1. Modern IKT és web2 eszközök az oktatásban A mai világban, amikor a diákok digitális kompetenciája már jóval meghaladja az átlagos felnőttekét, vagy a tanárokét, a legfontosabb kérdés, hogy hogyan tehetjük a tananyagot számukra könnyebben befogadhatóvá. Hogyan érhetjük el őket? Ha sikeresek akarunk lenni ebben a kérdésben, akkor tartanunk kell a lépést a korral, és a modern oktatási módszerek mellett a legmodernebb infokommunikációs (IKT) és Web2 technológiákat is ki kell használnunk. Mit is jelentenek ezek a fogalmak? Az IKT infokommunikációs technológiák és a web2 is egy összefoglaló megnevezés. Az IKT magában foglalja az összes olyan audiovizuális szemléltető eszközt és digitális tananyagot, amely interaktív módon képes az információkat átadni. A web2 a felhasználókat megcélzó, interaktív közösségi kommunikációra épített Internetes szolgáltatások összefoglaló neve.
11. ábra Egy példa a modern innovatív tanár által használ szoftverekre / szolgáltatásokra
A fenti ábrán jól látható, hogy már az életünk össze területén jelen van a számítógép és az Internet, a munkánktól a szabadidőnk eltöltéséig. A pedagógusok jelentős része még digitális bevándorló, ellenben a diákok akiket oktatnak, már digitális bennszülöttek. Ez azt jelenti, hogy a digitális kompetenciájuk már egészen korán megerősödött, akár egy időben az anyanyelvi kompetencia kialakulásával. Azt is mondhatjuk, hogy ők belenőttek a modern eszközök és szolgáltatások használatába, az őket tanító tanárok viszont tanulták ezeket. A legtöbb IKT-val foglalkozó előadás a digitális tábla használatára koncentrál, illetve azt mutatja be, hogy ezekre a rendszerekre hogyan lehet tananyagokat fejleszteni. Ezt nagyon helyesnek is tartom, mi is oktatjuk ezt egy IKT tananyagfejlesztő tanfolyam keretében. Ezek a tananyagok egyrészt sokkal interaktívabbá teszik a tanórákat, másrészt erősítik az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákat, mert ilyen tananyagokat később az Interneten is fellelhet a diák, és könnyebben értelmezi azokat.
12. ábra – Apple iPad az új táblaszámítógép
Én viszont más szemszögből szeretném megközelíteni ezt a témát. Én úgy gondolom, hogy minden diák zsebében ott lapul a mobiltelefon, az okostelefon, otthonában a számítógép, táskájában a notebook, vagy netbook, vagy akár már egy táblaszámítógép is. Ezeket az eszközöket aktívan használja is, úgyhogy és néhány olyan szolgáltatást
kívánok bemutatni a sok közül, amellyel hatékonyan érhetjük el a diákokat ezeken az általuk kedvelt eszközökön keresztül. Az online office eszközök bemutatásának már szenteltem egy külön fejezetet, ezért ezt itt most nem teszem meg ismételten. Most a Twitter, és Photosynth Internetes szolgáltatásokat és a Moodle LMS (Learning Management System) oktatási portálrendszert fogom részletesen bemutatni.
1.1. Twitter
17. ábra – A Twitter logója
1.1.1. A Twitter bemutatása A Twitter mikroblog a jelenlegi Internetes társadalom egyik legismertebb, és legtöbbet használt szolgáltatása. A koncepció lényege, hogy a velünk történt eseményeket, vagy az általunk érdekesnek ítélt információkat maximum 140 karakter hosszúságú üzenetekben oszthatjuk meg barátainkkal és a világgal. Éppen az üzenetek rövidsége miatt „a web sms-e” néven is szokták emlegetni ezt a szolgáltatást. Az általunk felvitt hozzászólások megjelennek a saját Twitter oldalunkon, melyet alapbeállításban mindenki szabadon elérhet és olvashat, de lehetőségünk van arra is, hogy csak a saját követőinknek, barátainknak tegyük ezt elérhetővé. Ennek eléréséhez jelszóval tudjuk levédeni üzeneteinket. A Twitter egy közösségi szolgáltatás. Önmagában az üzenetek Interneten való megjelenítésének lehetősége nem lenne elegendő ahhoz, hogy ezt kijelenthessük, viszont a Twitter működési modelljének egyik legfontosabb pontja, hogy az egymást ismerő emberek, barátok, vagy akár az azonos téma iránt érdeklődő felhasználók megjelölhetik egymást a rendszerben. Miután egy követő megjelölt egy másik felhasználót, annak üzeneteit a saját Twitter oldalán is látni fogja, így akár nyomon követhetjük a barátaink mindennapi történéseit, vagy a minket érdeklő cég technikai újdonságait is. 1.1.2. A Twitter története1 Twitter kutatási és fejlesztési projektként indult az Odeonál, amelyet Noah Glass és Jack Dorsey alapított, majd 2006 márciusában debütált. A Twitter csapata nyerte meg a 2007- es South by Southwest (SXSW) Web díját, blog kategóriában. A díj átvételekor a következő játékos köszönő beszédet mondták: „We'd like to thank you
1
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Twitter
in 140 characters or less. And we just did!” („Meg szeretnénk köszönni 140 vagy kevesebb karakterben. És meg is tettük!” - Utalva az elküldhető legnagyobb üzenet hosszára) A Twittert számos kihívás elé állította a folyamatosan növekvő felhasználói bázisuk. A Wall Street Journal azt írta a közösségi szolgáltatásról, hogy a korai felhasználókban vegyes érzéseket keltettek. A rendszer hívei szerint ez egy jó mód, hogy kapcsolatban maradjanak az elfoglalt barátaikkal. Néhányan viszont túl tolakodónak kezdték érezni, mikor minden második órában az üzenetekkel foglalkoztak, megnőtt a telefonszámlájuk, és úgy kellett szólni az ismerőseiknek, hogy felesleges közzé tenni, hogy mit ettek vacsorára. 1.1.3. Alap és külső funkciók A Twitter nem rendelkezik túl sok plusz funkcióval, ugyanis a működési modell alapja az egyszerűség. Az alapfunkciók közé tartozik az üzenetek felvitele, mások bejelölése követésre, és természetesen a mi követőink, illetve a minket követők listájának megjelenítése. Lehetőség van továbbá az üzenetek titkosítására is, ahogy ezt korábban is írtam. Fontos funkció, hogy a barátaink által megírt üzenetekre Reply üzenetet küldhetünk egy @név: formátumban kezdett üzenettel, mely így könnyen azonosítható a címzett számára. Mivel az üzenetek hossza korlátozott, mégis sok Internetes hivatkozást helyeznek el a felhasználók, kiemelt szerepet kapnak a rövid linkeket biztosító szolgáltatások (pl. a bit.ly, href.hu). Ez már nem a Twitter alapfunkciója, külső webes szolgáltatást kell igénybe vennünk hozzá, ha webes felületet használunk az üzenetek felvitelére. A szintén külső Twitpic szolgáltatás segítségével képet is csatolhatunk üzeneteinkhez. Alaphelyzetben csak egy képet tudunk magunkról feltölteni a profilunkhoz, a többi képnek csak a (rövidített) hivatkozása kerül az üzenetbe. A Twitter farvizén egy Twitlonger nevű külső szolgáltatás is népszerűvé vált, amely azon felhasználók igényeit elégíti ki, akik nem elégednek meg 140 karakterrel gondolataik megosztásához. Újonnan megjelent funkció, hogy a mások által írt, de véleményünk szerint fontos üzeneteket egy gombbal Retweet-elhetjük, tehát megjeleníthetjük saját profilunk alatt. Ezen üzenetek láblécében a szoftver számolja is, hogy hány Retweet történt. Ezt a szolgáltatást jelenleg is egy banner mutatja be a profilunk webes oldalán. 1.1.4. Twitter kliensek (API) A Twitter sikerének a másik alapja, hogy a fejlesztők megnyitották a rendszer API-ját és ennek köszönhetően számos kliensprogram készült a szolgáltatás használatához. Gyakorlatilag az összes létező platformra és operációs rendszerre készültek kliensek, illetve Interneten is több rendszert találhatunk a saját kezelőfelületén túl. A mobil eszközök terjedésével egyre inkább elérhető a valós idejű üzenet közvetítés. A legtöbb népszerű PDA telefon már alaphelyzetben rendelkezik Twitter kezelő
alkalmazással, vagy éppen mi telepíthetünk rá egy általunk választott klienst számtalan fizetős, vagy akár ingyenes program közül választva. (pl. iPhone esetében) Ez megkönnyíti azt, hogy ha történik velünk valami érdekes, akkor azt azonnal „kitwitteljük”. A kliens programok másik előnye, hogy alaphelyzetben tartalmaznak több külső szolgáltatást is. Az üzenetbe képet szúrhatunk, melyet automatikusan feltöltenek Twitpic-re, az üzenetekben található URL-jeinket automatikusan lerövidítik, hosszabb üzenetek írása esetén felajánlják a Twitlonger szolgáltatást. De talán a legnagyobb előnye ezeknek a programoknak a több Twitter fiók automatikus kezelése. Tehát ha több fiókkal rendelkezünk, akkor ezeknek üzeneteit egy helyen olvashatjuk, egy helyről válaszolhatunk, vihetünk fel új üzeneteket. Könnyen kiszűrhetjük a nekünk érkezett, vagy másnak küldött válasz üzeneteket. Az API-nak köszönhetően más szoftver szolgáltatásokkal is összeköthető a rendszer, így pl. megoldható hogy a Wordpress blogomba írt üzenet egyből megjelenjen Twitteren is, vagy a Twitter üzenetem egyből a Facebook profilomban is helyet kapjon. Néhány elterjedt Twitter kliens program: http://www.twhirl.org/ http://www.atebits.com/tweetie-mac/ http://www.atebits.com/tweetie-iphone/ 1.1.5. Híres Twitter felhasználók Nagyon sok híres Twitter felhasználó van a világban. Sok cég termékeinek népszerűsítésére használja a szolgáltatást, újdonságaikat itt mutatják be. Mások saját blogjuknak forgalmát, mindennapi életét bonyolítják ebben a formában. Speciális eset Barack Obama, aki az elnöki kampányának egyik legfontosabb elemeként használta fel az Internetet, és ezen belül a Twittert is. Az ilyen híres embereknél gyakran használják a „Verified account” cimkét, mely biztosítja, hogy valóban a kiírt emberről van szó és nem egy vicces felhasználó átverése az oldal. Ennek megfelelően a felhasználó bizonyos esetekben felelhet is az általa leírt dolgokért egy esetleges jogi eljárásban, melyre bloggerek esetében többször kerül már sor. Gyakori hogy az előadóművészek is ilyen formában tartják a kapcsolatot rajongóikkal. Barack Obama oldala: http://twitter.com/barackobama Cisco Systems: http://twitter.com/ciscosystems HP (védett tartalom): http://twitter.com/hp Perez Hilton (botrány blogger): http://twitter.com/perezhilton Britney Spears (énekesnő): http://twitter.com/britneyspears
A Twitter egy igazi sikertörténet az Internet világában. A semmiből indult és az Internet egyik legsikeresebb szolgáltatásává nőtte ki magát. Jelenleg már sok millió felhasználó üzenetek millióit küldi el barátainak mobiljáról, laptopjáról, blogjából. 1.1.6. Hogyan használjuk a Twittert az oktatásban? Mivel a Twitteren természetesen tananyagokat közzétenni nem tudunk, így én leginkább linkek formájában tájékoztatom itt a diákokat. Én azt a módszert választottam, hogy két felhasználói accounttot regisztráltam magamnak. Az egyik a privát fiókom, ahova csak az ismerőseimet engedem be, csak ők olvashatják azokat az üzeneteket amiket írok. A másik fiók a munkámhoz tartozik. Ezt minden diák bejelölheti magának, itt bárkit elfogadok követőmnek, és minden olyan Internetes cikkre, prezentációra, videóra, képre mutató hivatkozást elhelyezek itt, amit kellően érdekesnek vagy informatívnak találok. Így a diákjaimnak a barátai személyes üzenetei között néha az én szakmai jellegű hivatkozásaim is megjelennek, és sokszor kapok visszajelzéseket a cikkekkel kapcsolatban, tehát el is olvassák ezeket. Én abban látom a sikert, hogy a saját csatornáikon juttatom el hozzájuk az információt és nem érzik ezt kötelező jellegű tananyagnak.
1.2. Photosynth A Photosynth egy egyedi, érdekes és nagyon jól használható szolgáltatás. Az oktatásban való szerepét leginkább a
18. ábra – Photosynth logó
szemléltetésben látom. A szolgáltatás lényege az, hogy bármilyen tárgyról fotókat készítünk úgy, hogy az elkészült fotók legalább 30%-ban fedjék egymást, majd egy kis segédprogramon keresztül feltöltjük ezt a Photosynth rendszerébe, és ő a fotók közös részeit kikalkulálva egy 3 dimenziós, bejárható modellt készít nekünk a képekből. Az elkészült interaktív modell forgatható, a kép minőségétől függően nagyítható is. Természetesen az elsődleges funkciója a rendszernek az, hogy saját képeket készítsünk és töltsünk fel, de a mások által feltöltött több tízezer elkészült montázs között is találhatunk sok olyat, ami a munkánkhoz használható. A szolgáltatás teljesen ingyenes.
19. ábra – Photosynth képek
1.3. Moodle A Moodle egy Learning Management System (LMS – Tanulás Irányító Rendszer), mely rendkívül népszerű az egész világon. A cikk írása idején a legfrissebb stabil verzió a 1.9.8-as, azonban a 2.0-ás verzió jelenleg a béta tesztelés állapotában van, és 2010 júliusában tervezik a végleges verzió megjelenését. A jelenleg használt verzióhoz letölthető magyar nyelvi csomag. A rendszer legfontosabb tulajdonsága, hogy szabad szoftver, tehát anyagi ellenszolgáltatás megfizetése nélkül is bárki használhatja.
20. ábra – Moodle logó
A rendszerrel világ szinten közel 50 000 portált működtetnek több mint 200 országban, és nagy népszerűséget szerzett az oktatók körében, akik ezt használva egy internetes oktatási rendszert hozhatnak létre a diákoknak. Azonban a Moodle ennél sokkal többet nyújt. Az általános CMS rendszereknél használt beépített modulok itt ugyanis direkt az oktatási célokra vannak kialakítva, és tartalmaz csak az oktatásban használatos funkciókat is. A projekt középpontjában a tanítást kezelő és támogató eszközök állnak, de a Moodle-t többféleképpen is lehet használni: •
A Moodle használható több ezer diák oktatására általános iskoláktól egészen a felsőoktatás intézményeikig.
•
Bárki létrehozhat akár hobbi szinten is a saját maga tudását átadó rendszert.
•
A programot lehet használni kifejezetten interneten zajló online kurzusokhoz, de ugyanúgy nagy segítség lehet egy pedagógusnak, a tantermi oktatás kiegészítésére.
•
Rengeteg felhasználónak lehet hasznos a beépített funkciók között például a fórumok, adatbázisok vagy akár a wiki, amely segíti az egy témakörben tanuló diákok közös munkáját (a kooperatív konstruktív pedagógia szellemében).
•
Mások a Moodle-t főleg az ismeretanyagok átadására, valamint felméréseken és teszteken keresztül annak elsajátításának ellenőrzésére használják.
A PTE-n az ETR-hez kapcsolódó CooSpace mellett több kar is működtet saját Moodle alapú LMS rendszert. (pl.: TTK, FEEK) A rendszer segíti a külföldi diákok integrálódását is a rendszerbe, hiszen a jelenleg 85 nyelven érhető el. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy nem csak kurzusokat tudunk vele létrehozni és ide mindenféle anyagokat tudunk feltölteni, hanem az is, hogy könnyedén tarthatjuk a kapcsolatot a kurzusunkra beiratkozott diákokkal. Minden kurzusnak külön fórum témája van, ahova a kurzus résztvevői írhatnak, illetve a kurzust vezető tanár megtekintheti, hogy ki és mikor jelentkezett be a rendszerbe és mit dolgozott, így követhető hogy melyik diák mennyit foglalkozik az anyaggal. A kurzusokhoz feladatokat lehet hozzárendelni, a feladatokat pedig határidővel lehet ellátni. A kész feladatok rendszerbe való feltöltésének ideje is rögzítve van, így a diákok nem késhetik le a határidőt, de akár otthonról is dolgozhatnak.
1.4. Konklúzió Ahogy az Internet és az e-mail használata is napi szintű rutinná vált, úgy fognak egyre inkább az ezeket kihasználó, közösségi interakcióra alapozott szolgáltatásokat nyújtó, és egyre szemléletesebb, látványosabb szolgáltatások is elterjedni. A tanulók nagy része már használja ezeket az eszközöket, és ha szeretnénk a digitális bevándorló mivoltunkból
fakadó
lemaradást
kissé
kompenzálni,
akkor
a
digitális
kompetenciánkat fejlesztve – többnyire nagy meglepetésükre – a saját „hazai pályájukon” érhetjük el őket.
2. Online – offline Office eszközök A mai világban a számítógépek teljes mértékben az életünk részévé váltak. Használjuk őket a munkánkhoz, a szabadidőnkben, személyes
hivatalos
feladatokhoz.
és Nagyon
változatos azoknak a szoftvereknek a palettája, amelyeket napi szinten használunk, de mégis
3. ábra – Microsoft Office logó
kiemelhető ezek közül egy kategória, amely gyakorlatilag minden típusú munkafolyamatnál igénybe vehető. Ez a kategória az Office eszközök csoportja. Az Office elnevezés arra utal, hogy ezek az alkalmazások elsősorban irodai munkához készültek, legfontosabb funkciói a szövegszerkesztés, táblázatkezelés és a prezentációkészítés. Ennek ellenére természetesen minden fajta munkához igénybe vesszük őket, a munkahelyi feladatokon túl személyes levelek írásához, személyes nyilvántartások készítéséhez, vagy akár vicces prezentációk készítéséhez is használjuk. A most leírt funkciók természetesen csak a fő elemei az office csomagoknak, ezen kívül számtalan más elemmel, extra funkcióval és érdekes szoftveregységgel rendelkezhetnek. Az Internet elterjedésével az office eszközök szerepe is kibővült. A vezetékes, vezeték nélküli és mobilinternetnek köszönhetően a felhasználók szinte állandó online kapcsolatban állnak egymással, a munkák közben nincs nagy jelentősége a földrajzi pozícióknak, egymástól távol lévő emberek is dolgozhatnak egy időben, egy feladaton. Az Internet ilyen fokú előre törése biztosítja az online office eszközök létjogosultságát. Egyrészt gyakorlatilag bárhonnan könnyedén elérhetőek, az elkészült anyagok rendelkezésre állnak mind másoknak, mind saját magunk részére. Fontos tudni, hogy mind online mind offline területen rendkívül sok office szoftver áll rendelkezésünkre. A dolgozatomban ezek közül fogok néhányat kiemelni és néhány mondatban bemutatni, majd a dolgozat végén egy összegzés keretében a saját véleményemet fogom leírni, és kiemelni az egyes eszközök előnyeit és hátrányait. A szoftverek bemutatásánál elsősorban a szövegszerkesztő programokra fogok koncentrálni, de érintőlegesen a táblázatkezelő és prezentációkészítő modulokról is
említést teszek. A többi egységről nem fogok írni, tekintve hogy egyrészt nagyon sok apró modulról lehet szó, másrészt ezek nagyon változatosak.
2.1. Microsoft Office – offline A Microsoft Office programcsomagja megkerülhetetlen ha office eszközökről beszélünk. Gyakorlatilag a legelterjedtebb programról van szó, mely annak köszönhető, hogy egyrészt elsők között került a piacra, másrészt a fejlesztője, a Microsoft (akármennyire is fájó ezt kimondani) a PC-s szoftverpiac legbefolyásosabb és legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező tagja. A Windows operációs rendszert futtató számítógépek nagy százaléka rendelkezik ezzel a programcsomaggal és az általa alkotott formátumok is már alapértelmezettnek tekinthetőek a mindennapi életben. Az Office szövegszerkesztője a Word. Gyakorlatilag minden funkció megtalálható benne, ami egy szabályos szövegszerkesztéshez szükséges. Az alapvető karakter- és bekezdés formázási funkciókon túl egészen magas szintű funkciók is megtalálhatóak benne, mint például a körlevél küldési lehetőség adatforrás használatával.
4. ábra – Microsoft Word
A stílusok kezelése is igen kifinomult, előnézettel rendelkeznek. A tabulátorok kezelésével,
könnyedén
valósíthatunk
meg
szövegszerkesztési
problémákat
szabályosan és szabványosan. Rendkívül sok funkcióval rendelkezik még a Word,
melyeket felsorolni itt lehetetlen, de kimondhatjuk, hogy jelenleg a világban (véleményem szerint) ez a szövegszerkesztő program az etalon. Az Office programcsalád része az Excel táblázatkezelő szoftvere is. Hasonlóan a Wordhöz, itt is az összes funkciót megtalálhatjuk, ami egy táblázatkezelő programtól elvárható, illetve annál még sokkal többet is. Több száz beépített függvény segíti a munkánkat, melyekkel az egészen egyszerű funkcióktól kezdve, a bonyolult statisztikai, vagy adatbázisos számításokig mindent kiszámolhatunk néhány kattintással. A kiszámított adatokból diagramok széles választékát készíthetjük nagyon egyszerűen, illetve könnyedén rendezhetjük, szűrhetjük adatainkat is a beépített funkciók segítségével. A formázások tekintetében is gyakorlatilag az összes lehetőség rendelkezésünkre áll, amelyre szükség lehet, illetve a táblázat kezelésére, formázására, keretezésére is megvannak a szükséges funkciók. Fontos, hogy (az Office többi tagjához hasonlóan) az Excelnek nagyon kiterjedt súgó rendszere van. Amennyiben az egyik funkciónál, vagy beépített függvénynél segítségre van szükségünk, akkor erről részletes leírást találhatunk, melyeket általában példákkal is illusztrálnak.
5. ábra – Microsoft Excel
Az Office csomag prezentációkészítő alkalmazása a Powerpoint. A Powerpoint által használt .ppt és .pps formátumok gyakorlatilag teljesen alapértelmezetté váltak számítógép felhasználók világában.
6. ábra – Microsoft PowerPoint
Használata viszonylag egyszerű az átlagfelhasználók számára is és alkalmas látványos és funkcionális prezentációk készítésére. Fejlett animációs funkciókkal is bír, illetve sokféle vetítési beállítás is segíti a munkánkat. Lehetőség van többek között arra is, hogy előadói jegyzet készítése után a projektorra a prezentációt vetítsük, magunknak a képernyőre pedig a jegyzeteket, illetve az időt. A világban ahol prezentációkat mutatnak be, szinte biztos, hogy túlnyomó többségében PPT-k lejátszására lesz szükség. A Microsoft általában inkább vicc tárgya az informatikusok körében, leginkább a Windows operációs rendszer miatt. Véleményem szerint az Office a cég egyik legjobban sikerült alkalmazása és (a hibáival együtt is) egy rendkívül sokrétűen és jól használható office programcsaládot kapunk vele. A szoftver jelenleg a 10. verziójánál jár (Office 2007), de rövidesen a 11. verziói is meg fog jelenni (Office 2010), melynek már online változata is lesz, mely kiaknázza az elterjedt Internet által nyújtott kommunikációs (web 2-es) lehetőségeket. Mac OSX operációs rendszerre jelenleg a szoftver 2008-as verziója elérhető.
2.2. Openoffice – offline Az offline alkalmazások közül szintén elterjedt az Openoffice elnevezésű programcsomag. Alapvetően ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, mint a
Microsoft féle programok, az elterjedtsége leginkább annak köszönhető, hogy bárki számára ingyenesen elérhető. A népszerűségét tovább növeli az is, hogy ingyenessége ellenére az Office formátumokkal teljesen kompatibilis, kezeli, előállítja azokat, illetve a Windows mellet más platformokra is elérhető. (Linux, OSX) Részletesen nem fogok kitérni az egyes programrészek leírására, mert kissé más design mellett az Officehoz rendkívül hasonló funkciók állnak rendelkezésünkre. A csomag szövegszerkesztő programja a Writer.
7. ábra – OpenOffice Writer
A táblázatkezelésért a Calc, a prezentációkészítéshez pedig az Impress elnevezésű programok elérhetőek.
8. ábra – OpenOffice Calc
9. ábra – OpenOffice Impress
Az Openoffice egy nagyon hasznos funkciója (mely a Microsoft csomagban nem található), hogy az elkészített dokumentumokból egyből képes PDF formátumot készíteni. Erre a Microsoft programjánál jogi viták miatt nincs lehetőség.
2.3. Egyéb offline office csomagok Az offline office eszközök közül a legfontosabb kettőt már kiemeltem, de meg kell említeni, hogy léteznek még kevésbé elterjedt, illetve más platformra készített programcsaládok is. Több kisebb program is létezik, melyekre most nem térek ki. Egyedül az Apple szoftverét, a Mac OSX alatt működő iWork szoftvercsomagot emelném ki, ahol a Pages szövegszerkesztő, a Numbers táblázatkezelő és a Keynote prezentációkészítő áll rendelkezésünkre. Természetesen ezek is kompatibilisek a Microsoft elterjedtebb formátumaival. Elterjedtségük a Macintosh gépek terjedésével arányos, mivel ezek saját operációs rendszerén futnak.
10. ábra – iWork programcsomag Apple Macbook Pro gépeken
2.4. Google Docs – online Az online office csomagok közül a legelterjedtebb a Google vállalat Google Docs elnevezésű alkalmazása. Mindamellett, hogy egy jól használható programról beszélhetünk, természetesen az elterjedtsége annak köszönhető, hogy a Googlenek a sokmillió felhasználója gyakorlatilag kézhez kapja ezt a saját Google fiókjához.
11. ábra – Google Docs szövegszerkesztő
Az alapvető szövegszerkesztő – táblázatkezelő – prezentációkészítő hármas itt is rendelkezésünkre áll csak természetesen a funkcióik listája jelentősen rövidebb, mint az offline verziók esetében. Tehát a szövegszerkesztőben nem használhatunk tabulátorokat, a karakter és bekezdésformázások lehetőségei is jóval szegényesebbek, viszont az alapfunkciókat tökéletesen ellátja, mely például egy levél megírásához szükségeltetnek. A táblázatkezelő funkció között is megtalálhatóak a legfontosabbak, de természetesen itt is nagyon sok dologról le kell mondanunk az offline társaihoz képest. A formázások sem nyújtanak sokféle lehetőséget, de talán még fontosabb, hogy a beépített függvények tekintetében is csak a fontosabbak találhatjuk meg.
13. ábra – Google Docs táblázatkezelő
Természetesen a korábban említett dolgok a prezentációkészítő alkalmazás tekintetében is igazak. Minimalizált funkcionalitás mellett maximális interaktivitást kapunk.
14. ábra – Google Docs prezentációkészítő
2.5. További online office alternatívák Online office programcsomagokból több további lehetőség áll a rendelkezésünkre. Ezeket bemutatni mind nem fogom, mert az terjedelemben egy szakdolgozatét is meghaladná, így felsorolásszerűen megemlítek néhányat közülük: -
Ajax13
http://us.ajax13.com/en/
-
Thinkfree
http://member.thinkfree.com/
-
Zoho
http://www.zoho.com/
-
Prezi
http://www.prezi.com/
2.6. Konklúzió A dolgozatban leírtak alapján jól láthatjuk, hogy mind az online mind az offline office eszközök alapvetően alkalmasak a feladataink elvégzésére. Az offline verziók előnye, hogy a szolgáltatásoknak jóval magasabb választéka áll rendelkezésünkre, illetve nincs szükség Internet kapcsolatra a használatukhoz. Ezzel szemben az online eszköz csak Interneten használhatóak, bár ez a mai wifivel és mobilnettel teli világban már nem olyan nagy probléma. Funkciókból kevesebb áll rendelkezésünkre, viszont megkapjuk azt a szabadságot, hogy dokumentumaink bárhol a rendelkezésünkre állnak, könnyedén megoszthatjuk azokat. Az online eszközöknél akár többen is dolgozhatunk real time-ban egy dokumentumon, mely jól használható funkció lehet a kooperatív oktatás területén is, mert csoportmunkában egyszerre tudnak dolgozni, akár földrajzilag eltérő helyekről is. Én magam részéről az offline eszközöket preferálom, kiegészítve egy Dropbox szoftverrel, így a fontos fájljaim esetében biztosítom az online csomagok könnyű elérhetőségét és megosztási lehetőségeit is. Az oktatási munkában való felhasználásra viszont egyértelmű előnye az online csomagoknak van. Ezt az előnyt a megoszthatóságban, közös szerkeszthetőségben látom. A kooperatív, csoportmunkán alapuló feladatok könnyedén megvalósíthatók, még fizikailag távol lévő csoporttagok esetén is. A közös értékelést, előadást segíti a csevegés funkció, emailben, vagy körüzenetben a kérdések megvitatása is lehetséges. Így például megoldható hogy egy informatika teremben a gépek elhelyezkedésétől függetlenül alakítsunk ki munkacsoportokat. Én egy ilyen feladatot oldottam meg a tanítási gyakorlatomon, melyről a következő fejezetben írok részletesen.
