FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDANYAG
1. Kimenekítő csomag összeállítása, Szirénajelek felismerése Kimenekítő csomag A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tűntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni. Mi legyen a "túlélő-csomag"-ban? · személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya, · két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje) · az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű, · tisztálkodási eszközök, · rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök · egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat, · takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac) · ha van, hordozható rádió. Szirénahangok és ábrázolásaik Légi Riadó Légi riasztáskor a szirénák megszólaltatásával háromszor 30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú leadott szirénahang hallatszik, közte 30 másodperc szünet. Háromszor megismételve történik. Katasztrófa Riadó Katasztrófariasztás esetén 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang hallatszik.
Riadó lefújása A katasztrófa- és a légi riasztás feloldásának jele: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel. 1
FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDANYAG
2. RBV ismeretek (anyag azonosítása UN-szám alapján, majd szabályos védőruhába öltözés és kivetkőzés) A SIX Katalógus használata A SiX Katalógus a veszélyes anyagok gyorskereső adatbázisa. A könyv hátsó felében található az anyagok kereső táblázata mind az anyagok neve, mind az UN-száma alapján. Az keresés eredményeként a keresett anyag anyaglap-számát kapjuk, ami nem tévesztendő össze az oldalszámmal, mivel a katalógusban oldalanként két anyag anyaglapja található. Az anyaggal kapcsolatos információk leolvashatóak az anyaglapról.
A piktogramok jelentése A piktogramok jelentése fellelhető a katalógus hátsó, külső borítóján, illetőleg a katalógus belsejében is, de az ábrázolásuk olyan egyértelmű, hogy a piktogramok ismerete könnyen elsajátítható. Halmazállapot
Gáz
Folyékony
Szilárd
Viszonya a levegőhöz (sűrűség)
Könnyebb
Azonos 2
Nehezebb
FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDANYAG
Viszonya a vízhez (sűrűség)
Könnyebb
Azonos
Nehezebb
Általános veszélyek
Gyúlékony
Robbanó
Radioaktív
Veszély az egészségre
Mérgező
Maró
Egészségkárosító
Ingerlő
Bőrbe felszívódó
Vízzel való kapcsolata
Vízben oldódó
Vízben nehezen oldódó
Vigyázat a vízzel
Vízzel nem érintkezhet
Vízben nem oldódó
Gázálarc használata A beavatkozások esetében lényeges, hogy milyen gázálarc szűrőbetétet használunk. Erre találunk utasítást az anyaglapon a „gázálarc.b.” megjelölés alatt. A gázálarc szabályos felvételénél lényeges, hogy először a szűrőbetétről az alsó, majd a felső záródugót / kupakot kell eltávolítani. Ezt követően kell a gázálarchoz csatlakoztatni úgy, hogy a betét menetes felét, a gázálarc szelepházába tekerjük. Ezután a gázálarc mind az 5 rögzítőpántját lelazítjuk (a gumikon található fém lapocskák előre húzása közben ütközésig visszahúzzuk a gumicsíkokat), majd a gázálarcot a fejünkre húzzuk úgy, hogy az oldasó 2-2 pántot megfogjuk, az állunkat a számára kialakított helyre beakasztjuk, és a pántoknál fogva a gázálarcot a fejünkre húzzuk. Ha ezzel megvagyunk, akkor a pántokkal (ügyelve, hogy mindkét oldalon egyszerre és egyenletesen húzzuk a pántokat) szorosan rögzítjük a fejünkön. Az álarc gázbiztosságáról úgy győződünk meg, hogy a betét alján lévő kis lyukat a tenyerünkkel befogjuk, veszünk egy mély lélegzetet, és ha „nem kapunk levegőt” csak az 3
FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDANYAG álarc szorul még jobban az arcunkra, akkor jól vettük fel. Ha mégis „kapunk levegőt”, akkor szorosabbra kell húzni a pántokat. A gázálarc levételénél ügyelnünk kell arra, hogy a testünk ne „szennyeződjön”. Mivel a gázálarcnak csak a pántos része volt a védőruha alatt, így levételkor csak azt a részt szabad kézzel megfognunk. Levételnél a fém pántokat kell meglazítanunk a füleink alatt és felett, majd a pántok hátsó részénél a pántok alá nyúlva kell a gázálarcot a fejünkről levenni. Levétel közben ügyeljünk arra, hogy a szűrőbetét ne érjen a testünkhöz! Védőruhába öltözés és kivetkőzés Védőruhába öltözéskor figyelembe kell vennünk, hogy a legfontosabb a légzésünk védelme, így a gázálarc az első beöltözéskor, és az utolsó kivetkőzéskor! A védőruhát úgy kell felvenni, mint egy sí overállt, vagyis először a lábakba kell belebújni, majd az ujjakba. Ezt követően jön a kapucni, aminek felvételekor figyelni kell arra, hogy az ne lógjon bele a látótérbe (a gázálarc plexi része), mert az korlátozza a szabad kilátást. Azt követően húzzuk fel a cipzárt a ruhán. Ha a ruhát felvettük, akkor jöhet a csizma és a kesztyű. Mindkét esetben figyelni kell arra, hogy mind a csizma, mind a kesztyű szára a ruha alatt legyen, egyikbe sem juthat be a szennyezés! A szennyezett ruha levételénél figyelembe kell venni a szélirányt! Lényeges, hogy a szél a ruháról ne fújhassa ránk a szennyezést, ezért a széllel szemben kell állnunk! A kivetkőzést a cipzárral kezdjük, majd jön a kapucni. Ezután a ruhán keresztül, a hátunk mögött, a kesztyűkkel együtt kibújunk a ruha ujjaiból. Ha ezzel készen vagyunk, akkor a kezünkkel a lábak belső oldalát érintve letoljuk a ruhát a csizmaszár felső része alá, majd kilépünk a csizmákból a szél irányába, vagyis előre lépve. Ezt követi a gázálarc levétele, figyelve a szennyezés elkerülésére.
3. Elsősegély-nyújtási ismeretek Dr. Andics László - Alapfokú és közúti elsősegély (SubRosa kiadó)
4. Tűzvédelmi ismeretek Feladatok: osztott sugár-szerelés, puttonyfecskendő használata, tűzvédelmi ismeretekre vonatkozó elméleti kérdések. A felkészülés a területileg illetékes tűzőrség segítségével lehetséges előzetes időpont egyeztetés alapján.
5. Műszaki-mentő állomás (mocsárjárás, nyúlgát építése és szivattyútelepítés) Nyúlgát építése Ideiglenes jellegű, földből vagy földből és földes zsákból és pallókból rövid idő alatt létesíthető, kisméretű (50-60 cm koronaszélességű) gát, melyet a töltés koronáját meghaladó magasságú árvíz esetén – töltésmeghágás ellen – építenek. Gyakran alkalmazott formája a homokzsákból épített nyúlgát. A nyúlgátat a gátkorona vízoldali élén építik. A nyúlgát magassága általában 6070 cm. A nyúlgát a kiöntött árvíz lokalizálására is alkalmazható. A zsákok előkészítése A zsákokba szabvány méretű lapáttal, kb. 5 alkalommal, normál mennyiségű (nem fél lapát, de nem is púpozott) homokot kell tenni. Ha a zsákot megraktuk homokkal, a gátépítés helyszínére kell vinni a zsákot, ahol beépítik a nyúlgátba. A nyúlgát folyamatos, gyors és pontos építésének elengedhetetlen feltétele, hogy a zsákot a gátépítők rendelkezésére pontosan, nem halmozva és nem is késve kell biztosítani.
4
FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDANYAG A zsákok lerakása A homokzsákokat többféle módon lehet szabályosan elhelyezni gátépítés közben. A lényeg, hogy a víz folyásirányát figyelembe véve, úgy helyezzük el a zsákokat kötésben, hogy a víz semmilyen körülmények között ne tudja a homokot kimosni belőle. Mivel a legbiztonságosabb, és legéletképesebb a háromszoros hajtású zsákrakás, így ennek lerakási módját részletezzük. a zsákot oldalára fektetjük, szájával felénk úgy, hogy a homokot minél jobban az alja felé tömörítettük
a zsák száját a zsák feléig visszahajtjuk
a zsák visszahajtott felét megfogva a zsákot még egyszer félbehajtjuk
a zsákot homokmentes részével lefelé, aljával a folyásiránnyal megegyező irányba tesszük a helyére.
Szivattyútelepítés Összeszerelés és elhelyezés A helyes összeszerelés kulcsfontosságú része, a szivattyú helyes elhelyezése a területen. Ehhez az alapvető irányadó információ az, hogy a szivattyúzás lényege, hogy a kárterületről szivattyúzzuk vissza a vizet a folyóba, tóba, egyszóval az áradó területre. A szívócsövet kell elsőként rácsatlakoztatni a szivattyúra. Amennyiben mind a szívó-, mind a nyomócsonk azonos csatlakoztatású, abban az esetben a szívó- és nyomóoldalt a „T” elágazás 5
FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDANYAG tetején jelzett vízirányból () tudjuk megkülönböztetni. A nyílnak a szívó oldal felől kell a nyomó oldal felé mutatni. A szívócső mindig egy merev falú cső, mivel a szívó hatás összeszívná a puha falú tömlőt, és ezáltal nem tudná funkcióját ellátni. Ezen felül a szívócső végén minden esetben található egy szűrő, melynek a lényege, hogy minden olyan tárgyat, hordalékot, törmeléket, tetemet távol tartson a szivattyú csövétől és motorjától, ami azt eldugítaná. Így biztosítja a folyamatos működést. Ezt követően a nyomócsövet kell csatlakoztatni a szivattyúra. A nyomócső semmiben nem különbözik a hagyományos tömlőtől. Ennél nem lényeges a fal keménysége, mivel a szivattyú nyomja bele a vizet, melynek nyomása nem engedi a tömlőt összeszorulni. A szivattyú helyes elhelyezésénél figyelni kell arra, hogy a nyomócsövet nem törhetjük meg, mert akkor a vizet a szivattyú nem tudja kinyomni. A nyomócsonknak merőlegesnek kell lennie a nyúlgátra, vagy a szivattyúból egyenesen kell kijönnie. Ezután ellenőrizzük, hogy a szivattyúban elegendő motorolaj és üzemanyag van. Amennyiben mindkettő mennyisége megfelelő, beindítás előtt meghúzzuk a szivatókart (ezzel adagolva elegendő üzemanyagot a motornak), a szivató után gyújtást adunk (ezzel biztosítva a szikrát a gyertyáknak a motor működéséhez), majd ellenőrizzük, hogy a víz útját szabaddá tettük (némely szivattyún pillanatzár található a szívó- és nyomócsonk között), és végül, ha mindent rendben találtunk, és a szivattyú víztere is fel lett töltve vízzel, hogy vákuumot idézzünk elő, akkor berántjuk a motor a berántó zsineggel.
6
FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDANYAG
6. Navigáció és tájolás (Navigációs feladat, 39/49 M tájoló ismerete és használata, alapvető térképismeret) A 39/49 M tájoló
Iránymérés a tájolóval Az "ÉK 6000" azt jelzi, hogy a tájoló körosztása 6000 részre van beosztva, a "0" kezdőpont északon van, és a számok Keleti irányban növekednek. A vonás tulajdonképpen egy szögértékegység, amely az 1 km hosszú szögszárak 1 méteres nyílásszöge. · Észak: 00-00 · Kelet: 15-00 · Dél: 30-00 · Nyugat: 45-00 A szelencéken a mérés eredményének leolvashatósága érdekében nincs minden osztás bejelölve és számozva. A vonásrendszerű 60-00 típusú tájolóknál 00-50 vonásonként van jelölve a beosztás és 02-00 vonásonként a számozás. (Csak az első két számjegyet jelölik, és ha az első két számjegy egyjegyű, a tízesek helyén levő nulla nincs feltüntetve.) Iránymérés lépései: · A tájoló irányvonalát a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk. · A tájolót szemmagasságban vízszintesen tartva, egyszerre látjuk az irányzandó tereptárgyat és a leolvasó berendezést. A tized fokokat becsüljük. · A tájoló szelencéjét addig forgatjuk, míg az iránytű É-D iránya egybeesik a szelence É-D irányával. · Leolvassuk az irányszöget az É-D vonal és az irányél között. Bármilyen tájolót is használunk, fokozottan ügyeljünk a mágneses teret zavaró tárgyak közelségére (autók, elektromos vezetékek, kerítések, mobiltelefon). Kiemelném a járó motorú gépkocsikat, amelyeknek elektromos tere akár 10-15 m-ről is érzékelhetően eltéríti a tájolót. 7
