TARTALOMJEGYZÉK az EGYKORI SZOT SZÁLLÓ LAKÓÉPÜLETTÉ TÖRTÉNŐ ÁTÉPÍTÉSE tervpályázathoz 0
Lezárt boríték
1
Műszaki leírás
- Címlap - Tartalomjegyzék 1.1
Építészeti műszaki leírás
1.2
Mellékletek 1. vázszerkezet lebontára és megtartásra javasolt részei - alaprajzok szintenként 1:500 2. idomterv a beépítési területről - alaprajzok szintenként 1:500 - táblázat 3. idomterv építménymagassághoz
2
Építészeti tervlapok
E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 E10 E11 E12 E13 E14
Helyszínrajz Garázsszinti alaprajz -2. szint alaprajza -1. szint alaprajza Földszint alaprajza 1-4. emelet alaprajza 5-6. emelet alaprajza 7. emelet alaprajza A-A és B-B metszet Keleti homlokzat Nyugati homlokzat Déli és Északi homlokzat Látványtervek Makettfotók
m m m m m m m m m m m m
= = = = = = = = = = = =
1: 500 1: 200 1: 200 1: 200 1: 200 1: 200 1: 200 1: 200 1: 200 1: 200 1: 200 1: 200
ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS az EGYKORI SZOT SZÁLLÓ LAKÓÉPÜLETTÉ TÖRTÉNŐ ÁTÉPÍTÉSE tervpályázathoz 1. Problémafelvetés A tervpályázat céljaként a kiíró a II. kerület, Vérhalom uca 17-19. sz. alatti ingatlanon álló, meglévő vasbeton vázszerkezet minél gazdaságosabb felhasználásával, a programban rögzített igények alapján, a legnagyobb haszonnal értékasíthető lakóépület tervezését, és az épület Duna-parti látványba illesztését célozta meg. Tekintetbe véve, hogy a kiírás szerint a Szabályozási Terv előírásait meghaladó épület megvalósítása irreális, díjazásban nem részesülhet, ezért a hajdani SZOT-szálló lakóépületté alakításában – az adott pályázat keretei között - építészeti problémának elsősorban az épület megjelenése tekinthető. A KSZT az építési hely lehatárolásával a megadott lakásmennyiség elhelyezését csak a jelenlegi vázszerkezet fölfelé való bővítésével teszi lehetővé. A térrendszer, diszpozíció csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem alakítható. A megjelenés elsősorban a látvány megfogalmazását jelenti, jelentheti. Annak ellenére, hogy a feladat szinte tisztán szobrászati problémakezelést involvál, mégis igen fontos építészeti, városépítészeti problémák is megoldásra várnak. Ezek közül a leglényegesebbek a következők: egyrészt az épület váljon lakóépületté, hordozza a szemlélő és a bentlakó számára egyaránt azokat a jellegzetességeket, miliőt, amit egy lakóépülettől elvárunk, legyen barátságos, lakályos, változatos másrészt az épület összes adottságát figyelembe véve (méret, elhelyezkedés, stb.) váljon a városszerkezet részévé, vegye fel a kapcsolatot közvetlen környezetével (elsősorban vizuálisan), amennyiben új mondanivalót jelenít meg, ezt a tágabb városi (fővárosi, budapesti) szemantikai összefüggések között jól értelmezhetően, arányos hangsúllyal tegye keletkezésének történetében új fejezethez érkezve teremtsen kapcsolatot a várható fejlődési irányokkal. Ha ezen hely és épület kapcsán egyáltalán beszélhetünk illeszkedésről, akkor ennek értelmezése a fenti gondolatok alapján közelíthető meg. Vajon található-e olyan forma, megjelenés, amely ezeknek a szempontoknak egyaránt megfelel, és ráadásul még meg is valósítható – a műszaki, jogi és egyéb tényezők figyelembe vételével? A fenti kérdéseket nem tekintettük eleve megválaszolhatatlannak, és az építési szándék nyomán valamilyen válasz megépülésére bizton számíthatunk, ezért jelen pályázat keretei között igyekeztünk az általunk legfontosabbnak tartott problémák szem előtt tartásával építészeti válaszunkat megfogalmazni. 2. Helyszín, adottságok Az épület Budapestnek egyik kiemelkedő helyén található, a városközponthoz közeli budai zöldövezetben, a Dunára és a történelmi városmagra kitűnő panorámával. Ennek köszönhetően a Duna-parti látványnak a pesti oldalról tekintve, kb. a Lánchídtól a Margit-hídig, illetve majdnem az Árpád-hídig sétálva, ha nem is meghatározó, de fontos eleme. A Rózsa-domb e helyütt meredek, beépítetlen lejtővel érkezik a Rudas és a Császár-fürdők mögötti Frankel Leó útra. Ezen a kitüremkedő meredélyen áll az épület. Mögötte, körülötte a Rózsa-domb társasházakkal beépített zöldövezete található. Az épület Vass Antal tervei szerint épült a 70-es évek legelején. Akkor még a Rózsa-domb keleti lejtője a jelenleginél kevésbé volt beépítve, és az új épület azon városépítészeti koncepció részeként épült, mely szerint ez a horizontális megjelenésű épület egy a Keserű-forrásnál építendő
magasházzal és az Ifjúság szálló tömbjével képez majd új városépítészeti egységet. A 60-as éveknek ez az elképzelése azonban – a zöldterületbe ágyazott szoborszerű épületek – végül is csak ennek a nagyméretű épületnek elkészítésében manifesztálódott, és ezzel be is fejeződött. A 80-as évektől kezdődően a keleti lejtőnek az addig meredeksége miatt beépíthetetlen északi része is fokozatosan beépült egymás hegyére-hátára települő társasházakkal. Sajnos a jelenlegi városképi megjelenése a területnek igen heterogén és rendezetlen összképet mutat, nem beszélhetünk elegáns zöldövezeti látványról, annak ellenére, hogy ezen a területen Budapest legdrágább ingatlanjai találhatók. A lejtő lábánál sorakozó Duna-parti épületek közül a nemesebb megjelenésűeket zöld térfal takarja, a kevésbé elegánsak (mint a Komjádi Béla uszoda) megbontják az épületsor léptékét. A mai építési szándék a SZOT szálló épületének, szerkezetének megtartásából indul ki, és a Szabályozási terv keretei között további alaprajzi és magassági bővítést céloz meg. Ehhez a bővítéshez a meglévő épületszerkezetek minél nagyobb mértékű felhasználásából indul ki. Mivel jogerős építési engedély – és ezt megelőzően hatósági, szakmai fórumok – a bővítés mértékét és módját jóváhagyták, valamint az építtető a pályázati kiírásban kifejtette, hogy ilyen irányú építési szándékát fenntartja, ezért az építési engedélyezési tervben kialakított lakáselrendezést és volument lehetőség szerint megtartottuk, csak annyiban alakítottuk, amennyire az épület átfazonírozása miatt ez szükségessé vált. Az építési szándékon és az engedélyezési tervben megfogalmazottakon kívül adottságnak tekintettük a meglévő tartószerkezetet, annak – immár bontások utáni – állapotát. Mivel ezt az alapstruktúrát az engedélyezési terv a dunai oldalon, és felfelé új szerkezetekkel egészítette ki, és ez a bővítés leginkább a dunai homlokzatok kialakításának rendelődik alá, az engedélyezési terv metodikáját a szerkezet továbbépítése szempontjából alapvetően megtartottuk. 3. Építészeti koncepció Az építészeti koncepció kialakításakor a városképi megjelenés elemzéséből indultunk ki. Mint ahogy a bevezetőben említettük, ebben nemcsak vizuális, hanem jelentésbeli tényezőket is igyekeztünk feltárni. a város nagyon sok pontjáról feltárul az épület közvetlen környezete zöld domboldal, illetve zöldbe ágyazottan megjelenő, 2-4 szintes társasházak heterogén együttese a szabadon álló társasházak sajnos – mint a budai hegyoldal esetében oly sok helyen – nem adnak megnyugtató összképet az épület tágabb környezetében nincs nagyléptékű épület pozíciójából adódóan – a görög templomokhoz hasonlóan a hegylábhoz közeli kisebb kiemelkedésre állítva - önállóan, szoborszerűen jelenik meg egy korábbi elképzelés (sávházak és pontházak) első eleme lett volna az épület, de az átépülés nem folytatódott. Az épület nagy mérete miatt eltűnni, belesimulni a környezetébe nem tud. Ráadásul a pozíciója és presztízsfunkciója is jól láthatóságot igényel. Olyan optikai eszközöket kerestünk, melyek az épület jelentőségét nem, de méretét csökkenteni tudják. Ezek a legfontosabb szempontok, amik szerint az épület építészeti megjelenését alakítani próbáltuk. Természetesen a felsoroltakon kívül rengeteg más tényező – tudatos és intuitív – szerepet játszott az építészeti megfogalmazásban, és reméljük, hogy a felvetett problémára adott válasz sokkal összetettebb, sokrétűbb és izgalmasabb annál, mint ami néhány mondattal kifejezhető. A tervezett épület megjelenésének fő elemei a következők: a tömeg összefogott tárgyként jelenik meg, rajta a környező épületek léptékének megfelelő tömegelemek, mint felépítmények plasztikai és festészeti hatások alkalmazása az épületen, ezáltal az épület szoborrá, a szobor festménnyé, a festmény épületté lényegül át
-
-
-
-
-
-
-
-
az alépítmény az eredeti szállóépület 4. emeleti (záró, tetőkerti szintje) magasságáig tart, sávos megjelenésű a sávos alépítmény homlokzata új burkológörbét követ. A régi épület két egyenes szárny köríves összekapcsolásából állt. Erre az alakzatra egy folyamatos ívet szerkesztettünk, mely alaprajzilag a két végponton, és a közbenső körív felezőpontjánál érinti az eredeti kontúrt. Ílymódon egyszerre lágyabb, nagyvonalúbb és összefogottabb tömeget kapunk, amely az alapsík és a burkoló felület közeledésének-távolodásának matematikai változása által motivált. A felépítmények az 5,6,7. emeleteket foglalják magukba, a homlokzati síktól egyre jobban hátralépnek, tetőteraszok kialakítását teszik lehetővé a vertikálisan tagolt felépítmények formavilága, színvilága és anyaghasználata egyaránt kontrasztja az alépítménynek az alépítmény az eredeti szállóépület architektúráját átfogalmazza, maivá teszi. A Bauhaus tömör fehér mellvédsávjai helyett metálszínű, perforált fémlemez mellvédeket alkalmazunk az áttetszőség az egész épületen megjelenik, a tömegforma a burkoló felületek átláthatósága miatt fátyolszerű felületek játékává válik távolról tekintve a sziluett karakteresen jelenik meg anyaghasználat az exkluzivitás jegyében üveg: a színes üveg használatával a „beszürkülés” hibáját igyekszünk elkerülni fém: könnyed karosszéria, perforáltsága miatt kívülről zárt felületnek látszik, belülről viszont kilátást enged (mint egy függöny) a panoráma feltárulásából adódó, teljes felületű kilátás igényét megtartva a homlokzat sematikus, teljes üvegezettségét el kívántuk kerülni, ezért kettős viselkedésű, „féligáteresztő” felületet alkalmazunk a homlokzaton - perforált fémlemez és színes, átlátszó üveg mellvédek formájában piros, sárga, zöld – a környezet színeinek átvétele, az évszakok függvényében változó módon idő 1 ősz - piros, sárga, zöld lombok közé beolvadnak az épület színei, az alépítmény fémes csillogása az őszi ködösséggel rímel tél - a fémszürke beolvad a fekete-fehér világba, de az élénk színek - kiváltképp a meleg piros - parázslani kezdenek tavasz, nyár - zöld lombok közül a fémes alapzat kitűnik geometrikus formájával, a felépítmények zöldje összeolvad a lombokkal, a komplementer színek előtűnnek idő 2 reggel - a felkelő nap lapos sugarai frontálisan megvilágítják az épületet, csillogni kezd a fém és a színes üvegnek inkább a csillogása, mint a színe dominál délután - a dunai homlokzat önárnyékba kerül, hátulról megvilágítva viszont a túlfutó színes üveg mellvédek, attikák áttetsző színei a levegőbe oldják a kontúrt este - a belső fények kezdenek dominálni, de a színes mellvédeken átszűrődő, és a különböző szögben álló színes felületeken keletkező súrolt fények színessé teszik az esti képet idő 3 a város különböző korok egymásra rakódó építményeiből áll ha egyszer az épület itt marad, a 60-as, 70-es évek modernjéből megtartjuk, ami abból megmenthető: a lendületességet és nagyvonalúságot leolvashatóvá tesszük, hogy mi az, amit az előzményből értéknek tartunk, amit továbbfejleszteni kívánunk mivel a társasházi beépítés vált tendenciává, a nagyléptékű épületet ezen szomszédok léptékéhez igazítjuk szállodából lakóház – léptékváltás és mozgalmasság létrehozása szükséges a monoton ismétlődések felbontása, nagyobb formai egységek létrehozása ennek érdekében a ritmusokat feleztük (3,20 helyett 6,40 vetül ki a homlokzatra), az 14.emeletek sávjait „kerettel” összefogtuk, stb.
4. Funkcionális elrendezés Az épület funkcionális elrendezésében a következő elvet követi: Az 1. emelettől fölfelé csak lakószintek találhatók. A tetőteraszon a hajdani étterem mintájára kialakítható lenne nagyon impozáns vendéglátó funkció, viszont ez zavarná a lakókat. Az alsó szintek kilátás felé forduló traktusaiban szintén lehetőség szerint lakások helyezkednek el.
A földszintnek a hátsó udvar felé eső részén található egy közlekedési sáv, kibővített, üvegezett előcsarnok formájában, ahonnan a funkcionális egységek és a lépcsőházak megközelíthetők. Innen nyílnak az üzlethelyiségek, a belső udvari oldalon kialakítható (és a lakásokat így kevésbé zavaró) vendéglátó helyek, valamint a –2. szintre levezető nyílvános térsor. Az uszoda-wellness előcsarnoka a földszinten, kozmetikai, stb. kszolgáló helyiségei a –1. szinten, míg a medencetér, szauna, stb. a –2. szinten kapott helyet. A medence az épület kitüremkedéseként jelenik meg, ezáltal szeparálva a napozó kertrészt az erre a területre tekintő lakásoktól. Az előírt mennyiségű gépkocsi elhelyezését terepszint alatt biztosítjuk. A lakószinteken az engedélyezési terv fogatolt elrendezést alakított ki, és minden lakás dunai kilátással rendelkezik. Ezt az elrendezést átvettük tervünkben. A lépcsőházi magok helyenként szűkösek, amin kisebb beavatkozásokkal könnyen lehet segíteni, de ezzel a jelen tervben csak kis mértékben foglalkoztunk. A lakások számára mindenütt saját teraszt biztosítottunk, melyeknek szeparáltságát a lakószobák kihúzásával bizosítjuk. A 4. emelet fölötti homlokzati síkváltást zölddel fedett teraszok kialakítására használjuk fel. Nagyméretű részben zöld, részben burkolt teraszokat alakítunk ki az attika szinti lakásokhoz, melyeknek alapterületét megnöveltük. A földszint forgalmi elrendezése megítélésünk szerint mindenképpen fejlesztendő. Az engedélyezési terv a lépcsőházakat a félemeleti pihenő alatt közelíti meg, ezért egy lesüllyesztett folyosót iktat be, ami helyett egyszerűbb és kényelmesebb megoldást javaslunk tervünkben. Fontosnak tartottuk a lakásokhoz vezető lépcsőházak forgalmát elhatárolni a közös funkciók forgalmától, ennek érdekében a lakószinteket a földszinti előcsarnokból és a garázsból megközelíthető lépcsőházakra szerveztük, és ezektől teljesen független összeköttetést biztosítottunk a földszinti üzlet, étterem, kávéház és a –1., –2. szinti wellness helyiségek között. 5. Tervezett anyagok, szerkezetek A homlokzaton kétféle szerelt burkolatot alkalmazunk, melyek időjárásállóak, könnyűek, az építészeti koncepciónak megfelelően áttetszőek, és egymás hatását kiegészítik. A sávos épületrészen perforált, matt metálszínű fémlemez vagy terpesztett háló (alumínium) burkolatot alkalmazunk. Az 5-7. emeleteken szerelt, színes, edzett üvegtáblákból képezzük a homlokzat felületét. Ezek az üvegtáblák szegélyükön megfogva, bordarendszer nélküli hátszerkezettel kerülnek elhelyezésre. Opálos színüket az üvegrétegek közé helyezett, áttetsző fólia adja. Az üvegtáblák tömör felület előtt homogén színűnek látszanak, amennyiben közvetlen nemkerül mögéjük tömör felület, átlátszó jellegük kerül előtérbe. Az üveggel burkolt felületek az alapforma síkbeli eltérései miatt különböz fénytöréseket produkálnak, ezzel is az üvegszerűséget fokozva. A nyílászárók hőhídmentes, porszórt alumínium profilokból készülnek.
2005.11.14.
1.1.4 MELLÉKLETEK az EGYKORI SZOT SZÁLLÓ LAKÓÉPÜLETTÉ TÖRTÉNŐ ÁTÉPÍTÉSE tervpályázathoz
Egykori SZOT szálló lakóépületté történő átépítése
2005.11.14.
A VÁZSZERKEZET LEBONTÁSRA ÉS MEGTARTÁSRA JAVASOLT RÉSZEI az EGYKORI SZOT SZÁLLÓ LAKÓÉPÜLETTÉ TÖRTÉNŐ ÁTÉPÍTÉSE tervpályázathoz
A jelenlegi szerkezet megtartásával és az engedélyezési terv figyelembevételével készül az új épület tartószerkezete. A 4.emeletig meglévő pilléreket és vasbeton szerkezeteket megtartva és a már lealapozott az engedélyezési tervben szereplő külső pilléreket felhasználva készül az alsó 7 szint. A kinyúló íves erkélysor konzolos gerendákra és a külső pillérsorra támaszkodik. Az 5-7. emelet a meglévő engedélyezési tervben szereplő szerkezettel készül, a külső kontúr megváltoztatásával. A legfelső szint falai gerendákra ülnek.
Egykori SZOT szálló lakóépületté történő átépítése
2005.11.14.
Beépítési adatok: Telek területe: 22777 m2 Beépített alapterület: 3924,37 m2 < 4557 m2 Zöldterület: 17623,93 m2 > 15950 m2 Zöldterületi mutató: 77,37%>70% Bruttó alapterületek: -2. szint:
2224,20 m2
-1. szint:
2278,02 m2
Földszint:
3206,44 m2
1. emelet:
2157,79 m2
2. emelet:
2157,79 m2
3. emelet:
2157,79 m2
4. emelet:
2157,79 m2
5. emelet:
1964,84 m2
6. emelet:
1964,84 m2
Tetőszint:
1292,32 m2
Bruttó szintterület: 21561,12 m2 < 21638 m2 Szintterületi mutató: 94,66% <95% Nettó lakás alapterületek: -2. szint:
856m2
-1. szint:
1074 m2
Földszint:
1074 m2
1. emelet:
1618 m2
2. emelet:
1618m2
3. emelet:
1618m2
4. emelet:
1618m2
5. emelet:
1364 m2
6. emelet:
1364m2
Tetőszint:
1212m2
Össz lakás nettó : 13416 m2
Egykori SZOT szálló lakóépületté történő átépítése
