1. STÍLUS STÍLUSÉRTÉK - STÍLUSRÉTEGEK A JELEK. A NYELV, MINT JELRENDSZER AZ ÍRÁSJELEK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN

Tartalom 1. STÍLUS – STÍLUSÉRTÉK - STÍLUSRÉTEGEK ......................................................................................... 6 2. A JELEK. A NYELV, MINT JELRENDSZER. ............................................................................................ 7 3. AZ ÍRÁSJELEK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN............................................................................ 8 4. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI I. .............................................................................................................. 9 5. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI II............................................................................................................ 10 6. A TÁRSALGÁSI STÍLUS.............................................................................................................................. 11 7. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) TÉNYEZŐI ................................................................... 12 8. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) FUNKCIÓI.................................................................... 13 9. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI I. ......................................................................................................... 14 10. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI II....................................................................................................... 15 11. A SZINKRONIKUS ÉS A DIAKRONIKUS NYELVVIZSGÁLAT........................................................ 16 12. A SZÓELEMEK (MORFÉMÁK) ............................................................................................................... 17 13. A MONDATFAJTÁK I. ............................................................................................................................... 18 14. A MONDATFAJTÁK II............................................................................................................................... 20 15. A MONDATFAJTÁK III. ............................................................................................................................ 21 16. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................................................... 22 17. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA I. ..................... 23 18. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA II. .................... 25 19. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK I............................................................... 26 20. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK II. ............................................................ 28 21. A SZÓFAJOK RENDSZERE I. .................................................................................................................. 29 22. A SZÓFAJOK RENDSZERE II.................................................................................................................. 30 23. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK I....................................................................... 32 24. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK II. .................................................................... 33 25. A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI I. .................. 34 26. A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI II. ................ 35 27. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐ SZAKASZAI I. ............................................................... 36 28. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐ SZAKASZAI II............................................................... 37 29. NYELV ÉS GONDOLKODÁS, NYELV ÉS MEGISMERÉS VISZONYA I. ........................................ 38 30. NYELV ÉS GONDOLKODÁS, NYELV ÉS MEGISMERÉS VISZONYA II........................................ 39 31. AZ EGYSZERŰ MONDAT ......................................................................................................................... 40 32. AZ ÖSSZETETT MONDAT I. .................................................................................................................... 41 33. AZ ÖSSZETETT MONDAT II. .................................................................................................................. 42 34. A MAGYAR HANG- ÉS BETŰRENDSZER I. ......................................................................................... 43 Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

-2-

35. A MAGYAR HANG- ÉS BETŰRENDSZER II......................................................................................... 44 36. A HIVATALOS STÍLUS.............................................................................................................................. 46 37. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NEM NYELVI ESZKÖZEI I............................................................ 47 38. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NEM NYELVI ESZKÖZEI II. ......................................................... 48 39. A SZÖVEG KIFEJTETTSÉGE I................................................................................................................ 49 40. A SZÖVEG KIFEJTETTSÉGE II. ............................................................................................................. 50 41. A NYELV TÁRSADALMI TAGOLÓDÁSA, CSOPORTNYELVEK I. ................................................. 51 42. A NYELV TÁRSADALMI TAGOLÓDÁSA, CSOPORTNYELVEK II. ............................................... 52 43. A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK I. ........................................................................ 53 44. A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK II........................................................................ 54 45. A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK III. ..................................................................... 55 46. A NYELV SZEREPE A VILÁGRÓL FORMÁLT TUDÁSUNKBAN; AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA I.............................................................................................................................................. 56 47. A NYELV SZEREPE A VILÁGRÓL FORMÁLT TUDÁSUNKBAN; AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA II. ........................................................................................................................................... 57 48. A NYELV ÉS A BESZÉD FUNKCIÓI I..................................................................................................... 58 49. A NYELV ÉS A BESZÉD FUNKCIÓI II. .................................................................................................. 59 50. A SZÓALKOTÁS MÓDJAI I...................................................................................................................... 60 51. A SZÓALKOTÁS MÓDJAI II. ................................................................................................................... 61 52. A SZÓFAJ ÉS A MONDATRÉSZI FUNKCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI I. ................................................... 62 53. A SZÓFAJ ÉS A MONDATRÉSZI FUNKCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI II................................................... 63 54. A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE I............................................................................... 64 55. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 65 56. A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE II. ............................................................................ 66 57. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 67 58. A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE III............................................................................ 68 59. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 69 60. A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI I. ...................................................................... 70 61. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 71 62. A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI II...................................................................... 72 63. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 73 64. A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI III .................................................................... 74 65. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 75 66. AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS I. 76 67. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 77 68. AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS II. 78 ÉRVELÉS ÉS CÁFOLÁS .................................................................................................................................. 78 Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

-3-

69. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 79 70. AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS III. 79 71. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 80 72. A NYELVI JELEK CSOPORTJAI HANGALAK ÉS JELENTÉS VISZONYA ALAPJÁN................ 81 73. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 82 74. A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI I................................................................................... 83 75. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 84 76. A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI II. ................................................................................ 85 77. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 86 78. A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI III................................................................................ 87 79. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 88 80. A TUDOMÁNYOS STÍLUS ........................................................................................................................ 88 81. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 90 82. A MAGYAR NYELV NYOMTATOTT NYELVEMLÉKEI ................................................................... 91 83. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 92 84. NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS NAPJAINKBAN I............................................................. 93 85. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 94 86. NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS NAPJAINKBAN II. .......................................................... 95 87. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 96 88. MEGSZÓLÍTÁSFORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN I. .................. 97 89. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................... 98 90. MEGSZÓLÍTÁSFORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN II.................. 99 91. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................. 100 92. A BESZÉDHANGOK ÉS JELENTÉS MEGKÜLÖNBÖZTETŐ SZEREPÜK ................................... 101 93. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................. 102 94. A KÖSZÖNÉSI FORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN I. ................. 102 95. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................. 103 96. A KÖSZÖNÉSI FORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN II................. 104 97. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................. 105 98. A NYELVI TISZTELETADÁS, NYELVI UDVARIASSÁG KORUNK NYELVHASZNÁLATÁBAN 106 99. ISMÉTLÉS .................................................................................................................................................. 107 100. A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK I. ............................................................................................ 108 101. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 109 102. A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK II. .......................................................................................... 110 103. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 111 104. A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK III. ......................................................................................... 112 Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

-4-

105. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 113 106. A MONDAT FOGALMA, A RENDSZERMONDAT ÉS A SZÖVEGMONDAT .............................. 114 107. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 115 108. A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA I. ... 115 109. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 116 110. A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA II. . 117 111. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 118 112. A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA III. 119 113. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 120 114. A SZÓBELI ÉS AZ ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA I. ............................. 121 115. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 122 116. A SZÓBELI ÉS AZ ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA II............................. 123 117. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 124 118. A NÉVMÁSOK SZEREPE A SZÖVEGSZERKESZTÉSBEN I.......................................................... 124 119. ISMÉTLÉS ................................................................................................................................................ 126 120. A NÉVMÁSOK SZEREPE A SZÖVEGSZERKESZTÉSBEN II. ....................................................... 126

Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

-5-

1. STÍLUS – STÍLUSÉRTÉK - STÍLUSRÉTEGEK A stílus fogalma: A stílus szó eredeti jelentése: íróeszköz Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja. Minden ember (műveltségtől, szókincsétől, egyéniségétől stb.) másképpen használja fel a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A stílus minden esetben válogatás és elrendezés eredménye. A stílusnak vannak objektív és szubjektív tényezői is. Stílusértékről akkor beszélünk, ha egy nyelvi elem a használatban minél több többlettartalommal telítődik meg, eltér az átlagostól, a megszokottól, ha fel kell figyelni rá. A többlettartalom és az alapjelentés együttesen hat. A nyelv és a stílus viszonya: A stílus kifejezésmód, alapja a nyelv eszközkészlete és szabályrendszere. A nyelvi eszközök kiválasztása és azok elrendezése teremti meg a mondanivalónak stílusát. Tehát a stílus választás és elrendezés eredménye. Minden szó jelent valamit, a valóság egy mozzanatára, darabjára vonatkozik. o Alapjelentése a szótárakban szereplő fogalom jelentése. o Mellékjelentései alkalmi beszédhelyzetekben alakulnak ki, azáltal, hogy érzelmi-hangulati többlettel telítődik. o Mindig a pillanatnyi beszédhelyzet határozza meg, hogy éppen melyik jelentése ölt testet. A stílusérték: A szó fogalmi (elsődleges) jelentéséhez társuló érzelmi-hangulati többletet nevezzük stílusértéknek. A stílusérték lehet: o állandósult ( a nyelvi közösségben már közismert), o alkalmi (alkalmilag használt). A szó fogalmi jelentésén kívül a szótárak az állandósult stílusértékre is utalnak, hiszen azok már nyelvi jelenséggé váltak. A stílusrétegek: Minden ember másképp használja a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A társadalmi érintkezés különféle területein más a közlés jellege, a kifejezési mód. Meghatározott helyzetekben tipikusan alkalmazunk bizonyos nyelvi eszközöket. Ezek használatának köre a stílusréteg. Stílusrétegek: o társalgási, o közlési, o közületi, o publicisztikai, o tudományos, szakmai, o szépirodalmi stílus. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

-6-

Milyen stílusértékeket különböztetünk meg?

állandósult és alkalmi értékes és értéktelen társalgási és tudományos

Helyes válasz: állandósult és alkalmi Egy ember hány stílusrétegben kommunikálhat?

Mindig ugyanabban az egyben, egyéniségtől, képzettségtől függ, hogy melyik ez. Bármelyikben, minden helyzetben a szituációt függ a választás Előfordulhat az is, hogy valaki nem használ stílusrétegeket.

Helyes válasz: Bármelyikben, minden helyzetben a szituációt függ a választás.

2. A JELEK. A NYELV, MINT JELRENDSZER. A jel olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül felfogható. Bármilyen jelenség lehet jel, ha az valahol jellé válik. Jel tehát csak az lehet, amit a jelet használó csoport egyöntetűen jelként fogad el. Ez többnyire közmegegyezésen alapul (pl. zászló, címer), így jönnek létre a nyelvi jelek is. A nyelvi jel jelölőből (hangsor, betűsor) és jelöltből (fogalom) áll. A jeleket csoportosíthatjuk a jelölt és a jelölő kapcsolata alapján az alábbi csoportokba: o ikon, o szimbólum, o index. A fonémákat (hangokat) nem tekintjük nyelvi jeleknek, mivel nincs önálló jelentésük, csak megkülönböztető szerepük. Nem jelek, de mivel belőlük épül fel a morféma és a lexéma is, ezért jelelemnek nevezzük őket. A legkisebb nyelvi jel a szóelem, idegen szakkifejezéssel morféma. A morfémák a szavak olyan alkotóelemei, amelyek már jelentéssel bírnak. A morfémának két alapvető fajtája van: o tőmorféma o toldalékmorféma. A szavakat nevezhetjük lexémának is. A lexémák és morfémák alkotják a szószerkezetet (szintagmákat), valamint a mondatokat. A nyelvi jelek többsége szimbolikus jel. Kivételt csak a hangutánzó és hangfestő szavak képeznek, amelyeknél a jelölt és a jelölő között van valamilyen összefüggésen van. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

-7-

A nyelvi jelekhez több jelentést is fűződhet, és egy fogalmat többféle jellel is jelölhetünk (rokon értelmű szavak). A jelek sokféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz, de az mindig az adott nyelv szabályai szerint történik. Melyik a legkisebb, már önálló jelentéssel bíró nyelvi jel?

fonéma morféma szintagma

Helyes válasz: morféma Milyen elemekből áll egy nyelvi jel:

ikon, szimbólum, index előtag és utótag jelölő és jelölt

Helyes válasz: jelölő és jelölt

3. AZ ÍRÁSJELEK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN Kettős szerepben használjuk őket:

mondat tagolására, betűkkel ki nem fejezhető beszédsajátságok megjelenítésére.

Mondatot záró írásjelek: Egyszerű mondatok végén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. Mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk. Alárendelő összetett mondatok végére a főmondatnak megfelelő írásjelet teszünk. Ponttal kijelentő, kérdőjellel kérdő, felkiáltójellel felszólító, felkiáltó, óhajtó mondatot zárunk. Tagmondatok közötti írásjelek: Összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el. Pontosvesszővel tagoljuk a többszörösen összetett mondatokat. Lényeges gondolat, fontos magyarázat vagy következtetés előtt kettőspontot alkalmazunk. Mondatrészek közötti írásjelek: Egymásnak mellérendelt azonos szerepű mondatrészek közé vesszőt teszünk (felsorolás) o Kivétel: az és, s, meg, vagy kötőszóval bevezetett mondatrészek Az értelmezőt rendszerint vesszővel, esetleg gondolatjellel különítjük el. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

-8-

Szövegbe ékelődést jelző írásjelek: Közbevetés szándékával beékelt közlést vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük A szó szerinti idézetet idézőjel-pár fogja közre. Milyen írásjelet használunk alárendelő összetett mondatok végén?

Az első tagmondatnak megfelelő írásjelet. A főmondatnak megfelelő írásjelet. Az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet, mivel közvetlenül ezt zárja az írásjel.

Helyes válasz: A főmondatnak megfelelő írásjelet. Mire nem használhatóak az írásjelek, az alábbiak közül? • • •

Mondat tagolására Betűkkel ki nem fejezhető beszédsajátságok megjelenítésére Az olvasó figyelmének fenntartására

Helyes válasz: Az olvasó figyelmének fenntartására

4. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI I. Helyesírási alapelvek: azok az eljárások, amelyek szerint szavainkat, szóalakjainkat leírjuk. Kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód: Szótöveket, önálló szavakat és toldalékokat rendszerint a művelt köznyelvi kiejtés szerint írjuk. o Nyelvjárási, régies, hibás formákat írásban nem rögzítjük. Gondot okozhatnak a tájnyelvi változatok: o A Dunántúlon a hosszú í, ú, ű hangot röviden ejtik o A Tiszántúlon a rövid magánhangzókat megnyújtják Nyelvtörténeti oka van bizonyos egymás mellett élő alakváltozatok meglétének o Ezek mindegyike használatos és elfogadott o Pl.: fel – föl, hova – hová, gyerek – gyermek, lány – leány, vakarózik – vakaródzik A betűszók –a, –e végződése a toldalékok előtt –á, –é hangra változik a kiejtésben, de ezt az íráskép nem tükrözi: ELTE – ELTE-nek, USA – az USA-ban Szóelemző (etimologikus) írásmód_ Kiegészíti a kiejtés szerinti helyesírást. Az egyes szóelemeket úgy írjuk le, ahogy egyenként, külön-külön hangzanak. (Szótagolással jöhetünk rá a helyes írásmódra.) Nem vesszük figyelembe a beszéd alkalmi hangváltozásait. Ha az eredeti szóelemek már elhomályosultak, a kiejtés szerinti elv váltja fel. o Pl.: kéz > kesztyű, lélek > lélegzik Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

-9-

Melyik helyesírási alapelvre igaz, hogy bizonytalanság esetén szótagolással jöhetünk rá a helyes írásmódra?

szóelemző fonetikus magyaros

Helyes válasz: szóelemző Igaz-e, hogy a betűszók –a, –e végződése a toldalékok előtt írásban kiesik, de a kiejtésben megmarad?

Igen, igaz! Nem. A betűszók –a, –e végződése a toldalékok előtt –á, –é hangra változik a kiejtésben, de ezt az íráskép nem tükrözi. Attól függ, hogy magas- vagy mély hangrendű betűszóhoz kapcsolódik a toldalék.

Helyes válasz: Nem. A betűszók –a, –e végződése a toldalékok előtt –á, –é hangra változik a kiejtésben, de ezt az íráskép nem tükrözi.

5. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI II. Helyesírási alapelvek: azok az eljárások, amelyek szerint szavainkat, szóalakjainkat leírjuk. Hagyományos (tradicionális) írásmód Csak néhány, korábban kialakult nyelvi jelenségre vonatkozik. Régi családnevekben: o Széchenyi, Kiss (kis), Madách, Eötvös Néhány köznyelvi szóban, ahol a hagyomány megőrizte az eredeti elemeket. o Kapzsi, hágcsó, ósdi, rögtön, mindjárt Ide tartozik a j hang különböző jelölése. o Régen különbözött a kiejtésük, a ly l-esebb volt. Egyszerűsítő írásmód Praktikus okokból lemondunk a szóelemek hiánytalan feltüntetéséről. A többjegyű betűk kettőzésekor csak az első jegyet ismételjük meg o meggy, briddzsel, boccsal, gallyal o Nem érvényes összetett szavak határán. Három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzót kettőre egyszerűsítünk o orr + ra = orra, rossz + szal = rosszal o Nem érvényes családnevek, idegen tulajdonnevek, összetett szavak esetén (pl.: Thomas Mann-nal, Kiss-sel, sakk-kör, itt-tartózkodás), valamint néhány képzőszerű utótag mellett (pl. dzsessz-szerű). Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 10 -

Melyik helyesírási alapelvet alkalmazzuk a történelmi családnevek írásakor?

egyszerűsítő szóelemző hagyományos

Helyes válasz: hagyományos Mi történik főszabályként, ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé?

Változtatás nélkül leírjuk a három egyforma betűt, nem történik semmilyen változás. Három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzót kettőre egyszerűsítünk. Minden esetben kötőjellel választjuk el az érintett szavakat.

Helyes válasz: egyszerűsítünk.

Három

egymás

mellé

kerülő

azonos

mássalhangzót

kettőre

6. A TÁRSALGÁSI STÍLUS Társalgási stílus: a társas érintkezésben használt kötetlen nyelvi formák összessége. Megjelenhet: élőszóban vagy írásban – műfajait is eszerint határozzuk meg o Élőszóban: párbeszéd, egy történet elbeszélése o Írásban: magánlevél, napló, blog, MSN stb. A beszélő és a hallgató viszonya: általában ismerősök, ezért a kommunikációs folyamatot kötetlenség jellemzi. Nyelvi jellemzői: o Erős kapcsolatban van a többi stílusréteggel is, azok stiláris jellemzőiből is vesz át o Megszólal benne a személyiség, az egyéniség, ezért szokatlan nyelvi megoldások és szóújítások is jellemzik o A társalgás kötetlensége mellett kötöttségek is jellemzik: az illem, a hagyományok stb. o A beszélő műveltsége, tudatossága függvényében nagy eltérések lehetnek a társalgási stílus stílusszintjei között. o A szókészlet gazdagsága jellemzi a társalgási stílus felsőbb stílusszintjeit o Gyakoriak a töltelékszavak (pl.:izé, valami, ilyen stb.) o Gyakoriak az ismétlések, a bizalmas stílusminősítésű szavak o Gyakoriak a divatszavak (pl.: király, vágod? stb.) o Mondatszerkesztésében egyaránt megjelennek a hiányos és tagolatlan mondatok éppúgy, mint a többszörösen összetett, bonyolult mondatok is. o A különböző modalitású mondatok és módosítószók megjelenítik a beszélő érzelmeit Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 11 -

o Élőszóban fontos szerephez jutnak a nyelv zenei eszközei is, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó – ezek meg is változtathatják az üzenet jelentését A társalgási stílust mindenki használja, így az minden más stílusréteggel is kölcsönhatásban van.

Milyen formá(k)ban jelenhet meg a társalgási stílus?

Csak élőszóban. Csak írásban. Élőszóban és írásban is.

Helyes válasz: Élőszóban és írásban is. Melyik megállapítás nem igaz a társalgási stílusra az alábbiak közül?

Gyakran alkalmaz divatszavakat. A kommunikációs folyamatot kötetlenség jellemzi. Hivatalos ügyekben folytatott levelezésünk jellemző stílusa.

Helyes válasz: Hivatalos ügyekben folytatott levelezésünk jellemző stílusa.

7. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) TÉNYEZŐI

Nyelvi kommunikáció: a nyelvnek, mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való használata. A kommunikáció során a beszédpartnerek interakcióban vannak egymással.

A közlésfolyamat tényezői:

Beszélő: feladó, aki az üzenetet küldi. Hallgató: címzett vagy befogadó, aki a beszélő mondanivalóját hallgatja. (A beszélő és a hallgató szerepe a közlésfolyamat során rendszeresen felcserélődhet.) Kód: az a jelrendszer, amelyet a kommunikáció során használunk. Pl.: a nyelv Csatorna: az a közeg, amelyben az üzenet áramlik a hallgató felé. Pl.: a levegő Üzenet: az a mondanivaló, amelyet a beszélő el akar juttatni a hallgatóhoz a kommunikáció során. Beszédhelyzet: az a szituáció, amely a beszélő és a hallgató között a közlésfolyamat során fennáll. Valóság: a beszélő és a hallgató által egyaránt ismert közeg, amelyben a közlésfolyamat lezajlik.


- 12 -

Az alábbiak közül melyik nem tartozik a közlésfolyamat tényezői közé? Kód Üzenet Tájékoztatás Helyes válasz: tájékoztatás Megváltozhat-e közlésfolyamat közben a beszélő és a hallgató személye?

Változhat, de csak hosszú és legalább háromszereplős kommunikációban. Nem. A közlésfolyamat részvevője vagy beszélő, vagy hallgató, nem váltogathatja szerepét. Igen, a beszélő és a hallgató szerepe a közlésfolyamat során rendszeresen felcserélődhet.

Helyes válasz: Igen, a beszélő és a hallgató szerepe a közlésfolyamat során rendszeresen felcserélődhet.

8. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) FUNKCIÓI Nyelvi kommunikáció: a nyelvnek, mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való használata. A kommunikáció során a beszédpartnerek interakcióban vannak egymással. A közlésfolyamat funkciói:

Tájékoztató funkció: a valóságról való ismeretek közlése, átadása. Kifejező funkció: a beszélő érzelmeinek, hangulatának megnyilvánulása. Felhívó funkció: a beszélő valamilyen cselekvésre próbálja rávenni a hallgatót. Kapcsolatfenntartó funkció: a közlésfolyamat folytonosságát biztosítja. Ide tartoznak a köszönések, a társalgást kezdő és fenntartó formulák. Esztétikai funkció: elsősorban művészi, szépirodalmi nyelvhasználat során jut szerephez ez a funkció. Értelmező funkció: a beszélő magáról a nyelvről beszél a nyelv segítségével (nyelvtani ismeretek).

A kommunikációs funkciók általában együtt vannak jelen. Hogy melyik funkció kerül előtérbe, az egyszerre függ a kommunikáció céljától, a szöveg típusától és a kommunikációs tényezőktől.


- 13 -

A kommunikáció melyik funkciója gondoskodik a közlésfolyamat fenntartásáról? Felhívó funkció Tájékoztató funkció Kapcsolatfenntartó funkció Helyes válasz: kapcsolatfenntartó funkció A közlésfolyamat melyik érzelmeinek kifejezéséről?

funkciója

gondoskodik

a

beszélő

hangulatának,

Tájékoztató funkció Értelmező funkció Kifejező funkció Helyes válasz: kifejező funkció

9. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI I. Nyelvtörténet: A nyelv időbeli változásának tanulmányozása, elsődleges vizsgálati módszere az ún. diakrón vizsgálat. Nyelvemlékek: Olyan írásbeli megnyilatkozások, amelyek egy adott nyelv régebbi állapotát, szókészletét, szabályrendszerét tükrözik.

A magyar nyel nyelvemlékekkel dokumentált kora a honfoglalás idején kezdődött. Megkülönböztetünk szórvány nyelvemlékeket és szövegemlékeket.

Szórvány nyelvemlék

Olyan nyelvemlék, amely valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelve tartalmaz magyar szavakat. Megkülönböztetünk külföldi és hazai szórványemlékeket. Az ómagyar korban keletkeztek. (Ez egy nyelvtörténeti kor, ami a honfoglalástól a mohácsi vészig tartott.) A külföldi szórványemlékek az ország területén kívül keletkezett, főleg arab, perzsa, bizánci, görög vagy latin nyelven íródott szövegek, amelyekben előfordulnak magyar szavak. Ilyen például Bíborbanszületett Konstantin császár híres műve: A birodalom kormányzásáról. (Görög nyelvű szöveg, amiben felbukkannak az Álmos, Árpád, Etelköz, Tisza, Maros magyar tulajdonnevek.)

A hazai szórványemlékek Magyarország területén keletkezett szövegek. Jellemző nyelvük a latin. Az egyik legismertebb példa a Tihanyi Apátság Alapítólevele 1055-ből. Ennek latin nyelvű szövegében több magyar szó is előfordult. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 14 -

Mikortól állnak rendelkezésünkre nyelvemlékek a magyar nyelv fejlődésének tanulmányozásához?

A honfoglalás korától. A mohácsi csata óta. Az Etelközben létrejött vérszerződés megkötése óta.

Helyes válasz: A honfoglalás korától. Igaz-e, hogy a hazai szórványemlékek – ellentétben a külföldiekkel – egytől egyig magyar nyelven íródtak?

Igen, hiszen a nevük szerint is hazaiak. Nem. A szórvány nyelvemlék lényege, hogy valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelve tartalmaz magyar szavakat. Ez független attól, hogy hol születetett az adott dokumentum. Nem, magyar nyelvű és idegen nyelven írt szövegek egyaránt vannak köztük.

Helyes válasz: Nem. A szórvány nyelvemlék lényege, hogy valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelve tartalmaz magyar szavakat. Ez független attól, hogy hol születetett az adott dokumentum.

10. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI II. Nyelvtörténet: a nyelv időbeli változásának tanulmányozása, elsődleges vizsgálati módszere az ún. diakrón vizsgálat. Nyelvemlékek: olyan írásbeli megnyilatkozások, amelyek egy adott nyelv régebbi állapotát, szókészletét, szabályrendszerét tükrözik.

A magyar nyelv nyelvemlékekkel dokumentált kora a honfoglalás idején kezdődött. Megkülönböztetünk szórvány nyelvemlékeket és szövegemlékeket.

Szövegemlék

Olyan nyelvemlékek, melyek hosszabb, egybefüggő szövegrészeket, kerek gondolatsorokat tartalmaznak magyar nyelven. Megkülönböztetünk köztük kéziratos- és nyomtatott szövegemlékeket. A kéziratos szövegemlékek értelemszerűen kézzel írott szövegek, amelyek általában kódexekben vagy okleveleken maradtak fenn. A legismertebbek: o Halotti beszéd és könyörgés szövege a Pray-kódexben. (Ez egy XII. századi temetési beszéd.)


- 15 -

o Ómagyar Mária siralom a Leuweni-kódexben. (1300 körül keletkezett. Egy latin vers mintájára íródott magyar nyelvű költemény, ami Mária siralmát, panaszát fogalmazza meg Krisztus szenvedése miatt.) Nyomtatott szövegemlékek a könyvnyomtatás feltalálása után keletkeztek, nyomtatásban őrizték meg a szövegeket. o Erre jó példa a Károli Gáspár fordításában napvilágot látott Vizsolyi Biblia (1590).

A nyelvemlékek melyik kategóriáiba sorolható be a Vizsolyi Biblia?

Szórvány nyelvemlék és nyomtatott szövegemlék. Szövegemlék, azon belül nyomtatott szövegemlék. Hazai nyelvemlék, azon belül kéziratos szövegemlék.

Helyes válasz: Szövegemlék, azon belül nyomtatott szövegemlék. Hogyan nevezzük azokat a nyelvemlékeket, amelyek hosszabb, egybefüggő szövegrészeket tartalmaznak magyar nyelven?

Szövegemlék Kódex Hazai szórványemlék

Helyes válasz: Szövegemlék

11. A SZINKRONIKUS ÉS A DIAKRONIKUS NYELVVIZSGÁLAT Szinkronikus nyelvvizsgálat

A nyelv mai állapotát vizsgálja, tehát a jelenkor időszak nyelvállapota a kérdés. Forrásai: o Szótárak, amelyek a magyar nyelv mai állapotát mutatják. (Magyar Értelmező Kéziszótár, Helyesírási Szótár, Szinonima Szótár stb.) o A nyomtatott sajtó, az elektronikus média és az internet. o Kortárs írók, költők, publicisták munkái. o Az élőbeszéd vizsgálata. (pl. a mai magyar szleng)

Diakronikus nyelvvizsgálat

A magyar nyelv történetét kutatja: azt, hogy a magyar nyelv szókészlete és nyelvtani sajátosságai hogyan változtak az idők folyamán. Forrásai: o Ősmagyar kor: nincsenek írásos emlékek.


- 16 -

o Ómagyar kor (honfoglalástól 1526-ig): szórvány nyelvemlékek és szövegemlékek (együttesen nyelvemlékek) segítik a vizsgálatokat. o Középmagyar kor (1526-1772): ebből az időszakból már nyomtatott munkák is maradtak ránk. (pl.: a Vizsolyi Biblia 1590-ből) o Újmagyar kor (1772-től napjainkig): egyre több írott forrás áll a kutatás rendelkezésére. Erre az időszakra esik a nyelvújítási mozgalom, és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé válása Magyarországon (1844-ben). Mikortól hivatalos nyelv Magyarországon a magyar?

A kiegyezéstől, 1867-től. 1849 áprilisától, a függetlenség kikiáltásától. 1844-től.

Helyes válasz: 1844-től. Az alábbiak közül mi nem a szinkronikus nyelvvizsgálat forrása?

Magyar Értelmező Kéziszótár Diáknyelv szleng szókészlete A Vizsolyi Biblia

Helyes válasz: A Vizsolyi Biblia

12. A SZÓELEMEK (MORFÉMÁK) Szóelem

A nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egysége. Hangokból (fonémákból) épül fel. Két csoportja van: 1. Tőmorfémák 2. Toldalékmorfémák

Tőmorféma

A szó jelentésének a magját hordozza (szótő) – pl.: alma

Toldalékmorfémák

Önállóan sosem állnak, mindig egy szótőhöz kapcsolódnak. Feladatuk, hogy módosítsák a szótő jelentését. Három csoportra oszthatók: o Rag: Utána már nem állhat más toldalék (szóalakzáró morféma). Pl.: -t tárgyrag; -ban/-ben helyhatározórag


- 17 -

o o

Jel: Olyan toldalékfajta, amely után a szó még felvehet további toldalékot. Pl.: -k többes szám jele; -é birtokjel; -éi birtoktöbbesítő jel Képző: Közvetlenül a szótő után áll, és megváltoztatja a szó jelentését. Pl.: ság/-ség gyűjtőnévképző; -i melléknévképző

A toldalékok egy-, két- vagy háromalakúak lehetnek: o Egyalakú: pl.: -t tárgyrag o Kétalakú: pl.: -ban/-ben toldalék o Háromalakú: -hoz/-hez/-höz toldalék

Melyik toldalék típust nevezzük szóalakzáró morfémának?

rag jel képző

Helyes válasz: rag Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a toldalékmorfémákra?

Feladatuk, hogy módosítsák a szótő jelentését. Mindig egy szótőhöz kapcsolódnak. Éppúgy önálló jelentéssel bírnak és önállóan használhatók, mint a tőmorfémák.

Helyes válasz: Éppúgy önálló jelentéssel bírnak és önállóan használhatók, mint a tőmorfémák.

13. A MONDATFAJTÁK I. Modalitás alapján megkülönböztetünk kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokat. A modalitás a beszélőnek a mondanivalóhoz való viszonyát jelenti. Kijelentő mondat:

A kijelentő mondatban ismeretközlés, tapasztalatközlés történik. Rendszerint nincs erős érzelmi töltése. Formai szempontból kijelentő módú állítmány jellemzi. Az állítmány lehet igei vagy névszói, esetenként előfordul benne feltételes módú igei állítmány is. Ez a feltételes kijelentés. (pl.: Szeretnék adni neked valamit.) A kijelentő mondat mindennél jellemzőbb tulajdonsága az egyenletes hanglejtés. Ennek a jellemző intonációnak írásbeli jele (mondatvégi írásjele) a pont.


- 18 -

Kérdő mondat

A beszélő a kérdő mondattal azt fejezi ki, hogy valamit szeretne megtudni a hallgatótól. Két fajtája az eldöntendő és a kiegészítendő kérdés Az eldöntendő kérdés: o A beszélő azt jelzi, hogy a kérdezett dologról van valamilyen feltevése, de bizonytalan benne. A hallgatótól várja ennek megerősítését vagy elvetését. o Általában a beszélő számára kétséges információ adja a hangsúlyos mondatrészt. (pl.: Ti mindannyian voltatok már Párizsban?) o A kérdőszó nélküli eldöntendő kérdéseket jellegzetes emelkedő–eső intonációja különbözteti meg a kijelentéstől. o Az eldöntendő kérdésre igenlő vagy nemleges feleletet adhatunk.

A kiegészítendő kérdés: o A kiegészítendő kérdéssel a beszélő arra utal, hogy tudása hiányos és a hallgatótól várja ismeretei kiegészítését. o Formailag a hiányzó ismeretre kérdő névmás vagy névmási határozószó kérdez, ami ezért a mondat elején helyezkedik el. o A kérdőszó mondatbeli szerepét tekintve lehet alany, állítmány, tárgy stb. (Pl.: Ki volt ott? Mikor kezdődik az előadás?) o A hiányos szerkezetű mondatokban a kiegészítendő kérdésre gyakran csak a kérdezett mondatrész a válasz. (Pl.: Ki volt ott? – Péter és Kati.)

Mindkét kérdő típus állítmánya lehet kijelentő módú (Miért nem szóltál az edzőnek?), felszólító módú (Elküldjek valakit ebédért?), valamint feltételes módú is (Elárulnád, hogy mit kerestél ott?). A kérdő intonáció írásbeli jelölője a kérdőjel.

Milyen a kijelentő mondat jellemző intonációja?

Egyenletes hanglejtés jellemzi. Jellegzetes emelkedő-eső-emelkedő intonáció jellemzi a kijelentő mondatot. Intonációja változó, de mindig nagyobb hangerő, erős érzelmi megnyilvánulások jellemzik.

Helyes válasz: Egyenletes hanglejtés jellemzi. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 19 -

Mi a különbség az eldöntendő és a kiegészítendő kérdés között?

Az eldöntendőre nem vár választ a beszélő, csak a kiegészítendőre. Az eldöntendő kérdés esetében a beszélő saját feltevése megerősítését vagy elvetését várja a hallgatótól, míg kiegészítendő kérdése esetében hiányos ismereteinek kiegészítését várja. A kiegészítendő kérdésre csak egy újabb kérdéssel lehet válaszolni.

Helyes válasz: Az eldöntendő kérdés esetében a beszélő saját feltevése megerősítését vagy elvetését várja a hallgatótól, míg kiegészítendő kérdése esetében hiányos ismereteinek kiegészítését várja.

14. A MONDATFAJTÁK II. Modalitás alapján megkülönböztetünk kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokat. A modalitás a beszélőnek a mondanivalóhoz való viszonyát jelenti. Felkiáltó mondat

Felkiáltó mondatban a beszélő azzal a szándékkel fejez ki valamilyen érzelmet, indulatot, hogy a hallgatóban is hasonló érzéseket keltsen. Főként beszélt nyelvi mondattípus, de gyakran használja a szépirodalmi stílus és a publicisztika is. Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezőerejéhez. Jellegzetes intonációja nincs, viszont nagyobb hangerő és hullámzóbb hanglejtés jellemzi, mint a kijelentő mondatot. Az intonációra írásban a felkiáltójel utal.

Felszólító mondat

A felszólító mondat tartalmilag felhívó jellegű. A beszélő célja, hogy kifejezze akaratát. Ennek megfelelően többnyire indulatszót, módosítószót tartalmaz (pl.: Jaj, ne legyél olyan bátortalan!). Az érzelemkifejezés intenzitásától függően megkülönböztetünk parancsot, kérést, tanácsot, buzdítást stb. (pl.: Csináld meg, ha nem akarod elveszíteni az állásod! – parancs; Gyere, most megmutatom, hogyan kell használni! – kérés; Menj inkább szakorvoshoz! – tanács.) A felszólító mondat igei állítmánya mindig felszólító módú. Az erős érzelmek miatt intonációja változó, általában nagyobb hangerő kíséri. Az érzelemkifejezés írásbeli jele ennél a mondattípusnál is a felkiáltójel.


- 20 -

Óhajtó mondat

Az óhajtó mondat a beszélő valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, és az a célja, hogy a hallgató ezt tudomásul vegye, közvetlenül cselekvésre azonban nem buzdít. A beszélő és hallgató viszonya szempontjából az óhajtó mondat a felkiáltó mondathoz áll közel. Mivel érzelmet fejez ki, gyakran tartalmaz indulatszót, óhajtást jelző határozószót. Állítmánya feltételes módú. (pl. Bár tudnánk, mikorra lesz kész!) Az óhajtó mondat intonációja – hasonlóan a felkiáltó és felszólító mondatokéhoz – a benne kifejeződő érzelem fokának megfelelően változik. Írásban felkiáltójellel jelöljük. Az óhajtó mondat szórendjére jellemző, hogy az állítmány – különösen, ha a bár, bárcsak szavakkal kezdjük a mondatot – a mondat elején áll. Ha tiltószó szerepel az ilyen típusú mondatban, az az állítmány elé kerül. Pl.: Bárcsak ne menne el Olaszországba!

Az alábbiak közül melyik a felkiáltó mondat formai jellemzője?

Többnyire sok információt tartalmazó, többszörösen összetett mondatfajta. Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezőerejéhez. Csak élőszóban használjuk, mert írásban nem jelölhető a felkiáltó modalitás

Helyes válasz: Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezőerejéhez. Milyen szándékot fejez ki az óhajtó mondat?

Az óhajtó mondat a beszélő valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, közvetlenül cselekvésre azonban nem buzdít. A beszélő célja, hogy kifejezze akaratát és cselekvésre ösztönözze hallgatóját. Fő célja az ismeretközlés vagy tapasztalatközlés.

Helyes válasz: Az óhajtó mondat a beszélő valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, közvetlenül cselekvésre azonban nem buzdít.

15. A MONDATFAJTÁK III. Logikai minőségük szerint: a mondatok lehetnek állítók vagy tagadók.

Az állító mondatot egy eldöntendő kérdésre adott igenlő válaszként foghatjuk fel. (Pl.: Igen. A munkahelyemen leszek egész nap.) A tagadó mondat ennek megfelelően pedig a nemleges válasz. (Pl.: Nem, nem utazom a csapattal a franciaországi edzőtáborba.)


- 21 -

Mindegyik mondatfajtának van tagadó változata. A tagadó felszólító mondatot tiltómondatnak nevezzük. (pl.: Ne menj olyan gyorsan!) Formai szempontból a tagadás ismertetőjele a tagadószó: nem, ne, sem, se. A tagadószó jelenléte azonban nem feltételez minden esetben tagadó mondatot. - Csak akkor, ha a tagadó- vagy tiltószó valamelyik kiemelt mondatrészhez kapcsolódik. (Pl.: Nem az a vízszerelő jön, aki tavaly.) - Nem tagadó viszont a következő mondat: Péter a nem magas lányokhoz vonzódik. Tagadás kifejezői lehetnek még a tagadó értelmű névmások (senki, semmilyen), a tagadó értelmű határozószók (sehol, semmikor), valamint a létige tagadó formája (nincs, nincsenek, sincs, sincsenek).

Minden esetben tagadónak nevezhető-e a mondat, ha tagadószó szerepel benne?

Igen, a tagadószó jelenléte a tagadó logikai minőség egyértelmű bizonyítéka. Nem. Csak akkor, ha a tagadószó valamelyik kiemelt mondatrészhez kapcsolódik. Nem, mert nincs minden mondatfajtának tagadó változata.

Helyes válasz: Nem. Csak akkor, ha a tagadószó valamelyik kiemelt mondatrészhez kapcsolódik. Hogyan nevezzük a tagadó felszólító mondatot?

Nincs ilyen, egy mondat vagy tagadó, vagy felszólító. Felkiáltó mondat. Tiltó mondat.

Helyes válasz: Tiltó mondat.

16. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ A tömegkommunikáció az egyik legnagyobb kultúraközvetítő eszköz. Sokféle kapcsolata van a kultúrával és a nyelvvel. Az emberi információszerzés fő forrása, összeköti az egymástól távoli kultúrákat, eseményeket. Tömegkommunikáció során az információ mindenképpen torzul.

Az ábrázolni kívánt valóságot a technikai eszközök (pl. kamera képminősége), a kommunikátor látásmódja (pl. az alkalmazott képkivágás) manipulálja. A címzetthez eljutó információ a valóság szelektált és szerkesztett változata.

A tömegkommunikáció tulajdonságai

egyirányú közvetett


- 22 -

felülről lefelé ható (egy központtól sok befogadóhoz) széles befogadó réteghez szól résztvevői egymástól térben és időben elkülönülnek aszimmetrikus (a címzett és a kommunikátor nem egyenrangúak)

Médium (többes szám: média; nincs olyan kifejezés, hogy médiák) – közvetítő közeg, ma a tömegkommunikáció eszközeit jelöli. Fajtái: írott (hagyományos) és elektronikus. A tömegkommunikációs üzenet mindig

aktuális (időszerű, fontos), publikus (a nyilvánosság számára jelentős), periodikus (meghatározó időszakaszonként jelentkező)

Melyik megállapítás nem igaz a tömegkommunikációra az alábbiak közül?

Tömegkommunikáció során az információ mindenképpen torzul. A tömegkommunikáció résztvevői mindig egyenrangúak. A címzetthez eljutó információ a valóság szelektált és szerkesztett változata.

Helyes válasz: A tömegkommunikáció résztvevői mindig egyenrangúak. Az alábbiak közül melyik kifejezés nem egy médium fajtát jelöl?

írott elektronikus interaktív

Helyes válasz: interaktív

17. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA I. A tömegkommunikációs üzenet mindig a valóság valamilyen mértékben torzított (manipulált) formáját közvetíti. Ennek tudatában kell a média üzeneteit a befogadónak dekódolnia, megértenie. Manipulációs, illetve torzító eszközök

Technikai jellegű o Technikai torzítók: pl.: mikrofon, felvétel szituációja megváltoztatja a beszédmódot) o Rögzítés: kiemel és kimerevít egy szeletet a változó valóságból o Redukció: a felvétel csak képet és hangot rögzít, pl. szagot, hőt nem


- 23 -

o Zavar: pl.: rádiónál sáváthallás, tv szemcséssége stb. - Montázs: két különböző kép összekapcsolása egy harmadik jelentést eredményez.

Szubjektív jellegű o Szelekció: a kommunikátor valóságérzékelése, válogatása meghatározó a valóság elemeinek kiemelésében. o Izoláció: az információ egyes részeit kiragadják összefüggéseikből. o Redukció: a kommunikátor szeletív valóságérzékelése miatt a valóságnak egy egyszerűsített olvasatát adja. o Jelentéstulajdonítási kényszer: a címzett minden látott dolognak jelentést tulajdonít, így pl. ha elhelyeznek egy árulkodó jelet egy gyanús személy mellett, a gyanú erősödik anélkül, hogy verbálisan utalnának rá. o Verbális torzulás: idegen szavak, nehezen érthető beszéd. o Nonverbális torzulás: ismeretlen nem nyelvi jelek, szimbólumok használata. o Szemkontaktus: a hírolvasó látszólag a szemünkbe néz, ami őszinteséget sugároz, miközben valójában a kamerát nézi.

Melyik nem szubjektív jellegű manipulációs eszköz a tömegkommunikációban?

szelekció verbális torzulás montázs

Helyes válasz: montázs Igaz-e, hogy a tömegkommunikáció mindig torzítja valamennyire a valóságot?

Nem igaz. Van lehetősége a valóság torzítására, de a kommunikátortól függ, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A hallgató felkészültségétől függ, hogy be lehet-e csapni torzításokkal. Igen, igaz. A befogadónak mindig ennek tudatában kell a média üzeneteit dekódolnia, megértenie.

Helyes válasz: Igen, igaz. A befogadónak mindig ennek tudatában kell a média üzeneteit dekódolnia, megértenie.


- 24 -

18. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA II. A tömegkommunikációs üzenet mindig a valóság valamilyen mértékben torzított (manipulált) formáját közvetíti. Ennek tudatában kell a média üzeneteit a befogadónak dekódolnia, megértenie. Kompenzációs eszközök

Technikai jellegű kompenzációs eszközök o Rögzítés: a rögzített valóság megmarad az utókor számára. o Díszlet: az azonos díszlettel dolgozó műsorok a nézővel való kapcsolat erősítését szolgálják. o Műsorszignál: hasonló a szerepe, mint a díszleté, akkor hatásos, ha mindig felcsendül a kedvelt műsor kezdetekor. Szubjektív jellegű kompenzációs eszközök o Rendezés: a torzulások kompenzálására szolgál, az üzenet kifejezőbbé tehető általa. o Vágás: a valóságból kiragadott elemeknek az összefüggés illúzióját adja. o Áttűnés, úsztatás: a két kép között mélyebb összefüggést feltételez, mint az éles vágás. o A kommunikátor személyének elfogadtatása.

A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra és a nyelvre

A modern társadalom az absztrakt gondolkodást erősíti, mivel a számítógéppel való kommunikáció is absztrakt gondolkodást igényel. Mégis gondolkodásunk akkor kiegyensúlyozott, ha a konkrét és az absztrakt funkció azonos mértékben jut szerephez. A tömegkommunikáció funkciója az információszerzés, a szórakoztatás és gyakran az unaloműzés.

Az internet megjelenésével a nyelv is átalakult: idegen szavak jelentek meg és a netes kommunikáció fejlődésével egyre gyakoribbá váltak a rövidítések, a nonverbális jelek helyettesítésére pedig hangulatjeleket alkalmazunk.

Melyik nem technikai jellegű kompenzációs eszköz az alábbiak közül?

Rögzítés Szignál A kommunikátor személyének elfogadtatása.

Helyes válasz: A kommunikátor személyének elfogadtatása Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 25 -

Milyen a konkrét és az absztrakt funkciók ideális aránya a kiegyensúlyozott gondolkodásban?

A konkrét funkció túlsúlya szükséges a tömegkommunikáció torzító hatásainak kiküszöbölése érdekében. Az absztrakt funkció túlsúlya szükséges a tömegkommunikáció révén megszerzett információtömeg feldolgozásához és rendszerezéséhez. Gondolkodásunk akkor kiegyensúlyozott, ha a konkrét és az absztrakt funkció azonos mértékben jut szerephez.

Helyes válasz: Gondolkodásunk akkor kiegyensúlyozott, ha a konkrét és az absztrakt funkció azonos mértékben jut szerephez.

19. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK I.

A nyelvek nem egységes, homogén rendszerek, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatok élnek egymás mellett. A belső nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Mindenki által ismert típusa a köznyelv, amely területileg nem tagolt, viszonylag egységes nyelvváltozat. A nyelvet jellemzi a vízszintes és függőleges tagolódás. A köz- és irodalmi nyelv van fölül, ez alatt vannak a területi (vízszintes, horizontális) és a társadalmi (függőleges, vertikális) változatok. A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak. A magyar nyelvjárások között nincs akkora különbség, hogy ez nehezítené a kommunikációt. A magyar nyelvjárások főleg hangtanukban térnek el egymástól. A nyelvjárási szavaknak a köznyelvi megfelelőjüktől való eltérésük alapján több típusuk van. o Alaki tájszók: csak hangalakjukban térnek el, pl.: csalán ~ csollán. o Valódi tájszók: köznyelvi dolgot, fogalmat egyedi hangsorral jelölik, pl.: szőlőfürt ~ biling; burgonya ~ pityóka; számadó juhász ~ pakulár, sárgarépa ~ murok. o Jelentésbeli tájszók: köznyelvi szavak eltérő jelentésben való használata, pl.: medence ’fateknő’, apró ’himlő, kanyaró’.

A legfontosabb nyelvjárástípusok A nyugati nyelvjárási régió

Ide tartózik Vas és Zala megye, valamint a szomszédos megyék határai. Főbb sajátosságai: o Hangtanára jellemző zárt e használata. o A nyitódó kettőshangzók az ó, ő, é helyett. o Rövid i, u , ü ejtés sok helyen (tiz, husz, tüz) . o A főnévi igenév képzőjét –nyi alakban használják (sietnyi).


- 26 -

A dunántúli nyelvjárási régió

Sokban hasonlít a nyugati nyelvjáráshoz, a Dunántúl területén jellemző. Főbb sajátosságai: o Van zárt e hangjuk. o Főnévi igenév képzője –nyi, -nya. o Eltérés, hogy nincs kettőshangzójuk.

A déli nyelvjárási régió

Érdekessége a régiónak, hogy a Duna kettéosztja, így több sajátos eltérése is van. Főbb sajátosságai: o Legfőbb a jellegzetes ö-zés a zárt e helyett (löhet,verök). o A v tövű igék Somogyban: lűn, hín, a Duna-Tisza közén: híl vagy lű, hí. o Az ly-os szavak már többségükben j-ző formájúak, az l + j kapcsolat pedig jj hangértékű. Pl.: gója, fojó, tanujjon, bejjebb.

Milyen típusú tagozódás nem jellemző a nyelvre?

körkörös vízszintes függőleges

Helyes válasz: körkörös Melyik nyelvjárási régió sajátossága, hogy kettéosztja a Duna?

A mezőségi nyelvjárási régió A déli nyelvjárási régió A nyugati nyelvjárási régió

Helyes válasz: A déli nyelvjárási régió


- 27 -

20. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK II. A nyelvek nem egységes, homogén rendszerek, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatok élnek egymás mellett. A legfontosabbat nyelvjárástípusok (folytatás): A tiszai nyelvjárási régió Elhelyezkedése: Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes területei. Főbb sajátosságai: o Zárt e használata. o Az ő, ó, é hangok helyén záródó kettőshangzók (jou, lőü). o Erős ízés (felesíg, víres). o A t végű igék hosszabb és rövidebb ejtése (sütöttem-süttem). A palóc nyelvjárási régió Nagy területen található, ezért három részt szoktak megkülönböztetni: nyugatit, keletit és délit. Főbb sajátosságai: o Köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek. o Gyakran ejtenek ü helyett i hangot (kilső). o Gyakran ejtenek az ö helyett zárt e-t (csepp, veder). o A t végű igék rövid alakját használják (süttem, nyittam). o A val/ -vel rag nem hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz (szekérvel). Az északkeleti nyelvjárási régió Ide számítjuk Zemplén és Szabolcs megyét. Főbb sajátossága: o Az ó, ő, é helyén záródó ou, öü, ei-t ejtenek. A mezőségi nyelvjárási régió Erdély területét foglalja magába Kolozsvár központtal. Főbb sajátosságai: o Legjellemzőbb vonása, hogy o helyett a-t ejtenek (bagár, malam) o Elbeszélő múlt használata, ami a régies vonást őrzi beszédükben pl.: mene, jövék. o Jellemzők még az elemismétléses formák: esztet, nekije, itten. o Helyenként erős í-zés figyelhető meg. o Egyes területeken jellemző a zárt e használata (Kalotaszegen). A székely és a csángó nyelvjárási régió Főbb sajátosságai: o A többi nyelvjárási régiótól eltérően itt több i fonéma helyett ü-t ejtenek (csürke, süker, küsded). o Egyes mássalhangzók a szó végén megnyúlnak (kékk, sóss, télönn). o Az elbeszélő múlt és a régmúlt még ma is él (mondottam volt).


- 28 -

A nyelvjárás a nyelv ……tagolódása.

társadalmi földrajzi vertikális

Helyes válasz: földrajzi Hogy nevezzük azokat a nyelvjárási szavakat, amelyek köznyelvi szavak eltérő jelentésben való használatán alapulnak?

alaki tájszók valódi tájszók jelentésbeli tájszók

Helyes válasz: jelentésbeli tájszók

21. A SZÓFAJOK RENDSZERE I. Igék

Cselekvő igék: dolgozik Műveltető igék: festet Szenvedő igék: íródik Tárgyas igék - lehetnek alanyi és tárgyas ragozásúak: néz valamit, olvas egy könyvet Tárgyatlan igék - csak alanyi ragozásúak lehetnek: öltözködik, születik

Névszók Főnév o Köznév: rádió, lakosság, bor o Tulajdonnév: Vörösmarty Mihály, MTA Melléknév - minőséget, tulajdonságot kifejező szavak, fokozhatók: jó, rosszabb Számnév o Határozott számnév • Tőszámnév: tíz, hatvan • Sorszámnév: első, második • Törtszámnév: huszad o Határozatlan számnév: sok, több

Névmások

Személyes névmás: én, te, ő, mi, ti, ők, ön, önök


- 29 -

Birtokos névmás: enyém, tied, övé Visszaható névmás: magam, magad Kölcsönös névmás: egymás Mutató névmás: ez, az (főnévi); ilyen (melléknévi); ennyi (számnévi). Kérdő névmás: ki, mi, milyen, mennyi, mekkora, melyik Vonatkozó névmás: aki, ami, amilyen Határozatlan névmás: valaki, valami, egyik Általános névmás: minden, mindegyik, akárki, bárki

Állapítsa meg a huszadik névszó szófaját!

Számnév, azon belül határozatlan tőszámnév. Számnév, azon belül határozott sorszámnév. Határozószó.

Helyes válasz: Számnév, azon belül határozott sorszámnév. Állapítsa meg az önmaga névszó szófaját!

Melléknév Mutató névmás Visszaható névmás

Helyes válasz: Visszaható névmás

22. A SZÓFAJOK RENDSZERE II. Igenevek Főnévi igenév: az ige -ni képzős alakja pl.: írni Melléknévi igenév o folyamatos melléknévi igenév: az ige -ó/-ő képzős alakja pl.: álmodó o befejezett melléknévi igenév: az ige -t /-tt képzős alakja pl.: megírt o beálló melléknévi igenév: az ige -andó/-endő képzős alakja pl.:megoldandó Határozói igenév: az ige -va/-ve, -ván/-vén képzős alakja pl.: sietve Határozószók

A cselekvés, történés, létezés körülményeit fejezik ki pl.: kint, most, itt, ott, rólad

Viszonyszók Névelő Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 30 -

o határozott névelő: a, az o határozatlan névelő: egy Névutó - A névutó névszók után álló szó, pl.: előtt, elől, között, mögött Kötőszó: Szavakat, tagmondatokat vagy mondatokat köt össze pl.: ha, hogy, mert, és, de, vagy Igekötő: Az igéhez, igenévhez vagy igéből képzett névszóhoz járuló szócska pl.: be, le, össze Segédige: A főige viszonyjelentéseit fejezi ki pl.: fog, volna Módosítószó: A mondanivalót árnyaló szó pl.: sem, talán, bizony, esetleg, vajon

Mondatszók

Indulatszók: Érzelmet, akaratot fejeznek ki pl.: Jaj! Hajrá! Hess! Sicc! Felelő- és kérdőszók pl.: Igen. Nem. Persze. Esetleg. Dehogy. Nos? Tényleg?

Melyik nem viszonyszó az alábbiak közül?

között vajon ott

Helyes válasz: ott (Ez egy határozószó.) Határozza meg az „elvégzendő” szó szófaját!

beálló melléknévi igenév módhatározó határozói igenév

Helyes válasz: beálló melléknévi igenév


- 31 -

23. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK I. Szóképek Két fogalom, jelenség társításán alapul, névátvitel, amelyben a fogalmak azonosításával új gondolati, érzelmi, hangulati többlettartalom keletkezik. Fajtái: Metafora: Két elem kapcsolódik össze/azonosítódik – fogalmi sík és képi sík. o Teljes metafora: A lelkem ódon, babonás vár. (Ady) o Egyszerű metafora: Léckatonáim sorban állnak már. (Babits) Szinesztézia: Különböző érzékelési területekről vett fogalmak társítása egy képben: nehéz szag, édes anyanyelv Metonímia: Névátvitel - fogalmi érintkezésen alapul: időbeli, térbeli, anyagbeli érintkezés, ok-okozati kapcsolat, rész-egész viszonya: Tisztelt Ház! o Altípusa: szinekdoché: Rész és egész felcserélése:Adynál a Hortobágy = egész Magyarország. Szimbólum: Egész gondolatsort, érzelmeket, sejtelmes hangulatokat kiváltó kép. Allegória: Elvont fogalmat társít érzéki képpel, gondolati fogalmat személyesít meg.

Melyik nem szókép az alábbiak közül?

szinesztézia inverzió metonímia

Helyes válasz: inverzió Melyik szóképre igaz, hogy: különböző érzékelési területekről vett fogalmak társítása egy képben?

szinekdoché szinesztézia szimbólum

Helyes válasz: színesztézia


- 32 -

24. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK II. Alakzatok Szövegátalakító eljárások, hatáskeltő eszközök összefoglaló neve, a szöveg kifejezőerejének növeléséért alkalmazzuk. Fajtái: Hangalakzatok: o Rím (pl.: ragrím, asszonánc, páros rím, bokorrím, ölelkező rím) o Alliteráció: A versben egymást követő szavak első hangzója azonos. o Figura etymologica: Azonos tövű szavak ismétlésén alapuló szóalakzat. Egyéb alakzatok: o Megszemélyesítés: Élőként mutat be tárgyi, természeti, elvont fogalmakat. o Hasonlat: Két fogalom párhuzamba állítása egy közös vonás kiemelésével. A „mint” vagy „akár” kötőszók vagy a „–ként” toldalék segítik a felismerését. o Inverzió: A mondat szórendjének megváltoztatása. Alkalmazásának célja: a mondanivaló kiemelése. pl.: büszke magyar vagyok én. o Körülírás: A fogalmat nem nevezzük meg, más szavakkal fejezzük ki. pl. virágnyílás (tavasz) o Eufemizmus: Tapintatból enyhítő, szépítő megfogalmazás. pl.: jobb létre szenderült o Ismétlés o Halmozás o Felsorolás o Párhuzam o Ellentét oxymoron: Egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmak összekapcsolása. pl.: jeges tűz paradoxon: Magasabb szinten feloldódó ellentét. pl.: Koldus-szegény királyi gazdagon o Fokozás o Túlzás

Melyik nem hangalakzat az alábbiak közül?

figura etymologica alliteráció oxymoron

Helyes válasz: oxymoron Mi a neve annak a stílusalakzatnak, aminek célja a mondanivaló kiemelése a mondat szórendjének megváltoztatásával? Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 33 -

inverzió ismétlés eufemizmus

Helyes válasz: inverzió

25. A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI I. A szöveg

Az ember szövegekkel kommunikál, minden szöveg közöl valamit, tehát teljes, kerek üzenet.

A szövegösszetartó erő

Idegen szóval: kohézió; jelentése: a szöveg elemeinek összekapcsoltsága. A szövegeket elsősorban a jelentés tartja össze, emellett nagyon fontos a nyelvtani kapcsolóelemek szerepe is.

Jelentésbeli kapcsolóelemek A globális kohézió alkotóelemei: a szöveg egészére kiterjedő tartalmi-jelentésbeli kapcsolatot határoznak meg. Írott szövegek esetében legszembetűnőbb mutatója a cím. Fajtái: o Ismétlés. A szó szerinti ismétlés tükrözhet szókincshiányt, de lehet stilisztikai oka is. Az ismétlés további formái: párhuzam, ellentét. o Rokonértelműség. A rokon értelmű szavak alkalmasak az ismétlődés funkciójának ellátására, mert alakjuk különböző, de jelentésük csak árnyalatilag tér el egymástól. o Felsorolás. A rész-egész alá- és fölérendeltségi viszonyán alapul. o Felosztás. Hasonlít a felsoroláshoz, de fogalmi felbontást is tartalmaz. o Nemfogalom – fajfogalom: A nemfogalom tárgyak, személyek, fogalmak olyan osztályának elnevezésére szolgál, amelynek tagjai külön-külön is rendelkeznek valamilyen elnevezéssel, a fajfogalommal. o Logikai-tartalmi elrendeződés: A mondatok egymás utáni kapcsolatában figyelhető meg szerkesztett szövegekben: pl.: ok-okozat, általános-konkrét. Melyik kapcsolóelem nem „rokon” az ismétléssel az alábbiak közül?

párhuzam rokonértelműség


- 34 -

felosztás

Helyes válasz: felosztás Melyik tágabb fogalom az alábbiak közül?

nemfogalom fajfogalom

Helyes válasz: nemfogalom

26. A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI II. A szöveg

Az ember szövegekkel kommunikál, minden szöveg közöl valamit, tehát teljes, kerek üzenet.

A szövegösszetartó erő

Idegen szóval: kohézió; jelentése: a szöveg elemeinek összekapcsoltsága. A szövegeket elsősorban a jelentés tartja össze, emellett nagyon fontos a nyelvtani kapcsolóelemek szerepe is.

Grammatikai kapcsolóelemek A lineáris kohézió alkotóelemei. Fajtái o Névelő o Utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel. Az utalás történhet névmásokkal, határozószókkal, kötőszókkal, igei személyragokkal és birtokos személyjelekkel. o Hiányosság. A megértés szempontjából fölösleges részt elhagyjuk. o Kötőszó o Egyeztetés. Az alany és állítmány egyeztetése, a birtokos személyjelezés és az igeragozás egyeztetése a szöveg mondatai között is megfigyelhető. o Szórend. Nyomatékosítja valamelyik mondatrészt, ezáltal befolyásolja a jelentést. o Téma-réma viszonya. Minden mondatban az ismert és az új közlés arányosan jelenik meg. Az új elem a következő mondatban már ismert részként szerepel. A felsoroltak közül melyik nem grammatikai kapcsolóelem?

szórend


- 35 -

kötőszó ismétlés

Helyes válasz: ismétlés Meddig terjed az egyeztetés, mint grammatikai kapcsolóelem hatóköre?

Mindig csak az adott mondatra terjed ki. Az egész szövegre kiterjed, mondatok között is megfigyelhető az egyeztetés.

Helyes válasz: Az egész szövegre kiterjed, mondatok között is megfigyelhető az egyeztetés.

27. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐ SZAKASZAI I. Előmagyar kor (Kr.e. 500-ig)

Az uráli (Kr.e. 4000-ig), finnugor (Kr.e. 2000-ig), ugor (Kr.e. 500-ig) együttélés időszaka. Az uráli alapnyelvet beszélők őshazája Nyugat-Szibériában volt. Kr.e. 6 ezer évvel válhatott szét a finnugor és a szamojéd ág, a finnugor korszak Kr.e. 3 ezerig tartott. Ekkor vált el a finn-permi és az ugor ág. Az ugor ágat a magyar, a vogul (manysi) és az osztják (hanti) nyelv alkotja. Az ugor egység felbomlását az időjárási viszonyok megváltozásával magyarázzák. Az ősmagyarok Kr.e. 500 körül elindultak nyugat felé, hosszú vándorútjukra.

Ősmagyar kor (Kr.e. 500-Kr.u. 896)

Az uráli őshaza, a vándorlások és a honfoglalás időszaka. Az ősmagyar kor az ugor egység felbomlásától a honfoglalásig tart. Ebben a korban az ősmagyarok sok néppel kerültek kereskedelmi, kulturális kapcsolatba. Főleg iráni, török és szláv jövevényszavakkal gyarapodott a magyar nyelv. Létrejöttek az igei személyragok, a módjelek, a birtokos személyjelek, a középfok jele és a tárgyrag. Ebből a korból nincsenek írásos emlékeink.

Ómagyar kor (896-1526)

A magyar nyelv önálló történetének első korszaka. A honfoglalás (895/896) és a mohácsi csata (1526) közötti időszak óriási változást jelentett a magyar nép életében. Létrejött a latin betűs írásbeliség, megjelentek a nyelvemlékek.


- 36 -

A korszak második felét a kódexek korának is nevezzük. Szláv (pl.: kereszt, pap, szent), latin (pl.: advent, iskola, legenda), német (pl.: cégér, polgár) szavakkal gyarapodik a nyelv. A korszak végére kialakul a magyar hang- és toldalékrendszer. A magyar nyelv nyelvjárásokban él.

Melyik korszakot tekintjük a magyar nyelv önálló történetének első korszakának?

Előmagyar kor Ősmagyar kor Ómagyar kor

Helyes válasz: Ómagyar kor Melyik nyelvtörténeti korban gyarapodott a magyar nyelv főként iráni és török jövevényszavakkal?

Előmagyar kor Ősmagyar kor Középmagyar kor

Helyes válasz: Ősmagyar kor

28. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐ SZAKASZAI II. Középmagyar kor (1526-1772)

A középmagyar kor a mohácsi csatától (1526) a felvilágosodás koráig (1772) tart. Az ország három részre szakadása miatt a magyar kultúra főleg északon, keleten és Erdélyben fejlődhetett. Hatott a nyelvre a könyvnyomtatás megjelenése, a reformáció, az irodalmi és a tudományos élet fellendülése. Elkezdődik a magyar nyelv egységesülése, az irodalmi nyelv kialakulása. 1590-ben elkészül az első magyar nyelvű bibliafordítás (Károli Gáspár).

Újmagyar kor (1772-1945) A felvilágosodás kezdetétől (1772) a második világháború végéig tartó időszak. A modern nyelv kialakulására hatással volt a felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás (1772-től kb. 1870-ig). Nagy számban érkeznek latin és német jövevényszók. 1832-ben megjelent az első magyar helyesírási szabályzat. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 37 -

1844-től a magyar lesz a hivatalos nyelv.

Melyik nyelvtörténeti korban jelent meg az első magyar nyelvű bibliafordítás?

Középmagyar kor Nyelvújítás kora Újmagyar kor

Helyes válasz: Középmagyar kor Melyik évben lett hivatalos nyelv hazánkban a magyar?

1848 1844 1867

Helyes válasz: 1844

29. NYELV ÉS GONDOLKODÁS, NYELV ÉS MEGISMERÉS VISZONYA I.

A nyelv a gondolatokat kifejező jelek legfontosabb rendszere. Nemcsak jelrendszer, hanem összetartó erő, az emberi élet közege. A nyelv segítségével sajátítjuk el a kultúrát. Minden nyelvben közös vonás, hogy az emberi érintkezésben használjuk. A nyelv úgy válik a közlés eszközévé, hogy szókészletét a rendelkezésünkre álló nyelvi rendszer, és a használati szabályok alapján alkalmazzuk. A nyelv társadalmi jelenség, mely az egyes embertől független is létezik, és alapja a beszédtevékenységünknek. A beszéd a nyelv egyéni és aktuális alkalmazása. Nyelv jellemzői: jel- és szabályrendszer, hagyományozott, társadalmi, passzív, független az egyéntől, rendszer, a kollektív tudatban létezik. Beszéd jellemzői: tevékenység, aktuális, egyéni, aktív, függ az egyéntől, alkalmazás: a kollektív, öröklött szabályrendszer egyéni módon való alkalmazása. A nyelv és a beszéd a kultúra átadásának egyik legfontosabb módja. Ma körülbelül 6000 nyelvet ismerünk. Ezeket csoportokra oszthatjuk: Beszélők száma szerint 10 legnagyobb nyelv (melyet a föld lakosságának fele beszél): kínai, angol, hindi, spanyol, arab, bengáli, portugál, indonéz, japán, orosz; Azok a nyelvek melyek beszélőinek száma meghaladja a 10 milliót (48 ilyen nyelv van). 15 millió beszélővel a magyar a 42. a világ nyelveinek sorrendjében, a 67 európai nyelv közül pedig a 12. Eredet szerint: nyelvrokonságot kutat, ennek alapján nyelvcsaládokat állapít meg. A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tarozik.


- 38 -

Tipológiailag: azon alapul, hogy az egyes nyelvekben milyen eszközökkel történik a szavak mondatbeli viszonyítása, illetve jelentésének módosítása. Pl. hogyan fejezi ki egy nyelv az igeidőket, a többes számot stb.

Melyik megállapítás nem igaz az alábbiak közül?

A beszéd a nyelv egyéni és aktuális alkalmazása. A nyelv az egyéntől független jelrendszer. A beszédtevékenység a nyelv alapja.

Helyes válasz: A beszédtevékenység a nyelv alapja. Melyik nem tartozik a tíz legnagyobb nyelv közé az alábbiak közül? angol német spanyol Helyes válasz: német

30. NYELV ÉS GONDOLKODÁS, NYELV ÉS MEGISMERÉS VISZONYA II.

A nyelv a gondolatokat kifejező jelek legfontosabb rendszere. Nemcsak jelrendszer, hanem összetartó erő, az emberi élet közege. A nyelv segítségével sajátítjuk el a kultúrát. A nyelv és gondolkodás közt szoros kapcsolat áll fenn, mivel a gondolkodást nagyobbrészt a nyelv teszi lehetővé. A nyelv szolgálhat arra, hogy megmagyarázzuk cselekvéseinket másoknak, de az érzelem többnyire meghaladja a szavakat. A nyelv a tudatos gondolkodásban kap fő szerepet (pl. problémamegoldás, történetmesélés). Ez az ún. racionális gondolkodás. Gondolkodás és nyelv viszonya háromféleképpen képzelhető el: o A gondolkodás elsődleges a nyelvhez képest: a gondolkodás univerzális, minden ember gondolkodó lény. A nyelv az ész, a gondolkodás struktúráiban gyökerezik, ezért a nyelv univerzális, a nyelvek különbsége csak a szavak hangalakjában van. o A nyelv elsődleges a gondolkozáshoz képest. A nyelv a gondolat képző szerve. Minden nyelvben sajátos világnézet rejlik, egy idegen nyelv megtanulása egyenlő egy új világnézet elsajátításával. o Nyelv és gondolkodás kölcsönösen meghatározzák egymást: a nyelv egyszerre áll függő és meghatározó vonatkozásban a gondolkodással.

Melyik megállapítás igaz az alábbiak közül? Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 39 -

A nyelvek létezését nagyobbrészt a gondolkodás teszi lehetővé. A gondolkodást nagyobbrészt a nyelv teszi lehetővé. Nyelv és gondolkodás között nincs semmilyen bizonyítható viszony.

Helyes válasz: A gondolkodást nagyobbrészt a nyelv teszi lehetővé. Melyik nyelvcsoportba tartozik eredet alapján a magyar nyelv?

indoeurópai finnugor germán

Helyes válasz: finnugor

31. AZ EGYSZERŰ MONDAT

A mondat a beszéd legkisebb egysége. Nyelvi jelekkel és nyelvtani szabályokkal szerkesztjük, a szövegbe a szövegkohézió nyelvi és jelentésbeli eszközeivel kapcsolódik. A mondatot kommunikációs szempontból egyetlen mondategésznek tekintjük.

Az egyszerű mondat

Az egyszerű mondat attól függően lehet tagolt vagy tagolatlan, hogy felbontható-e alanyi-állítmányi szószerkezetre. Tagolatlan: o Megszólítások Pl.: Istenem! o Indulatszók Pl.: Jaj! o Módosítószók Pl.: Igen. Persze. o Szerkesztetlen névszós szerkezetek Pl.: Segítség! o Köszönésformák Pl.: Szia! A tagolt mondatok lehetnek hiányosak vagy teljesek. A hiányos mondatok a szövegkörnyezetből egészülnek ki. o A 3. személyű határozott alany hiányzik. (Hasból beszél.) o Az állítmány hiányzik. (Bölcset beszédéről.) o Az alany és az állítmány is hiányzik. (Moziba.) o Elmaradhat a határozott tárgy a határozott ragozású ige mellől. (Megtesszük.) o Hiányozhat a határozó mint kötelező vonzat. (Péter áskálódik.) A teljes mondat lehet: Tőmondat: csak alanyi-állítmányi szerkezetből áll. (Tettek beszélnek.) Bővített mondat: bővítményeket is tartalmaz (Anyja nyelvén beszél a gyermek.) Teljes mondatnak tekintjük továbbá: o Az alanytalan mondatot. (Pirkad.) o A határozatlan alanyú mondat. (Építik az utcát.) o Az általános alanyú mondatot. (A szót nem adják pénzért.)


- 40 -

Igaz-e az alábbi állítás? A tagolatlan mondatok mindig tőmondatotok?

Igen, igaz. Nem, attól függ, hogy felbonthatóak-e alanyi-állítmányi szószerkezetre. Nem. A tőmondat a tagolt mondatok közé tartozik, azon belül is teljes mondat.

Helyes válasz: Nem. A tőmondat a tagolt mondatok közé tartozik, azon belül is teljes mondat. Milyen típusú mondat az, amelyikből hiányzik az alany és az állítmány is?

Tagolatlan mondat. Hiányos, tagolt mondat. Tőmondat.

Helyes válasz: Hiányos, tagolt mondat.

32. AZ ÖSSZETETT MONDAT I. Az összetett mondatok tagmondatai között lehet szerves és szervetlen a kapcsolat. A szerves kapcsolat két tagolt tagmondat között alakulhat ki. Ez lehet: alárendelő vagy mellérendelő. Az alárendelő kapcsolat: o A tagmondatok nem egyenrangúak. o A mellékmondat a főmondat valamelyik részét fejti ki. o A főmondatban utalószó utal a mellékmondat típusára: alanyi - Az nem jött el, akit vártunk. állítmányi - Legyen olyan mindenki, mintha Zrínyi volna. tárgyi - Azt hinné az ember, élő tilalomfa. határozói - Csak vár, csak vár, hogy jön talán a holnap. jelzői - Amilyen víg a pohár csörgése, olyan a rabbilincsé. o A mellékmondat elején összekötő tag található: kötőszó (hogy, mint, mert) vagy vonatkozó névmás (aki, ami) o A mellékmondat hordozhat jelentéstartalmat is: feltételes - Ha a fa élte megszakad, egy percig éli túl virága. hasonlító - Egy harmatcseppnyi belőled édesebb, mint a mézzé vált tenger. megengedő - Megengedi a főmondat megtörténtét, tipikus kötőszavai: bár, ámbár, noha, jóllehet. - Pisti jó magasugró, bár alacsony gyerek. következményes - Annyian hiányoznak, hogy nem jó új anyagba kezdeni.

Mi utal az alárendelő kapcsolatban lévő tagmondatok közti kapcsolatra, a mellékmondat típusára a főmondatban? Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 41 -

kötőszó utalószó vonatkozó névmás

Helyes válasz: utalószó Milyen jelentéstartalmat nem hordozhat a felsoroltak közül a mellékmondat?

tárgyi hasonlító feltételes

Helyes válasz: tárgyi

33. AZ ÖSSZETETT MONDAT II.

Az összetett mondatok tagmondatai között lehet szerves és szervetlen a kapcsolat. A szerves kapcsolat kialakulhat két tagolt tagmondat között. Ez lehet: alárendelő vagy mellérendelő. A mellérendelő kapcsolat: o Logikai kapcsolat van a két tagmondat között. o Egyenrangúak a tagmondatok. o Típusai: Kapcsolatos: továbbfűz, új tartalommal egészít ki. (A táj szép, és a levegő is jó.) Ellentétes: tagmondatok közti ellentétet fejez ki. (Kirándulni mennénk, de maradnunk kell.) Választó: a tagmondatok választási lehetőséget adnak. (Vagy a városban maradunk, vagy kirándulni megyünk.) Következtető: következtetést von le. (A dolgozók és a vezetők sztrájkolnak, tehát senki sem dolgozik.) Magyarázó: indokol. (Ez könnyű, ugyanis egyszerű feladatnak számít.) A szervetlen kapcsolat egy tagolatlan és egy tagolt tagmondat között, vagy két tagolatlan tagmondat között jön létre. (János, beszélj vele!)

A felsoroltak közül milyen viszonylatban nem alakulhat ki szervetlen kapcsolat a tagmondatok között? Egy tagolatlan és egy tagolt tagmondat között. Két tagolatlan tagmondat között. Két tagolt tagmondat között. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 42 -

Helyes válasz: Két tagolt tagmondat között. A felsoroltak közül melyik nem tartozik a mellérendelői kapcsolatok közé? ellentétes megengedő választó Helyes válasz: megengedő

34. A MAGYAR HANG- ÉS BETŰRENDSZER I.

A hang: a nyelv és a beszéd legkisebb egysége, amelynek nincs önálló jelentése. Általános tulajdonságai: a minőség (hangszín), az időtartam, a hangerő és a hangmagasság. Fontos különbséget tenni a fonéma és a beszédhang között: o A fonéma: a nyelv legkisebb, jelentés nélküli eleme. Olyan hang, amelyet a nyelvben a szavak, szóelemek hangalakjának megalkotására és megkülönböztetésére használunk. Megváltozása a szó jelentését is megváltoztatja. Pl. l, t, á – lát, tál. A fonéma általános tulajdonságokkal jellemezhető. A fonémák rendszert alkotnak, jelölésükre 44 betűt használunk. o A beszédhang: a beszéd legkisebb, jelentés nélküli egysége, a fonéma kiejtéskori megvalósulása. Konkrét, fizikai (a hangok létrehozásakor rezgés keletkezik), fiziológiai (a hangképző szervek működése hozza létre) és akusztikai (érzékelhető, hallható) jelenség.

A magánhangzók

Nyelvünkben 14 magánhangzó van. Képzésükkor a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, a két hangszalag szorosan egymáshoz simul, a gégefőben zöngehang keletkezik, majd a levegő – más akadályba nem ütközve – távozik. A magánhangzók rendszere: o A kiejtés időtartama szerint Rövid magánhangzók: a, e, i, o, ö, u, ü. Hosszú magánhangzók: á, é, í, ó, ő, ú, ű. o A nyelv vízszintes (horizontális) mozgása szerint Magas (palatális, elöl képzett) magánhangzók: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű. (Pl. teniszütő, repülőgép.) Mély (veláris, hátul képzett) magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú. (Pl. autó, háború.) o A nyelv függőleges (vertikális) mozgása szerint Felső nyelvállású (zárt) magánhangzók: i, í, u, ú, ü, ű. Középső nyelvállású (középzárt) magánhangzók: é, ö, ő, o, ó. Alsó nyelvállású (nyílt) magánhangzók: e, a, á. o Az ajakműködés szerint Ajakkerekítéssel képzett (labiális) magánhangzók: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü,


- 43 -

ű. Ajakréssel (széles ajaknyílással) képzett (illabiális) magánhangzók: á, e, é, i, í. A nyelv vertikális mozgása szerint melyik kategóriába tartoznak a tevekaraván szó magánhangzói?

Felső nyelvállású magánhangzók. Középső nyelvállású magánhangzók. Alsó nyelvállású magánhangzók.

Helyes válasz: Alsó nyelvállású magánhangzók. Igaz-e, hogy minden olyan magánhangzó, mi egyszerre rövid és magas, az biztosan labiális is?

Igen, igaz. Nem, mert a rövid és magas magánhangzók (a, i, ö, ü) közül az egyik (i) illabiális.

Helyes válasz: Nem, mert a rövid és magas magánhangzók (a, i, ö, ü) közül az egyik (i) illabiális.

35. A MAGYAR HANG- ÉS BETŰRENDSZER II.

A hang: a nyelv és a beszéd legkisebb egysége, amelynek nincs önálló jelentése. Általános tulajdonságai: a minőség (hangszín), az időtartam, a hangerő és a hangmagasság. Fontos különbséget tenni a fonéma és a beszédhang között: o A fonéma: a nyelv legkisebb, jelentés nélküli eleme. Olyan hang, amelyet a nyelvben a szavak, szóelemek hangalakjának megalkotására és megkülönböztetésére használunk. Megváltozása a szó jelentését is megváltoztatja. Pl. l, t, á – lát, tál A fonéma általános tulajdonságokkal jellemezhető. A fonémák rendszert alkotnak, jelölésükre 44 betűt használunk. o A beszédhang: a beszéd legkisebb, jelentés nélküli egysége, a fonéma kiejtéskori megvalósulása. Konkrét, fizikai (a hangok létrehozásakor rezgés keletkezik), fiziológiai (a hangképző szervek működése hozza létre) és akusztikai (érzékelhető, hallható) jelenség.

A mássalhangzók

A mássalhangzók a hangszalagok állásától függően lehetnek zöngések vagy zöngétlenek.


- 44 -

Amikor mássalhangzókat képezünk, a levegő a szájüreg valamelyik részén akadályba ütközik, (kivétel: a h hang képzésekor). Akadályt képezhetnek az ajkak, a fogak, a szájpadlás, és a nyelv. A mássalhangzók rendszere o A hangszalagok működése szerint Zöngés mássalhangzók: képzésükkor a hangszalagok rezegnek (b, d, g, v, z, zs, dz, dzs, gy, m, n, ny, l, j, r). Zöngétlen mássalhangzók: ejtésükkor a hangszalagok nem rezegnek (p, t, k, f, sz, s, c, cs, ty, h). o A képzés helye szerint Ajakhangok: két ajakkal képzett mássalhangzók: b, p, m. ajak-fog hangok: v, f. Foghangok elülső foghangok: d, t, n, z, sz, dz, c, l, r. hátulsó foghangok: zs, s, dzs, cs. Ínyhangok: elülső ínyhangok: gy, ty, ny, j. hátulsó ínyhangok: g, k. Gégehang: h. A képzés módja szerint Zárhangok: b, p, t, d, k, g, ty, gy, m, n, ny. Réshangok: v, f, z, sz, s, zs, j, h. Zár-rés hangok: dz, c, dzs, cs. Oldalsó hang: l. Pergő hang: r. Időtartam szerint: a kiejtés időtartama szerint minden mássalhangzó lehet rövid is, hosszú is. Pl.: fen – fenn, hal – hall, szál – száll. Betűképük szerint Egyjegyű mássalhangzók: pl. p, t, v, f. Kétjegyű mássalhangzók: pl. sz, dz, cs, ty. Háromjegyű mássalhangzó: dzs.

Lehetnek-e a kiejtés időtartama szerint hosszúak a zöngétlen mássalhangzók? Nem, csak a zöngés mássalhangzók lehetnek hosszúak. Igen, minden mássalhangzó lehet rövid is és hosszú is. Igen, de csak az egyjegyű zöngétlen mássalhangzók. Helyes válasz: Igen, minden mássalhangzó lehet rövid is és hosszú is. A felsoroltak közül milyen nem lehet a képzés módja szerint egy mássalhangzó? zárhang foghang réshang Helyes válasz: foghang Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 45 -

36. A HIVATALOS STÍLUS A hivatalos stílus A hivatalos stílus állami szervezetek, gazdasági, jogi testületek és a velük való kapcsolattartás érintkezési, kommunikációs formája. A hivatalok, intézmények használják az egymás közti, valamint az ügyfelekkel, állampolgárokkal történő érintkezésre. Kommunikációs cél: tényközlés, tájékoztatás. Műfajai Szóban: tárgyalás felszólalás hozzászólás előadás szónoklat

Írásban: törvény rendelet határozat értesítés hivatalos levél

Jellemzői

Szóhasználatára jellemző a sok sajátos műszó, a szakszavak. Pl.: hatályba lép, megállapítást nyer Nincs érzelemkifejezés. Az egyéni hangvétel háttérbe szorul. Személytelenségre utaló nyelvi formák jellemzik. Jellemző a T/1. személy használata (felszólítjuk, értesítjük). Továbbá a passzív formák használata(megkívántatik), a -lag, -leg ragos határozószók gyakori alkalmazása (fegyelmileg) és az -andó, -endő képzős igenevek (az intézkedést végrehajtandó) használata. Mondat- és szövegszerkesztése világos, egyértelmű. Pl.: a hivatalos levélnek, kérvénynek meghatározott, kötött formája van. szószaporító, terpeszkedő kifejezések jellemzik. Pl:. hitelesítést hajt végre, növekedést mutat, felolvasásra kerül, elintézést nyer Nagy a névutók szerepe. Pl.: ellenében, kifolyólag, vonatkozásában, tekintetében Bonyolult tagmondatok létrehozására alkalmas kötőszók használata. Pl.: mindazonáltal, amennyiben, annak ellenére, hogy… ugyanakkor Túlzott igekötő-használat jellemzi.

Gyakori hibák • • •

Idegenszerűség (latin és német nyelv hatása). Bonyolult szerkezetű mondatok. Homályosság, nehezen érthető mondatok, szövegek.


- 46 -

A felsoroltak közül melyik jellemző nem illik a hivatalos stílusra?

Szakszavak gyakori használata. Személytelenség. Érzelmi túlfűtöttség.

Helyes válasz: Érzelmi túlfűtöttség. A felsoroltak közül mi nem tartozik a hivatalos stílus használatának gyakori hibái közé?

Idegen nyelvi hatások megjelenés. Nehezen érthető mondatok. Túl rövid, hiányos mondatszerkesztés.

Helyes válasz: Túl rövid, hiányos mondatszerkesztés.

37. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NEM NYELVI ESZKÖZEI I.

Kommunikáció = közlésfolyamat: bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása. Ennek folyamatában fontos eszközök a hangos kommunikáció nonverbális (=nem nyelvi) eszközei, a szövegfonetikai eszközök.

A kommunikáció nonverbális eszközei

A pontos artikuláció a hatékony, jól érthető beszéd fontos feltétele. A mondatban a hangsúly helyét meghatározza: az értelem, az érzelem, a ritmus. A hangsúly rövidebb, hosszabb szakaszokra bontja a mondatot. A beszéd ritmusát a hangsúly teremtette szakaszok kiegyenlítődése biztosítja. A pontatlan, helytelen hangsúlyozás akár félreérthetővé, érthetetlenné teheti a mondanivalónkat, akárcsak a hangok elharapása. A hangerő a beszélőben lévő feszültség levezetését, valamint a befolyásolás hatékonyságát segíti. Jól használható az érzelmek és a fontos dolgok kiemelésére. A hanglejtés a beszéd hangmagasságának változtatásán alapul. Az élő beszéd dallama szorosan kapcsolódik a hangsúlyozáshoz. A beszédet kísérő minden érzelmi mozzanat a hanglejtés változásában nyilvánul meg. Változásait a beszélő egyénisége és a beszédszituáció határozza meg.

Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő nonverbális kommunikációs eszköz behelyettesítésével! A beszéd ritmusát a ……….. teremtette szakaszok kiegyenlítődése biztosítja. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 47 -

hanglejtés hangsúly hangerő

Helyes válasz: hangsúly Melyik nonverbális kommunikációs eszközre igaz, hogy a beszélőben lévő feszültség levezetését segíti?

szünet artikuláció hangerő

Helyes válasz: hangerő

38. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NEM NYELVI ESZKÖZEI II.

Kommunikáció = közlésfolyamat: bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása. Ennek folyamatában fontos eszközök a hangos kommunikáció nonverbális (=nem nyelvi) eszközei, a szövegfonetikai eszközök.

A kommunikáció nonverbális eszközei

A beszéd gyorsaságát az egységnyi időtartam alatt kifejtett szótagok számával mérjük. A magyar nyelv sajátossága, hogy viszonylag lassú. A megfelelő tempó is befolyásolja a beszédet, hiszen ha túl gyors, nehezen követhető a mondanivaló, ha túl lassú, untat. o A beszéd gyorsaságát befolyásolják a beszélő pszichés sajátosságai, temperamentuma. A szünet a beszédfolyamat fontos része. Szerepe van az érzelmi telítettség érzékeltetésében. Kapcsolatban van a hangsúllyal, a szórenddel. Típusai: o belégzési szünet, o hezitációs szünet, o felhívási szünet, o kifejező szünet. A hangszín a hang azon sajátossága, mely alapján az azonos erősségű és másságú hangok megkülönböztethetők egymástól. o Az alaphang és a felhangok számának és intenzitásának aránya adja. o A beszélő beszédszervei határozzák meg, de a beszélő érzelmei is befolyásolják. Az egyénre leginkább jellemző sajátosság. o Árnyalati gazdagsága befolyásolja a hangsor jelentését.


- 48 -

A beszéd mellett a nyelvi kommunikáció másik formája az írás. Az írás a beszélt nyelv szimbóluma. A gondolatok rögzítését teszi lehetővé. Írásban nem támaszkodhatunk a nem-verbális jelekre.

A felsoroltak közül melyik nem a nonverbális kommunikáció eszköze? hezitációs szünet motivációs szünet belélegzési szünet Helyes válasz: motivációs szünet Melyik az a nonverbális kommunikációs eszköz, aminek segítségével az azonos erősségű és másságú hangok megkülönböztethetők egymástól? hangszín hangerő artikuláció Helyes válasz: hangszín

39. A SZÖVEG KIFEJTETTSÉGE I. •

• •

A szöveg kifejtettségének szükséges és elégséges mértékét befolyásolja: o a téma, o a beszélő és a hallgató közös előismerete, o a beszédhelyzet. Az ember általában takarékos kifejtésre törekszik (nyelvi ökonómia). Ebből következik, hogy a hiányosság a szövegek alapvető tulajdonsága. Fajtái: o Nyelvtani szerkezeti elem hiányzik (Én) megyek haza. - személyes névmás kihagyása (A fiúk) fociznak. - 3. személyű alany kihagyása o Kötőszó hiányzik o Tartalmas szó helyettesítése névmással. Ilyenkor nincsen grammatikai hiány, csak jelentésbeli hiány, ami a szövegkörnyezetből kiegészül. Tegnap meglátogattam egy osztálytársamat. Elkértem tőle a biciklijét. o Üres mondat használata. A le nem írt, ki nem mondott szerkezet, mint negatív forma szerves része a közlésnek. Tartalma egyértelmű, sokféleképpen kiegészíthető. Vagy belülről, a szövegösszefüggésből egészül ki, vagy kívülről, a beszédhelyzetből. Azonnal rohant a telefonhoz. [Kihívta a mentőket.] Öt perc múlva meghallották a mentőautó szirénáját.


- 49 -

Mit jelent a nyelvi ökonómiára törekvés? Csak akkor beszél az ember, ha elkerülhetetlenül szükséges. Az ember takarékos kifejtésre törekszik, annyira részletesen fejezi ki magát, ami éppen elég ahhoz, hogy a hallgató megértse a mondanivalót. A gazdasági szaknyelvi kifejezések feleslegesen gyakori használatát. Helyes válasz: Az ember takarékos kifejtésre törekszik, annyira részletesen fejezi ki magát, ami éppen elég ahhoz, hogy a hallgató megértse a mondanivalót. A hiányosság melyik fajtája tapasztalható a következő mondatban? Táncolnak és énekelnek. Kötőszó hiánya. Nyelvtani szerkezeti elem hiánya. Üres mondat használata. Helyes válasz: Nyelvtani szerkezeti elem hiánya.

40. A SZÖVEG KIFEJTETTSÉGE II.

A szöveg kifejtettségének szükséges és elégséges mértékét befolyásolja: • a téma, • a beszélő és a hallgató közös előismerete, • a beszédhelyzet. Az ember általában takarékos kifejtésre törekszik (nyelvi ökonómia). A mondat beszerkesztése a szövegbe •

•

•

A szövegeket az őket alkotó mondatok megszerkesztettsége és beszerkesztettsége jellemzi. o Megszerkesztettség: jól formáltság, grammatikai forma. o Beszerkesztettség: a szöveg kívánalmainak felel meg, indokolja a megszerkesztettség béli hiányokat. Bekezdés: a szöveg írásban beljebb kezdett összefüggő szerkezeti egysége. o Szerkesztett egész, alkotó mondatait logikai-tartalmi kapcsolatok fűzik egybe. o Fő tartalmi magja a tételmondat. o A bekezdésen belül elkülöníthető szorosabb egységek a mondattömbök. A szöveg a kifejtettség és a hiány egymásra vonatkozásából, mondatok meg- és beszerkesztéséből épül föl.

A felsoroltak közül melyik tényező nem befolyásolja a szöveg kifejtettségét? A téma. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 50 -

A kód. A beszédhelyzet.

Helyes válasz: A kód. Mit jelent a mondattömb kifejezés?

Bekezdés szinonimája.

A bekezdésen belül elkülöníthető szorosabb egység.

Több, tartalmilag összefüggő bekezdésből álló szövegrész.

Helyes válasz: A bekezdésen belül elkülöníthető szorosabb egység.

41. A NYELV TÁRSADALMI TAGOLÓDÁSA, CSOPORTNYELVEK I. • • • •

•

•

A nyelvek soha nem egységesek, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatok élnek egymás mellett. A belső nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Ennek a normatív típusa az irodalmi nyelv, amely választékosabb, igényesebb forma. o Ide tartozik a szépirodalom, az értekező próza, a sajtó. Mindenki által ismert nyelvváltozat a köznyelv, amely területileg nem tagolt, viszonylag egységes nyelvváltozat. o A tömegkommunikáció alapeszköze, ezért ez a legelterjedtebb. Tudatos nyelvalakító tevékenység eredményeként jött létre. A nyelv jellemző tulajdonsága a vízszintes és függőleges tagolódás. A köznyelv és az irodalmi nyelv van fölül, és ez alatt vannak a területi (vízszintes, horizontális) és a társadalmi (függőleges, vertikális) változatok. A nyelv társadalmi tagolódását figyelembe véve csoportnyelveket különböztetünk meg. o A csoportnyelvek általában szókincsükben térnek el a köznyelvi változattól.

A nemzeti nyel melyik nyelvváltozata tekinthető a tömegkommunikáció alapeszközének? Az irodalmi nyelv. A szleng. A köznyelv. Helyes válasz: A köznyelv. Egészítse ki a mondatot! A sajtó és az irodalmi művek jellemző nyelvváltozata a(z) … . argó irodalmi nyelv Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 51 -

szaknyelv

Helyes válasz: irodalmi nyelv

42. A NYELV TÁRSADALMI TAGOLÓDÁSA, CSOPORTNYELVEK II. •

•

• •

•

• •

A nyelv társadalmi tagolódását figyelembe véve csoportnyelveket különböztetünk meg. o A csoportnyelvek általában szókincsükben térnek el a köznyelvi változattól. Ide soroljuk az egyes szakmák, mesterségek nyelvét, összefoglaló néven a szaknyelveket. o Annyi szaknyelv létezik ahány szakma és tudományág van. Pl.: orvosi nyelv, műszaki nyelv. Csoportnyelvek még a hobbinyelvek, amelyek valamilyen szabadidős tevékenységhez kötődnek, pl.: vitorlás szaknyelv. Ide tartoznak a rétegnyelvek is, amelyek a különböző életkorokban használt nyelvváltozatok. Pl.: a gyermeknyelv, a diáknyelv, az ifjúsági nyelv és a katonai nyelv is. Vannak olyan csoportok, amelyek szándékosan használnak olyan nyelvváltozatot, amelyet a beavatottakon kívül senki nem ismer. Így alakult ki a tolvajnyelv, idegen szóval argó. o Jellemzője a durva, trágár kifejezések használata és a köznyelv számára értelmetlen szavak kitalálása. Pl.: caplizik= izgul, fél. o Jellemzője még, hogy köznyelvi szavakat új jelentéssel ruház fel. Pl.: Számok felcserélése: egy kiló = 100 Ft., egy rongy = 1000 Ft. Az argóból sok kifejezés került át később a köznyelvbe (pl. buli, cucc, kaja). A szleng az argó „szalonképes” változata. Kevésbé igényes, mint a köznyelv (pl. dumál = beszél, ciki = kellemetlen stb.). A szleng igen elterjedt a fiatalok körében, de minden korosztály használja. Ennek oka, hogy ellentétben az argóval, nem kötődik egyetlen nyelvi réteghez sem.

A felsoroltak közül melyik nem csoportnyelv? szaknyelv hobbinyelv köznyelv Helyes válasz: köznyelv Alapvetően melyik jellemzőjükben térnek le a csoportnyelvek a köznyelvtől? Toldalékolási szabályrendszerükben. Szókincsükben. Helyesírási szabályaikban. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 52 -

Helyes válasz: Szókincsükben.

43. A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK I. A magánhangzótörvények •

• •

A magyar nyelv jellegzetes hangépítési sajátossága a hangrendi harmónia. o Ez a magánhangzók típusát szabályozza a szavakban. Így szavaink egy része csak magas (eper), csak mély (autó) vagy ún. vegyes hangrendű (ima). o A vegyes hangrendű szavakban a mély és a magas hangok közül az i, í, e, é hangok fordulnak elő. Szavainkban a kétalakú toldalékok hangrendben (magas/mély) illeszkednek a szótőhöz (madárnak, erdőnek). A háromalakú toldalékok (-hoz, -hez, -höz) közül az egyik magas hangrendű toldalékban ajakréses a magánhangzó (-hez), a másikban pedig ajakkerekítéses (-höz), tehát a háromalakú toldalékok ajakműködés szerint is illeszkednek. Ez az illeszkedési törvény. Ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, gyakran egy ejtéskönnyítő „j” hangot toldunk be kiejtéskor, pl: fiú [fijú]. Ezt a jelenséget hiátustörvénynek nevezzük.

Mitől függ, hogy a kétalakú toldalékok melyik alakját illesztjük egy szótőhöz? A toldalék első hangjának képzési helyétől. A szótő hangrendjétől. Szótő utolsó hangjának képzési helyétől. Helyes válasz: A szótő hangrendjétől. Mi a hiátustörvény tartalma a hangtanban? Két magánhangzó egymás mellé kerülésekor egy „j” hang betoldásával könnyítjük a kiejtést. Az illeszkedési törvény megszegésének lehetősége, ha az könnyíti a kiejtést. A hangrendi harmónia ellentéte. Helyes válasz: Két magánhangzó egymás mellé kerülésekor egy „j” hang betoldásával könnyítjük a kiejtést.


- 53 -

44. A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK II. A mássalhangzótörvények A beszédben az egymás mellett levő mássalhangzók hatnak egymásra, módosítják az eredeti hangsort. A mássalhangzók egymásra hatásában az alábbi törvényszerűségek figyelhetőek meg: • •

•

Részleges hasonulás: ha két mássalhangzó közül az egyiknek a képzése részben közeledik a másik képzéséhez. A hasonulás ilyenkor egy képzési mozzanatra terjed ki. A részleges hasonulás írásban jelöletlen! o Zöngésség szerinti részleges hasonulás: az egymás mellett álló zöngés és zöngétlen mássalhangzók közül a hátul álló zöngésség tekintetében megváltoztatja az előtte állót. Zöngésedés: vasgolyó [vazsgolyó], juhászbojtár [juházbojtár]. Zöngétlenedés: dobtam [doptam], hoztam [hosztam]. o A képzés helye szerinti részleges hasonulás során az n hang változik meg, az utána következő, két ajakkal képzett mássalhangzó hatására m lesz belőle. Pl.: színpad [szímpad], azonban [azomban]. Összeolvadás: ha két szomszédos mássalhangzó ellentétét úgy oldjuk fel, hogy helyettük egy harmadik, hosszú hangot ejtünk. Írásban nem jelöljük. o Pl.: botja [bottya], kínja [kínnya], látja [láttya], tudsz [tucc].

A mássalhangzótörvények a beszédfolyamat egészében hatnak, az egymás mellett álló szavakra is érvényesek. Pl.: péntek délben [pénteg délben]. Jelöljük-e írásban a részleges hasonulást? A képzés helye szerinti hasonulást jelöljük írásban, a zöngésség szerint hasonulást nem. Nem, a részleges hasonulás írásban mindig jelöletlen. Csak zöngésség szerint hasonulás esetében kell írásban jelölni. Helyes válasz: Nem, a részleges hasonulás írásban mindig jelöletlen. Melyik mássalhangzótörvény érvényesül a látsz (látni; E/2) szó kiejtésekor? Teljes hasonulás Összeolvadás Mássalhangzó-rövidülés Helyes válasz: Összeolvadás


- 54 -

45. A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK III. A mássalhangzótörvények A beszédben az egymás mellett levő mássalhangzók hatnak egymásra, módosítják az eredeti hangsort. A mássalhangzók egymásra hatásában az alábbi törvényszerűségek figyelhetőek meg: •

• •

Teljes hasonulás: ha az egymás mellé kerülő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához hasonlóvá formálja a másikat. o Írásban jelöletlen teljes hasonulás. Pl.: ha a szó belsejében z+s, sz+s mássalhangzók kerülnek egymás mellé, község [kösség], egészség [egésség] o Írásban jelölt teljes hasonulás. Pl.: a -val/-vel, -vá/-vé határozóragok v-je teljesen hasonul a tőben előtte álló mássalhangzóhoz: kenyérrel (kenyér+vel), karddal (kard+val). Mássalhangzó-rövidülés: ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, ilyenkor a hosszút röviden ejtjük: hallgat [halgat]. Mássalhangzó-kiesés: ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor ejtésben a középső kiesik. Pl.: mondta [monta], mindnyájan [minnyájan].

A mássalhangzótörvények a beszédfolyamat egészében hatnak, az egymás mellett álló szavakra is érvényesek. Pl.: péntek délben [pénteg délben]. Mi a mássalhangzó-rövidülés lényege? Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszút röviden ejtjük, a rövidet pedig hosszan. Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a rövidet hosszan ejtjük. Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszút röviden ejtjük. Helyes válasz: Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszút röviden ejtjük. Melyik mássalhangzótörvény érvényesül a dobtam (dobni; múlt idő, E/1) szó kiejtésekor? teljes hasonulás részleges hasonulás mássalhangzó-kiesés Helyes válasz: részleges hasonulás


- 55 -

46. A NYELV SZEREPE A VILÁGRÓL FORMÁLT TUDÁSUNKBAN; AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA I. A nyelv • •

•

• •

•

• •

A nyelv eszközjellegű felfogása szerint a szavak függetlenek használóiktól, egy használati normát testesítenek meg. A nyelv társadalmi jellegét az adja, hogy nem csupán közös „eszközkészlet”, hanem közös termék is. A nyelv társadalmi természete és más társadalmi „értékek” összekapcsolása segít megmagyarázni a nyelvek közötti különbségeket és a nyelv közös használatát is. A probléma és eredete: ha a szó jelentése a beszélő saját ideája, akkor az egyedi nyelv (= idiolektus) létrejöttéhez vezet. A jelentés idea-elmélete azonosítja a szavak jelentését a beszélő fejében lévő tudással, tehát sohasem tudhatjuk, mit ért valaki más egy-egy szón. Megoldás lehet: válasszuk el a jelentést és a világra vonatkozó tudásunkat. Az egyéni tudásbeli különbségek ellenére tételezzük fel a jelentés objektivitását. E következmény vállalható, mert gyakran olyanokra támaszkodunk (szakértők) egy szó használata során, akik jobban ismerik az adott tárgyat. A nyelv egészének ismeretét egy ideális szakértőre kell bízni. o Az ő tudása reprezentálja azt a tudásegészt, amivel a többiek bírnak. o Minden nyelvi közösségben érvényesül a nyelvi munkamegosztás, mert minden nyelvben vannak olyan terminusok, melyek alkalmazási kritériumait csak a beszélők egy része ismeri, s melyeket a közösség többi tagja csak az ilyen beszélőkkel való kooperáció következtében tud használni. A nyelv egyetemes (= univerzális) jellegű. A nyelvi univerzálék az összes hangzó természetes emberi nyelvre minden korban és minden helyen jellemző nyelvi sajátosságok. o Ilyen nyelvi univerzálé például, hogy minden nyelv hangrendszere tartalmaz magánhangzókat és mássalhangzókat. o A nyelvi képesség további univerzalitása: minden nyelv egyaránt alkalmas arra, hogy bármilyen tartalmat megformáljunk és kifejezzünk vele (egyetemes kifejezhetőség elve). Ez a nyelvek egyenértékűségét, az emberi nem egységét is jelenti. A nyelv a tudatos gondolkodásban kap fő szerepet. Ezt alkalmazzuk, mikor történeteket mesélünk, vagy problémákat oldunk meg. Ez az ún. racionális gondolkodás, melyben szerepelnek deduktív és induktív módszerek. o Deduktív: amikor a feladatokat adott szabálykészlet alkalmazásával oldjuk meg. o Induktív: amikor a feladatokat a rendelkezésünkre álló adatok alapján oldjuk meg.


- 56 -

A felsoroltak közül mit nem tekinthetünk nyelvi univerzálénak? Magánhangzók és mássalhangzók léte a nyelvben. Egyetemes kifejezhetőség elve. Bonyolult toldalékolási szabályok. Helyes válasz: Bonyolult toldalékolási szabályok. A racionális gondolkodás melyik módszerét alkalmazzuk, rendelkezésünkre álló adatok alapján oldunk meg problémákat? induktív sztochasztikus deduktív

amikor

a

Helyes válasz: induktív

47. A NYELV SZEREPE A VILÁGRÓL FORMÁLT TUDÁSUNKBAN; AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA II. Az anyanyelv

A beszéd jelentősége, hogy segítségével sajátítjuk el az emberi kultúrát. Ezért fontos, hogy birtokoljuk anyanyelvünk szókincsét, szabályait. Az anyanyelv elsajátításának képessége az ember egyedüli és megismételhetetlen lehetősége. Mielőtt a kisgyermek kimondja az első szót, már megtett bizonyos szakaszt a nyelvhez vezető úton. Kísérletileg igazolt tény, hogy a gyermek már magzati állapotában is hallja a külvilág hangjait, s az anyja hangját már az újszülött is meg tudja különböztetni az idegenekétől. Fontos tényezője a kisgyermek nyelvtanulásának az emlékezet fokozatos fejlődése is, valamint az ember eredendően társas (szociális) hajlama. A gyermeknek beszélő környezetben kell nevelkednie ahhoz, hogy anyanyelvét teljes gazdagságában megtanulhassa. Az anyanyelv folyamatos gondozását nem szabad elhanyagolni. A megfelelő, igényes anyanyelvhasználat a társadalmi érvényesülés alapja. Aki nem tudja magát helyesen kifejezni, lemarad. Az iskola, az ifjúkor a kommunikációs készségek, az anyanyelvi műveltség elsajátításának legfontosabb időszaka. Az olvasás a szókincset és a fantáziát növeli, az írás a stílus legfőbb gyakorlóterepe. Az anyanyelv a nemzethez, a családhoz tartozás alapja is.

Fejezze be a mondatot! A jelentés idea-elmélete szerint a szavak jelentése… … az egyéni tudásbeli különbségektől függetlenül objektív. … napról napra változik. … a beszélő fejében lévő tudással azonos, szubjektív, ezért előfordulhat, hogy mindenki mást ért ugyanazon szó alatt. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 57 -

Helyes válasz: …a beszélő fejében lévő tudással azonos, szubjektív, ezért előfordulhat, hogy mindenki mást ért ugyanazon szó alatt. Milyen életkorban veszi kezdetét az anyanyelv elsajátításának folyamata? Körülbelül két éves korban. Már a születés előtt, magzati állapotban megkezdődik. A születéskor. Helyes válasz: Már a születés előtt, magzati állapotban megkezdődik.

48. A NYELV ÉS A BESZÉD FUNKCIÓI I.

Az ember beszédtevékenységének alapja a nyelv. A gondolatait kifejező ember hangokat képez, azaz beszél. A nyelv és a beszéd viszonya Nyelv a beszéd alapja jel- és szabályrendszer hagyományozott társadalmi passzív független az egyéntől

Beszéd a nyelv alkalmazása tevékenység aktuális egyéni aktív függ az egyéntől

A nyelv szerepe

Az emberi kapcsolatteremtés és a figyelemfelkeltés eszköze. Segítségével szerzünk új ismereteket, sajátítjuk el és őrizzük kultúránkat. Kifejezi nemzeti hovatartozásunkat.

A megértés feltételei

A felhasznált nyelvi jelek a beszélő szándéka szerint jelölnek valamit, vagyis jelzések. A hallgató számára fölidéznek valamit, vagyis jelzésekké válnak. Jelentésüket a hallgató és a beszélő is ismeri.

A nyelv és a gondolkodás viszonya (nézetek)

A gondolkodás elsődleges a nyelvhez képest → a nyelv eszköz a gondolatok kifejezésére. o A gondolkodás univerzális, vagyis minden ember lényegénél fogva gondolkodó lény. o Gondolkodásunk szerkezete, tartalma is egyetemes. o Nincs akadálya egy összemberi, egyetemes nyelv létrehozásának.


- 58 -

A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz a nyelvre? A beszéd alapja Jel- és szabályrendszer Függ az egyéntől Helyes válasz: Függ az egyéntől A felsoroltak közül melyik nem tekinthető a nyelv szerepének? Kifejezi nemzeti hovatartozásunkat. Szabályok, korlátok közé szorítja a gondolkodást. A kapcsolatteremtés és a figyelemfelkeltés eszköze. Helyes válasz: Szabályok, korlátok közé szorítja a gondolkodást.

49. A NYELV ÉS A BESZÉD FUNKCIÓI II. A nyelv és a gondolkodás viszonya (nézetek) – folytatás

A nyelv elsődleges a gondolkodáshoz képest o Nyelv nélkül nincsen fogalmi gondolkodás. o Nyelvi relativizmus: a nyelvek sajátos tulajdonságaik révén kétféle módon befolyásolják a gondolkodást: a szavak révén és a nyelv grammatikája révén. A világot a rendelkezésünkre álló fogalmak használatával tudjuk megérteni, mivel ezeket a fogalmakat a nyelv biztosítja, a hozzánk képest más nyelvet beszélő embereknek tőlünk eltérően kell látniuk a világot. o A nyelv egyedi látásmódját rákényszeríti beszélőire. A nyelv és a gondolkodás kölcsönösen meghatározzák egymást o A nyelv egyszerre áll függő és meghatározó vonatkozásban a gondolkodással. o A nyelv és a gondolkodás alapjaiban azonos. o A tudat legősibb megnyilvánulása a hangos tudat, amely később differenciálódott egyfelől kommunikatív, másfelől cselevés kísérő beszéddé – ez utóbbi, belső beszéddé válva, gondolkodássá.

A beszéd, mint cselekvés

Ha beszélünk, valamilyen cselekvést hajtunk végre, és ezzel a hallgatót szintén cselekvésre késztethetjük. Ez az úgynevezett beszédtett (vagy beszédaktus)-elmélet. A beszédet cselekvésként négy összetevőre bonthatjuk: o Lokúció: az a szemantikai jelentés, amit voltaképpen kimondunk vagy leírunk. o Illokúció: megnyilatkozásainknak kommunikatív többletjelentésével azonos. o Propozicionális aktus: az utalás vagy kijelentés végrehajtása. o Perlokúció: a beszédtevékenység által elért hatás.


- 59 -

A beszéd melyik összetevőjét nevezzük perlokúciónak? A kimondott mondatok kommunikatív többletjelentését. A beszédtevékenységgel kiváltott hatást. A kimondott mondatok szemantikai jelentését. Helyes válasz: A beszédtevékenységgel kiváltott hatást. Az alábbiak közül melyik meghatározás tekinthető a beszédtett-elmélet tömör összefoglalásának? Amikor beszélünk, valamilyen cselekvést hajtunk végre, és ezzel a hallgatót szintén cselekvésre késztethetjük. A nyelv egyedi látásmódját rákényszeríti beszélőire. Egy emberi cselekvés csak akkor gyakorolhat hatást a környezetére, ha a cselekvő elmondja másoknak azt, amit csinált. Helyes válasz: Amikor beszélünk, valamilyen cselekvést hajtunk végre, és ezzel a hallgatót szintén cselekvésre késztethetjük.

50. A SZÓALKOTÁS MÓDJAI I. Nyelvünkben a meglevő elemek felhasználásával is alkotunk új szavakat, így bővítjük szókincsünket. A szókincs bővítésének ez a módja a szóalkotás. A szóalkotásnak többféle módját különböztetjük meg. Szóképzés

Képzése: alapszó + képző = képzett származékszó A képzett szó új jelentést kap, gyakran új szófaja is lesz. A képzőnek jelentésváltoztató szerepe van, megváltoztatja a mondatstruktúrát is. Pl.:mák + s = mákos

Szóösszetétel

Képzése: önálló szavak összeillesztése = új jelentésegység. A szóösszetétel lehet alá- vagy mellérendelő. Speciális formája a szókettőzés, pl. alig-alig. Pl.: három + szög = háromszög

Melyik szóalkotási mód speciális formája a szókettőzés? szóképzés mozaikszó képzés szóösszetétel Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 60 -

Helyes válasz: szóösszetétel Szóképzés során megváltozhat-e az alapszó szófaja? Igen, minden esetben megváltozik. Nem, csak a jelentés változik, a szófaj mindig változatlan marad. Igen, megváltozhat, de ez nem törvényszerű. Előfordulhat az is, hogy az alapszó szófaja változatlan marad. Helyes válasz: Igen, megváltozhat, de ez nem törvényszerű. Előfordulhat az is, hogy az alapszó szófaja változatlan marad.

51. A SZÓALKOTÁS MÓDJAI II. Nyelvünkben a meglevő elemek felhasználásával is alkotunk új szavakat, így bővítjük szókincsünket. A szókincs bővítésének ez a módja a szóalkotás. A szóalkotásnak többféle módját különböztetjük meg. Mozaikszók

Képzése: többszavas kifejezések rövidítése. Nem motivált szavak, gyakran elhomályosul a jelentésük. Fajtái: o Betűszó (kezdőbetűk felhasználása) pl.: ENSZ, MÁV. o Szóösszevonás (több betű felhasználása) pl.: MALÉV, GYES.

Ritkább szóalkotási módok

Ragszilárdítás: szó és toldalék összenő, pl.: éljen. Szórövidülés, pl.: tulaj, fagyi. Szóelvonás, pl.: vakondok – vakond. Szóvegyülés, pl.:csokor + bokréta = csokréta, ordít + kiabál = ordibál. Szóhasadás, pl.: köröm ~ karom. Népetimológia, pl.: kara katna (török „fekete madár”) = kárókatona.

Melyik szóképzési mód alapján született a GYED elnevezés? szórövidülés szóelvonás szóösszevonás Helyes válasz: szóösszevonás A felsorolt szóalkotási módok közül melyik nem a mozaikszó-képzés egyik fajtája? betűszó szóösszevonás szóvegyülés Helyes válasz: szóvegyülés Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 61 -

52. A SZÓFAJ ÉS A MONDATRÉSZI FUNKCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI I. A szófajok a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő szavak. A szófajt a szavak jelentése, mondatbeli szerepe, bővíthetősége határozza meg.

Az ige létezést, cselekvést, történést vagy állapotot kifejező szófaj. Az ige a mondatban mindig állítmány, szervezője az egész mondatnak. A főnév élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. A mondatban ragok vagy névutók segítségével bármilyen mondatrész szerepét betöltheti. Pl.. Pista olvas (alany); Érdekes könyvet olvas (tárgy). A főnév a mondatban jelzővel bővülhet. A melléknév dolgok tulajdonságait kifejező szó. A mondatban általában a jelző szerepét tölti be. Pl.: Szőke lány sétál az utcán (minőségjelző). De lehet állítmány vagy határozó is. A melléknév a mondatban határozóval bővülhet. Az igenevek igéből képzett átmeneti szófajok: o A főnévi igenév: -ni képzővel létrehozott származékszó, mely elvontan fejez ki cselekvést, történést, létezést vagy állapotot. A mondatban alany, tárgy és határozó szerepét töltheti be. o A melléknévi igenév: olyan –ó/-ő; -t/-tt; -andó/-endő képzős származékszó, mely az igei alapjelentést tulajdonságként nevezi meg. A mondatban általában jelző, de határozó és állítmány is lehet. o A határozói igenév: -va/-ve; -ván/-vén képzős származékszó, mely a cselekvésfogalmat határozói körülményként nevezi meg. A mondatban módvagy állapothatározó.

Milyen mondatrész szerepét töltheti be a főnév? Alany és állítmány lehet. Alany és tárgy lehet. Bármilyen mondatrész szerepét betöltheti. Helyes válasz: Bármilyen mondatrész szerepét betöltheti. A felsoroltak közül melyik mondatrész szerepét nem töltheti be a mondatban a főnévi igenév? alany állítmány tárgy Helyes válasz: állítmány


- 62 -

53. A SZÓFAJ ÉS A MONDATRÉSZI FUNKCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI II. A szófajok a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő szavak. A szófajt a szavak jelentése, mondatbeli szerepe, bővíthetősége határozza meg.

A számnév dolgok mennyiségét vagy sorban elfoglalt helyét kifejező szó. A mondatban lehet jelző, állítmány, számhatározó. Pl.: Három barátommal találkoztam (mennyiségjelző). A névmás névszókat helyettesítő szófaj. A mondatban általában ugyanazt a szerepet töltik be, mint a helyettesített fő-, mellék- vagy számnevek. A határozószó a cselekvés, történés, létezés helyét, idejét, módját vagy a cselekvő állapotát kifejező szó. A mondatban mindig határozói szerepet tölt be. o Bővíthetősége korlátozott, esetleg határozója lehet, pl.: nagyon korán, elég messze. A viszonyszók önmagukban nem fordulnak elő, csak más szabad morfémákkal együtt töltenek be mondatrészi szerepet, ezért álszóknak is nevezik, nem bővíthetők. A mondatszók önmagukban, azaz tagolatlan mondatként vagy tagmondatban álló szavak. Az indulatszók a beszélő indulatát, érzelmeit fejezik ki. o Az akaratnyilvánító indulatszók körébe sorolhatjuk az állathívogató szavakat is: gyí, hess.

Lehet-e a melléknévi igenév a mondat alanya? Igen, minden korlátozás nélkül lehet. Csak akkor lehet, ha az állítmány főnév. Nem. A melléknévi igenév a mondatban általában jelző, esetleg határozó vagy állítmány lehet. Helyes válasz: Nem. A melléknévi igenév a mondatban általában jelző, esetleg határozó vagy állítmány lehet. A felsoroltak közül milyen mondatrész nem lehet a számnév? jelző határozó tárgy Helyes válasz: tárgy


- 63 -

54. A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE I. A szövegpragmatika fogalma

Értelmezése nem egységes. Tekintik a szövegalkotó, a befogadó és a közlési körülmények vizsgálatának; a külső kontextus szöveghez rendelésének, a nyelvi viselkedési minták helyekhez való hozzákapcsolásának, a jelek és jelhasználók közötti viszonynak.

A kommunikációelmélet

A kommunikációelmélet szerint a szöveg konkrét kommunikációs funkciójához kell megválasztani a szükséges közlési formát, annak érdekében, hogy a közlés hatásos legyen.

A beszédaktus-elmélet

A mondat kimondása önmagában egy cselekvés elvégzése vagy annak a része. Minden közlés cselekvésnek minősül. Ezek az ún. beszédaktusok, amelyek a beszéd alapegységei.

Interakció-elmélet

A résztvevőknek kölcsönösen alkalmazkodniuk kell egymáshoz, vagyis az ún. együttműködési alapelvnek megfelelően meghatározott követelményeket kell teljesíteniük.

A sikeres kommunikáció leglényegesebb pragmatikai tényezői

A kommunikálók azonos színvonalú nyelvi képzettsége. A kommunikálók világra vonatkozó közel azonos ismeretanyaga. A kommunikálók szöveg rendeltetésével kapcsolatos tudása.

A felsoroltak közül melyik szó lehet a népszerű könyv szószerkezet meghatározó tagjának rokon értelmű megfelelője? többen írták a közemberekről szóló közkedvelt Helyes válasz: közkedvelt Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 64 -

A felsoroltak közül mi nem tartozik a kommunikáció leglényegesebb pragmatikai tényezői közé? A kommunikálók azonos színvonalú nyelvi képzettsége. A kommunikálók azonos erkölcsi értékrendje. A kommunikálók világra vonatkozó közel azonos ismeretanyaga. Helyes válasz: A kommunikálók azonos erkölcsi értékrendje.

55. ISMÉTLÉS Ez egy ismétlő lecke. A nyelvtan tananyag felének feldolgozása után bevezettük, hogy minden második leckében ismétlünk. Az ilyen hírlevelekben felhívjuk a figyelmed korábbi leckék fontos részleteire, arra, hogy szerintünk mit érdemes mindenképpen átismételned. Közben a játék természetesen folytatódik, tehát az ismétlő leckék végén is megtalálod a megszokott két ellenőrző kérdést, amelyek eredménye a többi kérdéssel egyenlő értékkel számít bele a játék összesített eredményébe. Ismétlési javaslat

A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban Az anyanyelv és az anyanyelv elsajátítása

A felsoroltak közül melyik nem a racionális gondolkodás módszere? deduktív módszer proaktív módszer induktív módszer Helyes válasz: proaktív módszer Melyik mondatfajtára igaz, hogy igei állítmánya mindig felszólító módú? A felkiáltó mondatra. A felszólító mondatra. Az óhajtó mondatra. Helyes válasz: A felszólító mondatra.


- 65 -

56. A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE II. A szövegpragmatika fogalma


A szövegértéshez szükséges nyelvi (nyelvhez kötődő) tényezők

A közös nyelvűség. A nyelvi kód beható ismerete. Ha ez hiányzik, akkor nem megfelelő a nyelvhasználat. A kontextus. A kontextus, mint nyelvi szövegkörnyezet és a szituáció mint nem nyelvi beszédhelyzet természetes módon hozzájárul a szövegek alkotásához/értelmezéséhez. Nyelvi-pragmatikai kötőelemek. A pragmatikai tényezőktől nagyban függ a kommunikáció sikere.

Pragmatikai tényezők

Az aktuális tagolás. Egy mondat szintagmatikus tagolása állandó, tehát nem múlik a szövegkörnyezeten, a beszédhelyzeten. Azaz a mondat aktuális tagolása a világról való háttértudásunk alapján megy végbe. Ez a tagolás gyakran eltér a standardtól: nem mindig az alany a téma, és az állítmány a réma. A mondatok aktuális tagolása tehát csakis a szövegben lehetséges. A szövegelőzmény függvényében dől el, hogy a mondatnak mi lesz az ismert, tematikus része, és az ismeretlen, rematikus része. Pragmatikai jellegű kötőszók alkalmazása. A kötőszóknak nem csak tartalmi, logikai, hanem pragmatikai szerepük is van. A pragmatikai kötőelemek mondatkezdők, szünet követi őket, s hozzájuk speciális intonációs vagy hangsúlyozási kontúr társul. Az elkülönítésben segíthet, hogy a pragmatikai kötőelemekhez voltaképpen nem szoros értelmű jelentéseket, hanem pragmatikai funkciókat kell hozzárendelnünk. Pl.: Így aztán a fiúnak tarisznyát raktak. (Összegzést vezet be a kötőszó!) A módosítószók. Mindig pragmatikai jellegük van. A módosítószóknak köszönhető, hogy olykor a megállapítások élét megszorítással (csak, nem, csupán) és bizonytalanságot kifejezővel tompítják (talán, szinte).

A felsoroltak közül melyik egy szövegértéshez szükséges nyelvi tényező? Latin szakkifejezések ismerete. A közös nyelvűség. A szókincs gazdagsága. Helyes válasz: A közös nyelvűség. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 66 -

A felsoroltak közül melyik nem a tömegkommunikációs üzenet jellemzője? aktuális tudományos publikus Helyes válasz: tudományos


A nyelv és a beszéd viszonya A nyelv szerepe A megértés feltételei A nyelv és a gondolkodás viszonya A beszéd, mint cselekvés

Az alábbi mondaton belül milyen logikai-tartalmi viszonyra utal az aláhúzott kötőszó? „A fenntartható fejlődésnek tehát három tartópillére, más szavakkal három dimenziója van: a környezeti, a gazdasági és a szociális tényező, melyek összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg.” ellentétes következtető választó Helyes válasz: következtető Melyik nyelvjárási régióra jellemző, hogy sok esetben „ü”-t ejtenek az „i” fonéma helyett? Az északkeleti nyelvjárási régióra. A mezőségi nyelvjárási régióra. A székely és a csángó nyelvjárási régióra. Helyes válasz: A székely és a csángó nyelvjárási régióra.


- 67 -

58. A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE III. A szövegpragmatika fogalma


Pragmatikai előfeltevés

A szöveg jelentése nemcsak a szavakkal megfogalmazottakból születik, hanem beletartozik a ki nem fejtett olyan előzmény is, amelyet tudottnak veszünk. Ez az ún. előfeltevés. Pl.: Bontsd ki a csomagot! (Ehhez tudnom kell, hogy van egy csomag; a csomag nincs felnyitva; van egy személy, akit utasítok; azért szólítom fel, mert elvárhatom tőle, hogy teljesítse a kérést; nem gond a felszólított számára a csomag felnyitása, stb.)

A pragmatikai következtetés

A pragmatikai következtetés a szótári jelentésén kívül a szövegből kikövetkeztetett jelentés. Pl.: Elfonnyadtak a palánták. (A következményből visszakövetkeztetéssel felfedhetjük az okot, ami az lehet, hogy meleg volt és nem locsolták a palántákat.)

A szövegalkotó nézőpontja

A kontextus és/vagy a szituáció ismerete árulja el a befogadónak a szövegalkotó nézőpontját. Azt, hogy a tudatosan nem a valóságra reflektáló beszédben ironikusan, önironikusan, gúnyosan szól-e a szövegalkotó. Az iróniának több fajtája van, de mindegyikben az ellenkezőjét mondja a közlő annak, ami igaz.

A szövegértelmezéshez szükséges egyéb (alapvetően) nem nyelvi tényezők

A közös előismeretek A közös előzmény A szituáció A szöveget kísérő nonverbális eszközök

Mit jelent a pragmatikai előfeltevés? A szótári jelentésén kívül a szövegből kikövetkeztetett jelentés. A szöveg megfogalmazásakor ismertnek vett, ezért ki nem fejtett előzmény. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 68 -

A hallgató megpróbálja kitalálni, amit a beszélő mondani fog, és ennek alapján előre felkészül a válaszadásra.

Helyes válasz: A szöveg megfogalmazásakor ismertnek vett, ezért ki nem fejtett előzmény. A felsorolt kifejezések közül melyik lehet az épületes látvány szintagma dőlt betűvel jelölt tagjának a szószerkezetbe illeszkedő szinonimája? ház formájú szép, emelkedett magas Helyes válasz: szép, emelkedett


Szóképzés Szóösszetétel Mozaikszók A szófaj és a mondatrészi funkció összefüggései

A felsoroltak közül melyik nem szóalkotási mód? szórövidülés szóelvonás szókiterjesztés Helyes válasz: szókiterjesztés Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő nonverbális kommunikációs eszköz behelyettesítésével! A beszéd …….. az egységnyi időtartam alatt kifejtett szótagok számával mérjük. tempóját hanglejtését Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 69 -

dinamizmusát

Helyes válasz: tempóját

60. A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI I. A nyelvváltozatok rendszere

Idiolektus: „szavajárás”, egyénre jellemző nyelvhasználat, kedvelt kifejezések, szerkezetek palettája. Familiáris nyelvhasználat: családi nyelvhasználat; a szókincs részévé válnak például a gyermek első szótévesztései. Szociolektus: társadalmi nyelvváltozat. Meghatározza a foglalkozás, munkahely, korcsoport, hobbi, a nem. Ilyen például a sportnyelv, a politikai nyelvhasználat, a divatnyelv, a diáknyelv, valamint a szleng. Zsargon: legszűkebb szakmai nyelv, sok benne az idegen nyelvi elem. Argó: tolvajnyelv. Célja: elkülönülés a társadalom többi rétegétől. Nagy hatással van a köznyelvre, de igényes beszédben nem illik használni, mert többnyire közönséges és durva.

Történeti változásokra utaló tényezők

Élőnyelvi szavak: Beszélt nyelvben használjuk őket. Archaizmusok: Elavult szavak, régebbi korokra jellemzőek, nyelvünk korábbi állapotát jelzik, és a korhűség igényét szolgálják. Főleg irodalmi és történeti művekben fordulnak elő. Neologizmusok: Új keletű szavak, megszilárdulásuk a nyelvben kétséges. Pl.: paparazzi.

A beszéd stílusszintjei

Irodalmi nyelv: igényes norma Köznyelv: átlagos norma Igénytelen beszédmód: szleng, argó

A felsoroltak közül melyik nem tartozik a beszéd stílusszintjei közé? irodalmi nyelv köznyelv jelnyelv Helyes válasz: jelnyelv Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 70 -

Hogy nevezzük az egyénre jellemző nyelvhasználatot? idiolektus dialektus szókincs Helyes válasz: idiolektus


A stílus fogalma A nyelv és a stílus viszonya A stílusérték A stílusrétegek A nyelv, mint jelrendszer

A felsoroltak közül melyik nem stílusréteg? társalgási argó publicisztikai Helyes válasz: argó Milyen elemekből épülhetnek fel a szintagmák? Lexémákból és morfémákból. Szimbólumokból és ikonokból. Fonémákból és morfémákból. Helyes válasz: Lexémákból és morfémákból.


- 71 -

62. A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI II. A szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint

Alapszókészlet: A társadalom minden tagja ismeri és használja. Főbb elemei: o testrészek: kéz, láb, fej stb. o rokoni viszonyok: anya, atya, fiú stb. o számok: egy, kettő, három stb. o egyszerű használati tárgyak: háló, kés, nyíl stb. o természeti jelenségek: hó, víz, jég stb. o létezést, elemi cselekvéseket kifejező igék: van, él, hal, eszik, iszik, alszik, megy stb. Kiegészítő szókészlet (peremszókincs). Nem mindenki használja, ezek a szavak rövid ideje vannak a nyelvben. Az egyén szókincse lehet aktív vagy passzív. Az aktív és a passzív szókészlet aránya állandóan változik. o Aktív szókincs: az egyén azon szavainak összegsége, amelyeket ténylegesen használ. o Passzív szókincs: azokból a szavakból áll, amelyeket az egyén ismer, de csak ritkán vagy soha nem használ. Főleg a kiegészítő szókészlet szavai.

A tájszók

Az egy adott földrajzi területen ismert és használt szavak. Az irodalmi és a köznyelvből hiányoznak, vagy jelentés illetve szóalak tekintetében eltérnek a köznyelvi formától. Pl.: pityóka = burgonya, csollán = csalán. A tájszók gyakran átkerülnek az irodalmi nyelvbe napjainkban is, de a nyelvjárási szavak tudatos átvétele főleg a nyelvújítás korában volt jellemző. Pl.: ácsorog, cimbora, hempereg.

Állandósult szókapcsolatok

A szavaknál nagyobb nyelvi egységek, más szóval frazémák. Több, egymással tartalmilag és szerkezetileg szorosan összefüggő szóból állnak. Jelentésük nem azonos az őket felépítő szavak eredeti jelentésével. Átvitt értelemben használják őket. Pl.: bakot lő. Mindig szerkesztettek, alaki felépítettségük nem változik. Pl.: dugába dől, támadást intéz, fején találta a szöget, felkopik az álla, fejjel megy a falnak. Az állandósult szókapcsolatok használata szemléletessé, elevenné, kifejezővé teszi nyelvünket, és őrzik művelődéstörténetünk emlékeit is.


- 72 -

Hogy nevezzük azt a szókészletet, ami azokból a szavakból áll, amelyeket az egyén ismer, de csak ritkán vagy soha nem használ? Peremszókincs Passzív szókincs Pótszókincs Helyes válasz: Passzív szókincs Előfordulhat-e, hogy egy hiányos mondatból az alany és az állítmány is hiányzik egyszerre? Nem, soha. Alany és állítmány egyidejű hiánya esetén nem beszélhetünk mondatról. Igen. Pl.: (Hova mentek?) Moziba! Csak abban az esetben, ha összetett mondat után áll a hiányos mondat. Helyes válasz: Igen. Pl.: (Hova mentek?) Moziba!


Mondatot záró írásjelek Tagmondatok közötti írásjelek Mondatrészek közötti írásjelek Szövegbe ékelődést jelző írásjelek

Melyik megállapítás nem igaz az alábbiak közül? A nyelvi jelek többsége szimbolikus jel. Egy nyelvi jelhez több jelentést is fűződhet. A legkisebb, önálló jelentéssel bíró nyelvi jel a fonéma. Helyes válasz: A legkisebb, önálló jelentéssel bíró nyelvi jel a fonéma. Milyen írásjelet használunk mellérendelő összetett mondatok végén? Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 73 -

Az utolsó tagmondatnak megfelelő mondatvégi írásjelet. Az első tagmondatnak megfelelő mondatvégi írásjelet. Mindig pontot.

Helyes válasz: Az utolsó tagmondatnak megfelelő mondatvégi írásjelet.

64. A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI III. A jövevényszók

A történelem folyamán egymással kapcsolatba kerülő népek nyelvei is érintkeztek egymással. Az érintkezés során szavak kerültek át egyik nyelvből a másikba, majd lassan meghonosodtak az átvevő nyelvben. Jövevényszó és idegen szó között nem mindig vonható pontos határ. Napjainkban is tanúi lehetünk idegen szavak jövevényszóvá válásának. Hangzásuk még kissé idegen, de beilleszkedtek a nyelvtan rendszerébe, pl.: computer, komputeres, komputeren. Az idegen eredetű szavak nem mindig tudnak meggyökeresedni a magyarban. A jövevényszóvá váláshoz azok a szavak állnak a legközelebb, amelyeknek nincs magyar megfelelőjük. Ha egy idegen szónak van magyar megfelelője, akkor a stílus diktálta jelentésárnyalat szabja meg, melyiket használjuk. Nem ritka, hogy a magyar szó háttérbe szorul az idegen szóval szemben vagy éppen fordítva. Pl: autó – gépkocsi, universitas – egyetem, literatura – irodalom. A legfontosabb jövevényszók a magyar nyelvben: o Török jövevényszók. A honfoglalás előtt, illetve a török hódoltság idején honosodtak meg. Pl.: ökör, tyúk, turul, búza, csalán, sátor, kapu, kút, ács, gyöngy, gyűrű. o Szláv jövevényszók. A magyarság a honfoglalás előtti időktől kezdve szinte napjainkig érintkezik szláv népekkel. Pl.: napok nevei: szerda csütörtök, péntek, szombat; rozs, gabona, bab, paprika, kasza. o Német jövevényszók. Az államalapítás korából származnak. Pl.: polgár, püspök, herceg. o Latin jövevényszók. Főleg a középkorban kerültek át a magyar nyelvbe. Pl.: templom, oltár, iskola.

Nemzetközi műveltségszók

Antik kultúrából származók: forrásuk a görög és a latin nyelv és kultúra volt. Vándorszók. Régi kultúrákra utalnak - Ruházat, ételek, fegyverek, foglalkozásnevek. Modern nemzetközi szavak. A nagy világnyelvek valamelyikének közvetítésével került bele több nyelvbe is.


- 74 -

Tükörszók Az átvevő nyelv hangalakjával fejeznek ki kölcsönvett idegen tartalmat – „szó szerint lefordítva”. A magyar minden vele érintkező nyelvből vett át tükörszavakat. Pl.: anyag (materia), egyetem (universitas). Mi a frazéma? Állandósult szókapcsolat. Idegen nyelvből átvett szakszó. Vándorszó. Helyes válasz: Állandósult szókapcsolat. A felsorolt kifejezések közül melyik lehet a furcsának tűnő gyakorlat szintagma dőlt betűvel jelölt tagjának a szószerkezetbe illeszkedő szinonimája? szokás, hagyomány küldetés számítás Helyes válasz: szokás, hagyomány


Kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód Szóelemző (etimologikus) írásmód Hagyományos (tradicionális) írásmód Egyszerűsítő írásmód

A felsoroltak közül melyik esetben érvényesül az egyszerűsítő írásmód? Összetett szavak határán. Családnevek toldalékolásakor. Amikor három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé. Helyes válasz: Amikor három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 75 -

Melyik helyesírási alapelv szabályi közé tartozik a „j” hang különböző jelölése? szóelemző hagyományos egyszerűsítő Helyes válasz: hagyományos

66. AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS I. Az írásbeli meggyőzés előre eltervezett, igényes szerkezetet követel meg. Munkafolyamat

Téma végiggondolása, címválasztás, szövegtípus kiválasztása, a szöveg kommunikációs körülményeinek végiggondolása (kinek, milyen céllal, milyen helyzetben írjuk), elővázlat készítése. Fontos, hogy minél céltudatosabban gyűjtsük az anyagot. Felkészülés: anyaggyűjtés (adatok, tények, megfigyelések, tapasztalatok, ismeretek gyűjtése könyvből, folyóiratokból, tömegkommunikációs eszközökből, Internetről, beszélgetésekből); indítékok feltárása, körülmények megismerése, következtetések levonása. Elrendezés: vázlat létrehozása kulcsszavakkal; az összegyűjtött ismeretek, tények, adatok csoportosítása; tételmondatok kiválasztása, az érvek rangsorolása; a mondanivaló logikus elrendezése. Megfogalmazás, kidolgozás: az anyag nyelvi formába öntése.

A szöveg fő részei (ugyanaz, mint a szónoklaté)

Bevezetés: figyelemfelkeltés, témamegjelölés, a megértés előkészítése. Elbeszélés: rövid, tömör, világos, tárgyszerű; témamegjelölés; tétel megfogalmazása. Részletezés: a tétel kifejtése. Bizonyítás: a legfontosabb rész; álláspontunk igazságának a bizonyítása és érvekkel való alátámasztása. Bizonyíték: gyűjtött (törvény, adat, tanúk) vagy előállított jelekből, tényekből érvet, összefüggéseket, következtetéseket alkotunk. Cáfolás: a tételünkkel ellentétes vélemények megcáfolása (az érvelés szabályai szerint). Befejezés: összegzés; kitekintés a jövőre: új lehetőségek, feladatok, csattanó, idézet egy (el)ismert embertől ; érzelmi ráhatás kialakítása.

Tegye helyes sorrendbe a meggyőző szövegalkotás felsorolt fázisait! felkészülés – elrendezés – kidolgozás felkészülés – kidolgozás – elrendezés elrendezés – felkészülés – kidolgozás Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 76 -

Helyes válasz: felkészülés – elrendezés – kidolgozás A felsoroltak közül mi nem tartozik a szöveg fő részei közé? elbeszélés bizonyítás tartalomjegyzék Helyes válasz: tartalomjegyzék

67. ISMÉTLÉS Ez egy ismétlő lecke. A nyelvtan tananyag felének feldolgozása után bevezettük, hogy minden második leckében ismétlünk. Az ilyen hírlevelekben felhívjuk a figyelmed korábbi leckék fontos részleteire, arra, hogy szerintünk mit érdemes mindenképpen átismételned. Közben a játék természetesen folytatódik, tehát az ismétlő leckék végén is megtalálod a megszokott két ellenőrző kérdést, amelyek eredménye a többi kérdéssel egyenlő értékkel számít bele a játék összesített eredményébe. Ismétlési javaslat: A társalgási stílus jellemzői A társalgási stílus előfordulási formái Melyik megállapítás nem igaz a társalgási stílusra az alábbiak közül? (ny6) Töltelékszavak gyakori alkalmazása jellemzi. Markánsan elhatárolódik a többi stílusirányzattól. Ismétlések gyakori alkalmazása jellemzi. Helyes válasz: Markánsan elhatárolódik a többi stílusirányzattól. A felsoroltak közül melyik szó lehet a nemkívánatos következmény szószerkezet meghatározó tagjának rokon értelmű megfelelője? váratlan kellemetlen, negatív hatású valaki más számára kedvező Helyes válasz: kellemetlen, negatív hatású


- 77 -

68. AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS II. Érvelés és cáfolás Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Az érvelés követelményei: folyamatosan újabb és újabb nézőpontból mutassa be a problémát; összefüggő legyen, egységet alkosson (logikus felépítés); az egyes szövegrészek fontosságuk arányában jelenjenek meg benne. Az érvelés felépítése

Tételmondat: megállapítás, következtetés. Bizonyíték: magyarázat. Összekötő elem: a bizonyítékot és a tételt köti össze.

Az érvelés típusai

Meghatározásból vagy definícióból levezetett érv Ok-okozati összefüggésből származó érv Körülményekből levezetett érv Összehasonlításon alapuló érv Ellentéten alapuló érv Általános – egyes elvén alapuló érv Valószínűségen alapuló érv Bizonyítékból származtatott érv

Az érvelés módszerei

Indukció: az egyedi esettől való eljutás az általánosig. Dedukció: általános tételből való következtetés az egyedi esetre.

Az érvelés elrendezési típusai

Fokozásos elrendezés: egyre erősebb érvek egymás utáni sorozata. Leejtéses elrendezése: a legerősebb érv kerül első helyre. Erős köré helyezett gyenge érvek.

A felsoroltak közül mi nem tartozik az érvelés módszerei közé? indukció fokozás dedukció Helyes válasz: fokozás Mi az érv? Az, amit el akar érni a szöveg írója. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 78 -

A szöveg írójának véleménye. Olyan megállapítás, amellyel véleménye igazságát bizonyítja a szöveg írója.

Helyes válasz: Olyan megállapítás, amellyel véleménye igazságát bizonyítja a szöveg írója.

69. ISMÉTLÉS Ez egy ismétlő lecke. A nyelvtan tananyag felének feldolgozása után bevezettük, hogy minden második leckében ismétlünk. Az ilyen hírlevelekben felhívjuk a figyelmed korábbi leckék fontos részleteire, arra, hogy szerintünk mit érdemes mindenképpen átismételned. Közben a játék természetesen folytatódik, tehát az ismétlő leckék végén is megtalálod a megszokott két ellenőrző kérdést, amelyek eredménye a többi kérdéssel egyenlő értékkel számít bele a játék összesített eredményébe. Ismétlési javaslat: A kommunikáció fogalma A közlésfolyamat tényezői A közlésfolyamat funkciói A közlésfolyamat melyik tényezője az üzenet áramlásának közege? kód csatorna valóság Helyes válasz: csatorna A felsoroltak közül melyik nem tartozik a közlésfolyamat funkciói közé? esztétikai funkció tájékoztató funkció kódoló funkció Helyes válasz: kódoló funkció

70. AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS III. Cáfolat: a másik fél véleményének tagadása megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva.


- 79 -

A cáfolat létrehozásának menete

A másik véleményének megértése. Gyenge pontok megkeresése. Másik fél álláspontjának összefoglalása, tételmondatának megkeresése. Rákérdezések kiinduló tételekre, forrásra, következtetésekre, feltételezésekre.

A cáfolás módszerei:

Kisebbítés: az ellenfél által fontosnak vélt állítások lényegtelenebbnek lesznek feltűntetve. Kételkedés: a vitapartner szavainak hitelességét kérdőjelezi meg. Rámutatás: az ellenfél érvelésének hamis, nem logikus voltára mutat rá. Viszontellenvetés: a vád visszafordítása a támadóra. Tagadás: a vád, az ellenvetés nyílt visszautasítása. Fenntartás: részben (látszólag) egyetértés a váddal, majd elvetés. Pótlás: az ellenfél által elkövetett szándékos elhallgatás leleplezése. Figyelmeztetés: a bizonyítás megkövetelése az ellenféltől. Gúny, élc: leleplezés, kinevettetés.

Mi a cáfolat? A másik fél véleményének tagadása. A másik fél véleményével szemben megfogalmazott ellenvélemény A másik fél véleményének megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott tagadása. Helyes válasz: A másik fél véleményének megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott tagadása. A felsoroltak közül mi nem tartozik a cáfolás módszerei közé? rámutatás tagadás gyenge pontok megkeresése Helyes válasz: gyenge pontok megkeresése

71. ISMÉTLÉS Ez egy ismétlő lecke. A nyelvtan tananyag felének feldolgozása után bevezettük, hogy minden második leckében ismétlünk. Az ilyen hírlevelekben felhívjuk a figyelmed korábbi leckék fontos részleteire, arra, hogy szerintünk mit érdemes mindenképpen átismételned. Közben a játék természetesen folytatódik, tehát az ismétlő leckék végén is megtalálod a megszokott két ellenőrző kérdést, amelyek eredménye a többi kérdéssel egyenlő értékkel számít bele a játék összesített eredményébe. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 80 -

Ismétlési javaslat

A nyelvemlék fogalma, fajtái A szórvány nyelvemlék A szövegemlék

A nyelvemlékek melyik kategóriájába tartozik Bíborbanszületett Konstantin császár A birodalom kormányzásáról című műve? szövegemlék kódex szórvány nyelvemlék Helyes válasz: szórvány nyelvemlék Melyik kódexben jelent meg a Halotti beszéd és könyörgés szövege? A Képes Krónikában. A Pray-kódexben. A Leuweni-kódexben. Helyes válasz: A Pray-kódexben.

72. A NYELVI JELEK CSOPORTJAI HANGALAK ÉS JELENTÉS VISZONYA ALAPJÁN A jelek főbb jellemzői

Érzékszerveinkkel (tapintás, szaglás, ízlelés, látás, hallás) fölfoghatók. Jelentést tulajdonítunk nekik. A valóság egyes jelenségeit vagy jelenségcsoportjait idézik fel. Közösségiek: egy kisebb vagy nagyobb közösség jelként fogadja el és használja őket. Jelrendszerbe illeszkednek; van jeltáruk (szótáruk) és vannak használati szabályaik. Az emberi érintkezés során valósulnak meg.

A jelek osztályozása

Természetes jelek vagy szimptómák: jelölő és jelölt között ok-okozati összefüggés van. Mesterséges jelek (pl. nyelv).

A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés szempontjából

Hangalak és jelentés viszonya: minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja, és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése.


- 81 -

A hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen alapul. Ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük, pl.: hangutánzó szavak: brummog, zümmög; hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya. Ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük.

Egyjelentésű szavak: a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel, pl.: ablakpárkány. Többjelentésű szavak (poliszémia): egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik, pl.: csiga, levél, körte, kormány. Azonosalakúság (homonímia): a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei, pl.: fog, török. Rokonértelműség (szinonímia): hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló, pl.: kutya – eb, fut – rohan. Hasonló alakú szavak (paronímia): hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul, pl.: egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, szível – szívlel. Ellentétes jelentésű szavak (antonímia): eltérő hangalakhoz ellentétes jelentés társul, pl.: érdekes – unalmas.

Milyen hangalak és jelentés közötti kapcsolatot jelöl a homonímia kifejezés? Hasonló alakú szavakat jelent. Többjelentésű szavakat jelent. Azonos alakú szavakat jelent. Helyes válasz: Azonos alakú szavakat jelent. Milyen hangalak és jelentés közötti kapcsolat ismerhető fel a macska – cica szópárban? Szinonímiát. Poliszémiát. Antonímiát. Helyes válasz: Szinonímiát.

73. ISMÉTLÉS Ez egy ismétlő lecke. A nyelvtan tananyag felének feldolgozása után bevezettük, hogy minden második leckében ismétlünk. Az ilyen hírlevelekben felhívjuk a figyelmed korábbi leckék fontos részleteire, arra, hogy szerintünk mit érdemes mindenképpen átismételned.


- 82 -

Közben a játék természetesen folytatódik, tehát az ismétlő leckék végén is megtalálod a megszokott két ellenőrző kérdést, amelyek eredménye a többi kérdéssel egyenlő értékkel számít bele a játék összesített eredményébe. Ismétlési javaslat

A szinkronikus nyelvvizsgálat és forrásai A diakronikus nyelvvizsgálat és forrásai

Az alábbiak közül mi nem a diakronikus nyelvvizsgálat forrása? A Halotti beszéd és könyörgés szövege. A Szinonima Szótár. A Vizsolyi Biblia. Helyes válasz: A Szinonima Szótár. Az alábbi mondaton belül milyen logikai-tartalmi viszonyra utal az aláhúzott kötőszó? „Fontos látnunk, hogy e burkok nemcsak védenek a külvilágtól, hanem össze is kapcsolnak vele.” kapcsolatos magyarázó következtető Helyes válasz: kapcsolatos

74. A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI I. A kommunikáció szintjei

Személyen belüli kommunikáció (autokommunikáció): az önmagunkkal folytatott dialógus, a gondolkodás - pl.: naplóírás. Személyek közötti kommunikáció (közvetlen emberi kommunikáció), pl.: két vagy több személy beszélgetése. Csoportkommunikáció: intézmények, szervezetek, zárt közösségek stb. közötti információcsere és kölcsönhatás. Tömegkommunikáció: nagyrészt egyirányú kommunikáció a tömegkommunikációs médiumokon keresztül, melynek célja széles tömegek elérése.

A kommunikáció nyelvi kifejezőeszközei

A nyelvi jeleket, a nyelvi jelrendszert a társadalmi érintkezés, a kommunikáció során gondolataink közvetítésére eszközként használjuk. A nyelvi jelek száma végtelen.


- 83 -

A nyelvi kifejezőeszközök használatának tudatossága és eredményessége különböző tényezőktől függ (pl. a beszélő műveltségétől, nyelvismeretétől, a kommunikációs helyzettől stb.).

A nem verbális kommunikáció csatornái

Mimika: érzelmi tükröt nyújt rólunk azoknak, akikkel kommunikálunk. Arcizmaink mozgása kifejez, minősít, ezért az egyik legfontosabb és legszembetűnőbb nemverbális kommunikációs elem. Központjában a tekintet kommunikációja áll. Az emberi arcon hét alapérzelem tükröződhet: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor és érdeklődés. Tekintet és a pupilla: a tekintetnek a kommunikációs folyamatban szabályozó szerepe van, mivel visszajelzéseket ad például a másik személyhez való érzelmi viszonyról. A pupilla viszont önálló életet él: nemcsak a fényviszonyokra reagál, hanem arra is, hogy mit érzünk azon személy iránt, akivel éppen kommunikálunk. Ha pl.: valaki nagyon szimpatikus nekünk, a pupilla akaratlanul is kitágul.

A kommunikáció melyik szintjére jellemző, hogy nagyrészt egyirányú? A csoportkommunikációra. A tömegkommunikációra. A személyek közti kommunikációra. Helyes válasz: A tömegkommunikációra. A felsoroltak közül mi nem tartozik az emberi arcon tükröződő hét alapérzelem közé? öröm félelem szerelem Helyes válasz: szerelem

75. ISMÉTLÉS Ismétlés Ez egy ismétlő lecke. A nyelvtan tananyag felének feldolgozása után bevezettük, hogy minden második leckében ismétlünk. Az ilyen hírlevelekben felhívjuk a figyelmed korábbi leckék fontos részleteire, arra, hogy szerintünk mit érdemes mindenképpen átismételned. Közben a játék természetesen folytatódik, tehát az ismétlő leckék végén is megtalálod a megszokott két ellenőrző kérdést, amelyek eredménye a többi kérdéssel egyenlő értékkel számít bele a játék összesített eredményébe.


- 84 -


A morféma fogalma és fajtái. A toldalékmorfémák jellemzői A mondatok modalitása Az egyes mondatfajták és jellemzőik

Melyik toldalék típus áll mindig közvetlenül a szótő után? rag jel képző Helyes válasz: képző Melyik megállapítás nem igaz a kijelentő mondatra az alábbiak közül? Ismeretközlés, tapasztalatközlés történik benne. Kijelentő módú állítmány jellemzi. Rendszerint erős érzelmi töltet jellemzi. Helyes válasz: Rendszerint erős érzelmi töltet jellemzi.

76. A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI II. A nem verbális kommunikáció csatornái – folytatás

Gesztus: a legrészletesebb nem-verbális jelzésrendszer. Része a fej, a váll, a karok és a kezek kommunikációja. Mind az öröklött, mind a tanult, illetve tudatos kommunikációs formákat alkalmazza. Beszélőpartnerünk pedig tudatosan és tudat alatt is dekódolja azt. Paralingvisztika vagy vokális kommunikáció: az érzelmek tükrözője, a szóbeli tartalom kísérője. A szóban közölt tartalom közlése ennek hiányában nehezen értelmezhető. Paralingvisztikai elem pl.: a hanglejtés, a hangsúly és a szünet is. Taktilis kommunikáció: érintéses kommunikáció - a pofontól egészen a simogatásig. Testtartás: a beszéd közbeni mozgás, a test vízszintes, függőleges vagy ülő testhelyzeti tartása az adott szituációhoz való viszonyulásunkat fejezi ki. Térközszabályozás: a kapcsolat létrehozása, fenntartása kapcsán kulcsfontosságú, hogy az adott térben kommunikáló személyekhez képest hol helyezkedünk el. Minél lazább egy kapcsolat, annál nagyobb a távolság a kommunikációs partnerek között. Kinezika: a kommunikáció szinte mindig valamilyen mozgás eredménye, mégis általában a mozgás milyenségével (sebességével, stílusával stb.) további kommunikáció történik. Kulturális szignálok, identitás-kifejezők: elsősorban a külső megjelenésre vonatkoznak – a ruházattól egészen a testékszerekig és a tetoválásokig. Társadalmi csoporttal, szubkultúrával való azonosulásra utalhat, de arra is, hogy miként viszonyulunk egy szituációhoz.


- 85 -

A kommunikáció melyik, nem verbális csatornájához tartozhat egy jellegzetes tetoválás? A paralingvisztikához. A taktilis kommunikáció eszköztárába. A kulturális szignálok közé. Helyes válasz: A kulturális szignálok közé. A kommunikáció nem verbális csatornái közül melyik tekinthető a legrészletesebb jelzésrendszernek? A gesztusnyelv. A kinezika. A testtartás. Helyes válasz: A gesztusnyelv.


A tömegkommunikáció fogalma, tulajdonságai A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra Manipuláció és tömegkommunikáció Manipulációs eszközök Kompenzációs eszközök

Melyik nem technikai jellegű manipulációs eszköz a tömegkommunikációban? montázs izoláció zavar Helyes válasz: izoláció A felsorolt, a tömegkommunikáció torzításainak ellensúlyozására irányuló eszközök közül melyik nem szubjektív jellegű kompenzációs eszköz? Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 86 -

díszlet rendezés vágás

Helyes válasz: díszlet

78. A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI III. Sokszor előfordul, hogy a kommunikáció során nem értjük meg egymást, vagy félreértjük, amit partnerünk mond, esetleg hiányosan kapunk meg egy fontos információt. Ilyenkor kommunikációs zavar keletkezik. A kommunikációs zavarok néhány tipikus esete

A zavar forrása lehet az adó és a vevő közötti kapcsolatban: o A kommunikációt zavarhatják külső körülmények (pl.: az utca zaja). o Belső tényezők is elterelhetik a felek figyelmét (pl.: fájdalom, fáradtság). o Az ún. „egymás melletti elbeszélés” jelensége is okozhat zavart (nem figyelnek egymásra, egymás szavába vágnak, mindketten a saját mondanivalójukat akarják közölni). Zavar keletkezhet a közlésfolyamatban, ha a valóságelemet, amelyről szó van, csak az egyik fél ismeri (pl.: az utazáson, amiről szó van, csak egyikük vett részt). Kód használatának a hibája: ha a partnerek nem közös nyelven (vagy nyelvváltozatot) beszélnek (pl.: szakkifejezések használata). Kommunikációs zavarok forrása lehet az eltérő kulturális háttér is. Zavart okozhat a közléshiány is (pl.: túl tömören fogalmaz a beszélő). Bizonyos esetekben a beszédhelyzet is lehet zavar alapja (pl.: egy előadónak figyelnie kell, hogy mennyire fáradnak el a hallgatók). Írásos kommunikációban zavart okozhat: az azonnali visszacsatolás hiánya (nincs a befogadónak lehetősége arra, hogy a meg nem értett részeket tisztázza).

A sikeres kommunikáció feltétele a tudatos törekvés a kommunikációs zavarok elkerülésére, vagyis a nyelvi és nem nyelvi eszközök helyes használata. A kommunikáció melyik tényezőjében okozhat zavart az ún. „egymás melletti elbeszélés” jelensége? Az adó és a vevő közötti kapcsolatban. A beszédhelyzetben. A kód használatában. Helyes válasz: Az adó és a vevő közötti kapcsolatban. Az alábbi mondaton belül milyen logikai-tartalmi viszonyra utal az aláhúzott kötőszó? „A pankrációnál a homokot fel is locsolták, a küzdők tehát többnyire a Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 87 -

sárban hemperegtek, s egyáltalán nem nyújtottak valami épületes látványt. választó magyarázó következtető Helyes válasz: következtető


A nyelv területi tagozódása A nyelvjárások A fontosabb nyelvjárástípusok és azok jellemzői

Melyik megállapítás nem igaz az alábbiak közül? A nyelv nem egységes rendszer, kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatai élnek egymás mellett. A belső nyelvváltozatok összessége a nyelvjárás. A nyelvet vízszintes és függőleges tagolódás jellemzi. Helyes válasz: A belső nyelvváltozatok összessége a nyelvjárás. A felsoroltak közül melyik szó lehet a Fantáziadús újságírónő szószerkezet meghatározó tagjának rokon értelmű megfelelője? ötletgazdag lusta közkedvet Helyes válasz: ötletgazdag

80. A TUDOMÁNYOS STÍLUS Stílusréteg: az egyes nyelvváltozatokra épülő és ezért többé-kevésbé eltérő, tipikus kifejezésmód, a stiláris szabályok használatában eltérő nyelvhasználati mód. Egy-egy csoport kifejezésmódja, nyelvi eszköztára stílusváltozatokat alakít ki, ezeket nevezzük stílusrétegeknek. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 88 -

A stílusrétegeket elkülönítő tényezők

A szóhasználat. A kifejezéskészlet. A szövegalkotási szokások. A kommunikációs csatorna (írott/beszélt forma). A közléshelyzet (magánbeszélgetés/nyilvánosság előtti). A beszélő és a címzett társadalmi hovatartozása. A beszélő és a címzett nyelvi igényessége.

A stílusrétegek a mai magyar nyelvváltozatokra épülve a következők

Írott nyelvi stílusok o tudományos stílus o publicisztikai (sajtónyelvi) stílus o hivatalos stílus o esztétikai (szépirodalmi) stílus Beszélt nyelvi stílusok o társalgási stílus o szónoki stílus

A tudományos stílus

Átfogó fogalom, ide sorolandó a filozófia, a társadalomtudományok (szociológia, jogtudomány), a természettudományok (pl.: fizika, biológia), az alkalmazott tudományok (pl.: orvostudomány, kohászat) és a művészetek (pl.: színház, zene) stílusa. Mondanivalójukat mindig valamilyen céllal hozzák létre a szerzők. E célnak megfelelően válogatják meg a szavaikat, nyelvtani szerkezeteiket. A tudományos művek kerülik az ismétléseket, a bőbeszédűséget. Tartalmilag elsődleges a téma pontos körülhatároltsága, a hozzá nem szorosan kapcsolódó elemek elhagyása. Az érzelmi megnyilvánulások és a szubjektív vélemény ritkán kap helyet a szakmai jellegű szövegben, ami szerkezetileg logikus és áttekinthető. A szakszavakat következetesen használja, ezzel csökkentve a félreértés veszélyét. Számos vizuális eszközt használ, pl.: grafikon, ábra, fénykép, táblázat. A vizuális áttekinthetőség érdekében a kiemelés több módját is használják, pl.: aláhúzás, számozás, stb.

Műfajai

tudományos folyóiratok tanulmányai tudományos folyóiratok cikkei ismeretterjesztő könyvek szakkönyvek monográfiák


- 89 -

Melyik nem írott nyelvi stílusréteg az alábbiak közül? tudományos stílus publicisztikai stílus szónoki stílus Helyes válasz: szónoki stílus A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz a hivatalos stílusra?

Kerüli az ismétléseket. Kerüli az érzelmi megnyilvánulásokat. A szakkifejezések következetlen használata jellemzi.

Helyes válasz: A szakkifejezések következetlen használata jellemzi.


A szófajok rendszere A főnév A melléknév A számnév A névmás Az ige Az igenevek A határozószók és a viszonyszók

Állapítsa meg a „harmincad” névszó szófaját! Számnév, azon belül határozatlan törtszámnév. Számnév, azon belül határozott törtszámnév. Számnév, azon belül határozott tőszámnév. Helyes válasz: Számnév, azon belül határozott törtszámnév. Határozza meg az „elkészített” szó szófaját! beálló melléknévi igenév Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 90 -

határozói igenév befejezett melléknévi igenév

Helyes válasz: befejezett melléknévi igenév

82. A MAGYAR NYELV NYOMTATOTT NYELVEMLÉKEI Nyelvemlék: a nyelv régebbi állapotát tükröző és a későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozások. Ezek az írott dokumentumok a nyelvet fejlődésében vizsgáló ún. történeti nyelvészet kutatásának fő segítői. Vizsgálatukkal alakítható kép a régebbi nyelvállapotokról. Nyomon követhető a nyelv hangzásának változása, a szókincs bővülése, a jelentések, szövegformák fejlődése. Nyomtatott nyelvemlékek

Guttenberg találmánya, a betűöntéssel előállított betűkészlet hatalmas változást hozott a könyvkultúrában. A kezdeti korszak legnevezetesebb nyomtatott könyve az 1455-ben nyomtatott, oldalanként 42 soros Guttenberg Biblia volt. A könyvnyomtatás első 50 évében megjelent könyveket ősnyomtatványoknak nevezzük. Budán 1471-ben létesített nyomdát Hess András. Ezekben az időkben Magyarországon még csak latin nyelvű könyvek jelentek meg, mivel az anyanyelvi nyomtatás a reformáció vívmányai közé tartozott. A latin nyelvű Budai Krónika élő bizonyítéka annak, hogy a magyarországi reneszánsz kultúra a könyvnyomtatás terén is lépést tartott korával. A magyarországi reformáció korának irodalomtörténeti szempontból legnagyobb ajándékai a magyar nyelven megjelent zsoltár- és bibliafordítások. A protestáns istentiszteletek középpontjába az igék magyarázata, a biblikus gyülekezeti éneklés és az imádság került. Ezért sürgette a reformáció a nemzeti nyelvű bibliafordításokat. A XVI. századtól felgyorsult a könyvnyomtatás, mely a nagy példányszámú sokszorosítást biztosította. A század legjelentősebb magyar bibliafordításai: o 1533: Komjáti Benedek: Az Szent Pál levelei (Krakkó) o 1536: Pesti Mizsér Gábor: Új Testamentum (Bécs, csak a 4 evangéliumot tartalmazza) o 1541: Sylvester János: Új Testamentum (Újsziget-Sárvár) o 1551-1556: Heltai Gáspár és társai fordításai (Kolozsvár) o 1567: Méliusz Juhász Péter: Újtestamentum (Szeged, példánya nem maradt fenn) o 1586: Félegyházi Tamás: Újtestamentum (Debrecen) o 1590: Károli Gáspár: Szent Biblia (Vizsoly)


- 91 -

Mit nevezünk ősnyomtatványnak? A legelső, nyomdai úton készült kiadványt. A magyarság őstörténetét megörökítő könyveket. A könyvnyomtatás első 50 évében megjelent könyveket. Helyes válasz: A könyvnyomtatás első 50 évében megjelent könyveket. Milyen nyelven íródott a Budai Krónika? magyar latin német Helyes válasz: latin


A képszerűség stíluseszközei A képszerűség stíluseszközeinek hatása A szóképek fajtái és jellemzőik Az alakzatok fajtái és jellemzőik

A képszerűség felsorolt eszközei közül melyi nem hangalakzat? rím alliteráció hasonlat Helyes válasz: hasonlat Mi a neve annak a stílusalakzatnak, aminek célja enyhítő, szépítő megfogalmazás alkalmazása tapintatból? eufémizmus oxymoron Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 92 -

inverzió

Helyes válasz: eufémizmus

84. NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS NAPJAINKBAN I.

Napjainkban a nyelvművelés egyik legfontosabb feladata a nyelvi norma változásainak a figyelemmel követése. A nyelvművelők a nyelvhasználat időszerű jelenségeinek elemzésével igyekeznek a nyelvet a helyes irányba befolyásolni. Napjaink nyelvművelésének feladata a szükségtelen idegen szavak elleni küzdelem. Emellett egyre jelentősebbé válik a határon túl élő magyarság nyelvhasználatának a kutatása, anyanyelvük megőrzésének a segítése is.

Gyakori nyelvhelyességi hibák

Félrecsúszott toldalékok o A szokik igének csak múlt idejű alakja van, ezt használjuk jelen idejű jelentésében is. o Néhány –zik és -lik végű igének nincs felszólító módja pl. hírlik, rémlik, porlik. Ilyenkor az igék körülírásával alkotjuk meg a felszólító módot: ne verjen port. o Egyes szám első személyű, jelen idejű, feltételes módú, általános (alanyi) ragozású igealakban a toldalék mindig –nék. o A -t végű igék kijelentő módú alakjai helyett a felszólító mód használata helytelen. Ezt a jelenséget nevezzük suksükölésnek: nem lássuk jól helyett nem látjuk jól a helyes. o A könyörög ige ragozása: nem ikes ige, így helyesen könyörgök és nem könyörgöm. o A –nál, -nél rag már-már kiszorít más a határozóragokat és névutós fordulatokat, pedig választékosabb a gyermekeknél ingyenes kifejezés helyett a gyermekeknek ingyenes alak. Egyeztetési hibák o Fontos kitennünk a birtokos jelző ragját, ha láncszerű birtokos szerkezetet használunk: a legjobb gimnázium sikerének a titka. o Nem érdemes terpeszkedő névutós kifejezéseket használni egyszerűbb ragos formák helyett: ne az önkormányzat felé hanem az önkormányzatnak küldjük el a levelet. o Gyakori hiba, hogy a névutókat keverjük össze: ellenőrzés végett (és nem miatt) jönnek az ellenőrök.

A felsoroltak közül mi nem tartozik ma a nyelvművelés alapvető feladatai közé? Új szavak, szakkifejezések megalkotása. A szükségtelen idegen szavak elleni küzdelem. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 93 -

A határon túli magyarság nyelvhasználatának a kutatása.

Helyes válasz: Új szavak, szakkifejezések megalkotása. Hogyan használjuk felszólító módban azokat a –zik és –lik végű igéket, amelyeknek nincs felszólító módú alakjuk? Szinonim kifejezések felszólító módjának használatával. Az igék körülírásával alkotjuk meg a felszólító módot. Ezek az igék nem használhatók felszólító módban. Helyes válasz: Az igék körülírásával alkotjuk meg a felszólító módot.


A szövegösszetartó erő A szövegösszetartó erő grammatikai és jelentésbeli eszközei A jelentésbeli kapcsolóelemek fajtái és jellemzőik A grammatikai kapcsolóelemek fajtái és jellemzőik

Melyik nem jelentésbeli kapcsolóelem a felsoroltak közül? ismétlés kötőszó felsorolás Helyes válasz: kötőszó Átalakulhat-e a réma témává? Igen, mindig átalakul. Az új elem a következő mondatban már ismert részként szerepel. Nem, a réma mindig réma marad. Igen, a beszélő szándékától függ. Helyes válasz: Igen, mindig átalakul. Az új elem a következő mondatban már ismert részként szerepel.


- 94 -

86. NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS NAPJAINKBAN II. Szóhasználati vétségek

Igekötők helytelen használata. Az alábbi igékben feleslegesek az igekötők: (ki)hangsúlyoz, (be)pótol, (le)ellenőriz. Előfordul az igekötők felcserélése is: (be)indít, (át)beszél, (ki)tárgyal igékben inkább a meg igekötőt használjuk! Hiba tőszámnevet használni sorszámnév helyett: nem a kilenc ába járok, hanem a kilencedik ába járok. Névelők használata: személynevek, földrajzi nevek előtt általában nem áll névelő; országrészek, tájegységek, címek, intézmények, több szóból álló államnevek, állatnevek és jelzővel ellátott tulajdonnevek előtt viszont van.

Kritikus pontok a mondatszerkesztésben

Az ő, ők személyes névmások állhatnak tárgy helyett is: Megvettem a könyveket, a polcra tettem őket. Az aki, ami, amely személyes névmások: aki: csak személyre vonatkozva; amely: amikor a vonatkozó névmás a főnévvel megnevezett dologra utal; ami amikor egy egész tagmondat tartalmára utalunk vissza vele A passzív szerkezetet sokan magyartalannak érzik, de helyes, ha állapotot, állapotváltozást, a cselekvés befejezetlenségét, személytelenségét fejezi ki. Pl.: a kerítés kékre van festve. Helytelen azonban, ha megnevezzük a cselekvőt pl.: többen össze voltak veszve.

A nyelvművelő munka intézményi háttere

Az 1989-ben alakult Anyanyelvápolók Szövetsége nemcsak a hazai, hanem a határon túli magyarság műveléséért is dolgozik. 1991-ben jött létre a Szép Magyar Nyelvért Alapítvány. Feladatai közé tartozik a hazai és a határainkon túli nyelvművelő folyóiratok támogatása. A nyelv védelméért fáradoznak a Nyelvtudományi Intézet nyelvművelő osztályának munkatársai is. o Munkájuk eredménye a Nyelvművelő kéziszótár. Magyar nyelvi folyóiratok: Édes Anyanyelvünk (1950-es évektől), Magyar Nyelvőr, Magyar Nyelv.

Melyik évben jött létre az Anyanyelvápolók Szövetsége? 1989-ben. 1990-ben. 1991-ben. Helyes válasz: 1989-ben. Igaz-e, hogy minden esetben helytelen és idejétmúlt a passzív szerkezetek használata Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 95 -

a mai magyar nyelvben? Igen. Minden esetben kerülendő ez az idegen nyelvekből átvett formula. Csak a szépirodalmi stílusban elfogadott a használata. Nem. Használata helyes, ha a szöveg állapotváltozást, a cselekvés befejezetlenségét, személytelenségét fejez ki. Helyes válasz: Nem. Használata helyes, ha a szöveg állapotváltozást, a cselekvés befejezetlenségét, személytelenségét fejez ki.


A magyar nyelv történetének fő korszakai Az egyes korszak időbeli elhelyezkedése Az egyes korszakok jellemzése

Tegye időrendi sorrendbe a felsorolt nyelvtörténeti korokat! Kezdje a legkorábbival. Ősmagyar kor – Előmagyar kor – Újmagyar kor Előmagyar kor – Ősmagyar kor – Újmagyar kor Előmagyar kor – Újmagyar kor – Ősmagyar kor Helyes válasz: Előmagyar kor – Ősmagyar kor – Újmagyar kor Melyik nyelvtörténeti kor második felét nevezzük a kódexek korának? Középmagyar kor Ómagyar kor Újmagyar kor Helyes válasz: Ómagyar kor


- 96 -

88. MEGSZÓLÍTÁSFORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN I. A megszólítás

A figyelem felkeltésére szolgáló megnevező szó vagy kifejezés. A megszólítás az emberek közötti kapcsolatteremtés egyik eszköze. Az udvarias nyelvhasználatban minden körülmények között meg kell nyilvánulnia a másik iránti tiszteletnek és a kölcsönös megbecsülésnek. A különböző történelmi korszakoknak más és más megszólítási formái voltak elterjedtek, pl: kegyelmed, nagyságod, nagytiszteletű asszony stb. o Az elmúlt ötven év jellegzetes megszólítása volt az elvtárs/elvtársnő, ami a rendszerváltás után gyorsan kihalt a nyelvhasználatból.

Tegeződés

A másikat a keresztnevén szólítjuk meg. Az E/2 személyű igealakokat és a „te” személyes névmást használjuk. Általában közelséget, bizalmasságot, egyenrangú viszonyt fejez ki. Magánéletben, hasonló korú feleknél szokás. Nő és férfi tegeződését bármelyik fél kezdeményezheti, de ennek elutasítása csak a hölgyek részéről nem számít sértésnek.

Magázás

Az E/3. személyű igealakokat és a „maga” névmást használjuk. Már a középmagyar korban kialakult (XVI. sz. második fele), addig a tegezés volt az általános. Árnyaltabbá, választékosabbá teszi a nyelvhasználatot. Távolságtartást, illetve különböző rangúságot fejez ki. Az egyes foglalkozásoknak megvan az udvarias férfi és női megnevezése, amely megszólításként is használható (doktorúr/doktornő, tanár úr/tanárnő, művésznő).

Férfiak udvarias megszólítása

Udvariassági kitétel – általánosan használt, közömbös hangulatú kifejezés (uram). Név és udvariassági kitétel – Kovács úr, Kovács Lajos úr. Rang és udvariassági kitétel – elnök úr, tanár úr, szerkesztő úr. Név, rang és udvariassági kitétel – Kovács Lajos tanár úr.

Az alábbi megállapítások közül melyik nem igaz a megszólításra? A megszólítás az emberek közötti kapcsolatteremtés egyik eszköze. A megszólítási formulák koroktól függetlenül változatlanok. A megszólítás célja a figyelem felkeltése. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 97 -

Helyes válasz: A megszólítási formulák koroktól függetlenül változatlanok. Melyik megszólítási formára igaz, hogy általában bizalmasságot, egyenrangú viszonyt fejez ki? A tegezésre. A magázásra. Az önözésre. Helyes válasz: A tegezésre.


Nyelv és gondolkodás Nyelv és megismerés viszonya

Melyik megállapítás nem igaz az alábbiak közül a nyelv és gondolkodás viszonyára? Minden nyelvben közös vonás, hogy az emberi érintkezésben használjuk. A nyelv segítségével sajátítjuk el a kultúrát. A gondolkodás a nyelv mentális megnyilvánulása. Helyes válasz: A gondolkodás a nyelv mentális megnyilvánulása. Milyen nem lehet egy mondat logikai minősége szerint a felsoroltak közül? állító tagadó feltételes Helyes válasz: feltételes


- 98 -

90. MEGSZÓLÍTÁSFORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN II. Önözés

Az E/3. személyű igealakokat és az „ön” névmást használjuk. Az állami és üzleti életben helyénvaló.

Tetszikelés

A magázás és az önözés elkerülésére szolgál. Általában gyerekek használják, de előfordul a felnőttek nyelvhasználatában is.

Megszólításformák az elektronikus médiában

A média mindennapi nyelvünk irányító és befolyásoló mintája, valamint az élőnyelv sajátosságainak éles tükre. Napjainkban egyre általánosabbá válik itt is a tegezés, ami barátságosabbá, közvetlenebbé teszi a műsor hangulatát. o Főleg ifjúsági és rétegműsorokban, zenei csatornákon, illetve beszélgető közönség előtti műfajokban, televíziós játékokban, reklámokban és egymást jól ismerő riporterek között fordul elő. A riportműsorok, beszélgetések szinte kizárólag csak az Ön névmással élnek magázáskor. A televízióban a nyelvi bizonytalanságok, használatbeli udvariatlanságok még mindennapjaink nyelvi helyzeteinél is gyakrabban jelennek meg, pedig e műsortípusok készítői a szórakoztatáson és tájékoztatáson túl azt is feladatuknak tekinthetnék, hogy követendő mintát adjanak széles tömegek számára.

Nők udvarias megszólítása

Udvariassági kitétel - asszonyom, kisasszony, hölgyem. Név és udvariassági kitétel – Kovács kisasszony, esetleg úrnő, vagy úrhölgy. Rang és udvariassági kitétel – elnök asszony, tanárnő. Név, rang és udvariassági kitétel – Kovács Anna tanárnő.

Melyik megszólítási formula terjedt el időben korábban? A magázás. Egy időben alakultak ki a különböző társadalmi viszonyoknak megfelelően. A tegezés. Helyes válasz: A tegezés. Fejezze be a mondatot! A riportműsorok szinte kizárólagos megszólítási formája… Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 99 -

… a magázás. … az önözés. … a tegezés.

Helyes válasz: … az önözés.


Az egyszerű mondat A tagolt és tagolatlan mondat A hiányos és a teljes mondatok jellemzői és fajtái

Melyik nyelvcsoportba tartozik eredet alapján az angol nyelv? (ny30) germán finnugor indoeurópai Helyes válasz: indoeurópai A felsoroltak közül melyik szó lehet a színesen ábrázol szószerkezet meghatározó tagjának rokon értelmű megfelelője?

változatosan hihetetlenül unalmasan

Helyes válasz: változatosan


- 100 -

92. A BESZÉDHANGOK ÉS JELENTÉS MEGKÜLÖNBÖZTETŐ SZEREPÜK

A beszéd legkisebb eleme a beszédhang, amely tovább nem bontható. A hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket és a szavakat, így a hangok is szerves részei a beszédfolyamatnak. Hangképző szervek: tüdő, légcső, gégefő, hangszalagok, garatüreg, nyelvcsap, orrüreg, szájüreg (együttesen beszélőszervek). A magyar beszédhangokat kilégzés közben képezzük. Hangszalagok alapállásai: o Zárállás (a hangszálak szorosan egymáshoz simulnak): zöngehangokat képezzük ekkor. o Résállás: egyetlen hangot, a h hangot képezzük ekkor. o Nyitott állás: a zöngétlen hangok képzéséra alkalmas. o Suttogóállás: a hangszalagok egymáshoz tapadnak, és a végükön lévő két porc (kannaporc) rést alkot. o Lélegző állás: belégzéskor jellemző. A beszédhang és a fonéma ugyanannak a jelenségnek két különböző oldalát jelenti. (egy-egy fonémának a magyarban több ejtésváltozata van). o A fonéma a beszélt nyelvnek az elvonatkoztatott nyelvi formája, tehát a fonéma a nyelvi rendszer része. o A hang: a nyelv legkisebb egysége, nincs önálló, fogalmi jelentése, jelentésmegkülönböztető szerepe van. Fonéma a magyar nyelvben pl.: az ö és ő, mert a tör és tőr szavak jelentését az ö~ő fonéma alapján különböztetjük meg. Nem tekintjük azonban külön fonémának a g, k hangok előtt ejtett n mássalhangzót, mert nincs jelentés-megkülönböztető szerepe, pedig képzési sajátosságaiban eltér a szó eleji helyzetben ejtett n hangtól (nagy~ing: az utóbbi hátrább képzett n). Nyelvünknek 39 fonémája van, jelölésükre 40 betűt használunk (a különbség oka: az ly és a j betűnek ugyanaz a hangértéke).

Melyik megállapítás igaz az alábbiak közül? A magyar beszédhangokat belégzés közben képezzük. A magyar beszédhangokat kilégzés közben képezzük. A mássalhangzókat kilégzés közben, a magánhangzókat pedig belégzés közben képezzük. Helyes válasz: A magyar beszédhangokat kilégzés közben képezzük. Melyik nem hangképző szerv a felsoroltak közül? gégefő nyelvcsap nyelőcső Helyes válasz: nyelőcső Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 101 -


Az összetett mondat Az alárendelő összetett mondat fajtái és azok jellemzői A mellérendelő összetett mondat fajtái és azok jellemzői

A felsoroltak közül milyen nem lehet az összetett mondatok tagmondatai közötti kapcsolat?

szerves formális szervetlen

Helyes válasz: formális Milyen viszonylatban alakulhat ki a tagmondatok között szerves kapcsolat?

A szerves kapcsolat két tagolt tagmondat között alakulhat ki. Egy tagolatlan és egy tagolt tagmondat között. Két tagolatlan tagmondat között.

Helyes válasz: A szerves kapcsolat két tagolt tagmondat között alakulhat ki.

94. A KÖSZÖNÉSI FORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN I. A köszönés

Minden személyes kapcsolat első eleme és meghatározója. Mindenféle kapcsolatfelvétel, együttes cselekvés előtt, illetve búcsúzáskor használjuk. Kötelező szabály, hogy a helyiségbe belépő köszön a már bent lévőknek. Az esetek többségében előre köszön: a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a beosztott a főnökének.


- 102 -

Az azonos rangúak/neműek, korúak akkor udvariasak, ha nem várnak arra, hogy a másik köszöntse őket, hanem egyszerre köszöntik egymást. Köszönésnél fontos a szemkontaktus kialakítása. A kézfogás nem kötelező, de ha felajánlják, nem illik visszautasítani.

Köszönési formák a magyar nyelvben

Tegeződésnél: szia, szervusz, szevasz, szió, szióka, hello, hali(ho) stb. Magázásnál: o Napszakhoz kötődő: Jó napot kívánok (választékosabb), jó napot vagy: Üdvözlöm! o Elköszönésnél: Viszontlátásra (választékosabb), viszlát. Tetszikelésnél: csókolom. o Férfi mondja nőnek, vagy fiatalabb az idősebbnek.

Vallásos jellegű köszönések

Használata: egyházi, felekezeti közösségekben, egyházi eseményeken jellemző. Katolikus: Dícsértessék a(z) (Úr) Jézus Krisztus! (válasz: Mindörökké ámen!) A protestánsok köszönnek a Jó napot kívánok! formával is, amelyet a válasz tesz vallásos jellegűvé: Isten áldásával! Vagy egyszerűen: Áldás békesség! Erdélyben jellemző: Istentől a béke! Istené a dicsőség!

A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz a köszönésre? Köszönéskor fontos a szemkontaktus kialakítása. Az esetek többségében a férfi előre köszön a nőnek. Kötelező szabály, hogy a helyiségben már bent tartózkodó köszön először az oda belépőnek. Helyes válasz: Kötelező szabály, hogy a helyiségben már bent tartózkodó köszön először az oda belépőnek. Melyik megszólítási mód jellemző köszönési formulája a csókolom kifejezés? A tegezésé. A tetszikelésé. Az önözésé. Helyes válasz: A tetszikelésé.

95. ISMÉTLÉS Ez egy ismétlő lecke. A nyelvtan tananyag felének feldolgozása után bevezettük, hogy minden második leckében ismétlünk. Az ilyen hírlevelekben felhívjuk a figyelmed korábbi leckék fontos részleteire, arra, hogy szerintünk mit érdemes mindenképpen átismételned. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 103 -

Közben a játék természetesen folytatódik, tehát az ismétlő leckék végén is megtalálod a megszokott két ellenőrző kérdést, amelyek eredménye a többi kérdéssel egyenlő értékkel számít bele a játék összesített eredményébe. Ismétlési javaslat

A magyar hang- és betűrendszer A magánhangzók A magánhangzók csoportosítása A mássalhangzók A mássalhangzók csoportosítása

A nyelv horizontális mozgása szerint melyik kategóriába tartoznak a teniszütő szó magánhangzói? mély középső magas Helyes válasz: magas A felsoroltak közül milyen nem lehet a képzés helye szerint egy mássalhangzó? zárhang foghang gégehang Helyes válasz: zárhang

96. A KÖSZÖNÉSI FORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN II. A köszönés

Minden személyes kapcsolat első eleme és meghatározója. Mindenféle kapcsolatfelvétel, együttes cselekvés előtt, illetve búcsúzáskor használjuk.

Viselkedés és köszönés összefüggése

A magatartás formai megnyilvánulása, ami alapján megítélik az egyént. Az évszázadok alatt kialakult viselkedés alapszabályai minden ember számára kötelező érvényűek. A legfontosabb alapszabályok: a kölcsönös tisztelet, a mértéktartás, a tapasztalat, a szerénység és a határozottság.


- 104 -

A viselkedéskultúra rétegei

A viselkedéskultúra alaprétege. Emberi tulajdonságok alkotják, nem kell hozzá a cselekvő közreműködésünk. o Ide tartozik a megjelenés, a jellem, a fellépés, a figyelmesség, az illedelmesség (jó modor, tapintat, udvariasság), az előzékenység, a lelkiismeret, a türelem és a pontosság. A viselkedéskultúra felszíni rétege. Cselekvő közreműködésünk révén nyilvánul meg. Az egyénnek tennie vagy mondania kell valamit, s ebből mások érzékelik, hogy az illető mennyire udvarias. o A következő viselkedési elemeket soroljuk ide: köszönés (meghajlás, kalapemelés), megszólítás, bemutatás, bemutatkozás (kézfogás, kézcsók), társalgás.

A viselkedéskultúra melyik rétegének megvalósulása kíván aktív cselekvést, közreműködést? A viselkedéskultúra alaprétege. A viselkedéskultúra felszíni rétege. Mindkettő. Helyes válasz: A viselkedéskultúra felszíni rétege. A felsorolt viselkedési elemek közül melyik tartozik a viselkedéskultúra felszíni rétegéhez? A köszönés. A lelkiismeret. A türelem. Helyes válasz: A köszönés.


A hivatalos stílus műfajai és jellemzői A kommunikáció nonverbális eszközei A kommunikáció nonverbális eszközeinek fajtái és jellemzésük


- 105 -

A felsoroltak közül melyik nem tartozik a hivatalos stílus jellemző írásbeli műfajai közé? értesítés szónoklat határozat Helyes válasz: szónoklat Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő nonverbális kommunikációs eszköz behelyettesítésével! A(z) ………… a beszéd hangmagasságának változtatásán alapul. hangsúly hanglejtés artikuláció Helyes válasz: hanglejtés

98. A NYELVI TISZTELETADÁS, NYELVI UDVARIASSÁG KORUNK NYELVHASZNÁLATÁBAN Nyelvi tiszteletadás (tisztelet kinyilvánítása a társadalomban)

Formáinak mindig van társadalmi jelentése is. A szociolingvisztika foglalkozik a vizsgálatával. o Pl.: Köszönések, megszólítások kötődése egyes társadalmi rétegekhez. A nyelvi tiszteletadás formulái meghatározott helyzetekben, pontosan körülhatárolható korú, nemű, társadalmi helyzetű személyek között hangzanak el. o Pl.: Kezét csókolom, tanárnő!; Jó napot kívánok, igazgató úr!; Sziasztok! Érvényben lévő normák határozzák meg. A nyelvi tiszteletadási formák kifejezik a társadalom udvariassági állapotát, értékrendjét, emberi kapcsolatrendszerét. A nyelvi tiszteltadás eszközei kapcsolatban állnak a nyelvi rétegződéssel. Rendszerük tükrözi a társadalom szerkezetét. o A viselkedéskultúra változásával a nyelvi tiszteletadás is változik. Társadalmi kapcsolatteremtés jellegzetes eszköze a köszönés és a megszólítás. (Ld. a vonatkozó hírleveleket.)

A tiszteletadás formáját, használatát meghatározó tényezők

Partner neme Életkor Ismertségi fok Rokonsági fok Családi állapot Társadalmi pozíció, végzettség


- 106 -

A megszólítási formák kialakulásának időrendje

A 16. század első feléig általános a tegezés. 16. században megjelenik és elterjed a maga személyes névmás és vele együtt a magázás. A 19. században Széchenyinek köszönhetően terjed el az önözés. Az udvariassági formák rendszere ma kötetlenebb és bizonytalanabb, mint a korábbi évszázadokban.

Gyakori nyelvi udvariatlanságok

Elsősorban nyelvi műveletlenségből ered a sértő nyelvhasználat. Gyakori, tipikus hibák: o Visszakérdezés. A megkérdezett nem a kérdésre válaszol, hanem egy másik kérdéssel méltatlanságnak ad hangot. Pl.: Mit csináltál tegnap este? Miért mit kellett volna csinálnom? o Válasz sürgetése. Pl.: Ma nem akarok moziba menni. Mert? o Közhelyszerű nyelvi formák használata. o Azonnali tegezés. Pl.: ismeretlennel való tegeződés (pl.: boltban eladóval).

A felsoroltak közül mi nem tartozik a tiszteletadás formáját meghatározó tényezők közé? Életkor Családi állapot Külső megjelenés Helyes válasz: Külső megjelenés Hogyan változott az udvariassági formák rendszere az elmúlt évszázad során? Kötetlenebb és bizonytalanabb lett, mint a 19. század végén volt. Kötöttebb és merevebb lett, mint a 19. század végén volt. Nem mutat érdemi változást, a tradíció, a nyelvi hagyomány statikus része. Helyes válasz: Kötetlenebb és bizonytalanabb lett, mint a 19. század végén volt.

99. ISMÉTLÉS Ez egy ismétlő lecke. A nyelvtan tananyag felének feldolgozása után bevezettük, hogy minden második leckében ismétlünk. Az ilyen hírlevelekben felhívjuk a figyelmed korábbi leckék fontos részleteire, arra, hogy szerintünk mit érdemes mindenképpen átismételned. Közben a játék természetesen folytatódik, tehát az ismétlő leckék végén is megtalálod a megszokott két ellenőrző kérdést, amelyek eredménye a többi kérdéssel egyenlő értékkel számít bele a játék összesített eredményébe. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 107 -


A szöveg kifejtettsége A nyelvi ökonómia A hiányosságok típusai Megszerkesztettség és beszerkesztettség

A hiányosság melyik fajtája tapasztalható a következő mondatban? Elkértem tőle a biciklijét. Kötőszó hiánya. Nyelvtani szerkezeti elem hiánya. Tartalmas szó helyettesítése névmással. Helyes válasz: Tartalmas szó helyettesítése névmással. Milyen írásjellel nem jelölhetjük a közbevetés szándékával beékelt közlést? (ny3)

gondolatjel zárójel kettőspont

Helyes válasz: kettőspont

100. A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK I.

A sikeres kommunikációhoz nagyon fontos, hogy felismerjük, milyen szövegtípus illik a kommunikációs körülményekhez. Fontos tudnunk azt is, hogy mi jellemzi az egyes szövegtípusokat és milyen viselkedési szokások kapcsolódnak hozzájuk. A helyes szövegtípus kiválasztása tanult dolog. Életünk során a családban, iskolában, munkahelyen, a tömegkommunikáció segítségével sajátíthatjuk el ezt a készséget.

A szöveget alakító tényezők

A kommunikáció funkciója o Elbeszélő típusú szöveg Célja elsősorban a tájékoztatás, valamely eseménysor elbeszélése. Általában időbeliségre épül, láncszerű (lineáris) szerkezetű. A történet vezérfonalát maga az esemény adja. Gyakran szerepel benne párbeszéd. Gyakran épülnek bele leíró szövegek is. o Leíró típusú szöveg


- 108 -

Készíthetjük egy személyről, személy jelleméről, tárgyról, növényről, állatról, vidékről, munkafolyamatról. Lehet hétköznapi, publicisztikai, hivatalos, tudományos, irodalmi stílusú. Általában térbeliségre épül. Egy munkafolyamat leírásában az időbeliség a meghatározó. Tárgyilagosabb, ritkán jelenik meg maga a leíró személye. o Érvelő típusú szöveg Célja általában meggyőzés, a hallgatóra/olvasóra gyakorolt hatás kiváltása. Logikai rendre, ok-okozati kapcsolatokra épül. Láncszerű (lineáris) szerkezetű szöveg. Tételmondatok, érvek és ellenérvek használata jellemzi.

A felsoroltak közül mi nem tartozik a szöveget alakító tényezők közé? A kommunikáció funkciója. A nyelvművelők tevékenysége. A szövegalkotás módja. Helyes válasz: A nyelvművelők tevékenysége. A felsoroltak közül mi nem igaz az elbeszélő típusú szövegre? Célja elsősorban a tájékoztatás. Általában időbeliségre épül, láncszerű (lineáris) szerkezetű. Soha nem szerepel benne párbeszéd. Helyes válasz: Soha nem szerepel benne párbeszéd.


A nyelv társadalmi tagolódása Csoportnyelvek és azok jellemzői


- 109 -

A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz a bekezdésre? Több összefüggő bekezdés mondattömböt alkot. A bekezdés mondatait logikai-tartalmi kapcsolatok fűzik egybe. A bekezdés tartalmi magja a tételmondat. Helyes válasz: Több összefüggő bekezdés mondattömböt alkot. A felsorolt kifejezések közül melyik lehet a szellemi poggyász szintagma dőlt betűvel jelölt tagjának a szószerkezetbe illeszkedő szinonimája? táska örökség bőrönd Helyes válasz: örökség

102. A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK II.

A sikeres kommunikációhoz nagyon fontos, hogy felismerjük, milyen szövegtípus illik a kommunikációs körülményekhez. Fontos tudnunk azt is, hogy mi jellemzi az egyes szövegtípusokat és milyen viselkedési szokások kapcsolódnak hozzájuk.

A szöveget alakító tényezők – folytatás

A kommunikációban résztvevő emberek száma o Dialogikus szöveg Kettő vagy több résztvevő. Jellemzője a szövegalkotó és a befogadó szerepváltása. Pl.: társalgás, telefonbeszélgetés, vita, riport, interjú o Monologikus szöveg Egy feladó, senki más. Pl.: előadás, ismertetés, hozzászólás, levél.

A szövegalkotás módja o Spontán, pl.: telefonbeszélgetés, hozzászólás, megjegyzés. o Tervezett A szövegszerkesztést előkészületek előzik meg. Pl.: tudományos értekezés, peres ügyirat.

A kommunikációs kapcsolat o Élőszóban Általában kevésbé igényesen fogalmazunk. Több ismétlés és visszautalás található benne.


- 110 -

Azonnal látjuk a hallgató(k) visszajelzéseit – ezeket figyelembe vehetjük. Kifejező nem nyelvi elemek (hangjelek, tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás, megjelenés) használata jellemzi. Gyakoriak a társalgási fordulatok, állandó nyelvi kifejezések, töltelékszavak használata. Pl.: társalgás, meghívás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, szónoki beszéd

Milyen lehet a szöveg a kommunikációban résztvevők száma szerint? logikus monologikus szillogikus Helyes válasz: monologikus Melyik szövegtípus jellemzője a szövegalkotó és a befogadó szerepváltása? A monologikus szövegé. A dialogikus szövegé. A spontán szövegé. Helyes válasz: A dialogikus szövegé.


A hangok találkozása, hangtörvények A magánhangzótörvények A mássalhangzótörvények

Melyik mássalhangzótörvény érvényesül, amikor két szomszédos mássalhangzó ellentétét úgy oldjuk fel, hogy helyettük egy harmadik, hosszú hangot ejtünk? Teljes hasonulás Összeolvadás Mássalhangzó-rövidülés Helyes válasz: Összeolvadás Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 111 -

Az alábbi mondaton belül milyen logikai-tartalmi viszonyra utal az aláhúzott kötőszó? „Minthogy az olajos testre a homok és a por különösen tapadt, a gyakorlat vagy a küzdelem végeztével egy, a végén kissé behajlított bronzlappal kaparták le magukról az olajos port, majd megfürödtek.” kapcsolatos következtető magyarázó Helyes válasz: magyarázó

104. A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK III. A szöveget alakító tényezők – folytatás

A kommunikációs kapcsolat o Írásban Szövegkép, szín, betűforma, tagolás, egyéb nem nyelvi jelek veszik át a szóbeli nem nyelvi jelek szerepét. Tudatosabb, igényesebb, megformáltabb szövegek, mint a szóbeliek. Kevesebb ismétlés jellemzi. Nem látjuk azonnal a hallgató/olvasó visszajelzését. Maradandóbb, mint a szóbeli műfajok. Pl.: feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, hirdetés, értekezés, novella

A kommunikáció színtere o magánéleti (pl.: vicc, levél, falfirka) o közéleti (pl.: felszólalás, hozzászólás) o hivatalos (pl.: kérvény, rendelet) o egyházi (pl.: prédikáció, zsoltár) o tudományos (pl.: előadás, értekezés) o sajtóban megjelenő (pl.: hirdetés, riport) o szépirodalmi szövegtípusok (pl.: regény, epigramma)

Egyéb befolyásoló tényezők o A feladó és a címzett személye (életkora, műveltsége stb.) o Az előismeretek: általános, közös előismeret.

A felsoroltak közül melyik megállapítás nem igaz az írásbeli kommunikációra? Kevésbé maradandó, mint a szóbeli szöveg. Kevesebb ismétlés jellemzi, mint a szóbeli szöveget. A szóbeli szöveggel ellentétben nem láthatjuk azonnal a befogadó visszajelzését. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 112 -

Helyes válasz: Kevésbé maradandó, mint a szóbeli szöveg. A felsorolt szavak közül melyik lehet – a szövegkörnyezet függvényében – az irdatlan szó szinonimája? tehetetlen hatalmas irda nélküli Helyes válasz: hatalmas


Szóképzés Szóösszetétel Mozaikszavak Egyéb, ritkább szóalkotási módok. A szófaj és a mondatrészi funkció összefüggései

A mozaikszó-képzés melyik formája alapján született a MALÉV szó? Betűszóalkotás. Szóösszevonás. Szóhasadás. Helyes válasz: Szóösszevonás. A felsorolt szavak közül melyik lehet – a szövegkörnyezet függvényében – a produktum kifejezés szinonimája? provinciális termék paródia Helyes válasz: termék


- 113 -

106. A MONDAT FOGALMA, A RENDSZERMONDAT ÉS A SZÖVEGMONDAT A mondat

A mondat beszédegység, a kommunikáció egysége. Mondat minden olyan nyelvi eszközökből álló megnyilatkozás, amely a beszédfolyamat, ill. a beszélő és a hallgató közötti kommunikációs kapcsolatot egy kifejező, tájékoztató és/vagy felhívó mozzanattal építi tovább. Nyelvtani szabályok által jön létre (megszerkesztett), és a beszédben funkcionál (a szövegbe szerkesztett). Ennek megfelelően beszélhetünk rendszermondatról és szövegmondatról.

Rendszermondat: A nyelv egysége, nyelvtani szabályok által megszerkesztett szabályos mondat. Többértelmű lehet, jelentése a lexémák szótári jelentésének kapcsolatából áll. Többnyire teljes szerkezetű. Szövegmondat: A beszéd egysége, konkrét kimondott (leírt) mondat, a rendszermondat megvalósulása egy konkrét szituációban. A konkrét beszédhelyzetben egyértelmű; a mondatot alkotó lexémakapcsolatok jelentése a szövegből és a szituációból kiegészül, jelentős szerepe van a gesztusnak és a mimikának. Lehetnek hiányos szerkezetűek, a nyelvi hiányosságok a beszédhelyzetben, a szövegösszefüggésben feltöltődnek. A mondatok fajtáit, az osztályozás kategóriát ismételd át a vonatkozó hírlevelekből! Melyik megállapítás nem igaz a rendszermondatra az alábbiak közül? A beszéd egysége. Jelentése a lexémák szótári jelentésének kapcsolatából áll. Szabályos, hiánytalan mondat. Helyes válasz: A beszéd egysége. A felsorolt szavak közül melyik lehet – a szövegkörnyezet függvényében – a komplex kifejezés szinonimája? törvényes összetett, többrétű törvényszerű Helyes válasz: összetett, többrétű


- 114 -


A nyelvváltozatok rendszere Történeti változásokra utaló tényezők A beszéd stílusszintjei A szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint A tájszók Állandósult szókapcsolatok A jövevényszók

Melyik nyelvváltozatba tartozik a sportnyelv? idiolektus szociolektus argó Helyes válasz: szociolektus Szókészletünk melyik szintjén helyezkednek el az egyszerű használati tárgyak elnevezései? alapszókészlet kiegészítő szókészlet törzs szókészlet Helyes válasz: alapszókészlet

108. A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA I.

Retorika: szónoklattan vagy ékesszólás. o Hagyományos értelemben szónoki beszéden egy szónok által ünnepi körülmények között, nagy nyilvánosság előtt mondott politika vagy ünnepi beszédet értünk.


- 115 -

o Napjainkban a retorika azonban vizsgál minden olyan szóbeli megnyilatkozást, amelyben legalább az egyik fél nem csak a saját képviseletében szólal meg. o A nyilvánosság előtt tartott beszédek közé soroljuk (a politikai és ünnepi beszédeken kívül) a tanár előadását és a diák felelését is. o A retorika beszélni tanít.

A szónoklat célja o Meggyőzés, rábeszélés, a hallgatóság támogatásának elnyerése. o Gyönyörködtetés és érzelemkifejezés. o Ismeretközlés, tájékoztatás

A retorika tárgya minden olyan érvelő típusú szöveg (beszélt és írott formában is), amelyet nem magáncéllal fogalmazunk meg, hanem a nyilvánosságnak szánunk. o A nyilvánosság miatt megnő a beszélő felelőssége, kiemelt figyelmet kap a kommunikáció esztétikai szerepe. o A retorikában kapcsolatteremtő, -tartó és -záró funkció is érvényesül.

Melyik megállapítás igaz a retorikára az alábbiak közül? A retorika vitatkozni tanít. A retorika beszélni tanít. A retorika olvasni tanít. Helyes válasz: A retorika beszélni tanít. A felsoroltak közül mi nem tartozik a retorika céljai közé? tájékoztatás meggyőzés nyelvművelés Helyes válasz: nyelvművelés


A szövegalkotás folyamata A szöveg fő részei


- 116 -

Az érvelés fogalma Az érvelés felépítése, típusai, módszerei A cáfolat fogalma A cáfolat létrehozásának menete és a cáfolás módjai

Az írásbeli meggyőzés szabályai szerint a szöveg melyik részében kell tételszerűen megfogalmazni a mondanivalónkat? Az elbeszélésben. A részletezésben. A bizonyításban. Helyes válasz: Az elbeszélésben. A felsoroltak közül mi nem tartozik az érv fő részei közé? A tételmondat. A bizonyíték. A megszólítás. Helyes válasz: A megszólítás.

110. A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA II.

Retorika: szónoklattan vagy ékesszólás. o Hagyományos értelemben szónoki beszéden egy szónok által ünnepi körülmények között, nagy nyilvánosság előtt mondott politika vagy ünnepi beszédet értünk. o Napjainkban a retorika azonban vizsgál minden olyan szóbeli megnyilatkozást, amelyben legalább az egyik fél nem csak a saját képviseletében szólal meg.

A jó szónok tulajdonságai o Tisztesség: az erkölcsileg hiteles ember szavai lehetnek meggyőzőek. o Találékonyság: hogy megtaláljuk a beszédhez a legmegfelelőbb anyagot, jó érveket, bizonyítékokat. o Szerkesztőkészség. o Stílusérzék: a beszédhelyzetnek, témának és hallgatóságnak leginkább megfelelő stílus és hangnem megtalálásában segít. o Emlékezőtehetség: rögzítjük az érveket, a beszéd felépítését. o Előadókészség: hatásosan tudjuk megszólaltatni az előre megtervezett szöveget, megfelelően alkalmazzuk a nem nyelvi jeleket (mimika, gesztusok, testtartás).

A szónoki stílus nyelvi jellemzői


- 117 -

o Alapkövetelmény, hogy a hallgatóság első hallásra megértse a mondanivalót. o A jó előadás szóhasználata megfelel a hallgatók műveltségének, ugyanakkor figyelemfelkeltő, és összhangban van az alkalom hangulatával. o A mondat- és szövegszerkesztése pontos, világos, arányos. o Választékos kifejezések jellemzik. o Jelentős szerepe van a „hangos stílus” eszközeinek (helyes kiejtés, hangsúlyozás, hangerő, beszédtempó, szünetek). o Szemléletességet biztosító szavak, szóképek alkalmazása. o Az érzelmi hatást a kérdő, felkiáltó, felszólító mondatok biztosítják. A felsoroltak közül mi nem tartozik a szónoki stílus nyelvi jellemzői közé? Nem alkalmas érzelmi töltet kifejezésére. Szóhasználatának alkalmazkodnia kell a hallgatók műveltségéhez. Alapkövetelménye a világos és arányos szerkesztés. Helyes válasz: Nem alkalmas érzelmi töltet kifejezésére. Egészítse ki a mondatot, a felsorolt nonverbális kommunikációs eszközök valamelyikével! A….…… a beszélőben lévő feszültség levezetését, valamint a befolyásolás hatékonyságát segíti. hanglejtés hangerő hangszín Helyes válasz: hangerő


A kommunikáció szintjei A kommunikáció nyelvi kifejezőeszközei A nem verbális kommunikáció csatornái A jelek főbb jellemzői A jelek osztályozása A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés szempontjából


- 118 -

Milyen hangalak és jelentés közötti kapcsolat ismerhető fel a helység – helyiség szópárban? szinonímia. poliszémia. paronímia Helyes válasz: paronímia A kommunikáció melyik szintjén zajlik jellemzően az intézmények és szervezetek közötti információcsere? A csoportkommunikáció szintjén. A tömegkommunikáció szintjén. A személyek közti kommunikáció szintjén. Helyes válasz: A csoportkommunikáció szintjén.

112. A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA III.

A szónoki beszéd mai követelményei o Alapkérdésekben nincs változás az ókori szónoklatokhoz képest. o A szónoknak ma is jól kell ismernie a témát, amiről beszél, ill. a hallgatóságot. o A témát meggyőzően, a hallgatóság tudásának megfelelő szinten kell előadni. o Figyelembe kell venni azokat a lélektani tényezőket, amelyek befolyásolják a hatást. Magabiztos, határozott fellépés. Megfelelő öltözködés. Kapcsolattartás a hallgatósággal. A tiszta, jól tagolt beszéd is követelmény. Jelentős szerepük van a nem verbális kifejezőeszközöknek is: testtartás, kézmozdulatok, arcjáték. Ezek nagy hatást gyakorolnak a hallgatóságra. Az élőszó zenei kifejezőeszközei (hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet) is rendkívül hatásosak és meggyőzőek. A nyilvános beszédben is meghatározó: o A hallgatóság összetétele (kor, társadalmi réteg). o A szöveg témája. o A közös nyelv. o A közös előismeret. o A beszédhelyzet. o Az előadó és a hallgatók közt kialakult kapcsolat.


- 119 -

Melyik nem hangalakzat a képszerűség alábbi eszközei közül? alliteráció figura etymologica megszemélyesítés Helyes válasz: megszemélyesítés Melyik megállapítás nem igaz a szónoki beszéd mai követelményeire a felsoroltak közül? Követelmény a tiszta, jól tagolt beszéd. Nem jutnak szerephez a nem verbális kifejezőeszközök. A szónoknak jól kell ismernie a témát, amiről beszél. Helyes válasz: Nem jutnak szerephez a nem verbális kifejezőeszközök.


A stílusrétegeket elkülönítő tényezők A stílusrétegek a mai magyar nyelvváltozatokra épülve a következők A tudományos stílus és műfajai A magyar nyelv nyomtatott nyelvemlékei Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban Gyakori nyelvhelyességi hibák

Melyik nem beszélt nyelvi stílusréteg az alábbiak közül? szónoki stílus tudományos stílus társalgási stílus Helyes válasz: tudományos stílus A Biblia melyik részét fordította magyarra Méliusz Juhász Péter? Az Ótestamentumot. Az Újtestamentumot. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 120 -

Az egész Bibliát.

Helyes válasz: Az Újtestamentumot.

114. A SZÓBELI ÉS AZ ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA I. A beszéd és az írás - amelyek közvetítésével a nyelvi kommunikáció megvalósul - az emberiség története során alakult ki, bár egymástól nagyon távol eső időkben.

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

Több százezer éves kommunikációs forma. Gyors, közvetlen. Az emberi test önmagában hozza létre, egyéb segédeszközök nélkül. A beszélő testét más tevékenység számára szinte teljesen szabadon hagyja. Auditív módon valósítja meg a kommunikációt, alapformája a hangos beszéd, érzékelhető oldala a hang. Segítheti a látvány. Energiájában változatos (suttogás kiabálás). Független a fénytől, éjjel-nappal alkalmazható. A hallgatónak szól. Térben kötött, kis távolságra terjed, helyhez, illetve szűkebb szociális körhöz kötött. Az adott térben mindenki számára „fogható”. Időben kötött: a hang pillanatnyi, múló jelenség.

Kb. ötezer éves kommunikációs forma. Lassú, közvetett. Anyagi hátteret (pl. papír) és eszközöket (pl. toll) feltételez. Leköti a beszélő testét, más tevékenység számára alig hagy lehetőséget. Vizuális módon valósítja meg a kommunikációt, alapformája az írott szó, érzékelhető oldala az írott jel. Segítheti a belső hallás. Energiájában egyenletes.

Fényhez, világításhoz kötött.

Az olvasónak szól. Térben kötetlen, nagyobb távolságban is terjeszthető. Csak a címzettnek szól, de az akár el is utasíthatja. Időben maradandó: az írás rögzített, örök.

A kommunikáció melyik formájára igaz, hogy auditív módon valósítja meg a kommunikációt? Az írásbeli kommunikációra. A szóbeli kommunikációra. Minden kommunikáció auditív. Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 121 -

Helyes válasz: A szóbeli kommunikációra. Igaz-e, hogy a kommunikáció mindkét formája időben maradandó? Az a kommunikált tartalom kulturális értékétől függ. Igen, minden esetben. Nem, a szóbeli kommunikáció időben kötött, mivel a hang múló jelenség. Helyes válasz: Nem, a szóbeli kommunikáció időben kötött, mivel a hang múló jelenség.


Megszólításformák és szerepük a mai magyar nyelvhasználatban Férfiak és nők udvarias megszólításának leggyakoribb formulái Megszólításformák az elektronikus médiában A beszédhangok és jelentésmegkülönböztető szerepük

Melyik megszólítási formára igaz, hogy általában távolságtartást, illetve különböző rangúságot fejez ki? A tegezésre. A magázásra. Mindkettőre Helyes válasz: A magázásra. A hangszalagok melyik alapállására jellemző, hogy a szalagok egymáshoz tapadnak, és a végükön lévő két porc rést alkot? A zárállásra. A nyitott állásra. A suttogóállásra. Helyes válasz: A suttogóállásra.


- 122 -

116. A SZÓBELI ÉS AZ ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA II. A beszéd és az írás - amelyek közvetítésével a nyelvi kommunikáció megvalósul - az emberiség története során alakult ki, bár egymástól nagyon távol eső időkben.

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

Nyílt, laza szerkesztésmód jellemzi. Kevesebb az idő a nyelvi kifejezés formájának meggondolására; nincs törlés, legfeljebb helyesbítés. Szegényebb szókincs jellemzi.

Hiányos szerkezetű, tagolatlan mondatok; szünetek, töltelékszavak alkalmazása. Kevesebb információ, kevesebb adat, több ismétlés.

Támaszkodhat a beszédhelyzetre: a hallgató visszajelzése kihathat a további szövegformálásra (váltások: téma, hangnem, stílus stb.). Kísérője a gesztus, a mimika és más nem verbális jelek. Bizonyos tulajdonságai (fonetikai variánsok, a hangok egymásra hatása) nem tükröződnek az írásban.

Zárt, kötött szerkezet jellemzi. Több az idő a nyelvi kifejezés megformálására, utólagos javítás lehetősége. Gazdag szókincs, választékosabb megfogalmazás. Tudatos, gondos alakítás, stilizálás, részletes, pontos fogalmazás lehetősége. Sok információ, kevesebb üresjárat: az olvasó visszalapozhat, teljesebb szellemi koncentrációval fordulhat a szöveg felé. Egyéb szemiotikai rendszereken alapuló szövegek segíthetik (fénykép, rajz, statisztika stb.) a megértést. Kísérője, közlendőjének erősítője, a nyomdatechnikai tagolás Bizonyos tulajdonságai (nagybetűk, rövidítések, kötőjeles formák) nem tükröződnek a beszédben.

A kommunikáció melyik formájában van több lehetőségünk a mondanivaló precíz megformálására, esetleg utólagos javításra? Az írásbeli kommunikációban. A szóbeli kommunikációban. Egyikben sincs. Helyes válasz: Az írásbeli kommunikációban. Mi a toldalékok helyes sorrendje a szótő után? képző – rag – jel képző – jel – rag Elfáradtál a tanulásban? Pihenj egy kicsit, gyere, beszélgessünk! www.enteo.hu www.vasnepe.hu | www.zalaihirlap.hu | www.naplo-online.hu | www.fmh.hu | www.dh-online.hu

- 123 -

jel – képző – rag

Helyes válasz: képző – jel – rag


A köszönés Köszönési formák a magyar nyelvben Vallásos jellegű köszönések: Viselkedés és köszönés összefüggése A viselkedéskultúra rétegei A tiszteletadás formáját, használatát meghatározó tényezők Gyakori nyelvi udvariatlanságok

A felsoroltak közül mi nem tartozik a gyakori nyelvi udvariatlanságok közé? A visszakérdezés. Az azonnali tegezés. Az azonnali önözés. Helyes válasz: Az azonnali önözés. A viselkedéskultúra melyik rétegének megvalósulása nem kíván aktív cselekvést, közreműködést? A viselkedéskultúra alaprétege. A viselkedéskultúra felszíni rétege. Mindkettő. Helyes válasz: A viselkedéskultúra alaprétege.

118. A NÉVMÁSOK SZEREPE A SZÖVEGSZERKESZTÉSBEN I.

A névmások alapvető jellemzője, hogy a többi szónál közvetlenebb kapcsolatban vannak a valósággal, teljes jelentéstartalmukat csak az élő szövegben, vagy egy adott beszédhelyzetben kapják meg.


- 124 -

A névmás helyettesítheti a mondat egy korábban előfordult vagy később említendő szavát, szószerkezetét, de összefoglalhatja akár egy egész bekezdés tartalmát is. Minden fogalomszó helyettesíthető névmással, csak az ige nem. A névmások nemcsak szavakra utalhatnak, hanem a beszédhelyzetben jelenlévő tárgyakra, személyekre is. A névmások kaphatnak jeleket és ragokat, képző azonban csak kivételesen járulhat névmáshoz. A szövegben, mondatban ismétlődő főnevet nem mindig szükséges névmással helyettesítenünk (névmásítanunk). A másodszor előforduló szót sokszor ki is hagyhatjuk (törölhetjük). A névmások rendkívül fontos tömörítő szerepet töltenek be beszédünkben. Segítségükkel kerülhetjük el a jelentéssel nem bíró szóismétlést. A szöveg egységének és érhetőségének nélkülözhetetlen eszközei, mert sokféle jelentésárnyalattal teremtenek kapcsolatot a részek között, előre- és visszautalnak, nyomósítással kiemelik a lényeget, hosszabb szövegrészeket is képes egyetlen szóban összefoglalni.

Egyirányú névmások (csak főnévre irányuló)

Személyes névmás: én, te, ő, mi, ti, ők. Visszaható névmás: magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk – főnévre utal, de sajátos jelentéssel. Kölcsönös névmás: egymás – főnévre utaló, de sajátos jelentéssel. Birtokos névmás: enyém, tied, övé, miénk, tiétek, övék. Nem egyetlen szóra, hanem két szó viszonyára utal: a birtokos és a birtok viszonyára.

Milyen szófajú szavakra irányulhatnak az egyirányú névmások? Csak főnévre. Melléknévre. Kizárólag számnévre. Helyes válasz: Csak főnévre. Melyik nem egyirányú névmás a felsoroltak közül? kölcsönös névmás személyes névmás kérdő névmás Helyes válasz: kérdő névmás


- 125 -


A szöveget alakító tényezők és azok tulajdonságai A mondat A rendszermondat és a szövegmondat A retorika fogalma, célja és tárgya A szónoki stílus nyelvi jellemzői

A felsoroltak közül milyen lehet a szöveg a szövegalkotás módja szerint? monologikus dialogikus spontán Helyes válasz: spontán A felsorolt szavak közül melyik lehet – a szövegkörnyezet függvényében – a metropolis kifejezés szinonimája? tömegközlekedési eszköz világváros városi nő Helyes válasz: világváros

120. A NÉVMÁSOK SZEREPE A SZÖVEGSZERKESZTÉSBEN II. Több irányú névmások (főnevet, melléknevet, számnevet és határozószót egyaránt helyettesíthetnek)

Mutató névmás. Kifejezhet azonosítást, nyomatékosítást, helyettesítő szerepében érintkezik a személyes névmással. Mutathat közelre (k) vagy távolra (t). o ez(k), az(t), emez, ugyanez o ilyen(k), ugyanolyan(t) o ekkora(k)


- 126 -

o ennyi(k), ugyanennyi o itt(k), ott(t), ekkor(k), akkor(t), így, úgy Kérdő névmás. A kiegészítendő kérdés legfőbb kifejezőeszköze egy kérdezőtől nem, vagy nem jól ismert fogalomra utal. Mindig a mondat főhangsúlyos része. Személyre, tárgyra, időre, helyre. stb. vonatkoztatható. o ki, mi, melyik o milyen, mekkora o mennyi, hány o hol, hová, meddig, mióta, hogyan Vonatkozó névmás. Kötőszóként bevezeti a tagmondatot, és egyúttal teljes értékű mondatrészi szerepe is van benne. o aki, ami, amely, amelyik o amilyen, amekkora o amennyi, ahány o ahonnan, ahogyan Határozatlan (határozatlan, általános, tagadó) névmás. Kifejezhet határozatlanságot, általánosítást és tagadást. o mindenki, bármi, semelyik, másik o akármilyen, minden o valamennyi o néhol, sehogyan

Melyik szófaj nem helyettesíthető névmásokkal? Az ige. Az igenevek. A főnevek. Helyes válasz: Az ige. Melyik nem többirányú névmás az alábbiak közül? melyik? ami ők Helyes válasz: ők


- 127 -

1. STÍLUS STÍLUSÉRTÉK - STÍLUSRÉTEGEK A JELEK. A NYELV, MINT JELRENDSZER AZ ÍRÁSJELEK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN

Recommend Documents