1. fejezet: Hogyan éld túl az elsô idôszakot?
5. oldal
Miért pont én? – Érzések – Búcsú a cégtôl – Gyászidô – Miért nehéz? – Az elsô napok otthon
2. fejezet: Húzzuk meg a nadrágszíjat!
16. oldal
Családi megszorító intézkedések – Készíts táblázatot – Gondolataid szélmalmai – Ki jogosult álláskeresési járadékra?
3. fejezet: Ha egy ajtó becsukódik, egy másik kinyílik
24. oldal
Gyôztesek és vesztesek – Mindenkinek van egy bôröndje – Rendrakás
4. fejezet: Félelmek, korlátok
30. oldal
Titkos zseb – Mitôl félsz? – Korlátok – Döntsd le ôket!
5. fejezet: Megbirkózni a változással
39. oldal
Változás, jaj?! – A változás folyamata – Stressz – Komfortzónák – Idôrablók
6. fejezet: Építkezés
48. oldal
Hogyan tovább? – Tervezés – Motiváció – Személyes rajz – Mit jelentesz a többieknek? – Heuréka! – Kutatómunka – Csapdák – Újrakezdôk
7. fejezet: Én, a termék
68. oldal
Miért termék? – Elvárások – Vállalatok – Munkavállaló a 21. században
8. fejezet: Karrier-stratégiák
79. oldal
Élesítsd a fejszédet! – A munkakeresés költségei – Kapcsolati háló – Internet – Újsághirdetés – Toborzóirodák – Karrier-tanácsadó – Milyen az ideális munkavállaló? – Ha másban gondolkodsz
9. fejezet: Önéletrajz/CV
93. oldal
Milyen a jó önéletrajz? – Felépítés – Hogyan írják a pályakezdôk? A 40 felettiek? A hosszabb ideig nem dolgozók? A gyakran munkahelyet váltók? – Minták
10. fejezet: Jelentkezés a hirdetésre
106. oldal
Jelentkezés telefonon – Fénykép – Referenciák – Kísérôlevél – Mézesmadzag
11. fejezet: Interjú
113. oldal
Felkészülés az interjúra – Interjú – Mire keresi a választ az interjúztató? – Kérdések – Bér – Nôknek – Telefon- és stresszinterjú – Kérdések és lehetséges válaszok
12. fejezet: Interjú után
137. oldal
Utánkövetés – Nincs visszajelzés – Miért nem? – Türelem munkát terem
13. fejezet: Elsô nap az új munkahelyen Megjelenés – Simulj bele a tömegbe – Alkalmazkodj – Csak pozitívan – Adj magadnak idôt!
141. oldal
1 Hogyan éld túl az elsô idôszakot? Miért pont én? – Érzések – Búcsú a cégtôl – Gyászidô Miért nehéz? – Az elsô napok otthon
„V
an két perced?” – kérdezte angol fônököm és becsukta maga mögött az irodám ajtaját. Kissé feszélyezettnek tûnt, amikor átnyújtott egy papírt, aminek a tetején ott virított a FELMONDÁS szó. „Sajnálom, hogy éppen nekem kell ezt átadnom, tudom, hogy milyen sokat tettél a cégért, de megszüntetjük a munkakörödet, és felmondjuk a munkaviszonyodat.” Úgy éreztem, mintha gyomorszájon vágtak volna. Ez most komoly? Hogy lehet engem innen kirúgni? Én voltam a cég elsô magyarországi alkalmazottja…én intéztem az irodabérlést…én vettem fel az embereket…én küzdöttem a munkaügyi felügyelôkkel…én fordítottam le a kézikönyveket…én túlóráztam, hogy minden mindig készen legyen…én vigasztaltam a korábban elbocsátottakat és biztattam ôket békés megegyezésre…engem innen nem lehet csak úgy kirúgni! Vagy mégis lehet, ilyen személytelenül, két perc alatt, a nyári szabadságom kezdete elôtti napon? „Itt írd alá” – mutatott fônököm türelmetlenül a felmondólevél aljára. Kicsorduló könnyeim végigfolytak a hivatalos papíron, és úgy éreztem, az életem darabjaira hull. Hogyan éld túl az elsô idôszakot? · 5
A fenti jelenet húsz évvel ezelôtt szinte még ismeretlen volt Magyarországon, az elsô elbocsátások után féltünk kimondani a szót, hogy munkanélküli, úgy is kezeltük ôket, mintha leprások lennének. Az elmúlt két évtized során azonban volt idônk és módunk hozzászokni a kirúgásokhoz, már tudjuk, a munkanélküliség nem jelenti azt, hogy rosszul végezte a munkáját, vagy megbízhatatlan, esetleg szakmai tudása a nullával egyenlô, hanem hogy rossz helyen volt rossz idôben, és nem volt, aki szót emelt volna érte. Elbocsátottak, mert a cég bevételei nem növekedtek? Elbocsátottak, mert a cég kivonul Magyarországról? Elbocsátottak, mert két cég fuzionál, és a másik cégnél dolgozó fogja átvenni a te munkádat? Elbocsátottak, mert nem elég hatékony a cég, és spórolni kell a költségekkel? Elbocsátottak, mert új vezetô érkezett, és az „új seprû jól seper” elve alapján most megválik a régi emberektôl? Elbocsátottak, mert gazdasági válság van? Elbocsátottak… – szinte mindegy is, hogy miért, hiszen a további lépéseket neked kell megtenni.
Miért pont én? Elbocsátottak, leépítettek, kirúgtak, átszerveztek. Életünk legnagyobb tragédiája munkánk elvesztése. Miért okoz ekkora stresszt, ha meg kell válnunk a munkahelyünktôl? Gondoljunk bele: a munkánk meghatározza, hogy kik vagyunk: Kovács János ügyvezetô igazgató, Szabó Petra vezetôi asszisztens, dr. Kiss Péter ügyvéd stb. Ma már talán nem csak a férfiakra jellemzô, korábban rájuk mondták inkább, hogy identitásuk a munkájuktól függ, számukra ezért nagyobb trauma annak (még ha csak átmeneti) elveszítése. A munkánk rendszert visz az életünkbe, tudjuk, hogy minden reggel fél kilencig be kell érnünk az irodába, hétfôn 10.30-kor kezdôdik az osztályvezetôi értekezlet, dél és egy óra között ebédelünk, a nagy ügyfelekkel kedden és szerdán tárgyalunk, csütörtökön délután háromtól ügyvezetôi értekezlet van, délután fél hat-hatig vagyunk bent az irodában, nyáron két hét szabadságra megyünk, karácsony és szilveszter között is szabadságon vagyunk. Munkánk meghatározza ismeretségi körünket, hiszen a legtöbb szakmai, 6 · elbocsátottak?
emberi kapcsolatunk a cégen belül szövôdik (minél nagyobb a vállalat, ahol dolgozunk, ez annál inkább érvényes). A csoport, a projekttagok, az osztály dolgozói azok, akikkel több idôt töltünk, mint saját családtagjainkkal. Továbbképzések, tréningek, vállalati bulik, közös ünnepi estek és évzáró partik, külföldi kiküldetés, szakmai konferencia és hosszan sorolhatnánk, hogy milyen események, hétköznapi összejövetelek során szôhetjük, alakíthatjuk kapcsolati hálónkat. A munka célt ad a mindennapoknak, van hely, ahol meg kell jelenni, feladatokat kell végezni, az elvárásoknak meg kell felelni. Ha mindez sikerül, ez növeli önbecsülésünket. Szinte az egész életünk a munkánk és a karrierünk köré szervezôdik, csoda hát, hogy amikor elveszítjük, úgy érezzük, kirántották alólunk a talajt? Én tudom, mirôl beszélek. Sajnos, ismerem a jelenséget. Velem is többször megtörtént, hogy kihúzták a lábam alól a talajt, de karriertanácsadóként is nagyon sok embernek próbáltam és szerencsére tudtam segíteni abban, hogyan jöjjön ki ebbôl a könnyûnek nem mondható helyzetbôl.
Érzések A felmondás természetesen érzelmileg felkavar. Hisz most adták át a felmondásodat. Dühös vagy? Csalódott, és kérdezed: miért pont te, és miért nem a szomszéd szobában ülô, egész nap kávézgató kollégád? Becsapottnak érzed magad, hiszen a fônököd egészen mást ígért? Megkönnyebbültél végre, hiszen már hónapok óta Damoklész kardjaként lebegett a fejed fölött: lehet, hogy neked is menned kell? Szeretnél bosszút állni és beperelni az egész bagázst? Rettegsz attól, el tudod-e tartani a családodat? Félsz a bizonytalanságtól? Szomorú vagy, hogy nem találkozol naponta a megkedvelt/szeretett kollégáiddal? Hogyan éld túl az elsô idôszakot? · 7
Mindegyik érzés jogos, helyénvaló a legelsô idôszakban. Persze, lehetsz dühös, amikor már rég figyelmeztetted a fônöködet a látható veszélyre, és ô mégsem tett semmit. Úgy érzed, bírósághoz kell fordulnod, hiszen csak 40 év felettieket küldtek el a leépítésnél. Naná, hogy csalódott vagy, hiszen a kolléganôid megtarthatták az állásukat, pedig semmivel sem tudnak többet vagy dolgoznak jobban, mint te. Nyugodtan éld át ezeket az érzéseket, mert ha nem adod át magad most az elején, hanem elnyomod ôket, akkor hosszú távon bajt okozhatnak, súlyos betegségek elôidézôi is lehetnek. Ahhoz, hogy a múltat le tudd zárni és tovább tudj lépni, el kell engedned a bosszúvágyat. Nézd át a szerzôdésed, konzultálj munkajogásszal, és ha még ezután is úgy gondolod, fordulj bírósághoz. De óva intelek! Elsô hirtelen felindulásodban ne adj be keresetet, hiszen a munkaviszonyod megszûnése után erre még egy teljes éved van.
Búcsú a cégtôl Ha neked mondtak fel, akkor kötelezô a felmondási idôd felére felmenteni a munkavégzés alól. Így még van két heted, amit bent kell töltened a munkahelyeden. Egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy a felmondás után kapsz harminc percet vagy egy órát, hogy összecsomagold a személyes holmidat, leadd a céges autót, mobiltelefont, laptopot és minden egyebet, amit a cégtôl kaptál. Cserében azonnal megkapod a kilépô papírjaidat és a felmondási idôre járó béredet, és a szabadságmegváltással együtt még aznap átutalják a bankszámládra. Becsukod magad után az ajtót, és többet nem kell a kollégák szemébe nézni, észrevenni a pusmogást a büfében, nem kell századszorra is elmondani, mi történt. Drasztikusan gyorsan zajlanak az események, de hidd el, hogy megkönnyíti az elválást és a gyászmunkát is meggyorsítja. A másik megoldás, amikor a cég ledolgoztatja veled a felmondási idô felét, azaz még 10 munkanapon keresztül bejársz a munkahelyedre. Még beszélgethetsz a kollégáiddal, hátha valaki tud egy állást. Ne légy óvatoskodó, mondd el nyugodtan, hogy megválnak tôled (hiszen a folyosói pletykákból már úgyis szinte mindenki tudja), és kérj segítséget. 8 · elbocsátottak?
Ha a fônököddel barátságosan váltatok el, hozzá is fordulhatsz. Vedd elô a céges szervezeti ábrát, és jelöld be azokat, akiktôl segítségre számíthatsz. Tudom, ilyenkor nem könnyû kérni, de gondolj arra, ha nem fordulsz hozzájuk, ôk szinte biztos, hogy nem fognak téged keresni. Nem egyszerû beülni a kollégák közé, viszont lesz idôd arra, hogy – a munkád átadása mellett – felhívd cégen kívüli kapcsolataidat, elmeséld, mi történt, és kérheted a segítségüket, szóljanak, ha hallanak valamilyen munkáról. Használhatod a cég infrastruktúráját, elkészítheted az önéletrajzodat, elküldheted toborzó cégeknek, átnézheted az állásportálok kínálatát. (Ezekrôl részletesen a 8. fejezetben olvashatsz). A hangyaszorgalmú Judittól 10 év munkaviszony után vált meg az egyre nagyobb veszteséggel mûködô, német érdekeltségû cég. Judit nagyon megijedt a hír hallatán, hiszen a cégtôl lakáshitelt vett fel, valamint vészesen közeledett az ötödik x felé, tehát esélyei a gyors elhelyezkedésre nem voltak biztatóak. Két álmatlan éjszaka után „mit veszíthetek” alapon bement a fônöknôjéhez, és megkérte, ha tud valakirôl, aki hozzá hasonló kaliberû és tapasztalatú munkatársat keres, szóljon. Judit ôszintén elmondta, hogy nagyon nehéznek érzi a helyzetét, mert az ô korában, kevéske idegennyelv-tudásával, bizony nem lesz könnyû megfelelô állást találnia. Empatikus fônöknôje szerencsére tudott segíteni. Néhány napon belül a fülébe jutott, hogy az egyik állami érdekeltségû cégnél megüresedett egy állás, amelynek betöltésére Judit akár alkalmas is lehetne. Megpályázta és el is nyerte, azóta is ott dolgozik. Ebben a történetben csak nyertesek vannak. Judit, aki túl tudta tenni magát a felmondás okozta sokkon és szomorúságon, és képes volt segítséget kérni; a fônöknôje, aki szívességet tehetett egy volt évfolyamtársának és Judit karrierjét is segíthette, valamint Judit új cége nyert egy megbízható és szorgalmas munkatársat. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a felmondási idô egy részét le kell dolgozni, akkor célszerû ezt az idôt korrekt módon és emelt fôvel végigcsinálni. Kerüld el azt a tipikusnak mondható hibát, hogy elkeseredettségedben elkezded a maradókat sértegetni, gúnyos megjegyzéseket tenni a cégre, a fônöködre és a menedzsmentre. Hogyan éld túl az elsô idôszakot? · 9
Tanácsos az ügyfeleket, üzleti partnereket a távozásról rövid e-mailben értesíteni, és az új elérhetôséget megadni. Gyorsan vásárolj egy új mobilszámot, akár egy feltöltôkártyás megoldás is megteszi, de fontos, hogy el tudjon érni bárki, aki állás ügyben keres, nehogy emiatt ess el egy lehetôségtôl. Illik befejezni a folyamatban levô munkákat, és a feladatok átadását átadási-átvételi jegyzôkönyvben rögzíteni, ez a te érdeked is, hiszen így dokumentáltad, hogy a munkakörödet hiánytalanul átadtad. Távozz elegánsan – nemcsak lovagiassági okokból, hanem azért is, mert ez egy viszonylag szûk piac, ne keltsék szakmai körökben rossz híredet, illetve gondolj arra, lehet, hogy üzleti kapcsolatba kerülsz még a volt cégeddel, találkozol volt fônököddel, szükséged lehet valamelyik exkollégád valamely kapcsolatára.
Gyászidô Minden veszteség fáj, minden fájdalom feldolgozásához és elengedéséhez idôre van szükségünk. Adjunk magunknak idôt arra, hogy meggyászoljuk az elôzô munkánkat. Hagyjuk, hogy az indulataink lecsillapodjanak. Gondoljuk át, mi vezetett idáig, és a tanulságokat levonva tegyük meg a következô lépéseket. Az, hogy kinek mennyi idôre van szüksége a trauma feldolgozásához, nagyon egyéni. Nyilvánvalóan a már megteremtett egzisztenciánk fenntartása érdekében sem ülhetünk tétlenül, bár azt gondolom, ilyen esetben mindenkinek magának kell eldönteni, hogy meddig tart a gyászidôszak. Találkoztam már olyan hölgyekkel és urakkal, akik délelôtt megkapták a felmondólevelüket, délután már elküldték önéletrajzukat fejvadász cégeknek, és bizony találkoztam olyanokkal is, akiknek az elbocsátás után hónapok kellettek ahhoz, hogy feldolgozzák az eseményeket. Hanna gyorsan feldolgozta az eseményeket. Miután megtudta a fônökétôl, hogy hó végén a cég megválik tôle, azonnal felhívott, hogy tudok-e neki valamit ajánlani? Éppen tudtam. Egy multinacionális cég akkoriban kezdte meg tevékenységét Magyarországon, és 10 · elbocsátottak?
a lengyel származású ügyvezetô igazgató mellé kerestünk kollégákat, többek között asszisztenst is. Hanna édesanyja lengyel, így kiválóan beszél lengyelül. Másnap találkoztak a cég vezetôjével; Hanna nyelvtudása és az azonos kulturális háttér nagyon sokat nyomott a latban, így azonnal megállapodtak a feltételekben. Következô héten Hanna már az új helyén dolgozott. Géza nem tudta ilyen könnyen feldolgozni, hogy egy nagy multicég kereskedelmi igazgatói székébôl váratlanul elküldték. Naphosszat ült otthon a nyári kánikulában az elsötétített szobában, és az elmúlt idôszak eseményein rágódott. Ismerôsei közül senkit nem hívott fel, mert szégyellte, ami vele történt. Céges mobilját vissza kellett adnia, így ô sem volt elérhetô. Lassan elmúlt a nyár, és még mindig nem tett lépéseket. A volt cégénél egy korábbi üzleti partnere kereste, és amikor meghallotta, hogy mi történt, kinyomozta Géza otthoni telefonszámát (szerencséje volt, hogy nem Szabónak hívták). Megbeszéltek egy találkozót, és mivel mindig becsülte Géza szakmai tudását és a feladatokhoz való hozzáállását, közös vállalkozás létrehozását javasolta a még mindig az elôzô helyét gyászoló Gézának, akinek ez kellett ahhoz, hogy lezárja a múltat és gôzerôvel vesse bele magát a mai napig is sikeresen mûködô vállalkozás megszervezésébe. Gézának is szerencséje volt, ugyanúgy, mint Hannának, csak amíg Hanna pro-aktív módon elébe ment a szerencséjének, Géza megvárta, amíg a sors tálcán kínálja neki a lehetôséget. Szerencsére kínálta. Ha utcára kerülünk, ez nemcsak azt jelenti, hogy elveszítettük a munkánkat és a havi fizetésünket, hanem szembe kell nézni azzal, hogy sok minden más is megváltozik. Önbecsülés Életünk a munkánk köré szervezôdik, identitásunkat ez határozza meg. Ha elveszítjük, akkor elkezdünk félni attól, hogy körülöttünk minden megváltozik. Elbizonytalanodunk. Ha itt nem voltam elég jó, akkor máshol még megfelelô lehetek? Jók az adottságaim, megfelelô a szaktudásom? Mi lesz, ha hosszú ideig nem találok munkát? Hogyan éld túl az elsô idôszakot? · 11
Társadalmi szerep / identitás Bár manapság már nem ritka, ha valaki elveszíti a munkáját, nem megbélyegzett, de azért még mindig nehéz kimondani: „éppen munkanélküli vagyok”. Identitásunk, társadalmi szerepvállalásunk a munkánk köré szervezôdik, ezért nehéz ennek veszteségét feldolgozni. Jövedelem Ha nincs megtakarításunk, mibôl fogunk élni? Hogyan fizetjük ki a törlesztendô részleteket és a rezsit? Mibôl veszünk ennivalót? Mibôl iskoláztatjuk gyerekeinket? El kell adnunk az autót? Le kell mondanunk a nyaralásról? Mit tegyünk a megtakarításainkkal? Próbáljunk-e inkább baráti/rokoni segítséget kérni? (Nehéz kérdések. A pénzügyekrôl a következô fejezetben olvashatsz.) Függetlenség Sokunknak a munka ad anyagi függetlenséget. Van önálló jövedelmem, nem függök a szüleimtôl, a férjemtôl, a feleségemtôl. Jóléti elemek Lehet, hogy búcsút kell mondani a kényelmes céges autónak, a laptopnak, elmaradnak az éttermi vacsorák, hétvégi kiruccanások, péntek esti bowling a haverokkal stb. Eddigi életszínvonalunkból biztos, hogy engedni kell. Ingatlanok és ingóságok (lakás-autó) Sokan hitelbôl törlesztjük autónkat, otthonunkra jelzálogot tett a bank. Ha nincsen rendszeres jövedelmünk, hogyan oldjuk meg, hogy ne vigyék el a házat a fejünk fölül?
Mi teszi még nehézzé a munkahely elvesztését? Változás Alapvetô emberi érzés a biztonságra való törekvés. Ha a változást nem mi kezdeményezzük, nem mi tartjuk a kezünkben, akkor ezt negatívan éljük át, félelemmel telve várjuk, mit hoz a jövô. 12 · elbocsátottak?
Döntéseket kell hozni Sokan nem szeretnek dönteni. Félünk, hogy rossz döntéseket hozunk és rossz irányba indulunk el, és ennek bizony súlyos következményei lehetnek, ettôl még rosszabbul érezzük magunkat. Családi kapcsolatok A munkahely elvesztése miatt feszültté válik az otthoni légkör, mindenki idegesebb lesz, hamarabb elôjönnek a gondok, nehézségek, kommunikációs problémák.
Útmutató a munkahely meggyászolásához / elbúcsúztatásához • Fogadd el, hogy elveszítetted. • Engedj szabad folyást az érzéseidnek. • Ne próbáld azonnal felváltani egy másikkal. • Beszélj érzéseidrôl és az átélt élményekrôl barátaidnak, szeretteidnek. • Törôdj magaddal. • Adj idôt magadnak, amennyi a felépüléshez, továbblépéshez kell.
Mitôl félsz? Barátkozz meg a félelemmel. A félelem bénít. Jobb, ha megbarátkozol vele és átgondolod, hogy pontosan mitôl félsz, jobb, mintha csak úgy általában a nagy ismeretlentôl rettegnél. Attól félsz, hogy: • Elveszítetted életed értelmét? • Elveszíted társadalmi megbecsültségedet? • Elveszíted anyagi javaidat, melyekért keményen dolgoztál? • Ismeretlen nehézségekkel találod szemben magad? • Családod pénzügyi helyzete megrendül? • Munkahelyet kell váltanod? • Interjúkra kell járnod? Hogyan éld túl az elsô idôszakot? · 13
• Visszautasítják a jelentkezésedet? • Változtatnod kell? • A család életére kiható döntéseket kell hoznod? • Hibázol? • Kiszolgáltatottá válsz? • Kudarcot vallasz? Fogalmazd meg kérdéseidet a félelmeiddel kapcsolatban: • Anyagilag hogyan éljük túl? • Lehet, hogy túl idôs vagyok már ahhoz, hogy új állást találjak? • Mit fognak mondani a barátaim? • Hogyan mondjam el a családomnak? • Eltitkoljam a szomszédaim elôtt? • Elviszi a bank a házamat? • Ki akar majd engem alkalmazni?
Az elsô napok otthon És eljön az elsô nap, amikor reggel nem csörög az óra, alhatsz, ameddig kedved tartja… Ha hozzászoktál, hogy mindennap eljársz dolgozni, az elején biztosan furcsa lesz, hogy egész nap otthon vagy, és hiányozik a régi rutin. Gondolj arra, hogy amíg dolgoztál, hányszor mondtad? „Bárcsak lenne idôm…!” • Mire is? Utolérni magadat a háztartási munkában? • Elrendezni a fiókokba betuszkolt hivatalos papírokat? • Megcsinálni a polcokat a garázsban? • Találkozni régen nem látott barátokkal? • Elutazni távoli rokonokhoz? • Több idôt tölteni a gyerekeiddel?
Figyelj magadra! Ha a legjobb barátod veszítené el az állást, mit tennél? Meghallgatnád, igyekeznél felvidítani, tanácsokkal látnád el, esetleg több közös programot szerveznél vele? Magaddal is bánj úgy, mint a legjobb barátoddal tennéd. Hagyd abba 14 · elbocsátottak?
az önostorozást! Ne vádold magadat, az történt, ami történt. Gondolj pozitívan a jövôre. Tölts el sok idôt szeretteiddel, meglátod, ez feltölt. Olvass jó hangulatú könyveket. Hallgass zenét. Meditálj, mélyedj el a gondolataidban. Tudod, hogy a gondolatoknak és a szavaknak teremtô erejük van? Találd ki, milyen munkát szeretnél végezni, és képzeld el, hogy hamarosan el is nyered az áhított állást. Hidd el, csodákra képes a vizualizáció (vágyaink képként történô megjelenítése). Kérlek, ne tetszelegj az áldozat szerepében, s ne mondogasd magadban: • Nem becsültek meg. • Nem volt joguk így kirúgni. • Nem vagyok elég jó, semmihez sem értek rendesen. • Nem fogok megfelelô munkát találni az én koromban…stb. • Végeláthatatlanul folytathatnám, de nincs értelme. Ha pozitív gondolatokkal és elszántsággal, no meg türelemmel rendelkezel, akkor hidd el, sikerülni fog. A magam részérôl azzal segítelek, hogy végigkísérlek az álláskeresés és találás göröngyös útján, és segítséget nyújtok a csapdák elkerülésében. Készen állsz?
Hogyan éld túl az elsô idôszakot? · 15
