1. melléklet
TATA VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016- 2019.
1
TATA VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016 – 2019
Mottó: „..minden gyerek sportoljon vagy gyakoroljon valamilyen művészeti ágat vagy mindkettőt.” (Magyary-terv 2.0)
Bevezetés
Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete 98/2011.(III.30.) Tata Kt. határozatával fogadta el Tata Város 2011-2014. évekre szóló Sportkoncepcióját. A határozatban felkérte a Polgármestert a határozott időtartamot követően a koncepció felülvizsgálatára. A koncepció felülvizsgálatának – hasonlóan a korábbi koncepció elkészítéséhez – alapja az önkormányzat legfontosabb stratégiai programja a Magyary-terv, illetve a Magyary-terv 2.0 volt. A sportfejlesztés legfontosabb elemeit a terv III. része, az „Öveges József oktatási, kulturális, sport, család- és ifjúsági program” tartalmazza. A terv kiemelt célja továbbra is az, hogy: „Az egész várost igyekszünk megnyerni a sportos, egészséges életmód kultúrájának.” Ahhoz hogy a város sportélete hosszú távon fejlődhessen, ugyanakkor fenntartható legyen ciklusonként – a Gazdasági Programhoz - hasonlóan szükséges a sportkoncepciót felülvizsgálni. A végrehajtás tekintetében követendő a kialakított rendszer, azaz az éves végrehajtási terv és a beszámoló, melyek révén a Képviselő-testület rendszeresen tájékoztatást kap a célok felé vezető út állásáról, és dönt a szükséges intézkedésekről. A Képviselő-testület a Magyary-terv 2.0 stratégiában foglaltaknak, valamint a sportról szóló 2004.évi I. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007.(V.27) OGY határozatának figyelembevételével készítette el a sportkoncepciót, amely amellett, hogy felsorolja az elért eredményeket, továbbviszi a korábbi koncepció erősségeit és tartalmazza a város sportterületét érintő fejlesztési elképzeléseit.
I. Helyzetelemzés A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény határozza meg az alábbiak szerint: 55. § (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, 2
d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket. A város az élsport és a szabadidősport szempontjából kiváló lehetőségekkel rendelkezik. A 20112014. évekre megalkotott sportkoncepció céljainak megvalósítása alapján az alábbi erősségek és gyengeségek fogalmazódtak meg: Erősségek - a sport alkalmas a közösségi szellem kialakítására (több mint 30 sport és sportjellegű civil szervezet működik - függelék), - kiemelkedő sportolóink példaképpé válnak és nő az adott sportágat választók létszáma (pl. vívás, kajak-kenu), - egy új sportág lehetőségeinek megteremtésével kezdenek el többen sportolni (pl. jégkorong), - az edzők, a testnevelők személyében jelentős humántőkével rendelkezik a város, - jelentős az önkéntesek száma a rendezvények megszervezésének segítésében, ezzel erősödik a civil társadalmi összefogás, - az Edzőtábor nyitottabbá tételével javultak a sportolási feltételek (pl. atlétika, úszás), - megjelentek a magánerős kezdeményezések a sportcélú egyesületek alapításában, létesítmények fejlesztésében (pl. focikert, golfklub, vitorlás, evezős egyesület), hagyományos sportrendezvények vannak a városban (pl. minimarathon, tófutások), - az általános iskolások több mint 50 %-a sportol tanórán kívül is. Gyengeségek - a rendelkezésre álló önkormányzati forrást az évről évre több szervezet kívánja igénybe venni, - hiányoznak a munkahelyi, lakóközösségi sportszerveződések, - egyes sportágak esetében nem megfelelő az infrastrukturális helyzet (pl. judó, birkózás), - kevés a fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek sportolási lehetőségét biztosító sportszervezetek száma, - a középfokú tanintézményi tanulók csak alig több mint 10 %-a sportol iskolán kívül.
II. A sport szerepe Az Európai Sport Charta - melyre a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (V.27) OGY határozat is hivatkozik – 1. cikkében határozza meg a sport célját, szerepét és a sporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések alapelveit. „1. Cikk A charta célja A sport az emberi fejlődés fontos tényezője, ezért támogatása és fejlesztése érdekében a kormányoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük abból a célból, hogy a charta előírásait A sport etikai kódexében lefektetett elvekkel összhangban alkalmazzák a következők szerint: 1.
Minden egyén számára lehetővé kell tenni a sportolást:
3
a. valamennyi fiatal számára lehetőséget kell biztosítani a testnevelési oktatásban való részvételre és arra, hogy az alapvető sportképességekre szert tehessen; b. mindenki számára biztosítani kell biztonságos és egészséges környezetben a sportolási és rekreációs lehetőséget; és együttműködésben a megfelelő sportszervezetekkel: c. amennyiben kívánja és rendelkezik az ahhoz szükséges képességekkel, mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget sportteljesítményének javításához, egyéni teljesítménye maximum szintjének eléréséhez, és/vagy a társadalmi elismerés kivívásához. (Európa Tanács (1992) ’Európai Sport Charta.’ http://www.europatanacs.hu/pdf/CM_Rec(1992)13.pdf) Magyarország a Charta résztvevőjeként vállalta, hogy hogy nemzeti sportpolitikájukat és a sportszervezetek politikáját az abban szereplő elvek mentén dolgozzák ki. A sport társadalmi szerepének fontosságát alátámasztják a lakosság egészségügyi állapotára vonatkozó, a nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen mutatók, a mozgásszegény életmód össztársadalmi szinten fennálló komoly veszélyei, hátrányai. A születéskor várható élettartam a férfiak esetében 8, a nők esetében 6 évvel marad el az EU tagállamok többségétől. Magyarországon a 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás aránya kétszerese az EU15 – azaz a bővítés előtti - államokban kimutathatóhoz képest. Az egészségben eltöltött várható élettartam 13 évvel kevesebb, mint több nyugat-európai országban. Sportegyesületi keretek között a magyar lakosság csak valamivel több, mint 2 %-a sportol. A felnőttek 41%-a nem végez elegendő testmozgást. A 19-29 éves korosztály csak kb. 30 %-a mozog naponta legalább fél órát. A Nemzeti Sportstratégia célul tűzi ki, hogy „… a sportoló lakosság arányának a jelenlegi 16 %-ról 24 %-ra való emelése pusztán a táppénzkiadások területén csaknem 6 milliárd Ft megtakarítást eredményezne. Emellett csökkennek az orvosi ellátás, valamint a gyógyszerár-támogatás költségei, az összgazdasági termelési növekedés terén pedig a kieső napok száma jelentősen csökken. Az egészségesebb társadalomnak magasabb a termelékenysége, növekszik a produktivitása.” Mindezeket figyelembe véve a sport kiemelt társadalmi szerepe az alábbiak szerint fogalmazható meg: - a sportban rejlő pozitív tényezők egymást erősítő (szinergikus) hatása révén érezhetően javítható az egyén és a társadalom életminősége, - az egészség megőrzésének és a betegségek megelőzésének eszköze, - a harmonikus társadalom, a közösségi kohézió fejlesztésének egyik eszköze, - fontos szerepet tölthet be a családi, közösségi kötelékek erősítésében, - biztosíthatja a szabadidő kulturált eltöltését, - az ember legjobb testi, lelki nevelő eszköze, a sportolásnak köszönhető jobb a fizikai, a szellemi és a lelki kondíció, - összetartozásra, önfegyelemre, kitartásra, a tisztességes küzdelem szabályaira tanít. - a sport mint innovatív tényező szerepet játszik a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelésében, (a javuló egészségi állapotnak köszönhetően a munkaerő-kiesés arányának csökkentése), - a tanulási, koncentrációs és a munkabíró képesség növelése a fizikai és szellemi energiák összhangjának sport általi megteremtése révén.
4
III. A sport területei III.1. Testnevelés óvodáinkban Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet "Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai - Mozgás" alcíme alatt kiemelten hangsúlyozza és elvárásként fogalmazza az óvodákkal szemben a gyerekek játékos mozgását teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában. Az alapelvekkel összhangban így különös figyelmet kell fordítani a mindennapos testnevelés tervezésére. A TOP keretein belül szeretnénk pályázni az óvodáink tornaszobával történő bővítésére azon intézmények esetében, mely jelenleg nem rendelkezik a gyerekek mindennapos testmozgásához szükséges helyiséggel, így a Kertvárosi, a Fürdő utcai és a Geszti Óvoda esetében. Ugyanakkor önkormányzatunk támogat minden olyan programot, mely a gyerekek mindennapos mozgását elősegíti, így a 2015 novemberében magánkezdeményezésre elindult BOSU programot is. A Bosu egy egyensúly-tréner, egy instabil közegben történő edzésmódszer, ami a korai fejlesztésben alkalmazva segíti a kicsik mozgását és egyensúlyérzékét. A kis helyen tárolható, félgömb alakú tornaeszköz bevezetése az óvodai nevelésben első lépésben három tatai intézményben kezdődött el, a Bartók Béla, a Kincseskert és a Geszti Óvodában. Az óvodapedagógusok felmérték a gyermekek állóképességét, mozgását, egyensúlyérzékét. Ezt követően naponta alkalmazzák a Bosu-eszközöket tartásjavításra, mozgásfejlesztésre. A 8-10 hetes program végén ismét állapotfelmérést végeznek majd a gyerekek körében, s szakorvos bevonásával mérik fel a résztvevő óvodások szenzomotoros fejlődésének eredményeit. III.2. Iskolai- és diáksport Az Önkormányzat legfőbb célja, hogy minden – iskolarendszerben – tanulónak biztosítsa a legmagasabb színvonalú oktatás-nevelés elérését. Az iskolai testnevelés és diáksport teremti meg a társadalmi sportegyesületek, sportszervezetek eredményes működésének alapjait. 2013-tól általános iskoláink a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába kerültek, az intézmények működtetője azonban továbbra is az önkormányzat maradt. A köznevelési törvény és a sporttörvény kimondja, hogy az államnak gondoskodnia kell a mindennapos testnevelés nevelési-oktatási intézményekhez kötött működéséről, feltételeiről. A városban a közoktatási intézményekben a személyi feltételek (szaktanár, szakedző) biztosítottak. Az oktatási-nevelési intézményekben tornaszobák, tantermek, szabadtéri pályák állnak a tanulók rendelkezésére. Az Önkormányzat az elmúlt időszakban pénzügyi lehetőségei szerint újította fel ezeket a létesítményeket. A további felújításokra, esetleges építésekre az Önkormányzat a költségvetés függvényében a koncepció érvényességi idejére tervet készít. Fontosnak tartjuk általánosságban a tatai iskolákban a magas szintű oktatás-neveléshez szükséges személyi, technikai és szociális feltételek hosszú távú biztosítását. Az épületek szükséges üzemeltetési, fenntartási, bővítési, illetve rekonstrukciós igényeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, és az ehhez szükséges anyagi erőforrásokat előteremtjük. Ezen a területen a legfontosabb feladatok egyikének tekintjük a „mindennapos testnevelés” biztosítása érdekében megvalósuló fejlesztéseket iskoláinkban. Ennek keretében együttműködési megállapodást kell kötnünk a Tatai Edzőtáborral a Vaszary János 5
Általános Iskolában zajló „mindennapos testnevelés” infrastrukturális feltételeinek biztosítására (úszásoktatás). A Vaszary iskola területén a szomszédos ingatlanok cseréjével új sportudvart alakítottunk ki, a Kőkúti Általános Iskola területén pedig egy multifunkcionális sportpályát (télen jégpályaként, nyáron pedig kézilabdapályaként) fogunk működtetni. Az iskola szomszédságában épülő új sportcsarnok használatáról, üzemeltetéséről megállapodást kell kötnünk a Tatai Atlétikai Clubbal. A testnevelési órák, a diáksportkörök legfontosabb célja, hogy tantervi keretek között, valamint a tanórán kívül biztosítsa a gyerekek testi-, lelki-, szellemi egészségét, fejlessze mozgáskultúráját, illetve az alapvető fizikai képességeit. Az iskolai sportkörökben vagy diáksportkörökben folyik a sportban tehetséges tanulók kiválasztása, valamint az utánpótlás nevelés. Városunkban a Diáksport Bizottság (DSB) szervezője a diáksportnak: versenyezteti a tanulókat, versenyeket szervez. Tevékenysége a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) feladataival, céljaival megegyezik. A Diákolimpia keretében az országos versenyrendszert az MDSZ működteti, míg a megyei versenyeket a KEM Diáksport és Szabadidő Egyesület rendezi. A DSB a városi és körzeti versenyeket szervezi, rendezi. A DSB saját versenyeket is szervez, amelyeknek legfőbb célja a sport, a mozgás megszerettetése. A DSB működéséhez az Önkormányzat biztosítja az anyagi fedezetet, amely bérleti díjak, érmek és versenybírói költségek fedezetére szolgál. Az Önkormányzat a sportra fordítható keretén belül pályázatok formájában segíti, hogy az iskolák egymással versenyezhessenek a Diákolimpiai versenyeken kívül, illetve házibajnokságok szervezésével járuljanak hozzá a tanulók mozgás gazdagabb életének kialakításához. III.3. Mindennapos testnevelés az iskolákban A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 2012. szeptember 1-jétől minden köznevelési intézményben felmenő rendszerben bevezette a mindennapos testnevelést. Az Nkt. 27. § (11) bekezdése alapján az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. Önkormányzatunk, mint az általános iskolák működtetője, mindent megtesz annak érdekében, hogy a mindennapos testnevelés biztosításához szükséges infrastrukturális feltételek adottak legyenek a tanulók számára. Így az intézményi tornatermek mellett a Kőkúti Általános Iskola mellett tanuszoda és sportsátor, a Fazekas Általános Iskola udvarán sportsátor üzemel. A Vaszary János Általános
6
Iskolában 2014-ben tornaszobát, az udvarán 2015-ben játszóudvart alakítottunk ki, mely alkalmas testnevelés órák megtartására is az alsó tagozatos gyermekek számára. III.4. A tanuszoda működtetése Tata Város Önkormányzata, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a KEREX Uszoda- és Szabadidőtechnikai Kft., illetve a KEREX Szerelő Kft. között 2007-ben létrejött szolgáltatási szerződés alapján - amely szerződés megkötésére egy PPP konstrukció keretében került sor – megépült a Tatai Tanuszoda a Kőkúti Általános Iskola területén. A Tanuszoda a tatai és a kistérségi óvodások és általános iskolások – igény szerint középiskolások – úszásoktatásában vesz részt. Az uszodát iskolaidőn kívül a lakosság is használhatja. Magyarország Kormánya a törökbálinti Bálint Márton Iskola és Sportközpont beruházás befejezéséről és egyéb, PPP konstrukcióban létesült sportlétesítményekről szóló 1219/2012. (VI.26.) Korm. határozatával döntött arról, hogy a Magánbefektetőt kivásárolja a PPP konstrukcióból, és törekszik arra, hogy a Szolgáltatási Szerződés lezárásra kerüljön, valamint, hogy az Önkormányzat az épület tekintetében tulajdonba kerülhessen. Tata Város Önkormányzata az MNV Zrt-vel megkötött szerződés alapján 2013. év végén tulajdonba vette Tanuszodát. A létesítményt az önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodás alapján a Tatai Városgazda Nonprofit Kft, mint működtető hasznosítja a Tata, belterület 17/4/A hrsz-ú Tanuszoda megnevezésű önálló építményt, így a működtető jogosult a bevételek beszedésére, az építmény közüzemi és karbantartási költségeit az IGH viseli. Az iskolai úszásoktatás biztosítása a hatályos jogszabályok alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) feladata a kistérségben, melynek érdekében a KLIK az önkormányzattól bérli a tanuszodát. III.5. Sportiskolai képzés A városban folyó sportiskolai képzés célja az egészségtudatos magatartás kialakítása, hogy a felnövekvő nemzedékben kialakuljon egy egészséges testmozgás iránti igény. További cél, hogy utánpótlást biztosítsunk az élsport, a versenysport számára. A városban két közoktatási típusú sportiskola működik: a Kőkúti Általános Iskola és az Eötvös József Gimnázium. A közoktatási típusú sportiskola alapvető célja a diákok klasszikus értelemben vett sportoló emberré nevelése. Ennek érdekében fontos: - az egész életen át tartó testkulturális igény kialakítása, - a tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása, - alapvető viselkedési minták kialakítása és alkalmazása a testnevelés eszközeivel, - igény felkeltése az esztétikus test és a helyes testtartás kialakítására. A sportiskola teljesen nyitott a város és a városkörnyéki tanulók részére. A cél az, hogy a sport, a mozgás megszerettetése mellett minél több sportolót neveljen. Az önkormányzat kiemelten támogatja a köznevelési intézmények sportiskolai rendszerű tevékenységét, célunk, hogy a sportiskolákat segítsük a további támogatások megszerzésében, pályázatok lebonyolításában. Az egyes sportiskolákban az alábbi tevékenység valósul meg:
7
A Kőkúti Általános Iskolában alapítása óta évfolyamonként 1-1 osztály testnevelés szakosított tantervű osztályként működik, 2007 óta Köznevelési Típusú Sportiskolai Módszertani Központ rendszerben. A tagozat célja, hogy olyan egészséges, a sportot, a mozgást kedvelő és művelő gyermekeket képezzen, akik értéknek tekintik a tudást. Az iskolában iskolai diáksport egyesület (Kőkúti Sasok Diáksport Egyesület) működik. A mindennapos testnevelést az alábbi sportágakkal segítik: - sakk, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, torna, játékos sportverseny, úszás, természetjárás, kerékpározás. Az Eötvös József Gimnáziumban 2009 óta működik a köznevelési típusú sportiskolai képzés. A sportiskola feladata az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása, versenyzők kinevelése, kiválasztása, foglalkoztatása, versenyeztetése. A 14-18 éves, nemzetközi színvonalat elérő tehetséges sportolók felkarolása, tervszerű képzésének megvalósítása, a külső egyesületekben sportoló tanulók számára lehetővé téve a tankötelezettség teljesítését, miközben maximálisan támogatja a sportolói életformát. Ehhez szükséges az egyesületi élet megszerettetése, a klubhűségre való nevelés. A köznevelési intézmények mellett egyesületi típusú sportiskola is működik 2014. évtől a városban, melyet a TAC hozott létre. Az ilyen típusú sportiskolák nem iskolai rendszerben, hanem korosztályos, korcsoportos rendszerben foglalkoztatják a gyerekeket. Igazából az utánpótláskorú fiatalok sportági fejlesztését, felkészítését valósítják meg. Az alábbi sportágakban működik a sportiskola: asztalitenisz – atlétika – kézilabda – labdarúgás. III.6. Köznevelési intézmények terembérleti díjából származó bevételek felhasználása A korábban önkormányzati fenntartású általános iskoláink 2013. január 1-től állami fenntartásba kerültek, de a működtetést Tata Város Önkormányzata továbbra is vállalta. A működtetői feladatok ellátásával az Önkormányzat 2012 decemberében a Tatai Városgazda Nonprofit Kft-t bízta meg. Így többek között - a köznevelési intézmények helyiségeinek bérbeadását is a Városgazda Kft. végzi. A bérbeadás jelentős részben a sport céljára szolgáló helyiségeket érinti, így az egyes sportegyesültek jó körülményeket tudnak biztosítani saját tagjainak a sportoláshoz. A bérbeadás bevétele a működtetési költségek mellett az intézmények igényei szerint kerül felhasználásra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a terembérleti díjak bevételei 30%-nak felhasználásával olyan beszerzéseket tudtak megvalósítani iskoláink, melyekre a költségvetésben nincs fedezet, továbbá az iskolák színvonalasabb működését szolgálja. III.7. Gyermekbarát város program sportelemei 2007 őszén az önkormányzat szakértők és civil szervezetek bevonásával megalkotta a tatai Gyermekbarát város program hosszú távú koncepcióját és az első éves intézkedési tervet. Ezeknek birtokában önkormányzatunk – Magyarországon elsőként – 2008-ban kifejezte csatlakozási szándékát a nemzetközi kezdeményezéshez. Mivel az UNICEF Magyar Bizottsága ekkor még nem dolgozta ki a magyarországi Gyermekbarát város feltételrendszerét, Tata csak informálisan tudott csatlakozni a globális projekthez. A Gyermekbarát város program számos sportos elemmel rendelkezik, amelyek célja, hogy a sportot a mindennapok részévé, örömmel művelt tevékenységgé tegye a fiatalok számára.
8
Gyermekbarát programunkat sikerült a városi sportprogramjainkkal is összehangolni, így még több fiatalt tudunk megmozgatni, mozgásra bírni. A Gyermekbarát város ifjúsági program keretében az óvodai és iskolán belüli sportversenyeket, egészségmegőrző programokat támogatjuk. Évről évre visszatérő program a kézilabda-bajnokság, valamint a kistérségi óvodások, kisiskolások úszóversenyének szervezése. Mindkét rendezvény a Kőkúti Általános Iskola testnevelő szakembereinek bevonásával zajlik. 2014-ben rendezték meg először a tatai edzőtáborban a Nagy Sportágválasztót, amely már hagyományosnak tekinthető és nagy örömünkre a látogatottsága is óriási. Ennek keretében a helyi sportegyesületek, szabadidősport-szakosztályok mutatkoznak be egy országos kezdeményezés részeként. A program sajátossága, hogy bármelyik sportágat kipróbálhatják a látogatók, és iránymutatást, segítséget kapnak a helyszínen a sportszakemberektől. Az országos kampányhoz csatlakozva 2015-ben is megrendeztük a „Nagy Sportágválasztó és Hangszerválasztó” rendezvényt, amelynek célja, hogy a fiatalok minél nagyobb százaléka megtalálja a számára legmegfelelőbb sportot vagy hangszert. Célunk a rendezvény folytatása. A helyi adottságokra és tradíciókra támaszkodva kiemelt figyelmet fordítunk a város sportéletének fejlesztésére, valamint arra, hogy a fiatalokat hasznos délutáni időtöltésre buzdítsuk. A sportot egyfajta drogprevenciós és erőszak-megelőző tevékenységnek is tekintjük. Programunk – miszerint minden gyerek sportoljon vagy gyakoroljon valamilyen művészeti ágat vagy mindkettőt – a város költségvetésében és éves programtervében is visszaköszön. Ennek megvalósításába bevonjuk az iskolák testnevelő tanárait, a tatai edzőtábort, a helyi sportegyesületeket, valamint a civil szférát is. III.8. Versenysport A versenysport jelentőségét a Sportstratégia foglalja össze az alábbiak szerint: „Jelentős sporthagyományainkra épülő versenysportunk sikerességének fenntartása hathatós segítséget nyújt: - a nemzeti önbecsülés erősítéséhez; - az ország ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez; - az ország általános megítélésének közvetett javításához; - az állampolgárok számára megfelelő magatartási példák közvetítéséhez.” A versenysportot a városban a sportegyesületek keretén belül elsősorban amatőr sportolók végzik, azonban nehezen húzható meg a határ a versenysport és a szabadidősport között, főleg a csapatsportokban. Jelenleg az alábbi sportágakban működnek csapatok a hivatalos sportági versenyrendszerekben: Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda
– TAC férfi TAC női - Tatai SE női - TAC férfi TAC női - TAC női
NBI/B NB II Amatőr NB I Megyei I. osztály U 17 csökkentett pályás megyei bajnokság NB II
9
Az egyéni sportágak közül a kajak-kenusok a Hódy SE, a vívók az OMS Tatai Vívó Sport Egyesület színeiben sportolnak. Szakszövetségi versenyrendszerben az asztaliteniszezők (TAC), az atléták (TAC), birkózók (TAC), judósok (TAC) vesznek részt. Célunk a városban működő sport és sportjellegű civil sportszervezetek tevékenységének támogatása, számuk növelése. III.9. Szabadidősport Az Önkormányzat fontos feladata a lakosság részére az igényeikhez igazodó, széleskörű lehetőség megteremtése. A lakossági szabadidősport alapját a rendszeres testmozgást elősegítő bajnokságok, sportnapok, túrák jelentik. A városnak a szabadidősport tekintetében remek természeti adottságai vannak. A sporthoz szervesen hozzátartozik a természet és ennek védelme, hiszen legtöbbször a természetben történik a tevékenység. Ösztönözni, segíteni kell az önszerveződésre alapuló autonóm szabadidősport szervezetek megalakulását. Bővíteni kell a szervezett szabadidősportban résztvevők körét. (pl. városi bajnokságok, túrák, fittness programok). Az Önkormányzat szabadidősport területén betöltendő szerepének a létesítményi feltételek biztosításán túl, elsősorban a szemléletformálásra, a mozgásban gazdag életmódra nevelésre és ennek népszerűsítésére kell kiterjednie. Ezen a területen jelentős szerepe és feladata van az Új Kajakház Ökoturisztikai Központnak. A szervezet a turizmus gazdája, ugyanakkor üzemelteti a téli időszakban a jégsátrat. A városba tervezett „Kamaszpark” legjobb helye vagy az Ökoturisztikai Központhoz tartozó kondi park mellett vagy az Építők parkjában lenne.
IV. Tehetséggondozás, esélyegyenlőség Folyamatosan figyelni kell és támogatni szükséges a kiemelkedő tehetségeket. Erre alkalmas az ösztöndíj program, valamint az éves díjátadás. A sport területén kimagasló eredményt elérő tanulók elismerésének kialakult hagyománya van a városban. A város vezetése minden év februárjában nagyszabású ünnepség keretében köszönti és ismeri el a város legeredményesebb sportolóit, akik az előző esztendőben országos bajnokságon 1-6. helyezést, országos diákolimpia döntőjében 1-3. helyezést és nemzetközi versenyeken, bajnokságokon 1-6. helyezést értek el. Minden évben nő a díjazottak száma, átlagosan 300 sportolót jutalmaznak. Köztük vannak az óvodás korosztálytól a felnőtt sportolókig a sikeres versenyzők. Bár az elismerés anyagi javadalmazással nem jár, mégis igen rangos megbecsülést jelent annak, akit jutalmaznak. Minden egyes sportoló és edző évről évre egy érmével gazdagodik, ami egy Tatára jellemző épületet, tárgyat ábrázol. A rendezvényen részt vesz egy országosan ismert sportoló vagy sportvezető, aki további ösztönzést ad a sporttevékenység folytatásához. A versenysport támogatása érdekében 2015-ben sportösztöndíjat alapított az önkormányzat, a sportolók ösztöndíjáról szóló 7/2015. (III.27.) önkormányzati rendelet elfogadásával. A jogszabály értelmében az önkormányzat anyagi támogatásban részesíti azon Tatához kötődő sikeres sportolókat, akik válogatott kerettagként nemzetközi versenyeken vesznek részt. Az ösztöndíjra jogosultságot szerezhet minden tatai sportegyesületben sportoló vagy tatai sportegyesületből induló és legalább 5 éve tatai állandó lakóhellyel rendelkező vagy tanulmányait Tatán végző sportoló, aki válogatott kerettag a saját korosztályában vagy afölötti korosztályban. A megmérettetésekre való felkészülés és a külföldi versenyekre történő utazás komoly anyagi terhet ró a fiatal sportolók családjára, ezért ennek 10
viseléséhez járul hozzá a város. Az ösztöndíj adományozásával biztosítható, hogy legeredményesebb sportolóink továbbra is tatai színekben tudjanak helyt állni a versengésben. A sport esélyegyenlőségi kérdéseit, illetve a sport szerepét az esélyegyenlőség biztosításában a már említett Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (V.27) OGY határozat foglalta össze az alábbiak szerint „8. Esélyegyenlőség A sportnak rendszeresen és folyamatosan szükséges figyelemmel kísérnie és támogatnia a kiemelkedő tehetségek bekapcsolódását a sport rendszerébe (pl. ösztöndíjrendszer), különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra (hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek és fiatalok, fogyatékossággal élő emberek, nők, romák). Ezt főképpen az egyesületekkel, önkormányzatokkal, kistérségekkel együttműködve lehet és kell végezni. Az állami és civil sportigazgatás önmagában nem képes kezelni komplex gazdasági-társadalmi válaszokat igénylő problémákat, de a szakma érzékenységének és eszközrendszerének folyamatos fejlesztése fontos feladat. A sport képes a szabadidő-gazdaság, a szabadidősport-gazdaság, a sportgazdaság támogatásával a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében is szerepet játszani. Különös figyelmet kell fordítani a sportolási lehetőségek földrajzi, anyagi és szociális egyenlőtlenségének csökkentésére. Kedvezmények biztosításával, új szervezési megoldások kidolgozásával kell segíteni az e körbe tartozók bekapcsolódását a sportba. Az esélyegyenlőség jegyében a rendelkezésre álló sportcélú költségvetési források elosztása során is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a fogyatékosok sportjában a támogatások elosztásának célja a fogyatékosok sportjának integrációja.” Tata Város Önkormányzata a Gazdasági Programban stratégiai céljaként rögzítette az esélyegyenlőség biztosítását a sport területén is (pl.: V/2. Család- és gyermektámogatási program: A Szociális Alapellátó Intézmény keretében meg kell valósítani a Fogyatékosok Nappali Intézményében ellátottak szociális foglalkoztatását, valamint rendszeres sportolását), illetve a civil szervezetekkel történő együttműködést. Az önkormányzat 2013. évben elfogadott és 2015-ben felülvizsgált Helyi Esélyegyenlőségi Programjának is részét képezi a sport szerepe e területen. Az esélyegyenlőség és a sport kapcsolata az önkormányzat VII. pontban említett támogatási rendszerének is szerves részét képezi, a Szociális- Egészségvédelmi és Sportalap pályázati kiírásában rendszeresen megjelölt célja a testi és szellemi fogyatékosok sportrendezvényeinek támogatása.
V. Együttműködés, kapcsolatok Tata sportéletét jelentősen segíti, hogy a város vagy/és egyes intézmények, sportszervezetek a hazai szakszövetségekkel kötnek együttműködési megállapodásokat, többek között a kajak-kenu, a kézilabda, a lovassport, a jégkorong, a torna sportágakban és jó együttműködés alakult ki a természetjáró szövetségekkel is. Kialakult egy jó kapcsolat az Edzőtáborral, így jelentősen javult néhány sportág feltételrendszere. A továbbiakban is egyeztetni kell a hosszú távú használat érdekében. Együttműködés kialakítása szükséges a városban működő gazdasági társaságokkal, mint potenciális célcsoportokat foglalkoztatókkal és mint támogatói lehetőségekkel. A nemzetközi kapcsolatok építésében szép eredményeket tud felmutatni a város, tekintettel kilenc testvér- illetve partnervárosi kapcsolatára, melyekben a sport mindig kiemelt szerepet kap. 11
Gerlingenben (Németország) évente áprilisban rendezett Solitudelauf futóversenyen rendszeresen vesznek részt tatai sportolók. Az Arenzanóban (Olaszország) minden év szeptemberében megrendezésre kerülő Mare a Monti nemzetközi gyalogló rendezvényen is részt vettünk. Montebellunával (Olaszország) kocsitoló versenyekkel (Euro palio) erősítjük a kapcsolatot. Tatai futók vettek részt a hagyományos szovátai (Románia) tavaszi futóversenyen. Szőgyénnel (Szlovákia) évente váltakozó helyen közös sportnapot rendezünk, elsősorban iskolások számára. Szintén hagyományosnak mondható a Tata Város Diákönkormányzata által szervezett Tata-Szőgyén kerékpártúra, amely a testvérvárosi kapcsolatok ápolását, barátságok létrejöttét is szolgálja a mozgás gyakorlása mellett. A legújabb testvérváros Magyarkanizsa (Szerbia) futóversenyén is részt vesznek tatai sportolók. A Tatán rendezendő Minimarathon versenyen több testvérvárosunkból vesznek részt versenyzők, 2015. évben a rendezvényes testvérvárosainkból 110 sportolót láttunk vendégül.
VI. Sportlétesítmények, fejlesztések Az Önkormányzat az elmúlt időszakban komoly sportlétesítmény fejlesztéseket hajtott végre, a beruházások megvalósítása ütemezetten zajlik. A létesítmények működtetésének fenntarthatósága érdekében finanszírozási rendszer kialakítása szükséges. A város egész területét érintő fejlesztések a következők: VI. 1. Kőkúti Sportcsarnok és sportpálya A város új sportcsarnokának építése 2014. évben indult el a Kőkúti Általános Iskola és a Május 1. út közötti területen, amelyre a Tatai Atlétikai Club (TAC) pályázat útján társasági adó (TAO) támogatást nyert el a Magyar Kézilabda-szövetségtől. A Tatai Atlétikai Club 2013-ban és 2015-ben pályázatokat nyújtott be a Magyar Kézilabda Szövetség TAO bizottságához egy sportcsarnok kialakítása érdekében, amely pályázatok sikeresnek bizonyultak. A sportcsarnok két ütemben valósul meg a Kőkúti Általános Iskola és a Május 1. út közötti 17/4 helyrajzi számú ingatlanon. Az első ütem (2013-as pályázat) keretében szerkezetkész állapotban 2015ben megépült a csarnok. A II. ütemben a csarnok végső kilakítása történik (sportpadló, öltözők, színpad, a edzőterem, iroda, büfé, pparkolók, stb.) meg. Az épületet az egyesület és az iskola tervezetten a 2016 őszétől tudja már használni. Az I. ütem beruházási költsége 650 millió forint, melyből az egyesület – a Magyar Kézilabda Szövetség 2013. december 20-án kelt határozata alapján – TAO-s támogatásként összesen 450,8 millió forintot nyert el. Az I. ütemhez biztosítandó önrész összege 199 millió forint, melyet Tata Város Önkormányzata biztosított a klub részére. A II. ütemre vonatkozó támogatói döntés 2015. év második felében kapta meg az Egyesület, így a II. ütem építése 2016. év elején kezdődhet meg. A beruházás III. ütemeként a Kőkúti Általános Iskola és a Sportcsarnok összekötése történik majd meg tervezetten 2017-ben. A Kőkúti Sportcsarnok belépésével minőségi javulás következik be sportolás feltételeiben Tatán. A multifunkcionális csarnok a sportesemények mellett városi rendezvényeknek is helyet fog adni. A létesítmény délelőtt iskolai testnevelés óráknak ad majd otthont, délután pedig a TAC kézilabda- és röplabda-szakosztályai fogják edzésekre használni. Hétvégéken az NB I/B-s férfi és az NB II-es női kézilabda csapataink bajnoki mérkőzéseinek lesz helyszíne, valamint városi rendezvényeket is kiszolgál majd az új csarnok. A működtetésről várhatóan 2016. évben döntést kell hozni.
12
A Kőkúti Általános Iskola területén egy multifunkcionális sportpálya működtetését tervezzük, amely az év jelentős részében labda-, illetve görkorcsolyapályaként, télen pedig jégkorcsolyapályaként üzemelhetne. Ezzel az innovatív beruházással egy új sportcsarnok építése váltható ki, amely nemcsak beruházási, hanem üzemeltetési szempontból is kedvezőbb feltételeket teremtene. A keletkező kondenz-hővel az iskola uszodájának a vize is melegíthető lenne. VI.2. Új Kajakház Ökoturisztikai Központ - Öreg-tó sétány – Építők parkja Jelentős fejlesztés volt a 2015. év elején átadott Új Kajakház Ökoturisztikai Központ, amely a Hódy SE létesítményhelyzetének javításán túl komoly turisztikai központtá válhat. Célunk, hogy az Öreg-tó körüli sétányon lehetőség teremtsünk az egészséges életmód és a testmozgás gyakorlására az erdei tornapálya rekonstrukciójával, egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésével, állomások kialakításával, kültéri fitnesz eszközök elhelyezésével, fából készült padok, hulladékgyűjtők, esőbeállók és kerékpár tárlók elhelyezésével, tájékoztató táblákkal. Ennek első lépése, hogy kialakítottunk egy centrumot, amely befogadja mind a bakancsos, a kerékpáros, és vizes túrázókat az Öko- turisztikai központ keretében. A Központ lehetőséget nyújt a kajakosok edzéseinek lebonyolítására, rendelkezésre áll benne egy fejlett konditerem, valamint a kajakos téli edzését biztosító tanmedencék. A három emeletes épület legfelsőbb szintjén kaptak helyt a rehabilitációs szobák, és konferenciatermek. A Központ tevékenységében a sport területén a gyalogos, kerékpáros és vízi turizmus segítésének kell megjelennie. A jövőben szeretnénk a centrumot szakmailag továbbfejleszteni. Több közpark található Tatán. A legnagyobb az Öreg-tó mellett található Építők parkja. Ezt a parkot fokozatosan a felüdülés, a rekreáció, a szabadidősport területévé kell alakítani. Itt kaphatna helyet a „Kamaszpark”. A park megújítása önkormányzati forrás bevonásával elkezdődött 2015-ben, a megújítást 2016-ban is folytatni kívánja a város. A park további fejlesztését a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program által biztosított forrásokból kívánja a város megvalósítani. Célunk a mozogni, kikapcsolódni vágyó polgárok (kamaszok, felnőttek, idősek családok, stb.) és látogatók számára egy olyan park kialakítás, ami megfelelő módon tudja biztosítani a kikapcsolódás és a mozgás lehetőségét is. Az Öreg-tó partja egy részének „plázzsá” alakítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az Öreg-tó körüli világítás megvalósítása – elsőként tópart sétány közvilágításának LED technológiával történő kiépítése - jelentősen javítja az itt futók, gyaloglók, kerékpárosok komfortérzetét. Célunk, hogy a sétány mentén a korábban méltán népszerű, több állomásból álló erdei tornapályát ismét kialakítsuk. Távlati terveink között szerepel a Lovarda körül egy vizesblokk, mellékhelyiség kialakítása. VI.3. Tatai fürdők A város fürdőkultúrájában a Fényes fürdő és az Öreg-tó van jelen napjainkban. A Fényes fürdő kezdi visszanyerni régi „fényét”, az elmúlt években komoly fejlesztések történtek. Nagy kérdés a Kristály fürdő sorsa, hiszen a műemlékvédelem miatt a jövőt illetően egyeztetésekre van szükség. Fényes fürdő területén több fejlesztés valósult meg az elmúlt években. A „Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése a tatai Fényes fürdő területén” megnevezésű, KDOP-2. 1. 1/B-12-2012-0046 kódszámú, 184 millió 718 ezer forint összegű, 100 %-os támogatású pályázat keretében valósult meg a 13
Fényes források területén egy ökoturisztikai fejlesztés, amely során megépítettünk egy tanösvényt, egy látogató központot és az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló létesítményeket. A tanösvény két szakaszból áll. Az 1. szakaszon a látogatók túravezető nélkül is közlekedhetnek. A tanösvény 2. szakasza a természetvédelmi területen vezeti körbe a turistákat, mely csak túravezetővel látogatható. A fokozottan védett természetvédelmi területen két bejárat található, egy a tanösvény 2. szakaszának elején, egy pedig a végén. Ezen a szakaszon a látogatók felmehetnek a lombkorona szintig, ahol magasról is képet kapnak az élővilágról. A meglévő kemping épület felújításával alakítottuk ki a látogató központot, ami a következő helyiségekből áll: információs pult és egyben „Zöld“ bolt, kiállító tér, foglalkoztató és mozi terem, kutató és könyvtárszoba, terasz, mely nyáron foglalkoztató is lehet, szelektív hulladék tároló a bejárati kapuval egybeépítve, valamint a mosdók. Az épület elé a feltörő karsztvíz bemutatását szemléltető „torony” került, amely a víznyomás magasságát szimbolizálja, melyben gombnyomásra 14 méter magasságig feltör a víz, majd gombnyomásra eltűnik. Annak érdekében, hogy a Fényes-fürdő minél inkább meg tudjon felelni a növekvő elvárásoknak, illetve minél inkább ki tudja elégíteni a fürdőzők igényeit, folyamatos fejlesztéseket hajt végre önkormányzatunk. Ezen fejlesztés keretében 2013-ban egy családi csúszdát vásárolt az önkormányzat nettó 8 millió 643 ezer forint értékben, melyet a tatai Fényes-fürdő amorf medencéjénél helyeztünk el. Az elmúlt években vízi élményelemek kerültek elhelyezésre, növelve az ide látogatók szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeit. 2014-ben önkormányzatunk összesen nettó 53 millió 500 ezer forintértékben felújította, illetőleg korszerűsítette a medencéket, illetve az azokhoz tartozó kiszolgáló műveket. További közel 25 millió forint értékben került sor a fürdő területén található szálláshelyek egy részének felújítására, komfortosabbá tételére a 2014 és 2015. évben. A felújításoknak köszönhetően kialakítottunk egy nyári napközis tábort, amelynek célja, hogy a munkahellyel rendelkező kisgyermekes szülők számára lehetőséget biztosítsunk a gyermekeik nyári elhelyezésére. A fürdő fejlesztésére 2016-ban is elkülönítettünk egy nagyobb összeget, amely lehetővé teszi a már megkezdett felújítás folytatását. A fürdő távlati fejlesztési céljai: - az élővizek rehabilitációja, forrásvizek elvezetése, - a Grófi-tó eredeti állapotba történő visszaállítása, - a közműhálózat korszerűsítése, - a HVDSZ üdülőkomplexum tulajdonba vétele és teljes körű felújítása, - a Fényes élménypark kialakítása (szauna fejlesztése, vízi élménypark kiépítése). Az Öreg-tó, mint természetes vízi élőhely Magyarország 55 különleges madárvédelmi területe egyike, a Natura 2000 hálózat része. A tó partján két kilométer hosszú föveny - „plázs” - került kialakításra, mely a megfelelő infrastrukturális feltételek megteremtését követően alkalmas lehet a biztonságos fürdőzésre. VI.4. A kerékpárosbarát település A kerékpározás népszerű a városban, ezért a feltételeit folyamatosan javítani szükséges. Az elmúlt időszak legjelentősebb kerékpáros fejlesztései a következők:
14
2013. évben valósult meg a Tata - Tatabánya - Vértesszőlős települések közötti kerékpárút. Az Általér mentén önálló vonalvezetésű, kétirányú, elsőrendű 6781,19 m (főpálya: 6416,07 fm, Vértesszőlősi bekötőág 365,12 fm, főpálya szélessége: 2,70 fm, M1 autópálya alatti átvezetésnél: 1,80 fm, híd átvezetésnél: 3,10 m) hosszúságú kerékpárút épült ki, melyhez a tatai végszelvényben (Fáklya utcánál) 23 férőhelyes parkoló terület létesült. A kerékpárút folytonosságának biztosítása érdekében az 1+489 km szelvény az Által-éren egy 16 m szabadnyílású fa kerékpáros híd létesült. Dózsa György úti kerékpárút beruházás keretein belül összesen 1108 fm hosszúságú kerékpárút került megépítésre. A Kocsi úttal párhuzamosan elválasztott közös gyalog-és kerékpárút épült meg 430 fm hosszban. A Dózsa György úton 678 fm hosszúságú kerékpárút valósult meg. Az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ projekt részét képezte a Kajakház és a Fáklya utca közötti kerékpárút felújítása (1704 m hosszan), valamint a Halászcsárda melletti szakasz aszfaltozása (272 m), és a Grill mögötti vegyes forgalmi út aszfaltozása (276 m). A kerékpárutak mentén 4 db fedett pihenő is kiépítésre került. További fejlesztési igény a kerékpáros használatra tiltott 1. számú országos főút Tata - Almásfüzitő közötti szakaszának kerékpáros kiváltása, melynek megtervezésére a Tatát és környező településeket a Duna-menti települések kerékpáros hálózatával összekötő, az 1. számú főutat kiváltó közlekedésbiztonsági célú kerékpárút hálózat fejlesztésének előkészítése 1. és 2. szakasz tárgyú kistérségi projekt keretében került sor. A tervek szerint az önálló, kétirányú kerékpár út 2,9 km hosszú, 2,7 m széles lesz, melyhez 7,8 km kis forgalmú út fog csatlakozni. A kerékpárút megépítése és a kapcsolódó kis forgalmú utakon kijelölt kerékpáros úthálózat kialakítása megteremti Tata, Naszály, Almásfüzitő, Dunaalmás és Szomód kerékpáros összeköttetését. Hosszabb távú célunk, hogy kistérségi támogatással összekössük a meglévő, de különálló kerékpárút szakaszokat, és bekössük a várost az EuroVelo kerékpárút-hálózatba. Erre vonatkozóan már tervek is készültek. Kerékpárutat szeretnénk építeni Agostyán, illetve a Gerecse Naturpark irányába is az ökoturizmus elősegítése érdekében, ezzel bizonyítva a város környezettudatosságát: „zöld híd” a természetbe. Folytatjuk a megkezdett munkát: a meglévő kerékpárút nyomvonalait egy összefüggő hálózattá (Kocsi út – Ipari Park – Környei út, Baji út – Vértesszőlősi út – Fáklya utca, tópart, Tata – Naszály – Almásfüzitő – Komárom, Tata – Kocs) bővítjük az iskolák és közintézmények elérhetőségének biztosításával. A kerékpáros fejlesztések elismeréseként Tata Város Önkormányzata már nyolcadik éve folyamatosan Kerékpárosbarát Település címben részesül. Az önkormányzat hivatala Kerékpárosbarát Munkahely és Családbarát munkahely címmel is rendelkezik. VI.5. Jávorka környékén történő sportfejlesztések A Képviselő-testület a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakképző Iskola mögött elhelyezkedő (1242 és 1243 helyrajzi számú) önkormányzati tulajdonú ingatlanokat rekreációs és sport célra kívánja hasznosítani. Ennek keretében a Magyar Labdarúgó Szövetséggel közösen 2014-ben egy labdarúgó pályát alakítottunk ki az 1243 helyrajzi számú ingatlanon. A területen egy műfüves edzőpálya kialakítását is tervezzük. A Képviselő-testület ezen felül támogatta a Tatai Atlétikai Club labdarúgópálya építését is a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola területén, mely 2015-ben 15
megvalósult. A club a pályákhoz kapcsolódó labdarúgó klubház és öltöző megépítését is tervezi, melyre az Önkormányzat támogatásásval 2015-ben pályázatot nyújtott be az MLSZ TAO részlegéhez. A megvalósítás tervezett üteme 2016/ 2017. A Képviselő-testület még 2014 áprilisában döntött arról, hogy támogatja a Tatai Sportegyesület pályázatát a Magyar Kosárlabda Szövetséghez egy kosárlabda edzőcsarnok kialakítása érdekében, az 1242 helyrajzi számú ingatlanon. A szövetség támogatta az egyesület pályázatát, így a látvány csapatsportok támogatására biztosított TAO gyűjtési lehetőség megteremtése megtörtént a fejlesztés megvalósítása érdekében. Az egyesület a támogatások összegyűjtését megkezdte, valamint a kivitelezés előkészítéseként 2016-ban a talajstabilizálást is megindította. A fejlesztés I. üteme mely a csarnok megépítését és használatba adását jelenti tervezetten 2017-ben valósul meg. Az egyesület egy II fejlesztési ütemet is tervez, ami az épület bővítését és kültéri pályák megépítését tartalmazza. A jövőben további sport és rekreációs célú beruházásoknak is helyet adhat az iskola mögötti terület: kerékpáros, gördeszkás, illetve görkorcsolyás élménypark létesítését tervezzük még ide. VI.6. Edzőtábor Tata szívében A tatai edzőtábor, vagy hivatalos nevén a Tatai Olimpiai Központ az ország egyik legismertebb sportlétesítménye. „Tata” fogalom a versenyzők és a sportban dolgozók számára. Megszámlálni is lehetetlen, hány nemzetközi sportsiker, olimpiai vagy világbajnoki érem alapjait rakták le itt a magyar sportolók. Az edzőtábor Budapesttől mintegy egy órányi autóútra, Tata zöldövezetében a 220 éves angolpark területén, a Cseke-tó partján fekszik. A 48-as londoni játékokra már itt készültek a magyar sportolók, igaz akkor még csak szabadtéren készülhettek és valójában nem is a táborban laktak. A Londonban megszerzett 10 arany tökéletesen igazolta a tábor szükségességét, így az építkezés és a fejlesztés tovább folytatódott. 1951 nyarán adták át az edzőtábort a végleges formájában, ekkor már állt az „A” épület, működött az étterem és fedett csarnokok is a versenyzők rendelkezésére álltak. A fejlesztések az ezt követő olimpiai ciklusokban is folytatódtak. A Tatai Olimpiai Központ a hazai és nemzetközi versenyekre készülő profi sportolóknak, illetve a Héraklész-programban résztvevő fiatalok számára nyújt edzéslehetőséget. Az edzőtábor szolgáltatásait sportági szakszövetségek és egyesületek is igénybe vehetik, a sportolók természetesen komplett ellátást és kiszolgálást (szállás, étkezés, sportlétesítmények használata) kapnak. Az elmúlt évtizedekben a következő sportágak versenyzői készültek legtöbbször Tatán: asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, kézilabda, kosárlabda, kajak-kenu, labdarúgás, lövészet, ökölvívás, öttusa, röplabda, súlyemelés, teakwando, torna, triatlon és vívás. Az edzőtábor egyes részeit a szabadidős sportolók is használhatják: az uszoda, a tekepálya és a teniszpályák mindenki előtt nyitva állnak. Előzetes bejelentkezés alapján lehetőség van az edzőtábor látogatására is. Az Edzőtábor területén hamarosan két ütemben épülő beruházás valósul meg, amelyre az üzemeltető, az Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ uniós támogatást nyert el. Az első ütemben egy multifunkcionális csarnok épül, amelynek munkálatai hamarosan megkezdődnek. A második ütemben pedig egy sportuszoda létesül majd. A város aktív szereplőként kíván részt venni az uszoda tervezésében, létesítésében, és szeretne együttműködési megállapodást kötni annak jövőbeni hasznosításáról. Szeretnénk, ha az Edzőtábor üzemeltetője lehetőséget biztosítana a Vaszary János 16
Általános Iskolának, hogy a „mindennapos testnevelés” keretében használhassák majd a sportlétesítményeket. VI.7. További sportlétesítmények, fejlesztések A város egyéb sportlétesítményei közül kiemelendők a Cseke ligeti teniszpályák, Eötvös Sportcsarnok és „kőporos” sportpálya. A Cseke ligeti önkormányzati területen található teniszpályákat a Tata Városi Teniszklub SE működteti, az egyesület folyamatosan törekszik a fejlesztésre, keresik a pályázati lehetőségeket. Az Eötvös Sportcsarnok és „kőporos” sportpálya elsősorban a középiskolai tanulók igényeit szolgálja ki, de a Tatai Atlétikai Clubbal való együttműködés keretében több fejlesztésre is sor került. A TAC korábban a társasági adókedvezmény útján igénybe vehető támogatásra pályázatot nyújtott be a sportcsarnok teljes belső felújítására. Azonban a pályázat nem volt eredményes, ennek ellenére a Clubnak az önkormányzat és a Tatai Környezetvédelmi Zrt. támogatása révén sikerült a sportcsarnok padlózatának felújítása. A Sportcsarnokban tartják a TAC kézilabda csapatának mérkőzéseit is. A meglévő sportlétesítményeinket sem szeretnénk elhanyagolni, igyekszünk minél hamarabb rehabilitálni őket. Ennek keretében be akarjuk fejezni az Öreg-tó partján lévő tornapálya felújítását, fejleszteni szeretnénk a Vaszary János Általános Iskola sportudvarát és a TAC létesítményeinek rekonstrukcióját is támogatjuk. A kerékpárút-hálózatunkat is szeretnénk továbbfejleszteni, s ezáltal megteremteni az ún. „outdoor” sportágak alapjait. A közeljövőben folytatni szeretnénk a sport területén megkezdett fejlesztéseinket, amelyek megvalósításához igyekszünk különböző pályázatok útján anyagi támogatást nyerni, illetve segítjük a sportegyesületeket a pályázatok adta lehetőségek kihasználásában. Ki kell dolgoznunk egy fejlesztési koncepciót a rekreációs és sportterületekre vonatkozóan, amely alapján komplex módon tudnánk kezelni az egyes beruházásokat.
VII.
A sporttámogatás elvei
A sportról szóló 2004. évi I. törvény rögzíti a sporttámogatás jogszabályi kereteit: 55. § (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. Az önkormányzat a törvényi előírásnak megfelelően alkotta meg a sportról szóló 13/2011. (III.30.) önkormányzati rendeletét és évente a költségvetési rendeletében biztosítja a sportfeladatok forrását, különös tekintettel a támogatásokra. Az Önkormányzat biztosítja a város intézményeiben működő sportlétesítmények sport célú működését és igénybevételi lehetőségét. A működéshez, állagmegóváshoz, az indokolt fejlesztéshez szükséges fedezetet az éves költségvetésben biztosítja. Az Önkormányzat céljai elérése érdekében elsősorban a sportélet koordinálást, szervezését, támogatását, a sportlétesítmények működtetését vállalja fel. Az éves költségvetésben meghatározott összeget különít el sport célú pályázatok kiírására.
17
Önkormányzatunk minden esztendőben komoly összeget fordít a sportegyesületek támogatására. A Szociális- Egészségvédelmi és Sportalapból a legnagyobb sportklubokon túl a kisebb egyesületeket is évente segítjük, amelyek ezáltal még jobb körülményeket tudnak teremteni a sportolóik számára. Ebből az alapból sikerült a hátrányos helyzetűeket és a fogyatékkal élőket is bekapcsolni a sportéletbe. A városban megrendezendő diáksport-versenyek (iskolaitól az országosig) támogatását is több forrás biztosítja. A sportköltségvetésben minden évben egy nagyobb összeget különítünk el a városi és országos sportrendezvények szervezési feladataira. A pályázatokat minden évben a sportügyekkel foglalkozó bizottság írja ki és bírálja el. Pályázat az alábbi célokra kerül kiírásra: - Szabadidősport rendezvények, programok - Testi és szellemi fogyatékosok sportrendezvényei, - Városi szintű vagy Tatán rendezett, regionális és országos sportversenyek, rendezvények, - Egyéni sportolók országos és nemzetközi versenyeken való részvétele. A pályázati rendszeren kívül az Önkormányzat együttműködési megállapodásban rögzített feltételekkel támogatást nyújt a kiemelt sportszervezeteknek, a Hódy Sportegyesületnek, az OSM Tatai Vívó Sportegyesületnek, a Tatai Atlétikai Clubnak, a Tatai Sportegyesületnek, a KEM Diáksport Egyesületnek, a Kőkúti Sasok Diáksport Egyesületnek.
VIII.
Fejlesztési irányok
Sportpolitikai, szakmai és egyéb szempontok figyelembevételével meg kell határoznunk, hogy melyek azok a sportágak, amelyeket kiemelt szinten támogat a város. Ennek megállapítása lehetőséget adna arra, hogy sportág-specifikusan fogalmazzuk meg a legfontosabb sportszakmai feladatokat. Általános érvényű elveket már most meg tudunk határozni ezen a területen, például az egyik legfontosabb feladat az iskolai diáksport és szabadidősport támogatása: tanórán kívüli sportfoglalkozásokat kell szerveznünk, valamint a diákolimpiai versenyek mellett városi szintű alapfokú amatőr bajnokságokat kell rendeznünk a szabadidősporttal kiegészítve. Ebbe a munkába a megyei sportszövetségeket is be kívánjuk vonni. Kiemelten kezeljük az utánpótlás-nevelés fejlesztését, ezt a munkát szervezett keretek között valósítjuk meg. Egyrészt sportiskolai rendszerben – ahogyan már említettük –, másrészt pedig sportegyesületi keretek között. Létre kellene hozni egy úgynevezett városi sportiskolát a hatályos sporttörvényeknek megfelelően. Ezt az iskolát teljesen külön kellene választani az oktató-nevelő munkát végző intézményektől. A városi sportiskola mellett több sportágban továbbra is szükség volna a sportegyesületek keretei között működő utánpótlás-nevelésre, a már meglévő személyi és tárgyi feltételek miatt. A sportegyesületi utánpótlás szakosztályokat – megfelelő színvonal esetén – a városi sportiskola egyenértékű szervezeti egységeiként kellene értelmezni. Ezáltal az utánpótlás működése és finanszírozása teljes mértékben megfelelne a Sporttörvény ajánlásának, hatékonysága pedig jelentős mértékben megnövekedne. A városi sportiskolának bázisiskolája lehetne a Kőkúti Általános Iskola és az Eötvös József Gimnázium, emellett minden iskolát bázisiskolának kellene kijelölni a sportágak megfelelő elosztásával. Ez lehetővé tenné az iskolai sportlétesítmények költségkímélő használatát, valamint a szabad kapacitás városi szintű tervezését. Az utánpótlás korból kikerülő sportolók számára – képességeiknek megfelelően – versenyzési és előmeneteli lehetőséget kell biztosítanunk (szabadidősport, versenysport, élsport).
18
A jövőben a sportegyesületeinkkel, sportági szövetségeseinkkel még szorosabban szeretnénk együttműködni, többek között az Edzőtáborral kívánjuk még erősebbre fűzni a kapcsolatunkat. Megfontolandónak tartjuk egy közös sportmúzeum létrehozását, amely nemcsak a helyieknek lenne érdekes, hanem újabb turisztikai attrakcióként is szolgálhatna. Célunk, hogy minden diákkal és rajtuk keresztül a családjukkal is megszerettessük a sportot. Ennek érdekében biztosítjuk, hogy a helyi médiában megfelelő arányban legyenek a sportot, az egészséges életmódot népszerűsítő anyagok. Évről évre megszervezzük és lebonyolítjuk a város hagyományos, tömegeket megmozgató sportrendezvényeit (Tó-futás, Gyalogló Világnap, Minimarathon, Vívógála, Tatai Regatta, Streetball Nap, stb.). A Sportkoncepció végrehajtása során törekszünk az eddigi eredmények fenntartására és az alábbi célok megvalósítására: - a város turisztikai vonzerejének növelése fejlesztéssel, magántőke bevonásával, a természeti értékek megőrzésével, - a kerékpárút hálózat fejlesztésével az un.”outdoor” sportágak támogatása, - a Kőkúti iskolában meglévő sátor téli időszakra jégpályává alakítása, - a költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével a sportlétesítmények fejlesztésének, felújításának a sportkoncepció érvényességi idején belüli ütemezése, - a költségvetés lehetőségeinek függvényében a sport támogatása, forrás biztosítása sport célú pályázatok kiírására, - az iskolai sportoktatás és a sportiskolai képzés támogatása, a teljesítmények elismerése, - diáksport, utánpótlás nevelés, a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és fogyatékkal élők sportjának segítése, támogatása, - kiemelt, hagyományos, nagy tömegeket megmozgató városi sportrendezvények lebonyolítása - az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ szabadidősport feladatainak ellátásához szükséges fejlesztésekről készüljön feladatterv, ütemezés, - a koncepcióban megfogalmazott célok érdekében az Önkormányzat működjön együtt a civil szervezetekkel, sportági szakszövetségekkel (TAO-s sportágak sportszakmai fejlesztéseinek egyeztetése), - az Önkormányzat a TAC-al együttműködve alakítson ki labdarúgó centrumot a Jávorka mögötti területen (élőfüves pálya, műfüves terület, öltözők, bekötő út, parkolók), - sportszervezetek segítése a pályázati lehetőségek kihasználásában, - az Önkormányzat készítsen tervet, akár magánbefektető bevonásával a Cseke tó körüli futókör „futóbarát” borítással történő kialakítására, - a városi és kistérségi diákolimpiai versenyrendszer működtetésének biztosítása a város költségvetésében, - a város kiemelkedő sportolóinak, sportszakembereinek támogatása, segítése, - a sport népszerűsítése a helyi médiában, a sportot, az egészséges életmódot népszerűsítő programok szervezése, - fellépés a sporttal összefüggő valamennyi negatív társadalmi jelenséggel szemben (dopping, nézőtéri erőszak), - az Edzőtáborral kialakult jó kapcsolat folytatása érdekében rendszeres egyeztetések a vezetővel, - újra kell kezdeni az egyeztetéseket a Nemzeti Sportközpontokkal egy uszoda megépítéséről, - készüljön felmérés a sportlétesítmények állagáról és ennek megfelelően készüljön terv a felújítások ütemezéséről, 19
-
a „Város Sportszponzora” kitüntető cím bevezetése, városi sportkerekasztalt működtetése, melyben állandó meghívottak a civil szervezetek, közös, éves versenynaptár készítése, amely a városban zajló sportversenyeket, illetve egyéb szabadidősport-rendezvényeket tartalmazza.
20
