A Felső-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő- gazdálkodási Tervezési Bizottsága a következő állásfoglalást adja a Felső-Tisza, Szamos-Kraszna és Lónyay- főcsatorna tervezési alegységek Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések vitaanyagairól Általános megállapítások
A vitaanyag tömör, lényegre törő, a vízgazdálkodási problémákat, a jelentős vízgazdálkodási kérdéseket szakmailag megalapozottan, logikusan mutatja be. Mindhárom alegységi dokumentum megfelelő, formailag és tartalmilag is követik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek logikai rendszerét. Az egyes terhelések, azok hajtóereje, valamint az emberi terhelés hatása jól követhetően bemutatásra kerül a vitaanyagban. Néhány apró formai hibától eltekintve szerkezete megfelelő (pl. fejléc duplikáció) (Csegény József, MHT) A vitaanyag összességében megfelel az EU VKI 5. cikkében megfogalmazott elvárásoknak, a fenti észrevételek figyelembe vételével elfogadásra javaslom (Csegény József, MHT) A 3 tervezési alegységre vonatkozó terv azonos felépítésű, de a területi adottságok és a dokumentumokat összeállítók rendelkezésére álló adatok mennyiségétől függően eltérő szakmai tartalmú. Számos feltételezés szerepel a dokumentációban, tényszerű hivatkozás kevés. Többnyire általános megállapításokat tartalmaznak a különböző pontszerű és diffúz szennyező források okozta problémákról, illetve a vízhiány/víztöbblet várható hatásairól. A tervezéshez azonban valószínűleg több tényszerű, számokkal, számításokkal is alátámasztott információ szükséges (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés dokumentumtáraként korábban működő www.vizeink.hu honlap, jelenleg nem elérhető (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő, a tárgyalt három vízgyűjtő gazdálkodási tervezési alegység vitaanyagával összességében szakmai szempontból egyetért. Kérjük, hogy a készülő új Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a jelenleg elfogadotthoz hasonló mélységben és kidolgozottsággal tartalmazza majd a természetvédelem szempontjait (Bogyó Dávid, HNPI) Az anyagot áttanulmányoztuk és az abban foglaltakkal egyetértettünk (Baksa Istvánné, SZSZB Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság) Tájékoztatom továbbá a későbbi tervezési munkákra való tekintettel, hogy a részaránytulajdonú földek kialakításának lezárása még nem fejeződött be, az 1993. évi II. törvény 12./A § (1) – (4) bekezdése értelmében, lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai – ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában – az illetékes települési önkormányzat,” tulajdonába kerülnek, a védett, védelemre tervezett természeti területek a Magyar Állam tulajdonába és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kerülnek.” (Baksa Istvánné, SZSZB Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság) 2013. év végén módosult az OTrT, ez a MTrT-ekben kötelezően megoldandó változtatásokat irányoz elő, s 2015 év során várhatóan módosításra kerül a megyénk MTrT-e is. Emiatt tájékozódási jelleggel szorosabb kapcsolattartást szeretnénk kialakítani a vízgyűjtő-gazdálkodási terv vízügyi tervezőivel (Hajba Károly, SZSZB Megyei Közgyűlés és Területfejlesztési Tanács) A vitaanyag a vizsgált alegységek vízgazdálkodása szempontjából problémákat és fejlesztés irányait mutatja be. Jól strukturált, gondolatvezetése követhető. A 1
dokumentumot olvasva nem kétséges, hogy készítői kellő tárgyi ismeretekkel rendelkeznek a bemutatott területeken (Szabó Sándor, Nyíregyházi Főiskola) Az egyes alegységek vitaanyagainak 2. és 3. fejezeteinek újratárgyalása során teljes bekezdések is szó szerint ismétlődnek, melyek 30-50%-át (4-6 oldal/vitaanyag) teszik ki a teljes anyagnak. Jómagam mindenképpen élnék a tömörítés eszközeivel (Dr. Szabó Sándor, Nyíregyházi Főiskola) A fejlesztési célok megkövetelik a hidrológiai természetvédelmi, ökológiai szempontból értékes és kívánatos állapot meghatározását létrehozását és fenntartását. A vitaanyagból világosan kitűnik számos olyan érdekellentét, melyeket csak hosszas előkészítés után látok megvalósíthatónak (Dr. Szabó Sándor, Nyíregyházi Főiskola) A vitaanyag mindhárom alegység vonatkozásában széleskörűen és részletesen veti fel a problémákat (Laczkó András, SZSZB Megyei Kormányhivatal NSZSZ) Javaslatok Célszerű a véleményezésre szánt dokumentumokat szerkeszthető formában megküldeni, úgy hatékonyabb és egyszerűbb lenne a szövegben elvégezni a szükséges kiegészítéseket, javításokat (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) A VGT2 érdemi kidolgozásához első körben az első tervezési ciklus értékelésének eredményeiről készült dokumentációt lenne célszerű megismerni (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) Fontos lenne minden esetben valamennyi dokumentációban a víztestek hivatalos nevének használata (pl. Öreg-Túr – probléma) (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) A vitaanyag hatékonyabb, szélesebb körű felhasználhatóságát javítaná, ha a fejezetek, alcímek között felvetett problémák több konkrét arány/érték adatot tartalmaznának (Laczkó András,
SZSZB Megyei Kormányhivatal NSZSZ) 1. fejezet: Tervezési alegységek bemutatása A fejezet rövid, tömör és lényegre törő. Hiányosságként róható fel, hogy a VKI által meghatározott egységek, a víztestek mellett nem kerülnek bemutatásra a védett területek (vízbázisok, fürdővizek, halas vizek, védett természeti területek). Ebből kifolyólag a másik két fejezetben sem jelennek meg karakteresen a védett területek jó állapotának elérését kockázatossá tevő terhelések és azok okai (Csegény József, MHT) Javaslatok A vitaanyagok mellé a megyéről ill. a tárgyi 3 vízgyűjtőterület alegységről – a tájékozódást segítendő – célszerű lett volna mellékelni egy olyan áttekintő (pl. kiegészített domborzati) térképet, amely tartalmazza a vízgyűjtőterület vízügyi elemeit. Ezen az átnézeti térképen mindenki tájékozódhatna a vitaanyagban említett konkrét elemek elhelyezkedéséről és a vízügyi rendszerben betöltött szerepéről Hajba Károly, SZSZB Közgyűlés és Területfejlesztési Tanács) 2. fejezet: Jelentős emberi beavatkozások A víztesteken, illetve azok vízgyűjtőjén folyó tevékenységek bemutatása részletes, az
alegységek területén megjelenő összes terhelést figyelembe veszi, függetlenül azok hatásának mértékétől. A három alegységi tervben leírtak együttesen, kellőképpen tükrözik a Felső- Tisza vízgyűjtőjén megjelenő valamennyi emberi terhelést (Csegény József, MHT) 2
Általános érvényű, hogy a természetvédelemmel, vizes élőhelyek védelmével összefüggő
vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések csak szórványosan kerültek említésre (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) A központi útmutatók alapján évek óta folyik a felszín alatti víztestek monitoring programja, nagy mennyiségű kémiai vizsgálati eredmény áll rendelkezésre, amely alapján már meg lehetne pontosan mondani, hogy hol van szükség beavatkozásra, A tervezési alegységek területén a kármentesitésekkel (földtani közeg, felszín alatti víz) kapcsolatos tevékenységekről részletes, mindenre kiterjedő, táblázatos dokumentációt küldött a felügyelőség az OVF részére (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) Az egész ország területén, így a megyénkben is rendszeresen előfordul az a változékony időjárásból következő, a szakemberek előtt nem ismeretlen helyzet, hogy közel azonos területen egy éven belül belvizes ill. aszályos állapot is előfordulhat. Továbbá a megye öntözésre használható felszíni csatornáinak öntözővíz-utánpótlása nem egyenletes, ezért egyre jobban a felszín alatti vizekből oldják meg az öntözést, ami ellenben kevésbé támogatandó (Hajba Károly, SZSZB Közgyűlés és Területfejlesztési Tanács) A vitaanyagból világosan kitűnik számos olyan érdekellentét, melyeket csak hosszas előkészítés után látok megvalósíthatónak. A határidő közelsége és a teljesség igénye nélkül az alábbiakban néhányat megemlítek közülük. Belvízvédelem-talajvízszint csökkenés- vizes élőhelyek életterének beszűkülése. Számos hazai és nemzetközi tapasztalat bizonyítja, hogy a vizes élőhelyek puffer és szűrő szerepet töltenek be az antropogén szennyezőforrások (mezőgazdaság N és P szennyezés) és az élővizeink között. A területek beszűkülésével az antropogén szennyezők hatása sokkal drasztikusabbá válik. A szárazodás miatt az invazív gyomok előtérbe kerülnek, a védett fajok kiszorulnak. A vízfolyások mentén fontos volna a hazai fajösszetételű szegélyerdők telepítése. A vitaanyagban több alkalommal szerepel: „elhanyagolható mértékben ökológiai vízpótlás megjelenik”. Mit jelent ez konkrétan és melyik területet érinti? Ha elhanyagolható mértékű akkor akár említésre sem érdemes? Állattartás- hígtrágya elhelyezés – felszín alatti vízminőség A vitaanyag világosan közli a Nyírség talajvizeinek magas nitrát szennyezettségét. A vitaanyagból nem derül ki világosan, hogy a hígtrágya szántóföldi kiöntözése milyen módon zajlik „ellenőrzött körülmények között”. Ellenőrzött e az a tetemes nitrátszennyezés, mely a hígtrágya kihelyezéssel a felszín alatti vizeinkbe jut? Jó ökológiai vízminőség-horgászat Ökológiai szempontból fontos kérdéskör a területen fekvő közjóléti tavak, horgászatával kapcsolatos. A dokumentumból világosan kitűnik, hogy az alegységek vízfolyásaiba és állóvizeibe jelentős mennyiségű növényi tápanyag jut a környező mezőgazdasági területekről. Emiatt az itt fekvő morotvák, tározók döntő többsége eutróf amely jelentős halbiomassza produkciót eredményezhet. A hazai rekreációs célú horgászat 1970-es és 80-as évekbeli föllendülése során vált rutinszerűvé a főként ponty alkatúak horgászatának az a máig is elfogadott és alkalmazott módja, mely során a horgász a halakat jelentős mennyiségű etetőanyag kihelyezésével igyekszik adott pont közelébe vonzani. Az, hogy a vízbe juttatott etetőanyag teljes mértékben fölvételre kerül, és halhússá formálódik természetesen illúzió. A tény az, hogy az etetés során bár szerves anyag formájában, de nagy mennyiségű növényi tápanyag (Nitrogén és Foszfor) kerül kihelyezésre amelyek eutrofizálják a vizet. (Ezt illusztrálandó: 0,1% foszfort tartalmazó kukorica 1 kg-nyi 3
mennyisége olyan mértékben növeli a befogadó víz foszfortartalmát, hogy hozzávetőleg 10m3 vizet tud hipertróf állapotúvá alakítani.) Hazai és nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a hagyományos etetéses horgászat és a vizek eutrofizációjának csökkentése antagonisztikus ellentétet rejt magában. Amennyiben az alegységek VKI révén érintett vizein a horgászatnak ez a máig alkalmazott módját alkalmazzák a jövőben is, akkor a terület intenzív horgászvizei az EU elvárásoknak messze nem tudnak eleget tenni. A túlhalasítás és túletetés rövid idő alatt kékalga dominanciát idéz elő a víztérben (gyakran toxikus cianobaktériumokkal). A vizek intenzív horgászata bizonyítottan a planktonikus eutrofizáció felé tereli a rendszereket. A folyamat ellen dolgoznak a makrofitonok (vízinövényzet) melyek a tápanyag tartalom csökkentésével és árnyékolásukkal képesek visszaszorítani a planktonalgák mennyiségét, megakadályozva a vízminőség szempontból káros vízvirágzások kialakulását. Úgy vélem, hogy a terület morotváinak horgászati célú hasznosításának fejlesztésének innovatív módon kell történnie, ami magában kell foglalja a horgászati tevékenységek térbeli divezifikálását, az etetőanyag mennyiségének limitálását, adott helyen teljes tiltását. A jó ökológiai állapot elérése érdekében az adott tavakon a halfajok természetes arányának létrehozása jelentősen javítana a meglevő vízminőségen. Fontos lenne a túrisztikailag kiemelt közjólétet szolgáló tavain (pl. Sóstó) ennek a folyamatnak a feltételeit előkészíteni (Dr. Szabó Sándor, Nyíregyházi Főiskola) A Bátortrade Kft. Nyírbátorban és környékén folytat mezőgazdasági tevékenységet Bátorliget térségig. A vitaanyagban említett Teremi tározó a mi gazdálkodási területünkön található. Fontos a tározó vízellátása, illetve megfelelő vízszintje amit a télvégi-tavaszi feltöltéssel tudunk biztosítani. Rendelkezünk 1000 Ha-t meghaladó kiépített öntöző teleppel, aminek vízellátása felszíni vízforrás hiányában felszín alatti vízből történik. Mivel a növénytermesztés egyik legmeghatározóbb eleme a talaj optimális vízellátása, ezért számunkra a vízkormányzás megvalósítása fontos. Vagyis csapadékos időszakban a fölös víz elvezetése ill. szárazabb időszakban a vízmegtartás fontos. Lényeges kérdés még a Nyírségben bekövetkező éghajlat változás amelyek következtében egyre aszályosabbá válhatnak a nyarak. Kb. 100 évvel ezelőtt a Nyírség területének több mint 10%-át borította valamilyen formában víz, ma ez a töredékére csökkent. Felgyorsítva ezzel a klíma változását. Célszerű lenne ebben az irányban is lépéseket tenni (Lengyel József, Bátortrade Kft.)
Javaslatok A víztesteket érintő, a településekhez és az ott található létesítményekhez köthető tevékenységek tervezési egységenkénti részletezéséhez – későbbi adatszolgáltatásokhoz – tervezési egységenkénti, esetleg kisebb vízgyűjtőkre is lebontott település listát kérnénk, mivel ez egyszerűsítené az adatok csoportosítását, összefoglaló értékelések készítését. Vannak települések, városok (pl. Nyírbátor és Vásárosnamény) amelyek több vízgyűjtőhöz is tartoznak a szennyezőforrások pontosítása miatt fontos lenne a területi lehatárolás (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) Külön foglalkozni kellene a hullámtéri holtmedrek és az ex lege védett lápok vízforgalmi kérdéseivel (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) A NATURA 2000 és ex lege védett területek esetében a tervezési folyamat során meg kell teremteni az összhangot a vonatkozó jogszabályokkal (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) 4
A vízgazdálkodási problémák megoldása (így pl. szennyezőanyag terhelés csökkenése) intézkedési tervek kidoldozását igényli, ennek érdekében víztestek állapotáról (mennyiség, minőség) illetve a befolyásoló tevékenységekről létesítmények szintén lenne szükséges adatokat közölni (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) Pontos információkat lehetne közölni a nagy – potenciális szennyezőforrásoknak minősülő létesítményekről (pl. EKHE engedélyek alapján) (Kocsis Gáborné dr., Feti-KTF) További megoldandó feladatok, amelyek alapvetően nem vonzanak terület-felhasználási egység módosítási igényt országos vagy megyei terveken: leszűkült biológiai élettér az élő vízfolyosóban ill. elszakadása a holtterektől a szennyvíztisztító-telepekből kikerülő tisztított vizek csak kisebb hányadukban kerülnek nyárfás elhelyező-telepre és a telepek tisztítási hatásfoka sok esetben kifogásolt szennyvizek és szennyvíziszapok további hasznosítása termálvízből eredő só- és hőszennyeződés (vs. idegenforgalom) (Hajba Károly, SZSZB Megyei Közgyűlés és Területfejlesztési Tanács) Ha a Területi Vízgazdálkodási Tanács célja között szerepel, hogy az alegységek tavai a Víz Keretirányelv (VKI) szerint jó ökológiai állapotúak legyenek akkor mederbe kell helyezni a horgászat és a jó ökológiai vízminőség közötti évtizedek óta húzódó ellentmondást (Dr. Szabó Sándor, Nyíregyházi Főiskola) 3. fejezet: Jelentős vízgazdálkodási kérdések A fejezet az ok- okozati összefüggések figyelembe vételével, már csak azokkal az emberi
tevékenységekkel, terhelésekkel és azok hatásaival foglalkozik, melyek jelentősnek tekinthetők a tervezési alegységeken. A fejezet azoknak a problémáknak a feltárása koncentrál, amelyek a víztestek jó állapotának, vagy potenciáljának 2021-ig történő elérését, illetve jó állapotának megtartását kockáztatják. Az egyes alfejezetekben ismertetett problémák kezelésére, a célállapot elérésére irányuló projektek, konkrét intézkedések ismertetésével felvázolásra kerül a lehetséges megoldás is (Csegény József, MHT) Az anyagból nem tűnik ki konkrétan, hogy a ’jó állapot’ elérése érdekében milyen nagyobb területet érintő (települések méretét meghaladó léptékű) fejlesztési beavatkozások válhatnak esetlegesen szükségessé és ezek milyen megyei ill. települési terület-felhasználási egység módosítást igényelnek a megyei ill. települési rendezési tervekben (Hajba Károly, SZSZB Megyei Közgyűlés és Területfejlesztési Tanács) Javaslatok
Felszíni és a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák jó állapotának megőrzése a köztük kapcsolatot biztosító vízfolyások természetes élővilágát kímélő üzemeltetés, karbantartás vagy akár azok természetbarát módon való átalakítása nélkül nem képzelhető el (Bogyó Dávid, HNPI) a Natura 2000 hálózat vizes élőhelyeinek és a VKI szerinti víztől függő ökoszisztémáknak a védelme összefügg, többnyire ugyanazon területek jó állapotban való megőrzésére irányul, ezért érdemes a célokat és intézkedéseket összevetni (Bogyó Dávid, HNPI) Kérjük a tárgyalt három vízgyűjtő gazdasági tervezési alegység vitaanyagában kiemelten kezelni az invazív fajok visszaszorítása, terjedésük megakadályozása (Bogyó Dávid, HNPI) 5
2.1 számú Felső-Tisza vízgyűjtő gazdasági tervezési alegység esetében kérjük kiemelt célként kezelni a Tisza mentett oldali és hullámtéri holtmedreinek jó ökológiai állapotban tartását, illetőleg ökológiai állapotuk javítását (Bogyó Dávid, HNPI) A problémák megoldására meg kellene találni a területre bekerülő víz szükséges mértékű megtartásának módját úgy, hogy a lehető legkevesebb kárt okozza ill. költségbe kerüljön a tárolása, kezelése. Továbbá meg kellene vizsgálni annak gazdasági és technikai lehetőségét, hogy a Tiszából és/vagy Szamosból Vásárosnamény környékéről nyomott rendszeren folyóból kiemelt vizet juttatni át a Szabolcs és Szatmár közötti hátságon a szabolcsi részekre és innen az összegyűjtött és visszatartott csapadékvízzel együtt teríteni a szükséges helyre, ezzel megoldva a felszíni csatornából történő öntözés mértékének növelését ill. aszálykárok enyhítését (Hajba Károly, SZSZB Megyei Közgyűlés és Területfejlesztési Tanács) A Bizottság döntése A Felső-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő- gazdálkodási Tervezési Bizottsága a fenti észrevételek figyelembe vételével és a javaslatok beépítésével egyhangúan elfogadta a FelsőTisza, Szamos-Kraszna és Lónyay- főcsatorna tervezési alegységek Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések vitaanyagait.
Nyíregyháza, 2014. december 3. Veres József elnök Felső-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő- gazdálkodási Tervezési Bizottság
6
