Iktatószám: KE/001/00616-0005/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
1.) A Spar Magyarország Kft. (székhely: 2060 Bicske, Spar út 0326/1 hrsz., adószám: 10485824-2-07) ) terhére 100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint
fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.
2.) Ezen túlmenen a Kft.-t
kötelezem
arra, hogy
a termékek eladási árat egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan tüntesse fel az értékesítés helyén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelen, tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, egyértelmen különítse el azokat a termékeket, amelyekre nem vonatkozik az akció.
2 Fenti kötelezettségeinek a vállalkozás e határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
A
bírságot
a
Nemzeti
Fogyasztóvédelmi
Hatóság
Magyar
Államkincstárnál
vezetett
10032000-01494879-00000000 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szerepl modulszámot, továbbá a „Komárom-Esztergom Megye” és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget.
A jogersen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határid utolsó napját követ naptól a teljesítés napjáig terjed idszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani.
Amennyiben a bírságösszeg a jelzett idpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
A jogersen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendrség közremködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
A Kormányhivatal eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viselésérl rendelkezni nem volt szükséges.
E határozat ellen a kézhezvételtl számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088
3 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnál (2800 Tatabánya, Bárdos L. u. 2.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az NFH a sérelmezett döntést, valamint az azt megelz eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelez jótállásról szóló
A fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV törvény (továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1), (3), (5) bekezdései értelmében:
„14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
(3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
(5) A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetend, az általános forgalmi adót és egyéb kötelez terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
Az Fgytv. 2. § m pontja szerint:
„2. § E törvény alkalmazásában
m) eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár”
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének szabályiról szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. § (1) bekezdése szerint:
„2. § (1) A termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -
4 a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
kell feltüntetni.”
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. §-a szerint:
„3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
Az Fttv 6 § (1) bek. szerint:
„6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelny megléte”
5
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
- az ellenrzött egységben nem egyértelmen írták ki az akcióval érintett termékeket, és nem különítették el egyértelmen azon Sió termékeket, amelyekre nem vonatkozik az akció,
- egy fajta, akcióval nem érintett Sió termék eladási árát nem írták ki.
4. A Társaság által megsértett jogszabályhelyek:
- Fttv. 6. § (1) c.)
- Fgytv. 14. § (1),(3),(5) bek.
Kelt: Tatabánya, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
