Égigérő fa – magyargyerek.com Beküldési határidő: 2013. január 7.
1. forduló Részlet a feladatlapból. A feladatlap 5 feladatból áll.
1. Magyar népmese Az égig érő fa mítosza Belső Ázsiából származik.
Nemcsak hiedelemmondáink,
népmeséink sajátos eleme ez a hatalmas fa, ágai között a Holddal és a Nappal, hanem az Európában egyedülállóan gazdag népi díszítőművészetünknek is. Pásztoraink
szaruból
készült
sótartóin,
tálasainkon,
házaink
oromzatán,
edényeinken, bútorainkon egyaránt előfordul ez a csak a magyarság számára megfejthető szimbólum.
Nézzétek meg a Magyar Népmesék sorozatban az Égigérő fa című népmese rajzfilmfeldolgozását!
http://rajzfilm.network.hu/video/magyar_nepmesek/magyar_nepmesek_az_egig_ero_fa
1
Égigérő fa – magyargyerek.com Beküldési határidő: 2013. január 7. A. Válaszoljatok a kérdésekre! Mi vitte fel a királyleányt az égigérő fa tetejére?
___________________________________________________________________ Mi a foglalkozása Jánoskának a mese elején és mivé válik a végén?
___________________________________________________________________ Ki súgta meg Jánoskának, hogy ő hozza le a királyleányt?
___________________________________________________________________ Kinél találta meg Jánoska a királyleányt?
___________________________________________________________________ Bűvös szám: hány feje van a sárkánynak?
___________________________________________________________________ Hol tartja a sárkány az erejét?
___________________________________________________________________ Ki segítette Jánoskát küldetésében?
___________________________________________________________________ Mivé vált a csikó, amikor megette a tüzes parazsat?
___________________________________________________________________ 2
Égigérő fa – magyargyerek.com Beküldési határidő: 2013. január 7.
Mi volt a különlegessége a paripának?
___________________________________________________________________
Mi a mese vége?
___________________________________________________________________ B. Rajzoljátok le külön lapra, szerintetek hogy néz ki az égigérő fa!
3. Egy kis történelem
Magyarországon az iskolai osztálykirándulások egyik kedvelt célpontja Eger. Itt is a legnagyobb élmény a gyerekek számára az Egri Vár meglátogatása. A 13. században már kővár épült itt, de igazi jelentőségre és hírnévre a 16. században tett szert a vár, amikor a várban lévő kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben védte a várat öt héten keresztül, és megfutamodásra késztették a törököket.
Híres
regény
is
született
a
várvédők
hősiességéről,
amely
Magyarországon kötelező irodalom az általános iskolákban. Ti voltatok már az egri várban? Ha nem, most itt az alkalom. Virtuális sétát tehettek a várban.
http://www.egrivar.hu/3d_var/virtualis_tura.html
3
Égigérő fa – magyargyerek.com Beküldési határidő: 2013. január 7.
Böngésszetek a vár honlapján, majd válaszoljatok a kérdésekre! Hogy hívják a Vármúzeumot? __________________________________________________________ Ki volt Dobó István? __________________________________________________________ Ki írt történelmi regényt a várvédők hősiességéről, és mi volt a címe? __________________________________________________________ Soroljátok fel a vár állandó kiállításait! __________________________________________________________ __________________________________________________________ Mi volt a jelentősége a földalatti alagutaknak, a kazamatáknak? __________________________________________________________
5. Igazi hungarikum
Olvassátok el a szöveget, amely egy különleges magyar édességről szól!
A hungaricum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. Ez a feladat el fog kísérni a verseny alatt benneteket, és minden alkalommal megismerkedünk valami igazi, jellegzetes magyar dologgal, személlyel vagy éppen állattal. Az ünnepi időszakhoz híven most egy finom magyar édességgel ismerkedünk meg. A szaloncukor, igaz, nem Magyarországról származik, mára igazi hungaricum lett, hiszen csak itt használják a karácsonyfa díszítésére, és itt fogyasztják.
4
Égigérő fa – magyargyerek.com Beküldési határidő: 2013. január 7.
A szaloncukor őse és alapja a fondant cukor - túltelített oldatból kikristályosodott cukormassza -, mely a franciák által vált ismertté még a XIV. században. A XIX. században német közvetítéssel jutott el Magyarországra. Hagyománya egyedül hazánkban maradt fenn. Járjunk bárhol a világban, sehol máshol nem találkozhatunk szaloncukorral. Ha mégis, az vagy Magyarországról származik, vagy az ott élő magyarok honosították meg.
A szaloncukrokat a mestercukrászok kezdetben kézzel készítették el, majd a 19. század végén a Stühmer csokoládégyár és a Gerbaud cukrászda gépiesítette a készítési folyamatot. Ma gyakorlatilag csak a magyarok díszítik a karácsonyfát szaloncukorral, ezért ez a termék hungarikumnak tekinthető. Régen sokan nem tudták megfizetni a boltban kapható szaloncukor árát, ezért maguk készítették el. Ma sok magyar él külföldön, akik nem tudják megvásárolni ezt a finom karácsonyi édességet, azért elkészítik maguk.
Böngéssz az interneten! 1. Adj meg három weboldalcímet, ahol jártál! 2. Írd le az általad kiválasztott szaloncukor receptjét! Külön lapra dolgozz, készíts illusztrációt is a recept mellé! 3. Most pedig alkosd meg a Te szaloncukrodat azokból az összetevőkből, amelyeket Te szeretsz! Kedvedre válogass az összetevőkből, használd a fantáziádat! Szaloncukrodnak adj egy fantázianevet is! Külön lapra dolgozz! 1. Weboldalcímek ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________
5
