1. oldal
Felsővárosi Harangszó
2014. április
2. oldal
Felsővárosi Harangszó
2014. április
Az isteni irgalmasság üzenete Az Isteni Irgalmasság üzenete nagyon fontos az egész emberiség számára. Az üzenetben Jézus a bűnbánat és a megtérés fontosságára figyelmeztet, és azt kéri, hogy imádkozzunk és tegyünk minél többet a bűnösök megtéréséért. Szent Fausztina nővér Jézus diktálására lejegyezte az Isteni Irgalmassággal kapcsolatban mindazokat a lehetőségeket, melyek a lélekmentés hatékony eszközei. A Napló nyomán az Egyház az Isteni Irgalmasság öt kultuszát, ötféle tiszteletét engedélyezte. 1., AZ IRGALMAS JÉZUS KÉPE: Mint feltámadt Üdvözítőt ábrázolja a kép Jézust, aki szenvedése és kereszthalála árán megváltott minket. Krisztusnak ezen a képén jellemző a két sugár. „A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete. A lelket a keresztség és bűnbánat szentsége tisztítja meg, és legbőségesebben az Oltáriszentség táplálja. A két sugár tehát a szentségeket és a Szentlélek összes kegyelmét jelenti – ennek bibliai jelképe a víz, valamint az új szövetséget Isten és ember között, amelyet Jézus az Ő vére által kötött. A kép alatt ez az aláírás legyen: Jézusom, bízom Benned. Azt kívánom, hogy a képet húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe! A kép által sok kegyelmet fogok kiosztani a lelkeknek, ezért hozzáférhetővé kell tenni minden lélek számára." 2., AZ IRGALMASSÁG ÜNNEPE: „Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe.” Aki ezen a napon, vagyis az Isteni Irgalmasság ünnepén az Élet Forrásához járul, azaz meggyónja bűneit és megáldozik, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el. „Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is." 3., AZ ISTENI IRGALMASSÁG RÓZSAFŰZÉRE: ,,Ez az ima haragom enyhítésére szolgál. Imádkozd kilenc napig a rendes olvasón a következőképpen: Először egy Miatyánkot, Üdvözlégyet és Hiszekegyet imádkozz, ezután a nagy szemekre a következőket ismételd: Örök Atya! Felajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért; majd a kis szemekre: Jézus fájdalmas kínszenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak! Végén háromszor ismételd e szavakat: Szent Isten, Szent Erős, Szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk és az egész világnak!". A kilenced nagypénteken kezdődik, és húsvét első hetének szombatjáig tart. A kilencedet – lehetőség szerint – délután 3 órától imádkozzuk, hiszen a kegyelem ekkor áradt ki a világra! Jézus ígérete így hangzik: „Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek, ha ez megegyezik akaratommal." „Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket". „E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget." „Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján." 4., Az Irgalmasság órája (15:00) „Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára. Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban – ha röviden is – ott, ahol éppen vagy." „Ebben az órában kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyőzte az igazságosságot". Három feltétel szükséges az ebben az órában mondott ima meghallgatásához: Az imát Jézushoz kell intézni, Őt kell megszólítanunk kérésünkkel, fontos, hogy az imát délután háromkor kezdjük, és hivatkozzunk Jézus kínszenvedéseinek értékére. 5., AZ IRGALMASSÁG TISZTELETÉNEK TERJESZTÉSE: „Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek." Az Isteni Irgalmasság tisztelete az Isten iránti feltétlen bizalmat és az embertársaink iránt jótettekben megnyilvánuló szeretetet kéri tőlünk. Szent Fausztina nővér volt a legfőbb terjesztője az Isteni Irgalmasság üzenetének. Kedves Testvérek, szeretettel hívlak benneteket Nagypéntekre és húsvét első hetének szombatjára, délután 3 órára templomunkba, hogy együtt kezdjük el és együtt fejezzük be ezt a kilencedet! Ebben az évben különösen fontos ez a kilenced, mely az Isteni Irgalmasság ünnepéhez vezet, hiszen ezen a napon avatják szentté szeretett pápánkat, Boldog II. János Pált! Kilenc napon át legyen lelkünkben erőteljes a gondolat: Jézusom, Bízom Benned! (B. Lala)
„Mária, segíts!...” – Kegyhelyek: Kópháza Most megforgatjuk az idő kerekét és visszamegyünk jó pár évtizeddel…. Derűs, szép augusztusi reggelre ébredtünk, Nagyboldogasszony napja volt. Szülőfalumban, ahogy minden évben, készülődtünk a zarándokútra, Kópházára. A kegyhely: a falu és Sopron között, a 84-es út mentén, kb. középtájon terül el. Imádkozva-énekelve haladtunk, mi, gyerekek nagyon élveztük, ahogy mezítláb mehettünk az egyre jobban melegedő műúton. Amikor odaértük a kegytemplomhoz, már nagyon sokan voltunk, hiszen ilyenkor már vége volt a horvát és német nyelvű misének. (Abban az időben a faluban szinte 100%-ban horvát anyanyelvű lakosok éltek.) Sokan jöttek Ausztriából és a szomszéd falvakból is. A
3. oldal
Felsővárosi Harangszó
2014. április
magyar nyelvű mise ezután következett. Egymás után vonultak be a zarándokcsoportok, és köszöntöttük a Szűzanyát: „Téged jöttünk köszönteni, szent Fiadtól áldást kérni, mindennemű szükségünkben, Mária segíts!” Valahányszor a búcsú vagy zarándokhely szó előkerül, nekem ez a kép villan fel legelőször, itt van a fülemben a köszöntő ének. Sokáig hiába próbáltam visszaemlékezni az ének többi részére is, nem sikerült. Pár évvel ezelőtt az ÉLŐ RÓZSAFŰZÉR zarándokúton hallottam, és az örömömet nem lehetett volna leírni! Megvan! (Köszönöm, Uram, ezt az újabb kis csodát!) Azt hiszem, gyerekként ott éreztem rá először a búcsújárás lényegére! Ahogy a rengeteg ember tiszta szívből, együtt imádkozott, együtt énekelt, de úgy énekelt, hogy harsogott a templom és környéke: ezt nem lehet elfelejteni. Ezt tanítani kell! Adjuk tovább ezt a példát, mert a felnövekvő nemzedéknek ugyanúgy, mint mindenkinek szüksége van égi Édesanyánk segítségére. A kegyhely története, Berecz Sándor: Zarándokok könyve c. kiadványából (1986, 111-112. o.) A kegyhely története a Nádasdy családhoz fűződik. 1664-ben Nádasdy Ferenc országbíró családjával a Sopron melletti Németkeresztúron telepedett le. 16 gyermeke közül a negyedik, Eleonóra, születésétől fogva igen gyenge, beteges, vézna kisleány volt. A szülők mindent megtettek érte, de nem tudtak segíteni rajta. A kisleánynak a legnagyobb boldogsága az volt, ha elvitték a kópházi erdőben lévő, a Boldogságos Szűz tiszteletére épült kápolnába, és ott hosszasan időzve imádkozhatott a „Fekete Madonna” előtt. 14 éves volt, amikor egy alkalommal így imádkozott a Szűzanya előtt: „Szép Szűzanyám, Mária! Te vezérelted vissza atyámat a katolikus hitre, halálos betegségében Te könyörültél rajta, amikor mindenki lemondott róla, a Te irgalmas közbenjárásod mentette meg életét. Szeplőtelen Szűzanyám! Én is hasonló bizalommal fordulok Hozzád, könyörülj érettem is szent Fiadnál, hogy én is meggyógyuljak. Ha meghallgatod kérésemet, ha egészséges leszek, ígérem, fogadom, lemondok a világ örömeiről, kolostorba megyek, csak Istennek szolgálok.” Eleonóra hamarosan meggyógyult, és szépséges fiatal leánnyá fejlődött. Készült fogadalmának beváltására, és ezt közölte is szüleivel, de azok hallani sem akartak róla. Ehelyett férjhez akarták adni Wesselényi Lászlóhoz. Hiába volt a leány minden könyörgése, szülei hajthatatlanok maradtak. Az esküvőt kitűzték, és meg is tartották. A leány pedig egyre forróbban imádkozott, kérve Istent, hogy ha már nem tudja fogadalmát megtartani, akkor vegye őt magához. Kész minden szenvedést elviselni, csak hadd lehessen Jézusé. A templomi szertartás után a násznép a kastélyba vonult. A nagy táncteremben Eleonóra egy ablakmélyedésbe húzódott. Közben kint beborult az ég, és vihar támadt. Miközben Eleonóra az ablakmélyedésben imádkozott, a villám lecsapott és megölte őt. Nádasdy, föleszmélve mély fájdalmából, 1670-ben lebontatta az erdei kápolnát, és helyébe nagyobbat építtetett. Ebből a nagyobb kápolnából építette fel gróf Széchenyi Antal Behovits Pál plébánossal együtt 1748 körül a mai nagy és díszes templomot, melynek szentélye 1670-ből való. Atyaisten szép leánya, Mária segíts! …… Fiúisten édesanyja, Mária segíts! Lelkünk tisztántartásában, Mária segíts! Téged jöttünk köszönteni, Lelki aggodalmainkban, Mária segíts! Szent Fiadtól áldást kérni. Téged jöttünk köszönteni…… Mindennemű szükségünkben, Mária segíts! (Kulcsárné Jutka)
A Lemondás Angyala
Nagyböjt idején mindnyájan szeretnénk jobbá válni, többet imádkozunk, és lemondunk dolgokról, hogy apró áldozatainkat mi is letehessük Jézus keresztjének lábához, így köszönve meg, hogy életét adta értünk. A lemondás szót meglehetősen sokan a komor aszkézissel azonosítják. Isten azt akarta, hogy életünk bőségben legyen; mire való hát a lemondás? Vajon feltétlenül életidegen magatartáshoz vezet a lemondás? A lemondás egyszerűen annyit jelent, hogy lemondunk egy olyan dolog iránti igényünkről, ami megilletne minket. A lemondás célja a belső szabadság! Ha mindent birtokolni akarunk, amit meglátunk, ez hihetetlen függőséget jelent. Az ilyen ember egyáltalán nem szabad. A külső körülmények foglya. A lemondás a benső szabadság kifejezése. Ha valamiről le tudok mondani, ami különben kellemes, hasznos vagy jó volna számomra, akkor bensőleg szabad vagyok tőle. Belső szabadságot élek át! Ez pedig emberi méltóságomhoz tartozik. Az emberi méltóság azt jelenti, hogy önmagam fölött én rendelkezem. Ha például nagyböjtben lemondok az alkoholról és a húsról, ezáltal begyakorlom, hogy ne függjek tőle az év többi napján sem. Egy tévéműsorban, amely „Lemondás, élvezet vagy mindkettő” címmel futott, egy fogyasztáskutatót, egy pszichológust és egy szerzetest arról faggattak, hogyan is állunk mi az élvezettel és a lemondással. Mind a hárman egyetértettek abban, hogy nincs valódi élvezet lemondás nélkül. Ha valaki mindig csak élvezni szeretne, ez soha nem sikerülhet. Egy vagy két szelet tortát nyugodtan élvezhetek, ám a negyedik szeletnél már semmi élvezet sincs benne. Manapság sokan semmit sem tudnak élvezni, mivel nem képesek lemondani semmiről. A Lemondás Angyalát kívánom neked, hogy ő vezessen el téged a benső szabadságra, és tegyen képessé arra, hogy valóban élvezhesd, amit átélsz! Legyen segítségedre abban, hogy minden, amit teszel, érzel, eszel vagy iszol: örömet okozzon neked. Tapasztalni fogod, hogy a Lemondás Angyala egyúttal az öröm angyala is, aki mindig jót tesz veled. Amikor lemondással legyőzöl valamilyen hétköznapi kívánságot: önmagad felett győzöl. Te magad veszed kézbe az életedet! A Lemondás Angyala megtanít téged annak a művészetére is, hogy függőség, rabság nélkül éld az életed, és betölt a szabadság örömével, vidámsággal és derűvel. (Anselm Grün OSB könyve alapján Herczegné Marika)
4. oldal
Felsővárosi Harangszó
2014. április
„Ugye szolgáló lelkek ők valamennyien?" Zsid 1,14 Így folytatódik Szent Pálnál: „Küldetésüket azoknak szolgálatára kapták, akik örökölni fogják az üdvösséget." Az angyal-teológiával akkor kezdtem jobban foglalkozni, mikor egy Pilinszky-versben azt olvastam: „...a menny illatai az angyalok." Ez a hasonlat megdöbbentett és gondolkodóba ejtett. Hogyan is vagyunk az angyalokkal? – Éppen könyvesboltban keresgéltem, mikor egy ismeretlen hölgy beszédbe elegyedett velem, és nagyon ajánlotta Adolf Rodewyk SJ Angyalok őriznek c. könyvét. Érdekesség még az életemben, hogy mikor II. János Pál életéről olvastam, és mély Mária-tiszteletérő1, melyet Grignon Szt. Lajos Az igazi Mária-tisztelet c. könyve is megalapozott, nagyon szerettem volna elolvasni én is. Nem volt akkor meg sehol kapható. Mégis, a következő vasárnap a kórusban egy testvér odajött hozzám, és felkínálta nekem. Visszagondolva, elmúlt éveimben olvasmányaimon keresztül is vezetett Isten. Rodewyk a bevezetésben arról beszél, hogy lassan már az angyalok létezését is mesének gondoljuk, pedig ők léteznek. Személyek: értelmük és szabad akaratuk van. „Elképzelhetetlenül szépek és erősek. A Szentírás lapjain az elsőtől az utolsóig fontos szereplők. Helyük a létrendben Isten és miközöttünk van. Az angyal (angelosz) szó küldöttet jelent. Isten szolgálatában állnak a szent angyalok. Tiszta szellemi teremtmények. Az egyház tiszteli az angyalokat, akik segítségére vannak földi zarándokútján, és minden embert oltalmaznak. Szent Ágoston mondja: „Az angyal szó a hivatásukat jelöli és nem a természetüket. Azt kérdezed: hogyan nevezzük a természetüket? Szellem. De ha azt kérdezed: mi a hivatásuk? Angyal.” Az angyalok is Isten teremtményei: arra teremtette őket, hogy szolgáljanak neki. Jézus azt mondta róluk: „szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.” (Mt 18,10), ezért ismereteik természetfelettiek, de mindent ők sem tudnak. Isten az angyalokat is próbára tette, egyesek azonban fellázadtak, ők a bukott angyalok. A Jóisten udvartartását a jó angyalok képezik. Mérhetetlenül sokan vannak, ez a hatalmas sereg azonban karokra és rendekre tagozódik. A Mindenszentek liturgiája így sorolja fel őket: angyalok, arkangyalok, trónok, uralmak, fejedelemségek, hatalmasságok, erősségek, kerubok és szeráfok. Szt. Pál a Kol 1,16-ban is így sorolja fel őket. Három különleges megbízású arkangyal nevét is ismerjük: Mihael – „Ki olyan, mint Isten”; Gabriel – „Isten ereje”; Rafael – „Isten az üdvösség, a gyógyulás”. Ferenc Pápa kedves szentje Fáber Péter jezsuita, aki nagy tisztelője volt az angyaloknak. Ő mondja: „Úgy éreztem, nagyon hasznos, ha buzgón kérjük őket, hogy segítsenek az elmélkedésben és Isten dicséretében, mivel ők színről színre látják Istent.” Fogadjuk meg tanácsát. Máriaremetén a főbejáratot angyalok szobrai díszítik, imákkal. Édesanyám mindig elmondta ezeket, mielőtt beléptünk. Én is megtanultam, gyakran elimádkozom őket, és most közreadom: Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a nagy küzdelemben! Szent Gábriel arkangyal, segíts éber készenlétre, míg az Úr el nem jön! Szent Rafael arkangyal, vezess minket az Úr trónja elé, az élet küzdelmein át! Az őrangyal-imát is sokszor elfohászkodom, bevallom, azóta, hogy a gyerekeknek tanítottam. És sokszor eszembe jut a Pió atyának tulajdonított, Magyarországról szóló jövendölés, amelyben azt mondja, hogy igen nagyhatású őrangyala van hazánknak, és tanácsos volna többször kerni a segítségét. Íme a Hazánk Szent őrangyala ima (Tengernek Csillaga 11/5): Ó, hazánk Szent Őrangyala, múltunk tévedéseitől! Tiéd a kiváltság, hogy megvédd Tedd nemessé népünket Isten akaratának igazságával! reménységünk szeretett földjét. Tedd erőssé népünket Isten akaratinak bölcsességével! Hozzád fordulunk, Szent Angyalunk, Áraszd népünkre Isten akaratának áldását! Isten igazságosságának, szépségének Áraszd ki Isten Lelkének jóságát földjeinkre és folyóinkra! és igazságának hatalmas követe! Áraszd szét Isten Szentségének jótéteményeit a szelek Vezess elhatározásainkban, által őrködj céljaink fölött! fáinkra, virágainkra és mezőinkre! Tisztítsd meg kivágatainkat! Áldd meg állatainkat, halainkat és madarainkat! Hozd el népünk számára Isten irgalmának világosságát! Vedd hatalmas szárnyadra népünket, Hozd el népünknek Isten irgalmas jóságát! és vígy minket mindörökre Hozd el népünknek Isten irgalmas szeretetét! Isten irgalmas Szívébe. Ments meg minket, Amen. Isten igazságosságának szent angyala, (Szeretettel: Hatásné Anikó)
Isten úgy szerette a világot... Közeledik a Nagyhét és a Húsvét ünnepe. Emlékezzünk az Utolsó Vacsorára, az Oltáriszentség alapítására, Jézus elfogatására, perére, elítélésére, szenvedésére, halálára és feltámadására. Számos témából választhatunk. Ezúttal foglalkozzunk Jézus perével. Jézust, miután elfogták, a Főtanács elé állították, hogy törvényes keretet adjanak kivégzésének. Halálát már korábban elhatározták. Kaifás így érvelt akkor a Főtanácsban: „…jobb, ha egy ember hal meg a népért, mintsem az egész nép elpusztuljon” (Jn 11, 50). Mondása próféciának bizonyult. Jézus perét Kaifás főpap vezette a Főtanácsban. Tanúkat keresett, akiknek vallomásai alapján Jézust elítélhetik. Több hamis tanú is jelentkezett, vallomásaik azonban nem egyeztek (Mk 14, 56). Egy vallomás ugyanis a zsidó törvények szerint csak akkor fogadható el, ha azt két tanú azonos módon állítja. Végül akadt kettő, akik vallották, hogy Jézus azt állította: „Le tudom bontani az Isten templomát, és három nap alatt fel tudom építeni” (Mt 26, 61). Jézus valóban mondott hasonlót, amikor a kalmárokat kiűzte a Templomból, és megkérdezték Tőle: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezt meg mered tenni” (Jn 2 19). De Ő azt
5. oldal
Felsővárosi Harangszó
2014. április
mondta: „ezt a templomot”, amit saját testére értett, nem a jeruzsálemi Templomra. Miután Kaifás nem boldogult a tanúkkal, és Jézus sem válaszolt a vádakra, kezébe vette a tárgyalás menetét. Jézushoz fordult, és megkérdezte: „Esküvel kényszerítlek, az élő Istenre, mondd meg, te vagy-e a Messiás, az Isten Fia?”(Mt 26, 63). „Magad mondtad”, felelte Jézus, „De mondom nektek, mostantól látni fogjátok az Emberfiát, amint a Hatalom jobbján ül, és amint majd eljön az ég felhőin”. A főpap erre megszaggatta ruháit, és felkiáltott: „Káromkodott! Mi szükség van még tanúkra?” A Főtanács ezek után egyhangúan úgy döntött: „Méltó a halálra!” Ezzel zárult le a per az ember és az Isten között, amely már évezredek óta folyt. A per már az első emberpár bűnbeesésével kezdődött. Éva nem Istennek, hanem a kígyónak hitt: „Semmi esetre sem fogtok meghalni” (Ter 3, 4), ha a tiltott fa gyümölcséből esztek. Ádám az asszonyát vádolta, de Istenét is okolja: „Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem” (Ter 3, 12). Isten a saját képére alkotott embertől hálát, elismerést, ragaszkodást, az igazságban gyökerező szeretetet és elsősorban engedelmességet várt. Ezek ellenezőjét kapta. Per kezdődött az ember és az Isten között. A zsidó nép, feledve a szabadulást Egyiptomból, a „szolgaság házából”, a pusztai vándorlás alatt szinte állandóan perben volt Istennel. Már a második hónap tizenötödik napján a nép zúgolódni kezdett Mózes és Áron ellen, mondván: „Inkább haltunk volna meg az Úr keze által Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk, és jól laktunk kenyérrel” (Kiv 16, 3). Szidták őket, amiért ide, a pusztába hozták a népet, hogy éhen vesszenek. Az Úr megkönyörült rajtuk. Mannát hullatott az égből a kenyér pótlására, fürjcsapatot hajtott a táborba a húsra áhítozóknak. A madarak szárított húsa egy hónapig ellátta őket. Végül meg is csömörlöttek tőle. Még el sem fogyott a hús, amikor feltámadt az Úr haragja. A húsért lázadozókra súlyos csapást mért. Annak a helynek, ahol őket eltemették, a Kibrot-Hattava nevet adták (Szám 11, 34). Nem sokkal később Mirjam és Áron támadtak öccsükre, Mózesre: miért csak veled beszél az Úr? Velük miért nem? Az Úr megmagyarázta. A prófétákkal látomásban vagy álmukban szól. „De nem így szolgámmal, Mózessel. Ő mindenütt otthonos házamban. Vele szemtől szemben beszélek…”(Szám 12, 7). Büntetésül Mirjamot, aki Áron felbújtója volt, lepra lepte el, amitől csak Mózes és Áron könyörgésére szabadult meg. Mózes szerette volna bemutatni a népnek az Ígéret Földjét. Ezért Izrael tizenkét törzséből egy-egy személyt küldött Kánaánba, hogy hírt hozzanak a föld minőségéről, a terményekről és az ott lakó népek erejéről. Visszatérvén bemutatták a föld terményeit. Elismerték, hogy az Ígéret Földje tejjel-mézzel folyó vidék. A népek azonban erős, bevehetetlen városokban laknak. Egyesek még óriásokat is láttak, akik mellett szöcskének érezték magukat (Szám 13, 31). A hírszerzők közül csak Józsue, Nun fia és Káleb, Jefunne fia bizonygatták, hogy ha elnyerik az Úr tetszését, eljutnak abba a tejjel-mézzel folyó országba. A nép azonban lázongott: „Miért akar az Úr abba az országba vinni? Hogy kardélre hányjanak bennünket! …Válasszunk magunknak vezért, és térjünk vissza Egyiptomba!”(Szám 14, 3). Ekkor az Úr megjelent a felhőben, és megkérdezte Mózestől: „Meddig akar még ez a nép gyalázni? Meddig nem hisz nekem…? Pestissel sújtom, elpusztítom”. Erre Mózes kérlelni kezdte: „Nagy irgalmadban bocsásd meg hát ennek a népnek a bűnét, ahogyan Egyiptomból idáig mindig megbocsátottál…”. Az Úr erre megbocsátotta a bűnt, de a bűnösöket megbüntette: a hírszerzőket nyomban halállal sújtotta, csak Józsué és Káleb maradtak életben. A nép pedig a következő büntetést kapta: „…kisgyermekeiteket… elvezérlem oda, s megismerik azt a földet, amelyet ti ócsároltatok. A ti testeteket azonban elnyeli a puszta. Fiaitoknak még negyven esztendeig pásztorkodniuk kell a pusztában… (Szám 14, 31). A hírszerzők ugyanis negyven napig fürkészték az idegen országokat. Az Úr minden napért egy esztendőt rótt rájuk. Korach és Dátán főemberek Mózes mellett mellőzve érezték magukat. Csatlakozott hozzájuk még Abiram. Hárman Mózes ellen fordultak. Szerintük senki sincs kiválasztva, mert a nép szent. Izrael fiai közül kétszázötvenen, elöljárók, közösségek vezetői, neves emberek melléjük álltak. Vádolták Mózest: „Nem elég neked, hogy kihoztál egy tejjel-mézzel folyó országból, csak hogy elveszíts a pusztában, most még uralomra is szert akarsz tenni fölöttünk?”(Szám 16, 13). Elnyerték az Úrtól büntetésüket: Korachot, Dátánt és Abiramot családjukkal együtt elnyelte a föld. A kétszázötven lázadónak megparancsolta, hogy füstölőikkel jelenjenek meg. Amint a tömjént rászórták a parázsra, tűz szállt alá az égből, és elemésztette őket. Erre másnap már az egész nép lázongott. Ekkor az Úr megparancsolta Mózesnek és híveinek, hogy váljanak külön a lázadóktól. A lázadókat az Úr haragja egy szempillantás alatt megsemmisítette. Így lelte halálát tizenhétezer ember (Szám 17, 9). Nem sokkal ezután a nép vizet követelt. Az Úr megparancsolta Mózesnek, hogy botjával üssön a sziklára, és abból víz fog folyni. Mózes és Áron kételkedtek az Úr szavában: vajon tudunk-e vizet fakasztani? Az Úr erre megharagudott: „Mivel nem hittetek nekem, és nem dicsőítettetek meg Izrael fiainak szeme láttára, nem vezethetitek el ezt a népet arra a földre, amelyet majd adok nekik” (Szám 20, 12). A babiloni fogság előtt és alatt élő próféták már nyíltan írtak a nép és az Isten között folyó perről. A pernek büntetés lett a vége: a népet elhurcolták Babilonba. Maga az Úr szólítja a népet: „Lépjen elő a nép, amelynek van szeme, mégis vak, és bár van füle, mégis süket…Magatok vagytok a tanúim…” (Iz 43, 8). „Miféle panaszt emelhettek ellenem, ti, akik hűtlenül elhagytatok?” (Jer 2, 29). Az Úr a vádbeszédéhez tanúként hívja a hegyeket: „Halljátok meg az Úr panaszát, hegyek és ti, erős alapjai a földnek! Mert perbe száll az Úr népével, vádbeszédet mond Izrael ellen. Népem, mit vétettem Neked?...Talán azt, hogy kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából? (Mik 6, 2). Az Úr nem érti népének viselkedését. Miért nem tudják rábízni magukat Őrá? Ellene fordítják szeretetének összes megnyilvánulását. De azt is megmondja, hogy mit tegyenek: „El gonosz tetteitekkel színem elől, ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok meg jót tenni, keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árváknak, s védelmezzétek az özvegyeket” (Iz 1, 16). „Azután gyertek, s szálljatok velem perbe, mondja az Úr. Ha olyanok volnának bűneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó, és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú” (Iz 1,
6. oldal
Felsővárosi Harangszó
2014. április
18). Íme, az Úr megmutatta a megjavult népnek végtelen irgalmát és könyörületét. Círusz elfoglalta Babilont, szabadon engedte az elhurcoltakat. Sőt támogatta Jeruzsálem és a Templom újjáépítését. Ők voltak az a „maradék”, akikről Szofoniás (3, 12) könyvében olvashatunk: „Nem hagyok meg belőled, csak egy szerény kis népet, amely az Úr nevében reménykedik: Izrael maradékát”. A per Isten és az ember között Jézus perével zárult le, a Főtanács előtt. Isten megbocsátotta bűneinket. De ki legyen a bűnös, aki felel értük? Kiszolgáltatta szeretett Fiát: „… A mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze, a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást, az Úr az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát” (Iz 53, 5). Jézus magára vette a népnek, az egész emberiségnek a bűneit, hogy halálával megváltson minket. Fejezzük be Jézus szavaival: „Mert Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3, 16). (Bujdosó Ernő)
Az egyházközségi hozzájárulásról
Az Egyház Isten népe. A Szentháromság nevében megkeresztelt emberek alkotják. Ezért az Egyház nem csak a pápa, püspökök, papok vagy szerzetesek, hanem az Egyház mi vagyunk. Mint Isten népe, vasárnapról-vasárnapra a templomban jövünk össze, hogy hitünkben növekedjünk, Isten és embertársaink iránti szeretetben erősödjünk. A templom és a plébánia fenntartása, működtetése, állagmegóvása és renoválása a hívek támogatásával történik. Ezért hálásan megköszönjük mindazoknak, akik 2013-ban áldozatos imádságot, kétkezi munkát, egyházi hozzájárulást (egyházadót) vagy önkéntes adományt ajánlottak fel. Kérjük, a 2014-es esztendőben is segítsék az egyházközség működését a befizetett egyházközségi hozzájárulásukkal és önként felajánlott adományokkal. Ha mindenki lelkiismeretesen az éves nettó jövedelmének 1%-át fizeti be, akkor azonos mértékben vállalunk részt az egyházközség fenntartásában. Akinek gondot okoz a hozzájárulás egy összegben történő befizetése, kérhet részletfizetést is. Amennyiben valaki úgy érzi, hogy jövedelme nem engedi meg azt sem, hogy az 1 %-ot részletekben fizesse, akkor lehetőségeihez képest fizessen vagy kérjen mentességet. Az egyházi adót, illetve önkéntes egyházközségi hozzájárulást be lehet fizetni: – a plébániahivatalban: nyitvatartási időben hétfőn-kedden-szerdán reggel 8-tól 9-ig, csütörtökön és pénteken du. 4-től 5-ig; – a sekrestyében a szentmisék után, – átutalással: OTP Bank Nyrt. 11722003-20029171 – illetve a Plébánia megbízólevelével rendelkező adószedőknek, akik házhoz mennek. Kérem a Kedves Testvéreket, hogy az alapítvány számlájára csak és kizárólag adományt fizessenek, és ne egyházadót. A hívő adakozók egybehangzó tanúsága szerint is, a Biblia tanúsága szerint is az adakozók Istennek hiteleznek mindig, amikor Isten nevében adnak. Kölcsön ád az Úrnak, aki kegyelmes a szegényhez, és az ő jótéteményét megfizeti néki. (Péld. 19,17) Tóth Zoltán, a Képviselőtestület elnöke
Anyakönyvi hírek - 2014. március Húsvéti naptár Virágvasárnap előtti szombat este (mise után): Adoramus keresztútja Nagycsütörtök: 18.00 szentmise (oltárfosztás, Jeremiás siralmai, virrasztás) Nagypéntek: 15.00 irgalmasság rózsafüzére (kilenced kezdete) majd keresztút a Passió c. film részleteivel 17.15 képviselő-testület keresztútja 18.00 szertartás (passió, könyörgések, kereszthódolat) Nagyszombat: 08.00-10.00 szentségimádás a szentsírnál 20.00 húsvét vigíliája (tűzszentelés, szentmise, vízszentelés, körmenet) Húsvétvasárnap és húsvéthétfő: szentmise reggel 9-kor és este 6-kor
Halottaink: 1. Grőszer János Andor (77 éves) 2. Pipek Imre (84 éves) 3. Thár Nándor (90 éves) 4. Schmidt Miklós (81 éves) Az Úr békéje legyen velük!
Felsővárosi Harangszó Díjmentesen kapható a templomban Kiadja: Budafok-felsővárosi Jézus Szíve Plébánia Alapító szerkesztő: Sárváry – Bene Zoltán Felelős szerkesztő: Dr. Válóczy József plébános Munkatársak: Mindazok, akik írásaikkal hozzájárultak a lap megjelenéséhez
