Kiss József: A szécsényi Forgách-kastély parkjának és a középkori városközpont helyreállításával kapcsolatos táj- és kertépítészeti munkáiról és kutatási eredményeiről 1973-2012 között
Éppen 40 éve kezdve Szécsény kastélyparkjával kapcsolatos, máig tartó munkálkodásaimat, a Tudományos Diákköri munkámban (1973-1975) és diplomadolgozatomban (1976) feltárt kutatási eredményeket – a későbbiekben megjelent cikkeimben is természetszerűleg folyamatosan kiegészítve – a történeti áttekintés egy részét is közöltem. (1.) Most rövidítve és új közlésekkel teszem közzé, összefoglalását adva négy évtized helyreállítási folyamatának, a téma szempontjából fontos kiemelésekkel. A nógrádi Ipoly-menti határvárossá lett Gyarmatot – vagy 1590 óta, amióta a birtokos család költő tagja, Balassi Bálint így nevezte: Balassagyarmatot – elhagyva érkezünk a Széchenyi család egykori névadó birtokára. A város ősidők óta lakott hely. Igen fontos, és a település további életét jelentősen befolyásoló esemény volt, amikor 1333-ban Széchenyi Tamás vajda és testvére Péter – a birtokosok – a ferences szerzeteseket Szécsénybe hívják, s azok letelepedve rögtön a templom és kolostor építéséhez fognak. Avignonban 1332. március 9-én kelt XXII. János pápa ide vonatkozó engedélye. 1334-ben Károly Róbert Szécsényt Buda város előjogaiban részesíti. 1433-ig a Széchenyi családé a birtok, majd többszöri birtokos változások után a Forgáchoké. 1461-ben Mátyás király látogatja meg a várost. A castellumról először ebben az évben olvashatunk. Mocsáry Antal 1826-ban kiadott könyvéből idézve: „a’ várának már tsak egy fél kerület fala látszik, melynek volt kerülete rajzolatban ide tsatoltatik...”
1. kép A Mocsáry Antal által közölt alaprajz a várfalról – városfalról (1826.) A castellum építtetője talán Széchenyi Ferenc. 1550-ben a törökök elfoglalják. Jelentőségét bizonyítja, hogy az 1568-69 év folyamán 229 főnyi volt a vár török őrségének létszáma. 1606-ban kerül vissza a király birtokába, de Köprili Ahmed budai basa hadjárata után, 1663 és 1683 között ismét török kézre került. 1664-ben „Kertjei, malmai, szőlői mind virágzóak” – írta Evlia Cselebi török utazó. „1683... minekutána Szobjeszky János Lengyel Ország Királlya észre vette… Octob. 8-dikán hadi erejét Szécsényhez közelebb lévő helyekre indította… A’ Kozákok az első rohanásra önként ajánlván magokat, a’ szent kereszt’ jegye alatt neki indúltak, ’s először is a’ kapu felé
a’ Strázsa-partnak (hol most a’ kert vagyon) rohantak… a’ Kozákok, azt is elfoglalták, és a már tüzben lévő palánkfákat, karókat (Pallisaden), mellyek kétszeresen voltak rakva, széljel hányták...” Szécsény a magyar történelemi események egyik fontos színhelye. Kiemelkedő fontosságú esemény volt a város életében, amikor 1705-ben az eredetileg a Rákos mezejére összehívott első Rákóczi-szabadságharc országgyűlését az akkori hadi helyzet miatt itt tartották. II. Rákóczi Ferencet a kastély alatti síkon – a Borjúpáston – kiáltották ki vezérlő fejedelemmé, s mondták ki Erdély és Magyarország újraegyesítését. Az 1760-as években a barokk kastélyépület az egykori gótikus castellum alapfalaira – és annak maradványainak felhasználásával épült gr. Forgách József (1756-1829) idejében. (Az ő rokona és őse, Forgách Ferenc érsek pozsonyi kertépítését fejezi be Lippay György érsek. A kert leírását adta öccse, Lippay János a Posoni kert c. művében, amelyet 1664-ben adtak ki.) A barokk kastélyhoz a cour d’honneur-t lezáró földszintes szárnyak csatlakoztak. Ezekből ma csak a keleti szárny van meg. A XIX. sz. elején a nyugati szárnytól ÉNy-ra szép üvegház volt, sajnos az is elpusztult. Az északi oldalon, a plató alatti nagy kiterjedésű területen tájképi parkot alakított ki gr. Forgách László és gr. Forgách József.
2. kép A város és a park (XIX. sz. közepe) Mocsáry Antal 1826-ban a vármegyéről megjelentetett négykötetes művében már így ír a parkról: „Több jeles, ékes és hasznos kertek között, melyek ezen vármegyében találtatnak, első helyet érdemel Szécsényben G. Forgách Józsefé, ….Ő itten egy haszontalan, nádas, posványos helyből, nagy költséggel szép és hasznos kertet készített... melly nem tsak az e féléket betsülni tudó közönségnek gyönyörködtetésére szolgál, hanem egyszer'smind sok szegény napszámos embernek alkalmatosságot nyújt, mindennapi élelmek' keresésére…Ezen jeles kert ritka plántájinak 's ritka növényeinek száma tsaknem kétezerre megy, melyek nem kis szorgalommal szereztettek. Ezeknek egy része télen és nyáron egy igen meleg házban neveltetik, más része tsak tétetik lángosházba…Ezen jeles kertben egy halas-tóban arany szinű, veres és másféle halatskák játszadozva úszkálnak, másik tóban nagy halak, annak színén pedig hattyúk… ezen kívül ’ fátzános,’ s több jelességek és ritkaságok...” (2.) Ezek után „leginkább az Orvosi Kar kedvéért” rövid felsorolását adja a korabeli növénymeghatározásoknak, aminek részletes eredetijét meg is találtam.
Az Országos Levéltárban folytatott kutatásaim során találtam rá többek között a park és az üvegházak 1815-ben készült, teljes növényleltárára (3.), amit már a TDK dolgozatomban közöltem is. Több mint ötszáz fát, cserjét, évelőt, üvegházi növényt vett számba pontosan. Így nem csak azt tudjuk biztosan, hogy a park ekkor már lényegében kiépült, de ekkori növényállományának egy részét is ismerjük. A kutatásaim során előkeresett, 1792-ben készített jószágszámadás szerint az összes, 18664,72 Ft bevételből 3657,27 Ft-ot hozott a mező- és erdőgazdaság. Ebben a számadásban szerepelnek a kertészek nevei és jövedelmei is: Prosta János 75 Ft, Lambeczi Gáspár 150 Ft, kertészlegényeknek: Kocsmáros Mihály 25,85 Ft, Oláy János 25,85 Ft. Összehasonlításul: iródeák15 Ft, vice fiscalis ur 50 Ft jövedelmet kapott. Ezek a dokumentumok is bizonyítják, hogy korai tájképi parkunkra lehetünk büszkék. Humphry Repton 1808-ban indiai stílus szerint tervezte a brightoni királyi nyaralót, amit később John Nash épített ki, és szintén az Ő tervei szerint épült a Regent's Parkban a Queen Mary's Garden 9 villával az 1830-as években. Feltétlenül figyelmet érdemel az építészek számára is az English Garden History Society egykori prominens tagjának, néhai Barátomnak, Nigel Temple Úrnak Nash tevékenységének kevésbé ismert területéről írt könyve. (4.) De ne feledkezzünk meg a „Tsigák és ásványok" gyűjteményéről sem, valamint az éremgyűjteményről, a könyvtárról amely a művelt magyar urak „kötelességszerű teljesítménye” volt. A kastély utolsó, államosításig tartó időszakában Lipthay báró volt a tulajdonos, akinek húszezres lepkegyűjteménye a Természettudományi Múzeumot teszi ma is gazdagabbá.
3. kép A kastély a 1970-es évek elején 1974 őszén a fogadóudvarban a castellum falmaradványait tárták fel, gótikus küszöbkő, farkasverem, gabonatároló és egyéb kisebb leletek kerültek elő (pl. nagyon szép reneszánsz kályhacsempék is). A falmaradványokat a dolgozatom kertépítészeti tervén gyepbe helyezett terméskő sorral jelöltem. A kastély fogadóudvarának és az ÉNy-i bástya előterének ekkor készített terve meg is valósult a folyamatos egyeztetéseknek köszönhetően az Országos Műemléki Felügyelőség jóváhagyásával, államvizsgám előtt. (5.)
4. kép Az ÉNy-i bástya és környezete a terv készítésekor
5. kép Az ÉNy-i bástya előterének és a kastély fogadóudvarának kertépítészeti terve, Kiss József eh. 1975. január, Kertészeti Egyetem, TDK Dolgozat
6. kép Az ÉNy-i bástya, az egykor mulatóházként is használt védmű előtere
7. kép Az ÉNy-i bástya előtti kertrész a helyreállítás után
8. kép A fogadóudvar részlete
Az egykori park szerkezetének vizsgálata, a helyszíni bejárások, felmérések alkalmával azonosított sétány nyomvonalak meghatározása után, a fontos épített elemek felmérésével megkezdődhetett a tájképi park részbeni helyreállítása, egyes elemeinek, területrészeinek rekonstrukciója. (6.)
9. kép A park szerkezetének vizsgálata és helyreállítási program Itt a tipikus angolkert építésének elveit maradéktalanul meg lehetett valósítani. A park olyan épített emlékeket őriz, amelyek önmagukban is különlegesek, és a park eredeti szerkezetét segítenek rekonstruálni. Mivel ismerjük az 1815-ben készített, igen részletes növényleltárt (nyolc évvel korábbi, mint a kismartoni), így az eredeti állomány legalább részben újratelepíthető. A kastély teraszáról és a bástyákról feltárul az Ipoly és az azon túli táj. A kastélyépület várfalainak sarkából őrzik a tájat a bástyák. Az egyik mint közeli pihenő, „mulatóházként” volt használatos. Gróf Forgách József idejében, a már híres csiga- és ásványgyűjteményt is némileg felidézve, természettudományi kiállító helyként is működött. Az első kertépítészeti geodéziai felméréseink után – ekkor még saját magunk mértük fel munkáink helyszínét kollegák segítségével vagy a helyszínen beálló figuránsokkal – 1976tól készítettem a program- majd a kiviteli terveket az Országos Műemléki Felügyelőség Tervezési Osztályán. Az OMF mint szakhatóság működött ekkor, később a sajnálatosan hatósággá alakított, több részre szakított intézmény korábbi tervezőiként az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központba kerültünk. Ez azt is jelentette, hogy a kezdeti időben magától értetődően állami feladatként, műemléki hozzájárulásként készült helyreállítási tervdokumentációinkat – kutatásaink, restaurálásaink, stb. – egyre inkább felváltotta a bevétel orientált működési feltétel. Lényegében saját indíttatású elkötelezettségünk is általánosnak volt mondható, és számtalan helyreállítás kezdeti, de alapvető megőrző eredményei is ennek köszönhetőek. (7.)
Az osztály tervezési programjába felvett téma kidolgozását M 1:250 -es léptékben, szelvényekre osztott lapokon készítettem, mert még így is oly nagyok voltak, hogy egy-egy szelvény asztalnyi nagyságú volt. Több tervfázisban készültek a tervek. Ezek a terjedelmes dokumentációk a Forster Gyula Központ Tervtárában találhatóak, itt most csak a legfontosabb, áttekinthető lapok kerülnek bemutatásra. (8.) A tervkiadást követően különböző segítségekkel, csekély hivatali támogatással, változó intenzitással, de folytak a helyreállítások. A periódusokat nem tudom követni e cikkben, így azt az egyszerűsített tervet mellékelem, ami végül a PHARE program átnézeti tervlapja volt, és jó szolgálatot is tett Márkus Pál heti organizációs egyeztetésein.
10 . kép A park 1854-ben. A tájképi park, annak minden lényeges vonatkozásával kihasználta a természeti adottságokat, és a sok jelentős épület látványát is. A kolostor alatt fakadó forrás vizét kisebb vízeséseken keresztül vezethették a tavakba
11.kép. A Lourdes-i Madonna-forrás a ferences rendház területén. Mint Szakcsi Karola kimutatta: ez az egyetlen olyan kolostor, ahol területük növekedett. A park lezárása miatt az egykori viaduktig jelöltem – a Város támogatásával – a határt a gazdasági bejárattal, így az egykori sétány helyreállításra is lehetséges.
Több tó is fokozta a látványos tér- és képélményt. A strázsadombi kilátóhoz vezető sétány téglából készült viadukton vezetett át egykor. A sétány melletti terméskőből boltozott esőbeálló kellemes pihenő- és kilátó hely volt. A tájképi park közparkként egyúttal a település központi zöldfelülete is. A mellette elterülő réten – a Borjúpáston – tartották 1705-ben a II. Rákóczi Ferenc által összehívott országgyűlést. A Vezérlő Fejedelem sátra körül volt a „gyűlésezők” sátortábora. Az 1705-ös országgyűlés és II. Rákóczi Ferenc emlékezetére Rákóczi-emlékhely építését is terveztük. (9.) Az 1688. évi egyházlátogatás említi a törököktől teljesen elpusztított plébánia templomot. A DK-i bástya melletti templom feltárása és megőrzése az ekkor már tervezett zöldfelületi rendszer fontos területének megőrzését is jelentette, lényegében feltétele ennek.
12.kép Szécsény középkori templomának romkonzerválási terve, I. ütem (a II. ütemben Haynald-kápolnaként használható térrel, védőtetővel kialakítva) Régészeti kutatás: Majcher Tamás, Szécsény, Terv: OMF, Kiss József, Főépítész: Kóris János 1991.
13. kép Az I. ütemben az állagmegőrzés szintjét tartani akaró konzerválás a támfal szerepét is betöltő északi falazattal. Itt még a helyreállítás előtti városfal látható.
14.kép A romtemplom ma – a helyreállított városfallal
15.-16. kép A kastélypark és a középkori városközpont jelentős szervező térkapcsolatai a Városfal jelenlegi és egykori nyomvonalát kísérő zöldfelületek. Ennek a helyreállítási
szándéknak megfelelően készültek a távlati tervek – a vonatkozó pályázati kiírás is – a helyreállítási ütemek, és végül a PHARE program is. A műemléki zöldfelületi rendszer első meghatározó területe a középkori templomrom helyreállítása volt, ezzel a legjelentősebb csuklóponti területet megőrizte, és lehetőségét adta a végül az utolsó fázisban helyreállításra kerülő DK-i bástya helyreállításának is. Jól látható az egymásra vetített történeti és a jelenlegi állapot.
17. kép A park ábrázolásai 1854-ből. Jól látszik a kertészet és a főtengelyben a klasszicista kerti épület, aminek maradványait a régészeti kutatás egyelőre nem hozta még felszínre. Az egykori kertészet területe rendezvénytérként került kialakításra.
18. kép A parkhelyreállítás egyszerűsített átnézeti tervlapja, ÁMRK (Terv: Kiss József, munkatársak: Németh Zita, Árvai Zsuzsa kertépítészek)
19. kép Egy 19. sz.-i rajzon jól látható a rózsákkal betelepített nagy rézsű
20. kép Az 1970-es években
21. kép 2000 körül...
22. kép ...és 2006-ban Az épület tengelyvonalában volt egy szökőkút is – az aranyhalas medence.
23. kép Az Aranyhalas medence a feltárást (Majcher Tamás régész, GEOTEAM KFT) követően. A megtalált kőelemek és a medence szerkezeti megoldásának tanulmányozása, felmérések után igen pontos méretfelvételekkel lehetett csak megszerkeszteni az aranyhalas medence rekonstrukcióját, a kávaköveket, amiket a Reneszánsz Rt. a tervek szerint le is gyártott. A medence vízellátását a rétegvízből oldottuk meg, azt tovább vezetve segített a víztelenítésben. (Terv: Kiss József, munkatárs: Németh Zita)
24 .kép Az aranyhalas medence egyik részletterve
25. kép A rekonstruált medence és a megújított lépcső. Látszik a gabion fal is, ami a rézsű rétegvizeinek elvezetése mellett is szükségessé vált, és a kastélyépület alatti vízelvezető dréncsővel együtt az állékonyságot biztosította. Szerencsére építés közbeni fotók is tanúsították, hogy egy itteni előzetes suvadást nem a helyreállítási munkánk okozott, így a bizonyító tárgyalások és a független szakértőnek köszönhetőnek felmentést kaptam.
26.kép A Török Szultánlány sírja nevű emlékhely, ahonnan szintén forrásfoglalással vittük el a vizet. A tervem szerint itt egy magyar – török nyelvű, forrásvízzel finoman borított kő emléktábla hirdetné a hagyományt, miszerint itt egy török szultán kedves leánya „alszik”.
27. kép A tó A Lourdes-i Madonna „barlangtól” a forrásvíz csermelyként csobogott, és részben a műbarlanghoz, majd az előtte hullámzó tóba érkezett. Érdekes, hívogató hely a műbarlang is.
Somoskőújfalui bazaltorgona darabokból építették a pythagoreusi szemlélet szerinti őselemek megjelenítésével, a föld, víz, tűz és levegő egységes kompozíciójában.
28.kép A somoskőújfalui bazalt kövekből remekbe épített boltozati rendszer részlete A részben beomlott, és nagyrészt betemetett építmény helyreállítása is a park helyreállítás egyik fontos fázisa volt. A műbarlang beomlott részeinek kiszabadítása, kiásása, a tervezői művezetés során akkor és ott a helyszínen meghatározott állékonyságot biztosító helyreállító építés és a régészeti kutatás, adatrögzítés párhuzamosan folyt. Feltárásra került a műbarlang feletti rézsűben kialakított ciszterna is, ami a kolostor felső területéről kaphatta a vizét. Ez a víztároló tette lehetővé, hogy a műbarlangba vezető nyíláson keresztül a belső térben kialakított vízesést a tároló zsilipjének megnyitásával működésbe hozzák. A sziklákon lefolyó víz a barlang padlójában kialakított vápán keresztül távozott egy kisebb csermellyé alakított oldalági vízfolyással a tóba. Ezt a tavat is ki kellett kotornunk, és élő vízzé kellett tennünk. A vízesés közelében előkerült „in situ” egy egyszerű tüzelőhely, bazalt kövekből rakva. Helye pontosan szerkesztett, a barlang nyílásain keresztül vezető látványtengelyek fókuszában épült. Meghökkentő látvány lehetett a kissé gomolygó füstben égő tűz melletti vízesés és a barlangból távozó füst látványa. Igazi „Pokol” látványelem.
29. kép A műbarlang felmérési alaprajza (Kiss J. ÁMRK)
30. kép A helyreállítás az előtér és a tóparti rész építésének szakaszában
31. kép A műbarlang térszerkezete
32. kép A műbarlangból kitekintve
33.-34. kép A vízfolyások és vízjárások természetes összeköttetésének helyreállításával az élőhely kialakítások – rekonstrukciók is megtörténtek A magaslatokra is felvezető utakról a festői képek újra és újra feltárultak. Ahogy áthaladtak a magas, téglából épült viadukton, a szerpentinen kilátódombra jutottak. Az Ipoly
ezüstszalagjával tájba nyúló parkra a kővel alapozott, és téglával félgömb íves boltozatú pihenő kőpadjáról pazar látvány tárult fel. Egyszerre menedék és látványpont.
35.-37. kép A közlekedőfelületek, hidak, lépcsők építési feladataival sem volt könnyű megbirkózni (milliméter pontosságú felmérés: Szökrön Péter, Tölgyesy Levente, tervek: OMF, ÁMRK: Kiss József, statika: Vándor András)
A nógrádi táj egyik művelt európai szellemi központjának szépséges arcú történelmi pillanataként festődött percről-percre újra a park, s az ecset ma sem pihen.
38. kép A már első fázisban is tervezett évelőkert is végre a látványsorhoz tartozik Az ide látogató turisták és helyi lakosok egyre inkább kedvelt pihenőparkja a „Várkert”. Növénytelepítése több ütemben történt, 2005-ben a korábban már felnőtt állomány mikroklimatikus hatásait is kihasználva lehetett ültetni. A műemléki zöldfelületi rendszer további fontos területeként készült az egykori várárok területének felszabadítása, régészeti kutatása (Majcher Tamás, Szécsényi Múzeum) és kertterveinek elkészítése (ÁMRK, Kiss József), majd a kivitelezés I. üteme.
39. kép A Várárok feltárási részlete
40.-41. kép A várárok tereprendezési munkái a kisajátítások (!), a régészeti kutatás és engedélyezési eljárások után, I. ütemű ideiglenes csatlakozó felületekkel
Elkészítettük a szécsényi városfalak helyreállításához kapcsolódó kertépítészeti kiviteli terveket is, amelyek a Szécsény történelmi városmagjának rehabilitációja II. ütem, 2010
43.-44. kép A D-i rondella kertépítészeti terve, ÁMRK (Vezető tervező: Kiss József, tervező: Takács Katalin)
45.kép Az Erzsébet-tér terve (Vezető tervező: Kiss József, tervező: Árvai Zsuzsa) A középkori városközpont lényegi helyreállításával és a zöldfelületi rendszer kialakulásával a D-i rondella – sajnos feszültséggel teli – építészeti helyreállítása jelentette lényegében azt a záró eseményt, ami a négy évtizedes folyamat fontos eredményt mutató sikere.
46.-47. kép A DK-i rondella a szabaddá tett térrel és a Várárok D-i bástyához vezető sétánya
48. kép A Várárok a gyalogos zóna fontos részeként a zöldfelületi rendszerben is különleges helyet foglal el
49.-50. kép A kastélyhoz vezető sétálóutca a D-i bástyánál, a Várárok érkezési pontjánál
51.-52. kép A megújult Forgách-kastély. Az ÉNy-i bástya az 1970-es évekhez képest újabb színekben, de az eredeti terv szerint. A kastélymúzeum gazdag Széchenyi Zsigmonddal és Kitaibel Pállal kapcsolatos gyűjteménnyel is rendelkezik.
Jegyzetek: 1.) TDK munkám: Szécsény, Forgách-kastély parkjának történeti kutatása és rekonstrukciója, 1975. Kertészeti Egyetem (Egyetemi és Országos Konferencia Műszaki Szekció Különdíj/ I. Nemzetközi TDK Konferencia Pécs. Konzulensem: Ormos Ilona, az Országos Műemléki Felügyelőségen: Örsi Károly) Diplomamunkám: Nógrád megye történeti kertjeinek újrahasznosítási lehetőségei, 1976. Kertészeti Egyetem (Konzulensek: Ormos Ilona, Örsi Károly) 2.) Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyénk Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése, 1826-ban Pesten, Petrózai Trattner Mátyás betűjivel 3.) A Forgách család iratai, Országos Levéltár, Catalogus Plantarum 1815. 4.) Kedves néhai Barátom, az English Garden History Society prominens tagja, Nigel Temple a John Nash & The Village Picturesque, 1979. Alan Sutton könyvében ismerteti Nash kevéssé említett tevékenységét. 5.) A Szécsényi Múzeumbarát Kör vezetője, Dr. Horváth Béláné és a tagok, Borik Albert – akinek tervezésében legutóbb a D-i bástya helyreállításának is örülhettünk – és a II. Rákóczi Ferenc MGTSZ, annak is elnöke, Dr. Hütter Csaba, a város Műszaki Osztálya hathatós segítségével készült el a felső kert. Itt kell megemlítenem a több évtizeden át kollegiális együttműködéssel töltött munkánkban a város főépítésze, Őze János nevét, valamint az elnökök és polgármesterek neveit, akik valamilyen módon a park helyreállítását támogató programokkal járultak hozzá eredményekhez: Zagyvai Sándor, Varga Tibor, Máté Csaba, Dr. Serfőzőné Dr. Fábián Erzsébet (a PHARE program megvalósításakor), a jegyző: Dr. Bartuczné Sebestyén Erzsébet, a Műszaki Osztályról Horváth Róbert, Tóth Zoltánné a Kincstári Vagyonigazgatóságtól. Generál kivitelező: Reneszánsz Rt. és Mócsány Árpád, Bunder István, id. Kolossy Ferenc kivitelezőket. Külön elismerés illeti a Geoteam KFT-től Czene János és Félegyházy Tamás igényes, a parkban végzett kivitelezési munkáit. Az utolsó stádium kertépítészeti kivitelezési munkáit
koordinálta Mártonné Novotny Orsolya, ugyanis ezen időszak alatt nem voltak jelen kertépítész kollegáim a megszűnt hivatalunk utódjánál. Itt kell megemlítenem a kastély építész tervezőit: Rainer Pétert és Fülöpp Róbertet, és Városfal: P. Samu Viktória, Tóth Ibolya építész tervezőket és Simon Anna kutatót, ÁMRK. Stayer László mostani polgármestersége alatt, mint látható, bővültek a helyreállítások. 6.) Kiss József: Doba, Nagymágocs, Szécsény tájképi parkjai, valamint a rekonstrukciós szerkesztés módszere, Zöldfelületgazdálkodás 1985. / 55. XV. évf. p. 29-34 7.) Szikra Éva: A magyarországi történeti kertek ügye a műemlékvédelem – örökségvédelem keretei között Örökség 2010./ p. 34-35. cikke is jó áttekintést ad ehhez az időszakhoz. 8.) A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Tervtárban Kiss József ide vonatkozó tervei közül néhány fontosabb: - Szécsény, kastélypark helyreállítás, OMF 1980. - Szécsény, középkori romtemplom helyreállítása, OMF 1991. - Szécsény, középkori romtemplom, Haynald emlékkápolna és Városközpont Zöldfelületi rendezési tervvázlat, OMvH 1992. - Szécsény kastélypark, műbarlang helyreállítás, ÁMRK 1994. - Ipolyvölgy (Balassagyarmat-Ipolytarnóc) fejlesztési koncepció javaslat természetvédelmi, műemléki jelentőségű, turisztikai és rekreációs területek kialakításával, ÁMRK 1995. - Szécsény, Forgách-kastélypark helyreállítás, ÁMRK 2001. - Szécsény, Várárok terve, ÁMRK 2003. - Szécsény, Forgách-kastélypark helyreállítás, PHARE program, ÁMRK 2003. - Szécsény, kertépítészeti tervdokumentációk, ÉK-i bástya – Forgách kastély közötti terület, ÁMRK 2006.( munkatárs: Németh Zita), Erzsébet-tér (munkatárs: Árvai Zsuzsa), Pintér-ház kertje (munkatárs: Árvai Zsuzsa), DK-i városfal, DK-i bástya és romtemplom környezete 9.) Káldi Gyula építészeti tervet is készített a kegyeleti emlékhely megvalósításához: Szécsény, Vezéri sátor, OMF 1981.
Kiss József : A hatvani Grassalkovich-kastélykertek helyreállításáról röviden
A XVIII. sz.-i kastélyépítészetünkben az Esterházy- és Grassalkovich birtokegyüttesek önálló stílusjegyeikkel is meghatározó szerepűek. Hatvanban Grassalkovich Antal 1746-ban vette a birtokot Starkemberg gróftól. 1750-ben épült ki a barokk kastély: először feltehetően a kisebb kamarakertekkel, később a főlépcsővel kiépített, alléval kísért középtengellyel és a teraszokon nagyobb parterekkel. Erre a megoldásra a Zagyva árterülete szorította az alkotókat mindaddig, amíg a gátak meg nem épültek. Kezdetben csak az épületegyüttes közvetlen közelében alakulhattak ki a kertrészek, míg a nagyobb vizenyős terület „fácányosként” volt használatos. Tehát a XVIII. sz.-ban csak részben beszélhetünk a klasszikus barokk kompozíciós egységről. A park végül is csak a XIX.- XX. sz.-ban éri el az épületegyütteshez méltó formáját, magán viselve a korszakos stíluseltolódás összes jegyét. A tájképi kertet a XIX. sz. második felében alakították ki. A XX. sz. elején a park megújítási munkáit báró Hatvany Sándor örököse, Hatvany Ferenc irányításával kezdték meg. Ebben az időben Neuken Horst volt a főkertész, aki az országban először termesztett itt nagyüzemi módszerekkel szegfűt – szegfű királynak is hívták. Hatvany Ferenc vásárolt szobrokat, márványkaput – a főlépcső mellett – balluszteres párkánnyal, amiket Stróbl Zsigmond restaurált. Sok kiváló szellem: Bródy Sándor, Bajor Gizi, József Attila, Ady Endre, Thomas Mann töltött itt boldog napokat. A park XX. sz.-i szépségének kibontakozásáról Bojár Sándor fotódokumentumai közvetítenek számunkra pontos képet. 1920-tól Korzim Gyula volt a kastély főkertésze. Korzim Erika 1983- ban megrendezett, park ihlette kiállításának tudósításával is közelebb kerültünk a védelem lehetőségeihez. (1.) Mára sajnos a helyreállítás lehetőségei az időközbeni beépítések miatt igen csak szűkre szabottak lettek. Az első helyreállítási kertépítészeti tervjavaslatot Örsi Károly és Kiss József készítette 1984-ben, majd 2003-ban készítettem el ezek alapján a kiviteli terveket a PHARE programhoz. (2.) 1995-től Albert Tamás építész tervezővel végeztük az aktuális feladatokat Mezey Alice kutató művészettörténész és Dörgő Erzsébet főfelügyelő mindenre kiterjedő, igényesen együttműködő hatósági munkájával. Az Európai Unió PHARE pályázati programja keretében 2005-ben megvalósult a helyreállítási munka (3.) (Ez párhuzamos feladatvégzést jelentett e két most ismertetett kastélypark esetében, de az igazság az, hogy a mi munkánkra ez mindvégig jellemző is volt, ráadásul az ország egyik végétől a másikig utazva.) A hatvani kastély kertjének további helyreállítása folyamatban van. A tervek Szabadics Anita vezetésével készültek – az ÁMRK, majd KÖSZ után most a Magyar Nemzeti Múzeum Örökségvédelmi Központjában folytatva az OMF-től idáig vezető utat. Az épület belső tereinek (Wittinger Zoltán és Albert Tamás építész kollegáim tervei alapján) teljes megújulásával épül az Országos Magyar Vadászati Múzeum szintén EU-s támogatással. A kastélypark helyreállításról a következőkben a képekhez kapcsolódva adok áttekintést.
1. kép A PHARE program átnézeti kertépítészeti terve, Kiss József 2003. (1984. Örsi Károly– Kiss József)
2. kép Az épület előtere is megújult, útfelületeit is újjáépítettük
3. kép Az előtérben épített lépcsővel és burkolattal a használati lehetőségek köre is bővült
4. kép A belső, szökőkutas udvar eredeti terepszintjeivel – nem a kút melletti feltöltött szinttel – került helyreállításra. Csak a veszélyes fák kerültek kivágásra, csakúgy mint máshol is.
5. kép A belső udvar kialakítása lehetővé teszi annak későbbi vizuális és funkcionális csatlakozását a további terület felé, mint ahogyan az most történik is a Vadászati Múzeum programjához kapcsolódva
6. kép A Rózsakertként ismert kamarakert Hatvany Irén szobrával, akinek kedvelt rózsái itt nyíltak
7. kép A K-i kamarakert a már 1984-ben is tervezett nyírott sövényeknek ültetett cserjékkel
8. kép Az Európai Unió támogatásával a további lehetőség a folytatásra már meg is valósult. (Azokról az eredményekről, a folytatásról remélhetőleg Kolleganőim: Szabadics Anita és Németh Zita fognak majd beszámolni)
Jegyzetek: 1.) Kiss József: Korzim Erika iparművésznő textil plasztikái, Zöldfelületgazdálkodás 1983. p. 42. 2.) A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Tervtárban a fontosabb ide vonatkozó tervek: -Hatvan, Grassalkovich-kastély kertépítészete, ATTIKA, OMF 1984. (Örsi Károly – Kiss József) - Hatvan, Grassalkovich-kastélykert, Ny-i szárny, ÁMRK1997. (Kiss József) - Hatvan, Grassalkovich-kastély, elő- és kamarakertek, Magassági ponotoleáta 2001. (Hammer Edit) - Hatvan, Grassalkovich-kastély, elő- és kamarakertek, ÁMRK 2001. (Kiss József) - Hatvan, Grassalkovich-kastély kertje, PHARE program, ÁMRK 2003. (vez. tervező: Kiss József, munkatárs: Németh Zita) - Hatvan, Grassalkovich-kastély kertje, ÁMRK 2005. (Kiss József) 3.) A generál kivitelező ARCHITECTON Rt. részéről Szebeni Nándor építészmérnök vezette és koordinálta a kivitelezési munkákat. A kertészeti feladatokat a Városgazdálkodási Osztály munkatársai végezték jó minőségben.
A fotókat Kiss József készítette.