Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára

Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny  Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17.  A versenyző kódszáma:  Feladatlap a gimnáziumi ver senyzők számára  Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!  Dóra Zoltán: E­mail helyett ímél  A  címben  jelölt  szó  kétféle  írásmódját  illetően  megindult  a  békés  harc.  Az  új  értelmező  kéziszótár  még  az  elsőt,  tehát  az  angol  helyesírásnak  megfelelőt  vette  fel  címszóként,  és  a  Magyar helyesírási szótár (első kiadása: 1999) 2004­ben megjelent változatlan lenyomatában  is  így  találjuk  meg:  e­mail,  e­mailen,  e­mail  cím,  e­mail  címtár ,  e­mail  kapcsolat,  illetve  a  képzett származékok: e­mailezés, e­mailezik, e­maileztek. Az értelmező kéziszótárban ugyan  ott  vannak  a  villámlevél,  drótposta   magyar  változatok  is,  a  közhasználatban  azonban  –  tapasztalatom szerint – ezek nemigen terjedtek el.  Minya  Károly  Mai  magyar  nyelvújítás  című  könyvében  az  elektronikus  posta ,  drótposta ,  fényposta ,  villámposta ,  drótlevél,  e­posta ,  e­levél,  emil,  ímél  változatok  vannak.  Érdemes szólni az e­mail helyesírásáról is, amit a szerző zárójelben közöl. Így: (Az e­mailt az  angol  nyelvben  lehet  írni  egybe  is,  kötőjellel  is,  a  magyar  nyelvben  azért  volt  célszerű  megtartani a kötőjeles változatot, mert egybeírva egy másik idegen szóval azonos az írásképe:  email,  jelentése:  zománc.”)  Ez  utóbbi  szójelentésre  értelmező  kéziszótárunk  is  utal.  Megjegyzem, hogy az akadémiai helyesírási szabályzat 1994­es, példaanyagában átdolgozott  kiadásában  az  email,  emailja   szerepel,  valószínűleg  a  zománc,  fogzománc  jelentésre  vonatkoztatva.  Én  úgy  vélem,  hogy  indokolt  lenne  az  e­mail  helyett  áttérni  az  ímélre.  Helyesírási  szótárunk példaszavaiból kiderül, hogy a kötőjeles e­mail írásmóddal nem alkotunk összetett  szavakat.  Mint  láttuk,  nem  írjuk  egybe  az  e­mail  cím,  e­mail  címtár   kifejezést,  és  az  ugyancsak  példaként  szereplő  e­mail  kapcsolatot  is  külön  kell  írni.  Pedig  helyesírási  szabályzatunk  128.  b)  pontjában  a  következőt olvassuk:  A  jelöletlen,  azaz  személyrag  (­jel)  nélküli  birtokos  jelzős  összetételek  tagjait  mindig  egybeírjuk.”  A  példák  közül  csak  egyet  idézek:  helységnévtár .  Talán  nem  is  kell  bizonyítanom,  hogy  az  ímélcímtár   is  egybeírandó  lenne.  Az  ímélkapcsolatot pedig azért kellene  egybeírnunk,  mert, miként a telefonkapcsolat,  jelentéstömörítő összetételnek minősül.  Tudom,  hogy  néhány  nyelvészünk  is  az  ímél  pártján  van.  Először  Mizser  Lajos  levelében olvastam a kiejtésnek megfelelő írásmódot. Kiss Jenő íméles üzenetében pedig ezt  olvasom:  „Egyszerűen  túl  bonyolult  volna  e­mailezni,  e­mailes  küldeményeket  küldözgetni.  Annak  idején  hogyan  tiltakoztak  egyesek  a  „jazz”  dzsessz­es  írásmódja,  vagy  a  „manager”  menedzser  írásmódja  ellen!  A  magyarosodás  természetes  folyamatáról  van  szó.  Ne  álljunk  ellen a nyelv természetének, s gondoljunk azokra, akik még nem tudnak jól angolul, hogy ne  kelljen nekik a magyar helyesírás mellett még az angol helyesírás nehéz dolgait is megtanulni  a magyar nyelvhasználat kapcsán.”  Nem  tudom,  hogy  az  e­mail  –  ímél  írásváltozatok  párharcából  melyik  kerül  ki  majd  győztesen,  mindenesetre  én  az  ímél  mellett  teszem  le  a  szavazatom,  és  bízom  abban,  hogy  helyesírási  szabályzatunk  és/vagy  helyesírási  szótárunk  új  lenyomatában  már  ez  utóbbit  találjuk meg.  (Édes anyanyelvünk 2007/3. 12. p.)

1. Nevezze meg azokat a kiadványokat, amelyekre hivatkozik vagy utal a szer ző a  cikkében! Tör ekedjen a pontosságra! (5 pont) 

2. Mivel magyarázható, hogy a Magyar helyesír ási szótár (2004) és az akadémiai  helyesírási szabályzat (1994) különböző for mában adja meg az „ ímél” ajánlott írását?  Nevezze meg a két alakot! Indokolja röviden válaszát! Legalább két­két magyarázó  elemet említsen! (6 pont)  Magyar helyesírási szótár (2004):  Az ajánlott forma:  Indoklás:  ­ 

­  Akadémiai helyesírási szabályzat (1994):  Az ajánlott forma:  Indoklás:  ­ 

­ 

3. Készítse el Kiss J enő íméles üzenetének logikai­gondolati vázlatát! Négy vázlatpontot  készítsen! (4 pont) 

4. Milyen kapcsolat, logikai­nyelvtani viszony van a tagmondatok között az alábbi  példákban? (4 pont)  a)  Én úgy vélem, hogy indokolt lenne az e­mail helyett áttérni az ímélre.

A tagmondatok közötti viszony:  b)  Helyesírási szótárunk példaszavaiból kiderül, hogy a kötőjeles e­mail írásmóddal nem  alkotunk összetett szavakat.  A tagmondatok közötti viszony: 

5. Válassza el minden lehetséges helyen az alábbi, a szövegből kiemelt szavakat! (5 pont)  megindult =  menedzser =  dzsesszes =  helyesírási =  összetételek = 

6. Keressen példát a mondatból az alábbi nyelvtani jelenségekre! Elegendő egy­egy  példa! (9 pont)  Az értelmező kéziszótárban ugyan ott vannak a villámlevél, drótposta magyar változatok is, a  közhasználatban azonban – tapasztalatom szerint – ezek nemigen terjedtek el.  a) Zöngésség szerinti részleges hasonulás:  b) Képzés helye szerinti részleges hasonulás:  c) Rövidülés:  d) Szótő+képző+szótő+szótő+rag:  e) Szótő+jel+rag:  f) Szóelemző írásmód:  g) Vegyes hangrendű szó:  h) Minőségjelzős szószerkezet:  i) Hozzárendelői (alany­állítmányi) szószerkezet: 

7. Értelmezze a szöveg egészének ismeretében a nyelvészek között folyó „békés harc”  kifejezést! Gondolatait 5­6 összefüggő mondatban fejtse ki! (7 pont)

8. Készítsen szótárcikket az ímél szóhoz! A szócikk utaljon a szófajra, a használati kör re,  a jelentésre, az eredetre! (6 pont)  ímél 

9. Az alábbi kifejezésekhez írjon olyan állandósult szókapcsolatokat, amelyekben a nyelv  szó is szerepel! (10 pont)  Pl. fölöslegesen beszél = a nyelvét koptatja  a) (előzetes hallgatás után) egyszerre beszédessé válik =  b) remek, kiváló, tökéletes =  c) pletykálni kezd róla, viselt dolgait híreszteli, pletykálja =  d) alig tudja kimondani, olyan bonyolult =  e) szeret feleselni, csipkelődni, másokra megjegyzéseket tenni =

Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny  Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17.  Javítási­értékelési útmutató  Feladatlap a gimnáziumi ver senyzők számára  Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!  Dóra Zoltán: E­mail helyett ímél  A  címben  jelölt  szó  kétféle  írásmódját  illetően  megindult  a  békés  harc.  Az  új  értelmező  kéziszótár  még  az  elsőt,  tehát  az  angol  helyesírásnak  megfelelőt  vette  fel  címszóként,  és  a  Magyar helyesírási szótár (első kiadása: 1999) 2004­ben megjelent változatlan lenyomatában  is  így  találjuk  meg:  e­mail,  e­mailen,  e­mail  cím,  e­mail  címtár ,  e­mail  kapcsolat,  illetve  a  képzett származékok: e­mailezés, e­mailezik, e­maileztek. Az értelmező kéziszótárban ugyan  ott  vannak  a  villámlevél,  drótposta   magyar  változatok  is,  a  közhasználatban  azonban  –  tapasztalatom szerint – ezek nemigen terjedtek el.  Minya  Károly  Mai  magyar  nyelvújítás  című  könyvében  az  elektronikus  posta ,  drótposta ,  fényposta ,  villámposta ,  drótlevél,  e­posta ,  e­levél,  emil,  ímél  változatok  vannak.  Érdemes szólni az e­mail helyesírásáról is, amit a szerző zárójelben közöl. Így: (Az e­mailt az  angol  nyelvben  lehet  írni  egybe  is,  kötőjellel  is,  a  magyar  nyelvben  azért  volt  célszerű  megtartani a kötőjeles változatot, mert egybeírva egy másik idegen szóval azonos az írásképe:  email,  jelentése:  zománc.”)  Ez  utóbbi  szójelentésre  értelmező  kéziszótárunk  is  utal.  Megjegyzem, hogy az akadémiai helyesírási szabályzat 1994­es, példaanyagában átdolgozott  kiadásában  az  email,  emailja   szerepel,  valószínűleg  a  zománc,  fogzománc  jelentésre  vonatkoztatva.  Én  úgy  vélem,  hogy  indokolt  lenne  az  e­mail  helyett  áttérni  az  ímélre.  Helyesírási  szótárunk példaszavaiból kiderül, hogy a kötőjeles e­mail írásmóddal nem alkotunk összetett  szavakat.  Mint  láttuk,  nem  írjuk  egybe  az  e­mail  cím,  e­mail  címtár   kifejezést,  és  az  ugyancsak  példaként  szereplő  e­mail  kapcsolatot  is  külön  kell  írni.  Pedig  helyesírási  szabályzatunk  128.  b)  pontjában  a  következőt olvassuk:  A  jelöletlen,  azaz  személyrag  (­jel)  nélküli  birtokos  jelzős  összetételek  tagjait  mindig  egybeírjuk.”  A  példák  közül  csak  egyet  idézek:  helységnévtár .  Talán  nem  is  kell  bizonyítanom,  hogy  az  ímélcímtár   is  egybeírandó  lenne.  Az  ímélkapcsolatot pedig azért kellene  egybeírnunk,  mert, miként a telefonkapcsolat,  jelentéstömörítő összetételnek minősül.  Tudom,  hogy  néhány  nyelvészünk  is  az  ímél  pártján  van.  Először  Mizser  Lajos  levelében olvastam a kiejtésnek megfelelő írásmódot. Kiss Jenő íméles üzenetében pedig ezt  olvasom:  „Egyszerűen  túl  bonyolult  volna  e­mailezni,  e­mailes  küldeményeket  küldözgetni.  Annak  idején  hogyan  tiltakoztak  egyesek  a  „jazz”  dzsessz­es  írásmódja,  vagy  a  „manager”  menedzser  írásmódja  ellen!  A  magyarosodás  természetes  folyamatáról  van  szó.  Ne  álljunk  ellen a nyelv természetének, s gondoljunk azokra, akik még nem tudnak jól angolul, hogy ne  kelljen nekik a magyar helyesírás mellett még az angol helyesírás nehéz dolgait is megtanulni  a magyar nyelvhasználat kapcsán.”  Nem  tudom,  hogy  az  e­mail  –  ímél  írásváltozatok  párharcából  melyik  kerül  ki  majd  győztesen,  mindenesetre  én  az  ímél  mellett  teszem  le  a  szavazatom,  és  bízom  abban,  hogy  helyesírási  szabályzatunk  és/vagy  helyesírási  szótárunk  új  lenyomatában  már  ez  utóbbit  találjuk meg.  (Édes anyanyelvünk 2007/3. 12. p.)

1. Nevezze meg azokat a kiadványokat, amelyekre hivatkozik vagy utal a szer ző a  cikkében! Tör ekedjen a pontosságra! (5 pont)  Magyar értelmező kéziszótár (új értelmező kéziszótár)  Magyar helyesírási szótár (1999)  Magyar helyesírási szótár (2004)  Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás  A magyar helyesírás szabályai (1994) (akadémiai helyesírási szabályzat, 1994)  Minden helyes és pontos válasz: 1 pont.  2. Mivel magyarázható, hogy a Magyar helyesír ási szótár (2004) és az akadémiai  helyesírási szabályzat (1994) különböző for mában adja meg az „ ímél” ajánlott írását?  Nevezze meg a két alakot! Indokolja röviden válaszát! Legalább két­két magyarázó  elemet említsen! (6 pont)  Magyar helyesírási szótár (2004):  Az ajánlott forma: e­mail  Indoklás:  ­ az e­mail mint elektronikus kommunikációs eszköz már rendkívül elterjedt;  ­ az írásmód megkülönbözteti a szót az email mint zománc szótól.  Akadémiai helyesírási szabályzat (1994):  Az ajánlott forma: email  Indoklás:  ­ az e­mail mint elektronikus kommunikációs eszköz még nem vált mindennapossá;  ­ az email írásmódja az angol eredetű zománcra, fogzománcra vonatkozik.  Minden helytálló részválasz: 1 pont.  3. Készítse el Kiss J enő íméles üzenetének logikai­gondolati vázlatát! Négy vázlatpontot  készítsen! (4 pont)  ­ a forma írásmódja bonyolult  ­ analógia az idegen szavak írásával  ­ a magyarosodás természetes folyamat  ­ az angolul nem tudók számára egyszerűbb az ajánlott forma  Minden érdemi vázlatpont: 1 pont.  4. Milyen kapcsolat, logikai­nyelvtani viszony van a tagmondatok között az alábbi  példákban? (4 pont)  a)  Én úgy vélem, hogy indokolt lenne az e­mail helyett áttérni az ímélre.  A tagmondatok közötti viszony: tárgyas alárendelő  b)

Helyesírási szótárunk példaszavaiból kiderül, hogy a kötőjeles e­mail írásmóddal nem  alkotunk összetett szavakat.  A tagmondatok közötti viszony: alanyi alárendelő  Minden helyes részmegoldás: 1 pont. Pl. Alárendelő = 1 pont. Tárgyas = 1 pont.  5. Válassza el minden lehetséges helyen az alábbi, a szövegből kiemelt szavakat! (5 pont)  megindult = meg­in­dult  menedzser = me­ne­dzser  dzsesszes = dzsesz­szes  helyesírási = he­lyes­í­rá­si  összetételek = ösz­sze­té­te­lek  Minden hibátlanul elválasztott szó: 1 pont.  6. Keressen példát a mondatból az alábbi nyelvtani jelenségekre! Elegendő egy­egy  példa! (9 pont)  Az értelmező kéziszótárban ugyan ott vannak a villámlevél, drótposta magyar változatok is, a  közhasználatban azonban – tapasztalatom szerint – ezek nemigen terjedtek el.  a) Zöngésség szerinti részleges hasonulás: terjedtek, közhasználatban  b) Képzés helye szerinti részleges hasonulás: azonban  c) Rövidülés: ott vannak  d) Szótő+képző+szótő+szótő+rag: kéziszótárban  e) Szótő+jel+rag: terjedtek  f) Szóelemző írásmód: közhasználatban, azonban, terjedtek, ott vannak  g) Vegyes hangrendű szó: kéziszótárban, villámlevél, közhasználatban  h) Minőségjelzős szószerkezet: értelmező kéziszótárban, magyar változatok  i) Hozzárendelői (alany­állítmányi) szószerkezet: vannak – változatok; ezek – terjedtek el.  Minden helyes válasz: 1 pont.  7. Értelmezze a szöveg egészének ismeretében a nyelvészek között folyó „békés harc”  kifejezést! Gondolatait 5­6 összefüggő mondatban fejtse ki! (7 pont)  A terjedelem betartásáért adható: 2, 1, 0 pont.  Nyelvi minőség: 2, 1, 0 pont.  Tartalom: 3, 2, 1, 0 pont.  8. Készítsen szótárcikket az ímél szóhoz! A szócikk utaljon a szófajra, a használati kör re,  a jelentésre, az eredetre! (6 pont)  ímél  ­ főnév,  ­ informatika,  ­ a számítógépeken az a rendszer és szolgáltatás, amellyel szöveges, képi vagy hangzó  információ továbbítható, (dokumentumokkal bővített) levelezés folytatható,

­ az angol e­mail szóból.  A négy szempontért adható: 1­1 pont.  A nyelvi igényességért, a tartalmi kifejtettségért adható: 2, 1, 0 pont.  9. Az alábbi kifejezésekhez írjon olyan állandósult szókapcsolatokat, amelyekben a nyelv  szó is szerepel! (10 pont)  Pl. fölöslegesen beszél = a nyelvét koptatja  a) (előzetes hallgatás után) egyszerre beszédessé válik = megered/megoldódik a nyelve  b) remek, kiváló, tökéletes = hét nyelven beszél  c) pletykálni kezd róla, viselt dolgait híreszteli, pletykálja = nyelvére vesz  d) alig tudja kimondani, olyan bonyolult = beletörik a nyelve  e) szeret feleselni, csipkelődni, másokra megjegyzéseket tenni – felvágták a nyelvét  Minden jó válasz: 2 pont.

Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny  Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17.  A versenyző kódszáma:  Feladatlap a szakképzésben résztvevő versenyzők számára  Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!  Dóra Zoltán: E­mail helyett ímél  A  címben  jelölt  szó  kétféle  írásmódját  illetően  megindult  a  békés  harc.  Az  új  értelmező  kéziszótár  még  az  elsőt,  tehát  az  angol  helyesírásnak  megfelelőt  vette  fel  címszóként,  és  a  Magyar helyesírási szótár (első kiadása: 1999) 2004­ben megjelent változatlan lenyomatában  is  így  találjuk  meg:  e­mail,  e­mailen,  e­mail  cím,  e­mail  címtár ,  e­mail  kapcsolat,  illetve  a  képzett származékok: e­mailezés, e­mailezik, e­maileztek. Az értelmező kéziszótárban ugyan  ott  vannak  a  villámlevél,  drótposta   magyar  változatok  is,  a  közhasználatban  azonban  –  tapasztalatom szerint – ezek nemigen terjedtek el.  Minya  Károly  Mai  magyar  nyelvújítás  című  könyvében  az  elektronikus  posta ,  drótposta ,  fényposta ,  villámposta ,  drótlevél,  e­posta ,  e­levél,  emil,  ímél  változatok  vannak.  Érdemes szólni az e­mail helyesírásáról is, amit a szerző zárójelben közöl. Így: (Az e­mailt az  angol  nyelvben  lehet  írni  egybe  is,  kötőjellel  is,  a  magyar  nyelvben  azért  volt  célszerű  megtartani a kötőjeles változatot, mert egybeírva egy másik idegen szóval azonos az írásképe:  email,  jelentése:  zománc.”)  Ez  utóbbi  szójelentésre  értelmező  kéziszótárunk  is  utal.  Megjegyzem, hogy az akadémiai helyesírási szabályzat 1994­es, példaanyagában átdolgozott  kiadásában  az  email,  emailja   szerepel,  valószínűleg  a  zománc,  fogzománc  jelentésre  vonatkoztatva.  Én  úgy  vélem,  hogy  indokolt  lenne  az  e­mail  helyett  áttérni  az  ímélre.  Helyesírási  szótárunk példaszavaiból kiderül, hogy a kötőjeles e­mail írásmóddal nem alkotunk összetett  szavakat.  Mint  láttuk,  nem  írjuk  egybe  az  e­mail  cím,  e­mail  címtár   kifejezést,  és  az  ugyancsak  példaként  szereplő  e­mail  kapcsolatot  is  külön  kell  írni.  Pedig  helyesírási  szabályzatunk  128.  b)  pontjában  a  következőt olvassuk:  A  jelöletlen,  azaz  személyrag  (­jel)  nélküli  birtokos  jelzős  összetételek  tagjait  mindig  egybeírjuk.”  A  példák  közül  csak  egyet  idézek:  helységnévtár .  Talán  nem  is  kell  bizonyítanom,  hogy  az  ímélcímtár   is  egybeírandó  lenne.  Az  ímélkapcsolatot pedig azért kellene  egybeírnunk,  mert, miként a telefonkapcsolat,  jelentéstömörítő összetételnek minősül.  Tudom,  hogy  néhány  nyelvészünk  is  az  ímél  pártján  van.  Először  Mizser  Lajos  levelében olvastam a kiejtésnek megfelelő írásmódot. Kiss Jenő íméles üzenetében pedig ezt  olvasom:  „Egyszerűen  túl  bonyolult  volna  e­mailezni,  e­mailes  küldeményeket  küldözgetni.  Annak  idején  hogyan  tiltakoztak  egyesek  a  „jazz”  dzsessz­es  írásmódja,  vagy  a  „manager”  menedzser  írásmódja  ellen!  A  magyarosodás  természetes  folyamatáról  van  szó.  Ne  álljunk  ellen a nyelv természetének, s gondoljunk azokra, akik még nem tudnak jól angolul, hogy ne  kelljen nekik a magyar helyesírás mellett még az angol helyesírás nehéz dolgait is megtanulni  a magyar nyelvhasználat kapcsán.”  Nem  tudom,  hogy  az  e­mail  –  ímél  írásváltozatok  párharcából  melyik  kerül  ki  majd  győztesen,  mindenesetre  én  az  ímél  mellett  teszem  le  a  szavazatom,  és  bízom  abban,  hogy  helyesírási  szabályzatunk  és/vagy  helyesírási  szótárunk  új  lenyomatában  már  ez  utóbbit  találjuk meg.  (Édes anyanyelvünk 2007/3. 12. p.)

1. Nevezze meg azokat a kiadványokat, amelyekre hivatkozik vagy utal a szer ző a  cikkében! Tör ekedjen a pontosságra! (5 pont) 

2. Mivel magyarázható, hogy a Magyar helyesír ási szótár (2004) és az akadémiai  helyesírási szabályzat (1994) különböző for mában adja meg az „ ímél” ajánlott írását?  Nevezze meg a két alakot! Indokolja röviden válaszát! Legalább két­két magyarázó  elemet említsen! (6 pont)  Magyar helyesírási szótár (2004):  Az ajánlott forma:  Indoklás:  ­ 

­  Akadémiai helyesírási szabályzat (1994):  Az ajánlott forma:  Indoklás:  ­ 

­ 

3. Készítse el Kiss J enő íméles üzenetének logikai­gondolati vázlatát! Négy vázlatpontot  készítsen! (4 pont) 

4. Milyen kapcsolat, logikai­nyelvtani viszony van a tagmondatok között az alábbi  példákban? (4 pont)  a)  Én úgy vélem, hogy indokolt lenne az e­mail helyett áttérni az ímélre.

A tagmondatok közötti viszony:  b)  Helyesírási szótárunk példaszavaiból kiderül, hogy a kötőjeles e­mail írásmóddal nem  alkotunk összetett szavakat.  A tagmondatok közötti viszony: 

5. Válassza el minden lehetséges helyen az alábbi, a szövegből kiemelt szavakat! (5 pont)  megindult =  menedzser =  dzsesszes =  helyesírási =  összetételek = 

6. Keressen példát a mondatból az alábbi nyelvtani jelenségekre! Elegendő egy­egy  példa! (5 pont)  Az értelmező kéziszótárban ugyan ott vannak a villámlevél, drótposta magyar változatok is, a  közhasználatban azonban – tapasztalatom szerint – ezek nemigen terjedtek el.  a) Zöngésség szerinti részleges hasonulás:  b) Szótő+jel+rag:  c) Szóelemző írásmód:  d) Vegyes hangrendű szó:  e) Minőségjelzős szószerkezet: 

7. Készítsen szótárcikket az ímél szóhoz! A szócikk utaljon a szófajra, a használati kör re,  a jelentésre, az eredetre! (6 pont)  ímél

8. Az alábbi kifejezésekhez írjon olyan állandósult szókapcsolatokat, amelyekben a nyelv  szó is szerepel! (10 pont)  Pl. fölöslegesen beszél = a nyelvét koptatja  a) (előzetes hallgatás után) egyszerre beszédessé válik =  b) remek, kiváló, tökéletes =  c) pletykálni kezd róla, viselt dolgait híreszteli, pletykálja =  d) alig tudja kimondani, olyan bonyolult =  e) szeret feleselni, csipkelődni, másokra megjegyzéseket tenni =

Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny  Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17.  Javítási­értékelési útmutató  Feladatlap a szakképzésben résztvevő versenyzők számára  Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!  Dóra Zoltán: E­mail helyett ímél  A  címben  jelölt  szó  kétféle  írásmódját  illetően  megindult  a  békés  harc.  Az  új  értelmező  kéziszótár  még  az  elsőt,  tehát  az  angol  helyesírásnak  megfelelőt  vette  fel  címszóként,  és  a  Magyar helyesírási szótár (első kiadása: 1999) 2004­ben megjelent változatlan lenyomatában  is  így  találjuk  meg:  e­mail,  e­mailen,  e­mail  cím,  e­mail  címtár ,  e­mail  kapcsolat,  illetve  a  képzett származékok: e­mailezés, e­mailezik, e­maileztek. Az értelmező kéziszótárban ugyan  ott  vannak  a  villámlevél,  drótposta   magyar  változatok  is,  a  közhasználatban  azonban  –  tapasztalatom szerint – ezek nemigen terjedtek el.  Minya  Károly  Mai  magyar  nyelvújítás  című  könyvében  az  elektronikus  posta ,  drótposta ,  fényposta ,  villámposta ,  drótlevél,  e­posta ,  e­levél,  emil,  ímél  változatok  vannak.  Érdemes szólni az e­mail helyesírásáról is, amit a szerző zárójelben közöl. Így: (Az e­mailt az  angol  nyelvben  lehet  írni  egybe  is,  kötőjellel  is,  a  magyar  nyelvben  azért  volt  célszerű  megtartani a kötőjeles változatot, mert egybeírva egy másik idegen szóval azonos az írásképe:  email,  jelentése:  zománc.”)  Ez  utóbbi  szójelentésre  értelmező  kéziszótárunk  is  utal.  Megjegyzem, hogy az akadémiai helyesírási szabályzat 1994­es, példaanyagában átdolgozott  kiadásában  az  email,  emailja   szerepel,  valószínűleg  a  zománc,  fogzománc  jelentésre  vonatkoztatva.  Én  úgy  vélem,  hogy  indokolt  lenne  az  e­mail  helyett  áttérni  az  ímélre.  Helyesírási  szótárunk példaszavaiból kiderül, hogy a kötőjeles e­mail írásmóddal nem alkotunk összetett  szavakat.  Mint  láttuk,  nem  írjuk  egybe  az  e­mail  cím,  e­mail  címtár   kifejezést,  és  az  ugyancsak  példaként  szereplő  e­mail  kapcsolatot  is  külön  kell  írni.  Pedig  helyesírási  szabályzatunk  128.  b)  pontjában  a  következőt olvassuk:  A  jelöletlen,  azaz  személyrag  (­jel)  nélküli  birtokos  jelzős  összetételek  tagjait  mindig  egybeírjuk.”  A  példák  közül  csak  egyet  idézek:  helységnévtár .  Talán  nem  is  kell  bizonyítanom,  hogy  az  ímélcímtár   is  egybeírandó  lenne.  Az  ímélkapcsolatot pedig azért kellene  egybeírnunk,  mert, miként  a telefonkapcsolat,  jelentéstömörítő összetételnek minősül.  Tudom,  hogy  néhány  nyelvészünk  is  az  ímél  pártján  van.  Először  Mizser  Lajos  levelében olvastam a kiejtésnek megfelelő írásmódot. Kiss Jenő íméles üzenetében pedig ezt  olvasom:  „Egyszerűen  túl  bonyolult  volna  e­mailezni,  e­mailes  küldeményeket  küldözgetni.  Annak  idején  hogyan  tiltakoztak  egyesek  a  „jazz”  dzsessz­es  írásmódja,  vagy  a  „manager”  menedzser  írásmódja  ellen!  A  magyarosodás  természetes  folyamatáról  van  szó.  Ne  álljunk  ellen a nyelv természetének, s gondoljunk azokra, akik még nem tudnak jól angolul, hogy ne  kelljen nekik a magyar helyesírás mellett még az angol helyesírás nehéz dolgait is megtanulni  a magyar nyelvhasználat kapcsán.”  Nem  tudom,  hogy  az  e­mail  –  ímél  írásváltozatok  párharcából  melyik  kerül  ki  majd  győztesen,  mindenesetre  én  az  ímél  mellett  teszem  le  a  szavazatom,  és  bízom  abban,  hogy  helyesírási  szabályzatunk  és/vagy  helyesírási  szótárunk  új  lenyomatában  már  ez  utóbbit  találjuk meg.  (Édes anyanyelvünk 2007/3. 12. p.)

1. Nevezze meg azokat a kiadványokat, amelyekre hivatkozik vagy utal a szer ző a  cikkében! Tör ekedjen a pontosságra! (5 pont)  Magyar értelmező kéziszótár (új értelmező kéziszótár)  Magyar helyesírási szótár (1999)  Magyar helyesírási szótár (2004)  Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás  A magyar helyesírás szabályai (1994) (akadémiai helyesírási szabályzat, 1994)  Minden helyes és pontos válasz: 1 pont.  2. Mivel magyarázható, hogy a Magyar helyesír ási szótár (2004) és az akadémiai  helyesírási szabályzat (1994) különböző for mában adja meg az „ ímél” ajánlott írását?  Nevezze meg a két alakot! Indokolja röviden válaszát! Legalább két­két magyarázó  elemet említsen! (6 pont)  Magyar helyesírási szótár (2004):  Az ajánlott forma: e­mail  Indoklás:  ­ az e­mail mint elektronikus kommunikációs eszköz már rendkívül elterjedt;  ­ az írásmód megkülönbözteti a szót az email mint zománc szótól.  Akadémiai helyesírási szabályzat (1994):  Az ajánlott forma: email  Indoklás:  ­ az e­mail mint elektronikus kommunikációs eszköz még nem vált mindennapossá;  ­ az email írásmódja az angol eredetű zománcra, fogzománcra vonatkozik.  Minden helytálló részválasz: 1 pont.  3. Készítse el Kiss J enő íméles üzenetének logikai­gondolati vázlatát! Négy vázlatpontot  készítsen! (4 pont)  ­ a forma írásmódja bonyolult  ­ analógia az idegen szavak írásával  ­ a magyarosodás természetes folyamat  ­ az angolul nem tudók számára egyszerűbb az ajánlott forma  Minden érdemi vázlatpont: 1 pont.  4. Milyen kapcsolat, logikai­nyelvtani viszony van a tagmondatok között az alábbi  példákban? (4 pont)  a)  Én úgy vélem, hogy indokolt lenne az e­mail helyett áttérni az ímélre.  A tagmondatok közötti viszony: tárgyas alárendelő  b)

Helyesírási szótárunk példaszavaiból kiderül, hogy a kötőjeles e­mail írásmóddal nem  alkotunk összetett szavakat.  A tagmondatok közötti viszony: alanyi alárendelő  Minden helyes részmegoldás: 1 pont. Pl. Alárendelő = 1 pont. Tárgyas = 1 pont.  5. Válassza el minden lehetséges helyen az alábbi, a szövegből kiemelt szavakat! (5 pont)  megindult = meg­in­dult  menedzser = me­ne­dzser  dzsesszes = dzsesz­szes  helyesírási = he­lyes­í­rá­si  összetételek = ösz­sze­té­te­lek  Minden hibátlanul elválasztott szó: 1 pont.  6. Keressen példát a mondatból az alábbi nyelvtani jelenségekre! Elegendő egy­egy  példa! (5 pont)  Az értelmező kéziszótárban ugyan ott vannak a villámlevél, drótposta magyar változatok is, a  közhasználatban azonban – tapasztalatom szerint – ezek nemigen terjedtek el.  a) Zöngésség szerinti részleges hasonulás: terjedtek, közhasználatban  b) Szótő+jel+rag: terjedtek  c) Szóelemző írásmód: közhasználatban, azonban, terjedtek, ott vannak  d) Vegyes hangrendű szó: kéziszótárban, villámlevél, közhasználatban  e) Minőségjelzős szószerkezet: értelmező kéziszótárban, magyar változatok  Minden helyes válasz: 1 pont. 

7. Készítsen szótárcikket az ímél szóhoz! A szócikk utaljon a szófajra, a használati kör re,  a jelentésre, az eredetre! (6 pont)  ímél  ­ főnév,  ­ informatika,  ­ a számítógépeken az a rendszer és szolgáltatás, amellyel szöveges, képi vagy hangzó  információ továbbítható, (dokumentumokkal bővített) levelezés folytatható,  ­ az angol e­mail szóból.  A négy szempontért adható: 1­1 pont.  A nyelvi igényességért, a tartalmi kifejtettségért adható: 2, 1, 0 pont.  8. Az alábbi kifejezésekhez írjon olyan állandósult szókapcsolatokat, amelyekben a nyelv  szó is szerepel! (10 pont)  Pl. fölöslegesen beszél = a nyelvét koptatja  a) (előzetes hallgatás után) egyszerre beszédessé válik = megered/megoldódik a nyelve

b) remek, kiváló, tökéletes = hét nyelven beszél  c) pletykálni kezd róla, viselt dolgait híreszteli, pletykálja = nyelvére vesz  d) alig tudja kimondani, olyan bonyolult = beletörik a nyelve  e) szeret feleselni, csipkelődni, másokra megjegyzéseket tenni – felvágták a nyelvét  Minden jó válasz: 2 pont.