1. Nyelv, társadalom, kultúra A tantárgy neve: NYELV, TÁRSADALOM, KULTÚRA Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A tantárgy elvégzésével a hallgató ismereteket és készségeket szerez, s ezáltal kezelni tudja az iskolában elıforduló nyelvváltozatokat, legyenek azok akár csoportnyelvi, akár szleng jelenségek. 2. A tárgy tematikája Az emberi nyelv, társadalom és kultúra egymást feltételezı fogalmak, összefüggésük emberlétünk keretét adja. Minden kommunikációs aktus, ismeretátadás egyúttal identitásjelzés, szerepkijelölés is, ahol a kulturális keretek befolyásolják a kommunikáció módját. A nyelvi norma egysége, nemzeti összetartó ereje és „szétszálazódása”, a nyelvhasználat területi és társadalmi tagolódása, a beszélıcsoportok kulturális sokfélesége és e sokféleségnek a nyelvhasználatban meglévı lenyomata, illetıleg a nyelv szerepe a kulturális sokféleség fenntartásában jelentik azt a bonyolult összefüggésrendszert, melynek tárgyalása adja a féléves elıadás vázát. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti képzés 4. Követelmény Kollokvium szóban 5. Kötelezı irodalom Kiss Jenı: Társadalom és nyelvhasználat. Bp., 1995 Szende Tamás: A szó válsága. Bp., 1976. Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek In: Sándor Klára (szerk): Nyelv és hatalom, nyelvi jogok és oktatás. Csíkszereda, 2000 6. Ajánlott irodalom Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex, Budapest 1998. Eysenck, Michael W. – Keane, Mark T.: Kognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1997/2003. Kiss Jenı (szerk.): Dialektológia. Bp., 2001. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. Bartha Csilla: A kétnyelvőség alapkérdései. Bp., 1999 Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltozáskori Magyarországon. Osiris, 2003. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szaktanterem
2. Korszak- és diskurzusformációk az irodalomtudományban A tantárgy neve: KORSZAK- ÉS DISKURZUSFORMÁCIÓK AZ IRODALOMTUDOMÁNYBAN Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A hallgató megismerkedik az irodalomtudomány történetének legfontosabb korszakaival, irányzataival és jeles képviselıinek munkásságával. Az elıadás az egyes gondolatrendszereket nemcsak teoretikus úton, hanem mőelemzésekre applikálva mutatja be, nagy mértékben fejlesztve ezáltal a szövegértı és szövegelemzı kompetenciát, s különféle interpretációs stratégiák elsajátítását is lehetıvé teszi. 2. A tárgy tematikája 1/ Az európai és amerikai irodalomelméleti gondolkodás fıbb korszakainak és irányzatainak áttekintése: formalizmus, Új Kritika, strukturalizmus, szemiotika, poétika, posztstrukturalizmus, hermeneutika, recepcióesztétika, dekonstrukció, kultúratudomány 2/ Az irodalomtudomány helye a kultúra rendszereiben (az egyes korszakokban) 3/ Az irodalomtudomány helye a mai társadalmi és kulturális viszonyok között 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti képzés, a formája elıadás. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: aktív órai jelenlét Félév végén: kollokvium szóban vagy írásban 5. Kötelezı irodalom BÓKAY Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, Bp., 2001, 156-241, 243-419. 6. Ajánlott irodalom A modern irodalomtudomány kialakulása, Szerk. BÓKAY Antal, VILCSEK Béla. Bp., 1998. A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Szerk. BÓKAY Antal, VILCSEK Béla, SZAMOSI Gertrud, SÁRI László, Bp., 2002. DE MAN, Paul: Az olvasás allegóriái, Szeged, 1999. FRYE, Northrop: A kritika anatómiája, Bp., 1998. GADAMER, Hans-Georg: Igazság és módszer, Bp., 1984. Irodalomelmélet az ezredvégen, Szerk. ÁRMEÁN Otília, FRIED István, ODORICS Ferenc. Bp. – Szeged, 2002. JAKOBSON, Roman: Hang – Jel – Vers, Bp., 1969. USZPENSZKIJ, Borisz: A kompozíció poétikája, Bp., 1984. WELLEK, René – WARREN, Austin: Az irodalom elmélete, Bp., 2002. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
2. A magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban A tantárgy neve: A MAGYAR IRODALOMTUDOMÁNY TÖRTÉNETI ÉS ELMÉLETI HAGYOMÁNYAI EURÓPAI KONTEXTUSBAN
Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3
Heti óraszám: 2
A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A kurzus során a hallgató elmélyíti az irodalomtörténet korszakairól és az irodalomtudományi gondolkodás fı áramlatairól szerzett ismereteit, s rálátása nyílik a magyar irodalom történeti folyamataira. Itt szerzett ismereteinek köszönhetıen a középiskolában képes lesz sokrétően feltárni a diákok elıtt az egyes szövegek, életmővek vagy korszakok közötti gondolati, kulturális vagy textuális összefüggéseket. 2. A tárgy tematikája 1/ A hazai irodalomtudományi gondolkodás fıbb irányai (pozitivizmus, impresszionalizmus, antiimpresszionalizmus, szellemtörténet stb.) és képviselıi 2/ Az egyes korszakok eszme- és mentalitástörténeti háttere 3/ A nyugati irodalomelméleti gondolkodás fıbb áramlatainak (strukturalizmus, szemiotika, poétika, posztstrukturalizmus, hermeneutika, recepcióesztétika, dekonstrukció, kultúratudomány hazai befogadása és hatása 4/ A mai magyar tudományos és kritikai diskurzus interpretációs stratégiái és meghatározó kérdésfölvetései 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti képzés, formája elıadás. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: órai aktív jelenlét Félév végén: kollokvium szóban vagy írásban 5. Kötelezı irodalom THIENEMANN Tivadar, Irodalomtörténeti alapfogalmak, Danubia, 1931, 1-48. KULCSÁR SZABÓ Ernı, Történetiség, Megértés, Irodalom, Bp., 1995. (99. p.) 6. Ajánlott irodalom Az irodalomtörténet elmélete I-II. Szerk. SZILI József, Bp., 1989. DÁVIDHÁZI Péter, Egy nemzeti tudomány születése, Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Bp., 2004. HORVÁTH János, Magyar irodalomismeret, Minerva, 1922. KULCSÁR SZABÓ Ernı, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., 1993, 7-20, 3144. NÉMETH G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., 1981. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
2. Történeti mőfajpoétika A tantárgy neve: TÖRTÉNETI MŐFAJPOÉTIKA Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A tárgy a mőfajok rendszerét mutatja be történeti megközelítésben, azzal a céllal, hogy tudatosítsa a régi, a klasszikus és modern korszak mőfajpoétikai összefüggésrendszerét, az irodalom folyamatjellegét. Feladata továbbá, hogy megismertesse a hallgatóval a különbözı mőnemek, mőfajok sajátos természetét, hajdani és mai jelentıségét. 2. A tárgy tematikája A tárgy a mőfajelmélet segítségével az irodalmiságot alapvetıen meghatározó mőfajokat mutatja be, különös hangsúlyt helyezve a magyar irodalomban hagyományosan (pl. önéletírás, emlékirat, eposz), majd a romantikától eredeztethetıen újonnan megjelenı mőfajokra, mőfajváltozatokra (regény [pl. történeti regény, irányregény, mővészregény, verses regény], drámai költemény, ballada, elegico-óda, stb.). Kitér a magyar és az európai típusú mőfajrendszer kapcsolataira és a mőfajmódosulások jellemzıire, a mőfajhierarchia korszakmeghatározó szerepére, valamint a modernséggel átalakuló mőfajfelfogásra. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elıadás formájú elméleti képzés. 4. Követelmény Kollokvium formájú beszámoló az elsajátított ismeretekrıl. 5. Kötelezı irodalom FRYE, Northorp, A kritika anatómiája, négy esszé, ford. SZILI József, Bp., 1988. LEJEUNE, Philippe, Önéletírás, élettörténet, napló, Bp., 2003. GENETTE, Gerard, Palimpsestes, Paris, 1982. ZMEGAC Viktor: Történeti regénypoétika = Az irodalom elméletei I. szerk. Thomka Beáta, Pécs, 1996. 6. Ajánlott irodalom IMRE László, Mőfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, 1996. IMRE László, A magyar verses regény, Bp., 1990 DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, 1995. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
3. Beszédtudományok A tantárgy neve: BESZÉDTUDOMÁNYOK Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2
Heti óraszám: 2
A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja Röviden bemutatjuk e tudományág gyakorlati alkalmazási lehetıségeit, s ennek keretében oktatjuk az iskolai kommunikáció sajátosságait, a kommunikációs stratégiákat tanár és diák között, a stílust és a tárgyalási technikát. 2. A tárgy tematikája A Beszédtudományok tanegység két alapvetı kérdéssel foglalkozik. Az elsı a beszédprodukció: a beszélı hogyan alakítja át a gondolatait artikulációs mozgássá? A második a beszédpercepció: a hallgató hogyan fogja föl a folyamatosan érkezı akusztikai jelsorokból a nyelvi egységeket, az eredeti tartalmat? E fı témakörökben tárgyaljuk a beszéd élettani alapjait, képzését, akusztikai jellemzıit, a beszédhangokat, a hangsorokat, a spontán beszédet, a prozódiát és a beszéd észlelését. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti képzés 4. Követelmény Kollokvium 5. Kötelezı irodalom Wacha Imre: A korszerő retorika alapjai I–II. Szemimpex Kiadó, Budapest, 1994. Breton, Philippe: A manipulált beszéd. Helikon, Budapest, 2000. Cialdini, Robert: A befolyásolás lélektana. Corvinus Kiadó, Budapest, 1999. 6. Ajánlott irodalom Bolla Kálmán (szerk.) 1982. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Budapest, Akadémiai Kiadó. Elekfi László – Wacha Imre é. n. Az értelmes beszéd hangzása. Szemimpex Kiadó, Budapest Fülei-Szántó Endre 1994. A verbális érintés. Linguistica Series C Relationes, 7. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete Gósy Mária 2004 Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest, Osiris Kiadó. Kassai Ilona 1994. A fonetikai háttér. In Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 581–665. Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás 1997. Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest, Osiris Kiadó. Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, Budapest, 2001. Fodor István 2001. Mire jó a nyelvtudomány. Budapest, Balassi Kiadó. Gósy Mária 2005 Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó. Zentai István: A meggyızés csapdái. Typotex, Budapest, 1999. Kapitány Ágnes–Kapitány Gábor: Tömegkommunikáció. MÚOSZ 1999. Németh Erzsébet: Közszereplés. A modern retorika eszköztára. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. Goldberg, Bernard: Médiahazugságok. Focus Könyvkiadó, Budapest, 2002 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szaktanterem
4. Beszédtudományok gyakorlat A tantárgy neve: BESZÉDTUDOMÁNYOK GYAKORLAT Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 1 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja Az elıadáshoz kapcsolódóan iskolai kommunikációs helyzetgyakorlatokkal illetve ezek elemzésével a tanári problémamegoldó kszségek kialakítása. 2. A tárgy tematikája Iskolai helyzetelemzések: a tanár-diák viszony beszédprodukciós és beszédészlelési helyzetei. Verbális és nonverbális eszközök a hatékony oktatási-nevelési rendben. Tanulási és magatartásbeli krízisek verbális kezelése. A tanári empátia verbális megnyilvánulása. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati. 4. Követelmény Gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom Wacha Imre: A korszerő retorika alapjai I–II. Szemimpex Kiadó, Budapest, 1994. Breton, Philippe: A manipulált beszéd. Helikon, Budapest, 2000. Cialdini, Robert: A befolyásolás lélektana. Corvinus Kiadó, Budapest, 1999. 6. Ajánlott irodalom Bolla Kálmán (szerk.) 1982. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Budapest, Akadémiai Kiadó. Elekfi László – Wacha Imre é. n. Az értelmes beszéd hangzása. Szemimpex Kiadó, Budapest Fülei-Szántó Endre 1994. A verbális érintés. Linguistica Series C Relationes, 7. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete Gósy Mária 2004 Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest, Osiris Kiadó. Kassai Ilona 1994. A fonetikai háttér. In Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 581–665. Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás 1997. Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest, Osiris Kiadó. Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, Budapest, 2001. Fodor István 2001. Mire jó a nyelvtudomány. Budapest, Balassi Kiadó. Gósy Mária 2005 Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó. Zentai István: A meggyızés csapdái. Typotex, Budapest, 1999. Kapitány Ágnes–Kapitány Gábor: Tömegkommunikáció. MÚOSZ 1999. Németh Erzsébet: Közszereplés. A modern retorika eszköztára. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. Goldberg, Bernard: Médiahazugságok. Focus Könyvkiadó, Budapest, 2002 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szaktanterem
5. A magyar nyelv leírása A tantárgy neve: A MAGYAR NYELV LEÍRÁSA Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A tantárgy elvégzésével a hallgató eligazodhat a modern nyelvtanok és nyelvleírások között, átlátja a nyelvi rendszer mőködésének megközelítési elveit és technikáit, s ezáltal az oktatásban biztos háttérismeretekre tesz szert. 2. A tárgy tematikája A magyar nyelvtudomány az elmúlt három-négy évtizedben két jelentıs hatású irányzat mentén meghatározó munkák sorát hozta létre. Az egyik irányzat a hagyományos, „klasszikus” nyelvtan, a másik a transzformációs generatív nyelvtan. E kettı mellett ki kell térni a funkcionális (kognitív) nyelvelméleti és módszertani irányzat fıbb jellemzıire. A nyelvtan funkcionális felfogása a formális nyelvleírásokkal szemben fogalmazódott meg. A nyelvtan funkcionális jellegében mindenekelıtt a mőködés és a szerep kettıssége a meghatározó, amely megfelel a mővelet és szerkezet kognitív nyelvészeti kettısségének. A funkcionális nyelvtan szemléletében a nyelv mint tudás a konceptualizáció és a nyelvi egységek funkcionalitása közötti nyelv/kultúra specifikus összefüggéseire összpontosít; a nyelv mint viselkedés a nyelvi cselekvések jellemzıire, a szociolingvisztikai, antropológiai összetevıkre; a nyelv mint mővészet pedig az irodalom és általában a nyelvi alkotóképesség ismérveire. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti képzés 4. Követelmény Kollokvium szóban 5. Kötelezı irodalom Gáspári László 2003. A funkcionális alakzatelmélet vázlata. PPKE, BTK. Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai K. Kabán Annamária (szerk.) 2001. Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia. Miskolci Egyetemi Kiadó 6. Ajánlott irodalom Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó Kiefer Ferenc (szerk) 1992., 1994., 2000. Strukturális magyar nyelvtan 1—3. Akadémiai Kiadó É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Osiris Tolcsvai Nagy Gábor 1996. Kognitív szemantika és stilisztika. In: Néprajz és nyelvtudomány 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szaktanterem
6. A magyar nyelv leírásának gyakorlata A tantárgy neve: A MAGYAR NYELV LEÍRÁSÁNAK GYAKORLATA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A nyelvleírás különbözı iskoláinak megismerésével a többszempontú megközelítés kialakítása. 2. A tárgy tematikája Az elıadáshoz kapcsolódva szakcikkeken keresztül nyelvi anyagok különbözı módszerekkel történı elemzéseinek elkészítése. A feldolgozás és az elemzı munkák közös megbeszélése. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés 4. Követelmény Gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom Gáspári László 2003. A funkcionális alakzatelmélet vázlata. PPKE, BTK. Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai K. Kabán Annamária (szerk.) 2001. Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia. Miskolci Egyetemi Kiadó 6. Ajánlott irodalom Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó Kiefer Ferenc (szerk) 1992., 1994., 2000. Strukturális magyar nyelvtan 1—3. Akadémiai Kiadó É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Osiris Tolcsvai Nagy Gábor 1996. Kognitív szemantika és stilisztika. In: Néprajz és nyelvtudomány 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szaktanterem
7. Nyelvtörténeti és névtani kutatások A tantárgy neve: NYELVTÖRTÉNETI ÉS NÉVTANI KUTATÁSOK Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja Külön hangsúlyt kap a szociolingvisztikai megközelítésmód a nyelvváltozás tárgyalásában, mert ennek segítségével a hallgatók értékelni és értelmezni tudják a mai nyelvi változásokat is, és ezt a szemléletet közvetíteni tudják az iskolai oktatásban 2. A tárgy tematikája A történeti nyelvészet érdeklıdésének középpontjában a nyelv mint változó rendszer áll. Mivel a rendszer változása mindig a nyelvhasználatból indul ki, a történeti nyelvészet a nyelv belsı változásának modellezésén túl a nyelvi változás társadalmi okait is kutatja. A nyelvfejlıdés újgarammatikus, strukturalista és tanszformációsgeneratív modellje a nyelv változásáról alkotott elképzeléseink története is. A nyelv változásának egy fontos oka a nyelvek érintkezése, az e hatásra keletkezett változások fı törvényszerőségei is bemutatásra kerülnek az elıadásban. Az etimológia szerepe, módszere, a történeti névtannak a nyelvi változás rendszerébe beépíthetı tanulságai is elıkerülnek 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti képzés 4. Követelmény Kollokvium szóban 5. Kötelezı irodalom Károly Sándor: Nyelvtörténet és kommunikáció. ÁNyT. 8 (1972): 119–131. Benkı Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, 1988. Theodora Bynon: Történeti nyelvészet. Osiris, 1997 6. Ajánlott irodalom Cser András: A történeti nyelvészet alapvonalai. PPKE, 2000. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris, 2003 Bakró-Nagy Marianne: Elmélkedés a magyarázattípusokról. In: Bakró-Nagy Marianne–Bánréti Zoltán–É. Kiss Katalin (szerk.): Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és nyelvtörténet körébıl. Budapest, 2001. Behrens, Leila: Textanalyse und Sprachwandel. Historische Syntax des Ungarischen: ein empirisches Modell. Bern–Frankfurt/M.– Las Vegas, 1989. Balázs János (szerk.): Areális nyelvészeti tanulmányok. Budapest, 1983. Hajdú Péter: Rekonstrukció az uralisztikában. NyK 80 (1978): 15–29. Herman József: A nyelvi változás belsı és külsı tényezıinek kérdéséhez. ÁNyT. 5 (1967): 155–168. Herman József: Szociolingvisztika és nyelvtörténet. MNy. 78 (1982): 1–8. Jones, Charles (szerk.): Historical Linguistics: Problems and Perspectives. London, 1993 Labov, William: A nyelvi változás mechanizmusáról. In: Pap Mária–Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv. Budapest, 1975.
Péter Mihály: A strukturális szemlélető történeti nyelvtan kérdéséhez. ÁNyT. 5 (1967): 247–268. Weinreich, Uriel: Languages in Contact, Findings and Problems. The Hague, 1968. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szaktanterem
8. Verselmélet, líraelmélet A tantárgy neve: VERSELMÉLET, LÍRAELMÉLET Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1
2
3 4
5
6
A tárgy célja A kurzus célja, hogy a hallgató elmélyítse és teoretikusan megalapozza verselméleti ismereteit, hogy ezáltal a gyakorlati verselemzés során képes legyen szembesülni a líraelmélet fontos problémáival, s tudjon megoldási lehetıségeket kínálni rájuk. A szeminárium a fenti kérdéseket olyan értelmezésközpontú szakszövegeken keresztül tárgyalja, melyek a hallgatót felvértezik számos, a színvonalas középiskolai verselemzésekhez elengedhetetlenül fontos interpretációs eljárással, kérdéstechnikával, és az ott szükséges nyelv- és szövegközpontú értelmezési beállítódásra képezik. A tárgy tematikája 1/ A versritmus régebbi és újabb elméletei; ritmus és szintaxis; ritmus és interpretáció kérdésköre 2/ A lírai beszélı/hang kérdései 3/ A versszöveg tropológiája 4/ Tér és idı a lírában 5/ Versbeszéd és textualitás 6/ A lírai szöveg bfogadásának múdozatai 7/ A lírai mőfajok 8/ Materialitás és madialitás a lírában Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés, formája: szeminárium. Követelmény Évközi ellenırzés: Aktív órai munka, zárthelyi dolgozat a szakszövegek anyagából és verselemzı szemináriumi dolgozat benyújtása Félév végén: gyakorlati jegy Kötelezı irodalom TINYANOV, Jurij, A versnyelv problémája. = Uı, Az irodalmi tény, Bp., 1984, 135175. HORVÁTH Kornélia, A versrıl, Bp, 2006. 11-46, 59-79, 81-136,183-243. KULCSÁR SZABÓ Ernı, Költészet és dialógus = Uı, A megértés alakzatai, Debrecen, 1998, 30-45. Ajánlott irodalom BÉCSY Ágnes: „Halljuk, miket mond a lekötött kalóz”. Berzsenyi-versek elemzése. Bp., 1998. BÓKAY Antal: A líra öndestrukciója (A líra mint a belsı kódolásának stratégiája). = Keresztez(ıd)ések. Dekonstrukció, retorika és megértés a mai irodalomelméletben, Bp., 2003. BÓKAY Antal: Líra és modernitás – József attila én-poétikája. Bp., 2006, 60-91. CULLER, Jonathan, Líraolvasás. = Figurák, Szerk. FÜZI Izabella, ODORICS Ferenc, Bp.-Szeged, 2004, 119-132.
7
DE MAN, Paul: Forma és intenció az amerikai új kritikában; idı és történelem Wordsworth-nél. = DE MAN, Paul: Olvasás és történelem, Bp., Osiris, 2002, 57-72, 208-236. HORVÁTH Kornélia: Nyelv és szubjektum a lírában. = HORVÁTH Kornélia: Tőhegyen. Mőértelmezések a késımodenség magyar lírája körébıl, Bp., 1999, 17-46. JAKOBSON, Roman: A nyelv mőködésben. = JAKOBSON, Roman: A költészet grammatikája, Bp., 1984, 142-161. NÉMETH G. Béla: Az önmegszólító verstípusról = NÉMETH G. Béla: ’’+7 vers, Bp., 1984, 5-70. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: A „te” lírai alakzatának kérdéséhez. = KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: Az olvasás lehetıségei, Bp., 1997, 40-49. SZILI József: Poétikai szillogizmus. Melosz-mátrix. = SZILI József: „Arany hogy istenül”. Az Arany-líra posztmodernsége. Bp., 1998, 22-46. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
8. Narratológia és prózapoétika A tantárgy neve: NARRATOLÓGIA ÉS PRÓZAPOÉTIKA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A kurzuson megismert mőelemzı eljárások segítik a hallgatót abban, hogy majdani tanárként fejleszthesse a tanulók problémamegoldó képességét, s egyúttal – a mai érettségi követelményeknek megfelelıen – szövegértı képességüket is. A szeminárium keretében elmélyített narratológiai és prózapoétikai ismeretek, illetve interpretációs képességek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a hallgatók megfelelı szakmai kompetenciával rendelkezzenek a középiskolai oktatásban, s – a kérdéses mőveltséganyagon túl - átadhassák a tudományterület itt elsajátított szemléletmódját és fogalomrendszerét. 2. A tárgy tematikája 1/ A narratológia történeti állomásai 2/ Az elbeszélı hang kérdései 3/ A prózai mővek jelentésegységei 4/ Tér és idı a prózában 5/ A prózai szöveg befogadásának módozatai 6/ A prózai mőfajok 7/ A narratológia alakzat-elméletei 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés, formája: szeminárium. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: Aktív órai munka, zárthelyi dolgozat a szakszövegek anyagából és mőelemzı szemináriumi dolgozat benyújtása Félév végén: gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom Az irodalom elméletei I-V., szerk. THOMKA Beáta, Pécs, 1996, 1997. Narratívák 1-5, szerk. THOMKA Beáta, Bp., 1998-2001. BAHTYIN, Mihail, A szó a regényben, Bp., 2007. 6. Ajánlott irodalom KUNDERA, Milan, "Cervantes alábecsült öröksége" = M.K., A regény mővészete, Bp., 1992. ECO, Umberto, Hat séta a fikció erdejében, Bp., 1999. RICOEUR, Paul, Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, vál., szerk. SzegedyMaszák Mihály, ford. Angyalosi gergely, Bogárdi Szabó István, Jeney Éva, Lırinszky Ildikó, Miss Zoltán, Vajda András, Osiris, Budapest, 1999. („A hármas mimézis”, „A szöveg és az olvasó világa, „A történelem és a fikció keresztezıdése”, „Az én és az elbeszélt azonosság”) THOMKA Beáta, „Elbeszélés, poétika, historiográfia” = Irodalomelmélet az ezredvégen, Bp., 134-148. BARTHES, Roland, "A mőtıl a szöveg felé", „Az írás nullfoka” , „A szerzı halála” = R.B., A szöveg öröme, Bp., 2OOO.
DOBOS István, Az elbeszélés elméleti kérdései = D.I., Az irodalomértés formái, Debrecen, 2002, 119-134. Az elbeszélés módozatai, szerk. JÓZAN Ildikó, KULCSÁR Szabó Ernı, SZEGEDYMASZÁK Mihály, Bp., 2003. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakszövegek, amelyek az intézeti könyvtárban hozzáférhetıek.
8. A magyar irodalom világirodalmi kapcsolatai A tantárgy neve: A MAGYAR IRODALOM VILÁGIRODALMI KAPCSOLATAI Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A szeminárium elısegíti, hogy a hallgató a magyar irodalomról való ismereteit európai összefüggésbe helyezze, s majdani diákjainak irodalomértését kiterjessze az európai kulturális emlékezet kontextusára. Az elsajátított mőelemzı eljárások segítik a hallgatót abban, hogy majdani tanárként fejleszthesse a tanulók problémamegoldó képességét, s átadhassa a tudományterület itt elsajátított szakterminológiáját. 2. A tárgy tematikája 1/ Az európai és magyar irodalom alakulástörténetének összefüggései 2/ Az intertextualitás fogalma és elméletei 3/ A klasszikus és a kánonikus problémája 4/ Hatástörténet és irodalomtörténet 5/ A XX. századi magyar irodalom európai „kánonja” 6/ Összehasonlító szövegelemzések 7/„Intertextusok nyomában” 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés, formája: szeminárium 4. Követelmény Évközi ellenırzés: Aktív órai munka, zárthelyi dolgozat a szakszövegek anyagából és mőelemzı szemináriumi dolgozat benyújtása Félév végén: gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom KULCSÁR SZABÓ Ernı, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., 1993. HELIKON 1996. 1-2. szám, Intertextualitás JAUSS, Hans-Robert, „Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja” = H.R.J., Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika, Bp., 1997. 6. Ajánlott irodalom FOUCAULT, Michel, „Mi a szerzı?” = Világosság, 1981. július, 26-35. ELIOT, Thomas S., „Mit jelent az, hogy klasszikus?” = T.S.E., Káosz a rendben, Bp., 1981, 347-371. GADAMER, Hans-Georg, „A klasszikus példája” = H-G. G., Igazság és módszer, Bp., 1984, 203-207. A komparatisztika kézikönyve. Bevezetés az összehasonlító irodalomtudományba, szerk. FRIED István, Szeged, 1987. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, "Modern és posztmodern: ellentmondás vagy összhang?" = Sz.M.M., "Minta a szınyegen", A mőértelmezés esélyei, Bp., 1995, 240253. JAUSS, Hans Robert, „Az irodalmi posztmodernség. Visszapillantás egy vitatott korszakküszöbre” = H. R. J., Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika, Bp., 1997. OROSZ Magdolna, „Szöveg, fikció, intertextualitás” = Irodalomelmélet az ezredvégen, Bp., 43-56.
KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, „Intertextualitás és a szöveg identitása” = K.Sz.Z., Az olvasás lehetıségei, Pécs-Bp., 1997, 5-15. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Irodalmi kánonok, Debrecen, 1998. BARTHES, Roland, „Az írás nullfoka” , „A szerzı halála” = R.B., A szöveg öröme, Osiris, Budapest, 2000. DE MAN, Paul, „Irodalomtörténet és irodalmi modernség” (1980) = BÓKAY Antal, A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., 2002, 280-294. SZÁVAI Dorottya, Bőn és imádság. A Pilinszky-líra camus-i és kafkai szöveghagyományáról, Bp., 2005. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakszövegek, amelyek az intézeti könyvtárban hozzáférhetıek.
9. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának elméleti alapjai A tantárgy neve: A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja Bevezetés a magyar nyelv és irodalom tanításának céljába, stratégiájába, módszertanába; a pedagógiai folyamat tervezésébe. Kompetencia: ismerje a tantárgy-pedagógiai kutatások és fejlesztések eredményeit. 2. A tárgy tematikája A magyar nyelv és irodalom tantárgy-pedagógia fogalma, cél-és feladat- rendszere, alapelvei. A tantárgy helyének és szerepének változása, illeszkedése napjaink tananyagstruktúrájába. A tantárgy mőveltséganyaga, valamint a bemeneti és kimeneti szabályozás követelményei. A magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó általános kompetenciák fejlesztésének elmélete. Tervezési szintek és eljárások. Mérés-ellenırzés-értékelés. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti. 4. Követelmény Félév végén: kollokvium (szóban) 5. Kötelezı irodalom Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvır 4: 407-427. NAT, hatályos kerettantervek, érettségi rendeletek (elsısorban a tantárgyra vonatkozó részek) Vörös József 1997. Irodalomtanítás az általános és a középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Sipos Lajos (fıszerk.) 2006. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova, Budapest 6. Ajánlott irodalom Adamikné Jászó Anna 2002. Anyanyelvi nevelés az abc-tıl az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest B.Nagy Ágnes-Szépe György (szerk.) 2005-2006. Anyanyelvi nevelési tanulmányok I-II.(részletek). Iskolakultúra, Pécs Gordon Gyıri János (szerk.) 2003. Irodalomtanítás a világ kilenc oktatási rendszerében. Pont Kiadó, Budapest Gordon Gyıri János (szerk.) 2004. A magyartanítás mestersége. Krónika Nova Kiadó, Budapest Mester és Tanítvány 2005 november. Érettségi Sipos Lajos (szerk.) 2003. Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát-medencében. Pont Kiadó, Budapest 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Elıadóterem, tábla, írásvetítı, projektor.
10. A magyar nyelv tanításának gyakorlata A tantárgy neve: A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁNAK GYAKORLATA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A leendı általános és középiskolai magyartanárok sajátítsák el, miként kell a magyar nyelvet általában mint anyanyelvet oktatni, milyen készségeket és képességeket kell tanítványainál kialakítani és fejleszteni. Kiemelten fontos a folyamat tervezése, a tanulási folyamat szervezése, irányítása és a pedagógiai értékelés. Kompetencia: rendelkezzék megfelelı magyar nyelvi és nyelvészeti tudással; ismerje a kultúra, a társadalom és a nyelv összefüggéseit, a nyelvi tervezés és politika, a nyelv és a kulturális identitás kapcsolatát és oktatásuk legfontosabb elveit és gyakorlatát. 2. A tárgy tematikája A tanulói nyelvfejlıdés jellemzıi 6-18 éves korig. Az anyanyelvi nevelés taneszközei, különös tekintettel az egyes tankönyvcsaládokra. Módszerei, munkaformái, gyakorlattípusai. Az anyanyelvi nevelés tervezésének gyakorlata. Mikrotanítás, hospitálás, óraelemzés. Ellenırzés és értékelés az anyanyelvi órán. A funkcionális szemlélető anyanyelvtanítás. Az egyes tantárgyi ágazatok tanítása. A készség- és képességfejlesztés eljárásai. Anyanyelvi nevelés a tanórán kívül. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: recenzió, tervezési dokumentumok, reflexiók, mikrotanítás. Félév végén: gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom Bicskeiné Zsulián Julianna 1995. A középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógia vázlata. JATEPress, Szeged NAT, hatályos kerettantervek, érettségi rendeletek (elsısorban a tantárgyra vonatkozó részek) 6. Ajánlott irodalom Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvır 4: 407-427. B.Nagy Ágnes -Szépe György szerk. 2005-2006. Anyanyelvi nevelési tanulmányok III. Iskolakultúra, Pécs (részletek) 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Tankönyvek, segédkönyvek, írásvetítı, magnetofon, DVD-és CD-lejátszó, tábla.
11. Az irodalom tanításának gyakorlata A tantárgy neve: AZ IRODALOM TANÍTÁSÁNAK GYAKORLATA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja Az irodalom tanításához szükséges gyakorlati ismeretek megalapozása. Bevezetés az irodalomtanítási folyamat tervezésébe, a tanulók mőveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztésébe, a tanulási folyamat szervezésébe, irányításába és a pedagógiai értékelésbe. Kompetencia: rendelkezzék megfelelı magyar és világirodalmi tudással, ismerje az irodalom, az irodalmi folyamat nyelvi-materiális és formai-poétikai komponenseit, illetve az irodalomtanítás extern és intern elemeit, valamint ezek oktatásának legfontosabb elveit és gyakorlatát. 2. A tárgy tematikája Tanár- és tanulótípusok meghatározása. Tanulási stílusok, stratégiák feltérképezése. Magyar irodalmi tankönyvcsaládok és segédkönyvek megismerése, feldolgozása. Az óratervezés és –elemzés szempontjai. Bevezetés az irodalomtanítás korszerő módszerés eljáráskészletébe. A képességfejlesztés és ismeretbıvítés általános és speciális eljárásai. Feladatalapú mikrotanítás. Értékelı és önértékelı tevékenység. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: a tematikához kapcsolódó írásbeli munkák: recenziók, elemzések, tematikus terv, óraterv, reflexiók. Mikrotanítási gyakorlatok. Félév végén: gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom Goda Imre 1996. Az irodalomtanár mőhelyében. Tankönyvkiadó, Budapest NAT, hatályos kerettantervek, érettségi rendeletek (elsısorban a tantárgyra vonatkozó részek) Vörös József 1997. Irodalomtanítás az általános és a középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 6. Ajánlott irodalom Cserhalmi Zsuzsa 2000. Amit az irodalomtanításról tudni kellene. Korona Kiadó, Budapest Cserjés Katalin 1998. Gondolatok az irodalom tanításáról és a mőelemzés lehetıségeirıl a középiskolában. JATEPress, Szeged Sipos Lajos (fıszerk.) 2007. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, Budapest 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Tankönyvek, szöveggyőjtemények, segédkönyvek, irodalmi atlaszok, falitérképek, projetor, írásvetítı, fénymásoló, DVD- és CD-lejátszó, magnetofon, tábla
12. A szövegértés és szövegalkotás mint általános tanulási kompetencia A tantárgy neve: A SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS MINT ÁLTALÁNOS TANULÁSI KOMPETENCIA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja Ismerje a szövegértelmezést segítı kommunikációs, szövegtani, stilisztikai, pragmatikai eljárásokat az eltérı szövegtípusú nem irodalmi és irodalmi mővek elemzése során, ezek elterjedt módszertani megközelítéseit, valamint legyen tisztában a tudás mérésével és értékelésével, a vizsgáztatás alapelveivel. Kompetencia: kommunikáció- és befogadás - központúság. 2. A tárgy tematikája Feladatközpontú óramegfigyelések. Tanulásszervezési módok elemzése és gyakorlása, alternatív eljárások kidolgozása és megvitatása szakirodalmi hátterük bevonásával. Az egyes iskolatípusok és korosztályok sajátosságainak megismerése. A speciális oktatástechnológiai eszközök megismerése és használata. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: folyamatos Félév végén: gyakorlati jegy. 5. Kötelezı irodalom Budaváriné Béres Erzsébet – Kelecsényi László Zoltán 1999. Szövegértés és szövegalkotás I-II. Budapest, Corvina Kiadó, NAT, hatályos kerettantervek, érettségi rendeletek Pethıné Nagy Csilla 2005. Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest 6. Ajánlott irodalom Adamikné Jászó Anna 2004. 33 téma a szövegértı olvasás fejlesztésére. Budapest, Holnap Kiadó Adamikné Jászó Anna 2002. A szövegértı olvasásról. In: Magyartanítás/4., 4-14. o. Hajas Zsuzsa 2005. Szövegértés – szövegalkotás középiskolásoknak, 9-10. és 11-12. osztály. Debrecen, Pedellus Kiadó, Sipos Lajos (fıszerk.) 2006. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 137-162. o. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Tábla, projektor, írásvetítı, CD-lejátszó, magnetofon.
13. Irodalmi mővek elemzése a kezdetektıl a 18. századig A tantárgy neve: IRODALMI MŐVEK ELEMZÉSE A KEZDETEKTİL A 18. SZÁZADIG Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 4 A tantárgy elıfeltételei: 1
2.
3. 4.
5.
6.
7.
A tárgy célja A hallgatók a kurzus során a mőelemzéseken keresztül szaktárgyi ismeretek szerzésén túl elsajátítják a régiség vizsgálatához szükséges terminológiát, a régi szövegek megközelítésének különbözı módjait, valamint ezek alkalmazási lehetıségeit a középiskolai irodalomtanításban. A tárgy további célja megmutatni a régi irodalom összefüggéseit a késıbbi korok alkotásaival. A tárgy tematikája A középiskolai oktatásban szerepet kapó régi magyarországi irodalmi mővek elemzése a kezdetektıl a 18. század végéig. Pl.: Halotti Beszéd és Könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Faludi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály mővei stb. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Az órák gyakorlati jellegőek a hallgatók aktív részvételével. Követelmény Évközi ellenırzés: házi dolgozat (mőelemzés) Félév végén: gyakorlati jegy Kötelezı irodalom Irodalomtanítás a harmadik évezredben, fıszerk. SIPOS Lajos, szerk. FŐZFA Balázs, Bp., 2006. (kijelölt részek) A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Bp., 1979. (kijelölt részek) A magyar irodalom történetei I: A kezdetektıl 1800-ig, fıszerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, szerk. JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Bp., 2007. (kijelölt részek) Ajánlott irodalom KLANICZAY Tibor, Reneszánsz és barokk, Bp., 1961; Szeged, 1997. GERÉZDI Rabán, Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, Bp., 1968. JANKOVITS László, Accessus ad Janum: A mőértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., 2002. HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., 1982. Pázmány Péter és kora, szerk. HARGITTAY Emil, Piliscsaba, 2001. KOVÁCS Sándor Iván, A lírikus Zrínyi, Bp., 1986. SÁRKÖZY Péter, Faludi Ferenc, Pozsony, 2005. DEBRECZENI Attila, Csokonai az újrakezdések költıje, Debrecen, 1993. Irodalomtanítás I–II, szerk. SIPOS Lajos, Bp., 1994. Irodalomtanítás az ezredfordulón, fıszerk. SIPOS Lajos, Celldömölk, 1998. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
13. Irodalmi mővek elemzése a 19. századból A tantárgy neve: IRODALMI MŐVEK ELEMZÉSE A 19. SZÁZADBÓL Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 4 A tantárgy elıfeltételei: -
1.
2.
3. 4. 5.
6. 7.
A tárgy célja az aktuális irodalmi kánon élmezınyébe tartozó irodalmi mővek értelmezésével a 19. század irodalomfelfogásának és recepciótörténetének a megismertetése, valamint a klasszikus korszak irodalmi mőveire vonatkozó speciális mőértelmezıi kézségek, befogadói érzékenység fejlesztése. A tárgy tematikája A 19. század más-más idıszakából választott különbözı mőfajú, az 5-12. évfolyam oktatásában kiemelt helyen szereplı irodalmi mőveknek alapos és filológiai hátteret, korismeretet nyújtó, a recepciótörténetre is kitekintı, a mőértelmezés újabb eljárásait alkalmazó értelmezése. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Szeminárium formájú gyakorlati képzés. Követelmény Mőértelmezı szemináriumi dolgozat a szemináriumvezetıvel egyeztetett témában Kötelezı irodalom A magyar irodalom történetei, II., 1800-tól 1919-ig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Veres András, Bp., 2007. Ajánlott irodalom A szemináriumvezetı által megadott a tárgyalt mővekre vonatkozó szakirodalom. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
13. Irodalmi mővek elemzése a 20. századból és napjaink irodalmából A tantárgy neve: IRODALMI MŐVEK ELEMZÉSE A 20. SZÁZADBÓL ÉS NAPJAINK IRODALMÁBÓL Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 4 Heti óraszám: 4 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A tantárgy célja a XX. század kiemelkedı magyar mőveinek elemzı interpretációja, illetve napjaink magyar irodalmának áttekintése mőelemzések segítségével. A kurzus elvégzése a XX. századi magyar irodalom kiváló mőveinek interpretatív megértését eredményezi, elısegíti a mő- és szövegközpontú gondolkodást, nagy mértékben hozzájárul a verses és prózai mővek elemzı stratégiáinak megismeréséhez és alkalmazásához, amit a hallgató késıbbi középiskolai oktatóként kiemeleten tud majd kamatoztatni. 2. A tárgy tematikája 1/ Elemzések a Nyugat nemzedékeinek lírája körébıl 2/ Prózai és drámai mővek elemzı értelmezése a XX. század elsı harmadából 3/ Versértelmezések a késımodernség magyar lírájából 4/ A késımodern magyar próza klasszikusai – mőelemzéseken keresztül 5/ A késımodern líra megújításának kezdetei (a ’60-as évek végétıl a 90-es évekig) 6/ Mőértelmezések a magyar próza fordulatának idıszakából (a ’70-es évek végétıl a 80-as évek végéig) 7/ Magyar drámai mővek elemzése a ’70-es, ’80-as évekbıl 8/ Elemzések napjaink lírájából 9/ Elemzések napjaink prózai és drámai mőveibıl 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés, formája szeminárium. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: Aktív órai munka és szemináriumi dolgozat leadása Félév végén: gyakorlati jegy; 5. Kötelezı irodalom Három szabadon választott fejezet az alábbi mőértelmezéseket tartalmazó tanulmánykötetekbıl: Szó–Elbeszélés–Metafora. Mőelemzések a XX. századi magyar próza körébıl. Szerk. HORVÁTH Kornélia és SZITÁR Katalin. Bp.: Kijárat 2003. (472.p.) Az elbeszélés módozatai. Szerk. JÓZAN Ildikó, KULCSÁR SZABÓ Ernı, SZEGEDYMASZÁK Mihály. Bp., Osiris, 2003. (544. p.) Vers–Ritmus–Szubjektum. Mőértelmezések a XX. századi líra körébıl. Szerk. HORVÁTH Kornélia és SZITÁR Katalin. Bp.: Kijárat 2005. (680.p.) 6. Ajánlott irodalom A fent említett köteteken kívül: BÓKAY Antal: József Attila poétikái. Bp., Gondolat, 2006. Hang és szöveg. Szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernı, SZEGEDY-MASZÁK Mihály. Bp., Osiris, 2003. KABDEBÓ Lóránt: „A magyar költészet az én nyelvemen beszél”. Bp., Argumentum, 1992.
A Kalligram Kiadó Tegnap és Ma sorozatának könyvei (pl. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Ottlik Géza, THOMKA Beáta: Mészöly Miklós, KULCSÁR SZABÓ Ernı: Esterházy Péter, BALASSA Péter: Nádas Péter, BÓNUS Tibor: Garaczi László, SZILÁGYI Zsófia: Ferdinandy György, SZIRÁK Péter: Kertész Imre stb., Pozsony, Kalligram, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1998, 2002, 2003.) MARGÓCSY István: „Nagyon komoly játékok”. Tanulmányok, kritikák. Bp., Pesti Szalon, 1995. SZITÁR Katalin: A prózanyelv Kosztolányinál. Bp., ELTE BTK Doktori Tanácsa, 2000. Az Újraolvasó sorozat tagjai (Tanulmányok Szabó Lırincrıl, Tanulmányok Kosztolányi Dezsırıl; Tanulmányok Ady Endrérıl; Tanulmányok Kassák Lajosról; Tanulmányok József Attiláról. Bp., Anonymus, 1998, 1998; 1999; 2000; 2001). 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
14. A kortárs irodalmi élet intézményrendszere A tantárgy neve: A KORTÁRS IRODALMI ÉLET INTÉZMÉNYRENDSZERE Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A tantárgy elsısorban abban segíti a hallgatót, hogy megismerje, milyen intézményi keretek között történik ma Magyarországon az irodalom „termelése” és befogadása. Az „irodalmi élet” fogalmát tágan kezeli a tárgy, nem csak az írói körökrıl, csoportokról, folyóiratokról, irodalompolitikai irányokról esik szó, de a kanonizáció intézményeirıl is, valamint az irodalmi mecenatúra lehetséges módjairól, illetve beleavatkozásáról az irodalmi folyamatokba. 2. A tárgy tematikája 1. A kortárs irodalom szervezetei 2. Az irodalmi termelés szervezetei 3. Az irodalmi teljesítmények mérését szolgáló intézmények (díjak, ösztöndíjak) 4. Az irodalom közvetítésére szolgáló intézmények 5. Az irodalmi befogadás intézményi irányítása 6. Az irodalmi támogatásának lehetséges formái 7. Az irodalmi tehetséggondozás intézményi háttere 8. Az irodalmi intézmények története 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elıadás formájú elméleti kérdés 4. Követelmény Kollokvium a félév végén, amely során a hallgató számot ad arról, hogy milyen mértékben sikerült tájékozódnia a kortárs irodalom intézményi viszonyai között. 5. Kötelezı irodalom A magyar irodalom évkönyve, 2006, szerk. LAIK Eszter, HANTI Krisztina, Bp., 2007. 1–154. Charles PERROW, Szervezetszociológia, ford. HERCSIK Attila, KÓSA Klára, SZALAI Ildikó, Bp., 1994, 281–304. Ian GORAK, A modern kánon létrehozása = Irodalmi kánon és kanonizáció, szerk. ROHONYI Zoltán, 17–86. 6. Ajánlott irodalom A magyar irodalom és kultúra változásai, 1990-1993 (az 1993. évi Tokaji Írótábor tanácskozása) szerk. ZIMONYI Zoltán, Bp., 1994. KAMARÁS István, Olvasásügy, Pécs, 2005. FÁBRI Anna, Az irodalom magánélete, Bp., 1987. Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. BÓNUS Tibor, KELEMEN Pál, MOLNÁR Gábor, Tamás, Bp., 2005. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
14. Az alkalmazott irodalmi mőfajok elmélete és gyakorlata A tantárgy neve: AZ ALKALMAZOTT IRODALMI MŐFAJOK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nem szépirodalmi mőfajok kritériumaival, s ezen keresztül megmutatja az irodalom kultúraközvetítı szerepébıl eredı sajátosságait. A tantárgy elıtérbe állítja az esszé, a kritika, a recenzió, az ismertetés, a tudományos dolgozat, a tanulmány, a monográfia mőfaját. A tantárgy ezen mőfajok történetérıl is rövid áttekintést ad. 2. A tárgy tematikája 1.A nem szépirodalmi mőfajok mőfaji sajátosságai 2. Az alkalmazott mőfajok határterületei 3. Az alkalmazott mőfajok retorikája 4. A magyar kritikaírás története 5. Az esszéírás története 6. Az alkalmazott mőfajok poétikai kérdései 7. Szerkesztési ismeretek 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Szeminárium formájú gyakorlati képzés. 4. Követelmény A félév végére a hallgatónak két választott mőfajban egy-egy rövid írásmővet kell készítenie, hogy ezzel bizonyítsa az alkalmazott mőfajokban való jártasságát. 5. Kötelezı irodalom ECO, Umberto, Hogyan írjunk szakdolgozatot? ford. KLUKON Beatrix, Bp., 1992, 15-217. ACZEL, Richard, Hogyan írjunk esszét?, ford. SZEGEDY-MASZÁK Anna, Osiris, Budapest, 2000. 1-157. DÁVIDHÁZI Péter: A kritika iskolázottsága = Uı., Per passivam resistentiam, Bp., 1998, 305–320 6. Ajánlott irodalom Esszépanoráma, 1900–1944, I–III, szerk. KENYERES Zoltán, Bp., 1978. NEMES NAGY Ágnes, Szó és szótlanság, Bp., 1989. SZABÓ Katalin, Kommunikáció felsıfokon hogyan írjunk, hogy megértsenek? hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? Budapest, 2002. GYURGYÁK János, Szerkesztık és szerzık kézikönyve, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
14. Képi és verbális narratíva A tantárgy neve: KÉPI ÉS VERBÁLIS NARRATÍVA Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A tantárgy célja, hogy képleírások, képelemzések, irodalmi és képi kontextusok, irodalmi és mozgóképi (filmi) elbeszélések szembesítése alapján a mővészettörténeti elbeszéléskutatás, (narratológiai beállítottságú képelemzés) a narratológia és a filmi elbeszélés technikáinak, módszereinek, tapasztalatainak felhasználásával a képi, a filmi és az irodalmi elbeszélés alapvetı módszereit, kérdéseit, közös és eltérı jegyeit vizsgálva a hallgatók elsajátítsák, illetve a késıbbiekben komplex elemzésekben alkalmazzák. A kurzus anyagának elsajátítása lehetıvé teszi a megismert fogalomkészlet felhasználásával irodalmi, képzımővészeti, mozgóképi alkotások narratológiai, kritikai elemzését, és aktív értelmezését, így a hallgató az elsajátított tudásszintnek megfelelı oktatói, alkotói, mővészeti tevékenység ellátására válik alkalmassá. 2. A tárgy tematikája 1.A narrativitás szerepe, alapkategóriái, az elbeszélés mibenléte 2. Narrativitás-koncepciók: klasszikus narratológia, strukturális narratológia és az újabb narrativitás-kutatások 3. Az irodalmi elbeszélés fogalmai 4. Irodalmi szöveg elemzése 5. A vizuális narráció kérdése: a képi nyelv, a képi és verbális nyelv megkülönböztetése (idıviszonyok, nézıpont, narrátor kérdése) 6. Képleírások, képelemzések 7. Filmi és irodalmi elbeszélés (történet, cselekmény, a narrátor és a nézıpont problémája) 8. Narratív tér és narratív idı 9. Filmelemzés 10. Adaptáció mint a médiumok közötti fordítás lehetısége 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elıadás formájú elméleti képzés. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat. Félév végén: kollokvium szóban. 5. Kötelezı irodalom 1. BAL, Mieke, Látvány és narratíva egyensúlya, = Narratívák 1. Képleírás, képi elbeszélés, szerk. THOMKA Beáta, Bp., 1998, 155-182. 2. BOEHM, Gottfried, A kép hermeneutikájához = Kép – képiség, szerk. BACSÓ Béla, Athenaeum, 1993/4, 87–111. 3. BOEHM, Gottfried, A képleírás = Narratívák 1. Képleírás, képi elbeszélés, szerk. THOMKA Beáta, Bp., 1998, 19-36. 4. DOBOS István, Az elbeszélés elméleti kérdéseihez. Narratológiai vázlat = Uı., Az irodalomértés formái, Csokonai, Debrecen, 2002, 119-134.
5. FOUCAULT, Michel, Ez nem pipa = Kép – képiség, szerk. BACSÓ Béla, Athenaeum, 1993/4, 141-165. 6. GENETTE, Gérard, Az elbeszélı diszkurzus = Az irodalom elméletei I., szerk. THOMKA Beáta, Janus Pannonius Tudományegyetem–Jelenkor, Pécs, 1996, 61–98. 7. KIBÉDI VARGA Áron, Vizuális argumentáció és vizuális narrativitás = Kép – képiség, szerk. BACSÓ Béla, Athenaeum, 1993/4, 166–179. 8. KIBÉDI VARGA Áron, A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei = Kép – Fenomén – Valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Kijárat 1997, 300-320. 9. KRÜGER, Peter, Bevezetés a mővészettörténeti elbeszéléskutatásba: a festészet és a költészet határai = Narratívák 1. Képleírás, képi elbeszélés, szerk. THOMKA Beáta, Bp., 1998, 95–116. 10. MITCHELL, W. J. T., Mi a kép? = Kép – Fenomén – Valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Kijárat 1997, 338-369. 11. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Az elbeszélı szövegek rétegei = Uİ., „A regény, amint írja önmagát”. Elbeszélı mővek vizsgálata, Bp., Korona Nova, 1998, 7-27. 12. WHITE, Hayden, A narrativitás értéke a valóság megjelenítésében, Café Bábel, 1996/3. 9–24. vagy Uİ., A történelem terhe, Osiris, Bp., 1997, 109-143. 6. Ajánlott irodalom 1. BÍRÓ Béla, Narratológia, Scientia, Kolozsvár, 2004. 2. BORDWELL, David, Elbeszélés a játékfilmben, Magyar Filmintézet, Bp., 1996. 3. COHN, Dorrit, Áttetszı tudatok = Az irodalom elméletei II., szerk. THOMKA Beáta. Pécs, Jelenkor, 1996, 81-193. 4. Vizuális és verbális narráció. Szöveggyőjtemény, szerk. FÜZI Izabella, Szeged, 2006. (http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/index.html) 5. FŐZI Izabella – TÖRÖK Ervin, Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe, Szeged, 2006. (http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/index.html) 6. KOVÁCS András Bálint, Film és elbeszélés = Uİ., A film szerint a világ, Bp., Palatinus, 2002, 7-83. 7. Narratívák 2. Történet és fikció, szerk. THOMKA Beáta, Kijárat, Bp., 1998. 8. Narratívák 3. A kultúra narratívái, szerk. THOMKA Beáta, Kijárat, Bp., 1999. 9. OROSZ Magdolna, „Az elbeszélés fonala”: narráció, intertextualitás, intermedialitás. Bp., Gondolat Kiadói Kör, 2003. 10. A kortárs filmelmélet útjai, szerk. VAJDOVICH Györgyi, Bp., Palatinus, 2004. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.
15. Szövegmondás, szóbeli kommunikáció A tantárgy neve: SZÖVEGMONDÁS, SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓ Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja: A kurzus célja a gazdag szókincsfelhalmozás, a stílusok gyakorlása, a köztük való átjárás, bizonyos átalakítási (dramaturgiai) gyakorlatokban való jártasság megszerzése. 2. A tárgy tematikája A hallgatók régi, régies szövegeket alakítanak át XX-XXI. századira és fordítva. Retorizált régi szövegekkel ismerkednek, azok interpretációját, átfogalmazását gyakorolják. A média bármely produktumában fellelhetı idegen elemek, közhelyek felismertetésével is elrugaszkodhatunk a szokványtól. Kiselıadás, szónoklat, felhívás, konferansz és egyéb retorikai teljesítmény közös gyakorlása segít a szépkiejtésben (ehhez gyakorlótesztek is rendelkezésre állnak) és a tudatos metakommunikációban. Az egyéni, páros és csoportos feladatok megoldása csiszolja az együttmőködési készséget. Cél a figyelemfelkeltı-, fenntartó könnyed, választékos és elegáns beszéd. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? gyakorlati képzés 4. Követelmény Gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom MONTÁGH Imre, Tiszta beszéd, Bp., 2001. WACHA Imre, A korszerő retorika alapjai, I, II., Szeged, 1996. HERNÁDI Sándor, Beszédmővelés, Bp., 2002. 6. Ajánlott irodalom SZABÓ Katalin, Kommunikáció felsıfokon, Bp., 2002. A magyar irodalom klasszikusaiból számos szövegrészlet. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Multimédiás laborok és szakkönyvtárak (Magyar Irodalomtudományi Intézet, Kommunikáció Intézet).
15. A kritikaírás gyakorlata A tantárgy neve: A kritikaírás gyakorlata Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A kurzus célja a kritikusi habitus és készség elsajátíttatása. A hallgatók megtanulhatják lényeglátó módon felhasználni a rendelkezésre álló primér és szekunder szakirodalmat, polemikusan, de alázattal közelíteni az adott téma vagy szerzı körül felgyülemlett problémacsoportokhoz. Tudatosan kell strukturálniuk az így rendszerezett anyagot, válaszokat keresve egyes felmerülı kérdésekre, nyitott szemlélettel feltárva többféle megközelítés érvényességét, józan ítélıképességgel súlyozva a felmerülı változatokat. Megtanulják kerülni a redundáns megfogalmazások és töltelékelemek használatát, valamint a túlzott szubjektivizmust határozott, saját kritikusi-esszéistai álláspontot alakítva ki és artikulálva ugyanakkor. 2. A tárgy tematikája 1/ Terminológiai alapvetés (kritika, esszé, tanulmány, recenzió) 2/ Az elemzendı mő közelítése (filológia, irodalomtörténet, szakirodalom, elmélet) 3/ Prózai mő „preparálása” 4/ Lírai mővek „preparálása” 5/ Kritikai munka strukturálása 6/ Egy kritikai mő nyers változata 7/ Finomítások 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés, formája: szeminárium. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: Aktív órai munka, felkészülés az elemzendı irodalmi mővekbıl, azok kijegyzetelése, a jegyzetelt anyag rendezése, publikálásra alkalmas kritika megírása, benyújtása; kiselıadás tartása egy-egy választott kritikáról. Félév végén: gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom Kötelezı olvasmányok: ACZEL, Richard, Hogyan írjunk esszét?, Osiris, Budapest, 2000. KENYERES Zoltán (szerk.), Esszépanoráma, Szépirodalmi, Budapest, 1978 ELIOT, T. S., Káosz a rendben, Gondolat, Budapest, 1981. 6. Ajánlott irodalom BARTHES, Roland, Válogatott írások, Európa, Budapest, 1992. GYERGYAI Albert (szerk.), Ima az Akropoliszon, A francia esszé klasszikusai, Európa, Budapest, 1977. KOMLÓS Aladár, Kritika és kritikusok, Nap Kiadó, Budapest. 2006. MILOSZ, Czeslaw, A kétségbeesés tisztasága, (Szerk. Bojtár Endre és Pálfalvi Lajos), Osiris, Budapest, 2000. SALYÁMOSY Miklós (szerk.), Kultusz és áldozat, A német esszé klasszikusai, Európa, Budapest, 1981. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakszövegek, amelyek az intézeti könyvtárban hozzáférhetıek.
15. Kreatív írás (I.) A tantárgy neve: KREATÍV ÍRÁS (I.) Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja A kurzus alkalmával ízelítıt adunk a kortársi szempontú vers- és prózaírás fortélyaiból, gyakoroltatjuk azok elsajátítását. A hallgatók megismerkednek a klasszikus és modern euróvershagyomány gyakorlatával. Meg kell tanulniuk tetszıleges szöveget (újságcikk, reklám, irodalomtörténeti munka, „talált” vagyis utcán lejegyzett mondatok, stb.) tetszıleges formába tenni. Elsajátítjuk a magyaros verselés, a népdal alapsorfajtáit, alapvetı strófáit, formáit, a klasszikus idımértékes versformákat, a nagyon fontos keleti formákat vagy éppen a jambikus lejtéső, „nyugatias” verselést. Számot vetünk a szürrealizmus, a lettrizmus, a neoavantgárd, a népi iskola, az Újhold és külföldi irányok verstechnológiai hozadékával. Prózaírási gyakorlataink alkalmával megadott témákra készítünk variációkat, sorra véve egy-egy kortárs vagy korábbi szerzı stílusának szókincsbeli, mondatfőzésbeli, cselekményvezetésbeli sajátosságait, készség-szinten mővelve azokat. 2. A tárgy tematikája 1/ Verstani alapok (rím, ritmus) 2/ A verselés alapformái (magyaros, nyugatias, idımértékes) 3/ A szürrealizmus líratechnológiai újításai 4/ Neoavantgárd, új személyesség, a tradíció újraírása 5/ Prózai stíluspaletta 6/ Narrációs gyakorlatok 7/ Cselekményvezetés, szereplıformálás 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés, formája: szeminárium. 4. Követelmény Évközi ellenırzés: Aktív órai munka, óráról órára kiadott otthoni gyakorlatok megírása, a kötelezı irodalom tanulmányozása, az egyes mővek ismertetése kiselıadások formájában Félév végén: gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom Kötelezı olvasmányok: FERENCZ Gyızı, Gyakorlati verstan – Verstani gyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. WEÖRES Sándor: A vers születése, in WEÖRES Sándor, Egybegyőjtött írások, 1-2., VARGAS LLOSA, Mario, Levelek egy ifjú regényíróhoz, Európa, Budapest, 1999. KUNDERA, Milan, A regény mővészete, Európa, Budapest, 1992. INTERJÚ! – Nagy írók mőhelyében, Európa, Budapest, 1965. 6. Ajánlott irodalom BORGES, Jorge Luis, A költıi mesterség, Európa, Budapest, 2002. BRODSZKIJ, Joszif, Győjtıknek való, Európa, Budapest, 1998. BUTOR, Michel, Irodalom, fül és szem, Gondolat, Budapest, 1971. HAJNAL Gábor (szerk.), A líra ma, Gondolat, Budapest, 1968.
HATÁR Gyızı, A költészet kiskátéja, Aurora, London, 1990. OTTLIK Géza, Próza, Magvetı, Budapest, 1980. SZEPES Erika-SZERDAHELYI István, Verstan, Gondolat, Budapest, 1981. TOURNIER, Michel, Kispróza, JAK-Jelenkor, Budapest-Pécs, 1986. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakszövegek, amelyek az intézeti könyvtárban hozzáférhetıek.
16. Alkalmazott nyelvészeti gyakorlatok (Szabadon választható tantárgy) A tantárgy neve: ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI GYAKORLATOK (SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY) Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja: A kurzus az általános nyelvi intelligencia megalapozásához járul hozzá azzal, hogy megismerteti a hallgatókat a nyelvvel, nyelvekkel való bánásmód társadalomtól, társadalmi igényektıl függı kérdéseinek, problémáinak a kezelésével, s bevezeti ıket az emberi kommunikáció, a kogníció, a nyelvhasználat, a társadalom, a kultúra, a politika stb. összefüggésrendszerének a feltárási módszereibe. 2. A tárgy tematikája Az elmúlt idıszakban megnıtt az alkalmazott nyelvészet iránti érdeklıdés. A hagyományos területek (nyelvmővelés, magyar mint idegen nyelv tanítása stb.) mellett újak jelennek meg: fordítástudomány és tolmácsolás, beszédészlelés és -értés, nyelvpolitika, nyelvtervezés, korpusztervezés, nyelvpedagógia, kontrasztív nyelvészet, szaknyelvi kommunikáció, EU-nyelvhasználat, alkalmazott szociolingvisztika, pszicholingvisztika és szövegnyelvészet stb. A kurzus az általános nyelvi intelligencia megalapozásához járul hozzá azzal, hogy megismerteti a hallgatókat mindezen területekkel. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés 4. Követelmény Gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom É. Kiss Katalin 2004. Anyanyelvünk állapotáról. Budapest, Osiris Kiadó Cseresnyési László 2004. Nyelvek és stratégiák. Budapest, Tinta Kiadó Kegyesné Szekeres Erika, Simigné Fenyı Sarolta (szerk.) 2006. Sokszínő nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás. Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, Miskolc 6. Ajánlott irodalom Balázs Géza 2001. Magyar nyelvstratégia. Budapest, MTA. Krippendorf, Klausz 1995. A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Budapest, Balassi Kiadó. Kontra Miklós (szerk.) 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest, Osiris Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk) 1998: Nyelvi tervezés. Budapest , Universitas Kiadó. Ajánlott olvasmányok: Nádor Orsolya és Szarka László (szerk.) 2003. Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó. Klaudy Kinga és Dobos Csilla (szerk.) 2006. A világ nyelvei és a nyelvek világa. Pécs–Miskolc, MANYE – Miskolci Egyetem. Wardhaugh, Ronald 1995. Szociolingvisztika. Budapest, Osiris–Századvég. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága szaktanterem
16. Szabadon választható tantárgy az Irodalmi mővek elemzése modulból A tantárgy neve: SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY AZ IRODALMI MŐVEK ELEMZÉSE MODULBÓL Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 1. A tárgy célja: A közoktatásban központi szerepet játszó mőelemzési feladatok elvégzésére való felkészítés. Képessé teszi a hallgatót arra, hogy ebben a tárgykörben késıbbi oktató munkája során fakultációt vezessen. 2. A tárgy tematikája A differenciált szakmai ismeretek „Irodalmi mővek elemzése” modulban szerepel a tantárgy tematikája. A meghirdetett 3 kurzus közül még egy elvégzését írjuk elı, tekintettel a mőelemzések központi szerepére. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés, szeminárium. 4. Követelmény Gyakorlati jegy 5. Kötelezı és ajánlott irodalom A kötelezı és ajánlott irodalom jegyzéke a differenciált szakmai ismeretek alatt szerepel. 6. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A szakszemináriumok végzéséhez az intézeti könyvtárban rendelkezésre áll a legfontosabb kötelezı és ajánlott szakirodalom, továbbá az intézethez tartozó helyiségekben a szükséges multimédiás eszközök.
17. Csoportos gyakorlat A tantárgy neve: CSOPORTOS GYAKORLAT Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Óraszám: 60 óra A tantárgy elıfeltételei:
1. A tárgy célja Iskolában, szakos vezetıtanár közvetlen irányítása mellett, a Pedagógiai Intézet ellenırzésével a tanárjelölt felkészül a 11. félévben következı egyéni gyakorlatára mindkét szakképzettségi területén. A tanítási gyakorlat, az órákra való elızetes felkészülés és óramegbeszélések, a hospitálások és célzott iskolai megfigyelések eredményeképpen fejlıdnek és erısödnek a pályaismereti gyakorlaton és az egyetemi gyakorlati foglalkozásokon szerzett tanári kompetenciái. Kompetenciák: a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók mőveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése: a tanulási folyamat szervezése és irányítása, a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. 2. A tárgy tematikája A hallgató mindkét szakjából 60-60 óra idıkeretben végzi gyakorlatát a PPKE BTK gyakorló- vagy bázisiskoláiban. Munkáját a gyakorlatot kísérı útmutató segíti, amelynek követése az iskolai vezetıtanár számára is követendı. A gyakorlat részben egyéni, részben csoportos. A tanítási órák zömét a tanárjelölt egyedül tartja, több, azonos iskolában gyakorlatot végzı hallgató esetén egy-két alkalommal a közös óratartásban is kipróbálják magukat. A tanítási órák tematikáját az adott iskola helyi tanterve és a kijelölt osztály számára készült tanmenet határozza meg. A gyakorlat során a tanárjelölt a következı feladatokat végzi a vezetıtanár irányítása mellett. - a tanítási gyakorlat megkezdése elıtt egy hétig 15 órát hospitál saját szaktárgyából ill. a gyakorlatra kijelölt osztályban, - 15 órát tanít a kijelölt osztályban ill. csoportban, - a tanítási órákra ill. foglalkozásokra óravázlattal felkészül, amelyet a vezetıtanár hagy jóvá, - a tanítási órákat követıen megbeszélést folytat a vezetıtanárral és a foglalkozást látogatókkal, - az óravázlatához utólag észrevételeket főz, és írásban rögzíti a kapott észrevételeket, javaslatokat, - amennyiben több hallgató végzi gyakorlatát ugyanabban az iskolában, egymás óráit látogatják és az óramegbeszéléseket közösen tartják, - választott témában vizsgálatot folytat, - tanulmányozza az osztályfınökök munkáját, részt vesz tanításon kívüli iskolai programokban, - a gyakorlótanítás ideje alatt vagy azt követıen még további 5 órát ill. foglalkozást látogat, köztük természettudományos tárgyakból is, - részt vesz az iskolában mőködı szakkör, felzárkóztatás vagy egyéb tanórán kívüli foglalkozás szervezésében és vezetésében,
- készíti a saját gyakorlati fejlıdését dokumentáló portfoliót. 3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés 4. Követelmény Évközi ellenırzés: gyakorlatot kísérı dokumentáció folyamatos bemutatása a vezetıtanárnak és a gyakorlatot ellenırzı Pedagógiai intézeti tanárnak. Félév végén: gyakorlati jegy 5. Kötelezı irodalom Hoffmann Rózsa – Somogyi Tóth Katalin: Útmutató tanárjelöltek számára. PPKE BTK 2007. 6. Ajánlott irodalom A Pedagógiai Intézet könyvtárában található korábbi tanári szakdolgozatok a hallgató választása szerint. 7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A gyakorlat helyszínéül szolgáló intézmény valamennyi tanterme és taneszköze, a hallgató rendelkezésére álló személyi számítógép, könyvtár
A tantárgy neve: SZAKTERÜLETI ISMERETEKET SZÁMON KÉRİ ZÁRÓ SZIGORLAT Az értékelés formája: szigorlat A tárgyhoz rendelt kredit: Heti óraszám: A tantárgy elıfeltételei: A szakterületi modul valamennyi tanegysége. 1. A tárgy célja A záró szigorlat szóbeli vizsga, melyen a hallgató komplex módon ad számot a négy féléves tanári mesterképzés alatt elsajátított ismereteirıl. A feladat az, hogy az érettségit megelızı 8 éves tanagyagból az Intézet által aktuálisan kiválasztott mintegy 20 legfontosabb magyar és világirodalmi szerzırıl a vizsgázó átfogó pályaképet adjon a közoktatásban elvárható legmagasabb színvonalon, különös tekintettel a szerzı korszakának irodalom- és kultúrtudományi valamint institucionális összefüggéseire. Ezen kívül kötelezıen bemutatandó a szerzı egy mővének a lehetıségig komplex elemzése (ebben különösen is figyelve az adott szöveg grammatikai, szövegtani, stilisztikai, retorikai, stb. vonatkozásaira). A szerzıi névsor mellékleteként szerepelnek azok a mővek, melyekbıl a vizsgázó választhat. A hallgató a vizsgán húzott tétel (= szerzı) alapján szóbelizik, 20 perces felkészülési idı után. Az elmondottak alapján a vizsgabizottság tagjai által feltett kérdésekre választ kell adni. 2. Kötelezı és ajánlott irodalom Az MA négy féléve alatt feldolgozott szakirodalom, a vizsgázó választása szerint, beleértve kiválasztott tankönyveket is.
A tantárgy neve: TANÁRI ZÁRÓVIZSGA Az értékelés formája: záróvizsga-jegy A tárgyhoz rendelt kredit: A tantárgy elıfeltételei: Abszolutórium + szakdolgozat 1.
2.
3. 4.
A tárgy célja A vizsgabizottság gyızıdjön meg róla, hogy a tanárjelölt rendelkezik mindazzal a tudással és képességekkel, amelyek birtokában nagy valószínőséggel alkalmas lesz önálló pedagógusi munkavégzésre a közoktatás 5-12. évfolyamán, 13. évfolyamán és a szakképzési évfolyamon, tetszıleges intézménytípusban. A tárgy tematikája A tanári záróvizsgán a jelölt megvédi a tanári szakdolgozatát és szóbeli vizsgát tesz tételsor alapján. A vizsga két részbıl áll: a) A szakdolgozat védése: a jelölt összefoglalja a három gyakorlat tanulságait, bemutatja saját pedagógiai kompetenciái fejlesztési tervét, és válaszol a szakdolgozattal kapcsolatban feltett, írásban elıre megkapott 4-5 kérdés közül a bizottság döntése szerint néhányra (általában kettıre). b) Szóbeli vizsga, amelynek célja annak feltérképezése, hogy a jelölt hogyan, milyen színvonalon tudja kiterjedt szaktárgyi-diszciplináris tudását az iskolai oktatás gyakorlatában alkalmazni. A vizsgázó bemutatja a saját pedagógiai-pszichológiai olvasmánylistáját, amellyel kapcsolatban a vizsgáztatók elıre nem egyeztetett kérdésre adott válasz alapján gyızıdnek meg a jelölt szakmai olvasottságáról. A szóbeli vizsga tematikáját és tételeit a diszciplináris modulok oktatói és a tantárgypedagógusok közösen dolgozzák ki, törekedve arra, hogy a komplex kérdések a diszciplináris tudás átadásának módszereire, a tanulási folyamat segítésének, a tanulásszervezésnek – az adott témakörhöz és a tanulók életkori sajátosságaihoz jól illeszkedı – módozataira vonatkozzanak. A tételek lehetıséget adnak a jelölt által már elsajátított tanári kompetenciák színvonalára vonatkozó következtetések levonására is. A TZV értékelése egy érdemjegyyel történik, amely az alábbi részjegyek átlagából tevıdik össze: - a szakdolgozat érdemjegye, - a szakdolgozat védésének érdemjegye, - a szóbeli vizsga érdemjegye, - a csoportos gyakolat érdemjegye, - az egyéni gyakorlat érdemjegye. Az oklevél minısítését a TZV, valamint a két szaktudományi zárószigorlat érdemjegyeinek átlaga adja. A TZV értékelésekor a bizottság azt mérlegeli, hogy a jelölt mennyire látja át a pedagógiai munka összefüggéseit, mennyire képes szabatosan, szaknyelven érvelni pedagógiai kérdésekrıl, és hogy rendelkezik-e mindazokkal a kompetenciákkal, hivatástudattal, amelynek birtokában vélhetıen sikeresen megállja majd a helyét a közoktatás intézményeiben. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Követelmény A részben elıre kézhez kapott, részben a helyszínen feltett kérdésekre adott szabatos, a pedagógiai és pszichológiai szaknyelvben és kompetenciákban való jártasságot bizonyító szóbeli válaszra kapott vizsgajegy.
5. 6. 7.
Kötelezı irodalom Nincs Ajánlott irodalom Nincs Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Elıre berendezett vizsgaterem, benyújtott szakdolgozat, tanári bírálati lap, hallgatóhoz eljuttatott kérdések, jegyzıkönyv
