1. Munka: Magyarországon munkát csak 15 éves kor után lehet vállalni ill. dolgozót alkalmazni. 1997 -ben a foglalkoztatottak száma 3 646 000 fõ volt. Ebbõl alkalmazott 2 990 000. Alkalmazásban állók nettó átlag keresete 38 145 Ft volt, bruttó 57 270 Ft. Az alkalmazásban állók 34%-a dolgozik Budapesten és környékén, átlag nettó keresetük 46 442 Ft/hó, 66%-uk a másik 6 régióban, átlag nettó keresetük 34 889 Ft/hó. Összesen 844 352 vállalkozás van Magyarországon, ebbõl 1–9 fõs 218 529, 0 fõs és ismeretlen létszámú 596 223. A minibálbér 22 500 Ft/hó. A munka törvénye nagyon komplikáltan hangzik, a másodlagos kérdésekben egyértelmû, konkrét és félreérthetetlen. Az elsõdleges kérdésekben, mint felmondás indoka, nagyon tág teret hagy az interpretációra. Gyakorlatilag semmi sem védi a munkavállalót attól, hogy valós ok nélkül felmondjanak neki. A törvényben két cikkely tárgyalja a munkavállaló beleszólási jogát a vállalat mûködésébe: a szakszervezetekrõl szóló cikkely és a sztrájk jogról szóló. “A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül szakszervezetet létrehozni, melynek joga, hogy a munkavállalókat az élet és munkakörülményeiket érintõ jogairól és kötelezettségeirõl tájékoztassa, valamint képviselje õket a munkáltatóval szemben illetõleg az állami szervezetek elõtt. Mindenkinek joga van sztrájkolni, ha a munkáltatóval történõ 7 napi egyezkedés után nincs eredmény, vagy ha a sztárjkolók hibáján kívül nem volt egyezkedés.” A törvényben az is pontosan meg van határozva, hogy mely területeken pl. fegyveres erõk, nem lehet sztrájkolni. A sztrájk idõtarma alatt fizetés nem jár. Valójában a Mo.-i szakszervezetek csak az állami szférában léteznek, valamint azoknál a nemrég privatizált vállalatoknál, ahol azelõtt már megalakultak. (pl. Magyar Államvasutak). A létezõ szakszervezetek formálisan mûködnek és korruptak. A magánszférában nem alakulnak szakszervezetek, mert az emberek félnek attól, hogy elveszíthetik munkájukat. Nincs semmi beleszólásuk a vállalat mûködésébe, a döntéshozatalba. Ennek a félelemnek egyik fõ oka a rendszerváltás óta fokozatosan növekvõ munkanélküliség. 1998-ban hivatalosan 317 000 munkanélkülit regisztráltak, a foglalkoztatottak 7,9%-át. Azonban Harrach Péter szociális és családjogi miniszter szerint 459 ezer a munkanélküliek száma, ami 8,9%-a a foglalkoztatottaknak, és 71%-uk visszesõ. Valójában a munkanélküliek száma még ennél is több, 10% fölötti. A munkanélküliek 90%-a 29-50 év közötti, 81%-uk nem rendelkezik középfokú végzettséggel. A tartós munkanélküliek közül 80 000 fõnek nem volt semmilyen jövedelme. 77%-a azért vált munkanélkülivé, mert felmondtak neki, vagy megszûnt a vállalat. A munkanélküli segély átlag összege havonta 18 745 Ft, amely 1évig jár, majd fél évig a munkanélküli járulék, aztán szigorú feltételekhez kötve a jövedelempótló támogatás. A munkanélküliek TB ellátásra jogosultak. A munkanélküliség felszámolására a kormánynak nincs semmilyen megoldási javaslata, próbálják a statisztikai adatokat megszépíteni és ezért a munkanélkülieknek, valamint a rászorulóknak felajánlják a közhasznú munka lehetõségét. 1996-1998-ig 60 000 ember vett részt közhasznú munkában. E célra 10 milliárd Ft-ot költött az állam. Magyországon 2 419 000 nyugdíjas él, átlag nyugdíjuk 1998- ban 22 120 Ft/hó volt. A minimál nyugdíj 1999-ben 15 350 Ft. Öregségi nyugdíjra jogosult mindenki, aki 62. életévét betöltötte és min. 20 év munkaviszonnyal rendelkezik. Valamint aki 1991 január eljsejéig betöltötte férfi esetében a 60., nõ esetében az 55. életévét és min.10 év munkaviszonnyal rendelkezik. Öregségi résznyugdíjat kap az, aki minimum 15 év munkaviszonnyal rendelkezik, vagy aki 1990 dec.31. és 1993 július 1-e között betöltötte férfiak esetében a 60., nõknél az 55. életévét és min. 10 év munkaviszonnyal rendelkezik. Nyugdíj kiszámítása: 10 év munkaviszony után átlag fizetés 33%-a, 11 év után 35%-a…..20 év után 53%-a…30 év után 68%-a…40 év után 80%-a. A nyugdíjasok gazdasági helyzete egyre romlik, a havi nyugdíjból lehetetlen megélni, ezért sok nyugdíjas kényszerül munkára. A vállakozásokban 55 446 fõ nyugdíjas. A Humanista Párt javaslatai: Számunkra az emberi élet a legfontosabb érték, ezért gyökeresen új koncepcióra van szükség a munka témájában. Számunkra a munkavállaló által hozott kockázat vállalás sokkal nagyobb prioritást élvez, mint a tõke kockázatvállalása. Míg a munkás az életét, egészségét, valamint családja életét kockáztatja, addig a tõkés a pénzét. Ezt az abszurd viszonyt meg kell változtatni. El kell érnünk, hogy a vállatoknál a munkavállalók min. 51%-a tulajdonossá váljon. Ezért: Az egy hónapra jutó minibálbér, a minimál nyugdíj és a munkanélküli segély megállapításánál új koncepció bevezetését javasoljuk, mely nem csupán az ember fizikai szükségleteit veszi figyelembe, (étel, lakás, stb.) hanem az igazán emberi léthez szükséges feltételek biztosítását
(szórakozás, sportolás, nyaralás stb.). Minden Magyar állampolgárnak alanyi jogon jár havi 70 000 Ft. Tehát nem lehet ennél kevesebb egyik munkavállaló fizetése sem, egyik nyugdíjas nyugdíja sem és a munkanélküli segély sem. Ezt törvénybe kell foglalni. Ezt az alapbért kötelezõ érvényûen növeli a minden egyes gyerek után járó 10%, valamint albérlet esetén az albérletre fizetendõ összeg, melyek a havi bér részét képezik. Adókedvezmény bevezetését javasoljuk minden olyan vállalat részére, amely: lehetõvé teszi a munkavállalóknak, hogy a vállalat tulajdonosaivá válljanak, valamint részt vegyenek a vállalat vezetésében és irányításában, az elsõdleges kérdésekre vonatkozóan. alternatív munkalehetõségeket biztosít és új koncepciókat dogoz ki a munkavállalásra vonatkozóan (pl. rövidebb munkaidõ stb.) a nyereséget visszafordítja a vállalat fejlesztésébe, valamint új munkahelyek létrehozására nyereségük egy részét a munkavállalók fejlõdését és kibontakozását elõsegítõ programokba fekteti Minden vállalat köteles szakszervezteket létrehozni, melyek vezetõit a munkavállalók választják, és akiket bármikor vissza lehet hívni vezetõi posztjukból, ha azt a dolgozók 51%-a úgy kívánja. A vállalat vezetõsége nem dönthet felmondási ügyekben, erre csakis a demokratikusan választott szakszervezetnek van hatásköre. 2.Bevándorlás és menekültek. Magyarországra 1988-tól érkeznek menekültek. Elsö körben a volt Szovjetunió államaiból, Romániából, majd a háború kitöresekor Jugoszláviából érkeztek tömegesen menekültek, Kinából és Vietnamból érkeztek még jelentös számban,az arab országokból fõleg irakaiak és kurdok, Afrikából a háborus zónákból. 1988-1997 között kb.137000 külföldi érkezett M.O.-ra 99%romániai,volt-szovjet államokbeli és volt-jugoszláv államokbeli a maradék 1% avilág többi részébõl.A hiányos nyilvántartásból kifolyólag jelentõs részükrõl nem lehet tudni, hogy letelepedtek vagy továbbmenteke.1998-ban ezek az arányok jóval kiegyenlitetebbek. A magyar törvények az 1951.évi genfi egyezményre és a 1967.évi genfi jegyzetekre épülnek, amely egyezményt a magyar kormány 1989ben írta alá, területi korlátozással, ami ebben az esetben azt jelenti,hogy szinte kizárólag európai országokból fogadnak menekülteket.(Addig szinte semmilyen szabályozás nem volt a menekültek helyzetére vonatkozólag).Ezen egyezmény alapján e törvény alapján két státuszt lehet kérni: meneküljogot,azok kérhetnek akik megalapozottan félnek a fajuk, vallásuk, nemzeti hovatartozásuk, politikai meggyõzõdésük és meghatározott társadalmi csoporthoz való hovatartozásuk miatti üldöztetéstõl, ezt M.o. azzal a korlátozással vezettek be, melyszerint azok akiknek itt tartózkodása sérti az állam biztonságát, a közrendet vagy a közegészségügyet serti, viszont ezen fogalmakat a törvényben nem szabályozták. - befogadott státuszt,azaz “ideiglenes menedékre szoruló személy”, azok kérhetik akiknek az országában háború van. Mindkét esetben hiteltérdemlöen kell bizonyítania származását. Az elutasítás gyakran igen szükszavú,”nem tudta igazolni az elmondottakat” ,elõfordult, hogy ennyi sem. Ha valaki menedék jogot kér és azt nem kapja meg a befogadott státuszt sem kapja utána még ha megfelel annak feltételeinek.Aki egyik statuszt sem kapja meg visszatoloncolják vagy más országok külügyi képviseletein kérvényezhetik, hogy fogadják.A kérelmezök 2%-a kapja meg a menekült státuszt és 5%-a a befogadott státuszt. Amíg státusza tisztázódik menekülttáborkban helyezik el öket, amelyek zsúfoltak és nem hagyhatják el és gyakran a személzet bánasmódja sem kielégítõ. Ha befogadottként elismerik az állami és karitativ szervezetek fenntartásában müködö ideiglenes szállásokon helyezik el öket amelyek a törvényben elõírt jogokat, egészségügyi ellátás, étkeztetés, iskolai -óvodai elhelyezés, igen hézagosan teljesítik. Ha menekült státuszt kapott maradhat a táborban és akkor jogosult ingyenes nyelvtanuklásra, orvosi ellátásra, ingyenes étkeztetésre és 1200 Ft -os támogatásra hetente, elhagyhatja a tábort , de csak külön engedéllyel.A gyakorlatban ezek a jogok is minimálisan teljesülnek .Ha van rokona ismerõse aki fogadja mehet, de rendszeresen jelentkeznie kell a teületileg illetékes idegenrendészeti hivatalban. A továbbiakban munkavállalási engedély szerzése igen körülmenyes mivel a kérvényhez szükséges papírok és igazolások a benyújtástól a döntésig elhúzódó idö alatt lejárnek és újra be kell szerzni öket.A törvényben 8 napon belül kell dönteni a gyakorlatban viszon ez elhúzódhat akár 5 hónapig. Bevándorlási kérelmet az adhat be aki legalább 3 éven át megszakítás nélkül jogszerüen tartózkodik M.o.-on és itteni lakhatása és megélhetése biztosított.Családegyesítés céljából kérelmezõknek nem kell azt megelõzöen 3 évig itt tartózkodni.Elbírálási idõ 120 nap. A gyakorlatben a határidõt nem tartják be, illetve a lakhatás és megélhetés fogalmait tisztázó egységes joggyakorlat nincs , úgyhogy
elõfordul, hogy azt fogadnak el amit akarnak, elég erös a korrupció.A magyar származás és a családegyesítés egyértelmüen kedvezöbb preferencia. A Humanista Párt javaslatai: Általában a bevándorlási és menekültügyi torvényeket és jogszabályokat öszhangba kell hozni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és minden embernek lehetõvé tenni, hogy ott éljen ahol akar.Addig is legsürgõsebben:: -az adminisztrációt felgyorsítani és leegyszerüsíteni,(nyomtatványok minden nyelven, tolmácsok minden fogadóállomásra.) -a menekülttáborokban megfelelõ körülményeket biztosítani, -utiokmányokat, munkavállalási engedélyt és szükséges iratokat gyorsabban kiadni, hogy segítsék a beiileszkedésüket. 3. Gazdasági Integráció Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A csatlakozási tárgyalások 1998. március 31-én kezdődtek meg. A csatlakozás eredetileg tervezett időpontja 2002. január 1, ám azóta mind az EU, mind pedig magyar szakértők részéről több utalás történt arra, hogy az időpont eltolódhat. A csatlakozás főbb kritériumai: 1. Működő piacgazdaság 2. Megfelelési képesség az Unión belüli piaci versenynek 3. Stabil demokrácia, a jogállam, az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülése Az EU közös piacán belüli, “4 szabadság elve”: Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Maastrichti kritériumok: - Az államadósság nem lépheti túl a GDP 60 %-át. - Az adott ország inflációs rátája legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációs rátát felmutató EU-tagállamból képzett átlagot. (Ez 1997-ben 2,7 % volt.) - A költségvetési hiány maximuma a GDP 3 %-a. Néhány gazdasági tény: - Magyarország központi költségvetésének hiánya 1997-ben a GDP 4,6 %-a volt. - Az infláció 1997-ben 18 %, 1998-ban 13,5 % volt. - A magyar import az EU-ból (az összes importból) 40,1 % volt 1993-ban, és 73,6 % 1998-ban. - A magyar export az EU-ba (az összes exportból) 46,5 % volt 1993-ban, és 71,2 % 1997-ben. - Jelentősen nőtt a külföldi tőkebefektetések aránya. - Az energiaárak folyamatosan emelkednek, hogy megközelítsék a piaci szintet. - A mezőgazdaság több mint 90 %-a magántulajdonban van. A magyar kormány megtett és tervezett intézkedései a feltételek teljesítése érdekében: - A kormány 2002-re tervezi az infláció 4 %-ra való leszorítását. Ehhez szerintük “szigorú költségvetés szükséges, valamint az, hogy a reálbérek lassabban növekedjenek, mint a termelékenység.” - Az egészségügy reformja a kormány állásfoglalása szerint azért szükséges, mert az egészségügy mindig túllépi a költségvetési kereteket. Az államháztartás egyensúlyának megteremtése érdekében fokozni kell az egészségügy hatékonyságát azáltal, hogy a szolgáltatást nyújtók tudatos költséggazdálkodást folytatnak. - A szociálpolitikai jutattások reformja azzal a céllal, hogy biztosítva legyen a szociális biztonság, de a szociálpolitikai kiadások részaránya az állami kiadások között csökkenjen. - Oktatási reform: nagyobb hangsúly a munkaerőpiaci igények kielégítésére. A felsőoktatási intézmények átszervezése (azaz iskolák összevonása). - Az állami szektor súlyának csökkentése, az állami vállalatok támogatásának csökkentése. Intézkedések történtek annak érdekében, hogy csökkenjen az állami ellenőrzés a társadalmi és gazdasági életben. (Például a Magyar Nemzeti Bank független jogállása.) - Nyugdíjreform: 3 pilléres nyugdíjrendszer került bevezetésre. Egy kötelező közös alap, egy kötelező magán nyugdíjszámla és egy önkéntes magán nyugdíj pénztár. Szigorításokat terveznek: - szűkíteni fogják a korai nyugdíjba vonulás utáni ellátásokat, - szigorúbb feltételek vonatkoznak majd a rokkantnyugdíj megítélésére.
Külpolitika: - 1997 óta Magyarország csatlakozott az EU összes külpolitikai állásfoglalásához. (Például Jugoszláviával, az indiai illetve pakisztáni kísérleti atomrobbantásokkal kapcsolatban.) - A teljes jogú tagság esetén Magyarország összes, külkereskedelemre vonatkozó szabályozása helyébe automatikusan az EU szabályozások lépnek, ám ez nem fogja jelentősen módosítani Magyarország külkereskedelmét. Az áruk szabad áramlása: - Az EU kifogásolta Magyarország közbeszerzési törvényét, amely garantált árelőnyt biztosít a belföldi vállakozásoknak. Ezért a közbeszerzési törvényt idén módosítani akarják, hogy a belföldi vállakozások garantált előnye megszűnjön. A szolgáltatások szabad áramlása: - Törvénymódosítás eredményeképpen külföldi bankok fiókot alapíthatnak, megteremtődtek az univerzális bankrendszer feltételei. Belügyi és igazságügyi szabályok: - Az EU különös súlyt fektet a külső határok védelmével és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogszabályokra, ezért szükségesnek tartja a rendőrség hatékonyságának javítását (több pénz és szakmai képzés által). - Az EU megkérdőjelezi a magyar kormány “privatizációbarátságát”, kevesebb hatósági beleszólást akar például az energia szektorban. A munkaerő szabad áramlása: - Bizonyos EU tagországok átmeneti halasztást kérnek bizonyos feltételek teljesítésére, így például néhány ország korlátozni szeretné a munkaerő szabad mozgását, mert félnek, hogy hirtelen olcsó munkások tömegei áramlanak be hozzájuk. - Magyarországnak 2 fő konfliktusa van az EU feltételeinek teljesítésével, a munkaerő illetve az áruk szabad áramlásával kapcsolatban: 1. Jelenleg külföldiek nem vásárolhatnak magyar termőföldet, és ez nem tetszik az EU-nak. 2. Magyarország kérelmezte, hogy átmenetileg eltérhessen az úgynevezett schengeni szabályzattól, azaz az EU külső határ-ellenőrzési szabályaitól, mégpedig a határon túli magyar kisebbségek érdekében. Az EU válasza: Magyarországnak nagyon fontos szárazföldi határai vannak, amelyeken túl ráadáasul jóval alacsonyabb az emberek életszínvonala, ezért az EU nem venné szívesen, ha Magyarország megpróbálna eltérni a határ-ellenőrzési szabályoktól. Magyarország legnehezebb alkuja: a mezőgazdaság 1. Az EU azt tervezi, hogy szűkíti a mezőgazdasági termelőknek juttatandó támogatásokat. 2. Kimutatható, hogy az EU Magyarországra irányuló agrárexportja azon termékek esetében nőtt dinamikusabban, amelyek az EU részéről export-visszatérítésben részesültek. Vagyis a magyar termelők a belső piacról való kiszorulásának egyik oka az EU-agrártermékek nagyarányú támogatottsága volt. Ugyanakkor a magyar agrárexportőröknek a harmadik piacokon kellett az EU megtámogatott versenyelőnyével megküzdeniük. 3. A tagjelöltek abban reménykednek, hogy az EU támogatási alapjaihoz a teljes jogú tagság birtokában fognak hozzájutni. Ugyanakkor az EU-hoz való alkalmazkodás legsúlyosabb költségei a tagság előtt jelentkeznek. Az új versenyhelyzetben, az új követelményektől várhatóan megroppannak a magyar agrárágazatok, ám az EU nem garantálja, hogy az ezt kompenzáló kifizetésekre Magyarország is jogosult. Az Agenda 2000 nem jelöl ilyen kompenzációs forrást az új tagok agrártermelői számára, azzal az indokkal, hogy a kompenzáció azoknak a (fejlettebb) országoknak jár, akik kénytelenek belső áraikat csökkenteni. Az újonnan csatlakozó, kevésbé fejlett országokban viszont az EU-tagság a belső árak emelkedését hozza - kompenzáció tehát nem jár a termelőknek. 4. Teljes jogú tagság esetén Magyarország vámbevételei (beleértve az agrártermékek utáni bevételeket is) csökkenni fognak, de teljes egészében az EU közös költségvetésébe fognak befolyni. Általánosságban: Az EU szorgalmazza, hogy minden csatlakozó teljes egészében elfogadja a közösségi szabályrendszert (“acquis communautaire”), de nem feltétlenül akar minden jogot megadni az újonnan csatlakozóknak, arra hivatkozva, hogy ezt nem tudnák finanszírozni. Magyarország egyébként még nem készített átfogó hatáselemzéseket a tagság következményeiről. A Humanista Párt javaslata az európai integrációval kapcsolatban A humanisták a globalizálódást és ezen belül a regionális egységekbe való tömörülést egy olyan történelmi folyamat részének tekintik, melynek során az emberiség az egyetemes emberi nemzet létrehozásához közelít. Ezért támogatunk minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy elhárítsa
az akadályokat (például a vám- és országhatárokat) az egyetemes emberi nemzet elôl, feltéve, hogy ezek a törekvések minden résztvevô ország lakosságának valós érdekeit szolgálják. Európa regionális egységének jelenleg egyetlen intézményesült formája van, ez pedig az Európai Unió. Az EU követelményei súlyos terheket rónak Magyarországra, és a gyors gazdasági fellendülés érdekében tett intézkedések veszélyeztetik a lakosság szociális biztonságát. Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen feltételt szabhasson a csatlakozással kapcsolatban, vagyis hogy megvédhesse a lakosság hosszútávú érdekeit az EU piaci, gazdasági érdekeivel szemben, ezért a Humanista Párt nem támogatja Magyarország csatlakozását az EU-hoz. A Humanista Párt azt javasolja, hogy az EU-hoz való feltétlen ragaszkodás helyett Magyarország keressen más lehetôséget egy valós európai integrációra. A jelenlegi, központosított európai hatalom érdekeinek kiszolgálása helyett Magyarországnak arra kellene törekednie, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen különbözô európai országokkal annak érdekében, hogy valóban kölcsönös, és hosszútávon is a kölcsönös segítséget és a lakosság szociális biztonságát garantáló megállapodásokat kössön. Javasoljuk ezen kívül olyan, független szakértôkbôl álló bizottságok felállítását, melyek alapos hatáselemzést készítenek az EU-ról illetve az európai integráció alternatív lehetôségeirôl. Mivel a lakosság jelenleg kevéssé informált az EU mûködésérôl illetve Magyarország csatlakozásának valós következményeirôl, javasoljuk a független szakértôi vélemények széleskörû publikálását.
4. DEMOKRÁCIA Párt alapításához legalább 10 alapító tag szükséges. Tagja lehet nem magyar állampolgár is, tisztségviselője nem. Ha a párt két egymást követő országgyűlési választáson nem vett részt, akkor elveszti legalitását. Az országgyűlési képviselők száma 386. A közvetlenül választott országgyűlési képviselők száma 322, listáról 58 -en jutnak be a parlamentbe. A jelöléshez legalább 750 ajánlási szelvény szükséges. Területi listát állíthat az a párt amely legalább a választókerületek egynegyedében jelöltet állított. Országos lista állításához legalább 7 területi választókerületi lista szükséges. A szavazás érvényes, ha a választók több mint fele részt vett a szavazáson. Az lesz a képviselő, aki megszerzi a szavazatok több mint felét. Nem magyar állampolgár nem jelöltetheti magát. Az állami finanszírozású médiák a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását azonos feltételek mellett legalább egyszer ingyenesen közli. A kisebbségek (100 éve honos Mo.-on, tagjai magyar állampolgárok) helyi választásokon alakíthatnak önkormányzatot közvetlen választás útján. Fővárosi és országos önkormányzatukat a már megválasztott képviselők választják. A köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmány bíróság 11 tajgát (nem lehetnek párt tagok), a Legfelsőbb bíróság elnökét, a Legfőbb Ügyészt, . Az Országos Rádió és Televízió testületet az Országgyűlés választja. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, valamint a hivatásos bírákat is. A törvényeket az Országgyűlés hozza. A Legfelsőbb Ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről. Az ügyészeket a Legfőbb ügyész nevezi ki. A közszolgálati médiák finanszírozása az állami költségvetésből történik, szabadsága ezáltal korlátolt. A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által a törvény alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magánszemélyek vagy jogi személyek vagyoni hozzájárulásából, a párt meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes KFT adózott nyereségéből képződik. A párt nem fogadhat el hozzájárulást más államtól vagy névtelen adományozótól. Az állami költségvetésből az e célra elkülönített alapból 25%-ot kapnak az Országgyűlési pártok, a fennmaradó 75%-ot az első fordulóban leadott szavazatok arányában osztják szét, a min. 1%-ot elért pártok között. A népszavazás kitűzéséhez 200 ezer választópolgár kezdeményezése (aláírása) szükséges, valamint a köztársasági-elnök vagy a kormány kezdeményezheti. Aláírást 4 hónapig lehet gyűjteni. 100 ezer aláírás esetén a népszavazás kiírását elrendelheti a Kormány és az országgyűlési képviselők egyharmada. Nem lehet népszavazás tárgya : költségvetés, költségvetés végrehajtása, központi adónemek és illetékek, vámok, helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, ill. az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról. Az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről. Az Országgyűlés feloszlatásáról. A Kormány programjáról. A hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot
kihirdetéséről. A fegyveres erők külföldi vagy az országon belüli alkalmazásáról. A helyi önkormányzati képviselőtestületének feloszlatásáról. A közkegyelem gyakorlásáról. Helyi népszavazás tárgya nem lehet a képviselőtestület ill. a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó kérdés. Egy témában évente egyszer lehet népszavazást tartani. A humanista javaslat: A politikai felelősség törvényének megalkotása ami lehetővé teszi az emberek számára a képviselők visszahívhatóságát. A média törvény biztosítsa, hogy a választásokon induló pártok és jelöltek azonos lehetőséget kapjanak programjuk bemutatására. Az Országgyűlési képviselőket, a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt a minisztereket, a Legfelsőbb bírát, a hivatásos bírákat, a Legfőbb Ügyészt és az Alkotmány bíróság tagjait közvetlen szavazással kell megválasztani. Csakis ez biztosíthatja a három hatalmi ág egymástól való függetlenségét. A népszavazással kapcsolatos törvény módosítása: 100 ezer aláírás legyen szükséges népszavazás kiírásához. Biztosítani kell a megfelelő és sokszínű informálást a népszavazás tárgyát alkotó témákban. Itt fontosnak tartjuk, hogy egy-egy témával kapcsolatban maguk az aláírást kezdeményezők nyilváníthassák ki nézőpontjaikat és eljuttathassák információikat mindenkihez a legszélesebb körű információs lehetőségeken keresztül. Ebben az időszakban helyi szinten lakossági fórumokat kell tartani, ahol az emberek kérdéseikre válaszokat kaphatnak és megvitathatják az adott témát. A közszolgálati médiák függőségét meg kell szüntetni, hogy az ne váljon az aktuális politikai hatalom eszközévé, ezért javasoljuk olyan testület felállítását, amelyet nem a hatalmon lévő politikai pártok delegáltjai, hanem az emberek által választottak alkotnak. Visszahívhatóságukat ugyanúgy, mint a politikai képviselők esetében törvény által lehetővé kell tenni. A kissebségek meghatározását, miszerint a Magyarországon 100 éve honos kisebbségek alakíthatnak önkormányzatokat, el kell törölni, hiszen az elmúlt 10 évben, amióta Magyarországra egyre távolabbi országokból is érkeznek emberek sokféle kisebbségi csoport szenved joghiányt ezen meghatározás következtében. A kisebbségeknek biztosítani kell a létszámuknak megfelelő képviseletet ez pedig minden olyan népcsoportra, nemzetiségre vonatkozik aki Magyarországon él és önkormányzatot akar alakítani. Biztosítani kell, hogy a kisebbségi képviselők részévé váljanak az ország törvény és jog alkotásának, hiszen jelenleg csak formális, azaz kulturális jellegűek. Ugyanakkor a kisebbségi önkormányzatokat országos szinten is, úgy, mint ahogy jelenleg helyi szinten, közvetlenül az emberek kell, hogy megválaszthassák. Minden 16. életévét betöltött magyar állampolgár szavazóképes legyen. 5. Magyarország részvétele nemzetközi szervezetekben Magyarország nemzetközi szervezetekben való részvétele szorosan összefügg az EU-hoz való csatlakozás feltételeinek megteremtésével. Az ország számos nemzetközi szervezetnek tagja (ENSZ, EBESZ, WTO, CEFTA, WEU - associated partner, IMF), ám az alábbiakban az ország politikai és gazdasági életét jelen pillanatban leginkább befolyásoló három szervezetrõl szólunk (NATO, OECD, WORLD BANK). 1997 november 16-án népszavazás volt Magyarországon a NATO csatlakozásról, a szavazásra jogosultak 49,24%-a vett részt a szavazáson, ebbõl 85% igennel, 15% nemmel szavazott. 1999-ben várható a csatlakozás érvénybe lépése. Mo. számára a NATO-hoz való csatlakozás tulajdonképpen az EU csatlakozás elõfeltétele. 1999. március elejére várható a csatlakozás ratifikálása. A népszavazást megelõzõen egyoldalúan, kizárólag a csatlakozás “vélt” elõnyeirõl tájékoztatták a lakosságot. A feltételek, melyeket teljesítenie kell az országnak elsõsorban a haderõ átalakítását, a kompatibilitás megteremtését, a polgári és katonai rendszerek összehangolását jelenti. Azon kötelezettségeken kívül, melyeket minden tagország vállal a csatlakozással Mo. számára elsõsorban anyagi megterhelést jelent. A következõ 13 évre elõreláthatólag az összköltség 3 milliárd USD lesz, amely évente 220 millió USD. Ez egy aktív lakosra évi 380 USD. Bizonyos felmérések szerint 4%-nál magasabb éves átlagos gazdasági növekedés mellett ezek a terhek különösebb gond nélkül elviselhetõek lesznek, hiszen még a legnehezebb 1998-2001-ig terjedõ idõszakban is a teljesítménytöbblet 95%-a gazdasági fejlsztésre, az életszínvonal növelésére lenne fordítható és csak 5%-át kellene védelmi kiadásokra költeni. 2-4%os gazdasági növekedés esetén komoly terhek hárulnának a társadalomra. 2%-nál alacsonyabb növekedés estén pedig a költségek szinte elviselhetetlenek, hiszem a többlet teljesítmény 20% - át
viszik el a védelmi kiadások. A NATO tagság feltétele a jogharmonizáció, melyhez az alkotmányon kívül számos más törvényt módosítania kellene Mo-nak. (Pl. “a szövetségi kötelezettségek hatékony teljesítése érdekében a különbözõ NATO felkérésre vonatkozó döntéseket ne a parlament, hanem a kormány hozza meg” ). Emellett számos más, katonai, szolgálati, rendészeti stb. törvényt is módosítani kell. 1991-együttmûkõdési az OECD-vel kötött megállapodás, 1993-tagfelvételi kérelem, 1996-csatlakozás. A csatlakozás az EU csatlakozás tulajdonképpeni elõfeltétele. (A Magyarországi tõkeberuházások 95%-a OECD országból származik.) A tagsággal lehetõvé vált, hogy csatlakozzunk a Nemzetközi Energia Ügynökséghez és a Nukleáris Energia Ügynökséghez.. Ahhoz, hogy a csatlakozás elõfeltételeinek eleget tegyünk elsõsorban három területen, a devizaszabályozás, az adópolitika és a környezetpolitika területén kellett megfelelnünk bizonyos elvárásoknak. A csatlakozás következtében elsõsorban a pénzügyi liberalizáció feltételére való tekintettel hatályon kívül kellet helyezni bizonyos kormányrendeleteket, és megteremteni a feltételeit annak, hogy külföldi pénzintézetek hazai fiókot alapíthassanak, valamint külföldi vállalatok 10%-nál nagyobb részesedést szerezhessenek Magyarországon bejegyzett pénzintézetekben. A csatlakozással kapcsolatos feltételekhez továbbá módosítani kellett azon törvény javaslatot, mely tiltja, hogy külföldiek termõföldet vásároljanak Mo-n. ( ezért nem írtak ki 1997-ben ezzel kapcsolatban népszavazást, az összegyûjtött, a szavazás kiírásához szükséges 200ezer aláírás ellenére sem ). 1982 óta Mo. tagja a Világbanknak. Az elmúlt 16 évben a Világbank közel 40 különbözõ magyarországi programot fiananszírozott, több mint 3 és fél milliárd dollár értékben. A rendszerváltás óta a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedései követték a Világbank által elõírt lépéseket, majd 1994 és 98 között a Világbank befolyása rendkívül agresszíven és céltudatosan jelenik meg a kormánypolitikában. A kölcsönszerzõdésekben meghatározott pontos feltételek nem publikusak, csak a keretfeltételekrõl lehet információt szerezni: 1990-92 - (SAL, Structural Adjustment Loan), állami vállalatok privatizációja ütemezésének és módjának meghatározása, a liberalizált import növelése 80%-ra, termelõi, beruházási, fogyasztási és lakástámogatások csökkentése, költségcsökkentõ intézkedések és szélesebb körû díjazás, privatizáció az egészségügyben és az oktatásban. A feltételek hiányos teljesítése miatt 1994-ben beszüntették a kölcsönök folyósítását, majd erre válaszul 1995-ben a kormány bevezetett egy stabilizációs csomagot, mely elsõsorban a szociális kiadások megnyirbálásáról szólt: tandíj az egyetemeken, családi juttatások eltörlése stb. 1995 - Budapesti Közlekedési Program, 38 millió USD. A BKV kölcsönt vett fel a Világbanktól, amely kikötötte, hogy a fõvárosi közlekedési monopóliumnak legalább két járatát privatizálni kell. 1998 - Felsõoktatási Reform Program, 150 millió USD. A Világbank a támogatás fejében a pénzügyi racionalizáció szellemében a különbözõ egyetemek összevonását “szorgalmazza”, ami azt jelentené, hogy az olyan egyetem melyen kizárólag 1 tudományágat oktatnak, a jövõben nem számít majd egyetemnek. A kölcsönöket általában 10 év alatt kell visszafizetni egyenlõ részletekben. Fegyverexport, fegyvergyártás törvények és a valós helyzet A legális fegyvereladásokkal foglalkozó magyar cégek éves exportforgalma mintegy 25 millió dollárt tesz ki, ez egy ezrede a 25 milliárd dolláros világpiacnak. Ezt a forgalmat összesen 25 fegyvergyártással foglalkozó cég bonyolítja. Az eladásra vonatkozó engedélyeket a Gazdasági Minisztérium adja ki. Az engedélyek nem örökérvényûek, idõrõl idõre meg kell õket újítani. Bár 1991es kormányrendelet kizárja a dél-szláv területekre vonatkozó embargó kijátszását, az elmúlt években Mo. neve több illegális és dél-szláv rendeltetésû fegyverügylet kapcsán is szóba került. Például: 1991- a magyar kormány tudtával hazai gyártású géppisztolyokat adtak el horvát biztonsági erõknek 1993 - Magyarországon át szállítottak Szlovéniába 120 tonna kínai fegyvert, amelyet segélyszállítmánynak álcáztak, a fogadó fél a boszniai muzulmán kormány volt A HP nézõpontja és javaslata: Hosszútávon a tömbmentes politikát, valamint a leszerelést támogatjuk. - A lakosság széleskörû, részletes idõben történõ informálása (még a csatlakozási tárgyalások megkezdés elõtt) a különbözõ szervezetekhez való csatlakozás következményeirõl, elsõsorban arról, hogy milyen mértékben és hogyan hat ki ez az emberek életkörülményeire - A csatlakozásról minden esetben népszavazás döntsön, a széleskörû informálás után - Az informálás során a médiában helyet kell biztosítani független szakértõknek, valamint a témával foglalkozó civil szervezeteknek, hogy az érvek és ellenérvek egyenlõ mértékben jelenhessenek meg - A HP támogatja a kölcsönös gazdasági kapcsoltok kialakítását.
- A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok kiépítésénél alapvetõ követelésünk, hogy csak abban az esetben folytassunk tárgyalásokat, ha semmiféle olyan követelést nem állítanak az országgal szemben, melyek közvetett vagy közvetlen módon megnehezítik s lakosság életét, vagyis szociális juttatások megnyírbálásával jár. - Az eddigi Világbank-i kölcsönöket beleértve a kölcsönöket is, nem kívánjuk visszafizetni. A jövõben kizárólag támogatásokat fogadunk el, azzal a feltétellel, hogy ezen összegek fejében semmiféle beleszólásuk nem lehet az ország nemzeti ügyeibe. Szorgalmazzuk a nyugati országokon kívül más régión belüli országokkal való szolidaritáson alapuló gazdasági kapcsolat kialakítását, melyek mindenesetben figyelembe veszik az ország politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét. Oktatás A rendszerváltás után a jövedelmi egyenlõtlenségek megnõttek a társadalmi-, foglalkozási rétegek között, és mivel a réteghelyzet szorosan összefügg az iskolai végzettséggel, az iskolai végzettségi csoportok között is. A szegények aránya és a munkanélküliség az átlagosnál lényegesen nagyobb az alacsony iskolai végzettségûek, elsõsorban a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek között. Viszont a jómódban élõk aránya az átlagosnál sokkal nagyobb és a munkanélküliség sokkal ritkább a magasabb iskolai végzettségûek, elsõsorban az egyetemet vagy fõiskolát végzettek között. Az iskolai végzettségnek a társadalmi pozíciót meghatározó szerepe tehát lényegesen erõsödött. A halmozottan hátrányos társadalmi helyzet kialakulásában pedig döntõ szerepe van az alacsony iskolai végzettségnek. A 8 osztályt el nem végzõ fiataloknak a túlnyomó része községi lakos, alig fordul elõ közöttük olyan, akinek szülei szakmunkások vagy szellemi foglalkozásúak voltak. 43% volt cigány, de a probléma nem szûkíthetõ le a cigányproblémára, mert többségében vannak a nem cigányok. Tehát az alacsony iskolai végzettségû és nagyrészt szegény réteg nagy valószínûséggel egész életében hátrányos helyzetben marad, és ezt a következõ nemzedékre is át fogja örökíteni. Annak ellenére, hogy az alpszintû oktatásban való résztvétel ingyenes és kötelezõ, a beiskolázás és az év közben költségek súlyos terheket rónak a szülõkre. (Egy általános iskolás diák évi minimális költsége 70.000 Ft (7.000 Ft/hó), a minimálbér pedig 22.500 Ft.) Lényegében minden gyermek részt vesz az alapfokú oktatásban és így -népszámlálási értelembensenki sem analfabéta, ténylegesen azonban a fiatal felnõttek nem jelentéktelen része nem képes olvasni illetve az olvasott szöveget megérteni. Ez a funkcionális analfabétizmus. A magyar felsõoktatásban az 1995/96-os tanévben 129541 fõ vett részt. Ugyanebben az évben a felvételi irányszám a nappali tagozatokon: 33973 fõ volt, míg a jelntkezések száma: 86548 fõ. Ez azt jelenti, hogy 52575 fõ szorult ki az állam által finanszírozott, ingyenes képzésbõl, és 50024 kényszerült az önköltséges esti, illetve levelezõ tagozatokon folytatni tanulmányat. Annak ellenére, hogy az elsõ diploma megszerzését nappali tagozaton az állam finanszíroza, egy felsõfokú képzésben résztvevõ diák költségei igen magasak: beiratkozási díj, tankönyvek, kollégiumi ellátás (az ebbõl kiszorultaknak albérlet), stb.. Az oktatásban dolgozók a közalkamazotti bértábla lapján kapják fizetésüket: az alapképzésben 37106 Ft, a középfokú képzésben 41006 Ft, a felsõfokú képzésben 43721 Ft a dolgozók átlag fizetése. Az állam 1997-ben 6,69%-át (156909 millió Ft), 1998-ban 5,7%-át (187338 milió Ft), 1999-ben 5,7%át (200151 millió Ft) fordította a költségvetésnek oktatási célokra. Az intézményi kereteket, illetve a létszámalakulást is befolyásoló fõbb változások az alábbiakban foglalhatók össze: A közoktatási intézmények többsége az 1990-ben megalakult önkormányzatok tulajdonába és fenntartásába került, ugyanakkor lehetõvé vált, hogy más szervezetek - egyházak, alapítványok, magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek stb. - is tartsanak fenn iskolákat. A tankötelezettség 6 éves kortól - 10 tanéven át - a 16. életév betöltéséig tart, amely csak iskolarendszerû oktatásban teljesíthetõ 6. Egészségügy és Oktatás Az egészségügyi törvény értelmében minden 18 év alatti, dolgozó, nyugdíjas, regisztrált munkanélküli magyar álampolgár alanyi jogon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, a baleseti ellátásra. Térítésmentesen vehetik igénybe a megelõzés és a korai felismerést célzó vizsgááálatokat, 18 év felett az egyszeri fogászati szûrõvizsgálatot és sûrgõsségi
ellátást, a betegségek várható következményeinek és szõvõdményeinek korai felismerését célzó vizsgálatokat. Magyarország egészségügyére jellemzõ, hogy 1996-ban 4-szer változott a fekvõbetegintézmmények finanszírozása, ami a bevételek kiszámíthatalanságát, a gazdasági nehézségek fokozodását, a likviditási helyzet romlását idézte elõ. A takarékosság jelszavával beharangozott tízezres ágyszámleépítés csak az ellátást tette lehetetlenné, de a finanszírozáson nem segített, mert egy kórház bevételei nem ehhez igazodnak. (1970: 57,8 db; 1990: 71,3 db; 1996: 63,3 db., 1997:82,4 kórházi ágy jutott 1000 lakosra; 100 kórházi ágyra 1980-ban 11,1 orvos, 1990-ban 13, 1997-ben 15,2 jutott.) Az egészségügyben felhalmozodott feszülségek a problémák kezelése nélkül a betegellátás visszafordíthatatlan károsodásához fognak vezetni, és ezt az a tendencia, melyben az egészségügy költségvétésénél évrõl évre jellemzõ, hogy a kiadásokat irreálisan alacsonyra a bevételeket pedig ugyanilyen magas tervezik csak erõsíteni fogja (1997-ben 2,7%-át, 1998-ban 3,35%-át, 1999-ben 2,47%-át fordítják a költségvetésnek egészségügyi célokra). Ma az országban található 160 kórházból 110-nek vannak adósságai, melyekért a csõd törvény értelmében a tulajdonosok - 75%ban az önkormányzatok - felelõsök. Ezeknek az adatoknak a tükrében nem meglepõ, hogy a kórházak még az elvégezhetõ számú mûtéteket sem végzik el, hisz azokkal csak újabb veszteséget termelnek (Egy szívmûtét 400.000-rel, egy érmûtét 40.000-rel kerül többe a kórháznak annál, mint amennyit az egészségbiztosító fizet. Ma 450.000 szívbeteg van Mo-n, 4200 szívmûtét helyett 7000re, 12.000 érmûtét helyett 17.000 lenne szükség.) Ma a forgalomba lévõ 4000 gyógyszerkészítmény fizetendõ térítési díja attól függ, hogy ad-e támogatást a TB, és ha igen, akkor mekkorát (100, 90, 70 és 50% lehetséges). A TB támogatások megítélésére és mértékére a gyógyítási és gazdasági szempontok mellett, a beteg-, orvos, gyógyszergyártó és forgalmazó lobby érdekérvényesítõ képessége van hatással. (A gyógyszerárak TB támogatottsági aránya: 1993: 77,1%; 1995: 70,6%; 1997: 65,1%). A TB támogatás jelenlegi feltételei a gyógyszerárak emelkedésétõl függnek. Ha a gyártó, vagy forgalmazó 3%-nál többel emel, akkor egy korábban 100 vagy 90%-os támogatottságú gyógyszer elveszti támogatottságát (így 100 Ft helyett 1050 Ft-ot kell fizetnie a vásárlónak). Ez egészségügy a jelenlegi tendenciák mellett mûködésképtelen, és a privatizásciós javaslatok sem abban az irányba mennek, hogy a problémák megoldásra találjanak. Egy ilyen tendencia, hogy az orvosok privatizálják a rendelõket, az ápolók pedig egyéni vállalkozóként mûködnek tovább. Ennek következményeként egy pályakezdõ orvos, akkor fog elhelyezkedni, ha van elegendõ tõkéje egy rendelõ megvásárlására, vagy családi ágon örököl egy praxist. Humanista javaslat: Az oktatás és az egészségügy élvezzen prioritást a költségvetés elosztásánal. Az oktatásban és az egészségügyben dolgozók bérét egyenlõ szintre kell hozni a humanisták által meghatározott létminimummal, amely 70 000 Ft. A tankönyvkiadás vállalkozói jellegét meg kell szüntetni és maximálni kell a tankönyv árakat minden iskolai osztály szintjén. Mindenki számára biztosítani kell a világnézetileg semleges emberközpontú oktatási intézményt a lakóhelye közelében. Az oktatás ingyenessé tétele a képzési folyamat minden lépcsõjében. Az oktatási szintek rugalmassá tétele, mely elsõsorban a felsõfokú oktatást érinti. Az érettségi után többféle államilag támogatott, rövidtávú képzést is választhasson a tanuló. Az egészségügyi ellátást minden szinten ingyenessé és hozzáférhetõvé kell tenni, melyet a költségvetésnek kell finanszíroznia. Az egészségvédelmi programok, megelõzõ programok intenzívebbé tétele, alternatív gyógymódok támogatása. 7. Szegénység Magyarországon Magyarországon a szegény réteg arányának meghatározására többféle számítási módszer használatos. Ezek két alapvetõ csoportba sorolhatóak: relatív szegénységi ráták és abszolút szegénységi ráták. A relatív szegénységi ráták azokban a háztartásban élõket számítja a szegény rétegbe, amelyekben az egy fõre esõ jövedelem a társadalomra jellemzõ közepes szint - a medián
jövedelem vagy átlagjövedelem - 50% vagy 60%-a alá esik. Ez a módszer nem ad valós képet a szegénység mértékérõl, mivel Magyarországon 1997-ben az egy fõre jutó átlagjövedelem 21220 Ft/hó - Magyar Panel alapján - sem nevezhetõ még elfogadható értékûnek sem. (1998-as adatok nem álltak rendelkezésemre, így minden további adat 1997-re értendõ.)A szegény réteg arányának számítására alkalmasabbak az un. abszolút szegénységi ráták, amelyek egy meghatározott minimális szint - létminimum, bérminimum, nyugdíjminimum, stb. - alá esõ jövedelmû személyeket tekinti szegénynek. Magyarországon az általánosan használt módszer a létminimumra épülõ szegénységszámítás. A létminimum meghatározása a következõ: Olyan összeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény szükségletek kielégítését. 1997-ben az egy fõre számított átlagos létminimum 18574 Ft/hó volt. A háztartások nagyságától és típusától függõen eltérnek az egy fõre számított létminimum értékek. Egy egyedülálló felnõtt esetében a létminimum 23709 Ft/hó. Ebbõl az értékbõl számolhatóak a háztartásokra vonatkozó létminimumok a un fogyasztási egyenleg kulcsszámok segítségével. Ezeket az egy háztartásban élõk számától és korától függõ szorzószámokat az alábbi táblázatban foglaltam össze: aktív háztartások
nyugdíjas háztartások
elsõ felnõtt 1 elsõ felnõtt 0,9 többi felnõtt 0,75 további személyek 0,65 elsõ 15 év alatti gyermek 0,65 második 15 év alatti gyermek 0,5 további 15 év alatti gyermekek 0,4 Pl. egy négyfõs (két szülõ és két gyermek) esetén a szorzó: 1+0,75+0,65+0,5=2,9 Az egy hónapra számított létminimum értéke: 2,9*23709=68756 Ft A létminimum számításon alapuló vizsgálatok szerint a 90-es években a magyar lakosságon belül jelentõsen nõtt a szegény réteg aránya. Míg a 80-as években 10% volt a létminimum alatt élõk aránya, ez 1992-bem 15-16% és folyamatosan növekedve 1997-ben elérte a 25-30%-ot. A szegénység által különösen sújtott társadalmi csoportok társadalmi csoportok: - legmagasabb iskolai végzettség szempontjából az alacsony végzettségûek -8 általános iskola vagy kevesebb, lakóhely szerint a tanyán és falun élõk népesség, az egyszülõs és az 5 fõnél népesebb háztartások, munkanélküliek, nyugdíjasok, cigány családok. Ezen csoportok közül is kiemelkedik a szegénysorban élõk számát tekintve a cigány kisebbség. A cigány háztartásokban élõk kétharmada él a létminimum alatt és nem látszik esély arra, hogy ez a helyzet javuljon. A létminimum a megélhetéshez éppen csak elegendõ jövedelmet foglalja magában. Érdekesebb, ha azt vizsgáljuk hogyan vélekednek az emberek a saját jövedelmi helyzetükrõl. Ehhez a Magyar Panel adatait használtam fel. A jövedelmük nagysága szerint tíz csoportra bontották a teljes magyar lakosságot. Megkérdezték a tíz csoport képviselõit, hogy szerintük milyen jövedelemösszegeket tartanak szükségesnek a különbözõ megélhetési szintekhez. - nagyon szûkös, szûkös, elfogadható, jó és átlag feletti. Az alsó öt csoportban az egy fõre jutó átlagjövedelem nem érte el a létminimum értékét, az alsó két csoportban alacsonyabb volt, mint a csoport által a nagyon szûkös megélhetéshez elégségesnek tartott jövedelem az elsõ hét csoportban a szûkös szint alá esett és sehol sem érte el az elfogadható szintet. Ha az öt megélhetési szinthez tartozó átlagjövedelmet vesszük a teljes társadalomra, akkor a következõ eredményre jutunk: Az elsõ négy csoport átlagos netto jövedelme a nagyon szûkös szint alá esik, az elsõ hat csoporté a szûkös szint alá és csak a legfelsõ két csoport jövedelme lépi túl az elfogadható szintet. A teljes népességre számított egy fõre jutó átlagjövedelem alig éri el a szûkös megélhetési szinthez tartozó átlagjövedelmet. A Humanista Párt javaslata: Biztosítani kell a munkától független megélhetést mindenkinek. A minimálbért, a nyugdíjat és a munkanélküli segélyt olyan szintre kell emelni, hogy kielégítsék az alapvetõ szükségleteket. Az alapvetõ élelmiszerek és háztartási cikkek, gyógyszerek, oktatási eszközök árát csökkentése, az egész országra kiterjedõ jó minõségû és olcsó termékeket forgalmazó bolthálózat kialakításával. Az ehhez szükséges összeget a multinacionális vállalatok üzletláncok és bankok megadóztatásából lehet fedezni.
A külföldrõl felvett kölcsönök törlesztését felfüggesztése, az így fennmaradó összegeket a hátrányos helyzetû népcsoportok támogatására kell fordítani. 8. Szociális helyzet Magyarország népessége 10 millió 270 ezer fõ. A nõk 405 ezerrel többen vannak, mint a férfiak. 1981-tõl kezdve csökken a népesség. Az évenkénti természetes fogyás meghaladja a 40 ezer fõt. Átlag életkor férfiak esetében 66 év, nõk esetében 72 év. Az ismerté vált közvádas bûncselekmények száma az elmúlt évben 10,4 %- kal emelkedett. A bûncselekmények 76,4% - a lopás illetve betöréses lopás. A betöréses lopások száma a rendszerváltás óta 8-9-szeresére nõtt. A közrend elleni bûncselekmények száma 1993 óta 111,2%-kal növekedett. A bûncselekmények 3,2%a személy ellen elkövetett bûncselekmény volt. Az emberölések száma 1978 óta 56,2%-kal növekedett. A gyermekek és fiatalkorúak által elkövetett bûncselekmények döntõ többsége vagyon elleni bûncselekmény. 1997-ben a fogvatartottak száma 13 405 fõ volt, 27,2%-uk elõzetes letartóztatásban. Az elítéltek 94,7%-a férfi, 3,06%-a fiatalkorú. 1997-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet jelentése szerint 138 259 beteget tartottak nyílván. Skizofréniában, paranoiában, depresszióban és neurózisban 69 728 szenvedtek. Valószínûsíthetõ, hogy mind a depresszióban, mind a neurózisban szenvedõk száma ezek többszöröse. Hivatalos becslések alapján a hajléktalanok száma 30-60 ezer fõ között van. Ellátásukat hajléktalanszállókon próbálják megoldani. Átfogó elemzések a különbözõ menhelyekrõl nincsenek, a férõhelyek száma 7-8 ezer között lehet. A hajléktalanok ma Magyarországon szinte semmilyen ellátásban nem részesülnek. Az alkoholizmus népbetegségnek számít. Az alkoholbetegek számát 40-50 ezer közé becsülik. Ez azt jelenti, hogy minden hatodik-hetedik férfi és a nõk 1.25-2.5 százaléka válik élete folyamán alkoholistává. A rendszeres alkoholfogyasztók legnagyobb része a fizikai foglalkozású 40-59 éves férfiak és a 40-54 éves nõk közül kerül ki. Magyarországon az öngyilkosság mindig magas volt és 1954 óta számuk folyamatosan emelkedik, évente kb. 5000 eset. Az öngyilkossági kísérletek száma 20-40 000 közé tehetõ. Világszerte általában az öngyilkosok egynegyede nõ, Magyarországon az egyharmada. Becsült adatok alapján a kábítószer függõk száma 40-50 ezer fõ, a kábítószer használók száma szintén 40-50 ezer fõ. A 1960-70-ben a különbözõ szerves oldószerek, gyógyszerek és a máktea használata volt jellemzõ. A rendszerváltást követõen a határok megnyitásával megjelentek az ún. illegális kábítószerek, ma gyakorlatilag a piacokon minden megtalálható. A legelterjettebb drogok közé az ún. diszkódrogok (extasy, speed) és a mákszármazékok tartoznak. 1999. márciusától érvénybe kerül Európa legszigorúbb büntetõjogi törvénye, amelynek keretében azokat, akik a drogok élvezetéért fogyasztanak kábítószereket két évig terjedõ börtönbüntetéssel sújtják. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon becslések szerint a fiatalok 20 százalékát kriminalizálják. A romák Magyarország legnagyobb kisebbsége, a lakosság 6-7%-a, és teljesen marginalizált körülmények között élnek. 60%-uk munkanélküli, 42%-uk nem végzi el az általános iskolát, 1.8%uknak van érettségije. Az önkényes lakásfoglalók nagy része roma. Többségük városi nyomornegyedekben és falusi cigánysorokon él. Mint az összes többi kisebbségnek nekik is joguk van ahhoz, hogy saját anyanyelvi iskolát hozzanak létre, a felmérések szerint azonban amíg minden magyarországi kisebbség legalább egy iskolával rendelkezik, addig a romáknak egy-két kivételtõl eltekintve nincs iskolájuk. Magyarországon a legtöbb diszkrimináció a cigány lakosságot érinti. Durván 4000 tagja van az országban a skinhead mozgalomnak. A becslések szerint a 14-17 éves korú lakosság közül 40 ezren teljesen egyet értenek a bõrfejüekkel, és kb. 160 ezren támogatják a skinhead mozgalmat. Az aki faji, vallási alapon követ el erõszakos bûncselekményt, az 3-tól 5 évig terjedõ szabadságvesztésre ítélhetõ, izgatásért (gyûlöletkeltõ beszédért) 3 évet lehet kapni. A felmérések szerint ma Magyarországon a bíróságok egyszerûen nem alkalmazzák ezt a törvényt. A Humanista Párt javaslatai: Ma a perifériára szorult csoportokat vagy bûnözõnek, vagy az életre képteleneknek tekintik, természeti lényekké lealacsonyítva õket. Számunkra az emberi lény szándékos lény, képes az átalakulásra és minden ember egyenlõ. Ezért minden a perifériára szorult emberekért létrehozott programnak erre a koncepcióra kell alapulnia. A jelenlegi Drog törvény azon pontjának megszüntetése, mely szerint a fogyasztót börtönbüntetésre ítélhetik. A könnyû drogok legalizálása. Orvosilag igazolható függõség esetén, az orvosnak joga legyen kábítószert, valamint a kábítószer használatához szükséges eszközöket receptre felírni.
Törvény által kötelezni az Önkormányzatokat arra, hogy a 6-18 év közötti fiatalok körében közvélemény kutatást tartson arra vonatkozóan, hogy milyen önmegvalósításra, szórakozásra, szabadidõ eltöltésére szolgáló létesítményeket szeretnének lakóhelyük vonzáskörzetében. A létesítményeket meg kell építeni, és az ott élõ fiatalokat bevonni ezen létesítmények létrehozásába és a programok megszervezésébe. A Nemzeti Alaptanterv tartalmazzon pszichológiai és önismereti foglalkozásokat. Prevenciós programok kidolgozása és finanszírozása, az érintettek bevonásával. (pl. Kábítószer függõk elõadásai stb.) Cigányok
Summary Since the change of regime in 1989, all the 3 of Hungary’s governments have regarded the EuroAtlantic integration as the only possible way to go. As a result of efforts made in order to meet the requirements of the integration (that is the quick establishment of capitalism), social circumstances have deteriorated, poverty is growing, social gaps are widening, and living conditions in general are worsening. The one-party system has been replaced by formal democracy. Even though apparently there are numerous different parties to choose from, people have no access to real information and no possibility to participate in - either national or local - decision making. Despite the “young democracy”, the number of participants (voters) in the elections have been decreasing. Basically, Hungary is exposed to foreign capital and international organizations. These organizations in return for loans or promised support impose conditions on the Hungarian government. Problems like crime, drugs and tax treachery (which derive form worsening life conditions) are responded to by increased rigor and control. Another result of social discontent is that an extreme right-wing political party was elected to the Parliament in 1998. While the government is adjusting the prices to the EU market prices, salaries are not increased at the same rate, and the government tends to reduce the costs of social benefits in the central budget. The Euro-Atlantic integration is widely regarded as Hungary’s only opportunity to develop. The only available information on the integration is that higher life standards will follow in the long term. There is no information available to the public on the disadvantages of the integration with the given conditions and on the problems which the “Developed West” is facing. Therefore, the Humanist Party in Hungary propose not to join a European Union in which the central value is money and economic interests, and which tends to impose its scale of values on Hungary. We propose that they first of all provide sufficient life conditions for the people and social security for all living in Hungary. (Even if it means that Hungary is unable to continue returning the loans to international organizations, such as the World Bank and the IMF.) We propose that education and health care become completely free of charge. Meanwhile, negotiations should be initiated with several different countries on real mutual support and a real European integration - instead of the current centralized one.
