dr. Karácsony-Molnár Erika FEBRUÁR – BÖJTELŐ HAVA Február 3. Balázs napja A polgári év második hónapja február, csillagászati nevén: Halak. A régi naptárakban Böjtelő hava néven ismerték. A hónap latin neve Februarius, a februm, azaz a tisztulás szóból ered. Ez a hónap már az ókori pogány Rómában is a testi-lelki megújulás idejének számított. A keresztény hitre tért magyarok pedig azért nevezték böjtelő havának, mert a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Balázs napja Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe. Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemre méltó elevenséggel maradt meg. Életére alig rendelkezünk adatokkal. Szenvedéstörténete szerint Szent Balázs (születési ideje ismeretlen – meghalt 316. február 3án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban (mai Törökország).
1. kép1
Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.
2. kép2 1
Szent Balázs püspök és vértanú, Szent Imre Plébánia ( Sopron)
Azonban nemcsak a keresztények ismerték a barlanghoz vezető utat, hanem Agricola helytartó poroszlói is. A helytartó 316 táján még folytatta Szebasztéban azt a keresztényüldözést, amelyet korábban még Licinius császár rendelt el. A püspök ellenállás nélkül engedte, hogy elfogják és Agricola bírói széke elé hurcolják. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és siralomházba került. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték.
3. kép3
Szent Balázs püspököt a keleti egyházban a 6. századtól, a nyugati egyházban a 9. századtól mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. Szent Balázs segítségül hívása a különböző betegségekben nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az ún. balázsolás nyomait Németországban és Csehországban már a középkorban felleljük: a pap két, andráskereszt módjára összeillesztett gyertyát tartott a hívők álla alá és megáldta őket e szavak kíséretében: Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól! A 14. század közepén dühöngő rettenetes himlő- és pestisjárvány nagymértékben hozzájárult Szent Balázs tiszteletének általánossá válásához. Ez a szörnyű betegség ugyanis legtöbbször torokfájással és fulladási rohamokkal kezdődött. Valószínűleg innét kezdve számítják Szent Balázst a 14 segítő szent közé.
4. kép4 2
http://www.galeriabernat.com/blog/san-blas/740 3 Szent Balázs a római helytartó előttrészlet egy francia üvegablakról (13. század)
A Legenda Aurea szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt neki. Ennek emlékére szokás az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokása a 16. században keletkezett és a 17. században nyomtatták ki a Rituale Romanum (Római Szertartáskönyv) függelékében. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer. A néphit a balázs-áldást és a szentelt almát is a torokfájás elleni védekezésként tartotta számon. A magyar nép kedvelt szentje volt, akinek segítségében erősen hittek. Erről költőnk, Babits Mihály Balázsolás című versében így ír: Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs! ... mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat ... Apátfalván, Csanád megyében szokásban volt, hogy azok, akik a templomban balázs-áldásban részesültek, az otthon maradottak torkát is megsimogatták, hogy őket is kerülje el a torokfájás. Zalabaksán a szentelt almával, Parádon az alma héjával füstölték a torokfájóst.
5. kép5
A balázsjárás Balázs-napi adománygyűjtő, iskolába toborzó szokás, melyről a 17. század óta vannak rendszeres feljegyzések. A színjátékszerű formáktól az egyszerű köszöntőig terjednek a változatok. Némely szövegben utalás van a Balázs-áldásra, másokban farsangi vénlánycsúfoló mondókák szerepelnek. A tanító javadalmának felsorolásában gyakran találkozunk a Balázs-napi koledával, kantációval (Blasius-cantatio), vagyis a balázsjárással. Rozsnyón 1670-ben a Balázs- és Gergely-napi ajándékot említik, egy galgagutai (Nógrád m.) jegyzőkönyv elmondja, hogy Balázs napján a kántornak énekkel kell körüljárnia a falut. Kezdetben a Balázsjárás alkalmával a tanító tanítványaival járta sorra a falut, majd később már csak a fiúk jártak házról házra, elmondták éneküket, ezután ajándékot kaptak, ez a tanítót illette. A balázsjáráskor mondott ének legrégibb szövege 1650 tájáról való, amelyet a gyöngyösi Ferenc-rendi kolostor könyvtára egyik kötetének tábla melletti védőlapján találtak. 4 5
Szent Balázs szobra az olmützi Szentháromság-szobron www.pecsitukor.hu
Ma van Szent Balázs napja, rígietől nekünk szokás hagyva. Szegény diákoknak járni Házanként kerölni, Asszonyokat csergetni. Azért édes asszonyunk, Ne légyen hozzád hiába járásunk Kérjük érted Istenünket, Segélj sokszor diákokat. Adjál egy kis szalonnát, Hadd tegyünk rajta áldást, Ad az Isten érte mást. Adjatok szalonnát... A balázsjárás, akárcsak a március 12–i gergelyjárás, a soványpénzű tanítók jövedelem– kiegészítését jelentette, amit gyakran díjlevelükbe is belefoglaltak. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyerekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket. Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben volt szokás. A fiúgyermekek egyike Balázs püspököt személyesítette meg, fején papírsüveggel. A többi gyerek fején papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék az adományként kapott kolbászt és a szalonnát.
6. kép6
6
Balázsjárás (Marcali, Somogy vm.)Gönyei Sándor felvétele, 1926 (Néprajzi Múzeum, 57157)
Kisbodakon (Moson vm.) Balázs napján 10–12 éves gyerekek fehérbe öltöztek (fehér gatya, ing, alul rendes ruha), koronaszerű papírcsákóval, egyiknek püspöksüvege volt. Fakardot, lándzsát hordoztak magukkal. Beköszöntés után a szobában énekeltek, amelyért ajándékot: tojást, szalonnát, pénzt kaptak. A pénzt perselybe szedték az iskola vagy a templom céljaira, a tojást eladták, a szalonnát megették. A Moson megyei falvakban még a 20. század első felében is gyakorolták a szokást. Elöljáró: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Be szabad–e jönni a balázsoknak? Én vagyok az elöljáró, elküldött vitéz, hogy kegyelmük szobája csakhamar legyen kész. Az úri méltóságok, kik mindjárt bejönnek, szállás készíteni engemet rendeltek. Orsókat, rokkákat félre nem dobálják, Mert annak is nagy kárát tapasztalják, ha az népemet jó szívvel nem fogadják. (Kardjával megüti az ajtót.) Jöjjetek be katonáim! (Bejönnek, felállnak körben. A két kispap széket hoz a püspöknek, az leül.)
Mind:
1. sz. ének Emlékezzél házigazda, ma van Balázs napja, Dobd el búdat az ágy alá, mondjad: hejje, hujja! Lám minékünk van jó kedvünk, semmivel mi nem törődünk, tanítónk regulájától, éppen ma nem félünk.
Ezért tehát házigazda, eressz hát bemenni, Jancsit, Ferkót, Andrást, Miskát ábécét tanulni! Szép mesterség a tanulás, és nagy haszon a szép írás. Ezért ereszd hát bemenni Jancsit, Ferkót, Tamást!
Megtanulhatják fiaid hamar a diákszót, Három–tízig elolvasni a csicseri borsót. Hogy híreknek cseklendétek az ektumra, faktumra reá figyelmeztessétek az én mondásomra! Hogy híreknek cseklendétek=nagy híres bölcsek lennétek csicsericicer arietinum, latin v. olasz eredetű szó, borsófajta elnevezése
Püspök (feláll):
Tudtok–e, fiaim, rendesen beszélni, a mostani mód szerint betűket írni, a magánhangokat, a mássalhangokkal egybekötni, és ezekből verseket mondani, tudtok–e, fiam?
Mind:
Igenis tudunk!
Püspök:
Nohát akkor mondjátok!
Generális:
Én generális vagyok, jöttem külső országból, származásom vagyon nem Szittyából. Ezért ki is mutatom, hogy generális vagyok, vitéz seregemnek bátran parancsolok. A jót jutalmazom, a rosszat megbüntetem, ezért tehát méltán ajándékot várok.
Kapitány:
Én kapitány vagyok, vitéz seregemnek bátran parancsolok. Ha csatába megyek, így kommandérozok: vág, szúr (mutatja), ágyúkat foglalok, ezért tehát méltán ajándékot várok.
Orvos:
Én vagyok a tábor legbölcsebb orvosa, vitéz seregemnek leghűbb gyógyítója. Betegeket gyógyítok, fáradtakat enyhítek, ezért tehát méltán ajándékot várok.
Zászlótartó:
Én tartom nemzetem fénylő zászlaját, vitéz seregemnek dicső lobogóját. Két felől két vitéz áll mellettem, majd meglátom, a zászlót békébe ki veszi el tőlem. Ha csatába megyek, soha el nem hagyom, ezért tehát méltán ajándékot várok.
Kis katona:
Én kis katona vagyok, hazámért harcolok, fáradságomért húst, kolbászt és szalonnát várok.
Őrmester:
Én őrmester vagyok, vitéz seregemre vigyázok és velük éber vagyok. Szeretem én az egész legénységet, és arcukon látom az irántam való szeretetet. Ezért megérdemlem, hogy az ajándékba is részt vegyek veletek.
Káplár:
Én mint káplár tisztemben mely híven eljártam, tegnap egy bűnösre háromszázat vágtam. Nagy hólyagok sültek az én tenyerembe, hogy még az ajándékot sem foghatom a kezembe. De ha megkaphatnám, vetném a zsebembe.
Paraszt:
Én mint paraszt szántok–vetek, melegben aratok, lovaimnak és katonáimnak izzadva takarulok. (takarulok=gabona betakarítása)
Ha én nem kapálnék, nem kaszálnék, ők éhen halnának, fényes paripáik nem fickándozhatnának. Ezért tehát ásót, kapát, kaszát, e három nyavalyát értetek hordozom, ezért tehát méltán ajándékot várok. Püspök: Ártatlan szemekkel férjhezmenő lányok, rólatok is néhány verset mondanánk. Tudtok–e fiaim? Mind:
Tudunk!
Püspök:
Nahát akkor mondjátok!
Mind (dallama az előző éneké): Nohát lányok, vigyázzatok egynéhány versünkre, Váljék nektek éneklésünk becsületetekre! Tercsi, Zsuzsi, Klára, szerencsétek hátra, meggyalázott bennetek a barbacsi bába.
Háziasszony, házigazda, bocsánatot kérünk, elvégeztük éneklésünk, most már tovább megyünk. Ó Szent Balázs, légy mellettünk, óvj meg minden bajtól, torokfájás, más nyavalya tőlünk elmaradjon! Elöljáró: Hallom, hallom, hogy a háziasszony a láda kulcsát zörgeti, hogy minket megajándékozzon, azt tervezgeti. Nyúljon tehát jó mélyen a láda fiába hogy fáradságunk ne legyen hiába.
Ha bankót nem ad, jó lesz egy százas, vagy annak a fia is! Köszönjük az ajándékot. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kisbodak (Moson vm.), 1952. Gyűjtötte: Kerényi György MNT II. 77.sz.
7. kép 7
A balázsjárás köszöntő formájára példa az alábbi mátraszelei (Nógrád vm.) balázs-áldásra is utaló változat: 2. sz. ének A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja, többször is hogy megérhessük, az Úristen adja! . Kérjük ajándékát, a szent áldomását, Távoztassa mindnyájuknak torkunknak fájását! Mátraszele (Nógrád vm.), 1952. Gyűjtötte: Vikár László MNT II. 84.sz. A Moson megyei Cikolaszigeten a köszöntőben farsangi vénlánycsúfolás is szerepel: 3. sz. ének Elmúlik a rövid farsang, mi azt ne sirassuk, Sirassák a lányok otthonmaradásuk, Kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájuk. Cikolasziget (Moson vm.), 1951. Gyűjtötte:Kiss Lajos, MNT II. 79. sz. 2. vsz.
Balázs napjához időjárásjóslás kapcsolódik. Bácskában, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést. Baranyában, Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.
7
http://tanitoikincseim.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1204054
Irodalom
Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza. (Budapest, 1938); Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium I-II. Budapest, Szent István Társulat, 1977.
Dömötör Tekla Naptári ünnepek – népi színjátszás (Budapest, 1964).
Magyar Népzene Tára II. Jeles napok (Budapest, 1953) Szerk.: Kerényi György Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest , 1997.
Varjú Elemér Balázs-járó 1650 tájáról. (Budapest, Ethnographia 26.1: 44-45., 1915.)
Internet http://www.katolikus.hu/szentek/szent23.html http://www.galeriabernat.com/blog/san-blas/740 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-513.html http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-514.html http://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0036/unnepiki0036.html http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/91.html#93 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-esnepszokasok/nevnapok-es-nepszokasok-1/balazs-napja-februar-3 http://docplayer.hu/1412658-Marczell-bela-naptar-es-nephagyomany-csallokozinepszokasok.html
