I.
Altalimos
ismeretek.
/1 fold gombalaku es nem all egy helyben, ha nem forog, meg pedig l<etfele iranyba. iVlegfordul "'inden 24 6rllban sajat tengelye koriil es 365 nap aJatt egyszer a nap koriil. Az el6bbi a napot, az ut6bbi pedig az evet kepezi. FoldtengeJy az az egycnes vonal, melyet a fold k6zeppontjan keresztiil kepzellink es a mely ko riil a nap forog. J<;nnek a vonalnak' a ket veget sa1' kolmak nevezziik. T£gyik az eszaki, masik a deli sark. A vilagternek azon resze, mel yet szemlinkkel' eg'yszerre attekinthetlink: sze",hatd,. (horizont). A szemhataron negy f6i1'anyt kiiliinbiiztetiink meg. Ha arczunkkal azon irany fele fordulunk, a 1101 a napot felkelni latjuk, akkor e16ttiink van J,e/et, t6lunk jobbra: del, m6g6ttiink ny"gat es 'llalra eszale. E negy jj'any kepezi a fi!vildgtdjalcat. K6nnyebh tajekozas vege!t meg mellektajakat is kiil6nhiiztetnek meg. Igy eszak es kelet koz6tt van' eszakkelet, kelet es del kOz6tt ctelkelet, del es nyu ga! kiizott delny"pat, nyugat es eszak koz6tt eszak1ty",qat. .
p
-
;
.
-
A fOld feliiletim tObb yonalat kepzoltinlt. Azl a vonalat, mely a folde! kozepen, egyen16 tavolsagra a sarkokt61 kiirti1veszi, epyenlit6nelc (aoquator), mig azokat a vonalakat, melyek a fOldet a sarkokon keresztiil veszik koriiI: delkii,.iiknek (meridian) n8vezziik. Az elahbi, ilIetve az egyenlitavel parhu zamos. vonalakat meg szelessegi, az ut6bbiakat hosszusagi k6roknek is nevGzik. Ezek a vanalak 360 egyenla reszre lesznek felosztva es minden ilyen resz egy fokot kepez. A fold feliiletenek baromnegyod resze viz 6s csak egynegyed resze szarazfold. A szarazfOld tObh fareszre oszlik, melyeket na gyobb vizek (tengerok, oezecin) valasztanak el egy mast6l: Ezek a foldreszek: Etw0l'n, Azsia, Afrika, Ansz h'dlia es Amcrika. A foldrciszelmek azon resze, mely a tengerbe nyulik: felszipet, azon kisebb fOldteriilet pedig, mely vizzel van koroskoriil veve: szipct. A tenger-. nek az a resze, mely benynlik a szarazfoldbe: iibiil. A tengertaI elzart es szarazfolddel l<6riUvett all6viz: to. Keskeny szarazfold, moly ket oldalon van viz :iltal osszeszoritva: fiilclszoros. Az a kes keny tengerresz, mely Mt szomszedos szarazf6ld' koze van fogva: tengarszoros. Azt a belyet, a hoI a szarazf61d es a tenger . szelei taI,i.lkoznak, part-nak nevezik. A tenger feI szinet 0 m. magassaggal je161jiik. Az a f6Idresz, mely onneI is alaesonyabban fekszik: hO']J(,dds. Az a, fOldteriilet, mely nem magasabb, raint 300 m. "lfiilcl, ha enneI magasabb: felfSld. A nagyobb emelkedesek: hegyek. A hegy azon resze, a hoi
-
5
-
I,iemelkedik a sikteriiletb6I: a hepy ldba, a hegy aldala: lejtG, felso vege pedig: csues, i[[et61eg kii IOmbozQ alakuhisa szerint: teto, O1"OJn, vagy szcwv. A szarazfoldon tahUhat6 foly6vizek forrasokb61 erednek. Tobb forras egyesiUeseh6 l lesz a cse,.mely, tOb]) csermelyh61: jJcdak, tObb patakh6l: folyo es tobh foly6b61: folyam. A foly6v;z azon reszet, a boI mas fol1'6ba, t6ba, vagy a tengerbe omlik: IOTlcolal-nalt hivjilk. Az a melyedes, melyet a foly6 dfoglal: mecleT.
II. M agyaro rszag. Magyarorszag Kozepeur6pa delkeleti reszen fck szik es terulete i5854 O-mertf6ld vagyis 325.32B km2• Lakosainak szama: 19 mUli6. Az orszagnak majdnem mindeniitt termeszeti (hegy es foly6) hatara van. Ezekct a hatarokat a Morva, Lajta, Szilva es Duna foly6k, az Adriai tenger ris a Karpathegyseg kepezik. Hegys6gei a Kd,.pdtok es az Alpole agai. A Karpatok felhold alakban veszik koriil az orszagot es feloszlanak: 1. eszalmyugati, 2. eszak keMi es 3. delkeleti Karpatokra. Az eszalcnyt,gati Kdrpdlok Pozsonyt61 a Hernad Tareza v61gyeig terjednek. Ide tartoznak: az eszak nyugati hatarhegylancz, a Feherhegyseg, a magyar morva hatarhegyseg, a Beszkidek, a kis- es nagy Tatra, az Osztroszki-Vepor hegycsoport. (ennek egyik agat Magyar-erczhegysegnek nevezik), az alacsony es magas Tatra (ez ut6bbin van a I<'erimcz Jilzsof es a Lomniczi-csucs), a 15ese-lubI6i es bra-
='
- -f-i
-
nyiszk6i hegycsopOl;t, a Szepes-gomori erczhegy seg, a tornai meszkohegyek, a Matra, mely utobbi nak reszei! a BlHdrhegyseg es a Cserhat kepezik. Az &sze
I
II
'1 t i
'J;"
1 J
i
ii ,
W l'
7
Csatorncik. A Fe1-'encz-csutMTla, mely a Tiszat koti ossze a Dunaval, a _Ferencz J6zsef-csatorna� mely a Verenoz-osatorn(Lt kapcsolja iissze a Du nttvalJ tovabJnl a B6ga-, Si'o- 68 Sarviz-csatorna. Magyarorszag kiizigazgatasi beosztasa.
Magyarorszag kozigazgatasi tckintetben 63 vtir megyere van felosztva. A magyar allam teriilete hez tartozik meg Horvat- es Szlavon01'szag, moly Ii megyeb61 tm os Ji'iulJ1w, mely szin!en kiilon ke rlUetet kepez. A magyarorszagi varmogyek es ezeIr 8z61
A) A Duna balpar1jj,1n. 1. A",'a va,-,nc.qye. SzeIrhelye: Alsolc%bin
(1674
laltG�); 2. Bm's va,.,negye. Szekhelye: Amnyos-ll1a"ot (2786 lalms); 3. Esztergom vcirnwgye. Szekhelye: Esztergom (17,909 lakos); 4. Hont 1.'arm�qye. Szekhelye: Il'olysag (3720 lalws) ; 5. Lipt6 varinegye. Szekhelyo: Lipt6-Szt-l11iklos (2993 lakos); 6. N�q1'ad varnwgye. Szekhelyo: Be
" �--,,-�"-.�'"=� ,'�><
B
�
10. TUI'6cz vannegye. Szekhelye: T1.wocz-Szt ffIat·ton (3357 lakos) ; 11. Z6lyom vc',·megye. SzekheJye: Besztercze banya (9264 la)ms).
25. Heves vriTmegye. Szekhelye: E.ge,. (25,8911 Jakos) ; 26. Jasz-Nagykun-Szolnok vannegye. SzekheJye: Szolno7c (25,379 Jalms) ; 27. Pest-Pilis-Solt-Kislcun varrnegye. Szekhelye: Budapest (732,322 Jakos).
-
B) A Duna jobb par�jan. 12. Ba,'anya varmegye. Szekhelye : Pees (413,982 lakos) ; 13. Fojervc'rmegye. Szekhelye: Szekesfejervdr (32,167 lakos) ; 14. Gyo1' vdrmegye. SzekheJye: Gyor (28,989 Jakos) ; . 15. Komaron,. vat·megye. Szekhelye: KomMo", . (19,996 lakos) ; 16. Moson va,·megye. SzekheJye: 1.Iagyar6vd>' (3669 Iakos) ; 17. Somogy va,·megye. SzekheJye: Kaposva,' . (18,218 Jakos) ; 18. Sop"on varmegye. SzekheJye: Sopron (33,478 Jakos) ; 19. Tolna va,.megye. SzekheJye: Szegzlird (13,895 lakos) ; 20. Vas varmegye. Szekhelye: Szombathely (24,751 lakos) ; 21. Veszpn,m varmegye. SzekheJye: Veszp"em (14114 lakos) ; 22. Zala varme.gye. SzekheJye: Zalaegerszeg (9782 Jakos). C) Duna-'l'isza kiize. 23. Baes-Bodrog va,.,negye. SzekheJye: Zombm' (29,609 Jakos); 24. CS01�grad vlit·megye. SzekheJye: Szentes (31,308 Jakos) ; • ,j'
Ii
it
Ii
} } "'"
�
-
D) A 1'isza ,jobb partjan. 28. Abauj-Torna va1'11wgye. Szekhelye: Kassa (40,102 Jakos) ; 29. Bereg varmegye. SzekheJye: BeregszaJ3z (9627 Jakos) ; 30. Borsod uarrnepye. Szekhelye: lviiskolcz (43.096 lakos) ; 31. Glima,- cis Kis-Hont vdrmepye. Szekhelye: Rimaszombat (5849 Jakos) ; . 32. Sa,'os varmegye. Szekhelye : El'erjes (14,447 Jakos) ; 33. Szepes vlirmegye. SzekheJye: Loese (7866 lakos) ; 34. Ung vli1'1negye. SzekheJye: Ungvar (14,723 Jakos) ; 35. Zeml'len varrnegye. SzekheJye: Sdtom(ja ujhely (16,886 lalms). E)
A 'l'isza baipal'tjan.
136. Be7ces 'ra,·megye. SzekheJye: Gyula (22,445 Jakos) ; 37. Biha,' varmegye. Szekhelye: l'{aqyvMad (50,177 lakos); 38. Hajdu "Mmegye. SzekheJye: Dob"eczen (7D,OOG Jakos):
�."
-
10
-
3U. IVIam1nMOS vlirmeqye. Szekhelye : JIlin"na "os$ziqet (17,445 lakos); 40. S&abolcs vrirmeqye. Szekheiye : lVyiTeqyhciza
(33,088 lakos); 41. Szatmri,· vomneqye. Szekhelye : Naqykrirollj (15,382 lakos); 42. Szildqy vdrmeqye. Szekhelye : Zilah (7639 lakos); 43. Uqocsa vli1"lneqye. Szekhelye : Naqysz6llo$ (5750 lakos).
Ie) 'L'isza-Dlaros szogen.
44. Am d vdrrneqye. Szekhelye : An(d (M5,2GO lakos); 45. Csanrid vdnneqye. Szekhelye : lvlak6 (38,722 lakos); 46. Krass6-8zo;'eny vdrmeqye. Szekhelye : Ln pos (Hi,126 1akos); 47. 1'ern8$ ,'drmeqye. Szekhelyc : Temesuir (53,033 lakos); 48. Torontdl vdTmegye. Szekhelyc : Na,qybecs. kere7c (26,407 lakos),
G) IUralyJu1gon tul.
4U, Als6�Feher' vrirmeqqe, Szekhelye : Naqy enyed (7494 lakos); 50. Besztercze,Nc,sz6cL vrirmeqye, Szej(helye: Besztercze (12,081 lakos); 51. Brasso vd1"lnepyc. Szekhelye : Brass6 (36,f54f5
lakos); 52. Csilc vrirmeqye. Szekhelye : Csiksze''BCla (2858 . lakos); . 53. J;'oqaras vr.iJnn�gye. Szekhelye : Foga""s (6407 lakos);
-
11
-
54. Hdromszek rcit'megye, Szekhelye : Bepsi szentpyorgy (7131 lakos); 55. Hunyael veirmeyye. Szekhelye : Deve, (70S9
lakos); 56. Kis-Kiikiill6 varmeqye. Szekhelye : Dicso szentma,'ton (3360 laJws); G 7. Kolozs vrinneqye, Szekhelye: Kolozs,xir (49,295 lalms); 58. l,Icwos-Torcla vd,·megye. Szekhelye : :J1MOS Vliseirhel!! (19,522 lakos); 59. Naqy-Kiikiillo vcit'meqye, Szekhelye : 8eqeSt,d1' (10,86S lakos); 60, Szeben vrirmeqye. Szekhelye : Napyszeben (2D,577 lakos); 61. Szolnok-Dobolca vcinnepye. Szekhelye Des (9888 lakos); 62. Torda-Aranyos vdnnepye, Szekhelye : Torila (12,1l7 lakos); 63. Uclvlwhely Va1'1neqye, Szekhelye : Szekely ndvarhely (8045 lakos). Ill.
Leirasok. A haza.
Tudjatok'e, mi a haza, a hon? Hogyne tnet m'ttok, ugy-e? Mikol' esendes tlizhelyetek fele inetnltok, azt mondjatok : haza megyiink es mikor odaertek, azt mondj,Uok : 11ala Istennek, itthon vagyunk. Tehitt ti ngy ertitek, hogy a haza, a hon nem egyeh, mint az a lak6hely, a mely titeket az id6 viszon-
"<:;&l>"<,,,,o"""'<'_"''''��'=_�''-'"
'"""".
-
12
-
tagsagai ellen vedelmez, vagy legfOlehh az a falu, az a vfiros, melyben nevelkedtetek es 6ltek. .Legyen ugy; a haza nem mas, mint az az egy szerii hajlek, melylyel az isteni gondviseIes ben netcket megaldott; a haza nem mas, mint Ii ma gatok, rokonaitok. Szel'etitek-e hat a hazat '! Hogyne szeretnok hajlekunkat, taplalo faldeinket, hogyne szeretn6k mimagunkat s Mes mieinket! Hogyne szeretnilk a helyseget, melyhen sziilettiink, mely ben meghalni ohajtunk, hogy csontjaink elhunyt apaink poraval egyesUljenek! Ezt feleIi kerdesemre, kiben csak egy szikra erzes van is. Nemcsak szova! feleIi: tettel is meg mutatja. Ha hajlekat, fOlde termeset vagy esalad jat veszedelem fenyegeti: kesz azokat .elete kooz IGiztatasilval is oltalmazni. Mit is mondananak az olyan emherrol, a ki mid6n hl:tza eg, elszaladna es veszni hagymi a,rtat: Ian Jdsdedeit, noha meg volna mod mindazokat megszabaditani? Azt mondal11ik, hogy alabbvalo a7� o],talan allatmiL A farkas es medve utols6 esepp vel'ig oltalmazza feszMt, barlangj{lt, a hoI nostenye eS kblykei tartozkodnak. Probltlja csak valaki a sas feszket haborgatni, midon az anya-sas jelon van! Egy haszontalan kotlos tyuk ragadoz6 ma dal'aJ,kal szitll szembe esil'kEiiel't! Az ember tObb a haromnal, az .ember Isten kepere van teremtve, okos lelekkel van felrllhazva. A vad:matball csak az erzes dolgozik, az ember hen erzesen kiviil ertelem is lakik. Hozzad sz6lok, Isten kepere alkotott ertelrnes ember! Ha fOlded termeset "a1aki eroszakosan el rabolna, mit esimUmU?
-
1:l
-
En felelek helyetted. Szembeszallnek a rablo val eletre-halaJra es vcrem hullasaval vedelmeznem h:izamat, kedvesoimet, a ftildet, mely ezelmek tap hilekol nyujt. Eddig renden van. De hatha a szomszed haza egne, hatha tavolabb a helysegben tiiz iitne ki; oltanad-e azt es mieri? OItanam, eloszar felebarati katelessegbOl;' ma sodszor azert, hogy a tiiz tovabb ne terjedjen s valahogy az en hazam is meg ne gyuljon. Es igy, ha a magad hilzat meg akarod menteni, a mas hazat is oltalmaznod kell a faluban. Hazad nem csak a magad kis I\izhelye, hazad az egesz falu; a mit annak jobb volUtert eselekszel, azt magad Ott teszed; midon azt vMed, magadat, keclveseidet 01talmazod. Tovahb menjiink. Valahol a Karas menten tOr tent. A Karas foly6 partja egy helyen alaesonyabb volt, mint egyebiitt, s ha a viz :lradt, mindjart ki csapott rajta s elOntOtte vagy tiz falu hatarlit. A falukhan becsiiletes, j6 emberek laktak, szorgalma tos nep, a ki nem restelte megfogni a kaszakapa nyelel. De sokszor dugaba dolt minden faradsliga : .neki jott az arviz s elvitte bllzakorosztjeit vagy tOMI kimosta zald veteset. Iparkodott ugyan min· denik szabaditani, a mit lehetett; minden gazda csonakot tartott os ha jott a viz, dete veszelyez tetesevel sietett osszehordani gabomijat; vagy ha a viz oIl' nagy volt, hogy lakohazaba is berontott, haj6ba ra!rla
" -
H
-
a merre 6 akarja. A tiz falu nepe koldusbotra ,ill tott, hiaba volt mind szorgalmas, beesliletes em bel'; hiaba szanta el eIetet mindenik vagyominak oltalmazasara. ��gyszer egynek eszebe etIOtt, hogy jo volna az alaesony partot gAttal felt6lteni. l'\[eg mondta szomszedjimak, de ez azt felelte, neki nines ra sziiksege, ma,id biz 6 Wltest csinal mas milL Megmondta a helyseg el6ljaroinak, de ezek azt feleltek : majd bizony egy helyseg dolgozik IlileneznelL Vegre bejarta mind a tiz helyseget, de czek egy darabig egymasra ntaltak; de ez az egy okos ember addig sarkalta oket, mig megfogadtak lanaesat. A gat kOzer6b61 elkesziilt, t6bbe az ar viz' hataraikat el nem boritotta. No lam! .tiz falut kellett az arvizt61 megmenteni, hogy egy-egy haj lek, egy-egy buzakereszt meg legyen mentv8. Addig, mig kiki csak magar61 gondoskodott, semmire scm . mehettek; tiz falunak kellett osszefogni, hogy 1>01doguljanak. Tiz falu volt egy haza, melyet kOzel'o vel, eletiik elszanasaval oltalmazniok kellett. Men jiink tovahb. Tiz fain helyett kepzeljiink egy orszagot; ltrviz helyott kepzeljiink valamely pusztito veszedelmet, pelda111 ellenseget. Peter gazda, a, ki egyebirant 'hecsUletes ember, igy gondolkozik: En nagyon szeretem felosegemet· es gyermekeimet. Kesz vagl'ok eket utolso esePI' veremig oltalmazni. Van hazam, fOldem, van ok rom, juhom, ezek az en- hazam : ezeket, akarom en vedelmezni. Minden ember tegyen igy, mentse meg a magaet, .a· hogy, tndja, en masert egy ta-: podlat sem lepek, egy garast . sem fizetek. Ez a Peter gazda nagyon okos embornek ItHe
15.
-
szik! De (;sak . latszik. Ugy tesz, mint a czigilllY katona, ki midon haboruba vittek : monnYl'e-feldre .kBl'te a I{(iplart, mutassa meg, molyik torok az 6 ellensege, mert neki szornyu kedve volmi avval kibekiilni. Pet�r gazda olyan okos ember, mint a korosmentiek. A gat el taWl szakadni, az arviz ki tOr, aztan 3.llhat kend elebe, Peter gazda, akar vasvilliival, al«;r ovez61apattal. Jobb lett vaIn a il1k(tbh a ko�(js gcitat tartani .16 ctHapothan. A k6zQS g{lt a haza; ezt kel1 yedelm8zni. A haza nomesak az en hazam, foldem es hlizi cseledem; hanem- a szomszedome is, a falume is, . a videkeme is, a megyeme is; egyszoval az orsztt gomhan leva minden hajlek 6s tlizhely, minden fold es barom, minden gyenge feMr csel8d es ne- . velctlen gyermek. Ezek a haza, mit 1
16
--
-
ben lakom, a [aldet, a marhat, mely ulan olek; el hagyom veszni olell1edett apamat, apr6 gyer mekeimet, felosegemet, kilmek Islon gy'lmol6ul rendelt. Kesz vagyok gyalazatosan elfutni inMbb, mintsem a kazas haza vedelmere felmljak. Kesz vagyok inlnwh minden vagyonom nelktil o11onni, mintsem abba I valamicsl"it a haza javClra for dilsak. " Ket hajll uszott a nagy lengeren, mindenik ter helve aranynyal, eziisttel. Csunya ido tamadt ra jok. A szelvesz oly nagy hullamokat hajtott, mint a Matra hegye s egyik pillanatban a fellegekig emelte a haj6t, masiIc perczben lesiilyesztette. A haj6kban 'lev6 nep ketsegbe esve jajgatott, soh'se hittek, hogy megszabaduljanak. A haj6k kezdtek sfllyedni. Ekkor kapja magat az egyik haj6 kapi llmya, parancsolja, hogy minden portekat, aranya!, eziista!, a mi nehez volt a haj6n, a tengerbe kell hanyni. Sokan sajnmtak dniga kincsaket, de megis sz6t fogadtak. Mi lett belole? Az egyik haj6 meg szabadult, a nep 61etben maradt, elveszett kincso helyett mast kereshote; a masik haj6 aranyostul, nepesliil elmerUlt. Melyik jart jobban? iVIelyik tett okosabban? Haj6 a haza; tenger a veszely, mely a hazlit sokszor karnyekozni szokta; a kapititny az orszagbeli fohatalom, a kiraly es korm{myzo tana csosok, kiket miniszterelmek hivnak: vegre a haj6beli utaz6 a nep. Az arany es eziist jelenti a va gyont, melylyel az orszag nepe bir. Szent az aldozat, molyet a haza oltarara te szilnk, diososeges a halal, midon a haza oltalma-' z{lsaban eslink 01. A""'V!J ,Jlinos.
17
A puszta, teJen.
I ! I
Hejh, JllOstan puszta am igadLll a puszta! Mert ax. az 5s:!. olyan gondatlan rossz gazda, A mit a. kikelet Es a n1'a1' gyiijWgct, 1£z nagy konnyelmuen mind elfecsereli, A sok ki;ncsnek a tel csak hiilt helyet leli. Nines ott kinn a juhnyij ,me1a kolompjaval, Scm a p{tsztorlegeny kescl'go sipjayul, S a dalos' madal'ak . 1hnd elnemultanaJ" Nem 5z61 a harsog6 haris' a fii k6ztil, j\-Ieg esak egy kicsiny kis priicsOk scm hegedtil.
A haza. Tuclj
2
�.'f"""".�,,.,,�
__::-:�.-::._.,
.
.
.._ �_
_k�
-" ',""
.. -
18
1D
--
B[u'ho-ra vlsz szel'cncsetrk, Ezt a haz{tt szeressetek!
TildjaJok-e, mi a huza? Az ,a. templom, lsten haza, Hal az cnek szal'llyain szalit Lelktink fel a mennyorszagba, A hoI egytitt imadkoztunk) Szul6, gyel'mek, testver, rokoD, Hallgattuk a pap hesz6d6t, ,..., S hit ragyogott az arczokon. -� Barhova visz szcl'encsetek, Ezt a hRzat szcrcssetek!
Tudjatok-e, mi a haza? Erda, mezo, berek, liget, A mormo16 habok kc'iziil Hank mosolygo tundersziget; KUl'pitoknak bUszke bel'C2C, A Tisza es Duna i
Tudjatok-e, mi a haza? Az a jitszohely a domhon, HoI labdaztunk:, kergeWztilnk. A haza az odes otthon, Az a faIn, az a v"aros, A hal vessz6n lovagoltunk; 1\z a. habir, hal kala.ppa.l Tarka szarnyu " lepket fogtunk. � Barhova visz szerencs6tel�, Ezt a hazitt sze1'0ssetek [ TudjiLtok-e, mi a haza? K6kl6 hegyek koszoruja, Ifol a pasztor fUl'ulyajat Edesbusan fujja, fujja; HoI a t61gyek 111ohos aIjiUl Kek iboly
I
I
Tudjatok·'e, mi a haza ? it1indnyajunImak szent hiilcs6je, Oseinknck pihenteW Szep viragos temetoje; Alindnyajunlmak odes anyja, Hi-vcn 01e1 kebelcre. J1:rte eljHnk, ba kell, haljunk! Ald
P6.sa. L(�jo.<;.
A magyar Alfold. A nagy magyar Alfiild az orsz;'g l
-
20
-
mint a Tiszae ;') kjtese is nagyobb, azert a Duna j(ival. sebesebben f01yik, mint a 10mMn ide-oda csavargo Tisza. Nagyjab61 tekintve ugy hitszik, n:iintha az Alf01d sima, egyhangu sii{sag valna. De vaI6jaban nines ugy. Legmelyebben az a sik.. fekszik, melyen a Tisza, BereUy6, Harmas,K6ros es az also Temes oly feltiino lassusaggal kigy6znak v�gig. Ezt a leg alacsonyabb sikot magasabb, ezt ismet magasabb sill: veszi k6rlil, mig vegre az Alf01d szelein a leg magasabb 5ikok kOvetkeznek. Az egyes sikok kozt azonban az. atmene!. oly szelid, hogy alig lehet eszrevenni. AUag veve az. Alfold eszaki videkeinek kozepes magassaga a tenger szinG folOtt 120 me ter, a deli videkeie. pedig 80 l,l1eter. De vannak olyan videkei is, amelyelmek magass{tga70 meter sines, egyes magasabb reszei pedig a 200 metert is meghaladjak. Ha a hegyes videkek felol a TiS:\ja volgye fete mcgyiink, akkor elsoben alacsony, tObbnyire hosz szan elnyulo, torlaszforma f6ldhatakra akadunk, melyek az AlfOld szeleit hullamzatossa, valtoza tossa teszik. Fuzes pusztak; zoldel6 retck, kop{lr homokb uczkak, teknoalaku meIyedesek, midasok es fel-felCsillano toesal" hu1lamzo gabonafiildek, 8z6110k, . gyiimiilcs6sok, helylyel�kozze l kisebb�na·· gyobb erdok valtogatjak egl'mast. az Alf61dneke hahirszeli videkein. Es e· tajak sz6pseget meg a· latohat'tron keltlo. hegysorok kOrrajzai is nov6lik. Minel jobban kozelediink. a Tisz,ihoz, anMtl la,
-
C
*)
A magassagot rendszcl'inL a tenger - felszinetGl szumit-" j'-lk os mcrn6k6k Mlapilj{Lk meg honyodalmas lejt6mcre-.. . sekkcl.
I I
21
-
posabbak a dombhulhill10k, annal egyhanguhb a t,ijek. A tavoli lathataron a hegyek inar csak mint fclh6k kodlenek, vegre egeszen alameriilnek' a hU hatar ala. Kor6ski:iriil a veglelen, sima, erdotlen siksag teriil el, melynek szeleire az eg roppant mennyezete hOlm1. Ez mar aztan a va16di puszta, a tavoli' oczeanr61 ,i1modoz6 puszla:) melyet Petofi legszebb kOltemenyeiben dicsoitett. . Az alfi:ildi nagy ronas{tg kepe csak az utols6 negy'6t evtized ota is nagyot valtozotl. A hajdan nagy -ldterjedesii mocsarak ugyan meg nem tun tck el egeszen, a belvizeket meg nem sikeriil! mind levezetni, sot nedves esztcndoben a f6ld ,irja most· 'olyan helyeken is folfalmd, a hoI az elott . alloviznek hire sem volt. De a roppant . ki terjedesulegel6ket legnagyobb reszt f6lszantoUak, k6ruhirlwltak es el6fakkal szegelyeztek. Megnepc siHtek a pusztak, uj meg uj tanyak es szallasok keletkeztek rajta. A tanyakon gazdasagi epiiletek es esinos lakohazak epiiltck. A szeriiskerten ki viiI, hoI az asztagok, kazalok es boglyak allanak, vetemenyes, vir,igos 68 gyum61csos kertek is gyo nyorkOdtetik a szemel. A fol)'ok partjait magas Wltesek szegelyezik. Az utak -nagyreszt ugyan meg ma is olyanok, mint azelott : nedves idoben jCtrha tatlanok. Mert ko az Alf61don niocsen, a messze fcldrol hordott ko es kavies pedig a f6lazott, laza foldben nyom nelkiil elmeriil. De ma mar a vas") A puszta az oczeanr61 almodozik: olyan vegtclen nagy siksitg szel'elne lenni. Pusztfmak tnlajdonkep cgy·egy Ossze tartozo. {jhallo f6ldtcl'iiletet neveznek az Alf6ld6n, mehr ya laha. kiHon kiSzseg tCl'iilete volt. Nelia gazdas;:\g, SZttll{lS, tanya 6rtdmcn'l hir.
�-
;22
-
utak potoljt'tk a k6z6nseges utakat: azok {tt- meg atszelik az Alfoldet minden iranyban. Tiiniifelben van a futohomok *) is. A sivilr homokterlileteket, melyeken azelott a sze! kenye-kedve szerint nyar galazott vegig es hordta egyik helyral a masikl'a a homokot, most mill' miiveles ala fogjuk, folda l'aboljak, fiilsZ
-
�a
-
tottalr a legel6ket, kevesebb marhat tartanak, mInt kellene. Az cgykor oIl' hires alfoldi pasztorok: a csikosok, j uhaszok, gulyasok es kondasok mind inkabb fogynak. A csardak tOrzsvendegei pedig, 8. betyarok es szegenylegenyek, mar csak a mesek ben elnek. 11Z AlfOld mind gazdagabba, miivel tebM lesz, de ezzel egyuttal mind jobhan kivet kOzik regenyes, kolt6i szepsegeiMJ is, bar maradt meg rajta eleg sok el'edeti, megragad6 szepseg igy is. Az Alfold. Mit neli:ein te, zOl'don I(;irp�aoknak Fcnyvesekkel vadrcg6nycs tbja! Tim csodilJIak, amde nem szereUek, S k6pzetem hegy-viHgyedct nem jitl'ja. Loun az Alfi>ld tengersik vid6k6n,
Ott vagyok h011n, ott az en vilagom; BOl'toneh61 szabadult sas lclkcm, Ea a ronak vegtelenjet litom. F61rcplilok ekko1' gondolatban TnI H. Wldon, felhak kozelebe; 1fosolyogva llez ram a Dnnat61 A Tiszaig nyulO rona kepe. Delib,'tbos eg alatt kolompol Kis-Kunsagnak sziz k6ver gulyaja; Delelcskor hosszu gcmti kutnal Szeles v8,lyu kcttDs aga vitrja. i\Icneseknek nyargalb futasa Zug a szelben, lU>1'meik dobognak, S a esikbsok kurjantitsa hallik, S paUogasa hangos ostoroknak.
a masikra fut a hornok.
-
24
-
-
A tanyikn,U szelWk -higy 616hen Ringatozik a kalitszos buza, S - a sinaragdnak cleven szineY�1 A kiirny6ket 'vigan k08zo1'1.1z2a ..
--
A Vag volgye.
Yanna7c vid6leek, l1ielyeknek �gezo hatasa az . embe>'i keclely,'e el nem tagadhato es melyelmek
Ide Jarnak szomsz6a nadasokb()l A vadludak esb szUrkUletben, Es ijedve kelnek legi utra, Hogyha -a mid a szc!WI megloLben.
I
1}- tanyitkon tul, a puszta m61ycn, All maganyos, dolt kemenyU csal'da; Latogatjak a szomjas betyarok, Kecskemetre me:q.vCjl a vas,i.rra. ill>
25
A csardamlJ torpe nyal'facl'd6 S
.l:',;'tlif£-
8dnrlor.
t :�
·muHja. belesugall a jelenbe. Pozsonyt61 fiilfele haladva elenk tarul az el rag'ad6 szep Vag-v6Igy. Minden fordulata egy-egy Hj, megkap6, festiii panoramat mutat elenk. Eqy
szeszelyesen kanya"go folyoviz ii"iikke valtozrf me derrel, a mit hoi elhagy, hoi vissza{oglal; ket 01-
elahin erdopalasttal fedett hegyhatak. Partjain az orsz{tg leg6donszeriibb v{trosai, egesz . k6zepkori jelleggel, nemelyik meg kiifallal keritve; a lomb feelte hegyoldalakban (tdakta osi varkastelyok, kiviil harc:zi v
cIeri barlangokkal, vizesesekkel, damvad-csordakka!.
TaroZaM az '<1'anyJciklbe bur7coZt hegyelc o1'1na;;n emelked6 ,'oppant vci1'rom07c, meZye7cbiJl csale nenn'ey halt lei az olet.
Amott hajlik ki a folyam [Ole a maganyosan itIlo bercz, mint egy 6riasi szilda, molynek tetejen Stibor vajda egy Beozk6 nevii "bolond" szavara emeltotett vtirat. (Boczk6 v'ira,) Ott littszik az orom, melyrol a ven vajda alt'tbukott, ott a kerti kOpad, mel yen aludt, midon a vipera szemeit kimarta. Aztan It6zeledik felenk a negyedik rom; nem Val', egy egBsz varos az (Trencsen); itten uralkodott fer IHagyul'orszag fBlatt a videk ura, Csitk, ki vit1:1ssa tetto R6bert Kal'olynak a koronat s ha.rczolt vele az nralomert, mint egyonlo rangll ellenfe!. my"n
- 26
-
�
/",talmce volt, hoyy. tndott l"ibo""et v'iselni egYSZlYrre leet kiraly,. a magyar es c8eh cllen S ketten sem b'urtak vele.
Ez a romokban gazdag videk -volt a magyar fUggetJcnscgi harez legzajosabb kiiid6 tere. Varait minden ida ben hatalmas dinaszt
u,z,
({,
8f3ent, 7ciJV6 vdlv�t u hossz'l& idotol.
Olyan dn fa6riasolmt sehol az orszagban nem talitlni m{lsutt. - S azokhoz is mennyi emlek van Mlve. - Az c, tiilgyfa, ",ely a "Olm!!ei leis
27
Csodillatos nepfaj lakik e vidcken! Szegenyehb
Beszelni nem igen tttdna7c -magyantl, hanem eTezni " haza szerelmBt nagyon jol tndjdk s verzeni is
tcmplornot egesze-n betalca1-ja; Lorantffy Zsuzsdnna) snsog; -- amottan RiikOczi M.rsfai hullajljiik
tndnak ezert. Meg Wbbet is: tiimi es dolgozni is tudnak erle_ . 'IYljekulmt krulllpli- es pohilllka-foideik, szil vasaik, ]niposztas-ker\jeik, kender- es lentablacs kaik, pirosviritgu, paszulylyal igen siirtln befuttatott
") LorantlIy Zsuzstmna. (1600-1660.) I. Hc\,k6czi - GyOl'gy cl'd6lyi fejcdelcm nagy j6tokonysagarol 6s vallaso"ssagarbl ismcrctcs fclcs6gc,
Dervis mohamed{m szerzetcs. Ezek a vitndor dr6Los-totok. Szent-Tamas nagykozseg a. Ferencz-csatorna. mellett, Dilcsmcgyeben; ncvezctcsse lett a.rr61 a hal'czr61, melyet elsa honvcddnk vlvtak a simczait vcd6 szerhek ellell.
1'01
"
a foldre levelben.
hajdani
gazdajllk
izonetet
s,\rgult
fa
=
�
28
-
zsupfedelii bazikoik egeszitik ki. Tengeri es s2010 ott mal' nem terem. Ezen a f6ldon tiszta b1m\! nem aratnak mar. Azert megis vjg dal hangzik vegig a mez6:n. Most mar vasut kanyarog -at a volgyon. Mikol' a vagtat6 vonatroI az elragad6 panOf(;lman vegig teldnWnk, a SZeH} csaI6dilsa azt a kaprclzatot jlltszsza veHink, mintha a tavol hegybatak ren geteg erd6ikkel mind futminak egymas eliil tor nyos epiileteikkel, varaikkal; a sik lapaIy pedig csendesen bontakoznek azalatt boglyarakta sik me zoiblJI, zold vetes-szalagjaib61, a miken jokedvii nep hangya-munlnlja foly, - egy orokke ugyanJ6kai 1116,·. azon k6ppe.
Az
aggteleki barlangban.
I. N6gyezer olnyi ulat lenni melyen a fOld alatt, kOszikllikkal borilolt hegyek gyomniban; jal'lli nap fenyt soha nem latott barlangiiregekben, melyek iszonyuan kiszelosednek s boltozaluldont a magas han OS5zo-vissza ekelt, f6Iolmes,· ivezetet alkolo sziklakbol all; bamulni a termeszetnek egy e50(blatos munkaja.t, a termeszet folytonos mtlkod6 erejet, a vil,igallrotonak egy megfoghatatlannl nagy szcrii alkotasat; - es imadkozni a fold alaU az Istennek rcmektemplom'ihan, hoI minden pillanat ban a legfobb Jora, e kifogyhatlan josagu TeremtO atyara gondolllnk: nemde valam! rendkiviili,valami kep7.,e.lhetlen vagyakozas '? Tekintsd meg az aggteleki barlangot s ezen v'lgyad sokszoros mertelrbon teljesli!. Es konnyen
�
2B
-
teheted ezt, merf a termeszet c nagy ritkasaga edes hazanIrban van. Szep G6mormegyenek.ogyiIr batar,hegysegeben nyulik el az a remseges nagy barlang, melynel nagyobb sehol a vilagon nincsen, PeIs6cz nevii varostol, moly egyIror GomorneIr a f6vlirosa vala, par 6ranyira feIrszik Aggtelok. KicsiIre Iris magyar falu ez, nepe· f61dmive!esb61 s meszegetesb61 Cl szegenyesen ugyan, de megis . elegedetten. Pelso.czig >;yasutoll_ Iehet menni,Innen aztan vagy. gyalog . vagy ·lrocsin teheto meg a szep ligetek s hegyek'volgyek kozt vezetB kellemes ul. Az utas nem allhatja meg, hogy 1"8lsoezol meg ne nezze; olyan baratsagos, olyan vonzo tekintete van 0 varoslr(mak. Igen szep fekvesii s nagy epiiletei s diszes. . varmogyehaza hirdetiIr, hogy hajdanta a megye szekhelye volt, iVIost azonban iiresek az epiiletelr, esendes minden, a megye odahagyta az osi feszket s H.imaszombatban litOtt tanyal. glhagyva e csinos varoskitt, kedves !repel mu tato hegy-vOlgyes lejt6kon visz utunk a .ezelpont fele, AggteleIrre, ZNd n6venyzet horitotta lrisehb szorii hegyek !rOzt haladunk, s a volgyekben min deniitt munkas kezek nyomai szemlelhet6k, aldas horitja a hegyet, a romit s. a kerteket. Mikol' 01crjiilr azt a kjs falut; melynok kinesehez oly messze f61dr61 zarandokoltunk el: a hegyekr6l e1tiintek a . zold takaro/{, s . latni engedik .meztelen, kop;lr sziklaikal. Ezen kopar m6szhegyseghen agazik 01 az. aggteleki barlang, vagy mikent itt nev.ezik, a Baradla. Kozel a falucskaboz halra az uttol meg szakad a hegy, s egyenesen lesieto sziklafalak
-
30
tlllllogatj"k a k
-- '11
igcn szeles es nom nagyon magus (ireghen halad tunk lerele. Semmi kiilonos, semmi figyelemremolt6 itt meg nincsen. A szemet csiklandoz%a a badangi sotetseg, a kiviileol behato vihlgossu.g s a fliklya fenye. Meg akkor sem- l;itunk tiszt6n, mikOl' a barlang elsi) kiszelesedesebez jutunk, mely felet! egy magas tOlcserformlljuiireg alakjanal fogva kemenl'uek neveznek. Innen kezdve m(" folyv"st szelesedik a barlang s nem is megyiink tOhbC eszrevehet6leg lefele, s mire a nagy pitvar nevezetii reszhez jutunk, mar szemiink is mcgszokja a f,'klyafenyt s a boltozaton itt-ott eszrevcszsziik az elso esepegok6-kepzod menyt, melyek mint apeD p;,lczikak, eSiingenek lerele. A barlang ezen 1'eszebiil, a nagy pitva1'b61, nyilik egy .kis melleMg, mely esonthaznak nevez tetik es pedig azert, mert ezen meUekagban igen sok esont talalhat6. A rege azt mondja, hogy a tOrok', tatarpusztitlls idejeben a k6rnyekbeli lakos sag ide menekiilt s itt lelte halalat. A csonthaz ban egy kis patakocska fakad, az Acheronpatakja, mely aztan az egesz barlangot vegig futja. E patak menten folytatva utunkat, csakbamar sz5rnyii nagy, . leomlott szikladarabokartalalunk. Ugy 1atsz1k, hogy ezen 6ri,tsi nagy koszirtek valami . f61drenges k6vetkezteben szakadoztak Ie. Legnagyobb ez omladekok kozt az ngynevezett OrSZl\g tablaja, mely a barJang oldalahoz van tamaszkodva s felenk forditotl sima lapjara tOme1' dek nev van ,lmrczolva. A k6omladekon tul mar mindig siiriibben tahHjuk a csepegoko-kepzodme nyeket. A barlang oldala mellett egy kis emelve nyeD, egy vizmedencze tLinik szemlinkbe, meJyben
�
02
r
I
-
csakugyan kristalytiszta viz van. Ez a medencze es epeg6k6-kepzOdmeny s olyan form,\ja van, . mint a fesiicsigalHijnak. A medenezebe egy Ids vizeeske sziv,\rog a barlang olda),\b6L A viz krist1ilytiszta es jeghideg s -az utasok nen1 mlllasztjuk e1 mcg k6stolni a "Kir,tlykut" vizet· - mikent azt el neveztek Innen kezdve igen sok a latnivalo. Itt van az elso nagyobb csepeg6k6-kepzOdmeny, a Mozes olb,ira. Egy szeles· talapzaton- igen - magas es szeles k6oszIop ez,- ldczifrazva 8z<:lmos apr6hh' k6osz1opocs kakkaL A barlang e reszeben .itt is, ott is lehet latni ilyen magaban @o k60szlopokat, , ferit a magasban pedig a boltozatrol szinten. ilyen kohasabok fiigg nek Ie, egyik vastagabb, masik vekonyabb. Nemelyik oly nagy es . nelHiz, hogy szinte fel az ember alalta illlani, gondolvim, hatha lezuhan a szornyii k6tomeg?! A mint e kiUanas tiinemenyeket, ezen szep k6alakzatokat vizsgalgatja az ember, azon elmel kedven, hogy ugyan mikent ulloUak e16, honnan veltek eredetiiket: egyszer esak egy hideg viz cseppecsket erez arezara hullani s ha figyelmesen kemlelodik a , nema esandben, tabb belyr61 hallja az ilyen lehu1l6 vizcseppecskek locscsamisut. TeMt ezek a perezenkent lehullo esoppek volna." na,k e szarnyli nagy l<5oszlopoknak alkot6i? . . . Igenis, ezen paranyi vizcsoppek alkotjak a bar lang gyiiny6rii nagy kol<epzOdmenyeit. Mikent? A barlang egy meszhegyben agazik. A hegy nom valami borzalmas magas, sem nem meredek,. •
(:
as
inh\bb lehetne halomnak, mint hegynek nevezni, teteje esaknem egyenes siksag. A barlangot redo vastag retegr6I, vagyis a hegytetorol a viz lassankent utszivarog es becsurog a barlangba. A mint az egyes vizcseppek elerik a barlangot, mar utjokban a meszhegysegb61 egy keyes meszet felolvasztoltak, magukba felvettek. Mikor cIeri egy-egy ilyen csepp a barlangot, ter meszetesen lecseppen a barlang aljura. Ebb61 a lecseppent vizb61 lassankent elparolog a viz es ott marad az a keyes mesz, a mi benne volt. Most . erre a kis megszilardult meszre ismet racseppen egy masik csepp viz s az hason16kepen elparolog, egy bizonyos id6 alatt s ott marad belole a mesz, igy most mar a ket csepp vizMI kivalt meszhez jo a harmadik esepp viz s annak mesztartalma ismet noveli azt, majd a negyedik, atiidik s szuz ezredik kOvetkezik, mid6n vegrp sok-sok lehullolt vizcseppb61 a kivalt mesz egymasra tapadvan, egy koosilop all e16, mely a hegyire hu1l6 vizcseppecs kek altaI folytonosan novekszik es vastagodik. Ezek a kaoszlopok gyonyariiek, neha vekonyak mint egy rud, muskor vastagok, s hasonlitanak egy derek ban kelte tiirt toronyhoz s ismet maskor agbogasak, mint a fa. Tormeszotesen hosszu, nagyon hosszu id6, talun szliz vagy ezer ev alalt kepzodhetik egy olyan nagy, oly vastag oszlop, mint . a M6zes oltara. Hat azok a magasb61 leesugg6 kat'-, husangfa vagy lefele a1l6 oszlopalaku kepzodmenyek hogy jattek letre? Mikor a leszivargo vizcseppek nem jiinnek gyorsan, s6t oly lassan es esendesen szivarog Ie 3
-
34
-
a cseppecske, hogy meg Ie se hir cseppenni a foldre: akkor belOle a viztartalom ott fent a magas ban, a hoI fiiggve mm'ad, parolog el s ott marad a megszihirdult ffiesz is. Most azttin, az ezutan erkezo cseppek szinten oly lassan szivarogv�\Jt lefele, nem bil'l1ak lecseppenni, tehat hasonl6 m6don ott fent parolog el beIOliik a viz, s ott inaradnak a meszreszecskek, melyek ekkent egy mast novelik felUlrol lefeIe. 19y kopzodnek fent azok a szep alakzatok, azok a lefeIe cstiggo OS2lopok. Ily bamulatos a vizcsepp munkaja! iVIegertve ekkent a Baradla cseppko-kepzodme nyeinek szarmazasi titMt, most mar sokkal tanul sagosabban folytathatjuk utunkat, s szemlelhetjtik azokat a bamulatosan nagyszerii kOkepzOdmenyeket, inelyek ugy csepegtek ki, s melyeknek csodalas"ra messze f6ldrol, idegBn orszagokMI eljarnak a tel' meszet nagyszerti munMiban gy6nyorkOdni szeret6k.
II. De folytassuk utunkat s ahitattal vegyes csodal' kozassal 'lzemleljtik a "Nagy oltar"-t, szamtalan lrepzodmenyeivel, sa"Szoszek",et, mely hatalmas ()szlop:,ataimil es kti16nos alalmhisainal fogva meg lepoeu hasonlit egy templomi szoszekhez, Mint nagyszerti rojtos MpzOdmenyti oszlopot megemIi tern meg a "Szent Istvan tornyut", lll"elynek magas csucsam(tr-mar a tetot erinti. . Meltan almelkod hatik az ember azon, hogy mily lassan, mennyi ido, tal<\n ezredevek alatt (t1lhatott elo ez oszlop, Eddig tett utunkban, a barlang minden resze-
Bo
hen igen nagy terjedelmii� szeles es magas; a "Nagytemplom"-mil pedig o1'iasilag kiszelesedik, ugy, hogy a7, itt elstitiitt fegper siketit6 s percze kig tarto durranast okoz, De most, mikor a bar lang leirhatatlanul nagyszerii reszebe a "Paradi9somba" erUnk, a barlang falai osszeszol'ulnak \is egy nehezen jarhato ut marad csak, s ezt ezen· tulajdonsaganal fogva"Purgatorium"-nak neveztek eL Ezen sztik es keskeny nyilason Mtret gornyedve jutunk a "Szechenyi·emlek"-hez, mely az "EI6csarnok"-bari egyediil alL Gyonyorti magas, 16bb labnyi atmerojii kepzOdmeny ez. Es most feltarul elottlink a legszebb latvanyok egyike, Egy aranylag nem felette nagy tiregben vagyunk, mely rakva van mindenfele alaku es kepz6ctesii oszlopokkal, szobrokkal es tornyocskakkaL Egy kOrivel alkotva, 13 kisebb
�
:l6 --
_.
torony" az 6 szaz meg szaz aprahb kepz6dmenye�ve!. A �)Paradicsom"-b6t az "O-ag" vegcig nagy ut van s a ),Nadar utczajan \ a "Virago,s I<erten" es "Kerekv;lgason" at a legszebb k6kepz6dmenyeket jobbra s balra hagpa, kenyelmesen es faradsag neIkiil elerjiik aZ' "O-fig" veget, mely eros szikla falakkal ivolt, lefele siot6 boltozatot mutat, terme szetesen megrakva ezer es ezer fi5liratta!. Az "O-ag" nem felette nagy, egy kis mer fOldnyi hosszusagu negy mellekagaval: a "esont"-, "Denever"-, "R6ka"- es "Retek('-aggal egytitt. (A "Denever-ag"-ban hajdan rendkiviil sok dene ver tanyazott, de mi6ta a barlang zarhat6 ajtaval van ellatva, kipusztultak a barlang -ezeu egyediili laMi. A "Retek-ag"-ban pedig igen sok reiekhez hasonl6 kepz6dmeny van.) A szazad elejen fedeztetett fel a Baradla "Uj aga'(, mely az ,,6-ag"-nal haromszor is hQsszabh. Igen nagy kiterjedesii es nemely reszeiben nehe zen jarhat6, s6t epen veszedelmes, uttalan zeg zligos iireg. Szaz es szazfele termeszetben elMor dul6- alakot, szobrot, tornyot, oszlopot, gulat, fa� agat mutate kepz6dmenyek, Mfeher es alab:istrom szinben tiindokolve, eddig soha sem tapasztalt be nyomast tesznek rank. Itt van a "Galambhiiz," a "Feher hegy,"· az "Ezer ranczu szoknya," a "Szultan-szobor" stb. nemi reszben jeUegezve a nevezetiik altal felvett hasonlatot. Gyonyor(i az "Olympus" is, mely egy 120 hibnyi magassagu hegy, megrakva szamtalan kisebb-nagyobb osz loppa!. Az "Olympus" hegy tetejere maszva, a vezet6 _
_
I
1
\ I
1
37
�
erdekesen tudja cl6tiintetni a nap felkeltet. Ugyanis a tet6n elrejt6zve, lassankint vilagitja meg a te1't es mr lent festai latviinyban gyonyorkOdhetiink, a mint a szamtalan oszlop mogul szetlovelnek a su . garak epen ugy, mint a kelo nap bibor-fenye. Egyszersmind meghitjuk a hegytet6n azokat a eso diis alaku gulakat es oszlopokat, melyek mint erdo boritjak el a magaslatot. Tlinderi latv{ll1Y . . . Toyabb haladva a patak ,ilt�l beiszapolt saros uton, a legszebb kepz6dmenyeket hagyva hittra, egy kitagulasban ele1'juk a "Vasyarat" s a 30 lab nyi magass,igu. "Torok mecsetet," melynel szeh bet, gyonyorl1bbet, azt hittem nem mutat fel a hm'lang. l>edig csa16dtam, mort a "Szemiramis fUgg6 kertje" minden eddig latottakat foliilmul szepsegben es nagyszeriisegben. Szeszelyes esepp kovek s kaprazatos alakulasu Mpz6dmenyek to mege vesz koriil, itt-ott 6rias-alakzatokkal tarkAlva. Azt veljl1k, tl1nelerek t81'm&ben' vagyunk; azl vel juk, hogy az ezer ponton csillog6 alakzatok csupa mero gyemantk6vek. Pedig meszk6 az egesz, jege . czesedett cseppk6-kepzOdmenyek 16velik felenk va ldte sugaraika.t. Most uj szepseg, uj nagyszeriiseg. Egy szaz fodorral &kesitett ariasi "Papi palast" fiigg ala, bamulatba ejtve csodalatos voltaval a nez6t. Itt kovetkezik a "Mehes," mely oly esoda latos alakulast mutat, mintha mehes kerthen lObb kas allana eJ6ttiink. A Nagy zongora ({ az 0 egymas me.lle sorako zott orgonasip-alaku kepz6dmenyeivel, - !HelyeI< kovel utve zengzetes harang-hangot adnak - ta Ull1 minden eddigi kepz6dmenynel szebb. Nem, a l)
_
-
! "'I
i I II
! "
;l
il
if !i if IIi't Iji
)�
II,,I; [I! I",ij
x
,18
_.
"Pluto orgonaja" sz�bb, ez szinlen sipszel'li kep z6dmenyekbOl all. Oriasi magassagig nyulik fel, Mmer6jevel masfel 6let keritve be. Es a " Kupido v'lra" Ilinder; , diszitmenyeivel ! Ket-harom lab hosszu s nadszal-alaku sipok fliggnek ilt ala, me l yek mint a toll, belli! iiresek es a barlang leg· njabb kepz6dmenyei. Vegiikon ott esillog meg a leremt6. vizcsepp, mely folyvast noveli a vakilo f eher es atl,Uszo kopzodmonyeket. Itt ·mal'; minden eredeti tisztasagban ragyog, ide mal' lalogalok ritkan vclodnek, merl ill a bi VOlS{lg 4000 61 kOrli! jar. Rendesen az ide mem messzire leva " Bal'il..t s'\g oszlopat" szoklak vegponltil lekinleni a lato galok. Es meltan. Kgy Kasztor es Polluxkent egy m;\sboz forrt vakito fehersegii, ariasi magas szo bor-par ez, mely osszekoti a lalajl a tetovel; ez va16ban belel6zi a lalnivalokal es itt siel az idaig eljutott szerencses utazo megorokiteni nevet a 1'0mek kepz6dmenyen. A " Baratsag oszlopa" mellett meg szamos kisebb Mfeher oszlop es lefUgg6 kep z6dmeny egosziti ki ezen iireg nagyszeriiseget. Minket a vagy: t6bbel elvezhetni es lathatni, tov" bb iizott es gazdalkodva faklyainkkal, lepdel tiink az 6venkent csak egyszer-ketszer latogatott (iregbim. Klveztiik is tovabb a termeszet remek alkotasail, melyek fenseges voltukkal csalogattak tovabb, tovabb . . . l�s lattuk a .,Vaczkos oszlopot," a "Tempe es Minerva oszlopat," az "Alabastrom toruyot" leg szebb szinii kepz6dmenyeivel es a " Csillagvizs galo toruyot," . ennel t6bbet mar nem mertiink latni. E pont kimeritette kepzelehinket, hajjal, fen,
I )
I
.I
t
-
:]9
-
segessel es csodaszerlivel t6lt6tte el minden erze klinket. Ii; legnagyobb, legfensegesebb kepz6dme nyek nagys,\ga tiz 01, atmer6je a negy Olet megha ladja. A2 egesz lelket 'magaval ragadja e esoda alkotmany; ez a legszebb, legragyogobb, legfehe rebb kepz6dmeny, mely tele van cziczomazva ezer os ezer aprobb alakzatokka1. Ide . aranylag mar nem messze a barlang vege, a " Pokol" nevezetii meJyseg, melyben a barlang vize eltiinik, s e melysegen tul hatolni mar nem lehet. De miutan ijesztOleg fogyott faklyank; a ta gadhatatlanul szep ut megtetelere nem mertiink v,malkozni. Klkabulva az elvezett61, az isteni latvanyok sokasagatol, tertlmk vissza a "Csillagvizsgal6 to rony"-t61. Szerencsere az edzett idegzetii vezet6 erzekei nem' voltak ugy tultCl:helve, mint a mieink. 6 gepileg, iizletMl teszi kOtelesseget evek ota s igy biztosan kikalauzolt a barlang tekervenyes utain, veszelyes zeg-zugain. lVIidon vegre nyolcz orai ut utan, ejfeli 12 ora kor a szabadba ertiink, az alell. es latott dolg'ok mint a kepzel6des meresz jatekai tlintek fel el' menkben. Csak az emleklil hozott czifra alakzatu kovecskek es jegyzeteink emlekezletenek a valora. 1\z aggteleki barlang a f6ld kereksegen lev6 minden cseppk6-barlangm\! szebb, fensegesebb. N agysagara nezve. pedig minden mas barlangot ketszeresen mul felii1. N emzeti biiszkcscglink, orszagos kincsiink e barlang, Dolinay Gyula .
- 40 -
41
A Balaton tava.
vagy Kis-Balaton pedig a feneki pal'toktol kany,, rodik tova. A k5z1ekedes a Balatono11 lit vizen es jegen Wrtenik. Regebben csupan ket revkozlekedese volt a Balatonnak : az egyik a szant6di es tihanyi rev 1<6zt, hoI ma is kompk5z1ekedes all fenn, masik " fm5pi es boglari rev k5zt, hoI ma mal' gozhaj6 jar. A tihanyi felszigeten egy meglehetos rossz hegyi ut vezetett Ie a Balaton partjara, hoI egy eSlirda es egy fM5tt allas volt az utasok rendel ];ezesere. A k5z1ekedesi eszk5z egy komp *) volt, melyen egyszerre 5t-hat koesit lovastol es 30-40 embert lehetett atszallitani. Ezt a kompot azlan a reveszek eveziikkel hajtottak tit a tulso partra, Szechenyi Istvan grM nagyobb meretii gozhaj6· kozlekedest akart a Balatonon IBtrehozni, de csak a Kisfaludy nevii gOZDst sikerlilt megepiteni, ez tartotta fenn sok even a k6z1ekedest Balaton-Fiired BS SiMok meg a tavolabbi helyek k5zott. Par ev 6ta mar Mrow gozhaj6 vegzi a szemeJy- es tehe1' szallitast a Balatonon. A kozlekedes m(,sik m6dja a befagyott Bala tonon a tengelyen *') vale lWzlekedes. Csendes, szel nelkiili hidegben ugyanis rendesen befagy a Balaton s ha jege vagy 15 centimeter vastag lesz, at lehet rajta menni, megbilja a legnehezebb terhes szekeret is. Ilyenkor aztan megnepesiil a Balaton. A somogyiak epito kMrl, borert jlirnak at Zalaba, a zalaiak meg gabonaert, talmrmanyert Somogyba.
A Balaton lVlagyarorszag Jegnagyobb tava. sot K5zep- es Del-Europa tavai kiizt is a legnagyobb. Btiszke is a magyar erre a tavara S oromest nevezi magyar tengernek . Terjedelme 7cerekszamban 160.000 magyar hold:) vagyis 690 negyszog kilometer. Hossza, ha a kenesei legeszakkeletibb ponttol a feneki legdelnyugatibb pontig merjiik, 82 kilometer. Legnagyobb szelessege Veszpremmegy,¢ben Gamasza es Fiizro k5zt 15 kilometer, Also-Ors es SiMok k6zt 9'/2, Badacsony es Fony6d kiizt 6, a Lesen cze torkolata es Balaton-Kereszt(lr kiizt 10 kilo meter. Valamivel keskenyebb a feneki part menten. A revekneJ jova1 kisebb a to szelessege, a fiilopi rev es Boglar kGzt 5, a tihanyi revnel meg .epen csak 1'/2 kilometer. A Balaton melysege rn�q nines mindeniltt meg merve. Siofak es Balaton-Fiind klizt 4 meter a le,qnagyabb melyseg. A tihany-szant6di revnel 10--12 meternek rno ndjrik a to rnelys�qet. A tihanyi hegy j'oknril van egy melyedes, melyet a 11ep Imtnak hi, ,ez [illit61ag a tihanyi tornyot is elnyelne, Altalri ban a zallli part mdyebb, mint a somogyi. Itt neha negy-5tszaz · meternyire befele scm eri el a viz az embermagassagot. A Balaton Veszprem-, Zala- es Somogymegyek kiizt eszakkelettol delnyugati iranyban huz6dig vegig a Bakony hegyseg delkeleti oldalan. HilJ'om oblo zetbOl all. A keleti ob16zet vagy Balatonfo Kene setOl a tihanyi felszigetig terjed ; a 'k6zepso 5blOzet Tihanyt61 a feneki partokig tart; a nyugati ob16zet *) Egy magyar hold :
1200 negyszogUl.
:1
.�
� l
*) Komp ; nehal nagy hidalaku faalkotmany korlulokkal ; neho1 pcdig nagy, sz61es la-dik ; emberck, allatok, szekerck ittszitlljtitsara hasznaljitk. **) Tengelycn : !tocsin, szckercll .
-- 42 -
- 43 -
A v ( tstiros es lakodalmas nepseg is a legrovideJ;h balatoni utat haszmilja ilyenlwr a jegen. A balatonrnelleki emherelmek egyik nevezetes mestersege a halitszat. A haliiszok a Balaton melleken lObbnyire f61dmives emherek, kik a ha laszat mellett rendszerint gazdalkodnak is. Tobb nyire alland6 halaszlwmpaniakat vagy halaszbok rokat alakitanak 18-19 emberhOl, [ejok a halasz gazda. Van teli es nyari halaszat. A teli halaszat f61eg fogasra iranyul, nyaron egyeb halnemekre hal',sznak. A balatoni fogas egyike a legkedveltebb halalmak egesz Eur6paban. Tulajdonkep siillo a fogas is, csallhogy kisebb kOr1iban slillonek hiv:jak, nagyobb kortiban mar fogasnak. A legnagyohbak mintegy 10 ki16sak. Az itt-ott enneI is nagyobb ]leldanyokat fogaskiralynak nevezi a parti lakossag. A fogas utan legnevezetesehb hala a Balatonnak a garda, l�_elyet a magyar tenger heringjenek is neveznek. Oszszel igen nagy mennyisegben fogjak, ugy, hogy 4-5. krajczarert adjak kil6jat, nolla izes, finom hal. A nep, milw)" ivas idejen nagy mennyisegben hemzseg helyenkent a t6 vizeben, latott halnak is nevezi, mert ilyenkor .magasabb helyr61 szoktak a partr61 meghitni es a haltiszokat jelekkel ravezetni. Nagy · mennyisegben Togjak a pontyot, lniraszt es czomp6t is. Csuka es harcsa igen nagyra megn6 a J3alatonban, az ut6bbi 70-80 ki16ra. Nyaron 6riitsi lOlgyfa-tOrzsokbOl kivajt bo clonyokban vagy bodonyhajokban fogjak a halat Ml6val, Wen meg Jeket ') v�ignak a jegen, ugy eresztik be a ha16t a vizbe. Fognak a Balatonhan
t ( tkot is. Ezelmek az a tulajdonsltguk, hogy estcnncn a part fele sictnek, s6t ki is masznak a partra rovarok ut,\n. Ilyenkor a legenyek, gyermekek ki mennek a parlra, 10-12 sztil nad·at vesznck a h6nuk ala, a nad egyik veget mcggyujtjtik s vila ganal feJterdig er6 vizben puszta kezzel fogdossak osszc a kifele t6dul6 rakokat. A Balatonba keves patak folyik. A Si6 csa tornan es elparolgas altaI mindenesetre tOb]) viz megy el be161e, mint a mennyi hele omlik s meg seIn szarad Id a logszarazabb csztend6hon sem, sot meg valami jelentekenyebh apadtist is ritkan mutat. A Balatonban lehat b6 vizli forrasolmak l,ell lenniiik. E felfogassal egyezik a parti lakosok velemenye is. A hditszok lObb helyen ismernek heveseket, vagyis olyan helyeket, hoI a viz leg hidegebb lelen is csak alig fagy be, mert a t6 feneker61 h6seges meleg forras fakad fol a vizbe. A tihanyi templom iranyaban, meg a fiizJ'5i obOl ben is emlegetnek vizalatti forrtisokat. Nyaron a Balaton tlikrenek a szine folyton valtozik. Eziist es urany, smaragdos zold es za firos k8k, a mint ver6 napfeny, rajze) baranyfelh6 vagy viharos fiilleg tertiI el az egen. A magas sagnak minden mosolyut, minden vidamsagat, min den haragjat, minden zordon indnlatat visszatlik )"ozi - haIaval, ha kedves, daczczal, ha mogorva a magass;;ig. Nezz az egre s meghUod a Balatont, . nezz a Balatonra es meglatod az eget. S a szel ha tamad, a hnllam is feltamad. Ugral, jatszik, kergeti egymast ; cseveg, csattog, kiabal egymtl..sra s ha nelli melegedett, habos fi\rtOkkel ekesiti fe! homlokat.
') Lek :
nyil{ts.
- 44 Ezer szarnyas mulat a nadasok korl;!. Ott fUr dik a libuez, ott piperezi magat a z61d-arany fejii t61mlracsa, ott ke.J'geti egymast a gy5ngykacsat s ott all komolyan a sekelyen s ne7. magasra tar tot! fejjel a sudal' gem. OrkOdik a vilag foWtt. De nem ugyel ii ra a siralyok serege. Hosszu feMr sz
"--
4i'}
_..-
Ali van kozelebb, mi van tavolabb, 111i fekszik lent, mi fekszik magasan : senki sem tndja meghat,i rozni. Ha szelcsend van, siri nemasag nyomja lelkunket; ha fiirgeteg van, eltunik szemiink eliil minden, a vihar szurke hofelhOvel boritja . be az egesz Balatont. Hideg, tiszta napokon n6ha neha egy-egy, koesit vagy egy bokor halasz! latunk a messzesegben. KOd vagy vihar idejen halaios vallalkozas volna az tttmonete!. Neha irt6zatos roppanassal reped meg a jeg. Ez a rjanas. Gyak ran tiz-tizenot kilometer hosszu a t6 menteben, s a szetvalt tablak kozt szabadon locsog a viz. 80kan azt allitj,lk, hogy a Balatonnak apMya es dag,Uya is van, mint a tengel'nek; meg hogy vize . neha csendes idoben is haborog es zug. Ebbol azonban esak annyi igaz; hogy neha a Mzeledo szel elore kUldi es megduzzasztja a hullamokat a partokon, a mi dagalynak latszik. Azutan meg a nyari pasztitS szelek; a melyek esak kis terUleten korbacsoljak fO! a tavat, mozgasba hozzak a tonak messzebb fekvo viztOmeget is, hoI a szclet m,ir erezn; sem lehe!. A Balaton vize nyaron rendkivUl kellemes es egeszseges fflrda. A parti lakosok, kiv,m nyari munka idejen avagy vegeztevel s flnnepnapokon, t0111egesen mennek a Balatonba furodni, ki gyalog, ki kocsin, a hogy lehet. Az uri nepseg a flirdo telepeken gyiil ossze. A legnevezetesebb fiirdo helyek : Balaton-Fured, 8i6fok es Keszthely. De ezeken kivill egesz sereg kisebh furd5telep van mar a. Balaton menten. A zalai parton Badaesony, Also-Ors, Csopak, Rev-Fiilop, 8zepezd; feljebh Veszpremben : Almad; es Kenose ; a somogyi par-·
46
-
-
ton : Szant6d, Bogl,ir, Fony6d, Balaton-F6Idv,ir. A gy6ngenek sziiletett gyermek, a beteg idegzetii no, az ereje . fogyt'in levo agg, a munkaban ki faradt ferfl, a'. labbadoz6 beteg, mind inegtalalja ott a niaga orvosssagat : a napnak tiszla fenyet, a nyar egyenletes meleget, a tiszta leveg6 er6sit6 mozgas
lmsagot szi magaba a magyar tenger eltet6 leveg6jeb6l, erosito hulhimaibOJ.
EO'tvOs J({woly.
I:
Ir
II,
l'
Mohitcs.
modernk siralmas harczhelycn Zoldebb 'n. fii, . Mohacsnak mezejcn ; 1'6bb illat t(ilti a vIl'agolmt, S a. gazda .. mondjid\. - szohh kaliszt arat. _0
Ii: foldet hos6k vorc aztaH!',
i T ,
.I
II
it Il
f� il
il
I
1 Ii
II
tl
Azert ki1lde Isten ily aldast tea ; Mert szent hatar az' S ,puszta nem lchet, HoI honfisziv honMrt vcrczett.
Oh ne sirasd meg annale v6gzetet, Ki a hazMrt adta 61etct ! Edesen alszik a.nyja.- kebel6n, S {tldasok orzik csendes_ nynghelycn. Mely a hazMrt cIt, a hil kebel 1�\Hdj6t termekel1yitve hamvad e1 ; lis szelleme a sir kurtil marad, Tettekre intvcn az nt6dokat.
Ei.itvis i J6Z8Cf.
47
Tittrai kepek.
Tatrafiired egyike azon fiirdoinlmek, a melye I{et szepseggel gazdagon megaldott a termeszet. A k(izepponti Karpatok esucsainak egyike alatt fek· szik . s onnan a magasb61 fi:ilseges kilittas nyilik az alatta elteriil6 vi:ilgyre, a mely tarkall6 *) veteseivel ugy tiinik WI, mint valami szines szalagokh61 6ssze allitott disz-szonyeg, egy hitasra husznaJ t6hh y,i ros es falu kepet mutatva, a melyeket a Popi'M foly6nak kristalytisztasagu vize foly k6riiJ. Kelet, del es n1'ugat felol a hajnali es a deli sugarak s a lealdoz6 nap bucsufenye eWlt nyitva all ; mig a zordon ejszak dermoszto' fuvalma ellen a fellegek nek is ellemUI6 hatalmas hegyek vedik. Nem is kell mondani, mennyi szehhnel-szehb hely I'imilkozik a szomlel6nek a Karpatok v6lgyei ben s magaslatain; mennyi erot es bators£lgQt, vaIlalkoz6 szellemet
tfwk(ill(mi
, ;mutatni.
=
tarkanak mutatkozni, kil16n:fele szinekct
48
Iii
-
del'meszt6 hidegseggel. Amott hitod az 5t taval, a tenge1'szemet,*) odabb a sarga, a voros, a feM1' lis zold tavat. Jobb1'6l a lomniczi, balrol a szal6ki csucs, ha1'madfelezer meter magas oszlopok; a ketto !cozt a kozepge1'inez h6val borilolt szamlalan cSllcs,\val, mint oltar : hat1'abb balrol a sz6s ek (80 meter magas); a padozat a lermeszet or5k munkassaga {tltaI darabokra zuzott s egymasl'a hanyt gr{milsziklakb61 all , a melyek kozott nagy robajjal zuhog Ie a Tarpatak, 5zelidebb s vadabb alakzatu vizeseseket tiintetvc elo; ez a templom, a melyben nagyszerii miiveirol ismered meg a Teremtot. Lassuk e165zo1' a legmagasabbat, ,emelkedjiink az egekbe nyul6 lomniczi csucs legtetejere. A k5zepponti Karpatok kozott altalaban ezt ta1'tjak a legmagasabb pontnak, lega1abb a szcmnek ugy tetszik, ambar pontosabb meresek utan. ki liint, hogy a ger1achfalvi Csucs nehany meterrel l11eghaladja a lomniczit. (E:z ut6bbi 2635, al11az 2659 meternyi l11agassagig emelkedik.) De e nebany meternyi kiilonbseg semmit sem vesz e1 a lom niczi csucs hirebOl es nepszeriisegebOl, a melyet azonkiviil kedvez6bb helyzete, fest6ibb alakja es konnyebb hozzaferhetosege is biztosit neki. Most mar minden evben akadnak Ulrsasagok es egyesek, kik a csucs megmaszasara vallalkoznak; a vallal kozas veszelyei ev1'61-evre kevesbednek, mert a gyakori kirandulasok ,mal sikerillt alkalmatosabb utakat talalni s a vezetok is mindinkabb bele tanulnak a kalauzi **) mestersegbe. De azert most
*) tenge1'8Ze'm
"") Kalauz
=
=
magas hegy tetejen Ie'l6 to.
vezeW.
-
� !
!
Ii
49
is csak az vallalkozhatik ily kiranduhisra, a ki teljesen bizik a tiidejeben es a labitban s a kinek nem ilzedlil a feje s eleg bittorsaga es kitarJasa is van. Majd . minden kirandulasmU l11egtOrtenik, hogy a vallalkoz6 tarsasag nem er fol teljes szammal a czelhoz, hanem egy 1'esze vagy hamar vissza fordul, vagy valamelyik veszelyesebb ponton b:\to1' sagat vesztve utkozben elmarad s egy szikla ve delme alatt varja meg visszate"end6 tarsait. A csucs meginaszasa Tatrafiiredrol kiindulva l'endesen 10-12 6raig tart s a hajnalban kiindul6k csak delutan szoktak visszaerkezni. Azert szilk seges, bogy a tarsasag nemi enni- es innivalaval el legyen latva. Tatrafiiredr61 keletnek visz· az ut a 10l11niczi csucs ala. Eloszor is a karplUi volgyek legszebbiMt, a zuhatagokt61 attOrt Tarpatak volgyet eri az ember. Majd a nagy es a kis Tarpatak egyesiilesenek atlepese utan a lomniczi hegyMt gerinczere eriink s a fokozatos emelkedes egyre erezhetobb lesz. "Kiertiink a kOdb61, - i1'ja egy kirandul6 s eloltiink allottak a lomniczi gerincz ijeszto arias sziklafalai; elhagytuk a volgy utolso es 1egma gasabb lepcs6zetet, a hoi 5t .t6 rejt6zkodik s ida rol-idore maga a lomniczi csucs is kibukkant a felM koronajab61. iVIintegy 1'eggeli 9 6ra volt, midon ' az elso rendes li]]omashoz, az ugynevezett liizelo-kohoz ·ertiink, a mely egy kiallo sziklatet6vel boritolt barlangszerii nyilas, a hoi a hegymasz6k, hogy annal korabban erhessenek a csucsra, a meg elOzo ejet gyaJrran t61tik l?altog6 tiiz langja mellelt vidam tarsasagban. Itt kezdodik mar az igazan komoly kapasz-
4 f
i,
. - ;")1
- 50 kodas ; itt kovetkezik az a hely, a melyet igen talaJoan pr6banak , nevezlek el, mert ugyancsak megproMlja a, testi es a lelki er6L Ez keskeny es mercdek szildahasadok; a melyben mar a ke zunkkel is kapaszkodnunk kell, hogy el6re jut hassunk. Ezut
=
a feveg6nek nyugodt, mozdulatlan allapota.
-
' k0p, a melynek nez_esebe szerettiink volna me riilni, el yolt f6dve i a szemi.ink cHit!. A nagy m_agyar siksagot, a mely alattunk terUlt el, (ttlat hatatlan fellegek horitottak. Csak Szepesmegye nagy resze bontakozott ki el6ttunk fest6i szepsegeben. E videk szamos helyseget meg lehetett ismerni s az igez6 tajkepen luI esak meSSZB elnyulo kekes hegyyonalakat es elmosodott lavol videkeket hU hatott a messzesegbe merUlt pillantasunk. Lattuk magunk alatt a IGirpati 6t lavat s lattuk a zuhogo Tarpatakot is, a min! a fiinseges es rejtelmes forrasvidekb6l eredyen sima sziklafalak mellett sziklar61cszikhira rohan, azutan minlegy a fiild alatt elenyeszik, mig a rideg omladekok k6zUl ismet napfimyre iiiI' s vegre kigyoz6 szalagkBnt a r6na *) ' fele kanyarodik. i Lejanni a lomniezi csuesrol esa mem bajos'abb meg, mint f61maszni r,1. Va16sagos kemEmysepr6i munka ! Vezet6ink utasitasa szerint Mital · neki kelle!! d61niink a hegynek s .arezczal a melysegbe tekintve kellett a sziklahasadekokban leesusznunk ; e kiizben tiibJmyh'e a'kezek tartotlak a teste!, mig a labaink neha soMig tapogat6ztak alkalmas ta maszpont utan. '-' A tatrai videknek elragad6 szepsegii helyei kiize tartozik az ugynevezett viragos ker!. Elhagyva a hegyi t6val ekeskedo felkai viilgyet (a melyr61 mar fannebb is volt sz6) ejszakra me redek sziklafalon egy termeszetes 16pcsoalaku fiil Jarason f61jutunk a magasabhan fekv6 v61gybe, mely az alabbinak mintegy folytatasa. Ejszak, kelet ) Rona
*
=
lapaly, sikfold. 4'
-
52
es nyugat fe161 ez is roppant sziklafalakkaI van bekeritve s a kozepen hitjuk kanyarogni a hegyi patakot, a melynek kristalytisztasagu vize or6k frissesegben tartja a vOlgy kozepet ellepo havasi n6venyek es viragok sokasagat. Ez a "viragos ker!." A batrabb kirandul6k, kik a szikhis ut faradaI mait61 vissza nem rettennek, iimen ejszak fele folytatjak az utjukat folfele az ugynevezett lengyel nyereghez, a melyrol nemesak a Tatra-hegyseg szamtalan csuesara, hanem Magyarorszag nagy reszere 6s Galieziara is nagyszerii kihitas nyilik: Azonban, a kik csak a viragos kertig mennek is, boven meg vannak jutalmazva a kilat(ls szepsegeveL Az egymasra halmozott roppant szirtek *) k6zt egy szep kis volgyet latunk magunk elott, a mely nek kozepet kette szeli az apr6 szigeteket kepezo atlatsz6 hegyi patak s e puszta, kopar 6s [er meketlen granithegyek kGzt olyan j61 esik a szem nek az a gazdagon lenyeszo novenyzet s az ezer" f61e szint jatsz6 havasi viragoknak tarka esopor tozata, mely e volgy kozepet ellepi. Tul a Tatra sziklaesuesain Szepesmegye domhos szant6foldjei latszanak nebany faluval s azon tul it szomszed Gomormegyenek legnagyobb hegysege, az 1941 meternyi magassagu KiraIyhegy keklik a \1ivolban. A szepessegi Karpatoknak egy masik gyonyorii reszlete a rengeteg hegyormok kozott 2075 me" ternyi magassagban feho ot t6 (tengerszem). NYlir idejen seregesen zarandokolnak ide a kozeli fiird6k es .videkek lak6i gyonyorkodni a termeszet nagy*) Szirt
=
-
-
meredeken folnyn16. kopasz szikla.
53
--
szeriisegeben. Egy ily kirandu16 larsasagnalt egyik tagja ezeket irja e gyonyorii helyr61: "Alatlunk hosszas sotetz61d siksag teriilt eJ. Ha a fellegek nem tiikrozodnek vissza benne, nem is veszed eszre, hogy viz ; pedig a Halast6 fekszik elotted. A noma csondet csupan oromkifakadasok szakasztjak felbe s az a sajatsagos zugas, melyet foly6vizek kozeleben lehel hallani. Ha a tavat Mrnyezo sziklafalakat figyelme sebben nezed, egyes vizvonalakat, patakocskakat hithatsz, a melyek orok 'h6t6megbOl erednek s kobe vajt medriikhen sietnek a to fele, hogy a' tartalmukkal szaporitsak a vize!. Egyszcrre pisztoly16ves csattan el mellettiink. Egy masodpereznyi esond, - de aztan oly zugas s egyes esattanasokkal fOlvaltotl bOmb6les hallat szik majdnem egyszerre minden oldalrol, hogy a megrettent ballgat6 nem tudja, merre menekiilj6n ; majd csillapul a zaj, esak egy-egy bek8tlen hegy" arias morog meg itt-ott, mig vegre az e16bbi csond ismet helyret\ll. Gy6nyorrel Jeptiink kozelebb a t6hoz, egyreszt azert, hogy mellette letelepedjiink s a kortilhevero szaraz t6rpefeny6 agaiMl tiizet rakjunk, milsreszt, hogy a lavat magat is kozelebbrol megszemlelhessiik. A mi elso pillanatra foltiinik, az a t6 vizimek sajatsagos szinezele. K6zvetleniil a parte mellett a viz oIl' tiszla es ilthitsz6, hogy a feneken leva Jegaprobb kaviesdarab is hithat6. TiLVolabbra a viz zoldes szint vesz fOl, a mely annal sotetebb lesz, mental meszszebbre nez a szcmle16 szeme, ugy, hogy bamulatos valtozatokban a solelkekbe hajlik at, mig a t6 ltozepe tiszta fekoteszinii. A loban ' cleg sok a hal., .de . folOUe �
5·1:
55
sovimyal< s minduntalan a viz role vetik magukat es levego utim kapkodnak. , Hovid pihenes utan nehanyan elindultunk a tengerszem fele, mely a t6nak tulso oldalau majd" nem ketszaz, meterrel magasabban fekszik; a ti5bbiek ladikot vartak, hogy majd azon mennek at a tulso pat'll'a. Mi balfe!e tartotunk; *) itt a t6 kifolyasan at kelven egesz hosszaban folytattuk az utunkat a meredek, erdos parton. Koriilbeliil egy ora mulva ertiik 01 a veget, onnan azt(m egyenesen folfele kezdtunk . maszni, mert foli5slegesnek tartottuk a meg tavolabb eso osvenyt fOlkeresni ; de ezt nem sokata meg is bantuk. Baladtunkban ugyanis ne melykor sziklacsoportokat talaltunk, a melyeket egeszen rneg kellett keriilnilnk s oIl' roppant meny nyisegii henyefeny6k **) kGze jutottunk, ' hogy k6ztiluIr csak nagy iigygyel-bajja.1 ***) lehetett kiver goan(rnk. Valahara megis a tetejere ertiink az emelkedesnek e3 megl,\ttuIr a· tengerszemet. Uriasi medencze tertilt e1 ' elottllnk, . a melynek falait szedit6 magassagu, felh6-koronazta****) csupasz sziklahegyek kepezik; a feneken a Mralaku titok zatos t6nak sotetkek vize, a melynek habjai sziin telen mozognak, a meredek partot loesoljak s rejtelmes susogassal meselik egymaspak ezer meg eZet esztend6 tortenetet ; amott a halterben mag-as
hOt6meg, a tlinderek krisl
�
)
* __
JVIenttink, haIadtunk.
*,;} Henyefenyu torpc, agas-hogas fcnyOfaj, a mclynck a faja csak Wire vaJ6. ***) Nagy -nehezen. ****) Felhokke1 koronazott vagy kdrUlvet t. =
.
Tarva-nyitva ,\116. Evek 6ta all elIent a viharnak. Szo!lloruan, buskOlnOl'an.
- 56
A
�
magyar halasz.
Az igazi magyar halasz sziil6foldje a Magyar Alfi:ild vizmellek6re esik; akad sz6rvanyosan a Balaton koriil, a Duua menten s a Dravafokig is. Az, igazi magyar halasz 5si m6don tizi mester seget ; nem all masnak a szolgalataba, hariem OSZ· szeall a tarsaival egy bokorba vagy felekezetbe. Volt es van neki m6g m a is nemzetsege, amely ben a halaszat nemes hlestersege aparal finra orok� 16dott 6s orok15dik ; mestersegere biiszke, leginkabb azert, mert eros a hite, hogy "Krisztus halasza '� , hogy 6sel6djei , a mestersegben az apostolok voltak. A magyar halasz majdnem kivetel nelkiil az, ami! a "j6raval6 magyar ember" alatt ertiink. Nyn godt lelkii, becsiiletes, jobbadan hallgatag, de a mellett nyilt, vendegszeret6 ; kival6an mertekletes; mnnkitban sereny es kitart6. E mellett p81dasan rendszeret6, ki sohasem pihen addig, amig szer szamjat rendbe nem rallta. Mikol' nyugalomra tel', hal6ja ki van teritve, s minden szerszam a maga helyen van, hogy a nap vagy az ej barmely 6ra jaban kiszallhat a vizekre. Hendes 6 ,ezert, de meg azert is, mert tndja, hogy szerszamja igy tovabb ' tart. Hendet tart 6 mnnkak6zben is es sohasem lanyha., Ha a szant6vet6 meg is all, hogy ragyujt son, nem esik Inir sem a barazdaban, sem a vetes ben, ,sem a markolasban ; de a halasznal egy kis megallapodason mnlik a j6 fog,is, mert a hal sebes, sikos egy j6szag, s amerre egy kibuvik, koveti a t6bbi is. Ezert huz aztan a halasz " inaszakadtaig. " A magyar halaszember az igazi "kemeny em-
'j' ,
l r]
57
berek" koziil val6 ; marlm az evez6t61, a k6telt61 cserepes, altar a vas, s amit 'megmarkol, az meg is van markolva. Teste rendkiviil edzett ; ra se hederit az id6re, a fagyos szelnek, a szakad6 es6nek neki forditja egykedviiseget ; b6rig azva nem is gondol a szaritgatasra mindaddig, amig nem vegczte a dolgat. A magyar halasz termeszete legjobban es leg szebben a halitszbokorban van kifejl6dve. A kor mimyos, nagygazda, vagyis a bokor eleje, nagy tiszteletbcn all, mcgbecsiiles eri ; de viszont 0 is megbecsiili emberei�, kik neD1 szolgai, se napsza mosai, hanem osztalekosai. Mindenbcn j6 peldaval jar e161, s meg tudja 6rizni melt6sagat. Minden munltaban 6 vegzi a legfontosabb reszt s foglala tosk9dik akkor , is, amikor a tarsai pihennek. o hatarozza meg a halaszlebe val6 halat, s adja ki a hozzaval6kat. Ha osztozkodas van, a maga reszeb6l, mely rendesen az egesznck a fcle,
-
58
--
59
boglir s tObb cirele. Inkabb figyel6 es h05SZU tapasztalasbOl szeret k6vetkeztetni. ]�z a magyar halaszembernek altalanos jellem zese s a kepet az tetozi be: legszebben, hogy rend- kiviil .szereti mesterseget, s mint mondtuk, biiszke rea. 0 sobasem panaszkodik, hogy a hahiszat mes tersege kemeny munkaval jar ; baja az, hogy a hal erosen elfogyott, s ba ;falaki, a magyar halasz az, ald teljes joggal vissza kivanhatjd a regi j6 id6ket. Herman Otto. _
A
_
dobsinai jegbarlang.')
Magyarorszag leghatalmasabb erd6hegyetOl, a Kiralyhegytol nem messze, a Ducsanak nevezett hegyoldal k6zepmagassllgaban kis fabOde tiinik szemfml!be, fakeritessel, melyen j6kora tabla fiigg " JegbarJanK" felirattal. Hiiv6s legaramlat tolul -felenk a ve](ink szemben emelked6 meredek szikla falt61 s erezteti, hogy a harlang szajahoz k6zel vagyunk. A szilafal mintegy 1 2 meter szeles es inagas, rajta vastabla ftigg, a jegbarlang feJfedezoje nek nevevel (Buffiny Jeno Hj70). A dobsinai jegbarlangr61 hatarozottan mond hatjuk, hogy az mind nagysag, mind szepseg -
") Dohsina kis banyav',lros G6m6rmcgy6ben ; a varost61 !!lintegy ket oranyira a sztraczcnai volgyhcn, a Ducsa hegy oldalaban van a vilaghirU jeg})a.rlang, mclyct 18'70. jui. 15-cn HufTiny Jena Nmyamern6 k· fedezett fal. Aze16it csak annyit tudtak rala a k6rnyekbelick, hogy a hcgyoldalhan van egy j6ggel telt hasad6k, de bemen:r.i senki seJU mert. Azuta Dobsina varos hozzafcrhetovc tette, s rna mint (1" vih'lgnak -egyik, legszebb termcszcti csodaj a ismeretcs. A b8.:l'ln ng . megsicmIeIese egy - 6rai idabe' telik. ,
.
-
tekinteteben az eddig ismert gyerszamu jegbarlan gok k6z6tt a legels6 helyet foglalja: - el. Jege szamtalan egymasra lagyott retegek Wme geb61 all; hoI sima, sik padozatot, hol 6riitsi jeg falakat alkotva, majd kiil6nbOz6 jegesapok-, k\rpok-, oszlopokon kivUI esodas szepsegii alakzatokat" ke pezve, majd viztiszta, atlatsz6 s Iegtelen, majd feh
t I
! I,
,
I i
:!
\
'r r
ir
'f
;\;
J
-i l
;i!
I Nto! f H " i'\
n
i:; :�t i 'i ,r
1 ,\ I;:
II
11I ' (' H n I-j U
.El
I ", I
-
GO
-
hegyes CSllCsba futo jegtabla all a sik padlon, ezek a Sirkovek ; jobbra van a meglepo szepsegLi Viz zuhatag az Elef{mtfejjel. A sziklaboltrol ivben lezuhano vizt6meg ez, csak nema mozdulatlansaga muta!ja, hogy jegge merevedett Az egesz terem jege evrol-evre elenk novekedest mula!, a termel . koriilfut6 deszkapadlo 1876-ban a jegsik felszine nel 25 centimeterrel magasabban fekiidt s 1878-ban mar a jeg volt 15 centimeterrel magasabban a deszka padlonal. Itt van a harom J egoszlop is,' Az egyik magas jegdomh telejen nyugszik. FeltUno atlatszosaguk mar tavolr(il sej!eti, hogy nem t6morek ; kazelhOl hiljuk, hogy valoban iiresek azok s hOZZ;l meg egyiknek hengeralaku llreb61 (llland6an . vekony vizsugttr csorlet lefele, mely a padlo jegebe kis katlant mosott: Ez allandoan vizzel van telo, neve : Kut ; ez oszlophoz egy haromszog alalm, ferden diil6 jegtabla tamaszkodik, melyet hosszas hasadek szel at ez a Beduin sator. A 8-11 meternyi oszlopok feHiletet eUep6, ezer "altozatos jeg-ekitmeny meginkabb lekoti figyel miinket Jegszalagok, fin om osszekuszalt sz[tlak, parhuzamos gyongysorok, majd keresztiil-kasul fon6dva csillognak az oszlopon ; ' lefUgg6, hossz,( bojtok, gazdag rojtok, majd legyezo-forma, tiszta, atltitsz6 jeglemezek, llveg-felg6mbOk hcgyes esapokba futva ki ; majd ujra levelck, lombok, hullamosan hajlott fflszalak, sar/okep;i, hogyes nYl1lvanyok alkot j ak diszitmenyeiket, leirhatatlan valtozatokhan : szemiink minden mozdl1lata, a gyertyalang minden lol)hallc:isa mas meg' mas csillog6 alakot varaz801 c16: A 'm it eddig bejartunk,' a bar/angnal< Felsi)
-
61 -
emelete volt ; van ezen kiviil egy Also emelet is, mely cnne! nem kevesbM erdekes, de tahin meg meglepobb. Az Also emelet egy szakadatlan folyos6-alaku iirmenetbiil all, melynek egyik oldalat a bar/ang sziklafala, masikat a terem jegpadl6janak 6riasi vastagsagu harantmetszete alkotja. E folyoso ere detileg ket reszhOl, egy jobboldali szarnyb6l, meg egy baloldali szarnyb61 allott ; e ket szarnyat egy mast61 mero jegt6meg vltlasztotta el, de a jegc t6meg alagutszeriileg atfuratott s a ket szarny ily ' modon egy folytonos, szakadatan iirmenette lett. Egesz hossza 200 metel\ Ha mar fenn a jeglerembcn a padl6zat terje delme meglcpett is, megsem volt az valami soha nem latott dolog ; a szabad termeszetben egy bc fagyott to, vagy jeggel boritott sik ret nem mtts kepet M. De mid6n ugyanazon jegpadlot vastag sagban is latjuk, akkor lehetetlen bamulatunkat elfojtanunlc 200 meter hosszu, 10-15 meter ma gas szakadatlan jegfal 4644 m2 terjedelembcn, oly oriasi tomeg, milyen csak a sarkvidekeken lathato, Mint egy bezart konyv lapjai, ugy fekszenek itt jegretegek jegretegekhez tapadva ; azt is latjuk, hogy lapokb61 all, de meg nem szamlalhatjuk. A retegek majd viztisztak, majd alabastromszertiek, kozbe- kozbe nehol fiuom porreteg is vegyiil ; par huzamosan fekszenek egymason, egyiittesen hajla nak nehol egesz 40 foknyi szogig. A jegfalon kiviil is erdekes jegkepz6dmenyek vannak itt. A legszebbek egyike a Lugas ; magas jegdombon ;lll, ivben osszeborul6 lombok, palma levelek, finom fliszalak, kii16nbOzo vaslag viztiszta
-
G2
-
-
j egretegeibOl van fonva ; beliirct is ezerfele jeg vinlgok, ragyog6 jegeczek - alkotjtlk. Beltilr61 erosen megvilagitva bamulatos szep kep. Most az Alaguthoz erlink. Nyolcz meter hosszu, jo tag sikittor ez, tiszta merev jegbe vagva. Tul a l{(tpolmiba crUnk ; a fol10s6 sziklafala es jegfal g6tivben hajlik itt ossze, valtozatos jegkepz6dme nyek diszitik falait : esendes mela kis hely. Ez a barlang leghidegebb, legszarazabb cs egyuttal egyik legmeglep6bb pontj a ; nem annyira reszeinek kival6 szepsege vagy jegkepz6dmenyeinek nagyszeriisege, mint inkitbh az egesznek egyiittes hatasa, vonz6, vad igezete altaI. A folyos6 kitagul, szikla boJthajtasa, hegyes szirtek kikiallasa, mely, ob6lforma vajulatok s ta tonga hasadekok miatt zigzugos, igen rendeUen feltiletii ; meredekeu a melybe stilyed6 feneMn szirtgorgeteg s leszakadozott, alaktalan k6t6megek a legnagyobb rendetlensegben keresztiil-kasul van nak egymasra hanyva, a melybiil a reszben clje gesedett repedesek bizonytalan sotetje mered re{mk. Felcsigazott kepzelmiink elenk tevekenysege a fel homMy bizonytalan alaku kOszirtjeib6l, feher10 jeg tusk6ib61 mesebeli szarnyeket, poltoli satant, blivos liderezet var(tzsol e16. Hasztalan kereslink itt.vitlami szelid kepet, valami enyhet, lagyat, gyongeden hajlott vonalt, hullamosan gorbtilt feltileteket : min den vonal elesen van megtarve, minden lap hirte len, darabosan szakad meg ; esupa kiall6 szoglet, hegyes esues, eles szel ;" minden zord, minden vad, a mi koriilvesz. A folyoso e reszlete a PokoI. . Egyik zugaban egy 7-8 meter magas vaslms jegtusk6 fekszik a ·
.
e8
-
sziklafalhoz s a magotto levo, sotetszinli sziklac.s o port miatt a felhom
Trencsen vara. Ama vadregenyes sziklaormokat, melyek a rohano V lig v61gyet koriilv.eszik, szamtalan varrom koszo fuzza. . Ez osi emJekek legnevezetesebbike ketseg ],iviil, nemcsak kival6 t5rtene1mi multja es a tObbit meghalado erossegenek nagysaga . es fontossaga . miatt, hanem nagyszerli . regenyes feirvesenel fogva . is : Trencsen vara. A Vag menten f61fele haladva, Beezk6n tul ki tagul a szilaj folyam v61gye, melynek szelein a .
r �
-
64 -
hegyck mindinkabb pompas alakot iiltenek, mig Kosztolna helysegmil egy magas, meredek szikhin btiszken ttinik fel az eros, hatalmas kiralyi var. . Ez meg romjaiban is joggal feliilmulja a tobbit hirnevere, mert regiseg, nagy-sag es er6 tekintete ben vele az orszagnak keyes hasonlo varomlad vanya merk6zhetik. Eredetet a r6mai korba teszik. 6seinlc a honfoglahis koraban mar keszen talaltiik Trencsen varat, mely hoditasuk egyik vegorsege volt es az egesz vt,rmegyc szekhelyeti! valasztotttlk. Trencsen vara hazank tOrtenetenek elso 1<01' szaMtol kezdve mindig kittino szerepre volt hivatva. Mar a XI. szazadban, midon Salamon kiraly alatt a meghasonhis atka magaban az uralkod6 hazban tiirt ki es dulta a hazat, a csehek fejedelme meg rohanta dulo seregevel az orszagot. EllentaHas nelkiil hatolt egesz Trencsenig, de itt, mint orias gatk6ben, me!!akadt diadalmas hada ; es mig ez sikertclenlil crolkOdott utat tarni, az alatt az ArpMok kibekiilven, egyesitek ellene seregeiket, melyekkel gyOt·s futasra kenyszeritek a vakmer6 szomszedot. Hasonlo sorsa volt Trencsennel 1069-ben Otto morvai orgr6fnak. Ncm volt szerencse5ebb V. Henrik csaszar hadtarsa, Szvatopluk c5eh fejedelem sem, midon boszujaban vad seregevel az egesz ' Vag viilgyet fiildnlta. 1241-ben is, a tatarjaras idejeben, Trencsen erin tetlen maradt. Ekkor, valamint a hon alapitasat61 kezdve is, Trencsen mindig kiraJyi var vala ; csak a XIII. szazad vegen talaljuk a halalmas Csak nemzetseg birtokaban ; ekkor Trencsen ura Csak Peter volt. Ennek lia, Csak Male, a hatalmas nador, Trencsen f6ispanja, felejthetetlen hirre emelte Tren-
I
� !I,
-
65
-
esen varat, melyhOl a Vag ket partjan, a Dumlig lenynlo terjedelmes birtokon, a r61a "Matyns fiiWe" nek nevezett videken, a tronert vivott harczok szo morn korszakaban ftiggetlentil nralkodott. . Csak Mate halalaval Trencsen vara a koronara szallt vissza ; magat a varost azonban K(troly kiraly csak az 1321-ik ev nyat·an szerezte meg. Jett61 fogva Trencsen mindig a tronon vagy kormanyon iilokt61 kapja birtokosait. Nem egyszer tartozkod nak falai kiizt herczegek, kiralyok es kiralynek. Itt kiitiittek meg a bekeszerz6dest Janos cseh es Kaz mer lengyel kiralyok. Nagy Lajos kiralynak Maria nevii leanya itt ment ferjhez ZSigmondhoz. 1445-ben Hnnyadi Janos kormanyz6 · Orszag Mihaly gondjaira biza es meg 1454-ben is a Hnnyadi-nemzetseg birtoMban talaljnk Trencsent. Majd a Szapolyai, Thurz6, Forgach nemzetseg jutott e var birtok.ba. Vegre 1693-ban Forgach Imre a hozzatartoz6 birtokokkal egyiitt atrnMzta Illesh:izy Istvanra. E.nnek nemzetsege vaJtozatos viszontagsagok daczara is megmaradt annak bir toMb an . az ntolso Illesh:izyig, kilOl vetel utjan 1835-ben a nevezetes kiizepkori var uradalmaval egytitt baro Sina Gyiirgyr,e szallt. Egyik legnevezetesebb hagyomany e v(trkastely ban a meg most is fennallo, borzalmas melysegii kut, melynek keletkezeset' a monda . ekkepen adja e16. lVlid6n egykor Szapolvai Istvan a tOriikiik ellen viselt egyik portyazasab61 "hazatert, gazdag marta lekot h6zott el6kel6 Wriik foglyokban Trencsen variiba ; volt ezek kozt egy Fatime nevti leany, ki logyik legelso basa fianak a jegyese volt. Eljott Omar, a jegyes maga s gazdag valtsagdijat igert 5
�
66
-
erte , Szapolyainak ; de Szapolyai koz6ny6s maradt ; mivel nejenek, a herezegasszonynak kedveltje, Fatime nem elado. Kinos gy6trelmeben Omar a gr6f labaihoz borult s ekkor Szapolyai boszankodva UlOnda : " Idezz ki e ' sziklab61 vizet, mert elohb keblemb61 sem idezhetsz ele k6nyoriiletesseget." "Es ha a k6vet meglagyithatnam" - mond Omar. - "Am legyen, ha sikeriil - viszonza Szapolyai - legyen Fatime es valamennyi fogoly sarez nelkiil szabad. " Omar hirtelen fOlemelkedek es a gl'Ofriak nyujtva izmos jobbjat, kerde : "Adod-e nemesi szavadat ? " Es Szapolyai odanyujta kezet, melyet sem mint barat, sem mint ellenseg soh a meg nem szegett. De a tOrok is megeskiid6tt, hogy Fatimet ki szabaditja; vagy Metet is ott hagyja - es j6 kedv vel fogtak tarsai a Imtasashoz, melynek sikeriilte oket szabadsagba es hazajokba juttatja. Csak rop pant iiteseknek engedett az aezelkemeny szikla es gunyolni , latszek a balga vallalatot, melyen a vak merok hasztalan meritenek ki erejiiket. A kemeny ellentallast Omar tantorithatatlan tiirelemmel os tromla es, a mnnkasok hanyatl6 erejet sz6val, pel dayal, igerettel es jntalomma; fokoza, ebresztgete. De miutan egyik nap a masik utan hasztalanul mult el, sot mar harom - or6kletnek latsz6 ev is eJrepiilt es a hihetetlen melysegre kivajt iireg, ben meg nem volt viz, akkor Omarnak is , herva doz6 , testeben megfaradt Mtorsaga, ereje fogyni kezde es sulyos betegsegbe esett. A gondoskod6k apolasa nagy bajjal tart6ztata fel az elvalni kesziilt lelket, midiin hirtelen szokatlan 6r6mzajongas : "Viz ! viz ! dicsertessek Allah ! " kurjongatasok tOl-
-
67
tek be a varkastely tereto, Az 6r6mzaj gy6gyit6 halilssal volt Omarra is. Szapolyai pedig - telje ' sitve leven legforr6bb kivansaga - kiralyi mMon megvendegelte es megajandekozta a foglyokat s ezek azonnal hazajukba tertek. E nevezetes kuthoz k6zel van az ?- helyiseg, mely a megye fegyvertaraul szolgalt. Ep meg a porkoliib lakiisa is. Ezeken kiviil , minden romok- , ban heYer, melyek k6zt szamtalan k61apon a Thurz6k, Forgaehok es Illeshiizyak ezimerei es fel irasai porlanak. A varkapun kiviil, de meg vedmiivekkel k6riil fogva, a ' hegy k6zepen all a regi anyatemplom, melynek birtoka f0l6tt egykor a katholikusok es evangelikusok versengtek. Ennek t6rtenelmi ' neve zetessege egy oldalkapolnaban rostelyzattal elzarva az IlJeshazyak sirboltja, hoi a tObbi emlekek k6zt Illeshazy Gy6rgynek eletnagysagu alaMstrom-szobra, mint a kepfaragas sikeriiltehb miiveinek egyike, megtekintest s figyelmet erdeme!. Nagy Ivan.
L6vasar.
Hadadi Mihalynak megsantult a lova. Bevitte hat a dorozsmai *) vasarra, mikor egy kisse kipi hente a santasagat, hogy eladja, aztan masikat vegyen helyette. . Szerencsesen tuladott a lovon. Epen indllit masikat nezni, mikor talalkozott a ravasz Kab6k Illessel, a kinel jobban seI)kisem ertett a lovakhoz. - Jiijj6n . kend valasztani ' - mondja neki. Az raall, mennek valasztani. Mert a 16vetel nem tar") Dorozsma: Csongradmegye
Tiszan inneni :reszeben van,
5'
-
68
-
-
tozik a k6z6nseges dolgokh6z. Nehez, es furfangos a!lapot az, mely k6riiltekintest kivan. - Hogy adta kend el a lovat ? -'- Mrdezi Kab6k. hanem - Szaz forintert - feleli Mihaly nyolczvanert yettem tavaly. Most is ilyenfe!et sze , l'etnek- vennL � Persze, 'persze. Hanem nyolczvan forinlert bajos olyant kapni, amelyik huz is, fut6s is. - Csik6t is nevel ' � toditja Mihaly. egBsziti - Meg a testi allapota is rendes ki Kab6k. Ezen elgondolkoznak es iehajtott fejjel ba!lag nak elore a lovak k6zt, hogy az elad6k meg ne lassak rajlnk, ha valamelyik deres vagy szlirke niegtetszik nekik, mert annak aztan mindjart ara van. Csak ugy felszemmel sanditauak jobbra-balra. - Talan lovat akarnak kendtek ? kialt rajok egy kupecz.*) , - Azt, azt ! '- 'valaszolta Kab6k. ' - Hat akkor ide jojjenek, van itt megvennr vain eleg. Csakhogy nem venni akarjuk -- vag, vissza Rab6k ravasz mosolylyal - hanem csak ugy akarui akarjuk. Mentek tovabb. Meg nem lattak kedv6kre val6 lovat. Egyszer azUin megrantja Mih8.!ynak a kabatja szaruyat KaMie '- Latja kend ? -- sugja. Azt ott ? - sugja emez vissza. ' � Azt hat. A harom k6zjjl a harmadik. �
�
�
�
,
�
*) B:.!qJecz.: 16csiszlir.
16keresked6.
69
_
- , Testben egeszen rendes, de a hata egy kicsit Ie van esve, azlan meg ,zaboslada feje �ran nyki.*) - No, no - veil Kab6k ' - olyan nyolczvau forinlos formajn. A kiraly mimeseben van 'biz6nyoc san szebb is. Mihaly mega!l s messzir61 sandit a lora. Hat val6ban egesz rendes allat. Hirlelen egy tekintetet vall Kab6kkal : Mihaly egyet pislant, Kab6k kettot, s ezzel el van intezve a dolog. Kab6k elmarad, Mihaly pedig megy ama bizonyos 16 fele, de esak teHl1l, mintha legkisebb gondja is nagyobb lenne annal, Meg egy, kicsit tnl is megy rajta, De ckkol' elejti kezeb6l az ostort, amiert vissza ke!l fordnlni. Mikol" f61venne, csak, ugy veletlenlil megakad a szeme a lovon. Nezi egy darabig, azutan hanyagul oda sz6l : , Ez a venseg is elado ? A gazda kisse ingertilten felel : --:-- Eladni elad6, de vennel, nem yen, fiatalabb, kent kend. - No, no ! - szelidtil Mihaly - nem latta mind az en keresztlevelemet. , Amaz kun ember leven, ne,m : enged m'agan, ki, fogni, s felvallr61 felel : - Kend ' se a IMt. Ezen most mar nevet Mihaly, ·hogy harag ne legyen a dologb6l, s azt mondj a : , - A lonak a foga a keresztlevele. ' Most aztan megnezi a 16 fogal. Le lehet errol olvasni, hogy ez a 16 het esztendos, a nii 16nal ' "
-
'
._
_
*)
Zab6sl(id(� rej ,' - nagy, idomtalan fej.
-
70
-
, kiiriHbeliH a ferfikor delet jelenti. Se nem nagyon <,iireg, se nem nagyon fiatal. Ez hat eppen vagna. No ugy-e ? - mondja diadalmasan a kun. - Hm no ! - feleli Mihaly savanykasan - az meg nem hataroz, mert akadhat hiMja Hiszen hilja kend az allasat. Olyan a hata, mint a be roskadt tRnyateto. Meg a feje. Micsoda nagy hordo fej ! Hiszen talan be sem fer vele az istaJIoajton. A kun mar ezt a sok gyalazast nem tlirne, de kil:itja MihalybOl a vev6t. Az vesz, a ki ocsarol - tartja a nemet. - Hat iszen hiMja van neki - mondja a kun - ' mert ha hiMs nem volna, a katonak is , megvennek.*) ezt a , lisztes - Ezt ? - ' kiaJtja Mihaly homMrt? - Adjon Islen j6 napot ! mondja most valaki a Mta miigiitt. Mihaly megfordul, Kab6k volt. - Nini - mondja nagy meglepetessel - hat kend is itt van ? - Itt am. Tahin lovat nez kend ? - Azt, azt. Ezt itt, ennek ' a jo embernek a lovat. De nevetni kell rajta. Azt mondja err61 a 16rol, hogy meg a katomik is elvinnek. Nevetni' , val6 ez. - Ha hibaja nem volna - mondja bosszusan a kun - hat el is vinnek. Most KabOk veszi szemiigyre a lovat. ' Kisse hatra hajlik, a ballahat elore teszi, s iisszehuzza a szemeit. Fontos pillanat ez ! �.
•
*) A katonak huszarl6nak a legjobb lovakat v{tlogatjak
(jSSZC.
�
71
�
- Ez az a bizonyos 16 ? - kerdi komolyan. - Ez. Megnezi ,a 'togait, mi ' kOzben . kisse rangatja a ,vallat. Aztan a nyaM! markolaszsza vegig, ha nincsenek-e rajta rejtett daganatok s nem kehes-e. Az allat nem is ullja ki az er6s marok szoritasat a gegejen, kohin! parszor es razza nagy fejet, mire Kab6k igen magasra hnzza fBI a szemoldiiket, szaja szeJet meg igen melyen biggyeszti Ie. Azutan a szemek kiproMlasa kovetkezik. A nagy fekete fenyes gombok tiszta szemet mutatnak, de Kab6k azert csak belefu ' mindkeltobe, mikozben a 16 fOl kapja a fejet es allon iiti vele Kab6kot. Karom kodik egyet, aztan kalapjaval integet nehanyszor az allat el6tt, ha nem ijedos-e. Most kovetkezik a hat megvizsgamsa, meg hogy szihirdan a11-e a 16 a labain. Ez okb61 kisse oldalt. lOki az allatot, mire ez elkezd ide-oda tanczolni es ralep Kab6k l
72
-
- Hat ezt vinnek el a katomik ? -- kerdezi vegre a nagy hallgatas utan. A kunban mar forI' a mereg, de tiirtiizteti magat Mondtam mar, hogy akkor, ha nem volna hibaja. . Ertem, Mtem .- feleH Kab6k, ki titokban bizalmas pillantast valt Mihalylyal. A pillantas azt jelenti, hogy ez az a 16, a melyet meg kell venni. De Kab6k szavai egeszen masok : Ertem en azt - mond a kunhoz -- a mit kend mond. Csakhogy en meg azt mondom kende nek, hogy ha ennek a 16nak hibaja nem volna', eppen nem vihetnek el a katonak. - Mar miert ? · - kerdi bamulva a kun ember. Azert, mert akkor nem maradna meg bel51e semmi. Csupa hiba , az egesz 16; . Mihaly helyben hagyja Kab6k iteletel es meg �
I
I
�
t� . i} •
�
�
�
fordulnak, hogy tavozzanak. De elmen5ben megis kerdest intez Mihaly a gazdahoz : . - Aztan bogy adna ? - Hetvimot forint. Az alkuv6k szemei osszevillannak. Meg .voltak elegedve, Most mar rovidesen elintezik a , vasart. A mely lovat hetvenot forintra tartanik, azt oda adjak hatvanert, ennMfogva igernek erte negyven owt. Ez igen aranyos szamitas. Az egyik feljebb megy alku folyaman ottel, a masik lejebb megy ottel. Azutan ujra kOzelednek egymashoz ottel-ottel, . vegre hatvanmil talalkoznak. ' , Ugy is volt Hatvannal a kun ramondta; hogy : Isten neki ! Ene egymas tenyerebe csapnak, a 16.
}
73
-
passzust*) atirjak, lvlihaly oda kOti a lovat kocsija hoz, aztan a satorba mennek, hogy megigyak az aldomast.
Tomiir7ceny Istvan.
Dios-Gyiir.
l'udjatok·e, hoI van Di6s-Gy6r '? Lattatok a rcgenyes tajt, A berczet es barIangot, melyet Az 68 ero epite, vajt? Az oritisi hegymedenczet, Vizenek zold melysegivel, Melyen egy�egy benyult meresz ag Rezg{j kepet teriti e1. HoI a mely titku i'engetegben A vad komI6 s az iszalag Hiivos, szagos boltta foly 6ssze, Melyen vad ffiehek zsonganak. Ozek szaIalnak a pataknal) ;vlelynek forrrlsa jeghideg ; Kotyog, pityeg a szunnyad6 fajd Elsz61edci csirk6inek.
l
HoI a zold · fak k6zt, mint halott vaz Sargul egy-egy varomlad6k ; Multjar61 csak ,reg6k .beszelnek, S halk, gyenge visszhang lakja meg. Lattatok a tajt, })erczet, ormot esendes vOlgyek s halmok felett ? Szelid s yadon szepsegiben a ?vlindenhat6 termeszetet ? *) A'l. eIad6 illlatokrol hivatalos bizonyitvtmyt allit ki a lcozseg e16ljarosaga, ez a :passzus, melyet azhin eladitskol' a ,�cy(jre irnak at.
- 74 -
75
Ott
Paranesolnek a zuhatagnak, Hogy hajtson al'ja malmokat ; F61Wrnem a gyepet, , hogy adjon Pirosmagu kalaszokat.
Di6fa volt ez, a csalitdnak Vetese, s6ja, tehene ; Gyiimo!esib61' annyit - beszcrzctt, Bogy ujig Cl'ot 6rt vcle.
Es nem tudom, meg mit mivelnek . . Sz61t a vadasz, - es mig neje Bamulva,_ feltv€ nezte, folkelt S eltlint az erda};; melyibe.
Vadasz volt PaJ, bizios kezeWl Haloml'a hulltak a vadak ; Bar egyszeril s irastudatlan, Gondolkod6 es hallg.ltag.
Es ott bolyongott,- TI€orna gondban '1'61tven az ejt es a napot ; S egyszel', hogy elnyoma az alom, )lyeUmk?pen almodott : . Osz embert hUott, a ki lUonda : "Ker€osed meghallgattatik ! . " Menj el, flam, es tilj Nagyvarad Kapujaban harmadnapig 1"
4. b6rezteton, a zuhatagmU
9rakig elmerillve ;J}lt-; Es pontos szellunertekre vette Az elnyu16 volgyel, lapalyt. Egyszer bol'utlan llyari delest, Hogy a diOfa hitsiben - Ki)l'iilheverven kis csaladja, Pal gazda csendel'ep pihen :
Pal gazda menten utnak indult S ejjel-nappal gyorsan haladl ; SzOrnyen esodalta es megunta A sik alloldi tajakat
:Mer6n nEiz a titvolba, mintha Torodne titkos tel'veken, S egyet sohajt : "Bogy is nem adbU Nekem sok kincset, Istenem [It
Itt a tol'kos g6deny halaszik, S egy loll lovas-k6csag lelep ; A nadasban valami bamb61, HoI tavolabb, hoi kozelebb. Amott a ret eluszik a ton S a buzgany h�g hosszu nyeUm ; A habr6zsak harasztja, mint egy zaid tanyer, aU a t6 vizen.
Oh, oh, kialt a felesege, -:Hova beszelsz, vagy nines cszed D e a vadasz fol1elkestHten Besze1t, - h0sz6lni jol esett : "n
?""
".Lasd, anyjuk, mily termekeny, itldott, Es megis puszta e videk ! A halmot nem epiti, lakja, A tert nem szitntja senki meg '!
Hegy, erdo nines, _a meddig a nap KEd es nyugodni megyen at ; Az ember szaz merfOldl'e nezhet, Hanem azert , semmit . se Uit.
Hej, hej, ha ugy lehetne, mint nem : A tajt megnepesitenem ! Sz616t teremne a hegyoldal, Val' anna a bercz tetejen !
liz€).' nyom van, de egy ember sines. A esorda 6rizetlen legel ; E16tte €os utana arviz, S az uLas majd szomjan vesz e1.
.
I '"
77 ...,....
76 Es oszIop eptil a .homokb61, A fOl'g6szel epitgeti ; Kal'csul, . , . karcsul .. . . S ,mindig . magasahh, :lVIig kivirit a tcteji . . . . . , .. . '
I"
.
De mar ha itt vagyok; bcvarom --;- Gondolta - a harmadnapot � . Es jaj volt neki; a · Ids urt61 Annyi piszkot, moeskot kapott.
.Es: akkol' riSgton oSf:\zeroskad,
n "Nem vagyol{ en korhely, esavm'go, Szott a vadasz, megkovetem ! Gsak egy bolond alom iniatt van Rajtam cz a vcszedelem " . ! � "
JHven a v�ros kapujaban
Az eI80 nap szHrkuleten, A j6 sze1'ene,::;et _varta, leste -Ores tal'isznyil..val szegeriy.
S elmondta almat. A kis urnak Nevetteben a konnye folyt :: "Okos ember vagy, j6 barat6m, Okos, de senkinek se mondd !"
Es rogWn harsfmy sZ,6zatot halb "Mit kersz egy napra" -. S megmercd . . . "Ez 6, az 6sz �mber, ki ktildott S igert almomba' kincseket . . 1 "
�Ia az alom heteljesuine, En is herezeg volnek talin, S a Darius kincset az6ta Mind a zsebemben ho1'dmlam !
Ember volt, I)ersze, a ki' sz610tt, Rovid, vastag, . .o.sz es kuszalt ; De ez Pal gazdat , hitta inkabb S igert neki hat poltu1'at
Hiromszor ilmodtam, hogy a1'1'a 1"01 , . . fOl " . nagy rengeteg teri'll ; Bi'lkk vagy hogy is " , . t, �agy ,kines van abJJan, S induljak el,.- de egyedul
Elnyelven a sik, puszta tel' ; Pal megbamuJja" s: unja mindezt, :Hig veg1'e Nagyvaradl'a cr.
�
S addig sokan a terre gyulnek, Asszony, leftily, suJ::tanez, ' oreg, Hogy ott, ha ken, .$z616be, retre, . Napszamba elszeg6djenek. A kurta polgarmester ,ur is ', Odebb szallit vagy" hatvanat ; , ' . Pal bamul .,,/ A .szegyen, esa.Ipdas,, , j\·1int Cles kes sziv&be hat.
, EI ottan ' egy vadasz : Di6s Pal; Lakanal v6n diofa, van ; Csupan esak ?- fat kell kivagni, S Wveben ha.rom kad arany !
S masnap megint sz;.61 a Ids ember .' "Hat leend, flam,. mine1l: van itf? S 6 igy felel ra.; " " Engedelmet ! Varok, nagy uram, · valakit."·"
Igy t1'Cfi1t a· kis ember, 6s Pal Egy kis ig.t�t sem . felelt, , hanem j\htr�mar betelve hiUe Almat,. S ott-hon ' termeU nagy hirtelcn,
_
Pedig dehogy- var� , ' ', ! Banta Sz6:l-'11yen, Hogy ennyire torekedett ; Keseruen atkozta., szidta }Iagat, almat s az, eletet.
Az , apa.m·. sem hallotta ' hi1'et Biikkr;tek, . Di6s Palnak soha , . , Nos" foldi, ke11-o ? Ott van 'a ' kines' . ! Neked adom esak menj oda !"
Rcng 'a 'kenyc,rterrp5 diMa.. :Az �agak foldr£} omlanali: ; . ' Hej" ha, 'vakot vet a .szerencse; S njncs ott egyeb, mint k 6 · s agyag . , , !
-
78
- 79 -
-
Hanem nem ugy volt. l\IeglelC P,ll, Mit almodott, mit keresett, Friss 610t es zaj kelt legottan Az elhagyott videk felett. Gerezdet erlelt a hegyoldal, Var epUlt fon a berczteton; A zuhatag szilaj folyasa Munkara k6nyszerit,-e -l6n.
S hoI a vastol folszaggatott gyep -
Pirosmagu kahiszt adott ; l\'IegtolepUlt az osszegytHt nep, S Dios·Gyilr epull altalok.
<'i
N6zzetek meg a tajt, multak Romokba dtilt emIekivel, Holott az ember-6sz hatalma S a termcszet csodat miyel! l'01JlPCt jf.fiiuilJj.
A
magyar tengermeilek.
Fiume varosa e$ keriilete, vagyis a magyar ten germellek, a melynek kiterjedese 19'57 0 km., a magyar birodalom legnyugatibb pontjan, a quaI' ner6i obOl mellett fekszik. A Quarnero neven szii kebb ertelemben az Adriai-tengernek ejszakkeleti nyulvanyat ertjiik, amely Isztria €is a magyar-horvat tengerpart ki5zott terjed el, s amelyet kii16nosen , fillmei obOlnek is neveznek. De tagabb ertelemben azon nev ala nemcsak ezt a tengerob16t foglaljak, hanem az egesz tengerpartot, s a vele osszefliggo, 7-22 km. szeles partszegelyt, mely az isztriai Arsa foly6 torkolat:U61 felkorben a dalmat hatarig ter jed ; tovabba a ki5zbeeso osszes nagy es kis szi. geteket meg a koztiik elnyu16 kisebb-nagyobb tenger-
agakat, csatornakat. Az ilyen tagabb ertelemben vett Quarner6nak kozeppontja a fiumei keriilet. Gyonyorli obOl a Quarnero medenczeje ; olyan, mint egy nagyszerli t6, amelyet l{oroskOI'iil szep hegykoszoru oyez. Partj a csaknem mindeniitl 30-65 m. magas sziklaparkany, melyet csak nehany volgy nyilas szakaszt meg, s amely mogott fokozatosan mind magasabbra emelkednek a szaggatotl hegy Wmegek. A tojasdad alaku fiumei obOlbe az Adriai-ten gerMl harom csatorna vezet. Az els5 a Canale di Farasina, Isztria es Cherso szigete kozott ; ez a nagy hajozasnak 'rendes utja, amelynek legkisebh szelessege 4'5 km. A masodik ut a Canale di Mezzo, Cherso es Veglia szigete kozott; a harmadik pedig a Canale della Morlacca es folytatasa : a Canale ' di Maltempo, Veglia
-
80
-
A fiumei oMI a Iegcsondesebb ds a Ieghizto sabb tengeroblOk koze tartozik, . Leggyakl'abban az ejszaki, az ejszakkeleti . · es a keIeti szelek fujnak ; sokkal . ritkabbak a delkelcti s a deI nyugati szelek. A »tramontana" ejszalmyugat feICH, Isztria hegyeir61 ereszkedik Ie s tiibbnyire csak ejjel fuj ; a "maestral" rendesen nyugatrol fuj, s a deli orakban szokott fOlkerekedni; a "levante" vagyis keleti szel Dalmiltorszag feIal erkezik es rendesen esot hoz: Sokkal tartosabb a "scirocco", ') amely delnyugatrol a Farasina csatornan at todul be s a legmagasabb hullamokat tamasztja ; 2-3 napig is eltart, rendesen fel h6ket, zivatart hoz es tikkasztolag, biigyasztolag hat. Legerosebben a ta 'vaszi es az oszi szelvaltozasok idejen fllj s ilyen kor neha nagy pusztitilst visz veghez, mint az 1883. evi novemberhOban tOrtent hajotoresek bizo nyitjak. Gyakran a " bOra" valtja fOl, mely a horvat fonsikrol rohan Ie s roppant erovel egesz kiterje deseben vegig sopri a Karszt hegyseget. A hegy sorok hosszaban nyargalva a v5lgynyihisokon at tOr a tenger fele, s a hullamokrol va1osagos vizpor felh6t kavar £01. Csavarodo, szabiilytalan rohamai es hirtelen lokesei a szarazf5ldon sokkal veszedel mescbbek, mint a tengeren, mer! a vizet ugyszol van csak kaparja, de magas hulIam6kat nem vel' fo1. Nehany ewer ezel6tt Buccari fol5tt egesz vas' uti vonatot sodort Ie a melysegbe ; azert a volgy nyilasokon k6falakat epitettek a vasut menteben, , hogy a. vonatokat megvedjek. Leginkabb a szelek okozzak azt, hogy a Quar*) mondd: siroJdw.
-
81
--
nero kelcti es nyugati partszeleinek eghajlata teie mesen kiilOnbOzo. A nyugati isztriai partsziJl me legebb, mert a meleg scirocco jarja, a huvos sze lektOl pedig megovjak a hegyek. Ellenben a keleti partszel a horvat fonsikrol lerohan6 hUs szelek miatt sokkal hiivQsebb, legmerseklete vaItoz6bb ; azert lakatlanabb, termeketlenebb es muveletle nebb is. . Fiumeban az evi kiizep-h6merseklet 14.'4° G ; a juliusi kozep-h6merseklet 22'46, a januariusi 1)'40 C. J�soz�nS te!en van legtObb, nyaron legke vesebb. A h6 nagyon .ritka s mindig hamar elol vad ; de a kozeli hegyormokon es a szakadekaik ban negy h6napon at is megmarad. A novenyzetre nezve magassag szerint harom avet lehet megku16nbOztetni. A parti av mintegy 450 m. magassagig terjed, s jellemzo novenyei : az olajfa, fiigefa, granat-alma, baMr, mirtus, ole ander, rozmarin stb. A masodik OV 450-1200 m. magassagig terjed, $ ezt a bukk, cser, t6lgy, javor, gyertyanfa es mas erdei fak jel)emzik. A leg fOIs6 ov llOv6nyzete gyer fiiM! es holmi cserjek hOI all. Folyovizekben a Quarnero partszegelye aItalaban veve nagyon szegeny. Az Isztriaban leva Arsan kivul osak a Finmara vagy Recsina erdemli meg a folyo nevet. Ennek vadregenyes volgyet meredek, szaggatott sziklabegyek szegelyezik. A volgy Ter szatnal kiszelesedik; s itt a folyocsJra harom agra szakad es keskeny szigeteket kepez. Vizenek hajtB erejet egy nagy papirosgyar, egy lisztmalom Les nehany ma$ gyar hasznalja fol. Forrils szinten keyeS van. A rostaszeru, lika s
-
82
-
;)sos nieszkotOmegeken beszivarg6 esoVlz a fold. alatt kering es jobbara csak a tenger feneken, a partokt61 kisebb-nagyobb tavolsagban fakad foI. Maga Fiume varosa azonban meg van aldva nagyon j6 es tiszta vizet szoJgaltat6 bOseges fornisokkaI. A szarazf5ld keveset nyujt a Qnarnero Jako sainak. Miivelhetii fOld nagyon keyes van os 8zolon s gyiimoJcson kiviiJ csak keserves munl
-
83
-
1-2 evig marad meg. Pinczejok nines, hanem csak godroket asnak a hord6k sZlimara. A baromtenyesztes jelentektelen. lieves haznal van tObb egy teMnnel, sok helyiitt meg egy sines. Siena keyes terem, s azt is tObbnyil'e eladjak a tengerpart nienten, hoI nagy ara van. A szarazfi:ildnel sokkal tobbet nyujt a part videk lakoinak a tenger, a melynek allatvilaga eleg gazdag es valtozatos. A Quarneroban gyakoriak a delfin- es az apro ezapafele allattok , de az emberev6 nagy ezapa csak . ritkan mutatkozik. A halak koziil legnevezetesebb a tonhal, a mely nek a foglisa nagyon erdekes. Gyakoriak tovabba a rakfelek, tengeri pokok, tengeri uborkak, tengeri csillagok stb. El6fordul a feMr s a voros korall es neMny . spongya-faj is. Amde a fiumeiel, s iilta laban a magyar-horvat partvidek lakosai a hala. szatot meg csak kezdetleges mOdon iizik
}�jjt;'cli litar.�is a pusztan.
:lIagyarorszag kOzepen ki:iriilbeliil 600 0 mer foldnyi belathatatlan siksag terill e1. E sikf61d Hevesme/iyeben kezd6dik s keletnek Erdelyig, del.'
-
84
-
nek az orszag hataraig, nyugaton a Dunaig terjed. Sajatsagos 'csiiggedes fogja el lelklinket, midon e merhetetlen ronan vegig tekintllnk, melyen a szem hiaban keres valamit, a min megpihenhessen. Gyakran tobb 6ra jarasra sem lathat6 emberi. haj lek, nem emelkedik torony, melynek harangja meg vigasztalna, hogy nem sokara emberek koze jutunk. Gyakran merfiildeket keskeny, magas tOltesen utazik az ember, mocsarok es ingovanyok kozt, melyek nek csal6ka. zoldje osmeretlen melyseget takar. Egyszerre hatalmas zivatar kerekedik. A nehez, sotet felhOk mintha a fOldon usznanak ; az uta" szinte att61 tart, hogy beleje litkoznek s ossze nyomjak. A vilhim veszedelmes k6zelben czikazik jobbra-balra, a szel orditva nyargal vegig az elso tetii!t ronan> A karcsu nadszalak jObbra-balra haj longva. keserves notat susognak. Mindehhez meg az az aggodalom jarul, hogy, ha az utat elteveszt, jiik, lovastul, szekerestiil belefordulunk a mocsarba, melynek iszapos OlebOl bajos a menekedes. Vegre valahara a furkeszo szem I'Qlfedez. a tavolban valami csillogast, de meg jo darab fOle det kell menni, mig oda erlink. Egyszer esak ebelr csaholasa lili meg fiiliinket, a kitikkadt lovak min den erejoket osszeszedve iparkodnak elore ·s nem spkara megall a kocsi egy epiilet elott, melynek kicsi ablakaih61 mecsvilag pislog ki a siir{l, sotet ejszakaba. II. A .-cs31'da.
Most egy hosszu villam megvihigitja a· jelene tet.. Egy alacsony rozzant . hazat hi.tunk magunk elott, melyhez egy istaII6 s egy diiledez6 felszer
-
85
-
l
-
86
-
esak a HortoMgyi pusztat emlitjiik meg, mely 55,000 holdra terjed, s melynek kover legeloje szamtalan juhon
'*) Kuszonovenyek, melyek a fOldUn kusznak s esak nkkor nonek folfele, ha valamibe :lmpaszkodhatna.k. *'") Komondor = nagy juha,szkutya, tobbnyire feher. � A kutyit]{ fObb ncmei ; 1. kop6 = vadaszkutya.; 2. vizsla ..:... oly vadaszkutya mely szaghiszva a szarnvasok nyomat keresi ; 3. aga.r = nyulfogo; 4. kuvasz = nagyohh ' -ha.zi kutya ; :5. szelinde� = mes'lar6skuty<1 .
-
87
-
gatnak fel s ala a pompas gemek, leskelodve egy· egy kivancsi bekiira, mely orrat a vizhOl vigyazat, lanul kidugja. A tavolban osszegazolt nad kozt sajatsagos sotet tlirgyakat pillantunk meg, melye, ket sem madaraknak, sem mas allatoknak elkep zelni nem lehet. Kiizelebb erunk, s a mocsarban egy csapat otromba, rut bivalyt fedeziink fel, melyek csupan ,garbe, [ekete szarvukat, hozont05 fejiiket s vadul nezo szemiiket tartjftk ki az isza i)os vizbol mozdulatlanul. A. nap j6 reszet itl' kenyelmes nyugalomban loltik ez esetlen allatok s ugy 6vjak meg magukat a rekkenii h5seg s a legyek merges csipesei eWI. -'
Ill.
A'- lHlszta lak6i.
Most gyorslabu paripim egy lovas nyargal el eI5tt(\nk, beune egyikere ismeriink azon emberek, nek, kiket a csardaban lattunk. A betylit' a pusztaknak sajat&i,, "Os fia. Egesz vagyonat gyot's lova s fegyverei teszik. Az enyem meg a tied kiilonbsegere nem igen vigyaz ; gya korlott szeme elOtt a nyaj legkoverebb iiriije, s szaz k5zatt a legszebb 16 rejtve nem maradhat, s ami! szeme meglat, keze ott nem hagyja. Hablast vagy ,
�
88
-
-
emberiil kirakja a csardast. Mindenki ovakodik a hivatlan vendeget megserteni, vagy a hatosagnak liiljelenteni, jol tudvan azt, hogy pajtasai iszonyu boszut allnanak ertc. A pusztak azon reszei, ,melyeket az arviz gyak ran ' eliint, mocsaros' f61djiik miatt mivelesre nem alkalmasal" de ,16nak, juhnak es szarvasmarhanak a legbujabb legelot szolgaltatjak. ,Ott, hoi a nada soknak es mocsaros ingovanyoknak vegiik szakad, mar elenkebb a taj. Hoi is tenyeszhetnek jobban a szep magyar 10, mint a ' sik pusztim, hoI a szilaj csik6k szabadon pajzankodhatnak a puha gyepen ! Mintha egymlls , ert teremtette volna az Ur·isten a lovat es a tilsc gyiikeres magyar emhert : mindkettonek az a!fold a hazaja, A szilaj menes egesz even at a szabad eg alatt tanyaz, csak rendkiviil csikorgo hidegben csapj{lk kDnnyii olha. Es amilyen szilaj es tiizrol pattant a menes, oly szilaj es vakmero a pasztora, , a hires csikOs, kinek e vegtelen ronasag a hirodalma, mint az arabnak a sivatag ; lovan el, lovan ebedel es lovan alszilL Mikent a tengeresz lenezi a szaraz foldon lakot, szintugy megvetesseL tekint a csikos a gyalog jarora. OltazelHlnek nem szabad 6t kor latoznia : kek melleny, lohogos ing
} :�
I�
8H
-
esak gyonge nyomokat hagyva a homokon , meg szeppen a gondolatra is, hogy egy ily szilaj :illat hoz kozelitsen. Nem igy a esik6s ! 0 a legvadabb ment keresi fol s mig ez eszrevehetne, mint a villam a hurkot nyakiiba Yeti s foldre teriti a diiMs Mlatot - azzal hata!'a pattan, a hurkot csendesen megtagitja ; a men erezve szabadsagat, agaskodik, s a legveszettebben vagtat keresztiH a vegtelen ronan, mig kifarad. A csikos miritha a 101'01 notl volna ki, egyik kezehen nyugodtan suhogtatja kor Mesat, masikkal. a men sorenyet tartja es a szilaj Mlat meg van szeliditve. Ott a sikon 'heveresz a juhasz is, koriil6tte nagyszamu nyaj a ; nagy bozontos lrutyai, melyek nem egyszer viteziil viaskodnak a verengz6 farl
-
90
-
nyek is. Ezek t6bbnyire flatal legenyek, g'yakran j6m6du parasztgazdak flai, kik az ujonczozas elol a messze siksag maganyaba s a suru nadasokba meneklHtek. Nem kevesbbe szeretik ezek is a pusz tat, melynek minden zeget-zugat oly pontosan is merik, hogy holdvilagos ejjeleken gyorslabu lovu kon bamulatos biztossaggal nyargalnak at a mo csarQs ingovanyokon� OltOzetOk hasonlit .il betyarokehoz, ' csakbogy tisztabb es csinosabb. Ok is masok rovasara elnek ugyan, de nem annyira a felelemnek kicsik�rt, mint inkabb a vendegszeretetnek onkenytes adomanyai b6!. A pasztor oromest megosztja ve16k kenyeret es szalonnajat ; a lakmarozast egy-ket korty borral fliszerezik, mi sohasem hianyzik csikob6ros kula· csukb6!. A 16 a bujdos6nak leghivehb tarsa, a sze genylegeny nem vetel utjan jutott annak birtokiLba, mert a pusztak fla a 1610past igen termeszetes es konnyen megboesathat6 szerzesmodnak tartja. A szegenylegeny semmi egyeb lopast vagy rabhist nem kovet el, nemhogy gyilkossagot. Meglatogatja nemcsak a pasztorokat s a pusztan elsz6rt · tanya kat, hanem teli esteken benez a kozellev6 falukba es uri kastelyokba is, s a korcsmai t;mczokrol ritkan marad e!. IV. A. midas.
Ezell a messzeterjedo siksagok, melyelmek la k6i. pasztorok, neha hetyarok, szegenylegenyek is, s a juhok, szarvasmarhak es 10vak ezrei, s me lyeknek' roppant nadasai szamtalan vizi szarnyas nak elelmet ' es lakiLst szolgaItatnak, ezck a tuIaj- ' donkepeni ptL8ztd7c. Nagyfontossaguak e tiI,jakra
--
H1
-
nezve a t6bbszor emlitett nada80k. A nada! es sast telen, mihelyt a mocsarok befagytak, levagjak, csomoba kotik, s reszint eladjak, reszint sajat hasz nalatukra forditjiLk. Minthogy e tajakon a fat csak neveral ismerik, azert k6z6nsegesen a mid szolga! llizel6szeriil. Naddal fedik hazukat is ; gyekenyt keszitellek, s utat csiniLlnak belole a mocsarakon at. Gyakran tiirtenik, hogy erosen osszek6t6tl nM keveket tiihb retegben egymasra raknak, s az igy kesziilt rugalmas hidon a legnagyobb terhes sze kerekkel is atmennek. E mocsaros videkek lakoi az efIele hidak epiteseben killino ligyesseggel bir nak ; egy-ket ora alatt keszen all a nehany iilnyi nadhid. Sot neha jarhatatlan mocsarokon at 100 -200 61 hosszu hidat is vernek ily m6don. . Ha a nMat valahol a mocsarok nagy melysege miatt Ie nem vagdalhatjak, vagy nines ra szukse giik, akkor az vagy laban robad vagy meggyujtjak. Az igy tamasztott, messzire nyulo eges ejnek ide jen gyonyorli egy latvany : az eg egeszen vOrOs es aranyszinbe Oltiizik, a tuz mohon emeszti a szamara zsakmanyul engedett szaraz anyagot, a langok lObb iilnyi magasra fel-felcsapkodnak, mar messzirol hallani a ropogast, melybe oly esud:ila, tosan vegyiil a farkas haragos uvoltese, a r6ka kinos c8aholasa, s az ezer f6lzavart viziszarnyas panaszos larmaja. E nagy terjedelmu mocsarak a Tisza kiiintese biil tamadnak, mely e siksagon kenyelmes lusta saggal, a legklilonosehh kanyargasok koz! Mmpo Iyog at. Partjai · nehol alacsonyak, ugy hogy tart6sb esii zes idejen zavaros hulhimai gyakran sok ezer hold
-�
�J2
�
fiildet elOntenek. A kar ilyenkor kiszamithatatian, A Tisza e fektelen ki-kicsapasainak most gatat vetnek, medrenek munkaban lev6 szabalyozasaval. Ha e nagyszeril munka be lesz fejezve, a mo csarak legnagyobb reszt el is fognak tiinni, s ter mekeny mezokM alakllinak at. Y. A tanya.
Hagyjuk el most a rideg pUSZ!'l! sajiltsagos lak6ival s forduljunk egy mlisik reszehez, mcly foldje koversegenel fogva gabonatermesztesre valil. A siksag lermo resze is,. telen es nyar elej.en, egesz aratasig, meglehetos egyhangu es rideg. A gyonyorfl zold vetesek belathatatlan messzesegre teriilnek el szemilnk elott. Kesobb a tengeri, mint valami fiatal erda nyulik [01, melynek szeles z61d levelei sajatsagosan · susognak a szello erintesere. A lengeri neha 10-·12 lilb magasra is megno. 1, hullamz6 zOld vetesek kozt itt-ott 1atunk fel Liinni egy-egy tanyttL -har�:ttsagos feher falaival es sima szalmatetoivel. A tanya a eseledseg es a gazdatisztek lak6hilzaib6l s a sziikseges istaJl6kb61 all. A gabna es takarmany eltartasara szolgal6 cSllrolmek es f61szereknek itt nyoma sines. A szilk seges anyagszerek hijaban bajos is volna e taja kon nagyobbszeril epiileteket emelni. A betakaritott gabmit . szabad eg alatt, valamely keritett . tersegen baznagysagu . asztagokba rallj,tk s annak idejen lova1lkal nyomtatjak cl. Az aratas kezdetevel a puszta is megelevenedill·; nemely nagyobb birtokon 600-800 arat6 is ' dol go1,ik. Ezek tObbnyire az eszaki t6t megyekb61 v,tn-
�
9;�
�
dorolnak Ie, melyeknek lak6i a fold sovany terme_ seMI oUhon meg nem elhetnek. Egyet magl1k kOz,ott· fonek valasz!anak, kinek tiszte koz6s erdc� kiiket vedeni, a szerzodest a llovetkezo evre meg kotni s az elelmezesrol gondoskodni. Mellette all a gazdaasszony, ki mindnyajuk szamara siit-foz: Legkozonsegesebb munkaberok az aItaluk learatott gabnanak tizedreszeMI all. Val6di orom nezni, mily rendkiviili szorgalommal dolgoznak ezek az em berek., A legtikkaszt6bb h6segben, melyet sem szello, sem egyetlen fa arnyeka nem enyhit, daloIva dol goznak ok, szakadatlanuI, gyakran keso ejjelig s kora hajnalban mar isme! munMban allanak. Midon a. birtokos a mezon e16szor jelenik meg, oS1 szokas szerint a legszebb lanyok es asszonyol< koriilfogjak s egy velwny, kalaszokkal gazdagon beaggatott szalmakoteUel megkOtik, honnan esak ugy menekUlhet, ha magat kivaltja, mi k6z6nse gesen egy vagy Mt ak6 borral tOrtenik. Mikor az aratasnak vege van, az osszes inunkassereg a szepen foIdiszitett kalaszkoszoruval a birtokos ud varaba, vagy ha ez nines jelen; a gazdatisztebe eneksz6val bevonul. Nehany ilrii esik ez alkalom mal aJdozatul s egesz ejjel lakmaroznak es szeniny dudasz6ra tanczoInak. .
·
VI. ,l Italas._
A puszl
-
$)4
-
nagy s%orgalommal iizik, meg.is valodi hahiszoknak csak a. tiszai halaszokat neve%hetjiik, . mert ezek teljes eletOkben csup£m csak halaszat!al foglalkoz nak. A habisz-eletet annyira kedvelik, hogy . csak Ii legritkabb esetben nem folytatja a fill apja fog lallwzasat. Majdnem hihetetlen, mily tiimentelen hal van a Tiszaban. A legkitiinobb fajok : a ponty, csuka, tak. A halaszatot - Ieginkabb haloval iizik, csupill1 a pontyokat, melyek 25-30 fontot is nyomnak, szoktak szigonynyal fogni. Itt egy kiiliinos tiine menyt kell megemlitenlink, mely kizarolag a Tisza nak sajatja s evenkint elofordul. Nyar derei
95
-
Regenyes hitvanyt nyujt a Tisza holdvilagos esteken, midon a sok halaszcsonak a sima viz ttikron csondesen nszik s .hatalmas, erczes ferfi hangok az evezok locsolasa kozben valami szep . nepdalt enekelnek. Most pedig vegyiink bucsut a pusztatol es annak maganos lak6itol. Idegennek tan egyhangnnak tetsz hetik a puszta, de a magyarra nezve megvan ennek i s az 0 k61teszete ; - szereti a pusztat, ugy mint az arab sivatagjait, a svajczi Alpeseit, az indian ()serd6it}. a tengeresz az oczeant.
A szekelyek k6zt. I.
Utazas SzombatfalYaig',
Ugy tetszik, mintha meg a levego is konnyebh volna, a mint az olahok videkerol a szekely fOldre Iepiink. Az egesz taj kepe atvaitozik, a girbegurba egyhangu mezoseg helyett erdos, ligetes hegyek kovetkeznek, a falu siiriin egymashoz kozel, a ha zak rendesen epitve, csinos fa- es cserepzsinde Iyekre, a hazak clejen deszkakcrites, az ajt6k .felet! nagy esotarto ereszek, nehol oszlopos emelv,enyek, szepen czifrara kifaragva, az ablakok szellosek, faraesozat!al ellatva, melyek mogiil nyilo viragok tunnek ele. Az utak olyanok, meg a falun keresz tiil is, mint ·a pallo es mindeniit! : uton-utfelen, kapuk alatt es ablakokon vidam mosolyg6 arclok tekintgetnek az utaz6 cle, I,i nem gyozi viszonozni a minden 0ldalr61 javo szives iidvozIest ; ha megall, kiiriilfogjak, kerdezik, utasitjak, ha az utat nem tndja, elkiserik, s ha . meg akar szallni, erovel huzzak hazukba.
- �)6 t�s '3 hazak bel6l ep oly csinosak, mint kivtil, tUkortisztasag uralkodik a szobakhan; minden' ab lak tele van viragokkal, a gerendak befiizve friss agakkal, bogy a szoba, ngy tetszik, mintha ogy leveles szin volna ; a magas hibakon a1l6 kandallo patkajan olt a falusi konyvtar, az evrol-evre eltett kalendttriumok es az enekes konyv. Deltajon ertlink Marosvilsarhelyre ; a szakado zitpor meggatolt a yarOS megtekinteseben, csupan a varat nezbettiik meg. A val', mint rendesen min den k6zepkori varkastely ETdelyben, negy emeltebb toronybOl itll, melyeket kettOs sanczfal kOt 6ssze ; a vitrban leva templom is a szokott sajatsagokat ttinteti fel, a hosszu toronytet6h6z negy kisebb tornyoeska van ragasztva. Mimi! tovabb hatolunk a Szekelyf61dbe, a taj annal regenyesebM valik ; midon Korond felett a magas Kalonda hegy ormara feljutottunk, oly kep van elottiink, melynek elragad6 szepsege szivet, lelket megigez. Alant a [elig nyil! v61gyben ot falu latszik egy mushoz oly kOzel, hogy szinte egynek velhetnok, ha tornyaik el nem kiilonitenek ; a gyiimoleskertek szelid zoldje, melybe a feher hazak mintegy he martva J:itszanak, kellemes arnyeklatot Mpez a volgytekno kalaszos 0ldalaihoz, me1yek egyre ta_ gabb kort nyitva, a tavolban a havas Mrozek ' ke kes. kOrrajzait engedik latnL A nap eppen lemenn; kesziil e havas Mrozek koze : az arany kodfatyo Ion kereszttil, melyet sugaraib61 a v61gyre szott, a f'alvak kekes fiistje . emelkedik ; az iinnepies allwny" csendet folytonos mela zuga.5' hatja keresztiil : szaz meg szaz apr6 patak zuhogasa az, melyel<
...::::
87
..:......
alant az OIl habjaiha vegyiilnek, s a esendes fal vakon keresztiil tombolnak, a vidam bazik6k kii �zobeit mosva hiis kristalytiszta habjaikkal, s a mint a hegytetorol egy-egy kis darab vizfolt meg \[,tszik, az alkony sugaraimU ugy tiinik elo, mintha szliz meg szaz tiikordarabbal volna behintve az egesz kedves volgy. . Es mid6n a gyonyorii kep a lelket elragadja, esziinkbe jut a mult, hogy e hegytetok itt hajdan liirmas varakat emeltek, melyeknek romjai maig is ott vazlanak*) felettiink. Estere Szombatfalvara erlwztiink. Itt meg'lato gattuk az ormot, melyen a monda szerint Attila legelso sasfeszke, Budvar allolt, Nehany vasal6alaku ka most is ott hever halomban, s l'oppant g6drok je16lik a leghatalmasab b kiraly palotajanak helyet ; alant egy kozepkori kapolna all, Jezus ka polmija. Nebany szlizad elott a tatarokt61 iizott szekelyek Budvar romjaira vontak fel magukat, s onnan egy szekely ijasz a satorban iilo tatar kanra egy nyilat lott el a Jezus neveben, mely a kant sziven talalta. A tavolsag, melyen a nyU utrepiilt, mintegy Mtszaz lepes. Azon helyen epitettek a lOves emlekere ama kapolnat. E hegyteWvel szemben all a Bagyi Val', romjai egy vele egyenlo magassagu ormon ; e hegylanozo latban egy roppant ko ala van temetve - a monda szerint - Attila legkedvesebb neje, Reka. A sikon zold kalasz hullamzik, a mez5k6n viragok inganak, az ormokon feMr felhak huz6dnak vegig : egykor diadalmas seregek jartak e helyen, delezeg urn6k .
"") csak korvonalaikban hltszanak, esak falaik vannalc meg. 7
c',
-
98
-
-
sza)itak Ie iidvozleti:ikre, talan meg most is leszall nak, s ama feher, felh6 hozza 6ket !
II; -A: ]ionloi�6-d-aln{asi bro.·lang,.. .
d
' Delutau. atran llltunk a nem messze levo Hokoran · p masna hogy koze, mor6d-Almas b¢rczei megkezdhessiik utl1nkat a hlres barlangba, mely ben egykor .·az egesz csiki szekelyseg el birt. rej tozni ; ott ve.dte, . magat hetekig a koriilszaguldo tatarok cs6rdaja ellen, mig vegre mind a megszal16k, . mind megszaJlottak ugy kifogytak · elelmi sze rekbOl. hogy. az ehh,Halhoz voltak k6zeL Ekkor egy szekely asszonynak 11Z az 6tlete tamadt, hogy meg siit6tt egy oriasi pogaesat, mely beliil hamuval volt p6tolva, s azt egy poznan felmutatta a meg sza1l6 tataroknak, daezosan kerkedve, . hogy nekik ' meg rnilyen j6 dolguk van, . mire a tatarok elbusul tak magukat es eltakarodtak. . . Koriirt . reggel megiildultunk Almasr61, ket 6reg at, szekelyt elore bocsatva, l:wgy a barlang feljaras . ha netan elromlOtt volna, megigazitsak. Egy . roppant meredek . szirtt6meg ' fekszik a N agymal oldalaban, a Hargita havasa! k6z6tt. Ezt . k6rosk6riil . az eros berez meredek· · falazata . veszi kOszaJak ; laku toronya 6riasi n k6riil ; miil.deniinne a sziik hegyyaJut:)melyet ekkent . a NagymaJ es az Er!is berczfalazata kepez, egy rohano hegyi folyam, .tiilti Pe, ez , a Vargyas vize, mely egy he-.. lyen a mindeniitt . utjat aJlo sziklak alatt eltiinik, s a hegy 1111s6 pldahin tor elD njra egy sziklahasa� dekb61. A barlangilak e, patak f61dalattifolyfi!;aban, ,�) - ,Talyuho�.';has�mI6- p_saJorna,- , �e.ly�des._
<
l
., I
99
-
osszekottetesben kell lennie, mert a hagyomany szerint a tatarokt61 ostromolt szekelyek e patakon szokdostek ki elelmi szerekert. VezetOink egyike most is' tudott e patakrol regeket. Szerinte e hegy legelrejtettebb iiregeiben ismeretlen emberek Iak nak, kik sajatszerii cs6nakon heeveznek a hegy oldalan, s a masikon jarnak ki ; ott tanyaz6 pasz torok tiibbsz6r megleptek oket, a mint ki- es he jitrtak. Sokszor a kifoly6 viz egeszen zavaros es szenes : mintha valamit mosnanak .benne, pedig maskor kristalytiszta. Odabent tehat ketsegteleiliil kitieseket asnak - mondja a nep. Mert tudni kell, hogy a szekelyek . e barlangban . hiszik elrejtve Darius kineseit s aMrhany van, ki megeskiiszik ra, . hogy ismerte . azt az 6reg embert, a ki egyszer egy nagy vasajt6ra akadt a barlang egyik iiregehen, de lakatjat nem birta leverni, s a hogy visszatijrt se gitseget hozni, nem talalt a vasajt6ra t6bbe. Atellenben a barlanggaI latszik meg azon M. polna omladeka, melyben a tatar vezef lakott, rni don a barlangot megszallotta, Innen ket lit visz a harlang feM : az egyik, a rovidebb, a ·szirt m"ere dek oldalaban, hoI csak hatat a sziklanak verve, s· kezeivel a korepedesekbe fogodzva haladhat az ember a szildit5 melyseg felett ; a masik keriilo ut, melyen szekerrel kell a viz. elleneben a patakon feIhajtani, s akkor . a meredek Nagymal berezre felkapaszkodva, feliilrol .ereszkedni Ie a barJatig szajahoz. Az elso utr61 kenytelenek volttink vissza, terni, mert azt a Vargyas megaradasa kette vagta, s ujra kellett kezdeni a kevesbbe veszedelmest, de- . . annal faradsiigosabbilt. . Az .emberi kezektoI soha ' nem irtott oserdon7'
- "
-
-
100
keresztiil haladtunk folfele, mig az ormot elerve, ott egy hegyvaganyban valami vad vizmosas nyilt elenk nyolezszaz labnyi magasban a villgy felett. Az ut omlo kovekkel s porhanyo fOlddel, nyirkos falevellel volt fedve. Sehol egy fa vagy egy bokor, melyben meg lehessen kapaszkodni ! Csak egy bukas, egy elszediiles s az ember menthetetleniil veszve van ...-:.: alant a tajtekz6 folyam ordit. Vegre 1cjutva a szikla parkanyzatara, egy herez mogiil kitiinve, elottunk all a barlang roppant nyi lasa, meg azon mOdon felig befalazva, a hogy azt a szekely menekvok hagytak Egy hat61es geren dakb61 takolt hageso vezet fel a nyilasig, melyen eg es fOld kozott lebegve kell felkapaszkodni s akkor el6ttiink all a tOrtenelmi hir;; fuego Legelehb egy templomszerii tagas terembe 113punk, melyet meg az Isten napja vihigit ; innen "'j mellekterem tarul elenk, mely a barlang abla c,, kat mutatja, masfelol kezd6dik a tObbi uregek sorozata, melyek negyszaz olnyi bosszusagban el nyulva a fold alatt, tizenot egymastol szabalyosan elvalt szohat . kepeznek, minden szoba bejarasa szamokkal !even megjegyezve, hogy a bejarok el ne tevedhesseneR. . A harmadik terem volt a szekely nok fekv6helye, itt aludtak a veszedelem idejen gyermekeik kel egyiitt. A negyedik teremben allanak a !ro homharok, melyekben gabo11ajukat tartott!ik elteve ; az 5tOdikben all a szoszek, melyr61 papjaik az !sten igej.et hirdettek ; a hatodik barlangot mutat, melynek falait ezustpor s kristaly esapok takarja!<, oly esodasan ragyognak a faklyafenyben; a hetedik barlangnal ()riasi k6fokok visznek fel nehany olnyi
101
-
magasba, hoi a nyolezadik terem feltlirulva e16t tlink, ennek poros padlatlin kihalt ismeretlen alla tok csontjai vannak lerakva, roppant . medvef6k 's kiilOnosen egy g5mbOlyl\ halomhan olyszerl\ cson tok, mint az emberekei, esakhogy sokkal Idsehb aranyuak A nephit azt tartja, hogy a barlangot, mint Almason nevezik, majomemberek lakjlik, kik ott elnek, leskelodnek odvaik me!yebOl, . s ha em berek kozeledeset · veszik eszre, hirtelen elbujnak ismet ; labnk nyomat ott latni a porondon, mintha apro gyermekek jartak volna hibnjjbegyen. Evek elott, a monda szerint, egy almasi szekely ember raJesett ez apro lenyekre s egyet elfogott koziil6k, azt haza vitte, magahoz szoktatta ; . a kisded alak hasonlitott valami szortelen majomhoz, durvakergii bOl'rel s nagy fiilekkel s annyira megszokla m1\r a faIut, hogy ma egyik, holnap masik haznal ehe delt, mig egoy ejjel tarsai erte jottek s magukkaI vittek. A kilenezedik terem k6zeperol llitni �gy roppant nagy lefiigg6 kovet, mely mint egy 6riasi szalofiirt a meredekbOl esl\gg ala ; a tizedik terem szurokfeketesegl\ sarral van tele, mely a terem padlatarol egymlisba kapaszkod6 deneverek marad vanyaib61 hegyekke tornyosult s mar szinte el zarja a tizenkettedik terem bejarasat ; itt volt az az emlekezetes vasajto" melyet a szekelyek ' maig is keresnek ; a terem ajtaja mar . oly alaesony, hogy meg kell g6rnyedni az .atmenetkor s a kiivet kezo terembOl ismet szl\kebb nyilason at eSUS2; hatni a tizenharmadikbi, melyben elsz6rva terem az ahat es earneol ; *) a tizeniiWdik teremben eso*) Az ahat konnyen c�iszolhat6, gyakran ekszerUl . ha$z A carneol , sarga, yor{)s vagy voroses Itol mely . szinten ekszerul szolgaL
milt - k5.
- , 102
-
�
dalatos hangok hallatszanak, mintha a fOldfeletti kntyak ugatasa es kakas kukorekohisa hatna ide ala. Ezt a Jold alatt elzug6 patak tombolasa s a vak', denevernek vias)wdasa okozza.
III. Szent Alma tava.
w
Erdely leg!<:iiltoibb helyet lattam. ' , . Yannak nagyszeriibb, pompasabb, elragad6bb latvanyok Erdely tajai kozt, de oly magasztos alig ' lehet tObb, mint a Szent Anna tava. A mint a tusuadi regenyes fiirdoktOl buesut vesziink, halra napkelet fele 6riasi Mrezek biro dalma terjeszkedik elenk, melynek utols6 pontjai messze Kezdivasarhelynel vegzOdnek ; a terkilp nem mutat, e 'helyen sem falvat, sem majort, os rengeteggel koszoruzott hegyek , fekiisznek egy :mason. Ezeket miudket feWI elkeriili az orszagut, vadaszosvenyeknek hagyva az 5s vadont, mely most jaratlanabb mint volt ezelott kilenezszaz ev vel, mikor meg azoknak a varaknak urai eltek. Most a viirak helyen esak vad fa terem, melyet a vihar vet s a vihar t
"
103
-
mint a Nemere ') szele tOviikMI kifaesarva, egy masra dontiigette a roppant faderekakat, azon mo , ' don ott rohadnak, ben6ve futoviraggal es esoda alakn gombakkal. Egy-egy roppant szalfa keresztiil, bukott a hegyvagason, s mig tiive az egyik hegy ormon maradt, hegye a masik hegy ormara fekiidt, 's ugy kepez veszedelmes hidat az iivOlt6 hegyi folyam ' mellett. A tavaszt itt a nyar kezdi, s az 6sz vegzi be, a 16 meg ott van a sotetebb fak ar nyeka alatt, mig a ,verofenyjarta helyeken , dusan tiinik elo a havas novenyzete. Mas viragok ezek, mint a melyek oda alant tenyesznek, a fenyoerd6k balzsamillataban, a gyantaval itatott sziklas fold ben ; a szarazabb helyeken a tiirpe r6zsa es a r6zsaszinii gyopar viml, nedvesebb · helyen egy neme a legpompasabb ranuneulusnak, mely nagy, osszehajl6 szirmaival annyira hasonIit a r6zsahoz, hogy meltan hivja a koznep piinkosdi sarga r6zsa nak, de legkedvesebb talalmany volt egy szep pel dany ezipoezim:*) melyet vezetonk lelt, a virag negyes szetlUl6 szirma sotetveres, s a, messze ki nyul6 papucs-alakn vitorla aranyszin. Barmely kert nek diszere vllinek. Vegre mintegy negyezer labnyi magasba kapasz kodva fel, sik ter nyilik meg elottiink, mintha le gyalnItak volna a hegy tetejet, s egy lapaly tiinik elenk, mely elso latasra oly szomoru, oly 'aggaszt6, hogy az ember megdobben, maga sem tudja miert '( Az egesz tert valami zOldesbarna surii moha fMi, melybOl csoportonkint ' allnak e16 a csate*) Nemere, a szekelyek igy nevezik az eros eszaki szelet. "*) Latin neve cypripedium calceolus.
�
"
104
-
-
nemU *) sotetzold fiivek zsomMkjai,**) az afonya es medvesziilii ***) itt-ott berket kepez, melyekbiil husz, harminez lepesuyire all ki egy-egy cseneveszii szomoru luezfenyii.***') E helyet hivja a koznep a kokojczasnak,t) es azon borzalom, mely az elsii tekintetre meglepi az embert, koz6s minden @mberrel, minden allat tal, mert e hely halalos veszedelem helye ; alatta feneketlen viz van, ha ember vagy allat ez inga dozo mohos felszinre lep, a moha lesiipped.. aIatta, es, iit eInyelik az ismeretlen szovevenyek. OszWn szerii irt6zattal haIadtunk vegig ez elatkozott hely m artjan ; midiin a f0l6tte all6 hegytetiire jutva, lUeg egyszer visszatekintettilnk ra, tiinderi !<\tvany alIt el6ttiiuk : ket-baromszaz apr6bb, nagyobb g6m b61yli tengerszem, mint megannyi csillag ragyog a veszelyes berezi ingovanyon, melyeImek hatasa leir hatatlan. Az ember a tlindereket veli latni, kik tengerszemiikbiil felj6nek, hogy a'haland6t a veszes sikra csaljak. E berezen tuI fekszik a Szent Anna t6. Hilromezer Iabnyi magasban a tenger szine fe lett, koroskoriil ezerketszaz labnyira feljebb emel kedii Mrczek altaI kepezett medenczeben, vad er ny6k arnyekaban teri\! egy gombOlyli nagyszerii tengerszem" melynek keriHete egy negyedmertfOldet meghalad. Sima tUk6rlapja sotetzOld a bele nezii
*) csdte sasfele novcny. **) zsombek, zsomhok, vizenyos JapaIyokolll imitt-alnoU
kialle) ""'*) ****) nyul. . -;.)
gyepes hant, domb. piros bogy6ju noveny. szurkos fenyo. "Csenevcsz" - tong,
a kokojcza afonyafaj .
siny16dik, sat
ij
I �
105
-
erdiis Mrczektol, a Iegnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem forduI rajta. A k6ri\!fekvii Mr ozek ide fordul6 oldab\! eser es bUkk fedi, mig a to partja k6rUl roppant fenyok emeIkednek, mint egy s6tet ramaba fogva az erczvilagu vizlapot. Az llnnepelyes cs�nd, mely a szivre szall, mi don c v61gybe leplink, oly erzeImekre tanit ben niinket, melyeket nem ereztiink soha, meIye lwt tabin tagadtunk. Itt e szent maganyossagban, t(tvoI minden emberhangt61, oIy kozel erezziik magunkat Istenhez. Sommi zaj sem halIatszik ide ; iirok Mke, orok esend uralkodik e kiva lasztott voJgyben, a Mriilfekvii Mrozek elvon j'lk r6la a zivatart : sajat kiaItasllnkat pedig, oly csodasan : adja vissza a voIgy gyllrlijeben koriilfllt6 visszhang, min dig feljebb emelve a han got, mig csaknel11 egy oktavavaJ l11agasabban halljuk azt hatunk mogott enyeszetesen elzengeni, mint a ha rangzugast, mely oly solni cseng a legben, mid6n a harang mar reg megszlint sz61ani. Letelepedtiink a fiibeo, szekely vezet6nk a 10bogo tlizb6z iilve eIl11ondja; hogy ama, kisded rom ott a haImon egykor kapolna volt. Ujabb idoben elpllsztult mindez, - a templom, harangok s enek ; csak Isten, lelke maradt a tuj felet!., mert meg most is, ki ide leereszkedett, ,meghatva erzi magat azon magas sejteIemt61, melynek ahitat a neve. Ezalatt fenn a havasi hegytetiin megsz6Ial a me!a pasztorkiirt elragad6 hangja, a lelek gy6nyor tol {tradoz e fajdahnas Mes zenetol, melynek ugyan oly csodas hatasa van" mint a haraugsz6nak : mig a harangsz6 Isten imadasara hiv benniinket, a pasz torkiirt a hazat ip:uidni keszt. Ha e hangokat hal'
-
lOG
-
lottad, esak akkor erled, miert szereti a riroli es a szekely oly igen · azt a foldet, a melyen sziiletett ? Visszaemlekeziink mi is e hely mondaira, os kolcsonben elmondtuk vezetOnlrnek, hogy ama 1'0mok helyen alit az osi tiizhalom, melyen BaJvanyos var lak6i aldozatot hoztak a hadistennek, ' midon az osi vallast rejtegetve,*) csak . e volgy volt meg 6vek es az a var, mely a fenyvesek mogott sotet lik: itt eskiidtek . veres harczot ejszakllnkint a sze kely vezerek vervoros faklyafenynel, s os; hire van e helynek. Most nem lakik ember e (ajon es semmi allat a t6ban. Rabja tiszta, mint a kristaIy, sem belole, sem bele viz nem folyik es nines benne egy hal, egy kigy6, egy beka vagy kagyl6 sehol ; lakatlan az, ambar ihat6, mint a forrasviz. Gyakran azt regelik, hogy a t6 16rt haj6k da rabjai! hanyja ki a felszime, mely a tengerrel van ·osszekottetesben ; ez rege, melyet feltnd6s embe rek gondoltak k
�
A homor6dalmasi barlang. homor6dahmisi barlangban'*) egykor az egesz csild szekelyseg el birt rejtazni. Ott vedte magat hetekig a k6rlilszaguld6_ tatarok csordaja ellen, mig vegre mind a megszall6k, mind a megszallot tak ugy' kifogytak elelmiszerekbol, hogy . az eh, halaIhoz voltak kozel. �=kkor egy szekely asszony-
A
*r A magyar, poganyvalhist rejtegottek a mar uralkod6 kqresztenyekkel szemben . . . **) A homor6dalmasi bariang a- Hal'giLa deli nyulvimya han, a Persanyi hegysegben, ennek Nagyma.1 - nevu hegy ·oIdaM.-han van, Csik�megyebert, Almas kuzseg · hahirahan.
-
107
-
nak az az otlete tamadt, hogy megsiiWtt egy 6riasi pogacsat, mely beliil hamuval volt p6tolva, s azt egy p6znan felmutatta a megszaIl6 tatarok nak, daczosan kerkedve, hogy nekik meg milyen j6 dolguk van. Ennek hittara a tatarok elbusoltak magekat lis eltakarodtak. Egy roppant meredek sziklatOmeg fekszik a N agymal oldalaban, a Rargita havasai koz6tt. Itt egy sziklafalban, j6 magasan,. tatong az almasi bar!ang sotet szaja. Koriil6tte mindenfele 6riasi toronyalaku kOszalak emelkednek az egnek. A sziik hegykatlant, melyet. ket · berczfal alkot, egy rohano hegyi folvam Wlti he. Ez a Vargyas vize, mely egy helyen a mindeniit utjat ali6 siiklak alatt eltiinik, s a hegy tulso oldalan tOr ujra el6 egy sziklahasadekb6l. A barlangnak e patak f61d alatti folyasaval 6s'jzek6ttetesben kell lennie, mert a hagyomany szerint a tatarok . altai ostromlott szekelyek e patakon sz6kd6stek ki elelmi szerekert. A szekelyek most is tudnak e patakrol regeket. SzerintOk e hegy legrejtettebb iiregeiben ismeretlen emberek laknak, kik sajatszerit csonakon beevez nek a hegy oldalan, s a mfu;ikon jarnak ki. Ott tanyaz6 pasztorok Wbbszor megleptek 6ket, amint ki- es bejartak. Sokszor a kifolyo ' viz egeszen zavaros
-
108
-
ahogy visszatert segitseget hozni, nem talulf a vasajtora tObbe. · Atellenben a barlanggal hitszik meg azon lnipolna omladeka, melyben a tatarvezer lakott, midon a barlangot megszallotta. Innen ket ut visz a barlang feIe. Az egyik, a r6videbb, a szirt meredek oldahtban, hoL csak hallit a sziklanak vetve es kezeivel a kiirepedesekbe fogozva haladbat az ember a szMito melyseg felett. A masik kBl'iiIo nt, melyen szekiirrel kell viz elleneben a patakon felhajtani, s akkor a meredek Nagyma! berezre felkapaszkodva, feliilr61 ereszkedni Ie a barlang szajahoz. Az elsa utrol kenyteIenek voltunk vissza terni, mert az\ a Vargyas megaradasa kette vagta s njra kellett kezdeni a kevesbbe veszedelmest, de annal faradsagosabbat. Az emberi kezektiil soha nem irtott oserdon keresztiil haladtunk fOlfele, mig az ormot elerve, ott egy hegyvaganyban valami vad vizmosas . nyilt elenk nyolezszaz labnyi magasban a v6lgy felett. Az ut omlo kiivekkel, porhanyo f61ddel es nyirkos falevellel volt fedve. Sehol egy fa vagy egy bokor, . meIyben meglehessen kapaszkodni ! Csak egy bukas, egy elszMiiIes s az ember menthetetleniil veszve van, alant a tajtekzo foIyam ordit. Vegre lejutva a szikla parkanyara, egy .berez m6giiI . tiinik ·· elenk a barlang roppant nyibisa, meg azon modon £eJig befalazva, a hogy azt a szekely menekv6k hagytak. Egy hat 61es gerendak. hOI !likolt hageso vezet fel a nyilasig, melyen eg es fold k6z61t lebegve kell felkapaszkodni s akkor el6ttiink all a t6rtenelmi hirii iireg. Legelobb egy templomszerii tagas terembe le-
109
_
piink, melyet meg az Isten napja vilugit. Innen egy mellekterem !lirul elenk, mely a barJang abla k,U mutatja. lVhisfel61 kezd6dik a t6hbi iiregek sorozata, melyek negyszaz olnyi hosszusaghan el nyulva fold aIatt, tizen6t egymast61 · szahalyosan elvalt szohat alkotnak, minden szoba bejarasa sza mokkal leven megjegyezve, hogy a bejal'ok el ne tevedhessenek. A harmadik terem volt a szekely nok l"ekv6helye, itt alndtak a veszedelem idejen gyel'mekeikkeI egyiitt. A negyedik teremben .aUa nak a kiihomharok, melyekben gabonajukat tar tottak elteve ; az 6t6dikben all a sz6szek, melyr6! papjaik az Isten igejet hirdettek ; a hatodik bar langot mntat, melynek falait eziistpor es kristaly csapok takarjak, s oly csodasan ragyognak a f'aklya f'enyben ; a hetedik barlangnal oriasi k5fokok visz nek fel neMny 6lnyi magasba, honnan a nyolcza dik terem tarnl fel el6ttiink, melynek poros padlatan kihalt ismeretlen allatok osontjai vannak lerakva : roppant medvef'6k � kiilon6sen egy g6mbOl)'ii halomban olyszerii osontok, mint az emberekei, csakbogy sokkal kisebb aranyuak. A nephit azt tartja, hogy a bariangot, mint Almason nevezik, majomemberek lakjak, kik ott elnek, leskelOdnek odvaik melyebOl s ha emberek k6zeledeset veszik eszre, hirtelen elbujnak ismet ; a lahuk nyomat ott latni a porondon, minth� apro gyermekek jal' tal< volna labujjhegyen. .Evek eliitt, a monda szerint, egy almasi szekely ember raiesett ez apro lenyekre, egyet eIfogott k6ziiI6k, azt haza vitte s magahoz szoktatta. A kisded alak hasonlitott valami sz6rtelen majomhoz, durva Mrgii bOrrei es nagy fiilekkel s annyira megszokta mar a faInt,
r - - -
110
-
�
hogy rna egyik, holnap masik haznal eMdelt, mig egy ejjel tarsai erte j6ttek es magukkal vittek. A kilenczedik terem k5zeper51 latni egy roppant nagy lefiiggo k6vet, mely mint egy ariasi szolofiirt, a meredekb51 . csilgg ala. A tizedik terem szurok feketesegii sarral van telc, mely a terem padlatar61 €gymasba kapaszkodo deneyerek hulladekaib61 hegyekke tornyosult s mar szinte elzarja a tizen- , kettedik . terem bejarasat. Itt volt allitalag az az emlekezetes vasajta, melyet a szekelyek maig is 'keresnek.. E terem ajtaja mar oly ala ()sony, . hogy meg kell gornyedni az atmenetkor s a k6vetkezo tizenharmadik terembOl ismef szilkebb nyilason at csuszhatni a tizennegyedikbe, nielyben elsz6rva terem az acMt ,'is karneol.*) A tizen6t6� . dik teremben csodalatos hangok hallatszanak, mintha a f6ld [eletti kutyak ugatiisa es kakasok kukorikolasa hatna ide. .Ezt a f6ld .alatt elzug6 patak tombolasa ' es a vak deneyerek viaskodasa J6kai M6,.. {)kozza.
, A paI6czf6Idrol.*') A " pa16czf01d fl6raja.***) . Szep oszi nap yolt. Aranyos . sugarak , ragyog6 ' fenynyel 6ntOttek be a v61gyet es a ronakat. A ven Naszalyhegy egeszen nekiz6ldtilt .a mult heti ,esDzesek utan s mig .nagy ' darabon ' veliink futott,
� �
*) Achat : csiszolliat6 sz'ines -k6 ; ' a k rie l ' varos vagy voroses klL Mindkett6b61 disztargyakal .szolda� .h:eszitehi. ) _ Bars�, . N:6grad�" ·Gomormegyeben - es ,Heves -. meg Bor sod fels6 reszen laknak a pa16czok. ez , a ' t6sgyoKeres regi magyar ' nepseg., Az iro itt- egy festomuvesz' baratjaval tett utaz�at irja Ie N6g�admegy&ben� sZliltif61djen. ) Flora : novenyvihig. **
_
*"'*
- - '-
111
-
hol kiizeledve, hoI tavolodva e16bukkantak !rek l'U haban N6grlidvar reges romjai, Dregely is azon az oldalon. De jo volt ezekbeu lakni, valamikor ! Ranem iszen nem a dalias id6ket keressiik most. Az en piktorom oda se nezett a sasfeszkek nek ! T6bbet ert annal egy rozoga lmnyh6 a ret sagi sziiliikben. - Nini ' a Lapaj ImnyhOja ! - kialta a piktor Ielkesedve .. - Melljiink oda, hadd vegyek r6la vazlatot. . Leszalltunk s megindultunk a hegyi gyaloguton a kunyh6 felB, mely gallyakMl es vesszokb61 volt .6sszetakolva. ' Utk6zben jobbr61-balr61 ismeros fiivek es vira- ' gok mozogfak, susogtak harmatosan . . A vad komlo .
felfutott a csipkebokrokra s egeszen k6riilfogta a . karcsu hajtasokaf, mintha. szoknyakat adna raj ok. A feketo bodza . egesz nagy tablaka! lepett be . , . , mosolyg6 gyaszmezokel csinalt. Meg a viragok is milyen egyszeriiek itt ! A marmancsok, a tormalevelek hogy . 6ssz.oke- . verednek, 6sszebujnak ; a bajnokfii magasra ki� . ' emelkedik k6zii16li, a farkastej bujan szegi be ' az utekat. s meg a halY'dnypiros , viraga bogancs is disz itt . . kedves viragai a pal6czf6ldnek! A tiinder . ' kerf viragai se szebbek tan ' nalatok s a kelet gy6ngyei se blijol6bbak, mint a ti bor6ka,bogyoi tok. Itt van az a sz6nyeg is, mely az en bOlcsom '. ala volt teritve s a melyeJ .en : annyira megtapod tam. Valami
'
Ol:t,
.
5
p
II
I,
I
�-
1 12
.-
�
- Milyen egyszerii viragok es fiivek ! monda a piktor. - No, ugy-e, gyonyoriiek ! Meg egyszer megmizte oket, fut6lag, lonezoleg. - Nem talalok rajtok semmi kiilonoset. Minden inezo ilyen. . !lyen ? Oh; dehogy ilyen ! Vagy igaz, a piktor" ral ok egy eseppet sem tiirOdtek, hagytak elmenni magok k5ziil idegeniil. valamennyi engem nezett, kidugtak kivanesian fejeikct az apr6 fiivek es a 16heres bokrok koziil, integettek es kiabaltak, esa logat6an magukhoz sz6litottak . . . . Nef!! osmersz ? Nezz csak, itt vagyok ! . . . Latsz-e ? En is. Mi is. Mindnyajan. Nem oregedtiink semmit . . . semmit az6ta ! . . . Szivem hangosan dobogott szavaikt61, talan a konnyem is kiesordult ; soha nekem meg nem . volt ilyen nagyszerli fogadtatasom. De a piktor nom ertett ahh6! egy hellit sem. Dunantuli ember, szegenyl
Az uj
iistokos.
Lerajzoltuk a lmnyhot. A esosz, a mint . meg latta, hogy a Imnyh6jar61 mappat vesziink WI, gya nakod6 szemekkel mert vegig s k6zelehb Jepegetve hozzank, sziiret a f61dre teritette es felkonyokere diilve, kihiv6 tekintetet vetett rank, mintegy vara koz6 allasban. Oszteg mire val6 lesz az ? sz6lt hosszu ha!lgatas utan bosszusan. Semmi rosszra. A klmyhO nagyon szep. Le akarjuk rajzolni. Meges6valta hozontos fejet. .
-�
�
113
- Dejszen, engem el nem bolonditanak az urak. Mar miesoda szepseg volna ezen, la ? Nem vagyok en mai gyerek. Ha az· urak .valami szepet akarm\nak festeni, ott a tiszttart6 haza a faluban. Hanem hat j6! tudom en, mi lesz ez. - Hat ugyan mi lesz ? - Az lesz, hogy megmondta nekem a retsagi fokoldus, a kinek a feszke ott vagyon az orszag uton a yen nyarfa alalt . . . - Mit mondott meg ? - Azt, hogy a bir6 megfenyegette, jovedelmi adot fog vetni a varmegye meg 0 ra is. Mert mar a v&.rmegye raszorul az ilyen szegeny pa- ' rakra is. Nevettiink a esosz eszrevetelen, a mi, ugy hit szik, csak meg jobban elkeseritette. . - Nevethetnek. Latom am mal' az uj iisWkiist negyednapja. Jl.Iindig h&jnall>an jon a nagy farMval. Egi jel lem hazudik. - Hiszen az listiikiis ht"borut jelent, haratom. - Az am - sz6lt meggyozodessel, kalapjat szemere huzva - valamikor haborut jelentett meg a j6 vilagban, de most mar mindig az uj porczi6nak a forspontja. Nem vagyok en mai gyCl�ek, megvigyaztam <311 azt mar. Es az iiregnek koriilbeliil igaza van.. Mert ha az iistOkiis habol'llt jelent is, az uj ad6kat meg a habol'll jelenti. Felallt, kozelebb lepett hozzank s inMbb JIi vancsisaggal, mint gyiilOlettel tekintelt a vazlat. . konyvbe s a mint lassan-Iassan ki. kezdte venni a korvonalakat, meg tetszett is neki a dolog. - Az Istenugyse ! - monda. �
8
,
- 114 -
_
Kivettem ,szivartarczamat S megkinaltam egy siivarraL " . Hat iszen , . . iszen sz6lt b(ikiilekenyebb hangon, mialatl · a szivart a nagyobb osszetarto zalld6sag okabO.! j6! megnY1ilazta ha miir r,," szorul kiraly a fclsege mert ho.llom, hogy .nagy szegenysegben 01 6 is - en bizony nem 6dzk6dom,*) csak arra kerem szeretettel az urakat., hogy ha mar ugy van, minel kisebbrc rajzolj1ik a vis" komat. Azt. gondolta, hogy ugy lrevesebhet l,cll majd fizetni erte. S szomyen MlaJlwdott, mikor egy [el_ tonyerny\ darabkara liitta oda teremtve, .
"
'
=
�
�
�
E;Cl)Zeletpcli kellyelcm. Az is csak valami, a, kepzeletbeli kiinyelem s hii megelegszik vele, a ki oIvezte, meger! neki az igazit. . De menjunk bele a aolog erdemebe. Vajjon van-e, a 'ki ·ne hallotta volna mar ezt a nevet : Fatri ? Mert ismertebh' nev az a t6tok elott, mint . a': Hannibale, vagy ' a nagy Napoleone, Fiihri volt az 6tvenes evekben a t6tolr-k6zlekedesligyi m!nisz Wre, Ugyanis volt 6 nel
-
*) 6d�k6dol1l : �nC�1kezQ�.' ,
115
�,
A n\lgy Fabri ' meghalt,' . de a nagy t6tszel\er megmilradt, leven ez orokkev!l16. Most is ott -pil lantottuk meg Retsag folOtt, ket mokany hegyi 16 huzta s mintegy husz !3mber iilt rajta egYllHis. te, ' tejehe, ]lidii]wn, hiltyukon es, ·parmikon. A , Idk . a . kocsira fel nem fertek, (azol' ,is voltak . vagy h11." szan)" ott kutyagoltak a koesi mellett, Mt 'oldall'61, ' vidam dalolqlt zengedezve ;��
Tatra, Matra, Fatra:, Harom. -arany taIka, Hal'ol11 ar.any, lIHon HarQm a�'any czipo . more lovak ! ·Gyi ho ,! qyi -ho !
A lovale oda se hederitettek a notana1, es IlisSU , lepesekben, nMY Mnyelmesoo , .czammoglilk , lova. A kovetkez.6 dombmil . ""ok, kik eddig .. a,. lwcsin. . hemperegtek, es fog6dzlwdtak, lesz<\.lltak pihenl1i, Mert tulajdonl{(jppel1 az utasolmaI;- meg ,j,Gh,b Y9lt a gyalogllis, mint ha a )wcsin ii1tek, .$6\. nemely helyeken magukl).ak kellett, tolnj
Y¢gh Jakab,
Beczk6 vara.
;';
A ' hatal as $tibor vajda korliilal), ki egylw, 1i ' mai BeczkO videket hirt\" a nepmonda szerint ko;: paszan eS " pusztal) . !illott ii . hegygerincz, melyen ul6bh Il, . vara. emelkedl)tt, A. Mborll j11ejlett, mi01y · .
.
8'
F
-
116
Zsigmond uralkodasa . alatt csak keyes pillanatokat enged�tt . a vezernek nyugodni, kedves foglalatos saga volt Stibornak a vadaszat, mer! az 0 kora e mUlatsagban is harezias kiizdest, erogyakorlast vel! foltalalhatni. Egykor Stibor nagyszamu kiserettel ment vadaszni s tortenetb61 epen e tar szikla atelleneben telepedett le, hogy vadasz-eMdet el koltse. Kiser6i min dent elkovettek uruk mulat tatasara. De kiilonosen szereneses volt e napon Stibor udvari bolondja, Beezk6, hatalmas ura mulattatasaban, gyakori mosolyra s nevetesre indi totta 6t. Ekkozben . a szigoru ember neki lagyul van, szokatlan szelidseget s kedvezest mutatott s mindenkinek megengedte, hogy most tole valami kegyelmet kerhessen. Beezk6 eloallvan, azt kerte ki : hogy neki e sziklara varat epittessen. Stibor meghall gatta a kerelmet s egy ev alatt egesz pompajaban buszkelkedett a Val' : mert epitese koriil minden arra meno utas nyolez napi szolgaIatot volt keny telen tenni. Mid6n a Val' elkesziilt, maga is meg szerette Stibor s Beezk6nak mas lakot rendelven helyette, sajat szekhelyeiil vitlasztotta. . Akarmily val6szinii volna is ez a hagyomany, bizonyos, hogy mar Stibor clott fcnnitllt Beezk6 viira s hogy Stiborra kiriilyi adomiinyb61 szaUott. Regibb urai k5zt ott talitljuk a Mkehitborito Trenesehi Matet. Miite az egesz Vagv5lgynek ura s a ·kiraly ellen fegyverkezett seregeknek paranes noka leven, k5nnyii volt neki karddal mindazt magaeva tenni, ml esak neki tetszett s igy ker\il hetett hatalmitba Beczk6 is. Nagy Lajos alat! sok erdemmel tiindoklOtt a Banffi-nemzetseg. Kiilonosen a napalyi hadakban
-
117
_
tette magiit Lajos kedvezilseire melt6va, ki szen vedelvesen szerette Endre iiCSeSB! s mindazokat gazdagon megjutalmazta, kik Napolyban iteletei nek vegrebajt6i voltak. · Ezek kiizott volt .Banffi Miklos, a magyar sereg disze s az olaszok ostora, ki gazdag jutalmakat is inert. A neki adomanyo zottak kozt 1379-ben Beczk6 vara is volt. Lajos fenyes udvaritban . szelidebb erkoJesok . .uralkodvan, Olaszorszagb61 tObb lovagot es tudost hivott meg. Az orszag nemesei mintegy iskoliiba kiildtek ide az udvarhoz gyermekeiket. Ezen ugy nevezett apr6dok koz5tt volt egykor Stibor is. Gyermekkoritb61 keves adataink vannak s esak annyit tudunk, hogy 0 mind Lajoshoz, mind leanya hoz, M;j.riahoz forron ragaszkodott . s e hiiseget oly gazdagon jutalmaztak az uralkod6k, hogy har minezhat eros viirnak lett ura. Stin�r Lajos kiraly kegyet megnyerte s igy . 1388-ban Stibor mar BeezkO viirnak is birtokaban van. Az 5 biiszkesege azonban 'nem elegedett meg a regies varral s miutan f61akaul Beezk6t vlilasz totta ki, hogy rangjahoz . emelje, uj, kevely alak ban epittette. Az 6 intesere sok ezer kez foglaJ kozott a var f5lepitesevel s hihetoleg ez a Vag menteben tortent epitkezes szolgaltatott alkalma! nemely atmen5knek a f6ntebb emlitett monda el terjesztesere. R5vid id6 alatt roppant kiiltseggel nagyobbitva s pazar fenynyel ekesitve emelkedett a beczk6i val' ; nem is hasonlitott tObM a regi hez, melynek emleke lassankent homalyba siilyed. Igy tOrtent, hogy csak Stibor alatt hiresedett el Beczk6 az orszagban, reszint mer! a hires ferfiu fii szekhelye volt, reszint mer! pompas vadasker-.
s
f;1,[
- lili -
-- 118 -
:j
l
, tekkel, imesterseges 'vizekkel es mas ritkasagokkal Mvelkedett, ugy hogy' barmely fejedelmi ·lakkal vetelkedhetett. Ezen varban h
ford1116 napJan incgint nagy iinnepet iilt Stibor Beczk6ban, Mamoros fovel ment kcrtjebe hiivos arny6kbt keresni, hoI Mnyelmesen nYl1ghatn6k ,Azon forrasnaJ, mely negy szazad ata rna is az utasok fiilfrissittesere adja vizet, erte 81 az eg · biintetese. Mert micjon it! mely aIomba meriilt, egy kigyo marasa mcgfosztotta 5t szcmefenyetoI. Hiliba igyekezett a szornyetcgt61 menekiilni, mert az vad diihOngeseben helyral-helyre iizte at, mig vegre azon sziklahoz kergette, ' nje1y egy evvel azelatt a meggyilkolt szolga veretOl piroslott. Gy01' san ulana sietet! Dobrochna ' s a szalgak cso portja, de keson ; mer! a kinzott , zsarnoko! mar elnyeJte a melyseg, melybe yalion alaeuhant. Dob roehna utana akart ugorni, de bar ebbcn meg akadaJyoztak, ketsegbeesteben nemsok
'
i
"
.
-
120
--
-
a lang :meghagyott : ajt6kat, '.gerendakat rostelyza . tokat . effeleket, ugy, hogy· meg a farago!t koveket sem kimeltek . meg, s nemsokara kiihalomma lett a hajdan uagyszerli eptilet, melynek most csak sOtet romjai vannak Fenno
A vaskapu.*) Egy hegylancz, kozepen kereszttiltijrve, teteje r6l talapjrug, harmiricz kilometemyi messzesegben ; . kilt oIdalt ketszaz metertol ezerig emelkedo magas egyenes sziklafalak kozepett az 6-vihig 6rias foIyama az iszter : a Duna. . . A l'aneheziilo viztOmeg tOrte-e maganak ' e ka put, vagy a fOldalatti tiiz repesztette·e ketfele a *) . Vaskapu - tulajdonkep OrSQvan alul Magyarorsz,ig haHtrat61 mintegy harom kilometernyi tavolsagra- a Duna szorosa. A Duna also folyasamU, a Baziast61 a vaskapuig terjedo reszen mindkct oldalr6I szikM.s partok vannak, a meJyek a Dunat helyenkint, pI. Kazanmil, 117 meternyire osszeszoritjak, de legmegragad6bb a Vaskapu-nak nevezett -hegyszorulat. Az egesz, 120 kHo.meternyi vonal paratJan szepsegli, de a haj6z:isra rendkivlil veszedelmes, mert a viz medreh61 n-agy szikltl.-k meredeznek ki s nyolcz helyen _ viz esesek, forgatagok gatoljak a haj6zast. Ezen akaduJyok el� hiiritasan mal' reg6ta fa.radoztak az emberek (igy a XIX. sz;1zad elso fejeben a nagy .Szechenyi Istvan gr6f). de vag Jegesen a mult evtizedbell szabalyoztatta a magyar kormany, akkent, hogy ,a foly6 sziklamedrcbe a fenekszirtek eltavoli tasa utan · cs.atormi-kat "vajtak, a vizeseseket pedig akkent ttintettek 01, nogy szont6 gatakkal enieU6k a viz szintjet. Az egesz roppant munka._ mely korulheIti.l 30 milli6- koro naba I�erult, mint milleniumi emIek, egyike a legnagyobb szerli alkotasblmak, s utat nyit hazankba a vilagforgalom nak. Olvasmanyunk, mely J6kainak "Aranyemher" cz. rege� nyebiH van Yeve e szabalyozas cIOtti allapotaban rajzolja a Vaskaput.
1 I
121
--
hegylanczot ? · Neptun alkotta-e, vagy Vulkan ? vagy ketten egyiitt? A mii Istene ! Ahhoz hasoril6t meg a mai istenutanz6 kor vaskezii· emberei sem bir nak alkotni. A Vaskapunak ketezereves hist6riaja van s negy nemzet nyelven nevezik azt. Mintha egy templom kOzelednek felenk, melyek 6riasok epitettek pillerekkel, k5szalak- es 08z10pokkal, melyek toronymagasak, csodalatos kolosz alakokat emelve a felmagasl6 ' parkitnyokra, me lyekben a kepzelem szentek szohrait latj a ' s e templom csarnoka 32 kilometernyi tavolba melyed, fordul, kanyarodik, uj templomot mutat, mar fel hagyott ialcsoportokkal, mas csodaalakokkal : egyik fa! sima, mint a csiszolt granit, voros es feher erek czikkaznak vegig rajta : rejtelmes isteniras beWi ; masutt rozsdavoros az egesz hegylap; mintha igazan vasb61 volna, nehol a granit rezsut diilt retegei mutogatjak a titanok meresz epitkezes m6djat; s az uj fordulonal mar egy got templom porticusa j6 elenk, hegyes toronycsucsaival karcsu, egymashoz Wmott bazalt-pillereivel ; a kormos fa! kozepehOl egy-egy aranysarga foIt vilagit . ki, mint a frigylada lapja ; ott a ken viragzik. Erczvirag az. D e eJoviraggal is dis,zlenek a falal, ; parka nyaikr6! repedeseikhen mintha kegyeletes kezek zOld koszorui fiiggnenek ala. Azok 6rhisi lomhfak, fenyjjk, melyeknek komor tOmeget az oszi der csipte bokrok sarga es piros fiizerei tarkitjak. Egyszer-egyszer megszakitja a vegtelen, a sze diiletes kettOs falazatot egy hcnyil6 vi51gykebel, melyen kereszttil egy rejtett, ember nem lakta paradicsomba latni. Itt a ket sziklafal kozOtt mely
I
I
;1 Ii
-
122
-
:J..2)�
komor arny' borong s a nappaH sotetbe mint va Jami tiindervihjg mosolyog b e a napsiitOtte valgy kepe, vadsz61lo"erdejevel, melynek erett, piros bogvoi szint adnak a faknak ; tarka leveleik sz6nye et ,vonnale rajuk. Emberlak nem latszik a volgyben ; keskeny patak kanyarog tisztasan ve gig, abbol gyanutlan szarvasok isznak ; a patak aztart mint egy eziist sugar, omlik ala, a szikla inartr6!. Ezeren es ezeFen eIbaIadnak e voIgy elott, s mindenki azt gondoIja mag"iban ; , vajjon ini lakhatik ebben ? Aztan elmarad a vOlgy s Ismet mas templomi kep kOvetkezik: a tobbinel meg nagyobb, meg Tetterietesebb ; a ket fal haromszaz meternyire kozeledik mar egymashoz s ezer meterriyire az eghez ; az a messze kiall6 szikla, a teton a Gro 'paIui Petro t a szent Peter sirja, m,ellette kiltfo1ol a masik kilt titani Malak kilt apostoltarsa, , S e ket fal kiizat!, foly alant a kOmederben a . Dun� . A nagy, fenseges folyamcos, meIy megszokta a magyar silq)alyan ketezer meternyi mederben haladrti ineltosagos csenddel; partjain a ' behaj16 fiizfakkal . enyelegni; kilatogatni a szep viragos inez6kre s eseridesen keleplo malmokkaI beszeI getni ; itt assieszoritva a haromsz3z; meiel'rtyi sziklagatba, hah, inily . haraggal tor rajta keresztilU A kik idaig jottek ' vele, nem ismer'lek rea. · Az 6sz 6rias szilaj h6sse . ifjul, hnIhimai szokdelnek a sziklas meder {elett, .egy-egy 'roppant bercztOmeg iil·,Jri, rteho! medre· kozepebe, mint valami remol tar+ az 6riasi ' .Babagaj, a koronas Kazan"szikla : azokat fellSeg8s haragga! ' ostromolja; rajuk zudnlva
g
.
.
t,
r
I
el6l s mdy forgatagokat orvenyitve mogottiik, feneketIen arkot vajva a sziklamederben S' aztan csattogva, zugva rohan ala a k6lepcs6kon, melyek egyik sziklafalt6l a masikig rtyulnak keresztiiI. Nehol mar !egyozte az .utjat al16 torlaszt s a szettort sziklakon keresztiil ornlik tajtekozva, masutt megtorlik a kanyarod6 szoros berezfalanal s a ·1'.a haj16 szikla alaasta magat orak habjaivaL Nehol szigeteket rakott Ie a . Iegy6zheietlen sz;ikl"J{ moge, uj fOldalkotasokat, melyek sen:imi regi ' ter1repen ninesenek : azokat benNte vad fa es bokor, azok nem tartoznak semmi it11amhoz, sem magyarhoz, S8m szerbhez ; a sonki orszaga az, ad6t nem fizetO, iJrat nem ismero; vilagon ldviil e80, meg nem nevezelt fOld J m'tsunnan meg elhordta a kikezdett szigetet bokraival, erd6ivel, knnyhoival egyiitt s letOriilte alakjaikat a terkepro!. A szikhik, a szigetek tObb agra osztjak a fo lyamat, moly Ogradina es PIavisevicza kozott mal' oninkint 80 kilometernyi sebesseggeI rohan s a sziik folyamagakat iSinerni ke11 a hajosnak ; ' mert az emberi· vaslrez csak egy csatornat ". "'\got! a meder sziklapartjaiha, melyen nagyobb haj6k jal' hatnak, a parthoz k6zel csak april hajok szamara van ut. Az aprobb szigetek menteben, a sziikebb Duna agak koz0tt sajatszerli emberi rniivek 'szakitjak fi,lbe a termeszet nagyszerii alkotasat : kettos cza16pzetek eros fatOrzsekb6l, melyek V · hetiialalrban mennek iissze, nyill ohIeikkel vizinentenek for dnlva, . Ezek a vizafog6k. A ienger vendegei falfe!" usznak a folyon : fejiiket vakartatjak a vizzeI, esik-
,�����..��������������
-
124
-
-
lando parazitak *) miatt ; aztan beJejutnak a -killep czekbe ; visszafordulni nem szokasuk, mindig el6bbre baladnak a sztiIcti16 fogoban ; mig a legvegen bele nem jutnak a " halottas kamraba", a honnan nines . menekEles6k. S e feuseges helynek hangja is 011' isteni. Egy orokketarto egyetemes zugas, mely hasonlit a- ne masaghoz, Diy egyforma s oIl' erthetil. A mint az o1'ias folyam a kOzatonyokon vegig Mmpiily6g, a bogy a sziklafalakat korbacsolja; a hogy a sziget oltarollra harsogva rohan, a hogy az 6ryeuyekben fuldokolva eimerlll, a hogy a zuhatagok hanglep cs5in vegigjatszik, s a hogy ez 5rilk hullamcsatto gas! az 6r6k yiszhang e kett6s - fal k6z6tt a tul vi/agi Zene felsegeig emeli, mely csupa orgona es harangsz6
altahiban: eI6sdi, itt f6reg.
egyszer t6keletesen megsztinik, aztan megint egy- szerre valamely v6Igyzugolyh61, mint a lesM!, rohan el5, megkapja a hajot; kiesavarja a kor manyt, dOlgot ad minden l<eznek, belenintja az egesz vontat6 locsapatot az ' alattsiignal fogva a vizbe ; aztan megint egyet fordu!' s oly sebesen tolja elore a 1l1egkapott faalkotmanyt, mintha viz menteben usznek ; a hullam ugy porzik e16tte, mint az orszagut, mikor vegigs6por rajt/t. A templomi zenges oly iteletnapi zajja maga so<:iik fel ilyenko1', hogy az elmeyulo halalkialtasa nem hallili ki be]6le. _
I
j
_
*) Parazita
125
J6kai leUr.
I
I
I I
T
A
.
I .
.
.
.
. - •
" C8�na{jrrse!Ji d
.
•
.
.
I Konyvtar�(
t. ' eWfiieti Hhez. � . �'-----'-
Kel'om
! ruar·' KONYVEt(· ,..
a bUntettek €is vetsegekn31, kiegeszitve a vonat ,_', kozp t6rvenyekkel- - �s <,rendes- targYf, ;: - i' mutat6vaL:� / :-,_:. / :�__ -�_�X __ · I : 20 '-: . . ' 2: M'agyar 'biinfetoforvenykonyv a kihaga':: �okr61 (a vonatkoz,6. torvenyekkeI, : : beIUgyministeri es cur1ailialAroza:'/ tokkal, valamint beture'ndes targy mutatoval) .. '" '" '" '" 1.40 3. Vezerkonyv -liz altaianos' miiveltseg ter� jesztesere (a 4 polga,ri,-' o,$zt�ly,tan-. . anyaga) 2 kate! " . ,." " ,. �" ,'" ," 8.4. R a d 6 : .Idegen szavak szotara 4.5. F ii r e d i : " " " 2.6. W� e k e r l e,: , Kis-�e:x!_�.on_ (Egyet�mes ; lsmerettar) . . . 3.7: �etofi ,os5zes -kijltemenyei di$.�kote$lJeft:.. . ajanlott berinentes szaIlihlssal �__ 1 . 50 8. B a l..�zs E l e m e r.; �ii��e,to torvenyek , . '": '" '" .,' .,' 4. gyujtemenye .,' '" �. � a l a z s ,�.1,� m eT : B yadi, ny� m�zas. ' . . · ·a csendorjaVdr altal : ' . ;._- ... .c ·�_.· -L- . 10. Biinvadi p_e�rendtart*s. ,<m.agy-aqizatokkaf' os tatgymutat6val},.,· " ,r " , " " 3.20 1 . Magyar biintetotorveriykonyv,
f
-
__ .
ro
az· e16fizeteseket ttrnibbi illtezke
csakis a
="
l�vont-:isaval
es
pedig
,
lnindenkor
czilmerc4
<. � >',
tovahbti �":1�6]]y-'vttir e16tizet6it BS hogy a ldjllJTvtal't iS111croseik IdJre
--- Herenl .
baratait, bell
terjesztelli sziyeskedjenek. frIindenki
___
esetleg
kiv,/'nat1'a
mas
I I
Mihalyfalvy •
L
___
___
___
___
___
A fenti k5nyvek a penz e161eges bekiildese �seten azonnal es bermentye. (P�t6ti o�5ItE; . · · nienyei kivetelevel) killd'etnek meg a · · ·
" CseBulorslegi ' Kol1l'yVt�r" kiadohlvatal-a alt•.!'
e1'dekes
Hazafias iidvozleUel
___
___
�c�
ingyen
ltonyvet.
>",
.
kiUdom meg "Tolvaji,wiang" czi·mu mun l,amat,
'"
� __
nek, a ki egy ,�j el6fizet6t szm'ez a konyv ta'Pnak, halam jeleiil kivanat1'a
__ .
,
-------�-- -----
(JSWrtd01"Segi KonyvtaT" =
.
.�
desig csak postautaIFan;YOll 'hejdildeni; :esctleg
a po t
__
� I
BlVJdapest� VIII., Nap ..ufcza 19.
!Jgyan,ott ; barm�lyen ,konyv_ - megrendelheto. � .. des_ boltf aron. ., ,-. .
_ �
'·-: i
,
':,''c':.-j
� �';.
.'
>'
.
. � 'i /
, : .�
TORVE NYS Z EKI ES ===
RENDORI uJ sAG
ttCsendorsegU
czimii melleklettei.
FOSZERKESZTO :
Dr.
H O RVATH O YULA orszaggyUlesi kepviselO.
FELELOS SZERKESZTO :
=M I H A L Y FA LV Y 1. = ��
Az egyetIen szaklap, mely a csend orseg erdekeit szolgaIja.· ===
==
•
•
•
ELOFIZETESI ARA : a csend6rseg tagjainak : egesz eyre 1 2 kor., feievre 6 kor., === negyectevre 3 kor. === •
•
•
SZERKESZTOSEG ES KIADOHIVATAL : BUDAPEST, VHf., Nap-utcza 19.
�
..
