N e g y v e n h á r m a i k évfolyam.
40
Kedd, 1922. á p r i l i s 4
tiám
m m> •1
m\\m H
K O M A RO > IMEOYEI ^ O I i I r i l i \ I r
syitf tfgg 8 0 K . félém 4 0 K , tegjeéém 20 K . . .v.vea n á a á r a i 80 fiilér.
keszul.
A csehszlovák parlamenti tudósítá sokból hangos viták lármája baltik relénk kz g törvényjavaslat Ugyanis, amely a kivételes intézkedések részbeni felfüggeszlésére született m e g a demokratikus lultengésben szenvedd kormányférfiak fejében. annyira hasába vág a felszabadított Szlovenszkónak éa Ruszinszkónak, hogy i sok leplezett bajt biten ismerő és ti- taltabb demokrácián nevelődött minden parlamenti tagnak lelkiismeretét a kritika étel, kíméletlenül igazságos szavain ke resztül meg kellett szólaltatnia, Az a törvényjavaslat, amely a mai rendszer utján, bizonyosan törvény is lesz, látszólag agyán megszün teti a k i v é t e l e s intézkedések h a t á l y á t , de felhatalmazza a kormányt a törvényben kifejezetten felsorolt esetekben a rögtön itek! b í r á s k o d á s elrendelésére. A kivételes t ö r v é n y e k i n t é z k e d é s e i n e k ilyetén megszüntetése^ hogy mily nagyfoka elkeseredés! váltott ki a szloveoazköi kép viselők között, ¡iiut.itja az a vihar, moly a törvényjavaslat előadójának jelentését követte.
A régi magyar tőrvény, mely a kivételes állapotok megszűntével auto matikusan hatályát veszti, az uj törvény ben ú j r a életre kel, de csak Szloven.-zkóban és Riir-ya^zkoban. 110*4y mert van ít! mé m i n d i g háborús állapot, annak r
n
csak a k o r m á n y a megmondhatója, ha ogyan nem • végre már normális viszo nyok után vágyódó lelkek felháborodásá val k í v á n kényszeredett magyarázatot adni a statárium és sajtócenzura további fenn tartására, Ha még mindig az irredenta rézkigyójának sziszegése! hallják akáraprágai^ akár
a
pozsonyi
kormányférfiak,
L i A
1
ALAPÍTOTTA : TUBA JAfeOS.
Neyben « 8 vidékre postai szétküldéssel:
í o r v e n y
KÖZLÖNY
a
a
»cabínet noir* rendszer fenntartásával akarnak i t i megnyugvást kelteni, amint a parlamentben elhangzottakból megálla pítható, nemcsak a magyarságnak, de a felszabadulásában szlovákságnak is szemét aligha fogják tudni még csak Pozsony felé is irányítani* Nem elég eg^ népet felszabadítani legkevésbbé elég másokat egy adásvételi szerződéssel megvenni, a gazdának leg* Ibb is a n n y i t kell a d n i a pénz és fét* adót szolgáltató háaanépónek, a m e n n y i a fennen hangoztatott demokratikus elvek szerint kijár. A c s e h s z l o v á k á l l a m népei m a két tegóriában v a n n a k beosztva: a „ m e g
Főszerkesztő. GAAL
Szerkesztő:
GYULA
S A R A N Y - Y J O Z S L F
rfiuiH i l l e t ő k f t z l f m ^ n y e k , m é$ nirdatéai d i j a k » t b . k O M a n é l
h o v á ujjy l a p i z e i lenni x h i r . i • • >•< k e i ó Ü M t é e i
dr dr.
-\. ziratukat UHUI iduilfe vissz* Megjelenik hetenkinl háromszor: kedden, csülörtcköo és szombatco.
bízhatók" és „megbízhatatlanok" csoport jába Amit a loyaüsldfe keresztül a k a r n a k v i n n i , azt a „megbízhatatlanok" minden er fészkese, minden oyonv a okfejtése da cára is keresztüh iszik. A parlamenti opposició ma és itt nem mérséklője hátatmai gya korolni akaró többségnek, csak staffázs a külföld szemének porhintésére. Pedig a pária menti opposició mögött, ha kei és szavazatot ietenl is, mégis milliók állnak,
A tisztviselők szamának csökk n t é s o .
[stner tea, hogy egy kftlöa parlamHntj t-i/.ott•ág van me bízva ssal, hogy a z álltad tiszt* viselők számának eaökkeotésére vonatkozó szabályokat kidolgozza. A „ Ceskoslo ven^ká Btpabltka* közlék i s ^ i n l sasa bizottság mankája hátaim ^ i ein.-. I M I H - I I S a tisaU viselők s z i m á n a k csökkeatésáüél a követkézé alap Iveket állította ír- . Az etboesátásaál ekösorbaa a ok jöaaek tekintetbe, akik aaai bír jak tléggé aa állaaiay Ível i aktkaek mm. dése veszélyez! ti aa állam érdekelt. K z a alapelvek keioeatúlvit^ével u ^ y i á i s z i k a mafjar tisztviselők törtkszeaek. ESO.) akiknek v é l e m é n y é v e l j o g o s k í v á n s á g a i v a l Románia a lagyarorazághoi való könemcsak a szónokok meghallgatása alján, zatedást kivanja. Sireea l r ján i mán kO : de a valóságban is számolni illenék. A I egy újságíró e ott a következő nyilatkozatot kormányzásnak is v a u n a k etikett szabá tette: A román kormány a maga részéről — lyai, amelyek megsértése n e m intéződik an; yite ezt a politikai vi-.nnyok ine.i:»»ngedel egy elnöki rendreutasttással, meri , tét — mind a k-hetőt megtett, hogy a két or szág között közeledést hozzon létre, Osak a nép szabadságjogaival való itól bi napok k-1 aseaiényére akarok utal. I : labdajáték csat tanús elégtétel* Létrejött a vaanti egyezmény, amely haUlmi\a télben fejeződhetik be még. san meg fogja kö nyiteiá a kei <»r zág közötti forgalmat és most tárgyalnak Bokarestben attól, Hangos lat an s z e n á t o r e l p a r t n t a l á s a . högj ../ erdélyi magyat aziaészetal talpraállitA szonáta* G&ftiörtöki ú e»rn Pr aefc elnök * ák. Ait még persze túlságosan közel tagyonk napirend e őti m *h g szavakkal m ék tett M g a hábord végéhez é. a békeállspóthoz, koosi »Hangos István n gyar kisgazda és kisiparos lidáláshoz még szttkségfl k v a n egy-két évte, i - i o itorelba jrtáról. A/ e l l n i r y f szenátor Hagyjak most a luJajd nképeni politikái figyelhelyét gyönyörfl koszom öveit*. m#a ki»Oi éa nézzOk osak a gazdasági kórdéB I Eorópa mai állapotában sa a legfontoA kópvise őház I gközel-bbi ü l é s e . A képviselőház f p i i ' i - hó 4 < n délatán 1 órakor tabbik, a z életbevágó, Románia a természettől te'enö gazdag, de a mai riaaooyok között tartja legközelebbi OJénét a kővetkező tárgy sorozattal; 1. A bábom ezftére szóló kivételes ,' még nem todtja keltő gyorsasággal kifejteni gaz iatézk dések részbeni megszüntetésére vooat« dasági erűit. M a t i y a r c r z a L : i i y t r > a t i y a ^ - z ü k s t ' g « kosó törvényjavaslat feletti vitának folytatása. let^oek javaréasói Romániában ráeároJhatnié meg, v i s / . » i : t Ipari termelése n á l u n k elsőrendű 8 á z alkotmányjogi bizottság jeleatéas a aempiaera találna. A legfőbb ok azonban, ameta a setk&zi vegyes bíróságokról a danal statatO" két ország közeledését szükséges é teiud, «i t r IBOkra VonatkoSÓ inr-^e^yezcs s több javtsldt I mészettőt ad*a v a n . A ttn«!erhii t a v u l í e k v ő BláSod^ZOl i olVSi asH. Magyarországnak természetes atja a Duna f o . A azanáttfi legközelebbi ülése. Asa • aátaa április ii»» 4-éu délatáa •{ 6r«kor tartja ; fam, amelfén ál árun a teogerre viheti N legközelebbi iilé.-ét, aniely^u a m u n k a i é k ii í amelj D át nyersanyagot olcsón hozhat. Ezt a segélyre i a bábora esetére szóló kivételes v aa 11 mi ia i merjük nyngat felé é s a l e g n a iatézkedések m»*^.«*/iiiit n'-st-rn vonatkozó tír- , gyobb román kőolajvállalat, a Steana Romána mária helyet biztosított magának a most épttlő vényja vasiatok kerfllnek tárgyalás alá. bodapesti kikötőben, mert amint a Dana Rajna — Benes külpu itikai expozéja. A képvivagy Duna Eibe Oiatorna elkésztUt, mi kiviteselékáa kfliagyi bizottaágáoak éprilia ír- - t i k i a K toinyomó téazéi azaa az uton szállítjuk. aléséndr. Bt»nes miotzterelaak ismertetni fogja Erős a meggyőződésem, hogy a gazdasági szöka k l l p o l i t i k a i helyzetet, ségszerOség elöbb-otöbb letomjpitja a politikai A badiköloiéaréi A cseh sajté a éle kiálló sarkait ia és lassanként közeledünk 1
;
aapekkafl azt H U r t közOlte, hogy a badikölBataöket ajból Saaseirják. M a r a ' ] f-z H kir ért ke tó ayagtalanaágot idézet] skJ a lakosság köfébes, Pridrieh Ledehar-Wichaia szeoá
Nóvák péoslgyariaiasterk^z fordultak ez dgybeo Mvilágoaitáaéit. A pénsagymioiszt^r agy nyilatkozott, hog^ H badiköfosöoók uj^bb Ossi i kaáról i i i i e - s tadomása i hogy közvetlenttl kasvét után a hadikólesöa beváltál ra vonatkozólag t.>l.b tervezetet fog H BBÍ bztertaaáca elé terjessteai. (ESO.) t(»:(»k
v
A n é p s z ö v e t s é g i ligák nemzetközi szö v e t s é g é n e k kongresszusa. A Bépssdvetaégl ligák nemzet közi szövetsége »-z év jaaias i«'» 4- tr>i
8-ig koagresssoat tart Pragábaa. A koagraazasas tárgysotoiatáa többek kö ötl H teasereiéi a n e m z e t k ö z i isersöééisk nyilvá&o^sága, H nyeraaayagok feloattáaa^ a faji egyenlőség a a nemzeti kisebbségek v é ö e l m é n e k kérdése sze repel. A c s e h s z l o v á k n é p s z ö v e t s é g i liga l á z a s a n k é s z ü l ő d i k a kongresszusra.
SS i 4 i / i
l>'M'
állapotthoz.
részéről erősen
bajtjak.
Kzt
mi
a
magunk
t
népszövetség • e g a l a k i l á s z . A mau hó atolsó napjaiban alakul: meg a Csehszlovákiában élő németek szövetsége. Nem uj keletű a németségnek aa a törekvése, hogy kisel I légi jogainak megvédésére szövet ségbe tömörüljön, Ha nem érezte volna szftklégé a Bémetaég annak, hogy csakis egy tömegbe állva védheti meg azokat a jogokat, amelyek ktlönben ia megilletnék, vetődött v«»lna fel a gondolata sem hogy a békeszerződések* bea es a Csehszlovák aljam által aláirt azer« /,< déaekbeo elismert kisebbségi jogok m e g v é désére kimondottan lépsaövetaégbe tőmörüijönu A dolog m a g y a r á z a t a ugyanis az, hogy itt ma ínég nem is arról van szó, bogy a nem annak,
»
192 ! április 1.
2. o dal. megadott é< ^U-ez-tt jogokat kell esetlegei elkobzástól zagváátei, k o M i arról, hogy » aaersMéeekbea jegoeaknak etiamert Botfát" szabadságot kall biztosit aat A mai Nép»s< retteg tgyaaii aaayira *z I tánl i ffátl . úr, I 1 enue az U. H g w ő államok megbízottjai saereps aak eaak döatő K t T i tárákként, ktgy A kii bbtágtk jogsinak ni gvéd»-!«ére goudolni H«-IU lehet. A Itgatóbbl brlaeseli konferencia világossá matatta, kofj a nemzeti kisebbségek ptaatttl csak proto* kollárnak, amelyeket felolvasnak u*yau, de aUotéaéarAI SZÓ "sem Miet. A m i * H ie*y«»/ott nemzetek réatl eem kapnak * Mkc magvaM sí Lassúak munkájában, M D J Í ^ a legyőzött nem zetekre! rólak, aélsülök intézkednek, addig H Z UJ álkuakerotekbe rendelt aamaati kisebbségekaak »em lakai bizalmak objaktlf llátsthozatalakkas. A temet aéptzöveteég magtlakelátt egy léjésv I , K f i U l ' D közelebb V i t t e H CSrh S/l-'V»ik .ulani e*\ik uagy nemzetiségét ahhoz, hogy azemtöl-asembe moadhttaa al paaaaaál i jogervoalatot követeljen. A Déiaat aépstöveteég megalakulása em tokiakba ídésl * asth«tzl >vák államban AM magyarság i>\ + > ... mozgalmát. Emlékezetet móf, bog] * i Nttnyi UlÍUÍ>ZtélÍUm aggodal mán mtgtörttt mindeu igyekezet ecy. H mugyarság érdekeit agvédeni hivatott asövettség nieghiAKit;i>itr.i. i U azokban H Z időkben, kól asilaiiilllial aselőtl ennyi aggodal mmal eltelve •em adott engedélyt a koraánj H szövetség raegsj?uius tra, ma ugylátásik attgadatt B á r e tekintetben, M l a németek szövetségi ak tető hlá t*ozti?«Ht türelmattbk asaaunal neveli. A j uniu9 bóbaa magtertaodé népszövet s é g i ligák kongresszusán a magyarságot agyán ki baja képvieelni? A mi kaltartsövettégünk BMgalakaláaa megy keresztül, iedig iif* .ik fit»"»:in. h«'gy kifáradnak i vára>bna, l i ^ y .-ive.-z a/ eli r^.a:k a ^<-k Luzav-n.ib.tii.
>ikeru!t a k<>; ináuyt kalátáara bírni, mi bistoara vesszük, hogy a magyarsággal Szemben még miudég friiualló bizalma tianság, ka m gezüani nem is íug. de ItBátiSékb'dik va amik :\ végre 1 - az irredent f , amclj aaajira a asótárábaa vaa a kor mány agyon l ni ígatóinak, aem alspszsbájyokkai bíró egyesületek, szövetség k terjesztik, Laiiem tz elkeeeredéa* Üdvözöljük a aóaMtaófd i Irigyaljttk, Logy e g y i é | ' é ü s e i k-zelebb kerfil az objakUf itélr-tü >r*mi-grs államuk kéj»vi>el»'.ihaa 6t lizui.k abbaa, bog] aa Igazi aépssóvstaéci aaaaiékoek i mi rédeloiftnkbeD la barcoi aad« viv.".i - k. Ha
a
németeknek
t o j á s o s tai hon] át k é r jc;i
minden
füs/cr
és
csemege ü z l e t b e n .
Károly exkirály halála. Távol hazájától, az Atlanti oceás agjrih elhagyatott izigetén, Madeirán, április l-ón fe jezte be IV. Karoly exkirály megpróbáltatások ban ga/daK éleiét. Rövid egy hét alatt, életének fiatal korában, MdAcralladas rabolta el óvói köréből, izinte (ragfaui véggel, hasoalaloitti életéhez. Mert élete tragikus volt. Olyan e s e m é n y e k pusztító sodrában került egy kettős birodalom é:ére, amelyek uralkodását nagyon rövidre szab ták s szinte kijelölték számara az tlkerfllhetetlen veget. A l u k é gondolatától sarkalva, már trónra jutásának e l s ő napjaiban megindította akcióját, hogy népeinek m i e l ő b b megszerezze a bókét, de az e s e m é n y e k egynnsba torlódása és
a ken s monarchiában megindult bomlási fo lyamat erdaebb volt akaratánál és könyörtelenül elgázolta. N?gy örökségét, melyet oaei nem
tudtak biztosítani, ő már nem volt képes meg menteni s országainak ö s s z e o m l á s á t a külső erőkkel szemben megakadályozni már nem volt ereje. Önkéntes számüzetéaóMI két i/ben kísé relte meg. hogy újra felvegye a magyar koroRával |ál i jogok gyakorlását, de kísérletei eaak Magyarországnak ártottak, mert az utódállamok k ö v e t e l é s é r e az antant pararusa I magyarokat
arra kénvszer;;ctíc. b O f | detromziljak. R e m é nyeiben ntegcaalatva, i nagyhalaloiak akaratából Madeira I vái wába, Pufichalba azámQzték, hol családja korében őri/et alatt töltötte napjait. Harmincötödik életeveben hirtelen lámadta meg a kór, hogy kinos, bár rövid s z e n v e d é s után a férfikor reményié jes idejében téljCB meg őse»hez. Károly tragikus sorsa minden jó érzesd ember res/'.etet í«>.kelt;. mert mint uralkodónak olyan tévedésekért kellett bünh*dnie, melyeket elődei követtek el, de a melyek ... • fejedelmi sorsát már előre megpecsételték.
családjával együtt 1921 októberéig, likkor (ok tóber 21-én) Karoly é s Zita repülőgépen újból
Magyarországba jöttek, amineti a meg közvet lenül emlékünkben é.ó e s e m é n y e k voltak a k ö vetkezményei. Karoly második trónfoglaló kísér lete a volt elfogatására vezetett. Rövid tihanyi internálás után Zitát a n g o i monitoron elszállítottak
Károlyt é s
Magyaror
szágból, majd Madeirába, Funchal varosába vitték. Zita ónként követte férjed a s z á m ű z e t é s b e , később pedig a volt királyi párnak Svájcban maradt gyermekei is követték szülőiket Madeira
szigetére. Magyarország é s a kis entente álla mai kölött csaknem habomra került a sor s a • magvar nemzetgyűlés az entente hatalmak k ö Károly, teljes nevén I V Í M I V Ferenc Józsel vetelése következtében meghozta a Habsburgo kat detronizáló törvényt, amely kimondja, hogy a Habsburg-ház toskinai agából, néhai Ottó főhercegnek Ka, 1SS7 auguaztui 17-én izületet! Karoly uraikodói jogai m e g s z ű n n e k . . ; pragmaPeraenbeugban, tehát még be sem töltöttte ! tika szankció hatályát veszti s a királyválasztás életének 35 ik evet. joga Visszaszáll a nemzetre. U g y a n é törvény Már néhai Ferenc Ferdinánd morganatikus | 3. § a azi is kimondja, hogy a magyar nemzet báaasaága után nyilvánvaló volt, hogj Károly a királyság államformáját v á l t o z a t á u l fenn f erenc egykor még a Irón várományosa leaa tartja. A törvényt a magyar hivatalos lap 1921. és ámbái akkoriban atyja: Ottó életerős, fiatal november 7 íki számában hirdettek ki. ember volt, ettől kezdve mar olyan n e v e l é s b e n Karoly é s Zita házasságából eddig 7 gyer részesült, mint a m i n ő b e n a Irón várományosait mek született, az exkirály né pedig most varja szokták részesíteni. Károly meg mint prezumptiy ujabb lebeteg'.desjt. L gidosebb g y e r m e k ü k trónörököt ai akkot izámüzött pármai hercegi Ottó, jelenleg 10 e s z t e n d ő s . Család sarjának. Bourbon Róbert hercegnek egyik leanvát, Zita hercegnőt vette feleségül. Karoly március 23 ári betegedett meg ÍBoufbon Kóberl herceg kétszer nősült fci kél s p a n y o l b e t e g s é g b e n , melyből kétoldalú t ü d ő felesege husi gyermekkel ajándékozta meg. gyulladás keletkezett. Ezek közül a tizenharmadik Zita h e i c e g n ö , aki Állapota március 2 8 - á n válságosra fordult 1892-ben született) Karoly Ferenc 1911 o k t ó é s a betegségéről kiadott jelentések már sej ber J l - e n vette nőül Zita hercegnőt. A világ tették a nemsokára bekövetkezett véget. Április háború k t - r é s e k o r Karoly őrnagy volt ai 1 s<» napján váltotta meg a halál s z e n v e d é s e i t ő l . első osztrák-magvar huszárezredben. A hábo A halál hírére Magyarországon a kormány
rú an többször előlépett i közvetlenül trónra lépése előtt vezérezredesi rangbin — a keleti harctéren az egyik harcvonal parancs noka v o l t . Károlyi 1916 decembet 30-án koro
náztak Hudan niugyar királlyá, az ausztridi fogadalomretel a regi Ausztriában akkor fennállott | politikai helyzet miatt elmaradt. Trónra lépése hamarosan változást hoz«t a v o i t monarchia mindkél államának politikai viszonyaiban. A k ö z ö s külügyminiszterséget Czernin Ottokárra
bizta, par hónappal később pedig (1917 júniu sában) Tisza látván helyébe Eszterházy Móric iiróíut nevezte ki magyar nunisziereleÖKnek, akit azonban alig három havi kormányzás után Wekerle Sándor dr. váltott fel a miniszterelnöki székben. Az 1918 ev második (elénekeseményei is sokkal ismertebbek,semhogy azokat részletesen
kellene ieirnunk. Az 1918 októberi mozgalmas napok hatása alatt az exkirály Karolyi Mihály grófot állította a magyar kormány élére, amely kormány azonban mar a következő napon fel vetette az államforma kérdését. Mint osztrák császár 1918 november i i - é n manifesztumot adott ki, amelyben kijelenti, hogy népei szabad fejlődésének útjába nem akarja szemelvét aka dályul állítani s előre elismeri Nemet-Ausztria
elhatározását jövendő államformája tekintetében. November 13-án a becsi nemzetgyűlés kikiál totta
a
nagynemet
osztrák köztársaságot
köztársasághoz
csatlakozó
(A Németországhoz való csatlakozást tudvalevőleg a st -geum-.ini béke s z e r z ő d é s megtiltotta Ausztriának 1918 november 13-án irta alá Károly Eckarttauban azt a nyilatkozatot, melyben Magyarországra nézve is lemond „minden rész vételéről az állami ügyek vitelében.** A Károlyirezsim erre november 17-én kikiáltatta Buda pesten is a köztársaságot. Károly exkirály es családja ezután mar csak rövid ideig tartózkod tak Ausztriában (1 ckartsaub m), ahonnét Svájcba költözködtek. A magyarországi kommunizmus bukása után l'Mí* augusztus hónapjában már szóba került Károlynak a magyar trónra való Visszatérése és azóta" a legitimista párt állandóan amellett küldött, hogy Károly ismét elfoglalhassa a magyar trónt. 1921 március hó végen ( h ú s vétkor Karoly tényleg kísérletet la tett a trón elfoglalására s megjelent Szombathelyen, majd Budapeatea, de ismét el kellett hagynia az orH igot, mert az entente államok tiltakoztak a kisérlet ellen é s Horthy Miklós, Magyarország kormányzója is azt a kijelentést tette az exkirállyal szemben, h o g y őt a nemzetgyűlés v á lasztotta meg kormányzónak s igy a nemzet g y ű l é s van hivatva m i n d e n n e m ű további intéz kedésre vagy döntésre is a kormányzat tekin tetében. Izgalmas napok után Károly visszatért Svájcba, ahol k é s ő b b Hertensteinben lakott
o r s z á g o s gyászt
rendeli cl, a k o r m á n y z ó é.> a kormány részvéttáviratot intéztek Zita exkirálynéhoz. Bécsben a s z e n z á c i ó erejével hatott a halálhír. Károly halála folytán a Wiener Tagblatt nak prágai kormánykörökből származó értesü lése szerint a helyzet magukban az utódálla mokban, valamint az egyes utódallamok között is l é n y e g e s e n m e g e n y h ü l t .
Oxfordban megalakult a Magyarok Ön« re&delkezéei Jogának Ligája, amely a következd szózatot intézte az angol néphez, amelyet minden kommentár nélkül közlünk • Szózat az angolok igazságérzetchez '. Bi/;óv<> iv.t az linóul n^i'ti^k veleesftletett igasságérzetéb u. a Itagyarnk önrendelkezési Jogának Oxfordi Ligája felhiváasai lordul honfitársaihoz hogy siessenek s^gitsé^re egy kicaiay, d* nemes tépnek, amellyel Igataágtalanal bantuk a háború után. N. :n kérünk pénzt eaak agy »^ érdek lődést és rokonszenvet A z angol nép tasel* meinek megváltotáaa mérhetetlen üdvös hatáesal Irune w keserű és jogtalan fájdalommal s ú j t o t t Magyarorsságra. Magyarország felelőssége a háborúban. Magyarország mindig a legnagyobb bá mulattal 6a bará Sággal tekintett Nagybritan niára A magyar D hasonlít a miénkkel éa * magyarokat ugyanaz a szabadságszeretőt hatja át: a magyar Magna Carta eiak néhány évvel kesébb Keit a miénknél. Magyaron kg néps ragyog tserepef iát" saott a történelemben. 11 mentette mag a kereaztényaéget és a nyugati civilizációt a végromláatól, a tatárok éi törökök betörései ellen. Mikor a világ* háború kitört, Magyarország hevesen ellenezte a harcot A magyar nép nem nagyon szerette Németországot éS Tisza Istváa iiiiniszterehi'-N kétségbeesetten küzdött a béke ügyéért. Ausztria r ^ / a ; ,1 azonban »".reg volt t-s gyengt, Ném ' - :ag btfolyáta érvtayeaült és Magyar ország t bel vitték a háborúba akarata állenére. Mikor már a háborút nem lehetett visszavonni, a magyarok küaége nem árulhatta el a királyt és igy végigharcolta a háborút iggal és kitartással, amely meg kellett, :\ ••:•)•• a tagyrabecsftléaflnket is. I>e a ma yar nép befolyása mindvégig jótékony volt Tisza gr« t élesen tiltakozott a témtt tenger alattjáró karc ellen, a haditoglyokkal jól tántak, Aztán jött az összeomlás ÓS a bolstvil-
1922
április
j
un aromi L a p o '
t s , A kommün és a román megasáDás aratea alatt a magyarok szörnyű zenvedéseket álot tak ki. B*ég bűnhődés voll atár sa b ( v sem* némára, amely oly kevéssé felelői a bábomban Da még enné! i i resarabbaor várt Magyarországra ' A 1 ékeszer/Ödé> « l'-tt I i i\ OTU előtti Magyarország a legiökél-tes-hb földrajzi éa idasáfi agység volt Európában. Leszámítva i tőrök hódoltságot, területe ezer év éta fennáll. A trianoni béke könyörtelenül szétdara bottá azt az élő szervazetet agy, hogy U gj ország területének egyharmadára redukálódott ¿8 tizennyolc milliót kitevő 1 kosságából tizen egy millió került a szomszédok araima alá, közöttük három éa fél millió magyar. Magyar ország e g y s é g e tökéletei volt, kivéve a faji egységet De vájjon a b é k - • r. «dés IUHC>,,"I. dotta-e ez* a nehézséget? Éppen elleak zöleg történt. B
8. o.Mal.
Az Ipolysági véres népgyűlés hiteles története. hó -•»• an v | .niap.
zett vér-1 uépgyöléi részleted Bi a magyar ságaak oly sérelmei provokálása vo't, hogy mindnyájunk érdeke a való tényeket i legszé lei hb körben szellőztetni éa alé tételt kova*
I aa. A nemzeti kisebbségeknek saját templomaik és iskoláik voltak ás a közigazgatás kitűnően működött a nyugati országok mintájáig. Az elszakított területek most sokkal i lacsonyabb kultúrájú népek kesébe jutottak: a eivilizáció ssekea a területeken mérhetetlen károkat szenved.
harcra késsen érkeztek, mert amint maga a sághi es ndőrség megállapította, mindegyik ts isznyájában kövek u voltak éa fejszékké i nehéz botokkal voltak fegyverkezve. Külön vonat n kocsival h gt . őket, tehát mint gy 500 körül lehettek rezes bandával a „rolnicka" zöld zászlójával. F ő v e stők volt k az Ipolysági cseh állomásfőnök éi raktárnok, Bujnik korponai
ev.
lelkész,
Krp h c
tan!*- lü.rvelö, Ulc
Vencel aághi gazdaság felügyelő, Medveczky zólyomi ügyvéd, aki az e g é s z a rend zte. A ságit! zsupán éi környezete, akik a u t o n ó m i s t á k , elleu aték aa egéaa dolgot A sáír i fút ér ^ ép, n akkor vonultak be az állomásról a gyülésezők, amikor az odavalók j ö t t e k ki a templomból iautönyvekkel a
államok
tették
azonban nyíltan megsér a szerződésnek azt a i<».itjit. kormányai
három köatU Etománia a legaggresszivebb. á v a l l á s f e l e k e z e t e k , ki véve a görögkeleti vallást, heves üldözésnek vannak k i t é v e . A papokat börtőabe zárják éi megharcolják, esupáa azért, mert ápolói • magyar nemzeti érzésnek. A m t f yarlakó ság • tíelt iteleít elvon jak éa k . ü / i k éket a/ országból. A román csendőrség, bevette ni; gat a megszAMott. t . i ü létra é s megalapította uralma;, A nyugati kormányzathoz szokott lakeaság keleti A
közigazgatás . á kertit. Magyarország kénytelen tlrai a határai korál történő jogta* lanságokat é s nincs ereje házzá, hogy megvédje a saját Iáját. Alig egy hang szólalt fel z elh n Európában.
Gazdasági elvek. A gazdasági elveket erm v e t t é k figyelembe a i» • ódéi alkalm á v a l : Ipari centrumokat elválasztottak aaséa éi ásványvidéktől A hőnyi aép t iIzárták a ;
í"'Imivelö triüit-tektöl, a l n l k i i y : ük t k :• s-
tok. Az állatállomáaynak hatvanéi százalékát, a juhállománynak hetvenhárom százalékát el vették Magyaror-zágtóí. Összes aébányál hasonló lorsra jatottak. A hajdaa virágzó államból ma gazdasági nme* lett.
A a auetközi bizottságok mindennek d <'ára továbbra is MagyaiorsZi otí i.¡0. k és Vizet akarnak f a c s a r n i a száraz szivacsból. A királyság
ügye.
A szomszédok l a királyláto
g^tÁ*kor a isomazédok mozgósítottak,
Hozzátok fordalank tiltakoi Uunkkal, ho n eszközöljétek ki minden lehetségei atoa aa •1*11 kérdésnek h i v a t a k » revízióját.
a valódi
í
ára
44.
korona
K6aép , „ 120 , Mag. „ „ 240 „ APHATÓ MINDENÜTT. f
Gyártja:
a
a
f
Diana
(ereskedelml R.-T.
Buílapp-t, V . Nádor-utca S0.
»4511
Harc a Dunáért.
(Csehszlovákia ÍS egy /agoszláv magyar-olasz érdekeltség harca a Dunáért). A dm ai h józáa hegemóniájáért már ré gen dul a halt az egyes dunamenti nemzeti államok között A küzdelem slső etappja a N msetközi Dun.-a'izott.-as: elhelyezése volt. Bét Bod pest éi Pozsony küsdöttdí a l>unabizottság székhelyének e l h e l y e z é s é v e l j á r ó gazdasági előnyökért. A k ü z d e l e m b e n á t m e n e tüeg Csehszlovákia maradt a győztes, mert a Dn abiz ttság öt évre Pozsonyban telepe dett le. k l'
k • aái y min len hajózási t á r • ' az állam vezetése alatt álló szindikátusban akar tómöriteni. A prágai kormány terve annyira messze• ró hogy aránylag elég drága áron Koma-
oiitól ia megvett ai kat a hajókat, amelyeket volt monarchia hajóállományából abékeazeri ért lm ében Komániának kellett volna m pnia, de amelyek m Utasára a buka resti kormánynak D m volt elegendő pénze. miséről. Csehszlovákia sietve átvette a KomániáMedveczky aslovákal h 11 tt b szelni, Dak ítélt hajókat és az osztrák és magyar mire a m a g y a r s á g követelte, hogy ka Sághra jönnek gyűlésezni, l lék a aágki a é p ny ivén bajóstán hágóknak svájci frunkban fisette meg beszélni mert csiik í g y tudják, hogy . iröl a megváltást öiaseget, csakhogy t e r m é s z e t b e n nél nagyobb h jóparkkal rendelkezzék. Csehvas azé. szlo ákia tervét azonban vsosi váratlan alaku Erre Medveozky kijei atttt-tte, h gy ry jngoszláv-o!a«i tgyar konzorcium ^örtljenek a magyarok, hogy itt élhetnek i lás, feny geti. Rt a három állam szintén m*>g nem kergetjük ki *»k* Í Erre oly nagy lett a szeretné az resni a dunai hajózás feletti hege felháborodás, h y a / , i tüntetés elmarad hatatlan let:. Ennek fe y án Marezy Ipartea* móniát és hogy Csehszlovákiával minél jobban onkurálha? ion, a három ország hajózási fedő MI M sl ököt éi Tury asztalosm stert a esen éi közös konzorciumot a l a k í t o t t a k a dő ö letsitózi tták éa elhurcolták, mire a magyarság nagy rész i . utánuk ment, köve* hajózás fejlesztése érdekében. EQD k a konzorciumnak kötelékébe tartelve sa badoaboesájtásukat A visszamaradt • • »N v • i • • ii ii' rale [taliana*, amely kis bh részt ezalatt a visszamaradt szlovákok megtámodták és fütyköseikkel agyba főbe ver legutóbb Budape tea irodát léteritett é s eey gyazabása koncepcióvá] a Daaáa kefeaatftl ték, Ugy hogy körülbelül húszan erős > ÍM - Ü >->t tkarja lebonyolít e i a tengerentúli kereskeazt nvt dtek, többnyin őre *, emberi k, akik semmi d 1 r i: t. rosszat s-m sejtett, k s a n m . t s m ^-inaltak, á i " i -z társaság terve szériát a *Navitgy Lauko 70 évei aágki kovácemeater. Érte gazione Generálé Rali " újból Fiúméból Indí lülésünk sz rint három magyart azállitottak taná hajóit éi már a jugoszláv kormánnyal is kél ll il bm, akikn k %%emi it v trték ki | támadók. • yezett az iránt, hogy egy jugoszláv tárSzerencsére H e endörség k tonaág lezárta g b kapcsolásával ai áruk saáraaföldön a teret, mert különben furcsa folytatása I M I j sk a ra yar Punáig, ahonnan viszont a tolaa aa ügyiek: a megtámadott la vérig Kavigasione szintén ilyen módon továbbítaná sértett magyarok kaszákért és vasvillákért i f akat a Ba kánra. A terv annál érdeke szaladtak haza Katonai f d aet alatt a e& le k éi sebb, mert a Navigazioae egyike a leghatalts kszlovákokV gighallgatták e/után Mr-dve^z masabb olass vállalatoknak, mely most külö ky éi K.rpelec beszédét Határozati javaalatot nösen kiépítette szervezetét és m á j u s 4 én hoztak, aflMly szerint n vérrel szerzett isloboci tja vízre a világ leggyorsabb bajóját, a veasskói területből egy talpai tayit sem haj „Julin Caesart , állítólag esnek a hajónak landol vkssaadniéi S ülj n k a magyarok, hogy vi eboc A ásakor fog formailag is megala sgétzeo ^\ nem k rgetjük r.ket. Követelték kulni az olass fugossláv-magyar konzorcium. Ipolyságról *z összes köziotéztaénjrek áthelye zéséi s/l »\ák városokba: igy a zsupán! híva tatokat, a (Őbirél hivatalt, a törvényszéket, a pénzügyi lg ágot a jává^birúságot, a köléplakotát stb.'t. A magyaroktól és zsidóktól minden hasznot hajtó jogot (koreamát, trafikot azonnal megvonni é> énekeknek vagy s z l o v á minden államba a leggijorsnbban és leg koknak a d n i ! E l igy tovább . . . olcsóbban megszerzek, minden oasárnap, Mindezek u án nehogy támadás érj^ h kedd, csütörtök este futár megy Prágába. hös gyllésezőket, gyorsan 0 pakkottak és Cl)érésl di|. uisum és ajánlott postakatonai kísérettel a pályaudvarra vonultak 74 díjjal együtt: Oriáai a felháborodás, A provokáló ese« menyek ősizeforrasz'ották az Itteni lakosság líl iggarors - igbs és n^metországba 70 Kc mind n ' • i .• !éke>- knek nem -zabád Romániába kflzuetlenül no „ elzárkózniok a I L'-Ü ?öa bb és a legszigorúbb ÍTlfliiyarországon át 160 „ vizsgálat megejt s elöl Il> n eaemények meg 3naoszléuM i . 180 Ismétlődésének Caakil egy e r e d m é n y e lehet: a kot > 'iíi.u ;Ó teljéi felborulása. Bi ez m é g a cím bászló Zsigmond legaovlnisstább esi beknek é s c s e h s z l o v á k o k n a k Bratislava (Pozsony) Széplak-u. r
Az uj
mi d < c s iládbs
üvoi;
teni.
..K ¡«1 lóbizottság" aláirá«s?'l szlovák fialragaszok jelentek meg Sághon, amely »Tilta* kozá* ii« i SslovenszkÓ éi Javeriaa slssakitása • r . - n cim alatt népgyűlésre hivja a s z l o v á k o kéi és c.s-he\. t i , ^ágra, réeatvevó*nek ingyen kii önvon itol ígérve. Ipolyság éa vidékéo s z l o v á k nem lévén, azok Korompa vidékén szedettek össze és 20 korona n piűjj és tél liter pálinka útravalóval fogadtattak fel. A söpredékből, s főleg a vasúti
á l d á s
D I A N A -
y. nd •
Már
A régi M a g y a r o r s z á g m a : s fokon állott a n é p m ű v e l t s é g és az általános haltára dolga-
7S
Alábbiakban röviden, a tényeknek szigo rúan aiegfelelő n közöljük az [polyiágon mait
munkásokból lettek verbuválva.
Alt H Issert kellett volna tehát választani, bögj megkérdezik a népek a k a r a t i t . E l azonban nem történt meg,
H F Z Í
a
u
m
11
u
Utleuél uisumol
w
Oxford, 192?. narcisi hé.
A Magyarok önrendelkezésisem leket céljuk. Jogának üxjordi Ligája.
4. olila
1
böapoatbaa la,
BBseezevidék
teljesen
B
aagyaiabáan heagvereenyt
legnagyobb sajnálatára
a
m
1
•
Hl K t
művész tökünk olyan érdekes cikk-1 irt la] unk legutóbbi sz imában. Szóval a eaadái hegedik újra Biogázé* I laltak a muvészm' tun-l-mjj -.1 alatt, újra gya hatathatott naponta és a aokak által várt kaagverteay terminnaál újra ki löketett tlznl á H inbati hangversenyen tékát éppen agy évi aitaat után hallani fogjak a mi asgj
örökboeai gyötgyazeme, amelyeknek minden szép* gük é ^ ái yaatlai l g Farkas Ma! ta eaodái müvés: ttél en.
n
4 < )
l
A szombati hanjverseny n . .4 . t v v g adoaan BstseáUitve, bogy annak mindegyik száma a kla>szuu> zeneirodalomnak *u\wgy
Pllillll
1
,A
ha. ájábaa, Amerikában.
tisztviselők
I
február
rikai művész kö:ók szerződése, s elutazásuk elót: való aaptn tőrt ki a bábom. A mii vés körutat el kellett h t ' . W . U i i . Ami azonban késik, az M malik. Fog 0 még lenyes likereket aratni a dollárok
igazeagügyi
t
M
i s art j izet: kangvereenyt el kellett balaaztani. Végre is a makacs ea iklé gyu ládái en gedett és a kt-dves I l i l i v é * / : H, rf/.'•''. • vehette az I éltető elemét, az értékei hegedűit aaaelyekröl Komáromi Kaci Endre nevei festő*
múvé>zn"nk-t, K K Í ha nem jön közbe a háború, ma már Amerika legismertebb müvéisnöi aoi t t a emelkel k ío!. i w é . e n v |f fltáf t l ame
Az
liesgd át ,i nui t bő :>í éa tartották meg. \ • i' [,i otts • !• Hte dr. l^mcre Aar tőrvényszéki elnök volt A vizaga végeztével < atomban közölte a bizottság határozatát, H Í M . i ind n egyes tisztviselő megfelelt, várabasssm I •' HU 48 o r á n bel Ül • m.-pbiz: . •SS Sf keSSM t |SfSJ « l V i f ' k t mc;<j kozáson I íöli eredményt
