályozás szerint az utalványt a beutalással egy időben kell kiállítani. Ez a szabályozás a betegeket hátrányos helyzetbe hozta. A 2008. évi kiadás az előző évi kiadásnál 4,4%-kal kevesebb. Változást jelent 2007. évhez képest, hogy 2008. április 1-jétől egy új költségtérítési forma került bevezetésre – az Utazási Költségtérítési Utalvány –, amelyet a szociálisan rászoruló személyek egészségügyi szolgáltatóhoz történő eljutásának biztosítása érdekében vezettek be. Méltányossági ellátások kiadásai A Kvtv. 81. § (2) bekezdése méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 M Ft, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 M Ft, gyermekgondozási díj megállapítására 25,0 M Ft felhasználását engedélyezte. A 2008. évi méltányossági kiadások a törvényben megállapított (zárt) kereteken belül teljesültek, táppénzre 95,8 M Ft-ot, Thgysre 7,4 M Ft-ot, GYED-re 20,6 M Ft-ot fizettek ki. Az elszámolásuk a költségvetési törvényben foglaltnak megfelelően az adott „rendes” pénzbeni előirányzaton történt. A méltányossági gyógyszertámogatás 2007. évi 5607,2 M Ft-os teljesítés után a 2008-ra megállapított 4400,0 M Ft-os tervezett előirányzata előzetesen is nyilvánvalóan kevés volt a kiadás teljesítéséhez. A kiadás 6628,8 M Ft-ban teljesült, ami 18,2%-kal, kb. 1 Mrd Ft-tal több, mint az előző évi teljesítés. A kérelmekre kifizetett támogatás nagy része néhány speciális gyógyszerhez, onkológiai készítményhez kapcsolható: rheumatoid arthritis miatt 888 beteg 1917,4 M Ft, Gauecher-kór (anyagcsere betegség) miatt 23 beteg 1328,1 M Ft, onkológiai indikációkban 690 beteg 1703,3 M Ft támogatásban részesült.

A gyógyászati segédeszközök támogatására meghatározott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén a költségvetési törvény 1300,0 M Ft-ot hagyott jóvá. A tényleges kifizetés 1400,8 M Ft volt. Az előző évhez hasonlóan kétfajta gyógyászati segédeszköz méltányossági ártámogatására történt a legtöbb felhasználás: a hagyományos módon nem beállítható, labilis inzulin dependens diabetes mellitusban szenvedőknek az inzulinpumpa támogatására (583 betegnek) 434 M Ft, súlyos alvási apnoeban szenvedőknek a CPAP és BIPAP, illetve melegpárásítók támogatására (830 betegnek) 747 M Ft került kifizetésre. Tekintettel az eszközök szükségességére, nagy számára és a jól körülhatárolható betegkörre, ezeket az eszközöket célszerű lenne befogadni a támogatott körbe. Az ellátási vagyongazdálkodás kiadásai Az ellátási vagyonnal kapcsolatosan 2008. évben 8,5 M Ft kiadással terveztek, amelyre az év során ennél többet, 9,9 M Ft-ot fordítottak. A kiadás az MNV Zrt. által továbbszámlázott költségekből valamint biztosítási díjakból tevődött öszsze. A tervezetet meghaladó kiadási összeg az egyéb vagyon, ingyenesen juttatott vagyonelemeknél volt, ahol a 3,0 M Ft tervezett összeg felett további 6,7 M Ft-ra volt szükség. A kiadás 15 társasházi albetét kapcsán felmerült kiadások, az MNV Zrt. által továbbszámlázott költségek, biztosítási díjak voltak.

368


A kiadások 71,0%-át, 16 441,6 M Ft-ot a személyi juttatások és a kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok képviselték. Az Alap 2008. évi személyi juttatások eredeti előirányzata 10 850,3 M Ft, módosított előirányzata 12 579,4 M Ft, a teljesítés 12 681,2 M Ft volt. A személyi juttatások felhasználása 100,8%-ra teljesült. A személyi juttatások nagyságrendje meghatározta a munkaadókat terhelő járulék előirányzatainak teljesítését. Fejezet szinten az eredeti előirányzat 3345,3 M Ft, a módosított előirányzat 3783,9 M Ft, a teljesítés 3760,4 M Ft (99,4%) volt. A Kvtv. 73. §. (7) bekezdése alapján az E. Alap személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatai túlléphetők. Az ellátási szektor bevételei közül a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések előirányzatának túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-a, legfeljebb 250,0 M Ft, a kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek címen befolyt bevételek 5%-a, legfeljebb 120,0 M Ft, valamint az egészségügyi szolgáltatók visszafizetése címen befolyt bevételek 2%-a, legfeljebb 50,0 M Ft összegben teszi lehetővé a túllépést. Normatív jutalomként az intézmény 189,1 M Ft-ot tervezett, ezzel szemben 41,0 M Ft volt a teljesítés. A teljesítményhez kötött jutalom beszámoló soron nem terveztek összeget, viszont itt jelentkezik teljesítés 1103,2 M Ft értékben. Az OEP a köztisztviselői teljesítmény-értékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosító 31/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve alakította ki teljesítményértékelési, és egyéni teljesítményalapú jutalmazási rendszerét, amelyet a jutalmak elosztásánál is alkalmazott az OEP központban és az igazgatási szerveknél egyaránt. Létszámalakulás Az OEP 2007. december 31-én a költségvetésben engedélyezett létszáma 3120 fő volt. 2008. május 15-étől a 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozat alapján – az egészségügyi reform végrehajtása keretében többletfeladatok ellátására – plusz 252 főt engedélyezett a Kormány, 44 főt az utazási költségtérítés szabályozásából adódó, 94 főt a jogviszony ellenőrzéssel kapcsolatos, és 114 főt a közgyógyellátással kapcsolatos feladatok ellátásához. Ennek megfelelően a 2008. december 31-én engedélyezett létszám 3372 fő. A beszámolóban kimutatott 2008. évi záró létszám 3234 fő volt. A kölcsönök törlesztése A kölcsönök eredeti előirányzata 296,3 M Ft, a módosított előirányzat 363,5 M Ft, a teljesítés 363,5 M Ft volt. A kölcsönök előirányzatán eredetileg tervezett 296,3 M Ft kiadás a világbanki hitel kölcsöntörlesztésére (240,8 M Ft), valamint dolgozói lakáskölcsönök nyújtására (55,5 M Ft) biztosított fedezetet. A módosított előirányzat és a teljesítés összege 363,5 M Ft volt. A Világbanki kölcsön visszafizetésére a 2008. évben 317,8 M Ft-ot fordítottak. A lakáskölcsönök eredeti kiadási előirányzataként tervezett 60,0 M Ft-tal szemben a módosított előirányzat és a teljesítés 45,7 M Ft volt, amely teljes mértékben az előző évek lakáskölcsön visszatérüléséből történt.

369


Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások A dologi kiadások eredeti előirányzata 5584,1 M Ft, a teljesítés 4658,4 M Ft volt, amelyből a kiadásokkal kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított általános forgalmi adó 752,5 M Ft összegű volt. A konszolidált beszámoló adatai alapján a készletbeszerzéssel kapcsolatos kiadás 473,3 M Ft-ot tett ki, melyből túlnyomórészt az intézmények működtetéséhez szükséges irodaszer és nyomtatvány (113,0 M Ft), tüzelőanyag, hajtó- és kenőanyag (70,2 M Ft), és egyéb készletek (181,2 M Ft) beszerzésével kapcsolatban merült fel. Kommunikációs szolgáltatások 851,5 M Ft-ot tettek ki, amelynek túlnyomó részben nem adatátviteli és adatátviteli célú távközlési díj (212,1 M Ft) volt, a teljesítés jelentősebb hányada egyéb kommunikációs szolgáltatás (639,4 M Ft) célú volt. Az E. Alap működtetéséhez a szolgáltatások igénybevétele 1935,2 M Ft volt, melyből energia-szolgáltatás 375,6 M Ft, (ebből gáz 88,7 M Ft, villamos energia 238,4 M Ft, távhő 32,5 M Ft, víz- és csatornadíjak 15,9 M Ft). Ezek a fix költségek a dologi kiadások 8%-át teszik ki. A 2008. évi fix költség 17,1%-al magasabb volt, mint a 2007. évi teljesítés. Karbantartási, kisjavítási és üzemeltetési egyéb szolgáltatások díja 808,5 M Ft, tárgyi eszközkarbantartás 189,5 M Ft, míg a bérleti díj jogcímen 570,4 M Ft-ot fizettek ki az előző év 821,6 M Ft teljesítésével szemben. A csökkenés oka a Róbert Károly körúti bérlemény felmondása. Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások öszszege 121,7 M Ft volt, ezen belül a reprezentációs kiadások 60,2 M Ft-ot tettek ki, ez az összeg 48,6%-kal magasabb, mint a 2007. évi volt. A szellemi tevékenység végzésére, azaz a vállalkozási formában foglalkoztatottak részére történő kifizetés 228,6 M Ft volt, mely szintén jelentős mértékben 78,7 M Ft-tal (52,5%-kal) meghaladta a 2007. évben teljesített 149,9 M Ft-ot. Ez a kifizetett személyi juttatások 1,8%-a, emelkedő tendenciát mutat. A növekedés oka egyrészt a gyógyászati segédeszközök tb. befogadási eljárásban igénybevett szakértőknek kifizetett szakértői díjak (a 2008. évben 30,4 M Ft), másrészt a speciális orvos-szakmai és egyéb szellemi tevékenységhez kötődő szakértői díjak. Ezen kívül jelentős összegű szerződéssel rendelkeztek, melynek tárgya „jogi képviselet, tanácsadás, szoftver tanácsadás”, de rendelkeztek munkaügyi, humánpolitikai szaktanácsadás tárgyú szerződéssel is.

A szerződések felülvizsgálatáról, vezetői jóváhagyásáról nem készült írásos emlékeztető. Egyéb dologi kiadások teljesítése 194,4 M Ft volt, 11,4%-kal több mint a 2007. évben, amikor 174,5 M Ft kiadást teljesítettek ezen a jogcímen. A dologi kiadások összesen 4557,4 M Ft-ot tettek ki, 98,6%-át az előző évinek. Az egyéb folyó kiadások címen 117,5 M Ft kiadás merült fel, a változás 35,2%os csökkenést mutat a 2007. évhez képest, melyet a Világbanki Hitel kamatfizetési kötelezettségének csökkenése okozott. Felhalmozási kiadások Az intézményi beruházás eredeti előirányzata 2028,0 M Ft, átcsoportosításokkal a módosított előirányzat 2732,5 M Ft, a teljesítés ezzel szemben 1135,1 M Ft. 370


A tárgyi eszközök és immateriális javak felhalmozására 1135,1 M Ft-ot fordítottak, melyből az áfa 187,2 M Ft volt. Ebből 82,3 M Ft-ot ingatlanok vásárlására, létesítésére, 240,1 M Ft-ot immateriális javakra, 528,9 M Ft-ot gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, 96,6 M Ft-ot a gazdaságtalan üzemeltetésű leselejtezett gépjárművek pótlására használtak fel. Felújításra a Kvtv. évek óta nem biztosított fedezetet. A fejezet előirányzat átcsoportosítással biztosította az előirányzatot a teljesítésre, ami 246,5 M Ft volt. A Kvtv. központi kezelésű előirányzatként 2000,0 M Ft pénzügyi fedezetet biztosított az „Egészségbiztosítási nyilvántartások fejlesztése” elnevezésű projekt megvalósítására. A központi kezelésű előirányzat alapvetően a már meglévő informatikai, nyilvántartási rendszerek konszolidálásával, és új nyilvántartások fejlesztésével kapcsolatos feladatok elvégzésének fedezetére szolgál. A tervezett felhasználás, intézményi beruházási kiadásokra 1633,0 M Ft, dologi kiadások fedezetére 367,0 M Ft volt. A teljesítés 403,4 M Ft. A tárgyévben fel nem használt 1596,6 M Ft – dologi (173,8 M Ft) és felhalmozási jellegű (1422,8 M Ft) előirányzat – kötelezettségvállalással terhelt. Az alacsony teljesítés oka, hogy a fejezeti kezelésű előirányzat az egészségügyi reform keretében kialakítandó több biztosítós modell informatikai hátterét biztosította volna. Év közben azonban az egészségbiztosítás jövőbeni fejlesztési irányát illetően bekövetkező koncepcionális változás miatt az un. pénztári törvényt visszavonták. Az egészségbiztosítási feladatokat a jövőben is az OEP és területi igazgatási szervei látják el. Mindez arra kényszerítette az OEP-et, hogy év közben a megváltozott elképzelésekhez, igényekhez igazítsa informatikai fejlesztéseit, de nem változtatott az intézeti informatikai fejlesztési stratégiáján. Az év közbeni változtatás következtében a keret felhasználása, a közbeszerzési eljárások lefolytatása időben elhúzódott, a pénzügyi teljesítések döntő többsége 2009-ben történik meg. Nyugellátások fedezetére a Ny. Alapnak átadott pénzeszköz A 2008. évben a 2007. évről áthúzódó nyugellátásokkal kapcsolatos kötelezettséget a Kvtv. 82. § (2) bekezdésben meghatározott módon az Alap teljesítette. A törvényben meghatározott összeget, 25 022,0 M Ft-ot a meghatározott határidőn belül kifizették a Ny. Alap részére. A helyszíni ellenőrzés alapján az Alap működésének továbbfejlesztése érdekében az OEP főigazgatója számára a következő javaslatokat tettük: 1.

Kezdeményezze, hogy az elemi finanszírozási egységek költségszámításához szükséges feltételeket a tervezés során biztosítsák.

2.

Gondoskodjon az informatikai ellenőrzések végrehajtásához – akár külső megbízással – megfelelő szakember biztosításáról.

371

D) A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK



1.

A NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA A helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a feladatmutatók alapján járó normatív hozzájárulásokat a Kincstár útján igényelték a központi költségvetésből. A hozzájárulások felmérése, valamint évközi módosítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. Az ellenőrzés 71 önkormányzatot és 16 többcélú kistérségi társulást érintett. Utóbbiakból kilenc részesült normatív hozzájárulásban.

1.1.

Lakosságszámhoz és egyéb feltételekhez kötött hozzájárulások Az önkormányzatokat a település üzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok, a közösségi közlekedési feladatok, a körzeti igazgatási feladatok, a megyei, fővárosi önkormányzatok feladatai, a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladataihoz történő hozzájárulás, a pénzbeli szociális juttatások, a lakáshoz jutás feladatai, a helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok, a megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok jogcímen a normatív hozzájárulás lakosságszám alapján illette meg. Az összességében 4 872 391,5 ezer Ft hozzájárulás igénylése és elszámolása valamennyi ellenőrzött önkormányzatnál szabályszerűen történt, a hozzájárulásokat az önkormányzatok részére a Kincstár a nettó finanszírozás keretében maradéktalanul kiutalta.

1.1.1.

Körjegyzőség működésével kapcsolatos feladatok A vizsgált önkormányzatok közül 31 önkormányzat vette igénybe az alaphozzájárulást, ezek közül a körjegyzőséghez csatlakozó községek száma, és a lakosságszám alapján 26 önkormányzat vett igénybe ösztönző hozzájárulást is. Valamennyien megfeleltek a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete 3. pontja szerinti igénybevételi feltételeknek, az ellenőrzés ezen a jogcímen eltérést nem állapított meg, az elszámolt 269 496 ezer Ft-ot elfogadta.

375


1.1.2.

Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása A jogcímen a vizsgált önkormányzatok közül hét számolt el 565,9 ezer Ft hozzájárulással. Egy önkormányzat elszámolása volt hibás, ami miatt 1,2 ezer Ft pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg. Beregsurány Önkormányzata az elszámolásában összeadási hiba miatt 12 m3-rel kevesebb folyékony hulladék után számolt el hozzájárulást, mint amit a bizonylatok igazoltak.

1.1.3.

Üdülőhelyi feladatok A vizsgált körben 23 önkormányzat igényelt ilyen jogcímen 504 265,4 ezer Ft hozzájárulást, ezek közül a csesztregi önkormányzat a ténylegesen beszedett idegenforgalmi adó összege helyett a tervadatokkal számolt el, emiatt 292 ezer Ft pótlólagosan járó normatív hozzájárulás illette meg.

1.2.

Szociális jogcímek

1.2.1.

Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások feladatai

1.2.1.1.

Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai A települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások a Szoc. tv-ben és a Gyvt-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatai körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz, különösen a Szoctv. 64. §-ában meghatározott családsegítéshez, a Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás működtetéséhez, a Gyvt. 40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgálat, a 41. §-ának (4) bekezdése szerinti napközbeni ellátás, valamint a 44. §-ában meghatározott házi gyermekfelügyelet külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerinti működtetéséhez a 2008. évben eltérő fajlagos összegű hozzájárulást biztosított a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet 11. a) pontja szerint. A hozzájárulás mértékét az önkormányzatok lakosságszáma, illetve annak alapján differenciálták, hogy a szolgáltatást működési engedély alapján, vagy anélkül biztosította-e az önkormányzat. Működési engedély alapján 21 önkormányzat és öt többcélú kistérségi társulás mind a családsegítő, mind a gyermekjóléti szolgáltatást, két önkormányzat és két többcélú kistérségi társulás csak gyermekjóléti szolgáltatást, két önkormányzat csak családsegítő szolgálatot tartott fenn. Egy 2000 fő alatti kistelepülés a 2008. évi Kvtv. 11. aa) pontja alapján működési engedély nélkül volt jogosult a hozzájárulás igénybe vételére. Valamennyi ellenőrzött a lakosságszámnak, a működés időtartamának és a működési engedélynek megfelelően igényelte az összességében 381 892,5 ezer Ft hozzájárulást, az ellenőrzés eltérést nem állapított meg.

376


1.2.1.2.

Gyermekjóléti központ Az ellenőrzött önkormányzatok közül csak a fővárosi XV. kerület számolt el ezen a jogcímen 2 340 ezer Ft normatív hozzájárulást, ami az igénybevételi feltételeknek megfelelt, az ellenőrzés eltérést nem állapított meg.

1.2.1.3.

Szociális étkeztetés Ezen a jogcímen 55 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás vett igénybe 219 402 ezer Ft hozzájárulást. Az ellenőrzés 21 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás – a hozzájárulást igénybe vevők 39%-ának – elszámolásához képest állapított meg összességében öt fő ellátotti létszám alapulvételével 194,5 ezer Ft jogtalan hozzájárulás igénybevételt a jogcímcsoportban. Ez nyolc önkormányzat esetében 31 fő ellátott után jogtalan igénybevételt, négy önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás esetében 26 fő ellátott után pótlólagosan járó hozzájárulást jelentett. Az ellátotti létszámeltérések okai az alábbiak voltak: • A dunakeszi, a gutorföldei, a rédicsi önkormányzat nem tartotta be a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályai 5. C) pontja előírását és az év közben jelentkező többletigényekre vonatkozó hozzájárulást nem a „Szociális szolgálatok kiegészítő támogatása” előirányzatból pályázati úton igényelte, hanem a normatív hozzájárulások költségvetési beszámolóban történő elszámolása során e jogcímen érvényesítette. Egy önkormányzat (Vásárosnamény) mindkét forrásból igénybe vette ugyanazokra az ellátottakra vonatkozó hozzájárulást. Ez 16 fő után eredményezett jogtalan igénybevételt; • Vép önkormányzata nem a 11. c) jogcímcsoportra összesen, hanem az azon belüli jogcímenként értelmezte a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályai 5. C) pontja előírását és öt fővel kevesebb ellátott után vette igénybe a hozzájárulást, ezért pótlólagosan járó normatív hozzájárulás illette meg; • nem vizsgálta, illetve nem megfelelően vizsgálta a Szoctv. 62. § (1) bekezdésében előírt rászorultsági feltételek meglétét két önkormányzat, emiatt Balatonalmádi esetében 11 fő ellátott, Decs önkormányzatnál egy fő ellátott után a normatív hozzájárulás igénybevétele jogtalan volt; • Füzesabonyban nem vették figyelembe az elszámolás során azokat az ellátottakat, akik egyidejűleg házi segítségnyújtásban is részesültek. Mivel a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete erre vonatkozóan tiltást nem tartalmazott az ellenőrzés 17 fő után pótlólagosan járó normatív hozzájárulást állapított meg; • az étkezők mutatószámát nem a 2008. évi Kvtv. e jogcímre vonatkozó előírása szerint, az igénybevételi napló adatai alapján állapította meg a szentgyörgyvölgyi önkormányzat ezért egy fő után jogtalan volt a hozzájárulás igénybevétele;

377


• számítási és számszaki, összesítési, valamint kerekítési hiba okozott a bélmegyeri, a magyarhomorogi, a győrszemerei önkormányzatnál és a Gyáli Többcélú Kistérségi Társulásnál ellentétes előjelű eltéréseket, ami öszszességében ellátotti létszámváltozást nem eredményezett. A jogcímcsoportban hozzájárulást igénylő önkormányzatok 20 %-ánál, 11 önkormányzat esetében az okozott eltérést, hogy a 2008. évi Kvtv. 3. számú mellékletének 11. c) pontja a korábbi évek előírásaihoz képest megváltozott, és a jogcímcsoporton belül négy különböző fajlagos összegű normatív hozzájárulást vezetett be. A differenciálás a szerint történt, hogy az étkezők már 2007-ben is részesültek-e ellátásban, vagy új ellátottak voltak. A 2008. évben az új belépők esetében vizsgálni kellett a család jövedelmi helyzetét, és a besorolás a nyugdíjminimum %-ában megállapított jövedelemkategóriák szerint történt. Az önkormányzatok nem vették figyelembe a 2008. évi Kvtv. előírásának változását, illetve az ellátottakat nem a megfelelő jövedelemkategóriák szerint sorolták be, emiatt az egyes jogcímek között változtak az igényjogosulti létszámok. Ez a jogcímcsoportban ellátotti létszám eltérést nem eredményezett, de az egyes jogcímeken járó normatív hozzájárulás fajlagos összegeinek eltérése miatt az összes eltérésen belül 198,5 ezer Ft pótlólagosan járó normatív hozzájárulás keletkezett. 1.2.1.4.

Házi segítségnyújtás A vizsgált önkormányzatok közül 39 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás számolt el összesen 215 767,5 ezer Ft normatív hozzájárulást ezen a jogcímen, ezek közül 11 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás elszámolásában állapítottunk meg a jogcímcsoportban 2980,4 ezer Ft összegű jogtalanul igénybe vett normatív hozzájárulást 15 fő ellátotti létszám alapján. Eltérést eredményezett, hogy a hozzájárulás mutatószámát nem a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete 11. d) pontja előírása szerint a gondozási naplókból házi segítségnyújtásban részesülők naponta összesített ellátotti számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám figyelembe vételével állapították meg a következők szerint: • a beregsurányi, és a jánosházai két önkormányzat nem a gondozási naplóban szereplő ellátotti létszámot vette figyelembe az elszámolása során, ez egy fő után eredményezett jogtalan igénybevételt; • Biharkeresztes Önkormányzata nem a naponta összesített ellátotti létszámot, hanem a házi segítségnyújtásban részesülők számát vette figyelembe, így négy fő ellátott után jogtalanul vette igénybe a normatív hozzájárulást; • a gutorföldei és a kázsmárki önkormányzat az elszámolás során egy ellátottat naponta többször is figyelembe vett a gondozások számának megfelelően, ami két fő után jogtalan hozzájárulás igénybevételt okozott. A normatív hozzájárulás mutatószámában nem okozott eltérést, de a leggyakrabban előforduló hiba volt, hogy az ellátotti létszámot nem bontották meg a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete 11. d) jogcímcsoporton belül az egyes jog-

378


címekre az ellátás kezdő időpontja, illetve a nyugdíjminimum %-ában meghatározott jövedelemkategóriák szerint. Ezért az ellenőrzés megállapítása alapján a dunakeszi, a szentlőrinci, a vásárosnaményi és a szentgyörgyvölgyi önkormányzat elszámolásában nyolc fő létszám átcsoportosítására került sor a jogcímcsoporton belül, ami a normatív hozzájárulás eltérő fajlagos összegei miatt az összes eltérésen belül 29,1 ezer Ft jogtalan igénybevételt eredményezett. Eltérést okozott továbbá: • a balatonalmádi önkormányzatnál az ellátást nem megfelelően dokumentálták a gondozási naplókban, ezért az ellenőrzés egy fő ellátotti létszám után állapított meg jogtalan elszámolást; • a dunakeszi, a csepregi önkormányzat és a Gyáli Többcélú Kistérségi Társulás esetében adminisztrációs, számszaki, összesítési hibából adódott egy fős negatív előjelű eltérés. A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás jogcímek esetében a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályainak 5. C) pontja szerint az év közben jelentkező többletigényhez kapcsolódó hozzájárulás igénylésére – sem az évközi, sem az év végi elszámolás során– nem az Áht. 64. § (5) bekezdése b) pontjának és a 64. § (7) bekezdésének szabályait kellett alkalmazni, hanem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása” előirányzatból, pályázati úton lehetett támogatást nyerni. Többletigénynek minősült, ha a 2/2008. (I.30.) PM-ÖTM együttes rendeletben szereplő, az előirányzat számításánál figyelembe vett ellátotti létszám nőtt. Emiatt az előírás miatt az ellenőrzött önkormányzatok a szociális étkeztetés jogcímen 328 főre, az ellenőrzött körben jogszerűen figyelembe vehető mutatószám 12 %-ára, a házi segítségnyújtás jogcímen 49 főre ellenőrzött körben jogszerűen figyelembe vehető mutatószám 4 %-ára vonatkozóan – mivel figyelmen kívül hagyva a Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályainak 5. C) pontja szerint előírást nem nyújtottak be pályázatot, illetve a többletigény az év második felében jelentkezett – nem jutottak hozzá az őket a korábbi szabályozás szerint megillető normatív hozzájáruláshoz. Az ellenőrzés 35 önkormányzatnál állapította meg a többletigény jogosságát, de mindössze a barcsi, a faddi, a füzesabonyi, a mezőberényi és a vásárosnaményi önkormányzat pályázott. Közülük négy nyert a „Szociális szolgáltatások kiegészítő támogatására” beadott pályázat alapján, de az év közben – az új belépők miatt – jelentkező többletigénynek csak egy részét tudták realizálni. A pályázati rendszer sikertelenségének oka, hogy a benyújtás határideje 2008. július 31-e volt, emiatt az év utolsó öt hónapjában jelentkező többletigények érvényesítésére nem nyújtott lehetőséget, azon kívül az önkormányzatok számára ismeretlen volt ez a gyakorlat, hogy az ellátások szabályszerű biztosítása esetén a feladat finanszírozása a korábban garantáltan járó normatív hozzájárulás helyett egy különböző egyéb feltételhez kötött, egyedi elbírálás alapján történő pénzelosztás útján történik. A pályázattal érintett két szociális alapellátás (a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás) az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló és a legtöbb ellátottat érintő ellátási forma, 379


az erre igénybe vehető hozzájárulás hiánya az önkormányzatok költségvetését terhelte. Ugyanakkor nem volt következetes a szabályozás, mert a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklete alapján, ugyanezen intézményi és ellátási kört érintően korlátozás nélkül érvényesíthették a többletigényeket a többcélú kistérségi társulások. 1.2.1.5.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Ilyen jogcímen nyolc önkormányzat és három többcélú kistérségi társulás igényelt 21 870 ezer Ft hozzájárulást, ezek közül négy önkormányzat elszámolása bizonyult hibásnak, ezért összességében 150 ezer Ft pótlólagosan járó normatív hozzájárulást állapítottunk meg, a következő okok miatt: • jogtalanul vett igénybe kilenc fő ellátott után hozzájárulást Szentlőrinc Önkormányzata, mert az éves ellátotti létszámot nem az intézményi nyilvántartásokkal és adatközléssel egyezően szerepeltette az elszámolásban; • a baktalórántházai és a biharkeresztesi önkormányzat figyelmen kívül hagyta a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete 11. e) pontjának előírását, mely szerint a hozzájárulás 50%-ára jogosult az önkormányzat, ha új belépőként működtet jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályainak 5. B) pontja szerint e jogcím esetében új belépőnek minősül az önkormányzat azokra az ellátottakra vonatkozóan, akikre tekintettel 2007. december hónapban normatív hozzájárulásban nem részesült, illetve akikre tekintettel a 2007. évben a 2007. évi Kvtv. 3. számú melléklete 11. eb) pontja alapján részesült hozzájárulásban. A fenti önkormányzatok nem megfelelően minősítették az új belépőket és az ellátotti létszámot rossz jogcímkódon számolták el emiatt a két jogcím között 21 fő mutatószám átcsoportosításra került, ami az összes eltérésen belül 315 ezer Ft pótlólagosan járó a normatív hozzájárulást eredményezett; • a kerekítés szabályainak nem megfelelő alkalmazása okozott egy-egy fő után pótlólagos hozzájárulást a baktalórántházai és a vásárosnaményi önkormányzatnál.

1.2.1.6.

Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás A vizsgált önkormányzatok közül 10 önkormányzat vett igénybe tanyagondnoki, illetve falugondnoki szolgáltatás működtetésére 22 932,3 ezer Ft normatív hozzájárulást. Valamennyi önkormányzat a szolgáltatást a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartotta fenn, működési engedéllyel rendelkezett, az igénybevételi feltételeknek eleget tett. Az ellenőrzés eltérést ezen a jogcímen nem állapított meg.

1.2.1.7.

Támogató szolgálat A jogcím ellenőrzésére hat önkormányzatnál és három többcélú kistérségi társulásnál került sor, az ellenőrzöttek a 72 000 ezer Ft normatív hozzájárulást jogszerűen vették igénybe, eltérés nem volt.

380


1.2.1.8.

Közösségi ellátások Ezen a jogcímen három önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás vett igénybe 30 000 ezer Ft hozzájárulást jogszerűen, eltérést az ellenőrzés nem állapított meg.

1.2.1.9.

Utcai szociális munka A vizsgált körben mindössze a XV. kerületi önkormányzat számolt el ilyen jogcímen 5 000 ezer Ft normatív hozzájárulást, amit az ellenőrzés jogszerűnek minősített. Az önkormányzat szabályozási kötelezettségének eleget tett, a tevékenységet működési engedély alapján, a szakmai szabályoknak megfelelően végezte.

1.2.1.10. Időskorúak nappali intézményi ellátása Az összességében 186 450 ezer Ft hozzájárulást ezen a jogcímen 31 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás vette igénybe, ezek közül hét önkormányzatnál és a többcélú kistérségi társulásnál állapítottunk meg eltérést, 14 fő ellátotti után jogtalan igénybevételt. Ez három önkormányzat esetében 10 fő ellátotti létszámot érintően 1500 ezer Ft összegű, pótlólagosan járó hozzájárulás és öt önkormányzat esetében 24 fő ellátotti létszám után, 3600 ezer Ft jogtalan igénybevételt jelentett. Pótlólagosan járó hozzájárulást állapítottunk meg: • hét fő ellátotti létszámot érintően Füzesabony önkormányzatnál, mert az elszámolás során csak azokat az ellátottakat vették figyelembe, akik 2008. október 1-jén ellátotti jogviszonnyal rendelkeztek; • két fő ellátotti létszám után Békés önkormányzatnál, mert a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályainak 9. pontja előírásával ellentétesen az engedélyezett férőhelyek betartását nem éves átlagban, hanem naponta vizsgálták; • egy fő ellátotti létszám után, mert a Téti Többcélú Kistérségi Társulás a mutatószámok kerekítésére vonatkozó szabályokat ellátási helyenként és nem fenntartói szinten alkalmazta. Jogtalan normatív hozzájárulást állapított meg az ellenőrzés, mert: • az elszámolás során a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete 11. j) pontja előírása ellenére a kizárólag étkezésben részesülőket is figyelembe vették Biharkeresztesen, Kismarján és Nyírmadán, ami 18 fő ellátotti létszámot érintett; • a működési engedélyben öt napos nyitva- tartást engedélyeztek, ennek ellenére az intézmény hét napon át működött és ennek megfelelően állapították meg az éves ellátotti létszámot összességében öt fő után a jánosházai önkormányzatnál;

381


• Csepregen a nappali ellátás megszűnésekor nem pontosan vezették ki az ellátottakat a nyilvántartásból, ezért a tényleges ellátási napok alapján egy fő után jogtalanul vettek igénybe hozzájárulást. 1.2.1.11. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása 1.2.1.12. Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása Ezeken a jogcímeken a vizsgált körből három önkormányzat vett igénybe öszszességében 65 825,7 ezer Ft normatív hozzájárulást, mindegyik igénylése és elszámolása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, eltérést nem állapítottunk meg. 1.2.1.13. Fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek kedvezményes étkeztetése Ezt a hozzájárulást a 2008. évben igényelhették először az önkormányzatok a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek után, akik számára a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdése alapján 50 %-os normatív étkezési térítési díjkedvezményt, vagy ingyenes étkeztetést biztosítottak. Erre az ellenőrzött önkormányzatok közül két önkormányzat volt jogosult, az 1100 ezer Ft hozzájárulás igénybevétele jogszerű volt.

1.2.2.

Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés

1.2.2.1.

Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás A fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása jogcímen a vizsgált körben csak Tépe önkormányzat vett igénybe 64 000 ezer Ft hozzájárulást. Elszámolását az ellenőrzés szabályszerűnek ítélte. A demens betegek bentlakásos intézményi ellátása jogcímen az ellenőrzött önkormányzatok közül hat önkormányzat igényelt ezen a jogcímen 72 800 ezer Ft hozzájárulást, a szentlőrinci önkormányzat az éves ellátotti létszámot tévesen állapította meg, emiatt egy fő után 800 ezer Ft pótlólagosan járó hozzájárulás illeti meg.

1.2.2.2.

Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás Az átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális és gyermekvédelmi intézményekben jogcímen 17 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás vett igénybe 375 985 ezer Ft normatív hozzájárulást. Ezek többségében időskorúak ápolását, gondozását biztosították. Öt önkormányzatnál állapított meg az el-

382


lenőrzés hét fő ellátotti létszám alapulvételével 4815 ezer Ft jogtalan igénybevételt. Az eltérések okai az alábbiak voltak: • jogtalan igénybevételt állapított meg öt fő ellátotti létszám után az ellenőrzés Dunakeszi önkormányzatánál, mert a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályai 9. pontja előírásával ellentétesen a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot éves átlagban túllépték; • a szentlőrinci önkormányzatnál az éves ellátotti létszám hibás megállapítása okozott két főt érintően jogtalan hozzájárulás igénybevételt; A beregsurányi, a magyarhomorogi és a kismarjai önkormányzatnak azért volt hibás az elszámolása, mert a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete 12. bcab)bcac) pontjainak előírását megsértve, nem az ellátottak jövedelmének megfelelő fajlagos összegű normatív hozzájárulást vették igénybe. Emiatt a jogcímcsoporton belül az egyes jogcímek között nyolc fő mutatószám átcsoportosítására volt szükség, ami az összes eltérésen belül 85 ezer Ft pótlólagosan járó normatív hozzájárulásra való jogosultságot eredményezett. 1.2.2.3.

Emelt színvonalú bentlakásos ellátás A 2008. évi Kvtv. a jogcímen belül a normatív hozzájárulás fajlagos összegét az intézményekben az emelt színvonalú férőhelyekre megállapított személyi térítési díjak éves összegének átlaga szerint differenciálta. Az ellenőrzött önkormányzatok közül hat önkormányzat vett igénybe ezen a jogcímen 104 222,3 ezer Ft normatív hozzájárulást, ezek közül öt önkormányzat elszámolása bizonyult hibásnak, az ellenőrzés 1286,8 ezer Ft pótlólagosan járó normatív hozzájárulást állapított meg. Ellátotti létszámeltérés a barcsi önkormányzatnál egy fő létszámot érintően volt, amit számszaki hiba okozott. Négy esetben a jogcímcsoporton belül a három jogcímkód között történt átcsoportosítás, mert a személyi térítési díjak éves összegének átlagát helytelenül állapították meg, így nem a megfelelő fajlagos összegű normatív hozzájárulást vették igénybe. Ez az összes eltérésen belül 732,5 ezer Ft pótlólagosan járó hozzájárulást eredményezett, ami a barcsi és a csepregi önkormányzatnál jogtalan igénybevételt, a dunakeszi és a vásárosnaményi önkormányzatnak pótlólagosan járó hozzájárulást jelentett. Pécsvárad Önkormányzatnál a Kincstár által az önkormányzatok részére a normatív hozzájárulások elszámolásához kiadott segédtábla számítási hibája miatt állapítottunk meg az összes eltérésen belül 3,2 ezer Ft jogtalan igénybevételt.

1.2.3.

Hajléktalanok átmeneti intézményei Az ellenőrzött önkormányzatok közül két önkormányzat vett igénybe összesen 32 025 ezer Ft hozzájárulást. Az ellenőrzés az önkormányzatok elszámolásához képest eltérést nem állapított meg. 383


1.2.4.

Gyermekek napközbeni ellátása

1.2.4.1.

Bölcsődei ellátás Az ezen a jogcímen igényelt 454 010 ezer Ft normatív hozzájárulást 18 önkormányzatnál ellenőriztük, melynek során a szentlőrinci önkormányzatnál állapítottunk meg egy fő ellátotti létszám után 547 ezer Ft jogtalan igénybevételt, mert az elszámolás során a tervadatokat vették figyelembe 14 a) pontja előírása ellenére.

1.2.4.2.

Családi napközi ellátás A vizsgált körben két önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás számolt el ilyen jogcímen 11 000 ezer Ft hozzájárulást, amiből a Téti Többcélú Kistérségi Társulás elszámolásában állapított meg az ellenőrzés egy fő létszámeltérést és 250 ezer Ft jogtalan igénybevételt, mivel nem tartották be a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 9. pontjában leírtakat, és túllépték a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot.

1.2.4.3.

Ingyenes intézményi étkeztetés Ezen a jogcímen 17 önkormányzat igényelt 7900 ezer Ft hozzájárulást az általuk fenntartott bölcsődében ellátott gyermekeknek a Gyvt. 148. §. (5) bekezdés a) pontja alapján biztosított ingyenes bölcsődei étkeztetésére. Ezek közül Füzesabony önkormányzatnál állapított meg az ellenőrzés négy fő ellátotti létszám alapulvételével 200 ezer Ft jogtalan igénybevételt. Ennek oka, hogy az elszámolás során nem tartották be a 2008. évi Kvtv. 14. c) pontjának előírását és az ingyenes bölcsődei étkeztetésre jogosult gyermekek mellett az 50 %-os térítési díjkedvezményre jogosultakat is figyelembe vették.

1.3.

Közoktatási alap- és kiegészítő hozzájárulások Az önkormányzatok közoktatási célú feladatainak finanszírozása a 2007. évben új alapokra helyeződött, miszerint nem költségvetési évre, hanem tanévre garantált a normatív hozzájárulások igénylési feltételrendszere és a hozzájuk rendelt fajlagos mérték, ezáltal az igénylésnél és elszámolásnál két év költségvetési törvényi előírásait kell figyelemmel kísérni. A 2008. évben a 2007/2008. tanévi közoktatási feladatokra a 2007. évi Kvtv. vonatkozó szabályait kellett alkalmazni, mivel 2007. évi Kvtv. a 2007/2008-as tanévnek a 2007. év 9-12. hónapokra vonatkozó igénylési feltételrendszerét és fajlagos mértékeit a tanév 2008. évre eső 1-8 hónapjára is kiterjesztette. A 2008. évi Kvtv. a szabályokat nem ismételte meg, szabályozása a 2008/2009. tanévet, azaz a 2008. évi 9-12 hónapokat, illetve a 2009. évi 1-8. hónapokat érintette.

A 2008. költségvetési éven belül érintett két tanévre – azaz a költségvetési év első nyolc, illetve utolsó négy hónapjára – jelentősen eltérő volt a normatív hozzájárulások struktúrája (az alap és kiegészítő hozzájárulások köre) és ezek számítási metodikája. 384


A közoktatási alap hozzájárulások (15. jogcím) esetében a 2007/2008. és a 2008/2009. tanévi nyitó gyermek/tanuló létszám alapján, a Közokt. tv-ben meghatározott oktatás-szervezési paraméterek (csoport/osztály átlaglétszám, foglalkoztatási időkeret, pedagógus kapacitás, a heti kötelező pedagógus óraszámok figyelembe vétele) alkalmazásával számított teljesítménymutatóhoz kapcsolódott a hozzájárulás. Az érintett két tanév tekintetében azonban eltérő volt az alap hozzájárulásokhoz sorolt közoktatási tevékenységek köre. A 2007/2008. tanévben ide tartozott az óvodai nevelés, általános és középiskolai oktatás, valamint a szakmai elméleti képzés, mely kör a 2008/2009. tanévben az alapfokú művészetoktatás, a kollégiumi, externátusi nevelés, oktatás, és a napközis, tanulószobai, iskolaotthonos foglalkozás jogcímekkel bővült. E mellett módosult a teljesítménymutató számításnál alkalmazott paraméter rendszeren belül a nevelési évek/évfolyamok csoportosítása.

1.3.1.

Óvodai nevelés Az ellenőrzésbe bevont önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások közül 56 önkormányzat és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás számolt el erre a feladatra 3 011 710,3 ezer Ft normatív hozzájárulást, mely közül 34 önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás elszámolása hibás volt. Az ÁSZ ellenőrzés a jogcímen összességében 25 084,7 ezer Ft pótlólagos járandóságot mutatott ki, mely a jogcímen elszámolt összeg 0,83 %-a A megállapított eltérések okai: • a tanévnyitó statisztikai létszámot – a 2008. évi Kvtv. e jogcímre vonatkozó előírása ellenére – 11 önkormányzat 41 nem korrigálta az óvodai nevelést október-december hónapokban megkezdő, a harmadik életévüket ekkor betöltő gyermekek számával, összesen 30 fővel. E gyermekek után pótlólagos hozzájárulásra jogosultságot állapítottunk meg; • a hozzájárulásra való igényjogosultsági feltételt 12 önkormányzat hibásan értelmezte, és a tanévnyitó statisztikai létszámon túl nem csak az óvodai nevelést október-december hónapokban megkezdő, a harmadik életévüket ekkor betöltő gyermekeket vette figyelembe, hanem olyanokat is, – összesen 42 főt - akikre e kettős feltételrendszerből csak az egyik teljesült: a harmadik életévüket hamarabb betöltötték, de az óvodai nevelést október-december hónapokban kezdték meg, illetve október-december hónapokban töltötték be a harmadik életévüket, azonban az óvodai nevelésüket ebben az időszakban nem – csak később – kezdték meg. E gyermekek után jogtalan volt a normatív hozzájárulás igénybevétele. Ebből: Törökszentmiklós 14 fő, Dunakeszi hét fő, Hidas, Mezőcsát és Fadd három-három fő, továbbá Barcs, Nyírmada, Vásárosnamény, Decs és Jánosháza két fő, Pécsvárad és Lenti egy-egy fő;

41

Tét hat fő, Balkány öt fő, Bicsérd és Rédics négy-négy fő, Bük három fő, Szabadszentkirály és Csesztreg két-két fő, Királyegyháza, Vásárosnamény, Fadd és Vép egy-egy fő 385


• Magyarhomorog – a Közokt. tv. 24. § (1) bekezdésében, valamint a 2007. évi és a 2008. évi Kvtv.nek e jogcímre meghatározott, az ellátottak életkorára vonatkozó előírás ellenére - jogtalanul két olyan gyermeket is szerepeltetett az elszámolásában, akik a 2007/2008, illetve a 2008/2009. nevelési év végéig a 3. életévüket nem töltötték be; • az elszámolás alapját képező statisztikai létszám adatokat 10 önkormányzatnál és a többcélú kistérségi társulásnál az óvodai alapnyilvántartások nem alapozták meg, azt nem az október 1-jei állapotnak megfelelően készítették el. Ebből: az óvodai jogviszony megszüntetésére október 1. után intézkedtek Törökszentmiklóson egy olyan esetben, amikor a gyermeket beíratták, de szeptember hónapban (igazolatlanul) egyetlen alkalommal sem jelent meg. Nagypallon az október 1-jén óvodai jogviszonnyal rendelkező öt gyermek figyelmen kívül hagyása miatt pótlólagos hozzájárulásra való jogosultságot, nyolc önkormányzatnál 42 és a többcélú kistérségi társulásnál pedig az október 1-jén óvodai jogviszonnyal nem rendelkező gyermekek (összesen 19 fő) figyelembe vétele miatt jogtalan igénybevételt állapítottunk meg; • a jogcímen elszámolt összes ellátott 7,6 %-át (1922 főt) érintően 21 önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás nem az óvodai nyitva tartás óráinak száma (napi nyolc óránál kevesebb, vagy azt meghaladó nyitva tartás), illetve a nevelési évnek megfelelő kódszámon szerepeltette a gyermekeket. Ezen belül a kódszámok közötti átcsoportosítást 1345 gyermeket érintően a (különböző nevelési évű gyermekekből szervezett) vegyes óvodai csoportok egységes figyelembe vétele indokolta. A szabályozás hiányossága, hogy nem ad útmutatást a vegyes óvodai csoportok esetében az évfolyamokhoz történő besorolás módjára. A magasabb nevelési évekre vonatkozóan a teljesítménymutató számítás kedvezőbb fajlagos összeget eredményez, ezért a vegyes csoportokat az ÁSZ vizsgálat egységesen a legmagasabb nevelési évnél vette figyelembe. (Ebből: Nyírmada 565 fő, Békés 358 fő, Törökszentmiklós 267 fő, Mezőcsát 102 fő, Biharkeresztes 97 fő, Balkány 75 fő, továbbá: Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás 52 fő, Berkesd 42 fő, Királyegyháza 41 fő, Beregsurány 40 fő, Füzesabony 38 fő, Bük 37 fő, Nagypall 33 fő, Szabadszentkirály 32 fő, Bicsérd 30 fő, Vásárosnamény 28 fő, Vép 23 fő, Páka 25 fő, Decs 18 fő, Csesztreg 15 fő, Lenti és Barcs két-két fő.); • adatrögzítési, számítási, kerekítési hibát öt önkormányzatnál (négy fő után pótlólagos járandóságot, öt főt érintően jogtalan igénybevételt) tártunk fel.

1.3.2.

Iskolai oktatás Az ellenőrzött körben 55 önkormányzat és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás biztosított (alap- és/vagy középfokú) iskolai oktatást és számolt el a jogcímen 8 788 248,5 ezer Ft normatív hozzájárulást. Az elszámolást 29 önkormányzat valamennyi alcím tekintetében a jogszabályi előírásoknak megfelelően készí-

42

Beregsurány öt fő, Békés és Szikszó három-három fő, Mezőcsát és Balkány két-két fő, Tiszakeszi, Dorog, Barcs, és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás egy-egy fő

386


tette el, 26 önkormányzatnál és a többcélú kistérségi társulásnál eltérést állapítottunk meg. A jogcímen feltárt összes eltérés – 9 506,5 ezer Ft pótlólagos járandóság – a jogcímen elszámolt összeg 0,11%-a. • A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” 1. b) pontban foglalt előírás megsértése 43 miatt 13 önkormányzatnál és egy többcélú kistérségi társulásnál tártunk fel eltérést. A statisztikai jelentés mérési időpontjában tanulói jogviszonnyal rendelkező 51 tanulót öt önkormányzat (ebből Berettyóújfalu 35 fő, Gyál 10 fő Füzesabony három fő, Barcs két fő, Vásárosnamény egy fő) nem szerepeltetett az elszámolásban. E tanulók után pótlólagos hozzájárulásra jogosultságot állapítottunk meg. A statisztikai mérési időpont (október 1-je) előtt távozott, illetve azt követően felvett – így a mérési időpontban az iskolával tanulói jogviszonnyal nem rendelkező – tanulót (összesen 14 főt) 44 nyolc önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás a statisztikában és az elszámolásban szabálytalanul figyelembe vett. A saját döntésük alapján magántanulók (42 fő) után kilenc önkormányzatnál és a többcélú kistérségi társulásnál jogtalanul számolták el a normatív hozzájárulást (ebből Törökszentmiklós 13 fő, Füzesabony kilenc fő, Szentlőrinc öt fő, továbbá Berettyóújfalu, Fadd és Mezőcsát három fő, Gyál és Nyírmada két fő, Dunakeszi és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás egyegy fő.). • A jogcímre vonatkozó szabályozás szerint a sajátos nevelési igényű tanulókat az iskolai oktatás alap hozzájárulás létszámához hozzá kellett adni. Ezt hat önkormányzat nem, illetve hiányosan – a tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítők kihagyásával – tette meg, ezért 107 tanulót érintően pótlólagos hozzájárulásra jogosultságot állapítottunk meg (ebből: Gyál 52 fő, Vásárosnamény 43 fő, Mezőcsát nyolc fő). • A 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet szakmai elméleti képzésre (15.d alcím) vonatkozó előírással ellentétesen, négy önkormányzat a Közokt. tv. 114. §ának (2) bekezdése alá nem tartozó, második szakképzésben részt vevő tanulók (összesen 43 fő) után jogtalanul vette igénybe a hozzájárulást (ebből: Berettyóújfalu 36 fő, Törökszentmiklós öt fő, Gyál és Füzesabony egy-egy fő).

43

A nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, a normatív hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni.

44

Barcs három fő, Mezőcsát, Füzesabony, Törökszentmiklós két-két fő, Biharkeresztes, Fadd, Berettyóújfalu, Vásárosnamény és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás egy-egy fő 387


• A jogcímen – a teljesítménymutató számításhoz kapcsolódó paraméter tábla előírása szerint – az ellátottakat a 2007/2008. tanévre 11, a 2008/2009. tanévre kilenc kódszámon kellett elszámolni az iskola típusa (általános iskola, középfokú iskola, szakmai elméleti képzés), illetve az évfolyamok szerint. Az ellátottak kódszámokra történő besorolása 18 önkormányzatnál összesen 822 tanulót érintően 45 nem az iskola típusának, illetve az évfolyamnak megfelelően történt. (Ebből Berettyóújfalun 494 fő a szakiskola 9-10. évfolyamára járó tanulót hibásan a szakmai elméleti képzés évfolyamain, ugyanakkor 107 fő 11-13. évfolyamos szakmai elméleti képzésben részesülő tanulót helytelenül a középfokú oktatás évfolyamaihoz tartozó kódszámokon vettek figyelembe.) Ez a hiba az igényjogosult létszámot nem érintette, azonban a kódszámonként eltérő fajlagos érték miatt a hozzájárulás összegében eltérést eredményezett. A kódszámok közötti átcsoportosítást 203 tanulót érintően az összevont iskolai osztályok egységes figyelembe vétele indokolta. A szabályozás hiányossága, hogy nem ad útmutatást az összevont iskolai osztályok esetében az évfolyamokhoz történő besorolás módjára. A magasabb évfolyamokra vonatkozóan a teljesítménymutató számítás kedvezőbb fajlagos összeget eredményez, ezért az összevont osztályokat az ÁSZ vizsgálat egységesen az összevonással érintett legmagasabb évfolyamnál vette figyelembe. Adatrögzítési, adatszolgáltatási, számítási, kerekítési hibát hat önkormányzatnál (Berettyóújfalun, Magyarhomorogon, Vásárosnaményben, Dunakeszin, Törökszentmiklóson és a XV. kerületben) – 37 fő után pótlólagos járandóságot, 15 fő után jogtalan igénybevételt – tártunk fel.

1.3.3.

Alapfokú művészetoktatás A 2008. költségvetési évben az alapfokú művészetoktatás feladatra járó normatív hozzájárulás számítása eltérő volt a 2007/2008. és a 2008/2009. tanévre vonatkozóan. A hozzájárulást az év első nyolc hónapjára a 2007. évi szabályozásnak megfelelően Ft/fő/év, az utolsó négy hónapra a 2008. évi szabályozás szerint 2 550 ezer Ft/teljesítmény-mutató/év fajlagos összeggel számolták el. A megosztás a zeneművészeti ágra és az egyéb művészeti ágakra (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín és bábművészeti ág) nem változott, de míg a 2007. évi szabályozásban a minősített és a nem minősített oktatást folytató intézmények támogatása csak összegben tért el, a 2008. évi szabályozásban valamennyi intézmény részesült a teljesítmény-mutató szerinti alap hozzájárulásban, és a minősített oktatást folytató intézmények e mellett kiegészítő hozzájárulásra voltak jogosultak. Az új szabályozás szerint az alap normatív hozzájárulás teljesítménymutató alapján jár. Az igényléskori létszám évközi lemondások miatti csökkenése esetén nem tartható be a Közokt. tv. térítési díjra vonatkozó azon előírása, mely szerint a térítési díj nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a feladatellá-

45

Berettyóújfalu 607 fő, Gyál 29 fő, Barcs 26 fő, Tét 25 fő,Biharkeresztes 23 fő, Balkány 21 fő, Csepreg 19 fő, Lenti 15 fő, Fadd 14 fő, Füzesabony 10 fő, Decs hét fő, Szentlőrinc hat fő, Nagypall öt fő, Magyarhomorog, Baktalórántháza és Vásárosnamény négynégy fő, Berettyóújfalu három fő

388


táshoz biztosított alap normatív hozzájárulás zeneművészeti ág esetén 10, más művészeti ág esetén 20%-a. Ennek oka, hogy a teljesítménymutatóval számított hozzájárulás nem követi szorosan a létszám változását, mivel zeneművészeti ág esetén 5 fő létszámváltozásig, egyéb művészeti ág esetén 9-13 fő létszámváltozásig nem változik a teljesítménymutatóval számított hozzájárulás összege, de az egy főre számított fajlagos összeg változó. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a 2009. évi mutatószám felmérésnél erre a problémára az útmutató megoldást adott. Zeneművészeti ág esetén a teljesítménymutatóval számolt hozzájárulás öt fő létszámváltozásig azonos. Így nyolc főnél (Közokt. tv-ben meghatározott átlaglétszám) a térítési díj 6375 Ft, 11 főnél 4636 Ft fejenként. Nagyobb (100 fő feletti) létszámmal számítva is 150-200 Ft-os különbség lehet térítési díjban egy-öt fő létszámváltozás hatására. Egyéb művészeti ágak esetén a számított hozzájárulás változóan, de 9 és 13 fő létszámváltozásig azonos. Ebből adódik, hogy 10 főnél a térítési díj, 5100 Ft, ami 18 főnél 2833 Ft, 19 főnél 5368 Ft tanulónként. Ez esetben a 100 fő feletti létszám esetén is 400 Ft feletti eltérés adódhat a számított térítési díjban.

A 2008. évi Kvtv. az alapfokú művészetoktatás normatív hozzájárulását alaphozzájárulásra és a minősített oktatást folytató intézményeknek járó kiegészítő hozzájárulásra bontotta. Az előző években meghatározott fajlagos összeg ezzel kétfelé osztódott, a teljesítménymutató alapján számított alap-hozzájárulás megközelítőleg fele a korábbi fajlagos összegnek, másik felét a minősített oktatást végző intézmények kiegészítő hozzájárulásként kapják meg. A Közokt. tv. 117. § (2) bekezdése alap normatív hozzájárulást említ a térítési díj minimumának meghatározásánál, ezért a térítési díjfizetési kötelezettség a minősített oktatást végző intézmények kiegészítő hozzájárulásra vonatkozóan nincs meghatározva. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium észrevételében vitatta, hogy a Közokt. tv. módosítására van szükség a teljesítménymutató alkalmazása miatt, de nem tért ki a kiegészítő hozzájárulás miatti változásra. Véleményünk szerint, mivel a hozzájárulás már két jogcímen jár, egyértelművé kell tenni, hogy a térítési díj számításánál melyiket hogyan kell figyelembe venni, ezért a javaslatunkat fenntartjuk.

Alapfokú művészetoktatási feladatot 23 önkormányzat látott el. A zeneművészeti ágon 280 645 ezer Ft egyéb művészeti ágon 70 491,7 ezer Ft hozzájárulásban, részesült önkormányzatok 74%-ának elszámolásában (17 önkormányzat) volt eltérés. A hibás elszámolások nyomán a 2007/2008. tanévben 13 fő, a 2007/2008. tanévben 45 fő utáni hozzájárulás igénybevétele volt jogtalan, amelynek a jogcímen belüli mutatószám átcsoportosítások hatására vonzata – mivel az alacsonyabb fajlagos összegű hozzájárulásból a magasabba történt több átcsoportosítás – 1 233,3 ezer Ft, pótlólagos támogatás. Az eltérés az összes hozzájárulás 0,35%-a, amelynek előidéző okai a következők voltak: • nem tartotta be a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet e jogcímre vonatkozó előírását és az egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részt vevő tanulók után igénybe vehető hozzájárulásnál vett figyelembe csoportos ok389


tatásban részesülőket a csepregi és a pécsváradi önkormányzat, ami a 2007/2008. tanévben két fő, a 2008/2009. tanévben egy fő utáni jogtalan hozzájárulást eredményezett. A szentlőrinci önkormányzat a 2007/2008. tanévben kilenc főt, akik számára egyéni foglalkozást tartottak, az alacsonyabb összegű hozzájárulással járó csoportos oktatásban számolt el, ezért pótlólagos támogatásra volt jogosult; • nem tartotta be a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10. d) pontjának előírását, és a statisztikai mérési időpont után érkezett tanulókat is figyelembe vett az elszámolásnál a balkányi önkormányzat. Nyolc fő után a 2008/2009. tanévben a támogatás igénybevétele jogtalan volt; • nem tartotta be a Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész 1. pont c) bekezdés A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása előírásait, és a 2008/2009. tanévben öt tanulót 46 figyelmen kívül hagyott az elszámolásnál a békési, kettőt a mezőberényi önkormányzat; A békési önkormányzat a 2008/2009. tanévben öt fő néptánc oktatásban résztvevő tanulót azért nem vett figyelembe, mivel e tanulók tankötelezettségüket művészeti szakközépiskolában teljesítik, és ezt más alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesítettek tanulói jogviszonynak tekintették. A mezőberényi önkormányzat két olyan tanulót hagyott figyelmen kívül, akik 2008. szeptember 1-én a 6. életévüket betöltötték, de általános iskolai tanulmányaikat nem kezdték meg.

heti négy tanóránál kevesebbet biztosítottak, de nem osztotta kettővel 47, a tanulók létszámát a hidasi, a vásárosnaményi és a vépi önkormányzat. Ez a 2007/2008. tanévben összesen 23 fő, a 2008/2009. tanévben 7 fő utáni jogtalan hozzájárulás igénybevételét jelentette; nem tartották be az előképzősök létszámának számítására vonatkozó előírást és előképzősök létszámát 48 helytelenül határozta meg a balkányi, a békési és a füzesabonyi önkormányzat, ami a 2007/2008. tanévre 47, a 2008/2009. tanévre három fő utáni pótlólagos támogatást eredményezett.

46

A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész 1. pont c) bekezdés szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri. 47

A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész 1. pont c) bekezdés szerint azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani. 48

A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész 1. pont c) bekezdés szerint az előképző évfolyamokra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első és második alapfokú évfolyamokra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyamok valamint az első és második alapfokú évfolyamok tényleges létszámát kell figyelembe venni.

390


A békési önkormányzat a 2007/2008. tanévben az előképző évfolyamokra járók létszámát a Közokt tv. korábbi szabályozása szerint csak az első alapfokú évfolyamra járók 120%-a mértékéig számolták el, továbbá a két művészeti ágra külön-külön határozták meg a figyelembe vehető létszámot. A két művészeti ág előképző évfolyamaira járók létszámának az első és második alapfokú évfolyamra járók 120%-a mértékéig történő számításával a 2007/2008. tanévben 26 fővel több néptánc oktatásban részesülő volt figyelembe vehető. A füzesabonyi önkormányzatnál az előképzősök létszámánál 31 fő egyéni oktatásban részesülő után pótlólagos támogatást, 10 fő csoportos oktatásban részesülő után meg jogtalan igénybevételt állapítottunk meg.

• figyelmen kívül hagyták a Közokt. tv. térítési díj fizetésére vonatkozó előírásait 49 és az előírtnál alacsonyabb összegben határozták meg, illetve nem szedték be a térítési díjat a csepregi, a hőgyészi, a mezőcsáti, a pécsváradi, a szentlőrinci és a szikszói önkormányzatok, ezért a 2007/2008 tanévben 50 fő után, a 2008/2009. tanévben 37 fő után jogtalan hozzájárulás igénybevételét állapítottunk meg; • számolási, rögzítési hibát vétett, illetve kerekítés miatt volt eltérés a barcsi, a dunakeszi, a jánosházai, a pécsváradi, a szentlőrinci és a vásárosnaményi önkormányzatok elszámolásában, ami összességében a 2007/2008. tanévben egy fő pótlólagos hozzájárulást, a 2008/2009. tanévben öt fő pótlólagos hozzájárulást eredményezett. A kiegészítő hozzájárulásra – a minősítéssel rendelkező intézménye után – 22 önkormányzat volt jogosult, akik 67 769 ezer Ft hozzájárulással számoltak el. Az ellenőrzés az alapnormatívánál feltárt eltérések hatásaként 13 önkormányzat elszámolásában összességében 57 fő után 731,3 ezer Ft hozzájárulást minősített jogtalannak.

1.3.4.

Kollégiumok közoktatási feladatai A 2008. költségvetési évet érintő két tanévre eltérő volt a kollégiumi ellátásokhoz kapcsolódó hozzájárulások igénybevételi feltételrendszere. A költségvetési év első nyolc hónapjára (2007/2008. tanév) a 16.3.1. Kollégiumi externátusi nevelés, ellátás, vagy a 16.3.2-16.3.3. Arany János Tehetséggondozó/Kollégiumi Program, vagy a 16.3.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi ellátása (tehát egy gyermek/tanuló után csak egy) jogcímen volt igényelhető. A hozzájárulás az október 1-jei statisztikai létszámon alapuló mutatószámhoz kapcsolódott. A költségvetési év utolsó négy hónapjára (2008/2009. tanév) valamennyi kollégiumi ellátásban részesülő gyermeket/tanulót a teljesítmény mutatóhoz kapcsolódó 15. f) Közoktatási alap hozzájárulás illette meg, és e mellett (mutatószámon alapuló) kiegészítő hozzájárulásra volt jogosult, amennyiben a gyermek/tanuló gyógypedagógiai ellátásban

49

A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész 4. pont szerint, ha e törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha a térítési díjat az iskola előírta és beszedte. 391


részesült (16.2.1. jogcím), vagy Arany János Tehetséggondozó/Kollégiumi Programban vett részt (16.5.1. c)-d) jogcím). A 15. f) jogcím igényjogosulti létszáma után automatikusan a 17.3. Kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése hozzájárulás (szociális hozzájárulás) is megillette az önkormányzatokat. Kollégiumi ellátást a vizsgált körből hét önkormányzat biztosított, és számolt el 521 802 ezer Ft alap-hozzájárulással, 116 680 ezer Ft kiegészítő hozzájárulással és 93 186 ezer Ft szociális hozzájárulással. A hét önkormányzat közül egy önkormányzat az Arany János Tehetséggondozó, három önkormányzat az Arany János Kollégiumi Programban is részt vett, sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátása után négy önkormányzat vett igénybe hozzájárulást. Hibátlan volt három önkormányzat elszámolása valamennyi kollégiumi hozzájárulás tekintetében, és jogszerűen történt az Arany János Tehetséggondozó/Kollégiumi Programok után járó hozzájárulás igénybevétele. Az ÁSZ ellenőrzés négy önkormányzatnál a 16.3., 15. f) és a 17.3 jogcímen együttesen 50 9 093 ezer Ft jogtalan igénybevételt és 636 ezer Ft pótlólagos járandóságot tárt fel. Az összes eltérés az alap-hozzájárulásnál 7 589 ezer Ft, szociális hozzájárulásnál 868 ezer Ft ezer Ft jogtalan igénybevétel 51. • Berettyóújfalu a Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” 1. e) pontban foglalt előírás 52 ellenére jogtalanul négy olyan tanulót is figyelembe vett a statisztikában, és ez alapján az elszámolásban, akik a statisztikai mérési időpontban kollégiumi jogviszonnyal nem rendelkeztek, mert – a kollégiumi törzskönyv alapján – az a mérési időpont előtt megszűnt, vagy azt követően keletkezett. Jogtalannak ítélte továbbá az ÁSZ ellenőrzés annak a nyolc tanulónak a 16.3.1. jogcímen történő figyelembe vételét, akik az iskolai szakképzés (szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás) jogcímek igénybevételi feltételének nem feleltek meg (mert második szakképzésben vettek részt és a Közokt. tv. 114. §-ának (2) bekezdése alá nem tartoztak), így nem voltak a nappali rendszerű, Közokt. tv. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatás létszámában figyelembe vehetők, amely a 16.3.1. Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás jogcím egyik igénybevételi feltétele.

50

A jogcímenként feltárt eltérések: a 16.3 Kollégiumok közoktatási feladatai jogcímen 7 504 ezer Ft, a 15. f) Közoktatási alap hozzájárulás (kollégiumok közoktatási feladatai) jogcímen 85 ezer Ft, a 17.3. Kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése jogcímen 868 ezer Ft jogtalan igénybevétel. 51

Ez nem tartalmazza a költségvetési év utolsó négy hónapjára a sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásánál feltárt eltérést, mert a 16.2.1. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás jogcím nem tette lehetővé a kollégisták külön kódszámokra történő besorolását, e gyermekeket az alap közoktatási intézménynek (óvoda, általános iskola, középfokú iskola) megfelelő kódszámra kellett besorolni, ezért a kollégiumi eltérést itt nem lehetett külön számszerűsíteni. 52

A kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített. 392


• Szentlőrinc és Barcs önkormányzatok a 2008. évi Kvtv. előírásával ellentétesen gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermekek – a 16.3. jogcímen 11 fő, a 17.3. jogcímen 12 fő – után jogtalanul vett igénybe hozzájárulást. • Törökszentmiklós összesen 17 tanulót nem az igényjogosultságnak megfelelő – kollégiumi ellátáshoz kapcsolódó – kódszámon számolt el. Három tanuló esetében a 16.3.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi nevelése, oktatása jogcím helyett a 16.3.1. Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás jogcím volt elszámolható, mert a kollégium e tanulók részére gyógypedagógiai ellátást nem biztosított. További 14 tanulót a 15. f) Közoktatásialap hozzájárulás jogcímen belül az iskola típusának megfelelő általános iskola kollégiumi ellátás kódszám helyett a középfokú iskolai kollégiumi ellátás kódszámon szerepeltetett.

1.3.5.

Napközis, tanulószobai foglalkozás, iskolaotthonos oktatás A napközi, tanulószobai foglalkozás feladatot 55 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás látta el, és számolt el 229 121,9 ezer Ft normatív hozzájárulással. Valamennyi intézmény alapító okirata tartalmazta a feladatot. Hibás elszámolást 23 önkormányzat nyújtott be. Az ellenőrzés az eltérések egyenlegeként, 655,8 ezer Ft jogtalan hozzájárulás igénybevételét állapította meg. Az eltéréseket előidéző okok a következők voltak: • a napközis, tanulószobai foglalkozás feladat ellátása után járó hozzájárulás elszámolása a korábbi években naptári évre történt, a 2008. évben már ez is a tanévekhez kapcsolódott. A korábbi években a mutatószám meghatározásához a foglalkozáson ténylegesen megjelentek összesített éves létszámát 185 nappal kellett elosztani. A 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet kiegészítő szabályok i) pontja a tanévekhez kapcsolódóan megosztotta a 185 napot, a 2007/2008. tanévre 123 napra, a 2008/2009. tanévre 62 napra. A megosztásnál a 2/3-ad, 1/3-ad arányt vették figyelembe, és nem a tényleges tanítási napokat, ami a nyolc hónapra 112, a négy hónapra 75 volt, és azt eredményezte, hogy állandó létszám mellett az első nyolc hónapra a tényleges létszámnál kevesebb, az utolsó négy hónapra több gyermek után számított a rendszer hozzájárulást. Mivel a beszámoló elkészítéséhez kiadott kitöltési útmutató szerint nem lehetett a tényleges napközis létszámnál többet elszámolni, ez abban az esetben jelentett gondot az önkormányzatoknak, ha kevés volt a hiányzó. A vizsgált körben Királyegyházán három fő után pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg; • nem tartotta be a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet kiegészítő szabályok 10. i) pont mutatószám számításra vonatkozó előírását a berettyóújfalui, a bicsérdi, a gyáli és a vásárosnaményi önkormányzat, emiatt a 2007/2008. tanévben 142 fő utáni jogtalan igénybevételt, a 2008/2009. tanévben 160 fő után pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg. Ezen belül a berettyóújfalui önkormányzat a napközibe beírt tanulók létszámát összesítette az elszámolásnál a ténylegesen a foglakozáson részt vevők létszáma helyett, Bicsérden és Vásárosnaményben a havonkénti átlaglétszám szerint számítot393


ták a hozzájárulást, nem a megadott osztószámokkal, ezért a két tanítási év között történt átrendeződés, Gyálon az egyik intézményben nem a fogalakozási naplókból összesítették a naponkénti tényleges létszámot az elszámoláshoz; • intézmények adatai maradtak ki az összesítésből Biharkeresztesen és Téten, ezért 2007/2008. tanévre öt fő, a 2008/2009 tanévre 29 fő után pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg; • számolási hiba miatt volt eltérés az apagyi, a balatonalmádi, a balkányi, a békési, a berettyóújfalui, a csesztregi, a dunakeszi, a faddi, a füzesabonyi, a hőgyészi, a menőcsáti, a mogyoródi, a pákai, a tiszakeszi, a törökszentmiklósi és a vásárosnaményi önkormányzat elszámolásában. Az eltérés összességében a 2007/2008. tanévben +7,8 fő a 2008/2009. tanévben -8 fő volt. Ez utóbbin belül nyolc önkormányzatnál a teljesítménymutatóval történt számítás miatt a -1 és 8 fő közötti eltérés csak a mutatószámnál jelentkezett, a hozzájárulás összegének változása nélkül. Iskolaotthonos oktatási feladatot 19 önkormányzat látott el, és számolt el 111 918,1 Ft hozzájárulással. Az ellenőrzés öt elszámolásban talált hibát és állapított meg összességében 1 245 ezer Ft pótlólagos járandóságot. A 2007/2008. tanévi 14 fő és a 2008/2009. tanévi 91 fő eltérést a következő okok idézték elő: • az alapnormatívának való meg nem felelés, illetve összegzési hiba okozott (+,-) egy-egy fő eltérést a balkányi, a békési, a berettyóújfalui elszámolásokban; • a Budapest XV. kerületi elszámolásban az adatok téves felvezetése miatt a 2007/2008. tanévre 14 fő, a 2008/2009. tanévre 16 fő utáni jogtalan támogatás elszámolását állapítottuk meg; • a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet kiegészítő szabályok 10. i) pont előírását tévesen erre a feladatra is alkalmazta és az iskolaotthonos oktatásban részesülőket nem az október 1-i statisztikai adatszolgáltatás, hanem a ténylegesen bent töltött idő szerint számolta el a Vásárosnaményi Önkormányzat, ezért a 2007/2008. tanévre 29 fő után, a 2008/2009. tanévre 106 fő után pótlólagos hozzájárulás illeti meg.

1.3.6.

Iskolai gyakorlati oktatás, szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) Szakmai gyakorlati képzést az ellenőrzéssel érintett körből 12 önkormányzat biztosított és számolt el 254 343,5 ezer Ft hozzájárulással. Négy önkormányzat elszámolása volt jogszerű valamennyi gyakorlati képzési alcímet érintően, nyolc önkormányzatnál pedig eltérést (12 689,6 ezer Ft pótlólagos járandóságot és 35 435,7 ezer Ft jogtalan igénybevételt) állapítottunk meg. A jogcímen feltárt összes eltérés 22 746,1 ezer Ft jogtalan igénybevétel, melynek 76,5%-a a 16.1.1. Iskolai gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9-10. évfolyamain alcímen, 23,5%-a pedig a 16.1.2. Iskolai gyakorlati oktatás a szakképzési évfo-

394


lyamokon alcímen mutatkozott. A hibaarány a jogcímen igénybe vett hozzájárulás 8,9%-a. Az eltérést előidéző okok az alábbiak voltak: • a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet 16.1.1. alcím igénybevételi feltételeit három önkormányzat 1162 tanulót érintően nem teljesítette, mert a szakmai orientációs gyakorlati oktatást nem legfeljebb 12 fős csoportokban és legalább heti négy órában szervezte meg, ezért e tanulók után jogtalan volt a hozzájárulás igénybevétele (Berettyóújfalu 1083 fő, Törökszentmiklós 55 fő, Baktalórántháza 24 fő); • a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet 16.1.2. alcím elszámolási kritériumait megsértve hat önkormányzat (XV. kerület, Gyál, Berettyóújfalu, Füzesabony, Törökszentmiklós és Barcs) gyakorlati képzésben részesülő tanulókat nem a képzés helye, a képzési idő hossza és az évfolyamnak megfelelő kódszámhoz (fajlagos összeghez) sorolta be, ebből adódóan átcsoportosítást kellett végrehajtani az alcímhez tartozó kódszámok között. Attól függően, hogy a módosítás az alacsonyabb összegűről a magasabb fajlagos mutatóra, vagy a magasabbról az alacsonyabbra történt, ez pótlólagos normatív hozzájárulás jogosultságot vagy jogtalan igénybevételt eredményezett (az igényjogosult létszám változása nélkül); • a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet szakmai gyakorlati képzésre vonatkozó előírásával ellentétesen, három önkormányzat a Közokt. tv. 114. §-ának (2) bekezdése alá nem tartozó, második szakképzésben részt vevő tanulók (öszszesen 47 fő) után jogtalanul vette igénybe a hozzájárulást (Berettyóújfalu 39 fő, Törökszentmiklós hét fő, Füzesabony egy fő); • egy önkormányzat (Berettyóújfalu) a jogcímre vonatkozó előírással 53 ellentétesen a változó képzőhelyen (részben iskolai tanműhelyben, részben együttműködési megállapodás alapján gazdálkodó szervnél) szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő 30 tanulót érintően jogtalanul az együttműködési megállapodás alapján vállalkozónál gyakorlati képzésre fordított idő után is igénybe vette a hozzájárulást. A 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen vagy költségvetési szervnél, továbbá a tanulószerződés alapján nem a helyi önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után biztosít normatív hozzájárulást, együttműködési megállapodás alapján nem jogszerű a hozzájárulás igénybevétele; • az elszámolás alapját képező statisztikai létszám adatokat három önkormányzatnál az iskolai tanügyi nyilvántartások nem alapozták meg, azt nem az október 1-jei állapotnak megfelelően készítették el, figyelmen kívül hagytak hét olyan tanulót, akiknek tanulói jogviszonya fennállt, ezért pótló-

53

A 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10. g) pontja szerint amennyiben a szakmai gyakorlati képzés változó képzőhelyen történik, az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre fordított idő arányában kell megosztani a tanulók létszámát. 395


lagos hozzájárulásra jogosultságot állapítottunk meg (Füzesabony négy fő, Barcs két fő, Vásárosnamény egy fő); • adatrögzítési, adatszolgáltatási, számítási hiba miatt öt önkormányzatnál 293 fő után pótlólagos járandóságot állapítottunk meg. Ebből: a 16.1.1. Iskolai gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9-10. évfolyamokon alcímen az igénybevételi feltételeknek megfelelő – Vásárosnaményen 224 fő, Baktalórántházán 57 fő, Gyál 10 fő, Törökszentmiklós és Barcs egyegy fő – tanuló kimaradt az elszámolásból; • a Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” 1.b) pontban foglalt előírás ellenére Törökszentmiklós egy fő saját döntése alapján magántanulót az elszámolásban jogtalanul figyelembe vett.

1.3.7.

Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása A gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában jogcímen abban az esetben vehetett igénybe hozzájárulást a helyi önkormányzat, ha az általa fenntartott óvodában, iskolában (általános iskola, középiskola, szakiskola, szakképző intézmény) nappali rendszerű iskolai oktatásban, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek rendelkeznek a rehabilitációs és szakértői bizottság szakvéleményével, és az oktatás ugyancsak a szakvélemény alapján történt. A 2008/2009. tanévig az intézmény alapító okiratának tartalmazni kellett a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása feladat ellátását, amelyre normatív hozzájárulást számolt el, de ezt követően a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10. c) pontja szerint meg kellett határozni a fogyatékosság típusát is. További változás az előző évekhez képest, hogy a Közokt. tv. 126. §-a szerint a szakvéleménynek tartalmaznia kellett, hogy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével rendelkező gyermek rendellenessége organikus okra visszavezethető-e. A jogcímen belül külön kellett elszámolni a rehabilitációs bizottság szakvéleménye és orvosi igazolás alapján magántanulók, a gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezettek, a testi, érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista tanulók, a beszéd és enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermek utáni hozzájárulást. Ez utóbbit a 2008/2009. tanévtől meg kell bontani organikus okokra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető ok szerint. A jogcímeken 51 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás számolt el 581 616 ezer Ft hozzájárulással. A 27 hibás elszámolásban egyenlegében 8 560 ezer Ft (1,5%) jogtalan igénybevételt állapítottunk meg a következők szerint: • nem okozott a mutatószámban, csak a hozzájárulás összegében eltérést, hogy a tanulók besorolása nem a rehabilitációs és szakértői bizottság szakvéleményének megfelelően történt a biharkeresztesi, a gyáli, a jánosházai, a szentlőrinci, a téti és a vépi önkormányzatoknál;

396


• jogtalan hozzájárulás igénybevételét állapítottuk meg, mivel: a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet 16.2.1. jogcím a) pontjában meghatározott igénybevételi feltételt – heti nyolc órás egyéni felkészítést – nem biztosította a szentlőrinci önkormányzat a 2008/2009. tanévben egy sajátos nevelési igényű, a szakértői vélemény alapján magántanuló számára; a Közokt.tv. 1 számú melléklet 1. b) pontját megsértve a 2007/2008. tanévben 23 fő, a 2008/2009 tanévben 12 fő saját döntés – nem orvosi igazolás, illetve szakértői vélemény – alapján magántanuló után számolt el hozzájárulást a csepregi, a faddi, a nyírmadai, a szabadszentkirályi a törökszentmiklósi és a vásárosnaményi önkormányzat; a 2007/2008. tanévben 69 fő, a 2008/2009. tanévben 35 fő sajátos nevelési igényét, a gyógypedagógiai ellátás jogcímen hozzájárulásra jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye nem támasztotta alá a békési, a berettyóújfalui, a csepregi, a lakócsai, a pákai, a tiszakeszi, a törökszentmikósi és a vásárosnaményi önkormányzatoknál; a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10. c) pontját megsértve olyan intézményben tanulók után is számoltak el hozzájárulást a 2007/2008. tanévben 10 fő után, a 2008/2009. tanévben nyolc fő után, amelyek alapító okirata a feladat ellátását nem tartalmazta, Békésen, Füzesabonyban, Gyálon, és Vásárosnaményban; • pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg, mivel október 1. után érkezett meg, illetve rendelkezésre állt a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye, de nem számolt el hozzájárulást a 2007/2008. tanévben 49 fő, a 2008/2009. tanévben 42 fő után a barcsi, a berettyóújfalui, a bicsérdi, a dunakeszi, a faddi, a füzesabonyi, a gyáli, a jánosházai, a királyegyházai, a lakócsai, a lenti, a pákai, a szentlőrinci, a téti, a tiszakeszi, a törökszentmiklósi, a vásárosnaményi, a vápi önkormányzatok és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás; • a 2007/2008 tanévben hat fő után jogtalan igénybevételt, hét fő után pótlólagos hozzájárulást, a 2008/2009 tanévben 13 fő után jogtalan igénybevételt, 16 fő után pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg téves számbavétel, adatrögzítési hiba miatt Barcson, Berettyóújfalun, Budapest XV. kerületben, Faddon, Füzesabonyban, Gyálon, Királyegyházán, Magyarhomorogon, Mezőcsáton, Pákán, Szentlőrincen, Törökszentmiklóson. A korai fejlesztés, gondozás jogcímen öt önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás vett igénybe 6616 ezer Ft hozzájárulást. Négy elszámolásban összesen 456 ezer Ft jogtalan igénybevételt állapítottunk meg az alábbiak szerint: • a barcsi önkormányzat figyelmen kívül hagyta a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok h) pontjának előírását és azokra a hónapokra (július, augusztus) is elszámolt tényleges átlaglétszámot, amikor az intézményben a szervezett fejlesztő felkészítést nem biztosította, ezért két fő után jogtalan igénybevételt állapítottunk meg;

397


• a lenti önkormányzat bölcsődéjének alapító okirata nem tartalmazta a korai fejlesztés, gondozás feladatot, ezért az egy fő után igénybevett hozzájárulást jogtalannak ítéltük; • a dobozi önkormányzat nem számolt el hozzájárulást egy – az igénylési feltételeknek megfelelő – fő után. A feladatot az intézmény ellátta, ezért javára pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg; • a Téti Többcélú Kistérségi Társulás elszámolásában mutatószám eltérés nem volt, a hozzájárulás összege kerekítési hiba miatt változott. A fejlesztő felkészítés jogcímen négy önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás számolt el 26 260 ezer Ft hozzájárulással. Két elszámolásban öszszesen 4160 ezer Ft hozzájárulás igénybevételét ítéltük jogtalannak a következők szerint: • a barcsi önkormányzat 13 fő után jogtalanul vett igénybe hozzájárulást. A fejlesztésben résztvevők átlaglétszámát nem megfelelően állapították meg, mivel a foglalkozások ideje július-augusztus hónapban nem érte el a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. § (2) bekezdésének a foglalkozások időtartamára előírt heti óraszámot, az átlaglétszám számításánál mégis figyelembe vették a tanulókat (nyolc fő). A fejlesztő iskolai oktatásban résztvevő tanulók nyolc hónapra jutó létszámát – a 2007. évi Kvtv. 3. számú melléklet 16.4.1. c) jogcíme mellett – szabálytalanul 54 ezen a jogcímen is figyelembe vették (öt fő); • a Téti Többcélú Kistérségi Társulás elszámolásában a hozzájárulás összege kerekítési hiba miatt változott.

1.3.8.

Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás A két tannyelvű nevelés az óvodában, oktatás az általános iskolában, kiegészítő kisebbségi oktatás jogcímen a 89 160 ezer Ft hozzájárulással elszámoló 11 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás közül hatnál állapítottunk meg összességében 1 440 ezer Ft, pótlólagos hozzájárulást a következők szerint: • nem a tanügyi nyilvántartások adatait vették figyelembe az elszámolásnál és kihagyott a 2007/2008. tanévben hat tanulót a barcsi önkormányzat, 2008/2009. tanévben egy tanulót a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás; • Biharkeresztesen a 2007/2008. tanévben 27 tanulót, a 2008/2009. tanévben 28 tanulót – akik nemzetiségi nyelvoktatásban részesültek – tévesen a kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás jogcímhez soroltak be;

54

A 2007. évi Kvtv. 16.4.1. pontja, illetve a 2008. évi Kvtv. 16.2. pontja előírja, hogy a jogcímen belül egy fő után a hozzájárulás csak egy helyen vehető igénybe.

398


• az alap hozzájárulás létszámánál feltárt eltérések következményeként a 2007/2008. tanévben Lakócsán egy fővel növelni, Pécsváradon egy fővel csökkenteni kellett az elszámolást; • összesítési hiba miatt a hidasi önkormányzat javára a 2008/2009. tanévben egy fő után pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg. A kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatással kapcsolatos normatívát igénybevevő 23 önkormányzat 130 230 ezer Ft elszámolásából tíz esetében állapítottunk meg összesen 2940 ezer Ft pótlólagos hozzájárulást, amely a 2007/2008. tanévben 58 fő a 2008/2009. tanévben 80 fő figyelmen kívül hagyásából adódott, a következők szerint: • kerekítési, összesítési hibából, illetve az alap hozzájárulás létszámánál feltárt eltérések következményeként a 2007/2008. tanévben összesen három fő, a 2008/2009. tanévben négy fő után jogtalan hozzájárulás igénybevételét állapítottuk meg a békési, biharkeresztesi, faddi, szabadszentkirályi önkormányzatoknál és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnál; • a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet kiegészítő szabályok 10. j) pontja szerinti, a szülő írásban benyújtott igényének hiánya miatt állapítottunk meg a 2007/2008. tanévben 31 fő utáni jogtalan hozzájárulást a decsi önkormányzatnál; • a biharkeresztesi önkormányzat elszámolásában a 2007/2008. tanévben 13, a 2008/2009. tanévben 14 fő után jogtalan hozzájárulás igénybevételét állapítottuk meg, mert helytelenül ezen a jogcímen számolták el a hozzájárulást a két tannyelvű helyett; • a kázsmárki, a mezőcsáti és a törökszentmiklósi önkormányzatok a 2007/2008. tanévi elszámolásánál 105, a 2008/2009. tanévi elszámolásnál 98 tanulót, akik az előírt feltételeknek megfeleltek, nem vettek számításba.

1.3.9.

Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás A nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás jogcímen hét önkormányzat 80 008,5 ezer Ft hozzájárulással számolt el. Összesítési hiba miatt barcsi, a törökszentmiklósi és a berettyóújfalui önkormányzatoknál a 2007/2008. tanévben négy fő, a 2008/2009. tanévben egy fő után összesen 214,5 ezer Ft pótlólagos jogosultságot állapítottunk meg.

1.3.10.

Hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához A középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása címen 14 önkormányzat számolt el 88 436 ezer Ft hozzájárulással. Ezek közül hét önkormányzat elszámolása volt hibás, és az eltérések egyenlegeként 1142 ezer Ft jogtalan igénybevételt állapítottunk meg a 2007/2008. tanévre 65 fő, a 2008/2009. tanévre 82 fő után, a következők szerint: 399


• számszaki hiba, illetve nem a statisztikai mérési időpontnak megfelelő elszámolás miatt összességében a 2007/2008. tanévre -1 fő, a 2008/2009. tanévre 6 fő eltérést állapítottunk meg a barcsi, a füzesabonyi, a szikszói és a törökszentmiklósi önkormányzatok adatszolgáltatásában; • nem felelt meg a 2007. évi Kvtv. 3. számú melléklet 16. 11.1. pont és a 2008. évi 2008. évi Kvtv. 1.6.1. pont előírásának, mivel a közigazgatási határon belülről járó tanulók után is elszámoltak hozzájárulást a barcsi, a törökszentmiklósi és a vásárosnaményi önkormányzatok, ezért összességében a 2007/2008. tanévre 101 fő, a 2008/2009. tanévre 38 fő után állapítottunk meg jogtalan hozzájárulás igénybevételt; Az intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók után 345 300 ezer Ft hozzájárulással 38 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás számolt el, amelyből 22-nél találtunk összességében 4950 ezer Ft, az önkormányzatok javára szóló eltérést a következők szerint: • téves létszámközlés, pontatlan számbavétel miatt a 2007/2008. tanévre hat fő után jogtalan igénybevételt, a 2008/2009. tanévre hét fő után pótlólagos járandóságot állapítottunk meg a baktalórántházi, a füzesabonyi, a pécsváradi, a szabaszentkirályi, a szentlőrinci, a téti önkormányzatoknál és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnál; • az alap hozzájárulás létszámánál feltárt eltérések következményeként a bicsérdi, a decsi, a faddi, a mezőcsáti, rédicsi, a szabadszentkirályi, a szentlőrinci, a vépi önkormányzatoknál és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás elszámolásában a 2007/2008. tanévben hat fő után, a 2008/2009. tanévben három fő után pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg; • a társulásban nem résztvevő önkormányzatok területéről bejáró gyerekek, illetve városi gyerekek utáni elszámolás miatt jogtalan igénybevételt állapítottunk meg a 2007/2008. tanévben 42 fő, a 2008/2009. tanévben 16 fő után a békési, a biharkeresztesi, a csepregi, a decsi, a királyegyházai, a nagypalli, a pákai, a téti önkormányzatoknál és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnál; • a 2007/2008. tanévben 155 fő, a 2008/2009. tanévben 116 fő után állapítottunk meg pótlólagos hozzájárulást, mivel a barcsi önkormányzat a nyolcosztályos gimnáziumba járó 5-8. évfolyamosokat az elszámolásnál figyelmen kívül hagyta, Békésen, Berettyóújfalun és Vásárosnaményben tagiskolák létszámát nem vették figyelembe, Bicsérden csak az óvodások után számolták el a hozzájárulást, az iskolások kimaradtak. • a csesztregi önkormányzat figyelmen kívül hagyta, hogy a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet a 16.6.2 jogcímen a hozzájárulás igénybevételét létszámfeltételekhez köti. Mivel az 5. évfolyamosok átlaglétszáma nem érte el a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 60%-át, ezért a 2008/2009. tanévben hat fő után jogtalanul vett igénybe hozzájárulást.

400


1.3.11.

Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés A tanévre való tervezéssel megváltozott az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés jogcímen a hozzájárulás elszámolása. A fajlagos összeget a 2007. évi Kvtv. 3. számú melléklet 17. 1. pontja időarányosan nyolc hónapra, a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet 17.1 pontja időarányosan négy hónapra határozta meg. Ezt nem követte a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet kiegészítő szabályok 10. k) pontja, ahol meghatározták, hogy az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkezés esetén 220 nappal, kollégiumi étkezés esetén 200 nappal, iskolai étkezés esetén 185 nappal. Azért, hogy mind a két előírásnak megfeleljen az elszámolás, a Kincstár az általa készített közoktatási segédtáblában mind a nyolc hónapra, mind a négy hónapra a teljes éves létszám beírását kérte, amit 8/12-del és 4/12-del szorzott. Az időarányos megbontás és az éves osztószámok egyidejű alkalmazása az elszámolást bonyolulttá tette. A hibás elszámolást benyújtó önkormányzatok 7%-a a kiegészítő szabályt figyelmen kívül hagyta és a létszámot tanévenként (nyolc hónap és négy hónap) összesítette és számolta el a beszámoló 31-es űrlapján. A hozzájárulást igénylő 57 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás 932 465,1 ezer Ft elszámolásából 28-ban találtunk eltérést, és állapítottunk meg 2314,9 ezer Ft (0,2%) pótlólagos hozzájárulást. A két tanévet illetően eltérően volt hibás az elszámolás, mivel: • nem a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet kiegészítő szabályok 10. k) pontja szerint számította a hozzájárulást a biharkeresztesi önkormányzat, ahol +47 fő és -98 fő, valamint a dorogi önkormányzat, ahol +128 fő és +201 fő volt az eltérés; • kerekítési eltérés miatt egy fő utáni pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg Lakócsa önkormányzatának elszámolásában, ahol – mivel a 2008/2009. tanévben tagintézményként csatlakoztak egy társuláshoz – csak a nyolc hónapra jelent meg az eltérés. A mindkét tanévben azonos mutatószám eltérésnek a következő okai voltak: • pontatlan összesítés, illetve kerekítés miatt összesen 79 fő után pótlólagos hozzájáruást állapítottunk meg a baktalórántházai, a balatonalmádi, a balkányi, a berettyóújfalui, a csesztregi, a dunakeszi, a gyáli, a kázsmárdi, a mezőcsáti, a pákai, a szentlőrinci, a téti, a vásárosnaményi és a vépi önkormányzatoknál; • Baktalórántháza önkormányzata nem csak azokat a gyermekeket/tanulókat vette figyelembe, akik számára a Gyvt. 148. § (5) bekezdés alapján térítésidíj kedvezményre jogosultak, hanem valamennyi étkező után elszámolta a támogatást, ezért 98 fő után jogtalan igénybevételt állapítottunk meg; • figyelmen kívül hagyta a Gyvt. 148. § (6) bekezdésének előírását és nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek után is elszámolt hozzájárulást a békési és

401


az őriszentpéteri önkormányzat, ezért 16 fő után jogtalan igénybevételt állapítottunk meg; • összesen 28 fő után jogtalan igénybevételt állapítottunk meg, mert a bicsérdi önkormányzat figyelmen kívül hagyta a jogosultsági feltételek év közbeni változását, illetve a dunakeszi önkormányzat a helyi rendelet – amely a Gyvt. 148. § (5) bekezdésben foglaltakon túli feltételekkel biztosít kedvezményes étkezést – alapján kedvezményben részesítetteket is szerepeltette az elszámolásában; • az ötödik évfolyamos tanulók kiegészítő hozzájárulásának a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet 17. 1. b) pontjának szabályozását félreértve nem számoltak el hozzájárulást az ötödikesek után Bükön, Füzesabonyban, Hőgyészen, Szabadszentkirályon és Szikszón, ezért 46 fő után pótlólagos támogatást állapítottunk meg; • pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg 31 fő után, mert a Budapest XV. kerületi önkormányzat tévesen rögzítette az adatokat, és 22 fő után, mert Füzesabonyban egy iskola elszámolását az összesítésnél nem vették figyelembe. A kiegészítő hozzájárulás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5. évfolyamos általános iskolai tanulók ingyenes étkeztetéséhez jogcímen 51 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás számolt el 15 136 ezer Ft támogatást. Az ellenőrzés 51 fő után 816 ezer Ft pótlólagos hozzájárulást állapított meg a következő okok miatt: • pontatlan összesítés miatt volt eltérés a balkányi, a szentlőrinci, a téti és a törökszentmiklósi elszámolásban. Összességében 16 fő után jogtalan hozzájárulás igénybevételét állapítottuk meg; • figyelmen kívül hagyta a Gyvt. 148. § (6) bekezdésének előírását és nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek után is elszámolt hozzájárulást a békési önkormányzat, ezért két fő után jogtalan igénybevételt állapítottunk meg; • a bicsérdi önkormányzat nem vette figyelembe, hogy három gyermeknél a kedvezményre való jogosultság feltételei már nem álltak fenn, ezért jogtalan igénybevételt állapítottunk meg; • pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg összesen 58 fő után Csesztregen, Kézsmárkon és Vásárosnaményben, ahol egyáltalán nem számoltak el támogatást, illetve összesen nyolc fő után Mezőcsáton és Pécsváradon, ahol az összesítésből adatok maradtak ki.

1.3.12.

Tanulók tankönyvellátásának támogatása A tanulók ingyenes tankönyvellátása jogcímen 50 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás számolt el 229 150 ezer Ft hozzájárulással, amelyből 16 önkormányzat összesen 9130 ezer Ft hozzájárulás igénybevételét jogtalannak ítéltük a következők szerint:

402


• a jogosultsági feltételek, illetve az azt bizonyító iratok hiánya miatt összességében 58 fő utáni hozzájárulás igénybevétele volt jogtalan a balatonalmádi, dorogi és a törökszentmiklósi önkormányzatoknál; • számolási, számszaki hibát vétett, illetve nem a tényleges adatoknak megfelelően számolt el ezért pótlólagos hozzájárulást állapítottunk meg a baktalórántházai, a barcsi, a lenti és a vásárosnaményi önkormányzatoknak (összesen 50 fő után), illetve jogtalan igénybevételt állapítottunk meg a balkányi és a törökszentmiklósi önkormányzatoknál (tíz főre); • nem vette figyelembe a Tpr. 8. § (4) bekezdésének előírását 55 és állami gondozott, átmeneti nevelésbe vett tanulók után számolt el hozzájárulást a békési, a mezőcsáti és az őriszentpéteri önkormányzat, így 19 fő után a hozzájárulás igénybevételét jogtalannak ítéltük; • jogtalan igénybevételt állapítottunk meg 33 fő után, az alap-hozzájárulás tanulói létszámában feltárt eltéréssel összhangban Apagyon egy tanuló után, akinek tanulói jogviszonya már október 1. előtt megszűnt, Berettyóújfalun 22 második szakképzésben részesülő tanuló után, Nyírmadán, Szentlőrincen és Törökszentmiklóson saját döntés alapján magántanulók után; • adatrögzítési hiba miatt 843 fő után vett jogtalanul igénybe hozzájárulást a XV. kerületi önkormányzat. Az általános hozzájárulást a tanulók tankönyvellátásához valamenynyi nappali rendszerű oktatásban részesülő tanuló után igényelhető. A 42 789 ezer Ft-tal elszámoló 50 önkormányzat és egy többcélú kistérségi társulás közül az ellenőrzés 15-ében állapított meg összességében 11 fő után 11 ezer Ft pótlólagos hozzájárulást, ami a nappali rendszerű oktatásban feltárt mutatószám eltérések következménye.

2.

A

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁS ELSZÁ-

MOLÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzés alá vont 71 önkormányzat és nyolc többcélú kistérségi társulás együttesen 24 106 323 733 Ft igényelt normatív hozzájárulással számolt el, amelyből 24 091 484 392 Ft elszámolása volt jogszerű. A 2008. évi normatív hozzájárulás elszámolásának összesített adatait az 1. számú melléklet, a jogcímenkénti részletező adatokat a 2. számú melléklet, az önkormányzatonkénti összesített eltéréseket a 3. számú melléklet, az önkormányzatonként és jogcímenként részletezett eltéréseket pedig a 4. számú melléklet tartalmazza.

55

A Tpr. 8. § (4) bekezdése szerint átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. 403


A 71 önkormányzat és nyolc többcélú kistérségi társulás közül 22 nyújtott be hibátlan elszámolást. A lényegességi küszöböt (2%) meghaladó elszámolási hibát négy önkormányzat esetében állapítottunk meg (Bicsérd 6,64%, Nagypall 2,14%, Berettyóújfalu 2,1%, Nyírmada 2,22%). A 2% feletti hibát tartalmazó önkormányzati beszámolók aránya az előző évi 29%-ról 5%-ra csökkent. Egy-egy jogcím esetében a hibaarány 5%-nál nagyobb volt az ellenőrzött önkormányzatok 20,3%-ánál (16 önkormányzatnál), szemben az előző évi 44,6%kal. A 16 önkormányzat közül Füzesabony elszámolásában három jogcímnél Tiszakeszinél két jogcímnél meghaladta a hibaarány az 5%-ot. A tizennégy, egy jogcím esetében 5%-ot meghaladó hibaaránnyal elszámolt önkormányzatok közül hét önkormányzatnál a hibás elszámolással érintett jogcímeknél az eltérés összege meghaladta a 1 millió Ft-ot (ebből egynél két 5% hibaarány feletti jogcímnél is), míg hét önkormányzat esetében 1 millió Ft alatt maradt. Összességében az ellenőrzésbe vont önkormányzatok 27,9%-ának (22 önkormányzatnak) volt egymillió Ft feletti eltérése, ebből 13-nak pótlólagos támogatási, kilencnek visszafizetési kötelezettsége keletkezett. Legmagasabb arányban 17,86%-ban a közoktatási kiegészítő hozzájárulások jogcímen állapítottunk meg 5% feletti hibaarányt. Ezt követte a szociális juttatások és egyéb szolgáltatások jogcím 15,52%-kal és a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai jogcím 12,12%-kal. A gyermekek napközbeni ellátása jogcímen az elszámolások 5%-a, az üdülőhelyi feladatok jogcímen és a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés jogcímen 4,35%-a és a közoktatási alaphozzájárulások jogcímen 3,45%-a volt 5% feletti hibaarányú. Az ellenőrzésbe bevont önkormányzatok elszámolásában feltárt hibák egyenlege -14 839 341 Ft, ami az ellenőrzött önkormányzatok által elszámolt és tételesen ellenőrzött 24 106 323 733 Ft normatív hozzájárulásnak a 0,06%-a. Az előző évi elszámolás ellenőrzésekor az azonos módszerrel számított hiba aránya 0,83% volt. A hibaarány a korábbi években emelkedett, a jelenlegi csökkenés oka a figyelmesebb elszámolás mellett a Kincstár felülvizsgálati tevékenységének kiterjesztése. Az Áht. 64/F. § (3) bekezdése szerint a kincstári felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy azon önkormányzatoknál, ahol a személyi jövedelemadó, normatív hozzájárulások és támogatások teljesítésének összege a felülvizsgálandó évet megelőző mindkét évben meghaladta a 400 millió forintot, évente kell - kockázatelemzés alapján - a jogosultsági feltételek teljesítésének szabályszerűségét helyszínen felülvizsgálni, de négyévenként valamennyi önkormányzatnál helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni. Csak a normatív hozzájárulást tekintve az ellenőrzött önkormányzatok 30%-a tartozott az évenként vizsgálandó a körbe.

3.

NORMATÍV, KÖTÖTT FELHASZNÁLÁSÚ TÁMOGATÁSOK A közszolgáltatási feladatok ösztönző támogatása a 2008. évi Kvtv. előírásai szerint, felhasználási kötöttséggel illette meg a többcélú kistérségi társulásokat. Az ösztönző támogatást az egyes feladatok sajátosságaihoz igazodó, bonyolult szabályozási feltételek mellett biztosította a központi költségvetés. A szabályozás lehetővé tette, hogy a többcélú kistérségi társulások a közös feladatellátást szervező tevékenységükkel biztosítsák, amelynek konkrét tartalmát az igénylés

404


feltételei között nem határozták meg. A többcélú kistérségi társulások feladata elsődlegesen az ösztönző támogatás igénylése, és annak a továbbutalása volt a közösen vállalt közszolgáltatási feladatot ellátó költségvetési szervnek vagy külső szervezetnek. Az ösztönző támogatás igénylése és elszámolása az ÖM által kidolgozott adatbázis rendszerben történt, amely terjedelmes, nehezen áttekinthető volt, mivel a program nem tette hozzáférhetővé az adatok összefüggéseinek feltárását, az összesített adatok és a kiszámolt állami hozzájárulás mértékének szakaszonkénti ellenőrzését. Az adatbázis rendszer a kerekítésre vonatkozó szabályok tekintetében nem felelt meg a 2008. évi Kvtv. előírásainak. Az Önkormányzati Minisztérium az adatbázisrendszerrel kapcsolatos javaslatunkat nem tartja értelmezhetőnek, azt azonban nem indokolta. Álláspontunk szerint az észrevétel nem volt megalapozott, mivel a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet Kiegészítő Általános szabályok 1.9 pontja értelmében a 2.3 – 2.8. pontok szerinti támogatási jogcímek 56 esetében a többcélú kistérségi társulás egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján részesült támogatásban. Az adatbázis rendszer azonban csak egész számra kerekített mutatószámokat fogadott el, amelynek következtében ellenőrzésünk során kerekítésekből adódó eltéréseket állapítottunk meg. Ezért megállapításunkat és javaslatunkat továbbra is fenntartjuk.

A többcélú kistérségi társulásoknak – a különböző feladatokhoz kapott támogatások felhasználási kötöttsége ellenére – a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet Kiegészítő szabályok 1.5. pontja lehetőséget biztosított a közös ellátásra vállalt feladatok közötti támogatás átcsoportosításra, bizonyos megkötésekkel. Nem lehetett átcsoportosítani a többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása jogcímre, és a közoktatási intézményi feladatok ellátására igénybevett támogatást kizárólag a támogatott feladatra lehetett felhasználni.

A többcélú kistérségi társulásoknak a központi információs rendszer keretében az ösztönző támogatás igénybevételéről és felhasználásáról egy soron (51-es űrlap), a feladatmutató feltüntetése nélkül kellett elszámolni, annak ellenére, hogy a 2008. évi Kvtv. 57 az egyes feladatokhoz igénybe vett támogatás elszámolását a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, feladatonként, a költségvetési évben jogszerűen elszámolt kiadások és vállalt kötelezettségek figyelembe vételével írta elő. Az elszámolási gyakorlat nem tette lehetővé annak a kimutatását, hogy a meghatározott célra kapott kötött felhasználású támogatásoknak – az átcsoportosítást követően történő – felhasználása mely feladatokra, milyen nagyságrendben történt. Az egyes ágazatokra fordí-

56

a többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása (2.3.); szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása (2.4.); gyermekek átmeneti gondozási feladatainak támogatása (2.5.); gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása (2.6.); mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatainak támogatása (2.7.); belső ellenőrzési feladatainak támogatása (2.8.) 57

a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet Kiegészítő szabályok 1.7 pontja 405


tott támogatások nagyságnak meghatározására az információs rendszer hiányossága nem adott lehetőséget. A kötött felhasználású ösztönző támogatások célszerinti felhasználása az intézményfenntartó társulások esetében – a gesztor önkormányzaton keresztül történő többlépcsős finanszírozás miatt – nehezen volt követhető és ellenőrizhető. A támogatás célszerinti felhasználásának elszámolási, dokumentálási rendszerét központilag nem szabályozták. A többcélú kistérségi társulások a támogatások célszerinti felhasználásának ellenőrzésére a céljellegű pénzeszközátadások esetében az Áht. 13/A. §-a alapján, a megállapodásokban rögzítetteknek megfelelően voltak jogosultak a gesztor önkormányzatoknál. Az ösztönző támogatások kötött felhasználási kötelezettsége azt eredményezte, hogy csak a feladattal terhelt maradvány volt a következő költségvetési évre átvihető, a kötelezettségvállalással nem terhelt részt vissza kellett fizetni a központi költségvetésbe. A helyszíni ellenőrzéssel érintett 16 többcélú kistérségi társulás mindegyike megfelelt a 2008. évi Kvtv-ben 58 előírt feltételeknek. A három kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladat esetében teljesítették a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet 1.1.2. pontjában előírt 50-60%-os feltételt. A feladatokat ugyanazon a települési kör látta el, az adott támogatási jogcímre előírt feltételeknek megfelelően. A többcélú kistérségi társulások ellátták a kistérségi fejlesztési tanács feladatait is, amelyet a kistérséghez tartozó valamennyi település képviselő-testülete jóváhagyott. A társulási megállapodások a közösen vállalt feladatokat valamennyi kistérség esetében tartalmazták, azonban a közösen vállalt feladatok ellátásának módját négy kistérség esetében 59 nem, vagy csak részben határozták meg. Az adott kistérség határain átnyúló feladatellátás az ellenőrzött kistérségek 43,7%-ánál (hét többcélú kistérségi társulás) volt, valamennyi esetében az ösztönző támogatások igénylése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A többcélú kistérségi társulások munkaszervezetei – Pécsvárad kivételével – gondoskodtak a támogatások igényléséhez és elszámolásához szükséges mutatószámokkal kapcsolatos adatszolgáltatás megszervezéséről. Az önkormányzatoktól adatszolgáltatás, nyilatkozat formájában begyűjtötték a szükséges mutatószámokat, létszámadatokat. Az oktatási statisztikai jelentések alapján ellenőrizték az átlaglétszám követelmények betartását. A Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulásának munkaszervezete az ösztönző támogatások elszámolásához adatszolgáltatást nem kért a feladatot ellátó intézményektől, nem rendelkezett a támogatás igénylés és elszámolás rendjéről, a feladatellátók adatszolgáltatási kötelezettségéről. Emiatt a támogatás elszámolásának adatai pontatlanok voltak.

58

a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet 1. pontjában és a Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok pontjában előírt támogatási feltételek 59

406

a Bihari, a Füzesabonyi, a Lenti és a Szikszói többcélú kistérségi társulások


A normatív, kötött felhasználású támogatások célszerinti felhasználásának elszámolási, dokumentálási rendszerét az önkormányzatoknak, illetve egyéb feladatellátóknak átadott pénzeszközök esetében a többcélú kistérségi társulások nem alakították ki. Ebből adódóan az érintettek eltérő formában és adattartalommal tettek eleget elszámolási kötelezettségüknek. A Barcsi Kistérségi Társulásnál az ösztönző támogatás célszerinti felhasználását az intézményi társulások és a feladatot ellátó intézmények dokumentumokkal nem támasztották alá. A mozgókönyvtári feladatokat ellátó városi könyvtár számszaki beszámolójában részletezte a támogatás felhasználását, az intézményi társulások esetében azonban a támogatás kiutalásával azt cél szerint felhasználtnak tekintették.

3.1.

Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása A 2008. évi Kvtv. az általános támogatást a kistérséghez tartozó települések száma és lakosság számának függvényében 20-45 millió Ft között, differenciáltan határozta meg. A többcélú kistérségi társulás szabadon dönthetett arról, hogy a támogatást a munkaszervezet működési és fejlesztési kiadásaihoz használja fel, vagy átcsoportosítja más támogatott feladat ellátására. A helyszínen ellenőrzött valamennyi többcélú kistérségi társulás eleget tett az általános támogatás igénybevételi feltételeinek, az összességében 353 968,8 ezer Ft támogatás összegét helyesen határozták meg. Az igénybevett támogatást 11 többcélú kistérségi társulás a munkaszervezetének működési, fejlesztési kiadásaira használta fel, öt 60 pedig annak egy részét (60 809,8 ezer Ft-ot) átcsoportosította közoktatási intézményi és szakszolgálati, szociális alapszolgáltatási, gyermekjóléti alapellátási, egészségügyi és belső ellenőrzési feladatokra. Az igénybevett általános támogatás célszerinti felhasználása a többcélú kistérségi társulásoknál biztosított volt, feladattal terhelten három 61 többcélú kistérségi társulás mutatott ki 2009. évre áthozott maradványt, amelyet kötelezettségvállalás alátámasztott. A Beregi Többcélú Kistérségi Társulásánál 693 394 Ft, a Felső-Répcementinél 36 000 Ft feladattal terhelt, kötelezettségvállalással alátámasztott maradványt állapított meg az ellenőrzés, ami a költségvetési beszámolóban nem, illetve nem ezzel az összeggel szerepelt.

3.2.

Közoktatási feladatok támogatása A többcélú kistérségi társulások ösztönző támogatást igényelhettek a közoktatási intézményi feladatok közös ellátása esetén az általuk, illetve az intézményi társulások által fenntartott óvodai, általános iskolai bejáró gyermekek, tanu-

60

a Beregi, a Dorogi, a Felső-Répcementi, a Kelet-Balatoni és Lenti többcélú kistérségi társulások

61

a Barcsi, a Beregi és a Felső-Répcementi többcélú kistérségi társulások 407


lók, az iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók létszáma alapján. Továbbá igényelhették a támogatást a többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók létszáma alapján, illetve a tagintézmények után. Ösztönző támogatás volt igényelhető a közoktatási szakszolgálati feladatok ellátásához is. A támogatások igénylésének feltétele volt az éves költségvetési törvényekben előírt általános, valamint kiegészítő feltételeknek a teljesítése. A közoktatás tanévi támogatása miatt a költségvetési év első nyolc hónapjára a 2007. évi Kvtv., az ezt követő négy hónapra a 2008. évi Kvtv. határozta meg a támogatás igénybevételi feltételeit és a fajlagos támogatás összegeit. Az ösztönző támogatások finanszírozási szabályai az átlaglétszámra vonatkozó feltételeken túl egyéb feltételeket nem határoztak meg. A közoktatási feladatok ellátásához kapcsolódó ösztönző támogatások igénybevétele és elszámolása a közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi nyilvántartásokra épült. A többcélú kistérségi társulások a kötött felhasználású támogatásokat a feladatellátásban résztvevő önkormányzatok által szolgáltatott adatok alapján igényelték és számolták el. Az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások az átlaglétszám feltételeket teljesítették. A Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet Kiegészítő szabályok 2.1. pontja lehetővé tette a nagyobb települési önkormányzatok önálló intézményfenntartásának szervező tevékenységként történő elismerését, a közös feladatellátásra előírt általános feltételeknél az önálló intézmények létszámadatainak figyelembevételét. A közös fenntartásban történő feladatellátás esetén, a településeken korábban működtetett intézményeket nem szüntették meg, hanem tagintézményként működtették tovább. Az intézményi társulásokban résztvevő településeken az oktatás továbbra is helyben, a tagintézményekben történt, amelyek után a többcélú kistérségi társulás ösztönző támogatást vehetett igénybe. Az ellenőrzött intézményeknél a fenntartó önkormányzatok és a feladatellátás szervezésében részt vevő többcélú kistérségi társulások részére történt hibás adatszolgáltatás oka az volt, hogy az óvodai és általános iskolai ellátottak számbavételét a 2008. évi Kvtv. 3. és 8. számú mellékletei a 2008. költségvetési évre nem azonos módon szabályozták. A 3. számú melléklettel szemben a 8. számú mellékletből kimaradt a Közokt. tv. – „a normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám meghatározása” - előírásaira történő hivatkozás, továbbá nem tartalmazta a támogatás igénybe vételi lehetőségét az óvodai nevelésben részesülő azon gyermekek esetében, akik a költségvetési év december 31-éig a harmadik életévüket betöltik és az óvodai nevelésüket megkezdik. Ugyanakkor a 8. számú melléklet közoktatási intézményi feladatait érintően – szemben a 3. számú melléklet előírásával - a gyermekek, tanulók létszámának számításánál a Közokt. tv-nek az osztályok szervezésére vonatkozó előírásait is figyelembe kellett venni. A bejáró, az iskolabusszal utaztatott, továbbá a tagintézményekbe járó beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók két, illetve három főként történő számbevételét, így a 8. számú melléklet szerinti „többszörös” finanszírozását, többlet szakmai tartalom (többlet pedagógus szükséglet, egyéb költség) nem indokolja, különösen, hogy a közoktatási intézmények 408


alaptevékenysége finanszírozását biztosító 3. számú melléklet szerint e gyermekek/tanulók a normatív (alap és kiegészítő) hozzájárulások szempontjából egy főként vehetők figyelembe.

3.2.1.

Közoktatási intézményi feladat E jogcímcsoporton a többcélú kistérségi társulás akkor volt jogosult támogatás igénybevételére, ha intézményfenntartóként, vagy szervező tevékenységével biztosította, hogy a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok saját vagy társulásaik fenntartásában működő közoktatási intézménye megfeleljen az óvodai csoportokra, illetve az iskolai osztályokra meghatározott 62 átlaglétszám feltételeknek. Az ellenőrzésbe bevont 16 többcélú kistérségi társulás közül 14 vett igénybe közoktatási intézményi feladatra 1 164 375 ezer Ft támogatást. A Gyál és Dunakeszi székhelyű többcélú kistérségi társulások a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények útján látták el a közoktatási intézményi feladatot, melyre támogatás nem volt igénybe vehető. A közoktatási intézményi feladatra kapott támogatás a 2009. évi Kvtv-nek a 8. számú melléklet IV. fejezet 1.5. pontjának a jogcímre vonatkozó előírása alapján csak erre a feladatra volt felhasználható. A többcélú kistérségi társulások az intézményfenntartó társulások gesztorától bekért nyilatkozatokkal, illetve a szakfeladaton elszámolt kiadásokkal és bevételekkel igazolták a cél szerinti felhasználást, mely minden esetben biztosított volt. A 2008. évi Kvtv. 3. számú mellékletében a közoktatási feladat ellátásához biztosított, arányaiban meghatározó mértékű, felhasználási kötöttség nélküli normatív hozzájárulás mellett a bevételek töredékét képező kötött felhasználású ösztönző támogatás cél szerinti felhasználása megvalósult. A normatív hozzájáruláson és az ösztönző támogatáson kívül további önkormányzati saját forrású kiegészítés volt szükséges a működési kiadások finanszírozásához. A Füzesabonyi Többcélú Kistérségi Társulás 2008. évi beszámolójának 51-es űrlapja a tárgyévben (2007. és 2008. évben) ki nem utalt közoktatási intézményi támogatások hibás elszámolása miatt nem valós képet mutatott a kötött felhasználású támogatások cél szerinti felhasználásáról. Az ÁSZ ellenőrzés a cél szerint fel nem használt összegből azonban visszafizetési kötelezettséget nem állapított meg, mivel az feladattal terhelt volt. A Füzesabonyi Többcélú Kistérségi Társulás 2008. évi beszámolójának 51-es űrlapja az igényjogosult önkormányzatok számára tárgyévben át nem utalt közoktatási intézményi támogatásokat, ebből adódóan a cél szerint felhasznált és fel nem használt támogatási összeget hibásan tartalmazta. A tárgyévi (2008. évi) támogatások elszámolására szolgáló 51-es űrlapon helytelenül szerepelt 317,5 ezer Ft előző (2007.) évről feladattal terhelten áthozott, a 2008. évben átutalt támogatás (melyet helyesen az előző évi támogatások elszámolására szolgáló 46-os űrlapon kellett volna kimutatni, ami nem történt meg). További 4 218,5 ezer Ft, az önkormányzatok részére a 2008. évben ki nem utalt tárgyévi

62

a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2.1. vagy 2.2. pontja szerint 409


támogatás feladattal terhelt fel nem használt összegként a beszámoló 51-es űrlapján hibásan nem szerepelt annak ellenére, hogy az kötelezettségvállalással alátámasztott volt.

Az ÁSZ ellenőrzés a feltárt mutatószám eltérések eredményeként a jogcímcsoporton összesen 28 459,9 ezer Ft, a többcélú kistérségi társulások részére még járó támogatást állapított meg, mely a beszámolók szakfeladatos űrlapjai alapján az önkormányzatok által megelőlegezetten kifizetett – így kötelezettségvállalással terheltként elfogadott – támogatás. 3.2.1.1.

Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás A jogcímen az óvodákba, és az általános iskolák 1-8. évfolyamára járó gyermekek létszáma után 14 kódszámon eltérő fajlagos összegű támogatás volt igénybe vehető. A támogatás differenciált volt az intézmény fenntartója (többcélú kistérségi társulás, illetve intézményi társulás), az intézmény típusa (óvoda, általános iskola 1-4, 5-8. évfolyamok), továbbá a szerint, hogy a gyermek/tanuló az intézményi társulásban részt vevő – nem az intézményi székhely – településről bejáró, vagy helyben lakó. A helyben lakó gyermekek/tanulók után legfeljebb a bejáró gyermekek/tanulók létszámáig az alaptámogatás 50%-ának megfelelő mértékű támogatás illette meg a többcélú kistérségi társulásokat. Az ellenőrzött körben összesen 649 271 ezer Ft támogatást igénybe vevő 14 többcélú kistérségi társulás közül öt elszámolása volt jogszerű a jogcím valamennyi kódszáma tekintetében, kilenc többcélú kistérségi társulásnál eltérést tárt fel az ellenőrzés. Az ÁSZ ellenőrzés az összes eltérésen belül ezen a jogcímen 23 769 ezer Ft pótlólagos járandóságot és 9 382 ezer Ft jogtalan igénybevételt állapított meg. Az összes eltérés 14 387 ezer Ft pótlólagos támogatás, mely a jogcímen elszámolt összeg 2,2%-a. Az eltérést előidéző okok az alábbiak voltak: • a Szentlőrinci Többcélú Kistérségi Társulás a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2.3.5. pontban foglalt előírás 63 ellenére a gyógypedagógiai osztályok létszáma - összesen 120 fő - után jogtalanul igénybe vette a támogatást; • a Füzesabonyi Többcélú Kistérségi Társulásnál 270 fő után pótlólagos támogatásra jogosultságot tárt fel a vizsgálat, mert az elszámoláshoz kötelezően alkalmazandó elektronikus táblarendszer értékelésével ellentétesen, az ÁSZ ellenőrzés szerint a Kompolt-Nagyút Intézményfenntartó Mikrotársulás által fenntartott óvoda és általános iskola az általános igénybevételi feltételként meghatározott átlaglétszám követelményeknek intézményi szinten mindkét

63

A gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott csoportokat, osztályokat az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

410


tanévben megfelelt, ezért a gyermek/tanulói létszám után a támogatás igénybevétele jogszerű; • a gyermekek, tanulók számának meghatározását az átlaglétszám-számítás és támogatás szempontjából a Kiegészítő szabályok 2.3 pontja tartalmazza, a 2007/2008., valamint a 2008/2009. tanévekre vonatkozó költségvetési törvényekben azonos módon. A 2.3.1 pont szerint az átlaglétszám számításnál az önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény tekintendő egy intézménynek, e mellett 2.3.3 64 és a 2.3.7 65 , illetve a 2008. évben a 2.3.8 pontokban az összevont óvodai csoportokra, iskolai osztályokra vonatkozó számítási módot rögzíti. A 2008. évi Kvtv-ben az összevont csoportokra/osztályokra előírt számítási mód ellentmond az átlaglétszám feltételre meghatározott intézményi (azonos OM azonosító) szintű megfelelési követelménynek, s azt az elszámolást alátámasztó adatbázis rendszer (az azonos szabályok ellenére) eltérően számolta a 2007/2008., illetve a 2008/2009-es tanévek létszám adataira vonatkozóan. Az értékelő adatbázis rendszer a 2007/2008. tanévben az összevont iskolai osztályokat a létszámfeltétel teljesítése vonatkozásában a többi osztálytól külön értékelte, a 2008/2009. tanévben pedig intézményi szinten összevontan. A nagyúti tagintézmény az összevont osztályok külön értékelése esetén egyik vizsgált tanévben sem felel meg az átlaglétszám követelményeknek, az intézményi szintű értékelésnél pedig mindkét tanévben teljesíti azokat. Az elszámolást alátámasztó tábla a 2007/2008. tanévben nem megfelelt, a 2008/2009. tanévre megfelelt minősítést adott; • a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás helytelenül az igényfelmérés tervezett gyermek/tanulói létszámát szerepeltette az elszámolásban. A tény adatok alapján 54 fő után jogtalanul vette igénybe a támogatást. E mellett a társuláson kívüli településről bejáró 27 főt a jogcímre vonatkozó előírással ellentétesen nem vett figyelembe az igényjogosulti létszámban; • a Szikszói Többcélú Kistérségi Társulás az önkormányzatok által önállóan fenntartott intézményekbe bejáró nyolc tanulót jogtalanul szerepeltetett az elszámolásban; • a gyermekek, tanulók létszámának számításánál a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2.3.2. pontjában 66 foglalt előírást figyelmen kívül hagyva járt el négy többcélú kistérségi társulás, mert a Közokt. tv. 3.

64

Az átlaglétszámot összevont óvodai csoportok esetén az összevont óvodai csoportokra vonatkozóan együttesen, az általános iskola 1-4. évfolyamán az összevont iskolai osztályokra vonatkozóan együttesen kell teljesíteni. 65

Az összevont óvodai csoportok és iskolai tanulócsoportok esetében az átlaglétszámot a következők szerint kell számítani. Az összevont csoport és tanulócsoport esetében az összevont nevelési éveket és tanéveket érintő csoportokra, osztályokra vonatkozó átlaglétszámok – az egyes csoportokba/osztályokba járó gyermekek számával súlyozott - átlagát szükséges kiszámítani. Az összevont csoportba járó/tanulócsoportban tanuló gyermekek, tanulók átlaglétszámának el kell érnie az így kiszámított átlagot. 66

A gyermekek, tanulók létszámának számításánál a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. rész 3. pontjában foglalt előírásokat is figyelembe kell venni. 411


számú melléklet II. rész 3. pontjában 67 meghatározott ellátottakat nem kétszeres, illetve háromszoros szorzóval vették figyelembe, ezért 197 főt érintően pótlólagos támogatásra jogosultságot állapítottunk meg. A jogszabályi előírás figyelmen kívül hagyásának oka, hogy e gyermekeket/tanulókat a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet valamennyi közoktatási jogcíme igényjogosulti létszáma meghatározásánál egy főként kell számba venni; • adatszolgáltatási, adatrögzítési, számítási hibát, továbbá az elszámolás alapját képező statisztika és a tanügyi nyilvántartások közötti eltérést hat többcélú kistérségi társulás elszámolásában (145 fő után pótlólagos támogatásra jogosultságot, 50 fő után jogtalan igénybevételt) tártunk fel. 3.2.1.2.

Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára bejáró gyermekek, tanulók után volt igénybe vehető, amennyiben a fenntartó utaztatásukat iskolabusz működtetésével, vagy iskolabusz-szolgáltatás vásárlásával biztosította. A támogatás igénybevételének további feltétele volt, hogy az utaztatott gyermekek, tanulók mellett kísérő utazzon. Az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások közül 13 vett igénybe 68 az iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók után 180 252 ezer Ft kötött felhasználású támogatást. Ellenőrzésünk további 1 244,9 ezer Ft támogatás igénybevételének jogszerűségét állapította meg, ami három társulás 69 jogtalan támogatás igénybevételéből és három társulásnál 70 további járandóság megállapításából adódott. A 159,1 ezer Ft jogtalan támogatás igénybevétel az elszámoláshoz leadott adatszolgáltatások pontatlanságából, összeadási hibákból, tanulók szabálytalan figyelembe vételéből adódott. Az 1404 ezer Ft pótlólag járó támogatás oka a pontatlan adatszolgáltatáson túlmenően részben az volt, hogy a létszámban nem vették figyelembe a nem a társuláshoz tartozó településekről utaztatott

67

Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni. 68

a Barcsi, a Beregi, a Békési, a Bihari, a Dorogi, a Felső-Répcementi, a Kelet-Balatoni, a Közép-Nyírségi, a Lenti, a Pécsváradi, a Szentlőrinci, a Szikszói és a Téti többcélú kistérségi társulások

69

a Felső-Répcementi (-12 ezer Ft), a Szenlőrinci (-67,1 ezer Ft) és a Szikszói (-80 ezer Ft) többcélú kistérségi társulások

70

a Barcsi (+776 ezer Ft), a Békési (+314 ezer Ft) és a Pécsváradi (+314 ezer Ft) többcélú kistérségi társulások 412


tanulók számát, illetve a Közokt. tv. 3. számú melléklet. II. rész. 3. pontjában előírtak ellenére egy főnek számolták a szakvéleménnyel rendelkező, kétszeres szorzóval figyelembe vehető tanulókat. A gyermekek, tanulók utaztatását elsősorban vásárolt szolgáltatással biztosították, önálló iskolabuszt a többcélú kistérségi társulások 30%-a működtetett. Az utaztatott gyermekek, tanulók kísérete biztosított volt. Az ösztönző támogatás célszerinti felhasználása biztosított volt, ennek hiánya miatt jogtalan támogatás igénybevétel nem történt. 3.2.1.3.

A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás A jogcímen a vizsgált körben egy többcélú kistérségi társulás sem vett igénybe támogatást.

3.2.1.4.

Tagintézményi támogatás és Kistelepülési tagintézményi támogatás Az ellenőrzött körben 12 többcélú kistérségi társulás vett igénybe összesen 334 852 ezer Ft összegben tagintézményi és kistelepülési tagintézményi támogatást. Hibátlan volt az elszámolás hat többcélú kistérségi társulás tekintetében, hatnál pedig eltérést tárt fel az ÁSZ ellenőrzés, 13 488 ezer Ft pótlólagos támogatásra jogosultságot és 660 ezer Ft jogtalan igénybevételt. Az összes eltérés 12 828 ezer Ft pótlólagos támogatás, mely a jogcímen elszámolt összeg 3,8%-a. Az eltérést előidéző okok az alábbiak voltak: • a tagintézményi támogatásnál két többcélú kistérségi társulásnál pótlólagos támogatásra jogosultságot tárt fel a vizsgálat (Békési Többcélú Kistérségi Társulás 25 fő, Füzesabonyi Többcélú Kistérségi Társulás 47 fő), mert az elszámoláshoz kötelezően alkalmazandó elektronikus táblarendszer értékelésével ellentétesen, az ÁSZ ellenőrzés szerint az érintett intézmények a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti átlaglétszám követelményeknek, ezáltal az igénybevételi feltételeknek megfeleltek; • a gyermekek, tanulók létszámának számításánál a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2.3.2. pontjában foglalt előírást figyelmen kívül hagyva járt el a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás, mert a Közokt. tv. 3. számú melléklet II. rész 3. pontjában meghatározott ellátottakat nem kétszeres, illetve háromszoros szorzóval vették figyelembe, ezért 25 főt érintően pótlólagos támogatásra jogosultságot állapítottunk meg. A Füzesabonyi Többcélú Kistérségi Társulásnál pedig két tanuló nem rendelkezett a szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított érvényes szakvéleménnyel, amely e tanulók kétszeres számbavételét megalapozta volna, ezért e tanulók után csak egyszeres támogatás igénybevétel volt jogszerű az elszámolásban szereplő kétszeres számbavétellel szemben;

413


• a Közép-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásnál 108 tanuló után jogtalan volt a kistelepülési tagintézményi támogatás igénybe vétele, mert az iskola 5-8. évfolyamán összevont osztály működött, és a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2.3.4. pontjában foglalt előírás szerint az ilyen iskolát fenntartó önkormányzatokat nem lehet a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni, s az ott tanulók után közoktatási intézményi támogatást igénybe venni. Az elszámolást ellenőrző és alátámasztó exel táblarendszer nem szűrte ki a hibát; • adatszolgáltatási, adatrögzítési, számítási hibát, továbbá az elszámolás alapját képező statisztika és a tanügyi nyilvántartások közötti eltérést négy többcélú kistérségi társulás elszámolásában (560 fő után pótlólagos támogatásra jogosultságot, 26 fő után jogtalan igénybevételt) tártunk fel. Ebből 423 fő pótlólagos (kistelepülési tagintézményi) támogatásra jogosultság a Barcsi, 109 fő a Közép-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásnál keletkezett, mert egy-egy tagintézmény óvodás gyermekei, illetve 1-4. évfolyamos tanulói annak ellenére kimaradtak az elszámolásból, hogy a tagintézmény az igénybevételi feltételeknek megfelelt.

3.2.2.

Közoktatási szakszolgálati feladat A többcélú kistérségi társulások a közoktatási szakszolgálati feladatokhoz ösztönző támogatást akkor vehettek igénybe, ha a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül legalább kettőnek az ellátását megszervezték. Valamennyi ellenőrzött társulás részesült ezen a jogcímen ösztönző támogatásban, a Közokt. tv. 34. § a-h) pontjaiban felsorolt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül legalább kettőnek a közös ellátását biztosították. A logopédiai ellátás és a nevelési tanácsadás közös ellátását – a Dorogi Kistérség kivételével – valamennyi ellenőrzött többcélú kistérségi társulás biztosította. A gyógytestnevelést kilenc, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást hét, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás biztosítását három és a fejlesztő felkészítést négy többcélú kistérségi társulás vállalta fel.

A többcélú kistérségi társulások a közös feladatellátást elsősorban szervező tevékenységükkel, feladat-ellátási, megbízási szerződések megkötésével biztosították. Intézményfenntartó társulás által fenntartott intézmény biztosította a feladatellátást öt 71 többcélú kistérségi társulás estében. Saját intézmény fenntartásával három 72 biztosította a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását. A Felső-Répcementi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásánál a logopédiai feladatok ellátására a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete szakembert foglalkoztatott. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményekben a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 7. §-ában, illetve az 1. számú mellékletében meghatározott létszámok, és a 4. számú mellékletében meghatározott eszközök, felszerelések biztosítottak voltak.

414

71

Békési, Beregi, Bihari, Dorogi és Közép-Nyírségi többcélú kistérségi társulások

72

Füzesabonyi, Gyáli és Téti többcélú kistérségi társulások


Az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások a logopédiai ellátást és a nevelési tanácsadást – a Dorogi kistérség kivételével – valamennyien biztosították. A gyógy testnevelést kilenc, a pályaválasztási tanácsadást hét, a gyógypedagógiai tanácsadást három és a fejlesztő felkészítést négy többcélú kistérségi társulás biztosította az önkormányzatok részére. Az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások a pedagógiai szakszolgálati feladatokra költségvetési beszámolójuk alapján 139 686 ezer Ft ösztönző támogatást vettek igénybe. Az ösztönző támogatás igénybevételének mutatószámánál – a Szentlőrinci Kistérség kivételével – valamennyi ellenőrzött többcélú kistérségi társulásnál eltérést állapított meg az ellenőrzésünk, mivel az állami támogatás mutatószámát nem az előírásoknak megfelelően állapították meg. A mutatószám eltérése miatt jogtalanul igénybevett ösztönző támogatás összege 11 955 ezer Ft 73 volt (a megállapított többletjárandóság 660 ezer Ft, a jogtalan támogatás igénybevétel 12 615 ezer Ft). A Beregi Kistérség 157 fő nevelési tanácsadásban részesülő gyermeket nem vett figyelembe a beszámoló elkészítésénél, mivel ezek részére az ellátást az önkormányzatok intézményeiben biztosították. Az ellenőrzés 1727 ezer Ft pótlólagos járandóságot állapított meg, azonban ennek érvényesítésére a célszerinti felhasználás hiánya miatt nem kerülhet sor.

Az ellenőrzötteknél a mutatószám eltérését elsősorban az okozta, hogy a logopédiai ellátásnál, a gyógytestnevelésnél, a gyógypedagógiai tanácsadásnál, a korai fejlesztés és gondozásnál és a fejlesztő felkészítés esetében az ellátottak számát hibásan, a 2007. évi Kvtv. előírásai alapján határozták meg. Figyelmen kívül hagyták, hogy a 2008. évi Kvtv. az előző évtől eltérően, 2008. január 1 – augusztus 31, illetve szeptember 1 – december 31. időszakra megbontva írta elő a heti ellátotti létszám összesítését és az ellátási hetekkel való osztással az átlaglétszám megállapítását. A nevelési tanácsadás keretében nyújtott terápiás gondozás esetében az ösztönző támogatás akkor volt igénybe vehető, ha 2008. évben legalább hat alkalommal ellátásban részesült a gondozott személy. A nevelési tanácsadás a közoktatási nevelési/tanévhez kapcsolódó szolgáltatás, amellyel az igénybevételi feltétel költségvetési évre történő meghatározása nem volt összhangban, nem tette lehetővé azon ellátottak esetén a támogatás igénybevételét, akiknél a minimum hat terápiás gondozási alkalom egy tanéven belül, de két költségvetési évet érintően teljesült. A hatnál kevesebb alkalommal történő ellátás miatt két kistérségnél állapított meg az ellenőrzés jogtalan támogatás igénybevételt (Füzesabonyi, Pécsváradi). További problémát jelentett, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók 2007. évi országos felülvizsgálata eredményeként 2008. augusztus 31-ét követően nagyszámú – korábban sajátos nevelési igényű, a közokta-

73

Barcsi (-528 ezer Ft), Békési (-495 ezer Ft), Bihari (-2 310 ezer Ft), Dorogi (-33 ezer Ft), Dunakeszi (-2 860 ezer Ft), Felső-Répcementi (+495 ezer Ft), Füzesabonyi (-418 ezer Ft), Gyáli (-88 ezer Ft), Kelet-Balatoni (-220 ezer Ft), Közép-Nyírségi (-407 ezer Ft), Lenti (- 37 ezer Ft), Pécsváradi (-2 277 ezer Ft), Szikszói (-2 442 ezer Ft), Téti (+165 ezer Ft) többcélú kistérségi társulások 415


tási intézményekben ellátott – gyermek/tanuló került a nevelési tanácsadók ellátási körébe. Ezen gyermekeknél a hat alkalmas terápiás gondozás nem volt biztosítva a költségvetési év utolsó négy hónapja alatt, így nem volt mód a támogatás igénybevételére. A logopédiai ellátásnál az ösztönző támogatás igénybevételi feltételeként a legalább heti egy alkalommal történő ellátást írta elő a 2008. évi Kvtv. A csak szűrővizsgálaton résztvevőket (éves szinten 1-2 alkalommal megjelentek) figyelmen kívül kellett hagyni az ellátottak létszámának megállapításánál, ami jogtalan támogatás igénybevételt eredményezett a Kelet-Balatoni Kistérségi Társulásnál. A 2009. évi Kvtv. 74 a létszám meghatározását már egyértelműen szabályozta, mivel előírta, hogy a kizárólag logopédiai ellátás szűrővizsgálatán részt vevők a támogatás szempontjából nem vehetők fegyelembe. Az ösztönző támogatás összege a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására nyújtott legkisebb mértékben fedezetet, amit az is alátámaszt, hogy erre a feladatra négy 75 többcélú kistérségi társulás is csoportosított át forrásokat más támogatott feladatokról. Az ellenőrzésünk által elfogadott átcsoportosított öszszeg 13 636 ezer Ft volt. Az igénybevett támogatás célszerinti felhasználását a többcélú kistérségi társulások biztosították, e miatt jogtalan támogatás igénybevételt ellenőrzésünk nem állapított meg. Az ösztönző támogatások célszerinti felhasználása a pedagógiai szakszolgálati feladatok működési és fejlesztési kiadásaihoz történt. A feladattal terhelten a 2009. évre áthozott támogatás kötelezettségvállalással alátámasztott volt.

3.3.

A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása A többcélú kistérségi társulások támogatást igényelhettek a Szoctv. szerinti kötelező szociális alapszolgáltatási feladatok közül legalább három biztosítása esetén, ha az ellátott valamennyi alapszolgáltatási feladat esetében a részt vevő önkormányzatok száma és lakosságszáma megfelel a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklete 1.2. pontja szerinti feltételeknek. Az igénybe vett kötött felhasználású normatív támogatás a szociális alapszolgáltatások ellátására, megszervezésére fordított működési és felhalmozási kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utaztatásához volt felhasználható. Az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások összességében 273 282,1 ezer Ft támogatást számoltak el ezen a szociális alapszolgáltatási feladatok támogatásaként, amelyből 4234,3 ezer Ft igénybevételét ítéltük jogtalannak a következő jogcímeknél.

74

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. Tv. 8. számú melléklet IV. fejezet 2.2.2 pontja.

75

Felső-Répcementi (6 315,9 ezer Ft), Kelet-Balatoni (1 440 ezer Ft), (1 589 ezer Ft) és a Téti (1 440 ezer Ft) többcélú kistérségi társulás 416

Pécsváradi


3.3.1.

Szociális étkeztetés A vizsgált kistérségi társulások közül három vett igénybe a Szoctv. 62. § és az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 20-24. §-aiban meghatározott szakmai szabályok szerint biztosított szociális étkeztetésre 2858,9 ezer Ft támogatást, a feladatot intézményi társulások útján látták el. Az ellenőrzés két kistérségi társulás elszámolásában állapított meg összesen -10,1 fő létszámeltérést és az összes eltérésen belül 45,9 ezer Ft jogtalanul igénybevett támogatást. Az eltérés oka:

3.3.2.

•

a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnál az egyik intézményfenntartó társulás esetében nem a tényleges éves ellátotti létszámot vették figyelembe, ezért 5,6 fő után pótlólagos támogatásra jogosultak.

•

a Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulásnál az ellátottak egy része nem felelt meg az igénybevételi feltételeknek, ezért 15,1 fő után, a működési engedélytől eltérően nem heti öt napos, hanem hét napos nyitva tartással számolt az intézmény, ezért 0,5 fő után jogtalanul vették igénybe a támogatást.

•

mindkét társulásnál eltérést okozott (Barcs +0,1 fő, Kelet-Balatoni -0,2 fő), hogy a mutatószámok kerekítése egész számra történt, ezért nem tartották be a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklete Kiegészítő szabályai 1.9. pontja előírását, amely szerint a mutatószámokat egy tizedesre kerekítve kell az elszámolásban szerepeltetni.

Családsegítés Ezen a jogcímen a vizsgálatba bevont többcélú kistérségi társulások 75 %-a, vett igénybe 108 248,5 ezer Ft támogatást, mind a 12 társulás elszámolása szabályszerű volt, a támogatást a feladatellátásban résztvevő települések lakosságszámának és az ellátás időtartamának megfelelően mutatták ki, a működési engedélyekkel összhangban. Az ellenőrzés eltérést nem állapított meg.

3.3.3.

Házi segítségnyújtás A 35 962,7 ezer Ft támogatást igénylő hét többcélú kistérségi társulás közül egy saját intézmény fenntartásával, három intézményi társulások útján, három kétféle szervezeti formában is, társulással kötött szerződéssel, vagy külön megállapodással, illetve intézményi társulások útján is ellátta a feladatot. Ezen a jogcímen valamennyi társulás elszámolása hibás volt, a vizsgálat megállapítása szerint a jogtalanul igénybevett támogatás összege az összese eltérésen belül 2336,1 ezer Ft. A leggyakrabban előforduló hiba a kerekítés szabályainak be nem tartásából és számszaki, összeadási hibából adódott, ez a barcsi, a Békési, a Gyáli, a KeletBalatoni, a Lenti és a Szentlőrinci többcélú kistérségi társulásnál fordult elő és

417


0,7 fő mutatószám alapulvételével eredményezett pótlólagosan járó hozzájárulást. A Bihari és a Kelet-Balatoni többcélú kistérségi társulásnál 2,1 fős jogtalan igénybevételt állapított meg az ellenőrzés a gondozási naplók nem megfelelő vezetése miatt, mivel a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően a gondozottak aláírásukkal nem igazolták az ellátás megtörténtét. Szintén a Bihari Többcélú Kistérségi Társulásnál a támogatás elszámolása a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklete Kiegészítő szabályai 3.4. pontja előírásával ellentétesen nem a gondozási napló alapján naponta összesített éves ellátotti létszám alapulvételével, hanem az ellátottak száma szerint történt. Így 10,9 fő mutatószám után jogtalanul vettek igénybe támogatást. A legnagyobb mértékű eltérést az okozta, hogy a Lenti Többcélú Kistérségi Társulás az ellátást biztosító szolgáltató helytelen adatszolgáltatása miatt 48,5 fővel több ellátott után vett igénybe támogatást, mint ami a tényleges ellátotti létszám alapján megillette.

3.3.4.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Ezen a jogcímen 11 többcélú kistérségi társulás számolt el 47 902,1 ezer Ft kötött felhasználású normatív támogatást. A feladat ellátásáról három társulás saját intézményével, öt intézményi társulások útján, kettő külön megállapodás alapján, egy intézményi társulás és külön megállapodás alapján is gondoskodott. Az ellenőrzés során öt többcélú kistérségi társulás elszámolása bizonyult hibásnak. A Gyáli, a Pécsváradi, a Szentlőrinci többcélú kistérségi társulásoknál a kerekítés szabályainak be nem tartása, a Közép-Nyírségi és a Téti többcélú kistérségi társulásoknál számszaki hiba okozott 0,8 fő eltérést, és az összese eltérésen belül 10,9 ezer Ft jogtalan igénybevételt.

3.3.5.

Közösségi ellátások Az összesen 9 800 ezer Ft támogatással elszámoló ellenőrzöttek közül négy többcélú kistérségi társulás biztosított ilyen ellátást a területén élőknek, ezek közül egy-egy saját intézmény fenntartásával, illetve intézményi társulások útján, kettő szerződés, vagy külön megállapodás alapján. Az ellenőrzés az összes eltérésen belül egy többcélú kistérségi társulás által igénybevett 2000 ezer Ft támogatást jogtalannak ítélte. A Békési Többcélú Kistérségi Társulás az ellátást a Békés székhellyel működő intézményi társulás útján látta el, a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ intézménnyel, melynek működési engedélye alapján az intézményi társulás ellátási területe Békés városra is kiterjedt Emellett Békés Város Önkormányzata a város ellátási területére önállóan is rendelkezett működési engedéllyel erre a feladatra. A támogatás elszámolásakor a többcélú kistérségi társulás nem vette figyelembe a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklete IV. fejezet 2.4.e) pontjában előírtakat, ami szerint a fentiek alapján nem volt jogosult a támogatásra.

418


3.3.6.

Támogató szolgálat A feladatra hét többcélú kistérségi társulás igényelt 31 200 ezer Ft támogatást jogszerűen. Egy társulás két szolgálatot működtetett, saját intézményével, illetve szerződés alapján, hat többcélú kistérségi társulás egy-egy szolgálatot látott el a három szervezeti formában egyenlő arányban. Az ellenőrzés eltérést nem állapított meg ezen a jogcímen.

3.3.7.

Nappali ellátás A jogcímen négy többcélú kistérségi társulás az időskorúak ellátását mindhárom szervezeti formában, egy többcélú kistérségi társulás a fogyatékos és demens személyek gondozását ellátási szerződés alapján biztosította, és számolt el 37 310 ezer Ft támogatást. A támogatást igénylők 80 %-ának az elszámolása hibás volt, ami az összes eltérésen belül eltérésen 158,6 ezer Ft pótlólagosan járó támogatást eredményezett. A hibák a Barcsi, a Békési, a Kelet-Balatoni és a Téti többcélú kistérségi társulásoknál egy kivétellel a kerekítés szabályainak be nem tartásából adódtak és 0,9 fős ellátotti létszám után jelentettek pótlólagosan járó támogatást. Egy többcélú kistérségi társulásnál az intézmény férőhely túllépését a Szoctv. 92/K § (5) bekezdésében előírtak ellenére nem éves átlagban, hanem naponta vették figyelembe, emiatt az ellenőrzés 1,4 fő ellátotti létszám után pótlólagosan járó támogatást állapított meg. A szociális alapszolgáltatási jogcímek ellenőrzése során a legtöbb eltérést a kerekítési hibák okozták, ami abból adódott, hogy a 2008. évi Kvtv. 3. és 8. számú melléklete eltérően határozza meg a kerekítési szabályokat. Míg a 3. számú melléklet szerint fenntartói szinten a kerekítés általános szabályait kellett alkalmazni, addig a 8. számú mellékletből a többcélú kistérségi társulások egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján részesültek támogatásban. Mivel a feladatellátást biztosító szociális intézmények adatszolgáltatásai alapján mindkét melléklet alapján történik normatív hozzájárulás, illetve kötött felhasználású normatív támogatás igénylés egyaránt, ezért ugyanazokat az alapadatokat más-más módon kellett kerekíteni, ami mind az intézményeknél, mind a fenntartóknál hibalehetőséget okozott. Az Önkormányzati Minisztérium a szociális alapszolgáltatási jogcímekre vonatkozóan a mindenkori költségvetési törvény 3. és 8. mellékleteiben egységesen meghatározott kerekítési szabályozásra tett javaslatunkkal nem értett egyet. A 2008. évi Kvtv-nek mind a 3. számú, mind a 8. számú mellékletében az azonos jogcímek esetében ugyanazon ellátási napok figyelembevételével kell a mutatószámot meghatározni. Az egységes adatszolgáltatás, az egységes számítási mód és a pontos elszámolások érdekében a kerekítés szabályainak egységesítésére vonatkozó javaslatunkat fenntartjuk.

A szociális alapszolgáltatási feladatokra igénybe vett normatív kötött felhasználású támogatás cél szerinti felhasználását minden ellenőrzött többcélú kistérségi társulásnál biztosították, emiatt visszafizetési kötelezettséget nem állapítottunk meg. 419


3.4.

A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása A többcélú Kistérségi társulás támogatást igényelhetett, ha a Gyvt. szerinti egyes gyermekjóléti alapellátási feladatok közül – gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása – legalább egy ellátását biztosította, intézményfenntartóként, szervező tevékenységével intézményi társulások útján, vagy ellátási szerződés alapján. A támogatás a feladatellátásra társult települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján, feladatonként illette meg a többcélú társulásokat. Az igénybe vett kötött felhasználású normatív támogatás a fenti feladatok ellátására, megszervezésére fordított működési és felhalmozási kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utaztatásához volt felhasználható. A gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátására igénybevett kötött felhasználású normatív támogatást egy többcélú kistérségi társulás nem használta fel a feladat finanszírozására, a cél szerinti felhasználás nem volt biztosított, ezért az ellenőrzés 6213,6 ezer Ft visszafizetési kötelezettséget állapított meg. A Beregi Többcélú Kistérségi Társulás a gyermekjóléti alapellátási feladatok jogcímen cél szerinti felhasználást nem mutatott ki a 2008. évi költségvetési beszámolóban. Ezzel szemben a gyermekjóléti alapellátás szakfeladaton elszámolt tényleges kiadása 15 954 ezer Ft volt, amit a többcélú kistérségi társulás általános feladataira kapott támogatás terhére történő pénzeszköz átcsoportosításból finanszírozott. Ugyanakkor a gyermekjóléti alapellátási feladatokra igényelt 6213,6 ezer Ft támogatást feladattal terhelt maradványként szerepeltette, ami nem volt jogszerű, mert a feladatok ellátását más forrásból finanszírozta, így a maradvány nem volt feladattal terhelt,a cél szerinti felhasználás nem valósult meg.

3.4.1.

Gyermekjóléti szolgáltatás Ezt a feladatot a vizsgált többcélú kistérségi társulások közül a Dunakeszi Többcélú Kistérségi Társuláson kívül valamennyien ellátták, és számoltak el 92 192,8 ezer Ft támogatással. Az ellenőrzés egy többcélú kistérségi társulás elszámolásához képest állapított meg eltérést: • a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás az ellátást biztosító intézményi társuláshoz tartozó korcsoportos lakosságszámot nem megfelelően vette figyelembe, ezért 701,6 ezer Ft támogatás illette meg pótlólagosan.

3.4.2.

Gyermekek napközbeni ellátása Ezen a jogcímen a Bihari és a Téti többcélú kistérségi társulás számolt el 15 500,8 ezer Ft támogatást saját intézményével és intézményi társulás útján történő feladatellátás alapján, eltérést nem állapítottunk meg.

420


3.5.

A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatainak támogatása A 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet 2. 7. pontja, illetve a Kiegészítő szabályok 4. pontja értelmében – közös feladatellátás esetén – a többcélú kistérségi társulások a nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzataik után támogatást igényelhettek. Ezen önkormányzatok közül legalább négynek kellett biztosítani a mozgókönyvtári szolgáltatást. A nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzatoknak meg kellett rendelni a könyvtári szolgáltatást a nyilvános városi, vagy a megyei könyvtártól és biztosítani kellett a könyvtári szolgáltató hely kialakítását. A támogatás a mozgókönyvtári feladatok működési és felhalmozási kiadásaira, illetve közművelődési programok szervezésére volt felhasználható. Mozgókönyvtári támogatásban az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások 81,2%-a, (13 többcélú kistérségi társulás) részesült. A feladat ellátásához igénybevett támogatás összege 245 440 ezer Ft volt, amelyből egy 76 többcélú kistérségi társulás 607,6 ezer Ft-ot átcsoportosított a közoktatási intézményi feladatok ellátására. Az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások közül három 77 esetében úgy került sor a támogatás igénybevételére, hogy a korábbi nyilvános könyvtárukat képviselő-testületi döntéssel megszüntették és kérték a Könyvtári Intézettől a nyilvános könyvtárak jegyzékéből történő törlésüket. Országosan a 2007-2008. években a Kulturális Közlönyben 78 megjelent közzétételek alapján 695 önkormányzati nyilvános könyvtárt szüntettek meg az önkormányzatok, vélelmezhetően a könyvtári szolgáltató hellyé alakítás és az ösztönző támogatás igénybevehetősége érdekében.

Az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások megfeleltek az ösztönző támogatás igénybevételi feltételeinek, összesen 200 településen biztosították a mozgókönyvtári szolgáltatásokat, amit a nyilvános városi vagy megyei könyvtáraktól szolgáltatói szerződés megkötésével rendeltek meg. A szolgáltató hely kialakítását valamennyi településen biztosították, amelyek alkalmasak voltak a könyvtári állomány tárolására. A többcélú kistérségi társulások a könyvtári szolgáltatáshoz biztosították a nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató hely közötti információcserét. Az ösztönző támogatás célszerinti, szakmai célokra történő felhasználása biztosított volt. A többcélú kistérségi társulások a támogatás összegét részben a szolgáltatást biztosító városi, megyei könyvtáraknak, részben a települési önkormányzatoknak adták át elszámolási kötelezettség mellett. A feladatot ellátók elszámolási kötelezettségüknek dokumentumokkal alátámasztottan eleget tet-

76

Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás

77

Békési, Kelet-Balatoni és Téti Többcélú Kistérségi Társulás

78

a Kulturális Közlöny 2007/1, 2007/8, 2007/15, 2007/20, 2008/3, 2008/11, 2008/17, 2008/24 számaiban történő közzététel alapján 421


tek. A többcélú kistérségi társulások elszámolásához képest ellenőrzésünk 6 718 ezer Ft eltérést állapított meg a feladattal terhelt maradvány összegében. A Beregi Többcélú Kistérségi Társulásnál 5 677 990 Ft, a Lenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásnál 1 040 000 Ft feladattal terhelt maradványt állapított meg ellenőrzésünk, amit a többcélú kistérségi társulások tárgyévi felhasználásként mutattak ki költségvetési beszámolójukban. A 2009. évre áthozott maradványt kötelezettségvállalás alátámasztotta, így visszafizetési kötelezettség nem keletkezett.

3.6.

Belső ellenőrzési feladatok támogatása A többcélú kistérségi társulást a belső ellenőrzési feladatok ellátásához ösztönző támogatás a közös feladatellátásban résztvevő önkormányzatok és költségvetési szerveik száma alapján illette meg. A támogatás feltétele volt, hogy a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról az Ötv, az Áht, illetve a Ber. szabályai szerint kellett gondoskodni. A szabályozás értelmében a támogatás összege független volt a költségvetési évben ténylegesen elvégzett belső ellenőrzési feladatoktól, az nem ösztönzött a feladatellátás hatékonyságának növelésére, optimális méretnagyságú intézmények kialakítására, a költségvetési szervek számának csökkentésére. A támogatás igénybevételi feltételeit a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet 2.8 pontja határozta meg. A támogatás alapjául szolgáló költségvetési szervek számát (mutatószámot) az ellenőrzött társulások közül hét (59%) nem pontosan határozta meg, ellenőrzésünk eltérést állapított meg. Jogszabály értelmezési problémát jelentett az önkormányzatok és polgármesteri hivatalaik, a többcélú kistérségi társulás és munkaszervezete és a kisebbségi önkormányzatok számának figyelembe vétele. A 3500 fő lakosságszám alatti települések költségvetési szervei számának kétszeres igénybevételi lehetőségét sem vette figyelembe a támogatás számításánál minden többcélú kistérségi társulás. Az ösztönző támogatás igénybevételének alapjául szolgáló intézményi mutatószámok számbavétele helytelenül történt, ezért a Békési (-3), a Beregi (+55), a Kelet-Balatoni (+15), a Közép-Nyírségi (-1), a Lenti (-2), a Pécsváradi (+2) és a Szikszói (-8) Többcélú Kistérségi Társulásoknál állapított meg ellenőrzésünk eltérést.

A 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet 2. 8. pontjában leírt szabályozás a támogatás igénybevételi feltételeit nem egyértelműen határozta meg. A szabályozás szerint a mutatószámot a költségvetési szervek száma alapján kellett számítani, ugyanakkor a többcélú kistérségi társulást a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek száma alapján megillető alaptámogatást a következők alapján „az alaptámogatás valamennyi települési önkormányzat száma, a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szerveinek, a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények 2007. január 1-jét követő átszervezése során létrejött tagintézményeinek, továbbá a 3500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek száma alapján…” lehetett igényelni.

422


Ez a számbavétel külön veszi figyelembe az önkormányzatokat, illetve polgármesteri hivatalaikat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat és munkaszervezeteiket, annak ellenére, hogy ez a belső ellenőrzés szempontjából nem jelent külön ellenőrzési feladatot. Az Önkormányzati Minisztérium észrevételében nem értett egyet azzal, hogy a szabályozásban a támogatás igénybevételi feltételei nem voltak egyértelműek. Mivel a mutatószámot a költségvetési szervek száma alapján határozták meg, amelynek számításnál figyelembe kellett venni az önkormányzatot és a többcélú kistérségi társulást is, és véleményünk szerint sem az önkormányzat, sem a kistérségi társulás önállóan nem jelent ellenőrzési feladatot, csak a külön számba vett polgármesteri hivatal és társulási munkaszervezet, így megállapításunkat és javaslatunkat fenntartjuk.

A szabályozás az ösztönző támogatásnál saját feladatellátásként ismerte el – a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményen, illetve a munkaszervezeten belüli foglalkoztatáson túl – a külső erőforrás bevonásával végzett tevékenységet is. A saját feladatellátás esetén elegendő volt az ösztönző támogatás általános feltételéül szabott követelmények teljesítése, míg az intézményi társulás útján történő feladatellátás esetén további feltételként írták elő azt, hogy az intézményi társulásban legalább hét települési önkormányzatnak részt kell venni. Az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások közül 13 részesült összesen 102 150 ezer Ft ösztönző támogatásban a belső ellenőrzési feladatok ellátásához. Az ösztönző támogatás kedvezőbb igénybevételi feltételei miatt valamennyien saját feladatellátással, munkaszervezeten belüli foglalkoztatással, illetve külső erőforrás bevonásával biztosították a belső ellenőrzési feladatok ellátását (kilenc többcélú kistérségi társulás vont be külső erőforrást a feladat ellátásába). A többcélú kistérségi társulások a belső ellenőrzési feladatokat kizárólag a központi költségvetés által biztosított ösztönző támogatásból finanszírozták. A támogatás összegéből négy többcélú kistérségi társulás csoportosított át forrásokat más támogatott feladat ellátására. A Dorogi Kistérségben az általános feladatok támogatásából csoportosítottak át 373 ezer Ft-ot a belső ellenőrzési feladatokra. A Bihari Kistérségben 8400 ezer Ft-ot (800 ezer Ft a közoktatási, 7600 ezer Ft a szociális alapszolgáltatási), a Felső-Répcementi Kistérségben 1400 ezer Ft-ot (közoktatási intézményi feladatok), a Pécsváradi Kistérségben 1589 ezer Ft-ot (pedagógiai szakszolgálati feladatok) és a Téti Kistérségben 1440 ezer Ft-ot (pedagógiai szakszolgálati feladatok) csoportosítottak át az ösztönző támogatásból más támogatott feladatok ellátására.

A támogatás összegét a belső ellenőrzési feladatokkal kapcsolatban felmerülő működési és felhalmozási kiadásokra használták fel. A támogatás tárgyévi felhasználása, illetve a kötelezettségvállalás hiánya miatt a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Társulásnál ellenőrzésünk 4980 ezer Ft visszafizetési kötelezettséget állapított meg. A támogatás alapjául szolgáló mutatószámok pon-

423


tatlan meghatározásából adódóan 6480 ezer Ft pótlólagos járandóságot 79 állapítottunk meg, amelyből azonban 5130 ezer Ft nem volt érvényesíthető, mivel kötelezettségvállalás hiányában a célszerinti felhasználás már nem volt biztosítható a 2008. évre. Így a megállapított pótlólagos támogatás összege 1350 ezer Ft-ra csökkent, amely kötelezettségvállalással alátámasztott volt. A mutatószámok eltéréséből adódó, visszafizetendő támogatás összege 1260 ezer Ft. 80 A támogatási jogcímmel kapcsolatban összességében ellenőrzésünk 4890 ezer Ft (-4980 ezer Ft +1350 ezer Ft -1260 ezer Ft) jogtalan támogatás igénybevételt, visszafizetési kötelezettséget állapított meg.

3.7.

Az előző évről kötelezettségvállalással áthozott támogatás felhasználása A 2007. évről hat többcélú kistérségi társulás hozott át kötelezettségvállalással terhelt maradványt összesen 81 831,6 ezer Ft összegben, a következők szerint: Békési Többcélú Kistérségi Társulás 303 ezer Ft, Beregi Többcélú Kistérségi Társulás 46 684,3 ezer Ft, Bihari Többcélú Kistérségi Társulás 24 161,8 ezer Ft, Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás 1941,4 ezer Ft, Lenti Többcélú Kistérségi Társulás 882 ezer Ft és Téti Többcélú Kistérségi Társulás 7859,1 ezer Ft. Az áthozott támogatás kötelezettségvállalással alátámasztott volt, 2008. évi felhasználásáról gondoskodtak, a költségvetési beszámoló 46-os űrlapján felhasználásáról elszámoltak. A többcélú kistérségi társulások elszámolásához képest ellenőrzésünk eltérést nem állapított meg.

4.

A

TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK NORMATÍV KÖTÖTT FEL-

HASZNÁLÁSÚ TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzés alá vont 16 többcélú kistérségi társulás együttesen 2 386 595 550 Ft a 2008. évi Kvtv. 8. számú melléklet IV. fejezet alapján járó normatív kötött felhasználású támogatással számolt el, amellyel szemben az ellenőrzés 2 388 464 165 Ft támogatást ítélt jogszerűnek. Az ellenőrzés során feltárt eltérések egyenlege 1 868 615 Ft, amely 29 884 785 Ft jogtalanul elszámolt és 31 753 400 Ft pótlólagosan járó támogatásból adódott. A többcélú kistérségi társulások egyike sem nyújtott be hibátlan elszámolást. Az összességében 2,6%-os hibaarányon belül a legalacsonyabb volt a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulásé (0,0,2%-os). 1% alatti hibaarány négy, 1 és 2% közötti hat, 2 és 5%-közötti három társulásnál volt.

79

Beregi (4 950 ezer Ft), a Pécsváradi (180 ezer Ft), Kelet –Balatoni (1 350 ezer Ft) többcélú kistérségi társulás 80

Közép-Nyírségi (-90 ezer Ft), Lenti (-180 ezer Ft), Szikszói (-720 ezer Ft), Békési (-270 ezer Ft) többcélú kistérségi társulás 424


Nem megbízható, azaz 5% feletti hibaarányú elszámolást nyújtott be a Füzesabonyi Többcélú Kistérségi Társulás (11,06%), a Dunakeszi Többcélú Kistérségi Társulás (5,86%) és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás (5,65%). A 2008. évi elszámolás jogcímenként összesített adatait a 7. számú melléklet, a többcélú kistérségi társulásonként feltárt eltéréseket a 8. számú melléklet tartalmazza.

5.

A

HELYI ÖNKORMÁNYZATOKAT MEGILLETŐ ÁTENGEDETT SZEMÉ-

LYI JÖVEDELEMADÓ ELSZÁMOLÁSA A helyi önkormányzatokat a 2008. évi Kvtv. 4 számú melléklete szerint megillette az állandó lakhely szerint adózók által 2006. évre bevallott, településenként kimutatott személyi jövedelemadó 40%-a, 571 078,8 millió Ft. Ez egyrészt a 2008. évi Kvtv. 4. számú mellékletének A) pontja szerinti települési önkormányzatokat megillető kimutatott személyi jövedelemadó 8%-ából, valamint a fennmaradó 32%-ból, azaz a 2008. évi Kvtv. 4. számú melléklet B) I. pontja szerinti átengedett személyi jövedelemadóból, a B) II. pontja szerinti megyei önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó részesedésből, a B)/III. pontja szerinti települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérsékléséből tevődött össze. A 2008. évi Kvtv. 4. számú mellékletének A) pontja szerint a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a, összesen 114 215,8 millió Ft amelyből a ráeső részt minden ellenőrzött önkormányzat megkapta. A 2008. évi Kvtv. 4. számú mellékletének B) I. pontja szerint az átengedett személyi jövedelemadó részben forrását képezte a normatív hozzájárulások egyes jogcímeinek. Az előző évtől eltérően a törvény melléklete nem tartalmazta, hogy az egyes jogcímeken milyen nagyságrendben vettek figyelembe személyi jövedelemadóból származó forrást, csak egyetlen tételben – 336 003,6 millió forintban – mutatta azt ki. Elszámolásának szabályszerűségét – mivel a fajlagos összeg tartalmazta a személyi jövedelemadóból származó részt is – a 2008. évi Kvtv. 3. számú mellékletében szereplő jogcímek ellenőrzésének keretében vizsgáltuk. Annak megállapítása, hogy az előirányzatot az önkormányzatok teljes egészében megkapták-e, mivel a 2008. évi Kvtv-ben nem határozták meg, hogy mely jogcímekhez kapcsolódik átengedett személyi jövedelemadó 81, nem lehet megállapítani. Az ellenőrzés a 2008. évi Kvtv. 4. számú mellékletének B) II. pontja alapján a megyei önkormányzatokat 12 256,6 millió Ft személyi jövedelemadó illette meg. A melléklet B) III. pontja alapján a települési önkormányzatokat a jövedelem-differenciálódás mérséklése címén megillető – összességében 108 602,8 millió Ft – támogatás elszámolása az ellenőrzött települési önkormányzatoknál

81

A 2008. évi önkormányzati költségvetési beszámolók összesített adatai szerint, a normatív hozzájárulás összege a lemondások hatására csökkent, de ennek átengedett személyi jövedelemadó tartalmát nem ismerjük. 425


megtörtént. Az adóerő-képesség alapján beszámítási pozícióba került önkormányzatok (akiknél a 2008. évi jövedelemkiegyenlítés negatív előjelű) esetében a vizsgálat kiterjedt a saját forrásból megvalósított beruházások után visszaigényelhető összeg elszámolására is.

5.1.

A helyi önkormányzatok jövedelem-differenciálódás mérséklésének elszámolása A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklésére a 2008. évi Kvtv. 4. számú melléklete B)/III. pontja alapján részesedtek a személyi jövedelemadó bevételből azok az önkormányzatok ahol a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a és az iparűzési adó együttes összegéből számított adóerő képesség egy főre jutó összege nem érte el a törvényben megállapított lakosonkénti értékhatárt, kiegészítésben részesültek, ahol meghaladta azt, ott az önkormányzat beszámítást (befizetési kötelezettséget) teljesített. A települési önkormányzatok az éves költségvetési beszámoló 50. űrlapján kötelesek elszámolni a jövedelemkülönbség mérséklésével és a normatív állami hozzájárulásoknak a jövedelemkülönbség mérséklésére gyakorolt hatásával az államháztartás szervezetei 2008. évi éves költségvetési beszámolójának összeállítására szolgáló Tájékoztató előírásainak megfelelően. Az elszámolás a Kincstár által elkészített számítógépes program használatával történt valamennyi ellenőrzött önkormányzatnál. Az elszámolás alapja az önkormányzatok iparűzési adóalapja, amiből számítás útján határozható meg az önkormányzat adóerő-képessége. Az elszámolás során a jövedelemkülönbség mérséklésének összegét alapvetően a tényleges iparűzési adóalap alakulása és a nem kötelező térségi feladatokat is ellátó önkormányzatok esetében a nem kötelező térségi feladatokat finanszírozó normatívák tényleges mutatószámainak alakulása határozta meg. A 2/2008. (I. 30.) PM–ÖTM együttes rendelet 4. számú melléklete szerint a vizsgálatba bevont települési önkormányzatok közül hetvenet érintett ez a támogatási forma. Az előzetes adatok alapján négy önkormányzat úgy számolt, hogy sem támogatást nem számolhat el, sem befizetést nem kell teljesítenie. Két önkormányzat 290 638 ezer Ft befizetési kötelezettséget tervezett, 64 önkormányzat összesen 6 262 717 ezer Ft támogatást igényelt. Elszámoláskor az önkormányzatok 94%-a (66 önkormányzat) összesen 6 239 635 ezer Ft hozzájárulást, 3%-a (két önkormányzat) 242 454 ezer Ft befizetési kötelezettséget számolt el. Az elszámolása alapján két önkormányzat (3%) sem támogatásra nem volt jogosult, sem befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A számvevőszéki ellenőrzés a vizsgált önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklésére vonatkozó elszámolásait teljes körűen felülvizsgálta, ennek alapján 10 önkormányzatnál további 31 920 ezer Ft befizetési kötelezettség, valamint hat önkormányzatnál együttesen 6320 ezer Ft összegű további kiegészítés egyenlegeként 25 600 ezer Ft összegű visszafizetési kötelezettséget állapított meg. Az önkormányzatonként részletezett adatokat az 5. sz. melléklet tartalmazza.

426


Az eltéréseket minden esetben a nem kötelezően ellátott térségi feladatok mutatószámának változása okozta. Az iparűzési adó alapjának számítását az ellenőrzés valamennyi önkormányzat esetében megerősítette, eltérést nem állapított meg. A legjelentősebb (5%-ot meghaladó) változást a középiskolai képzés és szakképzés téves elszámolása miatt Berettyóújfalu városánál tárta fel az ellenőrzés. Két százalékot meghaladó eltérést eredményezett Vásárosnamény város elszámolásában, hogy a tanulók létszámának meghatározásakor figyelmen kívül hagyták a szakközépiskola 9-10. évfolyamán szervezett szakmai orientációs gyakorlati képzésben résztvevő tanulókat. Másfél százalékos elszámolási hibát eredményezett Baktalórántháza elszámolásában, hogy a középiskolában és kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés mutatószámát helytelenül állapították meg. A további 13 hibás elszámolást benyújtó önkormányzat beszámolójában feltárt eltérés aránya nem érte el az elszámolt összeg egy százalékát. Összességében megállapítható, hogy az önkormányzatok a jövedelemdifferenciálódás mérséklésével a lényegességet figyelembe véve – Berettyóújfalu város önkormányzatának kivételével – megbízhatóan számoltak el. A jövedelem-differenciálódás mérséklés elszámolás ellenőrzésénél megállapított eltérések következményeként a saját forrásból beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető része nem változott, mert a két befizetési kötelezettséget kimutató önkormányzat beszámolójának adatait az ellenőrzés elfogadta, eltérést nem állapított meg. A saját forrásból beruházásra felhasznált összeg alapján az önkormányzatok által a véglegezett beszámítási összegből visszaigényelhető hányad részletező adatait a 6. számú melléklet tartalmazza.

Melléklet:

8 db

427

1. számú melléklet

A vizsgált helyi önkormányzatok 2008. évi normatív hozzájárulások elszámolásának eltérései

Adatok: Ft-ban

Megnevezés

Önkormányzatok által jogtalanul elszámolt normatív állami hozzájárulás

Önkormányzatokat pótlólagosan megillető állami hozzájárulás

Különbözet

Jogcímenkénti és önkormányzatonként feltárt +.- irányú eltérések

453 249 412

438 410 071

-14 839 341

Önkormányzati szintű eltérések

75 216 313

60 376 972

-14 839 341

429


A normatív hozzájárulások önkormányzati elszámolásában jogcímenként megállapított eltérések

Önkormányzatok által elszámolt

Normatív hozzájárulás jogcíme

697 402 242 670 342 245 269 496 000 0 21 128 000 565 900

Települési önkormányzatok feladatai Körzeti igazgatás Körjegyzőség működése Megyei, fővárosi önkormányzatok feladatai Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai Üdülőhelyi feladatok Pénzbeli szociális juttatások Közművelődési és közgyűjteményi feladatok Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés Hajléktalanok átmeneti intézményei Gyermekek napközbeni ellátása Közoktatási alap-hozzájárulás Közoktatási kiegészítő hozzájárulások Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások 3-as melléklet szerinti összesen: 31-es űrlapon elszámolt hozzájárulás összesen:

430

Adatok: Ft-ban ÁSZ felülvizsgálat Eltérés szerint elszámolható 697 402 242 0 670 342 245 0 269 496 000 0 0 0 21 128 000 0 567 100 1 200

190 302 250

190 302 250

0

504 265 424 2 835 882 150 457 334 630 1 224 580 011

504 557 424 2 835 882 150 457 334 630 1 219 455 112

292 000 0 0 -5 124 899

617 007 300

614 279 108

-2 728 192

32 025 000 32 025 000 472 910 000 471 913 000 13 013 937 500 13 042 762 134 1 786 418 967 1 758 167 997 1 312 726 114 1 305 870 000 24 106 323 733 24 091 484 392 24 106 323 733 24 091 484 392

0 -997 000 28 824 634 -28 250 970 -6 856 114 -14 839 341 -14 839 341



Önkormányzat megnevezése Budapest XV. kerület Hidas Pécsvárad Bicsérd Királyegyháza Szabadszentkirály Szentlörinc Berkesd Nagypall Békés Murony Bélmegyer Doboz Köröstarcsa Mezöberény Aszalo Szikszo Mezöcsát Tiszakeszi Tiszatarján Kázsmárk Györszemere Tét Sokoropátka Gyarmat Berettyoujfalu Biharkeresztes Magyarhomorog Kismarja Tépe Füzesabony Dorog Gyál Mogyorod Dunakeszi Barcs Babocsa Darány Csokonyavisonta Lakocsa Szulok Bélavár Vásárosnamény Balkány Apagy Baktalorántháza Nyiribrony Beregsurány Nyirmada Berkesz Vámosatya Törökszentmiklos

PIR-törzsszámegye kód 515003 01 331780 02 331911 02 332358 02 332457 02 332523 02 332545 02 332808 02 335326 02 343006 04 343073 04 343150 04 343666 04 345318 04 345352 04 348287 05 348463 05 348595 05 348638 05 348650 05 545530 05 366630 08 366805 08 370729 08 371540 08 372459 09 372943 09 375317 09 375339 09 375483 09 380580 10 385749 11 391140 13 391580 13 394833 13 397197 14 397207 14 397218 14 397229 14 397241 14 397889 14 400136 14 403391 15 404002 15 404277 15 404288 15 404574 15 405142 15 405197 15 442857 15 443513 15 409360 16

Az önkormányzat által jogtalanul elszámolt

Az önkormányzatot pótlólagosan megillető

normatív hozzájárulás -9 566 200 2 271 400 -375 000 15 000 -509 859 143 000 -3 580 512 7 627 166 -3 775 000 4 717 000 -5 803 000 7 108 367 -7 007 000 6 921 200 -4 420 000 5 185 000 -3 380 000 3 910 000 -30 790 466 35 096 666 0 0 -328 000 544 500 0 160 000 -246 000 277 500 0 34 000 0 0 -358 000 385 000 -17 310 667 18 768 000 -426 000 967 567 0 0 -630 000 2 238 000 -82 000 0 -2 466 000 5 336 000 0 0 0 0 -115 604 000 81 939 832 -17 790 061 18 898 969 -4 269 500 6 314 934 -1 878 000 1 738 500 -164 000 174 500 -5 981 865 13 670 699 -1 685 000 990 000 -4 978 067 14 561 000 -15 333 0 -10 609 000 7 653 802 -15 852 333 6 237 995 0 0 0 0 0 0 0 511 000 0 0 0 0 -17 392 000 24 824 642 -8 807 000 10 555 000 -10 000 0 -7 055 000 3 260 000 0 0 -4 267 000 4 563 200 -72 340 000 80 885 000 0 0 0 0 -37 787 466 29 025 265

431

Adatok: Ft-ban Az Az önkormányzat önkormányzat által visszafizetendő részére kiutalandó normatív hozzájárulás -7 294 800 0 -360 000 0 -366 859 0 0 4 046 654 0 942 000 0 1 305 367 -85 800 0 0 765 000 0 530 000 0 4 306 200 0 0 0 216 500 0 160 000 0 31 500 0 34 000 0 0 0 27 000 0 1 457 333 0 541 567 0 0 0 1 608 000 -82 000 0 0 2 870 000 0 0 0 0 -33 664 168 0 0 1 108 908 0 2 045 434 -139 500 0 0 10 500 0 7 688 834 -695 000 0 0 9 582 933 -15 333 0 -2 955 198 0 -9 614 338 0 0 0 0 0 0 0 0 511 000 0 0 0 0 0 7 432 642 0 1 748 000 -10 000 0 -3 795 000 0 0 0 0 296 200 0 8 545 000 0 0 0 0 -8 762 201 0



Önkormányzat megnevezése Decs Fadd Högyész Vép Öriszentpéter Bö Jánosháza Bük Csepreg Balatonalmádi Csesztreg Csömödér Gutorfölde Lovászi Nova Páka Rédics Lenti Szentgyörgyvölgy Szikszoi többc.Kist.T Téti-Sokoroaljai Többc.Kist.T Füzesabonyi Többc.Kist.T Dorogi Többc.Kist.T Kertváros Gyáli Többc.Kist.T Barcsi Többc.Kist.T Beregi Többc.Kist.T Lenti Többc.Kist.T Összesen:

PIR-törzsszámegye kód 414115 17 414137 17 414654 17 421326 18 421447 18 421568 18 421711 18 421766 18 421777 18 430290 19 432029 20 432030 20 432041 20 432052 20 432063 20 432074 20 432085 20 432722 20 436050 20 585389 05 579625 08 382924 10 388948 11 566917 13 571399 14 445397 15 560278 20 -

Az önkormányzat által jogtalanul elszámolt

Az önkormányzatot pótlólagosan megillető

normatív hozzájárulás -3 382 000 2 635 000 -2 443 650 1 947 800 -24 666 605 000 -3 925 334 4 903 000 -585 000 0 0 0 -1 959 000 1 008 000 -4 420 000 4 330 000 -3 624 600 2 588 667 -1 312 000 110 000 -1 540 000 1 874 500 0 0 -354 000 0 0 0 -164 000 164 000 -3 172 333 1 828 000 -256 500 600 000 -1 350 000 1 359 000 -190 000 255 700 0 0 -250 000 239 000 0 0 0 0 0 255 700 -6 757 000 6 197 000 0 0 0 0 -453 249 412 438 410 071

432

Adatok: Ft-ban Az Az önkormányzat önkormányzat által visszafizetendő részére kiutalandó normatív hozzájárulás -747 000 0 -495 850 0 0 580 334 0 977 666 -585 000 0 0 0 -951 000 0 -90 000 0 -1 035 933 0 -1 202 000 0 0 334 500 0 0 -354 000 0 0 0 0 0 -1 344 333 0 0 343 500 0 9 000 0 65 700 0 0 -11 000 0 0 0 0 0 0 255 700 -560 000 0 0 0 0 0 -75 216 313 60 376 972


A normatív hozzájárulások 2008. évi elszámolásában önkormányzatonként, kistérségi társulásonként és jogcímcsoportonként megállapított eltérések Adatok: Ft-ban

Önkormányzat/ kistérségi társulás

Lakott Települési Megyei, fővárosi Körzeti Körjegyzőség külterülettel önkormányzatok önkormányzatok igazgatás működése kapcsolatos feladatai feladatai feladatok

1

Budapest XV. kerület Hidas Pécsvárad Bicsérd Királyegyháza Szabadszentkirály Szentlörinc Berkesd Nagypall Békés Murony Bélmegyer Doboz Köröstarcsa Mezöberény Aszalo Szikszo Mezöcsát Tiszakeszi Tiszatarján Kázsmárk Györszemere Tét Sokoropátka Gyarmat Berettyoujfalu Biharkeresztes Magyarhomorog

2

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

3

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

4

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

5

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 433

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása

A társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai

Üdülőhelyi feladatok

Pénzbeli szociális juttatások

Közművelődési és közgyűjteményi feladatok

6

7

8

9

10

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0




Kismarja Tépe Füzesabony Dorog Gyál Mogyorod Dunakeszi Barcs Babocsa Darány Csokonyavisonta Lakocsa Szulok Bélavár Vásárosnamény Balkány Apagy Baktalorántháza Nyiribrony Beregsurány Nyirmada Berkesz Vámosatya Törökszentmiklos Decs Fadd Högyész Vép Öriszentpéter


0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 434

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 200 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Adatok: Ft-ban A társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve Pénzbeli Üdülőhelyi súlyos szociális feladatok foglalkoztatási juttatások gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Közművelődési és közgyűjteményi feladatok

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0




Bö Jánosháza Bük Csepreg Balatonalmádi Csesztreg Csömödér Gutorfölde Lovászi Nova Páka Rédics Lenti Szentgyörgyvölgy Szikszoi többc.Kist.T Téti-Sokoroaljai Többc.Kist.T Füzesabonyi Többc.Kist.T Dorogi Többc.Kist.T Kertváros Gyáli Többc.Kist.T Barcsi Többc.Kist.T Beregi Többc.Kist.T Lenti Többc.Kist.T Összesen:


0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

435

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 200

Adatok: Ft-ban A társadalmigazdasági és infrastrukturális Közműszempontból velődési elmaradott, illetve Pénzbeli Üdülőhelyi és súlyos szociális feladatok közgyűjtefoglalkoztatási juttatások ményi gondokkal küzdő feladatok települési önkormányzatok feladatai 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 292 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 292 000 0 0




Szociális és Szociális és Szociális Közoktatási gyermekvédelmi Hajléktalanok Gyermekek gyermekjóléti juttatások, Közoktatási alapkiegészítő bentlakásos és átmeneti napközbeni hozzájárulás alapszolgálegyéb hozzájárulások átmeneti intézményei ellátása tatás feladatai szolgáltatások elhelyezés

11

Budapest XV. kerület Hidas Pécsvárad Bicsérd Királyegyháza Szabadszentkirály Szentlörinc Berkesd Nagypall Békés Murony Bélmegyer Doboz Köröstarcsa Mezöberény Aszalo Szikszo Mezöcsát Tiszakeszi Tiszatarján Kázsmárk Györszemere Tét Sokoropátka Gyarmat Berettyoujfalu Biharkeresztes Magyarhomorog

0 0 0 0 0 0 -145 800 0 0 300 000 0 216 500 0 31 500 0 0 0 0 0 0 -190 000 -82 000 0 0 0 0 -1 283 499 -174 500

12

13

14

0 0 -3 192 0 0 0 -600 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 85 000

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 436

0 0 0 0 0 0 -547 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

15

-725 533 -375 000 -476 667 998 654 935 000 513 067 1 533 333 765 000 680 000 5 091 867 0 0 0 0 0 0 -340 000 -651 667 -165 400 0 0 0 925 000 0 0 -6 587 666 2 191 538 1 531 534

16

155 733 15 000 17 000 3 261 000 7 000 150 000 148 667 0 -150 000 -606 667 0 0 160 000 0 34 000 0 -18 000 1 670 000 320 000 0 2 190 000 0 157 000 0 0 -26 689 502 236 000 576 000

Összesen

17

-6 725 000 0 96 000 -213 000 0 642 300 -475 000 0 0 -479 000 0 0 0 0 0 0 385 000 439 000 386 967 0 -392 000 0 1 788 000 0 0 -387 000 -35 131 27 400

-7 294 800 -360 000 -366 859 4 046 654 942 000 1 305 367 -85 800 765 000 530 000 4 306 200 0 216 500 160 000 31 500 34 000 0 27 000 1 457 333 541 567 0 1 608 000 -82 000 2 870 000 0 0 -33 664 168 1 108 908 2 045 434




Kismarja Tépe Füzesabony Dorog Gyál Mogyorod Dunakeszi Barcs Babocsa Darány Csokonyavisonta Lakocsa Szulok Bélavár Vásárosnamény Balkány Apagy Baktalorántháza Nyiribrony Beregsurány Nyirmada Berkesz Vámosatya Törökszentmiklos Decs Fadd Högyész Vép Öriszentpéter


-139 500 10 500 2 488 500 0 0 0 -534 300 0 0 0 0 0 0 0 -1 572 200 0 0 525 000 0 380 000 -2 100 000 0 0 0 -82 000 0 0 393 000 0

0 0 0 0 0 0 -2 318 898 41 262 0 0 0 0 0 0 216 736 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 437

0 0 -200 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 2 097 000 -340 000 9 157 667 -15 333 -844 000 -6 020 000 0 0 0 170 000 0 0 6 956 106 1 633 000 0 170 000 0 -85 000 10 795 000 0 0 -468 667 340 000 204 800 -7 666 510 000 0

0 0 1 359 334 0 318 266 0 193 000 -3 065 600 0 0 0 286 000 0 0 -333 000 -187 000 0 1 080 000 0 0 -128 000 0 0 -7 951 534 -1 005 000 -697 000 -17 000 239 666 0

0 0 1 944 000 -355 000 107 000 0 549 000 -570 000 0 0 0 55 000 0 0 2 165 000 302 000 -10 000 -5 570 000 0 0 -22 000 0 0 -342 000 0 -3 650 605 000 -165 000 -585 000

Összesen

-139 500 10 500 7 688 834 -695 000 9 582 933 -15 333 -2 955 198 -9 614 338 0 0 0 511 000 0 0 7 432 642 1 748 000 -10 000 -3 795 000 0 296 200 8 545 000 0 0 -8 762 201 -747 000 -495 850 580 334 977 666 -585 000




Bö Jánosháza Bük Csepreg Balatonalmádi Csesztreg Csömödér Gutorfölde Lovászi Nova Páka Rédics Lenti Szentgyörgyvölgy Szikszoi többc.Kist.T Téti-Sokoroaljai Többc.Kist.T Füzesabonyi Többc.Kist.T Dorogi Többc.Kist.T Kertváros Gyáli Többc.Kist.T Barcsi Többc.Kist.T Beregi Többc.Kist.T Lenti Többc.Kist.T Összesen:


0 -1 320 000 0 -435 500 -1 282 000 10 500 0 -354 000 0 0 0 -256 500 0 65 700 0 150 000 0 0 255 700 0 0 0 -5 124 899

0 0 0 -149 100 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -2 728 192

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

438

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -250 000 0 0 0 0 0 0 -997 000

0 -255 000 -255 000 -20 000 0 294 000 0 0 0 0 -355 333 510 000 85 000 0 0 0 0 0 0 -1 275 000 0 0 28 824 634

0 624 000 0 -431 333 0 -90 000 0 0 0 0 -879 000 90 000 -96 000 0 0 89 000 0 0 0 717 000 0 0 -28 250 970

0 0 165 000 0 80 000 -172 000 0 0 0 0 -110 000 0 20 000 0 0 0 0 0 0 -2 000 0 0 -6 856 114

Összesen

0 -951 000 -90 000 -1 035 933 -1 202 000 334 500 0 -354 000 0 0 -1 344 333 343 500 9 000 65 700 0 -11 000 0 0 255 700 -560 000 0 0 -14 839 341


A személyi jövedelemadó differenciálódás mérséklésének elszámolása az ellenőrzött önkormányzatoknál Adatok: Ft-ban

Sorszám

Kiegészítés/beszámítás összege

1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70

Önkormányzat

2 Hidas Pécsvárad Bicsérd Királyegyháza Szabadszentkirály Szentlörinc Berkesd Nagypall Békés Murony Bélmegyer Doboz Köröstarcsa Mezöberény Aszalo Szikszo Mezöcsát Tiszakeszi Tiszatarján Kázsmárk Györszemere Tét Sokoropátka Gyarmat Berettyoujfalu Biharkeresztes Magyarhomorog Kismarja Tépe Füzesabony Dorog Gyál Mogyorod Dunakeszi Barcs Babocsa Darány Csokonyavisonta Lakocsa Szulok Bélavár Vásárosnamény Balkány Apagy Baktalorántháza Nyiribrony Beregsurány Nyirmada Berkesz Vámosatya Törökszentmiklos Decs Fadd Högyész Vép Öriszentpéter Bö Jánosháza Bük Csepreg Balatonalmádi Csesztreg Csömödér Gutorfölde Lovászi Nova Páka Rédics Lenti Szentgyörgyvölgy Összesen:

a MÁK szerinti eredeti előirányzat összege 3 54 189 315 57 282 077 23 508 977 25 866 976 14 827 761 165 166 714 28 279 422 12 080 540 581 255 516 27 875 024 32 426 006 141 184 033 77 225 617 339 063 854 59 760 897 184 250 480 206 049 148 81 566 983 40 082 755 34 767 123 62 211 908 86 009 093 29 974 999 31 126 251 513 117 505 101 837 006 27 322 842 43 643 031 32 771 382 119 549 985 -233 721 462 242 855 046 0 0 322 800 087 40 203 730 28 751 976 46 708 330 19 616 926 20 071 097 13 519 924 206 365 960 227 931 853 64 089 749 167 074 895 36 827 830 18 185 260 136 487 798 26 112 806 18 575 282 597 099 325 106 261 542 111 351 847 69 367 721 18 438 529 21 493 452 15 895 108 0 -56 916 559 77 523 497 122 651 024 0 16 835 911 27 323 993 26 729 134 13 729 670 31 301 731 26 482 022 95 052 995 14 727 535 5 972 078 784

az önkormányzat saját elszámolása szerint 4 55 200 543 63 048 333 23 710 212 24 955 577 14 989 027 164 861 994 28 316 518 12 080 540 580 425 269 26 898 108 30 961 348 139 675 260 76 913 187 338 450 190 61 160 172 181 407 734 203 091 820 81 558 269 40 082 755 34 669 973 62 185 286 87 618 102 30 070 530 31 906 093 494 811 354 101 353 791 27 402 842 41 948 265 32 359 766 92 966 885 -185 929 536 244 793 388 1 364 149 0 322 608 435 40 207 254 28 751 976 46 708 330 19 428 518 20 433 652 13 403 699 210 474 879 225 233 589 63 057 863 173 123 631 36 827 830 18 185 260 136 320 131 26 125 915 18 575 282 592 074 980 106 261 328 110 269 299 68 624 733 18 555 520 21 520 029 15 895 108 12 712 057 -56 524 279 77 616 711 128 113 748 0 16 753 086 26 881 407 26 736 409 13 729 670 31 266 740 26 486 891 100 705 765 14 727 535 5 997 180 725

saját elszámolás szerinti különbözet 5=4-3 1 011 228 5 766 256 201 235 -911 399 161 266 -304 720 37 096 0 -830 247 -976 916 -1 464 658 -1 508 773 -312 430 -613 664 1 399 275 -2 842 746 -2 957 328 -8 714 0 -97 150 -26 622 1 609 009 95 531 779 842 -18 306 151 -483 215 80 000 -1 694 766 -411 616 -26 583 100 47 791 926 1 938 342 1 364 149 0 -191 652 3 524 0 0 -188 408 362 555 -116 225 4 108 919 -2 698 264 -1 031 886 6 048 736 0 0 -167 667 13 109 0 -5 024 345 -214 -1 082 548 -742 988 116 991 26 577 0 12 712 057 392 280 93 214 5 462 724 0 -82 825 -442 586 7 275 0 -34 991 4 869 5 652 770 0 25 101 941

439

az ÁSZ ellenőrzése szerint 6 55 160 543 62 928 333 23 710 212 24 955 577 14 989 027 164 861 994 28 316 518 12 080 540 581 185 269 26 898 108 30 961 348 139 715 260 76 913 187 338 450 190 61 160 172 181 287 734 201 731 820 81 558 269 40 082 755 34 669 973 62 185 286 87 618 102 30 070 530 31 906 093 469 891 354 101 353 791 27 402 842 41 948 265 32 359 766 93 646 885 -185 929 536 245 033 388 1 364 149 0 321 528 435 40 207 254 28 751 976 46 708 330 19 428 518 20 433 652 13 403 699 215 034 879 225 073 589 63 057 863 170 443 631 36 827 830 18 185 260 136 320 131 26 125 915 18 575 282 590 834 980 106 261 328 110 269 299 68 624 733 18 555 520 21 520 029 15 895 108 12 752 057 -56 524 279 77 416 711 128 113 748 0 16 753 086 26 881 407 26 736 409 13 729 670 31 266 740 26 486 891 100 705 765 14 727 535 5 971 580 725

eltérés

7=6-4 -40 000 -120 000 0 0 0 0 0 0 760 000 0 0 40 000 0 0 0 -120 000 -1 360 000 0 0 0 0 0 0 0 -24 920 000 0 0 0 0 680 000 0 240 000 0 0 -1 080 000 0 0 0 0 0 0 4 560 000 -160 000 0 -2 680 000 0 0 0 0 0 -1 240 000 0 0 0 0 0 0 40 000 0 -200 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -25 600 000

önkormányzat által fizetendő

önkormányzat számára utalandó

8

9

-40 000 -120 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -120 000 -1 360 000 0 0 0 0 0 0 0 -24 920 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -1 080 000 0 0 0 0 0 0 0 -160 000 0 -2 680 000 0 0 0 0 0 -1 240 000 0 0 0 0 0 0 0 0 -200 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -31 920 000

0 0 0 0 0 0 0 0 760 000 0 0 40 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 680 000 0 240 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 560 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 320 000


A személyi jövedelemadó differenciálódás mérséklése miatt a beruházások után visszaigényelhető összeg az ellenőrzött önkormányzatoknál Sorszám

Adatok: Ft-ban

1

önkormányzat székhelye

2 1 Hidas 2 Pécsvárad 3 Bicsérd 4 Királyegyháza 5 Szabadszentkirály 6 Szentlörinc 7 Berkesd 8 Nagypall 9 Békés 10 Murony 11 Bélmegyer 12 Doboz 13 Köröstarcsa 14 Mezöberény 15 Aszalo 16 Szikszo 17 Mezöcsát 18 Tiszakeszi 19 Tiszatarján 20 Kázsmárk 21 Györszemere 22 Tét 23 Sokoropátka 24 Gyarmat 25 Berettyoujfalu 26 Biharkeresztes 27 Magyarhomorog 28 Kismarja 29 Tépe 30 Füzesabony 31 Dorog 32 Gyál 33 Mogyorod 34 Dunakeszi 35 Barcs 36 Babocsa 37 Darány 38 Csokonyavisonta 39 Lakocsa 40 Szulok 41 Bélavár 42 Vásárosnamény 43 Balkány 44 Apagy 45 Baktalorántháza 46 Nyiribrony 47 Beregsurány 48 Nyirmada 49 Berkesz 50 Vámosatya 51 Törökszentmiklos 52 Decs 53 Fadd 54 Högyész 55 Vép 56 Öriszentpéter 57 Bö 58 Jánosháza 59 Bük 60 Csepreg 61 Balatonalmádi 62 Csesztreg 63 Csömödér

2008. évi beruházás az befizetés, vagy önkormányzat igénylés az saját elszámolása önkormányzat szerint szerint 3 4 55 200 543 63 048 333 23 710 212 24 955 577 14 989 027 164 861 994 28 316 518 12 080 540 580 425 269 26 898 108 30 961 348 139 675 260 76 913 187 338 450 190 61 160 172 181 407 734 203 091 820 81 558 269 40 082 755 34 669 973 62 185 286 87 618 102 30 070 530 31 906 093 494 811 354 101 353 791 27 402 842 41 948 265 32 359 766 92 966 885 -185 929 536 164 110 000 244 793 388 1 364 149 0 322 608 435 40 207 254 28 751 976 46 708 330 19 428 518 20 433 652 13 403 699 210 474 879 225 233 589 63 057 863 173 123 631 36 827 830 18 185 260 136 320 131 26 125 915 18 575 282 592 074 980 106 261 328 110 269 299 68 624 733 18 555 520 21 520 029 15 895 108 12 712 057 -56 524 279 43 999 000 77 616 711 128 113 748 0 16 753 086 -

saját elszámolás szerint igényelhető

2008. évi beruházás befizetés, vagy összege az ÁSZ igénylés az ÁSZ ellenőrzése szerint szerint

5 46 482 384 14 131 070 -

6 55 160 543 62 928 333 23 710 212 24 955 577 14 989 027 164 861 994 28 316 518 12 080 540 581 185 269 26 898 108 30 961 348 139 715 260 76 913 187 338 450 190 61 160 172 181 287 734 201 731 820 81 558 269 40 082 755 34 669 973 62 185 286 87 618 102 30 070 530 31 906 093 469 891 354 101 353 791 27 402 842 41 948 265 32 359 766 93 646 885 -185 929 536 245 033 388 1 364 149 0 321 528 435 40 207 254 28 751 976 46 708 330 19 428 518 20 433 652 13 403 699 215 034 879 225 073 589 63 057 863 170 443 631 36 827 830 18 185 260 136 320 131 26 125 915 18 575 282 590 834 980 106 261 328 110 269 299 68 624 733 18 555 520 21 520 029 15 895 108 12 752 057 -56 524 279 77 416 711 128 113 748 0 16 753 086

440

7 164 110 000 43 999 000 -

az ÁSZ ellenőrzése szerint igényelhető

az ÁSZ ellenőrzés szerinti eltérés



8 46 482 384 14 131 070 -

9=8-5 0 0 -

9 -

10 -


A személyi jövedelemadó differenciálódás mérséklése miatt a beruházások után visszaigényelhető összeg az ellenőrzött önkormányzatoknál Sorszám

Adatok: Ft-ban

1 64 65 66 67 68 69 70

önkormányzat székhelye

2 Gutorfölde Lovászi Nova Páka Rédics Lenti Szentgyörgyvölgy Összesen:

2008. évi beruházás az befizetés, vagy önkormányzat igénylés az saját elszámolása önkormányzat szerint szerint 3 4 26 881 407 26 736 409 13 729 670 31 266 740 26 486 891 100 705 765 14 727 535 5 997 180 725 208 109 000

saját elszámolás szerint igényelhető 5 60 613 454

2008. évi beruházás befizetés, vagy összege az ÁSZ igénylés az ÁSZ ellenőrzése szerint szerint 6 26 881 407 26 736 409 13 729 670 31 266 740 26 486 891 100 705 765 14 727 535 5 971 580 725

441

7 208 109 000

az ÁSZ ellenőrzése szerint igényelhető 8 60 613 454

az ÁSZ ellenőrzés szerinti eltérés



9=8-5 -

9 -

10 -

0

0

0


A 2008. évi költségvetési törvény 8. számú mellékletének IV. fejezete alapján kapott normatív, kötött felhasználású támogatások cél szerinti felhasználásának ellenőrzése

Adatok: Ft-ban A költségvetési beszámoló 51. űrlapja szerint szerint

Jogcímek megnevezése

2.1 Általános feladatok támogatása 2.2.1 Közoktatási intézményi feladatok támogatása 2.2.2 Közoktatási szakszolgálati feladatok támogatása 2.3 Szociális intézményi feladatok támogatása 2.4 Szociális alapszolgáltatási feladatok támogatása 2.5. Gyermekek átmeneti gondozási feladatainak támogatása 2.6. Gyermekjóléti alapellátási feladatok támogatása 2.7. Mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok támogatása 2.8. Belső ellenőrzési feladatok támogatása Összesen:

Kvtv.-ben megállapított évközi változásokkal korrigált támogatás

Tényleges mutatószám alapján járó támogatás

Évvégi eltérés mutatószám szerint (+/-)

1

2

3 2-1

353 968 800 1 132 541 100 135 739 000 0 274 198 820 0 101 480 020 244 920 000 106 650 000 2 349 497 740

353 968 800 1 164 375 000 139 686 000 0 273 282 130 0 107 693 620 245 440 000 102 150 000 2 386 595 550

0 31 833 900 3 947 000 0 -916 690 0 6 213 600 520 000 -4 500 000 37 097 810

Cél szerinti felhasználás

4

Eltérés (mutatószám Feladattal és cél szerinti terhelt fel nem felhasználás használt összeg szerint ) (+/) 5

307 804 584 1 123 725 655 154 611 861 0 290 903 456 0 99 066 577 242 544 263 85 700 253 2 304 356 649

442

ÁSZ felülvizsgálat szerint

21 647 609 35 634 345 4 525 093 0 4 314 674 0 8 579 094 2 288 086 5 250 000 82 238 901

6 3-(2-(4+5)) -24 516 607 26 818 900 23 397 954 0 21 019 310 0 6 165 651 -87 651 -15 699 747 37 097 810

Tényleges mutatószám alapján járó támogatás

7 353 968 800 1 192 834 900 129 370 000 0 269 047 830 0 108 426 730 245 440 000 107 370 000 2 406 458 260

Évvégi eltérés mutatószám szerint (+/-) 8 7-1 0 60 293 800 -6 369 000 0 -5 150 990 0 6 946 710 520 000 720 000 56 960 520

Cél szerinti felhasználás

9 323 722 799 1 121 963 675 140 529 960 0 281 010 837 0 99 066 577 235 826 273 84 377 253 2 286 497 374

Eltérés Feladattal (mutatószám terhelt fel és cél szerinti nem használt felhasználás összeg szerint ) (+/) 10 5 729 394 65 856 225 6 651 994 0 9 972 993 0 3 067 109 9 006 076 1 683 000 101 966 791

11

8-(7-(9+10)) -24 516 607 55 278 800 11 442 954 0 16 785 010 0 653 666 -87 651 -20 589 747 38 966 425

Különbözetek

kiutalandó + visszafizetendő 12 11-6 0 28 459 900 -11 955 000 0 -4 234 300 0 -5 511 985 0 -4 890 000 1 868 615


A normatív kötött felhasználású támogatások elszámolásában feltárt eltérések többcélú kistérségi társulásonként

A többcélú kistérségi társulás

megnevezése Pécsváradi Többcélú Kistérségi Tárulás Szentlőrinci Többcélú Kistérségi Társulás Békési Többcélú Kistérségi Társulás Szikszói Többcélú Kistérségi Társulás Téti-Sokoroaljai Többcélú Kistérségi Társulás Bihari Többcélú Kistérségi Társulás Füzesabonyi Többcélú Kistérségi Társulás Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás "Kertváros" Gyáli Többcélú Kistérségi Társulás Dunakeszi Többcélú Kistérségi Társulás Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Beregi Többcélú Kistérségi Társulás Közép-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Lenti Többcélú Kistérségi Társulás Összesen: Egyenleg:

A többcélú kistérségi társulás által elszámolt

PIRmegye kód törzsszám 587141 02 587206 02 583242 04 585389 05 579625 08 376765 09 382924 10 388948 11 566917 13 590024 13 571399 14 445397 15 445517 15 574653 18 589606 19 560278 20 -

Az ellenőrzés szerint jogszerűen igénybevett

A többcélú kistérségi társulás által jogtalanul elszámolt

Adatok: Ft-ban A többcélú kistérségi társulást pótlólagosan megillető

normatív kötött felhasználású támogatás 86 688 240 160 392 900 108 834 600 178 649 280 172 750 320 315 040 170 113 524 800 143 447 040 55 026 240 48 842 000 267 588 750 206 963 000 134 785 200 83 955 000 79 921 250 230 186 760 2 386 595 550

443

85 203 655 154 108 000 110 706 600 175 210 280 172 981 620 312 197 370 126 076 800 143 414 040 54 979 040 45 982 000 282 717 400 202 150 400 129 123 800 84 970 000 80 875 700 227 767 460 2 388 464 165

-1 484 585 -6 284 900 1 872 000 -3 439 000 231 300 -2 842 800 12 552 000 -33 000 -47 200 -2 860 000 15 128 650 -4 812 600 -5 661 400

-2 419 300 -29 884 785

1 015 000 954 450 0 31 753 400 1 868 615


II. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BERUHÁZÁSAIHOZ ÉS REKONSTRUKCIÓIHOZ NYÚJTOTT 2008. ÉVI FELHALMOZÁSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSÉRŐL 1.

A

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSI IGÉNY-

BEJELENTÉSEI A címzett és céltámogatásokra irányuló pályázatok előkészítése során a tervezett beruházásaikhoz az önkormányzatok határidőben – a céltámogatási igényeknél az építési engedélyezési terveket megelőzően – elkészítették a megvalósíthatósági tanulmányokat 82, amelyek érvényességét 83 biztosították. A beruházási támogatási döntéseket megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok 80%-a (24 beruházás) megfelelt a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt általános, és a 2-5. számú mellékleteiben foglalt, az egyes ágazatokra vonatkozó részletes tartalmi követelményeknek, hat beruházás megvalósíthatósági tanulmánya azonban a tartalmi követelmények tekintetében hiányos volt. Csonkahegyhát Község Önkormányzata céltámogatás felhasználásával megvalósult szennyvízközmű beruházásának megvalósíthatósági tanulmánya nem mutatta be a védőterület kialakíthatóságára vonatkozó lehetőségeket és megoldásokat, a környezeti hatások értékelését, a területfejlesztési tervbe, területrendezési tervbe történő illeszkedését, a beruházási költségek évenkénti alakulását, és nem tért ki az üzemeltetési költségek elemzésére. Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata címzett támogatásból megvalósult közösségi és kulturális szintér beruházás esetében a megvalósíthatósági tanulmány nem tartalmazta az üzemeltetés feltételeinek vizsgálatát. Nógrádmarcal Község Önkormányzata céltámogatásból megvalósult szennyvízközmű beruházásának megvalósíthatósági tanulmányában nem mutatták be a beruházás forrásainak településenkénti adatait, valamint a víziközmű társulat szervezésével és a társulati hitel igénybevételével összefüggő adatokat. Kazár Község Önkormányzata címzett támogatásból megvalósult belterületi vízrendezés beruházásának megvalósíthatósági tanulmánya nem tartalmazta a beruházási költségek évenkénti ütemezését és a beruházás forrásösszetételét. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata címzett támogatásból megvalósult kórház rekonstrukciója megvalósíthatósági tanulmányában hiányosak voltak a

82

A Cct. 10. § (6) bekezdése szerint a központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz – címzett támogatási igényeknél a beruházási koncepció részeként – megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. 83

A 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 2. §-ának (5) bekezdése szerint a megvalósíthatósági tanulmány az elkészítésétől számított négy évig érvényes, ha a tervezett műszaki tartalom nem változik. 445


beruházás naturális mutatói, valamint a gépészeti felújításra és a gép-műszer beszerzésre vonatkozó adatok. Ózd Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult kórház rekonstrukciója esetében a megvalósíthatósági tanulmány nem tartalmazta az egyes beruházási változatok gazdaságossági összehasonlítását, a tervezett források bemutatását, az önkormányzat jövedelmi, működési, gazdasági feltételeinek vizsgálatát és hiányzott az összességében legelőnyösebb beruházási változatra vonatkozó állásfoglalás.

A címzett támogatások felhasználásával megvalósult beruházások esetében az önkormányzatok elkészítették beruházási koncepciójukat és az előírásoknak megfelelően benyújtották a MÁK Igazgatóságokhoz. A benyújtott beruházási koncepciókat a MÁK Igazgatóságok – jogszabályban előírt kötelezettségüknek eleget téve – felülvizsgálták 84. A beruházási koncepciók 56%-ánál (15 esetben) hiánypótlásra szólították fel az érintett önkormányzatokat, amelynek az önkormányzatok határidőben eleget tettek. A beruházási koncepciók hiánypótlása során az érintett önkormányzatok számszerűsítették a tervezett beruházás műszaki tartalmát, kapacitását, igazolták, hogy a beruházás illeszkedik a térség területfejlesztési koncepciójához, felülvizsgálták a beruházás költségeit, pótolták a formai hiányosságokat (aláírások, záradékok hiánya, benyújtott dokumentumok példányszámának eltérése, műszaki dokumentumok eredeti, illetve hitelesített másolati példányként történő csatolása). A jogszabályban előírt követelményekkel összhangban pontosították a beruházás műszaki leírásában foglalt naturális mutatókat, csatolták az ingatlanra vonatkozó, helyi védettséget megállapító önkormányzati rendeletet, kiegészítették a beruházási koncepciót a beruházás fontosabb műszaki paramétereivel, valamint a beruházási változatok naturális mutatóival, pótlólag csatolták a megvalósíthatósági tanulmány bírálati jegyzőkönyvét és az elvi vízjogi engedélyt.

Címzett és céltámogatási igénybejelentésüket az önkormányzatok a jogszabályokban előírt célokra, feladatokra nyújtották be a MÁK Igazgatóságokhoz. A benyújtott igénybejelentések 87%-a (26) megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek 85. A tartalmi és formai követelmények érvényesülését négy önkormányzat hiánypótlás 86 teljesítésével biztosította. Tótkomlós Város Önkormányzata iskolabővítés, rekonstrukció megvalósítására irányuló címzett támogatási igénybejelentése nem tartalmazta a jogerős építési

84

A 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az Igazgatóság megvizsgálja és számítógépen feldolgozza a beruházási koncepciókat, illetve – hiányosság észlelése esetén – az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Az önkormányzat a hiány pótlásáról 8 napon belül gondoskodik. 85

A címzett és céltámogatási igénybejelentés tartalmi és formai követelményeit a Cct. és a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák. 86

A 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a címzett támogatási igénybejelentések hiányosságának észlelése esetén az Igazgatóság az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Az önkormányzat a hiány pótlásáról 8 napon belül gondoskodik. 446


engedélyt, az önkormányzat társadalombiztosítási törzsszámát és a beruházással érintett lakóépületre vonatkozóan a tulajdonos eladási szándéknyilatkozatát. Szigetvár Város Önkormányzata kórház rekonstrukcióval összefüggő címzett támogatási igénybejelentése nem tartalmazta a jogerős építési engedélyt, a hiánypótlást késedelmesen teljesítették. Makó Város Önkormányzata tanmedence beruházás megvalósításával összefüggő címzett támogatási igénybejelentésében a beruházás helyének címe és helyrajzi száma eltért az ingatlan-nyilvántartási adatoktól, nem megfelelő naturális mutatót tüntettek fel és a beruházás költségelőirányzatát nem megfelelően ütemezték. Ózd Város Önkormányzata kórház szakrendelő rekonstrukciója címzett támogatási igénybejelentésében nem tüntették fel a naturális mutatókat a támogatásban részesíthető műszaki tartalomra vonatkozóan.

Az ellenőrzött 2005. és 2006. évben jóváhagyott címzett és céltámogatások, illetve beruházások főbb adatait a támogatások jóváhagyása szerint a 2/a., a 2/b. és a 2/c. számú mellékletek tartalmazzák.

2.

A BERUHÁZÁSOK SZAKMAI ÉS MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTÉSE A beruházások szakmai-műszaki előkészítését a fejlesztési cél meghatározása, a lakossági szükségletre és a gazdaságosságra irányuló elemzések elvégzése, a hatósági engedélyek, műszaki tervek időben rendelkezésre állása és a beruházás műszaki tartalmának módosítását kiváltó okok vizsgálata alapján értékeltük. Az említett szempontok alapján a szakmai-műszaki előkészítést a beruházások 67%-ánál minősítettük megfelelőnek. A vizsgált beruházásokkal összefüggésben az érintett önkormányzatok 93%-a meghatározta a konkrét fejlesztési célt gazdasági programjában és/vagy ágazati fejlesztési koncepciójában. A beruházási döntések szakmai előkészítése során a megvalósíthatósági tanulmányokban foglalt elemzések tartalmazták a beruházások szakmai indokoltságának megalapozását, amelynek során figyelembe vették a vonzáskörzet ellátottainak számát, a meglévő állapotot, az igények várható alakulását, valamint a beruházással elérni kívánt ellátottsági szintet. A vízgazdálkodási ágazatba tartozó beruházások megvalósíthatósági tanulmányaiban bemutatták az ellátandó lakosok számát, valamint a szennyvízberuházással érintett lakos-egyenértéket. Az egészségügyi beruházások esetében a szakmai indokoltság elemzésénél figyelembe vették a területi ellátási kötelezettséget, az ellátandó lakosságszámot valamint az ellátandó terület egészségügyi állapotra jellemző mutatóit. A szociális fejlesztések esetében elemezték a vonzáskörzet ellátottsági szintjét a bentlakásos intézményi ellátásra vonatkozóan, valamint a bentlakásos intézményi ellátás iránti igények alakulását a szociális intézményi elhelyezésre várakozók számának figyelembevételével.

447


A közoktatási és kulturális beruházások esetében a fejlesztések szakmai indokoltságának alátámasztásánál többek közt figyelemmel voltak a fejlesztéshez kapcsolható körzet lakosságszámára, a demográfiai adatokra, valamint az adott feladatokhoz kapcsolódó lakossági igényekre.

A címzett és céltámogatások felhasználásával megvalósult beruházások megvalósíthatósági tanulmányai tartalmazták a beruházások gazdaságosságának vizsgálatát, amelynek során bemutatták és elemezték a becsült beruházási költségeket, a járulékos költségeket, továbbá kitértek a beruházási költségek évenkénti alakulására, valamint a létesítmények éves üzemeltetési költségeire. Az ellenőrzött 30 beruházás közül tíz beruházás esetében (a beruházások egyharmadánál) állapítottunk meg különböző hiányosságokat, amelyek a műszaki tervezői tevékenység hibáival, az építésre jogosító engedélyek hiányával, illetve a műszaki dokumentációk késedelmes – a beruházások pénzügyi előkészítését vagy megvalósítását késleltető – rendelkezésre állásával voltak összefüggésben. A szakmai-műszaki előkészítés, tervezés hiányosságai miatt a beruházások 27%-ánál (nyolc beruházás esetében) módosították a műszaki terveket, a beruházások műszaki tartalmát. Celldömölk Városi Önkormányzat címzett támogatás felhasználásával megvalósult Művelődési Központ és Könyvtár rekonstrukció engedélyes műszaki tervdokumentációját – a tervvel kapcsolatos jogi és műszaki problémák miatt – átdolgozták, amelynek következtében az átalakítandó, felújításra kerülő épületrészek alapterülete az igénybejelentéshez képest 381 m2-rel növekedett. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult Bartók terem rekonstrukciójának műszaki tartalma a kiviteli tervezési hiányosságok miatt módosult. Az eredeti tervektől eltérően szükségessé vált a telefonközpont áthelyezése, valamint a zeneiskola por és zajszűrő fal létesítésével történő leválasztása. Bölcske Község Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult belterületi vízrendezés beruházása esetében a kiviteli tervek elkészítése során derült ki, hogy az időközben megvalósult szennyvízcsatorna miatt a csapadékvíz elvezető csatornát a tervezettet 96 fm-rel meghaladó hosszban szükséges megépíteni. Csonkahegyhát Község Önkormányzata céltámogatásból megvalósult szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása esetében a műszaki tartalmat a tervezési pontatlanságok miatt módosították, amelynek következtében a tervezettet 1067 fm-rel meghaladó hosszúságú csatorna és hárommal több szennyvízátemelő készült el, a tervezett 46 kisátemelővel szemben öt valósult meg. Mátranovák Község Önkormányzata címzett támogatásból megvalósult szennyvízközmű beruházásának műszaki tartalma a szennyvíztisztító telep helyének – eredetileg tervezetthez képest történő – megváltoztatása és az ezzel összefüggő csatornahossz változtatás miatt módosult.

448


Ózd Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult kórházi szakrendelőjének rekonstrukciója során tervezési hiányosságok miatt a megépített új épületrész főbejáratának térburkolatát vissza kellett bontani, majd ezt követően a terület lesüllyesztése és újraburkolása után területrendezési munkákat kellett végezni. Kazár Község Önkormányzata címzett támogatásból megvalósult belterületi vízrendezés beruházása esetében a nem kellően megalapozott szakmai-műszaki előkészítés miatt az árvízcsúcs-csökkentő tározó zárógátjának tervezett helyét – Kazár község árvízvédelme miatt – módosítani kellett. Keszthely Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult kórházi rekonstrukciója esetében a benyújtott címzett támogatási igénybejelentés műszaki tartalmának módosítását kezdeményezték. A módosítás részeként sor került az alagsori szint építésének elhagyására, amely 800 m2 beépített alapterület csökkenést jelentett az eredeti tervhez képest. A műszaki tartalom módosítását a magas talajvízszint miatt kezdeményezte az önkormányzat, azonban ez a körülmény már a tervezés előkészítési szakaszában is ismert volt.

A projektek megvalósításához szükséges hatósági engedélyek (jogerős építési engedély, vízgazdálkodási beruházás esetén vízjogi létesítési engedély, egyéb hatósági engedélyek) műszaki leírások, helyszínrajzok, műszaki tervek és dokumentumok – kettő beruházás kivételével – időben rendelkezésre álltak. Császártöltés Község Önkormányzata céltámogatásból megvalósult szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása esetében a szennyvíztisztító telep kapacitás bővítésére vonatkozó jogerős építési engedély nem állt időben rendelkezésre, ezért a kivitelezés megkezdésének határidejét módosítani kellett. Kazár Község Önkormányzata címzett támogatásból megvalósult belterületi vízrendezés beruházása jogerős vízjogi létesítési engedélyét – a záportározó helyének áthelyezése miatt – a vízügyi hatóság módosította, amelyet azonban az érdekelt magánszemély fellebbezését követően – az engedélykérelem tervezési tevékenységgel összefüggő hiányossága miatt – visszavont és új engedélyezési eljárást folytatott le. A vízjogi engedélyezési eljárás elhúzódása késedelmet okozott a kivitelezés megkezdésében.

A beruházások műszaki tartalmát egyéb okok (előre nem látható körülmények, kivitelezés folyamán felmerülő szakmai-műszaki szükségesség, jogszabály változás hatásainak figyelembe vétele) miatt a beruházások 23%-ánál, hét beruházás esetében módosították. Szombathely megyei jogú városi-, Mosonmagyaróvár és Ózd városi-, Mecseknádasd és Mátranovák községi önkormányzatok beruházásai esetében a műszaki tartalom módosítását a kivitelezés folyamatában jelentkező, előre nem látható körülmény, műszaki szükségesség indokolta (bontás során feltárt szenynyezett talaj cseréje, magas talajvízszint miatti többlet víztelenítési munkák, vizesblokk áthelyezése miatt a lefolyó és vízvezeték hálózat átépítése, helyszíni feltárás során megismert műszaki körülmény miatt a szellőzési rendszer új műszaki megoldással történő megvalósítása, tervezett füstelszívó rendszer kivitelezésének statikai okok miatt szükségessé vált módosítása, közműtérkép pontatlansága miatt szükségessé vált gázvezeték áthelyezés stb.).

449


Balassagyarmat, Mosonmagyaróvár és Keszthely városi önkormányzatok címzett támogatás felhasználásával megvalósult egészségügyi rekonstrukciói műszaki tartalmának módosítását a rekonstrukciók megvalósulása időszakában bekövetkezett, az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének átalakítására vonatkozó jogszabályváltozások indokolták.

3.

•

Balassagyarmat Város Önkormányzata kórház-rendelőintézet rekonstrukciója esetében az eredetileg tervezett műszaki tartalom olyan osztályok felújítását is célozta, melyek további működtetésére nem volt lehetőség, illetve olyan osztályokat is érintett, amelyeknél a tervezett kapacitás jelentősen csökkent. A műszaki tartalom módosítása arra irányult, hogy az építéssel és átalakítással érintett osztályokon az engedélyezett és finanszírozott kórházi ágyszám struktúra valósuljon meg.

•

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata címzett támogatásból megvalósult kórház rekonstrukciója esetében a műszaki tartalom módosítását a jogszabályváltozásból következő kórházi ágyszám struktúra-változás indokolta, amelynek következtében az aktív kórházi ágyak száma 26%-kal csökkent, a krónikus ágyak száma 83%-kal növekedett.

•

Keszthely Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult kórházi rekonstrukciója esetében a jogszabályi környezet változása, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási intézkedése következményeként mátrix osztályok kialakításával megszüntették a párhuzamos tevékenységeket és összevonták a laboratóriumi, diagnosztikai és transzfúziológiai osztályokat. A betegutak átalakítása, a fekvő-, valamint a járóbeteg ellátás elhelyezésének átszervezése miatt indokolttá vált a rekonstrukció műszaki tartalmának módosítása, amelyet az önkormányzat kérelme alapján a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter a Cct. 14. § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján engedélyezett.

A BERUHÁZÁSOK PÉNZÜGYI ELŐKÉSZÍTÉSE A vizsgált céltámogatásban részesült önkormányzatok 87 megkötötték a támogatási szerződést az illetékes regionális fejlesztési tanácscsal. A címzett és céltámogatásban részesült ellenőrzött önkormányzatok finanszírozási szerződést kötöttek a Kincstárral, illetve a számlavezető pénzintézetükkel. A finanszírozási szerződések tartalma összhangban volt az igénybejelentésekkel és – Makó kivételével – a jogszabályi előírásokkal. Makó Város Önkormányzata címzett támogatással megvalósuló térségi célokat szolgáló tanmedence építésére a Kincstárral 2005. szeptemberben kötötte meg a finanszírozási szerződést. A Cct-ben 88 foglaltakkal ellentétben a szerződés nem

87

A három 2006. évi új induló céltámogatásban részesített önkormányzat (Császártöltés, Nógrádmarcal, Csonkahegyhát) szennyvízelvezetés és -tisztítás célra kapta a támogatást. (2005. évi új induló céltámogatásban részesülő önkormányzat nem volt a vizsgálatra kijelölt 30 önkormányzat között.) 88

450

A Cct. 17. § (4) bekezdése tartalmaz erre vonatkozó előírást.


tartalmazott felhatalmazást az önkormányzat részéről arra, hogy a Kincstár az arányos címzett támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli az önkormányzat számlájáról.

Az egyéb pénzforrások időben való rendelkezésre állása és a forrástervezés megalapozottsága alapján a vizsgált beruházások 67%-ának (20 beruházás) volt megfelelő a pénzügyi előkészítése. Ezekben az esetekben a decentralizált támogatások (TEKI, CÉDE, TRFC), valamint az egyéb pénzforrások (tényleges önkormányzati saját forrás, fejlesztési hitel, lakossági hozzájárulás, stb.) időben rendelkezésre álltak és az előre felmérhetetlen körülmények kivételével nem, illetve csak kismértékben módosult a beruházás forrásösszetétele a tervezetthez képest. Az ellenőrzött beruházások pénzügyi előkészítését – az egyéb pénzforrások időben való rendelkezésre állása és a forrástervezés megalapozottsága alapján – részben ítéltük megfelelőnek a beruházások 33%-ánál (tíz beruházás). Ezeknél a beruházásoknál a pénzügyi források nem voltak megfelelően összehangolva, mert a decentralizált támogatásokat a címzett és céltámogatási igénybejelentésnél nem tervezték az önkormányzatok. Tervezési hiányosság miatt az önkormányzati saját források az ütemezettnél későbbi időben álltak csak rendelkezésre. A beruházási költségek nem teljes körű számbavétele plusz önkormányzati saját források biztosítását tette szükségessé. Az önkormányzati saját forrás megalapozatlan tervezése egyes esetekben azt eredményezte, hogy a tervezett saját forrás nem is állt rendelkezésre. A pénzügyi előkészítésben a céltámogatásból megvalósult beruházások közül hiányosságot tártunk fel Csonkahegyhát és Császártöltés szennyvízközmű beruházásánál, a címzett támogatással megvalósult beruházások közül pedig Ózd Almássy Balogh Pál Kórház szakrendelőjének rekonstrukciója-, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Közösségi és Kulturális Színtér létrehozása-, Hatvan és Mátranovák szennyvízközmű-, Kalocsa Művelődési Központ és Klubház-, Pápa aula rekonstrukció-, Veszprém Lovassy Gimnázium rekonstrukciója-, és Csömör új óvoda építése beruházásánál.

Az ellenőrzött befejezett 89 beruházások forrásösszetétele a címzett és céltámogatási igénybejelentésben tervezetthez képest változott. Az önkormányzatok az egyéb állami támogatások elnyerésével csökkentették az igénybejelentésben tervezett saját forrásokat (elsősorban az önkormányzati saját forrást), vagy a többletköltségek fedezetének biztosítására használták fel őket. A forrásösszetétel változást a 3. számú melléklet tartalmazza. A befejezett beruházások (26 beruházás) forrásai között a címzett támogatás részaránya az eredeti 70,6%-ról 67,9%-ra, míg a céltámogatás 8,7%-os részaránya 8,4%-ra csökkent. Az igénybejelentésben szereplőhöz képest csak kismértékben változott a címzett és céltámogatások előirányzata, hiszen ezek összege mindössze 0,5%kal, illetve 0,2%-kal csökkent. A decentralizált állami támogatások aránya az igénybejelentésekben mindössze 0,7%-ot tett ki, amely 2,2%-ra nőtt. E támogatások közül az igénybejelentés időpontjában csak egy-egy TRFC és CÉDE támo-

89

A műszakilag és pénzügyileg befejezett beruházások. Pénzügyi szempontból azt a beruházást tekintettük befejezettnek, amelyre pénzügyi ráfordítás már nem lesz. 451


gatással számoltak az önkormányzatok. A befejezett beruházásokat tekintve három TEKI, két TRFC és három CÉDE támogatással rendelkeztek, így az eredetileg tervezettnek több mint háromszoros összegével szerepeltek a decentralizált támogatások a forrásösszetételben. A forráskoordináció, a központi és a decentralizált állami támogatások összehangolása a támogatási döntések időbeli eltérései miatt – az elmúlt évekhez hasonlóan – továbbra sem működött hatékonyan. A decentralizált támogatások közül az igénybejelentés időpontjában mindössze két önkormányzat (Hatvan, Nógrádmarcal) rendelkezett TRFC és CÉDE ígérvénynyel 153 738 ezer Ft összegben a támogatás megítélésére. A címzett és céltámogatási igénybejelentéseket követően különböző egyéb állami támogatások elnyerése érdekében nyújtottak be pályázatokat az önkormányzatok, így a beruházások megvalósulása folyamatában hét önkormányzat (Tótkomlós, Hatvan, Jobbágyi, Mátranovák, Nógrádmarcal, Celldömölk, Szombathely) részesült TEKI, TRFC, illetve CÉDE támogatásban összesen 489 489 ezer Ft összegben. Ez a növekedés csökkentette a beruházások megvalósításához szükséges önkormányzati saját források összegét. Az ellenőrzött beruházásokhoz kapcsolódóan Mátranovák 256 614 ezer Ft összegben – egyedüliként TEKI és TRFC jogcímen is – részesült decentralizált támogatásban, annak ellenére, hogy az igénybejelentés benyújtásakor ígérvénnyel egyéb állami támogatásra nem rendelkezett.

A beruházásokhoz a címzett és céltámogatások és egyéb állami támogatások együttes előirányzata az elmúlt évekhez képest 90 magasabb arányt, 80%-ot képviselt az igénybejelentésben, ez a megvalósítás során kis mértékben csökkent 78,5%-ra. A központi és decentralizált támogatásokon kívüli források (önkormányzati saját forrás, fejlesztési hitel, lakossági és egyéb források) 20%-át tették ki az igénybejelentés szerinti- és 21,5%-át a tényleges forrásösszetételnek. Ezen belül a lakossági hozzájárulások aránya 6,1%ról 8,8%-ra nőtt, az önkormányzati saját forrás aránya 11,1%-ról 9,3%-ra csökkent a megvalósulás során, azonban két önkormányzatnál a saját forrás aránya és összege jelentősen növekedett. Az önkormányzati saját forrásokat két önkormányzatnál (Ózd Város Önkormányzata Almássy Balogh Pál Kórház szakrendelőjének rekonstrukciója és Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Közösségi és Kulturális Színtér létrehozása) növelték jelentős mértékben 393 529 ezer Ft-tal, illetve 155 615 ezer Ft-tal a megemelkedett beruházási költségek fedezete biztosítása érdekében.

A lakossági forrásokat jellemzően lakástakarék-pénztári megtakarítások és azok kamatai képviselték. Lakossági forrásokat a szennyvízberuházások esetében terveztek az önkormányzatok. A szennyvízberuházásoknál mind az öt érintett önkormányzat számolt – az önkormányzat, illetve a víziközmű társulat által megállapítható 91 – lakossági közműfejlesztési hozzájá-

90

A címzett és céltámogatások és egyéb állami támogatások aránya a beruházások tényleges forrásai között 2006-ban 74,8%, 2007-ben 74,5% volt. (A tervezett forrásöszszetételben ez az arány 65,4%, illetve 71,7% volt.) 91

A közműfejlesztési hozzájárulást az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletben 452


rulásból származó bevétellel. Ennek egyik formája a lakástakarék-pénztári megtakarítási 92 konstrukció volt. A lakossági forrásokat két önkormányzat (Hatvan, Mátranovák) emelte jelentősen a szennyvízberuházás megvalósítása során. Hatvan Város Önkormányzata 643 995 ezer Ft-ról 1 088 275 ezer Ft-ra emelte a lakossági forrásokat. A megemelt lakossági érdekeltségi hozzájárulás teljes mértékben kiváltotta a 294 597 ezer Ft összegben tervezett fejlesztési hitelt és az egyéb saját forrás (tényleges önkormányzati saját forrás) összegét 150 000 ezer Ft-ról 4004 ezer Ft-ra csökkentette. Mátranovák Község Önkormányzata 303 450 ezer Ft-ról 611 757 ezer Ft-ra növelte a lakossági forrásokat, amely azt eredményezte, hogy az 590 738 ezer Ft-ra tervezett önkormányzati saját forrás 19 516 ezer Ft-ra csökkent.

Az ellenőrzött önkormányzatoknál a felhasznált fejlesztési hitelek részaránya a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházások finanszírozásában – az előző évhez 93 viszonyítva – csökkent. A befejezett beruházások esetében a fejlesztési hitelek aránya a tervezéskor 2,8% volt és a megvalósítás során ez 3%-ra növekedett. Az önkormányzatok mindössze öt beruházáshoz terveztek hitelfelvételt 596 817 ezer Ft összegben, ténylegesen hat beruházás finanszírozására 651 345 ezer Ft hitelt vettek igénybe. A címzett és céltámogatási igénybejelentésekben az önkormányzatok négy beruházás esetén megalapozatlan vállalásokat tettek, mert a beruházások folyamatában nem tudták biztosítani az igénybejelentésekben megjelölt tényleges önkormányzati saját forrást és a lakossági forrásokat, amelynek következtében a kiesett pénzeszközöket fejlesztési hitel felvételével pótolták. Nem tudta biztosítani a vállalt önkormányzati saját forrást három önkormányzat (Kalocsa, Pápa és Veszprém) és ezért nem tervezett, vagy tervezettnél nagyobb összegű hitelt kellett felvennie. Kalocsa Város Önkormányzata a Művelődési Központ és Klubház rekonstrukciójára a tervezett 86 388 ezer Ft helyett 128 699 ezer Ft hitel felvételére kényszerült,

szabályozza, illetve a Vízgazdálkodási törvény 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint a társulati tagok érdekeltségi hozzájárulásának szabályait a víziközmű társulat alapszabályában határozza meg. A közműfejlesztési hozzájárulás fogalmát a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdése, majd a 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2. § d) pontja szabályozta. 92

A lakástakarék-pénztári megtakarítási konstrukció esetén a magánszemélyek a takarékoskodási időszak alatt egy előre meghatározott összeget elhelyeznek betétként. A futamidő lejártát követően az elhelyezett pénzösszeg, a 30%-os állami támogatással és a kamatokkal együtt a víziközmű társulat által felvett hitelek törlesztése fedezetéül szolgál. 93

A 2007. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése során a címzett és céltámogatással megvalósult beruházások finanszírozásában 7,5% volt a fejlesztési hitelek részaránya. 453


mivel a vállalt 144 000 ezer Ft önkormányzati saját forrás helyett csak 60 891 ezer Ft-ot tudott biztosítani és a beruházás költségei is emelkedtek. Pápa Város Önkormányzata a gimnázium rekonstrukciójához az igénybejelentésben vállalt 144 000 ezer Ft helyett 62 891 ezer Ft saját forrást tudott biztosítani, ezért 74 000 ezer Ft fejlesztési hitel felvétele vált szükségessé. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a Lovassy Gimnázium rekonstrukciójához vette fel a tervezetthez képest a legtöbb hitelt, mivel a 128 243 ezer Ft saját erő helyett csak 35 040 ezer Ft-ot biztosított, ezért 1500 ezer Ft helyett 121 354 ezer Ft fejlesztési hitelfelvétel vált szükségessé.

Egy önkormányzat a lakossági források megalapozatlan felmérése miatt kényszerült fejlesztési hitel felvételére. Császártöltés Község Önkormányzata a lakossági forrásokat rosszul mérte fel a céltámogatással megvalósuló szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházásánál, mivel a tervezett 249 503 ezer Ft lakossági forrás a megvalósítás időszakában 192 000 ezer Ft-ra csökkent, ezért 57 503 ezer Ft hitelfelvételre kényszerült.

A legtöbb hitelt Csömör Nagyközség Önkormányzata vette fel egy új óvoda építéséhez – a tervezett 129 600 ezer Ft helyett 185 057 ezer Ft-ot – mellyel a beruházás megemelkedett költségeit finanszírozta. A hitelfelvétellel érintett hét önkormányzat közül öt számára (Császártöltés, Kalocsa, Pápa, Veszprém, Csömör) többletterhet jelent a felvett hitelek törlesztési kötelezettsége. Egy önkormányzatnál (Kazár) csökkent a felvett hitel nagysága és egy önkormányzatnál (Tass) a tervezett szinten maradt. A források késedelmes rendelkezésre állása Csonkahegyhát önkormányzatánál fordult elő, de ez nem hátráltatta a beruházás megvalósításának folyamatát. A befejezett beruházások forrásösszetételének vizsgálata során megállapítottuk, hogy két önkormányzat (Nógrádmarcal, Csonkahegyhát) összesen 80 400 ezer Ft alapítványi támogatást kapott a TESZI Alapítványtól 94, egy önkormányzat (Pápa) pedig 10 000 Ft egyéb támogatást kapott a Veszprém Megyei Önkormányzattól a beruházásához. Nógrádmarcal Község Önkormányzata a céltámogatással megvalósuló szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházás megvalósítása érdekében a társult önkor-

94

A TESZI Alapítványt a Pest Megyei Bíróság Pk. 60319/2002 számú, 2002. augusztus 23-i jogerős bírósági határozatával 2261 számon vette nyilvántartásba. A bírósági nyilvántartás kivonata szerint „az alapítvány célja: az alapítvány a helyi önkormányzatok feladatkörében a megfelelő saját forrásokkal nem rendelkező települések vonatkozásában gondoskodik az egészséges ivóvíz-ellátáshoz, a megfelelő csatornázáshoz, a kommunális hulladék kezeléséhez és megsemmisítéséhez szükséges létesítmények megvalósításáról akként, hogy a támogatásokból befolyt összegből segíti a fenti létesítmények megvalósításához saját forrással nem rendelkező települési önkormányzatokat, magán, illetve egyéb jogi személyeket.”

454


mányzatokkal víziközmű társulatot alakított. A víziközmű társulat 84 000 ezer Ft hitelt vett fel a lakossági érdekeltségi hozzájárulás megelőlegezésére. Az érintett önkormányzatok a társulati hitel és járulékai visszafizetésére kezességet vállaltak. Az érdekeltségi hozzájárulás biztosítására az érintett lakosság részéről lakástakarék-pénztári szerződések megkötésére került sor. A 84 000 ezer Ft közműtársulati hitel fedezetét a 33 000 ezer Ft a lakossági lakástakarék-pénztári befizetések, a 45 000 ezer Ft TESZI Alapítvány által a lakosság részére nyújtott támogatás és 6000 ezer Ft önkormányzati támogatás biztosította. Csonkahegyhát Község Önkormányzata a céltámogatással megvalósuló szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítására másik két településsel közösen víziközmű társulatot alakított. A víziközmű társulat 70 338 ezer Ft hitelt vett fel. Ennek fedezetére a víziközmű társulat támogatási szerződést kötött 2007. augusztusban a TESZI Alapítvánnyal 35 400 ezer Ft támogatási összegről, mely a víziközmű társulat magánszemély tagjai között egyenlő arányban került elosztásra. A fennmaradó 34 938 ezer Ft-ot a lakossági érdekeltségi hozzájárulás biztosította.

A pénzügyileg nem befejezett beruházások közül egy önkormányzat (Kazár) részesült a TESZI Alapítvány támogatásában. Kazár Község Önkormányzata a címzett támogatással megvalósuló vízrendezéshez 2006. júliusban pályázatot nyújtott be a TESZI Alapítványhoz 30 000 ezer Ft támogatásra. A TESZI Alapítvány kuratóriumának 2006. júliusi ülésén hozott 15/2006. számú határozatával az önkormányzat támogatási kérelmét elfogadta és a támogatási szerződést az önkormányzat számára 2006. július 28-án megküldte. A támogatási szerződés alapján 30 000 ezer Ft került jóváírásra az önkormányzat számláján.

A 2005. évben induló beruházásaiknál az önkormányzatok – köztük a vizsgálattal érintett 13 önkormányzat is – 25%-os áfa kulccsal terveztek, a költségeket így határozták meg és az igénybejelentést is e szerint nyújtották be. A megvalósítás során 2006. január 1-jétől az áfa mértéke 25%-ról 20%-ra csökkent, ebből következően a beruházások esetén költségmegtakarítás keletkezett. A megtakarítás a címzett támogatást is érintette, mivel a költségcsökkenés miatt előirányzat lemondási kötelezettségük keletkezett az önkormányzatoknak. A Cct. – 2006. február 17-től hatályba lépett – módosítása szerint 95 azonban a helyi önkormányzatok a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásaiknál a 2006. január 1-jéig még fel nem használt címzett és céltámogatásnak az általános forgalmi adó csökkentésének megfelelő részét a beruházás megvalósítása során felmerülő előre nem látható, műszakilag indokolt többletköltségek fedezetére használhatják fel a támogatási arány módosítása nélkül, a többletköltségekre történő felhasználást a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszternél kellett engedélyeztetniük. A 2005. évi 13 induló beruházás esetén mind a 13 önkormányzatnál előre nem látható, műszakilag indokolt pótmun-

95

A Cct. 14. § (14) bekezdése szerint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény 1. §-ában foglaltakra tekintettel a helyi önkormányzatok a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásaiknál a 2006. január 1-jéig még fel nem használt központi támogatásnak az általános forgalmi adó csökkentésének megfelelő részét a beruházás megvalósítása során felmerülő előre nem látható, műszakilag indokolt többletköltségek fedezetére használhatják fel a támogatási arány módosítása nélkül. 455


kák, többletmunkák jelentkeztek, ebből következően az önkormányzatok kérelmezték a 2006. január 1-jéig fel nem használt támogatás áfa kulcs csökkenéséből fennmaradó részének pótmunkákra történő felhasználása engedélyezését, amelyre az engedélyt minden esetben megkapták.

4.

A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY ELŐÍRÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A vizsgált beruházásokkal összefüggésben az érintett 30 önkormányzat közül 28 önkormányzat alkalmazta a közbeszerzési törvény előírásait a beruházás megvalósításában résztvevő szolgáltatók 96 kiválasztásában. Tass Község Önkormányzata kettő esetben, Celldömölk Város Önkormányzata egy esetben megsértette a közbeszerzési törvény előírásait, mert nem folytatta le a közbeszerzési eljárást. Tass Község Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult felszíni vízelvezetés beruházásának tervezési, valamint lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatainak ellátására a 2004. évben kötött megbízási szerződéseinek nettó díja elérte a Kbt-ben előírt értékhatárt. A szerződéskötéseket megelőzően – a Kbt. akkor hatályos 292. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértve – nem folytattak le közbeszerzési eljárást. Celldömölk Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult Művelődési Központ és Könyvtár rekonstrukciója tervezési feladatainak ellátására a 2005. évben kötött szerződésének nettó díja elérte a Kbt-ben előírt értékhatárt, ennek ellenére – a Kbt. akkor hatályos 292. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértve – nem folytattak le közbeszerzési eljárást.

A feltárt jogsértések esetében nem álltak fenn az ÁSZ jogorvoslat kezdeményezésének feltételei, mivel a Kbt. 327. § (2) bekezdésében foglalt jogorvoslati eljárásra vonatkozó jogvesztő határidő 97 valamennyi jogsértés vonatkozásában eltelt. A beruházások kivitelezőinek kiválasztására irányuló 30 vizsgált közbeszerzési eljárás 83%-a (25 eljárás) nyílt, 10%-a (három eljárás) meghívásos és 7%-a (kettő eljárás) tárgyalásos eljárás volt. A beruházások kivitelezésére lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében az önkormányzatok az egyes eljárási fajtákat (nyílt, meghívásos, tárgyalásos) a Kbt-ben foglalt feltételeknek megfelelően választották meg.

96 97

tervező, lebonyolító, műszaki ellenőr, kivitelező, szállító

A Kbt. 2009. március 31-ig hatályos 327. § (2) bekezdésében előírtak alapján az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. 456


A közbeszerzések ajánlati felhívásainak részét képező műszaki dokumentációban – megfelelve a Cct. 11. § (3) bekezdésében előírtaknak 98 – három beruházás kivételével nem tértek el az önkormányzatok a címzett és céltámogatás alapját képező jogerős, érvényes (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától. Hatvan Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult szennyvíz-elvezetési beruházása kivitelezésére vonatkozó ajánlati felhívásának műszaki dokumentációjában feltüntetett nyomóvezeték hosszúsága 2855 fm-rel, a házi átemelők száma 62 darabbal meghaladta a vízjogi létesítési engedélyben foglalt műszaki tartalmat. A nyomóvezeték hosszúsága eltérésének oka összesítési hiba volt. Celldömölk Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult Művelődési Központ és Könyvtár rekonstrukciójának ajánlati felhívásában feltüntetett szerződés szerinti mennyiség – 3075 m2 felújítással érintett és a bővített összes alapterület – azonos volt a címzett támogatási igénybejelentéshez csatolt engedélyes tervdokumentáció szerinti naturális mutatóval. A közbeszerzési dokumentáció részét képező műszaki leírás kiviteli terveiben azonban a rekonstrukcióval érintett épület alapterülete 3456 m2 volt. Az eltérés a tervezési hiányosságok miatt szükségessé vált engedélyes tervdokumentáció és építési engedély módosításából adódott, amelynek során figyelembe vették az eredeti igénybejelentésben tervezési pontatlanság miatt fel nem tüntetett 221 m2 pinceszint alapterületét, valamint további 160 m2 – eredeti naturális mutatót meghaladó – alapterület növekedést. Tass Község Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult felszíni vízelvezetés beruházása ajánlati felhívásának műszaki dokumentációja nem tartalmazta a vízjogi létesítési engedélyben feltüntetett 1083 m hosszúságú vízgyűjtő csatorna kotrási munkáit. Az ajánlati felhívásban szereplő műszaki tartalmat költségcsökkentési céllal, a címzett támogatás összegének módosulása miatt szűkítették.

A közbeszerzési eljárások lefolytatása során az önkormányzatok 83%-a betartotta a törvényi előírásokat és a helyi szabályozásnak megfelelően járt el. Öt önkormányzatnál állapítottunk meg hiányosságot a közbeszerzési eljárás szabályozási teendőinek 99 ellátása és az eljárás lefolytatása során a törvényi előírások és a helyi szabályozás érvényesítése tekintetében.

98

A Cct. 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a közbeszerzési eljárás meghirdetése során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban nem térhet el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától. 99

A Kbt. 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. A Kbt. 2009. március 31-ig hatályos 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha az ajánlatkérő nem rendelkezik az előbbieknek megfelelő, általános jellegű közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat. 457


Jobbágyi Község Önkormányzata rendeletben szabályozta a közbeszerzési eljárásai rendjét, a felelősségi köröket és a dokumentálás rendjét. A címzett támogatásból megvalósult ivóvíz ellátás javítása beruházás közbeszerzési eljárása esetében azonban fennálltak a szabályzattól való eltérés feltételei, mert a helyi közbeszerzési szabályozástól eltérően a beruházás megvalósítására a társult önkormányzatok által delegált tagokból közbeszerzési bizottságot hoztak létre, továbbá a közbeszerzési feladatok lebonyolítását nem a jegyző, hanem megbízás útján külső szervezet látta el. Az önkormányzat nem tett eleget a Kbt. akkor hatályos 6. § (2) bekezdésében foglalt szabályozási kötelezettségének, mert a lefolytatott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően nem határozta meg a lebonyolító és a közbeszerzési bizottság tagjainak felelősségi körét. Az önkormányzat nem készítette el a Kbt. akkor hatályos 5. § (1) bekezdésében előírt éves közbeszerzési tervet és – a lebonyolító kivételével – nem rendelkezett a közbeszerzési eljárásba bevont személyek összeférhetetlenségi nyilatkozataival 100. Csonkahegyhát Község Önkormányzata közbeszerzési szabályzatában nem határozta meg közbeszerzési eljárásai belső ellenőrzésének felelősségi rendjét és nem készítette el a Kbt. 5. § (1) bekezdésében előírt éves közbeszerzési tervet. Az önkormányzat a céltámogatás felhasználásával megvalósult szennyvízelvezetés és tisztítás beruházásának kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárása során a helyi szabályozástól eltérően nem döntött a részvételi felhívás elfogadásáról, az értékelő bizottság tagjainak megbízásáról, valamint a nyertes pályázat kihirdetéséről. Hatvan Város Önkormányzata közbeszerzési szabályzatában nem határozta meg közbeszerzési eljárásai belső ellenőrzésének felelősségi rendjét. A címzett támogatás felhasználásával megvalósult szennyvízelvezetési beruházás kivitelezése közbeszerzési eljárásának eredményéről szóló hirdetményt – a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre – az önkormányzat késedelmesen adta fel 101. Mátranovák Község Önkormányzata a Kbt. 5. § (1) bekezdésében és a közbeszerzési szabályzatában foglaltaktól eltérően nem készítette el az éves közbeszerzési tervet. Az önkormányzat a címzett támogatás felhasználásával megvalósult szennyvízközmű beruházása közbeszerzési eljárásának előkészítését megelőzően nem tett eleget a Kbt. 6. § (2) bekezdésében foglalt szabályozási kötelezettségének, mert a lefolytatott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően nem határozta meg a lebonyolító és a közbeszerzési bizottság tagjainak felelősségi körét. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata a címzett támogatásból megvalósult kórház rekonstrukciója kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásának dokumentálása 102 hiányos volt, mivel az ellenőrzés során nem tudtak dokumentumot be-

100

A Kbt. 10. § (7) bekezdésében előírtak szerint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.

101

A Kbt. 98. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A (2) bekezdés előírása alapján a hirdetményt – a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre – legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni.

102

A közbeszerzési eljárás dokumentálásának szabályait a Kbt. 7. §-a tartalmazza. Az (1) § szerint az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől 458


mutatni az érvénytelen ajánlatot tevők tájékoztatásáról 103 és az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőknek megküldött összegzésről 104.

A közbeszerzési eljárások befejezését követően az építési vállalkozási szerződéseket – Hatvan városi és Tass községi önkormányzatok szerződései kivételével – az ajánlati felhívások, a dokumentációk és az ajánlatok tartalmával egyezően kötötték meg 105. Hatvan Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult szennyvízelvezetés beruházásának kivitelezésére kötött vállalkozási szerződésében az ajánlati dokumentációban meghatározott és az ajánlatban foglalt létesítmények kettő résztételnél eltérést mutattak (az ajánlattevő költségajánlata 4284 útátfúrást és 3666 m csatornafektetést tartalmazott az ajánlati dokumentációban szereplő 341 útátfúrással, illetve a 4284 m csatornafektetéssel szemben). Tass Község Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult felszíni vízelvezetés beruházásának vállalkozási szerződésében – a címzett támogatás összegének csökkenése miatt – az ajánlati felhívásban szereplő 2141 m hosszúságú csatornakotrással szemben 1059 m-en történő kotrási munka kivitelezését rögzítették.

A vizsgált beruházások körében a kivitelezésre kötött vállalkozási szerződés megszűnésére egy alkalommal, Ózd Város Önkormányzata címzett támogatás felhasználásával megvalósult kórházi szakrendelőjének rekonstrukciója esetében került sor. A rekonstrukció kivitelezésének – a kivitelező szerződésszegő magatartása miatt bekövetkezett – késedelme miatt Ózd Város Önkormányzata elállt a vállalkozási szerződéstől. A visszamaradt kivitelezési munkák befejezésére új közbeszerzési eljárás lefolytatása során kiválasztott vállalkozóval kötöttek szerződést.

A vállalkozási szerződéseket a beruházások 80%-ánál, 38 esetben módosították. (Az ellenőrzött 31 vállalkozási szerződés közül 25 szerződés módosítására került sor.) A szerződésmódosítások a vizsgált beruházások 40%-a esetében a kivitelezés során szükségessé vált pótmunka, és az ezzel összefüggő vállalkozói díj módosítás szerződéses feltételeinek meghatározására irányultak, míg a további esetekben a teljesítési határidőket, a garancia eredeti szerződésben foglalt feltételeit, valamint a szerződésben rögzített egyéb feltételeket (műszaki és pénzügyi ütemterv módosítása, bankszámlaszám változása, próbaüzem befejezési határidejének módosítása stb.) változtatták. A szerződésmódosítások műszaki tartalmat érintő változtatásai hét esetben a kivitelezés során

az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni. 103 A tájékoztatási kötelezettséget a Kbt. 93. § (1) bekezdése írja elő. 104

A Kbt. 2009. március 31-ig hatályos 96. § (1) bekezdésében előírtak szerint az írásbeli összegzést a távollévő ajánlattevőknek az eredményhirdetést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül meg kell küldeni. 105

A Kbt. 99. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az eljárás nyertesével kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartamának megfelelően írásban megkötni. 459


felmerült műszaki problémák és szükségesség, öt esetben előre nem látható műszaki okok és egyéb körülmények miatt váltak szükségessé. Az önkormányzatok a szerződésmódosítások során a Kbt. 303. §-ában foglalt előírásoknak 106 megfelelően jártak el. A szerződésmódosítások szükségességét, megalapozottságát minden esetben dokumentálták. A szerződések módosításáról és teljesítéséről az érintett önkormányzatok 87%-a (26 önkormányzat) határidőn belül közzétette a Közbeszerzési Értesítőben az ajánlattevő egyetértő nyilatkozatát is tartalmazó tájékoztatót. A szerződés módosításával és a szerződés teljesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének 107 Ózd Város Önkormányzata és Tass Község Önkormányzata nem tett eleget, Tótkomlós és Hatvan városi önkormányzatok késedelmesen teljesítették a hirdetmény feladását. Tótkomlós Város Önkormányzata hat hónapot, Hatvan Város Önkormányzata egy évet késett a hirdetmény feladásával.

Az feltárt jogsértések esetében nem álltak fenn az ÁSZ jogorvoslat kezdeményezésének feltételei, mivel a Kbt. akkor hatályos 327. § (2) bekezdésében foglalt jogorvoslati eljárásra vonatkozó jogvesztő határidő 108 valamennyi jogsértés vonatkozásában eltelt. A közbeszerzési eljárások 13%-ánál (tíz közbeszerzésnél), összesen tíz esetben került sor jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. A jogorvoslati eljárások kezdeményezői kilenc esetben az ajánlattevők voltak, egy esetben pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárást. A jogorvoslati eljárás egy esetben zárult az ajánlatkérő önkormányzatot elmarasztaló jogerős döntéssel. Szigetvár Város Önkormányzata a címzett támogatás felhasználásával megvalósult kórház rekonstrukciója műszaki lebonyolítójának kiválasztására hirdetmény közzétételével induló, egyszerű közbeszerzési eljárást indított, amelynek lefolytatása érdekében ajánlattételi felhívást tett közzé. Az ajánlattételi felhívásban a műszaki alkalmasság megkövetelt igazolási módjára vonatkozó feltételekkel ösz-

106

A Kbt. 303. §-ában foglaltak szerint a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekéit sérti.

107

A Kbt. 307. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni.

108

A Kbt. 2009. március 31-ig hatályos 327. § (2) bekezdésében előírtak alapján az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. 460


szefüggésben kérelmezte egy ajánlattevő a jogsértés megállapítását. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megsemmisítette az ajánlati felhívást, azonban a bírság kiszabásától – a jogsértés megszüntethetőségére és az eset összes körülményeire figyelemmel – eltekintett.

A jogorvoslati eljárás három esetben a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél jogorvoslati kérelmének visszavonása miatt szűnt meg, négy esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet jogsértés hiányában elutasította. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést megállapító döntését egy esetben (Szentes önkormányzata) a Fővárosi Ítélőtábla jogsértés hiányában hatályon kívül helyezte, egy esetben (Pápa önkormányzata) az önkormányzat a jogsértést megállapító határozat ellen keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, amelyben jogerős ítélet még nem született. A vizsgált közbeszerzésekkel összefüggő jogorvoslati eljárások során jogerős döntéssel nem került sor pénzbírság kiszabására. A jogorvoslati eljárás egy beruházás (Nógrádmarcal Község Önkormányzata céltámogatással megvalósult szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása) esetében késleltette a kivitelezés megkezdését, azonban érdemben nem befolyásolta a felhalmozási célú támogatások felhasználását.

5.

A

TÁMOGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSA ÉS MARADVÁ-

NYA, A CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGE ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGE, AZ ELŐIRÁNYZAT LEMONDÁSI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A beruházások megvalósítása, illetve a címzett és céltámogatások lehívása érdekében benyújtott számlák megfeleltek a jogszabályok által előírt általános és speciális 109 tartalmi, formai követelményeknek. Az ellenőrzött beruházásoknál a megvalósult műszaki tartalom, a kivitelező által benyújtott számlák alapját képező műszaki teljesítmény, valamint az ehhez tartozó pénzügyi teljesítés összhangban volt. A beruházások kivitelezői által kibocsátott számlák a műszaki-pénzügyi ütemterveknek és a műszaki ellenőr által igazolt teljesítéseknek megfelelő teljesítményértéket tartalmaztak. A kivitelezési, szolgáltatási és szállítási teljesítések a számla érintett önkormányzatokhoz történő benyújtását megelőzően történtek. Az önkormányzatok a teljesítés-igazolást tartalmazó számlák alapján hívták le a címzett és céltámogatásokat, biztosítva a teljesítményarányos folyósítás törvényi előírásának 110 érvényesülését. A címzett és céltámogatás 2008. évben rendelkezésre álló 52 500 millió Ft módosított előirányzatából 34 940,7 millió Ft (66,6%) felhasználása történt meg

109

A Számv. tv. 167. § (1) bekezdésében és a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdésében foglalt előírások. 110

Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése írja elő a címzett és céltámogatások teljesítményarányos folyósítását. 461


2008-ban. Az előirányzat maradvány 2008. december 31-én 17 559,3 millió Ft 111 volt, a rendelkezésre álló előirányzat 33,4%-a. Az ellenőrzött címzett és céltámogatások 2008. évi felhasználását és előirányzat-maradványát a 4. számú melléklet mutatja be. Az érintett helyi önkormányzatoknak 2008-ban összesen 6 846 996,6 ezer Ft címzett és céltámogatási előirányzat állt rendelkezésre beruházásaik megvalósításához, amelyből 2 105 343,6 ezer Ft volt a 2007. év végéig rendelkezésre álló előirányzatok maradványa, 4 741 653 ezer Ft pedig a támogatási előirányzatok 2008. évi üteme. (Az összes rendelkezésre álló 2008. évi előirányzatból az előirányzat maradvány részaránya 30,7%, a 2008. évi ütem részaránya 69,3% volt.) Az érintett önkormányzatok 2008-ban 5 961 321,2 ezer Ft-ot, a rendelkezésre álló címzett és céltámogatási előirányzat 87,1%-át felhasználták, 10 049 ezer Ft-ról (0,1%) pedig lemondtak. Az ellenőrzött címzett és céltámogatások 2008. év végi előirányzat-maradványa 875 626,4 ezer Ft volt, a 2008-ban rendelkezésre álló előirányzat 12,8%-a, amely 14 beruházásnál, a vizsgált beruházások 46,7%-ánál képződött. Az előirányzat-maradvány nagyobb része, 517 908,4 ezer Ft (59,1%) a még folyamatban lévő négy beruházás (Balassagyarmat Kórház rekonstrukció, Kazár belterületi vízrendezés, Péteri Általános Iskola bővítése, és Szentes Idősek Integrált Szolgáltató Centruma) maradványa volt és még felhasználásra kerülhet. Az előirányzat-maradvány kisebb része 357 718,0 ezer Ft (40,9%), amely tíz befejezett beruházásnál keletkezett és végleges maradványnak tekinthető. Az ellenőrzött címzett és céltámogatások 2005-2008. évekre rendelkezésre álló 20 456 746 ezer Ft-os előirányzatából 19 571 070,6 ezer Ft (95,7%) felhasználása történt meg 2008 végéig. A vizsgálattal érintett önkormányzatoknál nem állapítottunk meg az Áht. 101. § (10) bekezdése szerinti pótlólagos bevételt 112, így ezek elszámolására 113 vonatkozó javaslatunk nem volt. Az ellenőrzött 27 címzett támogatást és három céltámogatást a támogatások elnyerésére vonatkozó igénybejelentésekben meghatározott célokra, feladatokra, műszaki tartalomra használták fel az érintett önkormányzatok. A vizsgálat a felhalmozási célú támogatások igénybevételénél és felhasználásánál nem állapított meg szabálytalanságot, így jogtalan támogatás igénybevétel és felhasználás miatt az önkormányzatoknak nem javasoltunk címzett vagy céltámogatás visszafizetést. A megvizsgált 30 címzett és céltámogatás közül kilenc esetben (30%) keletkezett előirányzatról való lemondási kötelezettség, amely a jóváhagyott támoga-

111

Forrás: A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat-tervezet. 112

Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat közvetlenül, vagy más szervezet útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától bevételhez jut, úgy e bevétel összegére jutó arányos állami támogatást vissza kell fizetni a központi költségvetésbe. 113

Az Ámr. 149/B. §-a tartalmazza a fejlesztési célú támogatással megvalósult befejezett beruházásokhoz pótlólagosan realizált bevételekkel összefüggésben az önkormányzat támogatás visszafizetési kötelezettsége kimutatásának, elszámolásának, viszszafizetésének előírását. 462


tások 0,4%-ára, összesen 71 884 ezer Ft előirányzatra vonatkozott. Támogatási előirányzat lemondási kötelezettség csak címzett támogatás esetén fordult elő. A címzett támogatási előirányzatról való lemondás kötelezettség teljesítése 2008-ban, illetve a helyszíni vizsgálatok befejezéséig hét esetben szabályszerűen megtörtént (Tass 115 ezer Ft, Tolna megyei Önkormányzat 155 ezer Ft, Hatvan 362 ezer Ft, Pápa 7391 ezer Ft, Szentgál 1545 ezer Ft, Veszprém 8389 ezer Ft, Mátranovák 97 ezer Ft). A jogtalanul lekötött címzett támogatás előirányzatának összege 53 830 ezer Ft volt. A címzett támogatási előirányzatról való lemondási kötelezettségének – a Cct. 14. § (4) bekezdésének f) pontjában 114 foglalt előírást figyelmen kívül hagyva – két önkormányzat nem tett eleget. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2005. évi LX. törvény 1. számú mellékletében foglaltak alapján 781 262 ezer Ft címzett támogatást nyert el többfunkciós kulturális és közművelődési közösségi tér kialakítására Győrszentivánban. A beruházás befejeződött. A támogatási előirányzatnak a 2008. év végén 52 435 ezer Ft maradványa volt. Az önkormányzat a támogatást a beruházás tervezett befejezését (2007. év vége) követő év végéig nem használta fel, ezért a Cct. 14. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak értelmében a fel nem használt 52 435 ezer Ft címzett támogatási előirányzatról haladéktalanul le kellett volna mondania. Bölcske Község Önkormányzata a 2005. évi LX. törvény 1. számú mellékletében foglaltak alapján belterületi vízrendezés összesen 193 785 ezer Ft címzett támogatást nyert el 2005-2007. évi ütemezéssel. A beruházást befejezték, annak műszaki átadás-átvételi eljárása 2007. március 2-án lezárult. A 2008. év végén a címzett támogatásnak 1395 ezer Ft előirányzat-maradványa volt. Az önkormányzat a címzett támogatást a beruházás tervezett befejezését (2007. év) követő év végéig nem használta fel, ezért a Cct. 14. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak értelmében a fel nem használt 1395 ezer Ft címzett támogatási előirányzatról haladéktalanul le kellett volna mondania. Az ÁSZ helyszíni vizsgálatát követően – figyelemmel a számvevői jelentésben foglalt javaslatra – az önkormányzat 1395 ezer Ft címzett támogatási előirányzatról való lemondási kötelezettségét teljesítette.

Az ÁSZ által feltárt címzett támogatási előirányzat lemondási kötelezettséget az 5. számú melléklet tartalmazza.

6.

A

BERUHÁZÁSOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ÉS A TÁMOGATÁSOK-

KAL TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSOK Az önkormányzatok 73%-a szabályozta a beruházásokkal kapcsolatos analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát és azok vezetésének módját. Szabályozási kötelezettségének 115 nem, illetve részben tett eleget

114

A Cct. 14. § (4) bekezdés f) pontja alapján, ha az önkormányzat a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel, akkor a fel nem használt előirányzatról haladéktalanul le kell mondania. 115

A szabályozási kötelezettséget az Áhsz. 49. § (2) bekezdése írta elő. 463


az önkormányzatok 20%-a, illetve 7%-a. A szabályozási hiányosságok ellenére a beruházásokról vezettek analitikus nyilvántartást az önkormányzatok, amelyek – három beruházás 116 elszámolása kivételével – megegyeztek a kapcsolódó főkönyvi elszámolások adataival. A beruházások 83%-ánál a kiadásokat teljes körűen, a jogszabályokban és az önkormányzatok számlarendjében foglaltaknak megfelelően számolták el. A beruházások 17%-ánál (öt beruházás esetében) állapítottunk meg hiányosságot a számviteli elszámolásban. Az önkormányzatok kettő beruházás esetében (Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Csonkahegyhát Községi Önkormányzata) nem teljes körűen számolták el beruházási kiadásként az üzembe helyezésig felmerült, a létesítményekhez egyedileg hozzákapcsolható tételeket, valamint három beruházás esetében (Császártöltés, Jobbágyi, Mátranovák községi önkormányzatok) nem könyvelték, illetve nem a számviteli előírásoknak megfelelően számolták el és mutatták ki a beruházás befejezetlen állományértékét. Az előzőek következtében a bekerülési értéket a Számv. tv. 47. § (1)-(8) bekezdésében előírtaktól eltérően állapították meg, valamint a befejezetlen beruházás állományi értékét a költségvetési beszámolóban – az Áhsz. 18. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem-, illetve nem valós összegben szerepeltették. Az elszámolásbeli eltérések aránya nem érte el a beruházási összköltség 0,1%-át.

Az önkormányzatok 90%-a számviteli politikájában szabályozta az előállított tárgyi eszközök, immateriális javak üzembe helyezése dokumentálásának szabályait 117. (A szabályozási kötelezettséget Balassagyarmat, Mátranovák és Nógrádmarcal önkormányzatai nem teljesítették.) A befejezett beruházások üzembe helyezését – hat önkormányzat kivételével – a számviteli politika részét képező belső szabályozásnak megfelelően, hitelt érdemlően dokumentálták. Az önkormányzatok négy beruházás esetében (Császártöltés, Mecseknádasd, Bölcske, Jobbágyi községi önkormányzatok) nem állították ki, illetve egy esetben (Csonkahegyhát Község Önkormányzata) üzembe helyezési engedély hiányában állították ki az üzembe helyezési okmányt, valamint egy esetben (Tótkomlós Város Önkormányzata) helytelenül tüntették fel az üzembe helyezés időpontját. Az ellenőrzött beruházások 87%-a (26 beruházás) műszaki és pénzügyi szempontból befejeződött. A befejezett 26 beruházásból 23 beruházás üzembe helyezése megtörtént, három beruházás esetében (Ózd Város Önkormányzata, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata, Csömör Nagyközség Önkormányzata) a vizsgálat ideje alatt folyamatban volt az üzembe helyezési eljárás. A befejezett és üzembe helyezett 23 beruházás közül – egy beruházás kivételével – a használatba vételt követően megtörtént a beruházás aktiválásának

116

Az eltérések Jobbágyi, Kazár és Mátranovák községi önkormányzatok beruházásainál voltak. 117

464

A szabályozási kötelezettséget az Áhsz. 8. § (7) bekezdése írta elő.


főkönyvi elszámolása, kettő beruházás aktiválásának számviteli elszámolásánál nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el. Császártöltés Község Önkormányzata céltámogatásból megvalósult szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházásának üzembe helyezését követően nem történt meg a beruházás aktiválásának főkönyvi elszámolása 118. Az értékcsökkenést az Áhsz. 30. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem a beruházás üzembe helyezését követően, hanem azt megelőzően, a részteljesítést igazoló számlák alapján számolták el. Mátranovák Község Önkormányzata (gesztor) Mátraterenye Község Önkormányzatával címzett támogatásból megvalósított közös szennyvízközmű beruházása a gesztor önkormányzat számviteli nyilvántartásában került aktiválásra, majd a társönkormányzat tulajdoni hányadának megfelelő összegben történő csökkentésre. Az önkormányzat a mérlegében a társönkormányzat hányadát helytelenül nem kötelezettségként mutatta ki, így a kivezetés nem a kötelezettséggel, hanem a tőkeváltozással szemben történt. További hiányosságként merült fel, hogy az önkormányzat a 2008-ban üzembe helyezett beruházással megvalósult közmű vagyon után nem számolt el értékcsökkenést 119 és a főkönyvi könyvelésben az Áhsz. 9. számú melléklete 1. f) pontjában foglaltaktól eltérően nem az üzemeltetésre átadott eszközök számlacsoportban mutatták ki a közművagyon értékét. Csonkahegyhát Község Önkormányzata céltámogatásból megvalósult szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása esetében a vízügyi szakhatóság hozzájárulásának hiányában lebonyolították a beruházás műszaki átadás-átvételét. A vízügyi létesítmény próbaüzeme 2009. április 1-én fejeződött be, az üzembe helyezés engedélyezési eljárása még nem zárult le a vizsgálat ideje alatt. Fentiek ellenére – a nem jogszerűen kiállított üzembe helyezési okmány alapján – a létesítmény aktiválásának főkönyvi elszámolása 2008. december hóban megtörtént.

A befejezett és üzembe helyezett beruházások 87%-ánál az aktivált ingatlanvagyon-tárgyakat az ingatlanvagyon-kataszterben a számviteli elszámolásokkal egyezően nyilvántartották. Két beruházás esetében nem tettek eleget az önkormányzatok (Mátranovák és Császártöltés községi önkormányzatok) a jogszabályban előírt nyilvántartási kötelezettségnek 120 egy beruházás esetében pedig az ingatlanvagyon kataszterben egyeztetési pontatlanság miatt téves vagyonadatokat rögzítettek (Kalocsa Város Önkormányzata).

118

Az Áhsz. 51. § (1) bekezdés b) pontjában előírtak szerint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni.

119

Az Áhsz. 30. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, az e jogszabályban meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni. 120

Az önkormányzatok ingatlanvagyonának nyilvántartási kötelezettségét az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése tartalmazza. 465


Az önkormányzatok éves költségvetési beszámolóik kiegészítő mellékletében – a 32. számú céltámogatások és a 39. számú címzett támogatások űrlapokon – elszámoltak a címzett és céltámogatások felhasználásáról. Az űrlapok tartalmazták az adott beruházás összes költségét, a címzett és céltámogatások előirányzatait, ezek időarányos teljesítését az előző és a tárgyévre vonatkozóan. Az ellenőrzött 30 helyi önkormányzat 30 felhalmozási célú támogatással összefüggésben 6386,3 millió Ft címzett és céltámogatási előirányzattal rendelkezett 2008-ban. Az ellenőrzés jogtalanul igénybevett és felhasznált címzett és céltámogatást nem tárt fel. Az önkormányzatok 2008. évi költségvetési beszámolója kiegészítő mellékletének 16., 32. és 39. számú űrlapjai a felhalmozási célú támogatások pénzforgalmi adatairól és elszámolásairól valós, megbízható képet adnak, a támogatások elszámolásai jogszerűek voltak. Az előzőekben foglaltak alapján a felhalmozási célú támogatások összesített önkormányzati elszámolásaiban a valószínűsíthetően előforduló hiba nem éri el a lényegességi szintet, ezért a helyi önkormányzatok 2008. évi felhalmozási célú támogatásainak igénylése, felhasználása és elszámolása az önkormányzatok 2008. évi költségvetési beszámolóiban a „lényegesség 121 figyelembevételével” megbízható képet mutat. A folyamatban levő beruházásokkal kapcsolatos címzett és céltámogatásokkal az összes ellenőrzött önkormányzat pénzügyi szempontból megbízhatóan elszámolt az adott éveket érintő költségvetési beszámolóval egyidejűleg az ÖTM 122 által a MÁK Igazgatóságokon keresztül megküldött adatlapokon. A beruházások befejezéséről az önkormányzatoknak az üzembe helyezési engedély kiadását követő 15 napon belül értesíteniük kell a MÁK Igazgatóságot a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 5/B. számú mellékletének megküldésével. Az üzembe helyezett 23 beruházás 74%-ánál történt meg határidőn belül az értesítés. Az üzembe helyezett beruházások közül hat beruházás esetében határidőn túl 123 küldték meg az értesítést a beruházás befejezéséről a MÁK Igazgatóságnak az önkormányzatok (Tass, Tótkomlós, Mecseknádasd, Tolna Megyei Önkormányzat, Szentgál, Szombathely). Az önkormányzatok a beruházások teljes (műszaki-pénzügyi) befejezését követően a Cct. 13. §-ában, illetve a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésében foglalt előírások szerint – Bölcske Község Önkormányzata

121

Lényeges hibának a jogtalan támogatás felhasználást, lényeges mértékű hibának pedig a rendelkezésre álló előirányzat 2%-ának jogtalan felhasználását tekintjük. 122

2005. február 15-ig BM, ezt követően MTRFH, 2005. szeptember 1-től 2006. június 30-ig OTH, majd ezt követően a feladatokat az ÖTM vette át.

123

A 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az önkormányzat a beruházás befejezéséről 15 munkanapon belül értesítést küld az Igazgatóságnak.

466


címzett támogatási előirányzata kivételével – elszámoltak a címzett illetve céltámogatási előirányzataik felhasználásáról az ÖTM által a MÁK Igazgatóságon keresztül megküldött adatalapokon. Jobbágyi és Mátranovák községi önkormányzatok azonban az elszámolást a jogszabályban előírt határidőt 124 meghaladva, késedelmesen teljesítették.

7.

A

CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSOK, ILLETVE A FELHASZNÁLÁSUK-

KAL MEGVALÓSÍTOTT LÉTESÍTMÉNYEK KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE A címzett és céltámogatások igénylésének és elszámolásának szabályszerűségét a MÁK Igazgatóságok a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 14. § (9) bekezdésében szereplő előírás alapján valamennyi támogatásra kiterjedően felülvizsgálták, és szükség esetén hiánypótlásra, illetve javításra szólították fel az önkormányzatokat. Az ÖTM 125 (az ÖM) nem élt a címzett és céltámogatások rendeltetésszerű felhasználásának a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 14. § (9) bekezdésében biztosított ellenőrzési lehetőségével. A szakminisztériumok közül egy esetben az Egészségügyi Minisztérium ellenőrizte a címzett támogatás felhasználásának szabályszerűségét a keszthelyi városi kórház III. ütemének rekonstrukciója során. Keszthely Város Önkormányzatánál a Városi Kórház rekonstrukciójának III. ütemére jóváhagyott címzett támogatás felhasználásának szabályszerűségét az Egészségügyi Minisztérium képviselői 2008. július 16-án ellenőrizték. Az ellenőrzés megállapításai szerint az önkormányzatnak a beruházáson tervezett változtatási szándékát indokoltnak tartották, támogatták a tervek módosítását.

A beruházásokhoz kapcsolódó egyéb állami támogatások felhasználásának helyszíni ellenőrzését két önkormányzatnál (Mátranovák, Szombathely) megyei, illetve regionális Területfejlesztési Ügynökségek végezték el, amelyek közül egy önkormányzatnál (Mátranovák) a Kincstár is végzett ellenőrzést. Mátranovák Község Önkormányzatánál a szennyvízközmű beruházás a címzett támogatáson kívül két egyéb állami támogatásban (TEKI és TRFC) is részesült a vizsgált önkormányzatok közül egyedüliként. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség 2008. május 4-én végzett ellenőrzése során a megvalósítást rendben találta, azonban az aktiválás bizonylatait, az elszámoló beszámoló beküldését

124

A 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésében előírtak szerint az önkormányzat a beruházás – műszaki-pénzügyi szempontból – teljes befejezését követő 6 hónapon belül a címzett, illetve céltámogatási előirányzat felhasználásáról elszámol. 125

A korábbi szabályozásban 2007. III. 4-ig Hivatal (OTH, előtte MTRFH, azt megelőzően BM). A tevékenységet a 2006. évi LV törvény alapján 2006. július 1-től 2008. május 14-ig az ÖTM látta el, ezt követően a 2008. évi XX. törvény 1. §-a alapján 2008. május. 15-től az ÖM látja el. 467


előírták számukra kötelezettségként. A Kincstár a címzett támogatáshoz kapcsolódó TRFC támogatást, annak jogszerű felhasználását vizsgálta 2008. december 3-án közbenső ellenőrzés keretében. A jegyzőkönyvben rögzítették a megvalósult naturáliákra vonatkozó adatokat, a pénzügyi megvalósítás adatait, melyek megegyeztek a kivitelező által leadott állományleltárral. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bartók Terem bővítésére, rekonstrukciójára és akadálymentesítésére a címzett támogatás mellett CÉDE támogatást is kapott, melynek felhasználását a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ellenőrizte. A vizsgálatra a beruházás befejezését követően 2008. június 3-án került sor. Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv szerint a beruházás a pályázatban, illetve a támogatási szerződésben szereplő módon valósult meg. Az ellenőrzés alapján intézkedést javasoltak, amely a támogatási szerződés módosítását érintette, továbbá előírták a támogatási összeg lehívásáról és elszámolásáról a dokumentumok megküldését.

Belső ellenőrzés keretében a 30 vizsgált önkormányzatnak mindöszsze 13%-a, négy önkormányzat (Győr, Szombathely, Csömör, Péteri) ellenőriztette beruházásait műszaki-gazdasági szempontból. Az ellenőrzések nem tártak fel érdemi szabálytalanságot. Győrött a beruházás költség elszámolása során megállapították, hogy a beruházással kapcsolatban vállalt kötelezettségek és kifizetések összhangját egy szerződésnél nem biztosították. Szombathelyen a belső ellenőrzés nem tárt fel olyan szabálytalanságot, amelyre a jelentés keretében javaslatot lehetett volna tenni. Csömörön a kivitelezői számlák és azok kiegyenlítésének ellenőrzése során nem tártak fel hiányosságot. Péteriben a belső ellenőri jelentés az ÁSZ vizsgálat lezárásáig nem készült el.

A beruházásokkal összefüggő közbeszerzések ellenőrzésére – a jogszabályi kötelezettség 126 ellenére – a vizsgált önkormányzatok mindössze 10%-ánál, három önkormányzatnál (Csonkahegyhát, Győr, Szombathely) került sor. A beruházások, illetve a beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések ellenőrzésének eredményéről négy önkormányzatnál (Csömör, Csonkahegyhát, Győr, Szombathely) tájékoztatták a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést. Az ellenőrzések jelentősebb szabálytalanságot nem tártak fel. Csömörön nem állapítottak meg hiányosságot. Csonkahegyháton hiányosságként állapították meg, hogy az önkormányzatnál a 2007-2008. évekre nem készítettek közbeszerzési tervet, a 2007. évi összegző statisztikát késedelmesen készítették el.

126

Az erre vonatkozó kötelezettséget a Kbt. 308. § (2) bekezdése tartalmazza, mely szerint „a költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket és a közbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell”. 468


Győrött hiányosságként állapították meg, hogy a közbeszerzési eljárások eredményhirdetéseiről nem minden esetben készült jegyzőkönyv. Szombathelyen a közbeszerzésekkel kapcsolatos ellenőrzés hiányosságot állapított meg a közbeszerzési eljárások dokumentálásánál, az ajánlattételi felhívás módosításának jóváhagyásánál, illetve a közzétételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban.

A beruházások befejezését követően az érintett önkormányzatok 11%-a, mindössze három önkormányzat (Csonkahegyhát, Kalocsa, Tolna Megyei Önkormányzat) értékelte a beruházás megvalósításának tapasztalatait, és annak eredményéről tájékoztatta a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést. A címzett és céltámogatások, illetve a felhasználásukkal megvalósuló beruházások és rekonstrukciók külső és belső ellenőrzésének ellátásában a korábbi évekhez képest nem történt érdemi előrelépés.

8.

A

BEFEJEZETT BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVSZERŰSÉ-

GE ÉS A MEGVALÓSÍTOTT LÉTESÍTMÉNYEK MŰKÖDTETÉSE A 2007. és 2008. évi befejezésre tervezett 30 beruházás 87%-át (26 beruházás) fejezték be teljesen – műszaki és pénzügyi szempontból – az önkormányzatok 2008 végéig. Egy beruházás (Balassagyarmat) folyamatban volt, három pedig (Szentes, Kazár, Péteri) pénzügyi szempontból nem került még lezárásra. Balassagyarmat Város Önkormányzatánál a címzett támogatás segítségével megvalósuló Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet rekonstrukciója a helyszíni vizsgálat idején még folyamatban volt, annak ellenére, hogy a befejezési határidőt a 2007. évre tervezték. Már a kivitelezés megkezdése is késett, az eredetileg tervezett 2005. helyett csak 2006. júliusban adták át a munkaterületet a nyertes vállalkozónak. A kivitelezés folyamatát azonban alapvetően az időközben módosuló egészségügyi szakmai koncepció változása hátráltatta, mivel 2007. márciusára vált egyértelművé, hogy az országos ágyszámmal kapcsolatos struktúraváltoztatás miatt szükséges a rekonstrukció műszaki tartalmának módosítása. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény 127 alapján az egészségbiztosító által a társadalombiztosítás keretében finanszírozott fekvőbeteg-szakellátási kapacitások felosztása és a hozzárendelt ellátási területek meghatározása tárgyában az egészségügyi miniszter 2007. márciusi határozata hátrányosan érintette az önkormányzatot. A struktúra átalakítás következtében a határozat alapján az aktív ágyszám közel 38%-kal csökkent, a krónikus ágyszám viszont 50%-kal (240-ről 360-ra) emelkedett. A címzett támogatással folyamatban lévő Kórház-Rendelőintézet rekonstrukciója keretében – amelynek szakmai programját jóváhagyta az illetékes minisztérium, az ESZCSM – olyan osztályok felújítását is tervezték, amelyeknek további működtetésére nem volt lehetőség, illetve olyan osztályokat érintett, amelyeknél a tervezett kapacitás a miniszteri határozatban foglaltak szerint jelentősen csökkent. A címzett támogatás során engedélyezett műszaki tartalomban foglaltak és az egészségügyi miniszter által a

127

2006. évi CXXXII. törvény 469


megállapított ágyszámok között jelentős eltérés mutatkozott. Ilyen körülmények között az volt a legfontosabb, hogy az építéssel és átalakítással érintett osztályok ágyszámai az engedélyezett és finanszírozott ágyszámokkal kerüljenek összhangba. Az egészségügyi struktúra átalakítása miatt szükségessé vált műszaki tartalom módosítást az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a Cct. 14. § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 2008. április 25-én engedélyezte. Szentes Város Önkormányzata az új 100 férőhelyes Idősek Integrált Szolgáltató Centrumának építése beruházás megvalósításához kapott címzett támogatással pénzügyileg nem számolt el a helyszíni vizsgálat befejezéséig. A támogatás fel nem használt előirányzata 2008. december 31-én 232 ezer Ft volt. A címzett támogatást a Cct. előírása alapján az önkormányzat a beruházás tervezett befejezését követő év végéig, azaz 2009. december 31-ig használhatja fel. Kazár Község Önkormányzata kérelmet nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz, annak érdekében, hogy a címzett támogatás 2008. év végi 2133 ezer Ft-os maradványából – a beruházás 2007. évi tervezett befejezését követő év végét követően – a vízrendezési beruházással kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez 485 ezer Ft címzett támogatást igénybe vehessen. A válaszlevél megérkezését követően fog megtörténni a beruházás pénzügyi lezárása, az előirányzat lemondási kötelezettség teljesítése. Péteri Község Önkormányzatánál a Pittner Dénes Általános iskola bővítése műszakilag már befejeződött, azonban a műszaki ellenőrzéssel megbízott vállalkozás részére az egy éves garanciális felülvizsgálat elvégzéséért fizetendő végszámla összege után, – várhatóan 2009. augusztusban – 280 ezer Ft címzett támogatás igénylésére lesznek jogosultak és csak ezt követően lehet befejezettnek tekinteni a beruházást.

Műszaki szempontból az ellenőrzött 30 beruházásból 29 (97%) befejeződött 128. A műszaki szempontból befejezett beruházások 72%-a (21 beruházás) az igénybejelentés szerinti tervezett határidőre, vagy azon belül valósult meg, 28%-a (nyolc darab) határidőn túl készült el (Tass, Ózd, Makó, Szigetvár, Celldömölk, Veszprém, Keszthely, Mátranovák). A pénzügyi szempontból is befejezett 26 beruházás esetében a beruházási összköltség összességében 3,4%-kal magasabb volt a tervezettnél, ezen belül azonban jelentős eltérések mutatkoztak. Az igénybejelentésben szereplő tervezett összköltséget a befejezett beruházások 54%-ánál (14 beruházás) tudták tartani az önkormányzatok. A tervezettnél alacsonyabbak voltak a költségek hét beruházásnál (Császártöltés, Hatvan, Jobbágyi, Pápa, Szentgál, Győr, Csonkahegyhát) és szinten maradtak, illetve minimálisan (1%-on belül) növekedtek hét fejlesztés esetében (Siklós, Szigetvár, Tolna Megyei Önkormányzat, Mátranovák, Nógrádmarcal, Mosonmagyaróvár, Keszthely).

128

Egy beruházás (Balassagyarmat Város Önkormányzata Dr. Kenessey Albert KórházRendelőintézet rekonstrukciója) a vizsgálat időszakában még folyamatban volt. 470


A tervezetthez képest a legjelentősebb költségcsökkenést, 58 472 ezer Ft megtakarítással Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata érte el a győrszentiváni többfunkciós kulturális és közművelődési közösségi tér kialakítása során. Az igénybejelentésben szereplő 871 087 ezer Ft beruházási összköltség 812 615 ezer Ft-ra, mérséklődött, amely 52 435 ezer Ft (6,7%) címzett támogatási megtakarítást eredményezett.

A befejezett önkormányzati beruházások 46%-a (12 beruházás) a tervezett összköltséget átlagosan 11,5%-kal meghaladó ráfordítással készült el (Kalocsa, Tass, Tótkomlós, Makó, Mecseknádasd, Bölcske, Ózd, Veszprém, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata, Csömör, Celldömölk, Szombathely). A legjelentősebb költségnövekedés Ózdon és Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatánál volt. Ózd Város Önkormányzata címzett támogatással megvalósuló Almássy Balogh Pál Kórház rekonstrukciója esetén az eredetileg 805 901 ezer Ft tervezett költség 49%-kal, 393 529 ezer Ft-tal nőtt a beruházás folyamatában történt nem megfelelő munkavégzés miatti kivitelező váltás, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény rendelkezései (súlyponti kórházzá váltak) és a nem megfelelő műszaki-pénzügyi előkészítés miatt. A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata címzett támogatás segítségével megvalósuló Közösségi és Kulturális Színtér létrehozása során szintén jelentős mértékben, 20%-kal, 155 615 ezer Ft-tal nőtt a beruházási összköltség. A költségnövekedést a kivitelezés során műszaki szükségességből felmerült pótmunkák 33 700 ezer Ft, és a speciális belső építések 121 915 ezer Ft összegű kiadásai eredményezték.

Az önkormányzatok a címzett és céltámogatási igénybejelentésben szereplő tervezett műszaki tartalommal valósították meg a műszakilag már befejezett 29 beruházás 129 76%-át (22 beruházás). Azon beruházások esetében, mikor az igénybejelentésben szereplő eredetileg tervezett műszaki tartalmon változtattak, a műszaki tartalom bővülése volt jellemző. Olyan beruházás nem volt, amelynél a vizsgálat a műszaki tartalom csökkentését és ehhez kapcsolódó arányos címzett és céltámogatás visszafizetését állapította volna meg. Az ellenőrzött beruházások 70%-ában (21 beruházás) a megvalósítás során különböző pótmunkák végzésére került sor. A pótmunkák indokaként az épületbontások, feltárások, valamint a pontatlan tervezés miatt jelentkező többletfeladatok és ezek költségei voltak jellemzőek, a szennyvízberuházások esetében pedig a csapadékos időjárás miatti talajvízszint süllyesztés, valamint a vártnál kedvezőtlenebb talajszerkezet volt a pótmunka indoka. Az elvégzett pótmunkák műszaki tartalma minden esetben megfelelt a címzett, illetve a céltámogatási igénybejelentésben szereplő műszaki tartalomnak. A 2005. évben indult beruházásoknál a pótmunkák többletköltsége fedezetének biztosítására az áfa mértékének változásával összefüggő jogszabályi módosítá-

129

Egyedüliként a korábbiakban már említett balassagyarmati rekonstrukció nem fejeződött be műszakilag a 2008. év végéig, illetve a helyszíni ellenőrzés lezárásáig. 471


sok 130 adtak lehetőséget. Az ekkor indult beruházásokra megítélt támogatások még 25%-os áfa kulccsal számolva kerültek megállapításra. Az áfa kulcs csökkentése következtében jelentős mértékű támogatási előirányzatról való lemondási kötelezettsége keletkezett volna az önkormányzatoknak, azonban a Cct. 14. § (14) bekezdése illetve a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 20. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy az áfa csökkenéséből elért megtakarítást felhasználhassák a beruházás megvalósítása során felmerülő előre nem látható, műszakilag indokolt többletköltségek, pótmunkák finanszírozására. E jogszabályi változásra a Kincstár levélben felhívta a támogatásban részesülő önkormányzatok figyelmét. A 2005. évben indult beruházások esetében mind a 13 támogatásban részesülő önkormányzat (Tass, Tótkomlós, Makó, Mecseknádasd, Szigetvár, Bölcske, Balassagyarmat, Kazár, Mátranovák, Szentgál, Győr, Celldömölk, Hatvan) élt azzal a lehetőséggel, hogy az áfa csökkentés miatt a támogatási előirányzat lemondási kötelezettség helyett pótmunkák végzését kérelmezte. Az ÖTM az engedélyt minden esetben megadta, a támogatási arányok megtartása mellett. A 2006. évben indult 17 beruházás 47%-ában, nyolc önkormányzat (Szentes, Siklós, Tolna Megyei Önkormányzat, Ózd, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata, Csömör, Mosonmagyaróvár, Szombathely) esetében volt szükséges pótmunka elrendelése. Szentes Város Önkormányzatnál az új 100 férőhelyes Idősek Integrált Szolgáltató Centrumának építésekor műszaki szükségességből elrendelt bruttó 26 880 ezer Ft értékű pótmunkára került sor, mert az épület alapozása során ismeretlen funkciójú, nyilvántartásban nem szereplő, nyomás alatt lévő működőképes 213 fm 200 mm átmérőjű vízvezeték és 1 db tolózár akna került elő a földmunkák során. A beruházó a vezeték és az akna elbontásáról döntött, amelynek során kiderült, hogy a vezeték megsérült és teljesen átáztatta a talajt. A talaj megindult, megállításához 106 m3 beton bedolgozása vált szükségessé. Ennek érdekében az épület alapozást megerősítették, talajcserét végeztek. Továbbá a megváltozott tűzrendészeti előírások miatt a Tűzoltóság – mint engedélyezési hatóság – a tűzoltólift és a nyílászárók biztonsági követelményeit szigorította a beruházás ideje alatt, ami további pótmunkák elvégzését igényelte. A vállalkozási szerződés módosítása során a pótmunkák ellenértékét bruttó 25 987 ezer Ft-ban határozták meg. Siklós Város Önkormányzatnál a Siklós-Gyüdi Idősek Otthona fejlesztésekor hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indítottak kiegészítő munkák, 1230 m2 vakolási munka végzésére. Az eljárás megindításának az előzménye az volt, hogy az építkezés során a műszaki ellenőr észrevette, hogy a régi épület megmaradónak tervezett vakolata nagy foltokban esett le. A hibát részletesen ki-

130

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló – 2008. I. 1-től a 2007. évi CXXVII. törvény 262. § (1) bekezdés o) pontjával hatályon kívül helyezett – 2005. évi XCVII. törvény 1. §-ában foglaltakra tekintettel a helyi önkormányzatok a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásaiknál a 2006. január 1-jéig még fel nem használt központi támogatásnak az általános forgalmi adó csökkentésének megfelelő részét a beruházás megvalósítása során felmerülő előre nem látható, műszakilag indokolt többletköltségek fedezetére használhatják fel a támogatási arány módosítása nélkül. A többletköltségekre történő felhasználást a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter engedélyezi. 472


vizsgálták és megállapították, hogy a 25 évvel korábban készített vakolat rossz minőségű, mögé folyik a csapadékvíz, az alatta lévő fém rabicháló elrozsdásodott. Mivel a leváló homlokzatdarabok balesetveszélyesek, szükséges az eredetileg megmaradónak tervezett vakolat teljes cseréje. A Tolna Megyei Önkormányzat a Balassa János Kórház ’B’ épületének részleges rekonstrukciójakor a kivitelezés során az üzemeltető részéről felmerült igények és az ÁNTSZ szakhatósági véleménye alapján a műszaki tartalom több tekintetben is bővítésre szorult (pl. a gyógytornateremben a betegek ruhájának tárolására alkalmas hely kialakítása, a rendelő helyiségekben kézmosási és fertőtlenítési lehetőség biztosítása, az épület valamennyi szintjén takarítás céljára is szolgáló vízvételi és kiöntési szerelvény biztosítása). Az ehhez szükséges építész fedvényterveket a tervező költségmentesen elkészítette, a szakági tervek költségét a kivitelező a vállalkozási szerződésben kikötött pótmunka keretből rendezte. (A vállalkozási szerződést nettó 50 ezer Ft tartalékkeret egészítette ki a felmerülő kiegészítő, illetve pótmunkákra.) Ózd Város Önkormányzatánál az Almássy Balogh Pál Kórház Szakrendelőjének rekonstrukciójakor első kivitelezővel történő szerződésmódosításban bruttó 15 535 ezer Ft értékű pótmunka szerepelt. A pótmunkák között szerepelt földkitermelés, fejtett föld elszállítása, a régi portaépület és egyéb építmények alapjának szétverése, földvisszatöltés, építési törmelék elszállítása, a pincei vizesblokk áthelyezésével kapcsolatos korábban kiépített lefolyó és vízvezetéki hálózat átépítése, a pincei konyhai raktárak vizes szerelvényeinek áthelyezése és felújítása, távvezeték hálózat átalakítása a pincei szakaszon egyes helyiségek rendeltetésének megváltozása miatt. A második kivitelező által végzett rekonstrukciós munkák közben bruttó 79 950 ezer Ft értékű kiegészítő munkák megrendelésére és elvégzésére volt szükség, melyre közbeszerzési eljárást folytattak le. A kiegészítő munkák megrendelését az indokolta, hogy tervezési hiányosságok miatt a megépített új épületrész alatti főbejáraton a tűzoltóautó nem fért be, a pincei falazat olyan magas nedvességtartalmú volt, hogy az oda tervezett központi öltöző, fürdő nem volt megépíthető. A megépített és részben eltakart épületgépészeti vezetékek használatra alkalmatlanok voltak a nem megfelelően kialakított lejtési viszonyok és dugulások miatt. A meglévő födémszerkezetek aljzatbeton bontása után vált láthatóvá, hogy jelentős területen szerves anyaggal szennyezett salakfeltöltés található, melyet el kellett távolítani. Egy nagyméretű fali művészeti alkotás restaurálása vált szükségessé, melynek költsége csak a feltárás után vált ismertté. A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata esetében a Közösségi és kulturális színtér létrehozásakor a szerződés módosítás indokaként a bontási munkák során feltárt műszaki állapot által szükségessé vált pótmunkákat jelölték meg. A pótmunkák összege 33 709 ezer Ft volt. A szerződés módosításának indokait és tartalmát a lebonyolító a szakértői véleményében megalapozottnak ítélte, tartalmát elfogadta. A szerződés módosítása előre nem látható új műszaki körülmények következtében vált szükségessé. Csömör Nagyközség Önkormányzata az új óvoda építésekor a vállalkozási szerződést egy alkalommal, a felmerült pótmunkákkal összefüggésben módosította. A pótmunkák az országos biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírások változása következtében váltak szükségessé és a villámvédelem átépítését, valamint a tetőtérben elhelyezett gázüzemű kazánok miatt tetőszerkezet átalakítását, zsírfogó kiépítését jelentették. A vállalkozási díj a hiánypótlási munkák következtében – részletes költségvetésben kimunkált kalkuláció alapján – 55 457 ezer Ft millió Fttal növekedett.

473


Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézet meglévő főépületének részleges rekonstrukciójakor a műszakilag indokolt pótmunkák miatt a műszaki tartalmat módosították. A tervezett 202 millió Ft orvosi gép-műszer és műtő technológia beszerzéssel szemben a megvalósult beszerzések értéke 234 millió Ft volt. Az önkormányzat az építési kivitelezés pótmunkái elvégzésére a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le és kötött vállalkozói szerződést. A szerződés módosítása tartalmazta az elmaradó munkák 20 millió Ft-os fedezetével elrendelt pótmunkákat és – az önkormányzat kezdeményezésére – érintette a pénzügyi ütemezést. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szombathelyi Bartók Terem bővítése, rekonstrukciója és akadálymentesítése során – az előkészítés hiányosságai miatt – már a kivitelezés első hónapjában szükségessé vált pótmunka, amelynek során por és zajszűrő fallal leválasztották a zeneiskolát és áthelyezték a telefonközpont. A kivitelező arról értesítette az önkormányzatot, hogy a hangversenyterem szellőzési rendszereinek kiépítése a kiviteli tervdokumentáció szerint nem készíthető el a helyszíni feltárások tapasztalatai miatt, valamint ismertette, hogy a „tervezett füstelszívó rendszer statikai okok miatt eredeti formában nem kivitelezhető.” A kivitelező jelezte azt is, hogy az előcsarnoki fogasrendszer statikailag nem állékony, azt észrevétel alapján a belsőépítész áttervezte. A hangversenyterem színpadára tervezett székeknél típusmódosítás történt. A műszaki tartalom változott, mert az ajánlatban rögzített 80 szék helyett csak 77 szék került beszerzésre és pedig úgy, hogy a kivitelező 5 szék beszerzését számolta el az átalánydíjas vállalkozási szerződés keretében a kapcsolódó költségvetési kiírási előirányzat erejéig, a 72 szék beszerzésre az önkormányzat külön szerződést kötött, amelynek pénzügyi fedezetét költségvetésében külön biztosította.

Az ellenőrzött 2007. és 2008. évi befejezésre tervezett 30 beruházásból egy kivételével (Balassagyarmat) megtörtént a műszaki átadásátvétel. Az önkormányzatok mind a 29 műszakilag befejezett műszaki átadásátvételi eljárásról jegyzőkönyvet készítettek. Az átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyvek közül egy (Kazár) nem tartalmazta az észlelt hibákat, hiányosságokat. A felmerült hibák, hiányosságok kapcsán az építtetők az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeiket az esetek 38%-ában (11 esetben) nem szerepeltették a jegyzőkönyvekben (Császártöltés, Csonkahegyhát, Nógrádmarcal, Tass, Kalocsa, Tolna Megyei Önkormányzat, Mecseknádasd, Kazár, Szigetvár, Siklós, Szombathely). A műszaki átadás-átvételi eljárásokról készített jegyzőkönyvek közül egy (Celldömölk) nem tartalmazta a megrendelő önkormányzat elfogadó nyilatkozatát, egy esetben pedig (Csonkahegyhát) egy hatósági hozzájárulás hiányzott. Csonkahegyhát Község Önkormányzatának a céltámogatás felhasználásával megvalósuló szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházásával összefüggésben a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008 októberében jelezte, hogy nem járul hozzá a műszaki átadás-átvételhez. Egy magánszemély bejelentése alapján a Felügyelőségnek tudomása lett arról, hogy Dobronhegy községben az engedélyezett nyomvonaltól eltértek. A Felügyelőség 2008. augusztus 31-i határidőre kérte, hogy a valós kivitelezési szándéknak megfelelő tervdokumentációt, ami a már megvalósult létesítményeket és az engedélytől való eltéréseket is ábrázolja a kiadott vízjogi létesítési engedély módosítása érdekében nyújtsák be. A tervdokumentáció módosítására nem volt lehetőség, mivel az engedélyhez szükséges területekre a tulajdonosok hozzájárulását egy

474


esetben nem tudták beszerezni. Az önkormányzat a beruházást annak ellenére átvette, hogy a Felügyelőség a műszaki átadáshoz nem járult hozzá.

A műszaki átadást-átvételt követően kezdődött meg a beruházások alkalmassági vizsgálata, illetve szennyvízközmű beruházások esetében a próbaüzem. Az érintett önkormányzatok a befejezett 19 alkalmassági vizsgálatot (próbaüzemet) követően minden esetben megkapták a használatba vételi engedélyt. Az alkalmassági vizsgálatot követő üzembe helyezésnek a 100%-os műszaki készültség mellett a használatba vételi engedélyen túl, a beruházás pénzügyi lezárása is feltétele, tekintettel arra, hogy a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolásának kezdetét is ennek időpontja jelenti. Az üzembe helyezési okmány kiállításáról a beruházónak kell gondoskodnia. A használatba vételi engedéllyel már rendelkező önkormányzatok közül egynél (Mecseknádasd) nem állították ki az üzembe helyezési okmányt, illetve egy olyan önkormányzat is volt (Csonkahegyhát), amelynél a használatbavételi engedély hiányában is megtörtént az üzembe helyezési okmány kiállítása, az üzembe helyezés. Az önkormányzatok a megvalósított létesítmények működtetéséhez szükséges forrásokat minden esetben biztosították a központi költségvetésből származó forrásaik saját bevételeikből történő kiegészítésével. A szennyvízközmű beruházások üzemeltetéséről az önkormányzatok gondoskodtak. Az öt befejezett szennyvízközmű beruházás (Császártöltés, Csonkahegyhát, Nógrádmarcal, Hatvan, Mátranovák) üzemeltetését az önkormányzatok többségi részesedésével működtetett gazdasági társaság részére történt üzemeltetésbe adással biztosították.

Melléklet:

5 db

475


Az ellenőrzött 2008. évi címzett és céltámogatások megyék és önkormányzatok szerinti részletezésben

BARANYA MEGYE Szigetvár Címzett támogatás • Városi Kórház rekonstrukciója

2005. évi LX. törvény 1. sz. m. Egészségügy 6. sorszám

Siklós Címzett támogatás • Siklós-Gyüdi Idősek Otthona fejlesztése, bővített program

2006. évi XXIV. törvény 1. sz. m. Szociális 56. sorszám

Mecseknádasd Címzett támogatás • Barokk magtár rekonstrukciója, átalakítása további oktatási-kulturális célok megvalósítására

2005. évi LX. törvény 1. sz. m. Oktatás 38. sorszám

BÁCS-KISKUN MEGYE Tass Címzett támogatás • Felszíni vízelvezetés

2005. évi LX. törvény 1. sz. m. Vízgazdálkodás (Belterületi vízrendezés) 66. sorszám

Kalocsa Címzett támogatás • Kalocsa Művelődési Központ és Klubház rekonstrukciója

2006. évi XXIV. törvény 1. sz. m. Kultúra 14. sorszám

Császártöltés Céltámogatás • Szennyvízelvezetés és -tisztítás

2006. évi 6. sz. Önkormányzatok Közlönye: Dél-alföldi RFT közlemény 1. sz. m. 2. sorszám 477

BÉKÉS MEGYE Tótkomlós Címzett támogatás • Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola bővítése, rekonstrukciója


BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Ózd Címzett támogatás • Almássy Balogh Pál Kórház szakrendelőjének rekonstrukciója

2006. évi XXIV. törvény 1. sz. m. egészségügy 5. sorszám

CSONGRÁD MEGYE Makó Címzett támogatás • Térségi célokat szolgáló tanmedence építése


Szentes Címzett támogatás • Szentes Város Önkormányzat új 100 férőhelyes Idősek Integrált Szolgáltató Centrumának építése

2006. évi XXIV. törvény 1. sz. m. Szociális 57. sorszám

FÖVÁROS Budapest VI. Kerületi Önkormányzat Címzett támogatás • Közösségi és Kulturális szintér létrehozása


GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE Mosonmagyaróvár Címzett támogatás • Mosonmagyaróvári Karolina KórházRendelőintézet meglévő főépületének részleges rekonstrukciója

478

2006. évi XXIV. törvény 1. sz. m. Egészségügy 6. sorszám

Győr Címzett támogatás • Győrszentiván, többfunkciós kulturális és közművelődési közösségi tér kialakítása

2005. évi LX. törvény 1. sz. m. Kultúra 14. sorszámszám

HEVES MEGYE Hatvan Címzett támogatás • Hatvan és Lőrinci városok szennyvízelvezetése

2005. évi LX. törvény 1. sz. m. Vízgazdálkodás (Szennyvízberuházások) 74. sorszám

NÓGRÁD MEGYE Balassagyarmat Címzett támogatás • Dr. Kenessey Albert Rendelőintézet rekonstrukciója

Kórház-

2005. évi LX. törvény 1. sz. m. Egészségügy 2. sorszám

Nógrádmarcal Céltámogatás • Szennyvízelvezetés és -tisztítás

2006. évi 9. sz. Önkormányzatok. Közlönye: Észak-magyarországi RFT közlemény 1. sz. m. 1. sorszám

Jobbágyi Címzett támogatás • Négy települést érintő távvezeték építése, ivóvízellátás javítása Pásztó + Szurdokpüspöki + Jobbágyi + Szarvasgede

2006. évi XXIV. törvény 1. sz. m. Vízgazdálkodás (Ivóvízellátás) 69. sorszám

Kazár Címzett támogatás • Kazár és Rákóczibánya települések belterületi vízrendezés


Mátranovák Címzett támogatás • Mátranovák és Mátraterenye községek szennyvízközmű-beruházása

2005. évi LX. törvény 1. sz. m. Vízgazdálkodás (Szennyvízberuházások) 77. sorszám

479

PEST MEGYE Csömör Címzett támogatás • Csömör, új óvoda építése

2006. évi XXIV. törvény 1. sz. m. Oktatás 47. sorszám

Péteri Címzett támogatás • Pittner Dénes Általános Iskola bővítése


TOLNA MEGYE Bölcske Címzett támogatás • Bölcske község belterületi vízrendezése I. ütem


Tolna Megyei Önkormányzat Címzett támogatás • Balassa János Kórház „B” épületének részleges rekonstrukciója


VAS MEGYE Szombathely Címzett támogatás •

A Szombathelyi Bartók Terem bővítése, rekonstrukciója és akadálymentesítése


Celldömölk Címzett támogatás • Kemenesaljai Művelődési Központ és Kresznerics Ferenc Könyvtár rekonstrukciója és bővítése

2005. évi LX. törvény 1. sz. m. Kultúra 13. sorszám

VESZPRÉM MEGYE Pápa Címzett támogatás • 16 db általános tanterem, 7db szaktanterem és egy aula rekonstrukciója 480


Szentgál Címzett támogatás • Általános Iskola bővítése


Veszprém Címzett támogatás • Lovassy Gimnázium rekonstrukciója (5127,33 m2), megszűnő tantermek pótlása, (638,1 m2), tornaterem építése (1185,51 m2)


ZALA MEGYE Keszthely Címzett támogatás • Keszthely, Városi Kórház rekonstrukció III. ütem


Csonkahegyhát Céltámogatás • szennyvízelvezetés és -tisztítás

2006. évi 9. sz. Önkormányzatok Közlönye: Nyugat-dunántúli RFT közlemény 1. sz. m. 1. sorszám

*

481

2/a. számú melléklet

Az ellenőrzött 2005. évben jóváhagyott címzett támogatások, illetve beruházások főbb adatai a támogatások jóváhagyása szerint Sorszám 1.

Önkormányzat

Megye

82 032

91 222

84 732

327 536

31 566

140 135

155 834

433 573

10 255

423 318

40 798

181 115

201 405

912 774

47 145

865 629

83 425

370 356

411 847

871 087

89 825

781 262

75 295

334 260

371 707

2 376 575

1 208 592

1 167 983

112 565

499 718

555 701

1 402 624

40 000

1 362 624

131 324

582 994

648 306

969 823

100 063

869 760

83 824

372 124

413 812

2 190 404

894 188

1 296 216

124 924

554 582

616 711

Bölcske község belterületi vízrendezése I. ütem Kemenesaljai Művelődési Központ és Kresznerics Ferenc Könyvtár rekonstrukciója és bővítése

216 066

22 281

193 785

18 676

82 910

92 199

434 849

22 459

412 390

39 744

176 440

196 206

Általános Iskola bővítése

614 004

78 000

536 004

51 658

229 328

255 019

12 644 294

2 652 601

9 991 693

962 956

4 274 912

4 753 825

Barokk magtár rekonstrukciója, átalakítása további oktatásikulturális célok megvalósítására

213 777

22 044

Tass

Felszíni vízelvezetés

412 268

Tótkomlós

Bács-Kiskun Megye Békés Megye

Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola bővítése, rekonstrukciója

Makó

Csongrád Megye

Győr

Győr-MosonSopron Megye

Térségi célokat szolgáló tanmedence építése Győrszentiván, többfunkciós kulturális és közművelődési közösségi tér kialakítása

Hatvan

Heves Megye

Balassagyarmat

Nógrád Megye

Kazár

Nógrád Megye

Kazár és Rákóczibánya települések belterületi vízrendezés

Mátranovák

Nógrád Megye

Mátranovák és Mátraterenye községek szennyvízközműberuházása

Bölcske

Tolna Megye

Celldömölk

Vas Megye

Szentgál

Veszprém Megye

10.

12.

Összesen

18 478

Baranya Megye

9.

13.

191 733

Mecseknádasd

8.

11.

2007. 743 856

Városi Kórház rekonstrukciója

6. 7.

2006. 668 918

Baranya Megye

4. 5.

2005. 150 679

Hatvan és Lőrinci városok szennyvízelvezetése Dr. Kenessey Albert KórházRendelőintézet rekonstrukciója

1 596 470

saját forrás igényelt támogatás 33 017 1 563 453

Szigetvár

2.

3.

Az igény megnevezése

adatok ezer Ft-ban Az igényelt támogatás ütemezése

Ebből

Beruházás összköltsége

482

2/b. számú melléklet


Sorszám

Önkormányzat

Megye

Siklós-Gyüdi Idősek Otthona fejlesztése, bővített program

Kalocsa

Bács-Kiskun Megye

Kalocsa Művelődési Központ és Klubház rekonstrukciója

863 880

129 582

734 298

61 000

351 000

322 298

Ózd

Borsod-AbaújZemplén Megye

Almássy Balogh Pál Kórház szakrendelőjének rekonstrukciója

805 901

80 590

725 311

70 000

342 000

313 311

Szentes

Csongrád Megye

Szentes Város Önkormányzat új 100 férőhelyes Idősek Integrált Szolgáltató Centrumának építése

1 077 811

161 672

916 139

85 000

434 000

397 139

Budapest VI. Kerületi Önkormányzat Mosonmagyaróvár

Főváros

Közösségi és Kulturális Szintér létrehozása Mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézet meglévő főépületének részleges rekonstrukciója

796 800

204 720

592 080

49 000

283 000

260 080

957 576

171 876

785 700

65 000

376 000

344 700

3.

4.

Győr-MosonSopron Megye

6.

Jobbágyi

Nógrád Megye

Négy települést érintő távvezeték építése, ivóvízellátás javítása Pásztó + Szurdok-püspöki + Jobbágyi + Szarvasgede

689 491

103 424

586 067

60 000

275 000

251 067

Csömör Péteri

Pest Megye Pest Megye

422 568 351 388

144 000 52 708

278 568 298 680

23 000 24 000

133 000 143 000

122 568 131 680

Tolna Megyei Önkormányzat

Tolna Megye

Csömör, új óvoda építése Pittner Dénes Általános Iskola bővítése Balassa János Kórház „B” épületének részleges rekonstrukciója

668 957

100 344

568 613

10 000

291 000

267 613

7.

9. 10.

adatok ezer Ft-ban Az igényelt támogatás ütemezése 2006. 2007. 2008. 31 003 178 269 178 270

Baranya Megye

2.

8.

Ebből saját forrás igényelt támogatás 68 390 387 542

Siklós 1.

5.

Az igény megnevezése

Beruházás összköltsége 455 932

483

2/b. számú melléklet

Szombathely

Vas Megye

A Szombathelyi Bartók Terem bővítése, rekonstrukciója és akadálymentesítése

430 752

64 613

366 139

30 000

175 000

161 139

Pápa

Veszprém Megye

16 db általános tanterem, 7db szaktanterem és egy aula rekonstrukciója

960 000

144 000

816 000

68 000

391 000

357 000

Veszprém

Veszprém Megye

Lovassy Gimnázium rekonstrukciója (5127,33 m2), megszűnő tantermek pótlása, (638,1 m2), tornaterem építése (1185,51 m2)

859 343

129 743

729 600

17 000

371 000

341 600

Keszthely

Zala Megye

Keszthely, Városi Kórház rekonstrukció III. ütem

960 000

144 000

816 000

56 000

397 000

363 000

10 300 399

1 699 662

8 600 737

649 003

4 140 269

3 811 465

11.

12.

13.

14. Összesen

484

2/c. számú melléklet

Az ellenőrzött 2006. évben jóváhagyott céltámogatások, illetve beruházások főbb adatai a támogatások jóváhagyása szerint

Sorszám 1.

Önkormányzat

Társult önkormányzatok

Császártöltés (Bács-Kiskun megye)

Beruházási cél

Beruházási összköltség

Összes céltámogatás

adatok ezer Ft-ban Céltámogatás évenkénti bontásban

Szennyvízelvezetés és tisztítás

998 011

748 508

2006. 224 552

2007. 374 255

2008. 149 701

Nógrádmarcal ( Nógrád Megye)

Balassagyarmat, Csitár, Iliny


842 242

715 906

214 772

357 953

143 181

Csonkahegyhát (Zala megye)

Dobronhegy, Németfalu


470 474

399 902

119 972

199 950

79 980

2 310 727

1 864 316

559 296

932 158

372 862

2.

3. Összesen

485


KIMUTATÁS az ellenőrzött befejezett beruházások forrásösszetételének változásáról

Pénzügyi forrás megnevezése

Címzett támogatás Céltámogatás TEKI TRFC CÉDE Önkormányzati saját forrás Fejlesztési hitel Lakossági források ebből közműtársulati hitel Egyéb Források összesen

Az igénybejelentések szerint tervezett források összeg (ezer megoszdb Ft) lás (%) 23 15 145 226 70,6 3 1 864 316 8,7

Változás %-a forrástípusok megoszszerint lás (%) 67,9 99,5 8,4 99,8 0,8 1,2 216,4 0,2 166,4 9,3 86,5

Tényleges források db

összeg (ezer Ft) 15 073 343 1 861 257 173 614 259 728 56 147 2 063 632

1 1 24

120 000 33 738 2 384 518

0,5 0,2 11,1

23 3 3 2 3 25

5 5

596 817 1 309 158

2,8 6,1

6 5

651 345 1 959 970

3,0 8,8

109,1 149,7

3

1 000 345

4,6

4 3

100,0

8,7 0,4 100,0

192,6

21 453 773

1 926 970 90 400 22 189 436

486

103,4


Kimutatás az ellenőrzött címzett és céltámogatások 2008. évi felhasználásáról és előirányzat maradványáról Adatok: ezer Ft-ban

A támogatás előirányzata, felhasználása és maradványa A támogatás megnevezése

1.

Címzett támogatás

Céltámogatás

MINDÖSSZESEN

Felhasználás 2008. évben

2008. évben lemondott előirányzat 2008., illetve azt megelőző évekre

Előirányzat maradvány 2008. XII. 31-én (6+7-8-9)

8.

9.

10.

Felhasználás 2007. XII. 31-éig

2007. XII. 31-éig lemondott előirányzat

2007. év végéig rendelkezésre álló előirányzat maradványa 2007. XII. 31-én

2008. évi ütem

3.

4.

5.

6.

7.

18 592 430,0

12 761 998,4

1 381 660,6

4 448 771,0

4 947 815,2

1 864 316,0

847 751,0

723 683,0

292 882,0

1 013 506,0

20 456 746,0

13 609 749,4

2 105 343,6

4 741 653,0

5 961 321,2

Jóváhagyott támogatás összesen

-

487

10 049,0

872 567,4

3 059,0

10 049,0

875 626,4


Az ÁSZ által feltárt címzett támogatási előirányzat lemondási kötelezettségek

Az önkormányzat megnevezése

A feladat megnevezése

1

2

A feladat azonosítása (a címzett támogatást jóváhagyó törvény megjelenésének éve, száma, a támogatás sorszáma alapján) 3

adatok: ezer Ft-ban Az ÁSZ javaslata a címzett támogatási előirányzat lemondására, visszavonására

4

Fel nem használt előirányzatról való lemondási kötelezettség elmulasztása Tolna megye Bölcske község

Bölcske község belterületi vízrendezése I. ütem

2005. évi LX. törvény 1. számú melléklet Vízgazdálkodás 61. sorszám

1395*1

Bölcske Község Önkormányzata a 2005. évi LX. tv. alapján belterületi vízrendezésre öszszesen 193 785 ezer Ft címzett támogatást nyert el 2005-2007. évi ütemezéssel. A beruházást befejezték, annak műszaki átadás-átvételi eljárása 2007. március 2-án lezárult. A 2008. év végén a címzett támogatásnak 1395 ezer Ft előirányzat-maradványa volt. Az Önkormányzat a címzett támogatást a beruházás tervezett befejezését (2007. év) követő év végéig nem használta fel, ezért a Cct. 14. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak értelmében a fel nem használt 1395 ezer Ft címzett támogatási előirányzatról haladéktalanul le kellett volna mondania, a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése szerint, erre azonban nem került sor.

1

* A helyszíni ellenőrzést követően – a számvevői jelentésben foglalt javaslatra figyelemmel – az előirányzat lemondása megtörtént.

488

Győr-Moson-Sopron megye Győr Megyei Győrszentiván, több- 2005. évi LX. törvény Jogú Város funkciós kulturális és 1. számú melléklet Kulközművelődési közöstúra 14. sorszám ségi tér kialakítása

52 435

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2005. évi LX. tv. alapján többfunkciós kulturális és közművelődési közösségi tér kialakítására összesen 781 262 ezer Ft címzett támogatást nyert el 2005-2007. évi ütemezéssel. A beruházást befejezték, annak műszaki átadás-átvétele 2007. június 18-án megtörtént. A beruházás teljes (műszakipénzügyi) befejezését, 2008. december 15-ét követően, a 2008. év végén a címzett támogatásnak 52 435 ezer Ft előirányzat-maradványa volt. Az Önkormányzat a címzett támogatást a beruházás tervezett befejezését (2007. év) követő év végéig nem használta fel, ezért a Cct. 14. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak értelmében a fel nem használt 52 435 ezer Ft címzett támogatási előirányzatról haladéktalanul le kellett volna mondania, a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése szerint, erre azonban nem került sor. a, Lemondásra javasolt címzett támogatások összesen

53 830

2

b, * Az önkormányzatok által időközben lemondott címzett támogatási előirányzatok c, Az önkormányzatok által le nem mondott, visszavonásra javasolt címzett támogatási előirányzatok

1395 52 435

2

* A helyszíni ellenőrzést követően – a számvevői jelentésben foglalt javaslatra figyelemmel – az előirányzat lemondása megtörtént.

489

1 sz

Recommend Documents